1996. évi CXVI. törvény

SZÍNEZŐS

az atomenergiáról

Az Országgyűlés
tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását,
figyelembe véve azonban, hogy rendeltetéstől eltérő alkalmazása károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet,
annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata, és a biztonsági követelmények betartását a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló hazai szabályozás biztosítsa,
a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelméről, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól, kötelezettségeiről
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1)	A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.

(2)

E törvény hatálya - a (3) bekezdés kivételével - nem terjed ki az olyan radioaktív anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.

(3)

E törvény 16. §-át alkalmazni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvénnyel megállapított Megállapodás 98. cikk O. pontjában meghatározott valamennyi nukleáris anyagra.

Fogalmak

2. §

E törvény alkalmazásában:

atomenergia alkalmazása:

a)	a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,

b)	az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;

2.	atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;

3.	radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított olyan ionizáló sugárzást kibocsátó anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy aktivitáskoncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;

nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;

5.	ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;

6.	nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;

nukleáris létesítmény:

a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,

b)	az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek;

8.	rendszer: rendszerelemekből álló, adott funkció teljesítésére szolgáló egység;

9.	rendszerelem: a rendszer szerelési egységként is elhatárolható komponense, részegysége vagy önállóan kezelhető készüléke, egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó elem, így különösen berendezés, műszer, csővezeték, építmény, épületszerkezet;

10.	nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek és a radioaktívhulladék-tárolóknak a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;

11.	atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;

12.	ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;

13.	nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;

14.

kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;

15.	radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;

16.	radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges és átmeneti elhelyezésére szolgáló létesítmény;

17.	radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a 7. pont b) alpontja szerinti létesítmények kivételével a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

18.	atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;

19.	atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;

20.

rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;

21.	nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;

22.	engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;

23.

atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a nem vagyoni sérelem és a kár csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;

24.	nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;

25.	SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;

26.	ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő legkisebb érték;

27.	nukleárisüzemanyag-ciklus: a nukleáris üzemanyag élettartamának valamennyi szakasza, beleértve a gyártást, hasznosítást, átmeneti tárolást, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását;

28.

nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása: a kiégett üzemanyag hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban való végleges elhelyezése feldolgozás nélkül, vagy a kiégett üzemanyag előzetes feldolgozása és az ennek során keletkezett radioaktív hulladékok végleges elhelyezése hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására vonatkozó döntést műszaki szempontból megalapozó tevékenységet;

29.

nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény, valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak, a lakosságnak és a környezetnek a létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;

30.

nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;

31.	fenyegetettség: az állam által elvégzett naprakész elemzésben feltárt, az atomenergia békés célú felhasználóit fenyegető veszély, cselekmény;

32.	tervezési alapfenyegetettség: a fenyegetettségnek az állam által meghatározott olyan szintje, amely ellen a hatékony fizikai védelmet az atomenergia alkalmazója biztosítja;

33.

fizikai védelem: azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul;

34.	fizikai védelmi terv: a fizikai védelmi rendszer működését, az elrettentés, észlelés, késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását leíró terv;

35.

szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36.

nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:

a)	2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,

b)	nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;

37.

nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:

a)	nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),

b)	nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);

38.	ártalmatlanítás: nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;

39.	radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem: azon, nukleáris anyag vagy más radioaktív anyag alkalmazásával, feldolgozásával és tárolásával összefüggő rendszerek és rendszerelemek, amelyek rongálása rendkívüli esemény bekövetkezésével jár vagy járhat.

40.	átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy - később meghozandó döntés alapján - későbbi végleges elhelyezés céljából, a végleges elhelyezést szolgáló létesítményben;

41.	kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

42.	radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

43.	újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;

44.	végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése.

45.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

46.

nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív intézményes és passzív intézményes ellenőrzéséhez szükséges engedély;

47.

felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára.

48.	hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;

49.

talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;

50.

lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása érdekében lefoglalt;

51.	fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű intézkedések és feltételek alkalmazása.

52.	atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény;

53.

nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény: a nukleáris biztonság szempontjából fontos, így különösen a radioaktív anyagok környezetbe jutását megakadályozó, és a sugárterhelés csökkentésére szolgáló, továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükséges építmények, a nukleáris biztonság szempontjából fontos gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket tartalmazó épületek, a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerekre, rendszerelemekre közvetlen hatást gyakorolni képes építmények, a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló fizikai védelmében szerepet játszó építmények és építményrészek, továbbá a telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység végrehajtását közvetlenül kiszolgáló épületek és a nukleáris biztonság szempontjából sajátos építmények, amelyek a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azok a nem sajátos építmények, amelyek a biztonsági övezethez tartoznak;

54.	eltérő fűtőelemköteg: az atomerőmű hatályos engedélyeiben meghatározottól eltérő fűtőelemköteg.

Alapelvek

3. §

Magyarország az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében vállalt együttműködéssel is elősegíti.

4. §

(1)	Atomenergiát csak oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne károsítsa a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat.

(2)	Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.

(3)

Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy

a)	ne jöhessen létre ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció;

a munkavállalóknak és a lakosságnak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése ne haladja meg azt a dózis-határértéket, amelyet az erre vonatkozó biztonsági előírás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - meghatároz; a sugárterhelést mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelően kell szabályozni a környezetbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai vagy más jellemzők szerint meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás módját;

d)	a rendkívüli esemény bekövetkezésének kockázata csökkenjen, kialakulása megelőzhető, következménye tervszerűen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre csökkenthető legyen.

(4)	Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni a lakosságot.

(5)	A biztonság érdekében az emberi teljesítőképesség lehetőségeit és korlátait a nukleáris létesítmények teljes élettartama alatt figyelembe kell venni.

(6)	Az atomenergia alkalmazója köteles gondoskodni arról, hogy tevékenysége révén a radioaktív hulladékok keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű legyen.

(7)

Az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.

(8)

Az atomenergia biztonságos alkalmazását - beleértve a nukleárisbaleset-elhárítást - és az ezzel összefüggő kutatási-fejlesztési feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével kell elősegíteni.

(9)	Nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonságának növeléséhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenység költségei az engedélyest terhelik.

(10)	Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(11)	Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.

(13)	Az atomenergia alkalmazása és felügyelete során érvényesíteni kell a fokozatosság elvét.

4/A. §

Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében

a)	a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;

b)	mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn;

c)	a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese;

az atomenergia alkalmazása csak azzal a szándékkal történhet meg, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;

e)	az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;

f)	az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;

g)	az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;

h)	az atomenergia alkalmazója köteles mindent megtenni a nukleáris vagy sugárbaleset megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében;

i)	a hatáskörrel rendelkező szervek és az atomenergia alkalmazója felkészül a biztonság és a védettség szempontjából fontos, nukleáris- vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására;

j)	a korábbról fennmaradt vagy a hatósági szabályozás körébe nem tartozó sugárzásból eredő kockázat mérsékelésére hozott védőintézkedéseknek indokoltnak és a kockázattal arányosnak kell lenniük.

5. §

(1)	Az atomenergia alkalmazásának nukleáris biztonsági követelményeit - a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - rendszeresen felül kell vizsgálni, és korszerűsíteni kell.

(2)

Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg.

(3)	A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása - ideértve a villamosenergia-termelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelését is - és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől.

5/A. §

(1)

A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve

a)	a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint

b)	a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.

(2)

A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.

(3)

A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.

(4)

A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:

a)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,

b)	a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és

c)	radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják.

Nemzeti politika és nemzeti program

5/B. §

(1)	Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti politika).

(2)	Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.

(3)	Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.

(4)	A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(5)

A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:

a radioaktív hulladék keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén - aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,

b)	figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,

c)	a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,

d)	az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,

e)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá

f)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

(6)	A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezésére és megvalósítására is.

5/C. §

(1)

A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).

(2)	A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.

(3)

A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.

(4)

A nemzeti programnak ki kell terjednie

a)	a nemzeti politika általános célkitűzéseire,

b)	a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,

c)	valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,

d)	a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére, ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,

e)	a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,

a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,

g)	azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők,

h)	a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,

i)	a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire, ideértve a költségek időbeli alakulását is,

j)	az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,

k)	az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint

l)	más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló megállapodásra.

(5)	A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag helyét és mennyiségét.

II. FEJEZET
AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az atomenergia-felügyeleti szerv

6. §

(1)	Az e törvényben foglalt feladatok végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. §-ban, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek gondoskodnak.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv önálló szabályozó szerv, amely ellátja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv feladatai ellátása során csak jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.

(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv illetékessége kiterjed az ország területére.

(5)	Az atomenergia-felügyeleti szerv székhelye Budapest.

(6)	Az atomenergia-felügyeleti szerv fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

6/A. §

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv élén az elnök áll. Az elnököt a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv két elnökhelyettesét az elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető. Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke (a továbbiakban: elnök) és elnökhelyettese (a továbbiakban: elnökhelyettes) a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.

(4)

Az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének, elnökhelyettesének és köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/B. §

(1)

Az elnök és elnökhelyettes tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a Küt.-ben és az e törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és

a)	legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen, vagy

b)	vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban.

(2)	Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a kinevezését megelőző egy évben nem töltött be munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amely jogviszony során a gazdasági társaság jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése érintette.

(3)

A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken és a 11. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet elnök vagy elnökhelyettes olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

b)	a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, a Btk. XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.

(4)	Az elnöknek javasolt személy a miniszterelnök részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés és a Küt. 24. §-a alapján kizáró ok.

(5)	A miniszterelnök az elnököt kinevezésének időtartama alatt, az elnök az elnökhelyettest kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés, a 6/G. § és a Küt. 24. §-a szerinti kizáró ok.

(6)

Az (5) bekezdés szerinti felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - az elnök, elnökhelyettes igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés, a 6/G. § és a Küt. 24. §-a szerinti kizáró ok. Az atomenergia-felügyeleti szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó köztisztviselőnek megtéríti.

(7)	A miniszterelnök az elnöknek javasolt személy (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait az elnök kinevezéséig kezeli.

6/C. §

(1)	Az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, az elnökhelyettes havi illetménye az elnök havi illetményének 90%-a.

(2)	Az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyettest a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(3)	Az elnök és elnökhelyettes minden naptári évben az atomenergia-felügyeleti szerv szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

6/D. §

(1)

Az elnök jogviszonya megszűnik

a)	a kinevezési időtartam leteltével,

b)	halálával,

c)	lemondásával, vagy

d)	felmentésével.

(2)	Az elnök jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a miniszterelnök állapítja meg.

(3)

A miniszterelnök - a Küt. szerinti indokolási kötelezettség mellett - felmenti az elnököt,

a)	ha az elnök a 6/G. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b)	az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság jogerős ítélete állapította meg,

c)	ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

d)	a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, az e törvényben vagy a Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(4)	A miniszterelnök felmentheti az elnököt, ha száznyolcvan napon túl - neki fel nem róható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(5)

Az elnök lemondását írásban közli a miniszterelnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg. A megbízatás megszűnésének időpontja nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

6/E. §

(1)

Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik

a)	lemondással,

b)	halálával,

c)	az elnök általi (2) bekezdés szerinti felmentéssel,

d)	az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,

e)	az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével, vagy

f)	a kinevezési időtartam lejártával.

(2)

Az elnök - a Küt. szerinti indokolási kötelezettség mellett - felmenti az elnökhelyettest,

a)	ha a 6/G. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b)	az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság jogerős ítélete állapította meg,

c)	ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

d)	a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, az e törvényben vagy a Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3)	Az elnök felmentheti az elnökhelyettest, ha száznyolcvan napon túl - neki fel nem róható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(4)	Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(5)	Az elnök nem tehet javaslatot az őt követő olyan elnök személyére, valamint nem nevezhet ki olyan elnökhelyettest, aki a javaslattételt megelőző két évben a 6/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezetnél az ott megjelölt vezető tisztséget töltött be.

6/F. §

(1)

Az elnök jogviszonyának 6/D. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint az elnökhelyettes jogviszonyának 6/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnése esetén a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha az elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(2)

Az elnök és elnökhelyettes jogviszonyának megszűnése után egy éven át, ide nem értve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat,

a)	nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, valamint

b)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

(3)	Az elnök és elnökhelyettes jogviszonyának megszűnése esetén a Küt. 45. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazható.

(4)	Ha az elnökhelyettes megbízatása a 6/E. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6/G. §

(1)

Az elnök és az elnökhelyettes nem lehet

a)	köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,

b)	helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

c)	az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja,

d)	olyan személy, aki az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

e)	olyan személy, aki az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve olyan gazdasági társaságnál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

olyan személy, aki az a) és b) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint

h)	olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2)	Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában, a 6/H. § (1) bekezdésének figyelembevételével nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3)	Az elnök és az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4)

A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség megszüntetésére való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes és a köztisztviselők tekintetében az elnök.

(5)	Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Küt. 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az e feladattal megbízott elnökhelyettes látja el.

6/H. §

(1)

Az elnök, az elnökhelyettes, valamint a köztisztviselő további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - nem létesíthet (a továbbiakban: összeférhetetlenség). A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő álláshelyi feladataival közvetlenül összefügg.

(2)

Az elnök, elnökhelyettes és a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy alapítvány (közalapítvány) közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(3)

A köztisztviselő nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt az atomenergia- felügyeleti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti tevékenységi körébe tartozó szervezettel. Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője - az öröklés kivételével - nem szerezhet tulajdoni részesedést az atomenergia
felügyeleti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti tevékenységi körébe tartozó szervezetnél.

6/I. §

(1)	Az elnök, illetve elnökhelyettes összeférhetetlenségét az elnök esetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök állapítja meg.

(2)

Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződésének megkötésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről és a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 6/H. § (3) bekezdése szerinti öröklés tényét. A köztisztviselő kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 6/H. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságban vagy szervezetben tulajdonosi részesedéssel, tagsági viszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal rendelkezik. E kötelezettsége
teljesítéséig a köztisztviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

6/J. §

(1)

Az elnök

a)	vezeti az atomenergia-felügyeleti szervet,

b)	képviseli az atomenergia-felügyeleti szervet,

c)	megállapítja az atomenergia-felügyeleti szerv szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

d)	kiadja az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzatát, a Küt. szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,

e)	gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a Küt.-ben meghatározott egyéb hatásköröket,

f)	gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes, valamint a köztisztviselők és munkavállalók felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,

g)	megállapítja az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat,

h)	megállapítja az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó egyéb juttatásokra vonatkozó részletszabályokat,

i)	az atomenergia-felügyeleti szerv költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

j)	e törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,

k)	a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,

l)	évente beszámol az Országgyűlésnek az atomenergia-felügyeleti szerv munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

m)	részt vehet az Országgyűlés ülésein a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásán,

n)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,

o)	együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, valamint

p)	gondoskodik a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről.

(2)

Az elnök törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. Az elnök - az atomenergia-felügyeleti szerv törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre az atomenergia-felügyeleti szervnek utasítást nem adhat.

(3)	Az elnök az atomenergia-felügyeleti szerv feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meghívásra a Kormány ülésén részt vesz.

(4)	Az elnökhelyettes feladatkörét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

(5)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi

a)	az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

b)	az elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit, valamint

c)	azokat az információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.

(6)	Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beszámolót a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell teljesíteni.

6/K. §

(1)	Az elnök át nem ruházható hatáskörében dönt az atomenergia-felügyeleti szerv illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv és az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

6/L. §

(1)

Az elnök meghatározza az atomenergia-felügyeleti szerv feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzatában kijelöli a 6/A. § (4) bekezdésébe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(2)	Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg.

6/M. §

(1)

Az elnök, az elnökhelyettes, valamint az atomenergia-felügyeleti szervvel közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat, a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

6/N. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről - a vezetőképzést is ideértve - az atomenergia-felügyeleti szerv maga gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.

(2)

Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő - felügyelői munkakörében - az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje és az elnök által kijelölt vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga letétele után bízható meg a 15. § (1) bekezdése szerinti önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenység ellátásával.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állók teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat az atomenergia- felügyeleti szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.

7. §

(1)	Meglévő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

(2)	Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

8. §

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi.

(1a)

Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét képezi

a)	a felügyeleti díj,

b)	az atomenergia-felügyeleti szerv által kiszabott bírság,

c)	az igazgatási szolgáltatási díj és

d)	az egyéb bevétel.

(1b)	Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételeiből évente - a bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tárgyévi bevétel 25%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az (1) bekezdés szerinti kiadásokra használható fel, az más célra nem vonható el.

(1c)	Az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre indult eljárásáért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(1d)

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege az atomenergia-felügyeleti szerv saját bevétele, amelyet a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt az atomenergia-felügyeleti szerv a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról az elnök dönt.

(1e)	Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján az atomenergia- felügyeleti szerv határozatában megállapított, fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(1f)	A (1a) bekezdés a)-c) pontja szerinti bevételek 30%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét - az (1f) bekezdés kivételével - működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.

(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv évente jelentést készít az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.

(4)

Az atomenergia-felügyeleti szerv

a)	ellátja a 17. §-ban meghatározott hatósági feladatokat, ennek keretében országos illetékességgel jár el;

az atomenergia alkalmazása területén figyelemmel kíséri

ba)	a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, és ennek alapján javaslatot tesz a szükséges hazai intézkedésekre, jogszabályok megalkotására;

bb)	a műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat; valamint

bc)	a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására;

c)	részt vesz a b) pont ba) és bc) alpontjai szerinti előterjesztések tervezetének közigazgatási egyeztetésében.

d)	tájékoztatja a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és a nukleáris védettségről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről a vonatkozó információk honlapján való közzététele útján;

Baleset-elhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével ellátja a számára jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat, továbbá azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és hatósági feladatokat, amelyek az európai uniós tagságból, továbbá jogszabállyal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből, valamint a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek;

feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, továbbá ennek körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.

g)	ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket.

(5)

A miniszter

b)	rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;

c)	tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tevékenységét érintő kormánydöntésekről;

(7)	Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját tudományos tanácsadó testület segíti.

9. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy

a)	az atomenergia alkalmazása,

b)	a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint

c)	a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása

megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.

(2)

A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:

a)	egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,

b)	az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,

c)	folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és

d)	a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával.

(3)

Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek

a)	a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt,

b)	a radioaktívhulladék-tároló biztonsági követelményeinek teljesülését, a kockázat mértékét, az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt

Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell.

(4)	A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló felügyeletének ellátásához az atomenergia-felügyeleti szerv közvetlen és folyamatos táv-adatszolgáltatást is igénybe vehet.

Az atomenergia alkalmazójának feladatai

10. §

(1)	Az atomenergia biztonságos alkalmazásáért, a biztonsági követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felelős.

(2)

Az engedélyes - tevékenységi körében - köteles az atomenergia biztonságos alkalmazásához, a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges műszaki-technológiai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani, továbbá a sugárzási viszonyokat a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban folyamatosan ellenőrizni. A környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzésének eredményeiről rendszeresen - legalább havonta - tájékoztatni kell a lakosságot.

(3)	Az engedélyes - figyelembe véve üzemeltetési tapasztalatait és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - köteles folyamatos tevékenységet végezni a biztonság növelésére.

(4)	Az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tároló az engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.

(5)

Az atomerőmű engedélyese mint köztulajdonban álló munkáltató a munkarendjének kialakítása során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól a nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünetre vonatkozóan a munkavállaló javára eltérhet.

10/A. §

(1)

A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről

a)	a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint

a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások által érintett települések lakosságát a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás) útján is rendszeresen tájékoztathatja.

(2)

A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy társulásnak adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel. A felhalmozási és működési célú támogatás elszámolásának részletszabályait a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.

(3)

A társulás a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jön létre. A (2) bekezdés szerinti támogatás a társulásnak csak akkor adható, ha:

a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja,

b)	az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja, és

c)	a társulás a tag helyi önkormányzatok önként vállalt tájékoztatási és ellenőrzési feladatainak ellátását szolgálja.

(4)

Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy csatlakozhatnak a társuláshoz.

(5)	A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítésének megkezdésekor a társulás csak akkor részesülhet támogatásban, ha az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

(6)

A támogatási összeg lehívását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a támogatással érintett társulás kezdeményezi. A lehívás alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a támogatás összegét a társulásnak utalja át.

11. §

(1)	Az atomenergia alkalmazása körében csak olyan személy foglalkoztatható, aki rendelkezik jogszabályban meghatározott iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, és kielégíti a foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.

(2)

Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel, valamint radioaktívhulladéktárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.

A nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy,

akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el,

A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

akit a Btk. szerinti

akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

A nukleáris létesítményben, radioaktívhulladék-tárolókban, továbbá a létesítmény hatósági felügyeletével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, megszüntetésével, lezárásával és intézményes ellenőrzésével, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, valamint a - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok kezelésével, felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló, felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

(3)

A nukleáris létesítményben, radioaktívhulladék-tárolókban, továbbá a létesítmény hatósági felügyeletével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, megszüntetésével, lezárásával és intézményes ellenőrzésével, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, valamint a - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok kezelésével, felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, valamint a fenti kategóriába tartozó sugárforrásokkal kapcsolatos sugárvédelmi felügyeleti tevékenység irányításával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

a)	aki büntetett előéletű;

1.	emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem és kényszermunka (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],

visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8.	állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9.	visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10.	hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11.	hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12.

közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13.

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14.	rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15.	embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16.	rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17.

lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18.	pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19.	a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20.	költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21.	pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22.

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23.	bűnszervezet keretében elkövetett bűntett.

(4)

Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab)	ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;

b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

d)	szándékos bűncselekmény miatt, a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő feladatok ellátásával összefüggő foglalkozástól eltiltó, jogerős bírósági határozat született, a mentesítés beálltától számított hat évig,

e)	szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(5)

A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz, valamint az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorláshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a rendőrség közvetlen adatlekéréssel ellenőrzi, hogy a munkavállalóval szemben a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából és az ellenőrzés időtartamára a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban.

(6)

Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására irányuló eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett adatokat.

(7)	Külföldi foglalkoztatásakor a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a munkavállalónak azon állam irányadó jogszabályai szerint kell igazolnia, melynek állampolgára, illetve hontalan esetében, amely állam területén a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(8)

A (7) bekezdés szerinti esetben a rendőrség a közbiztonsági engedélyt a foglalkoztatás időtartalmának végéig, de legfeljebb a kiállítástól számított 1 naptári évig adja meg. Külföldi munkavállalót a foglalkoztatásának időtartalma alatt az (5) bekezdésben meghatározott bűnügyi nyilvántartásokban is ellenőrizni kell.

(9)	Az atomenergia polgári célú hasznosítására feljogosított engedélyes a közbiztonsági engedélyre kötelezett munkakörben dolgozó vagy ilyen feladattal megbízott foglalkoztatottak tekintetében jelenti, ha az adott személy foglalkoztatása vagy feladatköre megszűnik.

III. FEJEZET
HATÓSÁGI FELÜGYELET

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai

11/A. §

(1)

A nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos hatósági eljárásban ügyfélnek kizárólag az alábbi személyek minősülnek:

nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b)	rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,

ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

d)	érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő,

radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (a létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív és passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséhez szükséges engedély esetében) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(1a)

Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedélyezési eljárásba a döntés véglegessé válásától és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon túl nem léphet be további ügyfél, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(1b)

Ha az eljárás több mint ötven ügyfelet érint, vagy az eljárásban a (4) bekezdés alapján közmeghallgatásra kerül sor, akkor - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmezővel elektronikus, az egyéb ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(1c)	Az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmára az Ákr. hivatalbóli eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(1d)

Az (1b) bekezdésben és az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban az atomenergia- felügyeleti szerv a kérelmezővel elektronikus úton, az egyéb ügyfelekkel hirdetményben közli a döntését. A hirdetményt az atomenergia-felügyeleti szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti helyeken teszi közzé.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban - a (2a)-(2d) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatásterület a biztonsági övezet területe.

(2a)

A nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, valamint a nukleáris létesítmény telephelye jellemzői és alkalmassága megállapításának engedélyezése iránti nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint

a)	kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,

b)	az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres

távolságon belüli terület.

(2b)

A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább

a)	kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,

b)	az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres

távolságon belüli terület.

(2c)	A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény tervezett kutatási területe.

(2d)	A radioaktívhulladék-tároló létesítésének engedélyezése iránti hatósági eljárásban a hatásterület az engedélyezendő létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe,

(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag írásban, eredeti példányban, az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.

(3a)	A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményei és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységek esetén egyes, az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban, az elnök rendeletében meghatározottak szerint a benyújtandó műszaki dokumentáció nyelve magyar vagy angol nyelvű.

(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásaiban a döntése meghozatala előtt - a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében - közmeghallgatást tart.

(5)

Az atomenergia-felügyeleti szerv legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és az eljárás tárgyáról

a)	hirdetményt tesz közzé az atomenergia-felügyeleti szerv honlapján és hirdetőtábláján, valamint a központi ügyintézési,

b)	értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.

(6)

A közmeghallgatáson elhangzottakról készült feljegyzés az Ákr.-ben meghatározottakon kívül

a)	az eljáró hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát,

b)	a közmeghallgatáson résztvevő atomenergia-felügyeleti szerv, a szakhatóság és az engedélyes részéről megjelent személyek azonosításához szükséges adatokat

tartalmazza.

(7)

Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatást az Ákr. alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, vagy a kép- és hangfelvételről a (6) bekezdésnek megfelelő tartalmú feljegyzést készít, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a hangfelvételt írásos feljegyzésben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(8)	A közmeghallgatás lebonyolítása során biztosítani kell, hogy a megjelentek egyenlő feltételek mellett kérdezhessenek, nyilváníthassanak véleményt.

11/B. §

(1a)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény (a továbbiakban: Ngtv.) felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások esetén a 2. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban tűzvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jár el.

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2. melléklet határozza meg.

(2)	A szakhatósági eljárásban az ügyintézési határidő a (3) bekezdésben foglaltak kivételével huszonegy nap.

(3)	A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje harminc nap.

(4)	Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás egy évig hatályos.

(5)

Az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások vonatkozásában a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott létesítés, bővítés engedélyezése esetében tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje hat hónap.

(6)

Az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházásnál a nukleáris biztonság szempontjából sajátos építményekre vonatkozóan a 17. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott engedélyezés esetében tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje negyvenkét nap.

A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje

12. §

(1)

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az atomenergia-felügyeleti szerv határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet a kérelem beérkezését követő naptól számított

a)	15 napon belül, ha az ügyintézési határidő hatvan nap vagy annál kevesebb,

b)	25 napon belül, ha az ügyintézési határidő kilencven nap,

c)	30 napon belül, ha az ügyintézési határidő százhúsz vagy százötven nap,

d)	60 napon belül, ha az ügyintézési határidő nyolc hónap vagy annál több.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában hiánypótlásra felhívásnak több ízben helye van.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárást felfüggeszti, amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás felfüggesztéséig valamennyi eljárási cselekményt végrehajtja, amely az előzetes kérdés elbírálása nélkül lehetséges.

(3a)

Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban

a)	az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában sommás eljárásnak nincs helye,

b)	a kapcsolódó eljárás iránti kérelem nem irányulhat a megelőző eljárás lefolytatására,

c)	az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,

d)	a döntés szóban nem közölhető.

(4)	A radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyagok, valamint egyéb radioaktív anyagok országhatáron át történő szállításához való hozzájárulás és engedélyezés angol vagy magyar nyelven készült okmányokkal történik.

(5)	A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.

(6)	A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélykérelmeinek megalapozásához a szabványhasználat kötelező.

(7)

A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyeknek nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében az építési engedélyezés iránti kérelmet a létesítési engedélyezési eljárás megindítását megelőzően is be lehet nyújtani. A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyek szükségesek az üzemeltetéshez az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: NBSZ. R.) , valamint a radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységéről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: TBSZ. R.) szerint - a létesítési engedélyezési eljárással egyidejűleg is lefolytatható. Az NBSZ. R.-ben meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem - az engedélyes döntésétől függően - az NBSZ. R.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.

(10)

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) szerinti Beruházás Megrendelője kérelmezi az annak megvalósulásához szükséges valamennyi engedélyezési eljárást.

12/B. §

(1)

A 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott létesítés, bővítés engedélyezése és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése esetében az ügyintézési határidő

a)	tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be,

b)	tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót,

amely eljárások indokolt esetben, legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.

(2)

A 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti radioaktívhulladék-tároló telepítése és létesítése engedélyezésének és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerint radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete kijelölése esetén az ügyintézési határidő tizenkét hónap, amely indokolt esetben, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3)

Az ügyintézési határidő tizenegy hónap:

a)	a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti, a nukleáris létesítmény üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges engedélyezés esetében,

b)	a 17. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti ügyben,

c)	a 17. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, ha a nukleáris létesítmény átalakítása miatt a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítása szükséges,

a 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, beleértve azon átalakításokat, amelyek a radioaktív-hulladék tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylik, kivéve a tároló létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének eseteit.

(4)

Az ügyintézési határidő nyolc hónap

a 17. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott nukleáris létesítményre, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolójára vonatkozó tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel -, fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése esetében,

b)	nukleáris létesítményekre vonatkozó első biztosítéki nyilvántartásba-vételi eljárás esetében.

(5)

Az ügyintézési határidő százötven nap a 17. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti építési engedélyezési eljárásokból a konténment építési engedélyezési, 4. pontja szerinti gyártási engedélyezési eljárásokból a legmagasabb biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek gyártási engedélyezési és 14. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban.

(6)

Az ügyintézési határidő százhúsz nap

a)	a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában, 3. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 4. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 6., 7., 9. és 44. pontjában és a 17. § (8a) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban,

b)	a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásban,

c)	a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban,

d)	a 17. § (2) bekezdés 39. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,

e)	a 17. § (2) bekezdés 12. pontjában meghatározott a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének felülvizsgálata esetében, kivéve, ha erre az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében kerül sor,

f)	a 17. § (2) bekezdés 26. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,

g)	a határozott időre adott engedély időbeli hatályának módosítására irányuló eljárásban,

h)	az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedélyben előírt feltétel teljesítése határidejének módosítására irányuló eljárásban,

i)	a hivatalból indított eljárásban.

(7)

Az ügyintézési határidő kilencven nap a 17. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásban - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - a nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék alkalmazására, tárolására, illetve a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozását, a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését, vagy a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését biztosító védelmet igénylő szállítására vonatkozó fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése esetében.

(8)

Az ügyintézési határidő

a)	százötven nap a 17. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti építési engedélyezési eljárások közül a konténment engedélyezési eljárásban,

b)	negyvenkét nap a nukleáris biztonság szempontjából sajátos olyan építmények esetében, amelyek a nukleáris létesítmény vagy a radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez szükségesek, de nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében,

c)	hatvan nap az a) és b) pont kivételével a 17. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott egyéb hatósági engedélyezési eljárásokban,

ha ezeket a közigazgatási hatósági ügyeket az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

(9)	A (8) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

12/C. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti szerv együttes eldöntés céljából hivatalból elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, és a kérelmet ugyanaz az ügyfél nyújtotta be, ha az ügyek ilyen módon történő elbírálása az eljárást egyszerűsíti vagy gyorsítja, és az összevont eljárásban nyert adatok elősegítik a megalapozott döntéshozatalt. Ilyen esetben az atomenergia-felügyeleti szerv összevont döntést hoz.

(2)	Az ügyfél (több ügyfél esetén az ügyfelek együttes) kérelmére az atomenergia-felügyeleti szerv - ha annak az (1) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak - az eljárásokat egyesíti, és összevont döntést hoz.

(3)	Az eljárások egyesítése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az egyes eljárásokra irányadó legkorábban lejáró ügyintézési határidőn belül jár el.

12/A. §

(1)	A nukleáris biztonsággal összefüggő adatok ellenőrzése a helyszínre vagy az atomenergia-felügyeleti szervhez telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

(2)	A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló hatósági felügyeletéhez, vagyis az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.

(4)

A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.

(5)

A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.

13. §

(1)

A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személy vagy szervezet függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt vagy felkért szakértő vagy szakértő szervezet nem lehet az eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, nem állhat semmilyen közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolatban a kérelmezővel vagy annak vezető tisztségviselőivel, a hatósági eljárásban megjelölt technológiaszállítóval és nem vehet részt a szakvéleménnyel érintett dokumentumok, valamint azok kiegészítő és háttérdokumentumai kidolgozásában. Szakértő szervezet esetében a hozzátartozói kapcsolatot a szakértő szervezet vezető tisztségviselői és a 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértői minősítéssel rendelkező személy tekintetében kell figyelembe venni.

(2)

A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással lévő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független műszaki szakértői értékelésnek kell alávetni. A független műszaki szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.

(3)

A (2) bekezdéstől eltérően új nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásában a független műszaki szakértői véleményeztetés nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak. Ha a kérelmező nem vagy nem teljes körűen nyújt be független szakértői véleményt, akkor az atomenergia felügyeleti szerv azt hivatalból készítteti el, amelynek költsége a kérelmezőt terheli.

14. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint az engedélyes kérelmére összevont engedélyt, előzetes típusengedélyt, valamint atomerőmű esetén az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazását célzó átalakításhoz előzetes elvi átalakítási engedélyt, vagy átalakítási engedélyt adhat ki.

(1a)	Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.

(1b)	Az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásával összefüggésben kiadott elvi engedély határozott időre szól és az engedélyben foglaltak az atomenergia-felügyeleti szervet is kötik.

(2)

Az engedély hatályát veszti, ha

a)	az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek;

b)	a nukleáris berendezés, illetve a nukleáris létesítmény az engedélyezett időtartamon belül, az engedélyben meghatározottnál hosszabb ideig folyamatosan üzemen kívül áll.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha megállapítja, hogy az engedély megadása alapjául szolgáló nukleáris biztonsági, biztosítéki, védettségi, valamint az ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos körülmények megváltoztak és az ebből fakadó kockázat mértéke növekedett.

(3a)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyest e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértése esetén a tevékenység végzésétől eltilthatja. Az atomenergia-felügyeleti szerv a tevékenységtől való eltiltás időbeli hatályának megállapításakor a biztonsági vagy radiológiai kockázatokat is figyelembe véve dönt azzal, hogy az eltiltás legfeljebb a jogszerű állapot helyreállításáig tarthat.

(3b)

Az eltiltás időbeli hatályának megállapítása során a biztonsági vagy radiológiai kockázatok mérlegelésekor figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán

a)	bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár,

b)	milyen súlyú a követelmények, előírások megszegése,

c)	ismételt szabályszegés történt-e,

d)	felróható-e a szabályszegést vagy mulasztást okozó magatartás,

e)	a szabályszegő vagy mulasztó tanúsított-e az általa okozott állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő, kárenyhítő magatartást.

(4)	Az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris biztonságot veszélyeztető nem-megfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás folytatását megtilthatja.

(4a)

Ha az átalakítást követő üzemeltetés megkezdését megelőzően az atomenergia felügyeleti szerv a hozzá - jogszabály alapján - becsatolandó dokumentum értékelése, az eseti ellenőrzés vagy az átalakítás végrehajtása során lefolytatott ellenőrzés keretében olyan nem-megfelelőséget állapít meg, amely veszélyezteti a nukleáris biztonságot, akkor a kiadott átalakítási engedélyt visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg.

(4b)	A (4) és (4a) bekezdés szerinti határozat, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának bíróság általi elrendelésének nincs helye.

(5)

Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény vagy a radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti határozata alapján nem szűnt meg, vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.

(5a)

Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül

a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez és megszüntetéséhez,

b)	a radioaktívhulladék-tároló telephely vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához és aktív intézményes ellenőrzéséhez

megadott engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.

(6)	A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő beérkezésétől számított 120 napon belül bírálja el.

14/A. §

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv által hozott közigazgatási határozatot kizárólag a 11/A. § (1) bekezdése szerinti ügyfél támadhatja meg közigazgatási perben.

(2)	Az alperes hatóság csak a védiratban indítványozhatja a megelőző eljárásban közreműködő szakhatóság perbevonását. A bíróság a perbevonási indítványt haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbevonás elfogadása tárgyában.

15. §

(1)

Az engedély, a jogszabályok, a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.

(1a)

Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó hatósági eljárások során megállapított jogszabálysértések esetén nem alkalmazható figyelmeztetés, ha

a)	a jogsértés rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár bekövetkezéséhez vezethet,

b)	a jogszabályban foglalt követelmények oly módon sérülnek, hogy ennek következtében ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció jöhet létre,

c)	a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelmények nem teljesülnek, vagy

d)	a jogszabálysértés következményeinek helyreállítására nincs lehetőség.

(2)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére kötelezheti.

(3)

Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított egy éven, valamint attól a naptól számított öt éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségének.

15/A. §

(1)	Ha a kötelezés jellege megengedi, az atomenergia-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2)

A teljesítési határidő lejárta előtt a kötelezett pénzfizetési kötelezettség teljesítésére annak igazolásával kérhet halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az atomenergia- felügyeleti szervtől, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést vagy az számára aránytalan terhet jelent.

(3)

Ha a végrehajtási eljárást még nem indították meg, a teljesítési határidő lejárta után az ügyfél a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha az atomenergia- felügyeleti szerv a kérelmet elutasítja, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról.

(4)	A teljesítési határidő lejárta előtt a kötelezett meghatározott cselekmény teljesítésére annak igazolásával kérhet halasztást az atomenergia-felügyeleti szervtől, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

(5)

Meghatározott cselekmény teljesítési határideje egy alkalommal meghosszabbítható, ha a kötelezett igazolja, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, és elemzéssel igazolja, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtásának késedelme nem csökkenti a nukleáris biztonság, a védettség és a biztosítéki intézkedések szintjét.

(6)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenérdekű ügyfél, illetve a jogosult álláspontját kikérheti a fizetési kedvezmény és a teljesítési határidő meghosszabbításának engedélyezésével kapcsolatban.

(7)	Az ügyfél a fizetési kedvezményről rendelkező véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

15/B. §

(1)	E törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közbiztonságra és a nukleáris biztonsági követelményekre tekintettel elkobzásnak van helye. Az elkobzás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(2)	A nukleáris biztonsági és védettségi követelményekre tekintettel a nukleáris vagy radioaktív anyag elkobzása az atomenergia alkalmazójával szemben is elrendelhető.

A radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai

16. §

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely a név és az elérhetőségi adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)

Az atomenergia alkalmazója a birtokában lévő radioaktív anyagok helyéről, fizikai, kémiai tulajdonságairól és a velük kapcsolatos tevékenységekről helyi nyilvántartást vezet, kezeli a helyi nyilvántartás adatait, beleértve a (4) bekezdés szerinti személyes adatokat is, és adatokat szolgáltat a központi nyilvántartás számára. A nyilvántartást az atomenergia alkalmazója az adatszolgáltatási kötelezettségének megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv kialakítja és működteti a központi nyilvántartás rendszerét, központi nyilvántartásba veszi a helyi nyilvántartásokat, továbbá ellenőrzi a központi és helyi nyilvántartások adattartalmának egyezését, valamint a helyi nyilvántartásban nyilvántartott radioaktív anyagokat és a tényleges állományt.

(3a)

A központi nyilvántartás tartalmazza:

a)	a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait,

b)	a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és lakcímét,

c)	az atomenergia alkalmazóját és a radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket,

d)	a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy vezetőjének nevét és címét,

e)	a radioaktív anyag feltalálási helyét,

zárt sugárforrások esetében - ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is - tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és rendeltetését (a felhasználás és az alkalmazás engedélyezett formáját),

nyitott sugárforrások esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló, elnök által kiadott rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését,

radioaktív hulladékok esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló, elnök által kiadott rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint amennyiben ismert, radionuklidonként.

(3b)

A központi nyilvántartás nukleáris anyagok esetében tartalmazza továbbá:

a)	a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket és telephelyeket,

b)	az egyes nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalmát,

c)	az összes nukleáris anyaggal rendelkező szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és összesített mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalmát,

d)	a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek közötti forgalmát,

e)	a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplő adatközlések helyességét.

(4)

Az atomenergia-felügyeleti szerv kezeli és feldolgozza a központi nyilvántartás részét képező következő személyes adatokat:

a)	a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy neve és elérhetősége,

b)	a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy és gazdálkodó szervezet vezetőjének neve és elérhetősége,

c)	a sugárvédelmi megbízott neve, és elérhetősége,

d)	a biztosítékok végrehajtásáért felelős vezető neve és elérhetősége,

e)	a telephelyi képviselő neve és elérhetősége,

f)	a telephelyi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége,

g)	a létesítményi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége.

(5)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a helyi nyilvántartások ellenőrzéséhez, az ellenőrzések során esetlegesen tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések, valamint a talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedések céljára használhatja fel.

(6)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott helyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésétől számított öt évig kezeli. Ezt követően az adatokat archív adatbázisba helyezi. Az archív adatbázisból az adatok selejtezése a radioaktív (ezen belül nukleáris) anyag végleges elhelyezését, az országból való kiszállítását vagy teljes felhasználását követően történik.

(6a)	A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.

(7)

Saját magára vonatkozóan valamennyi, radioaktív és nukleáris anyaggal rendelkező és adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet a radioaktív és a nukleáris anyagok nyilvántartásából. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a nukleárisbaleset-elhárításra jogszabály alapján kijelölt országos és területi szervek a rendkívüli események kezelésére való felkészülés céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra felhasználhatók.

(7a)	Az atomenergia-felügyeleti szerv megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megküldi a vámtitkot, ha az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási feladatának ellátásához szükséges.

(8)	A radioaktív anyagok - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagok - nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás

16/A. §

(1)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást vezet.

(2)

Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a következő adatcsoportokat tartalmazza:

a munkavállaló

aa)	természetes személyazonosító adatait,

ab)

nemét,

ac)	állampolgárságát,

ad)	társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy külföldi állampolgárok esetén olyan egyéb, a személyhez egyértelműen hozzárendelt hivatalos azonosító jelet, amely a személy teljes élettartamára nézve állandó;

b)	a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információkat;

c)	a munkavállaló sugárvédelemmel összefüggő tevékenységéért felelősséget viselő vállalkozás adatait, valamint külső munkavállalók esetében a munkáltató adatait;

d)	a foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dozimetriai eredményeit és

e)	a sugárzással járó munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

(3)	Az atomenergia alkalmazójára vonatkozó adatok tartalmazzák a vállalkozás nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát.

(4)

Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak a munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó adatok közül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a munkáltató nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát;

b)	a személyi dozimetriai ellenőrzési időszak dátum szerinti pontos megjelölését;

c)	a munkavállaló sugárterhelésnek való kitettsége szerinti - az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló elnöki rendeletben meghatározott - besorolását.

(5)	A hivatalosan feljegyzett személyi dozimetriai eredmények kiterjednek a munkavállalót a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, függetlenül azok forrásától és a besugárzási útvonalaktól, valamint magukban foglalják a résztest- és szemlencse dozimetriai eredményeket egyaránt.

(6)

Abban az esetben, ha a külső munkavállalót a munkáltatója átmenetileg más munkáltatónál (a továbbiakban: ideiglenes munkáltató) foglalkoztatja, a munkáltató az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást keresi meg az ideiglenes munkáltató részére a külső munkavállalóra vonatkozó alábbi adatok továbbítása érdekében:

a)	a külső munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó, a (4) bekezdés szerint meghatározott adatok;

b)	a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményei, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információk és

c)	a külső munkavállalón elvégzett személyi sugárterhelés-monitoring eredményei az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a tárgyévben, illetve az azt megelőző négy évre vonatkozóan.

(7)

A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok a következőket tartalmazzák:

a)	a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleményt;

b)	a sugárzással való munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat;

c)	a legutóbbi időszakos alkalmassági vizsgálat időpontját és

d)	az eredmények érvényességének időtartamát.

(8)	A tevékenység befejezésekor a vállalkozás köteles az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás számára bejelenteni a radionuklidok elnöki rendeletben meghatározott bevitele esetén a bevitt összes aktivitás vagy a lekötött effektív dózis becsült értékét.

(9)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel.

(10)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatait addig kezelheti, amíg az adott munkavállaló be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig.

(11)

Saját magára vonatkozóan valamennyi, adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatai személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatók.

Sugárvédelmi szakértő

16/B. §

(1)

Az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedély, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás szükséges. A tevékenység folytatását az atomenergia-felügyeleti szerv annak engedélyezi, aki rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló elnöki rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)

Sugárvédelmi szakértői tevékenységet az erre feljogosított

a)	természetes személy ,

b)	cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői társaság), valamint a Szolgtv. szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői vállalkozás)

végezhet.

(3)

A sugárvédelmi szakértői tevékenységet az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre annak a sugárvédelmi szakértői társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, aki hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik.

(4)

A sugárvédelmi szakértői vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az atomenergia-felügyeleti szervnek bejelenteni. A vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

(5)

Amennyiben a jogszabály atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, sugárvédelmi szakértőként kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyek vehetők igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a sugárvédelmi szakértőnek, sugárvédelmi szakértői társaságnak, illetve sugárvédelmi szakértői vállalkozásnak az igénybevételéhez fűződnek, akik az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel vagy igazolással rendelkeznek.

(6)

Az engedéllyel rendelkező sugárvédelmi szakértőkről, sugárvédelmi szakértői társaságról, valamint sugárvédelmi szakértői vállalkozásról az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a sugárvédelmi szakértő:

a)	természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b)	szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c)	a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d)	szakértői szakterületét,

e)	a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f)	az adatváltozások bejelentésének idejét,

g)	a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát és

h)	a nyilvántartási számot.

(7)	A nyilvántartás a (6) bekezdés d)-h) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(8)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi szakértők jegyzékét honlapján naprakészen közzéteszi, mely tartalmazza a sugárvédelmi szakértő nevét és a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát. A sugárvédelmi szakértő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül az értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.

(9)

A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános

a)	a sugárvédelmi szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és időtartama,

b)	a szakterület,

c)	a sugárvédelmi szakértő, sugárvédelmi szakértői társaság engedélye kiállításának napja,

d)	a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napja,

e)	a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama és

f)	a nyilvántartási szám.

(10)	A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(11)	A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv törli a nyilvántartásból, ha e tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének, vagy ha törlésre irányuló bejelentést tesz.

Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása

16/C. §

(1)

Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet az elnök rendeletében meghatározott sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy végezhet. Megfelelő sugárvédelmi képzettség szerezhető a jogszabály által előírt sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. A sugárvédelmi képzettséget időszakosan meg kell újítani.

(2)

A sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről, a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiállított bizonyítvány igazolja. A jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok (3) bekezdésben meghatározott adatait jogszabályban meghatározott határidőn belül az atomenergia-felügyeleti szervnek meg kell küldeni.

(3)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a bizonyítvány következő adatait tartja nyilván:

a)	a képzés, továbbképzés fokozatát;

b)	a munkavállaló természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát;

c)	a bizonyítvány kiállításának keltét;

d)	a vizsgázónak a vizsgán elért eredményét.

(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásában szereplő személyes adatokat a sugárvédelmi képzettségre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel, és azokat a bizonyítvány hatályának lejártát követő egy évig kezelheti.

(5)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvántartásból kérelemre a 16/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot.

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre

17. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti zerv alapvető feladata az atomenergia béké célú, biztonágo é védett alkalmazáával - különöen a nukleári léteítmények é radioaktívhulladék-tárolók nukleári biztonágával é védettégével - a nukleári é má radioaktív anyagok, ionizáló ugárzát kibocátó berendezéek biztonágával é védettégével, a nukleári fegyverek elterjedée elleni tevékenyéggel, a nukleári vezélyhelyzet-kezeléel kapcolato hatóági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatái tevékenyég ellátáa, illetve özehangoláa.

Az OAH hatáskörébe tartozik:

(2)

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:

a nukleáris létesítmény:

a)	telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,

b)	létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez

szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

2.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

3.	a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

a nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme tekintetében az átalakítással (atomerőmű esetén ideértve az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásának bevezetését), a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék-tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek engedélyezése és ellenőrzése;

5.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges engedélyezés és ellenőrzés;

6.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumai átalakításának engedélyezése és ellenőrzése;

7.	az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

8.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

9.	jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

10.

az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;

11.	a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségirányítási rendszer ellenőrzése;

12.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

13.	a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

14.	a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;

15.	a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának, aktív intézményes ellenőrzésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá passzív intézményes ellenőrzésének engedélyezése;

16.	a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

17.	a radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;

18.	a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;

19.	az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;

20.	a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

21.	a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

22.	a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

23.	az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;

24.	az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;

25.	az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése;

26.	a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;

27.	a 26. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

28.	a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;

29.	a 28. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

30.	a 26-29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;

31.	az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;

32.	a 26-29. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése és a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;

33.	a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának valamint vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;

34.	a nukleáris vagy más radioaktív anyagot szállító gépjármű sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;

35.	a radioaktív anyagot tartalmazó, valamint ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés mentesülésének engedélyezése, a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;

36.	a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;

37.	a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;

38.	a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a személyi dózisok nyilvántartása;

39.	a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;

40.	az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;

41.	az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;

42.	a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása;

43.	az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.

44.	a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók létesítmény szintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatának jóváhagyása.

(2a)

A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott elnöki rendeletet kell alkalmazni.

(2b)

A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2c)	A végleges üzemen kívül helyezési engedély véglegessé válása után a létesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(3)

A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más szakértő szervezetet vagy szakértőt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett szakértő szervezetekkel együttműködési megállapodást köt.

(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.

(5)

A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.

(6)	Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell az atomenergia-felügyeleti szervnél a nukleáris létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló üzemeltetési engedélyének módosítását.

(7)

A (2) bekezdés 1., 3-10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell. A műszaki sajátosságokat figyelembe véve, az A3 méretűnél nagyobb dokumentumokat papír alapon is be kell nyújtani.

(8)

A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese elnöki rendeletben foglaltak szerint előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).

(8a)	A létesítés alatt álló nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeit az atomenergia- felügyeleti szerv módosíthatja, amennyiben a módosítási kérelem tartalma megfelel az NBSZ. R.-ben vagy TBSZ. R.-ben meghatározott követelményeknek.

(9)

A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra hozatalát.

(10)

Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, szakhatóságon, adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon, továbbá a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetén belül folytatott engedélyköteles tevékenység esetén az érintett nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók engedélyesén kívül más nem jogosult.

(11)

Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how, szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.

17/A. §

(1)

Az atomenergia-felügyeleti szerv:

1.	ellátja az Európai Atomenergia Közösség, az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogramjaiban való hazai részvétel összehangolását és a keretprogrammal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartási pont feladatait;

2.	együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel;

3.	ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat;

gondoskodik a hatáskörébe utalt nemzetközi, az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről:

a)	a nukleáris biztonsággal,

b)	a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag biztonságos kezelésével,

c)	a nukleárisbaleset-elhárítással,

d)	a nukleáris védettséggel,

e)	a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, továbbá

f)	az atomkárért való felelősséggel

összefüggésben;

5.	előkészíti a 4. pont a) és b) alpontjához kapcsolódó nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentéseket és gondoskodik a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez;

6.	előkészíti a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló jelentést;

7.	gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsága folyamatos javítását szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről;

8.	gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát szolgáló jogszabályoknak és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről;

9.	bejelenti az Európai Bizottságnak a nemzeti programot és annak jelentős módosítását;

10.	megadja az Európai Bizottság részére a nemzeti programmal kapcsolatban kért pontosítást, illetve tájékoztatást;

11.	tájékoztatja az Európai Bizottságot a nemzeti program felülvizsgálatáról;

12.	gondoskodik a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló jogszabályok és hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a nemzeti program és annak végrehajtása során a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről;

13.	előkészíti a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló jelentésnek a kiégett üzemanyagra vonatkozó részjelentését, valamint összeállítja a teljes jelentést;

14.	gondoskodik a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék magas színvonalú biztonságos kezelése érdekét szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről;

15.	koordinálja a 2014/87/Euratom tanácsi irányelv szerinti, konkrét téma alapján végrehajtott szakértői felülvizsgálat nemzeti értékelését, elkészíti és közzéteszi a nemzeti jelentést, és intézkedéseket határoz meg a biztonság növelése érdekében;

16.	indokolatlan késedelem nélkül nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kér olyan balesetek esetében, amelyek a telephelyen kívüli veszélyhelyzeti intézkedéseket vagy a lakosságot érintő védelmi intézkedéseket tesznek szükségessé;

17.	együttműködik a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal az NBSZ. R. szerinti, az engedélyestől független, jogszabály szerint feljogosított ellenőrző szervezet akkreditálási eljárásának értékelő csoportjába történő, a nukleáris területen szakértelemmel rendelkező szakértők kirendelése kapcsán.

(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv gondoskodik az (1) bekezdés 6. és 13. pontja szerinti, az Európai Bizottság részére történő jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről.

(3)

A nukleáris létesítmények engedélyesei, a radioaktív hulladékot és a kiégett üzemanyagot kezelő létesítmények engedélyesei információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez.

(3a)

A 20. §-ban, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez.

(4)

Az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek alapján hatékony irányítási rendszert hoz létre és tart fenn, amelynek keretében az e törvényben meghatározott alapvető biztonsági célkitűzés elérése érdekében olyan intézkedéseket hoz, amelyek a szervezet minden szintjén elősegítik a kérdésfelvető és tanuló magatartást.

17/B. §

Az atomenergia-felügyeleti szerv jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a)	kutatóreaktor és oktatóreaktor biztonsági övezetében, egyéb nukleáris létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

biztonsági övezet kijelölése hiányában a nukleáris létesítmény telephelyvizsgálati és -értékelési engedélyében meghatározott tervezett telephelyével érintett ingatlanok esetében, valamint

ba)	kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetében a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított százméteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében,

bb)	a ba) alpontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.

17/C. §

Az atomenergia-felügyeleti szerv jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a)	a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

b)	biztonsági övezet kijelölése hiányában a radioaktívhulladék-tároló telephelykutatási keretprogram engedélyében meghatározott tervezett telephelyén, valamint a tervezett telephelyének határától számított százméteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.

18. §

A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény tulajdonjogának átruházására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló szerződést írásban kell megkötni.

18/B. §

Nukleáris létesítmény, valamint radioaktív-hulladék tároló nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, a kijelölési eljárás befejezéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni.

Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata

18/D. §

(1)

Az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és aki az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait az elnök által kiadott rendelet állapítja meg.

(2)

Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági érdekből tagadható meg.

(3)

A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakmagyakorló:

a)	természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, értesítési címét,

b)	szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c)	szakmai gyakorlatának rövid leírását, idejét,

d)	szakterületét,

e)	szakmagyakorlási tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f)	adatváltozásai bejelentésének idejét,

g)	szakmagyakorlási tevékenysége szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát és

h)	nyilvántartási számát.

(4)	Ha a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapításához szükséges dokumentumokat eredetileg papír alapon állították ki, akkor a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapítására irányuló eljárásban e dokumentumokat papír alapon kell az atomenergia-felügyeleti szervnek benyújtani.

Felügyeleti díj

19. §

(1)	A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény vagy üzemelő radioaktívhulladék-tároló engedélyese az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2)

A felügyeleti díj éves mértéke:

a)	üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;

b)	létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;

c)	az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.

(3)	A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

(4)	Év közben kiadott létesítési, illetve üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély véglegessé válását követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély véglegessé válását követő tárgynegyedév ötödik napja.

(4a)	Radioaktívhulladék-tároló esetén az engedélyes az üzemeltetési engedély véglegessé válását követően az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni.

(4b)

A felügyeleti díj éves mértéke:

a)	a felszíni tároló esetén az előző év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es tárolómedence-egységeinek a száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 1 500 000 Ft/ medence-egység, és

a felszín alatti tároló esetén az előző év végéig a telephelyre beszállított

ba)	hordók száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 25 000 Ft/db, valamint

bb)	hulladékcsomagok száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 250 000 Ft/db.

(4c)	Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente köteles megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

(4d)	Év közben kiadott üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély véglegessé válását követő tárgynegyedév ötödik napja.

(5)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.

(6)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) és (4), valamint a (4c)-(5) bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7)	Ha a díjfizetésre kötelezett az (5) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art. 161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő és szakértő szervezet

Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában
szempontokat.

19/A. §

(1)

Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az a személy vagy szervezet végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vagy szervezet vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(2)

Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy vagy szervezet járhat el, akit vagy amelyet a követelményeknek való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához személy vagy szervezetes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja szakvéleménye tartalmától nem függ.

(3)	A szakértői tevékenység engedélyezése, új szakterülettel való bővítésének engedélyezése iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

19/B. §

(1)

Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak a személynek engedélyezi, aki

a)	büntetlen előéletű, nem áll az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

b)	rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)	Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét, szakirányú végzettségét, a szakmai gyakorlat leírását és idejét, valamint a kérelmezett szakértői szakterület megnevezését.

(2a)

A független műszaki szakértői tevékenység szakértő szervezet által történő ellátását a kamara kérelemre annak a szervezetnek engedélyezi, amely legalább egy, az általa végezni kívánt műszaki szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat, bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony keretében.

(3)

A Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a Szolgtv. meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a)	a szakértő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b)	a szakértő szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c)	a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d)	szakértői szakterületét,

e)	a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f)	az adatváltozások bejelentésének idejét,

g)	a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napját,

h)	a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát,

i)	a nyilvántartási számot.

(3a)	A nyilvántartás a (3) bekezdés d)-i) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3b)

Az MMK az engedéllyel rendelkező független műszaki szakértő szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a Szolgtv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza mindazon személyeknek a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt adatait, akiknek szakképzettségét és szakmai gyakorlatát az engedély megadásakor a kamara figyelembe veszi, továbbá a független műszaki szakértő szervezet szakterületét, a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját és a nyilvántartási számot. Amennyiben a kamara olyan természetes személy szakképzettségét, szakmai gyakorlatát veszi figyelembe, aki a (3) bekezdés alapján a szakértői nyilvántartásában is szerepel, akkor e személy vonatkozásában a szakértői státuszát és nyilvántartási számát, a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napját és a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát is fel kell tüntetni a független műszaki szakértő szervezetek nyilvántartásban.

(4)

A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, a szakterület, a szakértő engedélye kiállításának napja, a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama, valamint a nyilvántartási szám. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(4a)

A független műszaki szakértő szervezetekre vonatkozó nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános mindazon természetes személyek neve, szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, szakterülete, műszaki szakértők esetén a nyilvántartási száma, akik a (3b) bekezdés alapján a nyilvántartásban szerepelnek, továbbá a független műszaki szakértő szervezet engedélye kiállításának napja és a nyilvántartási száma. A nyilvántartás a független műszaki szakértő szervezet szakterülete, a szakértői tevékenységet engedélyező határozat száma, a kiállítás napja és a nyilvántartási szám tekintetében közhitelesnek minősül.

(5)	A szakértői tevékenységtől eltiltó döntés hatálya legfeljebb három év lehet.

(8)

A kamara a szakértői tevékenység, valamint a szakértő szervezet tevékenysége gyakorlásával kapcsolatos határozata meghozatalával egyidejűleg továbbítja a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot az MMK számára, amely haladéktalanul gondoskodik a szakértő vagy a szakértő szervezet adatainak nyilvántartásba vételéről.

19/C. §

(1)

A Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.

(2)	A minősítő bizottság tagjait az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke és az MMK főtitkára közösen jelöli ki. A minősítő bizottságnak legalább öt, de legfeljebb tizenöt, páratlan számú tagja van, megbízatásuk négy évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak.

(3)	Az egyes engedélyezési eljárásokban a minősítő bizottság elnöke által kijelölt legalább három tag jár el. Az eljáró bizottság a kérelmező által benyújtott, szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok (különösen a referenciák és a szakmai önéletrajz) alapján dönt.

(4)

A szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedély a kérelemben megjelölt szakterületek közül csak azokra adható ki, amelyekre nézve a bizottság megállapította a szakmai gyakorlat megfelelőségét. Ha a bizottság egyik megjelölt szakterületre vonatkozóan sem találja alkalmasnak a kérelmező szakmai gyakorlatát, a kérelmet el kell utasítani.

(5)	A kamara a hozzá beérkezett kérelmet, valamint annak a szakmai gyakorlattal kapcsolatos iratait haladéktalanul továbbítja a BPMK minősítő bizottságának elnökéhez. A minősítő bizottság eljárása az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6)

Amennyiben a kamara az engedély iránti kérelmet részben vagy egészben a minősítő bizottság állásfoglalása miatt utasította el, a másodfokú eljárásban az MMK által működtetett, másodfokú minősítő bizottság jár el. A másodfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira az elsőfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ugyanazon személy egy időben nem lehet mindkét bizottságban tag.

(7)	Ha a független műszaki szakértő személy vagy szervezet új szakterületet kíván tevékenységi körei közé felvenni, erre az engedélyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás tárgya kizárólag az új szakterület engedélyezése, a szakértő arra való alkalmassága lehet.

19/D. §

(1)	Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő vagy szakértő szervezet szakértő vagy szakértő szervezeti tevékenységet akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértő vagy szakértő szervezeti minőségét az adott szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.

(2)

Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő vagy szakértő szervezet szakértő vagy szakértő szervezeti minőségének elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértő vagy szakértő szervezeti névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés vagy referencia alapján lett szakértő vagy szakértő szervezetként bejegyezve. Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia alkalmazása körében szakértő vagy szakértő szervezeti tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

(3)	E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára és az a szakértő szervezet, amely nem tartozik a Szolgtv. hatálya alá.

Az egészségügyért felelős miniszter hatásköre az egészségügyért felelős miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter külön jogszabályban meghatározott szerv útján látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével: