2005. évi XVIII. törvény

SZÍNEZŐS

a távhőszolgáltatásról

Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása érdekében, a fogyasztóvédelem, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1)	E törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti.

(2)

E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. E törvény 4. § (2)-(3) bekezdését, 57. § (2) bekezdését, 57/D. §-át és 59/A. §-át a távhő értékesítésére is alkalmazni kell.

(3)

E törvény rendelkezéseit

a)	az erőművek távhőtermelő létesítményeire a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.),

b)	a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történő kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,

c)	a (2) bekezdésben felsorolt létesítmények létesítésére és átalakítására a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény,

d)	az erőművek távhőtermelő létesítményeire a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)

rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(4)

Nem tartozik - a 4. § (2)-(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével - e törvény hatálya alá az a termelő, amely a távhőt távhőszolgáltató közbeiktatása nélkül, egyedi szerződés alapján, közvetlenül nem lakossági felhasználónak termeli (a továbbiakban: egyedi szerződés alapján termelő).

(5)

E törvény rendelkezései - a 4. § (2)-(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével - nem alkalmazhatók

a)	a saját felhasználási célra hőt termelő létesítményre

Általános követelmények

2. §

A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Fogalommeghatározások

3. §

E törvény alkalmazásában

a)	csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

b)	díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

c)	engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

e)	épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

f)	felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;

felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

ga)

lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által megvásárolt lakóingatlan bérlője, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanokon fennálló lakásbérleti jogviszony bérlője;

gb)	egyéb felhasználó: a ga) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

h)	felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

i)	felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

j)	hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

k)	hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;

hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

la)	termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

lb)

lc)	felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

m)	megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

n)	szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

o)	szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

p)	távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

q)	távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

r)	távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

s)	távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;

üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését;

külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

II. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai és eljárása

4. §

A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

(1)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

kiadja, módosítja vagy visszavonja

aa)	a távhőtermelői létesítési engedélyt,

ab)	a távhőtermelői működési engedélyt,

ac)	a távhőtermelői tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyt,

ad)	a távhőtermelő létesítmény megszüntetésére vonatkozó engedélyt,

ae)	a távhőszolgáltatói működési engedélyt,

af)	a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyt;

b)	ellenőrzi a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartását, e tekintetben együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel;

c)	jóváhagyja az e törvény hatálya alá tartozó engedélyest érintő, a 19. § (1) bekezdése szerinti cégjogi eseményeket, valamint az engedélyesben történő befolyásszerzéseket;

d)	ellátja az ármegállapítással összefüggő, e törvényben meghatározott feladatokat;

e)	ellátja a távhőszolgáltatási támogatással összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat; és

negyedévenként rendszeresen vagy eseti felhívásra tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a hatósági ellenőrzés során tudomására jutott és az 57/D. § (5) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás révén rendelkezésére álló adatokról;

g)	elvégzi, valamint az érintett engedélyesek közreműködésével elvégezteti a távhőszolgáltató működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá a távhőszolgáltatóval szembeni elvárás, valamint a távhőszolgáltatás jellemzőinek felmérését.

(2)

A Hivatal ellenőrzi és felügyeli az engedélyesnél, a távhőszolgáltatónak távhőt értékesítőnél (a továbbiakban: értékesítő), a külön kezelt intézménynél, a befolyásszerzőnél és az egyedi szerződés alapján termelőnél a jogszabályban, engedélyes esetén az engedélyben, valamint a Hivatal egyéb határozatában foglalt előírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott összegű bírság alkalmazását rendelheti el.

(2a)	Bírság kiszabása esetén a Hatóság - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl - mérlegeli a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységet.

(3)

A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a (2) bekezdésben meghatározottaktól eseti és rendszeres információt kérni, jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségével, engedélyhez kötött tevékenységével vagy a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

(4)	Közigazgatási perben nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének, ha a Hivatal határozatában a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége, engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában döntött.

(4a)	A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(5)	A Hivatal véglegessé vált határozatait - a személyes és védett adatok kivételével - a honlapján közzéteszi.

(1)	A Hivatal eljárására a Vet.-ben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(2)

A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

5. §

(1)

A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,085%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,085%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2)

Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a)	a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(3)

Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.

5/A. §

Az e törvényben meghatározott eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az önkormányzat képviselő-testületének feladatai

6. §

(1)	A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(2)

Az önkormányzat képviselő-testülete:

a)	rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;

rendeletben határozza meg a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, az 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket;

c)	rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;

d)	megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

e)	rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;

f)	rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;

g)	rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.

rendeletben előírhatja, hogy a 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a közszolgáltatási szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen;

i)	rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait.

(3)

A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál.

(4)	A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

Az önkormányzat jegyzőjének feladatai

A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):

7. §

(1)

A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):

a)	megküldi véleményezésre a távhőszolgáltató üzletszabályzatát a fogyasztóvédelmi hatóságnak;

b)	jóváhagyja a távhőszolgáltató által kidolgozott üzletszabályzatot;

c)	ellenőrzi a távhőszolgáltató tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltak betartása szempontjából;

d)	jogosult a távhőszolgáltatótól a c) pont szerinti ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is; és

(2)	Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

Fogyasztóvédelem

8. §

(1)

A fogyasztóvédelmi hatóság:

a)	az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi a távhőszolgáltató üzletszabályzatát,

b)	eljár a 11. § (2) bekezdésében, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43. § (1)-(4) bekezdésében, a 44. §-ban, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni megsértése esetén.

(2)	A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a)	a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartására kötelezése,

b)	a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettsége megsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása, és

c)	ha a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

9. §

A Hivatal hatósági fogyasztóvédelmi feladatai ellátása során

a)	együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel a távhőszolgáltatás országos, elvi jellegű kérdéseiben;

a fogyasztóvédelmi hatóság és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a Hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság 8. §-ban foglalt feladatának ellátásához szükségesek.

10. §

Az önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)

a)	megküldi előzetes véleményezésre a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdek-képviseleteknek a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések tervezetét,

11. §

(1)

A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni a Hivatallal, az önkormányzat jegyzőjével és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a lakossági felhasználókat, illetve a természetes személy díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdek-képviseletekkel.

(2)

A távhőszolgáltató köteles az általános szerződési feltételeit - kiemelve a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeit, azok változását, a számlázás rendjét és a szolgáltatás minőségi követelményeit - az ügyfélszolgálatán könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

(3)	A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt az érintett távhőszolgáltató felé megtette.

III. FEJEZET
AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

12. §

(1)	A távhő termelése és szolgáltatása - teljesítményhatár nélkül - engedélyköteles tevékenység.

(2)

Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése vagy csökkentése, tüzelőanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés) engedélyköteles tevékenység, amelyre a Hivatal távhőtermelői létesítési engedélyt ad ki.

(3)	A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység tervezett megszüntetése előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt köteles kérni a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével.

(4)	A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetése megtagadható vagy feltételhez köthető, ha az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(5)	Az (1) bekezdésben említett távhőtermelői tevékenység és a (2) bekezdésben említett létesítés esetében, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(6)	Amennyiben az ügyfél a Vet. szerinti engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, e törvény alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Vet. szerinti engedélyt is.

(7)	A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény és a Vet. szerinti engedélyt egy engedélyben adja ki.

13. §

(1)	Az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás szabályait és az engedély kiadásának rendjét a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg.

(2)

A Hivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha:

a)	a jogszabályi feltételek hiányoznak;

b)	a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll;

c)	a kérelmező a 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti bármely engedélyét neki felróható ok miatt tíz éven belül visszavonták;

d)	a kérelmező nem rendelkezik a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához szükséges engedélyekkel.

A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély

14. §

(1)	A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell.

(2)

A távhőtermelői létesítési engedély az engedélyben meghatározott ideig hatályos. Az engedély - kérelemre - egyszer, az engedélyben foglalt időtartammal azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik, és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély visszavonható.

(3)	A távhőtermelő létesítmény használatbavétele előtt üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.

15. §

(1)	Az eredményes üzembe helyezési eljárást követően - kérelemre - távhőtermelői működési engedélyt kell kiadni.

(2)	A távhőtermelői működési engedély határozatlan időre szól.

A távhőszolgáltatói működési engedély

16. §

(1)	A távhőszolgáltatói működési engedélyt a Hivatalnál kell kérelmezni.

(2)	Az engedélyes az üzemeltetésébe adott létesítménnyel a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően jogosult az engedélyezett településen vagy településrészen távhőt szolgáltatni.

(3)	A távhőszolgáltatói működési engedély határozatlan időre szól.

17. §

Ha a távhő termelésére engedélyt kérő egyúttal távhőszolgáltatásra is működési engedélyt kér, azt a 16. § előírásainak figyelembevételével, önálló távhőszolgáltatói működési engedélyként kell kérni és kiadni.

Az engedélyes kötelezettségei

18. §

Az engedélyes köteles:

a)	a működési engedélyben meghatározott feltételeket teljesíteni;

b)	az e törvény szerinti ellátási kötelezettségnek eleget tenni;

c)	a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni;

d)	az új vagy növekvő igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni;

a Hivatal által előírt tartalomban és formában az engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel kapcsolatos adatokat és információkat a Hivatalnak, valamint - felhasználói panaszok esetén - a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdekképviseleteknek megadni és hozzáférhetővé tenni.

f)	az engedély módosítását szükségessé tevő körülmény bekövetkezése esetén a Hivataltól a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni.

Számviteli szétválasztás

18/A. §

(1)	Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)

Az engedélyes - a számviteli politika részeként - olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3)

Az engedélyes

a)	a villamosenergia-termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban,

b)	a távhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva, valamint

c)	az egyéb tevékenységeit

az éves beszámolója vagy az egyszerűsített éves beszámolója (a továbbiakban együtt: beszámoló) kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amely esetén az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása az a) pont szerinti esetben telephelyenként, a b) pont szerinti esetben településenként önálló mérleget és összköltség eljárással készült eredménykimutatást jelent. Az engedélyes a beszámoló könyvvizsgálatát a számviteli szétválasztásra vonatkozóan elvégezteti.

(4)

A több tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes beszámolója kiegészítő mellékletében köteles a (3) bekezdés szerint a különböző engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(6)	A Hivatal jogosult az engedélyes pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokba és iratokba betekinteni.

18/B. §

(1)	Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.

(2)

Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.

18/C. §

(1)

Az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató tárgyévi auditált beszámolójában szereplő, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértéket (a továbbiakban: nyereségkorlát).

(2)

Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató (1) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye meghaladja a nyereségkorlátot, dönt a nyereségkorláton felüli összeg megosztásáról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.

Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése

19. §

(1)

Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2)

A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani a cégbírósághoz. A cégbejegyzési kérelem benyújtási határideje a Hivatal hozzájáruló határozatának közlését követő napon kezdődik.

(3)	A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(4)

Az engedélyes vállalkozásban a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(5)	Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (4) bekezdés szerinti következő mértéket.

(6)

A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Hivatal az (1) és (4) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit sérti, vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(7)

A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik.

(8)

Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy - ha a cégjogi esemény később hatályosul - a hatályosulástól számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9)

Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(10)	Az e §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki az engedélyessel és a befolyásszerzővel szemben.

A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása

20. §

(1)

A Hivatal a működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes tevékenységével felhagy vagy a Hivatal erre irányuló felhívása ellenére

a)	törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban vagy a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget;

b)	a távhőtermelői vagy a szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltatás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, a környezetet, továbbá a felhasználói érdekeket súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti, és a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget;

(1a)

A távhőtermelő földgázellátása megszűnésének esetében - tekintettel a 18. §-ban foglalt kötelezettségeire - nem vehet részt a Get. szerinti végső menedékes eljárásban, de földgázkereskedője földgázellátása megszűnésének napjától kezdődően 7 napig jogosult földgázt vételezni a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: MSZKSZ) által kezelt készletből, a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből legfeljebb 1 272 000 MWh mennyiségig, a vételezéskor alkalmazandó hatósági földgázáron. Ha a távhőtermelő az így rendelkezésére álló 7 napon belül nem biztosítja a távhőtermeléshez szükséges földgáz tüzelőanyag önálló vagy földgázkereskedőn keresztüli beszerzését, a Hivatal a távhőtermelői működési engedélyét visszavonja. Ha a földgázellátását biztosítani nem tudó távhőtermelő egyben az adott település távhőszolgáltatói működési engedélyese is, akkor a Hivatal mind a távhőtermelői, mind a távhőszolgáltatói működési engedélyét visszavonja.

(1b)

Ha a Hivatal az (1a) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes jogosult földgázt vételezni az Fbkt. 4/A. § (1) bekezdése szerint a Hivatal kijelölésre vonatkozó döntése közlésének napjától kezdődő 7 napon keresztül, a vételezéskor alkalmazandó (1f) bekezdés szerinti hatósági földgázáron.

(1c)

Ha a Hivatal az (1a) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély visszavonással érintett távhőtermelőre nézve megállapított hatósági távhőtermelői ár alkalmazására köteles, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra - más árat nem állapít meg. Ha az (1a) bekezdés alkalmazása folytán a Hivatal a távhőszolgáltatói működési engedélyt is visszavonja, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély visszavonással érintett távhőszolgáltatóra nézve meghirdetett távhőszolgáltatási támogatásra jogosult, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra - más támogatást nem állapít meg.

(1d)

A Hivatal az 57/D. § szerinti javaslatának elkészítése során az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt esetekben az MSZKSZ által az Fbkt. rendelkezései alapján biztosított földgáz hatósági áron számított ellenértékét indokolt költségként ismeri el. Ha az engedély visszavonásával érintett távhőtermelő az Fbkt. rendelkezései alapján igénybe vett földgáz ellenértékét nem fizeti meg, ezt a költséget a Hivatal a kijelölt engedélyesnél veszi figyelembe, amely ezzel elszámolni köteles az MSZKSZ-nél.

(1e)	Az MSZKSZ köteles a földgázforrás igénybevételét követő első betárolási időszak végéig az (1a) és (1b) bekezdés szerint felhasznált földgázforrást visszapótolni.

(1f)

Az e § alapján alkalmazandó hatósági földgázár a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása esetére vonatkozó ár.

(2)	Az engedély visszavonásával egyidejűleg új engedélyt kell kiadni vagy új engedélyest kell kijelölni.

(3)	A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani, a távhőtermelő létesítmény, vagy az engedélyköteles tevékenység megszüntetésével kapcsolatos eljárás, a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig.

(4)	A Hivatal felszámolás vagy végelszámolás esetén, vagy ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az engedélyben meghatározott módon folytatják és az a távhőellátás jelentős zavarát idézheti elő, a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet.

(5)

A (2) bekezdés szerinti esetben a korábbi engedélyes köteles a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos távhőtermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges eszközeit az új vagy kijelölt engedélyesnek ellenszolgáltatás ellenében üzemeltetésre átadni, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat rendelkezésre bocsátani.

(6)

Az engedélyes a (2) bekezdés szerinti új engedélyes vagy a (2) és (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli.

IV. FEJEZET
JOGOK IDEGEN INGATLANON

21. §

(1)

Távhőtermelő létesítmény, távhővezeték-hálózat, illetve annak részét képező berendezés, vezeték, valamint hőközpont elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges idegen ingatlan használatára az engedélyes

b)	vezetékjogot,

c)	használati jogot és

e)	biztonsági övezet kijelölést

kérhet.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az engedélyes

a)	a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,

b)	a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel, valamint

c)	az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával, valamint értékcsökkenésével

okozott kárt az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti használati jogok gyakorlásának megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, újrahasznosításra alkalmassá tenni.

(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében az engedélyes és az ingatlantulajdonos állapodik meg, ide nem értve a 28. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

21/A. §

A műszaki biztonsági szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

(2)

Az előmunkálati jog alapján, a jogosult vagy megbízottja az idegen ingatlanon véglegessé vált határozat felhatalmazása alapján - a felhatalmazást követő egy éven belül -, a szükséges jeleket elhelyeztetheti, méréseket, vizsgálatokat végezhet. Az ingatlan tulajdonosa e munkálatok végzését - kártalanítás ellenében - tűrni köteles.

(6)	Az előmunkálati jogot a műszaki biztonsági szerv engedélyezi. Az eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Vezetékjog

23. §

(1)

Távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték közterületnek, közútnak és vasúti pályának (a továbbiakban együtt: közterület) nem minősülő idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére kártalanítás ellenében, hatósági határozattal vezetékjog létesíthető a távhőszolgáltató javára, ha az az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített távhővezeték-hálózatra vagy annak részét képező vezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az illetékes vezetékjogot engedélyező hatóság kötelezheti az engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére.

(2)	A vezetékjogot a műszaki biztonsági szerv engedélyezi. A vezetékjog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie.

(3)

Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a)	a föld alatti és különösen indokolt esetben a föld feletti távhővezeték-hálózatot és az ahhoz szükséges tartószerkezetet létesíthet, illetve helyezhet el;

b)	az a) pont szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, eltávolíthatja;

c)	a távhővezeték-hálózat mentén levő, annak épségét közvetlenül veszélyeztető fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit - kártérítési kötelezettség mellett - eltávolíthatja;

d)	a távhővezeték-hálózattal - a miniszternek a szabályozásban érdekelt miniszterrel egyetértésben kiadott, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon - más építményt és nyomvonalas műtárgyat megközelíthet, illetve keresztezhet.

24. §

Távhővezeték-hálózat részét képező vezeték az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés alapján is létesíthető és üzemeltethető.

25. §

A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

26. §

Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhővezeték és a tartószerkezet eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

27. §

(1)	A vezetékjog megszűnik, ha annak jogosultja, a mindenkori engedélyes a távhővezeték-hálózatot és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha annak üzemben tartását véglegesen megszünteti.

(2)

A vezetékjog megszűnése esetén az engedélyes - a vezetékjog megszűnésével egyidejűleg - köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. Ennek elmulasztása esetén - az engedélyes költségére - az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni a vezetékjog törlését. Az ingatlantulajdonos kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni. A vezetékjog jogosultja köteles az ingatlantulajdonosnak a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatban felmerült kiadásait megtéríteni.

Használati jog

28. §

(1)	A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani.

(2)	Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti az járási hivataltól.

(3)	A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét a járási hivatal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott módon.

29. §

(1)

A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

(2)	Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hőközpontot a használati jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(3)

A használati jog megszűnése esetén az engedélyes a használati jog megszűnésével egyidejűleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történő törlést. Ennek elmulasztása esetén - az engedélyes költségére - az ingatlan tulajdonosa is kérheti a használati jog törlését. Az ehhez szükséges nyilatkozatot az engedélyes köteles az ingatlantulajdonosnak kiadni, és a törléssel összefüggésben felmerült kiadásait megtéríteni.

30. §

Ha a használati joggal terhelt idegen ingatlan tulajdonosa a saját felhasználási helyére vonatkozó közszolgáltatási szerződést felmondja, a használati jog az engedélyest továbbra is megilleti mindaddig, amíg a hőközpontból más felhasználót is ellát. Ebben az esetben a használati jog az érdekeltek megállapodásával szüntethető meg.

Biztonsági övezet

32. §

(1)	A távhővezeték-hálózat biztonságának, zavartalan működésének, valamint az azt körülvevő környezet lehető legteljesebb védelme érdekében biztonsági övezetet lehet kijelölni. A biztonsági övezet kijelölésének módjára vonatkozó szabályokat az miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)

A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet, építményt vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényt (fát) ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a távhővezeték-hálózat biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3)	A távhővezeték-hálózatot úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és a tájképi értéket a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

(4)	A biztonsági övezetet és az arra vonatkozó előírásokat a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.

V. FEJEZET
A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

33. §

(1)	A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2)	A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

34. §

(1)	A távhőszolgáltató tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(2)

Abban az esetben, ha a távhővezeték-hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhőszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerinti éves és hosszú távú szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)

A (2) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévő - a távhővezeték-hálózat részét képező - azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével köti össze a csatlakozási pontig bezáróan. E vezetékszakaszt a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(4)

Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a 33. § (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is.

34/A. §

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató együttműködik a villamos energia elosztókkal a Vet. 32/B. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmú jelentés elkészítése érdekében.

VI. FEJEZET
A TÁVHŐTERMELŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony

35. §

A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti

éves és

b)	az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló

szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.

Igénybejelentés, tájékoztatás

36. §

(1)

Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(2)	A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek mellett köteles tájékoztatást adni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegéről, amely a felhasználót a 34. § (4) bekezdése szerint terheli.

Közszolgáltatási szerződés

37. §

(1)	A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közszolgáltatási szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2)

Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

(3)	Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(4)	Nem köteles a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 36. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.

(5)	A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6)

A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

(7)

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.

(8)	Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a távhőszolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)-be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(9)

A távhőszolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra vagy díjfizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.

38. §

(1)	Az általános közszolgáltatási szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közszolgáltatási szerződés - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - határozott időtartamra szól.

(2)

Az általános közszolgáltatási szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:

a)	a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

b)	a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)	viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)	a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

(3)	Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, közszolgáltatási szerződés ismételt megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

(4)	Egyedi közszolgáltatási szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

(5)

Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közszolgáltatási szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

a)	a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;

b)	az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;

c)	a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

d)	viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

e)	a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.

(6)

A közszolgáltatási szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

(7)

A közszolgáltatási szerződést a távhőszolgáltató csak a 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

(8)	Amennyiben a felhasználó a távhővel ellátott épületben lévő, közös tulajdonban és közös használatban lévő épületrész fűtését meg kívánja szüntetni, és ez a közszolgáltatási szerződés módosítását teszi szükségessé, a szerződés módosítására vonatkozó igényt a távhőszolgáltató nem utasíthatja el.

39. §

A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási szerződés megkötését

a)	köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;

b)	megtagadhatja, ha más felhasználó távhővételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;

c)	feltételekhez kötheti, ha a felhasználóval korábban fennálló közszolgáltatási szerződést az 51. § (3) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően mondta fel.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

40. §

(1)	A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2)	A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

41. §

(1)

A távhőszolgáltató jogosult az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint

a)	az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy

b)	környezetvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás általános feltételeit a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg.

(2)	A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3)	Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

42. §

A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 40. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 41. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

43. §

(1)	A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

(2)	A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen, a hőközpontban vagy - amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak - a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(3)	A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott időponttól kezdődően a Távhő-szolgáltatási Közszolgáltatási Szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.

(4)	Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(5)

A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

(5a)	A felhasznált - fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára használt - távhő mennyiségének épületrészenként történő mérése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben kötelező.

(6)

A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.

44. §

(1)

A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása - a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint - a távhőszolgáltató feladata. az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.

(2)

Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közszolgáltatási szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.

(3)

Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanok kivételével - a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak.

(4)

A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

(5)	A távhőszolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak, az (1) bekezdés szerinti esetben a díjfizetőnek a kézhezvételtől számítva legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

A távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett

46. §

(1)

Az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.

(2)

A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

47. §

A szolgáltatott és a felhasznált távhő mérésével és elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos általános szabályokat az önkormányzat a díjalkalmazási feltételekben határozza meg.

48. §

(1)

Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani

a)	a hőmennyiség szabályozását, továbbá

b)	a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.

(2)

Szolgáltatói hőközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhőmennyiségből az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiség műszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidőig, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a hőközpont létesítéséhez a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történő használatát a távhőszolgáltató részére díjmentesen biztosítja.

(3)	Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a szolgáltatót terhelik.

(4)	A törvény hatálybalépését követően új szolgáltatói hőközpont csak akkor létesíthető, ha egyidejűleg megvalósul a felhasználási helyen a hőmennyiség-szabályozás lehetősége és a hőmennyiség felhasználónkénti mérése.

A szerződésszegés és következményei

49. §

(1)

A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)	a távhőszolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)	a távhőt nem a közszolgáltatási szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)	a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)	a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)	felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a 40-41. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)	a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

(2)

A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)	a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)	a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;

d)	a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e)	a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)	a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)	a távhő vételezését nem a 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

50. §

(1)

A közszolgáltatási szerződés megszegésének következménye:

a)	díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

kötbér,

c)	kártérítés,

d)	csökkentett mértékű szolgáltatás,

e)	távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f)	közszolgáltatási szerződés felmondása.

(2)	Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

(3)	A pótdíj mértékét a távhőszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati díjrendelet tartalmazza.

(4)	A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5)	A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6)	Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

51. §

(1)

A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére

a)	a díj arányos részét visszatéríteni, ha a 49. § (1) bekezdésének e) pontjában,

b)	kötbért fizetni, ha a 49. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontjában

meghatározott szerződésszegést követi el.

(2)	A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 49. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3)

A távhőszolgáltató

a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 49. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját az önkormányzatnak az áralkalmazás és a díjfizetés feltételeit megállapító rendeletében meghatározott határidőn túl nem vagy késedelmesen fizeti meg;

b)	a távhőszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 49. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el;

c)	a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 49. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el.

(4)	A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

(5)	A (3) bekezdés esetére az önkormányzat rendeletében csökkentett mértékű szolgáltatási kötelezettséget írhat elő a távhőszolgáltatónak.

(6)	Az 50. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

(7)

A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

(8)

A járásbíróság nemperes eljárásban elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

a)	a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését,

b)	szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve

c)	a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(9)

A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha

a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(10)	A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(11)	A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(12)	A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(13)	A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.

(14)

A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesség

51/A. §

(1)

Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közszolgáltatási szerződés - távhőszolgáltatás díjára vonatkozó fizetési késedelem miatt történő - felmondása alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2)	A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3)	Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a távhőszolgáltató köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4)

Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó közszolgáltatási szerződésének fizetési késedelem miatti felmondása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a távhőszolgáltató azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5)	A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő, fizetési, valamint a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6)

A moratóriumot biztosító távhőszolgáltató a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a távhőszolgáltató által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a távhőszolgáltató viseli.

(7)	Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)	Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. § szerint egyszerű kezesként felel.

(9)	A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

A Távhő Közszolgáltatási Szabályzat és az üzletszabályzat

52. §

(1)	A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait - a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletével kiadott - a Távhő Közszolgáltatási Szabályzat állapítja meg.

(2)	A Távhő Közszolgáltatási Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.

53. §

A felhasználói igénykielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

A felhasználói berendezés létesítése és működtetése

54. §

(1)	A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2)	A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3)	A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4)	A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni és nyilatkozni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5)

Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6)

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a)	létesíthet új felhasználói berendezést;

b)	helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(7)	A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásáról a felhasználót 30 napon belül köteles értesíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén annak indokairól a felhasználót köteles tájékoztatni.

55. §

(1)	A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(2)

A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(3)	A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

Egyéb jogviszony

56. §

(1)	A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

(2)	A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

(3)	A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.

VII. FEJEZET
ÁRMEGÁLLAPÍTÁS

57. §

(1)	A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során az árak megállapításáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(2)

A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a)	ösztönöznie kell a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a távhővel való takarékosságot;

figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit.

c)	a Hivatal által kiszabott bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

(3)

A távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(4)	Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az lehetővé tegye az árak és díjak átláthatóságát.

57/C. §

(1)

A távhőszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak haladéktalanul megküldi

a)	a távhőszolgáltató és a távhőtermelő közötti hővásárlási célú,

b)	a távhőszolgáltató és a helyi önkormányzat között a helyi önkormányzat területén közszolgáltatás ellátására és az ezzel összefüggésben kötött

megállapodásokat.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásokból a távhőszolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a távhőszolgáltató vagy a távhőtermelő üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3)

Nem törölhető a (2) bekezdés szerint

a)	az alkalmazott ár, illetve díj mértéke, a díjstruktúra,

b)	a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

c)	a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

d)	az elvárt nyereség meghatározása,

e)	a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyei - az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - figyelembevételének módja, és

f)	minden egyéb olyan adat, amely az árképzés, illetve a díjmegállapítás alapjául szolgál.

(4)

A távhőszolgáltató - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a honlapján közzéteszi

a)	az üzletszabályzatát,

b)	a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,

c)	a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,

d)	a számvitelről szóló törvénynek megfelelő formában az előző gazdálkodási év adatait,

e)	külön jogszabályban meghatározott információkat,

f)	a távhőszolgáltató szolgáltatási területén elérhető, a távhőszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait.

57/D. §

(1)

A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját - mint legmagasabb hatósági árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) -, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)	A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással és a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.

(3)	A hatósági árat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 90 napon belül tegye meg javaslatát.

(5)

Az engedélyes, illetve az értékesítő köteles a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megadni, amely a Hivatal árelőkészítő tevékenységéhez szükséges. Az engedélyes, illetve az értékesítő a Hivatal által megjelölt, 15 napnál nem rövidebb határidőn belül adja meg tájékoztatását, illetve szolgáltat adatokat. Az értékesítő az adatszolgáltatással egyidejűleg legalább a távhőárra és a távhőmennyiségre vonatkozó adatokat az érintett távhőszolgáltató részére is megküldi.

(6)	A földgáztüzelésen alapuló hőtermelési technológiát alkalmazó távhőtermelő - ideértve a távhőtermelői engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatót is - köteles minden év június 1-jéig a következő gázévre vonatkozó földgáz beszerzési szerződést megkötni, és azt a Hivatal számára megküldeni.

(7)	Ha az engedélyes és az értékesítő az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást, szolgáltat adatot vagy foglal állást, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás, állásfoglalás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

(8)	Az adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.

57/E. §

(1)	A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(2)	A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(3)	A hatósági árnak a szerződés megkötése után bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik, a felek azonban az új ártól lefelé - közös megegyezéssel - eltérhetnek.

(4)	E § alkalmazásában szerződés alatt az értékesítő és a távhőszolgáltató közötti szerződést, valamint a távhőszolgáltató által a lakossági felhasználóval vagy a külön kezelt intézménnyel kötött közszolgáltatási szerződést kell érteni.

57/F. §

Távhőszolgáltatási támogatásban részesülhet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő távhőszolgáltató és külön kezelt intézmény.

57/G. §

E törvénynek az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvénnyel megállapított 44. § (5) bekezdését első alkalommal a 2015. január 1-jétől elszámolt időszakot is tartalmazó számlák tekintetében kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §

(1)	E törvény 54-55. §-ai nem érintik a hatálybalépésekor meglévő felhasználói berendezések tulajdonjogát, valamint az abból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(2)	E törvény 21-32. §-ainak hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatói hőközpontokat magában foglaló helyiségekre, amelyeket a törvény hatálybalépésekor a távhőszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján használ.

(3)	A távhőszolgáltató jogosult az e törvény hatálybalépésekor meglévő vezetékjogot és használati jogot a jog létrejöttekor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gyakorolni.

59. §

e törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat - az időszakban hatályos szabályok szerint - időarányosan kell megfizetni.

59/A. §

(1)	Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ával megállapított, e törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a 2011. március 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.

(2)	Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult díjmegállapítási, díjmegváltoztatási eljárásokban (ügyekben) is alkalmazni kell.

59/B. §

(1)

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának hatálybalépésekor hatályos működési engedéllyel rendelkező távhőszolgáltató, és hatályos, Hivatal által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező távhőtermelő köteles 2011. december 31-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti távhőtermelő kérelmező mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti működési engedély az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedély vagy a Hivatal működési engedélyt visszavonó határozatának véglegessé válásáig hatályos.

(4)	Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

60. §

(1)

A kormány rendeletben állapítja meg

a)	a Hivatal által végzett ellenőrzésekre vonatkozó részletszabályokat, valamint a Hivatal által kiszabható bírság mértékét;

b)	a távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás további részletes szabályait és az engedély kiadásának feltételeit (12-13. §);

c)	az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályokat (21-32. §);

d)	a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony általános szabályait (35. §);

e)	a távhőszolgáltatás korlátozásának általános elveit (41. §);

f)	a fűtéshez és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit [43. § (3) bekezdés];

g)	a távhőszolgáltató, a felhasználó, a felhasználó megbízottja és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait (52. §);

h)	a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításának szabályait [3. § m) pont].

a távhőszolgáltatás árképzése átláthatóságának biztosítása érdekében, a távhőszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok - különösen a távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozás, költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk - körét és a közzététel módját.

k)	a műszaki biztonsági szerv vagy szervek kijelölését.

m)	a fűtési célra és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló szétosztási arányok meghatározására, valamint a hőmennyiségmérők és a költségmegosztók alkalmazására vonatkozó szabályokat.

n)	a folyamatos távhőellátás fenntartása érdekében történő kijelölési eljárásra, a kijelöléssel érintettek jogaira és kötelezettségeire, a kijelölés következtében fizetendő ellenszolgáltatásra és az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat (20. §).

o)	a közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit.

p)	a cégjogi események és befolyásszerzés engedélyezésének részletes szabályait és a benyújtandó kérelem formai és tartalmi követelményeit.

(2)

A miniszter rendeletben

állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árszerkezetét, legmagasabb árait és azok alkalmazásának időpontját, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjainak szerkezetét, legmagasabb díjait és azok alkalmazásának időpontját, továbbá az árelőkészítés módszertanára vonatkozó szabályokat;

c)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben megállapítja a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

d)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza az 57. § (3) bekezdése szerinti szempontokat;

e)	állapíthatja meg az 57. § (3) bekezdése szerinti távhőszolgáltatási csatlakozási díj megállapítása érdekében kötelezően benyújtandó adatok körét;

állapítja meg a távhőszolgáltatási támogatás mértékét és az előkészítése módszertanára vonatkozó szabályokat, továbbá a távhőszolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeire, a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos adatszolgáltatásra, adatkezelésre, a távhőszolgáltatási támogatás kezelésére, nyilvántartására, kifizetésére, elszámolására, felülvizsgálatára és ellenőrzésének rendjére, valamint az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat;

h)	állapítja meg az engedélyesek nyereségének korlátozására és megosztására vonatkozó részletes szabályokat.

i)	állapítja meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.

(3)	Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2)-(4) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.

(5)

A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg az engedélyes és az értékesítő által rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait.

61. §

(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2)	Az 5. § (4)-(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

61/A. §

Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

61/B. §

E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61/C. §

E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni.

62. §

Ez a törvény

a)	az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, továbbá

b)	az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6., 8., 10. pontjának és a Melléklet 3. pontjának

c)	a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

A jogszabály 2005. április 25-én jelent meg a Magyar Közlöny 54. számában.
hatályba lépett 2005. július 1-jén.

A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2020. augusztus 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 25-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 4-én lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2013. április 4-én lépett hatályba. 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 19-én lépett hatályba. 2013. április 4-én lépett hatályba. 2013. április 4-én lépett hatályba. 2015. december 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. május 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. május 18-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba. 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba. 2018. december 19-én lépett hatályba. 2018. december 19-én lépett hatályba. 2018. december 19-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2019. december 20-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2021. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 20-án lépett hatályba. 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 19-én lépett hatályba. 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2024. február 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2024. február 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2021. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 5-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2015. december 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 20-án lépett hatályba. 2019. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A szakasz 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. november 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. március 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba. 2017. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 22-én lépett hatályba. 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2021. június 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2019. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 15-én lépett hatályba. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. április 15-én lépett hatályba. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 1-jén lépett hatályba. 2011. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. május 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. április 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2005. évi XVIII. törvény

a távhőszolgáltatásról

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1)	E törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti.

(2)

(3)

E törvény rendelkezéseit

a)	az erőművek távhőtermelő létesítményeire a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.),

b)	a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történő kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,

c)	a (2) bekezdésben felsorolt létesítmények létesítésére és átalakítására a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény,

d)	az erőművek távhőtermelő létesítményeire a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény

rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(4)

Nem tartozik e törvény hatálya alá

a)	a saját felhasználási célra hőt termelő létesítmény, valamint az a távhőtermelő tevékenység, amit a termelő, szolgáltató közbeiktatása nélkül, közvetlenül a nem lakossági felhasználónak, egyedi szerződés alapján végez;

b)	a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő távhőtermelő és hőszolgáltató létesítmény.

Általános követelmények

2. §

Fogalommeghatározások

3. §

E törvény alkalmazásában

a)	csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

b)	díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

c)	engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

d)	engedélyező: hatáskörének megfelelően a Magyar Energia Hivatal, a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője;

e)	épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

f)	felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;

felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

ga)	lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

gb)	egyéb felhasználó: a ga) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

h)	felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

i)	felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

j)	hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

k)	hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;

la)	termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

lb)

szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

lc)	felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

m)	megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

n)	szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

o)	szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

p)	távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

q)	távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

r)	távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

s)	távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.

II. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

A Magyar Energia Hivatal feladatai

4. §

(1)

A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

kiadja, módosítja vagy visszavonja a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt, valamint a távhőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben hő- és villamos energiát külön-külön vagy kapcsoltan állítanak elő és a hőenergiát - részben vagy egészben - távhő-szolgáltatási célra termelik;

b)	ellenőrzi a távhőtermelő működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartását, e tekintetben együttműködik a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel;

c)	jóváhagyja az engedélyezési hatáskörébe tartozó engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változását.

(2)	A Hivatal ellenőrzi és felügyeli az engedélyeseknél a jogszabályban és az engedélyben foglalt előírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén a kormány rendeletében megállapított összegű bírságot szabhat ki.

(3)	A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni, az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

5. §

(1)

A Hivatal eljárásában az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni. A Hivatal határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2)	A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a.

(3)	A Hivatal eljárásáért a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4)	A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.

(5)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(6)	A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanok tulajdonosai és használói nem minősülnek ügyfélnek.

(7)	Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, indokolt esetben a szakvélemény megérkezéséig az eljárást felfüggesztheti.

(8)

A Hivatal az eljárása során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság, illetve szakhatóságok közreműködését veszi igénybe. Amennyiben a Hivatal és a megkeresett szakhatóság, illetve a megkeresett szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt támasztanak, a Hivatalnak és az érintett szakhatóságnak, illetve szakhatóságoknak egyeztetést kell lefolytatniuk, amelyet legkésőbb 30 napon belül le kell zárniuk.

(9)	A Hivatal felügyeleti szerve a 4. §-ban meghatározott eljárásokban nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.

(10)	A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. § szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.

(11)	A Hivatal felügyeleti szerve a 4. §-ban meghatározott eljárásokban nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.

Az önkormányzat képviselő-testületének feladatai

6. §

(1)	A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(2)

Az önkormányzat képviselő-testülete:

a)	rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;

ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;

c)	rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;

d)	megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

e)	rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;

f)	rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;

g)	rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.

Az önkormányzat jegyzőjének feladatai

7. §

A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):

a)	kiadja, módosítja vagy visszavonja az illetékességi területén, az e törvény hatálya alá tartozó távhőtermelő létesítmény létesítési és működési engedélyét minden olyan esetben, amely nem a Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozik;

b)	kiadja, módosítja vagy visszavonja az e törvény hatálya alá tartozó, az illetékességi területén bejegyzett távhőszolgáltató működési engedélyét;

c)	megküldi véleményezésre a távhőszolgáltató üzletszabályzatát a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek;

d)	jóváhagyja a b) pont alapján engedélyezési hatáskörébe tartozó távhőszolgáltató által kidolgozott üzletszabályzatot;

ellenőrzi az engedélyezési hatáskörébe tartozó, illetékességi területén működő távhőtermelők és távhőszolgáltatók tevékenységét az ellátás biztonsága, a működés hatékonysága és a működési engedélyben előírt feltételek, valamint az üzletszabályzatban foglaltak betartása szempontjából. E tekintetben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján kérelemre rendelkezésre bocsátja a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és felhasználói érdekképviseletek részére mindazokat az adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak;

jogosult az engedélyestől ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni az e) pontnak megfelelő terjedelemben, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is;

g)	határozatában elrendelheti - az 51. § (8) bekezdésében foglalt esetekben - a felhasználási helyre történő bejutást;

az önkormányzat jegyzőjének eljárásában az ügyintézés határideje 60 nap, engedélyezési eljárások esetében 90 nap. Az önkormányzat jegyzőjének határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének határozatát jogosult megváltoztatni. Az önkormányzat jegyzője határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

Fogyasztóvédelem

8. §

(1)

Az Fgytv.-ben foglaltak figyelembevételével a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőségek):

a)	megvizsgálják a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását, és az ezzel kapcsolatos díjfizetői számlapanaszokat;

b)	együttműködnek a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel;

c)	ellenőrzik, hogy a távhőszolgáltató az Fgytv.-ben és az e törvény 11. §-ában előírt módon eleget tesz-e az ügyfélszolgálat működtetésére vonatkozó kötelezettségének;

d)	az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezik a távhőszolgáltató üzletszabályzatát;

e)	a 43. § (1) bekezdésében előírtak betartatása érdekében a hőközpontban és a hőfogadó állomáson ellenőrzik a szolgáltató által alkalmazott mérőeszközök (hőmennyiségmérők, vízmérők, hőmérők) hitelesítésének érvényességét;

f)	megvizsgálják az a), c) és e) pontokkal kapcsolatos díjfizetői panaszokat.

(2)	A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárásában az ügyintézés határideje 60 nap.

(3)	A területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője bírálja el.

9. §

A Hivatal hatósági fogyasztóvédelmi feladatai ellátása során

a)	együttműködik a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel a távhőszolgáltatás országos, elvi jellegű kérdéseiben;

a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a Hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek 8. §-ban foglalt feladatának ellátásához szükségesek.

10. §

Az önkormányzat jegyzője

a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek az önkormányzat jegyzője által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek 8. §-ban foglalt feladatának ellátásához szükségesek. Ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti;

b)	ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek, költségeinek indokoltságát.

11. §

(1)	A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, valamint a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel.

(2)	A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.

(3)	A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

III. FEJEZET
AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

12. §

(1)	A távhő termelése és szolgáltatása - teljesítményhatár nélkül - engedélyköteles tevékenység.

(2)	Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése és csökkentése, tüzelőanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés), továbbá megszüntetése engedélyköteles tevékenység.

(3)	A távhőtermelő létesítmény távhőtermelésének tervezett megszüntetése előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt köteles kérni a megszüntetésre az engedélyező hatóságtól, az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével.

(4)	A távhőtermelő tevékenység megszüntetése megtagadható vagy feltételhez köthető, ha az a távhőszolgáltatás biztonságát, vagy az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(5)	Az (1) bekezdésben említett távhőtermelői tevékenység és a (2) bekezdésben említett létesítés esetében, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

13. §

(1)	A létesítési és működési engedély tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás szabályait és az engedély kiadásának rendjét a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg.

(2)

Az engedélyező az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha:

a)	a jogszabályi feltételek hiányoznak;

b)	a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll;

c)	a kérelmező a 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti bármely engedélyét neki felróható ok miatt tíz éven belül visszavonták;

d)	a kérelmező nem rendelkezik a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához szükséges engedélyekkel.

(3)

A Hivatal által az e törvény alapján jogerős határozattal kiadott, létesítési és távhőtermeléssel kapcsolatos engedélyek, engedélymódosítások, engedély-visszavonások rendelkező részét és azok indokolását az e törvény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvánosságra hozni. A Hivatal az egyéb jogerős határozatait közzéteheti.

(4)	Az engedélyező által az e törvény alapján kiadott, a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos engedélyeket és azok indoklását az engedélyező hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon, három munkanapon belül kell közzétenni.

A távhőtermelő létesítmény létesítésére és a működésére vonatkozó engedély

14. §

(1)

A távhőtermelő létesítmény létesítéséhez és működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet a 4. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg a 7. § a) és b) pontja szerinti engedélyező hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben annak megszerzését külön jogszabály előírja.

(2)	Amennyiben a létesítmény megfelel a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági határozatokban rögzített követelményeknek - beleértve a környezetvédelmi követelményeket -, kérelemre a létesítési engedélyt ki kell adni.

(3)

A távhőtermelő létesítmény létesítési engedélye az engedélyben meghatározott ideig érvényes. Az engedély - kérelemre - egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik, és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély visszavonható.

(4)	A távhőtermelő létesítmény használatbavétele előtt üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.

15. §

(1)	Az eredményes üzembe helyezési eljárást követően - kérelemre - a távhőtermelő létesítményre működési engedélyt kell kiadni.

(2)	A távhőtermelő létesítmény működéséhez szükséges működési engedély határozatlan időre szól.

A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedély

16. §

(1)	A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedélyt az illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell kérelmezni.

(2)	Az engedélyes az üzemeltetésébe adott létesítménnyel a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően jogosult az engedélyezett településen vagy településrészen távhőt szolgáltatni.

(3)	A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedély határozatlan időre szól.

17. §

Ha a távhő termelésére engedélyt kérő egyúttal távhőszolgáltatásra is kíván működési engedélyt kérni, azt a 16. § előírásainak figyelembevételével, önálló szolgáltatói működési engedélyként kell kérni és kiadni.

Az engedélyes kötelezettségei

18. §

Az engedélyes köteles:

a)	a működési engedélyben meghatározott feltételeket teljesíteni;

b)	az e törvény szerinti ellátási kötelezettségnek eleget tenni;

c)	a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni;

d)	az új vagy növekvő igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni;

az engedélyező által előírt tartalomban és formában az engedélyhez kötött tevékenységgel és a felhasználói érdekekkel kapcsolatos adatokat és információkat az engedélyezőnek, valamint - felhasználói panaszok esetén - a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek és a felhasználói érdekképviseleteknek megadni és hozzáférhetővé tenni.

Társaság átalakulása, alaptőke-változás, befolyásszerzés engedélyezése

19. §

(1)

Az engedélyező jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes társaságnak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti

a)	egyesüléséhez, és

b)	szétválásához (a továbbiakban együttesen: átalakulás),

c)	valamint alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához, valamint

d)	bármely engedélyes vállalkozásban történő, a Gt.-ben foglaltak szerinti jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához.

(2)	Az engedélyező nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz az engedélyező határozatával együtt kell benyújtani.

(3)	Az engedélyező a jóváhagyást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha az (1) bekezdés szerinti változások végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, illetőleg a felhasználók érdekeit sérti.

(4)	Az engedélyező hatóság határozatának hiányában az (1) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, a részvényesre és tagra vonatkozó változások a részvénykönyvbe nem jegyezhetők be, illetve a tagjegyzékbe nem tüntethetők fel és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet.

(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint az (1) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához vagy annak megtagadásához az engedélyező köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.

(6)	Ha az engedélyes a Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozik, és a Hivataltól villamosenergia-termelésre működési engedéllyel is rendelkezik, az (1) bekezdés a)-d) pontjában szabályozott esetekben a Vet. rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása

20. §

(1)

Az engedélyező a működési engedélyt köteles visszavonni:

a)	ha az engedélyes nem tesz eleget törvényes, illetve a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek, vagy tevékenységét megszünteti;

ha az engedélyes a távhőtermelői vagy a szolgáltatói berendezést felhívás ellenére a távhőszolgáltatás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, a környezetet, továbbá a felhasználói érdekeket súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti, illetve a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek - erre irányuló felszólítás után - nem tesz eleget.

(2)	Az engedély visszavonásával egyidejűleg új engedélyest kell kijelölni.

(3)	A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani, a távhőtermelő létesítmény, vagy az engedélyköteles tevékenység megszüntetésével kapcsolatos eljárás, a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig.

(4)	Az engedélyező felszámolás vagy végelszámolás esetén, vagy ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az engedélyben meghatározott módon folytatják és az a távhőellátás jelentős zavarát idézheti elő, a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet.

(5)

Az engedélyező más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy az engedélyező által meghatározott, a folyamatos és biztonságos távhőtermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek ellenszolgáltatás ellenében üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(6)	Az engedélyező a (4)-(5) bekezdések alapján hozott határozatainak fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el, az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében.

IV. FEJEZET
JOGOK IDEGEN INGATLANON

21. §

(1)

a)	előmunkálati jogot,

b)	vezetékjogot,

c)	használati jogot,

d)	kisajátítást és

e)	biztonsági övezet kijelölést

kérhet.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az engedélyes

a)	a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,

b)	a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel, valamint

c)	az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával, valamint értékcsökkenésével

okozott kárt az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)	Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetőleg nemzeti park igazgatóságának előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi védettségű területen az illetékes önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti használati jogok gyakorlásának megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, újrahasznosításra alkalmassá tenni.

(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében az engedélyes és az ingatlantulajdonos állapodik meg, ide nem értve a 28. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

Előmunkálati jog

22. §

(1)	A távhőtermelő létesítmény, illetőleg a távhővezeték-hálózat, illetve annak részét képező berendezés és vezeték létesítésével kapcsolatban az engedélyes előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2)

Az előmunkálati jog alapján, a jogosult vagy megbízottja az idegen ingatlanon jogerős államigazgatási határozat felhatalmazása alapján - a felhatalmazást követő egy éven belül -, a szükséges jeleket elhelyeztetheti, méréseket, vizsgálatokat végezhet. Az ingatlan tulajdonosa e munkálatok végzését - kártalanítás ellenében - tűrni köteles.

(3)	Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie.

(4)	Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát, használóját és az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét az előmunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles.

(5)	Az előmunkálati jog érvényességi ideje egyszer, további egy évvel meghosszabbítható.

(6)

Az előmunkálati jogot a területi műszaki biztonsági felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi, amelynek határozata ellen a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: MMBH) lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás részletes szabályait a kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete tartalmazza.

Vezetékjog

23. §

(1)

(2)

A vezetékjogot a felügyelőség engedélyezi, amelynek határozata ellen az MMBH-hoz lehet jogorvoslattal élni. A vezetékjog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie.

(3)

Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a)	a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával a föld alatti és különösen indokolt esetben a föld feletti távhővezeték-hálózatot és az ahhoz szükséges tartószerkezetet létesíthet, illetve helyezhet el;

b)	az a) pont szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, eltávolíthatja;

c)	a távhővezeték-hálózat mentén levő, annak épségét közvetlenül veszélyeztető fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit - kártérítési kötelezettség mellett - eltávolíthatja;

d)	a távhővezeték-hálózattal - a gazdasági és közlekedési miniszternek a szabályozásban érdekelt miniszterrel együttesen kiadott, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon - más építményt és nyomvonalas műtárgyat megközelíthet, illetve keresztezhet.

24. §

25. §

A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

26. §

27. §

(1)	A vezetékjog megszűnik, ha annak jogosultja, a mindenkori engedélyes a távhővezeték-hálózatot és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha annak üzemben tartását véglegesen megszünteti.

(2)

Használati jog

28. §

(1)	A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani.

(2)	Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti az illetékes önkormányzat jegyzőjétől.

(3)	A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét az illetékes önkormányzat jegyzője határozattal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott módon.

29. §

(1)

A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

(2)	Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hőközpontot a használati jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(3)

30. §

Ha a használati joggal terhelt idegen ingatlan tulajdonosa a saját felhasználási helyére vonatkozó közüzemi szerződést felmondja, a használati jog az engedélyest továbbra is megilleti mindaddig, amíg a hőközpontból más felhasználót is ellát. Ebben az esetben a használati jog az érdekeltek megállapodásával szüntethető meg.

Kisajátítás

31. §

(1)	A távhőtermelő létesítmény elhelyezése céljából az engedélyes a Ptk.-ban, valamint a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározottak szerint idegen ingatlan kisajátítását kérheti az ingatlan fekvése szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjénél.

(2)

Idegen ingatlan kisajátítását kérheti az engedélyes, ha:

az idegen ingatlanra szolgáltatói hőközpont létesítése céljából van szükség, és az engedélyes az ingatlan tulajdonosával megállapodni nem tudott, illetve az illetékes építési hatóság az ingatlan rendeltetésszerű használatának megszűnése vagy jelentős mértékű akadályozása miatt a használati jogot nem engedélyezte;

b)	a 23-27. § szerinti vezetékjog, illetve a 28-30. § szerinti használati jog az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy meggátolja.

(3)	A kisajátított ingatlant a telephely szerinti önkormányzat tulajdonába, az általa kijelölt szervezet vagyonkezelésébe és az engedélyes használatába kell adni. A kisajátítással kapcsolatos költségeket - ideértve a kártalanítást is - az engedélyes köteles előlegezni, és viselni.

(4)	A (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a kisajátítást az ingatlan tulajdonosa is kérheti.

(5)	A tulajdonos kérelmére indult kisajátítással kapcsolatos költségeket és az ingatlanért járó kártalanítást az engedélyes köteles megtéríteni.

Biztonsági övezet

32. §

(1)

A távhővezeték-hálózat biztonságának, zavartalan működésének, valamint az azt körülvevő környezet lehető legteljesebb védelme érdekében biztonsági övezetet lehet kijelölni. A biztonsági övezet kijelölésének módjára vonatkozó szabályokat a gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)

(3)	A távhővezeték-hálózatot úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és a tájképi értéket a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

(4)	A biztonsági övezetet és az arra vonatkozó előírásokat a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.

V. FEJEZET
A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

33. §

(1)	A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2)	A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

34. §

(1)	A távhőszolgáltató tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(2)

(3)

(4)

VI. FEJEZET
A TÁVHŐTERMELŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony

35. §

A távhőtermelőt a távhőszolgáltatóval a polgári jog szabályai szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves időtartamra vonatkozó) szerződéskötési kötelezettség terheli.

Igénybejelentés, tájékoztatás

36. §

(1)

(2)	A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek mellett köteles tájékoztatást adni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegéről, amely a felhasználót a 34. § (4) bekezdése szerint terheli.

Közüzemi szerződés

37. §

(1)	A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2)

Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

(3)	Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(4)	Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 36. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.

(5)	A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6)

A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

38. §

(1)	Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közüzemi szerződés - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - határozott időtartamra szól.

(2)

Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:

a)	a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

b)	a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)	viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)	a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

(3)	Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhő-szolgáltatási közüzemi szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

(4)	Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

(5)

Abban az estben, ha a távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

a)	a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;

b)	az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;

c)	a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

d)	viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

e)	a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.

(6)	A közüzemi szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

(7)

A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató csak a 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

39. §

A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését

a)	köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;

b)	megtagadhatja, ha más felhasználó távhővételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;

c)	feltételekhez kötheti, ha a felhasználóval korábban fennálló közüzemi szerződést az 51. § (3) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően mondta fel.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

40. §

(1)	A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2)	A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

41. §

(1)

A távhőszolgáltató jogosult az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint

a)	az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy

b)	környezetvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás általános feltételeit a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg.

(2)	A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3)	Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

42. §

Mérés, elszámolás, díjfizetés

43. §

(1)	A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

(2)	A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen, a hőközpontban vagy - amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak - a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(3)	A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott időponttól kezdődően a Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.

(4)	Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(5)

(6)

A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közüzemi szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.

44. §

(1)

(2)

Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közüzemi szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.

(3)

(4)

45. §

(1)

A távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett

a közüzemi szerződés hatálybalépésétől, a közüzemi szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében;

b)	az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhőszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogok megilletik azt az engedélyest is, akit a 20. § (4) bekezdés alapján az engedélyező a folyamatos távhőellátásra kijelöl.

(3)	Amennyiben az adatkezelés nem az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból történt, az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli.

(4)

Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak:

a)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére;

b)	az engedélyes megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, illetőleg az ügyfélszolgálati tájékoztatást végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek;

c)	a Hivatalnak;

d)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak;

e)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a végrehajtónak.

Az a)-c) és e) pontok esetében az átadásról, illetőleg az átadott adatokról az érintettet egyidejűleg tájékoztatni kell.

(5)	A (4) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

46. §

(1)

(2)

47. §

48. §

(1)

Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani

a)	a hőmennyiség szabályozását, továbbá

b)	a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.

(2)

(3)	Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a szolgáltatót terhelik.

(4)	A törvény hatálybalépését követően új szolgáltatói hőközpont csak akkor létesíthető, ha egyidejűleg megvalósul a felhasználási helyen a hőmennyiség-szabályozás lehetősége és a hőmennyiség felhasználónkénti mérése.

A szerződésszegés és következményei

49. §

(1)

A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)	a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)	a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)	a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)	a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)	felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a 40-41. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)	a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

(2)

A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)	a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)	a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

d)	a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e)	a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)	a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)	a távhő vételezését nem a 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

50. §

(1)

A közüzemi szerződés megszegésének következménye:

a)	díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

kötbér,

c)	kártérítés,

d)	csökkentett mértékű szolgáltatás,

e)	távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f)	közüzemi szerződés felmondása.

(2)	Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

(3)	A pótdíj mértékét a távhőszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati díjrendelet tartalmazza.

(4)	A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5)	A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6)	Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

51. §

(1)

A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére

a)	a díj arányos részét visszatéríteni, ha a 49. § (1) bekezdésének e) pontjában,

b)	kötbért fizetni, ha a 49. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontjában

meghatározott szerződésszegést követi el.

(2)	A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 49. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3)

A távhőszolgáltató

b)	a távhőszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 49. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el;

c)	a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 49. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el.

(4)	A távhőszolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

(5)	A (3) bekezdés esetére az önkormányzat rendeletében csökkentett mértékű szolgáltatási kötelezettséget írhat elő a távhőszolgáltatónak.

(6)	Az 50. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

(7)

A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

(8)

Az illetékes önkormányzat jegyzője elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

a)	a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését,

b)	szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve

c)	a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(9)	Az önkormányzat jegyzője a (8) bekezdés szerinti határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat és az üzletszabályzat

52. §

(1)	A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait - a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletével kiadott - a Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat állapítja meg.

(2)	A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.

53. §

A felhasználói berendezés létesítése és működtetése

54. §

(1)	A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2)	A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3)	A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4)	A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5)

(6)

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a)	létesíthet új felhasználói berendezést;

b)	helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(7)	A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásáról a felhasználót 30 napon belül köteles értesíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén annak indokairól a felhasználót köteles tájékoztatni.

55. §

(1)	A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(2)

(3)	A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

Egyéb jogviszony

56. §

(1)	A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

(2)	A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

(3)	A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.

VII. FEJEZET
ÁRMEGÁLLAPÍTÁS

57. §

(1)	A távhő legmagasabb hatósági árának megállapításával kapcsolatos szabályokat az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) tartalmazza.

(2)

A távhő termelésére és szolgáltatására vonatkozó árak (díjak) megállapításánál a következőkre kell tekintettel lenni:

a)	az árnak ösztönözni kell a biztonságos és legkisebb költségű távhő termelésre és szolgáltatásra, a kapacitások hatékony igénybevételére, valamint a távhővel való takarékosságra;

az árak (díjak) megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, valamint a hőt termelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit is;

c)	az árak megállapításánál figyelembe kell venni a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit.

(3)	Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen az Ámt.-ben és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé az árak és díjak átláthatóságát.

VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §

(1)	E törvény 54-55. §-ai nem érintik a hatálybalépésekor meglévő felhasználói berendezések tulajdonjogát, valamint az abból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(2)	E törvény 21-32. §-ainak hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatói hőközpontokat magában foglaló helyiségekre, amelyeket a törvény hatálybalépésekor a távhőszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján használ.

(3)	A távhőszolgáltató jogosult az e törvény hatálybalépésekor meglévő vezetékjogot és használati jogot a jog létrejöttekor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gyakorolni.

(4)

A távhőszolgáltató a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, közterületnek nem minősülő idegen ingatlanon működő távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a vezetékjog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az ingatlan fekvése szerint illetékes felügyelőségtől 2010. december 31-ig kérheti, hogy fennmaradási engedélyt adjon ki, amelyben a vezetékjog fennálltát, és a keletkezésének időpontját a felügyelőség megállapítja. A felügyelőség jelen rendelkezés szerinti eljárására az Étv. 48. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felügyelőség műszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget előírni, továbbá, hogy a távhőszolgáltatónak nem kell igazolnia építési jogosultságát. A felügyelőség vezetékjog fennálltát megállapító fennmaradási engedélye az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat.

59. §

(1)	Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő távhőtermelői és szolgáltatói működési engedélyek a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eseteket kivéve hatályban maradnak.

(2)

Azon távhőtermelők és szolgáltatók, amelyek e törvény rendelkezésénél fogva más engedélyező hatósághoz kerülnek, mint akitől érvényes működési engedéllyel rendelkeznek, az illetékes engedélyező hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül új engedélyt kötelesek kérni. Igazgatási szolgáltatási díj ebben az esetben a kérelmezőt nem terheli. Az engedélyező hatóság jogerős határozatáig a már működő távhőtermelők és távhőszolgáltatók tevékenységüket tovább folytathatják.

(3)

Azoknak a távhő-szolgáltatói engedélyeseknek, akik a törvény hatálybalépésekor az illetékes önkormányzat jegyzőjétől működési engedéllyel nem rendelkeznek, e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül az illetékes önkormányzat jegyzőjétől működési engedélyt kell kérniük. Az önkormányzat jegyzője által kiadott működési engedély jogerőre emelkedésének napjával az engedélyesnek más engedélyező által kiadott engedélye érvényét veszti.

(4)

A Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozó, de a Hivataltól engedéllyel nem rendelkező távhőtermelőknek e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül a Hivataltól működési engedélyt kell kérniük. A Hivatal által kiadott működési engedély jogerőre emelkedésének napjával az engedélyesnek más engedélyező által kiadott engedélye érvényét veszti.

60. §

(1)

A kormány rendeletben állapítja meg

a)	a Hivatal által kiszabható bírság mértékét [4. § (2) bekezdés];

b)	a távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás további részletes szabályait és az engedély kiadásának feltételeit (12-13. §);

c)	az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályokat (21-32. §);

d)	a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony általános szabályait (35. §);

e)	a távhőszolgáltatás korlátozásának általános elveit (41. §);

f)	a fűtéshez és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit [43. § (3) bekezdés];

g)	a távhőszolgáltató, a felhasználó, a felhasználó megbízottja és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait (52. §);

h)	a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításának szabályait [3. § m) pont].

(2)

A gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben

a)	a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapítja a Hivatal részére fizetendő díjak mértékét és a díjak fizetésére vonatkozó részletes szabályokat [5. § (2)-(3) bekezdések];

b)	a pénzügyminiszterrel egyetértésben ellátja a távhőtermeléshez kapcsolódó, törvény által hatáskörébe utalt árhatósági feladatokat (61. §).

(3)	Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.

(4)

A központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő létesítményből történő távhőtermelés és távhőszolgáltatás egyes kérdéseit, beleértve a berendezések fenntartását és üzemeltetését, valamint a felhasználók biztonságos ellátását - e törvény előírásainak figyelembevételével - az irányítást ellátó miniszter szabályozhatja.

61. §

(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény hatályát veszti.

(2)	Az 5. § (4)-(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(3)	A Ket. 183. §-a nem lép hatályba.

(4)

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ámt. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „A) Termékek” cím alatt a hatósági áras alábbi termékek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Termékszám (BTO)

Megnevezés

A hatósági ár megállapítója]

„403010-ből

a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja;

gazdasági és közlekedési miniszter

403010-ből

a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja;

gazdasági és közlekedési miniszter”

(5)

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámt. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának az „A) Termékek” cím alatt a „403010-ből villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára” és a „települési önkormányzat - fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete” szövegrész, valamint a „403010-ből villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára” és a „települési önkormányzat - fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete” szövegrész.

(6)

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ámt. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” cím alatt a „714-26-2 Lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja” szövegrész helyébe a „40.30.90.0 Távhőszolgáltatás csatlakozási díja és lakossági távhőszolgáltatás díja” szövegrész lép.