Hatályos állapot
Közlönyállapot
2000.12.24. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.09.30.
2001.10.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.12.
2002.12.13. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.29.
2003.06.30. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.07.
2011.07.08. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.11.
2013.03.12. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.18.
2013.08.19. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a központi költségvetési szervekre,
b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is),
b) a helyi önkormányzatra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve költségvetési szervét is),
b) a helyi önkormányzatokra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve költségvetési szervét is),
b) a helyi önkormányzatokra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve annak költségvetési szervét is),
b) a helyi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),
d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,
e) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
e) az országos kisebbségi önkormányzatokra, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
e) az országos nemzetiségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire,
f) a köztestületi költségvetési szervekre,
g) az elkülönített állami pénzalapokra,
g) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokra,
g) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokra, a többcélú kistérségi társulásra, valamint azok költségvetési szerveire,
g) a helyi önkormányzatok társulásaira, valamint azok költségvetési szerveire,
h) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,
h) az elkülönített állami pénzalapokra,
i) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra, mint az állam tulajdonosi jogait gyakorlójára és vagyonkezelőjére, a kezelésére bízott kincstári vagyon tekintetében,
i) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
i) a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Magyar Művészeti Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetekre,
j) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
j) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,
k) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
k) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesztési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre
k) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanácsokra, valamint azok költségvetési rend szerint gazdálkodó munkaszervezeteire,
k) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanácsokra, valamint azok költségvetési szerveire,
l) a megyei területfejlesztési tanácsokra, a regionális és térségi fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre
l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesztési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre
m) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokra
(a továbbiakban együtt: államháztartás szervezetei).
(2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; (3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok; 3. § (6), (8) 12-13. pontok, 17. pont; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (7); 28. § (2) b) pont, (3); 29. § (2); 30. § (1), (5); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. §; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 54. § (1)-(6); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(2); 65. § (6); 66. § (2); 68. § (2), (4); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 156. § (4)-(5); 157. § (1), (3); 158. § (1), (3)-(4); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. § (1)-(3), (5)-(6); 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok; 3. § (6), (8) 12-13. pontok, 17. pont; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (7); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1), (5); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1)-(2); 54. § (1)-(6); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. §; 65. § (1), (4), (6); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 156. § (4)-(5); 157. § (1), (3); 158. § (1), (3)-(4); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. § (1)-(3), (5)-(6); 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok; 3. § (6), (8) 12-13. pontok, 17. pont; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (7); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1), (5); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1)-(2); 54. § (1)-(6); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. §; 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 156. § (4)-(5); 157. § (1), (3); 158. § (1), (3)-(4); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. § (1)-(3), (5)-(6); 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont; 54. § (1)-(6); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(10); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(11); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8)-(9); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(11); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8)-(9); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(11); 152. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8), (11); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(13); 152. §; 152/A. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 12. § (1); 14. § (8), (11); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (2)-(5); 24. § (1); 25. § (2), (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(9); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5), (10); 61. §; 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(14); 152. §; 152/A. §;152/B. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6) 1-4. 6-7. pontok, (8) 12-13., 20. pontok, (11)-(12); 5. §; 7. §; 12. § (1); 14. § (8), (11); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (2)-(5); 24. § (1); 25. § (2), (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(9); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5), (10); 61. §; 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(14); 151/A. §; 152. §; 152/A. §;152/B. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2); 178. § (1) a), (2).
2. §   Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6) 1-4., 6-7. pontok, (8) 12-13., 20. pontok, (11)-(13); 5. §; 7. §; 12. § (1); 14. § (8), (11); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (2)-(5); 24. § (1); 25. § (2), (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(9); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(8); 48. § (1)-(6), (8); 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5), (5a), (10); 61. §; 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1)-(2), (5)-(6); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(14); 151/A-152/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (18)-(19); 178. § (1) a), (2).
2. §
(1) Az államháztartás szervezetének beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. 1. §-t, 2. §-át, 3. § (1) bekezdését, (4) bekezdés 1-4. és 7-9. pontját, (6) bekezdés 1-4. és 6-7. pontját, (8) bekezdés 11-13. és 20. pontját, (11)-(13) bekezdését, 5. §-át, 7. §-át, 12. § (1) bekezdését, 14. § (8) és (11) bekezdését, 15. § (3), (4) és (6) bekezdését, 16. § (3) bekezdését, 23. § (2)-(5) bekezdését, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2), (4)-(7) és (9)-(10) bekezdését, 26. § (2)-(3) és (6)-(9) bekezdését, 27. § (8) bekezdését, 28. § (2) és (3) bekezdését, 29. § (2) bekezdését, 30. § (1) bekezdését, 42. § (2) és (3) bekezdését, 46. § (1)-(3) bekezdését, 47. § (1)-(8) bekezdését, 48. § (1)-(6) és (8) bekezdését, 49. § (4)-(7) bekezdését, 50. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, 51. §-át, 53. § (1) bekezdés b)-d) pontját és (3) bekezdését, 54. § (1)-(6) és (8)-(9) bekezdését, 56. §-át, 58. § (6) és (9) bekezdését, 60. § (1), (4)-(5), (5a) és (10) bekezdését, 61. §-át, 62. §-át, 64. § (1)-(3) bekezdését, 65. § (1) és (4) bekezdését, 66. § (1) és (2) bekezdését, 68. § (2) és (4) bekezdését, 69. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 88. § (8) és (9) bekezdését, 93. § (4) bekezdését; 94. § (1) és (2) bekezdését, 150. §-át, 151. § (3)-(14) bekezdését, 159. §-át, 160. § (1) bekezdését, 161. § (2), (3) és (5) bekezdését, 161/A. § (2) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, 166. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 167-169. §-át, 170. § (1) és (2) bekezdését, 177. § (2), (18) és (19) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését alkalmazni kell.
(2) Az államháztartás szervezete a Tv. 3. § (3) bekezdését, (4) bekezdés 10. pontját, (6) bekezdés 5. pontját és (8) bekezdés 2. pontját, 10. pont b) alpontját és 14-18. pontját, 14. § (3)-(5) és (12) bekezdését, 15. § (1), (2), (5) és (7)-(9) bekezdését, 16. § (1), (4) és (5) bekezdését, 23. § (1) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (1) és (3) bekezdését, 26. § (1) bekezdését, 27. § (1), (4), (6) és (7) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 29. § (1), (6) és (8) bekezdését, 30. § (3) és (5) bekezdését, 31. §-át, 39. § (1) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (5) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (9) bekezdését, 48. § (7) és (9) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 50. § (3) bekezdését, 52. § (5)-(7) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) és e) pontját, (2) és (6) bekezdését, 54. § (7) bekezdését, 55. §-át, 57. §-át, 58. § (1)-(5), (7) és (8) bekezdését, 59. §-át, 60. § (2), (3) és (9) bekezdését, 63. §-át, 65. § (2) és (5)-(7) bekezdését, 66. § (3) bekezdését, 67. § (1) bekezdését, 68. § (5) és (6) bekezdését, 69. § (3) bekezdését, 75. § (6) bekezdését, 88. § (1)-(5) bekezdését, 89. § (5) bekezdését, 90. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (3) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 151. § (1) bekezdését, 161. § (1) és (4) bekezdését, 161/A. § (1) bekezdését, 164. § (2) bekezdését és 165. § (3) bekezdését az e rendeletben meghatározott eltérésekkel alkalmazza.
(3) Az államháztartás szervezete - a gazdálkodása sajátosságaira tekintettel - a Tv. 2/A. §-át, 3. § (2) bekezdését, (4) bekezdés 5. és 6. pontját, (5) bekezdését, (7) bekezdését és (8) bekezdés 1. pontját, 3-9. pontját, 10. pont a) és c) alpontját és 19. pontját, (9) és (10) bekezdését, 4. §-át, 6. §-át, 7/A-11. §-át, 12. § (2)-(4) bekezdését, 13. §-át, 14. § (1), (2), (6) és (7) bekezdését, 16. § (2) és (6) bekezdését, 17-22. §-át, 25. § (8) bekezdését, 26. § (4) és (5) bekezdését, 27. § (2), (3) és (5) bekezdését, 28. § (4) bekezdését, 29. § (3)-(5), (7) és (9) bekezdését, 30. § (2), (4) és (6) bekezdését, 32-38. §-át, 39. § (1) bekezdés b) pontját, (2)-(5) bekezdését, 40. §-át, 41. §-át, 42. § (4) és (6)-(8) bekezdését, 43-45. §-át, 49. § (1) és (2) bekezdését, 50. § (6)-(8) bekezdését, 52. § (1)-(4) bekezdését, 53. § (4) és (5) bekezdését, 59/A-59/F. §-át, 60. § (6)-(8) bekezdését, 64. § (4) és (5) bekezdését, 65. § (3), (8) és (9) bekezdését, 67. § (2) bekezdését, 68. § (1) és (3) bekezdését, 69. § (4) bekezdését, 70-74. §-át, 75. § (1)-(5) és (7) bekezdését, 76-87. §-át, 88. § (6) és (7) bekezdését, 89. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 89/A. §-át, 90. § (1)-(2) és (4)-(9) bekezdését, 91. §-át, 93. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 94/A-149. §-át, 151. § (2) bekezdését, 151/A-152/B. §-át, 153-158. §-át, 160. § (2)-(5) bekezdését, 162-163/A. §-át, 164. § (3) bekezdését, 166. § (5) bekezdését, 170. § (3) bekezdését, 174-176. §-át, 177. § (1) és (3)-(32) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés b)-h) pontját és (3)-(5) bekezdését nem alkalmazza.
3. §   Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(2); 26. § (1); 27. § (4); 28. § (1), (2) a), c) pontok; 29. § (1), (6), (8); 30. § (3); 31. §; 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (4); 57. § (1)-(2); 60. § (2)-(3); 63. § (1), (3); 65. § (1)-(2), (4)-(5), (7); 66. § (1), (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 151. § (1); 157. § (2); 161. § (1), (4); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(2), (10); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6), (8); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3); 31. §; 39. § (1); 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (4); 55. §; 57. § (1)-(3); 58. § (1)-(5), (7), (8); 59. § (1)-(2); 60. § (2)-(3); 63. §; 65. § (2), (5), (7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 157. § (2); 161. § (1), (4); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6), (8); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3); 31. §; 39. § (1); 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (4); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7), (8); 59. §; 60. § (2)-(3); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 157. § (2); 161. § (1), (4); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6), (7), (8); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (4); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7), (8); 59. §; 60. § (2)-(3); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. § (1)-(6); 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (10); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9), (12); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9), (12); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1); 24. § (2); 25. § (1), (3); 26. § (1); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (6) 5. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9), (12); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1); 24. § (2); 25. § (1), (3); 26. § (1); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
3. § (3), (4) 10. pont, (6) 5. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9), (12); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1); 24. § (2); 25. § (1), (3); 26. § (1); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (9); 48. § (7), (9); 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a), e) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 69. § (3); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
4. §   Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2-5. pontok, (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-16. pontok; 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (3), (8), (10); 26. § (4)-(5), (9); 27. § (1)-(3), (5)-(6), (8); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7); 30. § (2), (4); 32-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1)-(3); 54. § (7); 55. §; 56. §; 57. § (3); 58. §; 59. § 60. § (6)-(7); 61. § (2); 63. § (2), (4); 64. § (3); 65. § (3); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69-149. §; 151. § (2); 153-155. §; 156. § (1)-(3), (6); 157. § (4); 158. § (2), (5)-(6); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 164. § (3); 166. § (5); 167. § (4); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8); 178. § (1) b)-e).
3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2-5. pontok, (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-16. pontok; 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (3), (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (2)-(4); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (3); 54. § (7); 60. § (6)-(7); 61. § (2); 65. § (3); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-155. §; 156. § (1)-(3), (6); 157. § (4); 158. § (2), (5)-(6); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 164. § (3); 166. § (5); 167. § (4); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8); 178. § (1) b)-e).
2/A. §; 3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2-5. pontok, (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-16. pontok; 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (2)-(4); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (3); 54. § (7); 60. § (6)-(7); 61. § (2); 65. § (3); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-155. §; 156. § (1)-(3), (6); 157. § (4); 158. § (2), (5)-(6); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 164. § (3); 166. § (5); 167. § (4); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10); 178. § (1) b)-e).
2/A. §; 3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-19. pontok, (9), (10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (3); 54. § (7); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(11); 178. § (1) b)-e), (3).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(13); 178. § (1) b)-e), (3)-(4).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(14); 178. § (1) b)-e), (3)-(4).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(14); 178. § (1) b)-f), (3)-(4).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. § (1) b)-f), (3)-(4).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. § (1) b)-f), (3)-(5).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-11. § 12. § (2)-(4); 13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 64. § (4)-(5);. 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. § (1) b)-g), (3)-(5).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-11. § 12. § (2)-(4); 13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 64. § (4)-(5);. 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(17); 178. § (1) b)-g), (3)-(5).
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 7/A-11. §; 12. § (2)-(4); 13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 64. § (4)-(5);. 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (4); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(17), (20)-(24); 178. § (1) b)-g), (3)-(5).

Értelmező rendelkezések és fogalmak

5. §   E rendelet alkalmazásában:
1. Ellenőrzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenőrzése a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően;
1. Ellenőrzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenőrzése a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően;
2. Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében meghatározott követelés értékhatára;
2. Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. §-ának (4) bekezdése szerint meghatározott követelés értékhatára;
2. Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott követelés értékhatára;
3. Behajthatatlan követelés: a Tv. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában meghatározott követelés az államháztartás szervezetei körében csak a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából - ideértve az intézményi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokat is - származó követelésre vonatkozik;
3. Behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
c) a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek;
4. Költségvetési év: az az időtartam, amelyre a költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettől eltérni csak e rendelet 7. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben lehet;
4. Költségvetési év: az az időtartam, amelyre az elemi költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettől eltérni csak e rendelet 7. §-ának (12) és (16) bekezdésében meghatározott esetben lehet;
5. Kapott (járó) osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott (járó) összeg;
5. Kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott összeg;
6. Árfolyamnyereség, árfolyamveszteség: a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, a befektetés, értékpapír eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű - különbözet.
7. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.
a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,
a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,
b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.
c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket;
7. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.
a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,
b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.
c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket.
d) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot;
d) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot.
e) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a 100 000 forintot.
8. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint;
8. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint;
8. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forint;
9. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 8. pont szerinti értékhatárát;
10. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken);
10. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év könyvviteli mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken);
11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el;
11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el;
11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el;
12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 66. § (11) bekezdése szerinti fogalom.
12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 2. §-ának 67-68. pontja szerinti fogalom;
12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 72. §-a szerinti fogalom;
12. Kötelezettségvállalás: az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontja szerinti fogalom;
13. Támogatás értékű bevétel/kiadás, továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás: az Ámr. szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel/kiadás, továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás: az Ámr. 57. §-a szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel/kiadás, továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás: az Áht. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel/kiadás, továbbadási célú bevétel: Ámr. 3/A. § (1) bekezdés b) pont bab) alpontja, illetve Ámr. 81. § (2) bekezdése szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel/kiadás, továbbadási célú bevétel: Ávr. 2. § b) pontja, illetve az Ávr. 121. § (1) bekezdése szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel: az államháztartás szervezetétől működési és felhalmozási célból, ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevétel, kivéve
a) a központi, irányító szervi támogatás,
b) az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügylet,
c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára - jogszabály alapján - visszafizetési kötelezettség mellett kapott támogatás, és
d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által kapott kölcsön kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevétel;
13a. Támogatásértékű kiadás: az államháztartás szervezete számára működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések, kivéve
a) a központi, irányító szervi támogatás,
b) az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügylet,
c) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete számára visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - nyújtott támogatás, és
d) működési vagy felhalmozási célból az államháztartás szervezete által nyújtott kölcsön függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más költség, díj;
14. EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat: az adott évi költségvetési törvényben EU integráció címen, alcímen megtervezett előirányzat;
14. Vásárolt készletek: az anyagok (élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb a Tv. 28. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készletek), az áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök, készletek és értékesítési céllal átsorolt eszközök.
14. Vásárolt készletek: az anyagok (élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb a Tv. 28. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti készletek), az áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök, készletek és értékesítési céllal átsorolt eszközök;
15. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzat: valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat a 14. pont kivételével.
15. Repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra;
16. Fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek;
17. Cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre jelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat.

Beszámolási kötelezettség

6. §
(1) Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
(1) Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel (ideértve a kiegészítő és kisegítő tevékenységet is) kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza.
7. §
(1) Az államháztartás szervezeteinek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról összevont (konszolidált) beszámolót is - kell készíteniük.
(1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.
(1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.
(1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-l) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének e) és i)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-j) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(3) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint részjogkörű költségvetési egysége éves és féléves költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv külön is köteles elkészíteni saját éves és féléves költségvetési beszámolóját.
(3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv külön-külön is köteles elkészíteni saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves összevont elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.
(3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő) polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(4) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(4) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(5) A társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolóját tartalmazza.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a szakmai, illetve az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámoló (külön a szakmai, külön az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében) az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(6) Ha az államháztartás szervezete - ideértve a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - megszűnik (összevonás, beolvasztás, egyesülés miatt), a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(6) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (összevonás, beolvasztás, egyesülés) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(6a) A helyi nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat és önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(6b) A jogi személyiséggel rendelkező társulás összevont költségvetési beszámolója a társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(6b) A társulás összevont költségvetési beszámolója a társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(7) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(7) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.
(7) A többcélú kistérségi társulás költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(7) A többcélú kistérségi társulás összevont költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(7) A többcélú kistérségi társulás összevont költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(8) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek - könyvviteli elszámolási és beszámolási kötelezettségét nem érintve - kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(8) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(8) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.
(8) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.
(8) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámoló elkészítésével teljesíti.
(9) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 10. § (11) bekezdése szerinti egyszerűsített beszámolót kötelesek készíteni.
(9) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (összevonás, beolvasztás, egyesülés) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(9) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(9) Az országos kisebbségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.
(9) Az országos kisebbségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.
(9) Az országos nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.
(10) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(10) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (összevonás, beolvasztás, egyesülés) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(10) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni.
(10) Az országos nemzetiségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos nemzetiségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni.
(11) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(11) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(11) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(11) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója alaponként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(11) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója alaponként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(12) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a számviteli szabályozásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató tartalmazza.
(12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést, különválást is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a számviteli szabályozásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató tartalmazza.
(13) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(13) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(13) A költségvetési pénzforgalmi számlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló Módszertani Útmutatóra figyelemmel.
(13) A költségvetési pénzforgalmi számlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák [ideértve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: a Kincstár) által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is], a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló Módszertani Útmutatóra figyelemmel.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni, az átvevő irányító (felügyeleti) szerv által benyújtott dokumentumokkal egyidejűleg.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezetének az Áht. 100/I. §-ának (3) és (10) bekezdés szerint üzemgazdasági (eredmény)szemléletű (a továbbiakban: eredményszemléletű) könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége is keletkezik, elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót is köteles készíteni.
(15) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámolót a (6) bekezdés szerinti beszámoló elkészítésével teljesíti.
(16) Ha az államháztartás szervezete eredményszemléletű könyvvezetési és beszámolási kötelezettségre is kötelezett és átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervezet a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót is köteles készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani.

Könyvvezetési kötelezettség

Könyvvezetési kötelezettség és számviteli politika

8. §
(1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, Magyarország hivatalos pénznemében kell vezetni.
(3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.
(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(4) A számviteli politika részeként el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
c) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
c) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az Ávr. vonatkozó előírásait is,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak
a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében,
b) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,
c) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
c) az értékcsökkenés összegének alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
c) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
d) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
d) az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
d) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,
f) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál.
g) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,
h) a Tv. 58. §-ának (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.
(5) A számviteli politika keretében meg kell határozni az 5. § 8. pontja szerinti értékhatárt, továbbá szabályozni kell, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Ennek keretében a számviteli politikában meg kell határozni, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak
a) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,
b) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
c) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
d) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,
e) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,
f) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében, és
g) a Tv. 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.
(6) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
(6) Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. § (5) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.
(7) A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.
(8) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1) körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltségeként a társadalombiztosítás által finanszírozott összeg is figyelembe vehető.
(8) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
(8) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
(9) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.
(9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Az élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.
(10) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője (alapok felett rendelkező kijelölt személy) felelős.
(10) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1) körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltségeként a társadalombiztosítás által finanszírozott összeg is figyelembe vehető.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltsége a társadalombiztosítás által finanszírozott összeggel egyezően is figyelembe vehető.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltsége a társadalombiztosítás által finanszírozott összeggel egyezően is figyelembe vehető.
(11) A felügyeleti szerv egyetértésével az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e.
(11) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(11) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(11) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv is kapcsolódik vagy jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkezik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(11) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontja szerinti államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdálkodásáról vezetett könyveiben köteles gondoskodni a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv vagyonának és annak változásának elkülönítéséről. A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról elkülönített könyvvezetésre kötelezett.
(11) Ha az 1. § (1) bekezdés a) és b) valamint d)-g) pontja szerinti államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő költségvetési szerv kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen, elkülönítve a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról is elkülönített könyvvezetésre kötelezett. Ha több önállóan működő költségvetési szerv van hozzárendelve, akkor mindegyik tekintetében külön-külön kell a könyvvezetést elvégeznie.
(12) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(12) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.
(13) Amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.
(13) A felügyeleti szerv egyetértésével az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e.
(13) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e.
(13) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
(13) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezete kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezete szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége, illetve vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.
(16) Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait.
(17) Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit:
a) a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) értékelésének elveit,
b) az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerése igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét,
c) az államháztartás szervezete adós minősítési szempontjait [fizetőképesség megítélése (a pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós-e, az adós csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e), milyen fizetési garanciákat, biztosítékokat kötöttek ki a szerződésben, milyen esély van a követelések érvényesítésére],
d) követeléstípusonként (adós, illetve vevőcsoportonként) a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait (milyen követeléseket kell az adott csoportba sorolni, a főkönyvi könyvelésben elkülöníteni, milyen szempontok alapján kell a követelések értékének százalékában az értékvesztés összegét meghatározni).
(18) Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit).
(19) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feot.) szerinti állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az államilag támogatott képzés, a költségtérítéses képzés, a gyógyító-megelőző ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek az elkülönítéséről.
(19) Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység (ezen belül elkülönítve az állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal támogatott képzés, az önköltséges képzés), a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek, ráfordításainak az elkülönítéséről. Az irányító szerv az oktatási tevékenységgel kapcsolatban az egy hallgatóra jutó önköltség meghatározásának sajátos szakágazati követelményeit módszertani útmutatóban meghatározhatja.
(20) Amennyiben jogszabály előírása, illetve felügyeleti (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 10. §-ának (2) bekezdésében szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
(20) Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 10. §-ának (2) bekezdésében szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
(20) Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 10. § (3) bekezdésében szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
(20) Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
(21) A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelőző év december 31-éig köteles közölni.
(22) A Tv. 14. §-ának (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - az államháztartás szervezeténél nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított költségvetési előirányzata főösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az 500 000 forintot, akkor az 500 000 forintot.
(22) A Tv. 14. §-ának (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - az államháztartás szervezeténél nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított költségvetési előirányzata főösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az 500 000 forintot, akkor az 500 000 forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.
(23) Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ámr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban külön jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
(23) Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ámr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
(23) Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ávr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
8/A. §   Az önkormányzat - ha az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
8/A. §   Amennyiben az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesít, akkor értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
8/B. §   A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a tevékenysége során felmerülő, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - a 8. § (1) bekezdés szerinti módosított teljesítés szemléletű nyilvántartás vezetése mellett - a Tv. szerinti (az e rendelet II. fejezetében rögzített eltérésekkel) eredményszemléletű nyilvántartás vezetésére is köteles, amelyet a költségvetési év végével köteles lezárni.

Számviteli alapelvek

9. §
(1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, a felügyeleti szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél (ideértve a kiegészítő és kisegítő tevékenységeket is) - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(6) A bruttó elszámolás elvét az alap-, kiegészítő, kisegítő, és a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított elemi költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.
(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez a 8. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.
(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei az Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
(10) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a 31/A. § szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(11) A valódiság, a világosság, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
(11) A valódiság, a világosság, a következetesség, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
9/A. §   A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítésekor és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv. 15-16. §-ában meghatározott alapelveket - a 9. § (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - köteles érvényesíteni.

Az elemi költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

10. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § a), d)-e) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 2. § 3. pontja szerinti, illetve az 1. § b) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 13. § (5)-(6) bekezdése szerinti felügyeleti szervnek megküldeni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), m) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és h)-m) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a), d)-e) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 2. § 3. pontja szerinti, illetve az 1. § (1) bekezdésének b) és m) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 13. § (5)-(6) bekezdése szerinti felügyeleti szervnek megküldeni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek a felügyeleti szervnek megküldeni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító szervnek -, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek - megküldeni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-j) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító, illetve felügyeleti szervnek, a k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek a területfejlesztésért felelős miniszternek, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek - megküldeni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) és tartalommal készítik el. A központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a központi nyomtatványon elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott [a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány (tájékoztató és űrlapgarnitúra) szerinti] formában és tartalommal készítik el. A rendelet mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót, éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott (a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt tájékoztató és űrlapgarnitúra szerinti) formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott és a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központilag előírt Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott, a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját, a beszámoló elkészítését követő 15 munkanapon belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját, a beszámoló elkészítését követő 15 munkanapon belül a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz továbbítja.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti államháztartás szervezete a felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatalhoz is köteles benyújtani. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül az Országos Területfejlesztési Hivatalhoz továbbítja.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti államháztartás szervezete a felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a Miniszterelnöki Hivatalhoz is köteles benyújtani. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz továbbítja.
(4) A fejezet irányítását ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz továbbítja.
(4) A fejezetet irányító szervnek, illetve jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az irányítása alá tartozó 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.
(4) A fejezetet irányító szervnek, illetve jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 20 naptári napon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a Területi Államháztartási Hivatalhoz.
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság).
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások, körjegyzőségek) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: a területileg illetékes Igazgatósághoz).
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások, körjegyzőségek) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: a területileg illetékes Igazgatóság).
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: a területileg illetékes Igazgatóság).
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához).
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár Regionális Igazgatóságához).
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár Regionális Igazgatóságához).
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területi szerveihez.
(5) A helyi önkormányzatoknak az önkormányzat és az önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(5a) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(5b) A jogi személyiséggel rendelkező társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(5b) A társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(6) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(6) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(6) A többcélú kistérségi társulásnak a munkaszervezete és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes Igazgatósághoz.
(6) A többcélú kistérségi társulásnak a munkaszervezete és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes Igazgatósághoz.
(6) A többcélú kistérségi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes Igazgatósághoz.
(6) A többcélú kistérségi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához.
(6) A többcélú kistérségi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához.
(6) A többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához.
(6) A többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(6) A többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.
(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(7) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az éves beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(7) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(7) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(7) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(7) A helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(8) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját május 31-éig kell a Pénzügyminisztérium részére megküldeni.
(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a könyvvizsgálat befejezését megelőzően - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(8) Az elkülönített állami pénzalapokról - a külön törvényben meghatározott kezelőnek - az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelőzően a tárgyévet követő év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követően a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(8) Az elkülönített állami pénzalapokról a - külön törvényben meghatározott - kezelőnek az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelőzően a tárgyévet követő év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követően a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez. A kisebbségpolitikáért felelős miniszter az országos kisebbségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.
(8) Az országos nemzetiségi önkormányzatnak az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez. A kisebbségpolitikáért felelős miniszter az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 10 naptári napon belül továbbítja a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.
(9) A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolójának, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(9) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(9) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a könyvvizsgálat befejezését megelőzően - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(9) Az országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 15-éig a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(9) Az országos nemzetiségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 15-éig a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(10) A Területi Államháztartási Hivatalok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(10) Az Igazgatóságok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(10) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(10) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(10) Az elkülönített állami pénzalapokról a - külön törvényben meghatározott - kezelőnek az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelőzően a tárgyévet követő év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követően a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.
(10) Az elkülönített állami pénzalapokról a - külön törvényben meghatározott - kezelőnek az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.
(10) Az elkülönített állami pénzalapokról a - törvényben meghatározott - kezelőnek az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.
(11) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített, a 13. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérleget, a 14. számú melléklet szerinti egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést, a 15. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást, a 16. számú melléklet szerinti egyszerűsített eredménykimutatást (a 13-16. számú mellékletek együtt: egyszerűsített beszámoló) kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg - tájékoztatás céljából - az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(11) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez 120 napon belül köteles megküldeni.
(11) Az Igazgatóságok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján - a könyvvizsgálat befejezését megelőzően - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(12) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez 120 napon belül köteles megküldeni.
(12) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(12) A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(12) A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig az államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(13) A Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(13) A Kincstár Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(13) A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(13) A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár területi szervei a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez.
(13) A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár területi szervei a megyei összesített beszámolókat 20 naptári napon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez.
(14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.
(14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.
(14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.
(15) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónapra vonatkozóan 30 napon belül köteles elkészíteni és megküldeni a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek.
10/A. §
(1) A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal elkészített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a következő költségvetési év április 30-ig köteles az irányító szervnek megküldeni.
(2) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezetei felülvizsgált éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül köteles benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához.
(3) A Kincstár Regionális Igazgatóságai a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(4) Az irányító szerv által elfogadott éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell közzétenni.
11. §
(1) Az éves költségvetési beszámoló részei:
a) könyvviteli mérleg
b) pénzforgalmi jelentés,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(1) Az éves elemi költségvetési beszámoló részei:
a) könyvviteli mérleg
b) pénzforgalmi jelentés,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) A féléves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) A féléves elemi költségvetési beszámoló
a) a pénzforgalmi jelentést,
b) az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését,
c) a bevételek tevékenységenként és kiadások tevékenységenként mellékleteket,
d) a települési önkormányzatok tárgyév június 30-ai iparűzési adóerőképessége mellékletet
e) a helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai mellékletet
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok összesített éves költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A pénzforgalmi jelentés az Ámr. 1/a. számú melléklete szerinti kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(3) A szakmai, illetve az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A szakmai, illetve az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az Ámr. 1/a. számú melléklete szerinti kimutatást, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az Ámr. 1/a. számú melléklete szerinti kimutatást, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az Ámr. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kimutatást, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az elemi költségvetés tábláiból a „Központi költségvetési jelentés” táblát, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az elemi költségvetés tábláiból a „Központi költségvetési jelentés” táblát, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(4) Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(4) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet).
(4) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet).
(4) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet).
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet).
(4) A helyi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet).
(4) Az önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet),
d) kiegészítő melléklet a 40. § (14) bekezdése alapján.
(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező, a 40. § (3) bekezdése szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök alakulása, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékvesztésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.
(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező 40. § (3) bekezdés szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, továbbá az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.
(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, továbbá a követelések, a kötelezettségek részletezése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásokból áll.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(6) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójához az összevonást (konszolidálást) két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összevont (konszolidált) beszámolóját kell elkészíteni (konszolidálni).
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(7) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli mérlegből, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező számszerű kimutatásokból áll.
(8) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k)-l) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(8) A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni).
(9) A költségvetési évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.
(9) A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.
(10) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k)-l) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(10) Az 1. § (1) bekezdésének j)-k) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(11) Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.
(11) Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is.
(4a) A 7. § (6) és (15) bekezdése szerinti összevont önkormányzati költségvetési beszámoló adattartalmából ki kell szűrni az önkormányzat költségvetési szerveinek nyújtott intézményfinanszírozás összegét.
(4a) A 7. § (6)-(6b) bekezdése szerinti összevont költségvetési beszámolók adattartalmából ki kell szűrni a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás költségvetési szerveinek nyújtott intézményfinanszírozás összegét.
12. §   A könyvviteli mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.
12. §   A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.
12. §   A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén az összevezetésüket követően nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni).
12. §   A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni).
12. §   A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a továbbadási célú bevételeket, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).
12. §   A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).
13. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és h)-l) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), e) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-j) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(2) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót a fejezet felügyeletéért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni. Az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról az adott évi költségvetési törvény tagolása alapján fejezetenként külön-külön összesített éves és féléves költségvetési beszámolót az adott évi költségvetési törvényben kijelölt, az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat felett a jogokat és a kötelezettségeket gyakorló személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót a fejezet felügyeletéért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját a felügyeletet ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját - eltérő felügyelet esetén - mindkét felügyeletet ellátó miniszter és az alapkezelő szervek vezetői együttesen kötelesek aláírni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelő szervek vezetői együttesen kötelesek aláírni.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt elkülönített alap éves és féléves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának felügyeletét ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos kisebbségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának felügyeletét ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának irányítását ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(7) A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(8) A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.
(8) Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.
(9) A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(9) A 7. § (6) és (15) bekezdése szerinti beszámolót a (fő)polgármester, a közgyűlés elnöke és a (fő)jegyző (körjegyző) köteles aláírni.
(9) A 7. § (6) és (15) bekezdése szerinti beszámolót a (fő)polgármester, a képviselő-testület elnöke és a (fő)jegyző (körjegyző) köteles aláírni.
(9) A 7. § (6) bekezdése szerinti beszámolót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző, főjegyző írja alá.
(10) A költségvetési beszámolót és annak felülvizsgálatát az (1)-(9) bekezdés szerinti személy a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.
(11) Az (1)-(7) bekezdésben - az Ámr. 18. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerveket kivéve - a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell a Tv. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.
(11) Az (1)-(7a) bekezdésben a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell a Tv. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.
(4a) Az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(7a) Az 1. § (1) bekezdésének k) pontjában foglalt fejlesztési tanács éves és féléves költségvetési beszámolóját a fejlesztési tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

Az államháztartás szervezete beszámolási kötelezettsége átszervezés esetén

13/A. §
(1) Az átszervezéssel [jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonás, beolvasztás, egyesülés], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv felügyeleti szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv felügyeleti szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést, különválást is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti egyesítést (összeolvadást, beolvadást), különválást is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(2) Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(2) Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(3) Az Ámr. értelmében a felügyeleti szervnek a bankszámla (keretszámla) megszüntetéséről az államháztartási szerv megszűnését követő 15 napon belül kell gondoskodnia, és egyidejűleg ki kell jelölnie a jogutód számlát, amelyre a számla megszűnésekor annak egyenlege átutalásra kerül. A megszűnés napjától a bankszámla (keretszámla) megszűnéséig a számláról teljesített kifizetéseket (előirányzat felhasználási tételek), valamint a számlára érkező bevételeket a jogutód/alapító szervnek kell elszámolnia.
(4) Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni.
(4) Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni.
(5) A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves költségvetési beszámoló mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra.
(5) A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító/irányító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámoló egy-egy példányát - az átszervezést elrendelő felügyeleti szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervnek és az illetékes felügyeleti szervnek kell megőriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő felügyeleti szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az illetékes felügyeleti szervnek kell megőriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő felügyeleti szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és a felügyeleti szervnek kell megőriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben a felügyeleti szerve megváltozik, az államháztartás szervezetének az (1) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámolót az átadó felügyeleti szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) kell elkészíteni. Ebben az esetben az államháztartás szervezete bankszámlája nem szűnik meg, annak fordulónapi egyenlegét az átadó, illetve átvevő felügyeleti szervnek kell egymás között rendezni.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik, az államháztartás szervezetének az (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolót az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) kell elkészíteni. Ebben az esetben az államháztartás szervezete pénzforgalmi számlája nem szűnik meg, annak fordulónapi egyenlegét az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell egymás között rendezni.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik - a 10. § (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolón kívül - az államháztartás szervezetének az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) éves tartalmú elemi költségvetési beszámolót is el kell készítenie. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete előirányzat-felhasználási keretszámlái nem szűnnek meg. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete pénzforgalmi számláját meg kell szüntetni. Az előirányzat-felhasználási keretszámla, a pénzforgalmi számla fordulónapi egyenlegéhez kapcsolódó esetleges rendezésről - az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás közti elszámolást követően - az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell megállapodnia.
(7a) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra irányító szerv váltásával, akkor a 10. § (1) bekezdése szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettség mellett törtidőszakokra január 1-je és az átszervezés fordulónapja, illetve az átszervezés fordulónapja és december 31-e közötti időtartamra is beszámolási kötelezettség terheli. Ebben az esetben az átszervezés fordulónapjával az átadó irányító szerv gazdálkodási szabályai szerinti pénzforgalmi számlát meg kell szüntetni és egyenlegét - az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás között elszámolást követően - át kell vezetni az átvevő irányító szerv gazdálkodási szabályai szerint megnyitott pénzforgalmi számlára.
(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.
(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.
(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.
(8) Ha az államháztartás 1. § (1) bekezdése szerinti valamely szervezetének a (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatban jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat a számviteli szabályozásért felelős miniszter központilag előírt Módszertani Útmutatójában meghatározottak szerint kell teljesíteni.
13/B. §
(1) Az átszervezéssel (ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is), illetve a jogutód nélkül véglegesen megszűnő 7. § (15) bekezdés szerinti államháztartási szervezet a megszüntető alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával), 60 napon belül, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót is készít.
(2) Az államháztartási szervezetet megszüntető alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet. A beszámolót - a fordulónapig (a megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események hatásainak figyelembevételével - az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

A könyvviteli mérleg tételeinek tartalma

A mérleg tételeinek tartalma

14. §   Az államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
15. §
(1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével.
(2) A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.
(2) A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.
(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.
(4) Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez.
(4) Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez. Ide nem értve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok besorolását, melyek esetében a befektetési, vagy a forgatási megszerzési cél határozza meg a minősítést, amely a könyvekbe kerülést követően nem változtatható meg.
16. §
(1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket kell besorolni.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni.
17. §
(1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket, az egyéb immateriális javakat, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket.
(1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket, az egyéb immateriális javakat, az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(2) Egyéb immateriális javak között a kísérleti fejlesztés aktivált értékét lehet kimutatni.
(2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe.
(2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe, valamint ide tartoznak az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, mivel azokkal a beruházás, felújítás bekerülési értéke meghaladná a piaci értéküket, feltéve, hogy e költségek a bevételekben várhatóan megtérülnek.
(3) Az 50 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni.
(3) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni.
(3) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a könyvviteli mérlegben be kell mutatni.
(4) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.
(4) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.
18. §
(1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat.
(1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(2) Az 50 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(2) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(2) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a könyvviteli mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
(4) Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
(5) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az (1) bekezdésben nevesített eszközök - kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott előlegeket - könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke [bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontjában, illetve (3)-(4) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.
(6) Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMOGA Garancia Részlege által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.
(6) Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.
19. §
(1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.
(1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.
(1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.
(2) Az egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.
(2) A tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.
(3) Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állam vállalkozói vagyonának törvény által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeit, az államháztartás szervezetei részesedését az általuk alapított, illetve részben vagy egészben gazdasági társaságokban meglevő tulajdonukat.
(3) Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.
(3) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.
(3) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol.
(3) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött megbízási szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol.
(4) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.
(4) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket. Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a részletre, a halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket is.
(4) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.
(5) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
(5) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.
(6) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
(7) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.
(8) Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat az Ötv. 80. § (5) bekezdése szerint jogi személyiségű társulásnak, illetve többcélú kistérségi társulásnak a társulási szerződés, illetve annak módosítása szerint átadott forgalomképes vagyont.
(8) Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat a jogi személyiségű társulásnak, illetve többcélú kistérségi társulásnak a társulási szerződés, illetve annak módosítása szerint átadott forgalomképes vagyont.
(8) Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat a társulásnak a társulási szerződés, a társulási szerződés módosítása szerint átadott vagyont.
20. §
(1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatniuk az államháztartás szervezeteinek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízták.
(1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.
(1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy irányítása alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.
(2) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél - kivéve az 1. § (1) bekezdés a) pont alattiakat - a kezelt kincstári vagyon részét képező eszközöket.
(2) A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó felügyelete alá.
(2) A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá.
21. §
(1) A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.
(1) A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.
(3) Készletnek minősülnek a működéshez, az üzemeltetéshez, a termék előállításához vagy szolgáltatás nyújtásához beszerzett eszközök.
(4) A készletek között kell kimutatni az értékesítési céllal beszerzett eszközöket, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek), bár értékük változhat, valamint azokat az eszközöket, amelyeket az államháztartás szervezete a működése, üzemeltetése, az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során fog felhasználni (anyagok).
22. §
(1) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített és az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert, termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak kivételével - nem mutathat ki.
(1) A követelések között kell kimutatni
a) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők);
a) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz (ideértve az adók módjára be nem hajtható térítési díjból származó hátralékokat is) kapcsolódnak (vevők);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjak, a helyi adók, az illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, az államigazgatási eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve az adók módjára behajtható térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve az adók módjára behajtható térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket;
c) a rövid lejáratú adott kölcsönöket (ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket),
d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a
da) a váltóköveteléseket,
db) a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,
dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket,
dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is),
de) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,
df) a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dg) különféle egyéb követeléseket.
dg) támogatási programelőlegeket,
dg) az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dh) szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,
dh) a támogatási programelőlegeket,
dh) a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket,
di) különféle egyéb követeléseket.
di) a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,
di) a támogatási programelőlegeket,
dj) a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,
dj) a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is),
dj) előfinanszírozás miatti követeléseket,
dk) a különféle egyéb követeléseket.
dk) a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,
dk) szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is),
dl) a különféle egyéb követeléseket.
dl) garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,
dm) különféle egyéb követeléseket (ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény miatti követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által a költségvetési év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is).
(2) Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket.
(2) Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével - nem mutathat ki.
(3) Egyéb részesedés minden tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés.
(3) Forgatási célú részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő vásárolt befektetés, amelyet forgatási célból, árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérése érdekében szereztek be.
(4) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(4) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.
(5) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári egységes számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.
(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(6) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.
(6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.
(7) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.
(7) A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.
(8) A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.
(8) A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.
(8) A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.
(9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.
(9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.
(9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.
(10) A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.
(10) A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.
(11) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.
(11) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.
23. §   A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.
24. §
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési és a területi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a nemzeti vagyont. Itt kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás, a fejlesztési tanács, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési, vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(1) Saját tőkeként kell kimutatni a nemzeti vagyont. Itt kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a fejlesztési tanács, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési, vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(2) A saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.
(2) A saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.
(2) A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.
(3) Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az államháztartás szervezete eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított államháztartás szervezetének induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.
(3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tőkeként szerepeltetni a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe vett eszköz forrását, amely eszközöket nem az irányítást végző önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre.
(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket.
(6) A saját tőke növekedhet:
a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített - befektetett eszközök állományát növelő - kiadásokból,
a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített, befektetett eszközök állományát növelő - ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is - kiadásokból,
b) központi beruházásból,
c) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,
d) a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből,
f) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,
g) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekedésből,
h) az elszámolt értékvesztés visszaírásából.
i) az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt,
j) a 32. § (7) bekezdése, valamint a 32/A. § (1)-(7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegével, illetve annak növekedése miatt.
k) az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéből.
(6) Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.
(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint az államháztartás szervezete által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).
(7) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
(8) A saját tőke csökkenhet:
a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,
b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,
c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése,
d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből, illetve értékvesztéséből,
f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
g) az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt,
h) a 32. § (7) bekezdése, valamint a 32/A. § (1)-(7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegének csökkenése miatt,
i) a készletek, követelések értékvesztése miatt.
j) a leltárhiány, a kötelezettség fejében átadott eszközök kivezetése miatt.
(8) A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását (ide nem értve a 26. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti forrásokat).
(9) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdés szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
25. §
(1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.
(1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és a vállalkozási maradványból.
(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység, a kiegészítő és kisegítő tevékenység - az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes költségvetési évben befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözetét.
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása - ideértve a befektetési célú finanszírozási műveletek hatását is - különbözetének összegében megállapított vállalkozási maradványból képzett tartalékot (az alaptevékenységre felhasznált, az előző év(ek)ben, illetve a tárgyévben képződött vállalkozási maradvány kivételével). A könyvviteli mérlegben vállalkozási tartalékon belül elkülönítve kell kimutatni a tárgyévben képzett és a korábbi években képződött, még fel nem használt vállalkozási tartalékot.
26. §
(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolások. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve a jogerős közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, a fejlesztési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési, vagy működési célú hitel, kapott kölcsön, a fejlesztési, vagy működési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési, vagy működési célú hitel, kapott kölcsön, a fejlesztési, vagy működési célú kötvénykibocsátás, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettségeket,
b) a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,
b) az állami vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,
b) az önkormányzati alrendszerben az állami vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,
c) az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá, valamint
c) az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá, valamint
d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket.
e) éven túli részletfizetéssel, halasztott fizetéssel teljesítendő áruszállításból, illetve szolgáltatás-nyújtásból származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettségeket (éven túli szállítói tartozásokat).
(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel, kölcsön és ideiglenesen átvett pénzeszköz, egyéb kötelezettség. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.
(4) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt,
b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt,
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító),
d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:
da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,
db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,
dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),
dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,
de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,
df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,
dg) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dh) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
di) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dj) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dk) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket, illetve
dn) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket).
(4) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.
(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt;
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt (ideértve a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit);
b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt;
b) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott hitelt (ideértve a hosszú lejáratra kapott hitelek, kötvénykibocsátások következő évet terhelő törlesztő részleteit);
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító);
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító) (ideértve a hosszú lejáratú szállítói tartozások következő évi törlesztő részleteit);
d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:
da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,
db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,
dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),
dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,
de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,
df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,
dg) a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,
dg) a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket,
dh) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,
dh) a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,
di) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
di) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,
di) előfinanszírozás miatti kötelezettségek,
dj) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dj) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dj) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,
dk) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dk) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dk) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dn) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dn) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dn) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
do) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
do) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
do) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dp) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dp) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dp) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dq) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket).
dq) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dq) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dr) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket).
dr) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
ds) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket, szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott engedmény miatti kötelezettségeket).
(6) Az államháztartás szervezete - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(6) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.
(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó- és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettséget.
(7) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.
(7) Az államháztartás szervezete - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(7) Az államháztartás szervezete - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a könyvviteli mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(8) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(8) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.
(9) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(9) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(9) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(9) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(10) A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.
(10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét és a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket is.
(11) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.
(11) A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.
(11) A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.
(12) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.
(12) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

27. §
(1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
(2) A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést, értékvesztést, elszámolt értékvesztés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált.
(2) A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

28. §
(1) A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada sem.
(2) A bekerülési érték részét képezi a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója.
(2) A bekerülési érték részét képezi az államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó.
(3) Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességet választott államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi.
(3) Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi.
(4) Amennyiben az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség év közben megszűnik, akkor a mentesség megszűnését követően a bekerülési érték meghatározásánál az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(4) Amennyiben az Áfa törvény 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezetének az Áfa törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerinti tevékenységén (a továbbiakban: közhatalmi tevékenység) kívüli tevékenységéből származó bevétele meghaladja az Áfa törvény 49. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt, akkor a bekerülési érték meghatározásánál az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a közhatalmi tevékenységen kívüli tevékenysége keretében beszerzett eszközök tekintetében.
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve az importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.
(6) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának a nyilvántartási árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
(6) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában, illetve a pénztárból valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának a nyilvántartási (könyv szerinti) árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
(7) Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
(7) Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
(8) Ha az importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértéke, illetve az áruértékesítés szolgáltatásnyújtás forintértéke a szerződésben meghatározott deviza értékének az első ügylet teljesítés napjára vonatkozó - Tv. 60. § (4)-(5a) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, ennek következtében az importbeszerzés és az értékesítés bevétele forintértékben azonos lesz.
29. §
(1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).
(2) A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamat összegét működési kiadásként (kamat kiadásként) kell elszámolni.
(2) A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.
(4) A tartós társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban (a jogi személyiségű társulásban, vagy a többcélú kistérségi társulásban) résztvevő helyi önkormányzatok által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott érték.
(4) A tartós társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott érték.
29/A. §
(1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül.
(2) Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.
(2) Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.
(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.
29/B. §
(1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.

Az eszközök értékcsökkenése

30. §
(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlően dokumentálni kell.
(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.
(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.
(2) Az értékcsökkenést negyedévenként, a negyedév utolsó napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után - az éves szintű leírási kulcsok alapján, negyedévre számított összegben - kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
  a) vagyonértékű jogok 16%,
  b) szellemi termékek 33%,
  c) egyéb immateriális javak 20%,
  d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%,
  e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%,
  f) ültetvények 10%,
  g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket 14,5%,
  h) számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%,
  i) járművek 20%,
  j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,
  k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.
(2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
  a) vagyonértékű jogok 16%,
  b) szellemi termékek 33%,
  c) egyéb immateriális javak 20%,
  d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%,
  e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%,
  f) ültetvények 10%,
  g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket 14,5%,
  h) számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%,
  i) járművek 20%,
  j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,
  k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.
  a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%,
  b) vagyoni értékű jogok 16%,
  c) szellemi termékek 33%,
(2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
  a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%,
  b) vagyoni értékű jogok 16%,
  c) szellemi termékek 33%,
  d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%,
  e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%,
  f) ültetvények 10%,
  g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket 14,5%,
  h) számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%,
  i) járművek 20%,
  j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,
  k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.
(3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb.
(4) A légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.
(4) A polgári légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt amortizációs módszert és leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.
(5) Az év közben megszűnő, továbbá az eszközt átadó, illetve az eszközt átvevő államháztartás szervezeténél az értékcsökkenést a megszűnés, az átadás hónapjának végéig, illetve az átvételt követő hónaptól a (2)-(4) bekezdés szerint időarányosan kell elszámolni.
(5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.
(5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.
(6) Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
(6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.
(7) Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(7) Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
(7) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
(8) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
(8) Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél (régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(9) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(9) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
(9) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
(10) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. § (2)-(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia.
(11) A (10) bekezdésben foglaltakat a helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes ingatlanok esetében nem alkalmazhatják.
(11) Az államháztartás szervezetének terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia, ha az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
(12) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni.
(12) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

Az eszközök értékvesztése

31. §   A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott egyéb tartós részesedések és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott éven túli lejáratú értékpapírok értékvesztése a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.
31. §   A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.
31. §
(1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.
(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(3) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható.
(3) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.
31/A. §
(1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek - értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.
(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani.

A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése

A könyvviteli mérlegben szereplő eszközök és források értékelése

32. §
(1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a 30. § szerint elszámolt értékcsökkenés és a 31. § szerint elszámolt értékvesztés összegével, növelve a visszaírt értékvesztés összegével.
(1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
(1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
(1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével. A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
(2) Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke az elszámolt értékvesztések miatt alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési (beszerzési és előállítási) értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az értékvesztés-elszámolást (az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) meg kell szüntetni a megbízható valós összkép érdekében. Az eszközt piaci értékre, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál névértékre a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírni).
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (9) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (9) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (10) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (10) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) - a megbízható és valós összkép érdekében -, az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).
(3) A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni.
(3) A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
(3) A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
(3) A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
(3) A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
(4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.
(5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.
(6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.
(7) Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), ezen eszközök - a 32/A. § (1)-(7) bekezdés előírásai szerint - piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.
(7) Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök - a 32/A. § (1)-(7) bekezdés előírásai szerint - piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.
(8) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.
32/A. §
(1) Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a 32. § (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket);
c) az a)-b) pontok szerinti érték különbözetét.
(1) Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a 32. § (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket);
c) az a)-b) pontok szerinti érték különbözetét.
(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözetet a 30. § (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.
(5) Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.
(5) Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a könyvviteli mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit,
b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(4) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel - a 30. § (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel - a 30. § (10) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel - a 30. § (12) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(8) A kiegészítő mellékletben a 20. számú melléklet szerint be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő melléklet szöveges indokolásában ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
33. §
(1) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.
(1) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, egyéb aktív pénzügyi elszámolást, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözet:
a) amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében az egyéb dologi kiadások között kell árfolyamveszteségként elszámolni,
b) amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében az egyéb bevételek között kell árfolyamnyereségként elszámolni.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét az egyéb dologi kiadások között, az árfolyamnyereségét az egyéb bevételek között kell elszámolni,
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között kell elszámolni,
b) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, aktív pénzügyi elszámolásnak, illetve kötelezettségnek (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolás árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között kell elszámolni,
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolás árfolyamveszteségét az egyéb különféle kiadások között, az árfolyamnyereségét a működési bevételek között kell elszámolni,
b) az idegen pénzeszközökhöz kapcsolódó valutakészlet, devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét, illetve árfolyamnyereségét a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell elszámolni,
c) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.
(3) A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, befektetett pénzügyi eszközöknek, értékpapíroknak, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözet:
a) amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében a saját tőke csökkenéseként kell elszámolni,
b) amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében a saját tőke növekedéseként kell elszámolni.
34. §
(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.
(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, illetve (9) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, immateriális javakra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek az értékcsökkenéssel csökkentett, könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(4), illetve (9) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket - az értékcsökkenéssel csökkentett - bekerülési értéken, a vagyonkezelésbe vett eszközöket az átadó által közölt, értékcsökkenéssel csökkentett értékben kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(4), illetve (9) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(4) A könyvviteli mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a Kincstárral, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben kell kimutatni.
(4) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.
(4) A helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.
(4) Az önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.
(5) A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a mérlegforduló-napi árfolyam szerinti értékén kell kimutatni.
(5) A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizaösszegnek a mérlegfordulónapi - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamán számított értéken kell kimutatni.
(6) A könyvviteli mérlegben a követelés fejében kapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésig a (3)-(4) bekezdés szerinti elfogadott, elismert értéken kell kimutatni.
(6) A jogszabályon alapuló követelés év végi értékelése során a követelést elismertnek kell tekinteni, amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó- és illetékhátralékot teljes összegben (100%-os értéken) mutatják ki.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó- és illetékhátralékot teljes összegben mutatják ki.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és államigazgatási eljárási illetékhátralékot teljes összegben mutatják ki.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékot teljes összegben mutatják ki.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékot a kiszabott teljes összegnek a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén mutatják ki.
(8) A könyvviteli mérlegben az egyéb követelést az elfogadott, elismert összegben kell kimutatni.
(8) A könyvviteli mérlegben a 22. § (2) bekezdése szerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(8) A hatósági jogkörhöz kötődő követelések teljes összegét a beszedő szervezet köteles könyvviteli mérlegében kimutatni (függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül), kivéve, ha a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.
(8) A közhatalmi követelések teljes összegét a beszedő szervezet köteles könyvviteli mérlegében kimutatni (függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül), kivéve, ha a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.
(9) Behajthatatlan követelésként csak a kis összegű követelés értékhatára alatti összeg vehető figyelembe, amelyet a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként le kell írni a saját tőkével szemben.
(9) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni.
(9) A könyvviteli mérlegben a 22. § (2) bekezdése szerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(10) Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).
(10) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni.
(10) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a behajthatatlanná vált hitelintézetekkel szembeni számlapénz követeléseket, illetve költségvetési aktív elszámolásokat, melyeket leíráskor a dologi kiadások között kell elszámolni.
(11) A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv szerinti értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdése alapján meghatározott - piaci értékét az immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(11) Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).
(11) Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).
(12) Az ingatlanok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és a tenyészállatok 30. § (2)-(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdés szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(12) A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv szerinti értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdése alapján meghatározott - piaci értékét az immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(13) A gazdasági társaságban lévő - 29. § (1) bekezdés szerinti - tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(13) Az ingatlanok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és a tenyészállatok 30. § (2)-(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdés szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(14) A gazdasági társaságban lévő - 29. § (1) bekezdés szerinti - tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
35. §
(1) A könyvviteli mérlegben az új készletet bekerülési értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben - a követelés fejében átvett eszközök kivételével - értékben nem mutathatók ki a használt készletek [ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket, valamint a Tv. 23. § (5) bekezdése szerint, a befektetett eszközök közül a készletek közé átsorolt eszközöket].
(3) A könyvviteli mérlegben a bankbetétek értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett forintbetét (előirányzat-felhasználási keret) bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének - a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben a betétek értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett forintbetét (előirányzat-felhasználási keret) számlakivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének - a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben a számlapénz követelések értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a Kincstárnál forintban elhelyezett előirányzat-felhasználási keret számlakivonattal egyező értékét, illetve a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének - a Tv. 60. § (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni. A Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák után értékvesztést nem szabad kimutatni.
36. §
(1) A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,
b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették.
(3) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

37. §
(1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell alátámasztani.
(1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell.
(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.
(3) Az eszközök - kivéve a követeléseket (ideértve kölcsönöket is), a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat - leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések (ideértve a kölcsönöket is), a beruházási előlegek, az aktív pénzügyi elszámolások és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt - a felügyeleti szerv egyetértésével - helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás, amelynek tartalmát, formáját és kellékeit saját hatáskörében, a leltározási szabályzatban kell rögzíteni.
(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket az államháztartás szervezete az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-ei fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározása alapján elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárral köteles alátámasztani.
(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.
(6) A könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, számviteli politikájában meghatározott módon leltározza.
(6) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.
(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-g), l) pontja szerinti szervezetek esetében a felügyeleti szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.
(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-h), k) pontja szerinti szervezetek esetében a felügyeleti szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.
(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-h), k) pontja szerinti szervezetek esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.
(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c), f) és h)-k) pontja esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b), d)-e) és g) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet (határozat) szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás tagolása és tartalma

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, az eredménykimutatás tagolása és tartalma

38. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e) és j) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e), g) és i) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e), g) és i) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységéről összevontan a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e), g) és i) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(1) Az 1. § (1) bekezdés b), d)-e), g), és k) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységéről összevontan a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzatmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzatmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
h) a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség.
k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
l) a dologi kiadásokból:
- 0%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 12%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 25%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - egyéb dologi kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az egyéb bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés az államháztartás szervezete bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a továbbadási célú bevételeket, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).
(5) A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a továbbadási célú bevételeket, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).
(5) A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.
(6) Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, valamint a biztosítási kártérítés bevételeként elszámolt összeg,
h) a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
l) a dologi kiadásokból:
- 5%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 15%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 25%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 20%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
l) a dologi kiadásokból az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerinti adóalap összege,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérleg-fordulónapi értékelésekor - az egyéb dologi kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az egyéb bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - az egyéb folyó kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az intézményi működési bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
n) a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,
o) tárgyévben elengedett követelések értéke,
p) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke.
q) az államháztartáson belüli térítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értéke.
r) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,
s) a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya.
t) a tárgyévben a támogatási program előlegeként teljesített kiadás összege, illetve az előző év(ek)ben teljesített támogatási program előlegekből tárgyévben visszautalt bevétel összege,
u) a finanszírozási célú bevételek és kiadások bruttó összege.
(6) Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, valamint a biztosítási kártérítés bevételeként elszámolt összeg,
h) meghatározott foglalkoztatási jogviszonyban lévők létszáma,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, szociális hozzájárulási adóra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
l) a dologi kiadásokból az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerinti adóalap összege,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - az egyéb folyó kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az intézményi működési bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - az egyéb különféle kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - a működési bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
n) a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,
n) a tárgyévben behajthatatlan követelésként, illetve elengedett követelésként leírt összeg,
o) megszűnt víziközmű társulattól átvett, lakossági hozzájárulás bevétele,
p) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke,
q) az államháztartáson belüli térítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értéke,
r) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,
s) a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,
t) a tárgyévben a támogatási program előlegeként teljesített kiadás összege, illetve az előző év(ek)ben teljesített támogatási program előlegekből tárgyévben visszautalt bevétel összege,
u) a finanszírozási célú bevételek és kiadások bruttó összege,
u) a tartozásátvállalás tárgyévi összege,
v) a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership (PPP)) alapuló szerződéses konstrukció hosszú távú kötelezettségvállalásának állománya.
w) a váltótartozás összegében szereplő többlet kötelezettség összege (fizetendő kamatrész).
x) a választott önkormányzati tisztségviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege, valamint az önkormányzati képviselők részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összege,
y) a tárgyévben elszámolt fordított áfa kiadások összege,
z) a mérleg fordulónapján lejárt szállítói tartozások állománya a késedelem mértéke szerinti megbontásban.
(7) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási célú bevételek, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási célú bevételek, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(8) Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.
(8) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(8) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással, rendezett összegeket kell figyelembe venni.
(9) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(9) Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.
(9) Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.
(10) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(10) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(10) Pénzmaradvány az alap-, a kiegészítő és a kisegítő tevékenység pénzeszközei, a forgatási célú értékpapírjai és rövid lejáratú likvid hitelei különbözeteként megállapított maradvány. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(10) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközei, a forgatási célú értékpapírjai és rövid lejáratú likvid hitelei különbözeteként megállapított maradvány. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(11) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredménykimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
(11) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(11) Az előirányzat-maradvány kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(12) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredménykimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
(12) A vállalkozási maradvány a vállalkozási tevékenység jövedelme. A vállalkozási maradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
39. §
(1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.
(2) A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(2) A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.
(3) A forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.
(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(4) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.
(5) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(5) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási maradványt is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni - a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével - a termékértékesítésből és szolgáltatásteljesítésből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett pénzügyileg rendezett ellenértéket.
(6) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.
(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység ténylegesen befolyt bevételeinek és ténylegesen teljesített kiadásainak - ideértve a pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat is - különbözete.
39/A. §
(1) A vállalkozási maradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a vállalkozási tartalék.
(2) A vállalkozási maradvány-kimutatásban be kell mutatni a vállalkozási tevékenység bevételi és kiadási előirányzatait.
(3) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett bevételeit el kell különíteni működési, felhalmozási célú költségvetési bevételek, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási bevételek, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó passzív pénzügyi elszámolások bevételei szerint.
(4) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett kiadásait el kell különíteni a működési vagy felhalmozási célú költségvetési kiadások, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási kiadások, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó aktív pénzügyi elszámolások kiadásai szerint.
(5) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.
(6) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.
(7) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett vállalkozási tartalék fel nem használt részét a tárgyévi vállalkozási maradvány megállapításánál le kell vonni.
(8) A vállalkozási tevékenység tárgyévi vállalkozási maradványa a vállalkozási tevékenység bevételi maradványának (bevételi többlet, illetve bevételi lemaradás) és kiadási maradványának (kiadási megtakarítás, kiadási többlet) együttes összege.
(9) A tárgyévi vállalkozási maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

40. §
(1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.
(1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.
(1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.
(2) Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:
a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.
b) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékvesztésének alakulása.
b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök állományának alakulása.
b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása.
b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása.
c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.
d) A feladatmutatók állományának alakulása.
e) A normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása.
e) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások:
- a normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása,
- a cél- és címzett támogatás elszámolása,
- a központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása,
- a jövedelemkülönbség mérsékeléssel kapcsolatos elszámolás,
- az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásának elszámolása,
- az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások, illetve központosított előirányzatok előirányzat-maradványának elszámolása.
- az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának és a villamosenergia-áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatásnak az elszámolása,
f) A felügyeleti szerv év végi maradványelszámolási számlájának forgalma.
g) A letéti számla pénzforgalma.
h) A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése.
i) A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása.
j) A befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása.
k) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása.
l) A tárgyi eszközök - az ingatlanok kivételével - és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok - oktatási, művelődési, sport- és szabadidő, szociális és egészségügyi, igazgatási, víziközmű, távfűtő és egyéb rendeltetésű - szerinti megoszlása az önkormányzatoknál és az önkormányzati költségvetési szerveknél.
l) A tárgyi eszközök - az ingatlanok kivételével - és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok - oktatási, művelődési, sport és szabadidő, szociális és egészségügyi, igazgatási, víziközmű, távfűtő és egyéb rendeltetésű - szerinti megoszlása az önkormányzatoknál, a többcélú kistérségi társulásoknál és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknél.
m) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságszolgálatának évenkénti alakulása.
m) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása.
m) A helyi (a települési és a területi kisebbségi) önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása.
m) A helyi (a települési és a területi kisebbségi) önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása.
n) A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása.
o) A beruházásokhoz igénybe vett központi költségvetési támogatás elszámolása.
p) Teljesítménykimutatás.
(2) Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:
a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.
b) A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása.
c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.
d) A feladatmutatók állományának alakulása.
d) A mutatószámok állományának alakulása.
e) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások:
ea) a normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása,
ea) a támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása,
ea) a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása,
eb) a cél- és címzett támogatás elszámolása,
ec) a központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása,
ec) a központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások elszámolása,
ed) a jövedelemkülönbség mérsékléssel kapcsolatos elszámolás,
ed) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása,
ee) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának elszámolása,
ee) a vis maior támogatás elszámolása,
ee) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása,
ee) a helyi önkormányzatok előző évi normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása,
ef) az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások, illetve központosított előirányzatok előirányzat-maradványának elszámolása,
ef) az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása,
ef) a helyi önkormányzatok előző évi központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása.
eg) a többcélú kistérségi társulások támogatásának jogcím szerinti elszámolása, valamint a mutatószámok, feladatmutatók alakulása.
eg) az előző évi kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása.
f) Az irányító szerv év végi maradványelszámolási számlájának forgalma.
g) A letéti számla pénzforgalma.
h) A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése.
i) A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása.
j) Az eszközök értékvesztésének alakulása.
k) Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása.
m) Az adósságállomány évenkénti alakulása.
n) A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása.
n) A kötelezettségvállalások állományának alakulása.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, továbbá az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, továbbá az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, a követelések, a kötelezettségek részletezése (az alapok beszámolójának összeállításához kiadott tájékoztatóban foglaltak figyelembevételével), az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:
- a pénzforgalom egyeztetése,
- az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása,
- a befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésének alakulása,
- a követelések, a kötelezettségek részletezése,
- az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, a koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
- a kötelezettségvállalások állományának alakulása [csak az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt alapok esetében].
- az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása,
- az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:
- a pénzforgalom egyeztetése,
- az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása,
- a befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésének alakulása,
- a követelések, a kötelezettségek részletezése,
- az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
- a kötelezettségvállalások állományának alakulása [csak az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt alapok esetében].
a) a pénzforgalom egyeztetése,
b) a befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása,
c) az eszközök értékvesztésének alakulása,
d) a követelések, a kötelezettségek részletezése,
e) az eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
f) a kötelezettségvállalások állományának alakulása (csak az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt alapok esetében).
(4) A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.
(4) A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.
(4) A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.
(5) Az államháztartás szervezete, ha a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, a szöveges magyarázatok között be kell az új módszert és annak hatását mutatnia.
(5) Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, az eredménykimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.
(5) Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, a vállalkozási maradvány-kimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.
(6) Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott PHARE, ISPA, SAPARD, világbanki és egyéb segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az indokolásnak tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.