Hatályos állapot
Közlönyállapot
2007.07.02. - 2007.10.14.
2007.10.15. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.07.
2008.01.08. - 2008.06.25.
2008.06.26. - 2008.06.28.
2008.06.29. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.11.15.
2008.11.16. - 2008.11.19.
2008.11.20. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.28.
2010.01.29. - 2010.06.20.
2010.06.21. - 2010.08.15.
2010.08.16. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.04.14.
2011.04.15. - 2011.06.10.
2011.06.11. - 2011.06.29.
2011.06.30. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.04.
2011.07.05. - 2011.07.14.
2011.07.15. - 2011.09.29.
2011.09.30. - 2011.09.30.
2011.10.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.27.
2011.12.28. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.07.
2012.01.08. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.05.29.
2012.05.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.09.29.
2012.09.30. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.02.
2013.03.03. - 2013.03.13.
2013.03.14. - 2013.04.03.
2013.04.04. - 2013.04.10.
2013.04.11. - 2013.05.09.
2013.05.10. - 2013.06.21.
2013.06.22. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2014.09.30.
2014.10.01. - 2014.10.06.
2014.10.07. - 2014.11.04.
2014.11.05. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.05.08.
2015.05.09. - 2015.06.06.
2015.06.07. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.10.14.
2015.10.15. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.03.31.
2016.04.01. - 2016.06.21.
2016.06.22. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2016.12.20.
2016.12.21. - 2016.12.21.
2016.12.22. - 2016.12.27.
2016.12.28. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.01.
2017.01.02. - 2017.05.31.
2017.06.01. - 2017.06.01.
2017.06.02. - 2017.06.14.
2017.06.15. - 2017.06.23.
2017.06.24. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.07.18.
2017.07.19. - 2017.08.31.
2017.09.01. - 2017.11.10.
2017.11.11. - 2017.11.30.
2017.12.01. - 2017.12.21.
2017.12.22. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.02.
2018.01.03. - 2018.03.15.
2018.03.16. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.07.29.
2018.07.30. - 2018.08.07.
2018.08.08. - 2018.12.18.
2018.12.19. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.01.14.
2019.01.15. - 2019.04.22.
2019.04.23. - 2019.04.25.
2019.04.26. - 2019.09.30.
2019.10.01. - 2019.12.19.
2019.12.20. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.07.14.
2020.07.15. - 2020.11.27.
2020.11.28. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.02.28.
2021.03.01. - 2021.03.27.
2021.03.28. - 2021.03.31.
2021.04.01. - 2021.06.12.
2021.06.13. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.11.30.
2021.12.01. - 2021.12.17.
2021.12.18. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.08.31.
2022.09.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2024.01.31.
2024.02.01. - 2025.12.31.
2026.01.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2007. évi LXXXVI. törvény

a villamos energiáról

Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja
a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,
b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,
c) a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő - hozzáférés biztosítása,
d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,
e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,
f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,
g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése,
h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése.

A törvény alkalmazási köre

2. §
(1) E törvény alkalmazási köre kiterjed
a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,
b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,
b) a villamosenergia-rendszer irányítására,
c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,
d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető villamosenergia-ipari tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá eső személyek közötti jogviszonyokra.
d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.
d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.
d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.
d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek közötti jogviszonyokra.
(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
3. Belső európai villamosenergia-piac működési követelményei: a 2001. május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltető vagy irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatározott műszaki követelményrendszer;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges (primer) energiaforrás: azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes, valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
28. Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköteles tevékenységének azon része, amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
37. Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját oly módon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező és az erőmű legfeljebb az erőmű hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők) ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat;
48. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze;
50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutőzsde, ahol a villamosenergia-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában működik;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbítása vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
64. Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági társaság, amely létesítő okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles és nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat.
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
3. Belső európai villamosenergia-piac működési követelményei: a 2001. május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltető vagy irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatározott műszaki követelményrendszer;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges (primer) energiaforrás: azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes, valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
28. Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
37. Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját oly módon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező és az erőmű legfeljebb az erőmű hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők) ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat;
48. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze;
50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbítása vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
64. Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját oly módon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező és az erőmű legfeljebb az erőmű hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezők) ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - a Magyar Köztársaságra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § e) pontjával összhangban megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - a Magyar Köztársaságra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
6a. Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom;
6b. Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;

7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
34a. Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
3. §   E törvény alkalmazásában
1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
3. Aggregálás: az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából;
3a. Aggregátor: aggregálást végző piaci szereplő;
4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
6a. Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom;
6b. Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;
7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
a) töltése céljából villamos energia értékesítése vagy az energiatároló cseréje az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson az elektromos gépjármű üzemeltetője vagy használója részére,
b) töltése a lakossági fogyasztó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, amely tevékenység nem irányul gazdasági haszonszerzésre,
c) töltése a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,
c) töltése a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül vagy a vételező vételezési helyén, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,
d) töltése céljából villamos energia értékesítése a felhasználó mért magánvezetékére csatlakozó, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomáson keresztül;
7a. Adatgazdálkodás: a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérési és fogyasztási adatok, valamint a kereskedőváltáshoz, az aggregátorváltáshoz, a keresletoldali szabályozáshoz és az egyéb szolgáltatásokhoz szükséges adatok cseréjére és az adatokhoz történő hozzáférésre vonatkozó azon szabályok összessége, amelyek mentén az adatok beszerzése, összegyűjtése, validálása, tárolása, védelme, feldolgozása történik, és amelyek biztosítják az adatokhoz való megkülönböztetésmentes, egyidejű és könnyű hozzáférést, a kiberbiztonság és adatvédelem legmagasabb fokát, valamint az adatkezelők pártatlanságát;
7b. Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan, a hálózati engedélyesnél az okosmérőből és a távlehívható fogyasztásmérő-berendezésből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak;
7b. Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan távlehívható fogyasztásmérőből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges, és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak;
7c. Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a hálózati engedélyes által meghatározott feltételekre, elvárásokra és funkcionalitásra tekintettel fejlesztettek;
7a. Elektromos gépjármű: elektromos erőátviteli rendszerrel felszerelt gépjármű, amelynek meghajtása elsődlegesen villamos motorral történik és a motor a villamos energiát külsőleg újratölthető belső elektromos energiatároló rendszerből nyeri;
7b. Elektromos gépjármű töltése: az elektromos gépjármű energiatárolójának
7b. Elektromos gépjármű töltése: az elektromos gépjármű energiatárolójának töltése
a) vagy az energiatároló cseréje az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson,
b) a lakossági fogyasztó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, amely tevékenység nem irányul gazdasági haszonszerzésre,
c) a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,
c) a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül vagy a vételező vételezési helyén, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,
d) a felhasználó mért magánvezetékére csatlakozó, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomáson keresztül;
8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elosztói rugalmassági szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;
14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
15. Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe;
16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
17a. Aktív felhasználó: olyan felhasználó, aki saját maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek;
17b. Együttesen tevékenykedő aktív felhasználók: olyan felhasználók, akik közös csatlakozási ponton keresztül csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják, vagy fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozásuk vagy elsődleges gazdasági tevékenységük céljából kifejtett tevékenységnek;
17c. Termelő-fogyasztó: olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy a saját maga által megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát tárol vagy értékesít;
17d. Együttesen eljáró termelő-fogyasztók: legalább két termelő-fogyasztó, akik a 17c. pontban meghatározott tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el.
18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
26a. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;
26b. Informatikai berendezés: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens);
26c. Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszer létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás;
26d. Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás);
26e. Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül;
26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;
26b. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamos energia igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;
28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
34a. Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;
35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli, elosztó vagy termelői elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia- rendszer biztonságos és hatékony működéséhez, illetve a megújuló energiát termelő erőművek csatlakoztatásához;
36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
43a. Leolvasás: a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználási helyen hálózati engedélyes által végzett leolvasása, az arra alkalmas fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak hálózati engedélyes általi távlehívása, valamint a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználó részére biztosított applikációval történő rögzítése;
44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia - beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát - állítható elő;
45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;
45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az ezen energiát előállítók bevételének emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;
46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;
47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
48a. Okosmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia- hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani és távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmel kísérés és ellenőrzés céljából;
48a. Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
49b. Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők villamos energiára vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt és a villamosenergia-tárolói engedélyest;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
52a. rugalmas árszabást tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon - ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is - jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;
53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében - különösen a 2019/943/eU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások útján - biztosított szolgáltatások összessége;
53a. Elosztói rugalmassági szolgáltatás: az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése és üzemvitele folyamatos biztosítása és hatékonyabbá tétele, valamint a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében az elosztó által piaci alapú eljárások keretében igénybe vett szolgáltatások összessége, ideértve a 2019/943/eU rendelet 2. cikk 26. pontja szerinti teher-újraelosztást és a nem-frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat, valamint egyéb az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelésére irányuló szolgáltatásokat és az elosztói üzemirányítást támogató szolgáltatásokat;
53b. Nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás: a hálózati engedélyes által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás;
54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a villamosenergia-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
56a. Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani;
57. Termelés: a villamos energia előállítása;
58. Termelő: aki villamos energiát termel;
59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére, ide nem értve az elektromos gépjármű töltését;
61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;
61a. Töltőállomás-üzemeltető: aki elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik;
62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;
67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;
67. Villamosenergia-ellátási szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, egyes nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére és az elosztói rugalmassági szolgáltatásokra és azok beszerzésére, igénybevételére és elszámolására vonatkozó elosztói szabályzat, továbbá a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytató természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, a külföldi székelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai részvénytársaság, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytató természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai részvénytársaság, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;
68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az e törvény szerinti villamosenergia-termelést, villamosenergia-átviteli és rendszerirányítási tevékenységet, villamosenergia-elosztást, egyetemes szolgáltatói tevékenységet, villamosenergia-kereskedelmet, aggregálást, energiatárolást, közvilágítási berendezések üzemeltetését, vagy a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés üzemeltetési, vagy elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet végez;
69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
69a. Villamosenergia-megosztás: aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt villamos energia közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása a közcélú hálózaton vagy magánvezetéken keresztül;
70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés, amely a betáplált villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe visszatáplálja;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli, az elosztó és a termelői elosztó hálózat;
71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
72. Villamosenergia-piac: az energiával, kapacitással, valamint az átviteli vagy elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokkal bármilyen időszakban történő kereskedésre szolgáló platform, a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat, a tőzsdén kívüli piacokat és a szervezett villamosenergia-piacot is ideértve;
72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
75. Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás;
76. Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül;
77. Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt.
78. Szerződésmegszüntetési díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor által a villamosenergia-vásárlási vagy aggregálási szerződés felhasználó általi megszüntetése esetén a felhasználóra kiszabott díj vagy pénzügyi szankció;
79. Kereskedőváltással kapcsolatos díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor vagy a hálózati engedélyes által a kereskedőváltás vagy az aggregátorváltás esetén közvetve vagy közvetlenül a felhasználóra vagy aggregálásban részt vevőre kiszabott díj vagy pénzügyi szankció, ideértve a szerződésmegszüntetési díjat is;
80. Kereskedőváltás technikai folyamata: az a folyamat, amely során a villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyes felé nyilatkozatot tesz a kereskedőváltás tényéről és azt a hálózati engedélyes átvezeti a rendszerében, amelynek kezdő időpontja a kereskedőváltásra irányuló felhasználói kérelem hálózati engedélyesnek történő kézbesítésének napja, záró időpontja pedig az az időpont, amikor a hálózati engedélyes kereskedőváltás átvezetésére vonatkozó nyilatkozatát az érintett villamosenergia-kereskedő számára kézbesítik.
78. Termelői elosztó hálózat: az elosztó tulajdonában lévő olyan hálózat, amely több, a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősített, nem engedélyköteles kiserőmű által megtermelt villamos energiát juttatja el az elosztó hálózathoz. A termelői elosztó hálózathoz felhasználó és vételező abban az esetben csatlakozhat, ha tudomásul veszi, hogy az elosztónak nem kell betartania a villamosenergia- szolgáltatás általános minőségi kritériumai közül azokat, amelyek a termelői elosztó hálózaton szállítható, a vezetékek terhelhetősége alapján számított maximális teljesítményt korlátozzák.

II. FEJEZET
A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE

Termelés

4. §
(1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.
(1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.
(2) A termelő az (1) bekezdésben meghatározott engedélye alapján
a) a saját maga által termelt villamos energiát,
b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát,
c) a kötelező átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti.
(2) A termelő - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján -
a) a saját maga által termelt villamos energiát,
b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát,
c) a kötelező átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti.
(2) A termelő - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján -
a) a saját maga által termelt villamos energiát,
b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát
b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások vagy az elosztótól elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében átvett villamos energiát
értékesítheti.
(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt - a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével - úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.
(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.
4/A. §   A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.
5. §
(1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha
a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy
c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.
(1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások - kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás - biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha
a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy
c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.
(1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások - kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás - és az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha
a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy
b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy
c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.
(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.
(3) A rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.
(3) Az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.
(3) Az átviteli rendszerirányító a 20. § (2) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége és az elosztó a 32/A. § (1) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége, vagy a Hivatal 32/B. § (2) bekezdése szerinti döntése esetén a legkisebb költség elvének és a 2019/943/eU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével - ide nem értve a 36. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseteket - bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés - a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve - hálózatra kapcsolását, leállítását, vagy korlátozását. Az igénybevétel feltétele, hogy az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó annak költségeit a 2019/943/eU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.
(4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség vagy villamosenergia-termelés felajánlandó mértékét.
(4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.
(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
6. §
(1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.
(1) Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.
(2) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erőmű üzemeltetője abban az esetben jogosult a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti energiaforrás-készletet az erőmű tüzelőanyagából biztosítani, ha
a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti vagy a készlet folyamatos - vezetéken keresztül történő - rendelkezésre állásáról szerződéssel gondoskodik,
b) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen formában nem korlátozható,
c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatározott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát nem veszélyezteti, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az erőműre vonatkozó termelői működési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó ki tudja váltani.
6/A. §
(1) A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából eredetigazolást állít ki, és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról.
(2) Amennyiben az eredetigazolás kiállítására a kötelező átvételi rendszerben való részvételi jogosultság ellenőrzése céljából kerül sor, úgy a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
6/A. §   A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák elektronikus nyilvántartásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
6/A. §   A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
6/A. §
(1) A Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint köteles a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, az ebből származó bevételeket a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként figyelembe venni. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.
(3) Az átviteli rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán.

Új termelő kapacitások létesítése

7. §
(1) Saját üzleti kockázatára - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
(1) Saját üzleti kockázatára - a 7/B. §-ban foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
(2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok engedélyezése a Hivatal által - az átviteli rendszerirányító közreműködésével - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
(2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a Hivatal által - az átviteli rendszerirányító közreműködésével - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
(2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(4) A (3) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi.
(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során a hálózati engedélyesek külön jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.
(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.
7/A. §
(1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.
(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.
(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
7/B. §
(1) A Kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményét.
(2) A háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével szélerőművek, illetve szélerőmű parkok nem létesíthetők
a) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területen;
b) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti területen.
(3) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
8. §
(1) A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.
(1) A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések és hálózati fejlesztések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.
(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(6) Az (5) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(6) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.
(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése

9. §
(1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását.
(1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.
(1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint az olyan elsődleges energiaforrás felhasználását, amely a termálvíz kitermelése során a környezetbe kerülve nagyobb környezetterhelést okozna, mint amelyet az energetikai hasznosítása során annak felhasználása okoz (a továbbiakban együtt: támogatási célok).
(2) A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
(2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
(2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert és prémium típusú támogatási rendszert hoz létre.
(2) A támogatási célok elérésének elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
(3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel hulladékból nyert energia esetén az előállított energiamennyiség 50%-ára, de legfeljebb a 11. § (4) bekezdésében meghatározott mértékig biztosítható.
10. §
(1) A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint egyéb elsődleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
a) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
a) a támogatási célok elérésének elősegítésére létrehozott kötelező átvételi rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot, a fenntartható fejlődést és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
b) a kötelező átvételi rendszernek a termelők piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,
c) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,
c) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,
c) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, az átvételi árhoz tartozó maximális mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának előíráskor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások indokolt megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságára, működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,
d) a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére kell irányulnia, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, valamint úgy kell végbemennie, hogy ne akadályozza a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát,
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt kereskedelmi üzemének kezdetétől számítottan, a c) pont alapján meghatározott időtartamra kell vonatkoznia.
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt villamos energia termelésének kezdetétől számítottan, a c) pont alapján meghatározott időtartamra kell vonatkoznia.
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt villamos energia termelésének kezdetétől számítottan, a c) ponttal összhangban előírt időtartamra kell vonatkoznia.
(1) A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének és a prémium típusú támogatási rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
b) a termelők piaci versenyének fenntartása érdekében - a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - prémium típusú támogatást kell alkalmazni,
c) a prémium típusú támogatás mértékét - a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - pályázati eljárás keretében kell meghatározni a költséghatékonyság érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi és a prémium típusú támogatás nem adható a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EUTR), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti illegális kitermelésből származó fatermékre, vagy az EUTR és az Evt. szerint legális kitermelésből származó erdei faválasztékok közül a fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű faválaszték mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelésre.
(3) A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia támogatásának szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(3a) Az átvételi kötelezettség vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg, figyelembe véve az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat. A miniszter e rendelete tartalmazza a támogatási jogosultságok maximális mértékét a következő 5 évre vonatkozóan éves bontásban, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek úgy, hogy a tárgyévre vonatkozó értékek a tárgyévben és az azt megelőző évben már nem csökkenthetőek.
(3a) Az átvételi kötelezettség vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg, figyelembe véve az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat. A miniszter e rendelete tartalmazza a támogatási jogosultságok maximális mértékét a következő 5 évre vonatkozóan éves bontásban, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek .
(1a) A kötelező átvétel bázisárát és annak indexálási módját, a kötelező átvétel időtartamát és a kötelező átvétel maximális mennyiségét a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet módosítani, és ezen módosított bázisár, indexálási mód, időtartam és maximális mennyiség kizárólag arra az erőműre, illetve erőműegységre alkalmazandó, amelyik a módosítás hatálybalépését követően kezdte meg a termelést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi rendszeren keresztül nem segíthető elő
a) a hasznos hőigényen felüli hőtermeléssel kapcsolt villamosenergia-termelés;
b) a megújuló energiaforrásból történő hőtermelés;
c) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésből származó fürészipari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel.
c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt faválaszték vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésből származó fürészipari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel.
(3) A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.
(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegkör-tagsági szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.
(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője a 13. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott mérlegkörben történő értékesítés esetén az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést köt, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozik.
(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvétel feltételeinek az adott termelő vonatkozásában történő meghatározása érdekében az árra, a mennyiségre és a termelő besorolására irányadó előírásokkal összhangban szerződést köt. A szerződés a (4) bekezdés szerinti mérlegköri szerződéssel egybefoglalható.
11. §
(1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet
a) piaci áron,
a) piaci áron vagy
b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.
b) 10. § (1a) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott átvételi áron.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a 171. § (3)-(4) bekezdéseivel összhangban - Ft/kWh egységben kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, piaci áron történő kötelező átvétel részletszabályait, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében biztosított támogatás mértékét - beleértve a kötelező átvételi árat, a kötelező átvétel időtartamát, és a kötelező átvétel alá eső maximális mennyiséget -, a támogatásra jogosultak körét, a támogatás feltételeit és módját a 10. §-ban meghatározott keretek között kormányrendeletben kell megállapítani.
(3) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint a kapcsoltan termelt hő felhasználási céljától függően és az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.
(3) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.
(3) A kötelező átvétel keretében biztosított támogatás mértékét energiaforrásonként, termelési eljárásonként és az erőművi névleges teljesítőképességre való tekintettel a 10. § (1a) bekezdés szerinti kormányrendelet eltérő mértékben is megállapíthatja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében biztosított támogatás legfeljebb az egyes termelési eljárásokra jellemző beruházások indokolt megtérülésének mértékéig biztosítható. A kötelező átvételre való jogosultság lejártát követően a termelő az adott erőműegység vonatkozásában - új beruházás nélkül - a (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvételben nem részesülhet.
(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének, valamint a kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(5) A kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az egyéb módon nyújtott támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a munkahely-teremtési támogatást, amennyiben annak összege nem haladja meg a beruházás értékének a 3%-át.
(6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.
(6) Az átviteli rendszerirányító a 10. § (5) bekezdés szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a szerződéskötést követő 1 éven belül a termelő vonatkozásában hatósági ellenőrzést folytat le.
11. §
(1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.
(2) A prémium típusú támogatási rendszer keretében megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére nyújtható támogatás.
(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.
(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét és a támogatás időtartamát a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályok szerinti értékcsökkenési leírás időtartamát.
(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.
(9) A kötelező átvételi, illetve prémium típusú támogatási jogosultságok csak a (7) és (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan módosíthatóak.
(10) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.
(11) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.
(12) Az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-mennyiség és a kötelező átvételi időtartam meghatározásával, valamint a prémium típusú támogatással kapcsolatos eljárásokban a kérelmező köteles a Hivatal által a honlapján meghatározott módon kapcsolatot tartani.
11. §
(1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.
(2) Prémium típusú támogatás nyújtható
a) megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére, vagy
b) biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére.
(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a (2) bekezdés a) ésb) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.
(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.
(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.
(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.
(9) A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor - a (7) és (8) bekezdéstől eltérően - csak a működési jellegű állami támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges beruházásokhoz kapott támogatásokat is.
(10) A kötelező átvételi, illetve (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak a (7) és (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan módosíthatóak.
(10) A kötelező átvételi, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak
a) a telephely változása tekintetében vagy
b) a (7) és a (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan
módosíthatóak.
(11) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.
(12) Az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-mennyiség és a kötelező átvételi időtartam meghatározásával, valamint a prémium típusú támogatással kapcsolatos eljárásokban a kérelmező köteles a Hivatal által a honlapján meghatározott módon kapcsolatot tartani.
(12) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.
(13) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.
11/A. §   A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a 11. § (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít.
12. §
(1) A termelő kérelmére a megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kijelölt szervezet a vizsgáló, tanúsító és ellenőrző szervezetekre vonatkozó szabványoknak megfelelő módon igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét, a kapcsoltan termelt villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.
(1) A termelő kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.
(1) A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.
(1) A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő - a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 13. pontja szerinti fennmaradó energiamix figyelembevétele kivételével - kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.
(1) A termelő kérelmére a Hivatal - figyelembe véve a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendeletben, valamint a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeket - az eredetigazolás kiállításával igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és a nagyhatékonyságú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó villamos energia mennyiségét.
(2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő kapcsoltan villamos energiát termelő az általa termelt hőt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.
(2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.
(2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdése szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.
(2a) Amennyiben a prémium típusú támogatásban részesülő, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a prémium típusú támogatás összegét köteles visszafizetni.
(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.
(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.
(4) A Hivatal ötévente - a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatásra vonatkozó szabályokban bekövetkezett változások hatását is figyelembe véve - értékelést készít a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás hatékonyságáról és a különböző fogyasztói csoportokra és beruházásokra gyakorolt legfontosabb hatásairól. A Hivatal az értékelést megküldi a miniszternek.
13. §
(1) Minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1) Minden villamosenergia-kereskedő (kivéve az egyetemes szolgáltatókat az általuk ilyen minőségben értékesített villamos energia mennyiség tekintetében) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1) Minden villamosenergia-kereskedő és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1) Minden mérlegkörfelelős köteles
a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső és az átviteli rendszerirányító által menetrend alapján átadott villamos energiát,
b) megfizetni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ellenértékét az (5) bekezdés c) pontja, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint, és
c) az a) és b) pontban foglaltakra vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszköz ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel alá eső villamos energia átvétele alól mentesül
a) az egyetemes szolgáltató,
b) az egyetemes szolgáltatónak nem minősülő villamosenergia-kereskedő azon villamosenergia-mennyiség tekintetében, amelyet olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak értékesít, amely számára
ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
(1b) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti mentesség igénybevételének feltétele, hogy a villamosenergia-kereskedő az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek tárgyhónapra vonatkozó fennállásáról legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 8. munkanapjáig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag ellenőrzi, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedőt bírsággal sújtja.
(1c) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (1b) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.
(2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékesített villamos energia arányába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, és az (1) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia ellenérték meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt a villamosenergia-mennyiséget, amelyet
a) egyetemes szolgáltató értékesített, és
b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára
ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
(2) A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.
(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.
(3) A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet
a) egyetemes szolgáltató értékesített, és
b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára
ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a Vhr.-ben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott.
(4) A (2) bekezdés b) pontja akkor alkalmazható, ha a villamosenergia-kereskedő az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A villamosenergia-kereskedő ezzel egyidejűleg a mérlegkörfelelőst is tájékoztatja a mentesség fennállásáról. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag ellenőrzi, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedőt bírsággal sújtja.
(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.
(5) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles
a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,
b) az átvételi kötelezettség alá eső összes villamosenergia-mennyiségből jogszabályi előírásoknak megfelelően az (1)-(4) bekezdésben előírtak szerint, menetrend alapján kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét meghatározni és szétosztani, a fennmaradó mennyiséget pedig azon a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
c) a menetrend alapján kötelezően átveendő villamos energia ellenértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint elszámolni, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra.
(5) A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőse, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendelet nem rendelkezik a mérlegkörfelelősök által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségéről, a teljes villamosenergia-mennyiséget a szervezett villamosenergia-piacon kell értékesíteni.
(6) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles
a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,
a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére, valamint a prémium típusú támogatási rendszer működtetésére,
b) az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia mennyiségre vonatkozóan a jogszabályi és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően azon a szervezett villamosenergia-piacon ügyletet kötni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
c) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia támogatásához szükséges összeget és az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,
c) az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamos energia támogatásához szükséges összegeket és az (1) bekezdés szerinti pénzeszközök mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,
d) az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget mérlegkörönként megállapítani és az érintett mérlegkör-felelősökkel elszámolni, figyelemmel a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.
(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (5) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.
(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.
(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.
(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint köteles átvenni.

A kötelező átvételi rendszer működtetésének finanszírozása

A kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésének finanszírozása

13/A. §
(1) Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
(1) Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, továbbá az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkör-felelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszközök végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközöket a mérlegkör-felelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán egy tételként külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközök megfizetésének kötelezettségét a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszközök végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles egy tételként külön feltüntetni.
(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkörfelelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszköz végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkörfelelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszköz végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles külön feltüntetni.
(3) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkörfelelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a mérlegkörfelelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkörfelelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.

III. FEJEZET
ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

Az átviteli rendszerirányító feladatai

Az átviteli rendszerirányítás

14. §   Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása, a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.
14. §   Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata
a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,
b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,
c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és
d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.
15. §   Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
15. §   Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
15. §   Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet), valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
15. §   Az átviteli rendszerirányító e törvényben, a 2019/943/EU rendeletben, valamint a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
16. §   Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen
a) a villamosenergia-rendszer - a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő - irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,
b) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,
c) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,
d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,
e) közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírásában,
f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,
g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,
h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,
i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,
j) az átviteli és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,
k) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása,
l) az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
m) az európai rendszer-együttműködésből a magyarországi villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási kapacitásának meghatározása, erről a rendszerhasználóknak, a szomszédos, valamint az érintett országok átviteli rendszerirányítóinak a tájékoztatása,
n) az átviteli hálózathoz hozzáférés biztosítása,
o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása,
p) a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének a jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása, és elszámolása a Kormány zöld bizonyítványra vonatkozó döntésével összhangban,
q) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosíték meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a jogszabályban meghatározottól eltérő mértékének megállapítása esetén a Hivatal tájékoztatása.
16. §   Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban
a) a villamosenergia-rendszer - a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő - irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,
b) a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,
c) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,
c) Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,
d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,
e) közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. §-ban és a 26/A. §-ban meghatározott pályázat kiírásában,
f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,
g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,
h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,
i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,
j) az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
m) az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,
n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása,
n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása, beleértve az átviteli hálózati csomópontokon kiadható kapacitás mértékének a hathavi rendszerességgel történő meghatározását és hozzáférhetővé tételét is,
o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása,
o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása és ösztönzése,
p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 838/2010/EU rendelet) szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása,
p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 2019/943/EU rendelet 49. cikke és a 838/2010/EU európai bizottsági rendelet szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása,
q) a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.
q) Vhr.-ben meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.
r) a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.
r) a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.
17. §
(1) Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen
a) részt vesz a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban;
b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;
c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen.
(1) Az átviteli rendszerirányító
a) részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban;
a) részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt: szűkületkezelési eljárások);
b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;
c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen;
d) képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;
e) kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és
f) közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására.
g) a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetővel kötött megállapodás esetén hozzájárulhat a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 76. cikk (1) bekezdésében előírt költségekhez, amennyiben a Hivatal a 2015/1222/EU rendelet 76. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a költség-hozzájárulási javaslatot előzetesen jóváhagyja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes tájékoztatásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.
18. §   Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.
19. §
(1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.
(1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.
(1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.
20. §
(1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles a következő naptári évre vagy azt meghaladó időtávra vonatkozóan a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő által hozzáférhető módon, nyilvánosan minden év szeptember 20-ig vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.
(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.
(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.
(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, piaci alapú eljárásokkal összhangban nyilvánosan szerzi be.
(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
21. §
(1) Az átviteli rendszerirányító a 13. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - a számára egyértelműen megadott, Magyarországon belüli, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló - elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.
(1) Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló - elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.
(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó hálózati engedélyes köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni.
(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.
(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.
(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.
(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban meghatározott határkeresztező kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.
(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.
(5) A mérlegkör felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(5) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(6) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető.
(6) A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.
(7) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.
22. §   Az átviteli rendszerirányító
a) aggregálást nem végezhet és
b) villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
22. §
(1) Az átviteli rendszerirányító
a) aggregálást nem végezhet és
b) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
(2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.
22. §   Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. A rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
22. §   Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
23. §   Az átviteli rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
23. §   Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
23. §   Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 714/2009/EK rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
23. §   Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 2019/943/EU rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok

24. §
(1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek
a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.
d) megszervezni az adatgazdálkodást és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott követelményeknek - a kiberbiztonságot is ideértve - megfelelő rendszereket alkalmazni, valamint
e) olyan adat- és információcsere-folyamatokat működtetni, amelyek biztosítják, hogy a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához szükséges adatok az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal az átviteli rendszerirányító, az érintett elosztó és a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére rendelkezésre álljanak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső szabályzatát honlapján közzéteszi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.
(3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását - az átviteli rendszerirányítóval együttműködve - az elosztó hálózati engedélyes végzi.
(3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását - az átviteli rendszerirányítóval együttműködve - az elosztó hálózati engedélyes végzi.
(4) Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.
(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatgazdálkodást a hálózati engedélyes úgy alakítja ki és működteti, hogy az a villamosenergia-piac működésének támogatása érdekében biztosítsa, hogy a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező jogosult fél megkülönböztetésmentes módon, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott szabályok szerint hozzáférjen a felhasználó közel valós idejű és tárolt adataihoz. ez a kötelezettség a hálózati engedélyes által kezelt hálózatüzemeltetési adatra nem terjed ki. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásokat nyilvánossá és bárki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
24/A. §
(1) Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó adat- és információcsere-folyamatot alakít ki és működtet, amely révén kölcsönösen és késedelem nélkül tájékoztatják egymást az érintett elosztói hálózatra csatlakozó, elosztói rugalmassági szolgáltatás és rendszerszintű szolgáltatás keretében történő igénybevételre egyaránt alkalmas villamosenergia-tároló és -termelő berendezés - a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve - elosztói rugalmassági szolgáltatás vagy rendszerszintű szolgáltatás céljára történő lekötése, igénybevétele, üzemeltetésre alkalmas állapota és az 5. § (3) bekezdése szerinti intézkedés alá vonása tárgyában. Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatási és a rendszerszintű szolgáltatási célú lekötés, igénybevétel és elszámolás megfelelő összehangolása és végrehajtása céljából együttműködik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített szabályok és folyamatleírás alapján.
(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a helyi, az elosztó hálózaton felmerülő igények elsőbbségi, a rendszerszintű szolgáltatások ellehetetlenülésével nem járó kielégítésére törekszik, ha ugyanazon időszakra vonatkozóan ugyanazon villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés - ideértve a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is - valamely teljesítőképességét az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához egyaránt igénybe kívánja venni, azzal, hogy az elsőbbségre vonatkozó részletes szabályokat a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.
25. §
(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok, valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, a 2019/943/EU rendeletben, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak alapján, az üzemi szabályzatban megjelölt iparági koordinációban, az ott meghatározott felelősségi körök szerint évente elkészíti a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(2) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit.
(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.
(3) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban vagy elektronikusan indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani.
(3) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani.
(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit.
(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit, valamint a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.
(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit, valamint az energiahatékonysági potenciálról készített értékelésben foglaltakat, továbbá a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.
(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a keresletoldali szabályozást,
b) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit,
c) az energiahatékonyságot,
d) a villamosenergia-tároló és az elosztóhálózat bővítését szolgáló más alternatívák alkalmazását, valamint
e) a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.
(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá és határozatában kötelezi az átviteli rendszerirányítót a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv honlapján történő közzétételére. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, - az elosztóval történt egyeztetést követően - az eltérést írásban indokolja és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtja. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.
(4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani.
(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles - az elosztóval történt egyeztetést követően - az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.
(5) A hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását.
(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.
(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 2019/943/EU rendelet 30. cikk (1) bekezdés b) pontjában és 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet a 2019/942/EU rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, ha a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.
(5a) A jóváhagyási eljárás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját az (eU) 2018/1999 rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti energia- és klímatervvel. Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a nemzeti energia- és klímatervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a hálózatfejlesztési terv módosítására vagy kiegészítésére.
(6) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.
(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.
(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.
25/A. §   A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.
26. §
(1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal - az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.
26/A. §
(1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal - amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy
d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
27. §
(1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.
(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatják.
(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg.
(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.
(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.
(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra
a) a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel,
b) a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és az üzemi és elosztói szabályzatokban foglalt eljárásrend szerint
tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt, legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót. A hálózati engedélyes a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról az üzemi és elosztói szabályzatban foglalt határidő szerint köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.
(2a) Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt - figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is - teljesíteni.
(2b) Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat - a (2a) bekezdéstől eltérően - úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától.
(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a műszaki lehetőségek fennállása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felajánlani, ahol a csatlakozás biztosítható.
(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.
(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását
a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy
b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.
(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.
(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és
a) a csatlakozás feszültségszintje 132 kV-nál nagyobb, vagy
b) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha
ba) a felhasználó rendelkezik az átviteli rendszerirányító nyilatkozatával, amely szerint a csatlakozást a hálózatból vételezett teljesítmény nagysága indokolja és az átviteli átalakító- és kapcsolóberendezésben történő csatlakozás költsége alacsonyabb az elosztóhálózatra történő csatlakozás költségénél,
bb) a felhasználó felhasználási helye a csatlakozási pontként szolgáló átviteli átakító- és kapcsolóberendezés közvetlen szomszédságában álló ingatlanon található, valamint
bb) a felhasználó felhasználási helye a csatlakozási pontként szolgáló átviteli átalakító- és kapcsolóberendezés közvetlen szomszédságában álló ingatlanon található, valamint
bc) a felhasználás célja a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló kormányrendeletben felsorolt nyilvántartás működtetése.
bc) a felhasználás célja a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló kormányrendeletben felsorolt nyilvántartás működtetése, vagy
c) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha a felhasználás célja 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű létesítési munkáihoz szükséges villamos energia biztosítása.
(3c) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentő esetében, ha a hálózati engedélyes az igénybejelentést követő, a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, a csatlakozással kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a hálózati csatlakozással összefüggő tervek alapján kivitelezhető.
(3d) A hálózati engedélyes - az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett - a (3c) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt
a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve
b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.
(3e) A (3d) bekezdés szerinti eljárás a (3c) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt.
(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban álló mértékéről is.
(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj mértékéről is.
(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására.
(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A Hivatal a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A Hivatal eljárása díjmentes.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a műszaki biztonsági hatóság az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A műszaki biztonsági hatóság a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A műszaki biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(5) A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti.
(5) A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A nyilvántartásba olyan vállalkozás vehető fel, amely rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással. A kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét kormányrendelet határozza meg.
(5a) A bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre:
a) a bejelentő, a tevékenységet személyesen ellátó munkavállaló és a személyesen közreműködő tag neve, székhelye, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, végzettsége, szakképesítése,
b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,
c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.
(5a) A bejelentett és jogosult villanyszerelők (5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) a bejelentő, a tevékenységet személyesen ellátó munkavállaló és a személyesen közreműködő tag neve, székhelye, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, végzettsége, szakképesítése,
b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,
c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.
(6) Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a hálózati csatlakozással összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, vagy a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozással összefüggő tervek olyan módosítását írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki- biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(7) Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el.
(8) A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a hálózati csatlakozást üzembe helyezni. Amennyiben a hálózati engedélyes a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(5) A külön jogszabályban előírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat.
(5) A külön Hivatal határozatában előírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a Hivatal határozatában meghatározott csatlakozási díjat.
(5) A (4) bekezdés szerinti határozatnak megfelelő csatlakozás esetén a rendszerhasználó a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat fizet.
(5) A rendszerhasználó a csatlakozás biztosítását megelőzően köteles a hálózati engedélyes részére megfizetni a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat.
27/A. §
(1) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a hálózati engedélyes megtéríti a csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit, ha
a) a csatlakozással összefüggő tervek alapján a csatlakozás kivitelezése a 27. § alapján megkezdhető,
b) az igénybejelentő a hálózati csatlakozás kivitelezését befejezi, és azt
ba) a hálózati engedélyesnek a 27. § (2) bekezdése szerinti, a tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló, nyilatkozata kézhezvételétől,
bb) nyilatkozat hiányában a 27. § (2) bekezdésében foglalt határidő lejártától,
bc) a 27. § (3d) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy
bd) a 27. § (4) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától számított százhúsz napon belül bejelenti, és
c) a 27. § (8) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.
(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében
a) a hálózati engedélyest kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,
b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.
27/B. §   A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő és aggregátor kérésére a hálózati engedélyes a rendszerhasználó által meghatározott adatait átadja.
27/A. §
(1) Az elosztó a nem engedélyköteles kiserőmű esetében a csatlakozást igénylő kérésére köteles középfeszültségű csatlakozási pontot biztosítani az erőmű elhelyezésére szolgáló telek határán. A csatlakozási pont biztosításának határidejét és a megvalósításának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz kapcsolódó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítését vagy fejlesztését az elosztó köteles a saját költségén megvalósítani.
28. §   Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

Villamosenergia-elosztás

29. §   A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése, a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése; felelős továbbá azért, hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.
29. §
(1) Az elosztás keretében az elosztó feladata
a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,
b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,
c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,
d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.
e) az elosztói rugalmassági szolgáltatási igények tervezése, meghatározása, beszerzése és igénybevételének elszámolása az elosztói szabályzat rendelkezései szerint.
(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.
(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.
(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezéseknek.
30. §   Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
30. §   Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását - a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel - átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.
31. §   Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen
a) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,
b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,
b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,
c) kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,
c) évente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,
c) évente hálózat fejlesztési terv készítése a 2019/944/EU irányelvben foglaltak figyelembevételével és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,
d) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,
d) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, a jogszabályokban, az elosztói szabályzatban, az üzemi szabályzatban és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,
e) a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése,
f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,
g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,
h) ügyfélszolgálatok működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.
h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és
h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő vármegyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és
i) az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása a rendszerhasználók részére.
32. §
(1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.
(1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.
(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.
(3) Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.
(4) Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.
32/A. §
(1) Az elosztó az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése érdekében az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat és azok biztosításához szükséges energiát és kapacitásokat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, piaci alapú eljárásokkal összhangban az elosztói szabályzatban meghatározott módon szerzi be, veszi igénybe és számolja el.
(2) Az elosztóhálózat integrált részét képező olyan hálózati elemek vonatkozásában, amelyek használatának kizárólagos célja a hálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a nem frekvencia vonatkozású kisegítő szolgáltatások az (1) bekezdés szerinti eljárástól eltérően is beszerezhetők.
(3) Az elosztó (1) bekezdés szerinti tevékenysége és annak keretében az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek.
(4) Az elosztó az (1) bekezdésben meghatározott beszerzéseit az elosztó-hálózatfejlesztési tervével és a legkisebb költség elvével összhangban határozza meg.
(5) Az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat bármely a működési engedélyében meghatározott elosztó hálózathoz csatlakozó termelőtől, villamosenergia-tárólótól, a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezéstől vagy azok képességeit elosztói rugalmassági szolgáltatásnyújtás céljából aggregáló és elosztói rugalmassági szolgáltatás céljára felajánló piaci szereplőtől nyilvánosan szerzi be.
(6) Az elosztói szabályzat tartalmazza az (1) bekezdés szerint beszerezhető
a) elosztói rugalmassági szolgáltatások körére vonatkozó szabályokat,
b) az elosztói rugalmassági szolgáltatáshoz kapcsolódó szabványosított termékek leírását, valamint
c) az elosztói rugalmassági szolgáltatások nyújtására való alkalmasság elosztó általi akkreditálásának folyamatára és elveire vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmas piaci szereplő - a megújuló forrásokból származó energiát kínáló termelőt, a keresletoldali szabályozásban részt vevő piaci szereplőt, a villamosenergia-tároló üzemeltetőt és az aggregálást végző villamosenergia-ipari vállalkozást is ideértve - minél szélesebb körű, hatékony és megkülönböztetésmentes részvételét.
(7) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívást honlapján közzéteszi és az elosztó által előzetesen az adott típusú elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmasként akkreditált piaci szereplőknek elektronikusan megküldi. Az ajánlati felhívás az elosztói szabályzatban meghatározott elosztói rugalmassági szolgáltatásra, termékre és időtávra vonatkozhat. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell. A beérkezett ajánlatot az elosztó az elosztói szabályzatban és az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. A nyertes ajánlattevővel az elosztó az üzletszabályzat szerinti szerződésminta alapján szerződést köt.
(8) Az elosztó egyedül, vagy több elosztói hálózati engedélyessel közösen eljárva a (7) bekezdés szerinti ajánlatok kiértékeléséhez és a nyertes ajánlattevő kiválasztásához vagy a versenyeztetési folyamat teljes körű lebonyolításához külső szolgáltató közreműködését igénybe veheti.
(9) Az elosztói rugalmassági szolgáltatások (1) bekezdésben meghatározott beszerzésének költségeit a Hivatal a 141. § (1) bekezdése szerinti hatósági díjak meghatározásakor a 2019/943/eU rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően figyelembe veszi úgy, hogy az elosztó megfelelő ellentételezésben részesüljön az elosztói rugalmassági szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó észszerű és indokolt költségei megtérítése tekintetében a szükséges információs és kommunikációs technológia, valamint infrastruktúra költségeit is ideértve.
32/B. §
(1) Az elosztó minden évben március 31-ig jelentést nyújt be a Hivatal számára, amely tartalmazza
a) az elosztói rugalmassági szolgáltatások előző naptári évben történt beszerzésére vonatkozó tájékoztatást,
b) az elosztói rugalmassági szolgáltatások piacának fejlettségére vonatkozó elemzést, valamint
c) a jövőre vonatkozó piacfejlesztési lehetőségek bemutatását.
(2) Ha a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján az (eU) 2019/944 irányelv 31. cikk (7) bekezdése és 32. cikk (1) bekezdése szerint megállapítja, hogy az elosztói rugalmassági szolgáltatások piaci alapú eljárás keretében történő beszerzése gazdaságilag nem hatékony, vagy az említett beszerzés súlyos piaci torzulásokhoz vagy a szűk keresztmetszet súlyosbodásához vezetne, az adott elosztói engedélyest mentesíti az elosztói rugalmassági szolgáltatások 32/A. § szerinti eljárás alapján történő beszerzése alól.
(3) A Hivatal (2) bekezdés szerinti döntése esetén alkalmazandó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jelentésben négyévente be kell mutatni a távfűtési és távhűtési rendszerek lehetséges részvételét a rugalmassági szolgáltatások biztosításában, valamint ezen megoldások technológiai szempontjait és adottságait, valamint erőforrás- és költséghatékonyságának értékelését.
33. §   Az elosztó további feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
33. §   Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
33/A. §
(1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését , cseréjét vagy leszerelését,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(1a) Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha
a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.
(2) A jegyző határozatában
a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,
b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
(2) A járási hivatal határozatában
a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,
b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
(2) A járásbíróság
a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,
a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének , cseréjének vagy leszerelésének,
b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
(3) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.
(4) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.
(5) A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.
(6) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.
(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó.
(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.
33/B. §   A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.
33/C. §
(1) Az elosztó az elosztási tevekénység optimalizálásának céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
(1) Az elosztó az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése - a szűk keresztmetszet kezelését ide nem értve - céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
(2) Az elosztó által létesített és működtetett villamosenergia-tároló a 0,5 MW névleges kimeneti teljesítőképességet nem haladhatja meg.
33/C. §
(1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.
33/D. §   Az elosztó aggregálást nem végezhet.

Közvilágítás

34. §
(1) A külön jogszabályban közvilágításra kötelezett, továbbá ezen kötelezettséget átvállaló (a továbbiakban együtt: közvilágításra kötelezett) személy jogosult közvilágítási berendezést, az elosztó hálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a közvilágításra kötelezettel együttműködni. Az elosztói engedélyes az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.
(1) Jogszabályban közvilágításra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.
(1) A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.
(2) Az elosztó hálózati engedélyeseknek a közvilágítással összefüggésben keletkezett költségeire a közvilágítási elosztási díj nyújt fedezetet.
(2) A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.
(3) Amennyiben a közvilágításra kötelezett települési önkormányzat vagy települési önkormányzat megbízottja, a települési önkormányzat területén üzemeltetett közvilágítási elosztó hálózatot az általa fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében egy felhasználási helynek kell tekinteni a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül.
(3) A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.
(4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.
(4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a külön jogszabályban közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.
(5) Az elosztó hálózati engedélyes nem végezhet a közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti tűrésen és együttműködésen, valamint a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetésén kívüli tevékenységet.
(5) Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül - a felek eltérő megállapodása hiányában - az elosztó más tevékenységet nem végezhet.
(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.
(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.
(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
34/A. §   Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez - a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseinek kivételével - közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges.
34/B. §
(1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseiről, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekről köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: közvilágítási leltár) vezetni.
(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.
34/C. §
(1) A közúti és vasúti beruházások során létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva
a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,
b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.
(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e.

IV. FEJEZET
HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

35. §
(1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.
(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.
(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) és (3a) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.
(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.
(3a) A (3) bekezdés szerinti termelők közül a hálózati engedélyesek a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik azokat a termelőket, amelyek a hálózati hozzáféréssel érintett erőművi beruházáshoz és annak működéséhez az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti állami támogatást nem vesznek igénybe. e bekezdés szerinti előny alapján biztosított hálózati hozzáférés semmilyen formában nem engedhető át és nem ruházható át állami támogatás igénybevételével megvalósuló beruházáshoz.
(4) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének, a belső európai villamosenergia-piac működési követelményeinek megfelelő rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.
(4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során - a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében - a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.
(5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.
(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok műszaki követelményrendszerére figyelemmel.
(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.
(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.
(7) A hálózati engedélyesek a jogszabályban, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint a csatlakozási szerződésben korlátozhatják a garantált csatlakozási kapacitást vagy korlátozott üzemeléssel biztosíthatják a csatlakozást annak érdekében, hogy az új erőmű - a felhasználói berendezést is ideértve - vagy villamosenergia-tároló tekintetében biztosítsák a gazdasági hatékonyságot. A csatlakozási szerződésben a garantált csatlakozási kapacitás vagy üzemelés nem korlátozható, ha az erőmű - a felhasználói berendezést is ideértve - vagy a villamosenergia-tároló beruházója viseli a korlátlan csatlakozáshoz szükséges valamennyi műszaki feltétel költségét.
(8) A hálózati engedélyesek a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében az egyenlő bánásmódot és a hozzáférés feltételeinek átláthatóságát, a megújuló termelői beruházások tervezhetőségét és versenysemlegességét biztosítva hathavi rendszerességgel a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé. A termelő a szabad hálózati kapacitások kiosztására irányuló eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt. A közép- vagy nagyfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére a hálózati engedélyesek a közzétett szabad kapacitásokat külön kapacitás kiosztási eljárás során osztják ki, amelynek részletes szabályait - a hálózati engedélyesek tájékoztatási kötelezettségére, valamint a pénzügyi biztosíték nyújtásának és felhasználásának feltételeire vonatkozó szabályokat is ideértve - az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat határozza meg. A hálózati engedélyesek az eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt egyedi eljárást alkalmazhatnak az üzemi szabályzatban és az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint, abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást. A termelő egyedi eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt.
(9) A nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint az üzemi és elosztói szabályzatok határozzák meg.
(8) A hálózati engedélyesek a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében az egyenlő bánásmódot és a hozzáférés feltételeinek átláthatóságát, a megújuló termelői beruházások tervezhetőségét és versenysemlegességét biztosítva hathavi rendszerességgel a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé. A termelő a szabad hálózati kapacitások kiosztására irányuló eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt. A hálózati engedélyesek tájékoztatási kötelezettségére, valamint a termelői csatlakozási igényeket kiszolgáló szabad hálózati kapacitások kiosztására vonatkozó részletes szabályokat - a pénzügyi biztosíték nyújtásának és felhasználásának feltételeit is ideértve - az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat határozza meg. A hálózati engedélyesek az eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt egyedi eljárást alkalmazhatnak az üzemi szabályzatban és az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint, abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást. A termelő egyedi eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt.
36. §
(1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:
a) rendkívüli hálózati állapotok,
b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,
d) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,
d) az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,
e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,
f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,
f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,
g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,
h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.
(1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:
a) rendkívüli hálózati állapotok,
b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,
d) az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,
e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,
f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,
g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a nagy hatásfokú kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,
h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.
(2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:
a) rendkívüli hálózati állapotok,
b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,
c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,
e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,
f) szerződés nélküli vételezés esetén,
g) szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)-(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók.
(2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:
a) rendkívüli hálózati állapotok,
b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,
c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,
e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,
f) hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,
g) szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)-(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók.
g) szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)-(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók, vagy
h) felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.
(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.
(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.
(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.
(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket a jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.
(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.
(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
(8) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.
(8) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben