Hatályos állapot
Közlönyállapot
1993.10.26. - 1993.10.31.
1993.11.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1994.12.31.
1995.01.01. - 1997.10.31.
1997.11.01. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 1999.03.02.
1999.03.03. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.03.30.
2000.03.31. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2003.09.14.
2003.09.15. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.19.
2004.06.20. - 2005.03.17.
2005.03.18. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.10.
2011.03.11. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.19.
2012.05.20. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.28.
2013.03.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.28.
2014.03.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.22.
2016.07.23. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.04.03.
2017.04.04. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.08.25.
2017.08.26. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.10.02.
2018.10.03. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.02.15.
2019.02.16. - 2019.08.02.
2019.08.03. - 2019.08.16.
2019.08.17. - 2019.09.29.
2019.09.30. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.01.31.
2020.02.01. - 2020.02.28.
2020.02.29. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.07.01.
2020.07.02. - 2020.08.31.
2020.09.01. - 2020.10.01.
2020.10.02. - 2020.12.11.
2020.12.12. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.01.31.
2021.02.01. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.07.31.
2021.08.01. - 2021.09.10.
2021.09.11. - 2021.12.22.
2021.12.23. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.02.28.
2023.03.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
(AZ NYTV. 2. §-ÁHOZ)

Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat

1. §   A polgár adatai szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazással képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.
1. §   A polgár adatai szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi vagy területi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal).
1. §   A polgár adatai szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal).
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi hivatalnál elektronikus úton is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél vagy fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. melléklet szerinti nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.
1. §   A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és vármegyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.
2. §
(1) Az a jegyző, akinél a polgár a korlátozó nyilatkozatot megtette, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül a korlátozást a nyilvántartásában átvezeti és - a területi szerv útján - továbbítja az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalnak (a továbbiakban: OSZH).
(1) Az a helyi vagy területi nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy azt visszavonta, az adatváltozást saját nyilvántartásán haladéktalanul átvezeti, és erről legkésőbb öt munkanapon belül - a helyi szerv a területi szerv útján - értesíti a központi hivatalt.
(2) A korlátozó nyilatkozatot annak megtételétől számított 60 napon belül a nyilvántartás valamennyi érintett szervénél - az aktív és passzív állományba - be kell jegyezni, és az adatszolgáltatásoknál a korlátozást figyelembe kell venni.
(2) A központi hivatal az értesítés, továbbá a nála benyújtott korlátozó vagy visszavonó nyilatkozat alapján az adatváltozást saját nyilvántartásán haladéktalanul átvezeti, és erről legkésőbb öt munkanapon belül értesíti a polgár lakcíme szerint illetékes helyi és területi nyilvántartási szervet.
2. §   Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik.
2. §   Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.
2. §   Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve - ha a polgár a nyilatkozatot írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza - a központi szerv az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.
2. §   Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve - ha a polgár a nyilatkozatot írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza - a kijelölt kormányhivatal az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.
2/A. §   A polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is megteheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv). Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását a nyilvántartást kezelő szervnél elektronikus úton teszi meg, akkor a nyilvántartást kezelő szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia az 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.
2/A. §   A polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is megteheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv). Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását a nyilvántartást kezelő szervnél elektronikus úton teszi meg, akkor a nyilvántartást kezelő szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia az 1. mellékletben meghatározott adatokat.
2/A. §
(1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyeket - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem lehet elektronikus úton intézni.
(1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.
(2) Az érintett elektronikus úton is igényelheti tájékoztatását saját nyilvántartott adatairól, arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, valamint kérheti nyilvántartott adatainak módosítását és javítását. Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdésében és az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyfajták elektronikus úton is intézhetők.
(2) Az érintett elektronikus úton is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kérheti nyilvántartott adatainak módosítását, javítását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását [Vhr. 18. § (3) bekezdés b) pont]. Az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, az Nytv. 17. §-a (4) bekezdésében és az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyfajták elektronikus úton is intézhetők.
(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kérheti nyilvántartott adatainak módosítását, javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását. A hatóság az Nytv. 17. § (2) bekezdés a) pontjában, az Nytv. 17. § (4) bekezdésében és az Nytv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(Az Nytv. 4. §-ához)

A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartása

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok és a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartása

3. §
(1) A külföldön élő magyar állampolgár a külképviseletnél vagy az OSZH-nál kérheti adatai nyilvántartásba vételét, jelentheti be nyilvántartott adatai változását, teheti meg korlátozó nyilatkozatát.
(1) A külföldön élő magyar állampolgár a külképviseletnél vagy a központi hivatalnál kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(1) A külföldön élő magyar állampolgár a külképviseletnél vagy a központi szervnél kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(1) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél vagy a központi szervnél kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(1) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél és a központi szervnél is kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal - a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával - a központi szerv hivatalból veszi nyilvántartásba.
(1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal - a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával - a kijelölt kormányhivatal hivatalból veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételi eljárásban a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
(2) Külföldön élő magyar állampolgárként kell felvenni a nyilvántartásba azt a személyt,
a) aki külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot,
b) akinek adatai külföldre távozás miatt a nyilvántartás passzív állományában szerepelnek,
c) aki korábban sem tartozott a nyilvántartás hatálya alá, mert külföldön élt.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a konzuli tisztviselőnél vagy a központi szervnél terjesztheti elő.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) vagy a központi szervnél terjesztheti elő.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) vagy a nyilvántartást kezelő szervnél terjesztheti elő.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) vagy a nyilvántartást kezelő szervnél terjesztheti elő.
(3) A külföldön élő magyar állampolgár személyi adatainak változását a magyar állampolgárság igazolására szolgáló - (2) bekezdés szerinti - okmányokkal igazolja.
(3) A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vett személy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti az adatváltozását, megteheti vagy visszavonhatja az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozatát.
(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a lakcímbejelentési ügyében eljáró jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő.
(3) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a lakcímbejelentési ügyében eljáró jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő.
(3) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a lakcímbejelentési ügyében eljáró járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő.
(3) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás a külföldi letelepedési nyilatkozat megtételét követően hivatalból indul.
(4) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja.
(4) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja.
(4) A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vett személy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti az adatváltozását, megteheti vagy visszavonhatja az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozatát.
(4) Ha a nyilvántartásba vett, Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez, akkor - az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő közreműködésével - az érintettet az eskü vagy fogadalomtétel időpontjával az Nytv. 4. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartani.
(4a) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal az állampolgársági ügyekben eljáró szerv veszi nyilvántartásba.
(4b) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a hazai anyakönyvezést végző hatóság veszi nyilvántartásba.
(4b) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv veszi nyilvántartásba.
(4c) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a születés helye szerinti anyakönyvvezető veszi nyilvántartásba.
(4d) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a nyilvántartást kezelő szerv veszi nyilvántartásba.
(5) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja.
(5) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja. Ha az érintett nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni.
(5) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(5) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is kérheti az adatai törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(5) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát.
(5) A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát.
(6) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban, ha az érintett magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvény szerint nem tudja igazolni, az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kell megkeresni.
(7) A (2), (3) és (5) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható.
(7) A (3) és (5) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható.
(7a) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható. Ha a magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.
4. §
(1) A kérelmére nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgár adatait - feltéve, hogy Magyarországon tartózkodási hellyel nem rendelkezik - kizárólag az OSZH kezeli.
(1) A kérelmére nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgár adatait - feltéve, hogy Magyarországon tartózkodási hellyel nem rendelkezik - kizárólag a központi hivatal kezeli.
(2) A nyilvántartásba a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.
(2) A nyilvántartásba az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.
(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai - az ellenkező értesítés hiányában - 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban.
5. §
(1) A külképviselet a nyilvántartással összefüggő kérelemről, illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról értesíti az OSZH-t.
(1) A külképviselet a nyilvántartással összefüggő kérelemről, illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról értesíti a központi hivatalt.
(1) A külképviselet a nyilvántartással összefüggő kérelemről, illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról értesíti a központi szervet.
(1) A konzuli tisztviselő a nyilvántartással összefüggő kérelemről, illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról értesíti a központi szervet.
(1) A konzuli tisztviselő a nála előterjesztett kérelmeket, adatváltozásról szóló bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a központi szervnek.
(1) A konzuli tisztviselő a nála előterjesztett kérelmeket, adatváltozásról szóló bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.
(2) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 60 nap.
(2) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében - kivéve kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges - az ügyintézési határidő hatvan nap.
(2) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő két hónap.
(3) A Központi Hivatal végzi a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.
(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.
(4) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a külképviseleten, a központi hivatalban, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.
(4) A Központi Hivatal végzi a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A központi szerv végzi a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A központi szerv végzi - a 10. §-ban meghatározott esetet kivéve - a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A hazai anyakönyvezést végző hatóság a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.
(4) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.
(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a külképviseleten, a központi hivatalban, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.
(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a külképviseleten, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.
(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél.
(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor, vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.
(5) A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.
(5) Az anyakönyvvezető a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a születés bejegyzésével egyidejűleg gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.
(6) A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.
(6) A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy bármely járási hivatalnál.
(6) A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a kijelölt kormányhivatalnál, vagy bármely járási hivatalnál.

II. FEJEZET
(AZ NYTV. 7. §-ÁHOZ)

Címnyilvántartás

6. §
(1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett közterületjegyzék és az építésügyi hatósági nyilvántartás adatai alapján megállapítja az illetékességi területén lévő címeket, azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a település megnevezését (a fővárosban a kerület megjelölését is);
b) a postai irányítószámot;
c) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér);
d) a ház számát (ennek hiányában a helyrajzi számot), ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
e) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény).
(1) A nyilvántartás szervei - a rendőrkapitányság kivételével - az illetékességi területükön lévő címekről címnyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.);
e) a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
f) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.).
(1) A nyilvántartás szervei az illetékességi területükön lévő címekről címnyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.);
e) a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
f) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.).
(2) A címnyilvántartás tartalmazza a településrész nevét és a városi kerületet.
(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának h) pontja], valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat (Ötv. 52-58. §) és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.
(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.
(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásában hozott határozata alapján végzi.
(4) A területváltozásról annak a települési önkormányzatnak a jegyzője értesíti - a területi szerv útján - az OSZH-t, ahova a változással érintett területet átcsatolták.
(4) A területváltozásról annak a települési önkormányzatnak a jegyzője értesíti - a területi szerv útján - a központi hivatalt, ahova a változással érintett területet átcsatolták.
(4) A területváltozásról annak a községi, városi - fővárosban a kerületi - önkormányzatnak (a továbbiakban: települési önkormányzat) a jegyzője értesíti a központi hivatalt, ahová a változással érintett területet átcsatolták.
(4) A területváltozásról annak a községi, városi - fővárosban a kerületi - önkormányzatnak (a továbbiakban: települési önkormányzat) a jegyzője értesíti a központi szervet, ahová a változással érintett területet átcsatolták.
(5) Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.
7. §
(1) A helyi címnyilvántartásból a jegyző a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat és azok változását 5 munkanapon belül a területi szerv útján közli az OSZH-val, annak érdekében, hogy azokat a területi és a központi lakcímnyilvántartásban átvezessék.
(1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett helyi címnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat öt munkanapon belül - a területi szerv útján - közli a központi hivatallal.
(1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett helyi címnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül közli a központi hivatallal.
(1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett helyi címnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül közli a központi szervvel.
(1) A jegyző az adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül átvezeti a címnyilvántartásban.
(1) A jegyző az adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül átvezeti a címnyilvántartásban.
(2) A területszervezési, településszervezési döntések előkészítéséhez a jegyző az OSZH egyedi rendelkezése alapján a területi szerv útján 5 munkanapon belül közli a kért adatokat.
(2) A jegyző a központi hivatal megkeresésére a területszervezési, településszervezési döntések központi nyilvántartáson történő átvezetéséhez - a területi szerv útján - adatokat szolgáltat.
(2) A jegyző a központi hivatal megkeresésére a területszervezési változásokról adatokat szolgáltat.
(2) A jegyző a központi szerv megkeresésére a területszervezési változásokról adatokat szolgáltat.

A helyi nyilvántartás

A helyi szintű feladatok

8. §
(1) A helyi nyilvántartás kezelését a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépes támogatással, ennek hiányában átmenetileg manuális (kartonos) módszerrel kell végezni. A körjegyzőségben, hatósági igazgatási társulásban vezetett nyilvántartás településenként elkülönítetten tartalmazza az adatokat.
(1) A helyi nyilvántartás kezelését a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépes támogatással, ennek hiányában átmenetileg manuális (kartonos) módszerrel végzik. A körjegyzőségben és a hatósági igazgatási társulásban a nyilvántartást településenként vezetik.
(1) Helyi szinten a nyilvántartást, a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépen - és átmenetileg manuális (kartonos) módszerrel - kezelik.
(1) Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi - fővárosban a kerületi - önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában számítógépen - és átmenetileg manuális, kartonos módszerrel - kezelik.
(1) Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi - fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában számítógépen - és átmenetileg manuális, kartonos módszerrel - kezelik.
(1) Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi - fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában kezelik.
(2) A helyi nyilvántartást kezelő szerv megváltozásáról az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a területi szerv útján - öt munkanapon belül értesíti az OSZH-t.
(2) A helyi nyilvántartást kezelő szerv megváltozásáról az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a területi szerv útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül értesíti a központi szervet.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a járási hivatal útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül értesíti a központi szervet.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a járási hivatal útján - a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a járási hivatal útján - a vonatkozó határozat véglegessé válását követő nyolc napon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.
9. §   A jegyző a helyi nyilvántartás folyamatossága és naprakészsége érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások ellenőrzéséről, a nyilvántartási rendszerben való átvezetéséről. A változásokat és az azokat bizonyító alapiratokat - a területi szerv útján - azonnal, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja az OSZH-hoz.
9. §
(1) A jegyző a helyi nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások helyi nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az adatváltozások továbbításának és központi nyilvántartáson való átvezetésének megtörténtét.
(1) A jegyző a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az adatváltozások továbbításának és a nyilvántartáson való átvezetésének megtörténtét.
(1) A jegyző a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az adatváltozások és az adatjavítások továbbításának és a nyilvántartáson való átvezetésének megtörténtét.
(1) A jegyző a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(1) A jegyző vagy a járási hivatal a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratait (az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével) - a területi szerv útján - haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja a központi hivatalhoz.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratait - az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével - a körzetközponti jegyző útján haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül továbbítja a Központi Hivatalhoz.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást követően - az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével - gondoskodik az iratoknak a központi hivatalhoz való továbbításról, valamint az anyakönyvezetők által kiállított alapiratok visszaküldéséről.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást követően - az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével - gondoskodik az iratoknak a központi szervhez való továbbításról, valamint az anyakönyvezetők által kiállított alapiratok visszaküldéséről.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást követően gondoskodik az iratoknak a központi szervhez való továbbításáról.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást követően gondoskodik az iratoknak a központi szervhez való továbbításáról.
(2) A jegyző az adatváltozásokat, az adatjavításokat, ezek alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a központi szervnek való továbbításáról.
(2) A jegyző a feldolgozott adatváltozások és az adatjavítások alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal az intézkedését vagy a jegyző intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a központi szervnek való továbbításáról.
(2) A jegyző a feldolgozott adatváltozások és az adatjavítások alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal az intézkedését vagy a jegyző intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a nyilvántartást kezelő szervnek való továbbításáról.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban jelentik be, a kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) értesíti az adatváltozásról a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetőleg a Központi Hivatalt.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a körzetközponti jegyző értesíti az adatváltozásról a központi hivatalt.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a körzetközponti jegyző értesíti az adatváltozásról a központi szervet.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal értesíti az adatváltozásról a központi szervet.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal értesíti az adatváltozásról a nyilvántartást kezelő szervet.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal értesíti az adatváltozásról a nyilvántartást kezelő szervet.
(4) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait (az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével) haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül közvetlenül a központi hivatalhoz küldi meg.
(4) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait (az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével) haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül közvetlenül a központi szervhez küldi meg.
(4) A körzetközponti jegyző átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat
a) a jegyző és a saját illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint
b) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
(4) A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat
a) az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint
b) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
(4) A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, értesítési cím adatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat
a) az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint
b) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
(4) A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson
a) a lakcímadatokat és értesítési cím adatokat,
a) a lakcímadatokat ,
b) az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében az adatváltozásokat és adatjavításokat, valamint
c) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva a személyi adatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat.
(5) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül közvetlenül a központi szervnek küldi meg.
(5) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait haladéktalanul közvetlenül a központi szervnek küldi meg.
(6) A lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.
(6) A lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.
(6) A lakóhely szerint illetékes járási hivatal az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.
(6) A lakóhely szerint illetékes járási hivatal az Nytv. 8/A. § c) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.
(7) A lakóhely szerint illetékes jegyző felveszi a nyilvántartásba a menekült és az oltalmazott jogállású polgárt.
(7) A lakóhely szerint illetékes járási hivatal felveszi a nyilvántartásba a menekült és az oltalmazott jogállású polgárt.
(8) Az eljáró hatóság a családi állapot igazolással egyidejűleg - a polgár kérelmére - kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.
10. §   A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről - ha azt a 3. § (3) bekezdése szerint a jegyzőnél terjesztette elő - a jegyző dönt.
10. §   A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről a jegyző dönt.
10. §   Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről a jegyző dönt.
10. §   Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről a járási hivatal dönt.
10. §   A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.
10. §
(1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként nála előterjesztett kérelem esetén a járási hivatal veszi nyilvántartásba.
(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a nála, valamint - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a járási hivatal veszi nyilvántartásba.
10/A. §   A kijelölt kormányhivatal elsőfokú hatósági jogkörében:
a) dönt a 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról;
b) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;
d) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait;
e) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét;
f) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett, valamint a menekültügyi hatóság értesítése alapján a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait;
g) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett jogállás megszűnésének tényét, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnését, valamint ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
h) az eljáró menekültügyi hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését;
i) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében az értesítési cím nyilvántartásba vételéről, megújításáról, törléséről;
j) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről;
k) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
l) az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti magyar állampolgárt Magyarországon élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal nyilvántartásba veszi.
10/A. §   A kijelölt kormányhivatal hatósági jogkörében:
a) dönt a 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról;
a) dönt a 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról, valamint a 3. § (1) bekezdése szerinti esetekben a személyazonosító igazolvány kiadásáról, visszavonásáról;
b) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;
d) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait;
e) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét;
f) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett, valamint a menekültügyi hatóság értesítése alapján a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait;
g) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett jogállás megszűnésének tényét, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnését, valamint ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
h) az eljáró menekültügyi hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését;
i) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében az értesítési cím nyilvántartásba vételéről, megújításáról, törléséről;
j) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről;
k) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
l) az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti magyar állampolgárt Magyarországon élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal nyilvántartásba veszi.
m) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy megszerzett letelepedett jogállásának tényét.
10/B. §   Az Nytv. 8/A. §-a szerinti kijelölt kormányhivatalként a Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
10. §   A polgár kérelmére - az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek által a 11. § (1) bekezdés j) pontja alapján elhelyezett jelzés kivételével - saját adatairól a helyi, a területi és a központi nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni.

(Az Nytv. 8. §-ához)

A területi szervek feladatai

11. §
(1) A köztársasági megbízott
a) gondoskodik az OSZH szakmai iránymutatásainak érvényesítéséről a területi és a helyi nyilvántartásban, szervezi a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolatot;
b) felügyeli a személyi és lakcímadatok, illetőleg azok változásának feldolgozását és ezeknek a helyi szervekhez, továbbá az OSZH-hoz való eljuttatását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) elsőfokú hatósági jogkörben engedélyezi a területi nyilvántartásból az adatszolgáltatást, ellenőrzi annak teljesítését;
e) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő településszervezési változásoknak a helyi és a területi nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait az OSZH-hoz;
f) ellátja a másodfokú hatósági feladatokat.
(1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője
a) gondoskodik az OSZH szakmai iránymutatásainak érvényesítéséről a területi és a helyi nyilvántartásban, szervezi a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolatot;
a) érvényesíti és rendszeresen ellenőrzi a központi hivatal szakmai iránymutatásainak végrehajtását, szervezi a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolatot, tájékoztatja a központi hivatalt felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi és lakcímadatok, illetőleg azok változásának feldolgozását és ezeknek a helyi szervekhez, továbbá az OSZH-hoz való eljuttatását;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) elsőfokú hatósági jogkörben engedélyezi a területi nyilvántartásból az adatszolgáltatást, ellenőrzi annak teljesítését;
e) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő településszervezési változásoknak a helyi és a területi nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait az OSZH-hoz;
e) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő településszervezési változásoknak a helyi és a területi nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi hivatalhoz;
f) ellátja a másodfokú hatósági feladatokat.
f) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú határozatok tekintetében.
(2) A nyilvántartás területi számítástechnikai rendszerét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) üzemelteti.
(2) A területi nyilvántartás számítógépes rendszerét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) üzemelteti.
(2) A területi nyilvántartás számítógépes rendszerét a megyei és a fővárosi közigazgatási hivatal üzemelteti.
(3) A TÁKISZ
a) elvégzi a megyei nyilvántartás adatainak feldolgozását;
a) elvégzi a területi nyilvántartás adatainak feldolgozását;
b) ellátja a számítógéppel vezetett helyi nyilvántartások technikai felügyeletét;
c) üzembe állítja a számítástechnikai eszközöket és programrendszereket;
c) üzembe állítja a helyi és a területi nyilvántartási számítógépes rendszerek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket és programrendszereket;
d) közvetlen kapcsolatot tart fenn a helyi és a központi nyilvántartás között, folyamatosan biztosítja az országos, a megyei és helyi rendszerek közötti információáramlást;
d) biztosítja az országos, a területi és helyi rendszerek közötti információáramlást;
e) teljesíti a köztársasági megbízott által engedélyezett adatszolgáltatást.
e) teljesíti a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője által engedélyezett adatszolgáltatást.
e) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője által kiadott adatszolgáltatási engedélyben foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatást teljesít.
(3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal
a) elvégzi a területi nyilvántartás adatainak feldolgozását;
b) ellátja a számítógéppel vezetett helyi nyilvántartások technikai felügyeletét;
c) üzembe állítja a helyi és a területi nyilvántartási számítógépes rendszerek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket és programrendszereket;
d) biztosítja az országos, a területi és helyi rendszerek közötti információáramlást.
11. §   A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője
a) érvényesíti a központi hivatal szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi hivatalt felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi hivatalhoz;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú határozatok tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A közigazgatási hivatal vezetője
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú határozatok tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú határozatok tekintetében;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, az értesítési cím, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről, továbbítja az ilyen változások adatait a központi szervhez;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
a) érvényesíti a nyilvántartást kezelő szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a nyilvántartást kezelő szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, az értesítési cím, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
11. §   A személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
a) érvényesíti a nyilvántartást kezelő szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a nyilvántartást kezelő szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, az értesítési cím, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.

(Az Nytv. 9-10. §-aihoz)

Az OSZH feladatai

A központi hivatal feladatai

A központi szerv feladatai

A nyilvántartást kezelő szerv feladatai

12. §
(1) Az OSZH működteti a nyilvántartás központi rendszerét, gondoskodik az adatok karbantartásáról, visszacsatolásáról. Elsőfokú hatósági jogkörében
a) elbírálja a központi nyilvántartásból kielégíthető adatszolgáltatási kérelmeket;
b) vezeti a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartását, dönt az érintettek nyilvántartásba vételéről, adataik helyesbítéséről, módosításáról, törléséről.
(1) A központi hivatal - a belügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában - működteti a nyilvántartás központi rendszerét, ennek keretében gondoskodik az adatváltozások központi nyilvántartáson történő átvezetéséről, és a feldolgozás eredményéről értesíti a helyi és a területi nyilvántartást. Első fokú hatósági jogkörében
a) elbírálja a központi nyilvántartásból kielégíthető adatszolgáltatási kérelmeket;
b) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
c) határoz a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéről, adataik helyesbítéséről, módosításáról, törléséről.
(1) A központi hivatal első fokú hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) határoz a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;
c) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít.
e) dönt a honosított, visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről, valamint személyazonosító igazolványa, továbbá személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, vagy visszavonásáról;
f) felveszi a nyilvántartásba a letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) polgár személyi- és lakcímadatait.
(1) A központi szerv első fokú hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) határoz a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;
b) dönt a külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel iránt a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelemről, határoz a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;
b) dönt a 3. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;
b) dönt a 3. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról;
c) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;
e) dönt a honosított, visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről, valamint személyazonosító igazolványa, továbbá személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, vagy visszavonásáról;
e) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal értesítése alapján dönt a honosított és a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;
e) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;
f) felveszi a nyilvántartásba a letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) polgár személyi- és lakcímadatait.
f) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait.
g) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét;
h) az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait.
i) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében az értesítési cím nyilvántartásba vételéről, megújításáról, törléséről;
j) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján nyilvántartásba veszi a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatait;
k) a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján nyilvántartásba veszi a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatait.
l) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről.
(1) A nyilvántartást kezelő szerv elsőfokú hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) dönt a nála, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmek ügyében a 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról;
c) dönt - kormányrendeletben megállapított esetekben - a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;
e) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
f) dönt a nála, a járási hivatalnál, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a 3. § (4d) bekezdése szerinti esetben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról.
(1) A nyilvántartást kezelő szerv hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) dönt a nála, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmek ügyében a 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról;
c) dönt - kormányrendeletben megállapított esetekben - a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;
e) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.
f) dönt a nála, a járási hivatalnál, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a 3. § (4d) bekezdése szerinti esetben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról.
g) törli az Nytv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartott ujjnyomatot.
(2) Az OSZH kialakítja a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványait, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(2) A központi hivatal közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(2) A központi hivatal működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(2) A központi szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(2) A nyilvántartást kezelő szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(3) Az OSZH gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik a helyi és területi adatállományok helyben, számítástechnikai módszerrel történő karbantartását, illetve a központi rendszerrel párbeszédes üzemmód kialakítását.
(3) A központi hivatal gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik a helyi és területi adatállományok helyben, számítástechnikai módszerrel történő karbantartását, illetve a központi rendszerrel párbeszédes üzemmód kialakítását.
(3) A központi hivatal gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.
(3) A központi szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.
(4) Az OSZH a területszervezési döntés kihirdetését követően gondoskodik a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi hivatal a területszervezési döntés kihirdetését követően gondoskodik a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi szerv a területszervezési döntés kihirdetését követően gondoskodik a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(5) Azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú hatósági jogkört a központi hivatal gyakorolja, másodfokon a központi hivatal vezetője jár el.
(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének másodfokú eljárása során hozott elsőfokú végzése elleni fellebbezés elbírálására a központi szerv jogosult.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak másodfokú eljárása során hozott elsőfokú végzése elleni fellebbezés elbírálására a központi szerv jogosult.
(5) A személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak másodfokú eljárása során hozott elsőfokú végzése elleni fellebbezés elbírálására a központi szerv jogosult.
13. §   Az OSZH jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára. Az utasításnak megfelelő változást az illetékes területi és helyi nyilvántartásban is - az egyedi adatokban történt változásként - át kell vezetni.
13. §   A központi hivatal felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi hivatal jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára. Az adatot a területi és a helyi nyilvántartásban is ki kell javítani.
13. §   A központi hivatal felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi hivatal jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.
13. §   A központi szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.
13. §   A központi szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím- és értesítési cím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.
13. §   A nyilvántartást kezelő szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím- és értesítési cím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A nyilvántartást kezelő szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.
13. §   A nyilvántartást kezelő szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A nyilvántartást kezelő szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.
14. §
(1) A központi okmánytár tartalmazza
a) az 1993. június 1-je után keletkezett személyi igazolvány adatlapokat és fényképeket, lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
a) az 1993. június 1-je után keletkezett személyazonosító igazolvány adatlapokat és arcfényképeket, lakcímjelentő lapokat, valamint az adatok változását igazoló okiratokat;
b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos adatlapjait;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos - alapiratokat;
d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
(1) A központi hivatal ellátja a körzetközponti jegyző által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(1) A központi szerv ellátja a körzetközponti jegyző által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(1) A központi szerv ellátja a járási hivatal által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(1) A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a járási hivatal által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(1) A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(2) A születési, házassági és halálozási eseményekről kiállított anyakönyvi bejegyzések alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
(2) A születési, házassági és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz.
(2) A központi hivatal az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.
(2) A központi hivatal 21. § (2) bekezdése alapján előterjesztett kérelem esetén a bejelentett személyi és lakcím adatok ellenőrzését követően kezdeményezi a jegyző döntését a polgár nyilvántartásba vételéről és a hatósági igazolvány kiadásáról.
(2) A központi szerv 21. § (2) bekezdése alapján előterjesztett kérelem esetén a bejelentett személyi és lakcím adatok ellenőrzését követően kezdeményezi a jegyző döntését a polgár nyilvántartásba vételéről és a hatósági igazolvány kiadásáról.
(3) A központi hivatal a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolvány visszavonása, elvesztése, valamint a megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) A központi hivatal az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.
(3) A központi szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.
(4) A központi hivatal a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolvány visszavonása, elvesztése, valamint a megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolvány visszavonása, elvesztése, valamint a megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A központi szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

III. FEJEZET
(AZ NYTV. 11. §-ÁHOZ)

A nyilvántartás adatai

15. §
(1) A nyilvántartás a névadatokat az anyakönyvezésre vonatkozó szabályok figyelembevételével tartalmazza azzal, hogy a nyilvántartásban, illetőleg az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet. A doktori címet a nyilvántartásba az érintett kérelme, illetőleg a személyi igazolványba bejegyzést teljesítő szerv értesítése alapján, a névviselésre és a név anyakönyvezésére vonatkozó szabályok alapján kell bevezetni.
(1) A nyilvántartás a névadatokat az anyakönyvezésre vonatkozó szabályok figyelembevételével tartalmazza azzal, hogy a nyilvántartásban, illetőleg az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet. A doktori címet a nyilvántartásba az érintett kérelme, a névviselésre és a név anyakönyvezésére vonatkozó szabályok alapján kell bevezetni.
(1) A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban, illetőleg az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet. A doktori címet a nyilvántartásba az érintett kérelme alapján kell bevezetni.
(1) A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban vagy az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet.
(2) Külföldön történt születés vagy elhalálozás esetén a nyilvántartás a település hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.
(2) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a település hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.
(3) Ha a településnek van magyar nyelvű megfelelője, a polgár kérelmére a nyilvántartás azt is tartalmazza.
(3) A születési, házassági és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz.
(3) A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz.
(3) A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őriz.
(4) A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.
(4) Ha a településnek van magyar nyelvű megfelelője, a polgár kérelmére a nyilvántartás azt is tartalmazza.
(4) A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.
(5) A lakcím adattartalma:
a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;
b) postai irányítószám;
c) közterület neve és jellege;
d) házszám (helyrajzi szám);
e) épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
(5) A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.
(5) A lakcím adattartalma:
a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével,
a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget tekintetében a Budapest-Margitsziget elnevezés használatával,
b) postai irányítószám,
c) közterület neve és jellege,
d) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,
e) - ha az ingatlan több lakást foglal magában - épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
(6) A nyilvántartásnak adattartalma minden olyan - személyes adatot nem tartalmazó - technikai jellegű adat, amely a nyilvántartás működtetéséhez szükséges, így különösen a nyilvántartás szerveinek azonosító adatai, hivatali név- és címadatai, jelszórendszerek, adatszolgáltatási és adatvédelmi nyilvántartáshoz szükséges technikai adatok.
(6) A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.
(6) A lakcím adattartalma:
a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;
b) postai irányítószám;
c) közterület neve és jellege;
d) házszám (helyrajzi szám);
e) épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
(6) Az értesítési cím adattartalma:
a) postafiók értesítési címként történő megadása esetén
aa) településnév,
ab) postafiók száma,
ac) a postafiókot biztosító postai szolgáltató hely postai irányítószáma,
b) címhely értesítési címként megadása esetén
ba) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével,
ba) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget tekintetében a Budapest-Margitsziget elnevezés használatával,
bb) postai irányítószám,
bc) közterület neve és jellege,
bd) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,
be) - ha az ingatlan több lakást vagy önálló egységet foglal magában - épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó,
c) postai szolgáltató hely értesítési címként történő megadása esetén
ca) településnév,
cb) a postai szolgáltató hely neve,
cc) a postai szolgáltató hely irányítószáma.
(7) A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.
(7) A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.
(8) A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.
15/A. §
(1) Amennyiben első fokon a központi hivatal jár el, az Nytv. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során a honosított polgár esetében a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve által kiadott értesítésben foglalt adatokat kell figyelembe venni.
(1) Amennyiben első fokon a központi szerv jár el, az Nytv. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során a honosított polgár esetében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott értesítésben foglalt adatokat kell figyelembe venni.
(1) Ha első fokon a központi szerv jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által a hazai anyakönyvi szabályoknak megfelelő adatokkal megküldött, a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot kell figyelembe venni.
(1) Ha első fokon a központi szerv jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.
(1) Ha első fokon a kijelölt kormányhivatal jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.
(1) Ha a kijelölt kormányhivatal jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.
15/B. §
(1) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a helység hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.
(2) A nyilvántartás a polgár kérelmére a külföldi helységnek a hivatalos magyar elnevezését is tartalmazza.
15/C. §
(1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a magyar állampolgárok esetében a 15/B. §-t a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel kell bejegyezni.
(3) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.
(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév bejegyzését követően az adott ország nevét - az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel - is be kell jegyezni.
15/D. §
(1) A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez „dr.” jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat - a doktori cím kivételével - a nyilvántartásba nem jegyezhető be.
(2) Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a „dr.” jelzőt
a) a feleség esetében
aa) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (1) bekezdés a) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően,
aa) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:27. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően,
ab) a Csjt. 25. § (1) bekezdés b) pont második fordulatában és a Csjt. 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a házassági név születési névből álló tagját megelőzően,
ab) a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának a feleség nevének a férj nevéhez való hozzákapcsolására vonatkozó rendelkezésében és a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a házassági név születési névből álló tagját megelőzően,
ac) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, a házassági nevet követően,
ad) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, amelyhez előző teljes házassági nevét hozzákapcsolja, az előző teljes házassági nevet megelőzően,
ae) ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, az előző házassági nevet megelőzően
kell a nyilvántartásba bejegyezni;
b) a férj esetében a Csjt. 25. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a Csjt. 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.
b) a férj esetében a Ptk. 4:27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.
(3) Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét.
(4) A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Csjt. 25. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.
(4) A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

(Az Nytv. 13. §-ához)

Hatósági bizonyítvány a személyazonosító jelről

Hatósági igazolvány a személyi azonosítóról

16. §   Az Nytv. 13. § (2) bekezdésben foglalt hatósági bizonyítvány célja, hogy a polgárt személyazonosító jeléről tájékoztassa annak érdekében, hogy a törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez személyazonosító jelét közhitelűen igazolhassa.

Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány

16. §   A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. §-a szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról annak érdekében, hogy azt törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.
16. §
(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. §-a szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.
(1) Az Nytv. 13. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.
(2) A hatósági igazolvány a Szaz. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.
(2) A hatósági igazolvány az Nytv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.
(3) A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza, amelyet csak a személyi azonosító kezelésére törvényben feljogosítottak olvashatnak le.
(3) A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza.
(4) A polgár külföldi születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a település hivatalos elnevezése mellett az ismert magyar elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni.
(4) A polgár születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a 15/B. és 15/C. §-a szerint kell eljárni.
(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.
17. §
(1) A hatósági bizonyítvány tartalmazza a polgár
a) nevét;
b) anyja nevét;
c) születési helyét és idejét;
d) személyazonosító jelét.
(1) A hatósági igazolványt a központi hivatal:
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, az utólag nyilvántartásba vett polgárnak, a bevándoroltnak, továbbá a menekültként elismert személynek a jegyző,
c) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
d) a személyazonosító igazolvány kiadásakor, cseréjekor a személyazonosító igazolványt kiállító rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság)
közreműködésével adja át.
(1) A hatósági igazolványt a központi hivatal:
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, az utólag nyilvántartásba vett polgárnak, a bevándoroltnak, továbbá a menekültként elismert személynek a jegyző,
c) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző útján adja át.
(1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző, a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és bármely járási hivatal a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban, valamint az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén;
b) az illetékes körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
c) a központi hivatal, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével összefüggő eljárásban.
c) a központi hivatal a honosított és a letelepedett polgár, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a honosított és a letelepedett polgár, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, továbbá a honosított és a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv
ca) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) és (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével,
cb) a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint
cb) a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint
cc) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével
kapcsolatos eljárásban;
c) a nyilvántartást kezelő szerv
ca) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével,
cb) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban;
cc) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben;
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
e) a hazai anyakönyvezést végző hatóság a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben;
e) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
f) az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban.
g) a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben.
h) a kijelölt kormányhivatal
ha) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint
ha) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével,
hb) a honosított polgár és - a 10. §-ban és 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával kapcsolatos eljárásban.
hc) az Nytv. 4. § (2e) bekezdés szerinti magyar állampolgár Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével
(1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben eljáró hatóságok:
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző, a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és bármely járási hivatal a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban, valamint az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén;
b) az illetékes körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
b) a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
c) a központi hivatal, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével összefüggő eljárásban.
c) a központi hivatal a honosított és a letelepedett polgár, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a honosított és a letelepedett polgár, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, továbbá a honosított és a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban.
c) a központi szerv
ca) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) és (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével,
cb) a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint
cb) a honosított polgár és - a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint
cc) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével
kapcsolatos eljárásban;
c) a nyilvántartást kezelő szerv
ca) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével,
cb) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban;
cc) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével
cd) az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött nyilvántartásba vételével,
ce) az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatváltozásának nyilvántartásba vételével
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben;
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
e) a hazai anyakönyvezést végző hatóság a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben;
e) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
f) az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban.
f) az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal, valamint a 21. § (4a) bekezdésében meghatározott esetben az érintett polgár utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban.
g) a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben.
g) a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése, - az Nytv. 7. § (3) bekezdése kivételével - a 18. § (3a) bekezdése és a 18. § (6c) bekezdése szerinti esetben;
h) a kijelölt kormányhivatal
ha) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint
ha) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével,
hb) a honosított polgár és - a 10. §-ban és 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával kapcsolatos eljárásban.
hc) az Nytv. 4. § (2e) bekezdés szerinti magyar állampolgár Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével
(2) A hatósági bizonyítvány - a külföldön élő magyar állampolgár kivételével - 1995. december 31-ig tartalmazza a kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár lakcímét is.
(2) A központi hivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(2) Az eljáró hatóság
a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;
b) intézkedik - a hatósági igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett - adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről;
b) átvezeti a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett adatváltozást, illetőleg a hibás adat kijavítását;
b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;
c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, eltulajdonítása megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(2) Az eljáró hatóság a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel
b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;
c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, eltulajdonítása megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezést végző hatóság kizárólag a hatósági igazolvány kiadásáról dönt.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv
a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;
b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;
c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása és visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) A hatósági bizonyítványt az OSZH az alábbi szervek közreműködésével adja át, illetve vonja vissza:
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető;
b) a bevándoroltnak, a menekültként elismert személynek, a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, valamint az utólag nyilvántartásba vett polgárnak a jegyző;
c) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet;
d) a személyi igazolvány kiadásakor, cseréjekor a személyi igazolványt kiállító szerv.
(3) A hatósági igazolványt - a 18. §-ban meghatározott esetekben - a jegyző, az anyakönyvvezető, a személyazonosító igazolványt kiállító szerv vonja be, illetőleg cseréli ki. A bevont hatósági igazolványt azonnal érvényteleníteni, egy év elteltével selejtezni kell.
(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes körzetközponti jegyzőnek a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.
(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes járási hivatalnak a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.
(4) Az eljáró hatóság a hatósági igazolványhoz - a polgár kérelmére - kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.
(4) Az OSZH a hatósági bizonyítványt az érintettnek közvetlenül is átadhatja.
18. §
(1) A hatósági bizonyítványt vissza kell vonni, ha a személyazonosító jel alapját képező adat (a polgár születési ideje, neme, állampolgársága) megváltozott vagy hibás, illetőleg, ha vér szerinti örökbefogadás történt. Egyidejűleg az OSZH által képzett új személyazonosító jellel új hatósági bizonyítványt kell kiadni.
(1) A hatósági igazolványt vissza kell vonni, és egyidejűleg a központi hivatal által képzett új személyi azonosítóval új hatósági igazolványt kell kiadni, ha
a) a személyi azonosító adattartalmát képező adat (a polgár születési ideje, neme) megváltozott vagy hibás,
b) a polgárnak magyar állampolgárság megszerzése miatt új személyi azonosítót adnak ki, továbbá
c) ha vér szerinti örökbefogadás történt.
(2) A hatósági bizonyítványt vissza kell vonni és változatlan személyazonosító jellel új hatósági bizonyítványt kell kiadni, ha a polgárnak egyéb személyi adata változott, a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokságot megszüntette.
(2) A hatósági igazolványt vissza kell vonni és változatlan személyi azonosítóval új hatósági igazolványt kell kiadni, ha
a) a lakcímadat változásának bejegyzésére szolgáló rovatok valamelyike betelt és újabb bejegyzés szükséges,
a) a polgár lakcímadata megváltozott,
b) a polgár egyéb, a hatósági igazolvány adattartalmát képező személyi adata változott,
c) a polgárt a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezte, illetve cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezését megszüntette, továbbá
d) a 14. életévét betöltő vagy a külföldről hazatérő magyar állampolgárt személyazonosító igazolvánnyal látták el.
(3) A kivándorló cselekvőképtelen személynek - amennyiben adatainak a nyilvántartásban történő további kezelését törvényes képviselője kéri - az OSZH a 17. § (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt állít ki.
(3) A hatósági igazolványt vissza kell vonni, ha
a) a külföldön élő magyar állampolgár adatai törlését kéri a nyilvántartásból,
b) a polgár meghalt,
c) a polgár külföldi letelepedés szándékával utazik külföldre, és nem kéri adatainak a nyilvántartásban történő további kezelését, továbbá
d) a polgár egyéb módon kikerült a nyilvántartás hatálya alól.
(4) Amennyiben a külföldön letelepedő polgár adatainak további kezelését igényli, a hatósági igazolványt a Szaz. tv. 29. §-a (2) bekezdésének megfelelő hatósági igazolványra kell kicserélni.
(5) A hatósági igazolványnak az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben történő kicserélése nem esik igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá.
18. §
(1) A hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(1) Hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A hatósági igazolvány kiadása iránti kérelmet az ügyfél elektronikus úton is előterjesztheti.
(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha
a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;
b) arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor;
b) arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;
c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;
d) a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését.
d) a Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését.
d) a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását;
e) arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor.
e) arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;
e) arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;
f) arra az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a házasságkötése során választott - a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő - házassági nevének nyilvántartásba vétele miatt kerül sor;
f) arra a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény miatti címváltozás miatt kerül sor.
g) a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését.
(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár
a) személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;
b) a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);
c) hatósági igazolványa megrongálódott;
d) lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás).
d) lakóhelyének vagy tartózkodási helyének címe házszám, lépcsőház, szint, ajtó számozása miatt megváltozott;
e) 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.
(3a) Az újszülött első lakcíméről szóló hatósági igazolványt az eljáró hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén automatikus döntéshozatal útján állítja ki.
(4) A hatósági igazolványt
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, az utólag nyilvántartásba vett polgárnak, a bevándoroltnak, továbbá a menekültként elismert személynek a jegyző,
b) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
c) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző
e) a honosított polgár részére - az állampolgársági eskü letételekor - a polgármester
adja át.
(4) Az újszülött törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésének szabályai szerint a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg továbbíthatja az anyakönyvvezetőnek az iránti kérelmét, hogy a törvényes képviselők neve és telefonszáma a hatósági igazolványon kerüljön feltüntetésre.
(5) A központi hivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(5) A központi szerv a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(5) A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselői nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.
(6) A hatósági igazolványt
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző,
e) a honosított polgár részére - az állampolgársági eskü letételekor - a polgármester
adja át.
(6) A hatósági igazolványt
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
b) kérelemre indult eljárásban a külföldön élő magyar állampolgárnak a konzuli tisztviselő,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző és a járási hivatal,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a járási hivatal,
e) a honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor,
ea) ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester,
eb) ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a honosított polgár lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző
adja át.
e) a honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor,
ea) ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester,
eb) ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a honosított polgár lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző,
eb) ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a honosított polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal,
f) a magyar állampolgárságot szerző, az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor
fa) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviselet vezetője előtt teszi le, a külképviselet vezetője,
fb) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a polgármester előtt teszi le a polgármester
adja át.
(6) A hatósági igazolványt
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető vagy a járási hivatal,
b) kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban a külföldön élő magyar állampolgárnak a konzuli tisztviselő,
b) kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban a külföldön élő magyar állampolgárnak - a 3. § (4c) bekezdése szerinti külföldön élő magyar állampolgár kivételével - a konzuli tisztviselő,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző és a járási hivatal,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a járási hivatal,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv,
e) a honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor,
ea) ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester,
eb) ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a honosított polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal,
eb) ha a honosított polgár a külképviseleten teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő,
f) a magyar állampolgárságot szerző, az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor
fa) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviselet vezetője előtt teszi le, a külképviselet vezetője,
fa) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviseleten teszi le, a külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő,
fb) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a polgármester előtt teszi le a polgármester,
g) a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
h) a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a központi szerv,
h) a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
i) a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
i) a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv,
j) a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a központi szerv
j) a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv
k) a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az anyakönyvvezető, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő
adja át vagy kézbesíti.
(6a) A külképviselet vezetője vagy a polgármester a hivatalból kiállított hatósági igazolványt a központi szervnek haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette.
(6a) A külképviselet vezetője vagy a polgármester a hivatalból kiállított hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette.
(6b) A hatósági igazolványt az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti állampolgár részére a nyilvántartást kezelő szerv kézbesíti, illetve a járási hivatal adja át vagy kézbesíti.
(6c) Magyarországon született külföldön élő magyar állampolgár újszülött hatósági igazolványát - átvétel hiányában - a törvényes képviselőnek történő átadás céljából külföldi cím esetén a járási hivatal a konzuli tisztviselőnek küldi meg.
(6d) A (6c) bekezdés szerinti át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.
(7) A központi szerv a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(7) A nyilvántartást kezelő szerv és a kijelölt kormányhivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(7) A nyilvántartást kezelő szerv - a 17. § (1) bekezdés c) pont cd) és ce) alpontjában meghatározott kivétellel - és a kijelölt kormányhivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(8) A hatósági igazolványt a 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a járási hivatal személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbítja a letelepedett polgárnak, a menekültnek és az oltalmazottnak.
19. §   A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - külföldön élő magyar állampolgár esetén az OSZH - a polgár kérelmére a személyazonosító jelről új hatósági bizonyítványt állít ki, ha a korábban kiadott bizonyítványt a polgár elvesztette, az megsemmisült vagy használhatatlanná vált. A bizonyítvány kiadása ebben az esetben az általános tételű eljárási illetékkötelezettség alá esik.
19. §   A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - a külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi hivatal - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki a személyi azonosítóról, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált. A felsorolt esetekben az igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
19. §
(1) A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - az illetékes körzetközponti jegyző útján -, továbbá külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi hivatal, a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - az illetékes körzetközponti jegyző útján -, továbbá külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv, a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) A körzetközponti jegyző - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) A járási hivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) A járási hivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) A járási hivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a kijelölt kormányhivatal - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) Bármely járási hivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a kijelölt kormányhivatal - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1) Bármely járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén kizárólagos hatáskörben - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében nyújtja be, az új hatósági igazolványt
a) a polgár választása szerinti bármely járási hivatal,
b) a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén pedig a kijelölt kormányhivatal
állítja ki.
(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha
a) az abba bejegyzett adatok megváltoztak,
b) az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították,
c) az hamis adatokat tartalmaz, illetőleg azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,
c) az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, illetőleg azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,
c) az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,
d) megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság,
e) a polgár meghalt.
(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha
a) a magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként - szerepeljenek;
a) a magyar állampolgár Magyarország területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként - szerepeljenek;
a) a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja;
b) a bevándorolt vagy a menekült jogállású személy a Magyar Köztársaság területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el;
b) a nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi polgár magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényessége - meghosszabbítás hiányában - lejárt, vagy azt visszavonták;
b) a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) az idegenrendészeti hatóság visszavonta;
c) a bevándorolt jogállású személy bevándorlási engedélyét visszavonták;
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
d) a menekült jogállású személy menekültkénti elismeréséről rendelkező határozatot visszavonták;
d) a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) menekültkénti elismeréséről rendelkező határozatot visszavonták;
d) a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) menekültkénti elismerését visszavonták;
d) a menekültként elismert személy menekültkénti, az oltalmazottként elismert személy oltalmazottkénti elismerését visszavonták;
e) ha a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését, továbbá
f) a magyar állampolgárságról történő lemondás esetén.
f) a polgár magyar állampolgársága megszűnt.
g) a bevándorolt jogállású személy bevándorlási engedélyét visszavonták.
(3a) A menekültként vagy oltalmazottként és egyidejűleg letelepedettként nyilvántartott személy hatósági igazolványra jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi hivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 10. § (5) bekezdése szerint jár el.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a kijelölt kormányhivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy a nyilvántartást kezelő szervnek az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a kijelölt kormányhivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy a nyilvántartást kezelő szervnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a kijelölt kormányhivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.
(4a) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal gondoskodik a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének nyilvántartásba vételéről.
(5) A (3) bekezdés b)-c) pontjában foglalt eseteiben a hatósági igazolvány bevonásáról - a bevándorolt tekintetében - az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság is intézkedhet. A bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítani kell az illetékes jegyzőnek vagy a központi hivatalnak.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a kijelölt kormányhivatalnak.
(6) A (3) bekezdés b) és d) pontban meghatározott esetekben - a menekült tekintetében - a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes jegyzőnek vagy a központi hivatalnak.
(6) A (3) bekezdés b) és d) pontban meghatározott esetekben - a menekült tekintetében - a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes jegyzőnek vagy a központi szervnek.
(6) A (3) bekezdés b) és d) pontban meghatározott esetekben - a menekült és az oltalmazott tekintetében - a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes jegyzőnek vagy a központi szervnek.
(6) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes jegyzőnek vagy a központi szervnek.
(6) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes járási hivatalnak vagy a központi szervnek.
(6) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.
(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt, illetőleg - a polgár elhalálozása esetén - hozzátartozója, vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a (4)-(6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.
(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a (4)-(6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.
(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a (4), (5) és (6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.
(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül leadni a (4), (5) és (6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.
(8) Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, a magyar állampolgár az érvénytelen hatósági igazolványt köteles
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél leadni, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek.
(8) Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek címezve.
(9) Ha a polgár hatósági igazolványa a lakcímbejelentése vagy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérése elektronikus úton történő bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak címezve.
(9) Ha a polgár hatósági igazolványa tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése elektronikus úton történő bejelentésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolványt köteles
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál leadni, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak.
19/A. §
(1) A 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a költözéssel nem járó címváltozás miatt csere alatt álló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó bejegyzésről a járási hivatalnak a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodnia.
(2) Ha a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány kézbesítése másodszori alkalommal is sikertelen, a járási hivatal a hatósági igazolványt a címváltozás szerint illetékes jegyzőnek küldi meg személyes átadás céljából.
(3) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen átadja, az átadás tényéről értesíti a járási hivatalt. A járási hivatal az értesítés alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba.
(4) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen nem adja át, a hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából visszaküldi a járási hivatalnak. A járási hivatal a hatósági igazolványt érvényteleníti, valamint a csere alatt álló hatósági igazolvány és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére vonatkozó bejegyzést tesz a nyilvántartásba.
(5) A 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezésének hiányában a járási hivatal a polgárt postai úton írásban nyilatkoztatja arról, hogy a hatósági igazolványt átvette-e. A polgárt tájékoztatni kell arról is, hogy ha a hivatalból kiállított hatósági igazolványt nem vette át, az új hatósági igazolványa kiállítására kérelmére kerül sor, és a birtokában lévő csere alatt álló hatósági igazolványa adatváltozás miatt érvénytelen.
(5) A 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezésének hiányában a járási hivatal a polgárt írásban nyilatkoztatja arról, hogy a hatósági igazolványt átvette-e. A polgárt tájékoztatni kell arról is, hogy ha a hivatalból kiállított hatósági igazolványt nem vette át, az új hatósági igazolványa kiállítására kérelmére kerül sor, és a birtokában lévő csere alatt álló hatósági igazolványa adatváltozás miatt érvénytelen.
(6) Ha a polgár az (5) bekezdés szerinti esetben úgy nyilatkozott, hogy
a) a hatósági igazolványt átvette, a járási hivatal a nyilatkozat alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba,
b) a hatósági igazolványt nem vette át, a járási hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.
(7) Ha a járási hivatalnak a polgár (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételére irányuló megkeresése eredménytelen vagy a megkeresés kézbesítése sikertelen, a járási hivatal a címváltozás szerint illetékes jegyzőtől kér belföldi jogsegélyt a tényállás tisztázásához. A tényállás tisztázása esetén az (1) és (4) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) Ha a járási hivatalnak a polgár (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételére irányuló megkeresése eredménytelen vagy a megkeresés kézbesítése sikertelen, a járási hivatal a címváltozás szerint illetékes jegyzőt keresi meg a tényállás tisztázásához. A tényállás tisztázása esetén az (1) és (4) bekezdés szerint kell eljárni.
(8) Ha a tényállás tisztázása során a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hatósági igazolvány fellelhetősége nem állapítható meg, a járási hivatal a (7) bekezdés szerinti jegyző értesítése alapján a (4) bekezdés szerint jár el.
(9) A polgár a címváltozás miatt érvénytelenné vált hatósági igazolványát a járási hivatalban vagy a címváltozás szerint illetékes jegyzőnél adhatja le.
19/B. §
(1) Az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött hatósági igazolványának törvényes képviselő részére személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél történő átadását, illetve a törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését a törvényes képviselő nyilatkozata alapján a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi.
(2) Az át nem vett hatósági igazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető haladéktalanul átadja vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként megküldi az újszülött lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a járási hivatal adja át vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti az újszülött törvényes képviselőjének lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(4) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
19/C. §
(1) Az Nytv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott magyar állampolgár hatósági igazolványa belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kerül kézbesítésre lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(2) A hatósági igazolvány külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerül megküldésre. A konzuli tisztviselő a hatósági igazolványt személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a postai úton át nem vett hatósági igazolvány a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak kerül megküldésre.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a polgárnak a járási hivatal adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti a lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(5) Ha a polgár hatósági igazolványa házasságkötése nyomán megváltozott név adatának a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton bármely járási hivatalnak címezve.
(6) A házasságkötésből eredő névváltozás miatt érvénytelenné váló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó, nyilvántartásba történő bejegyzésről a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodni.
(7) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(8) Az át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.

(Az Nytv. 14-16. §-aihoz)

Adatfelvétel a nyilvántartásba

Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára

20. §   Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekről és kijavításokról öt munkanapon belül értesíti az illetékességi területe szerinti jegyzőt.
20. §
(1) Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(1) Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat nyolc napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(1) Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A hazai anyakönyvezésre kijelölt szerv az általa a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A hazai anyakönyvezésre kijelölt szerv az általa a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat nyolc napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A hazai anyakönyvezésre kijelölt szerv az általa a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és kijavításokból eredő adatváltozásokat öt napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
20. §   Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
20. §   Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője automatikusan, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat.
21. §
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől, a bevándorolt és a menekültként elismert személy az e státusát elismerő határozat átvételétől számított három napon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges adatait bejelenteni és egyidejűleg első lakcímbejelentési kötelezettségét teljesíteni. A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a jegyző a bejelentett lakcímről - a személyi igazolvány kiállítása céljából - igazolást ad át a polgárnak.
(1) A külföldről letelepedési céllal hazatérő magyar állampolgár a beutazástól, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy magyarországi tartózkodása esetén az engedély kézhezvételétől, egyébként a letelepedési célból történő beutazásától, a menekültként elismert személy pedig az e státuszát elismerő jogerős határozat átvételétől számított három napon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesíteni. A nyilvántartásba vételkor a jegyző a polgár részére bejelentett lakcíméről és nyilvántartásba vett természetes személyazonosító adatairól - a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából - igazolást ad ki.
(1) A külföldről letelepedési céllal hazatérő magyar állampolgár a beutazástól, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy magyarországi tartózkodása esetén az engedély kézhezvételétől, egyébként a letelepedési célból történő beutazásától, a menekültként elismert személy pedig az e státuszát elismerő jogerős határozat átvételétől számított három napon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesíteni. A nyilvántartásba vételkor a jegyző a polgár részére bejelentett lakcíméről és nyilvántartásba vett természetes személyazonosító adatairól igazolást ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt, továbbá a letelepedési engedéllyel rendelkező polgár (a továbbiakban: letelepedett) magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait e rendeletben foglaltak szerint bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt, továbbá a letelepedési engedéllyel rendelkező polgár (a továbbiakban: letelepedett) és a külön törvényben meghatározott EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező polgár (a továbbiakban: EGT tartózkodási engedélyes) magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait e rendeletben foglaltak szerint bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt és a külön törvényben meghatározott EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező polgár (a továbbiakban: EGT tartózkodási engedélyes) magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült) pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült és oltalmazott pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült és oltalmazott pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(1) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár - az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti eset kivételével - a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(1) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár - az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti eset kivételével - a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(1) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár - az Nytv. 26. § (2a), (2b) és (2e) bekezdése szerinti eset kivételével - a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján akkor teljesíthető, ha
a) a 40. §-ban foglalt feltételek teljesülnek, és
b) a polgár a személyi és lakcím adatokat igazoló okiratokat, valamint az (1a) bekezdés szerinti esetben a külföldi okiratot és a személyes nyilatkozatot digitalizált formában egyidejűleg csatolja.
(1c) Az (1b) bekezdés szerinti elektronikus bejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
(2) Az első fokon eljáró szerv - a kivándorlási jogosultság útlevélbe történő bejegyzésével egyidejűleg - az illetékes jegyzőnek megküldi a kivándorló magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye megszűnéséről kiállított bejelentőlapját, valamint a nyilatkozatát arról, hogy kíván-e továbbra is a nyilvántartásban szerepelni. Nemleges nyilatkozat esetén a személyazonosító jelet tartalmazó hatósági bizonyítványt bevonja és a bejelentőlappal együtt megküldi a jegyzőnek.
(2) Az első fokon eljáró szerv - a külföldi letelepedési jogosultság útlevélbe történő bejegyzésével egyidejűleg - az illetékes jegyzőnek megküldi a kivándorló magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye megszűnéséről kiállított bejelentőlapját, valamint a nyilatkozatát arról, hogy kíván-e továbbra is a nyilvántartásban szerepelni. Nemleges nyilatkozat esetén a személyazonosító jelet tartalmazó hatósági bizonyítványt bevonja és a bejelentőlappal együtt megküldi a jegyzőnek.
(2) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár az adatainak kezelésére vonatkozó nemleges nyilatkozata esetén a jegyző a személyi azonosítóról kiállított hatósági igazolványt bevonja.
(2) A bevándorolt, a letelepedett, az EGT tartózkodási engedélyes, továbbá a menekült polgár a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét a központi hivatalnál is előterjesztheti.
(2) A letelepedett polgár magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a központi hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a központi hivatal hatósági igazolványt ad ki. A bevándorolt, az EGT tartózkodási engedélyes, továbbá a menekült polgár a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét a központi hivatalnál is előterjesztheti.
(2) A letelepedett polgár magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a központi szervnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a központi szerv hatósági igazolványt ad ki. A bevándorolt, az EGT tartózkodási engedélyes, továbbá a menekült polgár a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét a központi szervnél is előterjesztheti.
(2) A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(2) A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(2) A letelepedett jogállású polgár - az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott eset kivételével - a letelepedett jogállását igazoló okmánya kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(2) A letelepedett jogállású polgár - az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott eset kivételével - a letelepedett jogállását igazoló okmánya kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(2) Az idegenrendészeti hatóság - az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott eset kivételével - a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a letelepedett polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a letelepedett jogállású polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(2) Az idegenrendészeti hatóság - az Nytv. 8/A. § c) pontjában meghatározott eset kivételével - a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a letelepedett polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a letelepedett jogállású polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(3) A külföldön ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgár kivándorlásáról a külképviseleti szerv - az állampolgár kivándorlási jogosultságának útlevélbe történt bejegyzésével egyidejűleg - az állampolgár által kiállított bejelentőlap és - nemleges nyilatkozat esetén - a bevont hatósági bizonyítvány megküldésével értesíti az OSZH-t.
(3) A külföldön ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgár külföldi letelepedéséről a külképviseleti szerv - az állampolgár külföldi letelepedési jogosultságának útlevélbe történt bejegyzésével egyidejűleg - az állampolgár által kiállított bejelentőlap és - nemleges nyilatkozat esetén - a bevont hatósági bizonyítvány megküldésével értesíti az OSZH-t.
(3) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a - nemleges nyilatkozat miatt bevont - hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi hivatalt.
(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár az adatainak kezelésére vonatkozó nemleges nyilatkozata esetén a jegyző a személyi azonosítóról kiállított hatósági igazolványt bevonja.
(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárnak a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát a jegyző bevonja.
(3) Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárnak a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát a jegyző bevonja.
(3) Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárnak a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát a járási hivatal bevonja.
(3) A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(3a) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező letelepedett jogállású polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles a lakóhely szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(3a) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező letelepedett jogállású polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(3a) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező letelepedett jogállású polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.
(4) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján a polgár lakóhelye, illetőleg születési helye szerint illetékes anyakönyvvezető - külföldi születési hely esetén a fővárosi főjegyző - öt munkanapon belül értesíti a jegyzőt.
(4) A magyar állampolgárság megszerzéséről az anyakönyvvezető az állampolgársági eskü letételét követő öt munkanapon belül értesíti a polgár lakóhelye szerint illetékes helyi szervet.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a - nemleges nyilatkozat miatt bevont - hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi hivatalt.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a - nemleges nyilatkozat miatt bevont - hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi szervet.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi szervet.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a konzuli tisztviselő az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi szervet.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, a három hónapon túl külföldön tartózkodó nyilvántartott polgár esetében a külképviseleten tett bejelentésről a polgár által kitöltött lakcímjelentő lap és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által leadott hatósági igazolvány, valamint a nyilvántartott adatainak további kezelésére vonatkozó nyilatkozatának továbbításával a konzuli tisztviselő értesíti központi szervet. A központi szerv a lakcímjelentő lapot, a leadott hatósági igazolványt és nyilatkozatot feldolgozás, illetve további intézkedés céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, a három hónapon túl külföldön tartózkodó nyilvántartott polgár esetében a külképviseleten tett bejelentésről a polgár által kitöltött lakcímjelentő lap és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által leadott hatósági igazolvány, valamint a nyilvántartott adatainak további kezelésére vonatkozó nyilatkozatának továbbításával a konzuli tisztviselő értesíti központi szervet. A központi szerv a lakcímjelentő lapot, a leadott hatósági igazolványt és nyilatkozatot feldolgozás, illetve további intézkedés céljából haladéktalanul megküldi a járási hivatalnak.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a központi szervnek. A központi szerv a nyilatkozatot és a hatósági igazolványt feldolgozás, illetve további intézkedés céljából haladéktalanul megküldi az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.
(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a 30. § (7) bekezdése szerinti, külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő, meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.
(5) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási eljárás tárgyában, saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján e szervek által hozott jogerős határozatban foglaltaknak a nyilvántartásán történő átvezetéséről, valamint - öt munkanapon belül a területi szerv útján - az OSZH értesítéséről.
(5) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(5) A magyar állampolgárság megszerzéséről az anyakönyvvezető az állampolgársági eskü letételét követő öt munkanapon belül értesíti a polgár lakóhelye szerint illetékes helyi szervet.
(5) Az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetőleg az eskü letételéről az anyakönyvvezető öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(5) Az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetőleg az eskü letételéről az anyakönyvvezető öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.
(5) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontjáról az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a kitűzést követő nyolc napon belül értesíti a központi szervet.
(5) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontjáról az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a kitűzést követő nyolc napon belül értesíti a kijelölt kormányhivatalt.
(6) A menekült jogállás megszüntetéséről a menekültügyi hatóság - a jogerős és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(6) A menekült jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi hivatalt.
(6) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(6) A honosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá a magyar állampolgárság megszűnéséről a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve haladéktalanul értesíti a központi hivatalt.
(6) A honosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá a magyar állampolgárság megszűnéséről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(6) A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(6) A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt.
(6a) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését, és a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát nyolc napon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(6a) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(6b) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
a) - ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor - a külképviselet által megküldött jegyzőkönyv alapján a magyar állampolgárság megszerzését, valamint a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát, és
b) a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját
haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(6b) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját, valamint - ha az eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor - a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(6c) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes konzuli tisztviselő a magyar állampolgárság megszerzését haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(7) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartásán történő átvezetéséről, valamint öt munkanapon belül a központi hivatal - a területi szerv útján történő - értesítéséről.
(7) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(7) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv útján haladéktalanul értesíti a központi hivatalt
a) a bevándorolt, illetve a letelepedett jogállásának megszűnéséről,
b) az EGT tartózkodási engedélyes tartózkodásra jogosító engedélye - meghosszabbítás hiányában - történő lejártáról, vagy az engedély visszavonásáról.
(7) A menekült jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi hivatalt.
(7) A menekült jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(7) A menekült vagy az oltalmazott jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(7) A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet
a) a menekült vagy az oltalmazott jogállásának jogerős megszűnéséről,
b) a menekült vagy az oltalmazott külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.
(7) A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt
a) a menekült vagy az oltalmazott jogállásának jogerős megszűnéséről,
a) a menekült vagy az oltalmazott jogállása megszűnésének véglegessé válásáról,
b) a menekült vagy az oltalmazott külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.
(8) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(8) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv útján haladéktalanul értesíti a központi hivatalt
a) a bevándorolt, illetve a letelepedett jogállásának megszűnéséről,
b) az EGT tartózkodási engedélyes tartózkodásra jogosító engedélye - meghosszabbítás hiányában - történő lejártáról, vagy az engedély visszavonásáról.
(8) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv útján haladéktalanul értesíti a központi szervet
a) a bevándorolt, illetve a letelepedett jogállásának megszűnéséről,
b) az EGT tartózkodási engedélyes tartózkodásra jogosító engedélye - meghosszabbítás hiányában - történő lejártáról, vagy az engedély visszavonásáról.
(8) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet
a) a bevándorolt vagy a letelepedett jogállásának jogerős megszűnéséről,
b) a bevándorolt vagy a letelepedett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.
(8) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt
a) a bevándorolt vagy a letelepedett jogállásának jogerős megszűnéséről,
a) a bevándorolt vagy a letelepedett jogállása megszűnésének véglegessé válásáról,
b) a bevándorolt vagy a letelepedett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.
(9) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(9) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról, az érintett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról, névváltozásáról, tartózkodási joga megszűnéséről, továbbá arról, hogy az érintett tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
(9) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.
(9) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.
(9a) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a központi szervet a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.
(9b) A hazai anyakönyvezést végző hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.
(10) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(10) A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(10) A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(10) A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős vagy végleges és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(11) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt és a lakóhely szerint illetékes járási hivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről és letelepedett jogállásának megszerzéséről.
(11) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről és a letelepedett jogállásának megszerzéséről.
(11) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről, valamint a letelepedett jogállásának megszerzéséről, illetve korábbi, visszavonásra nem került bevándorolt vagy letelepedett jogállásáról.
(12) A jegyző, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a konzuli tisztviselő, valamint a büntetés-végrehajtási intézet a polgár Nytv. 11. § (5) bekezdése szerinti kérelmét haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást kezelő szerv részére.
(13) Az útiokmány-nyilvántartó szerv az útlevél, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- nyilvántartását vezető szerv a kártyaformátumú vezetői engedély okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelenné válása tényéről és okáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet automatikus információátadással haladéktalanul értesíti.

IV. FEJEZET
(AZ NYTV. 17-20. §-AIHOZ)

Adatszolgáltatás

22. §
(1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár(ok) azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait vagy lakcímét, továbbá - csoportos adatszolgáltatás esetén - a csoportismérveket kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány betűjelét és sorozatszámát kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetve lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(2) Az Nytv. által személyazonosító jel használatára feljogosított szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyazonosító jelét kell megadnia, ennek hiányában adatszolgáltatást az (1) bekezdés szerint igényelhet.
(2) A Szaz. tv. alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.
(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervnek az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot kell megadnia.
(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős nyilvántartást kezelő szervnek az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot kell megadnia.
(2a) Az arcképelemzési tevékenységet végző szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 11. § (4) bekezdésében és 12. § (5a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot adja meg.
(2b) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-a szerinti szervnek az Nytv. 24/F. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot kell megadnia.
(2c) Az Arcképtörvény 9. §-a és 9/A. §-a szerinti szervnek az Nytv. 24/F. § (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor a polgár természetes személyazonosító adatait kell megadnia.
(3) Hiányos adatok alapján egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylésekor - az Nytv. 22-24. §-aiban felsorolt szervek részére végzett kutatás kivételével - akkor teljesíthető adatszolgáltatás, ha a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.
(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.
(4) A rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, és kistérségi népegészségügyi intézete egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)-j) pontjában, valamint 22-24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)-j) pontjában, valamint 22-24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)-j) pontjában, valamint 22-24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő feladataik ellátásával kapcsolatban az adatkezelőkként eljáró közigazgatási szankciót alkalmazó hatóságok egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)-j) pontjában, valamint 22-24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő feladataik ellátásával kapcsolatban az adatkezelőkként eljáró közigazgatási szankciót alkalmazó hatóságok egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(5) A központi karbantartó rendszer által vissza nem jelzett állományból (várakozó állomány) csak az Nytv. 21-24. §-aiban meghatározott szervek számára szolgáltatható adat.
(5) A nyilvántartás szerve az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(5) A nyilvántartás szerve
a) az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek, valamint
b) a konzuli szolgálatnak a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerinti feladata ellátásához szükséges
kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(5) A nyilvántartás szerve
a) az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek,
b) a konzuli szolgálatnak a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerinti feladata ellátásához szükséges,
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ,
d) a Nemzeti Választási Iroda
e) az ingatlan-nyilvántartási ügyben ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
e) az ingatlan-nyilvántartási ügyben ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,
f) a vezetői engedély automatikus hivatalbóli kiállítása érdekében, valamint a vezetői engedély-kiállítás feltételeinek előzetes ellenőrzése céljából a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság, valamint
g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági feladatai ellátásához szükséges
h) az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal
kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)-(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.
(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti.
22/A. §
(1) Az Nytv. 19/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során az adatigénylőnek meg kell adnia
a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, valamint
b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő természetes személyazonosító adatait,
c) útlevél és vezetői engedély esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
(2) A Szaztv. alapján a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított adatigénylőnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.
(3) Az adatszolgáltatás során az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek a 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint is igényelhetnek adatot.
(4) Az adatszolgáltatás személyazonosító igazolvány esetén az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is kérhető.
23. §
(1) A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(1) A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás - az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.
(2) Statisztikai szolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét (területi, időbeli meghatározást és személyi kört) és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír vagy mágneses adathordozó).
23/A. §   Statisztikai adatszolgáltatás keretében a központi szerv a központi címregiszterből automatikus adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen átadja.
23/A. §   Statisztikai adatszolgáltatás keretében a nyilvántartást kezelő szerv a központi címregiszterből automatikus adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen átadja.
24. §   A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban - vagy jegyzőkönyvbe foglalva - kérhet. A kérelem mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
24. §   A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban - vagy jegyzőkönyvbe foglalva - kérhet. A kérelem adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
25. §
(1) A kérelmezőnek az adat felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét igazoló okiratban azt a tényt vagy eseményt kell igazolnia, amely bizonyítja azt a jogviszonyt vagy egyéb kapcsolatot, amely a kérelmező és az adatalany között fennáll vagy fennállt.
(1) A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.
(1) A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetve eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.
(2) Magánszemély által kért név vagy lakcímadatok felhasználásához fűződő jogos érdek igazolásául a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(2) A kérelmező okirattal köteles igazolni:
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetőleg
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetve
b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.
(2) A kérelmező igazolja:
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetve
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt célokra hivatkozik, illetve
b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.
(3) Az Nytv. 21. §-ának b)-g) pontjaiban, a 22-24. §-aiban és a 37. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott szervek az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetrendszerének szervei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és kistérségi népegészségügyi intézete az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetrendszerének szervei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetrendszerének szervei, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.
(4) Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és 25. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) az adatigénylő szervezet egyedi azonosítóját;
b) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint az adatokhoz történő hozzáférési jogosultságának körét.
(4) Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell
a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és
b) az adathozzáférés határidejét.
(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.
(6) Az Nytv. 21-24. §-aiban felsorolt szervek számára - ha az adatvédelmi előírások biztosíthatók - telefonon is szolgáltatható adat.
26. §
(1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza
a) az adatszolgáltatás célját;
b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat vagy korlátozást;
c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására.
(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.
(3) A rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó engedély az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a szolgáltatás időpontját (időszakonkénti vagy folyamatos) és az engedély érvényességi idejét.
(4) Amennyiben az adatszolgáltatással menekült személy érintett, a kérelem engedélyezéséhez a Menekültügyi és Migrációs Hivatal előzetes hozzájárulását be kell szerezni, kivéve az Nytv. 21-22. §-aiban, 24. §-ában és 37. §-ában nevesített szervek számára teljesített adatszolgáltatást.
(5) Ha az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, azt írásba foglalt határozattal kell elutasítani.
(6) A köztársasági megbízott és az OSZH által hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslati kérelmet a Belügyminisztérium bírálja el.
(6) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és az OSZH által hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslati kérelmet a Belügyminisztérium bírálja el.
(6) A központi hivatal által hozott első fokú határozat elleni jogorvoslati kérelmet a Belügyminisztérium bírálja el.

(Az Nytv. 21. §-ához)

27. §   A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
27. §
(1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
(2) A közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
(2) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(Az Nytv. 22-24. §-aihoz)

28. §   A helyi vagy a területi nyilvántartó szerv a tárgyévben 17. életévüket betöltő magyar állampolgár férfiak adatait - a sorkötelesek nyilvántartásba vételéhez - a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja.
28. §   A területi nyilvántartó szerv a tárgyévben 17. életévüket betöltő magyar állampolgár férfiak adatait - a sorkötelesek nyilvántartásba vételéhez - a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja.
28. §   A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott potenciális hadkötelesek adatait - katonai nyilvántartásba vételhez - a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja.

V. FEJEZET
LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS

V. FEJEZET
A LAKCÍM- ÉS AZ ÉRTESÍTÉSI CÍM NYILVÁNTARTÁSA

V. FEJEZET
A LAKCÍM NYILVÁNTARTÁSA

(Az Nytv. 26. §-ához)

29. §
(1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.
(1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál is bejelentheti.
(1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti.
(1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti. A járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki és kézbesíti a polgár részére.
(1a) A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.
(2) A jegyző a lakcímet, illetőleg annak változását a személyi igazolványba, kiskorú vagy cselekvőképtelen személy esetében pedig a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítványba jegyzi be.
(2) A jegyző a lakcímet, illetőleg annak változását a személyazonosító igazolványba, kiskorú, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyének címe esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványba jegyzi be. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár esetén jegyző a lakcímet a személyazonosító igazolványba és a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványba is bejegyzi.
(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.
(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.
(2) A jegyző eljárásában teljesített lakcímbejelentés esetén a hatósági igazolvány kiállítása során a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.
(2a) A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az állampolgársági eljárásban a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat megtételével, vagy az állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.
(2b) A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét a hazai anyakönyvi eljárásban a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.
(2c) A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az útlevél-hatósági eljárásban az útlevél kiadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.
(3) A külföldről hazatérő magyar állampolgár, a bevándorolt és a menekültként elismert személy első lakcímbejelentési kötelezettségét a 21. § (1) bekezdése szerint teljesíti.
(3) A letelepedett külföldi nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély okmány bemutatásával teljesíti.
(3) A letelepedett külföldi és az EGT tartózkodási engedélyes nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély okmány, illetőleg EGT tartózkodási engedély okmány bemutatásával teljesíti.
(3) A letelepedett külföldi és az EGT tartózkodási engedélyes nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély okmány, illetve az EGT tartózkodási engedély okmány és az érintett személyi adatairól, továbbá az első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.
(3) A letelepedett polgár és az EGT tartózkodási engedélyes nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély okmány, illetve az EGT tartózkodási engedély okmány és az érintett személyi adatairól, továbbá az első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.
(3) A letelepedett jogállású polgár a nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól és első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.
(3) A letelepedett jogállású polgár, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba való első bejelentési kötelezettsége a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárással teljesül.
(3) A 21. § (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a letelepedett jogállású polgár, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba való első bejelentési kötelezettsége a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárással teljesül.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárásban a 34. § (1) bekezdése szerint jár el.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, a huzamos tartózkodási kártya, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárásban a 34. § (1) bekezdése szerint jár el.
30. §
(1) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.
(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.
(2) A gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában az intézeti elhelyezett, az intézeti, illetőleg az állami gondoskodás alatt álló kiskorú (a továbbiakban együtt: intézeti elhelyezett) lakóhelye a tényleges gondozás helye szerinti gyermek- és ifjúságvédő intézet, a nevelőszülőknél elhelyezett kiskorú esetében a nevelőszülő lakóhelye.
(2) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal határozatban állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.
(2) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.
(2) Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.
(3) Ideiglenes intézeti beutalás esetén a gyermek lakó-, illetve tartózkodási helyét a gyámhatóság állapítja meg.
(3) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.
(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal határozatban állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.
(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.
(3) A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.
(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.
(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének, ennek hiányában törvényes képviselőjének lakóhelyével.
(5) Titkolt terhesség esetén - az anya kérelmére - az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye.
(6) Titkos örökbefogadással, valamint annak hatálytalanná válásával vagy felbontásával összefüggésben az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár anyakönyvben rögzített - Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott - személyi adatait, valamint lakóhelyét - kiskorú esetén az (1) bekezdésnek megfelelően vagy külföldi lakóhely esetén magyarországi lakóhelyének hiányát - átvezeti a nyilvántartáson.
(7) A (6) bekezdés szerinti adatok nyilvántartáson történő átvezetését követően külföldi lakóhely esetén a polgárnak Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását külföldi letelepedési nyilatkozattal be kell jelentenie.
31. §
(1) A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét - a (2)-(5) bekezdések szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.
(1) A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét - a 29. § (3) bekezdése, valamint a (2)-(5) bekezdés szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.
(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.
(3) Ha a tizennégy éven aluli gyermeknek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgárnak átmenetileg nincs törvényes képviselője, a bejelentést az ideiglenes gondnok, a hozzátartozó vagy a szállásadó köteles teljesíteni.
(3) A tizennégy éven aluli gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett személy lakcímbejelentését a törvényes képviselője teljesíti.
(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tartózkodási helyét maga is bejelentheti.
(4) Az intézeti elhelyezett bejelentéséről az elhelyezés tekintetében szállásadónak minősülő személy gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az intézetben élő nagykorú, volt intézeti gondozott tekintetében is.
(4) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.
(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.
(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületében lakó polgár bejelentését a lakcím tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.
31/A. §
(1) A polgár értesítési címét személyesen vagy az Nytv. 34. § (4) bekezdése szerint jelentheti be.
(1) A polgár értesítési címét személyesen vagy az Nytv. 26. § (2) bekezdése szerint jelentheti be.
(2) A nyilvántartás egyidejűleg kizárólag egy, a polgár által bejelentett értesítési címet tartalmazhat.
(3) A polgár csak saját maga tekintetében jelenthet be értesítési címet.
32. §
(1) A lakcímbejelentést a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon kell teljesíteni.
(1) A lakcímbejelentést - a 30. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni.
(1) A lakcímbejelentést - a 29. § (3) és a 30. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(1) A lakcímbejelentést - a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben - az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(1a) Az értesítési címet a 6. számú mellékletben előírt adattartalmú, az értesítési címét bejelentő polgár által saját kezűleg aláírt bejelentőlapon vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteni.
(1a) Az értesítési címet a 6. számú mellékletben előírt adattartalmú, az értesítési címét bejelentő polgár által saját kezűleg aláírt bejelentőlapon vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteni.
(1b) A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentőlapot - az (1) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek - két esetben - és a szállásadónak saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A bejelentőlapot a személyi igazolvány és a személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány adattartalmával egyezően kell kiállítani, és a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek saját kezűleg - és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak - alá kell írnia.
(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat és az előző lakcímre vonatkozó adatokat a személyazonosító igazolvány - az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár esetén az útlevél - és a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány adattartalmával egyezően kell kiállítani, valamint a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat és az előző lakcímre vonatkozó adatokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány - a Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár esetén az útlevél - a hatósági igazolvány, bevándorolt jogállású személy esetében a jogerős bevándorlási engedély, menekült jogállású személy esetében a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat adattartalmával egyezően kell kiállítani. Az előző lakcímre vonatkozó adatokat érvényes lakcímadatot tartalmazó személyazonosító igazolvány, vagy a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány adattartalmával megegyezően kell kiállítani. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál
a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,
b) letelepedett esetében az érvényes letelepedési engedély okmány,
b) a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,
c) az EGT tartózkodási engedély okmány,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,
d) menekült esetében a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.
d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.
(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál
a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,
a) bevándorolt esetében a véglegessé vált bevándorlási engedély,
b) a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,
d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.
d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező véglegessé vált határozat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál
a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,
a) bevándorolt esetében a véglegessé vált bevándorlási engedély,
b) a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,
d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.
d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező véglegessé vált határozat.
(3) A személyi igazolványt és a hatósági bizonyítványt a bejelentkezés teljesítésekor be kell mutatni.
(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár személyazonosító igazolványát - az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár az útlevelét - és a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványát - amennyiben a felsorolt okiratokkal való ellátása már megtörtént - köteles bemutatni.
(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy - amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.
(4) A lakcímadatoknak a bejelentkezés teljesítésekor átvett személyazonosító igazolvány tároló elemén történő rögzítését követően az eljáró szerv haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő visszaadásáról.
(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár köteles bemutatni és átadni a személyazonosító igazolványát vagy - ha személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - bemutatni más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, és leadni a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
33. §
(1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó
a) a magánszemély tulajdonában lévő lakóhely tulajdonosa(i) vagy haszonélvezője (haszonélvezői);
a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;
a) a természetes személy vagy jogi személy tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;
b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);
c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;
d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.
(2) Szállásadó továbbá
a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;
b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.
(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság határozata alapján lakóhelyet változtatónak a bejelentőlapján „tulajdonos”, „bérlő”, illetőleg értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős vagy végleges és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős vagy végleges és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímbejelentő lapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
(4) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja.
(4) Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja.
34. §
(1) A bejelentett lakcím valódiságát a jegyző a helyben vezetett címnyilvántartás alapján ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy azt a szállásadó nem írta alá, a bejelentkezést el kell utasítani.
(1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.
(1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.
(1) A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok - és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle - alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi. Ha
a) a bejelentett lakcím nem valós,
b) - az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá,
c) - az Nytv. 27/C. §-ában meghatározott kivétellel - a szállásadó címnyilvántartásba bejegyzett szállásadói nyilatkozatának megfelelő, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik,
d) a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn, vagy
e) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
a bejelentkezést el kell utasítani.
(1a) A bejelentett értesítési cím valódiságát az adatok alapján a járási hivatal - az értesítési cím központi szervnél történő megadása esetén a központi szerv - ellenőrzi. Ha
a) a bejelentett értesítési cím nem valós vagy
b) az értesítési cím bejelentése egyéb okból nem felel meg a bejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentést el kell utasítani.
(1a) A bejelentett értesítési cím valódiságát az adatok alapján a járási hivatal - az értesítési cím kijelölt kormányhivatalnél történő megadása esetén a kijelölt kormányhivatal - ellenőrzi. Ha
a) a bejelentett értesítési cím nem valós vagy
b) az értesítési cím bejelentése egyéb okból nem felel meg a bejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentést el kell utasítani.
(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hiteltérdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja.
(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím vagy az értesítési címként bejelentett címhely nem szerepel a címnyilvántartásban, de a lakcím vagy értesítési cím valódiságát hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és a jegyző a címnyilvántartást a bejelentésnek megfelelően módosítja.
(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím vagy az értesítési címként bejelentett címhely nem szerepel a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím vagy értesítési cím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést - a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével - el kell fogadni.
(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését igazolja, a bejelentést - a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével - el kell fogadni.
(2a) Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a központi szerv a szállásadó választásának megfelelő módon értesítést küld részére az elfogadott lakcímbejelentésről.
(2a) Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a szállásadó választásának megfelelő módon
a) levélben, telefax vagy e-mail útján a kijelölt kormányhivatal, vagy
b) szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével a nyilvántartást kezelő szerv
értesítést küld részére az elfogadott lakcímbejelentésről.
(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, határozatban állapítja meg a lakcím érvénytelenségét és a határozat jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3) Ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor
a) a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes járási hivatalt,
b) a járási hivatal megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(3a) Ha a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett értesítési cím nem valós, megállapítja az értesítési cím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen értesítési címet törli a nyilvántartásból.
(3a) Ha a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett értesítési cím nem valós, megállapítja az értesítési cím érvénytelenségét és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen értesítési címet törli a nyilvántartásból.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról a jegyző a bevándorolt, illetőleg letelepedett esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról a jegyző a bevándorolt, illetőleg letelepedett és az EGT tartózkodási engedélyes esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző, illetve a járási hivatal a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(4) A lakcímbejelentés (1) bekezdés szerinti elutasításáról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző, illetve a járási hivatal a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(4) A lakcímbejelentés (1) bekezdés szerinti elutasításáról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a járási hivatal a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(5) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapításáról vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetéséről, továbbá a 36. § (4) bekezdésében meghatározott lakóhelye nyilvántartásba vételéről a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul értesíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot.
(5) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapításáról vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetéséről a járási hivatal, továbbá a kiskorú gyermek 36. § (4) bekezdésében meghatározott lakóhelye nyilvántartásba vételéről a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul értesíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot.
35. §
(1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik. Ebben az esetben az érintett polgár adatait csak az OSZH tartja nyilván.
(1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik. Ebben az esetben az érintett polgár adatait csak a központi hivatal tartja nyilván.
(1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.
(1) Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.
(2) A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó ítélet vagy határozat végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a határozattal érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.
(2) A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.
(2) A bíróság vagy más hatóság - ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.
(3) Ha a polgár okirattal igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el.
(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.
(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző, illetve a járási hivatal az eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.
(3) Ha az ingatlan tulajdonosa igazolja, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző, illetve a járási hivatal az eljárása során megállapítja, hogy az érintett - az ingatlan végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik az ingatlanban. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(3) A szállásadó Nytv. 26. § (5b) bekezdésében meghatározott nyilatkozata esetén - ellenkező okirati bizonyítás hiányában - a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(3a) A szállásadó az Nytv. 26. § (5b) bekezdése szerinti nyilatkozatában kijelenti, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár számára az Nytv. 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta.
(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
(4) A lakcím érvénytelenítése vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
(4) A lakcím érvénytelenítése vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
(5) A címjogosult és a postafiók bérlője a bejelentett értesítési cím törlését kérheti a nyilvántartásból, ha a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.
36. §
(1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni.
(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.
(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy járási hivatalnál.
(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie.
(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni. E polgárok adatait a helyi nyilvántartás is tartalmazza.
(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti hajléktalan személy az 1993. évi III. törvény 36. §-ának alkalmazása során bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személynek minősül.
37. §
(1) Helységnév, utcanév, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak bejelentést nem kell teljesíteni. A lakcímváltozást - az eredeti bejelentési időpont változatlanul hagyása mellett - az illetékes jegyző hivatalból vagy kérelemre bevezeti a személyi igazolványba (a lakcímet is tartalmazó hatósági bizonyítványba).
(1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.
(1) A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása vagy a területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak. A lakcímadat-változásról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - az Nytv. 13/A. §-ban meghatározott kivétellel - a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatalnál előterjesztett kérelemre a lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít részére.
(1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása vagy a területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.
(2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.
(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - az Nytv. 13/A. §-ban meghatározott kivétellel - a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatalnál előterjesztett kérelemre a lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.
(3) A járási hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.
(3) A járási hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti címadatok módosulásához kapcsolódó változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.
37. §
(1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.
37. §
(1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.
38. §   Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a fegyveres erők, rendőrség és rendészeti szervek tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek a fegyveres erők, rendőrség és rendészeti szervek által biztosított elhelyezése.
38. §   Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.
38. §   Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.
38. §   Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.
38. §   Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés vagy átrendelés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.
39. §   A jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapokat megküldeni a területi szerv útján az OSZH-nak.
39. §   A jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapokat megküldeni a területi szerv útján a központi hivatalnak.
39. §
(1) A jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek megküldeni.
(1) A jegyző - amennyiben a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak - átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(1) A jegyző átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(1) A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.
(1) A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a lakcímbejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a központi szervnek.
(1) A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait. A járási hivatal megküldi a lakcímbejelentő lapot és a 9. § (2) bekezdése szerint átvett lakcímbejelentő lapot a nyilvántartást kezelő szervnek. A járási hivatal gondoskodik a leadott, valamint a 9. § (2) bekezdése szerint továbbított hatósági igazolványnak az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerinti selejtezéséről.
(1a) A lakcímbejelentés során eljáró szerv gondoskodik a 33. § (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozat (alapirat) megőrzéséről.
(2) A körzetközponti jegyző a bejelentőlapot feldolgozza, ezt követően haladéktalanul megküldi a Központi Hivatalhoz.
(2) A körzetközponti jegyző a bejelentőlapot feldolgozza, ezt követően haladéktalanul megküldi a központi szervhez.
(2) A lakcímbejelentés adatainak a nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges technikai feltételek hiányában a jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakcím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek megküldeni feldolgozásra.
(2) A járási hivatal vagy - ha a polgár az értesítési címét a központi szervnél jelenti be - a központi szerv átvezeti a nyilvántartáson a megadott értesítési cím adatait.
(2) A járási hivatal vagy - ha a polgár az értesítési címét a kijelölt kormányhivatalnél jelenti be - a kijelölt kormányhivatal átvezeti a nyilvántartáson a megadott értesítési cím adatait.
(2) A járási hivatal vagy - ha a polgár az értesítési címét a kijelölt kormányhivatalnál jelenti be - a kijelölt kormányhivatal átvezeti a nyilvántartáson a megadott értesítési cím adatait.
(3) A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése elektronikus úton történő bejelentése esetén a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a tartózkodási hely megszűnését, és megküldi a tartózkodási hely megszüntetésével kapcsolatos bejelentést a nyilvántartást kezelő szervnek.
(4) A járási hivatal megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló, elektronikus úton benyújtott kérelmét.
(3) A körzetközponti jegyző a feldolgozott bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez.
(3) A járási hivatal a feldolgozott bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez.
40. §
(1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha
a) a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,
b) a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,
c) az Nytv. 27/A. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot csatolja, vagy
d) közös tulajdon esetén csatolja a szállásadó nyilatkozatát a tulajdonostársak hozzájárulásáról.
d) csatolja a szállásadó hozzájárulását, illetve több szállásadó esetén a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó nyilatkozatát a többi szállásadó hozzájárulásáról.
(2) Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentés akkor is benyújtható, ha a szállásadó a szállásadói hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban tette meg. A bejelentő a benyújtáskor erről nyilatkozni köteles.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus eljárás során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) a polgár a bejelentést bármely járási hivatalnál teljesítheti, az ügyben az a járási hivatal jár el, amely felé a bejelentés megtörtént,
b) a járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki,
c) a lakcímbejelentési kötelezettséget a bejelentő, illetve a meghatalmazott vagy a törvényes képviselő teljesíti, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - csatolni szükséges,
d) a lakcímbejelentést a 3a. számú mellékletben előírt adattartalommal kell teljesíteni,
e) a kérelmet el kell utasítani, ha
ea) a bejelentett lakcím nem valós,
eb) a szállásadó Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik, vagy a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn,
ec) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
f) a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, valamint a kiadott hatósági igazolványt a polgár választása szerint személyesen adja át, vagy hivatalos iratként kézbesíti,
g) a lakcímbejelentés időpontja a bejelentés benyújtásának napja,
h) a 36. § (4) bekezdése szerinti lakóhely nem jelenthető be.
(3a) Ha a lakcímbejelentés az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a bejelentő - ha a rendelkezési nyilvántartásban meghatalmazást nem tett - kizárólag saját maga tekintetében teljesítheti a lakcímbejelentést.
(3b) A (3a) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton a bejelentő a 40. § (1) bekezdés a), b) pontjában vagy a (2) bekezdésben foglaltak esetén teljesítheti a lakcímbejelentést.
(3c) Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választja ki, hogy mely járási hivatal gyakorolja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.
(3d) A kijelölt kormányhivatalban kialakított elektronikus ügyintézési ponton benyújtott lakcímbejelentés iránti kérelem ügyintézés céljából a polgár választása szerinti járási hivatalnak kerül megküldésre.
(4) A tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetésére irányuló eljárást a járási hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján folytatja le.
(5) Ha a járási hivatal a lakcímbejelentés elfogadása után állapítja meg a (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását, akkor a 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(6) A lakcímbejelentés (3) bekezdés e) pontja szerinti elutasítása, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapítása esetén a járási hivatal a 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(7) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapítása vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal a 34. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(8) A törvényes képviselő a kiskorú kérelmező lakcímbejelentéséhez hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is tehet, vagy az ilyen nyilatkozatát csatolhatja.
(9) A járási hivatal a törvényes képviselő elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében megtett hozzájáruló nyilatkozatát a rendelkezési nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(10) Az elektronikus lakcímbejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
40. §
(1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a külképviseleti szervnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.
(1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a bejelentés tényéről öt munkanapon belül értesítik az OSZH-t. E tényt a nyilvántartás mindazon szervének jelezni kell, amelyek adatállományában az érintett polgár aktív adatai szerepelnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a bejelentés tényéről öt munkanapon belül értesítik a központi hivatalt. E tényt a nyilvántartás mindazon szervének jelezni kell, amelyek adatállományában az érintett polgár aktív adatai szerepelnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi hivatalhoz. A külképviseleti szervnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül kell megküldenie a központi hivatalhoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. A külképviseleti szervnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül kell megküldenie a központi szervhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. A konzuli tisztviselőnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül kell megküldenie a központi szervhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. A konzuli tisztviselőnek a jelentőlapot feldolgozás céljából nyolc napon belül kell megküldenie a központi szervhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervnek. A konzuli tisztviselőnek a bejelentőlapot nyolc napon belül kell továbbítania a központi szervnek. A központi szerv a bejelentőlapot feldolgozás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

(Az Nytv. 27. §-ához)

41. §
(1) Ha a bejelentéstől számított két év eltelt és tartózkodási helyét a polgár ismételten nem jelentette be, a jegyző harminc napon belül tájékoztatja a polgárt arról, hogy tartózkodási helyének nyilvántartását megszüntette.
(2) A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a területi szerv útján - öt munkanapon belül értesíti az OSZH-t.
41. §   A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a területi szerv útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
41. §   A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a körzetközponti jegyző útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
41. §   A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a körzetközponti jegyző útján - öt munkanapon belül értesíti a központi szervet.
41. §   A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző nyolc napon belül értesíti a központi szervet.
41. §   A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző, illetve a járási hivatal nyolc napon belül értesíti a központi szervet.
41/A. §   A kiskorú gyermek külföldi letelepedési szándékának bejelentéséhez a szülőnek, törvényes képviselőnek csatolnia kell a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (3) bekezdése szerinti gyámhatósági jóváhagyást is.
41/A. §
(1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó polgár a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatát az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be.
(2) Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Csjt. alapján gyámhatósági jóváhagyás szükséges, a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyását is csatolni kell.
(2) Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Ptk. 4:175. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági döntés szükséges, a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság döntését is csatolni kell.
(2) Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Ptk. 4:175. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági döntés szükséges, azt a törvényes képviselő a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozata mellett igazolja.
41/B. §
(1) A területváltozásról annak a települési önkormányzatnak a jegyzője értesíti a központi szervet, ahová a változással érintett területet átcsatolták.
(2) A jegyző az adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul átvezeti a címnyilvántartásban.
(3) A jegyző a központi szerv megkeresésére a területszervezési változásokról adatokat szolgáltat.
41/B. §   A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedését követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe történő bejegyzésével egyidejűleg.
41/B. §   A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés véglegessé válását követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe történő bejegyzésével egyidejűleg.
41/C. §
(1) A nyilatkozattételi jogosultsággal rendelkező tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatát és a nyilatkozat visszavonását a járási hivatal vezeti át a címnyilvántartáson. A járási hivatal gondoskodik a feldolgozott nyilatkozatok (alapiratok) megőrzéséről.
(2) Ha a járási hivatal bejelentés útján vagy hivatalból tudomást szerez a nyilatkozattételi jogosultság megszűnéséről - és e tényt az ingatlan-nyilvántartásba történt betekintéssel való ellenőrzés eredménye is megerősíti - a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatot hivatalból haladéktalanul törli a címnyilvántartásból.

VI. FEJEZET
(AZ NYTV. 30-31. §-AIHOZ)

Adatvédelem

42. §
(1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető, valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről.
(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője
a) gondoskodik a fokozott tűzvédelemről, valamint lehetőség szerint folyamatos áramforrást alkalmaz;
b) nyilvántartja a mágneses adathordozókat, és azokat a biztonsági előírásoknak megfelelően kezeli;
c) rendszeresen menti az adatállományt, és a másolatot olyan helyen tárolja, ahol biztonságosan megőrizhető és hozzáférhető. A helyi állomány biztonsági másolatául a területi, továbbá a központi számítógépes adatbázis szolgál;
d) gondoskodik a vírusvédelemről.
(3) A helyi, illetve az OSZH-ban kezelt papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.
(3) A helyi, illetve a központi hivatalban kezelt papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.
(3) A központi szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.
(3) A nyilvántartást kezelő szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.
43. §
(1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.
(2) A rendszerben adatkarbantartást csak a felelős vezető által erre felhatalmazott dolgozó végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv más dolgozója az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott köztisztviselőt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.
(2) A rendszerben adatkarbantartást kizárólag a felelős vezető által erre felhatalmazott személy végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv alkalmazottja az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott személyt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.
(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más célra, és nem hozhatják mások tudomására.
44. §
(1) A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (on-line) igénybe vevő szerv dolgozói csak meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.
(1) A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (online) igénybe vevő szerv alkalmazottai kizárólag meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.
(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem használhatja fel.
45. §   A nyilvántartás központi és helyi szerve, valamint a területi nyilvántartás üzemeltetője az alábbi nyilvántartásokat vezeti:
a) adatszolgáltatási nyilvántartást az általuk teljesített szolgáltatásokról;
b) jogosultsági nyilvántartást az on-line rendszer használatára jogosultakról;
c) üzemeltetési naplót;
d) technikai háttér nyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).
45. §   A nyilvántartás központi, területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:
a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;
b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;
c) üzemeltetési naplót;
d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).
45. §   A nyilvántartást kezelő szerv, valamint a nyilvántartás területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:
a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;
b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;
c) üzemeltetési naplót;
d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).
46. §
(1) Az adatszolgáltatási nyilvántartásból az Nytv. 31. §-ának (3) bekezdése alapján a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi, területi és központi szervétől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(1) Az adatszolgáltatási nyilvántartásból az Nytv. 31. §-ának (3) bekezdése alapján a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi és területi szervétől és a nyilvántartást kezelő szervtől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(1) Az Nytv. 31. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást a polgár a nyilvántartás helyi és területi szervétől, valamint a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti.
(2) Az Nytv. 24. §-ában meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból az adatvédelmi biztosnak, az adatvédelmi felelősnek, valamint az Nytv. 24. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, az adatvédelmi felelősnek, valamint az Nytv. 24. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, az adatvédelmi tisztviselőnek, valamint az Nytv. 24. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.
(4) A nyilvántartás területi és helyi szervének adatvédelmi tisztviselője részére a 45. § a) pontja szerinti, a területi és helyi szervek által vezetett adatszolgáltatási nyilvántartásokból szolgáltatható adat.
46/A. §   A polgár kérelmére saját adatairól a helyi, területi és a központi nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.
46/A. §   A polgár kérelmére saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.
46/A. §   A polgár részére személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlása céljából - kérelmére - a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.

VII. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

(Az Nytv. 36. §-ához)

47. §
(1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás működtetését és fejlesztését, így különösen
a) a nyilvántartás helyi, területi és központi rendszere működtetésének személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítását;
b) a nyilvántartás adatgyűjtési rendszerének működtetését;
c) a nyilvántartás karbantartását, a karbantartáshoz szükséges adatforgalom, adatátadás biztosítását;
d) a technikai adatvédelem feltételeinek biztosítását;
e) a címnyilvántartás és a központi okmánytár kialakítását és fenntartását;
f) a személyazonosító jel képzésével, kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
g) a polgárok jogainak érvényesítésével összefüggő adatletiltási, adathelyesbítési kérelmek elbírálásával, adatbetekintési jog biztosításával kapcsolatos eljárásokat;
h) a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési tevékenységet;
i) az Nytv. 42. §-a alapján elkülönített rendszerben kezelt nyilvántartás működtetését, fejlesztését, az ehhez szükséges adatforgalom, adatátadás biztosítását;
j) a hivatali munkarendtől eltérő, folyamatos üzemeltetést;
k) a nyilvántartás fejlesztését.
(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.

Átmeneti rendelkezések
(az nytv. 38. §-ához)

48. §
(1) Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat zárt archívumként a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni. Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül az OSZH, a bűnüldözés szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltozási ügyeket intéző szerve számára lehet.
(1) Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat zárt archívumként a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Lakcímarchívuma kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni. Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a központi hivatal, a bűnüldözés szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltozási ügyeket intéző szerve számára lehet.
(2) Annak a polgárnak, aki azért nem rendelkezik állandó bejelentett lakcímmel, mert lakóhelyére a korábbi szabályok szerint nem lehetett állandó jelleggel bejelentkezni, de lakóhelye az Nytv. 5. § (2) bekezdése szerint lakásnak minősül, bejelentési kötelezettségének 1993. december 31-ig kell eleget tennie.
(3) Az Nytv. hatálybalépése előtt létesített, érvényes ideiglenes lakcím - megújítás hiányában - 1994. június 30-án érvényét veszti, erről az érintett polgárokat az OSZH legkésőbb 1994. március 31-ig országos napilapban közzétett hirdetmény útján értesíti.
(4) 1993. december 31-ig a még forgalomban lévő „jelentőlap állandó, ideiglenes lakcímváltozásról” nyomtatványokon lehet a lakcímbejelentést teljesíteni.
(5) A jegyző a 6. § (1)-(2) bekezdései szerinti címnyilvántartást legkésőbb 1995. december 31-ig köteles felállítani.
(6) A területi nyilvántartó szerv 1994. december 31-ig évente megküldi a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak a következő évben 14. életévüket betöltő polgároknak a személyi igazolvány kiállításához szükséges adatait.
(6) A területi nyilvántartó szerv 1999. december 31-ig évente megküldi a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak a következő évben 14. életévüket betöltő polgároknak a személyi igazolvány kiállításához szükséges adatait.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül az OSZH vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a köztársasági megbízott informatikai szervezete adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül az OSZH vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője informatikai szervezete adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi hivatal vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője informatikai szervezete adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője informatikai szervezete adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a közigazgatási hivatal informatikai szervezete adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.
(7) A nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a fővárosi és megyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.
(7) A nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a fővárosi és vármegyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.
(8) Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott, személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról szóló igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.
(8) Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.
48/A. §
(1) E kormányrendeletnek az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító kormányrendelet) megállapított rendelkezései az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépése előtt kiadott okmányok érvényességét nem érinti.
(2) Az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. §-t a nyilvántartás vezetése során az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépését követő eljárásokban lehet alkalmazni.
(3) Ha a nyilvántartás nem az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerinti formában tartalmazza a külföldi helység nevét, akkor az érintett kérheti, hogy a nyilvántartás a külföldi helység nevét az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerint tartalmazza.
48/B. §   A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat lezárásáig a nyilvántartásban a felülvizsgálattal érintett címeket érvényes címként kell kezelni, azonban azok 2015. január 1-jét követően a nyilvántartásban nem módosíthatók, törölhetők.
48/C. §   Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
48/D. §   2019. szeptember 30. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén - amennyiben nem szerepel rajta - rögzíti a polgár személyi azonosítóját.
48/D. §   2020. július 1. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén - amennyiben nem, vagy hibásan szerepel rajta - rögzíti a polgár személyi azonosítóját és lakcímét.

Záró rendelkezések

49. §
(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1993. november 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén, 15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a népességnyilvántartásról szóló 6001/1991. Korm. irányelv;
b) az Állami Népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. tvr. végrehajtására kiadott 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 1/1987. (I. 9.) KSH rendelkezés;
c) a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 6/1983. (XI. 20.) BM rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 10/1984. BM utasítás.
50. §   E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
50/A. §
(1) E rendeletnek az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 269/2018. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2019. február 16. napját követően indult családi állapot igazolás és hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány kiállítása a 2019. február 16. napját megelőzően kiadott, érvényes hatósági igazolványokhoz is kérelmezhető.
51. §   E rendelet 9. § (6) bekezdése, 12. § (1) bekezdés g) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
51. §   E rendelet 9. § (6) bekezdése, 10/A. § f) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
51. §
(1) E rendelet 9. § (6) bekezdése, 10/A. § f) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 9. § (8) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 50/A. §-a az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
51. §   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló, a 7/1989. (VIII. 17.) BM rendelettel és a 8/1992. (V. 19.) BM rendelettel módosított 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés (a továbbiakban: Ar.) az alábbiak szerint módosul:
(1)
(2)

(3) Az Ar. 102-107. §-ai hatályukat vesztik.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 146/1993. (X. 26.) KORM. RENDELETHEZ

Nyilatkozat az adatszolgáltatási korlátozásról

  Érkezett:
  Ikt. szám:
  Továbbítva:
Címzett:  
width:227px;
width:227px;
Érkezett:

Ikt. szám:
Továbbítva:
Címzett:
Ikt. szám:
Továbbítva:
Címzett:
Én

- családi neve:

- utóneve(i):

- anyja születési családi neve:

- születési utóneve(i):

- születési neve:

- a személyazonosító igazolványban szereplő

= lakóhelye (állandó lakcím):

= tartózkodási helye (ideiglenes lakcím):

- személyi azonosítója (volt személyi szám):
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a jegyző vagy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt:
Aláírás / Elektronikus aláírás

- személyi azonosítója (volt személyi szám):
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a jegyző vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt:
Aláírás / Elektronikus aláírás

- személyi azonosítója (volt személyi szám):
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a jegyző, a járási hivatal vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt:
Aláírás / Elektronikus aláírás

- személyi azonosítója (volt személyi szám):
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a járási hivatal vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt:
Aláírás / Elektronikus aláírás

- személyi azonosítója (volt személyi szám):
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Kelt:
Aláírás / Elektronikus aláírás

Nyilatkozat az adatszolgáltatási korlátozásról

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyi és lakcímadataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához. Tudomásul veszem, hogy a jegyző, a Köztársasági Megbízott Hivatala vagy az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
Kelt: ................... 199 .....................................


Megjegyzés:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyi és lakcímadataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához. Tudomásul veszem, hogy a jegyző, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vagy az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
Kelt: ................... 199 .....................................


...................................... ......................................
személyazonosító jel olvasható névaláírás
Lakóhely:
Tartózkodási hely:
Megjegyzés: A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatást.
A nyilatkozatot a lakó-, vagy tartózkodási hely szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz kell eljuttatni.


A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatást.
A nyilatkozatot a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőhöz vagy megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalvezetőhöz, illetőleg a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatalhoz kell eljuttatni.


személyi azonosító olvasható névaláírás
Lakóhely:
Tartózkodási hely:


........................................................ ........................................................
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyi és lakcímadataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához. Tudomásul veszem, hogy a jegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vagy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal megkeresésére - eseti engedélyem alapján - az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
Kelt: ..................................., 199....... .........................................


1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Az adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozathoz a következő adatokat kell megadni

1. Érintett:
- családi neve,
- utóneve, utónevei,
- anyja születési családi neve,
- születési neve,
- lakóhelye,
- tartózkodási helye,

- személyi azonosítója.
2. Nyilatkozat arról, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az érintett a róla nyilvántartott adatok
a) tudományos kutatás céljából,
b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából történő vagy
c) teljes körű
kiadását tiltja meg.

1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Az adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozat adattartalma

1. Érintett
1.1. családi neve,
1.2. utóneve, utónevei,
1.3. születési neve,
1.4. anyja születési neve,
1.5. lakóhelye,
1.6. tartózkodási helye,
1.7. személyi azonosítója.
2. Nyilatkozat arról, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az érintett a róla nyilvántartott adatok kiadását megtiltja
2.1. tudományos kutatás céljából,
2.2. közvélemény-kutatás és piackutatás céljából vagy
2.3. teljeskörűen.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 146/1993. (X. 26.) KORM. RENDELETHEZ

Adatszolgáltatást kérő lap

A kérelmező neve:
Címe:
Képviselőjének neve:
A kérelmező
vagy képviselője személyazonosító jele:
A kért adatkör meghatározása:


- név

- leánykori név

- lakóhely

- tartózkodási hely

- születési idő

- születési hely

- anyja neve

- személyazonosító jel

- egyéb
Az adatszolgáltatás terjedelme: azon polgárok körének meghatározása, akikről a II. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása):
Az adatfelhasználás célja:
Az adatkérés jogalapja és igazolása:
Az adatszolgáltatás formája:

- on-line

- mágneses adathordozó

- papír
Az adatszolgáltatás kért határideje, rendszeressége:
Dátum:
aláírás

  aláírás
  ....................................................
A kérelmező neve:
Címe:
Képviselőjének neve:
A kérelmező vagy képviselője személyi azonosítója:
A kért adatkör meghatározása:


- név

- leánykori név

- lakóhely

- tartózkodási hely

- születési idő

- születési hely

- anyja neve

- személyi azonosító

- egyéb
Az adatszolgáltatás terjedelme: azon polgárok körének meghatározása, akikről a II. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása):
Az adatfelhasználás célja:
Az adatkérés jogalapja és igazolása:
Az adatszolgáltatás formája:

- on-line

- mágneses adathordozó

- papír
Az adatszolgáltatás kért határideje, rendszeressége:
Dátum: ...........................................................

- születési név

Adatszolgáltatást kérő lap adattartalma

1. A kérelmező:
1.1. neve
1.2. címe
1.3. képviselőjének neve
2. A kérelmező személyi azonosítója
3. A kért adatkör meghatározása:
3.1. név
3.2. születési név
3.3. lakóhely
3.4. tartózkodási hely
3.5. értesítési cím
3.6. születési idő
3.7. születési hely
3.8. anyja neve
3.9. személyi azonosító
3.10. egyéb
4. Az adatszolgáltatás terjedelme:
4.1. azon polgárok körének meghatározása, akikről a 3. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása)
5. Az adatfelhasználás célja
6. Az adatkérés jogalapja és igazolása
7. Az adatszolgáltatás formája:
7.1. on-line
7.2. mágneses adathordozó
7.3. papír
8. Az adatszolgáltatás kért határideje, rendszeressége
9. A kérelem benyújtásának időpontja
10. A kérelmező aláírása

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 146/1993. (X. 26.) KORM. RENDELETHEZ

3. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

A lakcímbejelentő lap adattartalma

1. A bejelentő
1.1. családi és utóneve,
1.2. születési családi és utóneve,
1.3. anyja neve,
1.4. születési helye és ideje,
1.5. állampolgársága,
1.6. személyi azonosítója,
1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme,
1.8. aláírása.
2. A bejelentés következő jogcímei:
2.1. lakóhely
2.1.1. létesítése,
2.1.2. megváltoztatása,
2.2. tartózkodási hely
2.2.1. létesítése,
2.2.2. megváltoztatása,
2.2.3. megszüntetése,
2.2.4. megújítása.
3. A szállásadó neve, aláírása, szállásadói minősége, lakcíme, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel.
4. A bejelentés dátuma.
5. Az ügyintéző aláírása.
6. A feldolgozáshoz szükséges technikai jellegű adatok.

3a. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentés adattartalma

1. A bejelentő
1.1. családi és utóneve,
1.2. születési családi és utóneve,
1.3. anyja neve,
1.4. születési helye és ideje,
1.5. állampolgársága,
1.6. személyi azonosítója,
1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme.
2. A bejelentés következő jogcímei
2.1. lakóhely
2.1.1. létesítése,
2.1.2. megváltoztatása,
2.2. tartózkodási hely
2.2.1. létesítése,
2.2.2. megváltoztatása,
2.2.3. megszüntetése,
2.2.4. megújítása,
2.2.5.