1996. évi XXXVIII. törvény

SZÍNEZŐS

1996. évi XXXVIII. törvény

a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. §

E törvény célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.

2. §

A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

3. §

E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

4. §

(1)

A bűnügyi jogsegély formái:

kiadatás,

b)	büntetőeljárás átadása, illetve átvétele,

c)	szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

d)	vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

e)	elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

f)	eljárási jogsegély,

g)	feljelentés külföldi államnál.

(2)	A bűnügyi jogsegélyt a miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.

5. §

(1)

Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető vagy terjeszthető elő, ha

a)	a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő;

b)	a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.

(2)

Az (1) bekezdés alkalmazásában a cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz képest.

(3)	A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény köztörvényi jellege mindig túlnyomó a politikaihoz képest.

6. §

(1)	A miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tehet.

(2)	Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről a miniszter, illetve a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

(3)	A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján történhet.

(4)

Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt kell alkalmazni.

(5)

Eljárási jogsegély iránti megkeresés az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

7. §

A jogsegély iránti megkeresés teljesítését a miniszter, illetve a legfőbb ügyész megfelelő garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén pedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.

8. §

A más állam által a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséül szabott azokat a feltételeket, melyek e törvény alapján a külföldi jogsegélykérelmek teljesítésének feltételéül szabhatók, Magyarország nevében a miniszter, illetve a legfőbb ügyész elvállalhatja. Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének érdekében egyéb ésszerű, és a 2. § rendelkezéseivel nem ellentétes feltétel is elvállalható. A külföldi állam által a jogsegélykérelem teljesítéséül szabott, és Magyarország által vállalt feltételeket teljesíteni kell.

9. §

Ha a jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, az útlevél-, vízum-, deviza- és vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát a személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének.

10. §

E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell.

10/A. §

E törvény alkalmazása során az elektronikus kapcsolattartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró bíróság vagy ügyészség az ügyiratot papíralapon küldi meg a legfőbb ügyésznek, illetve a miniszternek, ha az ügyiratot külföldi állam részére továbbítani kell.

II. FEJEZET
A KIADATÁS

Kiadatás Magyarországról

11. §

(1)	Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.

(2)

Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.

12. §

(1)

Nincs helye a kiadatásnak, ha

a)	az a bűncselekmény, illetve az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült,

b)	a kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja,

c)	a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg,

a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon, az Európai Unió másik tagállamában vagy az 1985. június 14-i, a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-i egyezményben részes állam bírósága jogerősen elbírálta, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hozott, amely - a határozatot hozó állam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat.

(2)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján nem tagadható meg a kiadatás, ha a megkereső állam megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a kiadni kért személy kérelmére biztosítja részére az ügy újbóli tárgyalásához való jogot.

13. §

(1)

Ha e törvény kivételt nem tesz, magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha

a)	a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és

b)	Magyarország területén nem rendelkezik lakcímmel.

(2)

Ha a Magyarország területén lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező kiadni kért személlyel szemben a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás átvétele a legfőbb ügyész döntése értelmében nem lehetséges, a kiadni kért személy kiadható olyan bűncselekmény miatt, amely büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés, feltéve, hogy a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy (a továbbiakban együtt: terhelt) kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó határozatot Magyarországon hajtsák végre.

(2a)

Ha e törvény kivételt nem tesz, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából az Európai Unió tagállamának állampolgárságával és Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy a kiadatáshoz hozzájárul.

(3)

Az (1) és (2a) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a kiadni kért személy, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetve kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.

(4)

Ha az Európai Unió tagállamának állampolgárságával rendelkező személy kiadatását a büntetőeljárás lefolytatása céljából kérik, és a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok nem állapítható meg, a bíróság a kiadni kért személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát tájékoztatja a kiadatási kérelem tényéről.

14. §

(1)	Meg kell tagadni a Magyarország, vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személy kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.

(2)	A menedékes, a befogadott, az oltalmazott, valamint az Európai Unió tagállamában kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesített külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.

(2a)	A menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismerését kérő, valamint az Európai Unió tagállamában nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.

(2b)

Nem akadálya a kiadatásnak, ha menekültkénti, oltalmazottként, illetve menedékeskénti elismerését, vagy nemzetközi védelmet kérő személy a kérelmét ismételten benyújtotta, miután a korábbi kérelmét a menekültügyi hatóság további jogorvoslattal nem támadható döntésével elutasította, vagy menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti, illetve menedékeskénti elismerését további jogorvoslattal nem támadható döntéssel visszavonta, feltéve, hogy más, a menedékjogról szóló törvényben meghatározott védelemben nem részesül.

(3)

Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, valamint ha a kiadni kért személy az Európai Unió tagállamában nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó külföldi, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje - a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve - oly módon hosszabbodik meg, hogy a kérelem megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kiadatási letartóztatás és az ideiglenes kiadatási letartóztatás együttes időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.

(4)

Ha a kiadni kért személy (2a) bekezdés szerinti kérelmét az Európai Unió más tagállama jogosult elbírálni, az eljárás lefolytatásának elősegítése érdekében a kiadatási eljárás során eljáró hatóságok a tagállam eljárás lefolytatására jogosult hatóságaival együttműködnek. Ennek érdekében a kiadatási eljárásban fogvatartott személy ideiglenes átadására az eljárást folytató tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a tagállam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg. A kiadni kért személy érintett tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

14/A. §

(1)	Meg kell tagadni a kiadatást, ha annak végrehajtása nemzetközi egyezménybe ütközik.

(2)

Ha a kiadni kért személy nemzetközi szervezetnél emberi jogi panaszt nyújt be, és a nemzetközi szervezet a panasz befogadása mellett ideiglenes intézkedés elrendelését kéri, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy a panasz elutasítását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre, illetve a személy átadására. A kiadatási letartóztatás és az ideiglenes kiadatási letartóztatás együttes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.

14/B. §

A kényszerintézkedés indokoltságát a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel, a bíróság az ügyiratok alapján a kényszerintézkedés elrendelésétől vagy meghosszabbításától számítva hathavonta felülvizsgálja.

15. §

Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkereső állam törvényei halálbüntetés kiszabását teszik lehetővé, a miniszter a kiadatást csak abban az esetben engedélyezheti, ha a megkereső állam kellő biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben a kiadott személlyel szemben halálbüntetést szabnak ki, azt vele szemben nem hajtják végre.

16. §

(1)

A kiadatás az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető, ha biztosított, hogy

a kiadni kért személlyel szemben a kiadatását megelőzően elkövetett olyan más bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatást nem engedélyezték, a megkereső államban nem folytatnak le büntetőeljárást, vagy nem foganatosítanak személyi szabadságot korlátozó intézkedést, továbbá nem adják ki, és nem adják át harmadik országnak ezen cselekmény miatt,

b)	a kiadott személy a vele szemben a kiadatását követően lefolytatott büntetőeljárás vagy büntetés végrehajtásának befejezése után elhagyhatja a megkereső állam területét.

(2)	A miniszter a kiadatást engedélyező döntést követően a megkereső állam kérésére hozzájárulhat az (1) bekezdés a) pontban meghatározott korlátozások feloldásához, ha a kiadatás feltételei e tekintetben is fennállnak.

(3)

Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozások feloldásához, ha a kiadott személy a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - a megkereső állam területét, vagy elhagyása után oda visszatér. A kiadatási eljárás során a kiadni kért személyt erre figyelmeztetni kell.

(4)	Ha a kiadni kért személy, a lemondás jogkövetkezményeivel kapcsolatos tájékoztatást követően, önként lemond az (1) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazásáról, a kiadatás feltételéül nem szabhatók az (1) bekezdésben meghatározottak.

17. §

Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok tárgyi súlyára.

18. §

(1)	A kiadatás iránti megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2)

Az e Cím alapján bírósági hatáskörbe tartozó ügyben kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. A Fővárosi Törvényszék nem ügydöntő végzése ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

19. §

(1)

Ha a kiadni kért személy ismeretlen helyen tartózkodik, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a kiadni kért személy felkutatását. Ha ez az intézkedés sikerre vezet, a rendőrség a kiadni kért személy őrizetét rendeli el, és a Fővárosi Törvényszék elé állítja. A kiadatási őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.

(2)	Ha a megkereső állam ezt kéri, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a 30. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

(3)	A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben megjelölt, a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.

20. §

(1)

A Fővárosi Törvényszék

a)	a kiadni kért személlyel kapcsolatos ügyiratokat indítványtétel végett megküldi az ügyészségnek;

b)	ha az eljárásban a védő részvétele kötelező, és a kiadni kért személynek nincs meghatalmazott védője, védőt rendel ki számára, és a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése;

c)	a kiadatás kérdésében tárgyalást tart, amely kötelező védelem esetén a védő részvétele nélkül nem tartható meg;

d)	a tárgyalásról az ügyészséget értesíti, kötelező védelem esetén a védőt idézi, egyébként értesíti;

e)	a kiadni kért személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és a kiadatás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre, ha erre nyilatkozni kíván;

f)	tájékoztatja a kiadni kért személyt a 16. §-ban meghatározott szabályokról, a lemondás lehetőségéről, és a kiadni kért személyt erre nézve nyilatkoztatja, továbbá a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti;

h)	amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, elrendeli a kiadni kért személy kiadatási letartóztatását.

(1a)	A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.

(1b)	Ha a kiadatási letartóztatás a 14. § (3) bekezdésében vagy a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt nem rendelhető el vagy tartható fenn, a Fővárosi Törvényszék a kiadni kért személy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el.

(2)	Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.

(3)	A kiadatási eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

21. §

(1)

A bíróság a kiadatási eljárást megszünteti,

a)	ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben külföldi állam a kiadatási kérelmet előterjesztette,

b)	ha a kiadni kért személy tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c)	ha az ideiglenes kiadatási letartóztatást azért kell megszüntetni, mert a kiadni kért személy a 23. § (1) bekezdése szerinti kiadatáshoz nem járult hozzá és a kiadatás iránti megkeresés a 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezett meg,

d)	ha a megkereső állam a kiadatási kérelmet visszavonta vagy

e)	az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2)	A bíróság a kiadatási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat.

(3)	A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a külföldi államot, ha a kiadatási eljárást megszüntették.

22. §

(1)

A kiadatási letartóztatás legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha a kiadatást szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.

(2)

A kiadatási letartóztatást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megszünteti, ha

a)	a kiadatást a miniszter megtagadta,

b)	a kiadatási kérelmet visszavonták,

c)	a kiadott személyt a megjelölt időpontot követő tizenöt napon belül a megkereső állam nem vette át.

(3)	Az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévő személy esetében a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a kiadatási kérelemnek a miniszterhez történő érkezésének napja. Ebben az esetben az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart.

(4)

Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor a letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.

23. §

(1)

A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatásához hozzájárul, a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.

(3)	Ha a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatáshoz, a bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt felterjeszti a miniszternek.

24. §

(1)	Sürgős esetben - különösen ha szökés veszélye áll fenn - a megkereső állam a kiadatási kérelem előterjesztése előtt is kérheti azon személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését, akinek kiadatása iránt megkeresést szándékozik előterjeszteni.

(2)

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elő lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése és a Fővárosi Törvényszék elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.

25. §

(1)

Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 20. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kiadatási letartóztatás elrendelését.

(2)	Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról a miniszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.

25/A. §

(1)	Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem alkalmazható. A kiadatási eljárás során óvadék alkalmazásának nincs helye.

(3)

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy ellen

a)	olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy

b)	azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,

és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(4)

A bíróság ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy kiadatási bűnügyi felügyeletet rendel el, ha a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását a 14. § (3) bekezdésében, illetve a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt kell megszüntetni.

(5)

Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletét vagy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el, vagy ha a (4) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet - ideértve a 25/B. § (1) bekezdésében foglaltakat is - más módon nem biztosítható, a kiadni kért személy számára lakásként a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott közösségi szállást jelöli ki.

(2)

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, és a kiadatási letartóztatás helyett olyan kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el.

25/B. §

(1)

A Fővárosi Törvényszék a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet és kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló végzésében előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza.

(2)

Az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet és a kiadatási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 25/A. § (4) bekezdése szerint elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet esetén a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében foglalt kényszerintézkedések együttes időtartamára vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.

(3)

A kiadni kért személy őrizetét kell elrendelni, ha

a)	a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet szabályait megszegi,

b)	az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja,

c)	a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.

(5)

Ha a 25/A. § (4) bekezdése alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet elrendelését követően a kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását rendelték el, a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a kényszerintézkedés ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

26. §

(1)	A kiadatás kérdésében a miniszter dönt. Ha a bíróság végzése szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a miniszter a kiadatást a bíróság végzésére utalással tagadja meg.

(2)	A miniszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.

(3)

Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, a terhelt őrizetét, és a kiadatási letartóztatását kell elrendelni. Ebben az esetben a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a miniszter hozzájárulása alapján a foganatba vétel napja.

27. §

(1)	A kiadott személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2)

Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt e határidő lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(3)	Az átadás érdekében a kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló kiadni kért személy őrizete vagy előállítása rendelhető el.

28. §

Ha a kiadatást a miniszter megtagadta, vagy a kiadott személyt a megkereső állam nem vette át, a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából a miniszter az ügyiratokat megküldi a legfőbb ügyésznek.

29. §

(1)	Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja.

(2)

Ha a kiadott személy átadását a miniszter az (1) bekezdés rendelkezései alapján elhalasztotta, a megkereső állam kérésére engedélyezheti, hogy sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ideiglenesen átadják a megkereső államnak. A kiadni kért személy akkor adható át ideiglenesen, ha biztosított, hogy őt a megkereső államban őrizetben tartják, és meghatározott időn belül visszaadják.

(3)

A külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

30. §

(1)

A kiadatási eljárás során a Fővárosi Törvényszék engedélyezheti olyan tárgyak átadását a megkereső állam részére, amelyek a kiadatás iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény eszközéül szolgáltak, vagy azokat az elkövető e bűncselekmény útján szerezte meg, illetve a bűncselekmény útján megszerzett tárgyak helyébe léptek, vagy tárgyi bizonyítás eszközéül szolgálhatnak.

(2)	E tárgyak átadását akkor is engedélyezni lehet, ha a kiadatást engedélyezték, de a kiadni kért személy átadására nem került sor.

(3)

A tárgyak átadásának engedélyezése esetén az átadást

a)	el lehet halasztani addig, amíg azokra Magyarországon folyó hatósági eljárásban szükség van, vagy

b)	ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy azokat meghatározott időn belül visszajuttatják.

(4)	Ha a kiadatást kérő állam valószínűsíti, hogy az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadni kért személy vagy más elrejti, megsemmisíti vagy egyéb módon kivonja az eljárás alól, a Be. 149-160. §-ainak megfelelő alkalmazásával kényszerintézkedés rendelhető el ennek megakadályozására.

(5)	E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt

31. §

Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.

32. §

(1)

A terhelttel szemben - feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelttel szemben a 11. § (2) bekezdése értelmében kiadatásnak van helye.

(2)

Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádemelés után az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki nemzetközi elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.

(3)	A vádemelés előtt a nemzetközi elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, a nemzetközi elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki.

(4)	A bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot, valamint szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs esetén a jogerős ítéletet megküldi a miniszternek.

(5)

A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádemelés előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádemelés előtt nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, a nemzetközi elfogatóparancsot - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - csak a terhelt Magyarországra történt átadását követően lehet visszavonni. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek.

33. §

(1)	A kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

(2)	Ha a miniszter a kiadatási kérelmet nem terjeszti elő, a miniszter tájékoztatásától függően a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni.

34. §

(1)

Szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást a miniszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására kéri, illetve a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására engedélyezi, az elsőfokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetés- vagy intézkedésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást a miniszter kéri vagy a külföldi állam engedélyezi.

(1a)

Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a)	az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b)	a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c)	a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d)	a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e)	harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti büntetés- vagy intézkedésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3)

Ha a szabadságvesztés büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést, amelyre a kiadatást a miniszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4)	Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani.

34/A. §

(1)	A terhelttel szemben a kiadatása előtt elkövetett, a kiadatása alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2)

Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a)	a terhelt a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b)	a terhelt a kiadatási eljárásban lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

c)	a terhelt a kiadatása után, a kiadatást megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

d)	a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához vagy a büntetés végrehajtásához hozzájárulását adja.

(3)

A (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt a terhelt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A terhelt védőt vehet igénybe.

(4)	A (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására és továbbítására irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell a megkeresett államnál előterjeszteni.

35. §

A 24. § (1) bekezdését, a 27. §-t, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.

36. §

A kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

3. Cím
Kiadatás Magyarországról az Egyesült Királyságba, az Izlandi Köztársaságba, vagy a Norvég Királyságba

36/A. §

(1)	Az 1. Cím rendelkezéseit a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság), az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak kiadatás iránti megkeresése tekintetében az e Címben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)

A Magyarország területén tartózkodó személy az Egyesült Királyság, az Izlandi Köztársaság vagy a Norvég Királyság igazságügyi hatósága által az Európai Unió területén tartózkodó személy vonatkozásában kibocsátott elfogatóparancs (e Cím alkalmazásában a továbbiakban: kiadatási-elfogatóparancs) alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható, őrizetét kell elrendelni és kiadható. A kiadatási-elfogatóparancsot kiadatási kérelemnek kell tekinteni.

36/B. §

(1)	A kiadatás kérdésében a Fővárosi Törvényszék dönt.

(2)	Ha a kiadatás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék nem ügydöntő végzéssel elrendeli a terhelt kiadatási letartóztatását és kiadatását.

(3)	A Fővárosi Törvényszék megtagadja a kiadatási-elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn. A bíróság a kiadatási-elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról az ügyiratok alapján is dönthet.

(4)

Ha ugyanazon terhelt ellen kibocsátott

a)	európai elfogatóparancs és egy kiadatási-elfogatóparancs vagy

b)	több kiadatási-elfogatóparancs

ütközik, és a végrehajtás feltételei több állam vonatkozásában is fennállnak, a Fővárosi Törvényszék az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik elfogatóparancs végrehajtására kerüljön sor. A bíróságnak a döntés meghozatalakor figyelemmel kell lennie különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára és elkövetési helyére, az elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(5)	Ha egy kiadatási-elfogatóparancs és egy kiadatási kérelem ütközik, az eljárásra az e Címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

36/C. §

(1)	Ha a terhelt a kiadatásba beleegyezik, és a kiadatás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt kiadatási letartóztatását és egyszerűsített kiadatását.

(2)	A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatás és egyszerűsített kiadatás elrendeléséről a kiadatási- elfogatóparancs megérkezését megelőzően is rendelkezhet.

(3)

Ha a terhelt a kiadatásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a kibocsátó igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a garancia megérkezését követően az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévő terhelt kiadatási letartóztatását és egyszerűsített kiadását az ügyiratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.

(4)	A kiadatási letartóztatás és egyszerűsített kiadatás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5)	A kiadatási letartóztatás és egyszerűsített kiadatás elrendelése esetén az egyszerűsített kiadatás végrehajtására e törvénynek a kiadatás végrehajtására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

36/D. §

(1)	A bíróság haladéktalanul megküldi a kiadatás tárgyában hozott véglegessé vált nem ügydöntő végzését a miniszternek és a NEBEK-nek.

(2)	A miniszter a kiadatásról szóló döntésről és a terhelt kiadatási-elfogatóparancs alapján történt fogvatartásának, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt állásának időtartamáról a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot.

36/E. §

(1)

Ha a terhelt nem mondott le a 16. § (4) bekezdése szerint a specialitás szabályának alkalmazásáról, a Fővárosi Törvényszék hozzájárul, hogy a kibocsátó állam a terhelt kiadatásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, a kiadatás előtt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytasson le, illetve szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, ha ennek érdekében a kibocsátó állam által megküldött újabb kiadatási-elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is kiadatási kötelezettséget von maga után.

(2)	A Fővárosi Törvényszék a hozzájárulásról az ügyiratok alapján dönt.

(3)	A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4)

Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további kiadatás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és a kiadatását követően egy másik állam által a kiadatását megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs, kiadatási
elfogatóparancs vagy ezek kibocsátására jogosult állam által kibocsátott hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni.

36/F. §

(1)

A bíróság a kiadatásról szóló határozatában elhalaszthatja a terhelt kiadatásának végrehajtását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, a kiadatási- elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2)	Ha a terhelt a kiadatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a terhelt kiadatásának végrehajtását elhalasztja.

(3)	A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott kiadatás végrehajtását elhalasztó határozatot a kiadatásról szóló határozatot követően is meghozhatja. A bíróság a kiadatás végrehajtásának elhalasztásáról az ügyiratok alapján határoz.

(4)

Ha a terheltnek - a kiadatási letartóztatás elrendelését követően - a letartóztatását, az előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, vagy a terhelt szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a (3) bekezdés alapján a terhelt kiadatásának végrehajtását elhalasztja.

(5)

Ha a bíróság a terhelt kiadatásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát

a)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiadatási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kiadatási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három hónap múlva,

b)	az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben a kiadatási letartóztatás elrendelését követő három hónap múlva

az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.

(6)	Ha a kiadatás végrehajtásának elhalasztása az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kezdő időponttól számított hat hónapot meghaladja, a bíróság az elhalasztás indokoltságát a hatodik hónaptól kezdődően háromhavonta ülésen vizsgálja felül, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(7)

Az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálatát

a)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiadatási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kiadatási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b)	az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben a kiadatási letartóztatás elrendelését

követően az ügyészség, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő az elhalasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

(8)

A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során

a)	adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,

b)	tájékozódik az elhalasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról.

(9)

A bíróság az elhalasztás indokoltságát az (5)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és új határozatot hoz, amelyben

a)	fenntartja a kiadatás végrehajtásának elhalasztását,

b)	a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy

c)	elrendeli a terhelt kiadatásának végrehajtását.

36/G. §

(1)	A Fővárosi Törvényszék a kiadatás végrehajtásának elhalasztása esetén - a kibocsátó igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - elrendelheti a terhelt ideiglenes átadását a kibocsátó igazságügyi hatóság részére.

(2)	A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes átadásról az ügyiratok alapján határoz. A terhelt átadásáról és átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

36/H. §

A kiadatási-elfogatóparancsot kibocsátó állam igazságügyi hatóságának megkeresésére a bíróság vagy az ügyészség a terheltet kihallgatja. A megkeresésre és annak teljesítésére - a 3. § figyelembevételével - az V. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. Cím
Az Egyesült Királyság, az Izlandi Köztársaság, vagy a Norvég Királyság megkeresése kiadatás iránt

36/I. §

(1)	A 2. Cím rendelkezéseit az Egyesült Királyság, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság kiadatás iránti megkeresése tekintetében az e Címben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)

A bíróság a terhelttel szemben az Egyesült Királyságban, az Izlandi Köztársaságban vagy a Norvég Királyságban történő elfogása és kiadatása érdekében akkor bocsát ki elfogatóparancsot (e Cím alkalmazásában a továbbiakban: kiadatási-elfogatóparancs), ha a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt az Egyesült Királyságban, az Izlandi Köztársaságban vagy a Norvég Királyságban tartózkodik.

(3)	A kiadatási-elfogatóparancs kibocsátására a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására jogosult bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4)	A bíróság által kibocsátott kiadatási-elfogatóparancs kiadatási kérelemnek minősül.

(5)	A kiadatási-elfogatóparancsot a bíróság - a végrehajtó igazságügyi hatósághoz történő továbbítás végett - a miniszternek, valamint a NEBEK-nek küldi meg.

(6)	Ha a végrehajtó igazságügyi hatóság a kiadatás elhalasztásáról döntött, a keresett személy ideiglenes átadásának kezdeményezésére, valamint a megállapodás megkötésére − a miniszter útján − a bíróság jogosult.

III. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁS ÁTADÁSA ÉS ÁTVÉTELE;
FELJELENTÉS KÜLFÖLDI ÁLLAMNÁL

A büntetőeljárás átadása

37. §

(1)	A büntetőeljárás átadható, ha - különösen az elkövetés helyére, a terhelt tényleges tartózkodási helyére vagy a sértett érdekeire figyelemmel - célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

(2)	A büntetőeljárás átadásának, illetve a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés előterjesztésének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt a megkeresett államban már büntetőeljárás van folyamatban.

37/A. §

A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által

a)	belföldön, valamint

b)	Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön

elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.

38. §

(1)	A büntetőeljárás átadásáról - a büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyészség (a továbbiakban: magyar igazságügyi hatóság) előterjesztése és az eljárás iratainak megküldése alapján - a vádemelésig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter dönt és keresi meg a külföldi államot.

(2)	A legfőbb ügyész vagy a miniszter a büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztésének indokoltságát külföldi állam kezdeményezésére is megvizsgálhatja.

39. §

(1)

A büntetőeljárás átadása érdekében a legfőbb ügyész vagy a miniszter - indokolt esetben a megkeresés előterjesztését megelőzően is - a külföldi állammal egyeztetést folytathat, különösen

a)	az iratok, illetve azok meghatározott részének átadásáról, az átadás módjáról és az iratok lefordításának szükségességéről,

b)	a büntetőeljárásban lefoglalt vagy bűnjelként kezelt dolgokról, azok átadásáról és az átadás módjáról,

c)	a büntetőeljárásban zár alá vett vagyonról.

(2)

A büntetőeljárás átadása esetén a Magyarországon folytatott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő ország által előterjesztett jogsegély iránti megkeresés alapján teljesítették volna. Az iratok, tárgyak, illetve vagyontárgyak átadása tekintetében az eljárási jogsegély rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

40. §

(1)

Ha a terhelt a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés alapjául szolgáló magyar büntetőeljárásban letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a terhelt átszállításáról a megkeresett állammal egyeztetést folytat.

(2)	A terhelt átszállítására csak a magyar büntetőeljárás átvételét követően kerülhet sor.

(3)	Ha a büntetőeljárás átadása érdekében a magyar büntetőeljárásban letartóztatásban lévő, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átszállítására kerül sor, a kényszerintézkedés a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig tart.

(4)

Ha a terhelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és a (3) bekezdés szerinti egyeztetés alapján átadására más módon nem kerülhet sor, az eljárást folytató bíróság vagy ügyészség az átszállítása érdekében a terhelt őrizetét rendelheti el. Az átszállítási őrizet elrendelése az alkalmazott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést nem érinti. A terhelt átszállítási őrizete a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Az átszállítási őrizetet meg kell szüntetni, ha a tartama alatt a terhelt átszállítása elháríthatatlan akadály miatt nem hajtható végre. Ebben az esetben a terhelt őrizete az átszállítása érdekében ismételten elrendelhető.

(5)	A terhelt átszállításáról a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(6)	Ha a büntetőeljárás átadására oly módon kerül sor, hogy a terhelt a magyar büntetőeljárásban letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 13. § (2) bekezdését, a 15. §, illetve a 16. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

41. §

(1)

A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztését követően a büntetőeljárás folytatható, de nem kerülhet sor

a)	az eljárás megszüntetésére,

b)	vádemelésre, feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére,

c)	az ügy közvetítői eljárásra utalására, vagy

d)	ügydöntő határozat hozatalára.

(2)	A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem a külföldi állam átvételről szóló döntéséig vonható vissza.

42. §

(1)

Az eljárást folytató bíróság vagy ügyészség - a terhelt átszállítására és a büntetőeljárásban lefoglalt dolgok átadására is figyelemmel - a külföldi államnak a büntetőeljárás átvételéről szóló döntését követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átadására került sor és a büntetőeljárást a továbbiakban a külföldi állam hatósága folytatja le, és erre tekintettel a Magyarországon folytatott eljárást megszünteti.

(2)	Az eljárást megszüntető határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3)	Az átadott büntetőeljárás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - Magyarországon nem folytatható.

(4)

A bíróság vagy az ügyészség az átadott büntetőeljárás folytatását rendeli el, ha

a)	az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntését visszavonja,

b)	az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételét követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átvételére nem kerülhetett volna sor,

c)	az átadott büntetőeljárás lefolytatását Magyarország átveszi.

A büntetőeljárás átvétele

43. §

(1)	Külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvehető, ha - különösen az elkövetés helyére, a terhelt tényleges tartózkodási helyére, vagy a sértett érdekeire figyelemmel - célszerű, hogy azt Magyarországon folytassák le.

(2)	A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvételének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt Magyarországon már büntetőeljárás van folyamatban.

(3)	Ha egy külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvétele indokolt, a legfőbb ügyész a büntetőeljárás átadása érdekében a külföldi államot megkeresheti.

44. §

(1)	A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.

(2)	A büntetőeljárás átvételével kapcsolatos egyeztetésre a 39. §-t és a 40. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átvételére csak a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntést követően kerülhet sor.

(4)

Ha a terhelt az átvétellel érintett büntetőeljárásban letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és átszállítására a büntetőeljárás átadásával összefüggésben került sor, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, a terhelt átvételekor az ügyészség elrendeli a terhelt őrizetét.

(5)	A terhelt átszállításáról a külföldi állammal történt megállapodásban foglaltak szerint, illetve a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK gondoskodik.

(6)	Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi büntetőeljárásban letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 34/A. §-t megfelelően kell alkalmazni.

44/A. §

(1)	Az átvett büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély alapján végezték volna.

(2)	Ha a büntetőeljárás átvételére a külföldi államban történt vádemelést követően kerül sor, az ügyészség a Be. 391. §-a, indokolt esetben a Be. 538. §-a alapján jár el.

(3)

Ha az átvett büntetőeljárásban a külföldi hatóság a terheltet gyanúsítottként kihallgatta, vagy vele szemben vádemelésre került sor, a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatása időpontjának a büntetőeljárás átvételéről hozott döntést kell tekinteni. Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése időpontjának a külföldi elrendelés időpontját kell tekinteni.

(4)

Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt a felhívás kézbesítésétől kell számítani.

44/B. §

(1)

A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.

(2)

Ha az átvett büntetőeljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába a külföldi államban folyamatban volt büntetőeljárásban a terhelttel szemben elrendelt külföldi fogvatartás vagy bűnügyi felügyelet teljes időtartamát be kell számítani.

Feljelentés külföldi államnál

45. §

(1)

a)	a Btk. 3. §-a alapján Magyarországnak nincs joghatósága, vagy a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész nem rendeli el, vagy

b)	a büntetőeljárás megszüntetése esetén a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében külföldi állam joghatósága állapítható meg, és

az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező külföldi államban a büntetőeljárás eredményes lefolytatása várható, a vádemelésig az ügyészség a legfőbb ügyészségnél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét a külföldi államnál.

(2)	Ha a büntetőeljárás átadására került sor, az (1) bekezdés b) pontja alapján a büntetőeljárás megszüntetését követően a külföldi államnál feljelentés nem tehető.

(3)	A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészséget, illetve a bíróságot tájékoztatni kell.

(4)	A külföldi államnál tett feljelentés önmagában nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.

IV. FEJEZET
VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK

Általános szabályok

46. §

(1)

A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet) elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(2)

Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a)	az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b)	a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c)	a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d)	a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e)	harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

(3)	A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(4)	A külföldi ítélet elismerése, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átvétele tárgyában bírósági titkár is eljárhat.

(5)

A bíróság az eljárást megszünteti,

a)	ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak,

b)	az e törvényben meghatározott egyéb okból.

KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE

47. §

(1)	A külföldi ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet magyar bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.

(2)	E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága és az Egyesült Királyság bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.

(3)	A külföldi ítélet akkor ismerhető el, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(4)	Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a külföldi ítélet nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban, valamint bűnügyi felügyeletben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(5)	Külföldi ítéleten törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróság jogerős ítéletét is érteni kell.

48. §

(1)	A bíróságot ügydöntő végzésének meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.

(2)

A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság ügydöntő végzésében a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és - a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén - ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.

(3)

Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

(4)

Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bűncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bűncselekmény, vagy egyébként nem ismerhető el, a bíróság az ügydöntő végzésében e cselekmény mellőzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést.

(5)

Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.

(6)

A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.

(7)	A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(8)	A külföldi ítélet elismerése során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

(9)

A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.

(10)	A bíróság külföldi ítélet elismeréséről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak.

Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés
végrehajtásának átvétele

49. §

(1)

Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és lakcíme Magyarországon van, az Európai Unió más tagállamának állampolgárságával rendelkezik és lakcíme Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető, ha a külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozatot hoznak, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.

(3)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.

(4)

A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akinek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(5)

A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(6)	A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.

(7)	Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.

(8)	A végrehajtás átvétele feltételeinek fennállása megállapításához szükséges információk beszerzése érdekében a miniszter - szükség esetén a NEBEK közreműködésével - adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől.

50. §

Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.

51. §

(1)

A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésre vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és ügydöntő végzést hoz arról, hogy a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság az ügydöntő végzését az ügyiratokkal együtt megküldi a miniszternek.

(2)

Ha a külföldi ítélet elismeréséről vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetéséről a bíróság korábban jogerős ügydöntő végzést hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a külföldi ítélet elismerését, vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetését azért tagadták meg, mert az elismeréshez vagy a megfeleltetéshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetőek, vagy

b)	a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése vagy megfeleltetése szükséges, amelyről az elismerésről vagy megfeleltetésről hozott korábbi ügydöntő végzés nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(3)	A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az ügyiratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén ülést tart, amelyen az ügyész, a terhelt és - ha a Be. alapján védő részvétele kötelező - a védő jelenléte kötelező.

(4)	A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság ügydöntő végzése szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság ügydöntő végzésére utalással utasítja el.

52. §

(1)	Ha a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.

(2)	Ha a miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(3)	A felfüggesztésről, illetve a megszüntetésről az a bíróság vagy ügyészség dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

53. §

(1)	A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2)	A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell befogadni.

54. §

(1)	Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy bűnügyi felügyeletben töltött időt az átvett büntetésbe be kell számítani.

(2)	A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételével összefüggésben a fordítással kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

55. §

A külföldi ítéletnek a Fővárosi Törvényszék ügydöntő végzésével elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.

55/A. §

(1)

A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyészség indítványára a végrehajtás átvétele iránti megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha

a)	az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és

b)	megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.

(2)	Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyészség elrendelheti az elítélt őrizetét.

(3)	A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező.

(4)

Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizetben és az ideiglenes végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.

Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása

56. §

Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható.

57. §

(1)

A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha

a)	a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására,

b)	az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt.

(2)	Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.

(4)	A magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átadásával összefüggésben a fordítással, valamint a terhelt szállításával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

57/A. §

(1)	A szabadságvesztés végrehajtásának átadása iránti kezdeményezés a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bírónál, azt követően az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál terjeszthető elő.

(2)	Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz olyan kezdeményezés érkezik, amelynek elintézésére az (1) bekezdés alapján nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, az indítványt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről az elítéltet tájékoztatja.

(3)

Ha a szabadságvesztés végrehajtása átadásának feltételei fennállnak vagy erre irányuló kezdeményezést terjesztenek elő, az elítélt a hozzájárulásáról a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bíró előtt, egyéb esetben az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat.

(4)	Az elítélt meghallgatásáról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, vagy az írásbeli jegyzőkönyv mellett a meghallgatásról kép- és hangfelvételt kell készíteni.

(5)	A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.

(6)

Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a bíró az elítéltet tájékoztatja

a)	a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b)	arról, hogy kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c)	a specialitás szabályáról.

(7)	A büntetőügyben eljáró bíróság a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítja.

(8)

A büntetés-végrehajtási bíró a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt megküldi a miniszter részére, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a végrehajtás átadása nem kizárt. Ha a végrehajtás átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a büntetés-végrehajtási bíró erről tájékoztatja az elítéltet.

58. §

(1)	A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(2)	A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(3)

A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulással kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt.

59. §

Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.

60. §

Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.

Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása

60/A. §

(1)	Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.

(2)	A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.

(3)	Az intézkedés átvételére, illetve átadására a 2. és 3. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele

60/B. §

Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtható vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.

60/C. §

(1)

A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésről és a végrehajtás átvételéről.

(2)	A bíróság a jogerős ügydöntő végzést a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. A végzésről a miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.

(3)	A külföldi bíróság határozata alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi bíróság határozatának végrehajthatósága megszűnt.

(4)

Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti. Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezhet, hogy az összeg 50%-a a magyar államot, 50%-a a külföldi államot illeti.

(5)	A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt euróösszeget a külföldi bíróság vagyonelkobzást vagy elkobzást elrendelő határozatának meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon kell meghatározni.

(6)

A magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást köthet a vagyonelkobzásból, elkobzásból befolyt összeg megosztására. Ebben az esetben a megállapodást kötő államok a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhetnek. Az eseti megállapodást a magyar állam részéről a miniszter köti meg. Eseti megállapodás megkötése esetén a miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kér, a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tesz.

A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása

60/D. §

(1)	Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtása - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá eső dolog található.

(2)

A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetve elkobzást elrendelő ügydöntő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a bíróság jelezheti, hogy a vagyonelkobzásból vagy az elkobzásból befolyt összeg megosztására a 60/C. § (4) bekezdésében meghatározott arányok szerint igényt tart.

(4)	Ha a külföldi állam a (3) bekezdés szerint jelzett arányokkal nem ért egyet, a 60/C. § (6) bekezdése a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása esetén is irányadó.

60/E. §

Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetve a rendkívüli jogorvoslat során hozott ügydöntő határozat vagyonelkobzást, illetve elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE

60/F. §

Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.

60/G. §

(1)

A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.

(2)	A bíróság a jogerős, indokolással ellátott ügydöntő végzését a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. Az ügydöntő végzésről a miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.

(3)	A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA

60/H. §

(1)	Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

(2)

A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő ügydöntő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3)

A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.

(4)	A miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

1. Cím

Eljárási jogsegély előterjesztésének és teljesítésének szabályai nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában

61. §

(1)

Nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, illetve nem terjeszthető elő

a)	ha az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül,

b)	ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez kényszerintézkedés alkalmazása szükséges,

c)	ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez fogvatartott személy átszállítása szükséges,

d)	ellenőrzött szállítás esetén,

e)	fedett nyomozó alkalmazása esetén,

f)	bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása esetén,

g)	közös nyomozócsoport létrehozása esetén,

h)	tárgy visszaadása esetén.

(2)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a 76. § (1) bekezdésére figyelemmel a legfőbb ügyész fogadja, és - ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak - gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészséghez történő eljuttatásáról.

(3)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a bíróság csak abban az esetben jogosult, ha azt a megkereső igazságügyi hatóság kifejezetten kéri, vagy a kért eljárási cselekmény végrehajtására a magyar jogszabályok alapján a bíróság jogosult.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész a bírósághoz történő továbbítás végett a miniszter részére küldi meg.

(5)	Magyarország a megkereséseket magyar nyelven fogadja. A Magyarország által előterjesztett megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva kell előterjeszteni.

(6)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész bocsátja ki, azt követően a megkeresés továbbítására a miniszter jogosult.

(7)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkereső igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartásra a legfőbb ügyész vagy a miniszter útján kerülhet sor.

(8)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét a legfőbb ügyész, illetve a miniszter adja át a megkereső igazságügyi hatóság részére, illetve veszi át a megkereső igazságügyi hatóságtól.

(9)	A megkereső államtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült bűnügyi költség megtérítése kérhető. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a megkereső államtól annak részben vagy egészben történő megelőlegezése kérhető.

(10)	A megkeresett állam kérésére a magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült költséget megelőlegezi, illetve megtéríti.

(11)	Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában e fejezet rendelkezéseit az (1)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Cím
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján teljesített eljárási jogsegély általános szabályai

62. §

(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkereső állam igazságügyi hatósága által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2)

Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására központi hatóság, miniszter vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban a külföldi igazságügyi hatóságra és a magyar igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.

(3)

Eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján a megkereső igazságügyi hatóság által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

62/A. §

(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2)	A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, az a magyar igazságügyi hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(3)	A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésből más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(4)	A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében az (1)-(3) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(5)	Ha a magyar hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező miniszterhez vagy magyar igazságügyi hatósághoz továbbítja.

(6)	Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz.

62/B. §

(1)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2)	Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlenül is előterjeszthető, az sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(3)

Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a megkereső igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és - a megkereső állam által megkövetelt eltérő kapcsolattartási forma hiányában - a magyar igazságügyi hatóság által továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

62/C. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2)

Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, indokolt esetben egyeztetést kezdeményez, amely során megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete, rendelkezésre bocsátása a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére észszerű határidőt tűzhet.

(3)	Ha a teljesítés akadálya a (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján sem küszöbölhető ki, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés akadállyal nem érintett részét teljesíti.

62/D. §

(1)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére más eljárási szabályok, illetve technikai módszer is alkalmazható, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2)	Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.

(3)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és - erre vonatkozó kérelem esetén - a megkereső állam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkereső igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni. Ha a megkeresésben kérik, az azt teljesítő magyar hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben tájékoztatja a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről.

62/E. §

Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkereső igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

62/F. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a megkereső állam valamely hatóságának tagja a teljesítés során elvégzett eljárási cselekmény során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2)

A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság tagjának jelenlétére vonatkozó megkeresést teljesíti, ha valószínűsíthető, hogy a külföldi hatóság tagjának jelenlétére figyelemmel az eljárási jogsegély iránti megkeresés olyan módon teljesíthető, hogy ezáltal a megkeresés kiegészítése a továbbiakban elkerülhető.

(3)	A külföldi hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)

A külföldi hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a megkereső államtól. Ezenfelül további kártérítési igény a megkereső állammal szemben nem érvényesíthető.

62/G. §

A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére, vagy ha az az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során indokolttá válik, a magyar igazságügyi hatóság intézkedhet a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről. A védelmi intézkedések alkalmazásával kapcsolatban a megkereső igazságügyi hatósággal egyeztetés kezdeményezhető.

62/H. §

(1)

A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését, a megkeresésben meghatározott egyes eljárási cselekmények elvégzését, vagy a megkeresés alapján beszerzett bizonyítási eszköz átadását észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése, vagy az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2)	A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti halasztásáról - az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével - a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

62/I. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság átadja a megkereső igazságügyi hatóságnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat. A bizonyítási eszközök, valamint az azzal kapcsolatos iratok átadásáról egyeztetés folytatható.

(2)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és egyéb eredeti iratoknak a megkereső igazságügyi hatóság részére történő átadása feltételéül szabható, hogy azokat a megkereső állam az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja.

(3)	A (2) bekezdés alkalmazása helyett - amennyiben a megkereső hatóság másként nem kérte - az eljárási jogsegély iránti megkeresést másolat átadásával, vagy az eredeti tárgyak, okiratok átadását helyettesítő más, megfelelő módszer alkalmazásával kell teljesíteni.

(4)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a megkereső állam joga irányadó.

62/J. §

A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető.

62/K. §

A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a megkereső igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a megkereső igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

62/L. §

(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költségeket a magyar állam viseli.

(2)	A megkereső államtól a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos bűnügyi költség megtérítése kérhető.

(3)

Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a megkereső igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

62/M. §

(1)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés végrehajtásának teljesítése során elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságával kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóság észszerű határidő tűzésével tájékoztatást kér a megkereső igazságügyi hatóságtól, ha

a)	a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelése vagy a legutóbbi tájékoztatás óta egy év eltelt,

b)	a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,

c)	a vagyoni érdekelt indítványozza,

és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot a (2) bekezdésben foglaltakról.

(2)

Ha a megkereső igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem nyújt tájékoztatást a kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságáról, a magyar igazságügyi hatóság megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, a zár alá vételt feloldja, vagy megszünteti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét és az ideiglenesen eltávolított elektronikus adat visszaállítását rendeli el.

3. cím
Eljárási jogsegély nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján történő előterjesztésének általános szabályai

63. §

(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a vádemelésig az ügyészség, azt követően a bíróság jogosult.

(2)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságához kell továbbítani. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a megkeresés teljesítésére mely igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a megkeresést közvetlenül a külföldi állam központi hatóságához kell továbbítani.

(3)	Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(4)	A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben bármely, a Be. szerinti eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha a megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

63/A. §

(1)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvre lefordítva kell megküldeni.

(2)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3)	Ha lehetőség van az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen megküldésére, a megkeresés sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető.

(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a megkeresett igazságügyi hatóság által a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(5)

A megkeresett állam rendelkezése alapján a megkeresés előterjesztése, más iratok megküldése vagy a tájékoztatás nyújtása során az iratokat az adott állam által meghatározott módon kell továbbítani, az adott állam központi hatóságának, illetve minisztériumának kell továbbítani, vagy a megkeresett igazságügyi hatóság mellett e szervek részére is továbbítani kell.

(6)	Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkeresett igazságügyi hatóság az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával egyeztetést folytathat egymással.

(7)

Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására miniszter, központi hatóság vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóságra és a külföldi igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.

63/B. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság kérheti a megkeresett igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2)	A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az eljárási cselekmény meghatározott határidőben vagy határnapon történő elvégzését kezdeményezheti.

63/C. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2)	Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a megkeresett állam szabályai szerint köteles eljárni.

(3)

A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság megkeresett államban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a megkeresett állam által kifizetett kártérítés teljes összegét a megkeresett állam jogának megfelelően megtéríti.

63/D. §

Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresett államban a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést folytathat a megkeresett igazságügyi hatósággal a megkeresett államban biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a magyar igazságügyi hatóság a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

63/E. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok átvételéről egyeztetést kezdeményezhet.

(2)	Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a megkeresett igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3)	Ha a megkeresett igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a megkeresett államban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a megkeresett állam jogszabályai irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

63/F. §

A magyar igazságügyi hatóság a megkeresett igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének indoka már nem áll fenn.

63/G. §

(1)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével összefüggésben Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2)	A megkeresett állam kérésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos költséget a magyar igazságügyi hatóság megtéríti.

(3)

Ha a megkeresett igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresett állami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(4)

Ha a megkeresett igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

(5)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi hatóság által a külföldi hatóságnak megtérített költség bűnügyi költség.

4. cím
Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

64. §

Az eljárási jogsegély formái különösen:

a)	fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba,

b)	fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba,

c)	kihallgatás telekommunikációs eszköz útján,

e)	ellenőrzött szállítás,

f)	fedett nyomozó alkalmazása,

g)	közös nyomozócsoport létrehozása,

h)	megkeresés nélküli információátadás,

i)	tárgy visszaadása,

j)	hivatalos irat kézbesítése.

5. cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba

65. §

(1)	A Magyarországon fogvatartott személynek a megkereső állam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter fogadja.

(2)	A fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.

(3)

A miniszter az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesíthetőségéről

a)	letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bírósággal vagy ügyészséggel,

b)	jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíróval

egyeztet.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározott magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, vagy a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személynek van védője, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a védőjével egyeztethessen.

(5)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy

a)	a megkeresés teljesítése ne veszélyeztesse a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás időszerűségét, amely érdekében a megkeresés teljesítése elhalasztható,

b)	az ideiglenes átadás nem eredményezheti a fogvatartás időtartamának meghosszabbítását.

(6)

Letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során a letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatósággal együttműködve biztosítja a letartóztatásban lévő személy részvételét a letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(7)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8)	A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli.

(9)	A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

65/A. §

(1)	A megkeresett államban fogva tartott személynek Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átvételére irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.

(2)	A megkeresett államban fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.

(3)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyészség tesz előterjesztést a miniszterhez.

(4)	Az érintett személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(5)

Ha a megkeresett állam igazságügyi hatósága tájékoztatása alapján szükséges, az eljárást folytató bíróság vagy ügyészség a megállapodásban foglaltak vagy a megkeresett állam igazságügyi hatóságával történt egyeztetés alapján biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogvatartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(6)	Ha a megkeresett állam tájékoztatása alapján a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(7)	A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(8)

A (7) bekezdés nem alkalmazható, ha

a)	a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor, a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b)	a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul,

c)	az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy

d)	az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(9)

A (7)-(8) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a megkeresett államba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(10)	A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a megkeresett államba történő visszaszállítását a NEBEK - szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a megkeresett államot tájékoztatni kell.

(11)	A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a megkeresett államba történő visszaszállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

6. cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba

66. §

(1)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzésével összefüggésben a megkereső államban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést a miniszter fogadja.

(2)	A fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.

(3)	Az ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(4)	A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény tekintetében a 65/A. § (7)-(9) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5)	A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a megkereső államba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(6)	A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a megkereső államba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

66/A. §

(1)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény külföldi államban történő elvégzésével összefüggésben a Magyarországon fogvatartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a megkeresett államnak történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.

(2)	A Magyarországon fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.

(3)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyészség tesz előterjesztést a miniszterhez.

(4)

Ha a megkeresett állam rendelkezése alapján a fogvatartott személy ideiglenes átadásához az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása szükséges, a fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását is csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez. A fogvatartott személy nyilatkozatára és a védőjével történő egyeztetésre a 65/A. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(6)	A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK - szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi.

(7)	A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

7. cím
Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján

67. §

(1)

A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2)

A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető. A tanú vagy a szakértő telefonkonferencia útján történő kihallgatására vagy meghallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.

(3)

Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4)	A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megkereső állam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a megkereső igazságügyi hatóság folytatja le.

(5)

A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság vagy ügyészség tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bíróság vagy ügyészségi titkár is elláthatja.

(6)	A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7)	A bíróság vagy az ügyészség az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a megkereső igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(8)	A bíróság vagy az ügyészség a megkereső igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján, indítványra vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a megkereső hatóság eljárásának nyelvét megértse.

(9)	A bíróság vagy az ügyészség a telekommunikációs eszköz útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 125. § (2) bekezdése szerinti felvételt megküldi a megkereső igazságügyi hatóságnak.

(10)	A megkereső igazságügyi hatóságtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költség megtérítése kérhető.

67/A. §

(1)	Az eljáró bíróság vagy ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a megkeresett államban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2)	Terhelt telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatására a megkeresett állam hozzájárulása, valamint a megkeresett állam joga által meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.

(3)	A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság vagy az ügyészség folytatja le.

(4)

A bíróság vagy az ügyészség a kihallgatást vagy a meghallgatás során, a megkeresett igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat. A bíróság vagy az ügyészség a megkeresett igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat az eljárási cselekmény végrehajtása során, az érintett személyek, illetve hatóságok megfelelő megértésének biztosítása érdekében szükséges tolmács biztosításáról.

9. cím
Ellenőrzött szállítás

69. §

(1)	Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a vármegyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2)	Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés olyan bűncselekménnyel kapcsolatban engedélyezhető, amely tekintetében kiadatásnak van helye.

(3)	Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a megkereső állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4)

Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a)	a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b)	az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c)	az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d)	a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e)	a kísérés módjáról,

f)	a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i)	a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(5)

Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészségséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(6)

Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során - ideértve annak irányítását, ellenőrzését - a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a megkereső igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(7)	Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyészség engedélyével a megkereső állam hatóságának tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. §

(1)	Az ügyészség ellenőrzött szállításnak egy vagy több külföldi állam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2)	Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés előterjesztésére olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kerülhet sor, amely tekintetében kiadatásnak van helye.

(3)	Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4)

Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészségséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5)	Több külföldi államot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi külföldi állam részére meg kell küldeni. A külföldi államot az ellenőrzött szállításban részt vevő további államokról tájékoztatni kell.

(6)	Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (4) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

10. cím
Fedett nyomozó alkalmazása

70. §

(1)

Külföldi állam fedett nyomozójának Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)	Fedett nyomozó alkalmazására a megkereső igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)

Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészségséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4)

A magyar vagy a külföldi állami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkereső állam hatóságával, és külföldi fedett nyomozó alkalmazása esetén a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkereső állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5)

A magyar fedett nyomozónak külföldi állam területén történő alkalmazása során az adott állam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.

70/A. §

(1)	Magyar fedett nyomozónak a megkeresett állam területén, illetve külföldi fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.

(2)	Fedett nyomozó alkalmazására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)

Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészségséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4)

A magyar vagy a külföldi fedett nyomozónak valamely külföldi állam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti állam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.

(5)

A külföldi fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkeresett állam hatóságával és a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkeresett állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

11. cím
Közös nyomozócsoport létrehozása

71. §

(1)	A megkereső igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)

Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben teljesíthet, illetve terjeszthet elő:

a)	a nyomozás során, ha a több külföldi államra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b)	ha a bűncselekmény miatt több állam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

72. §

(1)	A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és az arra jogosult külföldi állami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2)

A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a)	a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b)	a közös nyomozócsoport működési területéről,

c)	a közös nyomozócsoport összetételéről,

d)	a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e)	a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f)	a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g)	a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h)	az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i)	a működés költségeinek viseléséről,

j)	a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3)	A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4)

A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy külföldi tagja által, Magyarországon vagy egy külföldi államban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

72/A. §

(1)

A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a)	a közös nyomozócsoport, - a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a magyar jogszabályok alapján jár el,

b)	a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c)	közös nyomozócsoport külföldi tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d)	a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2)	A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett külföldi hatóságot, ha a közös nyomozócsoport külföldi tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

72/B. §

(1)

A közös nyomozócsoport működése során a külföldi állam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a)	a közös nyomozócsoport a külföldi állam jogszabályai alapján jár el,

b)	a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2)

A közös nyomozócsoport magyar tagja a külföldi állam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport külföldi vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

12. cím
Megkeresés nélküli információcsere

73. §

(1)

A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a külföldi igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak - az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is - közvetlenül tájékoztatást adhat, ha megalapozottan feltehető, hogy a tájékoztatás keretében átadott információ a külföldi hatóság számára bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében más okból szükséges.

(2)	A magyar igazságügyi hatóság a tájékoztatás során nyújtott adat bizonyítékként történő felhasználásához akkor járulhat hozzá, ha az adat bizonyítékként történő felhasználásának a Be. szerinti feltételei fennállnak.

(3)

A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő büntetőeljárásban külföldi hatóságtól - az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is - közvetlenül tájékoztatást fogadhat. A tájékoztatás során nyújtott adat a tájékoztatást nyújtó külföldi hatóság hozzájárulása nélkül bizonyítékként nem használható fel.

13. cím
Tárgy visszaadása

74. §

(1)

A megkereső igazságügyi hatóság által a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a megkeresésben megjelölt tárgy vagy a vagyontárgy található.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság,

a)	a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolja, és

b)	a megkeresésben megjelölt tárgy, illetve vagyontárgy, a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható.

(3)	A lefoglalást törvény rendelkezése alapján más hatóság is elrendelheti.

(4)	Az (5)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső igazságügy hatóságnak át kell adni.

(5)

Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a külföldi hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 321. § (1) bekezdése, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 321. § (2) bekezdése alapján kiadható, az ügyészség, illetve - az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján - a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.

(6)	A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.

(7)

Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyészség a megkereső igazságügyi hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyészség, illetve - az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján - a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.

75. §

(1)

A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely

a)	a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható, és

b)	lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján kiadható.

(2)	A jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.

(3)

Ha a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a külföldi államban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a megkeresett igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást a Be. 320. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(4)

A magyar igazságügyi hatóság a külföldi államban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha

a)	a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és

b)	a lefoglalás megszüntetését követően a megkeresett állam hatósága a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(5)

Ha egy külföldi hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a külföldi állam jogszabályai lehetővé teszik, a magyar igazságügyi hatóság, valamint a nyomozás során az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság - eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül - a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával, hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.

14. cím
Hivatalos irat kézbesítése

75/A. §

(1)	A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy külföldi államban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.

(2)

A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - a címzett tényleges tartózkodási helye szerinti állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a külföldi állam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3)

Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tényleges tartózkodási helye szerinti külföldi állam igazságügyi hatóságának a kézbesítés érdekében eljárási jogsegély keretében megküldeni, ha

a)	a címzett címe ismeretlen,

b)	a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c)	megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d)	a címzett a megkeresett államban fogvatartásban van.

(4)

Ha a hivatalos irat kézbesítésére a (3) bekezdés alapján kerül sor, és a (2) bekezdés alapján a hivatalos iratról nem áll rendelkezésre a megkeresett állam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelven készített fordítás, a megkeresett állam részére a kézbesítendő hivatalos irat lényegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, amelyet a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvére kell lefordítani. A kivonatot az eljárási jogsegély iránti megkereséshez kell csatolni.

(5)	Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére nem jelenik meg, a Be. idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

(6)	Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére megjelenik, tanú és szakértő, valamint - az idézés alapjául szolgáló büntetőeljárástól eltekintve - a terhelt vonatkozásában a 65/A. § (7)-(9) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7)	Ha a bíróság vagy az ügyészség külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.

(8)

A megkereső igazságügyi hatóság által hivatalos irat kézbesítése érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság

a)	a kézbesítendő hivatalos iratot ellátja - ha a címzett a megkereső állam hivatalos nyelvét nem ismeri - a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a megkereső igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - magyar nyelvre történő fordítással, és

b)	a terhelt idézését tartalmazó megkeresést a magyar igazságügyi hatóság részére legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt negyven nappal megküldi.

V/A. FEJEZET
ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS

75/B. §

(1)	Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2)	A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam kérelmére a miniszter dönt.

(3)	A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges.

(4)	Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyekkel az átmenő átszállítás történik.

(5)

Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy - a megkereső állam engedélye nélkül - Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(6)	Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(7)

Az érintett személy őrizetét kell elrendelni, ha

a)	az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott leszállás történik, vagy

b)	a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt kell megszakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.

75/C. §

(1)	A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2)	Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3)	Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4)

Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell előterjeszteni.

VI. FEJEZET
ALAKI ÉS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK

76. §

(1)	A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. A miniszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.

(2)

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkeresésnek tartalmaznia kell

a)	a megkereső igazságügyi hatóság megnevezését,

b)	a megkeresés tárgyát,

c)	az eljárás tárgyát képező bűncselekmény leírását és a bűncselekmény jogi minősítését,

d)	a terhelt vagy az elítélt személyes adatait, beleértve állampolgárságát is.

(3)	A külföldi államtól származó megkeresés esetén csak akkor követelhető meg, hogy a megkeresést és mellékleteit magyar nyelvű fordítással lássák el, ha a megkeresett állam nem fogadja el a magyar nyelven előterjesztett azonos jellegű megkereséseket.

(4)

Ha a megkeresés olyan mértékben hiányos, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy szakszerűen nem lehet elintézni, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a megkereső államot felhívja a hiány pótlására, illetve a kiegészítő adat közlésére. A felhívás nem akadálya a külföldi állam által kért sürgős intézkedés megtételének, ha az a megkeresés alapján elvégezhető, és a magyar jogszabályok lehetőséget adnak ilyen intézkedésre. A hiány nem vagy nem megfelelő pótlása alapul szolgálhat a megkeresés teljesítésének elutasítására.

77. §

A kiadatásra vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a)	a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményre és az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket,

b)	külföldről érkezett kiadatási kérelem esetén a 15. §, a 16. § (1) bekezdése és a 30. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat is.

78. §

(1)

Az eljárás átadására és átvételére, valamint a külföldi hatóságnál tett feljelentésre vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell, illetve ahhoz mellékelni kell:

b)	a bizonyítékok megjelölését;

d)	magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén a magánindítványt;

e)	a polgári jogi igényt, ha ilyet előterjesztettek.

(2)	A megkereséshez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mindazt mellékelni lehet, amit az ügy megalapozott elbírálásához a hatóság szükségesnek tart.

79. §

(1)

A büntetés végrehajtásának átadása és átvétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a)	ha a büntetést részben már végrehajtották, az arra vonatkozó adatokat, különösen a fogva tartásban töltött időre vonatkozó pontos adatokat;

b)	az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát.

(2)	A megkereséshez csatolni kell a bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy annak hiteles másolatát.

79/A. §

(1)

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a)	a kényszerintézkedéssel, illetve az intézkedéssel érintett adatokat és azok bűncselekménnyel való kapcsolatát,

b)	a tárhelyszolgáltató nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének címét,

c)	az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló egyéb adatokat,

d)	a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőt.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkereséshez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.

(3)

Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben a miniszter vagy a legfőbb ügyész

a)	a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy

b)	a NEBEK útján

is előterjesztheti.

(4)	Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, a miniszter vagy a legfőbb ügyész a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.

80. §

(1)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a megkeresés szakszerű elintézéséhez szükséges adatokat.

(3)	A kézbesítés iránti megkeresés esetében elegendő, ha a megkeresés az ügy tárgyát és a címzett nevét és lakcímét, eljárásbeli minőségét, valamint az irat nemét tartalmazza.

(4)

A kutatásra, motozásra, lefoglalásra vagy más kényszerintézkedésre irányuló megkeresés

a)	abban az esetben teljesíthető, ha a megkereső állam hitelt érdemlően - ideértve a kényszerintézkedést elrendelő külföldi hatóság határozatának megküldését - igazolja, hogy a külföldi hatóság a kényszerintézkedés elrendelésére a külföldi állam joga alapján jogosult,

b)	előterjesztése estén az eljárási jogsegély iránti megkereséshez mellékelni kell a kényszerintézkedést elrendelő határozatot.

81. §

(1)

Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítését e törvény hozzájáruló nyilatkozattól teszi függővé, a hozzájáruló nyilatkozatról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír az egyesbíró vagy a tanács elnöke, a nyilatkozattevő, - amennyiben a nyilatkozattevő jogérvényes hozzájárulásra képtelen - a képviselője.

(2)	Ha a nyilatkozattevő fogva van, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a hozzájáruló nyilatkozatot az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az elsőfokon eljárt bíróságnak megküldi.

82. §

(1)

Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, a jogsegély előterjesztésére jogosultnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.

(2)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott fordítással kapcsolatos késedelem a jogsegélykérelem előterjesztését, illetve teljesítését veszélyezteti, az iratok lefordítása iránt a jogsegély során eljáró központi hatóság, miniszter vagy más hatóság is jogosult intézkedni. Az így felmerült bűnügyi költséget a központi hatóság, a miniszter vagy más hatóság előlegezi.

83. §

(1)	A megkereső külföldi államot terheli a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, vagy Magyarország területén történő átszállítására a megkereső külföldi állam kezdeményezése alapján került sor.

(2)

Bűnügyi költség

a)	a 82. § alapján felmerült költség,

b)	a kirendelt védő díja és költsége,

c)	a Magyarországról történő kiadatás esetén a kiadatási eljárás során felmerült költség,

a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, továbbá Magyarország vagy más állam területén történő átszállítására Magyarország által kezdeményezett jogsegélykérelem teljesítésével összefüggésben került sor, és

a külföldi ítélet elismerése, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetése, valamint külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának költsége.

(3)	A végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

84. §

Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.

84/A. §

E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

85. §

E törvény

a)	46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

46. § (1) bekezdése, 60/F-H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének

48. és 54. §-a a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 17. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

86. §

Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

A jogszabály 1996. május 22-én jelent meg a Magyar Közlöny 40. számában.
hatályba lépett 1996. július 15-én.

A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.<