Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.04.05. - 1996.06.03.
1996.06.04. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.01.21.
1997.01.22. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.11.06.
1999.11.07. - 2000.12.02.
2000.12.03. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.07.07.
2004.07.08. - 2004.08.31.
2004.09.01. - 2004.12.09.
2004.12.10. - 2006.04.30.
2006.05.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.07.18.
2008.07.19. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.29.
2009.06.30. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.08.27.
2010.08.28. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.02.28.
2011.03.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.30.
2012.05.31. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.12.13.
2013.12.14. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.08.17.
2016.08.18. - 2016.08.29.
2016.08.30. - 2016.09.29.
2016.09.30. - 2017.06.14.
2017.06.15. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2019.01.01.
2019.01.02. - 2019.03.14.
2019.03.15. - 2019.07.15.
2019.07.16. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.12.15.
2020.12.16. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.12.21.
2021.12.22. - 2022.05.24.
2022.05.25. - 2022.06.21.
2022.06.22. - 2022.07.27.
2022.07.28. - 2022.11.30.
2022.12.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1996. évi XXI. törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. §
(1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.
(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

2. §   A területfejlesztés és területrendezés célja:
a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
3. §
(1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;
b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
b) területfejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.
(2) A területfejlesztés feladata különösen:
a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;
e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
(3) A területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;
c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
b) a szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése,
c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.
4. §   A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

Alapfogalmak

5. §   A törvény alkalmazásában:
a) területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő
aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok vizsgálata, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a területfejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;
e) régió:
ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység,
eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység;
e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;
e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;
e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység;
f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek);
f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
f) kiemelt térség: egy vagy több vármegyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
g) városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység;
g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;
h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége;
h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik;
h) kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;
i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;
i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;
i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a területfejlesztési-statisztikai kistérség, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése;
i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése;
i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a vármegye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése;
j) vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;
j) szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételek teljesítése mellett, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;
j) szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;
k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatók jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;
l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel kiemelten támogathatók;
m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;
n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv;
o) szerkezetátalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerő-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot;
o) operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá;
p) mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya;
p) ipari park: általános ipar- és területfejlesztéssel foglalkozó, infrastruktúrával ellátott területtel rendelkező, fejlesztő, termelő és szolgáltató tevékenységet folytató működésre és innovációra törekvő, „Ipari Park” címmel rendelkező szervezet;
p) ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások találhatóak;
r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;
s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja.
t) területcsere: olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.
t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.
t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési terv módosítása során arra, hogy a településrendezési tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési terv módosítása során arra, hogy a településrendezési tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
u) területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program;
u) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
v) ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv;
x) területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv;
y) térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel.
z) regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra.

II. FEJEZET
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az Országgyűlés feladatai

6. §   Az Országgyűlés
a) határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;
a) az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;
a) határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;
b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;
c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
c) elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
d) elfogadja az országos, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket, törvényben meghatározza azok önkormányzatokra is kötelező elemeit;
d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást;
d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;
e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;
f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;
h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

A Kormány feladatai

7. §   A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti
aa) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit,
ab) az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit,
ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
ac) a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;
c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
d) dönt - az e törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök decentralizálásáról;
d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról;
e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;
f) kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását;
f) meghatározza a régiók területi lehatárolását;
f) az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását;
f) meghatározza a régiók területi lehatárolását;
g) elfogadja az országos, illetve a regionális fejlesztési tanács javaslata alapján a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
g) elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
h) elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
h) ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;
j) kétévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről;
j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;
j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
l) előzetesen állást foglal a megyei területrendezési tervekkel kapcsolatban az országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése érdekében;
l) rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;
l) meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a forrásfelhasználás szabályait;
m) rendeletben határozza meg tagjainak a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét.
m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába a Magyar Köztársaság nemzeti képviselőit.
m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit.
n) meghatározza a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét;
n) meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét;
o) az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett kistérségek és települések körét.
o) az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett járások és települések körét;
p) dönt a regionális támogatási térkép koncepciójáról.
q) meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályait;
r) meghatározza a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.
r) meghatározza a vármegyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.
8. §   Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.
8. §   Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

Országos Területfejlesztési Tanács

8. §
(1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben meghatározott esetekben.
(1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.
(1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(2) A Tanács munkájában
a) a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében régiónként egy-egy fő, legfeljebb azonban hat fő,
a) a regionális fejlesztési tanácsok elnökei,
b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
c) az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője,
c) az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője,
c) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője,
d) a környezetvédelmi és területfejlesztési, a belügy-, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a munkaügyi, a népjóléti, a pénzügyi, a művelődési és közoktatási miniszter,
d) a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az egészségügyi, a szociális és családügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere,
d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, az oktatási, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere,
e) a főpolgármester vagy képviselője,
f) az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője tagként,
g) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak az elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vagy képviselője tanácskozási joggal
g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke,
g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke,
h) az ifjúsági és sportminiszter, a külügyminiszter, a PHARE programok koordinálásáért felelős miniszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal
h) a külügyminiszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal
vesznek részt.
(2) A Tanács munkájában
a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:
aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester,
aa) a területfejlesztési szervek részéről: a megyei közgyűlések elnökei, valamint a főpolgármester,
ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár, valamint a Kormány által meghatározott további 7 miniszter,
ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter, illetve politikai államtitkár,
ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter,
ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,
ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;
ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;
b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:
ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,
bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;
c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3) A Tanács
a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,
b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,
c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,
e) javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felosztására és a központi keret felhasználására,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,
h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,
i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,
j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.
(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos egyesületek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) A bírósági nyilvántartásba vett országos civil szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) Az OTÉF véleményező, javaslattevő feladatkörben közreműködik:
a) a területfejlesztési politika kialakításában,
b) a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában,
c) a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában,
d) az ágazati tervek véleményezésében,
e) az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.
(4) A Tanács ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés esetében a Tanács megismételt ülésén minősített többséggel, azaz a Tanács tagjai legalább 50%-ának plusz egy főnek a szavazatával fogadja el.
(4) A Tanács ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés esetében a Tanács megismételt ülésén a Tanács tagjai többségének a szavazatával fogadja el.
(4) A Tanács
a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,
b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,
c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,
e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,
e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,
h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,
i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,
j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.
(4) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(5) A Tanács elnöke a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).
(5) A Tanács elnöke a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter. E feladatának ellátásában a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár segíti, illetve helyettesíti.
(5) A Tanács elnöke a miniszter.
(5) Az OTÉF tagjai:
a) a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területrendezésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.
(6) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.
(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és az Országos Területfejlesztési Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglalt Hivatal látja el. A Hivatal elnöke állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésén.
(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és az Országos Területfejlesztési Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv látja el, melynek képviselője állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésén.
(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a miniszteri képviselőkkel és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv látja el, amelynek képviselője állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésén.
(6) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.
(7) Amennyiben a Tanács a - 14. § (8) bekezdésében foglalt - miniszteri kifogásnak helyt ad, a megyei területfejlesztési tanács határozatának sérelmezett rendelkezését - a 20. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban szereplő eszközök vonatkozásában - megsemmisítheti és a tanácsot új határozat meghozatalára hívhatja fel.
(7) A Tanács ülésén
a) a tagként kijelölt minisztert államtitkár, helyettes államtitkár, illetve államtitkári, helyettes államtitkári jogállású vezető helyettesítheti. A tagként kijelölt miniszter és a helyettesítésre jogosult személyek akadályoztatása esetén a tagként kijelölt minisztert a miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesítheti;
a) a tagként kijelölt minisztert állami vezető helyettesítheti. A tagként kijelölt miniszter és a helyettesítésre jogosult személyek akadályoztatása esetén a tagként kijelölt minisztert a miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesítheti;
a) miniszteri képviselőként állami vezető járhat el, akit akadályoztatása esetén az érintett miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesíthet;
b) a szavazati joggal rendelkező többi tagot - akadályoztatásuk esetén - a tag által írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti. Az akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;
c) a tanácskozási joggal rendelkező tagokat - akadályoztatásuk esetén - a tag által véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.
(7) Az OTÉF titkárságának feladatait a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter hivatali szervezete útján látja el.
(8) A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.
(8) Az OTÉF ügyrendjét maga határozza meg.
(9) E törvény alkalmazásában
a) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
a) a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja;
b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább a megyében levő kistérségek több mint felére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye területének több mint felére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.
c) a 17. § (8) bekezdésében foglalt régió területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
d) a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt kistérségben működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja.
(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket kell érteni.
(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet kell érteni.

A miniszter és más miniszterek feladatai

A területfejlesztésért felelős miniszter és más miniszterek feladatai

9. §
(1) A miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat; közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről.
c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását;
e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve - a területfejlesztési célú források decentralizációját, a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és - a belügyminiszterrel együttműködve - a településrendezési tervek összhangját;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangját;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési, területrendezési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;
h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;
i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.
j) benyújtja a Kormánynak - a belügyminiszterrel együttesen - a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.
j) benyújtja a Kormánynak - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel együttesen - a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.
j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.
(1) A területfejlesztésért felelős miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat; közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről.
c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását;
e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve - a területfejlesztési célú források decentralizációját, a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és - a belügyminiszterrel együttműködve - a településrendezési tervek összhangját;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangját;
g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési, területrendezési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;
h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;
i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.
j) benyújtja a Kormánynak - a belügyminiszterrel együttesen - a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.
j) benyújtja a Kormánynak - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel együttesen - a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.
j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a 8. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;
c) közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájában.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;
c) közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájában.
c) részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok - feladat- és hatáskörüket érintő - munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;
c) részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok - feladat- és hatáskörüket érintő - munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.
(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.
(3) A Kormány döntése alapján az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány irányítása alatt álló, a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
9/A. §   A területrendezésért felelős miniszter
a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
b) kidolgozza a határmenti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
d) elősegíti a területrendezési és a településrendezési tervek összhangját;
d) elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök, összhangját;
d) elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangját;
e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről.
f) meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.
9/B. §   A területfejlesztési stratégiai tervezésért felelős miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját.
9/B. §   A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját.
c) elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját;
d) legalább négyévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a területfejlesztési miniszterrel egyetértésben;
d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett vármegyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
e) ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
f) ötévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén a Kormány részére javaslatot tesz annak módosítására.
f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területfejlesztés szakmai követelményeiről;
f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről;
g) kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
h) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
h) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
h) a vármegyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
i) javaslatot tesz a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;
i) javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;
i) javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter közreműködésével;
j) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;
k) javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására.
l) kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.
m) javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működésére.
9/C. §   A településfejlesztésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.
9/C. §   A településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.

III. FEJEZET
TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK

Területfejlesztési önkormányzati társulás

10. §
(1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét,
b) a társulásban intézendő közös tervezési és fejlesztési feladatok körét,
c) a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát,
d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait.
(2) A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulás által készített területfejlesztési koncepciót, programot a területileg érintett megyei területfejlesztési tanács, illetve a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács vagy a Balaton Fejlesztési Tanács véleményének kikérése után a társulás hagyja jóvá.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a székhelyük szerinti megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások működésének törvényességi ellenőrzését a megyei közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99. §-ai megfelelő alkalmazásával végzi.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások működésének törvényességi ellenőrzését a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99. §-ai megfelelő alkalmazásával végzi.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások működésének törvényességi ellenőrzését a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99. §-ai megfelelő alkalmazásával végzi.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv törvényességi felügyeletet gyakorol.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.

A kistérségi fejlesztési tanács

10/A. §
(1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.
(2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhely települése.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a közigazgatási hivatal a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a közigazgatási hivatal a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzést gyakorol.
10/B. §   A települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását.
10/C. §
(1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel.
(2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;
b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;
c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;
d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;
e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;
f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően;
g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;
h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;
j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;
k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni;
l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;
m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;
n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;
o) szakmai munkaszervezetet működtethet;
p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés b), c), e), k) és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének [16. § (8)] támogató szavazatával dönt.
10/D. §
(1) A kistérségi fejlesztési tanács munkájában
a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere;
b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt
ba) a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője,
bb) a megyei területfejlesztési tanács képviselője,
bc) a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője,
bd) az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője,
be) a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője,
be) az egyesületek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője,
bf) a megyei közigazgatási hivatal képviselője,
bf) a közigazgatási hivatal képviselője,
bf) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve képviselője,
bf) a közigazgatási hivatal képviselője,
bf) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve képviselője,
bg) a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője;
bg) a kincstár képviselője;
c) meghívottként az e szervezeteket (személyeket) érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy amelyeket (akit) az ülésen való részvételre felkérnek. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában.
(2) Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő mindazon bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(2) Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő mindazon bírósági nyilvántartásba vett egyesületek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjainak megbízatása polgármesteri megbízatásuk időtartamára szól. Egy polgármester külön - az érintett képviselő-testületek által adott állandó vagy eseti - meghatalmazással több polgármestert is képviselhet. A többi tagot delegáló szerv a képviselő személyéről, illetve annak megváltoztatásáról szabadon dönthet.
(4) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai az alakuló ülésen a polgármester tagok közül elnököt választanak. Az elnök megválasztásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének támogató szavazatára van szükség. Az elnök képviseli a kistérségi fejlesztési tanácsot, akadályoztatása esetén a tanács képviseletét a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy látja el. Az elnök megválasztásáig az elnök feladatait a kistérségi fejlesztési tanács székhely településének polgármestere látja el.
(5) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja egy szavazattal rendelkezik. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak értékét az általuk képviselt település lakosságszámát figyelembe véve is megállapíthatja. A szavazatarányokat úgy kell kialakítani, hogy egyetlen település se kerülhessen népességszáma figyelembevételével súlyozott döntési szavazata alapján olyan helyzetbe, hogy egyedül többséget alkothasson.
(6) A kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el.
(7) A kistérségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(8) Azokban a kistérségekben, amelyekben a települések száma több mint huszonöt, a kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjaiból öt-kilenctagú elnökséget választ. Az elnökség tagjainak számát, a választás rendjét és módját, a megbízatás idejét és megszűnésének módját a tanács szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.
(9) Az elnökség tagjainak megválasztásához és visszahívásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének egyetértő szavazatára van szükség. Az elnökség tagjaira, illetve az elnökség tagja visszahívására a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada írásban tehet javaslatot.
(10) Az elnökség feladatait a kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A kistérségi fejlesztési tanács feladatát az elnökségre átruházhatja, az átruházott feladatot bármikor magához vonhatja. Az elnökségre nem ruházható át a 10/C. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben való döntéshozatal.
10/E. §
(1) Azokban a kistérségekben, amelyeknek székhelye megyei jogú város, a kistérségi fejlesztési tanács külön koncepciót és programot készít a megyei jogú várost és a környező településeket érintő fejlesztésekre, így különösen a nagyvárost és a környező települések ellátását biztosító szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kistérségekben megalakítandó elnökségnek tagja a megyei jogú város polgármestere, aki egyetértési joggal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott feladatok, valamint az elnökségre át nem ruházható feladatokkal kapcsolatos döntések tekintetében.
(3) Azon kistérségekben, ahol a kistérség külön jogszabályban meghatározott székhelyének lakossága eléri a kistérség lakosságának egyharmadát, a székhely település polgármestere a 10/C. § (2) p) pontjában meghatározott döntések tekintetében egyetértési joggal rendelkezik.
(4) Azokban a kistérségekben, amelyekben egy település alkot egy kistérséget, kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. Ezen esetekben a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a település önkormányzatának képviselő-testülete dönt. Ezen kistérségek képviselői a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok kistérségi tanácsok által delegált tagjaivá nem választhatók.
10/F. §
(1) A kistérségi fejlesztési tanács szakmai munkaszervezet létrehozásával vagy más módon biztosítja a feladatainak végrehajtásához és döntéseinek előkészítéséhez kapcsolódó alábbi feladatok ellátását:
a) előkészíti a kistérségi fejlesztési tanács üléseit, döntéseit, elsősorban a kistérség területfejlesztési koncepcióját, programját és az ebben foglaltak megvalósítását szolgáló projekteket;
b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
d) közreműködik a társadalmi szervezetek fórumának működtetésében;
d) közreműködik az egyesületek fórumának működtetésében;
e) közreműködik a kistérségi fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
f) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat, mely az a)-e) pontokban meghatározott feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai. A szakmai munkaszervezet vezetőjét pályázat alapján - a megyei területfejlesztési tanács véleményének kikérésével - a kistérségi fejlesztési tanács nevezi ki.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. A működéshez és a kistérségi programok megvalósításához a költségvetési hozzájárulás mértékét a költségvetési törvényben kell biztosítani.
(4) A kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő-testületének,
b) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetének
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
10/G. §
(1) Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a megyei közigazgatási hivatal vezetője a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a közigazgatási hivatal a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a közigazgatási hivatal a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(3) Ahol e törvény kistérségi fejlesztési tanácsot említ, azon többcélú kistérségi társulást is érteni kell, feltéve ha e társulásnak a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat tagja, és a társulás e törvényben meghatározott területfejlesztési feladatokat és hatásköröket valamennyi önkormányzat illetékességi területén ellátja, illetve gyakorolja.

A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

11. §
(1) A megyei önkormányzat feladatai:
a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, a 27. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készít;
a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít;
b) a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
b) területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;
d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek város környéki összehangolása érdekében;
d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;
e) együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;
f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;
f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;
g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;
h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
i) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.
(1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával - kidolgozza és határozattal elfogadja a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei területrendezési terv figyelembevételével - a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
ag) a területi szempontú operatív program megalapozása érdekében integrált területi programot készít és részt vesz annak végrehajtásában;
af) részt vesz a határ menti vármegyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
ba) nyomon követi és értékeli a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,
bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
bd) figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a vármegyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
be) más vármegyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról,
bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról,
bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,
bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a vármegyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,
bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
bg) a vármegye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a vármegye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a vármegye gazdasági szereplőivel együttműködve,
cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cf) vizsgálja és értékeli a vármegye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a vármegye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a vármegye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
(1) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,
bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,
bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,
cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
(2) A megyei önkormányzat közgyűlése:
a) állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően elfogadja annak az önkormányzatra vonatkozó részét;
b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltakkal összhangban - az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével - a megyei területrendezési terveket;
b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével - az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével - a megyei területrendezési terveket;
c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket.
d) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vármegyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
(3) A megyei önkormányzat közgyűlése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területrendezési tervet megállapító rendeletben a más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó területfelhasználási szabályokat határozhat meg.
(3) A megye területrendezési terve a megyei jogú várossal egyeztetett módon tartalmazza a megyei jogú város településszerkezeti tervének térségi jelentőségű elemeit, de nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.
(3) A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.

A megyei területfejlesztési tanács

12. §
(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város.
(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének vonatkozó szabályai az irányadók, székhelye a megyeszékhely város.
(2) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a megyei területfejlesztési tanácsban tagsággal rendelkező szervek (helyi önkormányzatok, kamarák, Kormány) gondoskodnak.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - működésükkel kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - működésükkel kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - működésükkel kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a Miniszterelnöki Hivatalnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok működésükkel kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a miniszternek kötelesek a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok működésükkel kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a miniszternek kötelesek a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott működési költségekhez - azokkal arányosan - a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben járul hozzá.
(3) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a megyei területfejlesztési tanácsban tagsággal rendelkező szervek (helyi önkormányzatok, kamarák, Kormány) gondoskodnak.
(3) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) A megyei területfejlesztési tanács maga alakítja ki munkaszervezetét, amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-előkészítési feladatait.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott működési költségekhez - azokkal arányosan - a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben járul hozzá.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott működési költségekhez - azokkal arányosan - a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben járul hozzá.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a munkájának segítésére, üléseinek előkészítésére titkárságot hozhat létre. A titkárság alkalmazottai a tanáccsal munkaviszonyban állnak. A megyei területfejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei területfejlesztési tanács közhasznú társaságot hozhat létre. A közhasznú társaság az erre vonatkozó külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is.
(5) A megyei területfejlesztési tanács foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait a Megyei Munkaügyi Tanáccsal összehangoltan látja el.
(5) A megyei területfejlesztési tanács maga alakítja ki munkaszervezetét, amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-előkészítési feladatait.
(6) A megyei területfejlesztési tanács foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait a Megyei Munkaügyi Tanáccsal összehangoltan látja el.
(7) A megyei területfejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(8) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a megyei területfejlesztési tanács
a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(9) Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével felhívja a megyei területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A megyei területfejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(10) Ha a megyei területfejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a megyei területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal vezetője
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a megyei területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a megyei területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására.
(11) A megyei területfejlesztési tanács a közigazgatási hivatal vezetőjének a (10) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz.
(12) A bíróság a (10) bekezdés a) pontjában és a (11) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.
(13) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét.
(14) A (7)-(13) bekezdés rendelkezéseit - a (10) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - akkor is kell alkalmazni, ha a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben hoz döntést. Ilyen esetben a hivatalvezető hatáskörét a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.
12. §
(1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely - a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével - nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely - a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott vármegyei övezet kivételével - nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a vármegye területrendezési tervét, amely - a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott vármegyei övezet kivételével - nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
c) a vármegye területére vagy térségére - a vármegyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
e) együttműködik a többi érintett vármegyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(1) A vármegyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely - a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével - nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(2) A fővárosi önkormányzat területrendezési feladatkörében:
a) közreműködik a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének kidolgozásában és egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Vármegye Területrendezési Tervét,
c) véleményezi az operatív programokat a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, valamint
d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(3) A fővárosi kerületi önkormányzat
a) részt vesz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetésében,
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét.
b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Vármegye Területrendezési Tervét.
a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a vármegye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,

A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai

A vármegyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai

13. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal.
(1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint.
(1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval [6. § a) pont] összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: a megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
b) kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval [6. §-a a) pont] összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
c) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében;
d) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei fejlesztési programok finanszírozásáról;
e) részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntés-előkészítésében, a felhasználás értékelésében;
f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve a 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat;
f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket;
g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához.
(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
c) koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat;
d) szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
e) pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési programok megvalósítása érdekében;
f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait;
g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
h) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez.
(2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
c) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;
d) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
e) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
f) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;
h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
i) megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;
j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;
k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(3) A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei területfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.
(3) A megyei területfejlesztési tanács a megyei területfejlesztési koncepció és program figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról.
(3) A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a kistérségi társadalmi-gazdasági válsághelyzetek kezelése érdekében - a miniszter vagy más miniszterek javaslatára vagy saját elhatározásából - tagjaiból és a válságkezelésben közvetlenül érintettek bevonásával bizottságot hozhat létre.
(4) A megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
(5) A megyei területfejlesztési tanács a megyehatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
13. §   A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:
a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a vármegyét érintő területrendezési tervekkel,
c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,
d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján,
d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el ,
e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,
f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,
g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,
h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,
i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,
j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,
k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.
13. §   A vármegyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:
a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,
b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,
c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,
d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el ,
e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,
f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,
g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,
h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,
i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,
j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,
k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.
13/A. §
(1) A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(1) A vármegyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(1) A vármegyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(2) A megyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A vármegyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.
(3) A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
(3) A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési és településrendezési tervei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
(3) A vármegyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési és településrendezési tervei kidolgozását a vármegyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
(4) A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.
(4) A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési és településrendezési terveit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.
(4) A vármegyei önkormányzat előzetesen véleményezi a vármegye települései településfejlesztési és településrendezési terveit a vármegyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.
(5) A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.
(5) A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési terveit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.
(5) A vármegyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési terveit, a vármegyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.
14. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
a) a megyei közgyűlés elnöke,
b) a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),
c) a miniszter képviselője,
d) a területi gazdasági kamarák képviselői,
d) a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások három képviselője,
d) a megyében működő többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,
e) a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások statisztikai vonzáskörzetenként egy-egy képviselője,
e) a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője,
e) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képviselője,
f) a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője.
f) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.
(2) A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.
(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - képviseli.
(4) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához az összes tag egyhangú szavazata szükséges. Amennyiben nincs konszenzus, úgy a döntést újbóli vita után még egyszer meg kell ismételni. Ha második esetben sincs egyhangú döntés, úgy minősített többséggel (összes tag 50%+1 fő) kell a szervezeti és működési szabályzatot elfogadni. Ennek keretében meghatározza, mely szervezetek kapnak tanácskozási jogot a testület ülésein.
(4) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához az összes tag egyhangú szavazata szükséges. Amennyiben nincs konszenzus, úgy a döntést újbóli vita után még egyszer meg kell ismételni. Ha második esetben sincs egyhangú döntés, úgy a megyei területfejlesztési tanács tagjai többségének szavazatával kell a szervezeti és működési szabályzatot elfogadni. Ennek keretében meghatározza, mely szervezetek kapnak tanácskozási jogot a testület ülésein.
(4) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi egyesületek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a vármegyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A vármegye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a vármegyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzat keretében szabályozza a tanácskozási jogot a testület ülésein, valamint a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét.
(5) A 14. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kistérségi képviselő megválasztására, és a megyei területfejlesztési tanács napirendjével kapcsolatos álláspont kialakítására a 17. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.
(5) A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az e törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert.
(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői.
(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és a területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői, a területi gazdasági kamarák képviselői, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetője. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése egyébként megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyet tárgyal.
(6) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdésében foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A megyei területfejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg. A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti képviselők megválasztására a 10/E. § (4) bekezdés és a 17. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A megyei területfejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a tagok több mint a fele jelen van.
(7) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. § (3) bekezdését érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(8) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén a miniszter tíz napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. § (3) bekezdést érintő kérdésben két alkalommal is kisebbségben marad, a miniszter az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(8) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. §-a (3) bekezdését érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(8) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,
b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,
c) a miniszter képviselője a miniszternek,
d) a többcélú kistérségi társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek,
e) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetnek
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
(9) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,
b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,
c) a miniszter képviselője a miniszternek,
d) a területi gazdasági kamara képviselője az elnökségnek,
e) a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek,
f) a megyei munkaügyi tanács képviselői a megyei munkaügyi tanácsnak
rendszeresen köteles beszámolni.
(9) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,
b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,
c) a miniszter képviselője a miniszternek,
d) a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.

Regionális területfejlesztési konzultációs fórum

14/A. §
(1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei - ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester - regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(1) Az egy régió területén működő vármegyei közgyűlések elnökei - ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a vármegyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester - regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
b) összehangolja a vármegyei önkormányzatok döntéshozatalát,
c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
c) képviseli a vármegyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes vármegyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti vármegyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.

Megyei területfejlesztési konzultációs fórum

Vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum

14/B. §
(1) A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(1) A vármegyei közgyűlés és a - vármegye területén működő - vármegyei jogú város(ok) közgyűlése(i) vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(2) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumba a vármegyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(3) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a vármegyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a vármegyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.
(5) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.

Térségi Fejlesztési Tanács

Regionális fejlesztési tanács

15. §
(1) A megyehatárokon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.
(1) A megyehatárokon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(1) A régió, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. §-ának (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.
(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.
(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A területfejlesztési koncepció kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat
a) a fővárosi agglomeráció térségében a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács,
b) Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács
látja el.
(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács - a Balaton Regionális Fejlesztési Tanács jogutódjaként - látja el.
(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.
(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. Ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját, illetve - a kiemelt térség területrendezési tervének figyelembevételével - a kiemelt térség területfejlesztési programját,
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat,
d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
(3) A regionális fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a fővárosi önkormányzat megállapodnak a 13. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei területfejlesztési tanácsok megállapodnak a 13. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei területfejlesztési tanácsok szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 11. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a regionális fejlesztési tanács elnevezéséről,
c) székhelyéről,
d) részletes tevékenységéről
is rendelkezni kell.
(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra.
(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.
(5) A (4) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a (2) bekezdésben foglalt regionális tanácsok tekintetében az alapszabály rendelkezik. Az alapszabályt a (2) bekezdésben foglalt regionális tanács a 14. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hagyja jóvá.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről,
c) székhelyéről,
d) részletes tevékenységéről,
e) munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(6) Az (5) bekezdés a), c)-d) pontjaiban foglaltakról a (2) bekezdés szerinti térségi fejlesztési tanács tekintetében az alapszabály rendelkezik. Az alapszabályt a (2) bekezdésben foglalt térségi fejlesztési tanács a 14. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hagyja jóvá.
(6) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A térségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(6) A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési, a megyei területfejlesztési és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
b) az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,
c) a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője,
c) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő,
d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb hat képviselője,
d) a Kormány képviselője.
továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
e) a Kormány kinevezett képviselője,
f) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője.
f) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője.
(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai
a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,
b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá
c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány képviselője.
c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, valamint
d) az ágazati operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(9) A térségi fejlesztési tanács felkérésének elfogadása esetén a felkért miniszter is delegálhat tagot a tanácsba. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(9) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a közigazgatási hivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a közigazgatási hivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a kormányhivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(12) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(12) A kistérségi fejlesztési tanács illetékes képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnökö(ke)t választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén a tanács tagjai többségének a szavazatával fogadja el.
(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki.
(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét, működési rendjét - a 16. §-ban foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki.
(13a) A térségi fejlesztési tanács (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tagja a térségi fejlesztési tanácsban végzett tevékenysége után díjazásra nem jogosult.
(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 12. § (8)-(13) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(15) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el. A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját,
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és
d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
(15) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaj Borvidék térségében a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács látja el. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját,
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és
d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
(16) A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár egy-egy képviselője.
(16) A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egy-egy képviselője.
(16) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egy-egy képviselője.
(16) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter egy-egy képviselője.
15/A. §
(1) A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei területfejlesztési-, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok e törvény szerinti feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése látja el.
(1) A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el.
(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése együttműködik az érintett önkormányzatokkal, kistérségi fejlesztési tanácsokkal, megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal.
(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal.
(3) A fővárosban kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. A Fővárosi Önkormányzat és az érintett megyei területfejlesztési tanács közreműködésével az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki társulást hozhatnak létre a területfejlesztési feladatok ellátására.
15/B. §
(1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására.
(2) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(3) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat és az érintett regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács keretében.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a 15. § (5) bekezdésben foglaltakról.
(5) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(6) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megállapodhat a regionális fejlesztési tanáccsal és a megyei területfejlesztési tanáccsal és más a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(7) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a főpolgármester,
b) az érintett regionális fejlesztési tanács elnöke,
c) a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei által maguk közül választott 3 képviselő,
d) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által a polgármester tagok közül delegált 3 képviselő,
e) a Kormány képviselője.
(8) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(9) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (7) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a Hivatal képviselője, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv képviselője, a közigazgatási hivatal vezetője, az állami főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője, az állami főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv képviselője, a közigazgatási hivatal vezetője, az állami főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője és a kerületi polgármester a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban tanácskozási joggal részt vehetnek.
(12) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője látja el.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatal látja el.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(14) A főpolgármester és a főváros körül elterülő régió regionális fejlesztési tanácsának elnöke egyetértési jogot gyakorol a tanács döntései tekintetében.

Regionális Fejlesztési Tanács

16. §   A regionális fejlesztési tanács megállapodik a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
16. §
(1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2) bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el.
(1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2) bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok látják el.
(2) A regionális fejlesztési tanács és munkaszervezete jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(2) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók. A regionális fejlesztési tanács a régió fejlesztési programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmények információellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére közhasznú társaságot hoz létre. A közhasznú társaság elláthatja a titkársági feladatokat is.
(3) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 12. § (8)-(13) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(3) A közhasznú társaság feladatai különösen:
a) kidolgozza - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
b) a régióban - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - összegyűjti az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;
b) a régióban - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - összegyűjti az önkormányzatok, gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;
c) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
d) közreműködik regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
e) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
f) ellátja a regionális fejlesztési tanács által meghatározott egyéb feladatokat;
g) külön megállapodás alapján részt vehet területfejlesztési programok lebonyolításában.
(4) A regionális fejlesztési tanács működéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani.
(4) A regionális fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják. A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a tanács megkeresheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a tanács székhelye szerint illetékes igazgatóságát adók módjára történő behajtás érdekében. A regionális fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(4) A regionális fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják. A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a tanács megkeresheti az állami adóhatóságot adók módjára történő behajtás érdekében. A regionális fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható.
(5) A regionális fejlesztési tanács alapszabályát legkésőbb az alakuló ülést követő ülésen minősített többséggel (összes tag 50%-a + 1 fő) határozza meg. Az alapszabály elfogadásának hiányában a regionális fejlesztési tanács az alakuló üléstől számított 30 napon belül egyszerű többséggel dönt az alapszabályról.
(5) A regionális fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.
(5) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.
(6) A regionális fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt. Ennek hiányában a munkaszervezet székhelyét a Kormány az alakuló üléstől számított 60 napon belül határozatában jelöli ki.
(6) A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt.
(7) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(7) A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(8) A regionális fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat - ideértve a szavazás jogát is - csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács - ha a törvény mást nem ír elő - a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
(8) A térségi fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat - ideértve a szavazás jogát is - csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács - ha a törvény mást nem ír elő - a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
(9) A tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkört nem ruházhat át bizottságára.
(9) A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a közigazgatási hivatal látja el.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a közigazgatási hivatal látja el.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a regionális fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(10) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(10) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes kormányhivatal látja el.
(11) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A közigazgatási hivatal a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A közigazgatási hivatal a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a térségi fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(11) A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a térségi fejlesztési tanács
a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(12) Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a közigazgatási hivatal határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a közigazgatási hivatalt a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a közigazgatási hivatal határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a közigazgatási hivatalt a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határidő kitűzésével felhívja a térségi fejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A térségi fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a kormányhivatal határidő kitűzésével felhívja a térségi fejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A térségi fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a kormányhivatalt a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal vezetője
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a közigazgatási hivatal felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a térségi fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a térségi fejlesztési tanács elutasítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a térségi fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(13) Ha a térségi fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a térségi fejlesztési tanács elutasítja a kormányhivatal felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a kormányhivatal
a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
c) felügyelő biztost rendel ki, ha a térségi fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(14) A közigazgatási hivatal vezetőjének a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A közigazgatási hivatalnak a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A közigazgatási hivatalnak a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(15) A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre (a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.
(15) A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a közigazgatási hivatalt.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a közigazgatási hivatalt.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a kormányhivatalt.

Térségi Fejlesztési Tanács

15. §
(1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával
közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával
közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a vármegyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos vármegye vármegyei önkormányzatával
közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további delegáltja, valamint
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő vármegyei közgyűlés elnöke és a vármegyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
b) a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti
aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint
ab) vármegyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
b) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra sem jogosult.
16. §
(1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.
(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.
(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal látja el.
(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti vármegyék területfejlesztési koncepcióját és programját,
g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.
17. §
(1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:
a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács,
b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács,
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
d) a Budapesti Agglomerációban a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács.
(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője.
(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint
c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője,
g) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője.
(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője,
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke és a vármegyei közgyűlés egy további képviselője,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője,
c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
d) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke,
f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője, valamint
f) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
g) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, valamint
f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője.
(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője.
(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője,
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
g) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
h) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
i) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a megyei jogú város polgármesterének delegáltja.
(4a) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai közül egy további delegált,
c) a budapesti agglomeráció területén lévő megyei jogú város polgármesterének delegáltja,
d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője,
g) az egészségügyért felelős miniszter képviselője,
h) a szociálpolitikáért felelős miniszter képviselője,
i) a köznevelésért felelős miniszter képviselője,
j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője, valamint
k) a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba egy miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter kettő tagot, míg más miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztésért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra.
(6) A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
c) irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását,
d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források tekintetében azok felhasználásáról.
(8) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 15. § (4) bekezdés a) pontját, a 15. § (5) és (6) bekezdését és a 16. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.
(8) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 15. § (4) bekezdés a) pontját, a 15. § (5) és (6) bekezdését és a 16. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.
(9) A Balaton Fejlesztési Tanácsban a 15. § (6) bekezdésétől eltérően az elnöki feladatokat a két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnököt a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter jelöli ki, a másik elnököt a tanács a tagjai közül választja. A társelnökök a Balaton Fejlesztési Tanács üléseit együttesen hívják össze. Elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.
(9) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban - a 15. § (6) bekezdésétől eltérően - az elnöki feladatokat két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.

Regionális fejlesztési ügynökség

17. §
(1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei (a fővárosi önkormányzat képviselője),
b) a miniszter, a pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a népjóléti, a munkaügyi és a művelődési és közoktatási miniszter képviselője,
b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője,
c) a gazdasági kamarák egy-egy képviselője, továbbá
d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb hat képviselője,
továbbá a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tekintetében:
e) a Kormány kinevezett képviselője,
f) a főpolgármester,
és a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
g) a Kormány kinevezett képviselője.
(2) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(2) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt. A tanács munkájában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén minősített többséggel, azaz a tanács tagjai legalább 50%-ának plusz egy főnek szavazatával fogadja el.
(4) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.
17. §
(1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, továbbá a területi gazdasági kamarákkal.
(1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, a területi gazdasági kamarákkal, továbbá a régió területén működő társadalmi szervezetekkel.
(1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, a területi gazdasági kamarákkal, továbbá a régió területén működő egyesületekkel.
(1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet.
(1) Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat megállapodásban döntenek.
(2) A regionális fejlesztési tanács
a) vizsgálja és értékeli a régió társadalmi-gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
a) vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
b) elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
c) ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt;
d) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a helyi, a térségi, a központi és a nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;
d) pénzügyi tervet fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a hazai (helyi, térségi, központi), közösségi és egyéb nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;
e) dönt a programok és alprogramjai megvalósításáról a források függvényében;
e) forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
f) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban;
f) az e) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik, gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a programok céljainak érvényesüléséről;
g) a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, évente tájékoztatja a minisztert;
g) a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról évente tájékoztatja a minisztert;
h) gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a program céljainak érvényesüléséről;
h) a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben, javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére, szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére;
i) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű területfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;
i) eseti megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű területfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;
j) véleményezi a területét érintő országos, ágazati és regionális szintű fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
j) előzetesen véleményezi az országos, valamint a régiót érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
k) közreműködik a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
k) javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés megtételét és saját forrásaival is segíti azok megvalósítását;
l) forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
l) figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy egyéb jogszabály hatáskörébe utal.
m) koordinálja az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek fejlesztéspolitikai tevékenységét, illetve együttműködik más állami intézményekkel. Az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek a regionális fejlesztési tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatják a tanácsot feladataik teljesítéséről, a testületek részére biztosított fejlesztési források regionális felhasználásáról;
n) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek régiót érintő fejlesztéseit. Külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén ezen fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.
(2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.
(2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
a) közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében,
b) külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet,
c) közreműködik a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában.
(3) A regionális fejlesztési tanács a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.
(3) A regionális fejlesztési tanács a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladattal összefüggésben:
a) középtávú fejlesztési programot dolgoz ki a régió társadalmi, gazdasági fejlesztésére, és meghatározza a programban foglalt feladatok éves ütemezését, valamint a program indikátorait;
b) a feladatok éves ütemezése alapján az éves költségvetési törvényben előirányzott decentralizált keret felhasználására finanszírozási javaslatot dolgoz ki;
c) a finanszírozási javaslatot a miniszter koordinálásával egyezteti az érintett ágazatokért felelős miniszterekkel;
d) megállapodást köt a Kormány döntése alapján a miniszterrel a régió programja adott évi feladatainak megvalósításához az éves költségvetési törvényben biztosított állami forrásokról és azok felhasználásáról;
e) létrehozza a program Monitoring Bizottságát;
f) évente beszámol a Kormánynak az előző évre ütemezett feladatok megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásának alakulásáról, valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
(4) A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
(4) A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedő egyes fejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
(5) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve érintettség esetén a fővárosi önkormányzat megállapodhatnak, hogy mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(6) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;
b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sport-, valamint a pénzügyminiszter képviselője;
b) a miniszter kettő, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;
b) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;
b) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a pénzügyminiszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter egy-egy képviselője;
b) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az oktatásért felelős miniszter, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter egy-egy képviselője;
b) a Kormány részéről a miniszter képviselője, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszteri képviselő;
b) a Kormány részéről a miniszter képviselője, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc képviselő;
c) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy-egy képviselője;
c) az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője;
d) a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei;
e) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke;
továbbá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében:
f) a Kormány kinevezett képviselője;
f) a Kormány képviselője;
g) a főpolgármester vagy képviselője;
h) a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint
i) a régió területfejlesztési önkormányzati társulásainak további legfeljebb kettő képviselője.
i) a régió többcélú kistérségi társulásainak, illetve kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb kettő képviselője.
(7) A térségi fejlesztési tanács és területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői - akik nem tagjai a tanácsnak - a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban tanácskozási joggal vehetnek részt. A regionális fejlesztési tanács munkájában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere és a PHARE programok koordinálásáért felelős miniszter képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A regionális fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész. A regionális fejlesztési tanács dönt a további állandó meghívottak köréről.
(7) A térségi fejlesztési tanács és területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői - akik nem tagjai a tanácsnak - a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban tanácskozási joggal vehetnek részt. A regionális fejlesztési tanács munkájában a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A regionális fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész. A regionális fejlesztési tanács dönt a további állandó meghívottak köréről.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában felsorolt miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti. Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a Hivatal közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét. A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában felsorolt miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti. Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét. A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.
(7) A miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti.
(7a) A Kormány által meghatározott képviselők helyettesítésének rendjét a Kormány állapítja meg.
(7b) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét.
(7c) A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező, napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.
(8) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnökö(ke)t választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén a tanács tagjai többségének szavazatával fogadja el.
(8) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a régió területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a regionális fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(9) A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési tanácsnak,
b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sport-, valamint a pénzügyminiszter képviselője az őt delegáló miniszternek,
b) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter képviselője az őt delegáló miniszternek,
c) a területfejlesztési önkormányzati társulások képviselője a delegáló önkormányzati társulásoknak,
d) a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
(9) A tanácskozási joggal rendelkezők az elfogadott napirend tárgyalása során felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel és kifejthetik a véleményüket. E bekezdés szabályai alkalmazandók a kistérségi fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács esetében is.
(10) A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti. A kistérségi fórum választja meg a (6) bekezdés c) és i) pontjában foglalt képviselőket. A képviselők személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges.
(11) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 17. § (2) bekezdésének f) pontját érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(12) A regionális fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai sorából elnököt és társelnököt (társelnököket) választ. Az elnök megbízatása az önkormányzati választásokat követően a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésének összehívásáig tart.
(13) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok és az illetékes térségi fejlesztési tanács részvételét a tanács munkájában.
(14) A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a) a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési tanácsoknak,
b) a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek,
c) a miniszter képviselője az őt delegáló miniszternek,
c) a miniszter képviselője az általa képviselt miniszternek,
d) a tanács tagjai a delegáló szervezetnek
rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni.

A területi államigazgatási szervek feladatai

18. §   A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
18. §
(1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal látja el.
(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, vármegyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
c) nyilatkozik a vármegyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.
19. §
(1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a területi főépítészek látják el.
(1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el.
(1) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el.
(1) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(2) A területi főépítész
a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.
c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével,
d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat,
e) szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.
(2) Az állami főépítész
a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról,
d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat,
d) ellátja a területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat,
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.

III/A. FEJEZET

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

18/A. §
(1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a vármegyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a vármegyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(4) Az OTÉF tagjai:
a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért felelős miniszter, nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a 17. § (1) bekezdésében felsorolt kiemelt térségi fejlesztési tanácsok elnökei.
b) Vármegyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
(5) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.

Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum

18/B. §   Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei - ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester - területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.

Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum

18/C. §   A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.

IV. FEJEZET
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI

A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek

19/A. §
(1) A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők:
a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció,
b) országos szintű területrendezési terv,
c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció,
d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv,
e) operatív program,
f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program,
g) megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,
g) vármegyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,
h) megyei szintű területrendezési terv,
h) vármegyei szintű területrendezési terv,
i) megyei és budapesti szintű területfejlesztési program,
i) vármegyei és budapesti szintű területfejlesztési program,
j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció,
k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.
19/B. §
(1) A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel:
a) szakpolitikai stratégia,
b) szakpolitikai program,
c) hálózati fejlesztési terv,
d) települési szintű tervek.
(2) Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait.
(3) Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához.
(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.
(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a vármegyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.

A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök

A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök

20. §
(1) A területfejlesztési célokat az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése biztosítja.
(1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.
(1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszterek számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.
(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:
a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) legfeljebb 50%-a,
a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,
a) a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények.
c) a kistérségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
c) a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon
a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,
b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított kerete,
b) az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,
c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei,
d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatások
d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások
rendszere.
(4) A területfejlesztés térségi eszközei:
a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) legalább 50%-a,
a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,
a) az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
b) az önkormányzati szabályozás keretében működő, az önkormányzatok infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszköz,
c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények.
d) a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott támogatási előirányzatoknak a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt meghatározott része,
e) címzett és céltámogatások meghatározott része,
f) a céljellegű decentralizált támogatások.
(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:
a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,
b) a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai.
21. §   A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:
a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,
b) az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban,
c) a foglalkoztatáspolitikában,
d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,
e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,
f) az idegenforgalomban,
g) az adópolitikában,
h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
i) a művelődési és közoktatás-politikában.

A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat-és forráskoordináció

21/A. §
(1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása - az érintett miniszterek együttműködésével - a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a Hivatal külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása - az érintett miniszterek együttműködésével - a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása - az érintett miniszterek együttműködésével - a területfejlesztésért felelős miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(2) A forráskoordináció kiterjed:
a) a pályázati célokat szolgáló források számbavételére;
b) a források felhasználását szabályozó jogszabályok és utasítások egyeztetésére;
c) a pályázati felhívások egyeztetésére és nyilvántartására;
d) a pályázatok elbírálásában képviselet biztosítására;
e) a pályázati felhívások összegyűjtésére és azok nyilvánossá tételére.
(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter - a Hivatal előkészítése mellett - jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.
(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter - a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett - jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.
(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a területfejlesztésért felelős miniszter - a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett - jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.

Vállalkozási övezetek és ipari parkok működése

Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése

22. §
(1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre az ipari szerkezetátalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben), illetve a gazdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben.
(1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.
(2) A vállalkozási övezetekben a területfejlesztési célok érdekében - külön törvényben meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.
(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.

Területfejlesztési-statisztikai kistérség

22/A. §
(1) A területfejlesztési-statisztikai kistérségek területe teljes mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.
(2) Egy település közigazgatási területe csak egy területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozhat. Egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia. Budapest egy területfejlesztési-statisztikai kistérséget alkot.
22/B. §   E törvény alkalmazásában a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a kistérségek területét alkotó települések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
22/C. §
(1) Az 1. mellékletben megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását 2013. január 1-jét követően a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete - a területileg illetékes megyei önkormányzat véleményének csatolásával - kezdeményezheti.
(2) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatát - a miniszterrel közösen - az általános önkormányzati választások évében - az országos önkormányzati szövetségek véleményének kikérését követően - december 31-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében.
22/D. §   A területfejlesztési-statisztikai kistérségekhez statisztikai jelzőszámot kell rendelni.

V. FEJEZET
A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

23. §
(1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.
(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:
a) a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét;
b) a térség hosszú távú területi szerkezetét;
c) az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását;
d) a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat;
e) a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásvizsgálatot.
e) területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;
f) a sporttal kapcsolatos térségi feladatokat.
(3) A területrendezési terv tartalmazza
a) a térségi szerkezeti tervet,
b) a térségi övezeti tervlapokat és
c) a területrendezési szabályozási előírásokat.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési eszközök készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben foglaltakat.
(5) A területrendezési terv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatainak tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének térségi szempontjait.
(5) A jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervek kapcsán felmerülő kártalanítások tekintetében a külön jogszabályban előírtak szerinti eljárásban a Magyar Államot a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter képviseli.
(6) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.
(6) A területrendezési terv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatainak tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének térségi szempontjait.
(6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.
(7) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.
23/A. §
(1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/-10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében (2. számú rajzi mellékletében) ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha külön jogszabály alapján lefolytatott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol;
b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/-10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében (2. számú rajzi mellékletében) ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/-10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
c) az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni.
c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.
(2) A településrendezési tervek készítése során
a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja;
b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat;
c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat;
d) kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint [az (1) bekezdésben foglaltak szerint] kell érvényesíteni.
(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.
(4) Az országos terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülnie.
(4) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.
(5) Az országos övezetek határait a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervekben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell kijelölni.
(6) A kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben a csúszásveszélyes terület övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek határát az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján a településrendezési tervekben kell kijelölni.
(6) A megyei területrendezési tervben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét, a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét, a történeti települési terület övezetét, a földtani veszélyforrás területe övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.
(7) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (6) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.
23/B. §
(1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.
(1) A kiemelt térség és vármegye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.
(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.
(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a vármegye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.
(3) Az ország, a kiemelt térség és a megye területrendezési terveit egy időben kell készíteni. A megye területrendezési tervének módosítását az ország és a kiemelt térség területrendezési terve átfogó módosításának elfogadását követő egy éven belül kell elfogadni.
(3) Az ország, a kiemelt térség és a vármegye területrendezési terveit egy időben kell készíteni. A vármegye területrendezési tervének módosítását az ország és a kiemelt térség területrendezési terve átfogó módosításának elfogadását követő egy éven belül kell elfogadni.
(4) A területrendezési tervek felülvizsgálata legalább hétévente, az európai uniós tervezési ciklushoz igazodóan történik. Az ország területrendezési tervét az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció elfogadását követő egy éven belül el kell fogadni.

A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok

23/C. §
(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt társadalmi szervezetekkel. A véleményezésre legalább 60 nap határidőt kell biztosítani.
(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt társadalmi szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt egyesületekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább egy hónap határidőt kell biztosítani.
(1) A kiemelt térség és a vármegye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább egy hónap határidőt kell biztosítani.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott digitális formában kell elkészíteni.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(1b) A területrendezésért felelős miniszter, valamint a megyei önkormányzat számára a területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.
(1b) A területrendezésért felelős miniszter, valamint a vármegyei önkormányzat számára a területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.
(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a minisztert és - a külügyminiszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.
(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a minisztert és - a külpolitikáért felelős miniszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.
(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a területrendezésért felelős minisztert és - a külpolitikáért felelős miniszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.
(2) Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni - a külpolitikáért felelős miniszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.
(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a miniszternek.
(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a vármegyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
(4) A rendelettervezethez csatolni kell az illetékes területi főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.
(4) A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.
(4) A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról. Az állami főépítész 15 napon belül adja ki nyilatkozatát, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, nyilatkozatát egyetértőnek lehet tekinteni.
(4) A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a vármegyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról. Az állami főépítész 15 napon belül adja ki nyilatkozatát, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, nyilatkozatát egyetértőnek lehet tekinteni.
(5) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A miniszter 90 napon belül adhatja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(5) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A miniszter három hónapon belül adhatja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(5) A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(5) A vármegyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a miniszternek.
(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek.
(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek az (1a) bekezdésben foglaltak szerint készült tervi mellékletekkel együtt.
(7) A megyei önkormányzat jegyzője a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, a területi főépítész szakvéleményével és a miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
(7) A megyei önkormányzat jegyzője a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, az állami főépítész szakvéleményével és a miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a közigazgatási hivatalnak.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, az állami főépítész szakvéleményével és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a közigazgatási hivatalnak.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, az állami főépítész szakvéleményével és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a kormányhivatalnak.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel, azaz a tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával együtt küldi meg a kormányhivatalnak. Ha a (4) bekezdés szerinti állami főépítészi nyilatkozat nem vagy nem határidőre került kiadásra, azt nem kell csatolni a rendelet előzményeihez.
(7) A vármegyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel, azaz a tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával együtt küldi meg a kormányhivatalnak. Ha a (4) bekezdés szerinti állami főépítészi nyilatkozat nem vagy nem határidőre került kiadásra, azt nem kell csatolni a rendelet előzményeihez.

A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek

23/D. §
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez a területi főépítész térségi terület-felhasználási engedélye szükséges.
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi terület-felhasználási engedélye szükséges.
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(2) A térségi terület-felhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat, vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a vármegyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A térségi terület-felhasználási engedélykérelmet 60 napon belül el kell bírálni.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdősítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a területcsere az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3a) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő,
a) az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,
b) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak és az országos vasúti törzshálózat elemei,
c) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
területi elhelyezése az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3a) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő,
a) az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,
b) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak és az országos vasúti törzshálózat elemei,
c) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
területi elhelyezése az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3b) A 23/D. § (1)-(3a) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.
(3b) A 23/D. § (1)-(3) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.
(4) A térségi terület-felhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el. A másodfokú határozattal szemben az ügyfél keresetet indíthat, amelyet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírál el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
(4) A térségi terület-felhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
(4) A térségi terület-felhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása - az összhang igazolására vonatkozó kérelem kivételével - csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása - az összhang igazolására vonatkozó kérelem kivételével - csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival vagy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával és 8. §-ával.
(5) Amennyiben a térségi terület-felhasználási engedély tárgya több régiót érint, az eljáró területi főépítészt a miniszter jelöli ki.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül kell elbírálni. A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében az ügyintézési határidő 22 munkanap.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül kell elbírálni. A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében az ügyintézési határidő harminc nap.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet - az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelem kivételével - harminc napon belül kell elbírálni. Az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelmet tizenöt napon belül kell elbírálni.
(6) A területi főépítész a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi terület-felhasználási engedélyt és az engedélyezési tervdokumentációt megküldi a kérelmezőnek és a megyei önkormányzatnak.
(6) Az állami főépítész a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi terület-felhasználási engedélyt és az engedélyezési tervdokumentációt megküldi a kérelmezőnek és a megyei önkormányzatnak.
(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el.
(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) soron kívül bírálja el.
(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el.
(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el.
(7) A területi főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(7) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(7) Az állami főépítész a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(7) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(7) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(7) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a vármegyei önkormányzattal.
(8) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(8) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a területfejlesztési és településrendezési terveknek, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket - az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket - az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési terveket - az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(9) A kiemelt térségi és vármegyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési terveket - az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(10) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.
(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.
(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.
(11) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a területrendezési terv megnevezése, amelyre a térségi területfelhasználási engedély vonatkozik,
b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint
c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.
(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter - amennyiben indokolt - évente rendeletében kihirdeti.
23/E. §   Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.
23/E. §   Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.
23/E. §
(1) A 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a területrendezési terv elfogadásáig - de legfeljebb 2 évig - az érintett települések, településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.
23/E. §   A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

Területi információs rendszer

24. §
(1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.
(1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a vármegyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.
(2) A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.
24/A. §   A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter gondoskodik.
24/A. §   A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.
24/A. §   A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a területfejlesztésért felelős miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.

A nyilvánosság és a társadalmi részvétel

25. §
(1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek nyilvánosak.
(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.
(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg. A területrendezési tervek szakmai tartalmának elbírálását a külön jogszabályban meghatározott tervtanácsok végzik.
(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.

Területrendezési tervezési tevékenység

25/A. §
(1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.
(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) lakóhelyét, székhelyét,
d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon- és/vagy telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
f) szakmai gyakorlatának helyét, idejét,
g) szakmagyakorlási jogosultságának megnevezését, jelét és
h) nyilvántartási számát.
(4) A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Területfejlesztési tervezési tevékenység

25/B. §
(1) Területfejlesztési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézménynél (a továbbiakban: háttérintézmény) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területfejlesztési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3) A háttérintézmény a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az érintett személy
a) születési helyét, évét, hónapját, napját és anyja nevét,
b) állampolgárságát,
c) lakóhelyét, székhelyét,
d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon-, illetve telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
f) által folytatott területfejlesztési tervezési tevékenység megnevezését, jelét és
g) nyilvántartási számát.
(4) A háttérintézmény által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A háttérintézmény a nyilvántartásában szereplő adatot csak addig kezelheti, amíg a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy gyakorolja tervezési tevékenységét.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 4. §-a hatályát veszti:
(2)
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat.
(4) A megyei önkormányzat a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül kezdeményezi a megyei területfejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.
(5) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott regionális fejlesztési tanácsokat 1996. december 31-ig meg kell alakítani. Az ezzel kapcsolatos szervezőmunkát a miniszter végzi.
(6) A területrendezés és a területfejlesztés állami feladatainak ellátását segítő háttérintézményi feltételekről a miniszter 1996. december 31-ig gondoskodik.
(7) A törvény 6. § e) pontjában foglalt rendelkezéseket 1997. január 1-jétől kell alkalmazni. 1996. évre a 27. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak az irányadóak.
(8) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott koncepciót 1996-ban, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egyidejűleg kell előterjeszteni. Felülvizsgálata és megújítása hatévente történik, végrehajtásáról a Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek.
27. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;
a) a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;
a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;
a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a vármegyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;
b) a kedvezményezett területek besorolását;
b) a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;
b) a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;
c) a térségek besorolását és a kiemelt térségek behatárolását;
c) a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályait;
c) a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
c) a településrendezési terv területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
d) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét;
d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;
e) a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait;
e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;
f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;
g) a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.
g) a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.
g) a 20. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzeszköz - a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális fejlettséget, illetve elmaradottságot figyelembe vevő - differenciált területi felosztását.
g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.
h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét;
h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;
i) a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját.
j) a területrendezési tervek térségi szabályozása övezeti tervlapjain meghatározott alövezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok nyomvonalainak pontosítására vonatkozó eljárási rendet.
j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait;
k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait, valamint a pénzeszközök felhasználásának részletes szabályait,
k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait;
l) a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárásrendjét;
m) a kistérségi fejlesztési tanácsok szakmai munkaszervezetei (szolgáltató irodák) létrehozásának, valamint működésének részletes szabályait;
m) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét;
n) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
n) a közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
n) a közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
n) a kormányhivatal, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
n) a kormányhivatal és a kincstár, a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
o) a regionális fejlesztési tanácsokkal a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében kötendő megállapodások részletes szabályait;
o) a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
p) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit.
p) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit;
q) a területrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait.
q) az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
r) a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;
r) a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;
s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését.
s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;
t) az országos területrendezési terv szerinti területfelhasználási engedélyezés részletes eljárási szabályait.
t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
t) a területrendezési tervekben nem szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
v) a kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
w) a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
x) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézmény kijelölését;
z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő - személyes adatot nem tartalmazó - dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a területfelhasználás és tájhasznosítás, a terület- és tájrendezés országos, illetve térségi szabályait;
b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeit és a tervek nyilvántartásának szabályait;
c) a területfejlesztési és területrendezési tervezésre jogosultak körét és a szakképesítési feltételeket;
d) a tervtanács működésének szabályait.
e) a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás részletes szabályait;
f) a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;
g) a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.
(3) A miniszter a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül kezdeményezi a regionális fejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával. Az ezzel kapcsolatos szervező munkát a miniszter végzi.
(3) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladatait és működésük részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, hogy a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait.
(4) A regionális fejlesztési tanács a megalakulása időpontjától jogutódja a megalakulása előtt ugyanazon tervezési-statisztikai régióban működő regionális fejlesztési tanácsnak. Amennyiben az újonnan megalakult regionális fejlesztési tanács működési területe eltér az előző regionális fejlesztési tanács működési területétől, az érintett felálló regionális fejlesztési tanácsok a jogutódlásról a megalakulásuktól számított 90 napon belül állapodnak meg. A Budapesti Agglomerác