SZÍNEZŐS
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve - az 1991. évi XXV. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából a következő törvényt alkotja:
1. § |
(1) |
E törvény alapján részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. |
(2) |
Az (1) bekezdésben meghatározott sérelmek kárpótlására az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. |
|
2. § |
(1) |
A törvény hatálya Magyarországnak a Párizsi Békeszerződés által meghatározott határai között elszenvedett tulajdoni sérelmekre terjed ki. |
(2) |
Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek és a tulajdoni sérelemre ezzel összefüggésben került sor. |
(3) |
Nem jár kárpótlás annak, akinek tulajdoni sérelmét az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazásával, illetőleg más jogcímen orvosolták. |
|
3. § |
|
Az egyes vagyontárgyak kötelező letétbe helyezését, illetve zár alá vételét előíró - a Kpt. 1. számú mellékletének 6. pontjában és az e törvény 2. számú mellékletének 2., 4. és 6. pontjában megjelölt - jogszabályok alkalmazásával okozott kár mértékét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. |
4. § |
|
Ha a kárpótlásra jogosultat mind a Kpt., mind pedig e törvény alapján kárpótlás illeti meg, annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha összes kárpótlási igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. |
5. § |
|
Az e törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegy kamatát - a kibocsátás időpontjától függetlenül - a Kpt. hatálybalépésének napjától kell számítani. |
6. § |
|
A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül nyújthatja be az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz. |
6. § |
|
A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül nyújthatja be az illetékes kárpótlási hatósághoz. |
7. § |
(1) |
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. |
(2) |
A Kpt. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint egészül ki. Az e mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott tulajdoni sérelmek kárpótlása iránti igények benyújtására a 6. § rendelkezése az irányadó. |
(4) |
Felhatalmazást kap a Kormány az eljárási szabályok megállapítására. |
|
1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
1. |
7590/1945. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elveszett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru- és anyagkészletek visszabocsátásáról |
2. |
3630/1945. ME r. a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatban az üzleti berendezés (felszerelés) átvétele és a beruházások (helyreállítások) értékének megfizetése |
3. |
10.480/1945. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett személyjogú gyógyszertári jogosítványok rendezése |
4. |
300/1946. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságok rendezése tárgyában |
5. |
12.530/1946. ME r. az államkincstár javára bejegyzett tulajdonjognak egyes ingatlanokról törlése tárgyában |
6. |
6400/1947. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett gazdasági felszerelésekről |
7. |
5280/1947. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett hűtőházak és baromfifeldolgozó telepek visszabocsátásának korlátozása tárgyában |
8. |
13.160/1947. Korm. r. a zsidók elhagyott javainak kezelése tárgyában [4. § (2) bek.] |
2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
1. |
147/1950. (V. 24.) MT r.-tel módosított és kiegészített 5410/1945. ME r. az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában |
2. |
8400/1946. ME r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában |
3. |
1948: XXVIII. tc. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről |
4. |
326400/1949. (XII. 30.) PM r. az ipari és kereskedelmi tevékenység körébe tartozó arany- és platinakészletek letétbe helyezése tárgyában |
5. |
113/1950. (IV. 18.) MT r.-tel kiegészített és módosított 4247/1949. (IX. 22.) MT r. az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában |
6. |
1954. évi 13. tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. tvr. kiegészítéséről és módosításáról [9. § (1) bek.] |
7. |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. § (2) bekezdése, amennyiben a visszautasítás következményeképpen az állam örökölt |
9. |
Az 1976. évi 35. tvr. az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. módosításáról (13. §) |
3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
A kötelező letétbe helyezéssel okozott kár mértékének meghatározása során alkalmazandó átalányértékek:
a) |
Az aranytárgyak értéke finomságtól függően:
|
b) |
A platinatárgyak értéke 300 Ft/g |
c) |
Ha a letétbe helyezett aranytárgy finomsága nem állapítható meg, a 16 karátos értéket kell figyelembe venni. |
d) |
Ha a letétbe helyezett arany (platina) tárgy súlya nem állapítható meg, az alábbi átlagsúlyokat kell figyelembe venni.
|
e) |
a brill (csiszolt gyémánt) kövek értéke súlytól függően:
|
f) |
Ha a letétbe helyezett brill (csiszolt gyémánt) kövek súlya nem állapítható meg, 0,25 karát értéket kell figyelembe venni. |
Az 1954. évi 13. tvr. 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján állami tulajdonba került vagyontárgyak esetében a kár mértékének az 1954. évi forgalmi érték hatszorosát kell tekinteni.
- A jogszabály 1992. május 8-án jelent meg a Magyar Közlöny 47. számában.
- hatályba lépett 1992. június 7-én.
A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve - az 1991. évi XXV. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából a következő törvényt alkotja:
1. § |
(1) |
E törvény alapján részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. |
(2) |
Az (1) bekezdésben meghatározott sérelmek kárpótlására az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. |
|
2. § |
(1) |
A törvény hatálya Magyarországnak a Párizsi Békeszerződés által meghatározott határai között elszenvedett tulajdoni sérelmekre terjed ki. |
(2) |
Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek és a tulajdoni sérelemre ezzel összefüggésben került sor. |
(3) |
Nem jár kárpótlás annak, akinek tulajdoni sérelmét az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazásával, illetőleg más jogcímen orvosolták. |
|
3. § |
|
Az egyes vagyontárgyak kötelező letétbe helyezését, illetve zár alá vételét előíró - a Kpt. 1. számú mellékletének 6. pontjában és az e törvény 2. számú mellékletének 2., 4. és 6. pontjában megjelölt - jogszabályok alkalmazásával okozott kár mértékét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. |
4. § |
|
Ha a kárpótlásra jogosultat mind a Kpt., mind pedig e törvény alapján kárpótlás illeti meg, annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha összes kárpótlási igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. |
5. § |
|
Az e törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegy kamatát - a kibocsátás időpontjától függetlenül - a Kpt. hatálybalépésének napjától kell számítani. |
6. § |
|
A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül nyújthatja be az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz. |
7. § |
(1) |
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. |
(2) |
A Kpt. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint egészül ki. Az e mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott tulajdoni sérelmek kárpótlása iránti igények benyújtására a 6. § rendelkezése az irányadó. |
(3) |
A Kpt. 3. számú mellékletének b) pontjában foglalt táblázat utolsó sora a következők szerint módosul.
[Alkalmazottak száma |
A kárpótlás alapjául szolgáló érték (ezer forint)] |
|
(4) |
Felhatalmazást kap a Kormány az eljárási szabályok megállapítására. |
|
1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
1. |
7590/1945. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elveszett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru- és anyagkészletek visszabocsátásáról |
2. |
3630/1945. ME r. a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatban az üzleti berendezés (felszerelés) átvétele és a beruházások (helyreállítások) értékének megfizetése |
3. |
10480/1945. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett személyjogú gyógyszertári jogosítványok rendezése |
4. |
300/1946. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságok rendezése tárgyában |
5. |
12530/1946. ME r. az államkincstár javára bejegyzett tulajdonjognak egyes ingatlanokról törlése tárgyában |
6. |
6400/1947. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett gazdasági felszerelésekről |
7. |
5280/1947. ME r. a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett hűtőházak és baromfifeldolgozó telepek visszabocsátásának korlátozása tárgyában |
8. |
13160/1947. Korm. r. a zsidók elhagyott javainak kezelése tárgyában [4. § (2) bek.] |
2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
1. |
147/1950. (V. 24.) MT r.-tel módosított és kiegészített 5410/1945. ME r. az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazása tárgyában |
2. |
8400/1946. ME r. a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában |
3. |
1948: XXVIII. tc. az elhagyott javak kérdésének rendezéséről |
4. |
326400/1949. (XII. 30.) PM r. az ipari és kereskedelmi tevékenység körébe tartozó arany- és platinakészletek letétbe helyezése tárgyában |
5. |
113/1950. (IV. 18.) MT r.-tel kiegészített és módosított 4247/1949. (IX. 22.) MT r. az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában |
6. |
1954. évi 13. tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. tvr. kiegészítéséről és módosításáról [9. § (1) bek.] |
7. |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. § (2) bekezdése, amennyiben a visszautasítás következményeképpen az állam örökölt |
9. |
Az 1976. évi 35. tvr. az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. módosításáról (13. §) |
3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYHEZ
A kötelező letétbe helyezéssel okozott kár mértékének meghatározása során alkalmazandó átalányértékek:
a) |
Az aranytárgyak értéke finomságtól függően:
|
b) |
A platinatárgyak értéke 300 Ft/g |
c) |
Ha a letétbe helyezett aranytárgy finomsága nem állapítható meg, a 16 karátos értéket kell figyelembe venni. |
d) |
Ha a letétbe helyezett arany (platina) tárgy súlya nem állapítható meg, az alábbi átlagsúlyokat kell figyelembe venni.
|
e) |
a brill (csiszolt gyémánt) kövek értéke súlytól függően:
|
f) |
Ha a letétbe helyezett brill (csiszolt gyémánt) kövek súlya nem állapítható meg, 0,25 karát értéket kell figyelembe venni. |
Az 1954. évi 13. tvr. 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján állami tulajdonba került vagyontárgyak esetében a kár mértékének az 1954. évi forgalmi érték hatszorosát kell tekinteni.
HATÁLYON KÍVÜL
1992. évi XXIV. törvény
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
A jogszabály hatályon kívül helyezve.