2012. évi XXXVI. törvény

SZÍNEZŐS

2012. évi XXXVI. törvény

az Országgyűlésről

Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;
tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira;
tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese;
megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa;
elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek;
hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért;
biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését;
előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével;
az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7)-(9) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

I. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. §

Az Országgyűlés tisztségviselője

a)	az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),

b)	az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök),

c)	az Országgyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és

d)	az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

1. Az Országgyűlés elnöke

2. §

(1)	A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

(2)

A házelnök

a)	képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban,

b)	képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,

c)	közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,

az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,

e)	összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket; megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,

f)	az Országgyűlés megalakulását követően - a képviselőcsoport-vezetők erre irányuló indítványainak mérlegelésével - megállapítja a képviselők üléstermi helyét,

g)	elnököl a Házbizottság ülésein,

h)	összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra,

i)	előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,

j)	javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,

k)	kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja,

l)	házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,

m)	jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását,

n)	megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,

o)	gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,

p)	e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét,

q)	az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,

az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

s)	ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír.

(3)

A házelnök

a)	az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni,

b)	tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén.

2. Az Országgyűlés alelnökei

3. §

(1)	A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik.

(2)

Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint - az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.

(3)	Az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz.

(4)	A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2) bekezdés j)-l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.

(5)	Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ.

3. Az Országgyűlés háznagya

4. §

(1)	A háznagy - a 2. § (2) bekezdés d)-h), j)-m) és o)-q) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével - gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.

(2)	A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(3)	Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.

(4)	A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)

A háznagy - a képviselői megbízatás kivételével - más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6)	A képviselői megbízatással rendelkező háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával.

(6a)

A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg kétszeresének megfelelő összegű illetményre, továbbá a miniszter részére jogszabályban biztosított egyéb juttatásra jogosult. A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy jogállására - a megbízatás keletkezése és megszűnése, a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése, valamint az összeférhetetlenség kivételével - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)	A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot) tesz. A háznagy vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. Az Országgyűlés jegyzői

5. §

(1)

Az Országgyűlés jegyzői

a)	közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,

b)	a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat,

c)	a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,

d)	felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,

e)	vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,

f)	jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát,

g)	hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét,

h)	segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában, valamint

i)	az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló esküokmányának ellenőrzésében.

(2)	Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.

(3)	Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

6. §

(1)

Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.

(2)

Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában - az egyes indítványok mérlegelését követően - a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.

(3)	Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.

(5)	A szavazatok leadása után a nyolc legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(6)

Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)-(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül.

(7)

Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második - újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő - legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

7. §

Az Országgyűlés az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - nyílt szavazással megválasztja a háznagyot.

8. §

Tisztségviselői megbízatás megszűnése vagy a tisztségviselő személyére vonatkozó változás esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6-7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.

9. §

A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

6. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

10. §

(1)

A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik

a)	képviselői megbízatásának megszűnésével,

b)	a képviselőcsoportból való kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,

c)	ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

d)	felmentésével,

e)	a tisztségről való lemondásával.

f)	miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy

g)	ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

(1a)	A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik.

(2)

A háznagy megbízatása megszűnik:

a)	az új Országgyűlés megalakulásával,

b)	halálával,

c)	felmentésével,

d)	a tisztségről való lemondásával,

e)	összeférhetetlenségének kimondásával.

f)	miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy

g)	ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

(3)	Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3a)	A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt.

(4)	Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

(5)	A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. FEJEZET
A HÁZBIZOTTSÁG

11. §

A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

(1)

A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között

a)	állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b)	javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,

c)	megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d)	egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e)	javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f)	állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g)	meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt, képviselői megbízatással nem rendelkező személyt,

h)	megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,

i)	a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

k)	állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,

l)	ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,

m)	javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,

n)	az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,

o)	dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások, valamint a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához kapcsolódó képviselőcsoport-vezetői hozzászólások engedélyezéséről,

p)	a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,

q)	megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint

r)	ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal.

12. §

(1)	A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.

(2)	A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg.

13. §

(1)	A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.

(2)	A Házbizottság ülésén - a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(2a)	A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke - a Házbizottság ülésén részt vehet.

(3)	A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

(4)	A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.

(5)	A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

(5a)	A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt.

(6)	A Házbizottság a döntéseit valamennyi - szavazati joggal rendelkező - tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

(8)	A Házbizottság a működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg.

13/A. §

A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

III. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK

14. §

(1)

Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a)	állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz,

b)	eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat

(2)	A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról.

7. Az állandó bizottságok

15. §

(1)

Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2)	Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.

(4)

Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását - a házelnöknek történő egyidejű megküldésével - bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

16. §

(1)	Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik.

(2)

Kötelező létrehozni a Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság), valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.

(3)	Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

17. §

(1)	Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2)	A Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen.

(4)	Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi Bizottság paritásos bizottság.

18. §

(1)

Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2)

Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel - a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(3)	A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint együttesen - a házelnöknek terjesztik elő.

(4)

Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.

(5)

A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.

(6)	A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

19. §

(1)

Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik

a)	a megbízatásról való lemondással,

b)	a bizottság megbízatásának megszűnésével,

c)	a képviselői megbízatás megszűnésével,

d)	a képviselőcsoportból történő kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,

e)	a képviselőcsoport általi visszahívásával,

f)	ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,

g)	a felmentésével,

h)	független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával, vagy

i)	miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével.

(2)	Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

20. §

(1)	A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2)	A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon országgyűlési bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

(3)	A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.

(4)	A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

21. §

(1)	Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét - az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között - maga állapítja meg.

(2)	Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri.

(3)	Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

7/A. A törvényalkotási bizottság

21/A. §

(1)

A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2)

Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

(3)

A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)-(2) bekezdését, a 18-20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik.

8. A nemzetiségeket képviselő bizottság

22. §

(1)

A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2)	A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról.

(3)	A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő (a továbbiakban: nemzetiségi képviselő), valamint a nemzetiségi szószóló.

(4)	A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökeinek személyére a házelnök - a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve - tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(4a)	A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik.

(5)	A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és - a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében - h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t, valamint a 21. §-t alkalmazni kell.

9. Az eseti bizottság

23. §

(1)	Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2)	Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3)

Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni.

(3a)	Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat.

(4)	Az eseti bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 17. § (1) és (4) bekezdését, a 18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 19-20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

10. A vizsgálóbizottság

24. §

(1)

Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

(2)	Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.

(3)	A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.

(4)	A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.

(5)

A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.

25. §

(1)	A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).

(2)

Az együttműködésre kötelezettet

a)	adatszolgáltatási kötelezettség,

b)	megjelenési kötelezettség, illetve

c)	nyilatkozattételi kötelezettség

terheli.

(3)

Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök - a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján - az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

26. §

(1)	A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.

(2)

A jelentés tartalmazza

a)	a vizsgálóbizottság feladatát,

b)	a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

c)	a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,

d)	az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

e)	a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

f)	a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(3)	A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről - határozatával - a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.

(4)

A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

27. §

A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége

27/A. §

(1)	Az országgyűlési bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.

(2)	Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni.

(3)

Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható.

10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása

27/B. §

Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség

27/C. §

(1)	Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.

(2)	Az országgyűlési bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.

(3)

Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.

III/A. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK ÉS JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA

10/D. A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai

27/D. §

(1)

a)	Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezés,

b)	Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jelkép] a szabad felhasználás e Fejezetben meghatározott szabályainak megfelelően vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy annak meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása (a továbbiakban: hozzájárulás) megadását követően használható.

(2)	E Fejezet alkalmazásában a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság eljárásán a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján eljáró Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének az eljárását is érteni kell.

(3)

A jelkép használata

a)	nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá

b)	nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik.

(4)	A jelkép használatához közérdek fűződik.

(5)

A jelkép 27/E. § szerinti szabad felhasználása és a 27/F. § szerinti, hozzájáruláson alapuló használathoz adott hozzájárulás nem minősül a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) alkalmazásában védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban
védjegyoltalomban részesítéshez való hozzájárulásnak.

(6)

A jelkép Vt. szerinti védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítendő megjelölésként vagy annak részeként történő használata a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához kötött. Amennyiben a jelképet tartalmazó megjelölés az e bekezdés szerinti hozzájárulás alapján védjegyoltalomban részesül, úgy ezen hozzájárulás a 27/F. § szerinti hozzájárulásnak is minősül a védjegyoltalom időtartamára nézve.

10/E. A jelkép szabad felhasználása

27/E. §

Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje

a)	az Országházról mint kiemelt turisztikai célpontról történő tájékoztatás, városképről készített felvétel, valamint ajándék- és emléktárgyon történő megjelenítés céljából,

b)	politikai hírszolgáltatás képi illusztrálására,

c)	tankönyvekben,

d)	filmalkotásokban, valamint

e)	idegenforgalmi célú, illetve művészeti kiadványokban hozzájárulás nélkül használható.

10/F. A jelkép hozzájáruláson alapuló használata

27/F. §

(1)	A jelkép 27/E. §-ban nem szabályozott használatához hozzájárulás szükséges. A hozzájárulásról a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az e Fejezetben meghatározott eljárás során, egyfokú eljárásban dönt. Az eljárás nem közigazgatási eljárás.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.

(3)

A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza

a)	a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b)	a jelkép használatának célját,

c)	a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,

d)	a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,

e)	a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés), valamint

f)	a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.

(4)

A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulás megadására vonatkozó döntése során különösen azt vizsgálja, hogy a jelkép használatával érintett tevékenység

a)	nem sérti-e az Országgyűlés méltóságát, illetve

b)	nem tekinthető-e - a 27/D. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel - megtévesztőnek. A döntést nem szükséges indokolni.

(5)	A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelemről a beérkezéstől számított kilencven napon belül dönt.

(6)	A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást - indokolási kötelezettség mellett - visszavonhatja.

(7)	A jelkép használójának a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál kell tartania.

10/G. Jogosulatlan jelképhasználat

27/G. §

(1)

Aki

a)	a jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást,

b)	a jelképet nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve a 27/E. §-ban meghatározott módon és célra használja, vagy

c)	a jelképet a hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaktól eltérően használja, jogosulatlan jelképhasználónak minősül (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználat).

(2)	Az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy ellenőrizheti, hogy a jelképhasználat nem minősül-e az (1) bekezdés alapján jogosulatlannak.

27/H. §

(1)

a)	a jelkép használatához a kérelmező nem kapta meg a hozzájárulást,

b)	a nyilatkozat kiadását a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elmulasztotta, vagy

c)	a jelkép használatára kapott hozzájárulást a 27/F. § (6) bekezdése szerint visszavonták,

az elutasító nyilatkozat közlésétől, a 27/F. § (5) bekezdésében foglalt határidő leteltétől, illetve a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták, az Országgyűlés Hivatala ellen pert indíthat. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.

(2)

A bíróság

a)	a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra,

b)	a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy

c)	a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére utasíthat.

27/I. §

(1)

Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználatról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül - legalább harmincnapos határidő tűzésével - felszólítja a jogosulatlan jelképhasználót a jelkép használatának megszüntetésére, vagy - a 27/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a jelkép használatára adott hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaknak megfelelő használatára.

(2)

Az Országgyűlés Hivatala - az (1) bekezdés szerinti felszólítás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti

a)	a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

b)	a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,

a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
d) azt, hogy a jogosulatlan jelképhasználó vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,

e)	a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.

(3)	Az Országgyűlés Hivatala által jogosulatlan jelképhasználat miatt indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE

11. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek

28. §

(1)	A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2)	A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban - a házszabályi rendelkezések szerint - részt vevő képviselőt kell tekinteni.

(2a)	A képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti.

(3)	Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható.

(3a)	Az Országgyűlés alelnökei, háznagya és jegyzői - feladataik ellátása során, valamint tisztségükből adódó általános felelősségük keretében - őrködnek az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett.

(4)	A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni.

(5)	A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz - a képviselői jogait személyesen gyakorolja.

(6)

A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

(7)	Ha az esküokmány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a képviselő a (6) bekezdés szerinti jogait az esküokmány érvényességének − a határozati házszabályi rendelkezések szerinti − megállapításáig nem gyakorolhatja.

12. A nemzetiségi szószóló

29. §

(1)	A nemzetiségi szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2)

A nemzetiségi szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a nemzetiségi szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A nemzetiségi szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

(3)

A nemzetiségi szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.

(4)	A nemzetiségi szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.

29/A. §

(1)	A nemzetiségi szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)

A nemzetiségi szószóló megbízatása megszűnik

a)	az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,

b)	halálával,

c)	összeférhetetlenség kimondásával,

d)	lemondásával,

e)	ha a képviselők választásán már nem választható, vagy

f)	ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.

(3)	Ha a nemzetiségi szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

(4)	Annak megállapításáról, hogy a nemzetiségi szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.

(5)	A nemzetiségi szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

(6)

Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)-(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. és 18/A. alcímnek, az 53. § (2)-(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá − a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben − a 28. § (4) bekezdését a nemzetiségi szószólóra is alkalmazni kell.

13. Az Országgyűlés megalakulása

30. §

(1)	A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

(2)	Az időközi választáson megválasztott, valamint listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be.

31. §

(1)	Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.

(2)	A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek.

(3)	Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

14. Az Országgyűlés ülésezése

32. §

Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

33. §

Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

34. §

(1)

Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök - a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel - úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

(2)	Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni.

35. §

(1)

A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.

(2)	A házelnök rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.

35/A. §

(1)	Az Országgyűlés - a Házbizottság javaslatára - Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója, valamint nemzeti ünnep alkalmából ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.

(2)	Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg.

36. §

(1)	A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.

(2)	Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlés ülését összehívni.

37. §

Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.

38. §

A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.

14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés

38/A. §

(1)	Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével - tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.

(2)	Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(3)	Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(4)	A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.

14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat

38/B. §

(1)	Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

(2)	A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

(3)

A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőző munkanapon 12 óráig - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.

(4)

A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.

(5)	Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/C. §

(1)	A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.

(2)	Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/D. §

A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.

15. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek

39. §

(1)

A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és - az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között - bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

(2)	A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés nem tárgyalja.

(2a)	A köztársasági elnök erre irányuló előzetes írásbeli nyilatkozata alapján az általa benyújtott önálló indítvány a távollétében is tárgyalható. E rendelkezés nem érinti a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott előterjesztői kötelezettségek teljesítését.

(3)	A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti.

(4)	Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

40. §

(1)

Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési Tanács elnöke, európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként meghatározott indítványok tárgyalása során az Európai Parlament magyarországi képviselője, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. Az Európai Parlament magyarországi képviselője az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság valamennyi ülésére meghívást kap.

(2)

Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással - a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

(3)	A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat.

(3a)	A nemzetiségi képviselő az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán külön döntés nélkül - tanácskozási joggal vehet részt.

(4)	Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt.

(5)	Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet.

41. §

A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja.

41/A. §

(1)

Ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik,

a)	a 39. § (1) bekezdése szerinti tanácskozási joggal rendelkező személyként részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén, valamint

b)	- ha a tárgyalt napirendi pont a Kormány vagy a Kormány tagja feladatkörét érinti - meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésén.

(2)	A miniszterelnök politikai igazgatója nem kötelezhető a 39. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

(3)	A miniszterelnök politikai igazgatója az (1) bekezdés szerinti esetekben az ülések lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések tekintetében a Kormány képviselőjének minősül.

16. Interpelláció és kérdés

42. §

(1)

Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az ülés napirendjében feltüntetett időpontban legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.

(2)	Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.

(3)

Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök személyesen vagy - a (3a) bekezdésben meghatározott esetben - a miniszterelnök politikai igazgatója útján válaszol. Ha az interpelláció vagy kérdés több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert vagy - a (3a) bekezdésben meghatározott esetben - a miniszterelnök politikai igazgatóját.

(3a)

A miniszterelnök az egész Kormány működését érintő, továbbá azon interpelláció vagy kérdés megválaszolására, amely több minisztert érint, vagy amely esetében az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik.

(4)	Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.

(5)	Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

(6)	A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7)

Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.

(7a)

A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés

a)	utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b)	elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c)	megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

(8)	Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

(9)	Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.

43. §

(1)

Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.

(2)

Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén - ha a határozati házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek - előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről. A miniszterelnökhöz intézett kérdés megválaszolására a miniszterelnök - távolléte esetére - a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik.

(3)

Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni, ha a képviselőcsoport vezetője ezen határidő alatt azt nem sorolja be, vagy a határidő alatt besorolt kérdést - ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér - az általa megjelölt képviselő az ülésen nem teszi fel.

17. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai

44. §

(1)

Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztásánál - az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés - az (1a) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nyílt szavazással határoz.

(1a)	Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.

(2)

Ha törvény Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztása vagy más megbízatást, tisztséget betöltő személy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja és a személyi javaslatot véleményezi. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.

(3)

Az országgyűlési bizottság az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőnek jelölt személy meghallgatása alapján kialakított véleményét az Országgyűlésnek benyújtja. Más jelöltek esetében véleményét a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.

(4)	Ha törvény az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő állandó bizottság által történő jelölését írja elő, a jelölt személyére minden képviselőcsoport tehet javaslatot. A javaslattétel joga a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoportot is megilleti.

(5)	Az állandó bizottság a jelölési eljárás keretében a jelölésre javasolt személyeket meghallgatja. Az állandó bizottság jelölési eljárására és a jelölésre javasolt személyek meghallgatására a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

(6)

A (4) bekezdésben meghatározott esetben a jelölésre történő javaslattétellel és a jelöltállítással összefüggő napirendi pont tárgyalásán az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagját a részvételi és tanácskozási jog akkor is megilleti, ha a napirendi pont tárgyalására zárt ülésen kerül sor.

44/A. §

(1)

A házelnök

1.	a köztársasági elnök,

2.	a miniszterelnök,

3.	az Alkotmánybíróság elnöke és tagja,

4.	a Kúria elnöke,

5.	a legfőbb ügyész,

6.	az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

7.	az alapvető jogok biztosa és helyettesei,

8.	az Állami Számvevőszék elnöke,

9.	a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és tagja,

10.	a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai,

11.	a Médiatanács elnöke és tagja,

12.	az Országos Atomenergia Hivatal elnöke és elnökhelyettese,

13.	a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, tagja,

14.	a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke, tagja,

15.	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese,

16.	a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és elnökhelyettese,

17.	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke, elnökhelyettese,

18.	a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke,

19.	a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,

20.	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,

21.	a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese

22.	az Integritás Hatóság elnöke, elnökhelyettese

23.	az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettese

részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.

(2)	A házelnök részére a Mentelmi Bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.

(3)	A házelnök a képviselő részére a képviselői tisztség betöltésének igazolása céljából képviselői igazolványt állít ki.

18. A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör

45. §

Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve - az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára - az Országgyűlés a 46-51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

18. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén

45. §

(1)

Az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy is segíti.

(2)

Az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt és háznagyot felkérheti a 46/C-46/G. §-ban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. A felkért jegyző, alelnök és háznagy tárgyalási rend helyreállítása érdekében történő eljárása miatt vele szemben a 46/E-46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ha a felkért jegyző, alelnök és háznagy az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, vele szemben a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.

(3)

A 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak az ülést vezető elnök általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.

(4)	Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - a 47. § (1) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése és az 50. § kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.

(5)	Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

(6)	A 46. § (2) bekezdése, a 46/A. §, a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése alkalmazásában a napirend önálló napirendi pontnak nem minősülő valamennyi része ugyanazon napirendi pontnak minősül.

46. §

(1)

Azt a képviselőt, aki

a)	felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli,

b)	közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben zavarja, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2)	Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/A. §

Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

46/B. §

(1)

Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2)	Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/C. §

(1)	Azt a képviselőt, aki a házszabályi rendelkezések szemléltetésre vonatkozó rendelkezéseit megsérti, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2)	Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/D. §

Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/E. §

Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/F. §

Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/G. §

Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/H. §

(1)

Ha a képviselő a 46-46/G. § szerinti magatartás tanúsításával az ülést vezető elnök sorozatos rendreutasítása, illetve figyelmeztetése ellenére sem hagy fel, a képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.

(2)	Az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény beálltát az ülést vezető elnök az Országgyűlés ülésén bejelenti. Az ülést vezető elnök a bejelentését - a bejelentés okának és a jogkövetkezmény jogalapjának megjelölésével - három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

(3)	Az 51. § és az 51/A. § rendelkezéseit - a kizárt képviselőre vonatkozó szabályok szerint -, valamint az 52. §-t az (1) bekezdés szerinti magatartást tanúsító képviselő esetében is megfelelően alkalmazni kell.

47. §

(1)

A házelnök a képviselő tiszteletdíját

a)	a 46. § (2) bekezdése szerinti esetben - a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magatartás tanúsítása esetén - minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegének felével, de legfeljebb egyhavi tiszteletdíja összegével,

b)	a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése szerinti esetben minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb kéthavi tiszteletdíja összegével,

c)	a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben minimum a képviselő kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével,

d)	a 46/F. § és a 46/G. § szerinti esetben minimum a képviselő négyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb hathavi tiszteletdíja összegével

megegyező mértékben csökkentheti.

(2)

A házelnök - az ülést vezető elnök vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének írásbeli kezdeményezésére vagy hivatalból - elrendelheti a képviselő kitiltását

a)	a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése szerinti esetben legfeljebb három ülésnapra vagy legfeljebb nyolc naptári napra,

b)	a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben legfeljebb hat ülésnapra vagy legfeljebb tizenöt naptári napra,

c)	a 46/F. § szerinti esetben legfeljebb tizenkét ülésnapra vagy legfeljebb harminc naptári napra,

d)	a 46/G. § szerinti esetben legfeljebb huszonnégy ülésnapra vagy legfeljebb hatvan naptári napra.

(3)

A házelnök az (1) és (2) bekezdés szerinti döntését - az ülést vezető elnök által alkalmazott intézkedés, valamint a 46/H. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény mellett vagy annak hiányában - a magatartás tanúsítását követő tizenöt napon belül hozza meg. A házelnök a döntését - indokolással ellátva - írásban haladéktalanul közli a képviselővel.

48. §

(1)	Az Országgyűlés ülésnapjáról vagy üléséről kizárt képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon vagy ülésen az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.

(2)	Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

(3)	Az ülést vezető elnök a kizárás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - a kizárást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

49. §

(1)	A kitiltott képviselő az Országház és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén - a 49/A. § (7) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be.

(2)	Ha az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal kitiltott képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, a vele szemben elrendelendő tiszteletdíj-csökkentés összegének a felső határa a kétszeresére emelkedik.

(3)	Az ülést vezető elnök az azonnali hatályú kitiltás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - az azonnali hatállyal elrendelt kitiltást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

(4)

Az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal elrendelt kitiltás időtartama tizenöt naptári nap. A házelnök által elrendelt kitiltás időtartama a 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet, azzal, hogy a kitiltás első napja a házelnök döntésének jogerőre emelkedését követő első ülésnap vagy első naptári nap.

(5)	A kitiltás időtartamának számításakor a rendes ülésszakok közötti időtartamot is figyelembe kell venni. Az ülésnapokra elrendelt kitiltás hatálya kiterjed a kitiltással érintett ülésnapok közötti naptári napokra is.

49/A. §

(1)	A kitiltott képviselő az Országgyűlés ülésén a szavazati jogát - nyílt szavazás esetén - megbízott útján gyakorolhatja.

(2)

A képviselőcsoporthoz tartozó kitiltott képviselő a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében kitiltása teljes időtartamára a képviselőcsoport vezetője részére adhat képviseleti megbízást. A képviselőcsoport-vezető a képviseleti megbízást nem utasíthatja vissza. A képviselőcsoport-vezető akadályoztatása esetén a megbízást a képviselőcsoport-vezető által kijelölt vezetőhelyettes látja el.

(3)	A kitiltott képviselőcsoport-vezető a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében vezetőhelyettese részére adhat megbízást.

(4)	A kitiltott független képviselő a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében kitiltása teljes időtartamára egy képviselő részére adhat képviseleti megbízást.

(5)

A megbízást ellátó képviselő a kitiltott képviselő nevében és megbízása szerint gyakorolja a szavazati jogot. A kitiltott képviselő és a megbízást ellátó képviselő előzetesen, írásbeli megállapodásban is rögzítheti a kitiltott képviselő szavazási szándékát. A megbízást ellátó képviselőt a kitiltott képviselő egyéb jogai nem illetik meg és egyéb kötelezettségei nem terhelik.

(6)	Ha a kitiltott képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez. A kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja.

(7)	Titkos szavazás esetén a kitiltott képviselő a szavazás időtartama alatt a házelnök által kijelölt helyiségben gyakorolhatja a szavazati jogát.

50. §

A tiszteletdíj-csökkentés összegének megállapításakor az intézkedés elrendelésére okot adó magatartás tanúsításának hónapjában a képviselőt megillető tiszteletdíj levonásoktól mentes teljes összegét kell figyelembe venni.

51. §

(1)

Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, azzal, hogy a 48. § (2) bekezdése esetén a kizárás önálló kérelemben nem, csak az azonnali hatályú kitiltással szemben benyújtott kérelemben vitatható.

(2)	A házelnök 47. § szerinti döntésével érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.

(3)

A Mentelmi Bizottság a képviselő ugyanazon magatartása tekintetében elrendelt intézkedésekkel szemben benyújtott (1) és (2) bekezdés szerinti valamennyi kérelmet egy eljárásban, együttesen bírálja el az utolsó kérelem beérkezését követő húsz napon belül. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásának határideje a 47. § szerinti intézkedés megtételére vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével kezdődik.

(4)	Ha a képviselő a kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a Mentelmi Bizottság őt meghallgatja. A képviselő a bizottság ülésén - a meghallgatáson való részvétel céljából, annak időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(5)	A Mentelmi Bizottságnak a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(6)	Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. A bizottság e döntését az Országgyűlés soron következő ülésén ismertetni kell.

(7)

Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi Bizottság döntésének, illetve az (5) bekezdés szerinti tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől

a)	az (1) bekezdés szerinti esetben annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye,

b)	a (2) bekezdés szerinti esetben a döntés hatályon kívül helyezését.

(8)	A (7) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(9)

Az Országgyűlés

a)	az (1) bekezdés szerinti kérelem esetén az ülést vezető elnök intézkedését helybenhagyhatja, vagy a kérelemnek helyt adva megállapíthatja, hogy az intézkedésnek nem volt helye,

b)	a (2) bekezdés szerinti kérelem esetén a házelnök döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva a házelnök döntését hatályon kívül helyezheti.

(10)	Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik.

51/A. §

(1)

A házelnök az ülést vezető elnök által elrendelt kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás hatályát kivételesen, hivatalból, méltányossági jogkörben eljárva, a kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás elrendelését követő öt napon belül megszüntetheti. E döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, az ülést vezető elnököt, valamint a Mentelmi Bizottság elnökét.

(2)	A házelnök (1) bekezdés szerinti döntésével az elrendelt intézkedés hatálya - ideértve a 48. § (2) bekezdése alapján elrendelt további intézkedést is - megszűnik, illetve a 49. § (2) bekezdésében foglaltak az adott magatartás tekintetében nem alkalmazhatóak.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem zárja ki az 51. § szerinti eljárás lefolytatását.

51/B. §

(1)

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás megkezdését vagy folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az üléstermet, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

(2)

Az ülés berekesztése esetén a házelnök az új ülést a 34. § (2) bekezdése szerinti határidőkre tekintet nélkül hívhatja össze. Az így összehívott ülés napirendjén kizárólag a berekesztett ülés napirendjén szereplő azon napirendi pontok szerepelhetnek, amelyek tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza nem zárult le.

52. §

(1)

A képviselőre nézve rendelkezést tartalmazó, ezen alcím szerinti, írásba foglalt döntést az Országgyűlés Hivatalának belső kézbesítési rendszerén keresztül kell közölni az érintett képviselővel vagy az általa megbízott személlyel. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt a képviselő vagy az általa megbízott személy kézhez vette.

(2)

Ha az (1) bekezdés szerinti kézbesítés sikertelen, legkésőbb a sikertelen kézbesítést követő napon a döntést elektronikus úton, az Országgyűlés Hivatala által a képviselő részére biztosított elektronikus levelezési címre történő megküldéssel kell közölni. Ebben az esetben a döntés közlésének napja az a nap, amelyen az - az elektronikus levelezőrendszer visszaigazolása szerint - kézbesítésre került.

18/A. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az országgyűlési bizottság ülésén

52/A. §

(1)	A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke és az országgyűlési bizottság a 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazhatja az országgyűlési bizottság ülésén jelen lévő képviselő tekintetében.

(2)	Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az 52/D. § (3) bekezdése és az 52/E. § (1) bekezdése kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.

(3)

Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - a bizottsági ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő, továbbá a bizottság ülésén felszólaló személy tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak a bizottság elnöke általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.

(4)	A napirendi pont előterjesztője tekintetében csak a (3) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók. Amennyiben a napirendi pont előterjesztője képviselő, vele szemben az 52/E. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint tiszteletdíj-csökkentés elrendelése is kezdeményezhető.

52/B. §

(1)	Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti a 46. § (1) bekezdésében, a 46/B. § (1) bekezdésében vagy a 46/C. § (1) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsító képviselőt.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén az országgyűlési bizottság elnöke megvonhatja a képviselő felszólalási jogát.

(3)	Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nélkül megvonhatja a 46/A. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát. A képviselő ebben az esetben kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetében a képviselő ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

52/C. §

Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. §

(2)	bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében, a 46/D. §-ban vagy a 46/E. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát a bizottsági ülés hátralévő időtartamára megvonja.

52/D. §

(1)

Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy elrendeli a 46/F. §-ban vagy a 46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő bizottsági ülésről történő azonnali hatályú kitiltását. A kitiltás elrendeléséről szóló döntést az országgyűlési bizottság elnöke a 49. § (3) bekezdésében és az 52. §-ban foglaltak szerint közli a képviselővel.

(2)	Az (1) bekezdés alapján kitiltott képviselő köteles a bizottsági üléstermet elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.

(3)	Ha a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet nem hagyja el, a vele szemben az 52/E. § (1) bekezdése alapján elrendelhető tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik.

52/E. §

(1)

Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében vagy a 46/C-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (1) bekezdése szerinti tiszteletdíj-csökkentés elrendelését az 50. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2)

Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében vagy a 46/D-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (2) bekezdése szerinti kitiltás elrendelését.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés szerinti kezdeményezést indokolással ellátva, a magatartás tanúsítását követő nyolc napon belül, a hitelesített jegyzőkönyv megküldésével a bizottság elnöke juttatja el a házelnökhöz. A házelnök döntésének határidejére és a döntés közlésére a 47. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerint elrendelhető intézkedések alkalmazhatók együtt és az azok alapjául szolgáló magatartás tanúsítása esetén az országgyűlési bizottság vagy annak elnöke által ezen alcím alapján elrendelhető intézkedések mellett is.

52/F. §

Az országgyűlési bizottság által az 52/D. § alapján azonnali hatállyal kitiltott képviselő, valamint az 52/E. § szerinti kezdeményezés alapján a házelnök 47. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti döntésével érintett képviselő a jogorvoslati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az 51. § (3)-(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a)	az 51. § (5) bekezdése szerinti döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett országgyűlési bizottság elnökét is tájékoztatja,

b)	a Mentelmi Bizottság 51. § (6) bekezdése szerinti döntését az érintett országgyűlési bizottság soron következő ülésén kell ismertetni.

52/G. §

Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket az albizottság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az 52/E. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben az albizottság az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja a házelnök intézkedésének kezdeményezését. Az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottság - a kezdeményezésről szóló döntése esetén - a magatartás tanúsításától számított nyolc napon belül, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint juttatja el kezdeményezését a házelnökhöz.

52/H. §

Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

46. §

(1)	Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2)	Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.

47. §

Az ülést vezető elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét.

48. §

(1)

Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(2)	Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(3)

Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető.

(4)

A kizárásra vonatkozó javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(5)	Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

49. §

(1)

Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(2)	Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az ülést vezető elnök a felszólítás alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére.

(3)	Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.

(4)

Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(5)

A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(6)	Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

50. §

(1)

Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozta, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, illetve az (5)-(8) bekezdés és az 51/A. § alkalmazásával a képviselő jogainak gyakorlása felfüggeszthető, esedékes tiszteletdíja csökkenthető.

(2)

A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Ha a képviselőt az (1) bekezdés szerint az ülésnapról kizárták, a kizárás időtartama alatt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában nem vehet részt, tiszteletdíjra nem jogosult. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(5)

Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását

a)	a második alkalommal hat ülésnapra,

b)	a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel.

(6)	Ha a képviselő képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban a képviselő nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában, tiszteletdíjra nem jogosult.

(7)	A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. A felfüggesztés időtartamának számításakor az ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni.

(8)	Az (5) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott magatartást bizottsági ülésen tanúsította.

51. §

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

51/A. §

(1)

A Házbizottság - egyéb jogkövetkezmény hiányában - bármely tagjának kezdeményezésére a 48. § (3) bekezdésében, a 49. § (4) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül elrendelheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntésben meg kell jelölni annak okát, valamint - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(2)

A Házbizottság - egyéb jogkövetkezmény hiányában - bármely tagjának kezdeményezésére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését. A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslatban meg kell jelölni annak okát, valamint - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3)	A házelnök az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott indokolt döntésről vagy javaslatról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt.

(4)

Ha a képviselő a rá vonatkozó, az (1) bekezdés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(5)

Ha a képviselő a rá vonatkozó, a (2) bekezdésen alapuló javaslattal nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(6)

A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) vagy (5) bekezdés szerinti kérelméről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt. Ha a képviselő a kérelmében indítványozza, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselőt meghallgatja.

(7)

Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő esedékes tiszteletdíja nem csökken és az (1) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik. Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő a jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja és a (2) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik.

(8)

Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, - az Országgyűlés ellenkező döntésének hiányában - a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(9)

A képviselő kérheti az Országgyűléstől az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését, ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem adott helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem döntött.

(10)	Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(11)	A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a (8)-(10) bekezdés szerinti indokolt döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a Házbizottságot.

(12)	A (9) bekezdés szerinti kérelem a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő öt munkanapon belül nyújtható be.

(13)

Az Országgyűlés az (1) bekezdés alapján hozott döntésről a (9) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke - döntésenként - nem haladhatja meg a képviselő esedékes

a)	egyhavi tiszteletdíjának harmadát, ha a tiszteletdíj csökkentésre a 48. § (3) bekezdése, illetve a 49. § (4) bekezdése,

b)	egyhavi tiszteletdíját, ha a tiszteletdíj csökkentésre az 50. § (1) bekezdése

alapján kerül sor.

(14)

Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti javaslatról

a)	ha a képviselő az (5) bekezdés szerinti kérelmet nem nyújtott be, az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét,

b)	ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját,

c)	ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelméről a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját

követő ülésén vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

(15)	Az e §-ban meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok, a rendkívüli ülésszakok, valamint a rendkívüli ülések közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(16)	Az e § szerinti kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani.

(17)	Az (1)-(16) bekezdést kell alkalmazni az országgyűlési bizottság által az 52. § (2) és (3) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás során is.

52. §

(1)	A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a 46-47. §-ban, a 48. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1)-(3) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(2)

Ha a képviselő a bizottsági ülésen

a)	felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy

b)	az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi,

az országgyűlési bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az országgyűlési bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítését követő tizenöt napon belül a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3)

Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az országgyűlési bizottság a (2) bekezdés szerinti határidőben a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére, illetve az esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását.

(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat megtételéről vagy a képviselő kizárásáról a bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönt.

(6)

A képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére az 50. § (5)-(7) bekezdése, illetve az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.

19. A házelnök rendészeti jogköre

53. §

(1)	A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint.

(2)	Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből azt a 46/G. § alapján kitiltott képviselőt, aki az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.

(3)	Az Országgyűlési Őrség gondoskodik arról, hogy a kitiltott képviselő a kitiltás időtartama alatt − a 49/A. § (7) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel − ne léphessen be az Országházba, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére.

(4)	Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi Bizottsághoz, amely nyolc napon belül - az 51. § (4) bekezdésének alkalmazásával - kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.

(5)

A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján

a)	megerősíti az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését vagy

b)	ha az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását.

54. §

(1)	Az Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.

(2)

A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatala e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(6)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépett személy a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegi, az Országgyűlési Őrség a házelnök vagy a háznagy egyidejű tájékoztatásával onnan kivezetheti. A házelnök döntése alapján - legfeljebb hat hónapra vagy az adott ülésszak végéig - megtagadható az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépése annak a személynek, aki a (3) bekezdésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegte, továbbá annak, akiről az Országgyűlési Őrség megalapozottan feltételezi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott épületekben az Országgyűlés működését megzavaró, az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő tevékenységet folytatna, vagy magatartásával az ott tartózkodók biztonságát veszélyeztetné.

(7)	Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét.

(8)	A házelnök a belépés rendjére vonatkozó - a (2) bekezdés alapján megállapított - rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet.

IV. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

20. A nyilvános ülés

55. §

(1)	A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.

(2)	A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(3)	Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

56. §

(1)	Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlés Hivatalánál, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlés Hivatala útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

(2)	Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

21. A zárt ülés

57. §

(1)

Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt.

(2)	A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt - az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló - személy vehet részt.

(3)	A zárt ülésen hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - nem vehet részt.

22. Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága

58. §

(1)

Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság az országgyűlési bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az országgyűlési bizottság elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A nyilvánosság - ha azt az országgyűlési bizottság tevékenységével kapcsolatos megnövekedett érdeklődés indokolja - az 59. §-ban meghatározottak szerint is biztosítható. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart.

(2)

Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.

(3)

A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, a 44. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagja, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint - ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van - a nemzetiségi szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság más - nem bizottsági tag - képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(5)	Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

23. Az ülések közvetítése

59. §

(1)	Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés ülését, a törvényalkotási bizottság ülését, valamint az (1a) bekezdés alapján meghatározott bizottsági ülést saját zártláncú audiovizuális rendszerén közvetíti.

(1a)	A bizottság elnökének kezdeményezésére a házelnök dönt a kinevezéssel vagy jelöléssel kapcsolatos nyilvános bizottsági meghallgatás, valamint egyéb nyilvános bizottsági ülés zártláncú audiovizuális rendszerben történő közvetítéséről.

(2)

A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jelét valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jeléből az Országgyűlés ülése és a törvényalkotási bizottság ülése esetén nyilvánosan elérhető, valósidejű, internetes közvetítésre alkalmas jelfolyamot kell képezni, és azt az Országgyűlés honlapján elérhetővé kell tenni. Bizottsági ülés zártláncú közvetítése a főigazgató által kijelölt teremben megtekinthető, illetve rögzíthető.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(4)	A zártláncú audiovizuális rendszerrel nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági ülést a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

(5)

Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára - így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre - irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

(6)

A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Hivatalánál, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában kell elhelyezni. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít.

(7)	Az Országházban, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére.

24. A törvényalkotás nyilvánossága

60. §

(1)

Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni

a)	a törvényjavaslatokat,

b)	a módosító javaslatokat,

c)	a törvényjavaslathoz készült bizottsági jelentéseket,

d)	az egységes javaslatot, valamint

e)	az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek.

(2)	Az (1) bekezdés, valamint az 56. § (2) bekezdése és az 58. § (5) bekezdése szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

V. FEJEZET
A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE

61. §

(1)	A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök - szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően - dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(2)	Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(3)	A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal.

(4)

A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé.

(5)

Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve - ha a kérését legalább öt képviselő támogatja - bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. Az e bekezdésben meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

(6)	Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell.

(7)

Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető.

(8)	Házszabályi rendelkezés a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban eltérő szabályokat is megállapíthat.

V/A. FEJEZET
EGYES DÖNTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES SZAVAZATI ARÁNY

61/A. §

(1)

A képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a)	az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

c)	a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

d)	az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e)	az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

f)	az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,

g)	az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

h)	a 37. § alapján az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához.

a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt esetben, illetve a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (7) bekezdésében foglalt esetben,

j)	az alapvető jogok biztosa megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

k)	az alapvető jogok biztosa helyettesének megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglalt esetben.

(2)

A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a)	a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez,

b)	a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a nemzetiségi szószóló összeférhetetlenségének kimondásához,

c)	település vármegyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,

d)	a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e)	a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,

f)	a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

g)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

h)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

i)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

j)	a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

k)	a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

l)	a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,

p)	alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

q)	a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása - a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)-g) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

VI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A KORMÁNY EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE

25. Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja

62. §

(1)	Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti - az e fejezetben meghatározott - ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja.

(2)	Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben meghatározott eljárások során - ha e fejezet vagy a házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek - ügydöntő hatásköre van.

26. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

63. §

(1)

A Kormány - továbbítás útján vagy egyéb módon - biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2)	A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3)

A Kormány - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel - megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a)	olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

b)	hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.

(4)	A Kormány a soros tanácsi elnökségi félév elején - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel - megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5)	A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

64. §

(1)	Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2)	A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3)

A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

a)	az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,

b)	az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,

c)	az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,

d)	a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

e)	az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.

(4)

Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

a)	az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,

b)	az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,

c)	az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.

(5)	A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6)	Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

65. §

(1)	Az Országgyűlés - az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül - az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2)	Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3)

Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4)	Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki.

(5)	A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(6)	Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(7)	Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

66. §

A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

67. §

(1)

A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

a)	amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy

b)	amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.

(2)

A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl - szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

68. §

Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárul

a)	az egyeztetési eljárással érintett uniós jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével,

b)	az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, vagy

c)	az Országgyűlés erre irányuló döntésével.

27. A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei

69. §

(1)	A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot.

(2)	A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök tájékoztatja az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét.

(3)

Az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén a házelnök, a képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, valamint a házelnök által meghívott más személyek vehetnek részt.

(4)	A köztársasági elnök által kijelölt személy az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén jelen lehet.

(5)	A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlést Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

70. §

Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.

28. A szubszidiaritás vizsgálata

71. §

(1)	Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2)

Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3)

Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány - az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4)

Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

29. Az Országgyűlés kifogása

72. §

Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

VI/A. FEJEZET
A HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA

72/A. §

(1)	Az Alaptörvény, törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(3)	A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik.

(4)	Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

(5)	A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le.

(6)	A (4)-(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva.

HARMADIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

VII. FEJEZET
A MENTELMI JOG

73. §

(1)	A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - megválasztása napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre:

a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal,

b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, minősített adattal visszaélés.

74. §

(1)	A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni

(2)

A képviselőt csak

a)	bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,

b)	szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.

(3)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(4)

Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi Bizottság részére megküldi. A Mentelmi Bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor - legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig - lemondhat mentelmi jogáról.

75. §

A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra.

76. §

A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni. A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról haladéktalanul tájékoztatni.

77. §

(1)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi Bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.

(2)

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a mentelmi jog felfüggesztésével és a mentelmi jog megsértésével összefüggő, a Mentelmi Bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv köteles haladéktalanul a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátani. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során átvett, illetve rendelkezésre bocsátott adatokat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3)	A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.

(4)	A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(5)	A mentelmi jog megsértése miatti ügyben a Mentelmi Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül javaslatot tesz a házelnöknek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről az Országgyűlést tájékoztatja.

78. §

A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

79. §

(1)	A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.

(2)

A képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt − a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a választás eredményének
jogerőre emelkedéséig a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

(3)

Ha a képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személy a jogerős nyilvántartásba vételt megelőzően elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a jogerős nyilvántartásba vételt megelőzően vádat emeltek, ezen büntetőeljárás tekintetében nem illeti meg a 74. § (1) bekezdésében meghatározott jog.

VIII. FEJEZET
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

30. Összeférhetetlenség

80. §

(1)

A képviselői megbízatás - a (2), (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel - összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.

(2)	A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.

(2a)

A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet azzal, hogy a képviselő nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.

(2b)	A képviselő a Kormány szakmai véleményező és javaslattevő − döntési joggal is rendelkező − testületében tag lehet és tisztséget láthat el.

(3)	A miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

31. Gazdasági összeférhetetlenség

84. §

Képviselő nem lehet

h)	a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,

i)	olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,

az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek - ide nem értve a társasházat - számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy.

85. §

A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.

32. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok

86. §

(2)	A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.

(3)	A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

87. §

(1)

A képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj 5%-át, vagy ha azt az Országgyűlés hivatalos képviseletében eljárva kapja.

(2)

Egy képviselő akkor jár el az Országgyűlés hivatalos képviseletében, ha

a)	nemzetközi kapcsolatokban vagy ünnepi alkalmakkor képviseli az Országgyűlést a házelnök nevében, vagy

b)	a házelnök által engedélyezett hivatalos kiküldetésben egy bizottságot vagy egy parlamentközi küldöttséget képvisel.

(3)	Az Országgyűlés hivatalos képviseletében kapott minden ajándékot át kell adni a házelnöknek, aki dönthet úgy, hogy a képviselő az ajándékot megtarthatja.

(4)

Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól kapott, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásaira és ingyenes használatba kapott dolgaira. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.

88. §

Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

a)	akit - képviselői megbízatásának ideje alatt - bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,

akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.

33. Összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységek

89. §

A képviselő a vagyonnyilatkozatában - az 1. mellékletben foglaltak szerint − köteles feltüntetni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a)	önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), az e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelőbizottsági tagságát,

b)	bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállását,

alapítványnál - ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt is - fennálló alapítói és csatlakozói státuszát, civil szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,

d)	köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét.

34. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

90. §

(1)	A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti tartalommal és formában.

(2)	A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3)	A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.

35. Eljárási szabályok

91. §

(1)

A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.

(1a)

Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről - az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul - tájékoztatja a házelnököt.

(1b)	A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.

(2)	Az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3)

A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára - a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4)

Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot.

(5)	Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése alapján.

92. §

(1)

Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi Bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A Mentelmi Bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a Mentelmi Bizottság alelnöke.

(2)

Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi Bizottság, illetve a vizsgálati testület által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság, illetve a vizsgálati testület rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3)	Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezet.

93. §

(1)	Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

(2)

Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3)	Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.

94. §

(1)	A vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezeti.

(3)	A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(2)

A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság őrzi. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.

(4)

A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi Bizottság ellenőrzi.

(5)

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(6)

Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi Bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.

(7)	A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(8)	A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

IX. FEJEZET
A KÉPVISELŐK ÉS KÉPVISELŐJELÖLTEK MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA

95. §

(1)	A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén az eskütétele napját megelőző napig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2)	A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

96. §

(2)	A képviselőt az eskütétele napjától a munkáltató - a munkavállaló kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3)

Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban , közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

97. §

(1)

A képviselői tevékenység az eskütétel napjától - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével - a megbízatás megszűnésének napjáig - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is - a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(2)

A képviselői, illetve a háznagyi tevékenység az eskütétel napjától - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével - a megbízatás megszűnésének napjáig vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(3)

Ha a képviselő házelnöki, miniszterelnöki, miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.

(4)	A képviselő részére az Országgyűlés Hivatala költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatón (a továbbiakban: szolgáltató) keresztül egyes egészségügyi járóbeteg szakellátásokról gondoskodik.

(5)	A jogosult részére a (4) bekezdés alapján igénybe vehető szakellátások körét az Országgyűlés Hivatala a szolgáltatóval kötött szakellátási szerződésben határozza meg.

(6)	A (4) bekezdés szerinti szakellátás költségvetési fedezetét az Országgyűlés költségvetési fejezetében kell biztosítani.

X. FEJEZET
A KÉPVISELŐI TISZTSÉG ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

A (2) bekezdéstől eltérően

98. §

(1)

Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.

(2)

A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(3)

A (2) bekezdéstől eltérően

a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

b)	a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

c)	a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottság feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

d)	ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság döntése alapján - a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására

felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult.

XI. FEJEZET
A KÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE

99. §

Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

100. §

(1)	A képviselő a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2)	A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3)	A képviselő lemondásának tényét az ülést vezető elnök haladéktalanul bejelenti az Országgyűlésnek.

101. §

(1)

Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,

a)	aki már nem magyar állampolgár,

b)	aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,

c)	aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

d)	akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt kizárt,

e)	aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(2)	Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

102. §

(1)	A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.

(2)	Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi Bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

103. §

(1)

Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló képviselőnek az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívása kizárólag a vele egyeztetett időpontban kerülhet sor. Különleges jogrend esetén a képviselő felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására kizárólag a kezdeményezésére kerülhet sor. A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésének az időpontját a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül bejelenti a házelnöknek.

(2)	A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a 36-37. alcímben meghatározott javadalmazásra nem jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JAVADALMAZÁSA

36. A képviselő tiszteletdíja

104. §

(1)

A képviselő havonta tiszteletdíjra jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselő

a)	egy állandó bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság tagja, tiszteletdíja az (1) bekezdésben meghatározott összeg 1,2-szerese,

b)	a törvényalkotási bizottság vagy legalább kettő, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság tagja, tiszteletdíja az (1) bekezdésben meghatározott összeg 1,4-szerese.

(4)	A képviselő az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíjra az eskütételétől a megbízatásának megszűnéséig, a (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjra a bizottsági, illetve a további bizottsági tagsági megbízatás időtartamára jogosult.

(5)	A képviselőcsoport vezetője képviselőcsoportvezetői megbízatásának időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj kétszeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.

(6)

A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes) a képviselőcsoportvezető-helyettesi megbízatásának időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj 1,7-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult. Az e bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult.

(7)

A képviselőcsoport a 115. § (4) bekezdésében meghatározott keret terhére azoknak a képviselőcsoportvezető- helyetteseknek, akik nem részesülnek a (6) bekezdés szerinti tiszteletdíjban, az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül külön juttatást állapíthat meg. Ebben az esetben a képviselőcsoportvezető- helyettest az (1) vagy (2) bekezdés alapján megillető képviselői tiszteletdíj, valamint a tiszteletdíjon felüli külön juttatás együttes összege nem haladhatja meg a (6) bekezdésben meghatározott összeget. Az e bekezdés szerinti juttatásban legfeljebb a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú képviselőcsoportvezető-helyettes részesülhet.

(8)	A képviselőcsoportnak - a (6) és (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további képviselőcsoportvezető- helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.

(9)	A képviselőcsoport vezetője és a képviselőcsoportvezető-helyettes az (5)-(7) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének bejelentésétől a megbízatás megszűnésének bejelentéséig jogosult.

105. §

(1)	Az alelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg kétszerese.

(2)	A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,7-szerese.

(3)	A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnökének tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,5-szerese.

(4)	Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának erre irányuló döntése esetén tiszteletdíjban részesíthető. Az alelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,4-szerese.

(5)

Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke a (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a (4) bekezdés szerinti döntés napjától az alelnök megbízatásának időtartamára jogosult.

(6)	Ha a képviselő egyidejűleg több, a 4. § (6) bekezdésében, a 104. §-ban, az e §-ban vagy a 120. §-ban meghatározott megbízatással rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult.

106. §

(1)	A képviselő - az e törvényben meghatározottak kivételével - állami szervtől egyéb jogcímen díjazásban nem részesülhet.

(2)

A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatójaelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatójaelnöki biztos, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatójaelnöki megbízott vagy a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatójai biztos képviselő a 104. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott tiszteletdíjra is jogosult.

107. §

(1)

Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 104. § (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj harmadát.

(2)

Ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíjának a 104. § (1) bekezdés szerint meghatározott összege az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken.

(3)

Ha az országgyűlési bizottság a legalább 24 órával korábban összehívott ülése megnyitásakor nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül biztosítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke a 104. § (1) bekezdés szerint megállapított tiszteletdíj 20%-át - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-át - nem haladhatja meg.

(4)

Ha a bizottsági tisztséggel, tagsággal rendelkező képviselő igazolatlanul távol marad a bizottság rendes ülésszak során tartott - legalább 24 órával korábban összehívott és határozatképes - üléseinek több mint feléről, de legalább három ülésről, a (6) bekezdés alapján meghatározott tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 20%-ával - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-ával - csökken. E rendelkezés alkalmazása szempontjából távolmaradásnak minősül az is, ha a képviselő az ülés teljes tartamára eseti képviseleti megbízást adott.

(5)	A (2) és (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentést a házelnök rendeli el.

(6)	A (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentés megállapítása során a képviselőt azon rendes ülésszak utolsó hónapjában megillető tiszteletdíj - levonásoktól mentes - teljes összegét kell alapul venni, amely ülésszakon a képviselő igazolatlan távolmaradására sor került.

(7)	A (2) bekezdésben foglaltakat - az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására figyelemmel - a házelnökre, valamint az Országgyűlés alelnökeire és jegyzőire nem kell alkalmazni.

(8)	Ha a képviselő több bizottságnak is tagja, a (4) bekezdésben foglaltakat bizottságonként - de legfeljebb két bizottsági tagságot és a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 40%-át figyelembe véve - kell alkalmazni.

(9)	A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során az eseti és a vizsgálóbizottságok üléseit nem kell figyelembe venni.

(10)

Az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való képviselői távolmaradás előzetes bejelentésének, a távolmaradás igazolásának, valamint az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradás miatti tiszteletdíj-csökkentésnek a részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

(11)

A képviselő által a határozati házszabályi rendelkezések szerinti eljárásban a távolmaradása bejelentése során, illetve a távolmaradása igazolása érdekében megadott személyes adatot - a képviselői távolmaradás igazolásával kapcsolatos döntés érdekében, az igazolás alapjául szolgáló okok megismerése és igazolásként történő elfogadása céljából - a képviselőcsoport vezetője, a házelnök és a főigazgató kezeli. Az igazolási eljárás során kezelt személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított öt év elteltével kell törölni, amelynek megbízatása alatt az eljárás megindult. A képviselői és a nemzetiségi szószólói távolmaradás ténye közérdekből nyilvános adat.

(12)	A kitiltott képviselővel szemben a kitiltás időtartama alatt e § rendelkezései nem alkalmazhatók.

107/A. §

(1)	Az a képviselő, akinek a Házbizottság a tiszteletdíját a 107. § (1) vagy (3) bekezdése alapján csökkentette, a döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.

(2)

A Mentelmi Bizottság a képviselő kérelméről húsz napon belül dönt, azzal, hogy e határidő első napja a kérelem beérkezését követő nap. Ha a képviselő kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a bizottság őt meghallgatja, amelynek érdekében a képviselő a bizottság adott ülésén - a meghallgatásának időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(3)	A Mentelmi Bizottságnak a képviselő kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(4)	Ha a képviselő kérelmének a Mentelmi Bizottság helyt ad, akkor a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.

(5)

Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy a (2) bekezdés szerinti határidőben arról nem dönt, a képviselő a bizottsági döntésnek, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatónak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését.

(6)

Az (5) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés a kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. Az Országgyűlés a Házbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy - a kérelemnek helyt adva - a Házbizottság döntését hatályon kívül helyezheti. Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.

107/B. §

(1)	Az e törvény rendelkezései alapján elrendelt tiszteletdíj-csökkentés összegét a képviselőnek a tiszteletdíj-csökkentés elrendelésének jogerőre emelkedését követően folyósított tiszteletdíjából kell levonni.

(2)

A tiszteletdíj-csökkentés végrehajtása során a képviselő részére folyósított tiszteletdíj összege - a képviselő tiszteletdíjának e törvény szerinti valamennyi csökkentését figyelembe véve - egyik hónapban sem lehet alacsonyabb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) adott hónapra érvényes összegénél.

(3)	Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés végrehajtására - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a képviselő egyhavi tiszteletdíja nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt a képviselő következő hónapokban folyósított tiszteletdíjából kell levonni.

(4)

Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés összege a képviselői megbízatás megszűnése miatt nem vonható le, úgy a le nem vont összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet - önkéntes teljesítés hiányában - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben meghatározott eljárás szerint az állami adó- és vámhatóság hajt végre.

(5)	Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a tiszteletdíj- csökkentés még le nem volt összegét - a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását megelőzően - a 119. § (1) bekezdés szerinti ellátásból kell levonni.

108. §

A képviselő tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

37. A képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatások

109. §

(1)

A képviselő az általa - a saját vagy hozzátartozója használati jogát igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján - megjelölt személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Nem jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított üzemanyagkártyára az a képviselő, aki e törvény, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más jogszabály alapján személygépkocsit használ.

(2)

Az üzemanyagkártya feltöltése havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség- elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni.

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott összeg havonta - ha a képviselőnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhelye

a)	Budapesten van - 2500 km-re,

b)	Budapesttől 1 és 100 km között van - 4000 km-re,

c)	Budapesttől 101 és 200 km között van - 5000 km-re,

d)	Budapesttől 201 és 300 km között van - 6000 km-re,

e)	Budapesttől 300 km-en túl van - 6500 km-re

elegendő üzemanyag értéke.

(4)

Egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg - ha a képviselő egyéni választókerületének területnagysága

a)	850 km2 alatt van - 10%-kal,

b)	850 és 1150 km2 között van - 20%-kal,

c)	1151 és 1400 km2 között van - 30%-kal,

d)	1401 és 1650 km2 között van - 40%-kal,

e)	1651 és 1900 km2 között van - 50%-kal,

f)	1901 km2 fölött van - 60%-kal

emelkedik.

(5)	A (3) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti - autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével számított - legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.

(6)	Az üzemanyagkártya felhasználható a közutak használatáért fizetendő használati díj, útdíj, valamint az üzemanyagtöltő állomáson az autó karbantartását biztosító szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére is.

(7)

A képviselő az üzemanyagkártyával felhasználható összeg (keret) erejéig jogosult a teljesen elektromos meghajtású gépjármű töltésére fordított, valamint a belföldi közforgalmú közösségi közlekedési eszköz igénybevételére jogosító helyi és helyközi bérlet, valamint helyközi menetjegy - számlával igazolt - költségeinek megtérítésére is. Ha a képviselő az üzemanyagkártyára való jogosultságáról lemond, az e bekezdés szerinti költségtérítés összege nem haladhatja meg az (1)-(5) bekezdés alapján, egy 2000 cm3 hengerűrtartalmú, benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget.

(8)	Az alelnök és - a 113. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt keret terhére - a képviselőcsoport vezetője személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult. Az alelnök részére a személygépkocsit és használatának költségeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(9)	A képviselő ideiglenes külföldi kiküldetése idején a köztisztviselőkre irányadó napidíjra és költségtérítésre jogosult.

110. §

(1)

A képviselő kérelmére az Országgyűlés Hivatala által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van. A képviselő akkor is jogosult lakóház vagy lakás használatára, ha a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.

(1a)

Ha a képviselő közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult, az (1) bekezdés alapján kérheti az Országgyűlés Hivatala által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatát, amennyiben a közjogi tisztségviselőként őt megillető lakhatással kapcsolatos jogosultságairól lemond.

(2)

Ha az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 35%-ának megfelelő összeget használhat fel, amely kiterjed a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős.

(2a)

Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b)	bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb)	bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(2b)

A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

(3)

Ha a képviselő az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat nem veszi igénybe, a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges budapesti tartózkodásának időtartamára, kérelmére, havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 35%-ának megfelelő összeg erejéig, az Országgyűlés Hivatala által Budapesten biztosított, megfelelő szállodai szálláshelyen lévő szállodai szobaegység használatára jogosult. A képviselői tevékenység ellátásához szükséges budapesti tartózkodás biztosítására az e bekezdésben meghatározott összegtől magasabb mértékű összeg a képviselőcsoport vezetője által meghatalmazott személy jóváhagyásával, a képviselőcsoport 113. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott kerete terhére használható fel.

(4)

Az alelnök, illetve a képviselőcsoport vezetője - kérelmére - budapesti hivatali lakás használatára jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlannal nem rendelkezik.

(5)

Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője akkor is jogosult budapesti hivatali lakás használatára, ha az ő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében csak olyan lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.

111. §

(1)

A képviselő választókerületének székhelyén, illetve a választókerületben általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületben meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa megválasztott településen a képviselői tevékenység ellátására alkalmas az Országgyűlés Hivatala által biztosított, egy vagy több ingatlanban megvalósuló irodai elhelyezésre jogosult, amely minden képviselő esetében egy irodánál magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, továbbá az iroda vagy irodák működtetésével - így különösen a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével - összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).

(1a)

Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a (3) bekezdésben meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b)	bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca)	legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb)	bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(1b)

Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a (3) bekezdésben meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója vagy élettársa a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti ingatlannak a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő - az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására történő - használatához az építésügyi hatóság engedélye nem szükséges.

(3)	A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik.

(4)

A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 5%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. A készülékkel − mobil fizetési rendszeren keresztül - megvalósuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatás igénybevételéhez az Országgyűlés Hivatala pénzügyi fedezetet nem biztosít. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit.

(5)	A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés Hivatala által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.

(6)	A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés kiadványait és hivatalos dokumentumait.

112. §

(1)

A képviselőnek a 109-111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala a képviselő eskütételétől megbízatásának megszűnéséig biztosítja.

(2)	A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 70 %-ának megfelelő összeget használhat fel.

(3)	A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj kétszeresének megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket.

(4)

A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak határozott idejű szerződéssel, a képviselő mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. A munkáltatói jogkört a képviselő az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével gyakorolja. A (3) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jog és a munkáltatói jogkör gyakorlása átruházható a képviselőcsoport vezetőjére.

(4a)

Az Országgyűlés Hivatala a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

nevét,

b)	születési nevét,

c)	születési helyét és idejét,

nemét,

e)	anyja születési családi és utónevét,

f)	állampolgárságát,

g)	társadalombiztosítási azonosító jelét,

h)	adóazonosító jelét,

i)	legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratának adatait,

j)	juttatásaira vonatkozó adatokat, valamint

k)	jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatokat

a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kezeli.

(4b)	A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott a jogviszony megszűnésétől számított tíz év elteltével írásban kérheti a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából kezelt adatai törlését.

(4c)

A (4a) bekezdésen túl az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

a)	fizetési számlájának számát,

lakcímét,

c)	értesítési címét és

d)	telefonszámát

a jogviszony megszűnésétől számított egy évig kezeli.

(4d)	A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott határozott idejű munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5)	Képviselő közeli hozzátartozója nem foglalkoztatható a 111. § (3) bekezdése alapján képviselő tevékenységét segítő alkalmazottként.

(6)

A képviselő a 111. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlásáról - teljes egészében vagy részlegesen - a képviselőcsoportja javára írásbeli nyilatkozatban lemondhat, amely nyilatkozatban a képviselő a (2) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére ruházza át. Ha a képviselő a (2) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére átruházta, a (2) bekezdés szerinti összeg egésze vagy meghatározott része a képviselőcsoport 113. § (1) és (1a) bekezdése szerinti keretére kerül átcsoportosításra.

(7)	A képviselőcsoport vezetője a (6) bekezdés szerinti rendelkezési jogát személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja.

(8)	A képviselő megbízatásának időtartama alatt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - jogosult az ezen alcím alapján nyújtott juttatások és támogatások havi keretmaradványát a jogosultsági hónapot követően - a havonta felhasználható összeget meghaladóan - is felhasználni.

(9)

A 109. § (1) bekezdése, a 111. § (1) és (4) bekezdése szerinti juttatás képviselő által fel nem használt - tárgyév december 31-én vagy a képviselő megbízatásának megszűnésekor fennálló - keretmaradványa a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal, illetve a képviselői megbízatás megszűnésekor a képviselőcsoportjának a 113. § (1) és (1a) bekezdése szerinti keretére kerül átcsoportosításra. Az e bekezdésben meghatározottakat a független képviselő esetében megfelelően alkalmazni kell.

(10)

Az ezen alcím alapján nyújtott juttatások és támogatások fedezetére biztosított keret összegének túllépése esetén a jogosulatlanul igénybevett összeg, valamint a 111. § (4) bekezdése szerinti parkolási szolgáltatás díja - a havi elszámolást követően - levonásra kerül a képviselő tiszteletdíjából, illetve a képviselő azt az Országgyűlés Hivatalának visszafizeti.

38. A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítása

113. §

(1a)

Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoportok listánként a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tizenhétszeresére jogosultak, amelyet az adott közös listát állított pártok képviselőcsoportjai között egyenlő arányban kell felosztani.

(1)

A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta

a)	a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint

b)	- a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.

(2)	A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összegre jogosult.

(3)	A kincstár a képviselőcsoport részére az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott összeg kezelésére fizetési számlát, illetve ahhoz kapcsolódó alszámlát vezet.

114. §

(1)

A képviselőcsoport - működésének, valamint a képviselők képviselői tevékenységének biztosítására -

a)	térítésmentesen az Országházban vagy az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben irodákra,

b)	a képviselőcsoport működéséhez, valamint a képviselők képviselői tevékenységéhez szükséges irodai berendezésre és felszerelésre,

c)	az a) pont szerinti irodák működtetésével összefüggő kiadások biztosítására

jogosult.

(2)	A független képviselő jogosult az (1) bekezdés szerinti feltételek biztosítására.

(3)

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselő-csoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatáro-zott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.

115. §

(1)	A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport 114. § (1) bekezdése szerinti irodája.

(2)

A képviselőcsoport működését

a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma

aa)	nem haladja meg a tíz főt, öt fő,

ab)	tizenegy-húsz fő közötti, hét fő,

ac)	huszonegy-harmincnégy fő közötti, tíz fő,

ad)	harmincöt-ötven fő közötti, tizenkettő fő,

ae)	ötvenegy-hetven fő közötti, tizenöt fő,

af)	hetvenegy-kilencven fő közötti, húsz fő,

ag)	kilencvenegy-száztíz fő közötti, huszonöt fő,

ah)	száztizenegy-százhúsz fő közötti, harminc fő,

ai)	a százhúsz főt meghaladja, negyven fő, valamint

b)	a képviselőcsoport létszámával megegyező számú

felső- vagy középfokú iskolai végzettségű, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy segítheti.

(2a)

A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoportok listánként a képviselőik együttes létszámát alapul véve jogosultak a (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatotti létszámra, azzal, hogy az így kapott foglalkoztatotti létszámot az adott közös listát állított pártok képviselőcsoportjai között mandátumarányosan kell szétosztani, a kerekítés általános szabályára figyelemmel. Amennyiben a kerekítés általános szabályára figyelemmel megállapított létszámok összege eltér a (2) bekezdés a) pontja szerinti létszámtól, úgy a kerekítés általános szabályára figyelemmel megállapított létszámok összegét kell alapul venni a keret megállapításakor.

(3)

A képviselőcsoport a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott bérkeret, illetve - a 118. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítás esetén - a (4) bekezdés szerinti bérkeret átcsoportosítással növelt összege erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.

(4)

A képviselőcsoport a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig havonta a (2) és (2a) bekezdés szerint megállapított létszám és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben - az azt megelőző év egészére vonatkozóan - hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset két és félszerese szorzatának megfelelő összegű bérkeretre jogosult.

(5)

A képviselőcsoport működését segítő, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyekre az e törvényben foglalt, illetve az e törvény szerinti eltérő rendelkezés hiányában a köztisztviselőkre, továbbá munkavállalók esetében a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogkört a képviselőcsoport vezetője egyetértésével kell gyakorolni.

(6)

A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.

116. §

A képviselőcsoport és a független képviselő által a 113. §-ban és a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés Hivatala tulajdonát képezik. A képviselőcsoport a képviselőcsoport működésének, a független képviselő a megbízatásának időtartama alatt e tárgyi eszközöket birtokolhatja.

117. §

A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 113-115. §-ban meghatározott támogatásokat az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

118. §

(1)	A képviselőcsoport vezetője a 112. § (4) bekezdése szerint rá átruházott keret, illetve a 113. § (1) és (1a) bekezdésében, a 114. § (3) bekezdésében és a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretek között év közben átcsoportosítást hajthat végre.

(2)

A 112. § (4) bekezdése szerint a képviselőcsoport vezetőjére átruházott keret és a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keret javára történő átcsoportosítás esetén az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az átcsoportosított összeg erejéig az Országgyűlés Hivatala dologi kiadások és személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzata között átcsoportosítást hajthat végre, és ennek keretében a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatot az átcsoportosított összeg erejéig növelheti.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.

(5)	A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.

(5a)

A képviselőcsoport megalakulásától megszűnéséig jogosult a működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 113-115. §-ban meghatározott támogatások havi keretmaradványát a jogosultsági hónapot követően is felhasználni. Ha a képviselőcsoport az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a megszűnés időpontjában - a 112. § (3) bekezdése szerinti keret vonatkozásában is - fennálló keretmaradvány felhasználására a következő Országgyűlésben is képviselettel rendelkező ugyanazon párt - önállóan, vagy más párttal közösen alakított - képviselőcsoportja jogosult.

(6)	A független képviselő esetében az (1)-(5a) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

118/A. §

(1)	A képviselőcsoport az országos listán mandátumot szerzett pártja részére a 118. § (5a) bekezdése szerinti keretmaradvány terhére támogatást nyújthat.

(2)

A támogatás támogatási igény nélkül, egyedi döntés alapján, támogatói okirattal nyújtható. A támogatásról az országgyűlési képviselőcsoport vezetője dönt. A támogatás rendelkezésre bocsátása a keretek közötti szükséges átcsoportosításokat követően a képviselőcsoport előirányzat-felhasználási keretszámlájáról történhet. A támogatást a kedvezményezett hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára történő átutalással kell teljesíteni.

39. A volt képviselő juttatásai

119. §

(1)	Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a volt képviselő további három hónapon keresztül a tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző háromhavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult.

(2)	A volt képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.

(3)

Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,

a)	ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett vagy

b)	amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

(4)	A volt képviselő az (1) bekezdés szerinti időtartamra a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

40. A házelnök és a volt házelnök javadalmazása

120. §

A házelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A házelnök egyéb juttatásaira - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel - a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

121. §

(1)	Ha a házelnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

(2)	A volt házelnök juttatásaira - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel - a volt miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

122. §

(1)	A házelnököt és a volt házelnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségek fedezetét - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés költségvetési fejezete tartalmazza.

(2)	A juttatások biztosításához szükséges megállapodásokat az Országgyűlés Hivatala köti meg.

(3)	A házelnök külföldi kiküldetésével és utazásával kapcsolatos juttatások és szolgáltatások biztosítását az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(4)	A házelnök és a volt házelnök részére gépjárművezetőt az Országgyűlési Őrség biztosít.

(5)

A házelnök közcélú felajánlásaira, adományaira a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e célra szolgáló előirányzatot a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés költségvetési fejezete tartalmazza, az előirányzat felhasználására a házelnök írásbeli kötelezettségvállalása alapján kerül sor és a közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét az Országgyűlés honlapján kell közzétenni.

(6)	A házelnök és a volt házelnök juttatása tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG

XII. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

123. §

(1)	Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2)	Az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti.

(3)	A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(4)	A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit az Ors