|
![]() |
![]() |
|
![]() |
KÉRDEZEK |
2012. évi XXXVI. törvény
az Országgyűlésről
Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;
tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira;
tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese;
megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa;
elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek;
hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért;
biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését;
előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével;
az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7)-(9) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
I. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. § | Az Országgyűlés tisztségviselője
|
1. Az Országgyűlés elnöke
2. § |
|
2. Az Országgyűlés alelnökei
3. § |
|
3. Az Országgyűlés háznagya
4. § |
|
4. Az Országgyűlés jegyzői
5. § |
|
5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása
6. § |
|
7. § | Az Országgyűlés az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - nyílt szavazással megválasztja a háznagyot. |
8. § | Tisztségviselői megbízatás megszűnése vagy a tisztségviselő személyére vonatkozó változás esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6-7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el. |
9. § | A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz. |
6. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése
10. § |
|
II. FEJEZET
A HÁZBIZOTTSÁG
11. § |
|
12. § |
|
13. § |
|
13/A. § | A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni. |
III. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK
14. § |
|
7. Az állandó bizottságok
15. § |
|
16. § |
|
17. § |
|
18. § |
|
19. § |
|
20. § |
|
21. § |
|
7/A. A törvényalkotási bizottság
21/A. § |
|
8. A nemzetiségeket képviselő bizottság
22. § |
|
9. Az eseti bizottság
23. § |
|
10. A vizsgálóbizottság
24. § |
|
25. § |
|
26. § |
|
27. § | A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell. |
10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége
27/A. § |
|
10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása
27/B. § | Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti. |
10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség
27/C. § |
|
III/A. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK ÉS JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA
10/D. A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai
27/D. § |
|
10/E. A jelkép szabad felhasználása
27/E. § | Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje
|
10/F. A jelkép hozzájáruláson alapuló használata
27/F. § |
|
10/G. Jogosulatlan jelképhasználat
27/G. § |
|
27/H. § |
|
27/I. § |
|
MÁSODIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE
11. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek
28. § |
|
12. A nemzetiségi szószóló
29. § |
|
29/A. § |
|
13. Az Országgyűlés megalakulása
30. § |
|
31. § |
|
14. Az Országgyűlés ülésezése
32. § | Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. |
33. § | Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát. |
34. § |
|
35. § |
|
35/A. § |
|
36. § |
|
37. § | Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja. |
38. § | A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról. |
14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés
38/A. § |
|
14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat
38/B. § |
|
38/C. § |
|
38/D. § | A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell. |
15. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek
39. § |
|
40. § |
|
41. § | A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja. |
41/A. § |
|
16. Interpelláció és kérdés
42. § |
|
43. § |
|
17. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai
44. § |
|
44/A. § |
|
18. A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör
45. § | Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve - az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára - az Országgyűlés a 46-51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. |
18. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén
45. § |
|
46. § |
|
46/A. § | Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. |
46/B. § |
|
46/C. § |
|
46/D. § | Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. |
46/E. § | Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. |
46/F. § | Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. |
46/G. § | Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. |
46/H. § |
|
47. § |
|
48. § |
|
49. § |
|
49/A. § |
|
50. § | A tiszteletdíj-csökkentés összegének megállapításakor az intézkedés elrendelésére okot adó magatartás tanúsításának hónapjában a képviselőt megillető tiszteletdíj levonásoktól mentes teljes összegét kell figyelembe venni. |
51. § |
|
51/A. § |
|
51/B. § |
|
52. § |
|
18/A. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az országgyűlési bizottság ülésén
52/A. § |
|
52/B. § |
|
52/C. § | Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. §
|
52/D. § |
|
52/E. § |
|
52/F. § | Az országgyűlési bizottság által az 52/D. § alapján azonnali hatállyal kitiltott képviselő, valamint az 52/E. § szerinti kezdeményezés alapján a házelnök 47. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti döntésével érintett képviselő a jogorvoslati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az 51. § (3)-(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
|
52/G. § | Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket az albizottság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az 52/E. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben az albizottság az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja a házelnök intézkedésének kezdeményezését. Az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottság - a kezdeményezésről szóló döntése esetén - a magatartás tanúsításától számított nyolc napon belül, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint juttatja el kezdeményezését a házelnökhöz. |
52/H. § | Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. |
46. § |
|
47. § | Az ülést vezető elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét. |
48. § |
|
49. § |
|
50. § |
|
51. § | Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt. |
51/A. § |
|
52. § |
|
19. A házelnök rendészeti jogköre
53. § |
|
54. § |
|
IV. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA
20. A nyilvános ülés
55. § |
|
56. § |
|
21. A zárt ülés
57. § |
|
22. Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága
58. § |
|
23. Az ülések közvetítése
59. § |
|
24. A törvényalkotás nyilvánossága
60. § |
|
V. FEJEZET
A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE
61. § |
|
V/A. FEJEZET
EGYES DÖNTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES SZAVAZATI ARÁNY
61/A. § |
|
VI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A KORMÁNY EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE
25. Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja
62. § |
|
26. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás
63. § |
|
64. § |
|
65. § |
|
66. § | A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja. |
67. § |
|
68. § | Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárul
|
27. A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei
69. § |
|
70. § | Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja. |
28. A szubszidiaritás vizsgálata
71. § |
|
29. Az Országgyűlés kifogása
72. § | Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt. |
VI/A. FEJEZET
A HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA
72/A. § |
|
HARMADIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
VII. FEJEZET
A MENTELMI JOG
73. § |
|
74. § |
|
75. § | A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra. |
76. § | A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni. A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról haladéktalanul tájékoztatni. |
77. § |
|
78. § | A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. |
79. § |
|
VIII. FEJEZET
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
30. Összeférhetetlenség
80. § |
|
31. Gazdasági összeférhetetlenség
84. § | Képviselő nem lehet
|
85. § | A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik. |
32. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
86. § |
|
87. § |
|
88. § | Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,
|
33. Összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységek
89. § | A képviselő a vagyonnyilatkozatában - az 1. mellékletben foglaltak szerint − köteles feltüntetni minden, összeférhetetlenség alá nem eső
|
34. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
90. § |
|
35. Eljárási szabályok
91. § |
|
92. § |
|
93. § |
|
94. § |
|
IX. FEJEZET
A KÉPVISELŐK ÉS KÉPVISELŐJELÖLTEK MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA
95. § |
|
96. § |
|
97. § |
|
X. FEJEZET
A KÉPVISELŐI TISZTSÉG ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
98. § |
|
XI. FEJEZET
A KÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE
99. § | Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek. |
100. § |
|
101. § |
|
102. § |
|
103. § |
|
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JAVADALMAZÁSA
36. A képviselő tiszteletdíja
104. § |
|
105. § |
|
106. § |
|
107. § |
|
107/A. § |
|
107/B. § |
|
108. § | A képviselő tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. |
37. A képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatások
109. § |
|
110. § |
|
111. § |
|
112. § |
|
38. A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítása
113. § |
|
114. § |
|
115. § |
|
116. § | A képviselőcsoport és a független képviselő által a 113. §-ban és a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés Hivatala tulajdonát képezik. A képviselőcsoport a képviselőcsoport működésének, a független képviselő a megbízatásának időtartama alatt e tárgyi eszközöket birtokolhatja. |
117. § | A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 113-115. §-ban meghatározott támogatásokat az Országgyűlés Hivatala biztosítja. |
118. § |
|
118/A. § |
|
39. A volt képviselő juttatásai
119. § |
|
40. A házelnök és a volt házelnök javadalmazása
120. § | A házelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A házelnök egyéb juttatásaira - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel - a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
121. § |
|
122. § |
|
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG
XII. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
123. § |
|