Hatályos állapot
Közlönyállapot
1989.01.31. - 1989.01.31.
1989.02.01. - 1990.12.30.
1990.12.31. - 1991.11.30.
1991.12.01. - 1991.12.31.
1992.01.01. - 1993.06.29.
1993.06.30. - 1993.08.30.
1993.08.31. - 1993.10.31.
1993.11.01. - 1993.12.30.
1993.12.31. - 1994.06.03.
1994.06.04. - 2001.08.31.
2001.09.01. - 2001.12.18.
2001.12.19. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.03.
2014.07.04. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1989. évi 2. törvényerejű rendelet

a takarékbetétről

1. §
(1) Takarékbetét: a gyűjtésére jogosult pénzintézetnél (a továbbiakban: pénzintézet) takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján betétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(1) Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(1) Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(2) Takarékbetétet bármilyen összegben - bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) - minden jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét más kedvezményezett részére is elhelyezhető.
(2) Takarékbetétet az elfogadására felhatalmazott pénzintézetnél - bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) - minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyezőtől különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(3) A pénzintézet számára törvény előírhatja, hogy a betét feletti rendelkezési jogosultságtól függetlenül köteles az ügyfél személyazonosságát megállapítani.
(3) A hitelintézet a betétest és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el.
(3) A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni.
(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
(5) Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait - az 5. § (2) bekezdés kivételével - kell megfelelően alkalmazni.
2. §
(1) A pénzintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétől függően - nyereményt nyújt.
(1) A hitelintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétől függően - nyereményt nyújt.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg.
(3) A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját - a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel - a pénzintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.
(3) A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját - a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel - a hitelintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.
3. §
(1) Takarékbetét
a) lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan),
b) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) helyezhető el.
(2) A pénzintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után - a tényleges elhelyezés idejére - járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.
(2) A hitelintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után - a tényleges elhelyezés idejére - járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.
(3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető.
4. §
(1) A takarékbetét összegének visszafizetéséért az állam helytáll.
(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el.
5. §
(1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól.
(2) Takarékbetétet - az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét kivételével - polgári jogi tartozás kiegyenlítése vagy biztosítása érdekében lefoglalni, valamint arra zálogjogot szerezni nem lehet.
(2) Takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni.
(3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.
6. §
(1) A takarékbetét titkos. Adatairól (pl. a takarékbetétes nevéről, a takarékbetét összegéről) a takarékbetét tulajdonosának (a továbbiakban: betétes) vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást adni nem szabad.
(1) A takarékbetét titkos, adatai (a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege stb.) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki.
(2) A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító jogerős ítélet esetén, továbbá - a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban - az örökhagyó, takarékbetétjéről.
(2) A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy a szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező ítélet esetén, továbbá a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban az örökhagyó takarékbetétjéről.
7. §   A bemutatóra szóló, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére a felvételi jogosultság vizsgálata nélkül visszafizeti, kivéve, ha az elveszett vagy megsemmisült okiratot az erre irányuló eljárásban semmissé nyilvánították.
8. §
(1) Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okiratban megnevezett személy - a betétes vagy a kedvezményezett - részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja.
(1) Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett személy - a betétes vagy a kedvezményezett - részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a hitelintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja.
(2) A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírói határozat alapján történő kifizetés esetén.
(2) A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.
9. §
(1) Egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére csak a betétes által a takarékbetét szerződésben meghatározott feltétel közlése alapján fizeti vissza. A betétes e feltételt egyoldalúan - a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja, amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is kifizethető, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel közlése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírói határozat alapján történő kifizetés esetén.
(3) A feltétel közlése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.
10. §   Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
11. §   Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.
12. §
(1) A takarékbetét kamatozása - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.
(2) A takarékbetét után járó kamat - a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december hó 31. napján esedékes.
(3) A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).
13. §
(1) A pénzintézet nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.
(1) A pénzintézet - a 13/A. §-ban foglaltak kivételével - nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.
(1) A hitelintézet - a 13/A. §-ban foglaltak kivételével - nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.
(2) Az új kamatmértéket legalább tizenöt nappal a módosítást megelőzően a napilapok útján és a pénztártermekben kifüggesztett hirdetményben be kell jelenteni.
(3) Amennyiben a betétes a pénzintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.
(3) Amennyiben a betétes a hitelintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.
(4) A felmondási idő harminc nap, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.
13/A. §
(1) A pénzintézet - a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.
(1) A hitelintézet - a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.
(2) A pénzintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.
(2) A hitelintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.
(3) A betétes - ha a kamatmódosítást nem fogadja el - jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.
(3) A betétes - ha a kamatmódosítást nem fogadja el - jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.
14. §   A pénzintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.
14. §   A hitelintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.
15. §   A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
15/A. §
(1) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2002. június 30. napját követően köteles a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű takarékbetétek névre szólóvá történő átalakításával egyidejűleg a betétes, illetőleg a kedvezményezett adatait a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény alapján megküldeni az ORFK-nak.
(1) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet a kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű nem névre szóló takarékbetétet a betétes, illetőleg a kedvezményezett írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakíthatja át névre szólóvá. Az ORFK részére megküldött kérelemnek a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
(1) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet a kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű nem névre szóló takarékbetétet a betétes, illetőleg a kedvezményezett írásbeli kérelmére és a rendőrség központi szerve jóváhagyásával alakíthatja át névre szólóvá. A rendőrség központi szerve részére megküldött kérelemnek a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
(2) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2004. december 31. napját követően a nem névre szóló takarékbetétet a betétes, illetőleg a kedvezményezett írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakíthatja át névre szólóvá. A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. Az ORFK a jóváhagyást pénzmosás alapos gyanúja esetén tagadja meg. Amennyiben az ORFK a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti a pénzmosás alapos gyanújáról, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(2) A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. Az ORFK a jóváhagyást pénzmosás megalapozott gyanúja esetén tagadja meg. Ha az ORFK a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti a pénzmosás megalapozott gyanújáról, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(2) A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a rendőrség központi szervének. A rendőrség központi szerve a jóváhagyást pénzmosás megalapozott gyanúja esetén tagadja meg. Ha a rendőrség központi szerve a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti a pénzmosás megalapozott gyanújáról, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kérelmező több olyan betétnevesítést kezdeményez, amelyek értéke egyenként nem, de együttesen eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot. Ebben az esetben az ORFK jóváhagyása azon betét névre szólóvá alakításához szükséges, amellyel a betétnevesítések együttes értéke eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot.
(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kérelmező több olyan betétnevesítést kezdeményez, amelyek értéke egyenként nem, de együttesen eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot. Ebben az esetben a rendőrség központi szerve jóváhagyása azon betét névre szólóvá alakításához szükséges, amellyel a betétnevesítések együttes értéke eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot.
16. §
(1) E törvényerejű rendelet 1989. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött takarékbetét szerződések esetében kell alkalmazni.
(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
- a takarékbetétekről és a takarékbetétesek jogairól szóló, az 1952. évi 9. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító, az 1984. évi 25. törvényerejű rendelet 7. §-ának (2) bekezdése;
- a takarékbetétekről és a takarékbetétesek jogairól szóló 1952. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező, 1033/1952. (X. 5.) MT határozat;
- a nyereménytakarékbetét nyereményeinek újabb megállapításáról, valamint a gépkocsinyeremény-takarékbetétekről szóló 5/1961. (III. 10.) PM rendelet, valamint az azt módosító 2/1962. (I. 5.) PM rendelet, a 38/1977. (XII. 28.) PM rendelet, a 62/1983. (XII. 29.) PM rendelet, a 25/1985. (X. 21.) PM rendelet és a 23/1987. (V. 23.) PM rendelet;
- az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeiről szóló 22/1987. (V. 23.) PM rendelet, valamint az azt módosító 17/1988. (V. 19.) PM rendelet;
- a takaréklevélről szóló 21/1987. (V. 23.) PM rendelet, valamint az azt módosító 16/1988. (V. 19.) PM rendelet;
- a lakásnyeremény-takarékbetétről szóló 16/1987. (V. 4.) PM rendelet;
- a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;
- az átutalási betétszámláról és a lakossági csekk bevezetéséről szóló 17/1980. (VII. 7.) PM rendelet, valamint az azt módosító 53/1986. (XI. 26.) PM rendelet és a 18/1988. (V. 19.) PM rendelet.
18. §   A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
18. §   A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
19. §
(1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
(1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.
20. §   A hitelintézet köteles a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes, illetőleg a kedvezményezett azonosítását az 1. § (3) bekezdése szerint az okirat első bemutatásakor elvégezni és az okiraton az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat feltüntetni.
20. §   A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat.
17. §
(1) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött és 1989. június 30-áig lejáró lekötési idejű, valamint az átutalási betétszámlára vonatkozó takarékbetét szerződések alapján elhelyezett takarékbetétekre 1989. december 31-ig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit, illetőleg kamatfeltételeit kell alkalmazni.
(2) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött takarékbetét szerződések alapján elhelyezett, 1989. június 30-át követően lejáró lekötési idejű takarékbetéteknél, a lekötési időt követő hatodik hónap lejártáig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit, illetve kamatfeltételeit kell alkalmazni. Az 1989. június 30. napjáig történő további befizetéseknél a lekötési idő lejárta az utolsó befizetés időpontjához igazodik.
(3) Amennyiben a betétes az (1) bekezdés szerinti takarékbetétje tekintetében legkésőbb 1989. december 31-ig, a (2) bekezdés esetében pedig a lekötési idő lejártát követő hat hónapon belül nem kezdeményezi a betéti szerződés új feltételek szerinti módosítását, úgy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó takarékbetétek 1990. január 1-jétől, a (2) bekezdés hatálya alá tartozó takarékbetétek a lejáratot követő hatodik hónaptól kezdődően látra szóló takarékbetétté alakulnak.
(4) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött nyeremény-takarékbetét szerződések alapján elhelyezett takarékbetétekre 1990. december 31-éig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a betétes az említett időponttól számított 30 napon belül nem kezdeményezi a betéti szerződés új feltételek szerinti módosítását, úgy a takarékbetét a sorsolásra jogosító időszak lejártát követő naptól kezdődően látra szóló takarékbetétté alakul.
(5) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elhelyezett takarékbetétre a betétes - ugyanazon pénzintézetnél az elhelyezés óta eltelt időszak beszámításával, jogfolytonosan jogosult e törvényerejű rendelet szerinti új takarékbetét szerződést kötni.
  • A jogszabály 1989. január 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 7. számában.
  • hatályba lépett 1989. február 1-jén.
A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1991. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1993. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1993. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 1992. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 19-én lépett hatályba.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.