Hatályos állapot
Közlönyállapot
2009.11.13. - 2009.11.20.
2009.11.21. - 2009.11.21.
2009.11.22. - 2009.11.22.
2009.11.23. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.01.
2010.01.02. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.09.14.
2011.09.15. - 2012.03.19.
2012.03.20. - 2012.07.31.
2012.08.01. - 2012.08.13.
2012.08.14. - 2013.04.29.
2013.04.30. - 2013.07.17.
2013.07.18. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.01.
2015.12.02. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.15.
2016.12.16. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 1-4., 6-11., 13., 14., és 16. pontjaiban, a (3) bekezdésének 1. pontjában és a (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján - a (3) bekezdés 1. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában, valamint a (4) bekezdés tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. §
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert;
b) elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj;
c) erdészeti magánút: az erdő termelésből való kivonásával járó erdészeti létesítmény, amelyet az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - hoztak létre, és amely megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja a rendszeres gépjárműforgalom lehetőségét;
d) épített közelítő nyom: az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevétellel járó erdészeti létesítmény, amelyet erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő gépjárműforgalom céljára - idegen anyag elhelyezése és tömörítése nélkül, de a talajfelszín megbontásával - hoztak létre, és a területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
e) főfafaj: az erdőtársulást, az erdő kezelését, valamint az erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj;
f) hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert.
g) híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy;
h) idegenhonos fa- és cserjefaj: olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye;
i) intenzíven terjedő fa- és cserjefaj: olyan idegenhonos fa-, illetve cserjefaj, amely az adott termőhelyen, a környezetében lévő flóraelemeknél gyorsabban terjed, az őshonos fa- és cserjefajokat növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorítja;
j) közelítő nyom: az erdő igénybevételével nem járó, az erdő talaján, a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül kialakított nyompálya, amelyet alkalomszerű erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló terepi anyagmozgatás céljára létesítenek, és amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
k) őshonos fa- és cserjefaj: az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé;
l) síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el.
m) közjóléti berendezés: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett, a pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék és az ismeretszerzés célját szolgáló, ingyenesen használható erdei építmény, amely erdészeti létesítménynek minősül;
n) közjóléti létesítmény: a közjóléti berendezések funkcionális egysége, amely hozzájárul az erdőt látogatók egészségének megőrzéséhez, tudásuk gyarapításához, a sportolás és rendszeres testedzés lehetőségének biztosításához;
o) pad: fából készült, minimum 1,5 m hosszú, legalább 30 cm széles ülőfelülettel rendelkező, helyhez rögzített közjóléti berendezés;
p) erdei bútor garnitúra: fából készült, minimum 1,5 m hosszú és legalább 70 cm széles asztalból és két padból álló, helyhez rögzített közjóléti berendezés;
q) tűzrakóhely: minimum 80 cm belső átmérőjű, kőből épített tűzgödör kötőanyaggal, beton alappal;
r) szemétgyűjtő: felületkezelt fa szerkezetű, minimum 40 l űrtartalmú, hulladék gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló helyhez rögzített közjóléti berendezés;
s) tájékoztató tábla: faoszlopra vagy felületkezelt favázra rögzített színes információs felületű, 12 dm2 vagy annál nagyobb információs felületű, időjárásnak ellenálló kialakítású, és UV védelemmel ellátott tábla;
t) védőház: fedett, oldalt nyitott kialakítású, felületkezelt fából készült épület, 6-20 m2 közötti alapterülettel, legalább 4 rögzített ülőhellyel;
u) erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület;
v) erdei kilátó: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területen
va) kizárólag fából,
vb) kizárólag kőből, vagy
vc) a va) és vb) alpontban meghatározott anyagokból vegyesen,
alapozással és villámvédelemmel épített, legalább 6 méter padlómagasságú létesítmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét, magasságán a legfelső járószint terepszinttől mért függőleges távolsága értendő.
(2) Az erdőt és a fásítást alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A közjóléti berendezések jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

Az erdő természetességi állapota meghatározásának szabályai

2. §
(1) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, a sikeres első erdősítésig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani.
(2) Természetes erdő természetességi állapot csak terepi felülvizsgálat alapján állapítható meg.

Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok

3. §
(1) Az erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, felújításának, helyreállításának, korszerűsítésének, valamint lebontásának tervezése és kivitelezése során olyan megoldást kell választani, hogy az erdészeti létesítmény, illetve annak rendeltetésszerű használata, valamint az erdészeti létesítményhez kapcsolódó építési tevékenységek az erdei élőhelyet és életközösséget, valamint a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolják.
(2) Az építési engedélyt az erdészeti létesítmény egészére kell kérni. Több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg műtárgyakra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat már az első kérelem benyújtásakor szolgáltatni kell.
(3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított öt év elteltével hatályát veszti.
3/A. §
(1) Pad, erdei bútor garnitúra, tájékoztató tábla, tűzrakóhely típusú közjóléti berendezés az erdészeti hatósághoz történő (5) bekezdés szerinti, előzetes bejelentést követő 31. naptól létesíthető.
(2) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít.
(3) Erdei épület kivételével a közjóléti berendezést felújítani, korszerűsíteni, helyreállítani az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad.
(4) Erdei épület kivételével a közjóléti berendezés lebontását, megszüntetését az erdészeti hatóságnak az (5) bekezdés szerint kell bejelenteni a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.
(5) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma;
b) tevékenység megnevezése;
c) közjóléti létesítmény, közjóléti berendezés megnevezése;
d) közjóléti berendezés elhelyezkedését legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordináta.
(5) A bejelentést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma;
b) tevékenység megnevezése;
c) közjóléti létesítmény, közjóléti berendezés megnevezése;
d) közjóléti berendezés elhelyezkedését legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordináta.
3/B. §   A közjóléti berendezés létesítési engedélyezési tervének tartalmaznia kell:
a) a létesítés helyének bemutatását (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra, meglévő közjóléti berendezések);
b) a tervezett közjóléti berendezés funkciójának bemutatását;
c) a közjóléti berendezés tervezett helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátát, vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáját;
d) a tervező vagy az erdőgazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak;
e) a közjóléti berendezés műszaki vázrajzát;
f) ha a kérelmet nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát.
3/C. §   A közjóléti létesítmény létesítési engedélyezési tervének tartalmaznia kell:
a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra);
b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő közjóléti létesítmény adatait;
c) a tervezett közjóléti létesítmény megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos);
d) a tervezett közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit;
e) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak;
f) a közjóléti berendezések elhelyezését ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet, valamint a tervezett közjóléti berendezések helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátákat, vonalas berendezés típusok esetén azok kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáit;
g) pad, erdei bútor garnitúra, tájékoztató tábla, tűzrakóhely kivételével a közjóléti berendezések műszaki vázrajzait;
h) ha a kérelmet nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát.
3/D. §   A közjóléti berendezés és létesítmény használatbavételét az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és honlapján közzétett, 20/A. § szerinti adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni.
3/D. §   A közjóléti berendezés és létesítmény használatbavételét a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett, 20/A. § szerinti adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni.
3/E. §
(1) Nem helyezhető el közjóléti berendezésként meghatározóan reklám célú irányító- és tájékoztató tábla.
(2) Fokozottan tűzveszélyes állományban nem létesíthető tűzrakóhely.
(3) A 3/A. § (1) bekezdés szerint bejelentés alapján létesíthető közjóléti berendezés elhelyezéséhez, rögzítéséhez csak természetes anyag használható fel, és a berendezés elhelyezése érdekében fakitermelésnek minősülő tevékenység nem végezhető. Ha a berendezés elhelyezése, rögzítése fakitermeléssel vagy idegen anyag elhelyezésével jár, annak létesítését a 3/B. § vagy 3/C. § szerint engedélyeztetni kell.
(4) A közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el.
(5) Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el.
(6) Erdőben csak az erdő rendeltetéseivel, közjóléti szerepével és a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban álló, rendeltetésszerű használatra alkalmas közjóléti berendezés és létesítmény helyezhető el és tartható fenn.
(7) Az Evt. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal 20/A. § (4) bekezdés szerinti adatait az erdőgazdálkodó a létesítést követő 30 napon belül köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal 20/A. § (4) bekezdés szerinti adatait az erdőgazdálkodó a létesítést követő 30 napon belül köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
4. §
(1) Erdőben tervezett kerítés építésének engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni a kerítés célját, és a fenntartás tervezett időtartamát. A kérelemhez csatolni kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát.
(2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
5. §
(1) Az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőben erdészeti feltáró hálózat alakítható ki.
(2) Az erdészeti feltáró hálózat részei:
a) erdészeti magánút,
b) híd,
c) épített közelítő nyom,
d) közelítő nyom.
6. §
(1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:
a) az út műszaki leírását,
b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát,
c) az út nyomvonalát ábrázoló, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép adott célra alkalmas méretarányú másolatát,
d) a részletes hossz-szelvényt,
e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket,
f) a földtömeg számítást és elosztást,
g) a részletes műtárgy terveket,
h) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak,
i) az érintett közművek kezelőinek hozzájáruló nyilatkozatát (közműnyilatkozatok),
j) az erdő igénybevételéről szóló engedély vagy elvi engedély számát.
(2) Híd építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a híd műszaki leírását,
b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal,
c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást,
d) a talajmechanikai szakvéleményt,
e) az általános és részletterveket, valamint
f) a vízműtani adatokat és számításokat.
(3) Az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell
a) az épített közelítő nyom műszaki leírását,
b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát,
c) az erdő igénybevételére kiadott engedély vagy elvi engedély számát.
7. §   A használatbavételi engedély az erdészeti magánút vagy az épített közelítő nyom meghatározott szakaszára is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható.
8. §
(1) A közelítő nyom nem minősül erdészeti létesítménynek, a létesítését és megszüntetését nem kell engedélyeztetni. A közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 3. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat.
(2) Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdőben a közelítő nyomokat a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni.
(3) Az erdészeti feltáróhálózat nem rendeltetésszerű, illetve a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásokkal ellentétes használata esetén az erdészeti hatóság annak használatát feltételekhez kötheti, korlátozhatja, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtilthatja.
(4) Erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitását az erdészeti hatóság akkor engedélyezi, ha
a) a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályok alapján azt az út műszaki paraméterei megfelelő közlekedési jelzések alkalmazása mellett lehetővé teszik, és
b) a megnövekedett forgalom az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését nem veszélyezteti.
(5) A közforgalom számára meg nem nyitott erdészeti magánutat az erdőgazdálkodó - jelentős baleseti kockázatot nem okozó műszaki megoldással - lezárhatja. Az út lezárását szolgáló műszaki berendezés elhelyezését és megszüntetését az erdőgazdálkodó köteles a kivitelezés megkezdése előtt 30 nappal bejelenteni az erdészeti hatósághoz. Az elhelyezés bejelentéséhez csatolni kell a lezárás helyét ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát.
9. §   Az erdei épület és erdei vasút kivételével
a) az erdészeti létesítmények bővítését, korszerűsítését és fennmaradását a létesítésre vonatkozó szabályok szerint kell engedélyeztetni;
b) az erdészeti létesítmények felújítását, helyreállítását és lebontását egyszerűsített kivitelezési terv benyújtásával kell engedélyeztetni, amely a felújítással, helyreállítással vagy bontással érintett erdészeti létesítmény egyértelmű azonosításán kívül a tervezett tevékenységek leírását tartalmazza.

Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése

10. §
(1) Határjelként - a körzeti erdőterv készítésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott méretű, színű és formájú - határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék is alkalmas.
(2) Amennyiben az erdő határvonala nyiladékkal kerül megjelölésre, a nyiladékkal elválasztott erdő továbbra is természetben összefüggőnek minősül.

Az erdőgazdálkodói nyilvántartásra vonatkozó szabályok

11. §
(1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelem elbírálására az az erdészeti hatóság illetékes, melynek illetékességi területén a kérelemmel érintett erdő, illetve erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület található.
(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) alapja haszonbérleti szerződés, akkor a haszonbérlőnek igazolnia kell az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások betartását.
(3) Földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha
a) a földrészlet vagy alrészlet használati jog alapján elkülönülő valamennyi részterülete külön erdőrészletként szerepel az Adattárban, és
b) a földrészlet korábban különböző művelési ágú alrészleteinek összevonására erdőtelepítés vagy önerdősülés következtében került sor.
(4) A nyilvántartásba vételt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: az erdészeti hatóság központi szerve) által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon lehet kérelmezni:
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint,
b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata,
d) az erdőgazdálkodó aláírása.
(4) A nyilvántartásba vételt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: az erdészeti hatóság központi szerve) által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon lehet kérelmezni:
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint,
a) az Evt. 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint,
b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata,
d) az erdőgazdálkodó aláírása.
(4) A nyilvántartásba vételt a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon lehet kérelmezni:
a) az Evt. 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint,
b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata,
d) az erdőgazdálkodó aláírása.
(5) A kérelemben az Evt. 18. § (6) bekezdésében foglalt adatokat - az alábbi kivételekkel - kell feltüntetni:
a) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban,
b) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve a b) pontjának bg) alpontjaiban,
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban,
d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban már szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ab)-af) és ah) alpontjaiban, illetve a b) pontjának bb)-bf) alpontjaiban, valamint
e) a szabad rendelkezésű erdő használójának nyilvántartásba vétele esetén az Evt. 18. § (6) bekezdésének d) és e) pontjaiban
foglalt adatok.
(6) A földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó kérelem esetében a kérelemhez mellékelt, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térképen fel kell tüntetni a használati joggal érintett területet.
(7) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés nyilvánvalóan érvénytelen;
b) a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre; vagy
c) az Evt. 17. § (6) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglaltak együttes fennállása esetén a tulajdonosok a társult erdőgazdálkodás feltételeit nem teljesítették valamennyi érintett földrészletre vonatkozóan.
(8) A nyilvántartásba vételi kérelmet nem kell elutasítani, amennyiben az erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan, az Evt. 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett kötött szerződés - azok ismerete hiányában - nem tartalmazza az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban szereplő adatokat.
(9) Az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdő használóját az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nem veszi nyilvántartásba.
12. §   Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított 8 napon belül köteles az erdészeti hatósághoz bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak.
13. §
(1) Az erdőgazdálkodói kód egyedi azonosító, melyet az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vétele alkalmával, illetve a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a nyilvántartás hivatalból végrehajtott módosításakor kell megállapítani és közölni az erdőgazdálkodóval.
(2) Egy erdőgazdálkodónak egy, országosan egységes erdőgazdálkodói kódja lehet.
14. §
(1) Az erdészeti hatóság erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála, illetőleg erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve
b) a használati jogosultság megszűnése esetén.
(2) Ha az erdőgazdálkodó erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára szerződés alapján jogosult, az (1) bekezdés b) pont szerinti eljárásra irányuló kérelemhez csatolni kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot.
15. §   Amennyiben a használat jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén az erdőgazdálkodó nem tesz eleget az erdészeti hatóság igazolási felszólításában foglaltaknak, az erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzést az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.
16. §
(1) Az Evt. 17. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határával való egyezőség megteremtése érdekében az erdőterv módosítására vonatkozó szabályok szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, vagy határvonalainak helyesbítését.
(2) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság használatába adják.
(2) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy természetes személy vagy jogi személy használatába adják.
17. §
(1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatást - az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében - az erdészeti hatóság végez. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség.
(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatás ingatlan-nyilvántartási vagy erdészeti területazonosító adatokkal egyértelműen beazonosítható módon meghatározott erdőre, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterületre vonatkozóan teljesíthető.
(3) Adott erdőgazdálkodó használatában lévő összes erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület egyben legyűjtött adatai csak az érintett erdőgazdálkodó részére adhatók ki.
(4) A szemle másolat az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának aa)-ad) alpontjaiban, illetve a b) pontjának ba) és bc) alpontjaiban, valamint a c) pontjában megjelölt, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos állapot szerinti adatokat tartalmazza.
(5) A teljes másolat a szemle másolat (4) bekezdés szerinti adatait, valamint az adatokban e rendelet hatálybalépésének időpontjától bekövetkező változásokat tartalmazza.
(6) Hiteles másolat kiadásakor azon fel kell tüntetni, hogy az a kiadást megelőző napig az erdőgazdálkodói nyilvántartással megegyezik, és a bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
18. §   Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatai,
d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat),
e) igényelt példányszám,
f) dátum, valamint
g) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.
18. §   Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatai,
d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat),
e) igényelt példányszám,
f) dátum, valamint
g) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.

Az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó szabályok

19. §
(1) Az Országos Erdő Tanács (a továbbiakban: Tanács) tagjainak megbízatása három éves időtartamra szól.
(2) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg.
(3) A Tanács tagjai sorából elnököt választ.
(4) A Tanács üléseit szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal az elnök hívja össze.
(5) Amennyiben a Tanács ülésének összehívását legalább 6 tag egyszerre kezdeményezi, az elnök a Tanácsot összehívja.
(6) A Tanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.
(8) A Tanács elnöke és tagjai tiszteletdíjat, költségtérítést nem kapnak.

Az erdő rendeltetései megváltoztatásának szabályai

20. §   A külön jogszabályok szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdő rendeltetéseit a védetté nyilvánításról szóló jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg kell a védelmi funkciónak megfelelően megváltoztatni.

A közjóléti létesítmények nyilvántartására vonatkozó szabályok

20/A. §
(1) Az Adattárban a közjóléti létesítmény alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) nevét, egyedi azonosítóját, típusát;
b) földrajzi elhelyezkedését (megye, hely, tag, részlet);
c) a létesítés évét;
d) a létesítmény befogadóképességét (fő);
e) a létesítmény által elfoglalt teljes területet 0,01 ha-os pontossággal vagy hosszát 20 m-es pontossággal;
f) az elhelyezkedését jellemző súlypont EOV koordinátáját;
g) erdészeti nyilvántartási térképen ábrázolva súlypontját és nevét, továbbá vonalas létesítmény-típusnál nyomvonalát, 3 ha-nál nagyobb kiterjedés esetén területét;
h) a területén található közjóléti berendezések típusait és mennyiségét.
(2) Az Adattárban a nem közjóléti létesítményhez kapcsolódó közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) közjóléti berendezés megnevezését;
b) közjóléti berendezés helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátáját vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáit.
(3) Az Adattárban az Evt. 92. § (2) bekezdése szerint lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) engedélyezett használat típusát;
b) út nyomvonalát legalább 5 m pontossággal.
(4) Az Adattárban az Evt. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) a turistaútvonal nyomvonalát legalább 5 m pontossággal;
b) a turistaútvonal jelzését.

Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok

21. §
(1) Az erdő Adattárban nyilvántartott adataiban bekövetkező változásokat az erdészeti hatóság az eljárásai során feltárt, megállapított, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével beérkező bejelentésekben foglalt tények, adatok alapján - a változások nyomon követhetőségének biztosítása mellett - átvezeti.
(2) Az erdészeti hatóság az Adattárban
a) az Evt. 38. § (3) bekezdés szerinti, szabad rendelkezésű erdőnek nem minősülő erdőt - az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon - erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és erdőrészlet jel területazonosító adatokkal,
b) az Evt. 11. § (1) bekezdésének a) és b), valamint d) és e) pontjai szerinti szabad rendelkezésű erdőt ingatlan-nyilvántartási egységenként, helység, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet jel területazonosító adatokkal,
c) az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt, valamint az Evt. 12. § (1) bekezdés szerinti fásítást a természetben összefüggő területek térképi ábrázolásával,
d) az Evt. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket - az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon - erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és egyéb részlet jel területazonosító adatokkal,
e) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az első kivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint
tartja nyilván.
(3) Az Adattárban változást eredményező eljárások során a kérelmező köteles a változás utáni állapotra vonatkozó megváltozott adatokat a körzeti erdőtervezés szabályairól szóló külön rendelet szerinti erdőrészlet leíró lap nyomtatványon (a továbbiakban: erdőrészlet leíró lap) rögzítve a kérelméhez csatolni.
(4) Az erdészeti nyilvántartási térképet érintő változás esetén a (3) bekezdés szerinti adatlaphoz mellékelni kell a változás utáni állapotot ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, az új térképi vonalak töréspontjainak a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal meghatározott, Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) szerinti koordinátáit, valamint a változással érintett erdőrészletekre vonatkozóan készített erdőtervi területkimutatást.
(5) A (3) és (4) bekezdés alapján csatolt dokumentumok a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényesek.
22. §
(1) Az Adattárból adatszolgáltatást - az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében - az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség.
(2) A teljes másolat az erdőrészlet aktuális, valamint az erdőterv jóváhagyásakor hatályos adatait és az adatokban az erdőterv jóváhagyása óta eltelt időszakban változást eredményező erdőgazdálkodási tevékenységek és hatósági eljárások időrendi sorrendben történő felsorolását tartalmazza. Amennyiben az erdőterv e rendelet hatálybalépését megelőzően került kiadásra, akkor erdőtervi állapotként az e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló aktuális állapotot kell érteni.
(3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető. Szemle másolat korlátozás nélkül kiadható.
(4) Teljes másolat kizárólag
a) az erdőgazdálkodó,
b) a tulajdonos, illetve
b) a tulajdonos,
c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja
c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, valamint
d) az ingatlanügyi hatóság
részére adható ki.
(5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tag, részlet jel) területazonosító adatai,
d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat),
e) feldolgozott adat, illetve erdészeti nyilvántartási térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma,
f) igényelt példányszám,
g) dátum, valamint
h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.
(5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tag, részlet jel) területazonosító adatai,
d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat),
e) feldolgozott adat, illetve erdészeti nyilvántartási térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma,
f) igényelt példányszám,
g) dátum, valamint
h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.

Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentésének szabályai

23. §
(1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése során az erdőgazdálkodónak arról kell adatot szolgáltatnia az erdészeti hatóság részére, hogy a jogszabályokban és az erdőtervben az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételekre vonatkozóan megállapított jogokat és kötelezettségeket az egyes években mely erdőrészletben, milyen módon és mérték szerint kívánja érvényesíteni vagy teljesíteni.
(2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben - szabad rendelkezésű erdő kivételével - végzett:
a) befejezett erdősítés ápolás,
b) tisztítás,
c) gyérítés,
d) készletgondozó használat,
e) tarvágás,
f) fokozatos felújítóvágás,
g) szálaló vágás,
h) szálalás,
i) egészségügyi fakitermelés,
j) egyéb fakitermelés, valamint
k) alábbi erdősítési tevékenységek:
ka) tuskózás,
kb) mélyforgatás,
kc) első kivitel, és
kd) pótlás.
(3) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a tervezett tevékenység típusa, mértéke,
e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,
f) a választott erdőtervi erdősítési előírás,
g) egyéb szöveges megjegyzések,
h) dátum, valamint
h) dátum,
i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása.
i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(3) A bejelentést a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a tervezett tevékenység típusa, mértéke,
e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,
f) a választott erdőtervi erdősítési előírás,
g) egyéb szöveges megjegyzések,
h) dátum,
i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(4) Amennyiben a bejelentett tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát.
(5) A bejelentés három, védett természeti terület esetén négy példányban készül. Ebből egy példány az erdőgazdálkodónál, egy példány a jogosult szakszemélyzetnél marad - melyet a végrehajtási jogosultság Evt. 41. § (3) és (8) bekezdéseiben foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük -, a fennmaradó példányokat pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani.
(6) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a bejelentést aláíró erdőgazdálkodó a bejelentésben foglalt erdőrészletek erdőgazdálkodója,
b) az erdőgazdálkodó rendelkezik a bejelentésben foglalt erdőrészletekre vonatkozó jogerős erdőtervvel,
c) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek módja és mértéke összhangban van az erdőtervben foglaltakkal,
d) az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettség teljesítéséhez az erdőtervi előírások között szereplő megoldást választott,
e) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzésének feltételeiről és szakmai szempontjairól tájékoztatta az erdőgazdálkodót,
f) az erdőgazdálkodó a tervezett erdőgazdálkodási tevékenység végzésére azt az évet jelölte meg, amelyben a tervezett tevékenység várhatóan elvégzésre kerül (a bejelentés éve vagy a bejelentés időpontját követő naptári év),
g) részterületes erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése esetén az erdőgazdálkodó a bejelentéshez csatolta az érintett részterületet ábrázoló térképvázlatot,
h) a tervezett tarvágás az Evt. 74. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelel,
i) természetvédelmi területen található erdő esetén a bejelentés megfelel a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 33. § (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt térbeli korlátozásoknak.
24. §
(1) Az erdőgazdálkodó
a) az erdőtelepítés elvégzett első kivitelét és pótlását, az erdőfelújításban végzett tuskózást és mélyforgatást, az erdőfelújítás sikeres első erdősítését és pótlását, valamint az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését tárgyév július 31-ig,
b) a tárgyév első felében befejezett fakitermeléseket tárgyév július 31-ig a június 30-i állapotnak megfelelően, a tárgyév végéig elvégzett, és be nem jelentett fakitermeléseket a tárgyévet követő év január 31-ig a december 31-i állapotnak megfelelően
köteles bejelenteni.
(2) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell teljesíteni:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a bejelentett tevékenység vagy állapot típusa, mértéke, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések,
e) fakitermelésekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma,
f) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,
g) a választott erdőtervi erdősítési előírás,
h) dátum, valamint
h) dátum,
i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása.
i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(2) A bejelentést a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell teljesíteni:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a bejelentett tevékenység vagy állapot típusa, mértéke, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések,
e) fakitermelésekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma,
f) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,
g) a választott erdőtervi erdősítési előírás,
h) dátum,
i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló külön jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag származási igazolvány másolatát, melyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét.
(4) Amennyiben a végrehajtott tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a végrehajtással érintett részterületet - a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal - ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát.
(5) A fakitermelés mértékét hengeres fa, sarangolt választék és egyéb faválaszték esetén nettó köbméterben, apríték esetén köbméterben vagy megfelelő tömegegységben kell megadni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a végrehajtással érintett erdőrészletekben a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentésben szereplő mértékben (vagy részterületesen) kerültek végrehajtásra a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek, valamint a bejelentett adatok a valóságnak megfelelnek,
b) az erdősítésben a szaporítóanyag felhasználása a (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően történt,
c) a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakszerű végrehajtását a helyszínen ellenőrizte,
d) a jogszerűtlenül végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység típusát és mértékét a végrehajtás utáni valós állapotnak megfelelően feltüntették.
(7) Ha a fakitermelés a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentésben szereplő lehetőségnél kisebb mértékben, vagy a (6) bekezdés d) pontja szerint került végrehajtásra, a bejelentésben a végrehajtás fafajonkénti mértékét is meg kell jelölni.

Az erdő, valamint a fásítás telepítésének szabályai

25. §
(1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:
a) az Evt. 18. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt adatokat, az alábbi kivételekkel:
aa) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ch) alpontjában,
ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve b) pontjának bg) alpontjaiban, valamint
ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban
szereplő adatok,
b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan(ok) tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát,
c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett erdőtelepítés területét,
d) az erdészeti nyilvántartási térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket,
e) a tervezett erdőtelepítés határvonala töréspontjainak EOV szerinti koordinátáit a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal,
f) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését,
g) az erdő javasolt üzemmódját,
h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti termőhely-feltárásról szóló külön jogszabály szerinti termőhely-feltárási szakvéleményt,
i) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt,
j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját,
k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét,
l) az erdőtelepítés fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig,
m) az erdőtelepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját,
n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat,
o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját,
p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését,
q) a tervező által javasolt véghasználati kort,
r) az f)-q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat,
s) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását.
t) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet kettő, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz.
(3) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv egy, jóváhagyási záradékkal ellátott példányát a jóváhagyó határozat kézbesítésekor visszaküldi a kérelmezőnek.
26. §
(1) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására vonatkozó bejelentéshez egy, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén kettő példányban egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni.
(2) Az egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervnek a 25. § (1) bekezdésében felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a), az erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia.
(3) Fásítás telepítését az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) a telepítő neve, lakóhelye (székhelye),
b) a telepítéssel érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a telepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásítás telepítéséhez való hozzájárulása,
d) a telepítendő fa és cserjefajok felsorolása, a telepíteni tervezett szaporítóanyagok mennyiségeinek feltüntetésével, valamint
e) a telepítő aláírása.
(3) Fásítás telepítését a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) a telepítő neve, lakóhelye (székhelye),
b) a telepítéssel érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a telepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásítás telepítéséhez való hozzájárulása,
d) a telepítendő fa és cserjefajok felsorolása, a telepíteni tervezett szaporítóanyagok mennyiségeinek feltüntetésével, valamint
e) a telepítő aláírása.
(4) A földrészlet vagy alrészlet részterületén telepíteni tervezett fásítás esetén a bejelentéshez csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett fásítás területét.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít.
(6) A tudomásul vett bejelentés szerinti telepítés a benyújtás évét követő év végéig hajtható végre.
(7) Amennyiben az erdőgazdálkodó a szabad rendelkezésű erdő véghasználata után a területen, vagy annak egy részén más célállománytípusú szabad rendelkezésű erdőt kíván fenntartani, akkor azt az Evt. 47. § (1) bekezdése szerint be kell jelentenie az erdészeti hatósághoz.
27. §   Az erdészeti hatóság
a) az Evt. 38. § (3) bekezdés c) pont alapján az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállomány Adattáron történő átvezetéséről,
b) az Evt. 46. § (2) bekezdés alapján a megvalósult erdőtelepítés Adattáron történő átvezetéséről,
c) az Evt. 47. § (2) és (3) bekezdés szerint a fásítás és szabad rendelkezésű erdő telepítésének tudomásul vételéről, tiltásáról, vagy feltételek mellett történő engedélyezéséről,
d) az Evt. 48. § (1) és (2) bekezdés szerint az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról, az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő, illetve az önerdősülés teljes vagy részleges felszámolásának elrendeléséről, valamint
e) az Evt. 50. § szerint az erdőtelepítés meghiúsulása esetén az erdő Adattárból történő törléséről
hozott jogerős határozatát közli az ingatlanügyi hatósággal, illetve az általa tudomásul vett bejelentést tájékoztatásul megküldi annak.

Az erdő, valamint a fásítás felújításának szabályai

28. §
(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az Evt. 51. § (7) bekezdésében foglalt esetekben az erdőfelújítást legkésőbb a kötelezettség keletkezésének évétől számított második év május 31-ig meg kell kezdeni.
(2) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújítás megkezdése alatt a sikeres első erdősítés teljesítését kell érteni. A sikeres első erdősítés teljesítésének minősül, ha az erdőterv erdősítési előírása szerinti főfafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma eléri-e a 4. számú mellékletben a sikeres első erdősítésre meghatározott minimálisan elvárt tőszámot.
(3) Sarjaztatással - az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy a bányászati rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével - az éger, az akác és az őshonos nyár főfafajú erdők újíthatók fel. Az éger felújítása tuskósarjaztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökérsarjaztatással történhet.
(4) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámnál. Az erdőfelújítás eredményességének átmeneti csökkenését legkésőbb a soron következő vegetációs időszak kezdetéig pótolni kell.
(5) Fokozatos felújító vágással, vagy szálaló vágással érintett erdőben az idős faállomány és az újulat együttes záródása nem csökkenhet hetven százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést - ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható - legkésőbb a soron következő vegetációs időszak elejéig mesterséges úton pótolni kell.
(6) Az (5) bekezdés tekintetében az újulat záródása alatt az erdőterv erdősítési előírásának, e rendelet előírásainak, és az erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és a 4. számú mellékletben az állomány alatti újulatra meghatározott minimálisan elvárt tőszámnak a százalékban kifejezett hányadosát kell érteni. A záródás számítása során a mesterséges mag eredetű faegyedek természetes mag eredetű erdőfelújítás előírása esetén legfeljebb 20 százalékos hányadban, természetes mag eredetű erdőfelújítás mesterséges kiegészítéssel történt előírása esetén legfeljebb 50%-os hányadban számíthatók be.
29. §
(1) A 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően
a) molyhos tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy,
b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy és bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő,
c) fenyő, cser és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz,
d) az egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc,
e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt
év alatt kell biztosítani.
(2) Fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett történő erdőfelújítás esetén az erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően
a) molyhos tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő,
b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser és bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz,
c) egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc
év alatt kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken.
(4) Az Evt. 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőterv rendelet az adott erdőtervezési körzetre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérő határidőket is megállapíthat.
(5) Ha a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja.
(6) Erdőgazdálkodó változása esetén az új erdőgazdálkodó kérelmére a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidőt a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdészeti hatóság - a felróhatóságot is mérlegelve - a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja.
30. §
(1) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételei a következők:
a) az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámot,
b) az erdőterv erdősítési előírásában, az 5. számú mellékletben, és az erdészeti hatóság határozatában előírt elegyfafaj az előírás szerinti számban és elhelyezkedésben jelen van,
c) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok - amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki - a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre maga az erdőterv erdősítési előírása biztosít lehetőséget,
d) az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben meghatározott tőszám 90 százalékát,
e) az erdőfelújítás főfafajú egyedeinek átlagos magassága az 1,5 métert meghaladja,
f) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban sikeres első erdősítés teljesítése óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy, vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt,
g) fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetén a végvágás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább négy, egyéb esetben legalább három tenyészidőszak eltelt,
h) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítést, fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetében a végvágást követő utolsó, a befejezésre tervezett terület 50%-át meghaladó mértékű pótlás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt, és
i) az utolsó 50%-nál kisebb mértékű pótlás óta legalább két tenyészidőszak eltelt.
(2) Az (1) bekezdés g)-h) pontjai tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet vizsgált, természetben összefüggő területén az idős állomány záródása 30% alá csökken.
(3) Ha az erdőtervben a főfafaját tekintve V-VI.-os fatermési osztályba sorolt erdő felújításának befejezésére e rendeletben vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidő lejártáig az erdőfelújítás főfafajú egyedei megfelelő szakmai gondosság mellett nem érik el az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt átlagos magasságot, de az erdőfelújítás az (1) bekezdésben rögzített többi feltételnek megfelel, akkor azt az erdészeti hatóság a főfafajú egyedek (1) bekezdés e) pontjában megjelöltnél alacsonyabb átlagos magassága mellett is befejezetté nyilváníthatja.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok az (1) bekezdés c) és g) pontjai kivételével az erdőtelepítések befejezésére is vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy erdőterv helyett az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervet, sikeres első erdősítés helyett pedig az első kivitelt kell figyelembe venni.
31. §
(1) A sikeres első erdősítés, és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha az így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri a kettő hektárt, és az erdőgazdálkodó az egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését - a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal - ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó, a 24. § (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez.
32. §   Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén az erdészeti hatóság - az erdősítés módjának és az alkalmazható fafajoknak a meghatározása, valamint az előírt állapot elérésére vonatkozó határidő megállapítása mellett - előírhatja a fásítás felújítását, ha
a) a kitermelt, vagy kipusztult fásítás az Evt. 7. § (1) bekezdés szerint - a területi kiterjedésétől eltekintve - besorolható a természetes, a természetszerű, vagy a származék erdő természetességi kategóriák egyikébe,
b) a fásítás területe védett természeti terület, vagy Natura 2000 besorolású terület, vagy
c) a fásítás fenntartása erdőhöz kapcsolódó közjóléti érdeket szolgál.

A befejezett erdősítés felülvizsgálatának szabályai

33. §   A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdészeti hatóság azt vizsgálja meg, hogy a befejezett erdősítés teljes, vagy részterületére vonatkozóan
a) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, vagy
b) a befejezett erdősítés természetességi állapotának romlása miatt
szükséges-e intézkednie.
34. §
(1) A 33. § a) pontja szerinti esetben mérlegelés nélkül, a b) pontja szerinti esetben ha a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással nem állítható helyre, az erdészeti hatóság elrendeli az erdősítés megismétlését.
(2) A 33. § b) pontja szerinti esetben, amennyiben a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással helyreállítható, az erdészeti hatóság elrendeli a szükséges erdőnevelési feladatok elvégzését.

Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat működtetésének szabályai

35. §
(1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata:
a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése;
b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése;
c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata;
d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata;
e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése;
f) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése.
(2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer részei:
a) nagy területű egészségi állapotfelmérés;
b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata;
c) országos fénycsapda hálózat;
d) erdővédelmi előrejelző rendszer;
e) éghajlatváltozási monitoring hálózat;
f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata;
g) növedékmérési hálózat;
h) az országos erdőtűz adattár.
36. §
(1) Az erdészeti hatóság az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer szolgáltatta eredmények alapján gondoskodik a szükségessé váló intézkedések megtételéről vagy kezdeményezéséről.
(2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az Erdészeti Tudományos Intézet gondoskodik:
a) a 35. § (2) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá
b) az a) pont szerinti adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről.
(3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik:
a) a 35. § (2) bekezdésének e)-h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá
a) a 35. § (2) bekezdésének d)-h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá
b) az a) pont szerint adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről.
(4) Az erdészeti hatóság ellátja az erdővédelmi mérő és megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait. Ennek keretében gondoskodik:
a) a rendszer egyes elemeinek összehangolásáról;
b) a nemzetközi kötelezettségeket és elvárásokat is figyelembe vevő fejlesztésről;
c) az előírt jelentések határidőre történő elkészítéséről és megküldéséről;
d) a nemzetközi adatszolgáltatásról;
e) a nemzeti és nemzetközi együttműködésből származó információk szétosztásáról, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról, továbbá
f) az adatok tárolásáról.
(5) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik.
37. §
(1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében a 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű, erdőként nyilvántartott földterületre nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó köteles az általa kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi jelzőlap” formanyomtatványon az Erdészeti Tudományos Intézet részére bejelenteni:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, statisztikai számjele,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) az erdőterület szerint illetékes erdészeti hatóság megnevezése,
d) a bejelentés vonatkozási időszaka,
e) a károsító megnevezése, kódja,
f) a károsítással érintett terület,
g) a károsítás mértéke,
h) a károsítás jelentkezésének időszaka, valamint
i) a károsító elleni védekezés módja és érintett területe.
(1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni:
a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,
b) a károsítás negyedéve,
c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),
d) a károsított egyed fafaja,
e) a károsító kódja,
f) a károsítás mértéke,
g) a károsítással érintett terület,
h) a károsítással érintett fatömeg,
i) a károsítás észlelésének időpontja,
j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,
k) zárlati károsító megerősítése.
(1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat a NÉBIH által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni:
a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,
b) a károsítás negyedéve,
c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),
d) a károsított egyed fafaja,
e) a károsító kódja,
f) a károsítás mértéke,
g) a károsítással érintett terület,
h) a károsítással érintett fatömeg,
i) a károsítás észlelésének időpontja,
j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,
k) zárlati károsító megerősítése.
(2) Az Erdővédelmi jelzőlapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig kell megküldeni az Erdészeti Tudományos Intézet részére.
(2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, míg zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére.

Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai

38. §
(1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát.
(2) Az Erdészeti Tudományos Intézet és az erdészeti hatóság évente előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét.
(3) Az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az évente elkészített előrejelzést az erdőgazdálkodók számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.
39. §   Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó költségeinek mérséklése céljából az állam támogatást nyújthat.

Az erdei haszonvételek általános szabályai

40. §   Fakitermelésnek minősül az álló fák tőtől való elválasztása - ideértve a fák behajkolását is -, a fekvő és kitermelt fa feldolgozása, valamint a kitermelt vagy feldolgozott faanyag erdőben történő mozgatása.
40. §   Fakitermelésnek minősül az álló fák tőtől való elválasztása - ideértve a fák behajkolását is -, a fekvő és kitermelt fa feldolgozása, valamint a kitermelt vagy feldolgozott faanyag közelítése.
41. §
(1) Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható.
(2) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb
a) 2 kg gomba,
b) 2 kg vadgyümölcs,
c) 2 kg gyógynövény
gyűjtése minősül.
(3) Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.
(4) Erdészeti haszonvételként gyakorolt méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok nektárgyűjtés céljából erdőben történő elhelyezése, legeltetése.
(5) Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval minden esetben előzetesen egyeztetni kell.
(6) A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket és az erdei turizmust nem zavarhatja, gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is. Méhcsalád nem helyezhető el lakóterület, tanya, gazdasági épület, turistaút, erdei tornapálya, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében.
(7) A méhészeti tevékenységet végző az elhelyezett méhcsaládok megközelítési útvonalain a kaptáraktól számított 50 méteres távolságra méhveszélyre figyelmeztető táblát köteles elhelyezni.

A fakitermelés szabályai

42. §
(1) Erdőben jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt - a fásítás és szabad rendelkezésű erdő kivételével - a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles az erdőgazdálkodót vagy megbízottját tájékoztatni az elvégzendő munkafolyamatról, és a tájékoztatásról erdőrészletenként az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó műveleti lap formanyomtatványt kiállítani:
a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma, elérhetősége,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, elérhetősége,
c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a fakitermelés módja, érintett területe,
e) a kitermelendő nettó fatérfogat fafajonkénti bontásban,
f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése,
g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások,
h) a fakitermelés végrehajtásának jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok,
i) dátum, valamint
j) az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet aláírása.
(1) Erdőben jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt - a fásítás és szabad rendelkezésű erdő kivételével - a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodót vagy annak megbízottját tájékoztatja az elvégzendő munkafolyamatról, valamint a tájékoztatásról erdőrészletenkénti bontásban műveleti lapot állít ki.
(2) A műveleti lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles tájékoztatást adni a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott műveleti lap legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma és elérhetősége,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja és elérhetősége,
c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel),
d) a fakitermelés módja és érintett területe,
e) a kitermelendő bruttó fatérfogat fafajonkénti bontásban,
f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése,
g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások,
h) a fakitermelés végrehajtásának - a 8. § (2) bekezdése, valamint az Evt. 16. § (9) bekezdése és 73. § (1) bekezdése szerinti - jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok,
i) dátum,
j) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
k) a jogosult erdészeti szakszemélyzet aláírása.
(3) A kiállított műveleti lapot a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles szigorú számadású bizonylatként kezelni, és egyedi sorszámozással ellátni.
(3) A műveleti lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról.
(4) A kiállított műveleti lap bizonylat megsemmisüléséről, megrongálódásáról, elvesztéséről, vagy eltulajdonításáról - az érintett bizonylati példányok sorszámának megjelölésével - a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot.
(4) A műveleti lap saját példányának megsemmisülését, megrongálódását, elvesztését vagy eltulajdonítását - az érintett nyomtatvány sorszámának megjelölésével - a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul bejelenti az erdészeti hatóságnak.
(5) Az erdőgazdálkodási műveleti lap erdőrészletenként 3 példányban készül, melyből 1 példány az erdőgazdálkodót, 1 példány a jogosult erdészeti szakszemélyzetet, 1 példány az erdészeti hatóságot illeti.
(5) A műveleti lap egy példányát az erdőgazdálkodó, egy példányát pedig az erdőgazdálkodási tevékenységet végző részére kell átadni.
(6) A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a kiadott erdőgazdálkodási műveleti lap egy példányát, a kiadást követő 5 napon belül köteles megküldeni az erdészeti hatósághoz.
(6) A műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig megőrzi.
(7) A kiállított műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig köteles megőrizni.
(7) A műveleti lap kiállításával a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok a valóságnak megfelelnek,
b) a műveleti lapot a jogszabályban előírt határidő leteltét követően állította ki,
c) ha az erdészeti hatóság az Evt. 41. § szerint eljárást indított, a műveleti lapot az erdészeti hatóság korlátozó vagy tiltó határozatának figyelembevételével állította ki,
d) a műveleti lap megfelelő részletességgel tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról, az időbeli és térbeli korlátozásokról, valamint a kialakítandó közelítő nyom hálózatról,
e) a fahasználat időtartamára - attól eltérő hatósági engedély hiányában - csak a jogszabályban meghatározott időszakokat jelölte meg,
f) ha a műveleti lapon fokozatos felújító vágással vagy szálaló vágással érintett erdőben bontóvágást jelölt meg, a fahasználat eredményeként a visszamaradó állomány záródása megfelel a jogszabályban előírt mértéknek,
g) vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében a végvágás a 45. § (2) bekezdése alapján abban az időpontban került megtervezésre, amikor a végvágásra szánt területen az újulatnak a 28. § (6) bekezdésében meghatározott záródása a hetven százalékot elérte, és végvágás után az újulat tőszáma a végvágott területen a 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelel,
h) természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdőben a használandó közelítő nyomokat jól látható módon kijelölte a 8. § (2) bekezdése alapján,
i) az erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett terület és az erdőrészlet határait kijelölte,
j) az ápoló- és tisztítóvágás, a felújítóvágás végvágása és a szálalóvágás végvágása, a tarvágás, valamint - kultúrerdők és faültetvények kivételével - a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése megtörtént.
43. §
(1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye,
b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint
d) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
e) a bejelentő aláírása.
e) bejelentő nyilatkozata arról, hogy
ea) adatai a valóságnak megfelelnek,
eb) más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott, és
f) a bejelentő aláírása.
(1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és a honlapján közzétett, a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele,
b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
e) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy adatai a valóságnak megfelelnek,
f) annak feltüntetése, hogy más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott,
g) a fatérfogat meghatározásának módja, továbbá
h) - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(1) Fásításban tervezett fakitermelést a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett, a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele,
b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
e) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy adatai a valóságnak megfelelnek,
f) annak feltüntetése, hogy más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott,
g) a fatérfogat meghatározásának módja, továbbá
h) - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásításban történő fakitermelésre vonatkozó hozzájárulását.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő bejelentés benyújtására
a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön található fásítás esetén a földrészlet vagy alrészlet földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználója,
b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb fásítások esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa
c) az ingatlan-nyilvántartásban Állami I. megnevezésű, művelés alól kivett területként nyilvántartott és nem a vagyonkezelő használatában álló fásítások esetén a vagyonkezelő egyetértésével az ingatlan használatára szerződés alapján jogosult személy vagy szerv
jogosult.
(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint
f) az erdőgazdálkodó aláírása.
(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és a honlapján közzétett, a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) az erdőgazdálkodó neve és erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
e) az erdőgazdálkodó aláírása,
f) a fatérfogat meghatározásának módja, továbbá
g) - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett, a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) az erdőgazdálkodó neve és erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
e) az erdőgazdálkodó aláírása,
f) a fatérfogat meghatározásának módja, továbbá
g) - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést kettő, védett természeti terület esetében három példányban kell benyújtani.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést egy példányban kell benyújtani.
(5) Ha az erdészeti hatóság az (1) és (3) bekezdés szerint bejelentett fakitermelést az Evt. alapján nem tiltja meg, nem korlátozza, vagy nem köti feltételhez, a bejelentés egy példányát tudomásul vételi záradékkal ellátva visszaküldi a bejelentő részére.
(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a bejelentett fakitermelés feltételhez kötését, korlátozását, vagy tiltását kezdeményezheti, amennyiben annak bejelentés szerinti végrehajtása a védett természeti területre érvényes védelmi célokat veszélyezteti.
(6a) A hiányosan benyújtott bejelentés esetén az erdészeti hatóság 15 napos teljesítési határidővel hiánypótlási felhívást bocsát ki. Az ismételten hiányosan benyújtott bejelentés záradékolását az erdészeti hatóság elutasítja.
(7) Fásításban és szabad rendelkezésű erdőben fakitermelés csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés, vagy az erdészeti hatóságnak a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötéséről rendelkező határozata alapján végezhető, melyet a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani.
(8) Az Evt. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a munka elvégzésére jogosító, erdőgazdálkodó által kiállított okiratként közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el.
(9) Ha a fakitermelés jogosultja a kitermelt faanyagot forgalomba helyezi, az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével kell benyújtani. Ha a faanyag kitermelése kizárólag saját felhasználásra történik, ellenjegyzés nem szükséges, de erről a tényről a bejelentőnek nyilatkoznia kell.
44. §
(1) A befejezett ápolás során a faállomány fő- és elegyfafajú faegyedeinek megfelelő tőszámát és elegyarányát kell kialakítani, valamint biztosítani kell azok további fejlődési feltételeit.
(2) A tisztítás során az erdő rendeltetésének, távlati célállománytípusának, valamint elvárt természetességi állapotának megfelelő faállomány-szerkezet és elegyarányt kell kialakítani.
(3) A törzskiválasztó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes magassági növekedését, a megfelelő nagyságú korona kialakulását, és az állomány minőségi jellemzőinek javulását.
(4) A növedékfokozó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes vastagsági növekedését, és a minőségi faanyagtermesztés lehetőségét.
(5) A készletgondozó használat során az erdőterv hatálya alatt legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő bruttó fatérfogat termelhető ki.
(6) A szálaló vágás alkalmazásával a vágásos és az átmeneti üzemmódban kezelt erdők véghasználata és felújítása során a folyamatos erdőborításból fakadó ökológiai előnyök fokozottabb érvényesülését kell biztosítani.
(7) A szálalással a szálaló üzemmódban kezelt erdő vegyes korú, folyamatos erdőborítást biztosító faállomány-szerkezetének kialakítását és fenntartását kell biztosítani. Ennek érdekében a szálalást rendszeresen, legfeljebb ötéves visszatérési idő és egyenletes kitermelési mértékek alkalmazása mellett kell végezni, melynek során erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezhet.
45. §
(1) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében bontóvágás csak az erdőtervi előírásnak megfelelő állomány alatti újulat megtelepedésének, illetve megmaradásának elősegítése céljából végezhető.
(2) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében végvágás csak akkor végezhető, ha a végvágandó területen az újulat 29. § (5) bekezdése szerint meghatározott záródása a hetven százalékot eléri.
(3) Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód esetén fakitermelés csak
a) kísérleti és tanerdő rendeltetésű erdőben, kísérleti céllal,
b) az Evt. 58. §-ában foglalt esetekben, vagy intenzíven terjedő fafajok visszaszorítása érdekében, erdővédelmi céllal, valamint
c) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén, ha annak teljesítése állománykiegészítéssel nem valósítható meg, erdőfelújítási céllal
végezhető.

Az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó szabályok

46. §
(1) Az erdőfelújítási biztosíték az erdészeti hatóság által a tarvágást követő erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó erdősítési előírás adatai alapján meghatározott összeg, amely az Evt. 72. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt körülmények valamelyikének fennállása esetén az erdő felújításának pénzügyi garanciájául szolgál.
(2) Az erdőfelújítási biztosíték összege hektáronként
a) kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, molyhostölgy és bükk főfafajú erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap hétszerese,
b) természetes sarj eredetű erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa,
c) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse.
(3) Az Evt. 72. § (2) bekezdésének alkalmazásában az erdő felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha az érintett erdőgazdálkodók valamelyike a tarvágás bejelentésének évében, vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása és az Adattári nyilvántartás adatai szerint az adott tárgyév elején erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán túllépte az erdő felújítására vonatkozó határidőt.
(4) Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának igazolásáig a bejelentett fakitermelés végrehajtását megtiltja.
(5) Az állam kizárólagos tulajdonban álló erdő esetén - amennyiben az erdőgazdálkodó költségvetési szerv, vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság - az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték előírása helyett értesíti a felügyeletet ellátó szervet az Evt. 72. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmények fennállásáról.
(6) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság akkor fogadja el, ha a 46. § (2) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás e rendeletben megállapított befejezési határidejéig érvényes.
47. §
(1) Az erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, hitelintézet készfizető kezessége) módosításához, illetve megszüntetéséhez, valamint a pénzbetét felhasználásához az erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges.
(2) Az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosítékként csak az (1) bekezdés szerinti kikötést tartalmazó fedezeti megállapodást fogad el.
(3) Biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
a) a 46. § (2) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás e rendeletben megállapított befejezési határidejéig érvényes,
b) okiratban a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az erdőfelújítás sikeres befejezése érdekében az Evt. 106. §-a szerinti esetben, az erdészeti hatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - legfeljebb 3 banki napon belül - teljesít,
c) kizárólag az erdészeti hatóság jóváhagyásával vonható vissza, vagy visszavonhatatlan.
(4) A bankgaranciaként olyan szerződés fogadható el, mely tartalmazza
a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,
b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát,
c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát,
d) a garancia összegét számmal és betűvel,
e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját,
f) a (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.
(5) A pénzügyi biztosítékról az erdészeti hatóság olyan nyilvántartást vezet, amelynek alapján megállapítható
a) a biztosíték nyújtására kötelezett az azonosításhoz szükséges adatokkal, törvényes vagy meghatalmazott képviselője,
b) az erdőfelújítási tevékenység, amelyre a biztosíték vonatkozik,
c) a biztosíték mértéke, nyújtásának módja,
d) a pénzügyi biztosítéknyújtásban közreműködő hitelintézet és a biztosítéknyújtási okmányok adatai,
e) a pénzügyi biztosíték visszavonása, felhasználása, érvényesítése, kiegészítése,
f) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve.
(6) A biztosíték terhére az erdészeti hatóság végrehajtási döntésben intézkedhet.
48. §
(1) Az erdészeti hatóság letéti számlájára helyezett erdőfelújítási biztosítékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az erdőfelújítási biztosíték hatósági letéti számlára, banki átutalással történő megfizetése esetén az átutalási nyomtatványon fel kell tüntetni:
a) a letét fajtáját (erdőfelújítási biztosíték),
b) az erdőfelújítási biztosíték összegét számmal és betűvel,
c) az erdőfelújítási biztosítékot megállapító hatóság megnevezését,
d) az erdőfelújítási biztosítékot nyújtó erdőgazdálkodói kódját.
(3) A letétkezelő az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről igazolást állít ki, ha az erdőgazdálkodó az átutalási nyomtatványon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak, az erdőfelújítási biztosíték összegét a letéti számlán jóváírták, és a jóváírást tartalmazó számlakivonat a letétkezelőhöz megérkezett. A letétkezelő az igazolást az aláírásával és hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el, és azt az erdőgazdálkodó részére megküldi.
(4) Az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről szóló igazolás kiállításával egyidejűleg a letétkezelő az erdőfelújítási biztosítéknak nyilvántartási tételszámot ad.
(5) Ha az átutalt összeg az erdőfelújítási biztosítékként megállapított összeget meghaladja, a letétkezelő a többletösszeget - a visszautalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben - az erdőgazdálkodó részére visszautalja.
(6) Ha az erdőben, melyre az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosítékot nyújtott az erdészeti hatóság az Evt. 106. § (1) bekezdése szerint az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet rendel el, az erdőfelújítási biztosítékot az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani.

Erdőnevelés végrehajtására vonatkozó szabályok

49. §
(1) Az Evt. 73. § (1) bekezdésének alkalmazásában szakszerű jelölésnek minősül a kivágandó faegyedek két, egymással átellenes oldalon, szemmagasságban elhelyezett, a fakitermelési munka végrehajtója számára egyértelműen felismerhető jelöléssel való ellátása.
(2) Az erdőnevelések keretében elvégzett fakitermelések során - az erdő későbbi sikeres felújításának feltételeit is szem előtt tartva - törekedni kell az adott termőhelynek, valamint az erdő természetességi kategóriájának megfelelő, elegyes erdőtársulás kialakítására és fenntartására, valamint az idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítására.

Tarvágás feltételeire vonatkozó szabályok

50. §
(1) Az erdészeti hatóság az erdő tarvágásának engedélyezését az Evt. 74. § (5) bekezdése alapján - amennyiben az erdőtalaj eróziójának megelőzése érdekében az indokolt - az alábbi feltételekhez kötheti:
a) tarvágás egybefüggő területének az Evt. 74. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest további korlátozása,
b) talajkímélő fahasználati technológia alkalmazása,
c) a tervezett tarvágás területén található, vagy annak kivitelezése során kialakuló vízmosások és árkok erózióvédelmének biztosítása.
(2) Az Evt. 74. § (6) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a fokozatos felújítóvágás végvágott területe számít folyamatban lévő felújításnak.
(3) Az Evt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásában a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló terület, amelyet kevesebb, mint húsz méter széles, erdőnek nem minősülő terület választ el tőle.

Fakitermelések ellenőrzése

51. §   Az erdőgazdálkodó által bejelentett fakitermelések megtörténtét, jogszabályoknak való megfelelőségét, szakszerűségét és az esetlegesen előírt engedélyezési feltételek megtartását az erdészeti hatóság kockázatelemzés alapján ellenőrzi. A kockázatelemzés során a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek a fakitermelési munka szakszerűtlenségére vonatkozó bejelentéseit is figyelembe kell venni.

Az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésére vonatkozó szabályok

52. §   Az Evt. 75. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának, a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtásszedés.

A vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben végzett cserjeirtásra vonatkozó szabályok

53. §
(1) Az Evt. 76. § (2) bekezdése alapján az árvizek megelőzése, illetve levonulásának megkönnyítése érdekében a nagyvízi lefolyósávok területén a cserjeszint teljes kivágása engedélyezhető.
(2) Az engedély erre irányuló kérelem esetén a vízfolyás kezelőjének is kiadható.

Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok

54. §
(1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az erdőtervnek a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges, a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített dokumentumokat,
b) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabályokban meghatározott, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének feltüntetésével,
c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot,
d) az erdőtalaj 400 m2-t meghaladó beépítése esetén a humuszos termőréteg feltárását rögzítő jegyzőkönyvet, valamint az abban rögzített eredmények függvényében a humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírást,
e) az időleges valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel esetében a terület újraerdősítésre való alkalmassá tétele érdekében tervezett tevékenységek leírását,
f) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az erdőtelepítési jogosultság igazolását.
g) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) A kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát.
(3) Időleges igénybevétel, és a rendeltetésszerű használat öt évnél rövidebb időtartamú akadályozása esetében a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett kezdő és végső napját.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kérelem esetében is alkalmazni kell.
(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést az adott erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság illetékességi területén kell végrehajtani.
(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést, ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály kifejezetten nem rendelkezik, az ország területén belül bármely, arra alkalmas földterületen végre lehet hajtani.
55. §
(1) A humuszos termőréteg feltárása a beépítéssel érintett területen a beruházás jellegének és a terepviszonyoknak megfelelő sűrűséggel fúrt szelvényből történik.
(2) A mintavétel legfeljebb 5 ha-t, vonalas létesítményeknél 500 m-t jellemezhet. A mintavétel helyét alkalmas méretarányú térképvázlaton jelölni kell. A mintát a humuszos talajszintekből kell szedni, és laboratóriumi vizsgálat keretében kell kiértékelni.
(3) A humuszos termőréteg mentésére vonatkozó leírást, és magát a mentést akkor kell elvégezni, ha a (2) bekezdés szerinti feltárás alapján a humuszos termőréteg
a) mélysége legalább 20 cm,
b) humusztartalma nagyobb, mint 1,0%,
c) talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz,
d) a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, és
e) a talaj, vízben oldható sótartalma 0,10%-nál kisebb.
(4) A humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell:
a) a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben,
b) a humuszos talajanyag minőségi jellemzését, mennyiségét,
c) a humuszos réteg mentésére irányuló munkafolyamatok sorrendjét,
d) a depónia erózió, túlnedvesedés és gyomosodás elleni védelmének meghatározását,
e) javaslatot a mentendő humuszos termőréteg hasznosítására,
f) alkalmas méretarányú térképvázlatot a beépítésre szánt terület és a humuszos termőréteget feltáró mintavételi pontok helyének feltüntetésével, és szintvonalas helyszínrajzot a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával.
56. §   Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni.
57. §
(1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy, szakhatósági közreműködés esetén kettő példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint
d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését.
e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr. meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy nyomtatott példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint
d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését,
e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr. meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút, vagy épített közelítő nyom építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út
a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát,
b) általános műszaki leírását,
c) minta-keresztszelvényeit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát.
(4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát.
58. §   Amennyiben az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán az Evt. 12. § (1) bekezdése szerinti fásítássá válik, úgy annak területe után is erdővédelmi járulék fizetésére kötelezi az igénybevevőt. Ez esetben az erdővédelmi járulék összegét az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni.
59. §
(1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal:
a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása.
(1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását a NÉBIH által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal:
a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása.
(2) A bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonására vonatkozó hozzájárulását.
(3) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdőnek csak egy részét érinti a mezőgazdasági művelésbe vonás, a bejelentéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, melyen fel kell tüntetni a bejelentéssel érintett területet.
(4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelésbe vonásra tervezett szabad rendelkezésű erdő jogszerű használóját az erdészeti hatóság korábban erdőgazdálkodóként nem vette nyilvántartásba, a mezőgazdasági művelésbe vonást és az ehhez kapcsolódó fakitermelést a terület jogszerű használója erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel nélkül is bejelentheti az erdészeti hatósághoz.
60. §   Az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben az erdőt engedély nélkül igénybe vevőnek az erdővédelmi járulékot is meg kell fizetnie.

A más tulajdonában álló erdőben végzett szállítás szabályai

61. §   Az erdészeti haszonvételből származó termékek más használatában levő erdőben történő szállítása során az erdő faállománnyal borított területét csak indokolt mértékben, és abban az esetben lehet igénybe venni, amennyiben a szállítást a területen lévő erdészeti feltáró hálózat és nyiladékok igénybevételével nem lehet megvalósítani.

Egyéb eljárási költségek az erdészeti hatósági eljárásban

61/A. §   A hivatalból indult, illetőleg folytatott erdészeti hatósági eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének szabályai

62. §
(1) Az elrendelt erdőgazdasági tevékenység az Evt. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti elvégeztetésére nyilvános pályázat útján kiválasztott vállalkozó megbízásával kerül sor.
(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységgel megbízott vállalkozó a tevékenysége során köteles betartani mindazokat az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályokat, amelyeket az Evt., valamint egyéb jogszabályok az erdőgazdálkodás gyakorlására vonatkozóan előírnak. A megbízott vállalkozó a tevékenysége szakszerűségét jogosult szakszemélyzet alkalmazásával is köteles biztosítani.

Az eljárás felfüggesztése és a döntés közzététele

62/A. §
(1) Az erdészeti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(1) Az erdészeti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(1) Az erdészeti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) az általa vizsgált szakkérdés során megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(2) Az erdészeti hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
(2) Az erdészeti hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
(2) Az erdészeti hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakkérdés vizsgálata során kapott állásfoglalást, amelyet olyan eljárásban hozott, amelyben a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

HATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

63. §   E rendeletet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
64. §
(1) E rendelet hatálybalépése előtt, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (4) bekezdése alapján keletkezett erdőfelújítási kötelezettség esetén e rendelet 28. § (1) bekezdésében foglalt szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a kötelezettség keletkezési évének a 2009. év minősül, kivéve ha e rendelet hatálybalépése előtt az erdészeti hatóság ettől eltérő határidőt állapított meg.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 57. § (2) bekezdése szerint sikeresen erdősült területek befejezésénél a 30. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
65. §   E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes rendeletek módosításáról szóló 38/2011. (V. 18.) VM rendelettel megállapított rendelkezéseit a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
66. §   Ez a rendelet
a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint
c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének
való megfelelést szolgálja.
65. §
(1) Az erdők természetességi állapotát e rendelet hatálybalépését követően első alkalommal az Adattár adatainak felhasználásával kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alkalmával az Adattár adatai alapján természetes erdő természetességi állapotba sorolható erdőt - terepi felülvizsgálat hiányában - természetszerű erdő természetességi állapot kategóriába kell sorolni.
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított természetességi állapot felülvizsgálatát az erdőgazdálkodó - az erdőtervben szereplő faállomány-leírás módosításának kezdeményezése mellett - 2010. december 31-ig kérelmezheti.
66. §   Az Evt. hatálybalépésekor nyilvántartott erdőgazdálkodók az Evt. 18. § (6) bekezdésében foglalt adatok teljes körű nyilvántartásának biztosítása érdekében kötelesek a hiányzó adatokat az erdőgazdálkodási tevékenységükre vonatkozó soron következő bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2010. december 31-ig az erdészeti hatóságnál bejelenteni.
67. §   Az erdészeti hatóság a miniszter által a Törvény 14. § (2) bekezdése alapján kijelölt erdőgazdálkodó erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára vonatkozó bejegyzését 2009. december 31-i hatállyal hivatalból törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.
68. §
(1) E rendelet hatálybalépésekor az erdészeti hatóság szakszemélyzeti nyilvántartásában szereplő személyek 2010. december 31-ig jogosult erdészeti szakszemélyzetnek minősülnek.
(2) A 65-66. § és e § (1) bekezdése 2011. január 1-jén hatályát veszti. E bekezdés 2011. január 2-án hatályát veszti.
(3) A 67. § 2010. január 1-jén hatályát veszti. E bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti.

HATÁLYUKAT VESZTŐ RENDELKEZÉSEK

69. §
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet.
(2) Az (1) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 69. §-hoz tartozó alcím a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 153/2009. (XI. 13.) FVM RENDELETHEZ

Az erdőt és a fásítást alkotó fa- és cserjefajok jegyzéke

A) Lombos fafajok
Sor-
szám
Magyar név Latin név Erdőtervi jel
1. amerikai (vörös) kőris Fraxinus pennsylvanica AK
2. amerikai mocsártölgy Quercus palustris MT
3. bálványfa Ailanthus altissima BL
4. barkócaberkenye Sorbus torminalis BABE
5. budai berkenye Sorbus semiincisa BUBE
6. csertölgy Quercus cerris CS
7. déli berkenye Sorbus graeca DBE
8. ezüst hárs Tilia tomentosa EH
9. ezüst juhar Acer saccharinum EZJ
10. fehér akác Robinia pseudoacacia A
11. fehér eperfa Morus alba EP
12. fehér fűz Salix alba FFŰ
13. fehérnyár és szürkenyár Populus alba és P. canescens FRNY és SZNY
14. fekete dió Juglans nigra FD
15. feketegyűrű (tatár) juhar Acer tataricum TJ
16. feketenyár Populus nigra FTNY
17. gyertyán Carpinus betulus GY
18. hamvas éger Alnus incana
19. házi berkenye Sorbus domestica HBE
20. hegyi juhar Acer pseudoplatanus HJ
21. hegyi szil Ulmus glabra HSZ
22. japánakác Sophora japonica JA
23. jegenyenyár Populus nigra ’Italica’ JNY
24. kecskefűz Salix caprea KFŰ
25. keleti gyertyán Carpinus orientalis KGY
26. kései meggy Padus serotina KM
27. keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia EZ
28. kislevelű hárs Tilia cordata KH
29. kocsányos tölgy Quercus robur KST
30. kocsánytalan tölgyek Quercus petraea agg. KTT
31. korai juhar Acer platanoides KJ
32. közönséges bükk Fagus sylvatica B
33. közönséges dió Juglans regia KD
34. közönséges nyír Betula pendula NYI
35. lepényfa Gleditsia triacanthos GL
36. lisztes berkenyék Sorbus aria agg. LBE
37. madárberkenye Sorbus aucuparia MBE
38. madárcseresznye Cerasus avium CSNY
39. magas kőris Fraxinus excelsior MK
40. magyar kőris Fraxinus angustifolia ssp. pannonica MAK
41. magyar tölgy Quercus farnetto MAT
42. mezei juhar Acer campestre MJ
43. mezei szil Ulmus minor (U. procera) MSZ
44. mézgás éger Alnus glutinosa
45. molyhos tölgy Quercus pubescens MOT
46. nagylevelű hársak Tilia platyphyllos agg. NH
47. nemes füzek Salix alba spp. NFŰ
48. nemes nyarak Populus x euramericana,
P. x interamericana, P. deltoides,
P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata
’Favorit’, Populus alba ’Villafranca’
NNY
49. nyugati ostorfa Celtis occidentalis NYO
50. rezgőnyár Populus tremula RNY
51. sajmeggy Cerasus mahaleb SM
52. szelídgesztenye Castanea sativa SZG
53. szőrös nyír Betula pubescens SNYI
54. tiszaháti nyár Populus nigra ’Thevestina’ TNY
55. törékeny fűz Salix fragilis TFŰ
56. törökmogyoró Corylus colurna TMO
57. turkesztáni szil Ulmus pumila TUSZ
58. vadalma Malus sylvestris AL
59. vadgesztenye Aesculus hippocastanum VG
60. vadkörte Pyrus pyraster KT
61. vénic szil Ulmus laevis VSZ
62. virágos kőris Fraxinus ornus VK
63. vörös tölgy Quercus rubra VT
64. zöld juhar Acer negundo ZJ
65. zselnicemeggy Padus avium ZSM
B) Tűlevelű fafajok
Sor-
szám
Magyar név Latin név Erdőtervi jel
1. atlasz cédrus Cedrus atlantica AC
2. erdeifenyő és fajtái Pinus sylvestris és P. sylvestris convar. EF
3. európai vörösfenyő és fajtái Larix decidua és L. decidua convar. VF
4. feketefenyő és fajtái Pinus nigra és P. nigra convar. FF
5. kaukázusi jegenyefenyő Abies nordmanninana KJF
6. kék duglászfenyő Pseudotsuga menziesii glauca KDF
7. keleti tuja Thuja orientalis KTH
8. közönséges boróka Juniperus communis KBO
9. közönséges jegenyefenyő Abies alba KJF
10. lucfenyő és fajtái Picea abies és P. abies convar. LF
11. mocsárciprus Taxodium distichum MC
12. nyugati tuja Thuja occidentalis NYTH
13. oregoni hamisciprus Chamaecyparis lawsoniana OC
14. simafenyő Pinus strobus SF
15. szürke duglászfenyő Pseudotsuga menziesii caesia SZDF
16. tiszafa Taxus baccata TF
17. zöld duglászfenyő Pseudotsuga menziesii viridis ZDF
C) Cserjefajok
Sor-
szám
Magyar név Latin név
1. alásfa Ptelea trifoliata
2. aranyribiszke Ribes aureum
3. babérboroszlán Daphne laureola
4. babérfűz Salix pentandra
5. bibircses kecskerágó Euonymus verrucosus
6. csepleszmeggy Cerasus fruticosa
7. cseregalagonya Crataegus laevigata
8. cserszömörce Cotinus coggygria
9. csigolyafűz (sárfűz) Salix purpurea
10. csíkos kecskerágó Euonymus europaeus
11. egybibés galagonya Crataegus monogyna
12. fagyal Ligustrum vulgare
13. fanyarka Amelanchier ovalis
14. farkasboroszlán Daphne mezereum
15. fekete bodza Sambucus nigra
16. fekete galagonya Crataegus nigra
17. fekete madárbirs Cotoneaster niger
18. fekete ribiszke Ribes nigrum
19. földi (erdei) szedrek Rubus fruticosus agg.
20. füles fűz Salix aurita
21. fürtös (vörös) bodza Sambucus racemosa
22. gyalogakác Amorpha fruticosa
23. gyepűrózsák Rosa canina agg.
24. hamvas szeder Rubus caesius
25. homoktövis Hippophaë rhamnoides
26. húsos som Cornus mas
27. jajrózsa Rosa spinosissima
28. kányabangita Viburnum opulus
29. kosárkötő fűz (kenderfűz) Salix viminalis
30. kökény Prunus spinosa
31. közönséges mogyoró Corylus avellana
32. közönséges orgona Syringa vulgaris
33. közönséges ördögcérna Lycium barbarum
34. közönséges vadszőlő Parthenocissus inserta
35. kutyabenge Frangula alnus
36. ligeti szőlő Vitis sylvestris
37. mahónia Mahonia aquifolium
38. málna Rubus idaeus
39. mandulafűz Salix triandra
40. mogyorós hólyagfa Staphylea pinnata
41. molyhos (nagylevelű) madárbirs Cotoneaster tomentosus
42. molyhos rózsák Rosa tomentosa agg.
43. molyhos szeder Rubus tomentosus
44. ostorménbangita Viburnum lantana
45. parti (szürke) fűz Salix elaeagnos
46. parti szőlő Vitis riparia
47. piros madárbirs Cotoneaster integerrimus
48. pukkanó dudafürt Colutea arborescens
49. rekettyefűz Salix cinerea
50. rozsdás rózsák Rosa rubiginosa agg.
51. seprőzanót Sarothamnus scoparius
52. serevényfűz (cinegefűz) Salix rosmarinifolia
53. sóskaborbolya Berberis vulgaris
54. szirti gyöngyvessző Spiraea media
55. tamariskák Tamarix agg.
56. torzsás ecetfa Rhus typhia
57. törpe mandula Amygdalus nana
58. ükörkelonc Lonicera xylosteum
59. vadköszméte Ribes uva-crispa
60. varjútövis (varjútövisbenge) Rhamnus catharticus
61. vörös ribiszke Ribes rubrum
62. vörösgyűrűsom Cornus sanguinea

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 153/2009. (XI. 13.) FVM RENDELETHEZ

Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke

A) Az erdészeti tájak megnevezése és kódolása
Sor-
szám
Erdészeti táj neve Kódszám
1. Szatmár-Beregi-síkság 10
2. Bodrogköz-Rétköz 20
3. Nyírség 30
4. Hajdúság 40
5. Berettyó-Körös-vidék 50
6. Hortobágy 60
7. Nagykunság 70
8. Körös-Maros köze 80
9. Közép-Tiszai-ártér 90
10. Alsó-Tiszai-ártér 100
11. Jász-Heves-Borsodi-síkság 110
12. Duna-Tisza közi hátság 120
13. Bácskai-löszhát 130
14. Duna menti síkság 140
15. Mezőföld 150
16. Dráva menti síkság 160
17. Eperjes-Tokaji-hegyvidék 170
18. Sajó-Hernád közi dombság 180
19. Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék 190
20. Heves-Borsodi-dombság 200
21. Bükk 210
22. Mátra 220
23. Gödöllői-dombság 230
24. Cserhát-vidék 240
25. Börzsöny 250
26. Visegrádi-hegység 260
27. Pilis-Budai-hegység 270
28. Gerecse 280
29. Vértes 290
30. Dunazugi-medencék és Velence-vidék 300
31. Vértes- és Bakonyalja 310
32. Magas-Bakony 320
33. Keleti-Bakony 330
34. Déli-Bakony 340
35. Balaton-felvidék 350
36. Keszthelyi-hegység 360
37. Győr-Tatai-teraszvidék 370
38. Szigetköz-Rábaköz 380
39. Fertő-Hanság-medence 390
40. Marcal-medence 400
41. Soproni-hegység 410
42. Soproni-dombság 420
43. Kőszegi-hegység 430
44. Alpokaljai-dombság 440
45. Sopron-Vasi-síkság 450
46. Kemeneshát 460
47. Őrség 470
48. Göcsej 480
49. Balatoni-medence 490
50. Külső-Somogy 500
51. Belső-Somogy 510
52. Kelet-Zalai-dombság 520
53. Zselic 530
54. Tolnai-dombság 540
55. Mecsek 550
56. Baranyai-dombság 560
57. Villányi-hegység 570
B) Az erdészeti tájak őshonos fafajai
Sor-
szám
Fafaj Erdészeti táj
1. barkócaberkenye 10 110 150 160 170 180 190 200 210
    220 230 240 250 260 270 280 290 300
    310 320 330 340 350 360 370 380 400
    410 420 430 440 450 460 470 480 500
    510 520 530 540 550 560 570    
2. budai berkenye 260 270 280 290          
3. csertölgy 50 80 110 150 160 180 190 200 210
    220 230 240 250 260 270 280 290 300
    310 320 330 340 350 360 370 380 400
    410 420 430 440 450 460 480 500 510
    520 530 540 550 560 570      
4. déli berkenye 170 180 190 210 220 240 250 260 270
    280 290 300 320 330 340 350 360  
5. erdeifenyő 310 410 430 440 460 470 480    
6. ezüst hárs 10 30 50 130 140 150 160 490 500
    510 530 540 550 560 570      
7. fehér fűz valamennyi erdészeti tájban
8. fehérnyár valamennyi erdészeti tájban
9. feketegyűrű (tatár) juhar 10 20 30 40 50 60 70 80 90
    100 110 120 130 140 150 160 170 180
    190 200 210 220 230 240 250 260 270
    280 300 310 370 380 490 500 510 530
    540 550 560 570          
10. feketenyár valamennyi erdészeti tájban
11. gyertyán 10 20 30 50 90 100 110 120 140
    150 160 170 180 190 200 210 220 230
    240 250 260 270 280 290 300 310 320
    330 340 350 360 370 380 390 400 410
    420 430 440 450 460 470 480 490 500
    510 520 530 540 550 560 570    
12. hamvas éger 140 160 180 340 380 390 430 440 450
    480 510              
13. házi berkenye 10 170 180 190 200 210 220 230 240
    250 260 270 280 290 300 310 320 330
    340 350 360 410 420 430 440 450 470
    480 500 520 530 540 550 560 570  
14. hegyi juhar 10 20 30 50 90 100 110 140 160
    170 180 190 200 210 220 230 240 250
    260 270 280 290 300 310 320 330 340
    350 360 370 380 400 410 420 430 440
    450 460 470 480 500 510 520 530 540
    550 560 570            
15. hegyi szil 10 20 30 50 90 100 110 120 140
    160 170 180 190 200 210 220 230 240
    250 260 270 280 290 300 310 320 330
    340 350 360 380 410 420 430 440 450
    460 470 480 500 510 520 530 540 550
    570                
16. kecskefűz 10 20 30 40 50 90 110 120 140
    150 160 170 180 190 200 210 220 230
    240 250 260 270 280 290 300 310 320
    340 350 360 370 380 390 400 410 420
    430 440 450 460 470 480 490 500 510
    520 530 540 560 570        
17. keleti gyertyán 290                
18. kislevelű hárs 10 20 30 40 50 90 100 110 120
    140 150 160 170 180 190 200 210 220
    230 240 250 260 270 280 290 300 310
    320 330 340 350 360 370 380 390 400
    410 420 430 440 450 460 470 480 490
    500 510 520 530 540 550 560 570  
19. kocsányos tölgy valamennyi erdészeti tájban
20. kocsánytalan tölgyek 10 110 150 160 170 180 190 200 210
    220 230 240 250 260 270 280 290 300
    310 320 330 340 350 360 370 380 400
    410 420 430 440 450 460 470 480 500
    510 520 530 540 550 560 570    
21. korai juhar 10 30 90 100 140 160 170 180 190
    200 210 220 230 240 250 260 270 280
    290 300 310 320 330 340 350 360 380
    400 410 420 430 440 450 460 470 480
    500 510 520 530 540 550 560 570  
22. közönséges boróka 110 120 130 150 170 180 190 200 210
    220 230 240 250 260 270 280 290 300
    310 320 330 340 350 360 370 380 400
    410 420 430 440 450 460 470 480 500
    510 520 530 540 550 560 570    
23. közönséges bükk 10 20 160 170 180 190 200 210 220
    230 240 250 260 270 280 290 300 310
    320 330 340 350 360 380 410 420 430
    440 450 460 470 480 500 510 520 530
    540 550 560 570          
24. közönséges jegenyefenyő 410 430              
25. közönséges nyír valamennyi erdészeti tájban
26. lisztes berkenyék 170 180 190 200 210 220 240 250 260
    270 280 290 300 320 330 340 350 360
    420 430              
27. lucfenyő 410 430 470            
28. madárberkenye 170 180 190 200 210 220 240 250 260
    270 320 410 430 440 470 550    
29. madárcseresznye 10 20 30 50 90 100 110 120 140
    150 160 170 180 190 200 210 220 230
    240 250 260 270 280 290 300 310 320
    330 340 350 360 370 380 390 400 410
    420 430 440 450 460 470 480 490 500
    510 520 530 540 550 560 570    
30. magas kőris 110 140 150 160 170 180 190 200 210
    220 230 240 250 260 270 280 290 300
    310 320 330 340 350 360 370 380 390
    400 410 420 430 450 460 470 480 490
    500 510 520 530 540 550 560 570  
31. magyar kőris 10 20 30 40 50 60 70 80 90
    100 110 120 130 140 150 160 180 230
    310 380 390 400 450 460 480 490 500
    510 520 530 540 560        
32. mezei juhar valamennyi erdészeti tájban
33. mezei szil valamennyi erdészeti tájban
34. mézgás éger valamennyi erdészeti tájban
35. molyhos tölgy 80 110 120 130 150 170 180 190 200
    210 220 230 240 250 260 270 280 290
    300 310 320 330 340 350 360 370 410
    420 430 440 450 460 500 540 550 560
    570                
36. nagylevelű hársak 10 160 170 180 190 200 210 220 230
    240 250 260 270 280 290 300 310 320
    330 340 350 360 380 420 430 450 480
    500 510 520 530 540 550 560 570  
37. rezgőnyár 10 20 30 40 50 90 100 110 120
    140 150 160 170 180 190 200 210 220
    230 240 250 260 270 280 290 300 310
    320 330 340 350 360 370 380 390 400
    410 420 430 440 450 460 470 480 490
    500 510 520 530 540 550 560 570  
38. sajmeggy 170 180 190 200 210 220 230 240 250
    260 270 280 290 300 310 320 330 340
    350 360 550            
39. szelídgesztenye 410 430 440 450 460 470 480 520 550
40. szőrös nyír 10 30 120 170 180 390 410 470 510
41. tiszafa 210 320 330 340          
42. törékeny fűz valamennyi erdészeti tájban
43. vadalma valamennyi erdészeti tájban
44. vadkörte valamennyi erdészeti tájban
45. vénic szil 10 20 30 40 50 60 70 80 90
    100 110 120 130 140 150 160 170 180
    190 200 210 220 230 240 250 260 270
    280 290 300 310 320 340 360 370 380
    390 400 410 420 440 450 460 470 480
    490 500 510 520 530 540 550 560  
46. virágos kőris 150 220 230 240 250 260 270 280 290
    300 310 320 330 340 350 360 500 530
    540 550 560 570          
47. zselnicemeggy valamennyi erdészeti tájban

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 153/2009. (XI. 13.) FVM RENDELETHEZ

Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke

Ssz. Magyar név Latin név
1. amerikai (vörös) kőris* Fraxinus pennsylvanica
2. alásfa Ptelea trifoliata
3. amerikai mocsártölgy Quercus palustris
4. aranyribiszke* Ribes aureum
5. atlasz cédrus Cedrus atlantica
6. bálványfa* Ailanthus altissima
7. erdeifenyő és fajtái Pinus sylvestris és P. sylvestris convar.
8. európai vörösfenyő és fajtái Larix decidua és L. decidua convar.
9. ezüst juhar* Acer saccharinum
10. fehér akác* Robinia pseudoacacia
11. fehér eper Morus alba
12. feketedió Juglans nigra
13. feketefenyő Pinus nigra
14. gyalogakác* Amorpha fruticosa
15. japánakác Sophora japonica
16. kaukázusi jegenyefenyő Abies nordmanninana
17. kék duglászfenyő Pseudotsuga menziesii glauca
18. keleti tuja Thuja orientalis
19. kései meggy* Padus serotina
20. keskenylevelű ezüstfa* Elaeagnus angustifolia
21. közönséges dió Juglans regia
22. közönséges orgona* Syringa vulgaris
23. közönséges ördögcérna* Lycium barbarum
24. közönséges vadszőlő* Parthenocissus inserta
25. lepényfa* Gleditsia triacanthos
26. lucfenyő fajtái Picea abies convar.
27. magyar tölgy Quercus farnetto
28. mahónia és fajtái Mahonia aquifolium és L. decidua convar.
29. mocsárciprus Taxodium distichum
30. nemes füzek Salix alba spp.
31. nemes nyarak Populus x euramericana, P. x interamericana,
P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata
’Favorit’, Populus .alba ’Villafranca’
32. nyugati ostorfa* Celtis occidentalis
33. nyugati tuja Thuja occidentalis
34. oregoni hamisciprus Chamaecyparis lawsoniana
35. parti szőlő* Vitis riparia
36. seprőzanót Sarothamnus scoparius
37. simafenyő Pinus strobus
38. szürke duglászfenyő Pseudotsuga menziesii caesia
39. tamariskák Tamarix spp.
40. tiszaháti nyár Populus nigra ’Thevestina’
41. torzsás ecetfa* Rhus typhina
42. törökmogyoró Corylus colurna
43. turkesztáni szil Ulmus pumila
44. vadgesztenye Aesculus hippocastanum
45. vörös tölgy Quercus rubra
46. zöld duglászfenyő Pseudotsuga menziesii viridis
47. zöld juhar* Acer negundo
* Intenzíven terjedő fajok.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET 153/ 2009. (XI. 13.) FVM RENDELETHEZ

Az erdősítések fő- és elegyfafajainak jelenlétére vonatkozó elvárások és lehetőségek

      Fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás esetén Egyéb erdőfelújítás esetén


Ssz.


Erdősítési előírás
célállománytípus-csoport


Főfafaj
az újulat 100%-
os záródását biztosító főfafajú1 egyedek hektáronkénti átlagos tőszáma állomány alatt
a főfafajú1 egyedek minimálisan elvárt hektáronkénti átlagos tőszáma végvágás után a főfafajú1 egyedek minimálisan elvárt hektáronkénti átlagos tőszáma a sikeres első erdősítés időpontjában a főfafajú1 egyedek minimálisan elvárt hektáronkénti átlagos tőszáma a sikeres első erdősítést
követően2
1. Bükkösök B 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
2. Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek3 KTT 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
3. Gyertyános-kocsányos tölgyesek KST 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4000
(7 500)
4. Kocsánytalan tölgyesek3 KTT 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
5. Kocsányos tölgyesek KST 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4000
(7500)
6. Cseresek CS 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
7. Molyhos tölgyesek MOT 7 500
(10 000)
3 000
(6 000)
8000 3000
(5000)
8. Akácosok A 8 000
(10 000)
gyökérsarj
4 000
(6 000)
4500 2000
(3500)
9. Gyertyánosok GY 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
10. Juharosok4 J 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4000
(6000)
11. Kőrisesek4 K 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4000
(6000)
12. Egyéb kemény lombosok4 EKL 15 000
(20 000)
8 000
(15 000)
8000 4500
(7500)
13. Nemes nyárasok NNY     300 300
(600)
14. Nemes füzesek NFÜ     600 300
(600)
15. Hazai nyárasok4 HNY Gyökérsarj vagy csemete
8 000
(10 000)
gyökérsarj vagy csemete
4 000
(6 000)
4500 2000
(3000)
16. Füzesek4 8 000
(15 000)
4 000
(8 000)
4500 3000
(5000)
17. Égeresek 5 000
(7 000)
sarj 1 500
(3 000)
4500 2000
(3000)
18. Hársasok4 H 10 000
(15 000)
4 000
(8 000)
8000 4500
(7500)
19. Nyíresek NYI 8 000
(10 000)
4 000
(8 000)
4500 2000
(3000)
20. Egyéb lágy lombosok4 ELL 8 000
(10 000)
4 000
(8 000)
4500 2000
(3000)
21. Erdeifenyvesek EF 6 000
(10 000)
3 000
(6 000)
8000 3000
(4000)
22. Feketefenyvesek FF     8000 3000
(4000)
23. Lucfenyvesek LF     8000 2000
(3000)
24. Egyéb fenyvesek4 EGYF     8000 2000
(3000)
1 A táblázat megfelelő rovatában zárójelben szerepeltetett érték az erdősítés főfafajú és a főfafajként értékelhető elegyfafajú (lásd az 5. számú melléklet) faegyedeire együttesen elvárt tőszámot mutatják úgy, hogy azon belül a főfafajú faegyedeknek legalább a zárójel nélkül szerepeltetett mennyiségben jelen kell lenniük a vizsgált területen. A két érték különbözete ennek megfelelően azt jelzi, hogy az adott elegyfafajú faegyedek (lásd az 5. számú melléklet) az erdősítés főfafajú faegyedei jelenlétének értékelése során milyen mértékekig vehetők számításba.
2 Az adott oszlopban szereplő tőszám elvárásokat az erdőtelepítések befejezetté nyilvánítási feltételeként is alkalmazni kell. Ebben az esetben sikeres első erdősítés alatt első kivitelt kell érteni.
3 A kocsánytalan tölgyes célállománytípusokba kell besorolni a magyar tölgy főfafajú erdősítéseket is.
4 Egyes célállománytípus-csoportban feltüntetett főfafaj fafajcsoportot takar, melyek közül az alábbi fafajok értelmezhetők főfafajként:
 
Ssz. Fafajcsoport Főfafaj
1. J HJ, KJ, MJ
2. K MK, MAK5, VK5
3. EKL A többi kategória főfafajaként nem említett kemény lombos fafajok
4. HNY FRNY (beleértve SZNY is), FTNY
5. FFŰ
6. H KH, NH, EH5
7. ELL A többi kategória főfafajaként nem említett lágy lombos fafajok
8. EGYF DF, JF
5 A MAK, VK és EH csak a természetes elterjedési területén belül - a termőhelynek megfelelően - alkalmazható.
1. Amennyiben a fő- és értékelésbe bevonható elegyfafajú egyedek együttes tőszáma a fenti táblázat szerint ugyan elegendő a vizsgált területen, de azok egymáshoz viszonyított eloszlása nem egyenletes az erdőrészletben, akkor még sikeresnek minősíthető az erdősítés, ha:

- a heterogén állományösszetétel a termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van,

- az egyedszám az erdőrészlet 20%-ánál, de maximum 2,00 hektárnál nagyobb összterületen nem eshet a fenti táblázatban átlagos minimális elvárásként megadott érték 30%-a alá,

- az erdőrészlet teljes faállománya az erdősítés befejezésétől a következő véghasználatig egyébként egységesen kezelhető.

2. A fatermesztés szempontjából gazdaságtalannak minősített, V-VI. fatermési osztályba sorolt, talajvédelmi, mezővédő vagy bányászati rendeltetésű erdő, valamint a felnyíló erdő esetében az erdősítések sikeresnek és befejezhetőnek minősíthetők, ha azok a táblázatban megadott tőszám elvárásoknak átlagosan 50%-ban (felnyíló erdőkben 30%-ban) megfelelnek. Az ilyen kedvezőtlen termőhelyi viszonyú erdősítésekben ugyancsak elfogadható még, ha abban az összterület 5%-át meg nem haladó, de legfeljebb 0,5 ha-t el nem érő, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe nem haladja meg az erdőrészlet területének 20%-át.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET 153/ 2009. (XI. 13.) FVM RENDELETHEZ

Az erdősítések kötelező, valamint a főfajként értékelhető elegyfafajai az egyes célállománytípusokban

Erdősítési előírás célállománytípusa Főfafajként értékelhető elegyfafajok
kód rövid név  
1 Bükkös KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH
2 Kocsánytalan tölgyes-bükkös KTT*, KST, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH
3 Gyertyános-kocsánytalan tölgyes-bükkös KTT*, GY*, KST, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH
4 Gyertyános-bükkös GY*, KST, KTT, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH
5 Kőrises-bükkös MK*, VK*, KTT, CS, HJ, KJ, HSZ, CSNY, BABE, BE, KH, NH, EH
6 Egyéb lomb elegyes-bükkös KST, KTT, CS, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MK, VK, CSNY, BABE, KH, NH, EH
7 Fenyő elegyes-bükkös EF*, JF*, DF*, VF*, LF, KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH
8 Gyertyános-kocsánytalan tölgyes GY*, KST, CS, B, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH
9 Bükkös-gyertyános-kocsánytalan tölgyes GY*, B*, KST, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH
10 Cseres-gyertyános-kocsánytalan tölgyes CS*, GY*, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH
11 Egyéb lomb elegyes-gyertyános-kocsánytalan tölgyes GY*, KST, VT, CS, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MK, VK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH
12 Fenyő elegyes-gyertyános-
kocsánytalan tölgyes
GY*, EF*, LF*, VF*, DF*, KST, CS, B, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH
13 Gyertyános-kocsányos tölgyes GY*, KTT, B, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ME, KH, EH, FRNY
14 Cseres-gyertyános-kocsányos tölgyes GY*, CS*, KTT, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, KH
15 Egyéb lomb elegyes-gyertyános-kocsányos tölgyes GY*, KTT, VT, CS, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, AL, ME, KH, EH, FRNY
16 Fenyő elegyes- gyertyános-kocsányos tölgyes GY*, EF*, LF*, VF*, DF*, KTT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, ME, KH, EH,
17 Kocsánytalan tölgyes CS, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, BABE, SZG, RNY, KH, EH, NYI
18 Cseres-kocsánytalan tölgyes CS*, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, BABE, KH, EH
19 Hársas-kocsánytalan tölgyes KH*, NH*, EH*, CS, GY, KJ, MJ, MSZ, MK, BABE,
20 Molyhos tölgyes- kocsánytalan tölgyes MOT*, CS, MJ, MSZ, MK, VK, BABE, BE, EH
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
21 Cseres-erdeifenyves-kocsánytalan tölgyes EF*, CS, MOT, GY, KJ, MK, KT, CSNY, BABE, KH, EH, FF
22 Erdeifenyves-kocsánytalan tölgyes EF*, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MK, KT, CSNY, BABE, KH, EH, FF
23 Egyéb lomb elegyes-kocsánytalan tölgyes MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, CSNY, BABE, SZG, KH, EH
24 Egyéb fenyő elegyes- kocsánytalan tölgyes FF*, LF*, VF*, DF*, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, CSNY, BABE, KH, EH
25 Kocsányos tölgyes KTT, B, GY, HJ, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ZSM, AL, FRNY, FTNY, ME, KH, EH
26 Cseres-kocsányos tölgyes KTT, CS*, GY, HJ, KJ, TJ, MSZ, MK, CSNY, KH, EH
27 Hazai nyáras-kocsányos tölgyes FRNY*, FTNY*, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, NYI
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
28 Mézgás égeres-kocsányos tölgyes ME*, HJ, KJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, FRNY, FTNY,
29 Kőrises-kocsányos tölgyes MK*, MAK*, KTT, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, VSZ, CSNY, AL, FRNY, FTNY, ME
30 Egyéb lomb elegyes-kocsányos tölgyes KTT, VT, B, GY, HJ, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ZSM, AL, KH, EH, NYI
31 Fenyő elegyes-kocsányos tölgyes EF*, LF*, VF*, DF*, KTT, GY, HJ, KJ, TJ, MSZ, MK, CSNY, FRNY, KH, EH, NYI
32 Cseres KST, KTT, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, BABE, BE, KT, KH, EH
33 Kocsánytalan tölgyes-cseres KTT*, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, KT, BABE, KH, EH
34 Kocsányos tölgyes-cseres KST*, KTT, MOT, MJ, MSZ, MK, KT, RNY, KH, NYI
35 Molyhos tölgyes-cseres MOT*, KTT, MJ, MSZ, MK, VK, BABE, BE, KT, EH
36 Egyéb lomb elegyes-cseres KST, KTT, MOT, VT, GY, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, KH, EH
37 Erdeifenyves-cseres EF*, KST, KTT, MOT, GY, KJ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, KH, EH, FF
38 Feketefenyves-cseres FF*, KTT, MOT, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, EH, EF,
39 Egyéb fenyő elegyes-cseres VF*, KST, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, EH, EF, FF
40 Virágos kőrises-molyhos tölgyes VK*, KTT, CS, MJ, MSZ, MK, KT, BABE, BE, EH
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
41 Kocsánytalan tölgyes-molyhos tölgyes KTT*, CS, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, EH
42 Cseres-molyhos tölgyes CS*, KTT, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, EH
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
43 Egyéb elegyes-molyhos tölgyes KTT, CS, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, EH
44 Akácos CS, KJ, MJ, MSZ, MK, MAK, VK, KD, KT, FRNY, KH, EH, NYI
45 Nemes nyáras-akácos NNY*, KJ, MK, MAK, FRNY, KH, EH
46 Hazai nyáras-akácos FRNY*, MJ, MSZ, KT, NYI
47 Egyéb lomb elegyes-akácos KJ, MJ, MSZ, MK, MAK, VK, KD, KT, FRNY, KH, EH, NYI
48 Fenyő elegyes-akácos EF*, FF* MJ, MSZ, VK, KT, FRNY,
49 Gyertyános KST, KTT, VT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, KT, BE, KH, NH, EH
50 Elegyes-gyertyános KST, KTT, VT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, KT, BE, KH, NH, EH
51 Juharos KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HSZ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, FRNY, KH, NH, EH
52 Elegyes-juharos KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HSZ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, FRNY, KH, NH, EH, EF, FF
53 Kőrises KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, CSNY, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH
54 Tölgyes-kőrises KST*, KTT*, MOT*, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, CSNY, ZSM, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH
55 Egyéb elegyes-kőrises KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, FD, CSNY, ZSM, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH, EF, FF, LF
56 Vörös tölgyes KST, KTT, CS, B, HJ, KJ, HSZ, MK, MAK, CSNY, FRNY, KH, NH, EH
57 Fekete diós KST, GY, HJ, KJ, MK, MAK, CSNY, FRNY, KH
58 Egyéb kemény lombos Erdősítési célállománynak nem választható
59 Nemes nyáras FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU
60 Hazai nyáras-nemes nyáras FRNY*, FTNY*, NFU, FFU, TFU
61 Akácos-nemes nyáras A*, FRNY
62 Egyéb lomb elegyes-nemes nyáras FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU
63 Fenyő elegyes-nemes nyáras NFU, FFU, TFU
64 Nemes füzes FRNY, FTNY, FFU, TFU
65 Elegyes-nemes füzes FRNY, FTNY, FFU, TFU
66 Hazai nyáras KST, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, FFU, TFU, ME, NYI
67 Nemes nyáras-hazai nyáras NNY*, KJ, MK, MAK, NFU, FFU, TFU, ME, NYI
68 Akácos-hazai nyáras A*, MJ, MSZ, KT, NNY, NYI, EF, FF, KBO
69 Kocsányos tölgyes-hazai nyáras KST*, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, FFU, TFU, ME, NYI
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
70 Egyéb lomb elegyes-hazai nyáras KST, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, NNY, NFU, FFU, TFU, ME, NYI, KBO
71 Borókás-hazai nyáras KBO*, KST, MJ, TJ, MSZ, KT,
    (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
72 Fenyő elegyes-hazai nyáras EF*, FF*, KST, MJ, MSZ, KT, KBO
73 Füzes ZSM, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME
74 Elegyes-füzes ZSM, NNY, FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU, ME
75 Mézgás égeres KST, HJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, AL, FRNY, FTNY, FFU, TFU
76 Elegyes-mézgás égeres KST, HJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, AL, NNY, FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU, LF
77 Hársas KST, KTT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, CSNY, KT, BABE, BE
78 Elegyes-hársas KST, KTT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, CSNY, KT, BABE, BE, EF, FF, LF
79 Nyíres KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, AL, KT, SZG, FRNY, KH, NH, EH
80 Elegyes-nyíres KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, A, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, AL, KT, SZG, NNY, FRNY, KH, NH, EH, EF
81 Egyéb lágy lombos Erdősítési célállománynak nem választható
82 Erdeifenyves KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI, FF, LF, VF, DF
83 Bükkös-erdeifenyves B*, KST, KTT, GY, HJ, KJ, MK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH, NYI
84 Gyertyános-kocsánytalan tölgyes-erdeifenyves KTT*, GY*, KST, CS, B, HJ, KJ, MJ, MK, CSNY, KT, BABE, SZG, KH, NH, EH, NYI
85 Tölgyes-erdeifenyves KST*, KTT*, MOT*, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI
86 Cseres-erdeifenyves CS, KST, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, KH, EH, NYI, FF
87 Akácos-erdeifenyves A*, KST, KTT, MOT, VT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, FRNY, NYI, FF
88 Egyéb lomb elegyes-erdeifenyves KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI, FF, LF, VF, DF
89 Fenyő elegyes-erdeifenyves FF*, LF*, VF*, DF*, KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI
90 Feketefenyves KTT, MOT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
91 Cseres-feketefenyves CS*, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
92 Molyhos tölgyes-feketefenyves MOT*, CS, MJ, MSZ, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
93 Egyéb lomb elegyes-feketefenyves KTT, MOT, CS, A, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
94 Fenyő elegyes-feketefenyves KTT, MOT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
95 Lucfenyves KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF
96 Bükkös-lucfenyves B*, KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF
97 Egyéb lomb elegyes-lucfenyves KST, KTT, VT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF
98 Fenyő elegyes-lucfenyves EF*, VF*, DF*, JF*, KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH
99 Vörösfenyves Erdősítési célállománynak nem választható
100 Egyéb fenyves KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH, EF, VF
101 Elegyes-egyéb fenyves KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH, EF, VF
* A megjelölt elegyfafajoknak az adott célállománytípusú befejezett erdősítésben legalább 10%-os elegyarányban jelen kell lenniük. Amennyiben adott célállománytípus esetében fafajcsoport került megjelölésre jellemző elegyfafajként, akkor az előbbi
előírás a célállománytípus mellett megjelölt, adott fafajcsoportba tartozó elegyfafajok együttes jelenlétére vonatkozik.
6. számú melléklet a 153/ 2009. (XI. 13.) FVM rendelethez

A közjóléti berendezések jegyzéke

A B
1. Típus Meghatározás
2. emlékmű Valakinek, valaminek az emlékét megörökítő létesítmény.
3. erdei bútorgarnitúra Fából készült, minimum 1,5 m hosszú és legalább 70 cm széles, asztalból és két padból álló, helyhez rögzített közjóléti berendezés.
4. erdei játszószer Nagyobbrészt faanyag felhasználásával készített, tájba illeszkedő színű és formájú, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező játékeszköz.
5. erdei kilátó Erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területen
a) kizárólag fából,
b) kizárólag kőből vagy
c) az a) és b) pontban meghatározott anyagokból vegyesen, alapozással és villámvédelemmel épített, legalább 6 méter padlómagasságú létesítmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét, magasságán a legfelső járószint terepszinttől mért függőleges távolsága értendő.
6. erdei lépcső Gyalogos nyomvonalak meredek szakaszain a továbbhaladást segítő, fából vagy kőből biztonságosan kialakított, szükség szerint kapaszkodókorláttal biztosított létesítmény. Járófelületének burkolata, szélessége a csatlakozó útéval megegyező.
A rögzítőcövekek nem emelkednek a fellépőszintje fölé.
7. erdei tornaszer Testmozgást szolgáló, fából és/vagy fémből készített, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező sporteszköz.
8. forrásfoglalás A felszínre törő víz rendezett hozzáférhetőségét, tárolását, elvezetését szolgáló, terméskőből és/vagy vasalt betonból épített, vízjogi létesítési engedéllyel és üzemeltetési engedéllyel rendelkező műtárgy, esetleg fafelépítménnyel, zárt vízgyűjtő medencével, kifolyócsővel.
9. gyalogos fahíd Vízfolyások feletti gyalogos átkelést segítő, jellemzően fából épített, legalább 80 cm széles járófelületű, biztonságos kapaszkodókorláttal ellátott építmény.
10. illemhely (erdei WC) Zárt űrgödrös, fafelépítményű, egy vagy több férőhelyes építmény.
11. kerékpártámasz Fordított U alakú, fából készült, helyhez rögzített támasztókeret, amelynek magassága és szélessége 80+/–5 cm. Két támasz közötti távolság legalább 120 cm.
12. korlát A balesetek elkerülése érdekében az erős lejtésű terepen vezető útszakaszok lejtő felőli oldalán vagy meredek partfalak, szakadékok felső éle mögött elhelyezett, fából vagy fémből biztonságosan kialakított létesítmény. Magassága legalább 80 cm.
13. lombkorona-tanösvény Alapvetően a talajszint felett, általában a környező fák lombkoronaszintjében vezetett sétaút, amely rálátást enged a rajta közlekedőknek az erdő különböző szintjére.
14. nyomvonal Változó szélességű, burkolt vagy burkolat nélküli jelölt út.
15. pad Fából készült, minimum 1,5 m hosszú, legalább 30 cm széles ülőfelülettel rendelkező, helyhez rögzített közjóléti berendezés.
16. szemétgyűjtő Felületkezelt faszerkezetű, minimum 40 l űrtartalmú, hulladék gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló, helyhez rögzített közjóléti berendezés.
17. tájékoztató tábla Faoszlopra vagy felületkezelt favázra rögzített, színes információs felületű, 12 dm2 vagy annál nagyobb információs felületű, időjárásnak ellenálló kialakítású és UV-védelemmel ellátott tábla.
18. tűzrakóhely Minimum 80 cm belső átmérőjű, kőből épített tűzgödör kötőanyaggal, betonalappal.
19. védőház Fedett, oldalt nyitott kialakítású, felületkezelt fából készült épület, 6–50 m2 közötti alapterülettel, legalább 4 rögzített ülőhellyel.
  • A jogszabály 2009. november 13-án jelent meg a Magyar Közlöny 159. számában.
  • hatályba lépett 2009. november 21-én.
2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. december 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. december 16-án lépett hatályba.A szakasz 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba.A szakasz 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. április 30-án lépett hatályba.A szakasz 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2013. április 30-án lépett hatályba. 2012. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 14-én lépett hatályba. 2012. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 14-én lépett hatályba. 2012. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 20-án lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 2-án lépett hatályba. 2015. december 2-án lépett hatályba. 2015. december 2-án lépett hatályba. 2016. december 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 2-án lépett hatályba.A szakasz 2015. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lép