Hatályos állapot
Közlönyállapot
2000.12.19. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.03.12.
2004.03.13. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.12.28.
2009.12.29. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.05.30.
2011.05.31. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.08.
2012.06.09. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.08.21.
2016.08.22. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. §   A rendelet meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek - egyéb jogszabályi előírásból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:
a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),
b) a társasházra,
c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos kisebbségi önkormányzatokat),
c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos kisebbségi önkormányzatot, valamint a sportági országos szakszövetséget),
c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos kisebbségi önkormányzatot, valamint az országos sportági szakszövetséget ),
c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos sportági szakszövetséget ),
c) a társadalmi szervezetre (ideértve a sportszövetségeket),
c) az egyesületre (ide értve a sportszövetségeket), az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),
c) az egyesületre (ide értve a sportszövetségeket is), az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),
d) a köztestületre,
e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is,
e) a közalapítványra,
f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára,
f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára,
f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára,
g) a közhasznú társaságra,
h) a Műsorszolgáltatási Alapra,
h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra,
h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra,
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre,
j) a víziközmű társulatra,
k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre.
l) a c)-e) pont szerinti szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére.
l) a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre,
m) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságra, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsra.
(2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóház, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.
(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.
(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/A-20/C. §-ok tartalmazzák.
(4a) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/D. § tartalmazza.
(4a) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/A-20/I. §-ok tartalmazzák.
(4b) A közös jogkezelő szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/J-20/L. §-ok tartalmazzák.
(5) E rendelet civil szervezetre vonatkozó szabályozásában
a) alaptevékenység alatt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ide értve a közhasznú tevékenységet is) kell érteni,
b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni,
c) közszolgáltatási bevétel alatt az Ectv.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből származó bevételt kell érteni.
3. §
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a Műsorszolgáltatási Alapnak, valamint a víziközmű társulatnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda 2003. december 31-ét követően is alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a Műsorszolgáltatási Alapnak, valamint a víziközmű társulatnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda 2003. december 31-ét követően is alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, végrehajtói irodának, továbbá a Műsorszolgáltatási Alapnak, a víziközmű társulatnak és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, továbbá a Műsorszolgáltatási Alapnak, a víziközmű társulatnak és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Műsorszolgáltatási Alapnak, a viziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.
(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.
(2) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a Tv. szerinti eredménykimutatás elkészítése során biztosítania kell a 6. § (10) bekezdés szerinti részletezést, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie. Amennyiben a közhasznú társaság a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást év közben kapta meg, a közhasznú eredménykimutatást már az üzleti évben is el kell készítenie.
(2) Annak az ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, valamint végrehajtói irodának, amely nem jelentkezett be az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá, a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy 2003. december 31-ét követően is alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót.
(2) A víziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie.
(3) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
(3) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a Tv. szerinti eredménykimutatás elkészítése során biztosítania kell a 6. § (10) bekezdés szerinti részletezést, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie. Amennyiben a közhasznú társaság a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást év közben kapta meg, a közhasznú eredménykimutatást már az üzleti évben is el kell készítenie.
(4) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
(4) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak és a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmaznia.
(5) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1)-(4) bekezdésben, illetve e rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.
(5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
(6) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1)-(5) bekezdésben, illetve e rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.
(7) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
(7) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített civil szervezetek közé tartozó párt beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
(8) A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó, 2. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó előírások vonatkoznak.
4. §   A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), az országos kisebbségi önkormányzat, a közhasznú besorolással nem rendelkező társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
4. §   A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a közhasznú besorolással nem rendelkező társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
4. §
(1) A rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány (a továbbiakban együtt: egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
(1a) A szervezetére és működésére nem a társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazó, legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet úgy, hogy beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti szabályok helyett a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti.
(2) A közhasznú jogállású egyéb szervezet a Tv., valamint az Ectv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
5. §   Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, belső szolgáltatás, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi vállalkozási tevékenységet is folytathat.
5. §   Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.
5. §   Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.
5. §   Az egyéb szervezet az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Beszámolási kötelezettség

6. §
(1) Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Az egyéb szervezetnél, valamint a közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(4) A beszámoló lehet:
a) egyszeres könyvvitel esetén:
aa) egyszerűsített beszámoló,
ab) közhasznú egyszerűsített beszámoló;
a) egyszerűsített beszámoló,
b) kettős könyvvitel esetén:
ba) egyszerűsített éves beszámoló,
bb) közhasznú egyszerűsített éves beszámoló;
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló, Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló.
c) az egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.
c) az egyéb szervezet választása, vagy külön jogszabályi előírás alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.
(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és az e rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménylevezetésből áll.
(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.
(6) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll.
(6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.
(7) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból áll.
(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(8) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből, továbbá az e rendelet 6. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll.
(8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit - amennyiben azt más jogszabály előírja - továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja.
(9) Annak a közhasznú egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta, a Tv.-ben előírt beszámolókészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
(10) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(11) A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót választó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek nem kötelező üzleti jelentést készítenie. A kiegészítő mellékletet azonban - a cash-flow kimutatás kivételével - el kell készítenie, kiegészítve azt az egyéb vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségekkel.
(12) Az egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyéb szervezet a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, közhasznú eredménylevezetés, az eredménykimutatás, közhasznú eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint továbbtagolhatja.
7. §
(1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
(1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
(2) Közhasznú egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amely csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve amelynek a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(3) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(3) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.
(4) Közhasznú egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(4) Az az egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő üzleti évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 130 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolójának elkészítésekor a Tv. 98/A. § (2) bekezdésének a számviteli politikára vonatkozó előírását, valamint a Tv. 98/A. § (3)-(5) bekezdésének előírásait alkalmazhatja.
(5) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.
(5) A (4) bekezdés szerinti előírások választása esetén az egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.
(6) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, az üzleti év egészére vonatkozóan közhasznú egyszerűsített beszámolót vagy közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, illetve a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie e rendelet 6. §-ának (9) bekezdése figyelembevételével.
(7) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a Tv. 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).
(8) A (7) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

Könyvvezetési kötelezettség

8. §
(1) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(1) Az egyéb szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet.
(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére - és egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készíteni - azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló, közhasznú egyszerűsített beszámolókészítésére a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg [(ár)bevétele mindkét üzleti évben meghaladta az 50 millió forintot].
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére - és egyszerűsített éves beszámolót készíteni - azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg.
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány.
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet - figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat -, valamint minden olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(3) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, illetve az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta.
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet - figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat -, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta.
(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3)-(4) bekezdése szerinti egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(6) A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(7) Amennyiben az egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevétel értékeket kell figyelembe venni.
(7) Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie.
(7) Amennyiben az egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie.
(8) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, már az üzleti évben közhasznú egyszerűsített, illetve közhasznú egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie, illetve választhatja a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, e rendelet 6. §-a (9) bekezdésének figyelembevételével.
(9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.
(9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.
(10) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.
(10) Az egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.
(11) Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását, amennyiben a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki.
(12 ) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.
(13) Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.
(11) A részletező nyilvántartásait a közhasznú egyéb szervezetnek úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetéshez/eredmény-kimutatáshoz szükséges tájékoztató adatok megállapíthatók legyenek.

Könyvviteli rendszerek változása

9. §
(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.
(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.
(2) A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre - a közalapítvány kivételével, amely csak kettős könyvvitelt vezethet - az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv. 143. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával térhet át.
(2) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor - ha egyébként annak feltételei fennállnak -, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, egyszerűsített éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves, közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. §-a (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.
(2) Az egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor - ha egyébként annak feltételei fennállnak -, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.

A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések

10. §   Az e rendelet szerinti mérleg készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11-14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
10. §   Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11-14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze.
10. §   Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11-14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze.
11. §
(1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére - az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) - fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékosokra és egyéb követelésekre.
(2) A lakásszövetkezetnél a pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni a felújítási célú pénzeszközöket.
(2) A lakásszövetkezetnél a pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni a beruházási (építési), valamint a felújítási célú pénzeszközöket. Az így elkülönített pénzeszközöket csak az elkülönítésnek megfelelő célra lehet felhasználni.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység szerinti [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozásba átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön kimutatni.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani.
(4) Annál a lakásszövetkezetnél, ahol a telek, a felépítmény, benne a tagok használatába adott lakások a lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a tagok által befizetett építési célú összegeket kell jegyzett tőkeként kimutatni.
12. §
(1) A társasháznak a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat.
(2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni.
(3) A társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény és tárgyévi eredmény szerepel. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)
13. §   Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.
13. §   Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.
13/A. §   Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét.
14. §
(1) Az MRP szervezetnek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikáját úgy kell kialakítania, hogy a mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek.
(2) Az MRP szervezetnél saját tőkeként eredmény és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, lekötött tartalék, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)

Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

15. §
(1) Az e rendelet szerinti eredménylevezetés/eredménykimutatás készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)-(7) bekezdésben és a 16-17. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre, a közhasznú egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
(4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
(4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
(5) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.
(5) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.
(6) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.
(6) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.
(7) Az egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben, a közhasznú eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
(7) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
(8) Az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének összeállításánál a tájékoztató adatok E. pontjában szereplő és az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának összeállításánál a tájékoztató adatok B. pontjában szereplő támogatásként a közhasznú egyéb szervezet által nyújtott, ráfordításként érvényesíthető kiadások vagy egyéb- és rendkívüli ráfordítások között ilyen címen elszámolt tételek együttes összegét kell érteni.
16. §
(1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel - és a lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.
(1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel .
(2) A közhasznú eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye a vállalkozási tevékenység tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredményének és nem pénzben realizált eredményének összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, a rendkívüli bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel - és lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.
(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
(4) A közhasznú eredménykimutatásban a tárgyévi vállalkozási eredmény a vállalkozási tevékenység bevételének és ráfordításainak különbsége, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
(5) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, pályázati vagy egyéb más úton kap és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.
(5) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.
(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el.
(5) Az egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el.
(6) Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét - a könyvvezetés módjától függően - egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.
(6) Az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét - a könyvvezetés módjától függően - egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.
(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az alapítójától, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a (közhasznú) eredménylevezetésben, illetve a (közhasznú) eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.
(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.
(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet bevételként elszámolni. Az érdekeltségi hozzájárulásként részletekben történő utalást előlegként kell kezelni mindaddig, amíg a víziközmű társulat az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai, valamint a közgyűlési határozatban foglaltak szerint számlát nem állíthat ki. Ez esetben a számla kiállításával egyidejűleg lehet az érdekeltségi hozzájárulást a társulat könyveiben bevételként elszámolni. Ezt követően a Tv. előírásai szerint kell eljárni, azaz az üzleti évben fel nem használt, beruházási célra kapott érdekeltségi hozzájárulást a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadását ráfordításként kell elszámolni.
(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet - rendkívüli bevételként - elszámolni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a víziközmű társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.
(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet - egyéb bevételként - elszámolni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a víziközmű társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást egyéb ráfordításként kell elszámolni.
(9) A lakásszövetkezetnél annak függvényében másként [e rendelet (10)-(12) bekezdése szerint] kell eljárni akkor, ha a tag, a nem tag tulajdonos a közös tulajdon, a lakásszövetkezeti tulajdon kezelésére, illetve a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására utal át, teljesít befizetést.
(9) A lakásszövetkezetnél eltérően kell eljárni, ha a tag, a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezeti tulajdon kezelésére, illetve ha a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) utal át, teljesít befizetést.
(9) A lakásszövetkezetnél eltérően kell eljárni, ha a tag, a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezeti tulajdon használatára, illetve ha a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) utal át, teljesít befizetést.
(10) Amennyiben a lakásszövetkezet közösen használt, közösen üzemeltetett, karbantartott eszközei a tagok közös tulajdonában vannak, úgy a tagnál, a nem tag tulajdonosnál a közös üzemeltetés címén az eredmény terhére (a pénzügyi műveletek ráfordításai között) elszámolt költség-hozzájárulást a lakásszövetkezetnél az alaptevékenység bevételeként kell elszámolni.
(10) A lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért a tagok, a nem tag tulajdonosok által fizetendő használati, bérleti díjat a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként kell elszámolni.
(11) Ha a lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában vannak a közösen használt eszközök, akkor a tagok, a nem tag tulajdonosok a közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért használati (bérleti) díjat fizetnek, amelyet a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként számol el. Ha a lakásszövetkezet tulajdonában lévő, közösen használt eszközök felújításáért külön hozzájárulást kell fizetni, akkor azt a lakásszövetkezetnél végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni (a fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezetőknél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni).
(11) A lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújításáért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.
(12) A tag, a nem tag tulajdonos saját közüzemi fogyasztásáért kapott ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként az alaptevékenység bevételei között kell elszámolni.
(13) A kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe vennie a meglevő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Tv. 51. §-a szerinti közvetlen önköltségen aktivált értékét).
(14) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a Tv. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírását nem kötelező alkalmaznia.
17. §
(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit az általános előíráson túlmenően a fenntartási, illetve a felújítási célú bontásban is be kell mutatnia.
(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti bontásban is be kell mutatni, és a tárgyévi eredményt ennek megfelelően meg kell bontani.
(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is nyilván kell tartani.
(2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.
(4) A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni.
(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább tagdíj, alapítótól kapott befizetés, kapott támogatások, valamint egyéb bevételek, illetve pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.
(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíj, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét, illetve a rendkívüli bevételeken belül az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.
(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíj, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.
(5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat - a tagdíjak kivételével - kell alkalmazniuk.
(5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazniuk.
(6) A közhasznú egyéb szervezetnek analitikus (részletező) nyilvántartásait úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók legyenek.
(7) Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a résztvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a részvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási értékét), a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét is.
(8) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a (3)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) - függetlenül a könyvvezetés módjától -, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.
(8) Az egyéb szervezet a (3)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) - függetlenül a könyvvezetés módjától -, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

Az egyéb szervezet átalakulása

Az egyéb szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása

Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet átalakulása

17/A. §
(1) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet átalakulására - ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi - a Tv. 136-141. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai, valamint a (2)-(7) bekezdés és a 17/B. § előírásai figyelembevételével.
(1) Az egyéb szervezet átalakulására - ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi - a Tv. 136-141. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai, valamint a (2)-(7) bekezdés és a 17/B. § előírásai figyelembevételével.
(1) Az egyéb szervezet átalakulására, egyesülésére, szétválására (a továbbiakban együtt: átalakulás) - ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi - a Tv. 136-141. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai, valamint a (2)-(7) bekezdés és a 17/B. § előírásai figyelembevételével.
(2) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet átalakulása során az átalakulással létrejövő szervezetre (alapszabály, alapító okirat, bejegyzés) - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az egyéb szervezet átalakulása során az átalakulással létrejövő szervezetre (alapszabály, alapító okirat, bejegyzés) - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - az egyéb szervezet alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet.
(3) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet.
(3) Az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet.
(4) Az átalakuló egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő bejegyzésig az átalakulás előtti szervezeti formában folytatja tevékenységét, a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le.
(4) Az átalakuló egyéb szervezet a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő bejegyzésig az átalakulás előtti szervezeti formában folytatja tevékenységét, a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le.
(5) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő bírósági, cégbírósági, kamarai, egyéb hatósági változásbejegyzések napjával (az átalakulás napjával) - a bejegyzést követő 90 napon belül - készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt.
(5) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő bírósági, cégbírósági, kamarai, egyéb hatósági változásbejegyzések napjával (az átalakulás napjával) - a bejegyzést követő 90 napon belül - készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt.
(6) Az átalakulás során megszűnő egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a 6. § (1) bekezdése szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.
(6) Az átalakulás során megszűnő egyéb szervezet a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a 6. § (1) bekezdése szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.
(7) Az az átalakuló egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely az átalakulás során nem szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el az átalakulás napjára vonatkozóan, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.
(7) Az az átalakuló egyéb szervezet, amely az átalakulás során nem szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el az átalakulás napjára vonatkozóan, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.
17/B. §
(1) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek átalakulása során a vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és végleges vagyonmérleget) - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - könyv szerinti értéken kell elkészítenie. Az az átalakuló egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél külön törvény lehetővé teszi a vagyon átértékelését, a vagyonmérlege összeállításánál alkalmazhatja a Tv. 136-141. §-ainak vagyonátértékelésre vonatkozó rendelkezéseit.
(1) Az egyéb szervezetnek átalakulása során a vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és végleges vagyonmérleget) - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - könyv szerinti értéken kell elkészítenie. Az az átalakuló egyéb szervezet, amelynél külön törvény lehetővé teszi a vagyon átértékelését, a vagyonmérlege összeállításánál alkalmazhatja a Tv. 136-141. §-ainak vagyonátértékelésre vonatkozó rendelkezéseit.
(2) Amennyiben az átalakulás során az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.
(2) Amennyiben az átalakulás során az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint a vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.
(2) Amennyiben az átalakulás során az egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint a vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.
(3) Egyesülés esetén, ha az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet(ek), közhasznú egyéb szervezet(ek) könyvvezetése eltérő (egyszeres vagy kettős könyvvitel), akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérlegek (vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek) elkészítésekor először a könyvviteli rendszerek változtatására vonatkozó áttérés miatti rendezéseket kell elvégezni a 9. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően.
(3) Egyesülés esetén, ha az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet(ek) könyvvezetése eltérő (egyszeres vagy kettős könyvvitel), akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérlegek (vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek) elkészítésekor először a könyvviteli rendszerek változtatására vonatkozó áttérés miatti rendezéseket kell elvégezni a 9. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően.

Könyvviteli szolgáltatás

18. §
(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.
(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.
(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

Könyvvizsgálati kötelezettség

19. §
(1) Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, közhasznú szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.
(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.
(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 100 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt - választani.
(2) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.
(2) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.
(3) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.
(3) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt - választani.
(3) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt - választani.
(4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.
(4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

20. §
(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját [egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, a Tv. szerinti éves beszámolót, a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámolót (a továbbiakban: beszámoló)] - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyéb szervezet a Tv. 154. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.
(2) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet köteles az egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, a Tv. szerinti éves beszámolót, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.
(2) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet köteles az (1) bekezdés szerinti beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - közzétenni.
(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(3) A lakásszövetkezeteknek a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazniuk.
(3) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton tesz eleget.
(3) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az (1) bekezdés szerinti beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt köteles a kormányzati portál útján a céginformációs szolgálat részére elektronikus úton megküldeni.
(3) A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.
(4) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap.
(4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton is eleget tehet. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget és a beszámolót elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához megküldi, egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.
(4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az egyszerűsített beszámolónak, a közhasznú egyszerűsített beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, a közhasznú egyszerűsített éves beszámolónak, a Tv. szerinti éves beszámolónak, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámolónak a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz történő (3) bekezdés alapján történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.
(4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az (1) bekezdés szerinti beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (3) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.
(4) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(5) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(5) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely más jogszabály (pl. a közhasznú szervezetekről szóló törvény) alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.
(6) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(7) Az (1)-(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

20/A. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) a Tv. előírásait a (2)-(3) bekezdésben és a 20/B-20/I. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(3) Az Integrációs Szervezet éves beszámolója a 6. számú melléklet szerinti mérlegből, a 7. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 20/F. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 20/G. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
20/B. §
(1) A mérleg előírt tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét.
(3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést.
(4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket.
(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állammal szembeni követeléseket, az adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is.
20/C. §
(1) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában.
(2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje
a) az állam és a tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével,
b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített.
(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé.
(4) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje, a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára az erről szóló Igazgatósági döntés időpontjával.
(5) A tartalékon belül kell kimutatni
a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően,
b) a jogelődöktől átvett vagyonból a (2) bekezdés b) pont szerinti vagyonon felüli részt,
c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket.
(6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét.
(7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére.
(8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket.
(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
20/D. §
(1) A tagintézet felszámolása esetén az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni.
(2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
20/E. §
(1) Az Integrációs Szervezet eredménykimutatásának előírt tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét.
(3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket.
(4) Tárgyévi eredményként - előjelének megfelelően - kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó
nyereség vagy veszteség összegét.
(5) Az Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete.
(6) A tárgyévet követő üzleti évben az Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni.
Kiegészítő melléklet
20/F. §   Az Integrációs Szervezet éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket;
c) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét;
d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként;
e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását; f) a tagoknak fizetendő hozam összegét.
Üzleti jelentés
20/G. §   Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére.
Könyvvizsgálat
20/H. §   Az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki/amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
Az éves beszámoló jóváhagyása
20/I. §
(1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet igazgatósága hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.

A közös jogkezelő szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma és a kapcsolódó egyéb előírások

20/J. §
(1) A tárgyévhez kapcsolódó, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjat, a közös jogkezelő szervezet tagdíjkövetelésként számolja el és elkülönítetten mutatja be.
(2) A jogdíjak felosztása során az ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak részére kifizethető jogdíjakat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettség közé.
(3) Azokat a jogdíjakat, amelyek a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 41. §-a alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat illetnek meg (a továbbiakban: függő jogdíjak), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül függő jogdíjakból fakadó kötelezettségként kell kimutatni.
(4) A függő jogdíjak esetében a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé váló jogdíjat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettség közé.
(5) Ha a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjat a közös jogkezelő szervezet az ismert jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre használja fel, a közös jogkezelő szervezetnek az ilyen jogdíjat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé.
(6) A beszedett jogdíjakból a Kjkt. 42. § (3) bekezdése alapján képzendő tartalék összegét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül a jogdíjakhoz kapcsolódó tartalékok közé kell átsorolni.
(7) A beszedett jogdíjakból vagy a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjból a Kjkt. 43-45. §-a alapján közösségi célra felhasználandó összegekkel kapcsolatos egyéb rövid lejáratú kötelezettséget a felosztási szabályzatban meghatározottak szerint a közösségi célú felhasználásról hozott döntéssel kell átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségeken belül a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása és a kapcsolódó egyéb előírások
20/K. §
(1) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételeként köteles kimutatni a beszedett jogdíjak összegét.
(2) A közös jogkezelő szervezet által még be nem szedett jogdíjakat bevételként nem lehet elszámolni, azokat a mérlegen kívüli követelések között kell szerzői mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve nyilvántartani.
(3) Abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet másik közös jogkezelő szervezettől vesz át jogdíjat, azt bevételként abban az időszakban kell elszámolni, amikor azt pénzügyileg rendezik. A másik közös jogkezelő szervezettől származó jogdíjbevételt a belföldi jogdíjbevétel vagy a külföldről származó jogdíjbevétel sorokon kell megjeleníteni attól függően, hogy a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet letelepedési helye belföldön vagy külföldön található.
(4) A kezelési költség bevételként a közös jogkezelő szervezet a bevételének azt a részét köteles bemutatni, amelyet a Kjkt. 39. §-a szerinti kezelési költségként fog levonni.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeg az éves beszámoló készítésekor pontosan még nem ismert, akkor azt becslési eljárással kell megállapítani. Ha a becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel eltér a következő évben ténylegesen megállapított összegtől, a különbözet a (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően a következő év jogdíj ráfordításainak elszámolását módosítja.
(6) A jogdíjak beszedésével egyidejűleg a jogdíjak becsült és ténylegesen felmerült kezelési költséggel csökkentett összegét a ráfordítások között, mint a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjakat kell megjeleníteni.
(7) A (6) bekezdésben szereplő ráfordítás elszámolásával egyidejűleg, amennyiben az pénzügyileg nem került rendezésre, a mérlegben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten, felosztásra váró jogdíjak összegeként kell kimutatni.
(8) Az (5) bekezdésben leírtak szerint az előző évben becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel és a tényleges kezelési költség bevétel különbözetét a tárgyévben a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjak ráfordítása és a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek között kell elszámolni.
(9) A vállalkozási tevékenységből, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételekből felosztásra kerülő jogdíjat ráfordításként - mint felosztott vagy felosztandó jogdíjakat - és egyéb rövid lejáratú kötelezettségen belül - mint felosztásra váró jogdíjakat - abban az időszakban kell elszámolni, amikor a hozzá kapcsolódó kötelezettség felmerül.
(10) A közös jogkezelő szervezet a beszedett jogdíjakat jogdíj bevételre és kezelési költség bevételre köteles megbontani.
(11) A közös jogkezelő szervezet az adott évre vonatkozó tagdíjat - függetlenül annak befolyásától - az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül külön soron, tagdíj bevételként köteles kimutatni.
(12) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerinti bontásban köteles bemutatni:
a) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül,
b) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele,
c) egyéb belföldi értékesítés árbevétele,
d) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül,
e) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele,
f) egyéb külföldi értékesítés árbevétele.
Kiegészítő melléklet
20/L. §   A közös jogkezelő szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet II. fejezetében részletezett adatok bemutatását is.

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

20/A. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) a Tv. előírásait a (2)-(3) bekezdésben és a 20/B-20/I. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(3) Az Integrációs Szervezet éves beszámolója a 6. számú melléklet szerinti mérlegből, a 7. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 20/F. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 20/G. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
20/B. §
(1) A mérleg előírt tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét.
(3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést.
(4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket.
(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állammal szembeni követeléseket, az adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is.
20/C. §
(1) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában.
(2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje
a) az állam és a tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével,
b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített.
(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé.
(4) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje, a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára az erről szóló Igazgatósági döntés időpontjával.
(5) A tartalékon belül kell kimutatni
a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően,
b) a jogelődöktől átvett vagyonból a (2) bekezdés b) pont szerinti vagyonon felüli részt,
c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket.
(6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét.
(7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére.
(8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket.
(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
20/D. §
(1) A tagintézet felszámolása esetén az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni.
(2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
20/E. §
(1) Az Integrációs Szervezet eredménykimutatásának előírt tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét.
(3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket.
(4) Tárgyévi eredményként - előjelének megfelelően - kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó
nyereség vagy veszteség összegét.
(5) Az Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete.
(6) A tárgyévet követő üzleti évben az Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni.
Kiegészítő melléklet
20/F. §   Az Integrációs Szervezet éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket;
c) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét;
d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként;
e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását; f) a tagoknak fizetendő hozam összegét.
Üzleti jelentés
20/G. §   Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére.
Könyvvizsgálat
20/H. §   Az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki/amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
Az éves beszámoló jóváhagyása
20/I. §
(1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet igazgatósága hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.

Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságai

20/A. §
(1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Nyt.) hatálya alá tartozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a Tv. előírásait a (2)-(5) bekezdésben és a 20/B-20/C. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(2) Az Alap üzemgazdasági szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(3) Az Alap éves beszámolója a Tv. 1. számú mellékletében szereplő „A” változat szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú mellékletében szereplő, összköltség eljárással készülő „A” változat szerinti eredménykimutatásból, valamint a 20/C. § (1) bekezdése szerinti tartalmú kiegészítő mellékletből áll.
(4) Az Alap üzleti jelentést nem készít.
(5) Az Alap számviteli politikájában - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően - rendelkezni kell:
a) az eszköz-forrás értékelési szabályzat keretében az alap vagyonát képező eszközök piaci értékelésének részletes szabályairól,
b) az Alap vagyonát képező eszközök értékesítésének és átadásának elszámolási szabályairól,
c) az Alap működtetésével összefüggésben, valamint az Alap vagyonát képező eszközök kezelésével, értékesítésével és átadásával összefüggésben felmerült költségek, igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások elkülönítéséről.
20/B. §
(1) Az Alap mérlegében a Tv. szerinti jegyzett tőke helyett induló tőke szerepel. Az induló tőke az Nyt. 2. § (3) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek azon összege, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a tagok portfoliójában lévő eszközök formájában bocsátanak az Alap rendelkezésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése szerint, továbbá a függő tételként nyilvántartott befizetések és hozamaik összegében az Alap által a magánnyugdíjpénztáraktól átvett eszközök értéke, valamint a visszalépő tagok követeléseinek azon része, amelyet a Pénztárak Garancia Alapja a visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésre fordítható eszköz címén bocsát az Alap rendelkezésére az Mpt. 89. § (8) bekezdése szerint.
(2) A pénzeszközök között kell kimutatni - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően - az Alap Magyar Államkincstárnál vezetett
a) pénzforgalmi számláján lévő forintpénzkészlet, valamint
b) devizaszámláján lévő devizakészlet számviteli politikában választott árfolyamon forintra átszámított összegét.
(3) A pénzeszközökről vezetett főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott címeken bekövetkező forgalmi tételek elkülönítésére szolgáló alszámlákon történő pénzmozgások elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(4) Az Alap részére az Nyt. 8. § (2) bekezdése szerint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által vezetett ügyfélszámlán lévő pénzeszközök összegét az Alap az ÁKK Zrt.-vel szembeni követelésként mutatja ki egyéb követelései között.
(5) Az Alap vagyonát képező induló tőke részeként - a magánnyugdíjpénztáraktól, valamint a Pénztárak Garancia Alapjától - az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket a nyugdíjpénztár, valamint a Pénztárak Garancia Alapja által az átadási értékként meghatározott, az átadásról készült dokumentációban rögzített értéken kell fel venni az Alap könyveibe az induló tőkével szemben.
(5) Az Alap vagyonát képező induló tőke részeként - a magánnyugdíjpénztáraktól, valamint a Pénztárak Garancia Alapjától - az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket a nyugdíjpénztár, valamint a Pénztárak Garancia Alapja által az átadási értékként meghatározott, az átadásról készült dokumentációban rögzített értéken kell felvenni az Alap könyveibe az induló tőkével szemben.
(6) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket az Alapnál át kell értékelni:
a) az átvétel napjára vonatkozóan, a külön jogszabályban meghatározott fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán - bekerüléskori átértékelési különbözet címén elkülönítetten - kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben;
b) minden hónap utolsó napjára, valamint a mérleg fordulónapjára, mint értékelési fordulónapra vonatkozóan, a fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben.
(7) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközök után értékvesztést és értékhelyesbítést elszámolni nem lehet.
(8) Az anyagjellegű ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni az átvett eszközök befektetésével összefüggésben - az Nyt. 8. § (3) bekezdése szerint - igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét, valamint az Alap működtetésével összefüggésben igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét.
(9) Az Nyt. 7. §-ának megfelelően az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet részére, valamint a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára befizetett összeget az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni.
(9) Az Nyt. 7. §-ának megfelelően az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet részére, valamint a központi költségvetésnek a Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára befizetett összeget az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni.
(10) Az Alap vagyonát képező, (1) bekezdés szerint átvett, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a továbbiakban: állampapírok) az átvételt követően az Nyt. 9. §-a szerint bevonandó állományát a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni az Alap könyveiben.
(10) Az Alap vagyonát képező, (1) bekezdés szerint átvett, az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a továbbiakban: állampapírok) az átvételt követően az Nyt. 9. §-a szerint bevonandó állományát az állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni az Alap könyveiben.
(11) Az Nyt. 7. §-a szerint az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből az államadósság csökkentésére fordítandó részt, annak módjától függően
a) az értékesítés ellenében kapott állampapírnak a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni,
a) az értékesítés ellenében kapott állampapírnak az állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni,
b) az államadósságnak minősülő - harmadik féllel szembeni - tartozás pénzügyi rendezésekor az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni.
(12) Az Alap a magánnyugdíjpénztárak részére külön jogszabály alapján átadott,
a) a tagi kifizetések,
b) a beazonosított függő befizetések és hozamaik nyugdíjpénztári tagokat megillető összegének,
c) a magánnyugdíjpénztár működési és likviditási tartalékainak kimerülése esetén működési célú kifizetések fedezetéül szolgáló eszközöket az egyéb ráfordítással szemben vezeti ki könyveiből jogcímenként elkülönítve.
(13) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból átutalt pénzeszközöket az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb bevételként számolja el.
(14) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alap megszűnésekor átadott vagyonát képező eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb bevételként számolja el.
(15) A (13)-(14) bekezdés szerinti pénzeszközöknek az államadósság csökkentésére az Alapból átutalt összegét az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb ráfordításként számolja el.
(16) Az Nyt. 2. § (6a) bekezdése szerinti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére átadott eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb ráfordításként számolja el.
20/C. §
(1) Az Alap kiegészítő melléklete tartalmazza:
a) az Alap vagyonát képező eszközöket fajtánként és azok értékét,
b) az Alap vagyonát képező azon tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok értékét, amelyek többségi vagy minősített többségi befolyást biztosítanak az Alap javára, továbbá ezen részesedések kibocsátójának nevét, székhelyét, saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a benne birtokolt részesedés arányát, legutolsó üzleti évi beszámolójában szereplő mérleg szerinti eredményét,
c) az Alap által a központi költségvetés javára teljesített befizetések értékét,
d) az Alap által a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesített befizetések értékét,
e) az államadósság csökkentésére fordított összeg címén az Alap által
ea) a központi költségvetés rendelkezésére ilyen céllal átadott állampapírok értékét, és
eb) az államadósságnak minősülő tartozás harmadik felekkel szemben kiegyenlített összegét.
f) a 20/B. § (12) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárnak átadott eszközök értékét jogcímenkénti részletezésben.
(2) Az Alap éves beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni.
(3) Az Alap könyvvizsgáló által felülvizsgált és az Alap Irányító Testülete által jóváhagyott éves beszámolóját, az Országgyűlés elé beterjesztett pénzügyi beszámoló részeként az ÁKK Zrt. honlapján kell közzétenni a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

20/A. §   E rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és 3. §-ának (1) bekezdése az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
20/D. §   E rendelet 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdése az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

20/D. §   A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet II. Fejezetének előírásait - a betétbiztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezések kivételével - köteles alkalmazni.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. §
(1) Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2001. évi beszámoló készítése során kell alkalmazni.
(2) A 18. § rendelkezései 2003. január 1-jével lépnek hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy előírásait a 2000. évi beszámoló elkészítése során még alkalmazni kell, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése, továbbá az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a, 7. §-ának (3) bekezdése, illetve 8. §-a.
22. §   E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított 2. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontját, (2) bekezdését, 35. §-ával megállapított 3. §-a (1) bekezdését, 36. §-ával megállapított 15. §-a (8) bekezdését, 37. §-ával megállapított 17/B. §-a (2) bekezdését és 39. §-ával megállapított 3. számú mellékletét először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy azok a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
23. §
(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
1. 24. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésének c), e) pontját,
2. 25. §-ával megállapított 3. § (4) bekezdését,
3. 26. §-ával megállapított 4. §-át,
4. 27. §-ával megállapított 6-7. §-át,
5. 28. §-ával megállapított 8. § (2)-(5) bekezdését,
6. 29. §-ával megállapított 9. § (2) bekezdését,
7. 30. §-ával megállapított 13. §-át,
8. 31. §-ával megállapított 15. § (2)-(3), (7) bekezdését,
9. 32. §-ával megállapított 16. § (7) bekezdését,
10. 33. §-ával megállapított 18. § (1) bekezdését,
11. 34. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését,
12. 35. §-ával megállapított 20. §-át,
13. 38. §-ával megállapított 1-2., 4-5. számú mellékletét,
14. 39. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 5. §-át, 8. § (6) bekezdését, 17/A. § (7) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 18. § (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdését, 8. § (1), (7), (10) bekezdését, 10. §-át, 15. § (4) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (8) bekezdését, a 17/A. § előtti alcímet, 17/A. § (1)-(6) bekezdését, 17/B. § (2) bekezdését, 8. § (9) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdését, 15. § (5), (6) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 19. § (2), (3) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 17. § (4) bekezdését, 17/B. § (3) bekezdését,
15. 40. §-ával megállapított 8. § (11) bekezdését, 15. § (8) bekezdését, 16. § (2), (4) bekezdését, 17. § (6) bekezdését, 3. és 6. számú mellékletét
először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti, 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra az e rendelet 2011. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított 20/B. § (13)-(15) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésének 1. pontjával megállapított 19. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
24. §
(1) A 2011. üzleti évben egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú civil szervezet köteles 2012. január 1-jére vonatkozóan a kettős könyvvitelre áttérni. Az áttérés számviteli munkálatait 2012. június 30-ig végre kell hajtani. A közhasznú civil szervezet az áttéréskor a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles megfelelően alkalmazni.
(2) Az a közhasznú szervezet, amely az üzleti év folyamán veszíti el közhasznú jogállását, az üzleti év végén e rendelet szerinti kötelezettségeinek a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint tesz eleget.
(3) A 2012. üzleti évről e rendelet mellékletei szerint készített beszámoló 2011. üzleti évre vonatkozó oszlopainak adatait a 2011. üzleti évről készített beszámoló tárgyévi adataiból, értelemszerű megfeleltetéssel kell meghatározni.
25. §   E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított 24. § (2) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
26. §   A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított 2. § (2) bekezdését, 17. §-ával megállapított 20/B. § (16) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
27. §   A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösség a 2012. és 2013. üzleti évi beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének e rendelet szerint is eleget tehet.
28. §   A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdés l) pontját, 14. §-ával megállapított 3. § (8) bekezdését, 15. §-ával megállapított 4. § (1a) bekezdését, 16. §-ával megállapított 20/D. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
28/A. §   A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított 17. § (3) és (4) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.
28/B. §
(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított 13/A. §-t, 47. §-ával megállapított 16. § (3) bekezdését, 48. §-ával megállapított 17. § (4) bekezdését, 49. §-ával megállapított 20/A-20/I. §-t, 51. § 4. pontjával megállapított 16. § (8) bekezdését, 52. §-ával megállapított 2. és 5-7. számú mellékletet, 52. §-ával megállapított 16. § (1) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított 13/A. §-t, 49. §-ával megállapított 20/A-20/I. §-t, 52. §-ával megállapított 6. és 7. számú mellékletet a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
28/C. §   A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított 2. § (4b) bekezdésben, 6. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint 20/J-20/L. §-ában foglalt rendelkezéseit először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy azok már a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

29. §   A 2. § (2) bekezdés és 3. § (1) bekezdés az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

Az egyszerűsített beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
   
A. Befektetett eszközök
  I. Immateriális javak
  II. Tárgyi eszközök
  III. Befektetett pénzügyi eszközök
   
B. Forgóeszközök
  I. Készletek
  II. Követelések
  III. Értékpapírok
  IV. Pénzeszközök
 
Eszközök összesen
 
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
   
C. Saját tőke
  I. Induló tőke/Jegyzett tőke
  II. Tőkeváltozás/Eredmény
  III. Lekötött tartalék
  IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)
  V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből
   
D. Tartalék
   
E. Céltartalékok
   
F. Kötelezettségek
  I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  II. Rövid lejáratú kötelezettségek
 
Források összesen

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)
  I. Pénzügyileg rendezett bevételek
    ebből:
    - támogatások
      = alapítói
      = központi költségvetési
      = helyi önkormányzati
      = egyéb
    - tagdíj
    - egyéb bevételek
  II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
  III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
  IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
  V. Ráfordítást jelentő elszámolások
  VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI)
D. Nem pénzben realizált eredmény [II-(IV+V)]
E. Adózás előtti eredmény (I+II)-(III+IV+V)
F. Fizetendő társasági adó
G. Jóváhagyott osztalék
H. Tárgyévi eredmény (E-F-G)
A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)
I. Pénzügyileg rendezett bevételek
ebből:

- tagdíj, alapítótól kapott befizetés

- támogatások

- egyéb bevételek
II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
V. Ráfordítást jelentő elszámolások
VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI)
D. Nem pénzben realizált eredmény [II-(IV+V)]
E. Adózás előtti eredmény (I+II)-(III+IV+V)
F. Fizetendő társasági adó
G. Adózott eredmény (E-F)
H. Jóváhagyott osztalék
I. Tárgyévi eredmény (G-H)
Tájékoztató adatok
A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
D. Normatív támogatás
E. A személyi jövedelamadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg
F. Közszolgáltatási bevétel
G. Végleges pénzbevételekből, elszámolt bevételekből a közhasznú tevékenység bevétele
H. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a közhasznú tevékenység érdekében felmerült pénzkiadás, ráfordítás
I. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a személyi jellegű ráfordítás
(kiadás)

- ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

2. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyéb szervezetnél
Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)
I. Pénzügyileg rendezett bevételek ebből:
- tagdíj, alapítótól kapott befizetés
- támogatások
- egyéb bevételek
II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
V. Ráfordítást jelentő elszámolások
VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI)
D. Nem pénzben realizált eredmény (II-IV-V)
E. Adózás előtti eredmény (I+II)-(III+IV+V)
F. Fizetendő társasági adó
G. Tárgyévi eredmény (E-F)

Tájékoztató adatok


A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
D. Normatív támogatás
E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg
F. Közszolgáltatási bevétel
G. Végleges pénzbevételekből, elszámolt bevételekből a közhasznú tevékenység bevétele
H. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a közhasznú tevékenység érdekében felmerült pénzkiadás, ráfordítás
I. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a személyi jellegű ráfordítás (kiadás)
- ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

A közhasznú egyszerűsített beszámoló közhasznú eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A közhasznú egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I+II)
  I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5)
    1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás
      a) alapítótól
      b) központi költségvetésből
      c) helyi önkormányzattól
      d) egyéb
    2. Pályázati úton elnyert támogatás
    3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel
    4. Tagdíjból származó bevétel
    5. Egyéb bevétel
  II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2)
  1. Pénzügyileg rendezett bevételek
  2. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
C. Tényleges pénzbevételek (A/I+B/1)
D. Pénzbevételt nem jelentő bevételek (A/II+B/2)
E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4)
  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
  3. Ráfordítást jelentő elszámolások
  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4)
  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
  3. Ráfordítást jelentő elszámolások
  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
G. Közhasznú tevékenység eredménye (1+2)
  1. Tárgyévi pénzügyi eredménye (A/I-E/1-E/4)
  2. Nem pénzben realizált eredménye (A/II-E/2-E/3)
H. Vállalkozási tevékenység
  1. Tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredménye (B/1-F/1)
  2. Egyéb tárgyévi pénzügyi eredménye (-F/4)
  3. Nem pénzben realizált - adóalapot jelentő - tárgyévi eredmény (B/2-F/2-F/3)
  4. Adózás előtti eredmény (±1±3)
I. Összes pénzügyi eredmény (±G/1±H/1-H/2)
J. Adófizetési kötelezettség
K. Vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye (H/4-J)
  2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (I-J)
  1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye (A/1+A/II)-(E/1+E/2+E/3)
K. Tárgyévi eredmény
J. Fizetendő társasági adó
I. Adózás előtti eredmény (B/1-F/1) ± H/2
  2. Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye (B/2-F/2-F/3)
  1. Közhasznú tevékenység nem pénzben realizált eredménye (A/II-E/2-E/3)
H. Nem pénzben realizált eredmény (± 1 ± 2)
  2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (B/1-F/1-F/4)
  1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (A/1-E/1-E/4)
G. Tárgyévi pénzügyi eredmény (± 1 ± 2)

Tájékoztató adatok

A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegű ráfordítások
  1. Bérköltség
    ebből: - megbízási díjak
      - tiszteletdíjak
  2. Személyi jellegű egyéb kifizetések
  3. Bérjárulékok
B. Pénzügyileg rendezett anyagjellegű ráfordítások
C. Értékcsökkenési leírás
D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások
E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett)
  ebből: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

Az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
   
A. Befektetett eszközök
  I. Immateriális javak
  II. Tárgyi eszközök
  III. Befektetett pénzügyi eszközök
   
B. Forgóeszközök
  I. Készletek
  II. Követelések
  III. Értékpapírok
  IV. Pénzeszközök
   
C. Aktív időbeli elhatárolások
 
Eszközök összesen
 
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
   
D. Saját tőke
  I. Induló tőke/Jegyzett tőke
  II. Tőkeváltozás/Eredmény
  III. Lekötött tartalék
  IV. Értékelési tartalék
  V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)
  VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből
   
E. Céltartalékok
   
F. Kötelezettségek
  I. Hátrasorolt kötelezettségek
  II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  III. Rövid lejáratú kötelezettségek
   
G. Passzív időbeli elhatárolások
 
Források összesen

5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél

Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
3. Egyéb bevételek
  ebből:
  - támogatások
    = alapítói
    = központi költségvetési
    = helyi önkormányzati
    = egyéb
4. Pénzügyi műveletek bevételei
5. Rendkívüli bevételek
  ebből:
  - támogatások
    = alapítói
    = központi költségvetési
    = helyi önkormányzati
    = egyéb
6. Tagdíjak
A. Összes bevétel (1±2+3+4+5+6)
7. Anyagjellegű ráfordítások
8. Személyi jellegű ráfordítások
9. Értékcsökkenési leírás
10. Egyéb ráfordítások
11. Pénzügyi műveletek ráfordításai
12. Rendkívüli ráfordítások
B. Összes ráfordítás (7+8+9+10+11+12)
C. Adózás előtti eredmény (A-B)
I. Adófizetési kötelezettség
D. Jóváhagyott osztalék
E. Tárgyévi eredmény (C-I-D)
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
3. Egyéb bevételek
ebből:

- tagdíj, alapítótól kapott befizetés

- támogatások
4. Pénzügyi műveletek bevételei
5. Rendkívüli bevételek
ebből:

- alapítótól kapott befizetés

- támogatások
A. Összes bevétel (1±2+3+4+5)
ebből: közhasznú tevékenység bevételei
6. Anyagjellegű ráfordítások
7. Személyi jellegű ráfordítások
ebből: vezető tisztségviselők juttatásai
8. Értékcsökkenési leírás
9. Egyéb ráfordítások
10. Pénzügyi műveletek ráfordításai
11. Rendkívüli ráfordítások
B. Összes ráfordítás (6+7+8+9+10+11)
ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai
C. Adózás előtti eredmény (A-B)
12. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (C-12)
13. Jóváhagyott osztalék
E. Tárgyévi eredmény (D-13)
Tájékoztató adatok
A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
D. Normatív támogatás
E. A személyi jövedelamadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg
F. Közszolgáltatási bevétel

5. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél
Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
3. Egyéb bevételek ebből:
- tagdíj, alapítótól kapott befizetés
- támogatások
4. Pénzügyi műveletek bevételei
A. Összes bevétel (1±2+3+4)
5. Anyagjellegű ráfordítások
6. Személyi jellegű ráfordítások
ebből: vezető tisztségviselők juttatásai
7. Értékcsökkenési leírás
8. Egyéb ráfordítások
9. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Összes ráfordítás (5+6+7+8+9)
ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai
C. Adózás előtti eredmény (A-B)
10. Adófizetési kötelezettség
D. Tárgyévi eredmény (C-10)Tájékoztató adatok

Tájékoztató adatok


A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
D. Normatív támogatás
E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg
F. Közszolgáltatási bevétel

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELETHEZ

A közhasznú egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele
  1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás
    a) alapítótól
    b) központi költségvetésből
    c) helyi önkormányzattól
    d) egyéb
  2. Pályázati úton elnyert támogatás
  3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel
  4. Tagdíjból származó bevétel
  5. Egyéb bevétel
   
B. Vállalkozási tevékenység bevétele
   
C. Összes bevétel (A+B)
   
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai
  Anyagjellegű ráfordításai
  Személyi jellegű ráfordítások
  Értékcsökkenési leírás
  Egyéb ráfordítások
  Pénzügyi műveletek ráfordításai
  Rendkívüli ráfordítások
   
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai
  Anyagjellegű ráfordítások
  Személyi jellegű ráfordítások
  Értékcsökkenési leírás
  Egyéb ráfordítások
  Pénzügyi műveletek ráfordításai
  Rendkívüli ráfordítások
   
F. Összes ráfordítás (D+E)
   
G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B-E)
   
H. Adófizetési kötelezettség
   
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)
   
J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)

Tájékoztató adatok

A. Személyi jellegű ráfordítások
  1. Bérköltség
    ebből: - megbízási díjak
      - tiszteletdíjak
  2. Személyi jellegű egyéb kifizetések
  3. Bérjárulékok
   
B. A szervezet által nyújtott támogatások
  ebből: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

6. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet mérlegének tagolása
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
2. Vagyoni értékű jogok
3. Szellemi termékek
4. Immateriális javakra adott előlegek
5. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
3. Beruházások
4. Beruházásokra adott előlegek
5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Részesedések tagintézetekben
2. Egyéb tartós részesedések
3. Tartósan adott kölcsön tagoknak
4. Egyéb tartósan adott kölcsönök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Kereskedelmi áruk
3. Közvetített szolgáltatások
4. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Tagintézetekkel szembeni követelések
a) díjkövetelések
b) egyéb követelések tagintézetekkel szemben
2. Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelések
3. Állammal szembeni követelések
4. Egyéb követelések
III. Értékpapírok
1. Állampapírok
2. Egyéb értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Járó kamatok
2. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)


FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)


D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
II. Tartalék
III. Lekötött tartalék
IV. Értékelési tartalék
V. Tárgyévi eredmény
E. Céltartalék
F. Kötelezettségek
G. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Hosszú lejáratú hitelek
2. Állammal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek
3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
H. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
I. Passzív időbeli elhatárolások
1. Fizetendő kamatok
2. Egyéb passzív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)


  • A jogszabály 2000. december 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 125. számában.
  • hatályba lépett 2001. január 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2017. január 1-jén.
 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. augusztus 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szakasz 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szakasz 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba. 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szakasz 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2012. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. augusztus 22-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.