1997. évi LXVIII. törvény

SZÍNEZŐS

az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

I. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)

E törvény hatálya

a)	a bíróságok,

b)	az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH),

c)	az igazságügyi szakértői intézmény (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)

igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

(3)

A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OBH-nál - honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására - a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.

(4)

E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.

(6)	e törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott esetben és körben - a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottakra, valamint az igazságügyi alkalmazottak és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell.

2. §

(1)	A szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az igazságügyi alkalmazott.

(2)

Igazságügyi alkalmazott:

a)	a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,

b)	a technikus,

c)	az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,

d)	a tisztviselő,

e)	az írnok, valamint

f)	a fizikai dolgozó.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott munkaköri csoportokon belül a munkavégzés jellegére, illetve a szolgálat teljesítésének a helyére utaló munkaköri elnevezéseket jogszabály állapíthat meg.

2/A. §

(1)	E törvény eltérő rendelkezésének hiányában tisztviselő alatt a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottat is érteni kell.

3. §

(1)	A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.

(2)	A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.

(3)	A joggyakorlat ideje 3 év.

4. §

A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg.

5. §

(1)	Az igazságügyi szakértő a feladatkörébe tartozó ügyekben a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízás alapján szakvéleményt ad.

(2)	A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.

6. §

(1)	Az igazságügyi szervnél - a 3-5. §-okban foglaltakon kívül - az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a főtanácsadó, a bírósági ügyintéző, továbbá a végrehajtási ügyintéző is.

(1a)	A Kúrián és az OBH-ban foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselő.

(2)

A bírósági ügyintéző olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva, a bíró - vagy azon feladatok esetében, amelyekben a bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni, a bírósági titkár - irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

(3)	A bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő tisztviselői kinevezésre akkor jogosult, ha a középiskolai érettségin túl a munkakörére meghatározott további képesítéssel és az e munkakörökben szerzett legalább három év szakmai gyakorlattal is rendelkezik.

7. §

(1)	Az igazságügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat legalább középfokú végzettségű írnokok, az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként fizikai alkalmazottak végzik.

(2)	A 6. § (3) bekezdésében meghatározott képesítéssel nem rendelkező bírósági jegyzőkönyvvezető és cégszerkesztő írnoknak minősül.

8. §

(1)

A munkáltatói jogkört

a)	az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,

c)	az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében - a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - jogszabályban meghatározott személy

e)	A járásbírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők tekintetében a törvényszék elnöke,

f)	az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az igazságügyi szerv vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató)

gyakorolja.

(2)	A munkáltató a munkáltatói jogok részben vagy egészben való gyakorlását a helyettesére vagy más vezető beosztású alkalmazottra - írásban - átruházhatja.

8/A. §

(1)

A munkáltatói jogkört

az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével -,

b)	az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének igazságügyi helyettese kinevezése, felmentése, a vezetői megbízatása visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében az igazságügyért felelős miniszter - a miniszter javaslatának figyelembevételével -

gyakorolja.

(2)	Az egyéb igazságügyi szerv intézményi költségvetése és beszámolójának tervezetét - annak elfogadása előtt - az igazságügyért felelős miniszter véleményezi.

9. §

(1)	Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni.

(2)	A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(3)	Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné.

10. §

(1)	Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, illetve sérelemdíjra vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.

(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából - a 41. § (3) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - nem minősül szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a munkaköri feladatok végrehajtására vonatkozó munkáltatói utasítás.

(3)	Ha a szolgálati viszony létrejötte a munkáltató hibájából érvénytelen, a felmentésnél és ennek jogkövetkezményeinél az igazságügyi alkalmazottnak fel nem róható felmentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony létesítése

11. §

(1)	A szolgálati viszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

(2)

Igazságügyi alkalmazottnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki

a)	tizennyolcadik életévét betöltötte,

b)	magyar állampolgár,

c)	nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

d)	a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

(3)

Fizikai dolgozónak és - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak, továbbá egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottjának az is kinevezhető, aki a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. Fizikai dolgozónak az is kinevezhető, aki a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, ha a cselekvőképesség korlátozása, illetve a támogatott döntéshozatal a munkakör ellátását nem érinti.

(4)

Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,

a)	aki büntetett előéletű,

b)	aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek és pártfogó felügyelőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:

(5)

Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:

aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

aa)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

af)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ag)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ah)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás vagy közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

b)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d)	aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll.

11/A. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhívására

a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b)	hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.

(2)	Ha az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.

(3)

Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelezettség alól.

12. §

(1)	A kinevezés határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.

(2)

Határozott időre kell kinevezni azt,

a)	aki az előírt képesítés megszerzésére halasztást kapott,

b)	akit tartósan távollévő helyére vagy nem rendszeresített álláshelyre alkalmaztak.

(3)	A kinevezéshez szükséges feltételek meglétét a jelentkezőnek hiteles okiratokkal kell igazolni.

13. §

(1)

Bírósági fogalmazónak az az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkező személy nevezhető ki, aki az OBH elnöke által lebonyolított felvételi versenyvizsgát sikeresen letette. Bírósági titkárnak jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.

(3)	Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.

(4)	Szakértőjelöltnek a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.

(5)

A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.

(6)	A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb öt évre - halasztást engedélyezhet.

(7)

A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is -

a)	az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter,

b)	egyéb igazságügyi szerv esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a miniszter,

c)	az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértőjelöltje esetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben határozza meg.

(8)

Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a kinevezése előtti bírói pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel alól.

14. §

(1)	Igazságügyi szolgálati viszony létesítésére - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező pályázatot írhat ki. A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni.

(2)	A pályázati kiírásnak az állás elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának a határidejét tartalmaznia kell.

(3)	A pályázókat meg kell hallgatni, a pályázatokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a pályázati határidő lejárta után 1 hónapon belül kell elbírálni.

(4)	A pályázatokat titkosan kell kezelni. A pályázat eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.

(5)	Ha a pályázat eredménytelen, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra kinevezi.

(6)

A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha az állás betöltésére a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával már kinevezett bírósági fogalmazó áthelyezésével kerül sor. Pályázat esetén a fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni.

(7)

Az OBH elnöke a felvételi versenyvizsga letételétől számított egy évig kezeli és nyilvántartja a fogalmazói állásra pályázók

nevét,

lakcímét,

c)	születési helyét és idejét,

d)	az állam- és jogtudományi végzettségét igazoló okiratokat,

e)	a felvételi versenyvizsga iratait és eredményét.

(8)	A munkáltatói jogok gyakorlója a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fogalmazói állásra pályázó adataihoz hozzáférhet, ha arra a pályázónak a hozzá benyújtott pályázata elbírálásához szükséges.

(9)	Az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel és sikeres felvételi versenyvizsgát tett, a versenyvizsga letételétől számított egy éven belül kiírt pályázat elbírálása során nem köteles újabb versenyvizsgát tenni.

(10)	A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

15. §

(1)

A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt, a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.

(2)	A kinevezési okirattal együtt az igazságügyi alkalmazottnak át kell adni a feladatait tartalmazó munkaköri leírást.

15/A. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető.

(2)	A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(3)	A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

16. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a tevékenységének megkezdése előtt a munkáltatónál esküt tesz. Ha az igazságügyi alkalmazott az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt ennek megszűnésétől számított nyolc napon belül kell letenni.

(2)

Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll:
„A munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(2a)	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése a (2) bekezdés szerinti eskü tétele során: igazságügyi alkalmazott.

(3)	A végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény tartalmazza.

A kinevezés tartalmának módosítása

17. §

(1)

A kinevezés tartalmát módosítani - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezésével lehet. E szempontból nem minősül módosításnak a szolgálati viszony tartalmának törvény kötelező jellegű rendelkezésén alapuló megváltozása, ideértve az illetmény változását is.

(2)

Nem szükséges közös megegyezés

a)	a vezetői megbízás visszavonásához,

b)	az igazságügyi alkalmazottnak - illetménye megváltoztatása nélkül - az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához, ha az új munkakör azonos képesítési feltételek mellett tölthető be,

c)	a munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzésére való kötelezéshez,

d)	a fegyelmi határozat végrehajtásához,

e)	a helyettesítésre és a kirendelésre vonatkozó döntéshez,

f)	a munkáltatói jogkör gyakorlójának mindazon egyéb döntéseihez, amelyekre e törvény alapján egyoldalúan jogosult.

(3)

Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.

(4)

Az igazságügyi alkalmazottat - a (2) bekezdés a) pontja szerinti változás közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően fel kell menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, ha vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.

(5)	Az igazságügyi alkalmazottnak a (4) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

18. §

(1)

Ha az igazságügyi alkalmazott álláshelye

a)	az igazságügyi szerv jogutód nélküli megszűnése,

b)	szervezeti változás, az igazságügyi szerv hatáskörének vagy illetékességi területének a megváltozása,

c)	létszámcsökkentés vagy a munkaköri feladatok megszűnése

miatt megszűnik, részére - amennyiben erre lehetőség van - más megfelelő munkakört kell felajánlani.

(2)	A felajánlott új munkakör akkor megfelelő, ha az megfelel az igazságügyi alkalmazott iskolai végzettségének és besorolásának, valamint elfogadása nem okoz a részére méltánytalan sérelmet.

A szolgálati viszony megszűnése

19. §

(1)

A szolgálati viszony megszűnik

a)	a felek közös megegyezésével,

b)	az igazságügyi alkalmazott lemondásával,

c)	felmentéssel,

d)	hivatalvesztés (elbocsátás) fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával,

e)	az e törvényben meghatározott egyéb esetekben, a törvény erejénél fogva,

azonnali hatállyal

fa)	a próbaidő alatt vagy

fb)	a 26/A. § (1) bekezdésben foglalt esetben,

g)	határozott idejű kinevezés esetén a kinevezés idejének a lejártával is.

h)	a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,

i)	külön törvény rendelkezése folytán.

20. §

(1)	A szolgálati viszonyt az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti.

(2)

A közös megegyezést tartalmazó megállapodásnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó együttes nyilatkozatot és a megszűnés időpontját. A megállapodásban a szolgálati viszony megszűnéséből eredő jogokat és kötelezettségeket is lehetőleg rögzíteni kell, az e kérdésekben való megállapodás hiánya azonban nem feltétele a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

21. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyáról bármikor lemondhat.

(2)	A lemondási idő 2 hónap, a felek azonban ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kinevezés esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

(3)	Az igazságügyi alkalmazott a lemondási idő alatt köteles a munkaköri feladatait ellátni, kivéve, ha a munkavégzés alól részben vagy egészben mentesítették.

(4)	A munkavégzés alóli mentesítés idejére az igazságügyi alkalmazott az illetményére, illetve annak időarányos részére jogosult. Nem jár illetmény arra az időre, amely alatt az igazságügyi alkalmazott illetményre egyébként sem lenne jogosult.

22. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a)	nyugdíjasnak minősül,

b)	munkakörének az ellátására alkalmatlan,

c)	a 18. § (1) bekezdése szerinti esetekben a részére felajánlott megfelelő új munkakört nem fogadta el, vagy ilyen munkakört a részére nem lehetett felajánlani.

d)	a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő.

(2)

Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:

a)	a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, gümőkóros megbetegedés esetén 2 év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje,

b)	a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság ideje, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam,

c)	törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség ideje, a szülést követő 6. hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,

d)	törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama.

e)	a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, valamint a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,

törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó igazságügyi alkalmazottat - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,

g)	a szülői szabadság ideje,

h)	az apasági szabadság ideje, és

i)	a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés ideje.

(3)	Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a szolgálati viszony csak akkor szüntethető meg, ha részére az egészségi állapotának és a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő más munkakört nem ajánlottak fel, vagy a megfelelő új munkakört nem fogadta el.

(4)	Ha az egészségügyi alkalmatlanságra okot adó körülmény felmerülése esetén az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, ezt úgy kell tekinteni, hogy alkalmatlanságát nem vitatja.

(5)

Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha azt a nyugdíjasnak minősülő, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő igazságügyi alkalmazott kéri.

23. §

(1)	A munkáltatónak a felmentést meg kell indokolnia. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A felmentés indokának a valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(2)	Ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, az alkalmatlanság tényét - az e törvényben meghatározott munkakört ellátó igazságügyi alkalmazottak esetén - az értékelésnek kell tartalmaznia.

24. §

(1)	A felmentési idő - a (2)-(4) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - 3 hónap.

(2)	A felmentési idő 2 hónap, ha a felmentésre azért került sor, mert az igazságügyi alkalmazott a részére felajánlott megfelelő más munkakört nem fogadta el.

(3)	A felmentési idő 1 hónap, ha a felmentés az igazságügyi alkalmazott nem egészségügyi okból történő alkalmatlansága miatt történt.

(4)	Határozott idejű igazságügyi szolgálati viszony megszűnésekor a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

25. §

(1)

A 24. § (1)-(2) és (4) bekezdései szerinti felmentési idő megállapítása esetén az igazságügyi alkalmazottat legalább a felmentési idő felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Indokolt esetben az igazságügyi alkalmazott a felmentési idő teljes időtartamára is mentesíthető a munkavégzési kötelezettség alól.

(2)	A 24. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az igazságügyi alkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

(3)	A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára az igazságügyi alkalmazott az átlagilletményére jogosult.

26. §

(1)

A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha

a)	a kinevezés feltételeinek a hiánya utóbb következik be, vagy a feltételek hiányát utóbb állapították meg,

b)	az igazságügyi alkalmazott az esküjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti határidőben nem tette le,

c)	az igazságügyi alkalmazott az összeférhetetlenségi helyzetét (36. §) a felszólítástól számított határidőn belül nem szüntette meg,

d)	az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának jogellenes megszüntetésére irányuló magatartást tanúsított.

e)	az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra az ismételt szabályszerű felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2)	Az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg a szolgálati viszony, ha az igazságügyi alkalmazott közös megegyezés hiányában, lemondás nélkül vagy az irányadó lemondási és felmentési idő megszegésével a szolgálati viszony egyoldalú és egyértelmű megszüntetésére irányuló magatartást tanúsított.

(3)

A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor

a)	a kinevezési feltételek valamelyikének a hiányát az igazságügyi szerv, illetőleg az arra jogosult más szerv megállapította,

b)	az igazságügyi alkalmazott az esküt még letehette volna,

c)	az összeférhetetlenségi helyzetet az erre kötelezett még megszüntethette volna,

d)	az igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeinek még eleget tett.

e)	az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett volna.

26/A. §

(1)

A szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha az igazságügyi alkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a munkavégzésével vagy az igazságügyi szolgálati viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.

(2)

A szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén

a)	annak közlése előtt lehetőséget kell adni az igazságügyi alkalmazottnak a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b)	a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 23. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony megszüntetési jogot

a)	az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b)	bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(4)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt nem létesíthet.

A végkielégítés

27. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott felmentése esetén végkielégítésre jogosult, ha a felmentés egészségügyi alkalmatlansága miatt vagy a 22. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történt.

(2)	Végkielégítés jár a 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben is.

(3)	Nem jár végkielégítés, ha az igazságügyi alkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

27/A. §

Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

a)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

b)	vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti.

28. §

(1)

A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

a)	három év: egy havi,

b)	öt év: két havi,

c)	nyolc év: három havi,

d)	tíz év: négy havi,

e)	tizenhárom év: öt havi,

f)	tizenhat év: hat havi,

g)	húsz év: nyolc havi

h)	huszonöt év: tízhavi

illetménynek megfelelő összeg.

(1a)

A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az igazságügyi alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(2)

A végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett igazságügyi alkalmazott esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.

(3)	Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál - a (2) bekezdésben meghatározottakon felül - szolgálati viszonyban töltött időként vehető figyelembe a rendőrség szakértői szervénél megszakítás nélkül eltöltött idő is.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnésekor

29. §

(1)	A szolgálati viszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni az illetményt, az e törvény szerinti kötelező járandóságokat, pénzben meg kell váltani a ki nem vett szabadságot, és át kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti igazolás

a)	a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét,

b)	a szolgálati viszony kezdő és végső időpontját,

c)	az illetményből jogszerűen levonható tartozások összegét és jogcímét, valamint ezek jogosultját, illetve azt, hogy az igazságügyi alkalmazottnak nincs tartozása,

d)	a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság napjainak számát,

e)	a kifizetett végkielégítés összegét,

f)	a szülői szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát,

g)	az apasági szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát

tartalmazza.

A szolgálati viszony jogellenes megszüntetése esetén követendő eljárás

30. §

(1)

Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az igazságügyi szerv a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az igazságügyi alkalmazottat az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Meg kell téríteni az elmaradt illetményét és az egyéb juttatásokat, valamint a jogellenes megszüntetésből eredő kárát. Az igazságügyi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely máshonnan megtérült.

(2)

Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának a fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekintetni, mintha a szolgálati viszony a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az elmaradt illetményt és juttatásokat, valamint a kárt ekkor is meg kell téríteni, továbbá meg kell fizetni a felmentési időre járó átlagilletményt, a végkielégítést, továbbá a sérelemdíjat.

(3)

Ha a szolgálati viszony megszüntetése azért jogellenes, mert a törvényben előírt felmentési időt nem, vagy az előírtnál rövidebb tartamban állapították meg, ez a felmentést önmagában nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony megszűnése napjának a törvény szerinti felmentési idő lejártának a napját követő napot kell tekinteni.

(4)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt okból szüntették meg, a megszűnés jogkövetkezményei tekintetében a hivatalvesztés (elbocsátás) fegyelmi büntetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A vezetőkre vonatkozó rendelkezések

31. §

(1)	Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.

(2)	Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.

(3)	A vezetőkre - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)	Az OBH elnökhelyettese esetében a 32-34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

31/A. §

A vezetőnek a vezetői megbízás időtartama alatt évente továbbképzésen kell részt vennie.

32. §

(1)	A vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb ötéves határozott időre szól.

(3)	A megbízás határozott időre - legfeljebb 1 évre - szól, ha a magasabb vezetői állásra ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.

(4)	Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.

33. §

(1)	Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni.

(2)	Ha a magasabb vezetői állásra kiírt pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. Az újabb pályázat eredménytelensége esetén a 32. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3)	A pályázatokra egyebekben a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. §

(1)

A vezetői megbízás megszűnik

a)	közös megegyezéssel,

b)	a vezetői beosztásról való lemondással,

c)	a vezetői megbízás visszavonásával,

d)	fegyelmi büntetésként,

e)	mindazon esetekben, amikor a vezető szolgálati viszonya is megszűnik.

f)	a határozott idő lejártával.

(2)	A vezető lemondási ideje 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak.

(3)	A vezetői megbízás bármikor indokolás nélkül visszavonható a 35. § (1) bekezdése szerinti munkakör felajánlása mellett. Ha a visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.

(4)

Ha a vezető a 31/A. § szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki felróható okból elmulasztja, a munkáltató a vezetői megbízást a indokolás nélkül, a továbbképzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül visszavonja.

35. §

(1)

Ha a vezetői megbízás megszűnése nem jár együtt a szolgálati viszony egyidejű megszűnésével, a volt vezető részére az igazságügyi szerven belül megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben ilyen munkakört nem lehet felajánlani, a szolgálati jogviszonyt 3 hónap, ha pedig az igazságügyi alkalmazott a felajánlott megfelelő munkakört nem fogadta el, 1 hónap felmentési idővel meg kell szüntetni a munkavégzés alóli egyidejű mentesítés mellett.

(2)	A határozott idejű vezetői megbízás lejártakor a volt vezetőt a korábbi munkakörébe vagy legalább az azzal azonos szintű munkakörbe kell helyezni.

Az elektronikus aláírási jog

35/A. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott minősített - hivatali - elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe vagy munkakörébe tartozó ügyben készült elektronikus okiratot. A bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszonyban álló igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az igazságügyi szervet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az elektronikus aláírási jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben az OBH elnöke gyakorolja.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltató) vesz igénybe.

(3)

Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.

(4)

Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szervnek is haladéktalanul jelenti, amely arról értesíti a Bizalmi szolgáltatót. A Bizalmi szolgáltató az igazságügyi szerv megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére az igazságügyi alkalmazott korábban nem tette meg.

(5)

Az igazságügyi szerv az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését az igazságügyi alkalmazott beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, illetve egyéb ok esetén a Bizalmi szolgáltatónál kezdeményezi. A Bizalmi szolgáltató köteles az igazságügyi szerv megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.

(6)	Az OBH és a bíróságok igazságügyi alkalmazottainak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

III. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMÁBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Az összeférhetetlenség

36. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott

a)	nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné,

b)	pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat,

c)	kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet.

(3)

Az igazságügyi szakértő igazságügyi szolgálati viszonyával az is összeférhetetlen, ha egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottságának a tagjaként, illetve személyes közreműködésre kötelezett tagjaként a szakértői feladataival összefüggő tevékenységet végez.

37. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatónak köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve összeférhetetlenségi helyzetbe került.

(2)	Az összeférhetetlenségi helyzet bejelentése vagy hivatalból történő megállapítása esetén a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat 30 napos határidővel felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3)

Ha az összeférhetetlenség a 36. § (1) bekezdésében meghatározott okból keletkezik, vagy keletkezne,

a)	a tilalom alól, amennyiben az egyik érintett bíró, úgy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben, egyéb esetekben pedig az e törvényben meghatározott munkáltató kivételes esetben felmentést adhat,

b)	az összeférhetetlenséggel érintettek megegyezése hiányában a munkáltató dönti el, hogy melyik igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát kell megszüntetni.

Bejelentési kötelezettség

37/A. §

Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

Igazolási kötelezettség

37/B. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazságügyi alkalmazott igazolja, hogy vele szemben a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott részére megtéríti.

(3)

A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a)	az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b)	az igazságügyi alkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmaz.

(4)	A 11/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

A munkavégzés

38. §

(1)

A szolgálati viszony keretében a munkáltató köteles

a)	az igazságügyi alkalmazott feladatait munkaköri leírásban rögzíteni,

b)	az igazságügyi alkalmazottat az irányadó jogszabályok és a munkaköri leírásban foglaltak szerint foglalkoztatni,

c)	az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

d)	olyan magatartást tanúsítani, illetve olyan helyzetet teremteni, hogy az igazságügyi alkalmazott a jogait rendeltetésszerűen gyakorolni, a kötelezettségeit teljesíteni tudja,

e)	megadni a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást,

f)	biztosítani a munkaköri feladatok szakszerű ellátása érdekében elrendelt képzés feltételeit.

(2)	A munkáltató az igazságügyi alkalmazott által elvégzett munkáért az e törvényben foglaltak szerint köteles illetményt fizetni, valamint biztosítani a kötelezően járó juttatásokat és kedvezményeket.

39. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott köteles

a)	a szolgálati helyén vagy a munkavégzésre kijelölt helyen, az előírt időben, munkára képes állapotban megjelenni,

b)	feladatait az esküjéhez híven, a jogszabályoknak és a munkaköri leírásban foglaltaknak, valamint a vezetői utasításoknak megfelelően a legjobb tudása szerint, az elvárható gondossággal és pártatlanul végezni,

c)	az igazságügyi szerv feladatainak az ellátása érdekében a többi igazságügyi alkalmazottal együttműködni,

d)	munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ezzel mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodásukat ne idézze elő,

a minősített adatot megtartani, valamint minden olyan magatartástól tartózkodni, amelynek következtében a tevékenysége során tudomására jutott tényekről illetéktelenek tudomást szereznének, vagy amelyek kiszolgáltatása miatt igazságügyi szerv, igazságügyi alkalmazott vagy bárki jogellenes előnyhöz jutna, illetve ilyen hátrányt szenvedne.

f)	a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.

(2)	Az igazságügyi alkalmazott a munkahelyén kívül is köteles az igazságügyi szervhez és a munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.

39/A. §

(1)	A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül végezze.

(2)	A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.

(3)	A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.

40. §

(1)	Ha az igazságügyi alkalmazott a kötelezően előírt képzésben neki felróható okból nem vesz részt, vagy a vizsgákat nem teszi le, az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeken kívül köteles az igazságügyi szerv ezzel kapcsolatos költségeit megtéríteni.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos költségeit akkor is köteles megtéríteni, ha a képzés befejezésétől, illetve a vizsga letételétől számított három éven belül a szolgálati viszonyát neki felróható okból szüntetik meg. Az igazságügyi alkalmazott a költségek megtérítésére kötelezhető, ha a szolgálati viszonyt a kezdeményezésére szüntetik meg.

(3)

A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

41. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a vezetőnek a munkakör ellátására vonatkozó utasításait - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles végrehajtani.

(2)

Az utasítás végrehajtását az igazságügyi alkalmazott köteles megtagadni, ha

a)	annak teljesítésével bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg,

b)	a döntésénél vagy az ügyintézésnél bármilyen befolyásolást jogszabály megtilt,

c)	azzal más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3)	Ha az utasítás a (2) bekezdésben nem említett jogszabályba ütközik, az igazságügyi alkalmazott köteles a vezető figyelmét az utasítás jogellenes voltára felhívni, továbbá kérheti az utasítás írásba foglalását is, amit az utasítást adó vezető nem tagadhat meg.

(4)	Ha az igazságügyi alkalmazott a vezető bármely utasításával nem ért egyet, jogosult az ezzel kapcsolatos véleményét írásban az utasítást adó tudomására hozni.

(5)	Az igazságügyi alkalmazottat a vezetői utasítás jogszerű megtagadása, az utasítás írásba foglalására vonatkozó kérése, valamint véleményének a (4) bekezdés szerinti kinyilvánítása miatt hátrány nem érheti.

41/A. §

(1)

Törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik. A próbaidő alatt kijelölésre nem kerülhet sor. A kijelölt titkár esetében a 17. § (2) bekezdés b) pontja és a 26/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(2)

A kijelölt titkár a kijelölését követő 30 napon belül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglalt módon vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ha a kijelölt titkár

a)	a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésére nyitvaálló határidő leteltét követő napon,

b)	a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy elhallgat, ennek jogerős megállapítását követő napon,

c)	a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a visszavonást követő napon

megszűnik a kijelölése.

41/B. §

(1)	A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.

(2)	A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár.

(3)

A kijelölt titkár a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. A kijelölt titkár e tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

(4)	A kijelölt titkár nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.

(5)	A kijelölt titkár nem lehet választottbíróság tagja.

(6)	Az e §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok felmerülése esetén a 37. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy ha az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a megadott határidőre nem kerül sor, a kijelölés a határidőt követő napon megszűnik.

41/C. §

(1)	A kijelölt titkár a szolgálati viszonyából fakadó tájékoztatási kötelezettségén kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

(2)	A kijelölt titkár az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

42. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott - kivételes esetben - a képesítésének megfelelő, de a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre (helyettesítés), illetve más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre (kirendelés) kötelezhető.

(2)	A helyettesítést és a kirendelést - utóbbit a kirendelés megkezdése előtt legalább 15 nappal, rendkívüli esetben 3 nappal - írásban kell elrendelni, amiben meg kell jelölni a helyettesítés vagy kirendelés idejét, valamint a szolgálati viszony tartalmának a módosulását jelentő valamennyi körülményt.

(3)	A helyettesítés és a kirendelés az igazságügyi alkalmazottra nézve - beosztását, képzettségét, életkorát, egészségi állapotát és családi körülményeit figyelembe véve - nem járhat aránytalan sérelemmel.

(4)	Más helységben működő igazságügyi szervnél történő munkavégzésre nő a terhessége megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 14 éves koráig nem kötelezhető.

(5)

Eltérő megállapodás hiányában a naptári évben

a)	a helyettesítés időtartama a hat hónapot,

b)	a kirendelés időtartama a két hónapot

nem haladhatja meg.

(6)	Az igazságügyi alkalmazott a helyettesítés és kirendelés időtartamára az e törvény alapján megállapított díjazásra jogosult.

42/A. §

(1)	A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2)	Az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltatói jogkört az OBH elnöke gyakorolja.

(3)	Az OBH-ba beosztott bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait.

(4)	A hivatali beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a hivatali tevékenységét megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(5)	Az OBH elnöke a bírósági titkár hivatali beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár kérelmére megszünteti.

(6)	A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

42/B. §

(1)

A bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2)

A közigazgatási ügyszakban dolgozó titkárt az OBH elnöke legfeljebb egy évre beoszthatja ahhoz a szervhez, amelyhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírót beoszthatja (a továbbiakban: érintett szerv). A beosztásra az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására annak érdekében kerülhet sor, hogy az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen a bírósági titkár.

(3)	A (2) bekezdés szerinti beosztást a bírósági titkár kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A bírósági titkár beosztásához a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése szükséges.

(4)

A munkáltatói jogkört - a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével - az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkár tekintetében az érintett szerv vezetője gyakorolja.

(5)	A beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(6)	A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(7)

Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti

a)	a bírósági titkár kérelmére,

b)	az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(8)

Az OBH elnöke a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkárnak az érintett szervhez történő beosztását megszünteti

a)	a bírósági titkár kérelmére,

b)	az érintett szerv vezetőjének indítványára.

(9)	A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(10)	Az (1) vagy (2) bekezdés alapján beosztott bírósági titkár vezetői munkakört nem tölthet be, illetve vezetői álláshelyen nem foglalkoztatható.

42/C. §

(1)	A minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bírósági titkár (a továbbiakban e §-ban együtt: beosztott bírósági titkár) hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli.

(2)	A beosztott bírósági titkár tekintetében az 55-76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztott bírósági titkár ellen a beosztás szerinti szerv vezetője kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3)	A beosztott bírósági titkár adatait a beosztás szerinti szervnél kell nyilvántartani.

(4)	A beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka.

42/D. §

Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával és az igazságügyi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg az igazságügyi alkalmazottat.

43. §

Az igazságügyi alkalmazottat nem terheli munkavégzési kötelezettség

a)	amíg az állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b)	hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapon,

c)	a keresőképtelenséget okozó betegség, illetve a kötelezően elrendelt orvosi vizsgálat időtartamára,

d)	a véradás miatt távol töltött teljes időre, de legalább 4 órára,

e)	ha a szolgálati helyén elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni,

f)	szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezése vagy a munkáltató engedélye alapján.

A munkaidő és a pihenőidő

44. §

(1)	A teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott heti munkaideje negyven óra. A munkaidő - napi nyolc óra munkaidő alapulvételével - havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.

(2)	A munkarendet, a munkaidőkeretet, a munkaidőbeosztás szabályait az igazságügyi szerv szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

(3)	A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább hat órát kell a munkahelyen töltenie annak az igazságügyi alkalmazottnak, aki a teljes munkaidejében - laboratóriumi tevékenység keretében - testnedvek és szövetek vételét és vizsgálatát végzi, vagy abban közreműködik.

(4)	A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között folyó munkavégzéssel járó egyéb munkakörök esetén jogszabály a (3) bekezdésnek megfelelő vagy további korlátozást határozhat meg.

44/A. §

(1)	A teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha az igazságügyi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. § (1) és (2) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2)	A munkáltató az igazságügyi alkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3)

A részmunkaidő kikötése

a)	a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b)	ha az igazságügyi alkalmazottnak a 49. § (6) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4)

A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben az igazságügyi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a)	a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke negyedik életéve, három vagy több gyermeket nevelő igazságügyi alkalmazott esetén a gyermeke hatodik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b)	ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5)	A (3) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(6)

Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat

a)	a kérelem szerinti időpontig, de

legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő igazságügyi alkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően az igazságügyi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(7)	Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetőre.

45. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott rendkívüli esetben a munkaidejét meghaladóan is munkára kötelezhető, illetve köteles ügyeletet vagy készenlétet ellátni. A munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét, ügyelet alatt elrendelt munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá külön törvényben előírt feladat megvalósítása érdekében rendelhető el.

(3)	A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti az igazságügyi alkalmazott testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(4)	A rendkívüli munkavégzést az igazságügyi alkalmazott kérésére írásban kell elrendelni.

(5)	Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét - megállapodás alapján - később ledolgozza.

(6)

Az igazságügyi alkalmazott a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott a gyermeke egyéves koráig, továbbá a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkát végző igazságügyi alkalmazott - a korlátozás alá eső munkavégzés tekintetében - rendkívüli munkavégzésre nem kötelezhető.

(7)	Az igazságügyi alkalmazott - gyermeke egyéves korától hároméves koráig -, valamint a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak a beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre.

(8)	Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként összesen legfeljebb háromszáz óra.

(9)	Nem esik korlátozás alá - a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a rendkívüli munkavégzés, ha annak elrendelésére elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetve elhárítása érdekében kerül sor.

(10)	Az igazságügyi alkalmazott részére - az e törvényben meghatározottak szerint - készenlét és ügyelet teljesítése esetén díjazás, rendkívüli munkavégzés esetén pedig szabadidő vagy díjazás jár.

46. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, illetve minden további három óra munkavégzés után - a munkaidőn belül, a munkavégzés megszakításával - legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2)	Az igazságügyi alkalmazott részére a napi munkájának a befejezése és a másnapi munkakezdés ideje között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

47. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazottat hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján az igazságügyi alkalmazottnak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár, amibe vasárnapnak, illetve, ha a munkavégzés annak jellege miatt ekkor is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.

(3)	A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő - a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörökben dolgozók kivételével - kéthetente is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása ekkor is kötelező.

A szabadság

48. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben 25 munkanap alapszabadságból és a (2)-(7) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott pótszabadságának mértéke

a)	a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő esetén az 1. fizetési fokozatban évente 3 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

a bírósági fogalmazó esetén

ba)	az 1. fizetési fokozatban évente 2 munkanap,

bb)	a 2. fizetési fokozatban évente 3 munkanap,

bc)	a 3. fizetési fokozatban évente 4 munkanap;

c)	a tisztviselő és az írnok esetén a 2. fizetési fokozatban évente 2 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

d)	a bírósági ügyintéző esetén az 1. fizetési fokozatban évente 1 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

e)	a fizikai alkalmazott esetén a kinevezéstől számított 3 évenként évente 1-1 munkanap, de legfeljebb 10 munkanap.

(3)	A (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti pótszabadság mértéke a 13 munkanapot nem haladhatja meg.

(4)	A fizikai alkalmazott pótszabadsága megállapításakor a kinevezés előtti időt a 100. § (3) bekezdésében és (4) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet figyelembe venni.

(5)

A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

a)	csoportvezető-helyettes és bírósági irodavezető esetén évente 8 munkanap,

b)	csoportvezető esetén évente 9 munkanap,

c)	osztályvezető-helyettes esetén évente 10 munkanap,

d)	osztályvezető és igazgatóhelyettes esetén évente 11 munkanap,

e)	főosztályvezető-helyettes és igazgató esetén évente 12 munkanap,

f)	OBH elnökhelyettes, főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13 munkanap.

(6)	A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottnak a vezetői megbízatása előtt betöltött munkaköre alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri el a vezetői megbízatása előtt betöltött munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.

(7)

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az igazságügyi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

(8)

A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott időt elérte, illetve amely évben vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.

(9)	Az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása a rendes szabadságát nem érinti.

49. §

(1)	A szabadság kiadásának az időpontját - az igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A szabadságok kiadására az igazságügyi szerveknél szabadságolási tervet kell készíteni.

(2)

A rendes szabadság egynegyedét - az igazságügyi jogviszony első 3 hónapját kivéve - az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az igazságügyi alkalmazottnak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.

50. §

(2)

Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi az igazságügyi szervnél töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve az e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.

51. §

A munkáltató az igazságügyi alkalmazott kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

IV. FEJEZET
AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

52. §

A munkáltató az igazságügyi alkalmazott munkáját köteles folyamatosan értékelni, a munkavégzésben tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, illetve az átlagon felüli színvonalon végzett munka elismerésére vonatkozó intézkedéseket és javaslatokat megtenni.

53. §

(1)	Az írnokok és a fizikai dolgozók kivételével az igazságügyi alkalmazott munkáját az e törvényben meghatározottak szerint - az 52. §-ban foglalt kötelezettségen túl - a munkáltató írásban is köteles értékelni.

(2)	Az értékelés célja az igazságügyi alkalmazott munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése.

(3)	Az értékelést a törvény 1. számú melléklete szerint kell elvégezni. A munkáltató az igazságügyi alkalmazott munkaköréhez igazodó sajátos további szempontokat is az értékelés körébe vonhat.

(4)

A bírósági titkár esetében az értékelés körébe kell vonni

a)	a lényeglátási képességet,

b)	a döntési képességet,

c)	az ügy előkészítését,

d)	a tárgyalásvezetést,

e)	a határozatszerkesztést,

f)	a jogszabályok és a bírósági gyakorlat alkalmazását,

g)	az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását,

h)	a befejezések számát.

(5)	Az értékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.

(6)	Az igazságügyi alkalmazott kérésére az értékelés kialakításába az igazságügyi szervnél működő érdek-képviseleti szerv képviselőjét be kell vonni, az értékelésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit az értékelési lapon rögzíteni kell.

(7)

Az igazságügyi alkalmazottal az értékelést ismertetni kell, aki az abban foglaltak megismerésének a tényét az értékelési lapon az aláírásával igazolja. Az igazságügyi alkalmazott az értékelésben foglalt megállapításokra írásban észrevételt tehet. Az értékelés ismertetésére meg kell hívni az igazságügyi alkalmazott közvetlen vezetőjét és a (6) bekezdés szerinti esetben az érdek-képviseleti szerv képviselőjét. Az értékelést szóban indokolni kell. Ha az értékelés összegző megállapítása nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell.

(8)	Az értékelés egyik példányát az aláíráskor az igazságügyi alkalmazottnak kell átadni, a második példányt a személyi nyilvántartás iratai között kell elhelyezni.

(9)	Az igazságügyi alkalmazott az értékelés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen - ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg - bírósághoz fordulhat.

54. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottnak az 53. § szerinti írásbeli értékelését

a)	fogalmazónál a bírósági titkárrá történő kinevezését megelőzően,

b)	bírósági titkárnál a bírói tisztségre történő pályázat benyújtásakor,

c)	az értékelésre kötelezett egyéb igazságügyi alkalmazott esetén a kinevezést követő 3 év elteltével, majd - a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 év kivételével - 6 évenként,

d)	határozatlan idejű vezetői megbízás előtt - ha a korábbi értékelés 3 évnél régebben készült -, majd vezetői megbízatás esetén a c) pont szerinti időközönként kell elvégezni.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően soron kívüli értékelést kell végezni, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató megítélése szerint a munkaköre ellátására alkalmatlan.

(3)

A munkáltató az (1) bekezdés c)-d) pontjai szerinti 6 évenként történő értékeléstől - az első ilyen időpontot kivéve - eltekinthet, ha az igazságügyi alkalmazott munkájának az 52. § alapján történő folyamatos értékelése alapján azt nem tartja szükségesnek. Ez esetben is el kell végezni azonban az értékelést a vezetői megbízás előtt, az alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve, ha az igazságügyi alkalmazott az értékelését maga kéri.

54/A. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott 53-54. § szerinti értékelésén túl a munkáltató minden év június 30. napjáig köteles az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelését elvégezni.

(2)	A teljesítményértékelést az írnok és a fizikai dolgozó esetében is el kell végezni.

(3)	Az igazságügyi alkalmazott mentesül a teljesítményértékelés alól a próbaidő alatt.

(4)	A teljesítményértékelés eredményét az értékelés során figyelembe kell venni.

(5)	A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(6)	A teljesítményértékelés és az értékelés alapján az igazságügyi alkalmazott - kivéve a kijelölt titkár - alapilletménye - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között - módosítható.

(7)	A teljesítményértékeléssel szembeni jogorvoslatra az 53. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8)

Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

V. FEJEZET
AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTT FEGYELMI FELELŐSSÉGE

55. §

Az igazságügyi alkalmazott fegyelmi vétséget követ el, ha a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi.

56. §

(1)	Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltató a fegyelmi eljárást indokolt határozattal rendeli el. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott részére kézbesíteni kell, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(2)	A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - indult.

(3)

Ha a vétkesség enyhébb fokú és a kötelezettségszegés nem vagy csak csekély mértékben járt hátrányos következménnyel, a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat - fegyelmi eljárás elrendelése nélkül - írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. Figyelmeztetés esetén az igazságügyi alkalmazott a munkáltatótól 15 napon belül kérheti a fegyelmi eljárás elrendelését, ami nem tagadható meg.

(4)

Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha

a)	a munkáltatónak a kötelezettségszegésről már legalább 3 hónapja tudomása volt, vagy a kötelezettségszegést jelentő magatartás elkövetésétől számítva 3 év már eltelt,

az igazságügyi alkalmazottal szemben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,

ba)

szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl; vagy

bb)	ha az eljárás az a) pontban említett hároméves határidőn túl fejeződött be, a ba) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy év elteltével.

57. §

A fegyelmi eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül határozattal kell befejezni.

58. §

(1)

A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a)	az eljárás alá vont meghallgatása valamely okból nem lehetséges,

b)	szakértői vélemény vagy más bizonyíték beszerzése azt indokolja,

c)	a felelősség elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik.

(2)	A felfüggesztés a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnéséig tarthat. A felfüggesztés tartama a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló határidőbe nem számít be.

59. §

(1)	A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, ha büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, továbbá ha a fegyelemsértés jellege egyébként azt indokolja.

(2)

A felfüggesztés legfeljebb a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig tarthat. A hivatalvesztés, illetve az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3)	A felfüggesztés idejére az illetmény legfeljebb 50 százaléka visszatartható. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést vagy az elbocsátást kimondó határozat kézbesítésétől, annak jogerőre emelkedéséig.

(4)

A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést vagy elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha a fegyelmi büntetés az illetmény csökkenésével jár, a visszatartott összeget a csökkentett illetmény figyelembevételével kell kifizetni.

60. §

A fegyelmi eljárás alá vont az eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az igazságügyi alkalmazottak érdekképviseletét ellátó szerv járjon el.

61. §

(1)

A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak kizárólag a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, vizsgálóbiztos kijelölése mellőzhető, ha a kötelezettségszegés csekély tárgyi súlyú és egyszerű ténybeli megítélésű, valamint a fegyelmi eljárás alá vont a fegyelemsértést elismerte. Ilyen esetben a munkáltató az ügyet közvetlenül a fegyelmi tanács elé utalja.

62. §

(1)	A vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt és a képviselőt a meghallgatás helyéről és idejéről értesíti. Az értesítést az érintettnek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a kézbesítésre az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal sor kerülhessen.

(2)	Nem igazságügyi alkalmazott, illetve nem bíró meghallgatására az igazságügyi szerven kívül is sor kerülhet.

63. §

(1)	A fegyelmi eljárás során meg kell állapítani a tényállást, fel kell deríteni a fegyelmi eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket.

(2)	A fegyelmi eljárás alá vont személyt az első meghallgatásakor ki kell oktatni az eljárással kapcsolatos jogaira.

(3)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatására a vizsgálat során tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, egyidejűleg fel kell hívni, hogy védekezését írásban terjessze elő.

(4)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont a meghallgatásra vonatkozó értesítésnek nem tesz eleget, vagy a védekezését a megadott határidőn belül írásban sem terjeszti elő, ez a fegyelmi eljárás folytatásának és a határozat meghozatalának önmagában nem akadálya.

64. §

(1)	A fegyelmi eljárás alá vont és a képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.

(2)	A vizsgálat befejezésekor a vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét felhívja, hogy a fegyelmi ügy iratainak az ismertetésén jelenjen meg.

(3)	Az iratismertetésen a fegyelmi eljárás alá vont és a képviselője további bizonyítás felvételét indítványozhatják, a bizonyítás anyagára észrevételt tehetnek. A javasolt bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgálóbiztos dönt, döntése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

65. §

A vizsgáló az iratismertetést követő 3 munkanapon belül a fegyelmi ügy összes iratát - javaslatával együtt - a munkáltatónak átadja.

66. §

(1)	A fegyelmi ügyben 3 tagú fegyelmi tanács határoz, határozatát zárt ülésen, szótöbbséggel hozza.

(2)

A fegyelmi tanács elnöke a munkáltató vagy az általa megbízott bíró vagy vezető munkakörű igazságügyi alkalmazott, tagjai a munkáltató által felkért, a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazottak, illetve az igazságügyi szervnél működő bírák lehetnek.

67. §

(1)	A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek az értesítést legalább 3 nappal korábban megkapják.

(2)	A tárgyaláson a fegyelmi ügyet a vizsgálóbiztos, a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben a fegyelmi tanács elnöke ismerteti.

(3)	A fegyelmi tanács a tárgyaláson további bizonyítást is foganatosíthat, illetve amennyiben a tényállás az első tárgyaláson nem tisztázható, újabb tárgyalást tűzhet ki.

68. §

Ha a fegyelmi eljárás alá vont vagy a képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást megtartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha őket a tárgyalásról megfelelő időben értesítették.

69. §

A fegyelmi tanács a következő határozatokat hozhatja:

a)	a fegyelmi felelősséget megállapítja és fegyelmi büntetést szab ki,

b)	a fegyelmi felelősséget megállapítja és az 56. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén - a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetést alkalmaz,

a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a fegyelmi eljárás e törvény szerint nem lett volna elrendelhető, ha a fegyelmi eljárás alá vont magatartása nem minősül fegyelmi vétségnek, ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyított, illetve ha a fegyelmi eljárás alá vont szolgálati viszonya időközben megszűnt. A szolgálati viszony megszűnése esetén a fegyelmi felelősség kérdésében dönteni kell, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki.

70. §

(1)

Fegyelmi büntetésként

megrovás,

b)	az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása,

c)	az előmeneteli rendszerben egy fizetési fokozattal való visszavetés,

d)	az e törvény alapján adományozott címtől való megfosztás,

e)	a vezetői megbízás visszavonása,

f)	tisztviselőként hivatalvesztés, az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál elbocsátás

szabható ki.

(2)	Az előmenetelben történő várakozási időt egy vagy két évvel lehet meghosszabbítani.

(3)	Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések kiszabása esetén a következő fizetési fokozat eléréséhez, illetve az eredeti fizetési fokozatba való visszahelyezéshez szükséges várakozási időt a határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.

(3a)

Azon igazságügyi alkalmazott esetében, akinek az illetménye az Mt. alapján került megállapításra, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetménycsökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.

(4)

Kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása egy év próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha az igazságügyi alkalmazott fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az igazságügyi alkalmazott ellen újabb fegyelmi eljárás indult és vele szemben - a hivatalvesztést vagy az elbocsátást kivéve - újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett fegyelmi büntetést is végre kell hajtani.

71. §

A fegyelmi határozat az igazságügyi szerv megnevezését, a fegyelmi ügy számát, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott személyi adatait, a fegyelmi felelősség megállapítását és a fegyelmi vétség megnevezését, illetve az eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, a kiszabott fegyelmi büntetést, a költségekről való rendelkezést, a jogorvoslati lehetőséget, az indokolást, a határozat meghozatalának a helyét, idejét és fegyelmi tanács tagjainak az aláírását, valamint az igazságügyi szerv bélyegzőlenyomatát tartalmazza.

72. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

a)	megrovás esetén 1 évig,

b)	a 70. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések kiszabása esetén a várakozási idő meghosszabbításáig, illetve a visszavetés szerinti fokozat ismételt eléréséig, legfeljebb 2 évig,

c)	a 70. § (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés kiszabása esetén 2 évig,

d)	hivatalvesztés, illetve elbocsátás esetén 3 évig

áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(2)	A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazott vezetővé nem nevezhető ki, részére cím nem adományozható, nem léphet magasabb fizetési osztályba, valamint a megrovás kivételével külön juttatásban nem részesíthető.

(3)	A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetéshez a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem fűződnek, ha azonban a felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását utóbb elrendelik, az e büntetéssel együtt járó jogkövetkezményeket visszamenőleg is érvényesíteni kell.

(4)

Az igazságügyi alkalmazott a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével mentesül. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább 6 hónap elteltével - kiváló munkavégzés esetén - a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat a fegyelmi büntetéshez fűződő joghátrányok alól mentesítheti.

73. §

(1)

A fegyelmi tanács határozatát a kihirdetésétől számított 8 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott és a képviselője részére kézbesíteni kell. Az igazságügyi alkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szolgálati jogvitákra vonatkozó rendelkezések szerint keresettel fordulhat a bírósághoz.

(2)	Fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyát a kereset jogerős elbírálása előtt megszüntette.

74. §

(1)

A fegyelmi eljárásban vizsgálóbiztosként, a fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem vehet részt

a)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott hozzátartozója,

b)	akit az ügyben tanúként, sértettként vagy szakértőként kell meghallgatni,

c)	akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(2)	Ha az igazságügyi szervnél a törvény rendelkezéseinek megfelelően vizsgálóbiztos nem jelölhető ki, illetve fegyelmi tanács nem alakítható, a kijelölésről vagy a fegyelmi tanács létrehozásáról a felettes munkáltató határoz.

75. §

A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvvezető kizárására a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

76. §

A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az igazságügyi szerv viseli, ha azonban a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapították, a fegyelmi eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.

VI. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége

77. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2)	A vétkességet, a kár bekövetkeztét és mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

78. §

(1)	Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságügyi alkalmazott 1 havi illetményének az 50 százalékát nem haladhatja meg.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott a 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést

a)	súlyosan gondatlan magatartásával,

b)	ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével

okozta.

(3)

A vezető is 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kár, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti igény olyan jogellenes utasításának a végrehajtásából keletkezett, amelynek jogellenes voltára a figyelmét az utasított előzőleg felhívta.

(4)	Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az igazságügyi alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére - illetménye összegétől függetlenül - köteles.

79. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2)	A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3)	Mentesül az igazságügyi alkalmazott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(5)	A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén az igazságügyi alkalmazott a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

80. §

(1)	Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen együttesen okozták, a vétkességük arányában felelnek, illetve kötelesek a sérelemdíj megfizetésére. A megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén, ha a kárt együttesen okozták, az illetményük arányában felelnek.

(2)	Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

81. §

(1)

A kár összegének a meghatározásánál

a)	a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást és a kijavítás ellenére fennmaradó értékcsökkenés mértékét,

b)	ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell az avulásra is tekintettel

figyelembe venni.

(2)	Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében keletkezett.

82. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.

(2)	A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A határozat ellen az igazságügyi alkalmazott a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha az igazságügyi alkalmazott keresettel nem élt, a határozat végrehajtható.

82/A. §

Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége

83. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért a munkáltató - vétkességére tekintet nélkül - teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2)	Mentesül a munkáltató a felelősség, illetve sérelemdíj megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(3)	Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4)	Az igazságügyi alkalmazottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

(5)	Ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja, az eközben történt károsodásának, illetve személyiségi joga megsértésének okát az igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.

84. §

(1)	A munkáltatót a 83. § szerinti felelősség terheli az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2)

A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az igazságügyi alkalmazott az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

85. §

(1)

A munkáltató a 83. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 84. §-on alapuló felelőssége alapján az igazságügyi alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(3)	A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyeket az igazságügyi alkalmazott a részére engedélyezett kereső foglalkozás keretében kapott.

(4)	Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(5)	Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

86. §

(1)	A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2)	A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

87. §

(1)	A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2)

Ha a károkozással összefüggésben az igazságügyi alkalmazott meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

88. §

A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a)	az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot,

b)	az állami egészség- és a társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,

c)	azt az összeget, amelyet az igazságügyi alkalmazott a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet az igazságügyi alkalmazott munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,

d)	azt az összeget, amelyhez az igazságügyi alkalmazott a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e)	azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.

89. §

(1)	Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.

(2)	Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3)	Ha a kártérítés megállapítása után az igazságügyi alkalmazott körülményeiben lényeges változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

90. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül, indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2)

Ha a munkáltató a kártérítési felelősséget nem vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, az igazságügyi alkalmazott az igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az igazságügyi alkalmazott az igényét akkor is bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.

91. §

(1)	A munkáltató szükséghez képest az igazságügyi alkalmazottól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2)	A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

91/A. §

Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

VII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA

92. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató sérelmes intézkedése, határozata ellen vagy ezek elmulasztása miatt 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

(2)	A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedése ellen az igazságügyi alkalmazott akkor fordulhat bírósághoz, ha a munkáltató a döntés meghozatalánál irányadó jogszabályokat megsértette.

VIII. FEJEZET
A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

93. §

(1)	A munkáltató az igazságügyi alkalmazottról személyi nyilvántartást vezet. A járásbírósági igazságügyi alkalmazottak személyi adatlapját a törvényszéken is nyilván kell tartani.

(2)

A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a fényképet és az esküokmányt, a személyi adatlapot, a kinevezésről, az elektronikus aláírási jogosultságról, illetve a vezetői megbízásról és az illetmény megállapításáról készült iratokat, az értékelést, az elismerésekről és a kitüntetésekről szóló okiratokat, a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot, a jogerős kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló határozatot, valamint a kirendelésről, áthelyezésről és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló iratokat tartalmazza. Bírósági titkár esetén a pályaalkalmassági vizsgálatról készült véleményt a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni.

(3)	A személyi adatlap tartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben szereplő adatokon kívül adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. Az igazságügyi alkalmazott a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

(4)

Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OBH látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:

a)	nyilvántartási szám,

b)	a név (nőknél a leánykori név is),

c)	az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja,

d)	az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások (a szolgálati helyek - a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó kivételével - a munkakörök és a szakterületek),

e)	a fizetési fokozat megjelölése, a besorolás időpontja és az alapilletmény összege, beosztási pótlék és címpótlék esetén azok megnevezése, százaléka és összege, valamint az illetmény összege,

f)	a következő kötelező előresorolás időpontja,

g)	a munkából való távollétek jogcíme és időtartama, valamint

h)	az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja,

i)	az elektronikus aláírási jogosultság és típusa.

94. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartása - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba való továbbítása.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A személyi nyilvántartásba egyébként csak az igazságügyi alkalmazott vezetői, illetve a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó alkalmazottak tekinthetnek be.

(2a)

Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel - az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.

(2b)	Az igazságügyi alkalmazottnak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és a vele kapcsolatos iratok tartalmáról törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére lehet adatot továbbítani.

(3)

Az adatok közül az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve, munkakörének az elnevezése, valamint elektronikus aláírási jogosultsága és annak típusa közérdekből nyilvános adatnak minősül, bármely más adat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem igazságügyi szerv részére csak a személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki.

(4)

Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.

(5)	A személyi nyilvántartást a szolgálati viszony megszűnését követően - a 37/B. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ötven évig kell megőrizni.

IX. FEJEZET
AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK JAVADALMAZÁSA

95. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén

a)	illetményre,

c)	egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre

jogosult.

Az illetmény

96. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.

(2)

Az OBH elnökhelyettesének illetményére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg.

(3)	Az OBH elnöke az OBH elnökhelyettesét kiemelt munkakörbe sorolhatja. Az OBH kiemelt munkakörbe sorolt elnökhelyettesének havi illetményét a 98. § (3) bekezdés szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy az nem haladhatja meg az OBH elnöke havi illetményének 90 százalékát.

(4)	Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

96/A. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

a)	a szabadság időtartama alatt,

b)	az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában meghatározott esetben,

c)	az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,

d)	ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e)	a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,

f)	ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve

g)	öt munkanapig terjedő tartamban az apasági szabadság esetében.

nem tesz eleget.

(2)	Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.

(3)	Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(4)	Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.

(5)	Az igazságügyi alkalmazott az apasági szabadság hatodik munkanapjától az illetmény negyven százalékára jogosult.

(6)

Az igazságügyi alkalmazottat az Mt. 118/A. §-a alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százaléka illeti meg, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az igazságügyi alkalmazottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

A besorolás és az alapilletmény megállapítása

97. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottat munkaköre és iskolai végzettsége alapján - a fizikai dolgozó kivételével - a megfelelő fizetési osztályba, ezen belül az igazságügyi szolgálati ideje alapján - a vezető kivételével - a megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. Az alapilletmény megállapításának alapjául a bírói illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.

(2)

Az igazságügyi alkalmazott alapilletményét - a kijelölt titkár kivételével - a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az igazságügyi alkalmazott a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.

(3)

A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre vonatkozóan az igazságügyi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A teljesítményértékelésen és értékelésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)	a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény, bírósági fogalmazó esetén a fogalmazói versenyvizsga eredménye is,

b)	az igazságügyi szervnél szerzett szakmai tapasztalat,

c)	az igazságügyi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

d)	az igazságügyi alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

e)	a munkavégzés színvonala,

f)	a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,

g)	a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és

h)	a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés megszerzése.

(4)	A kijelölt titkár a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határ szerinti illetményre jogosult.

98. §

(1)

A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő tekintetében a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértőjelöltet a II. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4. melléklet 1. pontja, a szakértőjelölt tekintetében a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében az 5. melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint a középfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

(3)

A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott illetményét az Mt. alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

(4)	Az igazságügyi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát.

(5)	Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben határozza meg.

99. §

(1)	A III. fizetési osztályba az a tisztviselő kaphat besorolást, aki a munkakörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2)

A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III. fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)	Az írnoki munkakört ellátó alkalmazott besorolásánál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.

(4)	A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell megállapítani.

100. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát - a vezető és a fizikai alkalmazott kivételével - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint számított igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(2)	Az igazságügyi szolgálati időt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő töredékévet egész évnek kell számítani.

(3)	Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben eltöltött időt.

(4)

Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni

a)	bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától számított időt,

igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,

az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, hivatásos szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.

(5)	A (4) bekezdés alkalmazásakor a beszámítandó időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás az adott év első napjával történjék. A beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes bérarányok fenntartására.

101. §

Ha a tisztviselő vagy az írnok - munkakörének a változása miatt - magasabb fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új alapilletményt azonban a korábbinál magasabb összegben kell megállapítani.

103. §

(1)

Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után kerülhet sor.

(2)	Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.

(3)	A soron kívüli előresorolásokat az év első napjával kell végrehajtani, a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.

(4)

Ha - mindaddig, amíg az igazságügyi alkalmazott igazságügyi szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne - a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az igazságügyi alkalmazott munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, alapilletményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.

A vezetői illetmény

104. §

(1)

Az egyéb igazságügyi szerv vezetőjét és helyettesét, a főosztályvezetőt és a főosztályvezető-helyettest, az igazgatót és az igazgatóhelyettest, az osztályvezetőt és az osztályvezető-helyettest, a csoportvezetőt és a csoportvezető-helyettest, valamint a bírósági irodavezetőt az V. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 7. melléklet tartalmazza.

(2)	A bírósági irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.

(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott illetményének megállapítása során a 97. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a vezetett igazságügyi szerv vagy szervezeti egység szintjét, nagyságát, valamint a beosztottak létszámát.

A beosztási pótlék

105. §

(1)	A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.

(2)

A beosztási pótlék mértéke

a)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,

b)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,

c)	a Kúrián és az OBH-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka.

A címpótlék

106. §

Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15 százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult. Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére is adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.

Kirendelési díj

110. §

(1)

Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.

(2)	A kirendelési díjat a 115. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.

Az ügyeleti és készenléti díj

111. §

Az igazságügyi alkalmazottat a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege az alkalmazottnak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. A pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített ügyeletért és készenlétért kétszeres összegű díjazás jár. Az igazságügyi alkalmazott kérésére az ügyeletet vagy készenlétet a 113. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával szabadidővel kell megváltani.

A helyettesítés

112. §

(1)	Ha az igazságügyi alkalmazott a 42. § (1) bekezdésében meghatározott helyettesítés keretében más alkalmazott munkakörét látja el, illetményre az e munkakörre vonatkozó rendelkezések alapján jogosult azzal, hogy az nem lehet kevesebb az eredeti munkakör szerint járó illetménynél.

(2)	Ha az igazságügyi alkalmazott a helyettesítés mellett az eredeti munkakörét is ellátja, az illetményén felül helyettesítési díjra jogosult. A díj összege a helyettesített alkalmazott illetményének az 50 százalékáig terjedhet.

(3)

Nem jár helyettesítési díj

a)	a vezető helyettesítése esetén a szervezetszerű helyettesnek három hónapig,

b)	a rendes szabadság idejére.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti illetményt és a (2) bekezdés alapján járó helyettesítési díjat a helyettesítésre adott megbízással egyidejűleg kell megállapítani.

A rendkívüli munkavégzés elismerése

113. §

(1)

Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, valamint a tisztviselő részére - ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult - rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kétszeres idejű szabadidő jár.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti szabadidő helyett a rendszeresen rendkívüli munkát végzők részére legfeljebb évi tizenöt nap szabadidő-átalány állapítható meg.

(3)

A szabadidőt a rendkívüli munkavégzés teljesítését követően, de legfeljebb egy hónapon belül, a szabadidő-átalányt pedig a naptári év végéig kell kiadni. Ha a szabadidő egy hónapon belül nem adható ki, azt pénzben kell megváltani, a megváltás mértéke az illetménynek a szabadidőre eső arányos összege.

114. §

(1)	Az írnok és a fizikai alkalmazott részére az általuk teljesített rendkívüli munkavégzésért díjazás jár.

(2)	A díjazás mértéke az egy órára járó illetmény ötven százalékkal növelt összege. A heti pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzésért kétszeres összegű díjazás jár.

Belföldi kiküldetési díj

115. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazottat belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő legfeljebb 6 óra, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.

(2)	Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha az élelmezést a teljes napra a kiküldetés helyén természetben biztosítják.

(3)	Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

(4)	A napidíjszámításnál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni.

A jubileumi jutalom

118. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, 40, illetve 45 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2)	A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi, 45 év után hathavi illetménye.

(3)

Az igazságügyi alkalmazott részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni

a)	a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b)	a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,

c)	a 35, 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4)	Ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5)

A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

(5a)	Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül jubileumi jutalomra jogosító időnek számít az ügyvédi tevékenység, valamint a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartama is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

(5b)	Ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be.

(6)	Ha az igazságügyi alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.

Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések

121. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott részére a költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:

a)	lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,

b)	letelepedési segély,

c)	a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,

d)	szociális, és temetési segély, családalapítási támogatás,

g)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,

h)	cafetéria-juttatás,

i)	illetményelőleg.

(2)	Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.

121/A. §

(1)

Az állam készfizető kezességet vállal az igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2)

Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltak szerint annál az igazságügyi alkalmazottnál vállalhat, aki

a)	legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,

b)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,

c)	ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,

e)	az (1) bekezdés szerinti korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,

f)	a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4)	A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az igazságügyi alkalmazott hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5)

Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,

b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,

c)	a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)

Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a 19. § (1) bekezdésének b) pontja, c) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, d)-g) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után, a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.

(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti az igazságügyi alkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)

A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az igazságügyi alkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az igazságügyi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)	Ha az igazságügyi alkalmazott (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az igazságügyi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)

A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt az igazságügyi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)

Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

121/B. §

(1)

Ha az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény, jutalom, és rendkívüli munkavégzés ellenértéke (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

(3)	Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

(4)	Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.

(5)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.

(6)

Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.

(7)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének az illetményével azonos összeg tekintendő.

(8)

Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).

(9)	Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.

(10)

Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.

121/C. §

Az igazságügyi szerv költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott részére szociális és temetési segély, az igazságügyi alkalmazott és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozója részére temetési segély adható.

121/D. §

A 121. § és a 121/C. § szerinti egyéb juttatások részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Az érdemek elismerése

122. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazott a munkaköri feladatok hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a)	soron kívüli előresorolás,

c)	pénz- vagy tárgyjutalom,

d)	főtanácsosi vagy tanácsosi cím adományozása,

e)	a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.

(2)

Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.

(3)	Kiváló munkavégzés esetén és igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött legalább tíz év után az I. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazottnak „főtanácsos” cím adományozható.

123. §

Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter állapítja meg.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. §

(1)

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és harmadik mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (3) és (5) bekezdését, 55. § (1)-(4) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint (4) bekezdés c) és d) pontját, továbbá (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-112. §-át, 113. § (5) és (6) bekezdését, 115. § (2) bekezdés a)-e) pontját, 118. § (1)-(3) bekezdését, 118/A. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a)-c) pontját és (5a) bekezdését, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (1a) és (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)

Az Mt.

a)	29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,

b)	46. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyet a kinevezési okirat tartalmaz,

c)	113. § (3) és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Mt. 113. § (3) és (4) bekezdésében hivatkozott, az Mt. 113. § (1) bekezdése szerinti munkavállalón a 45. § (6) bekezdése szerinti igazságügyi alkalmazottat kell érteni,

d)	115. § (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek az Mt. 115. § (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott tartama minősül,

e)	123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,

f)	135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

g)	229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

h)	232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.

(2a)	Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltak mellett az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontját is megfelelően alkalmazni kell.

(3)

Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos állományú személy jogállására - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(4)	Ha az igazságügyi alkalmazott nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél jogviszonyt létesít, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

(5)

Ha a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - az igazságügyi alkalmazott írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha az igazságügyi alkalmazott kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 30 napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha az igazságügyi alkalmazott az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, az igazságügyi alkalmazottat ki kell nevezni.

(6)

Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha az igazságügyi alkalmazott

a)	a (4) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg,

b)	nyugdíjasnak minősül.

125. §

(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - 1997. október 1-jén lép hatályba.

126. §

Az e törvény hatálybalépése előtt kinevezett bírósági fogalmazó joggyakorlatának teljesítésére és időtartamára az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

130. §

(1)

A törvény hatálybalépésekor folyamatosan és ténylegesen legalább 10 év szolgálati viszonnyal rendelkező igazságügyi alkalmazott munkájának az írásbeli értékelését csak a vezetői megbízás előtt, alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve az alkalmazott kérése esetén kell elvégezni.

131. §

Ha az igazságügyi alkalmazott e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.

133. §

(1)	Az igazságügyi alkalmazott részére az őt e törvény, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetéssel történik.

(2)	A fizetési számlához kapcsolódóan az igazságügyi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)	A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

134. §

Az igazságügyi alkalmazott az e törvény hatálybalépése előtt adományozott főtanácsosi és tanácsosi címeket tovább viselheti, amennyiben az adományozás feltételeinek megfelel, a címmel járó pótlékot is e törvény rendelkezései szerint kell folyósítani.

134/A. §

(1)	Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni.

(2)	Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig munkaügyi bíróságot kell érteni.

134/B. §

(1)	A 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a rendőrség szakértői szerve esetében a 2014. március 1-jén vagy azt követően létrejött megbízásokra kell alkalmazni.

134/C. §

Az egyéb igazságügyi szerv által 2016. december 31-én

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját vagy közalkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél,

az egyéb igazságügyi szervnek minősülő szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az akkori egyéb igazságügyi szervnél

2017.

január 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. Az esetleges illetménykülönbözet alapilletmény jogcímen fizethető ki.

134/D. §

Az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

134/E. §

Ha az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.

134/F. §

(1)

Az igazságügyi alkalmazottat - a fizikai alkalmazottak kivételével - a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint besorolni és - a Módtv.-vel megállapított 134/D. § és 134/E. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(2)

Ha a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése előtt a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési fokozatát és az alapilletményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba sorolását e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a munkaköre megváltozik.

134/G. §

(1)

A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezése szerint az OBH elnöke által kiadott szabályzatot, illetve e törvénynek a Módtv.-vel kiegészített felhatalmazó rendelkezése alapján a miniszter által kiadott rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)	2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során az értékelésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3)	2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és szempontok alapján kell eljárni.

134/H. §

E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései nem érintik az igazságügyi alkalmazott 2017. évi cafeteria-juttatásra való jogosultságát. A Módtv. hatálybalépését követően létesített igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban az e törvény 2017. augusztus 31. napján hatályos rendelkezései szerinti cafeteria-juttatás éves összegének arányos része jár.

134/I. §

(1)	A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnését követően a közigazgatási és munkaügyi bíróságokkal igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók jogviszonyában általános jogutód a munkavégzés helye szerinti törvényszék.

(2)	A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnésével a vezetői megbízások megszűnnek.

134/J. §

(1)	e törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2)	Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv2. hatálybalépését követő három hónapon belül az igazságügyi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.

(3)	A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(4)

Az igazságügyi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv2. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv2. hatálybalépése előtt

a)	a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b)	a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv2. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(5)	A munkáltató, ha az igazságügyi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

135. §

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerveket rendeletben határozza meg.

(2a)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.

(2b)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében - e törvényben nem szabályozott - munkáltatói jogkört gyakorló személyt rendeletben határozza meg.

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg.

(3)

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -,

b)	a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

c)	az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4)

Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében

rendeletben határozza meg

aa)	a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető,

ab)	az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat,

ac)	a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályait,

ad)	az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat,

ae)	a képzés, továbbképzés részletes szabályait, af) a teljesítményértékelés részletes szabályait,

ag)	a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazott III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes szabályait, valamint

b)	az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét.

(5)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg a szociális és temetési segély, az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozói esetében a temetési segély juttatásának részletes szabályait.

136. §

e törvény alkalmazásában

a)	közeli hozzátartozó és hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó és hozzátartozó,

b)	nyugalmazott igazságügyi alkalmazott: a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az igazságügyi szervnél vagy jogelődjénél szolgálati jogviszonyban állt személy.

137. §

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)	a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

b)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

c)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt,

az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

e)	a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/eU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (eU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

f)	az európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (eU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

g)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

138. §

(1)	A 2016. dec