148. § |
(1) |
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya nem terjed ki.) „g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,” |
(2) |
A Bit. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyes szervezeti formákra) „c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),” (előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.) |
(3) |
A Bit. 19-27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „A kölcsönös biztosító egyesület 19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. (2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. (3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt. 20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. (2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették. (3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik. 21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet. 22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni kell: a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről, b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról, c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról, d) az eredmény felhasználási elveiről, e) a veszteség rendezésének módjáról, f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről, h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól. (2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség. (3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot választani. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő. (5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre. (6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. (7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről. (8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. 23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét. 24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét. (2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget. (3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát. (4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg. (5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg. 25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint. 26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő. (2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba. 27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul. (2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is - , feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges. (3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.” |
(4) |
A Bit. a 28. §-t követően a következő 28/A-28/C. §-okkal egészül ki: „28/A. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni. (2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható. (3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti. (4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)-(6) bekezdésében, a 71. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések. 28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről; b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját. (2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére. (3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell: a) az átalakulás szándékát, b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét, c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait, d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját, e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait. (4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell: a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét, b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét, c) az átalakulás időpontját, d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét, e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket, f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését. (5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével. (6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani. 28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe. (2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg. (3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet: a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg. (4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni. (5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.” |
(5) |
A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Felügyelet engedélye szükséges.) „f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),” |
(6) |
A Bit. 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell: a) az átalakulás tervezett időpontját, b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit, c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését, d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével, e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit. (5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.” |
(7) |
A Bit. 57. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” |
(8) |
A Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll: a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak.) „aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére - a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül - kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,” |
(9) |
A Bit. 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege.] „a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:” |
(10) |
A Bit. 207. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(4) A szorzószám] „d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,” |
(11) |
A Bit. 199. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.” |
(12) |
A Bit. 217. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.” |
(13) |
A Bit. 217. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével - kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.” |
(14) |
A Bit. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.” |
(15) |
A Bit. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.” |
(16) |
Hatályát veszti a Bit. 219/A. §-a. |
(17) |
A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével - végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.” |
(18) |
A Bit. 222. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában) „b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;” |
(19) |
A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti. (2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás). (3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható. (4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” |
(20) |
A Bit. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti: a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével), b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével), d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések, f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek, g) az egyéb követelések.” |
|