SZÍNEZŐS
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. FEJEZET
A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
| 1. § |
| (1) |
Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. |
| (2) |
A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet
| a) |
szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, |
| d) |
sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, |
| e) |
szín, színösszetétel, fényjel, hologram, |
| g) |
az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. |
|
| (2) |
Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
| a) |
szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; |
| d) |
sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; |
| e) |
szín, színösszetétel, fényjel, hologram; |
| g) |
az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. |
|
|
| 1. § |
| (1) |
Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely
| a) |
alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és |
| b) |
a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát. |
|
| (2) |
Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések:
| a) |
szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is; |
| d) |
sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; |
| e) |
szín, színösszetétel, fényjel, hologram; |
| g) |
mozgást megjelenítő megjelölés; |
| i) |
multimédia-megjelölés; |
| k) |
többféle megjelölés összetétele. |
|
|
| 2. § |
| (1) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha grafikailag nem ábrázolható, illetve nem tartozik az 1. § (2) bekezdésében meghatározott megjelölések közé. |
| (1) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. |
| (2) |
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag
| a) |
olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; |
| b) |
olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. |
|
| (2) |
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
| a) |
nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; |
| b) |
olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. |
| b) |
kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. |
|
| (2) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
| a) |
kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak; |
| b) |
kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak; |
| c) |
egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre; |
| d) |
kizárólag
| da) |
olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik, |
| db) |
az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy |
| dc) |
olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz. |
|
|
| (3) |
A (2) bekezdés a)-c) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár a bejelentés napját megelőzően, akár azt követően, de a lajstromozás napját megelőzően - megkülönböztető képességet szerzett. |
| (3) |
A (2) bekezdés alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. |
| (3) |
A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. |
|
| 3. § |
| (1) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
| a) |
használata a közrendbe, a közerkölcsbe, illetve jogszabályba ütközne; |
| a) |
a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; |
| b) |
az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; |
| b) |
alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében; |
| c) |
rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. |
|
| (2) |
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag
| a) |
az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll; |
| b) |
olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik; |
| c) |
valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. |
|
| (2) |
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
| a) |
az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy az ilyen jelzést az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték; |
| a) |
az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy
| aa) |
az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá |
| ab) |
a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza - az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra; |
|
| b) |
olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz; |
| c) |
kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. |
| c) |
valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképet a megjelölés összhatását meghatározó módon tartalmaz. |
|
| (2) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
| a) |
az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy
| aa) |
az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá |
| ab) |
a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza - az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra; |
|
| b) |
olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz; |
| c) |
kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. |
|
| (3) |
Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. |
| (3) |
Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza. |
| (3) |
A hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza. |
| (4) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. |
| (4) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést azokra a megjelölésekre kell alkalmazni,
| a) |
amelyek az Európai Unió jogszabályai alapján nem lajstromozhatók védjegyként, vagy |
| b) |
amelyeket olyan árukkal kapcsolatban használnak,
| ba) |
amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy |
| bb) |
amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. |
|
|
| (4) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
| a) |
e törvény Hetedik Része alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző bejelentési napjánál később tett védjegybejelentésben igényelnek rá - a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan - oltalmat és használata a 109. § (2) bekezdésébe ütközne, |
| a) |
e törvény Hetedik vagy Nyolcadik Része alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző bejelentési napjánál később tett védjegybejelentésben igényelnek rá - a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan - oltalmat és használata a 109. § (2) bekezdésébe ütközne, |
| b) |
az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós jogszabály alapján ki van zárva az oltalomból, vagy |
| c) |
az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél, ki van zárva az oltalomból. |
| c) |
az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító olyan nemzetközi megállapodások alapján, amelyekben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél, ki van zárva az oltalomból. |
|
| (5) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a borral kapcsolatos hagyományos kifejezések oltalmát európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból. |
| (6) |
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a hagyományos különleges termékek bejegyzését szabályozó európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető tanúsítást szabályozó olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból. |
| (7) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely - azonos vagy közeli rokon fajba tartozó növényfajta tekintetében - olyan korábbi növényfajtanévből áll, vagy alapvető elemeiben olyan korábbi növényfajtanevet jelenít meg, amelyet
| a) |
növényfajta-oltalmat biztosító európai uniós jogszabály, |
| b) |
a szabadalmi törvény, vagy |
| c) |
növényfajta-oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél |
|
|
| 4. § |
| (1) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban
| a) |
azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés; |
| b) |
a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; |
| b) |
a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; |
| c) |
a belföldön vagy - európai uniós védjegy esetén - az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. |
| c) |
eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. |
| c) |
eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. |
|
| (2) |
Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. |
| (2) |
Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. |
| (2) |
Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi védjegybejelentést is érteni kell. |
| (2) |
E § alkalmazásában korábbi védjegy
| a) |
minden olyan
| aa) |
e törvény alapján lajstromozott védjegy, ideértve a nemzetközi megállapodás alapján Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is, |
| ab) |
a 2017/1001/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (továbbiakban: európai uniós védjegyrendelet) alapján lajstromozott európai uniós védjegy, |
|
| b) |
az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában az a megjelölés, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján - lajstromozásától függetlenül - a védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján belföldön közismertnek minősül; |
| c) |
az olyan európai uniós védjegy, amelynek tekintetében az európai uniós védjegyrendelet alapján az a) pont aa) alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt; |
| d) |
az a) és c) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák, |
|
| (3) |
A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően. |
| (3) |
A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően, vagy amelynek oltalma a védjegybejelentés napján már nem áll fenn. |
| (4) |
E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. |
|
| 5. § |
| (1) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
| a) |
amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené; |
| b) |
amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növény- vagy állatfajta nevével és a földrajzi árujelzővel való ütközést is. |
| b) |
amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is. |
|
| (2) |
Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
| a) |
amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; |
| b) |
amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták. |
|
| (2) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban
| a) |
a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint |
| b) |
azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően. |
|
| (3) |
Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. |
|
| 5. § |
| (1) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely
| a) |
másnak korábbi személyiségi - különösen névhez, képmáshoz fűződő - jogát sértené; |
| b) |
más korábbi szerzői, szerzői joghoz kapcsolódó vagy iparjogvédelmi jogába ütközne. |
|
| (2) |
Nem részesülhet védjegyoltalomban
| a) |
a megjelölés, ha annak használatát egy olyan megjelölés alapján, amelyet korábban gazdasági tevékenység körében, lajstromozás nélkül ténylegesen használtak belföldön, a korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná; |
| b) |
az a megjelölés, amelynek használatát az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján a földrajzi árujelző oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy megtilthatná, feltéve, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést korábban tették meg és az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést utóbb lajstromozzák. |
|
| (3) |
Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a védjegybejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. |
|
| 6. § |
|
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra. |
| 6. § |
|
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. |
| 6. § |
|
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. |
| 6. § |
|
A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. |
| 7. § |
| (1) |
A 4. és 5. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul. |
| (1) |
A megjelölés a 4. §, az 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy az e rendelkezésekben foglalt kizáró okok alapján nem törölhető, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul. |
| (2) |
A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. |
| (3) |
A hozzájáruló nyilatkozat vissza nem vonható, és nem pótolható a bíróság ítéletével. |
| (3) |
A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható. |
|
A védjegyoltalomhoz való jog
| 8. § |
|
A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha
| a) |
kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint |
| b) |
bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. |
|
II. FEJEZET
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
| 9. § |
| (1) |
A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. |
| (2) |
A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. |
| (2) |
A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. |
| (3) |
Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. |
|
A védjegyoltalom keletkezése
| 10. § |
|
A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik. |
A védjegyoltalom időtartama
| 11. § |
| (1) |
A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. |
| (2) |
A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik. |
|
A védjegyoltalom tartalma
| 12. § |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. |
| (2) |
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
| a) |
a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; |
| b) |
olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy |
| c) |
a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. |
| c) |
a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. |
|
| (3) |
A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
| a) |
a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; |
| b) |
a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; |
| c) |
szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; |
| d) |
a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele; |
| e) |
a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban. |
|
|
| 12. § |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. |
| (2) |
A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ
| a) |
a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; |
| b) |
olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; vagy |
| c) |
a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. |
|
| (3) |
A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén megtiltható különösen
| a) |
a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; |
| b) |
a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartása; |
| c) |
szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; |
| d) |
a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele; |
| e) |
a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban; |
| f) |
a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy vállalkozás neve részeként való használata; |
| g) |
a megjelölés összehasonlító reklámban való használata a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon. |
|
| (4) |
A védjegyjogosult - a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül - felléphet az ellen is, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árut hozzanak be az ország területére, amelyen - ideértve csomagolását is - az engedélye nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet az említett védjegytől lényeges elemeit tekintve nem lehet megkülönböztetni. |
| (5) |
A védjegyjogosult (4) bekezdés szerinti joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítja, hogy a védjegyjogosultnak az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát. |
| (6) |
Ha fennáll a veszélye annak, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy használják, hogy ez a használat sértené a védjegyjogosultnak a (2) és (3) bekezdés szerinti jogait, a védjegyjogosult - feltéve, hogy azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor - felléphet a következő cselekményekkel szemben is:
| a) |
a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése olyan csomagoláson, címkén, függőcímkén, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemen vagy eszközön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető; |
| b) |
bármely olyan csomagolás, címke, függőcímke, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elem vagy eszköz, illetve bármely egyéb olyan eszköz eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktáron tartása, az országba történő behozatala vagy az onnan történő kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték. |
|
| (7) |
A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet a 23. § (1) bekezdése szerinti használóval szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek
| a) |
az engedély időtartamára, |
| b) |
a védjegynek az engedély alapján használható, a lajstromozás által lefedett alakjára, |
| c) |
a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére, |
| d) |
a védjegyhasználat területi hatályára, vagy |
| e) |
a használó által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítására vonatkozó bármely feltételét. |
|
|
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
| 13. § |
|
Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll. |
| 13. § |
|
Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben - nyomtatott vagy elektronikus formában - való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul - nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták. |
A képviselő és az ügynök jogosulatlan védjegyhasználata
A képviselő vagy az ügynök által jogosulatlanul lajstromoztatott védjegy használata elleni fellépés
| 14. § |
|
Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselő vagy az ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. |
| 14. § |
| (1) |
Ha egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke a jogosult engedélye nélkül, saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben, és ehelyett vagy emellett kérheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom saját részére történő átruházását is. |
| (2) |
Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. |
|
A védjegyoltalom korlátai
| 15. § |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja
| a) |
saját nevét vagy címét; |
| b) |
az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést; |
| c) |
a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében. |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére. |
|
| 15. § |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja
| a) |
saját nevét vagy címét; |
| b) |
a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést; |
| c) |
a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében. |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés a) pontja alapján saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat. |
|
A védjegyoltalom kimerülése
| 16. § |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott belföldi forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba belföldön. |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben. |
| (1) |
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát - az első forgalomba hozatalt követően - megváltoztatták, illetve károsították. |
|
| 17. § |
| (1) |
Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont. |
| (1) |
Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegy belföldön történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegy használatával szemben [27/B. § (1) bek.], valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont]. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. |
| (4) |
A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja az (1) bekezdés alapján már nem kifogásolhatja. |
| (4) |
A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjeggyel szemben a korábbi jogra az (1) bekezdés alapján már nem lehet hivatkozni. |
| (5) |
Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában említett korábbi jogokra is. |
| (5) |
Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korábbi jó hírű védjegyre, az országban korábban közismertté vált védjegyre, valamint az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi jogokra is. |
|
A védjegyhasználat elmulasztása
| 18. § |
| (1) |
Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztja, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. |
| (1) |
Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek. b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is:
| a) |
a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el; |
| b) |
a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából. |
|
| (3) |
A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni. |
|
| 18. § |
| (1) |
Ha a védjegyjogosult a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyre alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 27/A. §, 30. § (1) bekezdés d) pont, 33. § (2) bekezdés a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7) bek.] során lajstromozott védjegy tekintetében azt a napot kell tekinteni,
| a) |
amely a 61/B. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártát követi, vagy |
| b) |
- felszólalás esetén - amelyen a felszólalást jogerősen elbíráló határozatot meghozták. |
|
| (3) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott nemzetközi védjegy tekintetében - esettől függően - a 76/P. § (5), (5c), (5d) vagy (5e) bekezdésében meghatározott lajstromozási napot kell tekinteni. |
| (4) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősül a következő:
| a) |
a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e; |
| b) |
a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából. |
|
| (5) |
A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát e § alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni. |
| (6) |
Európai uniós védjegy esetében az ennek a §-nak megfelelő használaton az európai uniós védjegyrendelet 18. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatot kell érteni. |
|
III. FEJEZET
A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN
| 19. § |
| (1) |
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók. |
| (1) |
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok forgalomképes vagyoni értékű jogot képeznek. |
| (2) |
A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. |
| (3) |
A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható. |
| (4) |
A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. |
| (5) |
Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását. |
| (5) |
Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. |
|
Megterhelés és végrehajtás alá vonhatóság
| 20. § |
|
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges. |
| 20. § |
|
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők és végrehajtás alá vonhatók. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges. |
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
| 21. § |
| (1) |
Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. |
| (2) |
A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül. |
| (3) |
A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. |
| (4) |
Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed. |
| (5) |
A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. |
| (6) |
Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni. |
| (7) |
A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti. |
| (8) |
A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is. |
|
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
| 22. § |
|
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. |
| 22. § |
|
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. |
IV. FEJEZET
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
| 23. § |
| (1) |
Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. |
| (2) |
A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné. |
|
A felek jogai és kötelezettségei
| 24. § |
| (1) |
A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. |
| (1) |
A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. |
| (2) |
A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. |
| (3) |
A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét. |
| (4) |
A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed. |
| (5) |
A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát. |
| (6) |
A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte. |
|
A használati szerződés megszűnése
| 25. § |
|
A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt. |
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege
| 26. § |
| (1) |
A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. |
| (2) |
A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. |
|
| 27. § |
| (1) |
Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja. |
| (2) |
A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
| a) |
követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; |
| b) |
követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; |
| b) |
követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; |
| c) |
követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; |
| d) |
követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; |
| e) |
követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését; |
| f) |
követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve csomagolóanyagok lefoglalását. |
| f) |
követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. |
|
| (3) |
A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. |
| (3) |
Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. |
| (4) |
A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott volna. |
| (4) |
A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették. |
| (5) |
Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. |
| (5) |
A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
| a) |
kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett árukat; |
| b) |
kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat; |
| c) |
kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez; |
| d) |
az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett áruk előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában. |
|
| (6) |
Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények. |
| (7) |
A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
| a) |
a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett árukat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe; |
| b) |
a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték. |
|
| (8) |
A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. |
| (9) |
A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna. |
| (10) |
A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon. |
| (11) |
A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt. |
|
A használat hiánya mint védekezés védjegybitorlási perben
| 27/A. § |
| (1) |
A védjegyjogosult csak akkor léphet fel a megjelölés használata ellen, ha a védjegybitorlási per megindításakor a 34. § alapján nem lenne megállapítható a védjegyoltalom megszűnése. |
| (2) |
Az alperes kérelmére a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy
| a) |
a keresetlevél benyújtását megelőző ötéves időszak során a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően ténylegesen használta a védjegyet az árujegyzékében szereplő, a keresetben hivatkozott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban; vagy |
| b) |
a használat elmulasztására alapos oka volt, |
|
|
A későbbi védjegy jogosultjának továbbhasználati joga mint védekezés a védjegybitorlási perben
| 27/B. § |
| (1) |
A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy a 33. § (2) vagy (2a) bekezdése vagy a 73. § (3) bekezdése alapján nem lenne törölhető. |
| (2) |
A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi európai uniós védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy az európai uniós védjegyrendelet 60. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, 61. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy 64. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében nem lenne törölhető. |
| (3) |
Ha a védjegyjogosult az 27/B. § (1) és 27/B. § (2) bekezdés értelmében nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, a későbbi védjegy jogosultja akkor sem követelheti a korábbi védjegy használatától való eltiltást, ha a korábbi jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni. |
|
A védjegybitorlás vámjogi következményei
| 28. § |
|
Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására. |
| 28. § |
|
Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. |
| 28. § |
|
Bitorlás esetén a védjegyjogosult - a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. |
A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai
védjegybitorlás esetén
| 29. § |
| (1) |
Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek. |
| (2) |
A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett. |
| (2) |
Védjegybitorlás miatt a használó saját nevében csak a védjegyjogosult hozzájárulásával indíthat pert, kivéve, ha őt a perindításra a használati szerződés feljogosította. Kizárólagos használati engedély esetén azonban a használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül is pert indíthat a védjegybitorlóval szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert. |
| (3) |
A használó a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási perbe a védjegyjogosult pertársaként beléphet. A perbelépés határidejére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni. |
|
VI. FEJEZET
A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE
| 30. § |
|
A védjegyoltalom megszűnik, ha
| a) |
az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon; |
| b) |
a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; |
| c) |
a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal; |
| d) |
a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal; |
| e) |
a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal. |
| f) |
a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal. |
|
| 30. § |
| (1) |
A védjegyoltalom megszűnik, ha
| a) |
az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon, |
| b) |
a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban, |
| c) |
a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal, |
| c) |
a védjegyet törölték (33. §), a bejelentés napjára visszaható hatállyal, |
| d) |
a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, |
| e) |
a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal. |
| d) |
a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal, |
| e) |
a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal, |
| f) |
a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal. |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett. |
| (2) |
Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett, feltéve, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak. |
| (3) |
A (2) bekezdés alkalmazásában a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezése időpontjának - az ellenkező bizonyításáig - a kérelmező későbbi, ütköző védjegybejelentésének elsőbbségi időpontját kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmező tett ilyen védjegybejelentést. |
|
Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt
| 31. § |
|
Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében - az oltalmi idő lejárta miatt - megszűnik. |
Lemondás a védjegyoltalomról
| 32. § |
| (1) |
A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. |
| (1) |
A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. |
| (2) |
Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. |
| (3) |
A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani. |
| (4) |
A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza. |
|
| 33. § |
| (1) |
A védjegyet törölni kell, ha
| a) |
a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek; |
| a) |
a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek; |
| b) |
a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott. |
| c) |
a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be. |
| c) |
a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be. |
|
| (2) |
A védjegy nem törölhető, ha
| a) |
olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési eljárás idején nem felel meg a 18. § előírásainak; vagy |
| a) |
olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak; vagy |
| a) |
olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak, vagy amelynek oltalma a törlési kérelem benyújtásakor már nem áll fenn; vagy |
| b) |
olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el. |
|
| (2a) |
A korábbi védjegyre alapított törlési kérelem akkor sem teljesíthető, ha az alábbi okok bármelyike miatt a későbbi védjegy bejelentésének vagy elsőbbségének napján nem lett volna teljesíthető:
| a) |
a korábbi védjegy, amely a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján törölhető lett volna, még nem szerzett megkülönböztető képességet a 2. § (3) bekezdése szerint; |
| b) |
a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés b) pontján alapul, és a korábbi védjegy megkülönböztető képessége még nem volt elegendő annak alátámasztására, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség fennáll; |
| c) |
a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés c) pontján alapul, és a korábbi védjegy még nem tett szert a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jóhírnévre. |
|
| (2b) |
A 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nem törölhető a védjegy, ha használata révén a törlésre irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően megkülönböztető képességet szerzett. |
| (3) |
Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell. |
| (4) |
A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson. |
|
Megszűnés a használat hiánya miatt
| 34. § |
| (1) |
A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti. |
| (2) |
A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni. |
| (2) |
A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző - de legkorábban a használat elmulasztásának ötéves időtartama lejártakor kezdődő - három hónapos időszakban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik. |
| (3) |
A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt. |
|
Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
| 35. § |
| (1) |
A védjegyoltalom megszűnik, ha
| a) |
a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy |
| b) |
a védjegy - használata következtében - megtévesztővé vált, különösen a áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. |
|
| (1) |
A védjegyoltalom megszűnik, ha
| a) |
a megjelölés a védjegyjogosult magatartása vagy mulasztása következtében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az üzleti forgalomban szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy |
| b) |
a védjegy - a védjegyjogosult általi vagy a védjegyjogosult engedélyével történő használat következtében - megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. |
|
| (2) |
A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti. |
| (3) |
A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt. |
|
Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt
| 35/A. § |
|
A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt. |
| 36. § |
|
Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó gazdasági előnyök nem fedeztek. |
VI/A. FEJEZET
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK
| 36/A. § |
| (1) |
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
| a) |
a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra; |
| b) |
a használati szerződésre; valamint |
| c) |
a védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. |
|
| (2) |
A 7. § szerinti hozzájáruló nyilatkozat a Ptk.-nak a szerződés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható. |
|
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN
VII. FEJEZET
A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
| 37. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:
| a) |
a védjegy lajstromozása, |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása, |
| c) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, |
| e) |
a védjegyoltalom megosztása, |
| f) |
a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása, |
| g) |
a hatósági tájékoztatás. |
|
| 37. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:
| a) |
a védjegy lajstromozása, |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása, |
| c) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, |
| e) |
a védjegyoltalom megosztása, |
| f) |
a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása, |
| g) |
a hatósági tájékoztatás. |
|
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:
| a) |
a védjegy lajstromozása, |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása, |
| c) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, |
| e) |
a védjegyoltalom megosztása, |
| f) |
a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása, |
| g) |
a hatósági tájékoztatás. |
|
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/C. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. |
|
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak alkalmazása
| 38. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia. |
| 38. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. |
| (2a) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. |
| (2b) |
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben a kérelemnek tartalmaznia kell
| a) |
a természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - az ilyen módon kapcsolatot tartó természetes személy születési helyét és idejét, valamint anyja nevét; |
| b) |
a nem természetes személy kérelmező és - képviselet esetén - képviselő nevét, székhelyét, továbbá elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén adószámát; továbbá |
| c) |
nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását. |
|
| (3) |
A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben. |
| (3) |
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben. |
| (3) |
Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a. |
| (3) |
Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. § (1)-(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a. |
| (4) |
Védjegyügyekben nem alkalmazandók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései, sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő. |
| (4) |
Védjegyügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. |
| (4) |
Nem alkalmazhatók védjegyügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak. |
| (4) |
Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései. |
| (5) |
Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére vonatkozó rendelkezései. |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai
| 39. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy törlési eljárásban, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás, valamint a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásokban. A tanács szótöbbséggel határoz. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). |
| (2) |
Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása és megszűnésének megállapítása, valamint a védjegy törlése kérdésében hozott ügydöntő határozatok. |
| (2) |
Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása, megszűnésének megállapítása és a védjegy törlése kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 76/G. §-ban meghatározott, illetve - a X/B-X/D. fejezetek alkalmazásában - a 76/I. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok. Földrajzi árujelzők esetében érdemi határozatok a 116/A. § (9) bekezdésében és a 116/B. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok is. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. |
| (4) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye. |
| (4) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha
| a) |
az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy |
| b) |
a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. |
|
| (4) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha
| a) |
az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy |
| b) |
a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. |
|
| (5) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. fejezetben foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. |
| (5) |
A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. |
| (5) |
A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. |
| (5) |
A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. |
| (5) |
A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben az Ákr. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. |
| (6) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. |
| (6) |
Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni. |
| (7) |
Védjegyügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. |
| (7) |
Védjegyügyekben az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. |
|
A tényállás megállapítása
| 40. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. |
| (2) |
A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. |
| (3a) |
A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni. |
| (3a) |
A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni. |
| (4) |
A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. |
| (4) |
Ha a védjegyügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy nyilatkozattételre kell felhívni a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet - ha e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz - visszavontnak kell tekinteni. |
| (5) |
Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak. |
|
| 41. § |
| (1) |
Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek. |
| (2) |
Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható. |
| (2) |
Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható. |
| (2) |
Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás különösen indokolt esetben adható. |
| (3) |
A védjegyeljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás befejezésére általánosan előírt határidők. |
| (3) |
A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt. |
| (3) |
A védjegyeljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt. |
| (4) |
Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be. |
| (4) |
Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be. |
|
| 42. § |
| (1) |
A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. |
| (2) |
Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. |
| (3) |
Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását. |
| (4) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell. |
| (4) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell. |
| (4) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell. |
| (5) |
Az igazolás ki van zárva
| a) |
az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [53. § (2) bek.] elmulasztása esetén; |
| b) |
az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén. |
| c) |
a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén; |
| d) |
a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása esetén. |
|
|
Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
Az eljárás felfüggesztése
| 43. § |
| (1) |
A fél halála, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszűnése esetén a védjegyeljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást felfüggeszti. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást felfüggeszti. |
| (2) |
Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. |
| (2) |
Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. A védjegyeljárást a fél kérelmére vagy hivatalból akkor is fel lehet függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indult külön eljárásra tartozik. |
| (2) |
Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. |
| (2) |
Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. |
| (3a) |
A védjegyeljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónap szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. |
| (4) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye. |
| (4a) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás - a 61/D. § (1) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem szünetelhet. |
| (5) |
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. |
| (5) |
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik. |
| (6) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. |
| (6) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. |
|
| 44. § |
| (1) |
Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni. |
| (1) |
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni. |
| (1) |
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni. |
| (2) |
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. |
| (2) |
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik. |
| (2) |
A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik. |
| (2) |
A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
| a) |
az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére, |
| b) |
a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére. |
| b) |
a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére. |
| (4) |
Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van. |
| (5) |
Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak. |
|
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
| a) |
az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére, |
| b) |
a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére. |
|
| (4) |
Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van. |
| (5) |
Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak. |
| (6) |
Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte. |
| (7) |
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint az e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is. |
|
| 45. § |
| (1) |
A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven kell elkészíteni. |
| (2) |
Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. |
| (2) |
Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő. |
| (2) |
Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága. |
| (2) |
Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága. |
|
| 46. § |
| (1) |
A védjegybejelentésre vonatkozó adatközlés (57. §) előtt csak a bejelentő és a képviselő, az adatközlést követően bárki megtekintheti az iratokat, köztük a megjelölést és az árujegyzéket. |
| (1) |
A védjegybejelentés iratait - a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti. |
| (1) |
A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti. |
| (1) |
A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - bárki megtekintheti. |
| (1a) |
A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja. |
| (2) |
Az adatközlést követően sem tekinthetők meg a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok. |
| (2) |
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet. |
| (2) |
Az Ákr.-ben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet. |
| (3) |
A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal díjfizetés ellenében másolatot ad. |
| (3) |
A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad. |
| (4) |
Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz. |
|
| 46/A. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás kibocsátásnak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
| a) |
a védjegy lajstromozása; |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása; |
| c) |
a védjegyoltalom megosztása; |
| d) |
a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén; |
| f) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása; |
| g) |
a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása; |
| h) |
a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; |
| i) |
a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; |
| j) |
a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. |
|
| (3) |
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
| a) |
a védjegy lajstromozása; |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása; |
| c) |
a védjegyoltalom megosztása; |
| d) |
a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén; |
| f) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása; |
| g) |
a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása; |
| h) |
a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; |
| i) |
a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; |
| j) |
a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. |
|
| (3) |
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
| a) |
a védjegy lajstromozása; |
| b) |
a védjegyoltalom megújítása; |
| c) |
a védjegyoltalom megosztása; |
| d) |
a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén; |
| f) |
a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása; |
| g) |
a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása; |
| h) |
a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; |
| h) |
a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása; |
| i) |
a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; |
| i) |
a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarországra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; |
| j) |
a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. |
|
| (4) |
A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. |
| (4) |
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. |
| (4) |
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. |
| (4a) |
Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. |
| (4b) |
A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. |
| (4c) |
A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt. |
| (5) |
A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal nem utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból. |
| (5) |
A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból. |
|
| 46/B. § |
| (1) |
A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. |
| (1) |
A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. |
| (1) |
Az Ákr.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. |
|
| 46/C. § |
|
Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető. |
| 46/C. § |
| (1) |
Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető. |
| (2) |
Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:
| a) |
a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért; |
| b) |
a jogutódlás, a jelzálogjog és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért. |
| b) |
a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért. |
|
| (2) |
Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:
| a) |
a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért; |
| b) |
a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért. |
|
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. |
|
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
| 46/D. § |
| (1) |
Védjegyügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők. |
| (1) |
Védjegyügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem intézhetők. |
| (1) |
Védjegyügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. |
| (1) |
Védjegyügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. |
| (1) |
Védjegyügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani. |
| (2) |
Védjegybejelentést - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (2) |
Védjegybejelentést és megújítási kérelmet - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel, illetve a 65/A. § szerint - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (2) |
Elektronikus úton is be lehet nyújtani
| b) |
a megújítási kérelmet, |
| c) |
a 47. § (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet, |
| d) |
a gyorsított eljárás [64/A. § (1)-(6) bek.] és a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7)-(8) bek.] kezdeményezésére irányuló kérelmet, |
| e) |
a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, és |
| f) |
az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet. |
| g) |
a nemzetközi védjegybejelentést, az annak továbbítására irányuló kérelmet, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos kérelmek továbbítására irányuló kérelmet. |
|
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben. |
| (3) |
Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye. |
| (3) |
Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. |
| (3) |
Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot. |
| (4) |
A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani. |
| (5) |
Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek. |
| (6) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. |
| (7) |
Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. |
| (8) |
Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. |
| (9) |
A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. |
| (10) |
Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye. |
|
| 46/D. § |
| (1) |
Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést. |
| (2) |
Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre. |
| (2) |
Védjegyügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre. |
|
VIII. FEJEZET
A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
VIII. FEJEZET
A VÉDJEGYÜGYEK NYILVÁNTARTÁSA, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
Bejelentési nyilvántartás, védjegylajstrom
| 47. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentésekről nyilvántartást, a védjegyekről pedig lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről nyilvántartást, a védjegyekről pedig lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. |
| (2) |
A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen
| a) |
a védjegy lajstromszámát, |
| e) |
a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), |
| e) |
a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), |
| f) |
a képviselő nevét és székhelyét, |
| i) |
a lajstromozásról szóló határozat keltét, |
| j) |
a védjegy megújítását, |
| k) |
a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, |
| k) |
a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, és |
| k) |
a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, |
| l) |
a használati engedélyeket. |
| m) |
azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak. |
| n) |
a védjegyoltalomra alapított jelzálogjogot és a végrehajtás alá vonás vagy foglalás tényét, valamint |
| o) |
a 18. § (1) bekezdésében meghatározott ötéves időszak 18. § (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott kezdő napját. |
|
| (3) |
Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. |
| (3) |
A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket. |
| (4) |
A védjegylajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról díjfizetés ellenében másolatot kaphat. |
| (4) |
Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. |
| (5) |
A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentésekre vonatkozó adatközlést követően - megfelelően alkalmazni kell a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásra is. |
| (5) |
A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásra is. |
| (5) |
A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet. |
|
Bejegyzés a védjegylajstromba
| 48. § |
| (1) |
A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett. |
| (1) |
A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett. |
| (1) |
A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett. |
| (1) |
A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni. |
| (2) |
A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. |
| (2) |
A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. |
| (2) |
A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. |
| (2) |
A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. |
| (2) |
A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. |
| (3) |
Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen. |
| (3a) |
Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is. |
| (4) |
Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. |
| (4) |
Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 49. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
| a) |
az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket; |
| a) |
a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket; |
| b) |
a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét; |
| c) |
a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat; |
| d) |
a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját; |
| e) |
a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait. |
|
| 49. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
| a) |
a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket; |
| b) |
a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét; |
| c) |
a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat; |
| d) |
a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját; |
| e) |
a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait. |
|
| 49/A. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/D. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is. |
| 49/A. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/D. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is. |
| 49/A. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/C. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is. |
IX. FEJEZET
A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A védjegybejelentés benyújtása és kellékei
| 50. § |
| (1) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg. |
| (1) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg. |
| (2) |
A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia. |
| (3) |
A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. |
| (3) |
A 38. § (2b) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, képviselet esetén a bejelentő képviselőjének nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá - nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén - a kérelmező vagy képviselője aláírását. |
| (3a) |
Ha a bejelentő vagy képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a védjegybejelentési kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
| a) |
a természetes személy bejelentő, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét, |
| b) |
a nem természetes személy bejelentő, illetve képviselő adószámát. |
|
| (3a) |
Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
| a) |
a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét, |
| b) |
a c) pont szerinti szervezetektől eltérő, nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát, és |
| c) |
a hivatali kapu tárhely használatára kötelezett szervezetek esetén a hivatali kapu rövid nevét és KRID azonosítóját. |
|
| (3b) |
A védjegybejelentést egyebekben a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani. |
| (4) |
A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. |
| (4) |
A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni. |
| (4) |
A védjegybejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. |
| (5) |
Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. |
| (5) |
Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. |
| (5) |
Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított két hónapon belül kell benyújtani. |
| (6) |
A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul. |
| (6) |
A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást végzéssel veszi tudomásul. |
| (6) |
A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. |
|
A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása
| 50/A. § |
| (1) |
A védjegybejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (1) |
A védjegybejelentést - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (2) |
Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. |
| (2) |
Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. |
| (4) |
Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. |
| (4) |
Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. |
| (5) |
A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. |
| (5) |
Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. |
| (5) |
Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. |
| (6) |
Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában. |
| (7) |
A védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 51. § |
| (1) |
A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
| a) |
utalást a védjegyoltalom iránti igényre, |
| b) |
a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, |
| c) |
a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek. |
|
| (1) |
A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
| a) |
utalást a védjegyoltalom iránti igényre, |
| b) |
a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, |
| b) |
a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot, |
| c) |
a megjelölés olyan ábrázolását, amely kielégíti az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeket, és |
| d) |
az 52. § (2) bekezdése szerinti árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek. |
| c) |
a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek. |
|
| (2) |
A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni. |
|
A megjelölés egysége, az árujegyzék
| 52. § |
| (1) |
A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom. |
| (2) |
Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. |
| (3) |
Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni. |
| (3) |
A védjegybejelentésben az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni. |
| (4) |
A védjegybejelentésben az árukat és szolgáltatásokat kellően egyértelműen és pontosan kell meghatározni annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a gazdasági élet szereplői önmagában az árujegyzék alapján képesek legyenek meghatározni az igényelt védjegyoltalom terjedelmét. |
| (5) |
A nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések akkor használhatók, ha azok megfelelnek a (4) bekezdés szerinti egyértelműség és pontosság követelményének. |
| (6) |
Az általános kifejezéseket - beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat - úgy kell értelmezni, hogy azokba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások tartoznak. |
| (7) |
Az áruk és szolgáltatások nem minősülnek egymáshoz hasonlónak, illetve egymástól eltérőnek kizárólag azon az alapon, hogy a nizzai osztályozás azonos, illetve eltérő osztályában szerepelnek. |
|
| 53. § |
| (1) |
Az elsőbbséget megalapozó nap
| a) |
általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség), |
| b) |
az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség), |
| c) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség), |
| c) |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség), |
| d) |
a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). |
|
| (2) |
Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. |
| (3) |
Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó. |
| (3) |
Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó. |
|
| 54. § |
| (1) |
A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját. |
| (2) |
A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják. |
| (3) |
Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthető. |
|
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
| 55. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
| a) |
a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51. §), |
| b) |
megfizették-e a bejelentési díjat [50. § (4) bek.], |
| c) |
benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50. § (5) bek.]. |
|
| 55. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
| a) |
a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51. §), |
| b) |
megfizették-e a bejelentési díjat [50. § (4) bek.], |
| c) |
benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50. § (5) bek.]. |
|
| 56. § |
| (1) |
Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására. |
| (2) |
A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell. |
| (4) |
Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. |
| (4) |
Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 57. § |
|
A védjegybejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés). |
| 58. § |
| (1) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek. |
| (1) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban. |
| (1) |
A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban. |
| (2) |
A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be észrevételt. |
| (2) |
Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Magyar Szabadalmi Hivatal csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. |
| (2) |
Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. |
| (3) |
Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult személytől származik. |
| (3) |
Az észrevételt a bejelentővel közölni kell. |
| (3) |
Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta. |
| (4) |
Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről - a védjegy lajstromozása tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell. |
| (4) |
Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell. |
|
| 59. § |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e [52. § (1) bek.]. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e [52. § (1) bek.]. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2)-(3b) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, valamint a megjelölés egységére és az árujegyzék meghatározására vonatkozó, 52. §-ban foglalt követelményeket. |
| (2) |
Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására. |
| (3) |
A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani. |
| (4) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. |
| (5) |
A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)-(7) bekezdéseit is. |
|
| 60. § |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít. |
| (2) |
A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek. |
|
A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése
| 60/A. § |
| (1) |
A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. |
| (1) |
A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. |
| (2) |
A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti. |
| (2) |
A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti. |
| (2) |
A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti. |
| (3) |
Az értesítés elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. |
| (3) |
Az értesítés elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. |
|
Érdemi vizsgálat hivatalból
| 61. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés alapján végzi el a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. |
| (1) |
Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. |
| (2) |
Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
| a) |
kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból, |
| a) |
kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. §-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból; |
| b) |
bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek. |
|
| (3) |
Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. |
| (4) |
A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni. |
| (5) |
A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. |
| (6) |
A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.] egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig. |
| (7) |
A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni. |
|
A védjegybejelentés meghirdetése
| 61/A. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább tizenöt nap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek. |
| (2) |
A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. |
| (2) |
A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. |
| (3) |
A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell. |
| (4) |
A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a (2) bekezdésben szabályozott módon hatósági tájékoztatást kell közölni. |
| (4) |
A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni. |
|
Érdemi vizsgálat felszólalás esetén
| 61/B. § |
| (1) |
A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
| a) |
a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója; |
| a) |
a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója; |
| b) |
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy; |
| b) |
az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy; |
| c) |
az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy; |
| c) |
az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó; |
| d) |
a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra. |
|
| (2) |
A felszólalást határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be. |
| (2) |
A felszólalás benyújtható a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról a 61/A. § (4) bekezdése alapján történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is. |
| (3) |
A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), azt részletesen indokolni kell, és mellékelni kell az alapul szolgáló bizonyítékokat. |
| (4) |
A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (4) |
A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (5) |
Ha a felszólalás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 61/C. § |
|
A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt. |
| 61/D. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. |
| (1) |
Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. |
| (1) |
Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb hat hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. Ha a felek a határidő lejártáig nem kérik az eljárás folytatását, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni, és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. |
| (1a) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés és az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha a felek ezt kellő időben egybehangzóan kérik. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri. |
| (3) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. |
| (3) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. |
| (4) |
A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
| a) |
a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy |
| b) |
a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem. |
|
| (4) |
A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. |
| (4) |
A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell. |
| (5) |
A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal ügydöntő határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe. |
| (5) |
A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. |
| (6) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell. |
| (6) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. |
| (6) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. |
| (7) |
A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
| a) |
a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy |
| b) |
a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem. |
|
| (8) |
A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe. |
| (8) |
A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe. |
|
| 61/E. § |
| (1) |
Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. |
| (1) |
Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. |
| (1) |
Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a 18. § (1)-(3) bekezdésében a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére előírt ötéves időszak a védjegybejelentés bejelentési napján vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napján már eltelt - a felszólalót felhívja annak bizonyítására, hogy
| a) |
saját védjegyét a védjegybejelentés bejelentési napját vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy |
| b) |
a használat elmaradása kellőképpen igazolható. |
|
| (2) |
A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a felszólalás elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna. |
| (2a) |
A védjegybejelentés nem utasítható el olyan korábbi védjegyre alapított felszólalás alapján, amelynek oltalma a védjegybejelentés benyújtásának napján már nem áll fenn. |
| (2) |
A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. |
| (3) |
Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 61/F. § |
|
A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. |
| 61/G. § |
| (1) |
Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni. |
| (2) |
Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott ügydöntő határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat - szükség szerint - meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit. |
| (2) |
Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés - szükség szerint - meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit. |
| (3) |
Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették. |
| (3) |
Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették. |
|
| 61/H. § |
| (1) |
Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4-7. §-ok alapján. |
| (2) |
A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket. |
| (3) |
A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. Az egyezség (61/F. §) a költségek viselésére is kiterjedhet. |
| (3) |
A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. |
| (4) |
A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Magyar Szabadalmi Hivatal - kérelemre - külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
| a) |
a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; |
| b) |
a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; |
| c) |
a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; |
| d) |
a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni. |
|
| (4) |
A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kérelemre - külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
| a) |
a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; |
| b) |
a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; |
| c) |
a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; |
| d) |
a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni. |
|
| (4) |
A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kérelemre - az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
| a) |
a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; |
| b) |
a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; |
| c) |
a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; |
| d) |
a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni. |
|
|
A bejelentés módosítása és megosztása
| 62. § |
| (1) |
A védjegybejelentésben nem változtatható meg
| b) |
az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. |
|
| (2) |
A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja az árujegyzéket. |
| (2) |
A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig módosíthatja az árujegyzéket. |
| (2) |
A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket. |
|
| 63. § |
| (1) |
A bejelentő - a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig - megoszthatja a bejelentést
| a) |
az erre történő hivatali felhívást [59. § (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve, |
| b) |
ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat. |
|
| (1) |
A bejelentő - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig - megoszthatja a bejelentést
| a) |
az erre történő hivatali felhívást [59. § (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve, |
| b) |
ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat. |
|
| (2) |
A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (2) |
A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (3) |
Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (4) |
A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét. |
|
| 64. § |
| (1) |
Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [61. § (2) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. |
| (1) |
Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. |
| (1) |
Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. |
| (2) |
A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában [49. § b) pont]. |
| (2) |
A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában [49. § b) pont]. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
|
| 64/A. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. |
| (2) |
A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (2) |
A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (3) |
Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. |
| (4) |
Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (5) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást határozattal rendeli el. |
| (5) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. |
| (5) |
Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elrendeli a gyorsított eljárást. |
| (5) |
Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elrendeli a gyorsított eljárást. |
| (6) |
Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően -
| a) |
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; |
| b) |
a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított egy hónap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is. |
| b) |
a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított tizenöt nap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is. |
| c) |
a felszólalással kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatal akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik. |
| c) |
a felszólalással kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik. |
| (7) |
Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese. |
| (8) |
Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (49. §). |
| (7) |
Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese. |
| (8) |
Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (49. §). |
| d) |
a bejelentési díjat a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni. |
|
|
X. FEJEZET
EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK
| 65. § |
| (1) |
A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. |
| (1) |
A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. |
| (2) |
A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni. |
| (3) |
A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez a későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni. |
| (4) |
A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül. |
| (5) |
A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető. |
|
| 65. § |
| (1) |
A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult, valamint jogszabály vagy szerződés által erre felhatalmazott személy kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. |
| (2) |
A védjegyoltalom megújításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A megújítási díj megfizetése önmagában nem minősül megújításra irányuló kérelemnek. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala legalább hat hónappal az oltalom lejártának napját megelőzően értesíti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségéről. A tájékoztatás elmaradásáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem felel, és az nem érinti a védjegyoltalom lejártát. |
| (4) |
A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, a megújítási díj megfizetése mellett. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet - a megújítási díj kiegészítő díjjal növelt összegének megfizetése mellett - az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül is be lehet nyújtani. |
| (5) |
Ha a védjegy lajstromozásának időpontja későbbi, mint a védjegyoltalom lejártának időpontja, a megújítási kérelmet - a megújítási díj megfizetése mellett - a lajstromozást követő hat hónapon belül is be lehet nyújtani. |
| (6) |
A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)-(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni. |
| (7) |
A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető. |
|
| 65/A. § |
| (1) |
A megújítási kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (1) |
A megújítási kérelmet - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. |
| (2) |
Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén az 50/A. § (2)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
Az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a megújítási eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül a megújítási eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül a megújítási eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel. |
| (4) |
A megújítási kérelmek elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. |
|
| 66. § |
| (1) |
Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. § (1)-(4) bekezdésében előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. |
| (1) |
Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. §-ban előírt követelményeknek - ideértve a megújítási díj megfizetését is -, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a megújítási kérelem díját csak részben fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy a megújítást az árujegyzék mely részére nézve kéri. |
| (2) |
A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni. |
| (3) |
Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 67. § |
| (1) |
Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megújítja. |
| (1) |
Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megújítja. |
| (1) |
Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megújítja. Ha a megújítási kérelemben a védjegyoltalom megújítását csak az árujegyzékben szereplő egyes árukra vagy szolgáltatásokra nézve kérik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat csak az árujegyzéknek erre a részére nézve újítja meg. A védjegyoltalom megújításának hatálya a védjegyoltalom lejártának napját követő napon kezdődik, a lejáratot követő megújítás esetén pedig erre a napra visszamenő hatállyal történik. |
| (2) |
A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (2) |
A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy megújítását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy megújítását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
|
| 68. § |
| (1) |
A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat. |
| (2) |
A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással összhangban elkészített - kérelmet kell benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánják választani. |
| (3) |
A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)-(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni. |
| (4) |
A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (4) |
A védjegyoltalom megosztásáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
|
| 69. § |
| (1) |
Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni. |
| (2) |
A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 70. § |
| (1) |
Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megosztja. |
| (1) |
Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megosztja. |
| (2) |
A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (2) |
A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követően védjegyenként védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően védjegyenként védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. |
|
Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása
| 71. § |
| (1) |
A védjegyoltalom lejárat miatti megszűnése esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségére. |
| (1) |
A védjegyoltalom lejárat miatti megszűnése esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségére. |
| (2) |
Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén. |
| (2) |
Magyar Szabadalmi Hivatal végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén. |
| (2) |
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén. |
| (3) |
A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (3) |
A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
| (3) |
A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § (1) bek. a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
|
| 72. § |
| (1) |
A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben. |
| (2) |
A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a védjegy törlését. |
| (2) |
A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog vagy jogok jog vagy jogokosultja kérheti a védjegy törlését. |
| (2) |
A 4-6. § alapján a védjegy törlését kérheti
| a) |
a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója, |
| b) |
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy, |
| c) |
az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy, vagy |
| d) |
a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra. |
|
| (3) |
A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (3) |
A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelem - ha nem a védjegy teljes egészében való törlését célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is. |
| (4) |
A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (4) |
A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (4) |
A törlési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (5) |
Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 73. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az ügydöntő határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés vagy az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. |
| (2) |
Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a későbbi védjegy jogosultjának kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - feltéve, hogy a törlési kérelem benyújtásakor a korábbi védjegy lajstromozásától számított ötéves időszak eltelt - a kérelmezőt felhívja annak bizonyítására, hogy
| a) |
saját védjegyét a törlési kérelem benyújtásának napját megelőző ötéves időszakban a törlési kérelemben említett, a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy |
| b) |
a használat elmaradása kellőképpen igazolható. |
|
| (2a) |
Ha a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére a 18. § (1)-(3) bekezdésében előírt ötéves időszak a későbbi védjegy bejelentési napján vagy - igényelt elsőbbség esetén - elsőbbségi napján már eltelt, a kérelmezőnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is bizonyítania kell, hogy
| a) |
saját védjegyét a későbbi védjegybejelentés bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy |
| b) |
a használat elmaradása kellőképpen igazolható. |
|
| (3) |
A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2)-(2a) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta a (2)-(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a törlési kérelem elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna. |
| (2) |
Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési eljárás idején megfelel a 18. § előírásainak. |
| (2) |
Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt. |
| (2) |
Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt. |
| (3) |
A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. |
| (4) |
Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (4a) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el. |
| (4b) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el. |
| (4c) |
A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik. |
| (5) |
A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. |
| (5) |
A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. |
| (6) |
A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll. |
| (7) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell. |
| (7) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. |
| (7) |
A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. |
|
| 73/A. § |
| (1) |
A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják. |
| (1) |
A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják. |
| (1) |
A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha
| a) |
a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és a per a kérelem benyújtásakor folyamatban van, vagy |
| b) |
a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják, feltéve, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a gyorsított eljárással kapcsolatos kérelem előterjesztéséig nem került jogerősen elutasításra. |
|
| (2) |
A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (2) |
A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. |
| (3) |
Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. |
| (4) |
Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (5) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. |
| (5) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. |
| (6) |
Gyorsított eljárás esetén - a 41. §-ban és a 73. §-ban foglaltaktól eltérően -
| a) |
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető; |
| b) |
határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható; |
| c) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri. |
| c) |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri. |
|
|
| 74. § |
| (1) |
Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban kell elintézni. |
| (1) |
Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. |
| (2) |
A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. |
| (2) |
A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek. |
| (2) |
A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek. |
| (2) |
A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek. |
| (3) |
A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. |
| (3) |
A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Az egyezség a költségek viselésére is kiterjedhet. |
| (3) |
A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. |
| (3) |
A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. |
| (3) |
A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. |
| (4) |
A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (4) |
A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
|
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítása
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt bekövetkező megszűnés megállapítása
| 75. § |
| (1) |
A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt pedig a 35. § alapján bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben. |
| (1) |
A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a 35/A. § alapján bárki kérheti. |
| (2) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. |
| (2) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. |
| (2) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. |
| (2) |
A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. |
| (2) |
A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. A kérelem - ha nem a védjegyoltalom teljes egészében való megszűnésének megállapítását célozza - irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is. |
| (3) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (3) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. |
| (4) |
Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
|
| 76. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról, vagy pedig a kérelem elutasításáról. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdéseit alkalmazni kell. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd - ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik - írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd - ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik - írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás elhalasztására, a tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (4a)-(7) bekezdését alkalmazni kell. |
| (2) |
Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket egy eljárásban kell elintézni. |
| (2) |
Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. |
| (3) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. |
| (3) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. |
| (3) |
A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. |
| (4) |
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. |
| (4) |
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. |
| (4) |
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. |
| (4) |
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. |
| (4) |
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli. |
| (5) |
A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (5) |
A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. |
| (5) |
A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában. |
|
HARMADIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. FEJEZET
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS
X/A. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGY ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYBEJELENTÉS
| 76/A. § |
|
E törvény alkalmazásában
| a) |
közösségi védjegyrendelet: a Tanács 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről; |
| a) |
közösségi védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről; |
| b) |
közösségi védjegy: a közösségi védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy; |
| c) |
közösségi védjegybejelentés: a közösségi védjegyrendelet alapján tett - közösségi védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés. |
|
| 76/A. § |
|
E törvény alkalmazásában
| a) |
európai uniós védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete az európai uniós védjegyről; |
| b) |
európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy; |
| c) |
európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett - európai uniós védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés. |
|
A közösségi védjegybejelentés továbbítása
Az európai uniós védjegybejelentés továbbítása
| 76/B. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi védjegybejelentésnek a közösségi védjegyrendelet 25. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi védjegybejelentésnek a közösségi védjegyrendelet 25. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. |
| (2) |
Ha a közösségi védjegybejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja. |
| (2) |
Ha a közösségi védjegybejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja. |
|
A közösségi védjegy mint korábbi védjegy
Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy
| 76/C. § |
| (1) |
A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegy - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (1) |
A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegy - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (1) |
A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az európai uniós védjegy - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (2) |
A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Közösségben jóhírnevet élvező korábbi közösségi védjegyet kell figyelembe venni. |
| (2) |
A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a európai uniós védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Közösségben jóhírnevet élvező korábbi európai uniós védjegyet kell figyelembe venni. |
| (2) |
A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a európai uniós védjegyrendelet 9. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi európai uniós védjegyet kell figyelembe venni. |
| (3) |
A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi közösségi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a közösségi védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően. |
| (3) |
A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi európai uniós védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a európai uniós védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően. |
| (4) |
E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson közösségi védjegy esetében a közösségi védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni. |
| (4) |
E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson európai uniós védjegy esetében a európai uniós védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni. |
| (5) |
A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy közösségi védjegy és a későbbi védjegy a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (5) |
A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy közösségi védjegy és a későbbi védjegy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (5) |
A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy és a későbbi védjegy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy. |
| (6) |
Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók a 33. § (2) bekezdésének alkalmazásában is. |
|
A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
Az európai uniós védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
| 76/D. § |
|
A közösségi védjegy bitorlására - a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására. |
| 76/D. § |
|
A közösségi védjegy bitorlására - a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására. |
| 76/D. § |
|
Az európai uniós védjegy bitorlására - a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására. |
| 76/D. § |
|
Az európai uniós védjegy bitorlására - az európai uniós védjegyrendelet 17. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására. |
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
| 76/E. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeket. |
| (1) |
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 113. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Közösségi védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - a európai uniós védjegyrendelet 113. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Közösségi védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - a európai uniós védjegyrendelet 113. cikkének (5) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - a európai uniós védjegyrendelet 113. cikkének (5) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (1) |
Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - a európai uniós védjegyrendelet 140. cikk (5) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (2) |
Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a kérelmezőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. |
| (2) |
A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni. |
| (2) |
A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni. |
| (3) |
A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. |
| (3) |
Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni. |
| (3) |
Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni. |
| (4) |
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló szabályszerű kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (4) |
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. |
| (4) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt. |
| (4) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt. |
| (5) |
A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni. |
| (5) |
A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. |
| (5) |
A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 112. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 114. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. |
| (5) |
A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást az európai uniós védjegyrendelet 112. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését az európai uniós védjegyrendelet 114. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. |
| (5) |
A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást az európai uniós védjegyrendelet 139. cikk (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3b) bekezdését az európai uniós védjegyrendelet 141. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. |
| (6) |
Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni. |
| (6) |
Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). |
| (6) |
Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). |
| (6) |
Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a európai uniós védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). |
| (6) |
Európai uniós védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a európai uniós védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). |
| (7) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - a (2) bekezdés szerinti felhívás, illetve az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt. |
| (7) |
A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (7) |
Az európai uniós védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (7) |
Az európai uniós védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (8) |
A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni. |
| (9) |
Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján a (4) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (6) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §). |
| (10) |
A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és a (4) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
|
A közösségi védjegy szenioritása
Az európai uniós védjegy szenioritása
Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás
| 76/F. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban a európai uniós védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban az európai uniós védjegyrendelet 39. és 40. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt
| b) |
oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt megállapítható, |
|
| (1a) |
Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a védjegyet törlik vagy a védjegyoltalom megszűnését megállapítják, a szenioritás hatályát veszti. |
| (2) |
A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba. |
| (2) |
A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba. |
| (3) |
A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt - különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását - be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelték. |
| (3) |
A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt - különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását - be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelték. |
| (4) |
A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban. |
| (4) |
A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban. |
| (4) |
Az európai uniós védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban. |
|
| 76/G. § |
|
Érdemi határozatok a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem tárgyában hozott ügydöntő határozatok is. |
Európai uniós védjegybíróság
| 76/H. § |
| (1) |
A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - a közösségi védjegyrendelet 91. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként. |
| (1) |
Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - a közösségi védjegyrendelet 95. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként. |
| (1) |
Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - a európai uniós védjegyrendelet 95. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai uniós védjegybíróságként. |
| (1) |
Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - a európai uniós védjegyrendelet 123. cikk (1) bekezdésében meghatározott európai uniós védjegybíróságként. |
| (2) |
A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. |
| (2) |
A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. |
| (2) |
A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. |
|
NEGYEDIK RÉSZ
A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/B. FEJEZET
A NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
| 76/I. § |
| (1) |
E törvény alkalmazásában
| a) |
nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás), valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés; |
| a) |
nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Madridi Megállapodás), valamint a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés; |
| b) |
Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája; |
| c) |
nemzetközi lajstrom: a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás; |
| c) |
nemzetközi lajstrom: a Madridi Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás; |
| d) |
a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat a Magyar Köztársaság területére kiterjedően igénylik; |
| d) |
Magyarországot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat Magyarország területére kiterjedően igénylik; |
| e) |
származási hivatal: az esetnek megfelelően a Megállapodás 1. cikkének (3) bekezdése szerinti származási ország hivatala, a Jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala, illetőleg mindkettő. |
| e) |
származási hivatal: a Jegyzőkönyv 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala. |
|
| (2) |
Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell. |
| (2) |
Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Madridi Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell. |
| (3) |
A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - az e részben (X/B-X/D. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - az e részben (X/B-X/C. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (3) |
A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Madridi Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - az e részben (X/B-X/C. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
| (4) |
Érdemi határozatok a 76/J. § (5) bekezdésében, a 76/K. § (3) bekezdésében, a 76/L. § (2) bekezdésében, a 76/M. § (4) bekezdésében, a 76/P. § (5) és (6) bekezdésében, a 76/R. § (2) bekezdésében, valamint a 76/Z. § (2) bekezdésében szabályozott ügydöntő határozatok is. |
|
X/C. FEJEZET
A MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott bejelentések
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések
| 76/J. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján - a Megállapodás alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Megállapodás alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. |
| (2) |
Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor továbbítja a nemzetközi védjegybejelentést, ha a bejelentő
| a) |
belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik, |
| b) |
lakóhelye belföldön van, vagy |
|
| (4) |
A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, az abban előírt módon és nyelvek egyikén kell benyújtani. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
| a) |
valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye belföldön van; ennek hiányában |
| b) |
lakóhelye belföldön van; ennek hiányában |
|
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
| a) |
valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye belföldön van; ennek hiányában |
| b) |
lakóhelye belföldön van; ennek hiányában |
|
| (3) |
A nemzetközi védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani. |
| (3) |
A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani. |
| (4) |
Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni. |
| (5) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. |
| (5) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. |
|
| 76/K. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
| a) |
a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát; |
| b) |
a bejelentés tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket; |
| c) |
a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival; |
| d) |
a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik; |
| e) |
a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be; |
| f) |
a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását. |
|
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
| a) |
a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát; |
| a) |
a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát vagy ügyszámát; |
| b) |
a bejelentés tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket; |
| b) |
benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat; a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket; |
| c) |
a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival; |
| d) |
a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik; |
| e) |
a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be; |
| e) |
a bejelentést a Jegyzőkönyvben előírt nyelven és módon nyújtották-e be; |
| f) |
a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását. |
|
| (2) |
Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz. |
| (2) |
Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz. |
| (2) |
Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz. |
| (3) |
A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. |
| (3) |
A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja. |
| (4) |
Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. |
| (4) |
Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. |
|
| 76/L. § |
| (1) |
A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. |
| (1) |
A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. |
| (1) |
A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Jegyzőkönyvben meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. |
| (1) |
A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Jegyzőkönyvben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni. |
| (4) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát. |
| (4) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát. |
|
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Magyar Szabadalmi Hivatal útján
| 76/M. § |
| (1) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Magyar Szabadalmi Hivatal útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni. |
| (1) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni. |
| (1) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni. |
| (2) |
Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani. |
| (2) |
Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és nyelven kell benyújtani. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
| a) |
a kérelem tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet és a jogosult, illetve képviselője aláírását; |
| b) |
a kérelmet a Megállapodásban előírt módon nyújtották-e be. |
|
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
| a) |
a kérelem tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet és a jogosult, illetve képviselője aláírását; |
| b) |
a kérelmet a Megállapodásban előírt módon nyújtották-e be. |
|
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
| a) |
benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat; az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem pedig tartalmazza-e a jogosult, illetve képviselője aláírását; |
| b) |
az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt módon nyújtották-e be. |
|
| (4) |
Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. |
| (4) |
Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. |
| (4) |
Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja. |
| (5) |
Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. |
| (5) |
Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához. |
| (6) |
Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket. |
| (7) |
Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Megállapodás alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal útján terjesztik elő a kérelmet. |
| (7) |
Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Megállapodás alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet. |
| (7) |
Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Jegyzőkönyv alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet. |
|
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések
A Magyarországot megjelölő bejelentések
| 76/N. § |
| (1) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Megállapodás 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek. |
| (1) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Megállapodás 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek. |
| (1) |
A Magyarországot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Megállapodás 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek. |
| (1) |
A Magyarországot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek. |
| (2) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja. |
| (2) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja. |
| (2) |
A Magyarországot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja. |
| (2) |
A Magyarországot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja. |
| (3) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak a Magyar Köztársaságra való utólagos kiterjesztését kérik. |
| (3) |
A Magyarországot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak Magyarországra való utólagos kiterjesztését kérik. |
| (4) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez. |
| (4) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez. |
| (4) |
A Magyarországot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez. |
|
| 76/O. § |
| (1) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
| b) |
a bejelentés nemzetközi lajstromszáma; |
| c) |
a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma. |
|
| (1) |
A Magyarországot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
| b) |
a bejelentés nemzetközi lajstromszáma; |
| c) |
a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma. |
|
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg. |
|
| 76/P. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot. |
| (2) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek. |
| (2) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek. |
| (3) |
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani. |
| (3) |
A Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani. |
| (4) |
Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. |
| (4) |
Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. |
| (5) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát - részben vagy egészben - elutasítja (végleges elutasítás). Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. |
| (5) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát - részben vagy egészben - elutasítja (végleges elutasítás). Ha azonban a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal kizárólag észrevétel, illetve felszólalás alapján adott ki, a Magyar Szabadalmi Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő értesítést küld a Nemzetközi Irodának. Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja az érdemi vizsgálatot, annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő értesítést küld a Nemzetközi Irodának. |
| (5) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy - az (5e) bekezdésnek megfelelően - arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni. |
| (5) |
Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az oltalom részben történő elismeréséről szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni. |
| (5a) |
Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő - végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti - értesítést küld a Nemzetközi Irodának. |
| (5b) |
Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). |
| (5b) |
Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). |
| (5c) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. |
| (5d) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. |
| (5e) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni. |
| (6) |
Ha a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] volna helye, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). Ellenkező esetben értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy az ideiglenes elutasítást visszavonja. |
| (7) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki a (4) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a (4) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást visszavonja, vagy az (5)-(6) bekezdések szerinti végleges elutasításban az oltalmat csak részben utasítja el, a lajstromozás napjának az erről szóló határozat keltezésének napját kell tekinteni. |
| (8) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Megállapodás 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy helyébe lépett. |
| (8) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Megállapodás 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett. |
| (8) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Jegyzőkönyv 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett. |
|
Átruházás és használati engedély hatályának elutasítása
| 76/R. § |
| (1) |
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Magyar Szabadalmi Hivatal úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. |
| (1) |
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. |
| (1) |
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. |
| (1) |
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban és a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. |
| (1) |
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Madridi Megállapodásban és a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt. |
| (2) |
A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét. |
|
A nemzetközi védjegy érvénytelenítése
| 76/S. § |
|
A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni. |
| 76/S. § |
|
A nemzetközi védjegynek a Jegyzőkönyv 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni. |
| 76/T. § |
|
A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni. |
| 76/T. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni. |
| 76/T. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni. |
| 76/T. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás és a Jegyzőkönyv szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni. |
| 76/T. § |
|
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Madridi Megállapodás és a Jegyzőkönyv szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni. |
X/D. FEJEZET
A JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott bejelentések
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
| 76/U. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. |
| (2) |
Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
| a) |
magyar állampolgár, vagy |
| b) |
lakóhelye belföldön van, vagy |
| c) |
belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik. |
|
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
| a) |
magyar állampolgár, vagy |
| b) |
lakóhelye belföldön van, vagy |
| c) |
belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik. |
|
| (4) |
A nemzetközi védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és - a bejelentő választása szerint - a Jegyzőkönyvben előírt nyelvek egyikén kell benyújtani. |
| (4) |
A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és - a bejelentő választása szerint - a Jegyzőkönyvben előírt nyelvek egyikén kell benyújtani. |
| (5) |
A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/J. § (5) bekezdésében és a 76/K-76/M. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni. |
|
| 76/U. § |
| (1) |
A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. |
| (2) |
Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni. |
|
A Megállapodás alapján tett nemzetközi védjegybejelentésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
| 76/V. § |
|
A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/N-76/T. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni. |
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
| 76/Z. § |
| (1) |
A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. |
| (1) |
A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. |
| (2) |
Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak a külön jogszabályban meghatározott mértékét kitevő átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. |
| (3) |
Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot követően törlik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot kell tekinteni. |
| (3) |
Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot kell tekinteni. |
| (3) |
Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)-(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni. |
|
ÖTÖDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
HARMADIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. FEJEZET
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA
XI. FEJEZET
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA
XI. FEJEZET
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA
| 77. § |
| (1) |
A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [39. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát. |
| (1) |
A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [39. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba, illetve a kiegészítő lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát. |
| (1) |
A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
| a) |
a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; |
| b) |
az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; |
| c) |
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; |
| c) |
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; |
| d) |
az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. |
| d) |
az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli jogállást megtagadó végzését; |
| e) |
az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését. |
|
| (1) |
A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
| a) |
a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; |
| b) |
az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; |
| b) |
az eljárást felfüggesztő és a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; |
| c) |
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; |
| c) |
az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; |
| d) |
az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; |
| e) |
az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését. |
|
| (2) |
A határozat megváltoztatását kérheti:
| a) |
aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett, továbbá |
| a) |
aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett. |
| b) |
az, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik, és a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban észrevételt tett (58. §). |
|
| (2) |
Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. |
| (2) |
Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. |
| (2) |
Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. |
| (3) |
A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. |
| (3) |
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. |
| (3) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. |
| (4) |
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől, vagy - a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén - az észrevételt tevőnek történő megküldésétől számított harminc nap. |
| (4) |
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap. |
| (4) |
A döntés megváltoztatását kérheti:
| a) |
aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; |
| a) |
aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt; |
| b) |
akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak. |
| c) |
akitől az ügyféli jogállást megtagadták. |
|
| (5) |
A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. |
| (5) |
A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, illetve ha azt a (2) bekezdés b) pontjában említett személy terjeszti elő, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben, illetve a kérelemben foglaltakra írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a védjegyügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz. |
| (5) |
A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben, illetve a kérelemben foglaltakra írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a védjegyügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz. |
| (5) |
A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. |
| (5) |
A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. |
| (6) |
A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. |
| (6) |
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. |
| (6) |
A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. |
| (7) |
Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. |
| (7) |
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
| a) |
ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és |
| b) |
az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. |
|
| (7) |
A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
| a) |
ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és |
| b) |
az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. |
|
| (8) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. |
| (8) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. |
| (8) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. |
| (8) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik. |
| (9) |
A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. |
| (9) |
A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti. |
| (10) |
Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. |
| (10) |
Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. |
| (11) |
A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. |
| (11) |
A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
| a) |
az eljáró bíróság megnevezését, |
| b) |
a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és |
| c) |
a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét. |
|
| (11) |
A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
| a) |
az eljáró bíróság megnevezését, |
| b) |
a kérelmező 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és |
| c) |
a kérelmező jogi képviselőjének a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét. |
|
| (11a) |
A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
| a) |
a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét, |
| b) |
a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint |
| c) |
a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével. |
|
| (11b) |
A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
| a) |
a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, |
| b) |
a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet, |
| c) |
a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint |
| d) |
a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat. |
|
| (12) |
Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. |
|
| 78. § |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. |
| (1) |
A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. |
| (1) |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. |
| (2) |
A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. |
| (2) |
A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. |
| (3) |
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. |
|
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
| 79. § |
|
A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni. |
| 79. § |
|
A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni. |
| 79. § |
|
A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni. |
| 79. § |
|
A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. |
| 79. § |
|
A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. |
| 80. § |
|
A bíróság a tárgyalásról, illetve a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja. |
| 80. § |
|
A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja. |
| 80. § |
|
A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.-ben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja. |
| 81. § |
| (1) |
A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
| a) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett; |
| a) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének meghozatalában részt vett; |
| a) |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett; |
| b) |
az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója. |
|
| (1) |
A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
| a) |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett; |
| b) |
az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója. |
| b) |
az a) pontban említett személynek a Ptk szerinti hozzátartozója. |
|
| (2) |
Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell. |
|
A felek és az eljárás más résztvevői
| 82. § |
| (1) |
A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el. |
| (2) |
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani. |
| (2) |
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani. |
|
| 83. § |
|
Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett beléphetnek. |
| 84. § |
| (1) |
Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat. |
| (1) |
Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat. |
| (1) |
Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat. |
| (2) |
A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. |
| (3) |
A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni. |
|
| 85. § |
| (1) |
Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat. |
| (1) |
Az eljárás során meghatalmazottként, ideértve a 85/A. § szerinti jogi képviseletet is, szabadalmi ügyvivő is eljárhat. |
| (2) |
A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. |
| (2) |
A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. |
|
| 85/A. § |
|
A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is. |
| 86. § |
| (1) |
Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli. |
| (3) |
Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. |
|
| 87. § |
|
Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el. |
| 88. § |
|
Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
Intézkedések a kérelem alapján
| 88/A. § |
|
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (5) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel. |
| 88/A. § |
|
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel. |
| 88/A. § |
|
Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel. |
| 89. § |
| (1) |
Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart. |
| (1) |
Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást. |
| (1a) |
A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye. |
| (2) |
Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia. |
| (3) |
Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására. |
| (4) |
A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni. |
| (4) |
A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni. |
|
| 90. § |
|
A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. |
| 91. § |
| (1) |
Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata helyébe lép. |
| (1) |
Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése helyébe lép. |
| (1) |
Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye. |
| (1) |
Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye. |
| (2) |
A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
| a) |
a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; |
| b) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható; |
| c) |
a védjegybejelentés alaki okból történő elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolta. |
|
| (2) |
A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
| a) |
a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; |
| b) |
a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. |
|
| (2) |
A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha
| a) |
a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; |
| b) |
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. |
|
| (3) |
Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. |
| (3) |
Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. |
| (3) |
Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. |
| (4) |
Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. |
| (4) |
A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül. |
| (4) |
A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül. |
| (5) |
Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. |
| (5) |
Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. |
|
| 92. § |
|
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli. |
| 92. § |
|
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. |
| 92. § |
|
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. |
A másodfokú bíróság eljárása
| 93. § |
| (1) |
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzése ellen irányuló fellebbezést a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást - tárgyaláson - maga is lefolytathat. |
| (2) |
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt. |
|
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell a 92. §-ban foglaltakat. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. |
| 93. § |
|
A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389-391. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. |
A felülvizsgálati kérelem kizártsága
| 94. § |
|
Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen. |
| 94. § |
|
A Fővárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye. |
A védjegyperekre irányadó szabályok
| 95. § |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 142a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 142a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 159a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 110. és 111. cikke, illetve 165. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint az európai uniós védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 110. és 111. cikke, illetve 165. cikkének (5) bekezdése alapján az európai uniós védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (1) |
A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. § alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint az európai uniós védjegyrendelet [4. § (2) bek. ab) alpontja] 137. és 138. cikke, illetve 209. cikk (5) bekezdése alapján az európai uniós védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el. |
| (2) |
Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. |
| (2) |
Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. |
| (2) |
Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. |
| (3) |
A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt. |
| (4) |
A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. |
| (4) |
A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el. |
| (4) |
Védjegybitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni. |
| (4) |
Védjegybitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni. |
| (4) |
Védjegybitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni. |
| (5) |
Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére. |
| (5) |
A védjegyjogosult - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
| a) |
biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; |
| b) |
a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából; |
| c) |
biztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához. |
| c) |
ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához. |
|
| (5) |
A védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
| a) |
biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; |
| b) |
a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából; |
| c) |
ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához. |
|
| (6) |
Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, előterjesztett bitorlás abbahagyása iránti kérelmet, és annak a bíróság nem ad helyt. |
| (6) |
A védjegybitorlás miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. |
| (6) |
A biztosíték letételét az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a védjegyjogosult erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult előterjesztett kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt. |
| (6) |
Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a védjegyjogosult erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult előterjesztett kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt. |
| (7) |
Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik. |
| (7) |
A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el. |
| (7) |
A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el. |
| (8) |
A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. |
| (8) |
A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a kérelmező a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. |
| (8) |
Az (1) és a (7) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 80., 81. és 85. §-aiban, valamint 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel. |
| (8) |
A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. |
| (9) |
Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
| a) |
a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére; |
| b) |
banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására. |
|
| (9) |
Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti
| a) |
a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére; |
| b) |
banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására. |
|
| (10) |
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróságnál kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróság foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. |
| (10) |
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. |
| (10) |
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le. |
| (10) |
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le. |
| (11) |
A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. |
| (12) |
Az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet. |
| (13) |
A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve - az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti. |
| (14) |
Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról. |
| (11) |
A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. |
| (12) |
Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. |
| (13) |
A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve - az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékad | |
