Hatályos állapot
Közlönyállapot
2012.08.28. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.09.01.
2012.09.02. - 2012.10.01.
2012.10.02. - 2012.10.26.
2012.10.27. - 2012.11.13.
2012.11.14. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.02.12.
2013.02.13. - 2013.03.08.
2013.03.09. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.10.04.
2013.10.05. - 2014.10.15.
2014.10.16. - 2014.11.03.
2014.11.04. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.27.
2015.01.28. - 2015.02.28.
2015.03.01. - 2015.06.12.
2015.06.13. - 2015.06.14.
2015.06.15. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.05.20.
2016.05.21. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.11.18.
2016.11.19. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.03.20.
2017.03.21. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.11.03.
2017.11.04. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.03.31.
2018.04.01. - 2018.07.10.
2018.07.11. - 2018.08.31.
2018.09.01. - 2019.08.08.
2019.08.09. - 2019.08.31.
2019.09.01. - 2019.10.04.
2019.10.05. - 2019.11.28.
2019.11.29. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.02.14.
2020.02.15. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.05.12.
2020.05.13. - 2020.08.31.
2020.09.01. - 2021.02.14.
2021.02.15. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.06.30.
2022.07.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.06.15.
2023.06.16. - 2023.08.16.
2023.08.17. - 2023.08.31.
2023.09.01. - 2023.09.14.
2023.09.15. - 2023.12.31.
2024.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés e), g), h), j), l), o) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a - 10. alcím tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 51. §, az 52. § és az 56. § a) pontja tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 55. § és az 57. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

1. A köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése

1. §
(1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer.
(1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.
(1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.
(2) A KIR részeként önálló alrendszerként kell nyilvántartani
1. a köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),
2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás),
3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási adatokat,
4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatokat,
5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmény körzethatárait,
6. a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terveket (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv), a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,
7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató rendszerét,
8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit,
9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket,
10. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),
11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR),
12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a törzslapkivonatok adatait,
13. a diákigazolványok és a pedagógus igazolványok adatait,
14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat,
15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációra szolgáló felületet,
16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket,
17. a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
18. az országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzéket,
19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását.
(2) A Hivatal a KIR részeként rendszerként működteti
1. a köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),
1. a köznevelési intézmény , továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),
2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás),
3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási adatokat,
4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatokat,
5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmény körzethatárait,
6. a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: köznevelés-fejlesztési terv), a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,
6. a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,
7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató rendszerét,
8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit,
9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket,
10. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),
10. az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),
11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR),
12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a törzslapkivonatok adatait,
13. a köznevelési diákigazolvány és a pedagógusigazolvány igénylési felületét és a köznevelési igazolványok adatainak nyilvántartását,
14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat,
15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációra szolgáló felületet,
16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket,
17. a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
17. a köznevelési intézmény fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
17. a köznevelési intézmény köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
17. a köznevelési intézmény köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
18. az országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzéket,
19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását,
20. az állami intézményfenntartó keretében működő köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartását.
20. az állami intézményfenntartó keretében működő köznevelési intézmények nyilvántartását.
21. a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert a nappali rendszerű oktatást folytató, illetve a felnőttoktatást nappali munkarend szerint folytató nevelési-oktatási intézményektől begyűjtött személyazonosításra alkalmatlan, összesített statisztikai adatok alapján.
(3) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy
a) az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni és csak egy - a (2) bekezdés szerinti - alrendszerben lehessen megváltoztatni,
a) az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni és csak egy - a (2) bekezdés szerinti - rendszerben lehessen megváltoztatni,
b) segítse a hatósági döntéshozatalt, a szakmai feladatok ellátását, az ágazati és a fenntartói tervezés feladatait,
c) alkalmas legyen az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által engedélyezett, a köznevelési intézmények és fenntartóik által használt vagy a közigazgatási szerv által vezetett elektronikus információs nyilvántartásokkal való együttműködésre,
c) alkalmas legyen a miniszter által engedélyezett, a köznevelési intézmények és fenntartóik által használt vagy a közigazgatási szerv által vezetett elektronikus információs nyilvántartásokkal való együttműködésre,
d) a begyűjtött és tárolt adatokból különböző lekérdezésekkel összehasonlító elemzéseket lehessen készíteni,
e) a begyűjtött és tárolt adatokból az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesíthetők legyenek.
(4) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján megjeleníthetők.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint - a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján - átadható személyes adatok átadásának módját az adatkezelő és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) között létrejött írásbeli szerződés határozza meg.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint - a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján - átadható személyes adatok átadásának módját az adatkezelő és a Hivatal között létrejött írásbeli szerződés határozza meg.

2. A KIR részére történő adatszolgáltatás módjai

2. §
(1) Az adatokat és az okiratokat a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg.
(2) Ha a KIR valamelyik alrendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére.
(2) Ha a KIR valamelyik rendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére.
(3) Az intézményi adatszolgáltatást - ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak - akkreditált intézményi adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani.
(3) Az intézményi és fenntartói adatszolgáltatást - ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak - akkreditált intézményi és fenntartói adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani.
(4) A Hivatal a KIR-hez való hozzáférést biztosítja azon köznevelési intézmények számára, amelyek a 2011/2012. tanévet megelőzően nem voltak jogosultak az akkreditált intézményi adminisztrációs rendszernek az informatikai normatívából történő beszerzésére, vagy jogosultak voltak, de nem szereztek be ilyen rendszert.
2. §   Az adatokat és az okiratokat a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a Hivatal honlapján keresztül elérhető KIR szakrendszerekbe, a biztosított jogosultság alapján a webes alapú rendszerbe történő bejelentkezést követően elektronikusan küldi meg. Az adatokat az adott szakrendszer által elvárt szerkezetben és tartalommal kell rögzíteni.
3. §
(1) A Hivatal - a fenntartó kérelmére - a KIR valamennyi alrendszere tekintetében abban az esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye szerinti településen nem biztosított.
(1) A Hivatal - a fenntartó kérelmére - a KIR valamennyi rendszere tekintetében abban az esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye szerinti településen nem biztosított.
(2) Papír alapú adatszolgáltatás esetén fel kell tüntetni az adatszolgáltató fenntartó vagy az adatszolgáltató köznevelési intézmény
a) képviseletére jogosult személy aláírását az aláírási címpéldány alapján és a
b) körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedéllyel együtt küldi meg az adatszolgáltató részére, és egyidejűleg tájékoztatást ad az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatási kötelezettségéről és annak határidejéről. A Hivatal az engedély érvényességének ideje alatt megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi formanyomtatványt.
(4) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányát, amely lehet közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban ellenjegyzett aláírásminta.
(4) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát. Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát. Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(5) A papír alapú adatküldésre vonatkozó engedély annak visszavonásáig érvényes. A Hivatal a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedélyt évente június és július hónapban felülvizsgálja, amelynek keretében tájékozódik a fenntartó és a köznevelési intézmény székhelye szerinti település internet-lefedettségéről, és beszerzi a fenntartó erre vonatkozó nyilatkozatát.
3/A. §   A KIR-ből adatok, elemzések - a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve - az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek befizetése esetén kérhetők. A KIR teljes működési és üzemeltetési költségét a Hivatalnak elkülönítetten kell nyilvántartani. A Hivatal nyilvántartása elkülönítetten tartalmazza a KIR működtetésével, üzemeltetésével összefüggő személyi és dologi költségeket, valamint az egyéb működési célú kiadásokat.

3. Az intézménytörzs

4. §
(1) Az intézménytörzs tartalmazza
1. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, a tagintézmény hivatalos nevét,
2. a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési feladatot ellátó telephelyeit,
2. a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési alapfeladatot ellátó telephelyeit,
3. a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető, telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének nevét, elérhetőségeit,
3. a köznevelési intézmény székhelyén az igazgató, telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény igazgatójának nevét, elérhetőségeit,
4. feladat-ellátási helyenként - az oktatás munkarendje szerinti bontásban - a köznevelési és egyéb alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, szakképzési feladatok esetén az OKJ azonosítót és a szakképesítés megnevezését, az évfolyamok számát,
4. feladatellátási helyenként - az oktatás munkarendje szerinti bontásban - a köznevelési és egyéb alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, szakképzési feladatok esetén az OKJ azonosítót és a szakképesítés megnevezését, az évfolyamok számát,
4. feladatellátási helyenként - az oktatás munkarendje szerinti bontásban - a köznevelési és egyéb alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, az évfolyamok számát,
5. nevelési-oktatási intézmény esetén feladat-ellátási helyenként az óvodai csoportszobák, kollégiumi háló és tantermek, a férőhelyek maximális számát, közismereti képzést nyújtó és a gyakorlati képzésben részt vevő iskola esetén a tantermek számát, a nappali rendszerben és a gyakorlati képzésben felvehető legmagasabb tanulólétszámot,
5. nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként az óvodai csoportszobák, kollégiumi háló és tantermek, a férőhelyek maximális számát, közismereti képzést nyújtó és a gyakorlati képzésben részt vevő iskola esetén a tantermek számát, a nappali rendszerben és a gyakorlati képzésben felvehető legmagasabb tanulólétszámot,
6. azt, hogy mely telephelyen működik tagintézmény,
7. feladat-ellátási helyenként a tornaterem, uszoda, konyha, iskolai könyvtár, természetlabor, tanműhely, sportpálya meglétét,
7. feladatellátási helyenként a tornaterem, uszoda, konyha, iskolai könyvtár, természetlabor, tanműhely, sportpálya meglétét,
8. az alapító nevét, székhelyét, típusát,
9. a fenntartó telefonszámát, e-mail címét, faxszámát (a továbbiakban együtt: elérhetőség), nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, valamint a fenntartó képviseletére jogosult nevét és beosztását,
10. feladat-ellátási helyenként a köznevelési feladatellátásba bevont épület működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását,
10. feladatellátási helyenként a köznevelési feladatellátásba bevont épület működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását,
10. feladatellátási helyenként a köznevelésialapfeladat- ellátásba bevont épület működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását,
11. a köznevelési intézmény honlapjának címét, adószámát,
12. költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számot (PIR szám),
13. az alapító okirat keltét,
14. a működést megalapozó jogerős működési engedélyt, a nyilvántartásba vételről szóló dokumentumot, a működéshez szükséges határozat számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét.
14. a működést megalapozó végleges működési engedélyt, a nyilvántartásba vételről szóló dokumentumot, a működéshez szükséges határozat számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét.
15. a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozat számát és a döntést tartalmazó határozatot.
(2) Az intézménytörzsben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból átvett adatokat és okiratokat változatlan tartalommal kell nyilvántartani.
5. §
(1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel.
(2) A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója lehet.
(3) A köznevelési intézmény OM azonosítója, hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és elérhetőségei a KIR honlapjáról bárki számára térítésmentesen hozzáférhető.
(4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési feladat, a szünetelő, a megszűnt feladat-ellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.
(4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési feladat, a szünetelő, a megszűnt feladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.
(4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési alapfeladat, a szünetelő, a megszűnt alapfeladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.
(4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési alapfeladat, a szünetelő, a megszűnt alapfeladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.
(5) Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető alrendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata.
(5) Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető rendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata.
6. §
(1) A Hivatal minden év október 31-ig az intézménytörzs adatai alapján a KIR honlapján táblázatos formában közzéteszi a köznevelési intézmények hivatalos jegyzékét.
(2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények
a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját,
b) fenntartójának nevét, székhelyét, képviselőjét, a fenntartó típusát,
c) a jegyzék közzétételekor működő
ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi elérhetőségét,
cb) köznevelési intézmény esetén feladat-ellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,
cb) köznevelési intézmény esetén feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,
cc) tagintézmény címét és képviselőjét,
cd) köznevelési intézmény képviselőjének nevét.
(2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke vármegyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények
a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját,
b) fenntartójának nevét, székhelyét, képviselőjét, a fenntartó típusát,
c) a jegyzék közzétételekor működő
ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi elérhetőségét,
cb) köznevelési intézmény esetén feladat-ellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,
cb) köznevelési intézmény esetén feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,
cc) tagintézmény címét és képviselőjét,
cd) köznevelési intézmény képviselőjének nevét.

4. Bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító igénylése, a változás-bejelentés

7. §
(1) Az újonnan létesített köznevelési intézmény számára az OM azonosító kiadását, ha a köznevelési intézmény
a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes kormányhivatal,
a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal,
a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes kormányhivatal,
b) törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdheti meg a működését, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár),
c) nemzetközi, külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a miniszter egyedi engedélyével rendelkezik, a miniszter
a KIR-en keresztül kezdeményezi.
(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal - a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül - intézkedik.
(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal - a köznevelési intézmény alapító okiratának kézhezvételét követő tizenöt napon belül - intézkedik.
(3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a jogerőre emelkedését követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja
a) a köznevelési intézmény
aa) jogerős nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,
ac) nem köznevelési feladatát engedélyező jogerős működési engedélyét,
b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el.
(3) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a jogerőre emelkedését követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja
a) a köznevelési intézmény
aa) jogerős nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
aa) végleges nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,
ac) nem köznevelési feladatát engedélyező jogerős működési engedélyét,
ac) nem köznevelési feladatát engedélyező végleges működési engedélyét,
b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el.
(3) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a véglegessé válását követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja
a) a köznevelési intézmény
aa) végleges nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,
ac) nem köznevelési feladatát engedélyező végleges működési engedélyét,
ac) nem köznevelési alapfeladatát engedélyező végleges működési engedélyét,
b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el.
(3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a véglegessé válását követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja
a) a köznevelési intézmény
aa) végleges nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,
ac) nem köznevelési feladatát engedélyező végleges működési engedélyét,
b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el.
(4) A kincstár a köznevelési intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül juttatja el a KIR részére.
8. §
(1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.
(1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély véglegessé válását követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.
(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatok és okiratok közlését követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét, hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a fenntartó, valamint a köznevelési intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.
8/A. §
(1) Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal - figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra - megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet vagy megyeközponti tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából.
(1) Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal - figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra - megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet vagy vármegyeközponti tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából.
(1) Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal - figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra - megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából.
(2) Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény módosított alapító okiratát és a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg.
(3) Az állami intézményfenntartó központ alapító okiratát - beleértve annak módosítását is - a kincstár küldi meg a Hivatalnak.
9. §
(1) A KIR-be szolgáltatott adatokat és a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti okiratokat a Hivatal megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a köznevelési intézménynek és fenntartójának adatait az azok közlésétől számított nyolc napon belül a KIR honlapján hozzáférhetővé teszi.
(2) A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a köznevelési intézmény vagy fenntartójának tájékoztatása mellett jogosult a köznevelési intézmény vagy fenntartója által közölt adatok helyesbítésére.
(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak.
(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalnak és a kincstárnak.
(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak.
10. §
(1) A fenntartó vagy annak megbízásából a köznevelési intézmény képviselője a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését.
(2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján hivatalból határoz a köznevelési intézmény szüneteléséről.
(3) Ha a köznevelési intézmény az (1) bekezdés szerinti szünetelést követően a bejelentést követő nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a köznevelési intézmény képviselője legkésőbb augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító visszaállítását kérni.
11. §   A 7. § és a 9. § rendelkezéseit a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is alkalmazni kell.

5. Az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén

12. §
(1) A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el:
a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód nélkül szüntette meg vagy az beolvadt egy másik köznevelési intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót bevonja,
b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési intézmény is ellát köznevelési feladatot,
b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési intézmény is ellát köznevelési alapfeladatot,
c) a Hivatal két vagy több köznevelési intézmény összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, az összeolvadással érintett további köznevelési intézmény vagy köznevelési intézmények OM azonosítóját bevonja,
d) az a)-c) pontban nem szabályozott egyéb változás a köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának érvényességét nem érinti.
(2) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki.
(3) A Hivatal az OM azonosítót - legfeljebb egy nevelési évre, tanévre - visszavonja, ha
a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg,
b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése szünetel.
(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül - a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.
(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül - a Hivatal értesíti az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.
(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés véglegessé válását követő öt napon belül - a Hivatal értesíti az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.
(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés véglegessé válását követő öt napon belül - a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.
13. §
(1) A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal
a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat,
b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való törlésről szóló jogerős határozat, vagy
b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való törlésről szóló végleges határozat, vagy
c) a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat
c) a működési engedély visszavonásáról szóló végleges határozat
alapján törli.
(2) A köznevelési intézmény törlését
a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
b) az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat
megküldésével - a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül - kezdeményezi.
(2) A köznevelési intézmény törlését
a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
b) az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat,
c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat
megküldésével - a döntés véglegessé válását követő öt napon belül - kezdeményezi.
(3) A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli.

6. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés

14. §
(1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi.
(1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)-o) pontjában meghatározott adatok megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító száma.
(1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet I. és II. alcímében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)-o) pontjában meghatározott adatok megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító száma.
(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.
(3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel.
(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.
(5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett.
15. §
(1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni.
(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.
16. §   A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki.
17. §
(1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül.
(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai végzettség hiányában - hány évfolyamot végzett el.
18. §   A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.
18. §   A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell az egyéni munkarenddel rendelkező tanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.

7. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása

19. §
(1) A fenntartó minden év február 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl.
(1) A fenntartó minden év április 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl.
(2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót.
(3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét.
20. §
(1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint
a) az engedélyezett álláshelyek számát,
b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét,
c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek, ráfordítások) és bevételek összegét,
d) a gazdasági feladatok ellátásának módját.
(2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül
a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás összegét, állami támogatási típusok szerint,
b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből
ba) a térítési díj,
bb) a tandíj,
bc) az étkezési díj,
bd) az egyéb befizetések
összegét,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét,
d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét.
(3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni
a) a személyi jellegű kifizetéseket:
aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket,
ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket,
ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kifizetéseket,
ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket,
ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket,
b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket,
c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a közoktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat,
c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a köznevelési feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat,
c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a köznevelésialapfeladat- ellátást szolgáló épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat,
d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására, a tartós tankönyvek beszerzésére fordított kifizetéseket.
(4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket.
(5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit.
(6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte.

8. A fejlesztési tervre épülő nyilvántartás

8. A köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmára és elkészítésének eljárásrendjére vonatkozó szabályok, valamint a köznevelés-fejlesztési tervvel kapcsolatos jelentés

21. §
(1) A miniszter a fejlesztési tervet a KIR honlapján dokumentum formátumban tartja nyilván.
(1) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:
a) az egyes járások, megyék és a főváros - köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakat alátámasztó - sajátosságait, különös tekintettel a köznevelés tekintetében meghatározó demográfiai adatokra, a gazdasági és munkaerőpiaci helyzet összefoglalására, az állami köznevelési feladatellátás szempontjából meghatározó társadalmi szerkezetre, a megoldásra váró köznevelési tárgyú feladatokra és a köznevelési feladatokat érintő infrastrukturális feltételekre, ezen belül különösen a települések közötti közlekedési viszonyokra;
b) az egyes járások, az egyes megyék és azok országos összessége szintjén, továbbá a főváros szintjén, a járás, a megye a főváros köznevelési intézményeire épülő adatokat, mutatókat a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése továbbá felülvizsgálata évének február 15. napján érvényes állapot alapján az alábbiak sorrendjében:
ba) köznevelési intézményfenntartói típusonként és összesítve, az ellátott köznevelési alapfeladatokat köznevelési intézményenkénti és köznevelési intézménytípusonkénti bontásban,
bb) a köznevelési feladatellátási helyek számát, a feladatellátási helyek cím szerinti megnevezését,
bc) a gyermekek, tanulók létszámát feladatellátási helyenként,
bd) a fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben és nevelő-oktató munkát segítő munkakörben alkalmazottak számát feladatellátási helyenként,
be) az osztályok, csoportok számát feladatellátási helyenként;
c) járási, megyei és fővárosi bontásban az óvodai ellátás megszervezésére vonatkozó középtávú - öt éves - felvételi tervet;
d) járási, megyei, továbbá fővárosi bontásban
da) az általános iskolákra vonatkozó középtávú beiskolázási tervet,
db) a kötelező felvételt biztosító általános iskolákat, megjelölve azok feladatellátás szerinti nevét, címét,
dc) azokat a településeket, ahol nem került megszervezésre az óvoda, az általános iskolai alsó tagozat, azonban a településen élő érintett korosztály száma alapján a jövőben indokolttá válhat,
dd) a közneveléssel érintett települések vonatkozásában a köznevelési céllal hasznosítható épületek jellemzőit: építés éve, tulajdonos, kihasználtsági mutatók, igénybevétel, felújítási szükséglet;
e) megyei és fővárosi bontásban a középfokú iskolákra vonatkozó középtávú beiskolázási tervet;
f) az ismert adatok és a várható igények alapján megyei és fővárosi bontásban, javaslati formában is a Híd programokban részt vevő iskolák és kollégiumok nevét, címét;
g) a megyei és fővárosi szakképzési tervet, amely az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére, fővárosra vonatkozó, a szakképzés irányait és beiskolázási arányait tartalmazó terve, amely
ga) rögzíti az iskolai rendszerű szakképzés tervezése szempontjából releváns gazdaságfejlesztési irányokat és a munkaerőpiac várható szükségleteit,
gb) meghatározza az iskolarendszerű szakképzésben szükséges infrastrukturális változtatásokat,
gc) azonosítja a konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó, valamint a megszüntetendő szakképzési kapacitásokat,
gd) meghatározza a szakképző iskolák hatékony működéséhez szükséges szerkezeti-fejlesztési irányokat,
ge) megállapítja az állami iskolarendszerű szakképzési feladatellátás volumenét, várható alakulását;
h) a pedagógiai szakszolgálatok iránti igények teljesítésére vonatkozó megyei, fővárosi szintű tervet;
i) a pedagógiai szakmai szolgáltatások iránti igények teljesítésére vonatkozó megyei, fővárosi szintű tervet;
j) a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a miniszter által köznevelési feladatok ellátására egyházi és magánintézmény fenntartójával kötött közoktatási megállapodásoknak, közoktatási szerződéseknek, köznevelési szerződéseknek, valamint az egyházi egyoldalú nyilatkozatoknak az alábbi adatai bemutatását járási, megyei, fővárosi bontásban:
ja) a feladatellátási hely cím szerinti megnevezése,
jb) a feladatellátást végző köznevelési intézmény neve, OM azonosítója,
jc) a megállapodás, szerződés, nyilatkozat alapján köznevelési alapfeladatonként az ellátott gyermekek, tanulók száma, a bevont pedagógusok, nevelő-oktató munkát végzők száma;
j) a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a miniszter által köznevelési feladatok ellátására egyházi köznevelési intézmény és magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött közoktatási megállapodásoknak, közoktatási szerződéseknek, köznevelési szerződéseknek, valamint az egyházi egyoldalú nyilatkozatoknak az alábbi adatai bemutatását járási, megyei, fővárosi bontásban:
ja) a feladatellátási hely cím szerinti megnevezése,
jb) a feladatellátást végző köznevelési intézmény neve, OM azonosítója,
jc) a megállapodás, szerződés, nyilatkozat alapján köznevelési alapfeladatonként az ellátott gyermekek, tanulók száma, a bevont pedagógusok, nevelő-oktató munkát végzők száma;
k) az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket;
l) az országos feladatot ellátó köznevelési intézményeket feladatellátási helyenként az érintett épületek kihasználtsága mértékének a feltüntetésével;
m) az iskolabusszal a kötelező felvételt biztosító iskolába szállított tanulók számát, továbbá azon települések listáját, amelyek esetében iskolabusz vagy az iskola rendjéhez igazodó tömegközlekedési járat szállítja a diákokat feltéve, ha a köznevelési közszolgáltatás a településen nem megoldott, vagy a diákok jelentős része másik településen veszi azt igénybe.
(2) A nyilvántartásba adatot szolgáltat a települési önkormányzat jegyzője, önkormányzati társulás esetén a társulás székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője arról, hogy a településen működő óvoda milyen jogcímen, milyen időtartamban és mekkora gyermeklétszámmal vesz részt a kötelező feladatellátásban.
(2) A köznevelés-fejlesztési tervnek ki kell térnie arra, hogy az állami köznevelési feladatok ellátásához járási, megyei, fővárosi szinten az egyházi és magánfenntartású intézmények bevonása milyen köznevelési alapfeladat ellátásba, milyen gyermek és tanulólétszámmal, milyen időtartammal szükséges.
(2) A köznevelés-fejlesztési tervnek ki kell térnie arra, hogy az állami köznevelési feladatok ellátásához járási, megyei, fővárosi szinten az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény bevonása milyen köznevelési alapfeladat ellátásba, milyen gyermek és tanulólétszámmal, milyen időtartammal szükséges.
(3) A fejlesztési terv adatai és az intézménytörzsben nyilvántartott adatok alapján a Hivatal - az állami intézményfenntartó központ és az illetékes kormányhivatal bevonásával - megyei és járási bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladat-ellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladat-ellátási helyenként és köznevelési feladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi és magánintézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen közoktatási feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló feladatok ellátásában.
(3) A köznevelés-fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, milyen módon tesz eleget a közneveléssel összefüggő feladatellátási kötelezettségének a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ. A köznevelés-fejlesztési tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy meg lehessen állapítani belőle, hogy az egyes településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló hol veheti igénybe az Nkt.-ban meghatározott közszolgáltatásokat, elsősorban a kötelező felvételt biztosító óvodai, iskolai ellátást és a pedagógiai szakszolgálatokat.
(4) A fejlesztési tervben szereplő adatok megváltozását az állami intézményfenntartó központ, az illetékes kormányhivatal és a jegyző a változást követő tizenöt napon belül jelenti be a miniszternek. A miniszter döntése alapján a Hivatal öt napon belül módosítja az (3) bekezdés szerinti jelentés adattartalmát.
(4) A köznevelés-fejlesztési terv elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy minden tanuló aránytalan teher nélkül hozzájuthasson alapfokú művészetoktatáshoz legalább egy művészeti ágban.
(5) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít a fejlesztési tervhez és a (3) bekezdés szerinti jelentéshez.
(5) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell járási, megyei, a fővárosban kerületi és fővárosi szinten a működtetői feladatokat ellátó települési önkormányzatokat.
(6) Ha a nyilvántartásba vétel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának előfeltétele, hogy a köznevelési intézmény működése összhangban álljon a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal, a kérelemnek helyt kell adni, amennyiben a köznevelési intézmény az egyéb feltételeknek és a 21/A. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.
21/A. §
(1) A kérelem nem tagadható meg, ha a köznevelési intézmény
a) részt vesz a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók ellátásában, vagy
b) alternatív óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, vagy
c) világnézetileg elkötelezett óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, vagy
d) nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást
folytat, folytatna.
(2) A kérelem nem tagadható meg akkor sem, ha a köznevelési intézményt az Nkt. rendelkezései alapján fel kell venni a köznevelés-fejlesztési tervbe.
(3) A nyilvántartásba vétellel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos kérelmet teljesíteni kell
a) óvoda és általános iskola esetén akkor, ha azon a településen ahol az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye van, ilyen köznevelési intézmény,
b) gimnázium és kollégium esetén akkor, ha a járásban, szakképző iskola esetén a megyében a kérelmezett típusú köznevelési intézmény
nem működik.
(4) A felnőttoktatásban - kivéve a nappali oktatás munkarendje szerinti iskolai oktatást - a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban áll az az alapfokú művészeti iskola, amely megfelel a 21. § (4) bekezdésben foglaltaknak.
21/B. §
(1) A Hivatal nyolc napos felhívására - a területileg illetékes megyei kormányhivatalok közreműködésével - a központi költségvetési szervek, települési és nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai, valamint az egyházi és magánintézmények fenntartói a 21. §-ban foglaltak szerint adatot szolgáltatnak a köznevelés-fejlesztési terv elkészítéséhez a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata évének március 10. napjáig, továbbá a köznevelés-fejlesztési terv rendszeres felülvizsgálata céljából - a terve első elkészítése évét kivéve - minden év szeptember 1-jéig.
(1) A Hivatal nyolc napos felhívására - a területileg illetékes megyei kormányhivatalok közreműködésével - a központi költségvetési szervek, települési és nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói a 21. §-ban foglaltak szerint adatot szolgáltatnak a köznevelés-fejlesztési terv elkészítéséhez a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata évének március 10. napjáig, továbbá a köznevelés-fejlesztési terv rendszeres felülvizsgálata céljából - a terve első elkészítése évét kivéve - minden év szeptember 1-jéig.
(1) A Hivatal nyolc napos felhívására - a megyeszékhely szerinti járási hivatalok közreműködésével - a központi költségvetési szervek, települési és nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói a 21. §-ban foglaltak szerint adatot szolgáltatnak a köznevelés-fejlesztési terv elkészítéséhez a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata évének március 10. napjáig, továbbá a köznevelés-fejlesztési terv rendszeres felülvizsgálata céljából - a terve első elkészítése évét kivéve - minden év szeptember 1-jéig.
(2) A települési önkormányzat a 21. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esélyegyenlőségi intézkedések meghatározásához az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készített helyi esélyegyenlőségi programját megküldi az elkészítése évének március 1-jéig az állami intézményfenntartó központ település szerint illetékes tankerületének, az illetékes megyei kormányhivatalnak és a Hivatalnak.
(3) A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi program módosítása vagy felülvizsgálata esetén a módosított vagy felülvizsgált programot az elfogadásáról szóló döntést követő nyolc napon belül juttatja el a (2) bekezdés szerinti tankerületnek és kormányhivatalnak, továbbá a Hivatal részére.
(3) A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi program módosítása vagy felülvizsgálata esetén a módosított vagy felülvizsgált programot az elfogadásáról szóló döntést követő nyolc napon belül juttatja el a (2) bekezdés szerinti tankerületnek és megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, továbbá a Hivatal részére.
(4) Az állami intézményfenntartó központ a (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi programmal összhangban meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld a Hivatalnak és az illetékes megyei kormányhivatalnak.
(4) Az állami intézményfenntartó központ a (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi programmal összhangban meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld a Hivatalnak és az illetékes megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalnak.
(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, a (4) bekezdés szerinti tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét nyolc napon belül felülvizsgálja. Ha az állami intézményfenntartó központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a települési önkormányzat tájékoztatását követő harminc napon belül megküldi azt a Hivatal és az illetékes megyei kormányhivatal számára.
(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, a (4) bekezdés szerinti tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét nyolc napon belül felülvizsgálja. Ha az állami intézményfenntartó központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a települési önkormányzat tájékoztatását követő harminc napon belül megküldi azt a Hivatal és az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal számára.
(6) A Hivatal - az Nkt. 75. § (1) bekezdésében leírtakra figyelemmel - az országos köznevelés-fejlesztési tervre vonatkozó javaslatát tizenöt napos határidővel véleményezésre közzéteszi a honlapján, és egyidejűleg annak a megyei, fővárosi szakképzési tervekre vonatkozó részei vonatkozásában megkéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.
(7) A köznevelési feladatok ellátásában részt vevő egyházi és magánintézmény fenntartója a köznevelés-fejlesztési terv tervezetére vonatkozó véleményét
a) ha térségi vagy országos feladatot lát el, a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a Hivatalnak,
b) más esetben a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított öt napos jogvesztő határidőn belül a feladatellátással érintett megye szerinti illetékes kormányhivatalnak
küldi meg.
(7) A köznevelési feladatok ellátásában részt vevő egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója a köznevelés-fejlesztési terv tervezetére vonatkozó véleményét
a) ha térségi vagy országos feladatot lát el, a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a Hivatalnak,
b) más esetben a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított öt napos jogvesztő határidőn belül a feladatellátással érintett megye szerinti illetékes kormányhivatalnak
b) más esetben a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított öt napos jogvesztő határidőn belül a feladatellátással érintett megyeszékhely szerinti járási hivatalnak
küldi meg.
(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés b) pontja szerinti adatokat összesíti és a véleményével együtt megküldi nyolc napon belül a Hivatal számára.
(8) A megyeszékhely szerinti járási hivatal a (7) bekezdés b) pontja szerinti adatokat összesíti és a véleményével együtt megküldi nyolc napon belül a Hivatal számára.
(9) A Hivatal a beérkezett véleményeket összegzi, kialakítja végleges javaslatát és azt megküldi a miniszternek, továbbá egyidejűleg a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára tájékoztatásul.
(10) A miniszter az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervet, a döntést követő nyolc napon belül a honlapján közzéteszi.
21/C. §
(1) A köznevelés-fejlesztési terv adatai és a KIR más rendszerében tárolt közérdekű adatok alapján a Hivatal járási, megyei, fővárosi bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladatellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként és köznevelési alapfeladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi és magánintézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen köznevelési feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló óvodai, iskolai, kollégiumi és pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában, továbbá az alternatív pedagógiai program alapján működő óvodákat, iskolákat.
(1) A köznevelés-fejlesztési terv adatai és a KIR más rendszerében tárolt közérdekű adatok alapján a Hivatal járási, megyei, fővárosi bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladatellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként és köznevelési alapfeladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi köznevelési intézmény és magán köznevelési intézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen köznevelési feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló óvodai, iskolai, kollégiumi és pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában, továbbá az alternatív pedagógiai program alapján működő óvodákat, iskolákat.
(2) Ha a köznevelés-fejlesztési tervben szereplő köznevelési intézmények által ellátott köznevelési alapfeladatoknak az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervtől történő eltérését követően a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter felülvizsgálja a köznevelés-fejlesztési tervet, felülvizsgálattal kapcsolatos döntését követően a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmára figyelemmel gondoskodik a változások haladéktalan átvezetéséről.

8. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv

21. §
(1) A tankerületi központ a települési önkormányzat - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján elkészített - helyi esélyegyenlőségi programját is figyelembe véve megalkotja a tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, melyet megküld a Klebelsberg Központnak (a továbbiakban: oktatási központ), valamint a Hivatalnak.
(1) A tankerületi központ a települési önkormányzat - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján elkészített - helyi esélyegyenlőségi programját is figyelembe véve megalkotja a tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, melyet megküld a Klebelsberg Központnak (a továbbiakban: oktatási központ).
(1) A tankerületi központ a települési önkormányzat - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján elkészített - helyi esélyegyenlőségi programját is figyelembe véve megalkotja a tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet az állami köznevelésialapfeladat-ellátás vonatkozásában, melyet megküld a Klebelsberg Központnak (a továbbiakban: oktatási központ).
(2) Ha a tankerületi központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, az (1) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi intézkedési tervét harminc napon belül - de tájékoztatás hiányában is legalább háromévente - felülvizsgálja. Ha a tankerületi központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a módosított intézkedési tervét tizenöt napon belül megküldi a települési önkormányzatnak, az oktatási központnak, valamint a Hivatalnak.
(2) Ha a tankerületi központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, az (1) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi intézkedési tervét harminc napon belül - de tájékoztatás hiányában is legalább háromévente - felülvizsgálja. Ha a tankerületi központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a módosított intézkedési tervét tizenöt napon belül megküldi a települési önkormányzatnak, az oktatási központnak.

9. A köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában részt vevő köznevelési intézmények körzethatárait tartalmazó nyilvántartás

22. §
(1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:
a) a kormányhivatal vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,
b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit.
(1) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:
a) a kormányhivatal vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,
b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit.
(1) Az illetékes tankerületi központ a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:
a) a tankerületi központ vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,
b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit.
(2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR honlapján közzéteszi
a) az intézménytörzsből átvett és az adatszolgáltató által kijelölt köznevelési intézményi adatokat,
b) a körzethatárokat megállapító döntést tartalmazó határozatot vagy jegyzőkönyvi kivonatot, annak számát, az elfogadás idejét,
c) az adott köznevelési intézmény működési körzetét településenként, településrészenként, a közterület címével,
d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti, megyei, települési körzethatárait,
d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti, vármegyei, települési körzethatárait,
e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat,
ea) a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön nyilvántartva az óvodával jogviszonyban álló gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát,
eb) az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanköteles tanulók létszámát, feladat-ellátási helyenként,
eb) az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanköteles tanulók létszámát, feladatellátási helyenként,
f) a Köznevelési Hídprogramban részt vevő alap- és középfokú iskolákat.
(3) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be.
(3) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be.
(3) Az illetékes tankerületi központ és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be.
(4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)-(3) bekezdés szerinti adatokhoz.

10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája

23. §
(1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,
b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
c) köznevelési alapfeladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
(2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.
(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,
c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit,
d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,
e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit,
f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét,
g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait,
h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,
i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát.
(4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a szabadidős foglalkozások körét,
c) az externátusi ellátás igénybevételének lehetőségét,
d) a kollégiumi csoportok számát és az egyes csoportokban a tanulói létszámát.
(5) Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,
c) az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát,
d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt,
e) a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket,
e) a vármegyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket,
f) az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit, hagyományait,
g) a helyi kulturális életben történő szerepvállalást,
h) művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát.
(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatói és a pedagógiai szakszolgálati közzétételi lista tartalmazza
a) az alapfeladat ellátásához létesített munkaköröket, valamint azt, hogy a munkaköröket milyen iskolai végzettséggel, szakképzettséggel töltötték be,
b) a működés rendjét,
c) a nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és módját,
d) tanévenkénti bontásban a díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, azok díjtételeit.
24. §
(1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
(2) Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más alrendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé.
(2) Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más rendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé.
(3) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény képviselője a működés megkezdését követő két hónapon belül, iskola esetében október 31-ig köteles a tájékoztató rendszerbe a közzétételi listát és dokumentumokat megküldeni.
(4) A Hivatal a közzétételi listát - a köznevelési intézmény kérelemére - elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából.

11. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje

25. §
(1) A fenntartó minden év június 30-ig köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy
a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor,
b) hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött,
c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is.
(2) Az illetékes kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-ben rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(2) Az illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(2) Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(2) Az illetékes tankerületi központ, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(2) Az illetékes tankerületi központ, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig - a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában - statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.
(4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési intézmény képviselője - fenntartójának egyidejű értesítése mellett - október 15-31. között egy alkalommal kérheti a minisztertől a lezárt statisztikájának módosítását.
(4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési intézmény képviselője - fenntartójának egyidejű értesítése mellett - október 15. és november 15. között egy alkalommal kérheti a minisztertől az adott tanévi lezárt statisztikájának módosítását.
(5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését.
25/A. §   Az illetékes járási hivatal az óvodába járni köteles gyermek óvodába járás alóli felmentése tényéről és hatályáról az adatszolgáltatási kötelezettségét tárgyév szeptember 1-jéig teljesíti.
26. §
(1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző hatóságok, szervek munkáját.
(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság
a) a munkaterve alapján az ellenőrzésre kijelölt köznevelési intézmény és fenntartójának nevét, az ellenőrzés idejét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés jogcímét minden év január 31-ig,
b) az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés befejezését követő tizenöt napon belül, és
c) a munkaterven felüli ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmény és fenntartójának nevét és az ellenőrzés eredményét minden év november 15-ig
rögzíti a KIR-ben.
(3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre.
(3) A miniszter az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnak az együttes ellenőrzésre.
(3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre.
(4) Az (1) bekezdés szerinti alrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat.

11/A. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer és a rendszerbe történő adatszolgáltatás rendje

26/A. §
(1) A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer (a továbbiakban: támogató rendszer) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatása céljából a tanulói előrehaladás iskolai szintű nyomon követését szolgáló informatikai rendszer.
(2) A nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát a 44/J. §-ban foglalt adatok szerint összesítve, valamint az alkalmazott intézkedéseket feladatellátási helyenként összesített formában, évfolyamonkénti és tantárgyankénti bontásban az adott tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig és az adott tanév második félévére vonatkozóan június 30-áig továbbítja a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Hivatal számára.
(3) A feladatellátási helyi és intézményi szintű összesített adatokat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Hivatal a nevelési-oktatási intézmény fenntartója számára is megtekinthetővé teszi, nyomon követi, azok alapján javaslatot tesz a pedagógiai eredményességet javító intézkedésekre és biztosítja a nevelési-oktatási intézmény és fenntartója számára szükséges pedagógiai-szakmai támogatást, valamint március 31-éig, a második félév tekintetében augusztus 10-éig értékeli az intézményi szintű beavatkozások előrehaladását, és arról április 30-áig, illetve a második félév tekintetében augusztus 31-ig tájékoztatja a nevelési-oktatási intézményt és fenntartóját.
(4) A támogató rendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény olyan pedagógiai intézkedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az iskolai sikerességet támogató együttműködésekkel segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.
(4) A támogató rendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény olyan, az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató pedagógiai rendszerben megvalósuló pedagógiai intézkedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az iskolai sikerességet támogató együttműködésekkel segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.
(5) A Hivatal október 30-áig tájékoztatást ad a miniszternek a megelőző tanév járási szintű adatainak megoszlásáról, és áttekintést ad az intézményi, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatás részéről megtett intézkedésekről.
(6) A miniszter a Hivatal által adott tájékoztatás alapján január 31-éig összefoglaló jelentést készít a Kormány számára a megelőző év összesített adatairól és intézkedéseiről.

12. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség

27. §
(1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása keretében a szülő nem kérte a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, a gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti annak utólagos megállapítását. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti.
(1) A szülő gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti.
(1) A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmazza
a) a gyermek, tanuló
aa) nevét,
ab) születési helyét, idejét,
ac) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ad) nevelési-oktatási intézményének nevét, székhelyét, OM azonosítóját, továbbá a telephelyet, ha a gyermek a székhelyen kívül működő feladat-ellátási helyen tanul vagy jár óvodába,
ae) tankötelezettsége megkezdésének dátumát,
af) óvodába lépésének dátumát;
b) a szülő
ba) nevét, az édesanya születési nevét a személyazonosságot igazoló közokirat szerint,
bb) születési helyét, idejét,
bc) sikeresen elvégzett évfolyamainak számát;
c) a szülő aláírásával igazoltan azt, hogy
ca) megismerte a nyilatkozat aláírásának jogkövetkezményeit,
cb) az (1) bekezdés szerint tájékoztatást kapott,
cc) személyesen tette meg az iskolai végzettségével kapcsolatos nyilatkozatát,
cd) hozzájárul a nyilatkozatban szereplő személyes adatainak kezeléséhez,
ce) megértette és tudomásul vette, hogy a valótlan adatközlés esetén büntető és szabálysértési eljárás indítható ellene.
(2) A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről.
(3) Ha a szülő nem kívánt nyilatkozni az iskolai végzettségével kapcsolatban, a nyilatkozat (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont cd) és ce) alpontja szerinti részét kitöltetlenül kell hagyni.
(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.
(4) A jegyző a szülő (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján állapítja meg, hogy a hátrányos helyzetű gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A jegyző az (1) bekezdés szerinti nyilatkozaton aláírásával igazolja, hogy meggyőződött a szülő személyazonosságáról és a szülői felügyelet gyakorlásának módjáról.
(4) A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag
a) az óvodai, iskolai körzethatárok kialakításával,
b) a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára működtetett programok megvalósításával,
c) az óvodai, tanulói, kollégiumi jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások folyósításával összefüggésben használhatja fel.
(5) A jegyző az általa aláírt (1) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a szülőnek átadja, és egyidejűleg tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket, tanulót megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatásban - szülői megkeresés alapján - közreműködik a nevelési-oktatási intézmény is.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban közölt adatokat a jegyző kizárólag a halmozottan hátrányos helyzet meghatározására, az óvodai, iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakítására használhatja fel, kivéve, ha az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatban a szülő hozzájárult ahhoz, hogy a jegyző a nevelési-oktatási intézmény részére a nyilatkozatot másolatban megküldje és a nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozaton szereplő személyes adatokat jogszabályban meghatározott módon kezelje, továbbá a jegyző a nevelési-oktatási intézményt tájékoztassa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről.
(7) Ha a szülő a nevelési-oktatási intézmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről való tájékoztatásához hozzájárult, a jegyző az általa aláírt (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot másolatban a szülő részére történő átadást követő öt napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig kezelheti.
28. §   A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása.
29. §
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - minden év november 30-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - minden év november 30-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - minden év november 30-ig az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - minden év október 31-ig az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata érdekében - minden év október 31-ig az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal számára továbbítja.
(1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata érdekében - minden év október 31-ig az illetékes tankerületi központ számára továbbítja.
(2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat.

I/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA, ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ÉS MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI

29/A. §
(1) A köznevelési szerződés tartalmazza:
a) a köznevelési alapfeladatokat,
b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt,
d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe,
e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet.
(2) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói esetében a köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal, települési önkormányzat véleményét, továbbá a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét is.
(3) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói esetében a köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal, települési önkormányzat véleményét, továbbá a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét is.

II. FEJEZET
A PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE

30. §
(1) Az állami intézményfenntartó központ a megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer).
(1) Az állami intézményfenntartó központ a vármegye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer).
(2) A helyettesítési rendszer működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást az állami intézményfenntartó központ a honlapján közzéteszi.
(3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, megyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről.
(3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, vármegyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről.
(4) A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az egyházi és magánintézmények fenntartói is.
(4) A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói is.
31. §
(1) A helyettesítési rendszerbe történő felvételét az kérheti, aki
a) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá a kérelem benyújtásakor pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatják köznevelési intézményben, vagy
b) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, feltéve, hogy a pedagógus-munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el, vagy
c) szakoktató, szaktanár, gyakorlati szakképzésben jártas szakember és pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, szakirányú szakképesítésének megfelelő munkakörben tíz év szakmai gyakorlati időt igazolni tud, feltéve, ha szakirányú szakképesítéssel betöltött munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el.
(2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező
a) nevét,
b) lakcímét és azt a címet, ahová az értesítést kéri, telefonszámát,
c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségét, szakképzettségét,
d) oktatási azonosító számát,
e) pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlatának idejét,
f) pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásának utolsó napját,
g) munkába állásra vonatkozó igényét, így különösen azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros, megye mely területein vállal munkavégzést, továbbá minden olyan adatot, amelyet a jelentkező lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás céljával összefüggésben.
g) munkába állásra vonatkozó igényét, így különösen azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros, vármegye mely területein vállal munkavégzést, továbbá minden olyan adatot, amelyet a jelentkező lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás céljával összefüggésben.
(3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat és a jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul személyes adatainak az e rendeletben szabályozottak szerinti kezeléséhez.
(4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás megszűnik
a) az érintett kérelmére,
b) ha a helyettesítő pedagógus a helyettesítési rendszer működtetőjének megkeresése esetén önhibájából egymást követő három alkalommal nem vállalja a helyettesítésre a felkérést.
(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a helyettesítő pedagógust a (4) bekezdés b) pontja szerint törli a helyettesítési rendszerből, döntése ellen jogorvoslatért jogszabálysértésre hivatkozással a miniszterhez lehet fordulni.
32. §
(1) A helyettesítő pedagógus feladata, hogy felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása szerint ellássa.
(2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, vagy az Nkt. szerinti óraadó pedagógusként foglalkoztatja.
(3) A köznevelési intézmény képviselője a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül tájékoztatja az állami intézményfenntartó központot a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról. A munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzésének kezdetét és annak befejezését, a foglalkoztatás módját, valamint a munkáltató szakmai véleményét a helyettesítő pedagógus munkavégzéséről.

III. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK

13. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre

33. §
(1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:
a) óvodában
aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
ac) a krízisközpontban, titkos menedékházban, illetve védett szálláshelyen történő elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes óvodai jogviszony,
b) általános iskolában és középfokú iskolában
ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,
bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,
bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,
bl) a krízisközponti elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes vendégtanulói jogviszony,
b) általános iskolában, középiskolában és középfokú iskolában
ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,
bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,
bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,
bl) a krízisközponti elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes vendégtanulói jogviszony,
bl) a krízisközpontban, titkos menedékházban, illetve védett szálláshelyen történő elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes vendégtanulói jogviszony,
c) kollégiumban
ca) a kollégiumi és az externátusi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása,
cb) a folyamatos pedagógiai felügyelet, a gyermekek, tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
c) kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony keretében -,
d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,
e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás.
e) sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,
f) pedagógiai szakszolgálati feladatellátás.
(2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás.
(3) A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha
a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.
33/A. §   A köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások

34. §
(1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások,
b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,
c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,
d) a független vizsga,
e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
(4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.
(4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai közszolgáltatási feladatellátást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.
35. §
(1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,
b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál,
b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál,
c) tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál,
d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.
(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve - térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három-harminc százaléka lehet.
(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél.
(4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:
a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért - ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be - az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő,
b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő,
ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára.
(4) A 33/A. §-ban meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:
a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért - ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be - az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő,
b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő,
ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára.
(5) A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg.
(5) Ha a 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg.
(6) A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos.
(7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások

36. §
(1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonegyedik életévét betöltötte,
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
(1a) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha
a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.
(1b) Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tandíj megfizetése mellett veheti igénybe.
(2) A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 34. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre figyelemmel állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény igazgatója a (2) bekezdésre figyelemmel állapítja meg.
(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény igazgatója dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

16. Az egyházi és a magánintézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok

16. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok

37. §
(1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét.
(3) Az egyházi és a magánintézmény fenntartója - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(3) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(3) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény igazgatója dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(4) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény, ha a tanuló alapfokú művészetoktatásban, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, beiratkozáskor köteles beszerezni a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli nyilatkozatát azzal összefüggésben, hogy meg lehessen állapítani, hogy a tanuló az érintett képzést ingyenesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni.
(4) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény, ha a tanuló alapfokú művészetoktatásban vesz részt, beiratkozáskor köteles beszerezni a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli nyilatkozatát azzal összefüggésben, hogy meg lehessen állapítani, hogy a tanuló az érintett képzést ingyenesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni.
(5) Az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést.

III/A. FEJEZET
A NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

16/A. Értelmező rendelkezések

37/A. §   E Fejezet alkalmazásában
a) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a támogatást megállapítják, illetve folyósítják,
b) új köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést támogatásokra.

16/B. Az átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás igénylése

16/B. Az átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás igénylése

37/B. §
(1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,
a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,
b) akiről kiállították a törzslapot, óvodában és kollégiumban a törzskönyvet,
b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, illetve aki óvoda esetében szerepel a felvételi előjegyzési naplóban,
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek és
d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.
(1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,
a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,
b) akiről kiállították a törzslapot, óvodában és kollégiumban a törzskönyvet,
b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, illetve aki óvoda esetében szerepel a felvételi előjegyzési naplóban,
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek és
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek,
d) aki szakképzési feladatellátás esetén az adott tanévre vonatkozó szakképzési megállapodásban meghatározott keretlétszámban szerepel, és
e) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.
d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.
(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatások (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy
a) a köznevelési intézmény
aa) rendelkezzen OM azonosítóval,
ab) működési engedélyében szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat,
ac) a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó és a nem állami felsőoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: fenntartó) ne lépje túl a működési engedélyében meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot, szakképző iskola esetén az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló jogszabályban meghatározott keretszámot, és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot, , és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámotés
ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,
b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,
c) - szakképző iskola és az alapfokú művészeti iskola esetében - a fenntartó rendelkezzen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatával,
c) az intézmény rendelkezzen a 37. § (4) és (5) bekezdése szerinti szülői nyilatkozattal,
d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében - az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban.
(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy
a) a köznevelési intézmény
aa) rendelkezzen OM azonosítóval,
ab) működési engedélyében szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat,
ac) a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó és a nem állami felsőoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: fenntartó) ne lépje túl a működési engedélyében meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot, szakképző iskola esetén az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló jogszabályban meghatározott keretszámot, és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot, , és
ac) ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámotés
ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,
b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,
c) - szakképző iskola és az alapfokú művészeti iskola esetében - a fenntartó rendelkezzen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatával,
c) az intézmény rendelkezzen a 37. § (4) és (5) bekezdése szerinti szülői nyilatkozattal,
d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében - az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban.
(3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c) pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményre is alkalmazni kell.
(4) Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója azon tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglalt - kormányhivatal által történt - intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban: pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok után a tanulók után igényelhető, akik a nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés benyújtására, megállapítására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet szabályait kell alkalmazni.
(4) Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója azon tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglalt - megyeszékhely szerinti járási hivatal által történt - intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban: pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok után a tanulók után igényelhető, akik a nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés benyújtására, megállapítására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet szabályait kell alkalmazni.
(4) Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója azon tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglalt - kormányhivatal által történt - intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban: pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok után a tanulók után igényelhető, akik a nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés benyújtására, megállapítására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet szabályait kell alkalmazni.
37/C. §
(1) A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét a tárgyévet megelőző év október 31-éig a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes vármegyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelmet
a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan
aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám,
ab) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma,
b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám,
c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak kivételével - ügyviteli feladatot ellátó feladatellátási helyenként.
(2) A kérelmet
a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan
aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám,
ab) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma,
b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyév október 1-jei becsült létszám,
c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám
alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, feladatellátási helyenként.
(2) A kérelmet
a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan
aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám,
ab) a pedagógus minősítési eljárás eredményeként magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus) átsorolásával járó bérnövekmény esetében az előmeneteli rendszerben megállapított fokozatok szerinti bontásban a tárgyév január 1-jei pedagógus ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám,
ab) a pedagógus minősítési eljárás eredményeként magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus) átsorolásával járó bérnövekmény esetében az előmeneteli rendszerben megállapított fokozatok szerinti bontásban becsült átlaglétszáma,
ac) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma,
ad) a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok becsült átlaglétszáma,
ae) a diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok vagy a legalább érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak becsült átlaglétszáma,
b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyév október 1-jei becsült létszám,
c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám
alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, feladatellátási helyenként, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében intézményenként.
(2a) A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.
(2a) A fenntartó a minősített pedagógusok és a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.
(2a) A fenntartó a minősített pedagógusok és a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.
(2b) A fenntartó a diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok vagy a legalább érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámát feladatellátási helyenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok és segítők esetében a munkaidejük teljes munkaidőhöz viszonyított arányában egy tizedesre kerekítve kell megállapítani az átlaglétszámot.
(3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
(3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe, tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.
(4) A fenntartó a létszám
a) változása miatt az átlagbér alapú támogatás és gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás módosítását a tárgyév február 28-áig, június 30-áig és október 31-éig,
b) változása miatt a tankönyvtámogatás módosítását a tárgyév június 30-áig
kezdeményezheti.
(4) A fenntartó a becsült gyermek-, tanulólétszám változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigénylésre vonatkozó bejelentését
a) a gyermek-, tanulólétszám alapján járó átlagbér alapú támogatás tárgyév szeptember-december hónapokra vonatkozó módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,
b) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,
c) a tankönyvtámogatás módosítására a tárgyév június 30-áig
kezdeményezi.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalma a tárgyévre elfogadott központi költségvetésről szóló törvénytől eltér, a fenntartó a kérelmet erre hivatkozással a tárgyév január 20-áig a (2) bekezdésében meghatározott módon módosíthatja.
(5) A fenntartó a pedagógus minősítési eljárás eredményeként magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus) átsorolásával járó bérnövekmény igényre vonatkozó változást a minősített pedagógusok tárgyév április 1-jei, továbbá október 1-jei foglalkoztatotti létszámának változása miatt bekövetkező lemondását vagy pótigényre vonatkozó bejelentését köznevelési intézményenként, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban április 30-áig, október 31-éig kezdeményezi.
(5) A fenntartó a minősített pedagógusok tárgyév április 1-jei foglalkoztatotti létszámának, valamint október 1-jei becsült létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenkénti, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban április 30-áig, a becsült létszám tekintetében október 31-éig kezdeményezi.
(5) A fenntartó a minősített pedagógusok tárgyévi foglalkoztatotti létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenkénti, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban október 31-éig kezdeményezi.
(5) A fenntartó a minősített pedagógusok és a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok tárgyévi foglalkoztatotti létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenként, a minősített pedagógusokra vonatkozóan az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban október 31-éig kezdeményezi.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pótigény benyújtásához meg kell adni a minősített pedagógus előző munkáltatója OM azonosítóját, nevét és székhelyét.
(7) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja
a) a tárgyévet megelőző év október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában,
b) a tárgyév január 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló minősített pedagógus oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában,
c) a nyilatkozatát arról, hogy
ca) megfelel a költségvetési támogatás igénybevételére vonatkozó, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek,
cb) az intézmény működésével összefüggésben, vagy a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételével összefüggésben büntetőeljárás nem folyik ellene és a kérelem benyújtását megelőző öt évben ilyen eljárásban nem marasztalták el.
(8) Ha a fenntartó a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetve a hiánypótlásra kitűzött határidőn belül nem nyújtja be, vagy azok tartalma a (7) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a kérelmet az Igazgatóság elutasítja.
(8) Ha a fenntartó a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetve a hiánypótlásra kitűzött határidőn belül nem nyújtja be, a kérelmet az Igazgatóság visszautasítja, vagy ha azok tartalma a (7) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a kérelmet az Igazgatóság elutasítja.
37/D. §
(1) Új köznevelési intézmény alapításával vagy átvételével összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) Új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely alapításával vagy átvételével, új köznevelési alapfeladat ellátásával összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, évközben létesített, vagy átvett óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat esetén, vagy az intézmény feladatellátásának óvodai, vagy kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati feladattal történő bővítése esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(1) Új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely alapításával, köznevelési intézmény szüneteltetést követő újraindításával, új köznevelési alapfeladat ellátásával összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, év közben létesített óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelmet köznevelési intézmény
a) alapítása esetén az új nevelési évre, tanévre beiratkozott,
b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre beiratkozott és a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.
(2) A költségvetési támogatási kérelmet az új köznevelési intézmény
a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély jogerőre emelkedését követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,
a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély véglegessé válását követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,
b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre az új nevelési év, tanév első napján a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló
gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.
(2) A költségvetési támogatási kérelmet az új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely
a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély jogerőre emelkedését követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,
a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély véglegessé válását követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,
b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre az új nevelési év, tanév első napján a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló
gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.
(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja
a) a képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát - az (5) bekezdés kivételével -, adószámát, valamennyi fizetési számlája bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, több fizetési számla esetén annak a fizetési számlának a megjelölésével, amelyre a támogatások folyósítását kéri,
b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a jogerős működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot,
b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről szóló végleges határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a végleges működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot,
b) alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot,
c) valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát beszedési megbízás benyújtására,
d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem a köznevelési intézménynek nincs harminc napon túli köztartozása,
e) szakképzési feladatellátás esetén a megkötött szakképzési megállapodást,
e) szakképző iskola esetén az illetékes kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodást, valamint
e) szakképző iskola esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatallal kötött szakképzési megállapodást, valamint
e) szakképző iskola esetén a megkötött szakképzési megállapodást, valamint
f) pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása esetén a miniszterrel kötött köznevelési szerződést.
(4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a támogatásokkal összefüggésben korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia, amelyeket változás érintett.
(5) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(5) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül szerzi meg.
(5) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül szerzi meg.
(6) Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR nyilvános felületén ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azokat az Igazgatóság a Hivataltól megkéri.
(6) Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR nyilvános felületén ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat szükség esetén a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azokat az Igazgatóság a Hivataltól megkéri.
37/E. §
(1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév február 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében bevett egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, alap- és szakfeladat szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.
(1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében bevett egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, kormányzati funkció szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.
(1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, kormányzati funkció szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.
(1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében egyházanként összesítve, országos, fővárosi, vármegyei összesítésben, kormányzati funkció szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.
(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel küldi meg a miniszter részére
a) a negyedéves keretigényt a tárgynegyedévet,
b) a keretigényen felül jelentkező pótigényt a tárgyhót
megelőző hónap tizedik napjáig.
(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel küldi meg a miniszter részére
a) a keretigényt
aa) a tárgyév január-április hónapjára vonatkozóan a tárgyévet megelőző év december tizenötödikéig,
ab) a tárgyév május-augusztus hónapjára vonatkozóan április tizenötödikéig és
ac) a tárgyév szeptember-december hónapjára vonatkozóan augusztus tizenötödikéig,
b) a keretigényen felül jelentkező pótigényt a tárgyhót megelőző hónap tizenötödik napjáig.

16/C. A támogatások megállapítása, folyósítása és a fenntartói változás-bejelentés

37/F. §
(1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján
a) - a b) pontban meghatározott kivétellel -
aa) az átlagbér alapú támogatást és a tankönyvtámogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára két tizedesjegyre kerekítve 8/12 és 4/12 arányban,
aa) a gyermek, tanulói létszám alapján járó átlagbér alapú támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember- december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban a minősített pedagógus után járó bérnövekményt előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban a tárgyév február-augusztus és szeptember-december hónapjára 7/12 és 4/12 arányban,
aa) a gyermek, tanulói létszám alapján járó átlagbér alapú támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember- december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban, a minősített pedagógus után járó bérnövekményt előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban, a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok után járó kiegészítő támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban,
ab) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint,
ab) a tankönyvtámogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint,
ac) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban,
b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működés első teljes hónapjától kezdve
állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.
b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működési engedély jogerőre emelkedését követő működés első teljes hónapjától kezdve
állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.
b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működési engedély véglegessé válását követő működés első teljes hónapjától kezdve
állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.
(1a) A támogatások igénylésénél és megállapításánál, ha az egy pedagógusra jutó gyermek-, és tanulólétszám nem egész szám, a létszámot fenntartói szinten két tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani.
(1a) A támogatások igénylésénél és megállapításánál, ha a finanszírozott pedagógus létszám megállapításához szükséges gyermek- és tanulólétszám nem egész szám, a létszámot feladatellátási helyenként egy tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani.
(2) Az Igazgatóság támogatások megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.
(3) A támogatásokat megállapító határozat a támogatásokkal összefüggésben tartalmazza
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a tankönyvtámogatás és a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagógus, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a köznevelési intézmény működési engedély számát,
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a minősített pedagóguslétszámot az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban, valamint a köznevelési intézmény működési engedélyének a számát,
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a minősített pedagógusok átlaglétszámát az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban, valamint a köznevelési intézmény működési engedélyének a számát,
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a minősített pedagógusok átlaglétszámát az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban, a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok létszámát, valamint a köznevelési intézmény működési engedélyének a számát,
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a minősített pedagógusok átlaglétszámát az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban, a nemzetiségi pótlékban, a diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok létszámát, valamint a köznevelési intézmény működési engedélyének a számát,
b) a megállapított támogatások körét, mértékét jogcímenként és köznevelési intézményenként,
c) a fenntartónak megállapított támogatások teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,
d) a folyósítás ütemét,
e) a támogatások elszámolásának határidejét és módját, valamint
f) a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése rendjéről, a tartozás és a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.
37/G. §
(1) A fenntartó a támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen tartja nyilván. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.
(2) A fenntartó az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére - az ellenőrzésre nyitva álló határidő leteltéig - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és a köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja el.
37/H. §
(1) A fenntartó nyolc napon belül változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság erről - az eltérés okának bemutatásával - tájékoztatja a Hivatalt.
(1) A fenntartó nyolc napon belül változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a 37/C. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatában, a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság erről - az eltérés okának bemutatásával - tájékoztatja a Hivatalt.
(2) Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és szükség esetén a Hivatallal. Ha a változtatás a támogatások jogosulatlan igénybevételéhez vezethet, az Igazgatóság az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót. Ha a fenntartó az igénylést nem módosítja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg az esetleges eltérést.
(2a) Ha az Igazgatóság a fenntartói, intézményi adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változást tapasztal és ez a fenntartó 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerint megtett nyilatkozatában foglalt tényeket érinti, akkor az Igazgatóság
a) a 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjában tanúsított tényektől való eltérés esetén a támogatások folyósítását haladéktalanul felfüggeszti,
b) a nyilatkozat megtételét követően a 37/C. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltak miatt indult büntetőeljárás esetén a támogatások folyósítását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig hivatalból felfüggesztheti.
(3) Ha a fenntartó székhelye a kérelem benyújtását követően megváltozik, az e rendeletben meghatározott eljárási cselekményeket az új székhely szerinti Igazgatóság a tárgyév január 1-jétől végzi.
(3) Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a költségvetési támogatást december 31-éig, és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be - a 37/L. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a költségvetési támogatás folyósítását a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság 37/F. § (1) bekezdése szerint hozott határozata alapján. A tárgyévben és az azt megelőzően igénybe vett támogatások ellenőrzésére az új székhely szerint illetékes Igazgatóság jogosult.
37/I. §
(1) A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról hivatalos lapban közzétett értesítőt, kimutatást a hó végi ténylétszám adatokról, az értesítő közzétételét megelőző és elszámolással nem érintett hónapokról havi-, jogcím-, feladatellátási hely bontásban.
(1) A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a hivatalos lapban közzétett közleményt.
(1) A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a hivatalos lapban közzétett közleményt. Amennyiben az Igazgatóság tudomására jut, hogy a fenntartó csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, és a fenntartó nem tett eleget nyolc napon belül a bejelentési kötelezettségnek, az Igazgatóság a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás befejezéséig felfüggeszti a támogatás folyósítását.
(2) A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátásának, köznevelési intézményének megszüntetésre, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot és a megszűnés, szünetelés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal.
(2) A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátás megszűnésére, megszüntetésére, a köznevelési intézménye, feladatellátási helye megszűnésére, megszüntetésére, szüneteltetésére, fenntartói jogának átadására (a továbbiakban e bekezdés tekintetében: megszűnés) vonatkozó döntéséről és a megszűnés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot és a megszűnés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal. Évközi elszámolás esetén a fenntartót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg támogatás.
(2) A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátás megszűnésére, megszüntetésére, a köznevelési intézménye, feladatellátási helye megszűnésére, megszüntetésére, szüneteltetésére, fenntartói jogának átadására (a továbbiakban e bekezdés tekintetében: megszűnés) vonatkozó döntéséről és a megszűnés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot, és ha a megszűnés a fenntartó minden köznevelési tevékenységre vonatkozik, akkor a megszűnés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal. Évközi elszámolás esetén a fenntartót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg támogatás.
(3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló jogerős döntését.
(3) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló jogerős döntését.
(3) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló végleges döntését.
(3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló végleges döntését.
37/J. §
(1) A támogatásokat az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó hetedik napjáig folyósítja.
(2) A 37/D. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatások folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követő második hónaptól kezdődően kerül sor.
(2) Új fenntartó esetén, valamint a 37/D. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatások folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követő harmadik hónaptól kezdődően kerül sor.
(3) A fenntartót megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít január-április hónapokra a tárgyévet megelőző év utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévet megelőző évi központi költségvetésről szóló törvény alapján a tárgyévet megelőző évre megállapított támogatás december hónapra jutó összege - a tárgyévre a megszűnt támogatási jogcím, továbbá a tárgyévet megelőző évben megszűnt intézmény és feladatellátási hely kivételével - szerinti támogatás összege különbözetének figyelembevételével.
(4) A határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév május hónapjában kerül sor.
(5) A 37/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben, a korábban folyósított és a pótigény vagy a lemondás alapján módosított támogatás - a módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított - különbözetének összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. Ha a visszafizetendő támogatás összege nem éri el az ezer forintot, a tartozást a lemondással egyidejűleg nem kell megfizetni.
(6) A fenntartó a lemondással egyidejűleg a 37/N. § (4) bekezdése szerinti részletfizetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását. A levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha levonásra a tárgyévben folyósítandó támogatás már nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás tárgyában hozott határozatban rendelkezni kell.
(6) A fenntartó a lemondással egyidejűleg a 37/N. § (4) bekezdése szerinti részletfizetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását. A levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha levonásra a tárgyévben folyósítandó támogatás már nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás tárgyában hozott határozat véglegessé válását követő 8 napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás tárgyában hozott határozatban rendelkezni kell.
37/K. §   Ha a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van és annak mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi támogatások összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a minisztert.

16/D. A támogatások elszámolása és ellenőrzése

37/L. §
(1) A fenntartó
a) az átlagbér alapú támogatással
aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám és a tárgyév október 1-jei ténylétszám,
ab) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében a 37/C. § (3) bekezdésében meghatározott módon azzal, hogy a becsült létszám helyett a gyermekek és tanulók ténylétszáma,
b) a tankönyvtámogatás esetében a tankönyvtámogatásban részesült tanulólétszám,
c) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetében a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám
alapján, a 37/C. § (4) bekezdése szerinti esetben a változással érintett létszám alapján a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el.
(1) A fenntartó a 37/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak.
(1) A fenntartó a 37/C. § (2)-(3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal - a 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak. A 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti támogatás esetében a fenntartó a tárgyévben a minősített pedagógusok tényleges foglalkoztatási idejét figyelembe véve a teljes munkaidőre számított létszáma alapján számol el.
(1) A fenntartó a 37/C. § (2)-(3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal - a 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak. A 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti támogatás esetében a fenntartó a tárgyévben a minősített pedagógusok, a nemzetiségi pótlékban, a diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a tárgyévi tényleges foglalkoztatási idejét figyelembe véve a teljes munkaidőre számított éves átlaglétszáma alapján számol el.
(1a) Az évközbeni megszűnés elszámolása időarányosan történik, a támogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg a fenntartót. A fenntartó az igénybe vett költségvetési támogatással a tárgyév augusztus 31-éig történő megszűnés esetén az előző év október 1-jei ténylétszám, a szeptember hónapban történő megszűnés esetén a tárgyév szeptember 1-jei létszám, október 1-jét követő megszűnés esetén a tárgyév októberi 1-jei ténylétszám alapján számol el.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a pedagógus- és nevelő-oktató munkát segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai megfizetésre kerültek.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint a pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal, továbbá a minősített pedagógusokkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai teljes mértékben megfizetésre kerültek. A 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjára vonatkozó nyilatkozat hiányában vagy eltérő tartalmú nyilatkozat esetén az Igazgatóság a fenntartót a tárgyévben igénybe vett támogatás - a 37/M. § szerinti - igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére kötelezi.
(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti adatlap benyújtásával egyidejűleg a tárgyévet megelőző év október 1-jén, illetve a tárgyév október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek és tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában - az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.
(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti adatlap benyújtásával egyidejűleg a tárgyév október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek és tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában - az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.
(4) A támogatások elszámolásánál nem lehet figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt vagy a tanulói jogviszony megszűnését - jogszabály alapján - meg kellett volna állapítani.
(4) Ha az elszámolással érintett évet megelőző év október 2-a és december 31-e között - az adott évre vonatkozó központi költségvetési törvényben meghatározott életkorú - első alkalommal óvodai jogviszonyt létesített gyermekek után az óvodai fenntartót az október 1-jei ténylétszám alapján igényeltnél több pedagógus után illetné meg átlagbér alapú támogatás, akkor a fenntartó a többlettámogatásra vonatkozó igényét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg érvényesítheti.
(5) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem teljes körűen tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.
(6) A támogatások elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárásokban az eljárás szünetelése nem kérhető.
37/M. §
(1) A fenntartó igénybevételi kamatot fizet az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatások után. A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a támogatások fenntartó fizetési számláján történő jóváírásának napja.
(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha
a) a fenntartó a támogatások igénybevételéhez valótlan adatot szolgáltatott,
b) a fenntartó az igénybe vett támogatásokat nem a jogszabályban meghatározott célra használta fel,
c) a fenntartó által igénybe vett támogatások legalább három százalékkal meghaladják a fenntartót ténylegesen megillető támogatások összegét,
d) a fenntartó a támogatásokra vonatkozóan jogszabályban meghatározott valamely feltételt megszegett.
(3) Az igénybevételi kamat mértéke
a) - ha az igényelt támogatásokról - a fenntartó a tárgyév
aa) február 28-áig lemond, a jegybanki alapkamat 25%-a,
aa) június 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat 50%-a,
ab) június 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat 50%-a,
ab) október 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat,
ac) október 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat,
b) a jegybanki alapkamat kétszerese, ha
ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik,
ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy
bb) a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság a 37/O. § szerinti ellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján állapítja meg.
(3) Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat
a) ha az igényelt támogatásokról a fenntartó a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig lemond,
b) kétszerese, ha
ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy
bb) a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság a 37/O. § szerinti ellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján állapítja meg.
(4) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (3) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság ellenőrzése során állapítja meg.
(5) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatások összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke a (3) bekezdésben meghatározott kamatmérték 50%-a.
(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.
(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.
(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.
37/N. §
(1) Az elszámolás alapján hozott határozat tartalmazza
a) a 37/F. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat,
a) a 37/F. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat,
b) fenntartói szinten összesítve, jogcímenként az igénylési és elszámolási létszám és az összegbeli változások kimutatását,
c) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló tájékoztatást,
d) arra vonatkozó utalást, hogy mikor és milyen jogcímekre vonatkozóan került sor lemondásra, pótlólagos igénylés benyújtására, valamint
e) a támogatások ellenőrzése rendjéről, visszafizetés esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.
(2) Az elszámolás alapján határozatban megállapított fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban megállapított többlettámogatás összegéről - az évközi elszámolás kivételével - a kincstár március 20-áig tájékoztatja a minisztert, aki április 20-áig gondoskodik a többlettámogatási igény fedezetének - átutalásáról. Ha a visszafizetendő támogatások együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni, a kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti összeget nem utalja át.
(2) Az Igazgatóság által határozatban megállapított
a) fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni,
a) fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül köteles teljesíteni,
b) többlettámogatást az Igazgatóság a többlettámogatásra való jogosultságot megállapító döntését követő második havi támogatások folyósításával egyidejűleg utalja a fenntartó részére.
(2a) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított összeg az ezer forintot nem haladja meg, azt nem kell teljesíteni.
(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Késedelmi kamat számításakor a jegybanki alapkamaton a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.
(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi kamatot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Késedelmi kamat számításakor a jegybanki alapkamaton a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.
(4) Az Igazgatóság a fenntartó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtásának napját magában foglaló naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt. Köznevelési tevékenységének megszüntetése vagy szüneteltetése miatt támogatásban nem részesülő fenntartó részére részletfizetés nem engedélyezhető.
(4) Az Igazgatóság a fenntartó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtásának napját magában foglaló naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg nem lehet kevesebb, mint a fenntartó havi támogatásának 20%-a, amely a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt. Köznevelési tevékenységének megszüntetése vagy szüneteltetése miatt támogatásban nem részesülő fenntartó részére részletfizetés nem engedélyezhető.
(4) Az Igazgatóság a visszafizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet azzal, hogy a visszafizetésnek az engedélyezés évében meg kell történnie. A részletfizetéssel érintett összeget a részletfizetés iránti kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetésében milyen veszélyekkel járna, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára vonatkozóan valamennyi - a fenntartó saját és a köznevelési intézmény - fizetési számlájáról. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt.
(4) Az Igazgatóság a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt.
(4a) A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetését súlyosan veszélyeztetné, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára vonatkozóan valamennyi - a fenntartó saját és a köznevelési intézmény - fizetési számlájáról.
(4a) A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetését súlyosan veszélyeztetné, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára, valamint az azt megelőző harminc napra vonatkozóan valamennyi - a fenntartó saját és a köznevelési intézmény - fizetési számlájáról.
(5) Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik.
(5) Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik.
(5) Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik.
(6) Ha a fenntartó (5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása
a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi pótlék összegét,
b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára.
(6) Ha a fenntartó a (2) bekezdés a) pont, valamint az (5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása
a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi pótlék összegét,
a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válás határidejéig a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi pótlék összegét,
a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válás határidejéig a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi kamat összegét,
b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára.
b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válás határidejéig a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára.
37/O. §
(1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Ha a fenntartó által az elszámoláskor közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest 10%-ot meghaladó mértékben változtak vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni vizsgálatot tart. A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető.
(1) Az Igazgatóság felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét.
(1a) Ha a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart.
(1b) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető.
(1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Ha a fenntartó által az elszámoláskor közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest 10%-ot meghaladó mértékben változtak vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart. A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető.
(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett - nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.
(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett - nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.
(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett - nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.
(3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a támogatásokat megalapozó gyermek-, tanulólétszám nem egyezik meg a KIR-ben az október 1-jei állapot szerint nyilvántartott létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi a fenntartót, szükség esetén a Hivatalt.
(3a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza:
a) a helyszíni ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként és feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagógus-, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a köznevelési intézmény működési engedélyének számát,
b) köznevelési intézményenként és feladatellátási helyenként a minősített pedagógusok létszámát előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban,
c) a megállapított támogatások körét, mértékét jogcímenként és köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként,
d) a fenntartónak megállapított támogatások teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,
e) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló tájékoztatást,
f) a visszafizetés esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.
(4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának jogerőre emelkedését követő második hónapban kell kifizetni.
(4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának véglegessé válását követő második hónapban kell kifizetni.
(4a) Ha a felülvizsgálat eredményeként a fenntartót fizetési, visszafizetési kötelezettség terheli, alkalmazni kell a 37/N. § fizetésre, visszafizetésre, késedelmi kamat megállapítására, a részletfizetés szabályaira, valamint a nem teljesítés esetére vonatkozó rendelkezéseit.
(5) Az Igazgatóság a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és az ellenőrzés alapján hozott határozatot a működést engedélyező szervvel is közli.
(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó - munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.
(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a megyeszékhely szerinti járási hivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó - munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.
(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó - munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.
37/P. §   A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év március 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében bevett egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.
37/P. §   A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében bevett egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.
37/P. §   A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.
37/P. §   A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, vármegyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.

16/E. A működési támogatás

37/Q. §
(1) A működési támogatás megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstár adatszolgáltatására a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A működési támogatást
a) a nemzetiségi önkormányzat részére az Igazgatóság feladatonkénti bontásban,
b) a bevett egyház részére az egyházi jogi személy fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi jogi személyek fenntartójakénti bontásban
b) az egyház részére az egyházi jogi személy fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi jogi személyek fenntartójakénti bontásban
b) az egyház részére az egyházi jogi személy fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi jogi személyek fenntartójakénti bontásban
állapítja meg.
(3) A működési támogatást megállapító határozat a támogatással összefüggésben tartalmazza a 37/F. § (3) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat, és az Igazgatóság által közölt adatok közül köznevelési intézményenként az intézmény hivatalos nevét, OM azonosítóját, a székhelyét, fenntartója nevét, alapfeladatonként a megállapított támogatási összegeket és a gyermek-, tanulólétszámot.
(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.
(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. Az egyházi nyilvántartás a belső egyházi jogi személy által átvett köznevelési intézményeket is tartalmazza. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.
(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. Az egyházi nyilvántartás a belső egyházi jogi személy által átvett köznevelési intézményeket is tartalmazza. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.
(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, illetve az erre megállapodás alapján jogosult nyilvántartásba vett egyház, vagy bejegyzett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi fizetésiszámla-szerződésének hiteles másolatát, fizetési számla számát.
(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, illetve az erre megállapodás alapján jogosult nyilvántartásba vett egyház, vagy bejegyzett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi fizetésiszámla-szerződésének hiteles másolatát, fizetési számla számát.
(6) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház, illetve az erre megállapodás alapján jogosult nyilvántartásba vett egyház, vagy bejegyzett egyház, a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét közneveléssel összefüggő feladatokra fordítani.
(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.
(6) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét közneveléssel összefüggő feladatokra fordítani.

16/F. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése

37/R. §
(1) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése során előálló korrekció összegét az Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján folyósítja.
(1) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése során előálló korrekció összegét az Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján folyósítja.
(2) A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben működési támogatásban részesült nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény fenntartását másik nemzetiségi önkormányzat vagy másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot átvevő nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény, tagintézmény működési engedélyét visszavonták vagy ha a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot nem nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház azonban - ha a korrekció mértéke negatív - köteles a korrekció megfizetésére.
(2) A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben működési támogatásban részesült bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény fenntartását másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot átvevő bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény, tagintézmény működési engedélyét visszavonták, vagy ha a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot nem egyházi jogi személy vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a bevett egyház azonban - ha a korrekció mértéke negatív - köteles a korrekció megfizetésére.
(3) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi pótlékot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.
(3) A bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi pótlékot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.
(3) A bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.
(3) A bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi kamattal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.
(4) A korrekcióból eredő visszafizetési kötelezettségre - a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
(4a) A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget az Igazgatóság a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre jogerős döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.
(4a) A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget az Igazgatóság a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre végleges döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.
(4a) A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre végleges döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.
(4a) A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre végleges döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.
(5) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani.

16/G. A hit- és erkölcstanoktatás támogatása

16/G. A hit- és erkölcstanoktatás, valamint a hittanoktatás támogatása

37/S. §
(1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatás és tankönyvtámogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás, valamint a hittanoktatás átlagbér alapú támogatásának igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(2) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósághoz nyújtja be.
(2) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatásra és tankönyvtámogatásra vonatkozó kérelmét
a) január 31-éig a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám alapján,
b) június 30-áig a tárgyév szeptember 1-jétől hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók létszáma alapján
nyújtja be.
(2) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatásra vonatkozó kérelmét
a) január 31-éig a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám alapján,
a) január 31-éig a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám alapján,
b) június 30-áig a tárgyév szeptember 1-jétől hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók létszáma alapján
nyújtja be.
(3) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.
(3) Ha a hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók szeptember 1-jei és tárgyév október 1-jei létszáma egymástól eltér, akkor a bevett egyház a támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújtja be.
(3) A hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók tárgyév október 1-jei becsült létszáma módosítása miatt a bevett egyház a támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújthatja be.
(4) A (2) bekezdésben foglalt igénylés alapján
a) január-augusztus hónapokra a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám szerint 8/12 arányban,
b) szeptember-december hónapokra a tárgyév október 1-jei becsült létszám alapján 4/12 arányban állapítja meg az Igazgatóság a támogatást.
(4) Az állami iskola fenntartója a hit- és erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát január 15-éig, a (3) bekezdés szerinti esetben a megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák számát. A nyilatkozatot a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó elszámolásával egyidejűleg megküldi.
(4) A (2) bekezdés
a) a) pontjában foglalt igénylés alapján január-augusztus hónapokra 8/12 arányban,
b) b) pontjában foglalt igénylés alapján szeptember-december hónapokra 4/12 arányban
állapítja meg az Igazgatóság a támogatást.
(5) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága folyósítja.
(5) A bevett egyházat megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít a tárgyév szeptember-december hónapokra a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott létszámadat alapján.
(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján hozott határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév október hónapjában kerül sor.
(7) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságához nyújtja be.
(7) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóságához nyújtja be.
(8) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.
(8) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.
(9) Az állami iskola fenntartója a hit- és erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát január 15-éig, a (8) bekezdés szerinti esetben a megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák számát.
(10) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága folyósítja.
(11) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás igénylésekor és az elszámolásakor nem kell alkalmazni a 37/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakat, továbbá a bevett egyház nem kötelezhető a hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő tanulók oktatási azonosító számának megadására.

IV. FEJEZET
AZ ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI

IV. FEJEZET
AZ ILLETÉKES MEGYESZÉKHELY SZERINTI JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI

IV. FEJEZET
AZ ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI

IV. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK TÁRGYKÖREI

38. §
(1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(1) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
g) a köznevelés ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
h) a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására, a döntéshozatalra
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
h) a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására, a döntéshozatalra
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(1) Az eljáró hatóság a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
h) a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására, a döntéshozatalra
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(2) Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait - a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.
(2) Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a hatósági ellenőrzési feladatait - a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.
(2) Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait - a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.

IV/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK

38/A. §
(1) A Kormány
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) és (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 93. §-ában,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 32. § (2) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) és (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében, 93. §-ában,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 32. § (2) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében, 93. §-ában,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 93. §-ában,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, , 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében,
c) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalát jelöli ki az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, 44. § (2a) bekezdésében, (6b) bekezdés b) pontjában, 45. § (2), (8)-(10) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdésében
c) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalát jelöli ki az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, 44. § (2a) bekezdésében, (6b) bekezdés b) pontjában, 45. § (9) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdésében
c) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalát jelöli ki az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, , 45. § (9) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdésében
foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A Kormány az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott köznevelési feladatok ellátására Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(2) A Kormány az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, 45. § (2) bekezdésében, 50. § (7) bekezdésében foglalt köznevelési feladatok ellátására Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(2) A Kormány az Nkt. 30. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, 50. § (7) bekezdésében foglalt köznevelési feladatok ellátására Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(3) A megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.
38/A. §
(1) A Kormány
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 93. §-ában,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(1) A Kormány a kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. §-ában, 38. § (7) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (6) és (7) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 93. §-ában a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(1) A Kormány a kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. §-ában, 38. § (7) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (6) és (7) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 93. §-ában a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.
(2) A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.
38/B. §   Az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti felmentést engedélyező szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala.
38/B. §   Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8) bekezdése szerinti felmentést engedélyező szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala.
38/B. §   Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8) bekezdése szerinti felmentést engedélyező szerv a fővárosi és vármegyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala.

V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

16/H. Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásba vételével és működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok

39. §
(1) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, az Nkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(1) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, az Nkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a kormányhivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(2) Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
(3) Ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a kérelem benyújtásáról 8 napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el. A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.
(3) Ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a kérelem benyújtásáról 8 napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el. A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.
(3) Ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a kérelem benyújtásáról 8 napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el. A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.
(4) A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti megyeszékhely szerinti járási hivatal intézkedik.
(4) A telephely szerint illetékes kormányhivatal gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti kormányhivatal intézkedik.
(5) Új iskola indítása esetén, valamint - a fenntartói jog átadása kivételével - az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-ig nyújthatja be a fenntartó a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) Új iskola indítása esetén, valamint - a fenntartói jog átadása kivételével - az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-ig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.
40. §
(1) A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású köznevelési intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működéséhez rendelkezésre állnak vagy felmenő rendszerben megteremthetőek a személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek, és azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és pedagógiai szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.
(1) A kormányhivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású köznevelési intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működéséhez rendelkezésre állnak vagy felmenő rendszerben megteremthetőek a személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek, és azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és pedagógiai szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.
(1) Az eljáró hatóság az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású köznevelési intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működéséhez rendelkezésre állnak vagy felmenő rendszerben megteremthetőek a személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek, és azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és pedagógiai szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.
(2) A megyeszékhely szerinti járási hivatal határozatában feltünteti
a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a köznevelési intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,
c) feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel, valamint alapfeladatonként és munkarendenként azt legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet köznevelési, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény fogadni képes,
d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét,
e) köznevelési intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját,
f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását,
g) szakképzés esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szakgimnázium esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti ágazat megnevezését, továbbá annak a tényét, hogy a gyakorlati képzés megszervezéséhez az iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,
g) szakgimnázium esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a programkövetelményben meghatározottak szerint a szakmai képzés megnevezését és azonosító számát, szakiskola esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt, a szakmajegyzékben meghatározott azonosító számot, a szakma szintjét, valamint azt, hogy a szakmai oktatás megszervezéséhez iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,
h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint művészeti áganként azt a legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,
i) a köznevelési intézmény gazdálkodásának módját,
j) nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott óvodai nevelési formát, iskolai oktatási formát.
(2) A kormányhivatal határozatában feltünteti
a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a köznevelési intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,
c) feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel, valamint alapfeladatonként és munkarendenként azt legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet köznevelési, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény fogadni képes,
d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét,
d) iskola esetén az oktatás munkarendjét,
e) köznevelési intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját,
f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását,
g) szakképzés esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szakgimnázium esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti ágazat megnevezését, továbbá annak a tényét, hogy a gyakorlati képzés megszervezéséhez az iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,
h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint művészeti áganként azt a legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,
i) a köznevelési intézmény gazdálkodásának módját,
j) nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott óvodai nevelési formát, iskolai oktatási formát.
(2) Az eljáró hatóság határozatában feltünteti
a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a köznevelési intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,
c) feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel, valamint alapfeladatonként és munkarendenként azt legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet köznevelési, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény fogadni képes,
d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét,
d) iskola esetén az oktatás munkarendjét,
e) köznevelési intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját,
f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását,
f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását, a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók ellátása esetén - a nevelési igényt megalapozó - tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátásának irányelve szerinti meghatározását,
g) szakképzés esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szakgimnázium esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti ágazat megnevezését, továbbá annak a tényét, hogy a gyakorlati képzés megszervezéséhez az iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,
h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint művészeti áganként azt a legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,
i) a köznevelési intézmény gazdálkodásának módját,
j) nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott óvodai nevelési formát, iskolai oktatási formát.
(3) Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a köznevelési intézmény székhelye vagy telephelye másik köznevelési intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban
a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja, akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát,
b) meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a köznevelési intézmények együttes zavartalan működése, és
d) a köznevelési intézmények esetében meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.
(4) Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a megyeszékhely szerinti járási hivatal az (1) bekezdésben foglalt eljárása keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető szerv bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak-e.
(5) A megyeszékhely szerinti járási hivatal az Nkt. 21. § (8) bekezdésében foglaltakon túl a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból, ha elutasítja a működési engedély kiadását.
(5) A kormányhivatal az Nkt. 21. § (8) bekezdésében foglaltakon túl a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból, ha elutasítja a működési engedély kiadását.
(6) A megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
(6) A kormányhivatal a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a kormányhivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
(6) Az eljáró hatóság a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a kormányhivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
(6) Az eljáró hatóság a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve az általa vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
41. §
(1) A működési engedély iránti kérelemnek intézmény-specifikusan tartalmaznia kell:
1. az alapító nevét, székhelyét, értesítési címét,
2. a fenntartó nevét, székhelyét, értesítési címét,
3. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét,
4. a köznevelési intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön
4.1. az ott ellátott alapfeladatokat,
4.2. amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát,
4.3. a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát,
4.3. a köznevelésialapfeladat-ellátás megkezdésének tervezett dátumát,
4.4. az épületbe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot,
4.5. a tantermek számát,
4.6. a tantermek alapterületét,
4.7. a tervezett évfolyamok felsorolását,
4.8. az óvodai csoportszobák számát,
4.9. az óvodai csoportszobák alapterületét,
4.10. a tervezett óvodai csoportok számát,
4.11. az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a zárás időpontját,
4.12. szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakgimnázium esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként),
4.12. szakgimnázium és szakiskola esetén a 40. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottakat,
4.13. alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,
4.14. pedagógiai szakszolgálati feladatonként az ellátható maximális gyermek-, tanulólétszámot, továbbá a feladatok ellátását biztosító helyiségek számát, alapterületét,
4.15. nevelési-oktatási intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját.
(2) A működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény pedagógiai programját,
b) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter szándéknyilatkozatát a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre irányuló
köznevelési szerződés megkötéséről,
b) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében a miniszter szándéknyilatkozatát a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre irányuló
köznevelési szerződés megkötéséről,
c) a fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a köznevelési intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat),
d) annak igazolását, hogy a helyiségek a köznevelési intézmény feladatainak ellátására alkalmasak,
e) szakképző iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik,
f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a vonatkozó jogszabályok szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket , valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket,
f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a vonatkozó jogszabályok szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket , valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét,
f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket , valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket,
g) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az iskolai nevelésben- oktatásban, a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, óraadók listáját, feltüntetve a nevüket, végzettségüket és szakképzettségüket, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus,a pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő munkakör betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevélszámát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,
h) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához
ha) a köznevelési intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat,
hb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, valamint
hc) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.

16/I. A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok

16/I. A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggő eljárási szabályok

42. §
(1) Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.
(1) Az illetékes tankerületi központ közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.
(2) Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával.
(3) Az eljárás megindítását köteles kérni
a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,
a) a nevelési-oktatási, a szakképző a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,
b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,
c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait,
d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési- oktatási intézménybe nem íratják be.
d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény igazgatója, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési- oktatási intézménybe nem íratják be.
(4) Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.
(4) Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, amelynek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.
(4) Az eljárásra az a tankerületi központ illetékes, amelynek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.
(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a járási hivatal illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.
(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a tankerületi központ illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.
(6) A járási hivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti döntés egy példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.
(6) A tankerületi központaz eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A tankerületi központaz (1) bekezdés szerinti döntés egy példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.
43. §
(1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) a szakértői bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,
b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg és a szakértői vizsgálatban működjön közre,
c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról.
(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) óvodába, illetve iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,
b) az óvoda megkeresését a gyermek felvétele céljából,
c) az iskola, a kollégium megkeresését a gyermek, tanuló felvétele céljából,
d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,
e) a tankötelezettség teljesítési módjának a meghatározását,
f) az iskolai felkészítő foglalkozások javasolt heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében javasolt szolgáltatásokat, ha a gyermek a tankötelezettségét kizárólag magántanulónként teljesítheti,
f) az iskolai, óvodai fejlesztések javasolt heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében javasolt szolgáltatásokat, továbbá annak megjelenítését, ha a gyermek a tankötelezettségét kizárólag egyéni munkarendben teljesítheti,
g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői bizottság hivatalból megvizsgálja.
(3) Ha a határozatban fejlesztő nevelés biztosítását kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermek fejlesztő nevelését ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményt, továbbá a fejlesztő nevelés helyét, formáját, a foglalkozások idejét kell feltüntetni.
(4) A járási hivatal eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.
(4) A tankerületi központeljárásában szakértőként - a tankerületi központkirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.
(4) A tankerületi központ eljárásában szakértőként - a tankerületi központ kirendelése alapján - az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat) vagy az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.
(5) Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett
szakértői vélemény elkészítésében részt vett.
(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére szakértőként a Gyakorló Szakszolgálat jár el.
(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére diagnosztikai kérdésekben szakértőként a Gyakorló Szakszolgálat jár el.
(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére diagnosztikai kérdésekben szakértőként az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat jár el.
(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére diagnosztikai kérdésekben szakértőként az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat) jár el.
44. §
(1) A 42. §-ban és 43. §-ban foglaltaktól eltérően az EMMI rendelet szerinti szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat szakértői véleményében foglaltakkal és eljárásával kapcsolatban a (2)-(5) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak.
(1) A 42. §-ban és 43. §-ban foglaltaktól eltérően az EMMI rendelet szerinti szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat szakértői véleményében foglaltakkal és eljárásával kapcsolatban a (2)-(4) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak.
(2) Az eljárást az a kormányhivatal folytatja le, amelynek a működési területén a Gyakorló Szakszolgálat vizsgálatát kezdeményező személy lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, tartózkodási helye található.
(3) A kormányhivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a Gyakorló Szakszolgálatot.
(4) A kormányhivatal eljárásában diagnosztikai kérdésekben szakértőként - a kormányhivatal kirendelése alapján - a Gyakorló Szakszolgálat jár el azzal, hogy az eljárásban nem vehet részt az a szakértő, aki a Gyakorló Szakszolgálat részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett.

V/A. FEJEZET
A TANKÖTELEZETTSÉG MEGKEZDÉSE ALÓLI FELMENTÉSSEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

44/A. §
(1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel a tankötelezettség megkezdése alóli felmentéssel kapcsolatos hatósági eljárásban a Hivatal általi kirendelés esetén szakértőként az EMMI rendelet szerinti azon járási szakértői bizottság jár el, amelynek a működési területén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek tartózkodási helye található, vagy amelynek a területén a gyermek intézményes ellátásban részesül.
(2) Ha a kérelem benyújtását megelőzően megállapításra került a sajátos nevelési igény ténye, akkor a hatósági eljárásban szakértőként az EMMI rendelet szerinti azon megyei szakértői bizottság jár el, amelynek a működési területén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek tartózkodási helye található, vagy amelynek a területén a gyermek intézményes ellátásban részesül.
(2) Ha a kérelem benyújtását megelőzően megállapításra került a sajátos nevelési igény ténye, akkor a hatósági eljárásban szakértőként az EMMI rendelet szerinti azon vármegyei szakértői bizottság jár el, amelynek a működési területén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek tartózkodási helye található, vagy amelynek a területén a gyermek intézményes ellátásban részesül.
(3) A hatósági eljárásban szakértőként az az EMMI rendelet szerinti mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), illetve beszédfogyatékosság megállapítására jogosult szakértői bizottság jár el, amely a sajátos nevelési igény tényét a kérelem benyújtását megelőzően megállapította.
44/B. §
(1) A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki.
(2) Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, további vizsgálati időpont biztosításának mellőzésével a szakértői bizottság a vizsgálat elmaradásáról és annak okáról értesíti a Hivatalt.
(3) Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belüli időpontra.
(4) A szakértőként kirendelt szakértői bizottság szakértői véleményét a Hivatal eljárásának megindításától számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak.

V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE VÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT ÉS A MŰKÖDTETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉNEK VÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM ÉS A MŰKÖDTETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS NYILATKOZAT ÉS KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK, VALAMINT A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

39. §
(1) A települési önkormányzat a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettsége alóli mentesülésre irányuló kérelmét az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújthatja be.
(1) A települési önkormányzat a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettsége alóli mentesülésre vagy az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelmét az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújthatja be.
(1) A települési önkormányzat a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettsége alóli mentesülésre vagy az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelmét az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (az e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújthatja be.
(1) A települési önkormányzat az Nkt. 76. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét, továbbá az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettség alóli mentesülésre és az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelem benyújtását
a) a 3000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzat esetében az 1. mellékletben meghatározott 1. nyilatkozat,
b) a 3000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat esetében az 1. mellékletben meghatározott 2. nyilatkozat
kitöltésével teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a települési önkormányzat csatolja
a) az 1-3. melléklet szerinti - a miniszter által az államháztartásért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel közösen kiadott és közzétett útmutatónak megfelelően kitöltött - adatlapokat, és
b) a mentesülési szándékot alátámasztó 4. melléklet szerinti nyilatkozatot.
b) a mentesülési szándékot alátámasztó 4. melléklet szerinti nyilatkozatot, vagy a működtetés vállalásának szándékát alátámasztó 6. melléklet szerinti nyilatkozatot és a 7. melléklet szerinti jegyzőkönyvi kivonatot.
(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus önkormányzati információs rendszerben (a továbbiakban: ebr42 rendszer) rögzíti, és a lezárt rögzítés alapján kinyomtatott nyilatkozat egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújtja be.
(3) A települési önkormányzat által önállóan vagy intézményi társulás székhelyeként fenntartott köznevelési intézményhez tartozó, a települési önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok adatait az (1) bekezdés szerinti kérelemben összevontan kell szolgáltatni. A települési önkormányzat tulajdonában lévő azon ingatlanról, amely másik települési önkormányzat, másik települési önkormányzat székhelyén működő intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásában van, önállóan szolgáltat adatot.
(3) A települési önkormányzat által önállóan vagy intézményi társulás székhelyeként fenntartott köznevelési intézményhez tartozó, a települési önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok adatait az (1) bekezdés szerinti kérelemben összevontan kell megadni. A települési önkormányzat tulajdonában lévő azon ingatlanról, amely másik települési önkormányzat, másik települési önkormányzat székhelyén működő intézményi társulás, többcélú kistérségi társulás vagy megyei intézményfenntartó központ fenntartásában van, önállóan szolgáltat adatot.
(3) A nyilatkozat egy eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtási határidőt követően haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
40. §
(1) Az Igazgatóság a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a rendelkezésére álló adatokkal és információkkal összevetve felülvizsgálja.
(2) Az Igazgatóság a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelemben szereplő hiányok pótlására és a hibás adatok pontosítására legfeljebb 3 napos határidőt szab a települési önkormányzatnak. Ha a települési önkormányzat a hiánypótlási felhívásnak a számára megállapított határidőn belül nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet a rendelkezésére álló adatokról és információkról szóló tájékoztatásával együtt továbbítja a miniszternek.
(3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelemben rögzített adatok alátámasztására további tájékoztatást, illetve dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, ezeket a települési önkormányzat - külön felhívásra - köteles teljesíteni.
(4) A felülvizsgált kérelem egy eredeti példányát az Igazgatóság a felülvizsgálat lezárását követően haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
41. §
(1) A 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter - a miniszter által létrehozott és működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján - a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem miniszterhez történő megküldésétől számított 10 napon belül együttesen
a) dönt arról, hogy működtetési képesség hiányában a települési önkormányzatot nem terheli az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség, vagy
a) dönt arról, hogy működtetési képesség hiányában a települési önkormányzatot nem terheli az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség,
b) meghatározza a települési önkormányzat hozzájárulási kötelezettségének mértékét, ha a működtetési képesség hiánya nem vagy csak részben állapítható meg.
b) meghatározza a települési önkormányzat hozzájárulási kötelezettségének mértékét, ha a működtetési képesség hiánya nem vagy csak részben állapítható meg, vagy
c) helyt ad a települési önkormányzat Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelmének, vagy azt elutasítja.
(1) A 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter - a miniszter által létrehozott és működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján - a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem miniszterhez történő megküldésétől számított tizenöt napon belül együttesen
a) dönt arról, hogy működtetési képesség hiányában a települési önkormányzatot nem terheli az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség,
b) meghatározza a települési önkormányzat hozzájárulási kötelezettségének mértékét, ha a működtetési képesség hiánya nem vagy csak részben állapítható meg, vagy
c) helyt ad a települési önkormányzat Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelmének, vagy azt elutasítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés során figyelembe kell venni
a) a települési önkormányzat kötelező feladataihoz kapcsolódó kiadások és bevételek egymáshoz viszonyított arányát,
b) a települési önkormányzat önként vállalt feladatai kiadásainak és bevételeinek mértékét és arányát,
c) az érintett köznevelési intézményre, illetve a köznevelési feladat ellátását szolgáló helyre jutó működési és felújítási kiadások és bevételek különbözetét,
d) az érintett köznevelési intézmény, illetve a köznevelési feladat ellátását szolgáló hely nettó üzemeltetési kiadásai és az önkormányzati saját bevételek arányát,
e) a települési önkormányzat adósságtörlesztési kötelezettségének mértékét.
(3) A tárcaközi bizottság 6 tagból áll, tagjait a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyenlő arányban delegálják.
(4) Az (1) bekezdés szerinti döntés során a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelemben rögzített adatok alátámasztására vonatkozó további tájékoztatásra, illetve dokumentumok megküldésére a 40. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Igazgatóság alatt a minisztert kell érteni.
42. §
(1) A 41. § (1) bekezdése szerinti döntésről - a döntést követő munkanapon - a miniszter postai úton értesíti a települési önkormányzatot.
(1) A 41. § (1) bekezdése szerinti döntésről - a döntést követő öt napon belül - a miniszter postai úton értesíti a települési önkormányzatot.
(2) A települési önkormányzat a 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés esetén - az üzemeltetési feladatok vállalása mellett - az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az 5. mellékletnek megfelelő adatlapnak az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével a 38. § (1) bekezdése szerinti kérelmét visszavonhatja.
(2) Az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti települési önkormányzat a 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés esetén az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 9 napon belül az 5. mellékletnek megfelelő adatlapnak az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével tájékoztatja a minisztert a hozzájárulás feltételei vállalásáról hozott döntéséről.
(2) A települési önkormányzat a hozzájárulási kötelezettségének megállapítása esetén a 2. melléklet szerinti adattartalommal meghozott képviselő-testületi vagy közgyűlési határozatát rögzíti az ebr42 rendszerben, továbbá annak egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével tájékoztatja a minisztert a megállapított hozzájárulás vállalásáról hozott döntéséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatlap eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtástól számított 5 napon belül továbbítja a miniszter részére.
(3) A (2) bekezdés szerinti melléklet eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtástól számított 5 napon belül továbbítja a miniszter részére.
43. §
(1) A települési önkormányzat az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti vállalási szándékát a 6. és 7. mellékletnek megfelelő adatlapnak az erre a célra létrehozott honlapon történő kitöltésével és a lezárt rögzítés alapján nyomtatott adatlap egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével jelzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatlap eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtástól számított 5 napon belül továbbítja a miniszter részére.
44. §   E rendelet alkalmazásában a lakosságszám meghatározása során a 39. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása évének első napján fennálló, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kezelt adatokat kell figyelembe venni.
44. §   E rendelet alkalmazásában a lakosságszám meghatározása során a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása évének első napján fennálló, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kezelt adatokat kell figyelembe venni.

V/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI FELELŐSSÉG

44/A. §   A köznevelési intézmény Nkt. 76. § (1) és (3) bekezdése szerinti működtetési feladatát ellátó települési önkormányzatot (a továbbiakban: köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat) az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződés alapján a 8. mellékletben meghatározott
a) működtetési kiadásokra kiterjedő kötelezettség terheli, és
b) tevékenységekből származó bevétel illeti meg.
44/B. §
(1) A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.
(2) Nem kötelező feladatként a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat - az állami intézményfenntartó központtal az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződésben - kizárólag szakmai feladatellátás körébe tartozó dologi jellegű kiadásokat átvállalhat, illetve az őt megillető bevételről lemondhat az állami intézményfenntartó központ javára. Az állagmegóváson túl, a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat saját döntése szerint és az állami intézményfenntartó központ egyetértésével egyaránt vállalhat rekonstrukciós, fejlesztési célú kiadásokat.
44/C. §   A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.

V/B. FEJEZET
A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK

V/B. FEJEZET
A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK

44/D. §
(1) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez postai úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.
(1) A Hivatalhoz postai úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.
(1) A Hivatalhoz postai vagy elektronikus úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.
(1) A szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.
(2) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas kérelmező esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást.
44/E. §
(1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételhez a bejelentésnek tartalmaznia kell az Nkt. 82. § (2) bekezdésében a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt adatokon kívül a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát kell tartalmaznia.
(2) A bejelentéshez csatolni kell:
a) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas bejelentő esetén a gyakorlati időnek az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást,
b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló készpénz átutalási megbízás másolatát, amennyiben a befizetés elektronikusan történt, az összeg átutalását igazoló bankkivonatot,
c) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát,
d) nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület esetén nemzetiségi nevelési-oktatási intézményben szerzett tíz év gyakorlati idő meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolást.
44/F. §
(1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő, az Nkt. 82. § (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás megindításához a kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt.-ban előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a 44/E. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat,
b) részletes szakmai önéletrajzot,
c) a publikációk jegyzékét,
d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét,
e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó - legalább két - szakmai ajánlást.
(3) A kérelem a Hivatal által rendszeresített adatlapon nyújtható be.
44/G. §   Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell
a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével,
b) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben töltött gyakorlati idő meglétéről,
c) a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben, továbbképzésen történő részvétel igazolását.

V/C. FEJEZET
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOT T INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

44/H. §
(1) Az integrált nyomon követő rendszerbe (a továbbiakban: INYR) való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal által e célból kialakított, központi szerverén működtetett, webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel valósul meg.
(2) A Hivatal az Nkt. 44/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül megküldi az INYR részére.
(2) A Hivatal az Onytv. 2. melléklet 1.1. pont b) pontjában meghatározott adatokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül megküldi az INYR részére.
(3) Az INYR-be történő adatszolgáltatásért, valamint a szolgáltatott adatok hitelességéért a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa felel.
(4) A Hivatal az INYR működtetése során biztosítja, hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő adatokhoz ne férjenek hozzá.
(5) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan naplózza az INYR-rel kapcsolatos nyilvántartási, adatrögzítési eseményeket, az adatkezeléssel nem járó adatlekérdezéseket, valamint gondoskodik ezek visszakereshetőségéről.
44/I. §
(1) Az adatok INYR-ben történő rögzítése a pedagógiai szakszolgálati ellátás része.
(2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési azonosítót képez, amelyet az intézményvezető útján megküld az érintett részére.
(2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési azonosítót képez, amelyet az igazgató útján megküld az érintett részére.
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény igazgatója haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.

V/D. FEJEZET
A TÁMOGATÓ RENDSZER

44/J. §
(1) A támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán, és a Szakképzési Hídprogramban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.
(1) A támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán, továbbá a Köznevelési, valamint a Szakképzési Hídprogramban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.
(1) A támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.
(2) A statisztikai adatok magukban foglalják azon lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszám szerint összesített adatát, akik számára pedagógiai támogatás indokolt az alábbi okokból:
a) tudásuknak a félévi értékelésekor és minősítésekor az egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredmény a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt legalább 1,1 mértékű romlást mutat;
a) tudásuknak a tanév végi vagy félévi értékelésekor és minősítésekor az egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredmény a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt legalább 1,1 mértékű romlást mutat;
a) tudásuknak a tanév végi vagy félévi értékelésekor és minősítésekor az egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredmény a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt vagy a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat;
b) félévkor vagy a tanítási év végén tudásuk értékelésekor és minősítésekor egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kaptak;
c) félévkor vagy a tanítási év végén a magatartás minősítésekor rossz (2) minősítést kaptak;
d) félévkor vagy a tanítási év végén a szorgalom minősítésekor hanyag (2) minősítést kaptak;
e) évismétlésre kötelezettek;
f) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva 50 tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolatlan hiányzással rendelkeznek;
g) szülői kérésre magántanulók vagy akiknek szülői kérésre a magántanulóvá minősítése folyamatban van;
g) szülői kérésre egyéni munkarenddel rendelkező tanulók vagy akiknek szülői kérésre az egyéni munkarend megállapítása folyamatban van;
h) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerint menekültek, oltalmazottak, menedékesek;
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerint veszélyeztetettnek minősülnek;
j) a Gyvt. szerint ideiglenes hatállyal elhelyezettek vagy nevelésbe vettek vagy
k) az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll:
ka) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva a 100 tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolt mulasztással rendelkeznek,
kb) kiemelt figyelmet igénylő tanulók a kiemelten tehetséges tanulók kivételével,
kc) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
kd) általános iskolai nevelés-oktatásban vesznek részt, és betöltötték a tizenhatodik életévüket,
ke) a középfokú nevelés-oktatásba tizenhatodik életévük betöltését követően léptek be.
(3) A (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetekben a tantárgyat is meg kell adni.

V/E. FEJEZET
TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

44/K. §   A többcélú köznevelési intézményre, alkalmazottaira és tanulóira az Nkt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a többcélú köznevelési intézmény által ellátott, nem köznevelési alapfeladat tekintetében az alapfeladatot szabályozó jogszabálynak kizárólag az alapfeladat megszervezése szakmai tartalmát és annak oktatásához szükséges végzettségi, képesítési és munkaköri követelményeket meghatározó rendelkezéseit kell alkalmazni.

V/F. FEJEZET
A KÖZNEVELÉS TANKÖNYVELLÁTÁSA

44/L. §   A Kormány
a) az Nkt. 93/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv feladatait ellátó szervként a Hivatalt,
b) az Nkt. 93/A. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott könyvtárellátó feladatait ellátó szervként a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Könyvtárellátó),
c) az Nkt. 93/A. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott a tankönyvek előállításáért felelős gazdasági társaságként az ALFÖLDI NYOMDA Zártkörűen Működő Részvénytársaságot
jelöli ki.
44/M. §
(1) A tankönyvellátási szerződés a Könyvtárellátó és
a) abban az esetben, ha az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott nevelési-oktatási intézményt (a továbbiakban: iskola) tankerületi központ tartja fenn, a tankerületi központ,
b) nem tankerületi központ fenntartásában működő iskola esetén az iskola között jön létre.
(2) Az iskola a vak vagy gyengénlátó tanuló részére a speciális tankönyveket, taneszközöket a Könyvtárellátótól szerzi be.
(3) A Könyvtárellátó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vagy a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona (a továbbiakban együtt: közreműködők) bevonásával biztosítja a vak vagy gyengénlátó tanuló részére a speciális tankönyveket, taneszközöket.
(4) A közreműködők a kiadó által átadott taneszközt a vak vagy gyengénlátó tanuló részére átalakítják.
(5) A közreműködők kizárólag az előállítással összefüggő költségeik - általános forgalmi adóval megnövelt - összegének a megtérítésére tarthatnak igényt a Könyvtárellátóval szemben, az általuk a Könyvtárellátón keresztül megküldött tankönyvekért.
(6) A kiadó jogosult ellenőrizni, hogy az (5) bekezdés alapján megküldött tankönyvet kizárólag a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására - beleértve az iskolai könyvtári ellátást is - használták-e fel.
(7) A tanuló részére, ha sajátos nevelési igénye vagy egészségi állapota indokolja, a kiadó a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyv digitális változatát biztosítja.
44/N. §
(1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A Hivatal az általa fejlesztett dokumentumokat - e rendelet megfelelő alkalmazásával - hivatalból tankönyvvé nyilváníthatja.
(3) A kérelmet írásban, a KIR részeként Tankkönyvvé nyilvánítási adminisztrációs rendszer alkalmazásával lehet benyújtani.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez - a 44/P. § szerinti eljárás kivételével - csatolni kell:
a) azt a dokumentumot, amely tartalmazza
aa) közismereti nyomtatott könyv esetén a kiadó adatait, a könyv adatait és jellemzőit, a nevelés-oktatás típusát,
ab) digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv esetén a felhasználási jog jogosultjának adatát, a digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv adatait, jellemzőit, az oktatás típusát,
b) azt a könyvet kettő példányban, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik,
c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv teljes körű felhasználási jogaival,
d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és ha igen, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kérelmező a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
(5) A tankönyvvé nyilvánítás eljárás tartama alatt a könyvnek - az eljárás során a szakértők által feltárt hibák javításának kivételével - a tartalma, illetve a kivitele nem változtatható meg.
(6) Ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelem benyújtásakor nem áll rendelkezésre papíralapú könyv, akkor lehetőség van a könyvet digitális formában mellékelni a kérelemhez, azzal, hogy
a) a kiadó nyilatkozik a papíralapú könyv belíve, borítója fizikai megjelenésének paramétereiről és kötészeti módjáról, valamint
b) legkésőbb a tankönyvvé nyilvánítási kérelem benyújtása évének augusztus 15-éig a könyv papíralapú változatát is be kell nyújtani a Hivatalhoz.
44/O. §
(1) A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása iránt változatonként külön kérelmet kell benyújtani.
(2) Tankönyvvé nyilvánítási kérelmet kell benyújtani, ha a könyv borítója, impresszuma változik.
44/P. §
(1) Ha a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták - ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet, valamint a 44/Q. § (6) bekezdése szerint egybeszerkesztett könyveket - a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni.
(2) Nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibáknak, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás eljárásának ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain történő javítása, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket a kérelmező - saját költségén - megküldi a Hivatalnak, a Könyvtárellátónak és a Könyvtárellátón keresztül azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek.
(3) Javítási kérelmet kell benyújtani akkor, ha a Hivatal által jóváhagyott tankönyvben helyesírási és nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják, ha azok nem haladják meg a tankönyv terjedelmének 10%-át, továbbá ha a tartós tankönyvvé nyilvánított tankönyv tartós jellegének megszüntetését kezdeményezik. Javítási kérelmet a könyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyének időbeli hatálya alatt egy alkalommal lehet benyújtani.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez - a hibák jellegétől, mennyiségétől függően - csatolni kell:
a) a jóváhagyott, javítandó könyvet egy példányban,
b) a könyv javított oldalait, részeit vagy a javított könyvet kettő példányban,
c) a javítások tételes felsorolását, továbbá
d) nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet - a javításokon túl - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg.
(5) A javítás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni.
44/Q. §
(1) Ha a jogosult - a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt - a könyv felhasználási jogait másnak átengedi, erről a Hivatalt harminc napon belül értesíti.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás folyamatossága érdekében az új jogosultnak a jogok átengedésétől számított harminc napon belül a tankönyv felhasználási jogainak átengedése tárgyában kérelmet kell benyújtania.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az új jogosult kérelmező nyilatkozatát arról, hogy
a) a tankönyvet - ide nem értve a tankönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a megváltoztatását - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg,
b) a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult kérelmező rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival,
c) a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult kérelmező folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
(4) A tankönyvvé nyilvánítás folyamatossága érdekében az új jogosultnak a jogok átengedésétől számított harminc napon belül a tankönyv borítójának vagy a kötésmódjának megváltoztatása tárgyában kérelmet kell benyújtania a Hivatalhoz a jóváhagyott tankönyv megváltozó borítójára, impresszumára, kötésmódjára tekintettel is.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell
a) a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott borítót PDF-formátumban elkészítve, kinyomtatva papír alapon egy-egy példányban, a megváltoztatott kötésmódú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott könyvet egy példányban, valamint a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet - a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg; a változtatás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni,
b) ha a tankönyv borítója, impresszuma, kötésmódja kizárólag a (2) bekezdésben foglaltak miatt változott meg, az eredeti és a megváltozott tankönyv borítójának, impresszumának PDF-formátumú digitális változatát.
(6) A tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt a felhasználási jog tulajdonosa jogosult a tulajdonában álló egyes tankönyvek egy tankönyvvé történő egybeszerkesztésére.
44/R. §
(1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen, hogy
a) a könyv alkalmas-e a Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek megfelelően az adott műveltségi terület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására,
b) a könyv biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását,
c) a könyv biztosítja-e az ismereteknek, fejlesztési feladatoknak az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel és nyelvezettel történő közvetítését, tartalmaz-e részletes bibliográfiai hivatkozást,
d) a könyv technológiai kivitelezése megfelel-e a könyvészeti, egészségügyi követelményeknek, továbbá alkalmas-e a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő felhasználásra,
e) a könyv alkalmas-e
ea) a tankönyv előállításának alapjául szolgáló kerettantervek tananyagtartalmának a kerettantervben meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha a miniszter az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra és tantárgyra kerettantervet adott ki és tett közzé,
eb) a tantárgyi, tanulási területi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon,
ec) középiskolai tankönyv esetén a tankönyv által érintett tantárgynak megfelelő érettségi vizsgatárgy részletes követelményeire való felkészítésre,
f) a könyv
fa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyamon vagy évfolyamokon a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e,
fb) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását, valamint
fc) a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1-8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül mellékletként.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás érdekében az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó részletes javaslatait a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(3) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében - különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában vagy fordításában - részt vett, vagy a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt.
(4) Ha a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárása során szakértőt kell igénybe venni - a 44/Q. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eljárások kivételével -, akkor az Országos Nemzetiségi Tanács rendelhető ki.
44/S. §
(1) A könyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyének időbeli hatálya annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat véglegessé válását követő ötödik naptári évben fejeződik be. A tankönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a 44/P. § szerinti megváltozása miatt indult, valamint a 44/Q. § (4) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott borítójú, impresszumú, kötésmódú, valamint a 44/P. § (3) bekezdése szerinti javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű és javított könyv tankönyvvé nyilvánításáról rendelkező végleges határozatban megjelölt időpontig tart.
(2) A nevelési-oktatási program, pedagógiai rendszer részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé nyilvánításáról szóló határozat tartalmazza a nevelési-oktatási programnak, pedagógiai rendszernek a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy a tankönyv kizárólag a nevelési-oktatási program, pedagógiai rendszer részeként alkalmazható.
44/T. §   A tankönyvben feltüntetendő, a tankönyvre vonatkozó adatokat a Hivatal a honlapján közzéteszi. 44/U. § Hatályát veszti a könyv tankönyvvé nyilvánítási engedélye, ha
a) lejárt az az időszak, amelyre a tankönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legfeljebb százötven, de legalább százhúsz nappal a kiadó nem kérte a tankönyvvé nyilvánítási engedély meghosszabbítását,
b) a 44/Q. § (4) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtását elmulasztották, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő harmincadik napon,
c) a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták - a 44/P. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - és azt külön eljárás lefolytatása nélkül tankönyvként forgalmazzák, a tankönyvvé nyilvánításának megszűnését kimondó határozat véglegessé válásának napján.
44/V. §
(1) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására kizárólag
a) a tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott tankönyvek,
b) a nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret tantárgyakhoz készült, az önálló fejlesztésű nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvek, a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása, valamint
c) a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához készített tankönyvek esetében van lehetőség.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására vonatkozó tankönyvvé nyilvánítási eljárást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legfeljebb százötven, de legalább százhúsz nappal korábban kell kérelmezni, és a kérelemhez a tankönyvet egy példányban kell megküldeni a Hivatalnak.
(3) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása legfeljebb három alkalommal kérelmezhető, a meghosszabbítás alkalmanként legfeljebb öt évre szól.
44/W. §
(1) A tankönyvnek tankönyvjegyzékre történő felvétele iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani a Hivatal által a KIR rendszereként működtetett elektronikus rendszeren keresztül, az ott meghatározott adattartalommal. Ettől eltérően a Hivatalnak az általa kiadott és általa hivatalból tankönyvnek nyilvánított tankönyvek vonatkozásában nem kell tankönyvjegyzékre történő felvétel iránt kérelmet benyújtania. A Hivatal a KIR rendszereként működtetett elektronikus rendszeren keresztül adatlapon rögzíti a tankönyvjegyzékre vonatkozó adattartalmat.
(2) A tankönyvnek a következő tanévben alkalmazott tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelmét a kiadó február 1-jétől március 25-éig nyújthatja be a
Hivatalhoz.
(3) Az 1. melléklet tartalmazza
a) a köznevelési közismereti tankönyvekre vonatkozó legmagasabb iskolai terjesztési árakat (a továbbiakban: árkorlát),
b) a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához készített tankönyvekre vonatkozó árkorlátot,
c) az adott tanévet megelőző tanévben 1000 példánynál kisebb példányszámban rendelt nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi népismereti, valamint a nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvekre vonatkozó árkorlátot,
d) a digitális tananyagokra vonatkozó árkorlátot azzal a kivétellel, hogy a digitálisan rögzített könyv formátumú digitális tananyagra vonatkozó árkorlát a köznevelési közismereti tankönyv egyszínnyomású, adott terjedelemkategória árának 70%-a.
(4) A köznevelési intézményben folytatott szakképzésben alkalmazott tankönyv legmagasabb iskolai terjesztési árára a közismereti tankönyvekre vonatkozó árkorlátot kell alkalmazni.
(5) A nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi népismereti, valamint a nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvek tekintetében a (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a köznevelési közismereti tankönyvekre meghatározott árkorlát az irányadó.
(6) A tankönyvjegyzékre az a tankönyv vehető fel,
a) amelynek tankönyvvé nyilvánítási engedélyének időbeli hatálya legalább a rendelési időszak kezdeti időpontjában fennáll;
b) amelynek kérelmezője vállalja, hogy a tankönyv megfelel az árkorlátnak, függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés;
c) amelynek kérelmezője vállalja a tankönyv, valamint az elektronikus úton rögzített tananyag (a továbbiakban: digitális tananyag) elektronikus úton történő átadását a közreműködők részére, azok megkeresésére.
(7) A tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a tankönyvjegyzékről történő törlésről a Hivatal dönt. A Hivatal évente összeállítja a tankönyvek adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékét, és minden év március 30-áig megküldi a miniszter részére. A tankönyvjegyzéket a Hivatal közzéteszi a honlapján.
(8) A Hivatal elutasítja az adott tanévi tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha
a) az Nkt. 93/C. § (3) bekezdésében meghatározott kettő tankönyv az adott tanévi tankönyvjegyzékre már felvételre került;
b) a könyvkiadást folytató jogi személy
ba) a tankönyv árát az előző tanévben alkalmazott árhoz képest változatlan közgazdasági feltételek mellett a Központi Statisztikai Hivatal által előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex száz százalékát meghaladóan meg kívánja növelni,
bb) nem vállalja a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését.
(9) A Hivatal törli a tankönyvet a tankönyvjegyzékről, ha
a) a tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti kérelmet el kellett volna utasítani, vagy
b) a könyvkiadást folytató jogi személy a (6) bekezdésben vállalt kötelezettségeit megszegte.
44/X. §
(1) A digitális tananyag jóváhagyására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez - a 44/N. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározottakon kívül - csatolni kell
a) online digitális tananyag esetén
aa) az elérési útvonalát,
ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt,
ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát,
ad) HTML-alapú online digitális tananyag esetén a szöveges átiratát és a videó- és hangzóanyagokat adathordozón,
b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási engedéllyel rendelkező vagy a tankönyvjegyzékre felvehető tankönyv a digitális tanulás támogatása érdekében digitálisan rögzített könyv formátumban vagy online digitális tananyag formában közzétehető, amely esetekben tankönyvvé nyilvánítási eljárást nem kell lefolytatni.
(4) A (3) bekezdés szerinti online digitális tananyag legfeljebb tíz százalékban eltérhet a tankönyvvé nyilvánítási engedéllyel rendelkező tankönyv tananyagtartalmától.
(5) A (4) bekezdés szerinti digitális tananyag további interaktív vagy audiovizuális kiegészítő tananyagot tartalmazhat, az ilyen kiegészítő tananyagok esetében nem kell lefolytatni tankönyvvé nyilvánítási eljárást.
(6) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott digitális tananyagnak összhangban kell lennie az alapjául szolgáló tankönyv tananyagtartalmával.
(7) A digitálisan rögzített könyv formátumú tankönyv papíralapú változata is tankönyvvé nyilvánítható.
44/Y. §
(1) Ha az egyházi jogi személy az Nkt. 35. §-a alapján a nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatást, hit- és erkölcstanoktatást szervez, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyház kezdeményezésére a fakultatív hitoktatásban, a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott könyv az e rendeletben szabályozott eljárás mellőzésével az egyháznak a Hivatalhoz tett bejelentése alapján tankönyvnek minősül, és az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre történő felvétel lezárásáig teljesített bejelentés esetén fel kell venni az adott tanévi tankönyvjegyzékbe, ha a tankönyv ára az adott tanév vonatkozásában megfelel az árkorlátnak. A fakultatív hitoktatásban, továbbá a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön részeként kell közzétenni.
(2) A nemzetiségi oktatás nyelvének megfelelő, a nemzetiségi iskolai oktatáshoz külföldről behozott tankönyv tankönyvjegyzékre vételét az érintett országos nemzetiségi önkormányzat kérelmezi.
(3) Ha nincs a tankönyvjegyzéken a két tanítási nyelvű oktatáshoz alkalmazható tankönyv, és a Hivatal által fejlesztett tankönyv előállítására sincs lehetőség, akkor a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott tankönyvvel is biztosítani lehet az adott tanévben.
(4) A kiadó kérelmére és az Országos Nemzetiségi Tanács szakértői véleménye alapján a tankönyvjegyzékre fel kell venni azokat a nemzetiségi nevelés-oktatás céljára készített tankönyveket, amelyek tankönyvvé nyilvánítási engedélyének időbeli hatálya lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv.
(5) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában alkalmazandó tankönyvek esetében tankönyvjegyzékre felvehetők azok a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának céljára készített tankönyvek, amelyek tankönyvvé nyilvánításának időbeli hatálya lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv.

V. FEJEZET

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

45. §
(1) Ez a rendelet - (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 25. § (5) bekezdése 2012. október 2-án lép hatályba.
(4) Az V. Fejezet az Nkt. 74. § (6) bekezdésének hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések

46. §
(1) A III. Fejezetet a 2012/2013. nevelési évtől, tanévtől kell alkalmazni azzal, hogy a fenntartó 2012. szeptember 5-éig köteles a díjfizetéssel kapcsolatos fenntartói és intézményi dokumentációkat felülvizsgálni és e rendeletnek megfelelően módosítani, egyúttal a fizetési kötelezettségről az érintetteket értesíteni.
(1) A helyi önkormányzat a 21/A. § (2) bekezdésben foglaltakat 2013-ban azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet hatályba lépését követő nyolc napon belül megküldi a Hivatal és az állami intézményfenntartó központ számára a településre vonatkozó esélyegyenlőségi programját, továbbá a miniszter által 2013. április 30-ig elfogadott köznevelés-fejlesztési terv közzétételét követően módosított esélyegyenlőségi programját.
(2) A fenntartó a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzésekre fordított, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetéseket, továbbá a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető települési önkormányzat az ingatlan működésével kapcsolatos költségeit az állami intézményfenntartó központ útján első alkalommal 2014-ben közli.
47. §
(1) Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) és (4) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát, valamint a 4. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatok közül a változással érintett adatokat.
(1) Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) és (4) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát, valamint a 4. § (1) bekezdése szerinti adatok közül a változással érintett adatokat.
(1) Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát. Amíg az egyházi és magánintézmények nyilvántartása és a KIR között nem jön létre az elektronikus adatkapcsolás, addig a köznevelési intézmény is rögzítheti elektronikusan a 4. § (1) bekezdés szerinti adatokat azzal, hogy az intézménytörzsben a kormányhivatal által jóváhagyott adatok tárolhatók. A jóváhagyás beszerzéséről a Hivatal gondoskodik.
(1) Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát. Amíg az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények nyilvántartása és a KIR között nem jön létre az elektronikus adatkapcsolás, addig a köznevelési intézmény is rögzítheti elektronikusan a 4. § (1) bekezdés szerinti adatokat azzal, hogy az intézménytörzsben a kormányhivatal által jóváhagyott adatok tárolhatók. A jóváhagyás beszerzéséről a Hivatal gondoskodik.
(2) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző a 25. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét első alkalommal 2012. szeptember 5-15. között teljesíti.
(2) A 33. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja szerinti egyéb foglalkozás alatt a 2012/2013-as tanévben a napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezését is érteni kell.
(3) Az illetékes kormányhivatal és a fővárosban a főjegyző 2012. december 31-éig ellátja a 8. alcímben meghatározott feladatokat és a II. Fejezetben meghatározottak szerint működteti a pedagógusok helyettesítésére létrehozott helyettesítési rendszert. Az illetékes kormányhivatal és a főjegyző 2012. december 15-éig átadja az állami intézményfenntartó központnak a helyettesítési rendszerben nyilvántartott adatokat és okiratokat, továbbá a hatáskör megváltozásáról értesíti a helyettesítő pedagógusokat, egyidejűleg a záró jelentést készít a helyettesítés rendszer működtetéséről, amelyet legkésőbb 2013. január 5-éig megküld a miniszter részére.
(3) Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladat megvalósítása érdekében a nem állami köznevelési intézmény fenntartója köznevelési intézményenként, ezen belül foglalkoztatottanként a köznevelési alapfeladatban közreműködő foglalkoztatottakról, köznevelési alapfeladatonkénti bontásban 2013. március 20-ig közli a KIR honlapján keresztül
a) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők 2013. január havi illetményét, munkabérét és ezek járulékait, továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű rendszeres vagy jogszabály által előírt kötelező egyéb kifizetést,
b) az óraadók január havi díját,
c) annak tényét, ha az alkalmazott vezető beosztású vagy nyugdíjas,
d) a heti munkaidő mértékét,
e) az alkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, tudományos fokozatát,
f) a foglalkoztatás időtartamát, határozott idejű jogviszony esetén a jogviszony végét,
g) a tartós távollét végét,
h) azt a jellemző köznevelési alapfeladatot, amelyben az alkalmazott közreműködik.
48. §
(1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. október 31-éig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.
(1) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén jogviszonyban álló és az Nkt. 44. § (3) bekezdése szerinti személy vonatkozásában 2012. november 30-áig az 5. alcím szerint változás-bejelentést tesz.
(2) Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel, vagy ha a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.
(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti.
(4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám érvényességét nem érinti.
49. §   Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő személy - törvényi rendelkezés hiányában - nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták.
50. §   A 2023. évben a III/A. Fejezet szerint a fenntartó
a) a 37/C. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti bejelentését,
b) a 37/C. § (5) bekezdése szerinti kezdeményezését,
c) a 37/M. § (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatásról lemondását,
d) a 37/S. § (3) bekezdése szerinti támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását
a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 157. § (10) és (13) bekezdésében rögzített bérintézkedések 2023. évi végrehajtása okán 2023. október 15-éig nyújthatja be.
50. §   A Hivatal 2013. május 31-ig kialakítja a KIR minőségfejlesztési és minőségbiztosítási rendszerét.

19. Módosító rendelkezések

50/A. §
(1) A fenntartó 2013. október-december hónapra járó, átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás, tankönyvtámogatás-, és a bevett egyház hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a 2013. október 1-jei létszám alapján 2013. október 18-áig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott óvodában nevelt gyermekek után a 2013. október-december hónapokra támogatásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be. Az e bekezdés szerinti igénylés alapján az Igazgatóság hivatalból állapítja meg az október-december hónapra járó működési támogatást.
(2) Az a fenntartó, amely 2013. szeptember 1-jével új köznevelési intézményt alapít vagy vesz át, az (1) bekezdésben meghatározott igénylése során valamennyi köznevelési intézményre tekintettel közli a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. szeptember 27-én hatályos 35. § (1) és (2) bekezdése alapján a 2013. szeptember hónapra járó támogatás megállapításához szükséges adatokat.
(3) A (2) bekezdés szerinti, szeptember hónapra előlegben nem részesült fenntartó részére a 2013. szeptember és október hónapra járó (1) bekezdésben meghatározott támogatások folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.
(4) Ha a fenntartó - a (2) bekezdés szerinti fenntartó kivételével - 2013. szeptember hónapra előlegként támogatásban részesült, a 2013. január-augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján az Igazgatóság - külön kérelem benyújtása nélkül - 2013. szeptember hónapra folyósított előleggel megegyező összegű támogatást állapít meg a fenntartó részére 2013. szeptember hónapra.
(5) A kincstár - külön kérelem benyújtása nélkül - a 2013. január-augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján a 2013. szeptember hónapra folyósított előleg száztizenöt százalékának megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a fenntartó és a bevett egyház részére 2013. október hónapra 2013. október 7-éig.
(6) A (4) bekezdés alapján folyósított támogatás és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet rendezésére az éves elszámoláskor, az (5) bekezdés szerinti támogatási előleg és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.
(7) Az elszámoláskor és az ellenőrzéskor a 2013. szeptember-október hónapra vonatkozó különbözet után igénybevételi kamatot nem lehet felszámolni.
50/B. §
(1) A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény alapján
a) a 2013. január-augusztus hónapban igénybe vett támogatással a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,
b) a 2013. szeptember-december hónapban igénybe vett támogatással e rendelet
szerint számol el azzal, hogy az Igazgatóság az elszámolás során a fenntartót megillető támogatást az a) pontban meghatározott időszakra 1/12 és 7/12, a b) pontban meghatározott időszakra 1/12 és 3/12-ed részekben állapítja meg.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatokat 2013. január-szeptember hónapra megillető kiegészítő támogatás elszámolásának elbírálására, ellenőrzésére a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága illetékes.
(3) A 2013. évi támogatások elszámolása során a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet igénybevételi kamat felszámítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
50/C. §
(1) A tankönyvtámogatás igénylésekor az általános iskola első évfolyamára beiratkozott tanulók 2013. október 1-jei létszáma nem haladhatja meg a 2013/2014-es tanév első évfolyamára beiratkozott tanulók ténylétszámát. A támogatást az Igazgatóság egy összegben a 2013. októberre járó támogatással együtt folyósítja a fenntartó számára.
(2) Az állami iskola fenntartója a bevett egyházzal a nemzeti köznevelésről szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2013. (X. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését követő ötödik napig elektronikus úton közli a bevett egyház által szervezett hit- és erkölcsoktatásban 2013/2014-es tanévben részt vevő tanulók számát, az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számát az általa fenntartott köznevelési intézményenkénti, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban, a köznevelési intézmény hivatalos nevének, OM azonosítójának, székhelyének és a székhely szerinti megyének a megadásával.
50/D. §   A 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot, ha a meglévő tanulói jogviszonyok vonatkozásában ilyennel nem rendelkezik, a köznevelési intézmény 2013. december 5-éig köteles beszerezni.
50/E. §   2015. január-április hónapokra a kincstár a 2014. évre e rendelet alapján megállapított köznevelési célú támogatásokat megállapító határozat alapján, külön kérelem benyújtása nélkül - a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján megszűnt jogcímek és a 2014. december 31-éig megszűnt intézmények, feladatellátási helyek kivételével - a 2014. december hónapra folyósított támogatásnak megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a bevett egyház számára.
50/F. §   A 2015. évre az átlagbér alapú támogatások igénylésével egyidejűleg a fenntartó a fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott minősített pedagógusok 2015. január 1-jei létszámát közli az Igazgatósággal. A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.
51. §
(1) Az e rendeletben meghatározott nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatások megállapításával kapcsolatos 2016. június 30-ig benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.
(2) 2016. június 30-át követően az e rendeletben meghatározott nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatások megállapításával kapcsolatosan benyújtott fellebbezések tekintetében a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott szerv jár el.
52. §   A nem az oktatásért felelős miniszterrel kötött pedagógiai szakszolgálati feladat-ellátására vonatkozó közoktatási megállapodások és köznevelési szerződések 2016. december 31. napjával hatályukat vesztik.
52. §   Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
53. §   E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 52/2017. (III. 20.) Korm. rendelettel megállapított 38/A. § (2) bekezdése hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
54. §   E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 38/A. (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
54/A. §   E rendeletnek az egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 403/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 44/L-44/Y. § rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

55. §   E rendelet 33. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pont bl) alpontja az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
56. §
(1) E rendelet 44/L. §-a és 44/W. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 44/L. §-ának és 44/W. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
55. §   A tankerületi központ 2018. április 30-ig megküldi esélyegyenlőségi intézkedési tervét a 21. § (1) bekezdésben meghatározott szerveknek.
51. §
(1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.””
(2) Az R1. 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga.””
(3) Az R1. 10. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) E rendelet 2. §-a, 3. § (1)-(3) és (5) bekezdése, 6. §-a, 9. § e) pontja, 11. § d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.”
52. §   Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.)
a) 36. § (5) bekezdésben a „10” szövegrész helyébe a „12” szöveg,
b) 54. § (2) bekezdés a) pontjában a „20-59” szövegrész helyébe a „25-59” szöveg
53. §
(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy - az eredeti okiratok alapján - az Igazgatóság hitelesíti. Ha a fenntartó több fizetési számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a fizetési számlát, amelyre a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság a KIR adatkezelőjétől megkéri.”
(2) Az R3. 14. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladat-ellátási helyenként, intézményenként ne haladja meg a működési engedélyben meghatározott létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést az oktatásért felelős miniszter bírálja el.
(3) A Magyar Államkincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig fenntartónkénti, intézményfenntartó típusonkénti bontásban, egyházi intézmények esetében egyházanként összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. A Magyar Államkincstár biztosítja az oktatásért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét.”
(3) Az R3. 16. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a Magyar Államkincstár és az oktatásért felelős miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a fenntartó részére megküldött adatlapon intézmény feladat-ellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig számol el.
(2) Az elszámoló adatlap benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az intézménnyel jogviszonyt létesítő alkalmazottak és tanulók oktatási azonosító számát (székhelyenkénti és telephelyenkénti, valamint összesített táblázatban) az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.
(3) Az elszámolás során a fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás 1/12, 7/12, illetve 4/12 részekben kerül kiszámításra. A 14. § (4) bekezdése szerinti esetben elszámoláskor a változással érintett időszaktól függően az október 1-jei vagy a február 1-jei létszám helyett a változással érintett időszakban a hó végi létszámadatok átlagát kell figyelembe venni.
(4) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatás visszafizetésére és a 16/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kamat megfizetésére kötelezi.”
(4) Az R3. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak a döntés kézhezvételét követő tizenhatodik naptól a visszafizetés napjáig a döntés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben való megfizetésére az Igazgatóság kötelezi a fenntartót.”
(5) Az R3. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § (1) A köznevelési feladatot ellátó egyház számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az egyházi intézményfenntartók részére az Igazgatóságok által megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság) országos illetékességgel végzi.
(2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az egyházi intézményfenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember-december hónapokra határozatban - feladatonkénti, egyházi fenntartónkénti bontásban - állapítja meg a köznevelési feladatot ellátó egyház részére járó kiegészítő támogatás mértékét.
(3) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja a köznevelési feladatot ellátó egyház részére.
(4) Ha a köznevelési feladatot ellátó egyház első alkalommal válik jogosulttá az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra, köteles megküldeni:
a) a nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, ha az egyház a kért hatósági bizonyítványt nem csatolja, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a szükséges adatokat helyette beszerzi,
b) képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, valamennyi, a kiegészítő támogatással összefüggő bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.
(5) A köznevelési feladatot ellátó egyház nyilvántartást vezet arról, hogy az egyházi intézményfenntartó mely települési önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre kötött köznevelési szerződést, tett egyoldalú nyilatkozatot. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából.
(6) Az elszámolás és ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(6) Az R3. 17/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(7) Az R3. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/G. § (1) Az intézményt fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság országos illetékességgel végzi.
(2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az országos nemzetiségi önkormányzatok székhelye szerinti Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember-december hónapokra határozatban - feladatonkénti bontásban - állapítja meg az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó (1) bekezdés szerinti jogosultságát.
(3) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattól vett át intézményt és a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik, az átadás évében a települési önkormányzat által összeállított és hitelesített, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat által az átvett intézmény működési engedélyének jogerőre emelkedését követően megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó, a Magyar Államkincstár honlapján közzétett, tárgyév márciusi igénylési adatlapnak megfelelő adatsorokat tartalmazó kimutatás alapján - a július-augusztus hónapokra megállapított összeg kerül előlegként folyósításra.
(4) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó számára.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó köteles nyilvántartást vezetni arról, hogy mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre vett át intézményt. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolás és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából.
(6) Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(8) Az R3. 18/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/C. § (1) Az Igazgatóság a közoktatási intézményt július 1-jei időponttól átvevő országos nemzetiségi önkormányzat számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 127. §-ára és 39. § (5) bekezdésére figyelemmel, a közoktatási intézményt átadó települési önkormányzat által megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó 17/G. § (3) bekezdése szerinti kimutatás alapján július-augusztus hónapokra megállapított előleget egy összegben folyósítja.
(2) Ha 2011/2012-es tanévet követően az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi- és magánintézmény fenntartója nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát vagy közoktatási feladatot vett át, az Igazgatóság a fenntartó kérelmére szeptember-november hónapokra előleget folyósít, ha a fenntartónak nincs köztartozása. A fenntartó az előleg megállapításához csatolja
a) az intézményt vagy közoktatási feladatot átadó fenntartó által összeállított és hitelesített 17/G. § (3) bekezdése szerint összeállított és közzétett kimutatást és
b) a 13. § (9) bekezdése szerinti új dokumentumokat.
(3) Az október 1-jei igénylés alapján határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás, továbbá a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december hónapjában kerül sor.
(4) A fenntartó az (1)-(2) bekezdés szerinti előleg iránti igényét 2012. szeptember 15-ig nyújthatja be az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a megállapított előleget, annak utalványozását követő 5 munkanapon belül folyósítja.”
54. §   Az R3.
a) 13. § (9) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi számlaszerződésének” szövegrész helyébe a „bankszámlaszerződésének” szöveg,
b) 13. § (9) bekezdés b) pontjában a „pénzforgalmi számlájának” szövegrész helyébe a „fizetési számlájának” szöveg,
c) 13. § (9) bekezdés c) pontjában a „pénzforgalmi számlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg,
d) 14. § (1) bekezdés b) pontjában a „szeptember 15-ei” szövegrész helyébe az „október 1-jei” szöveg,
e) 14. § (7) bekezdésében a „régi” szövegrészek helyébe a „korábbi” szöveg,
f) 15. § (1) bekezdésében és a 17/B. § (3) bekezdésében a „10.” szövegrész helyébe az „5.” szöveg,
g) 16. § (8) bekezdésében „pénzforgalmi számlája ellen” szövegrész helyébe a „fizetési számlájára” szöveg,
h) 16. § (9) bekezdésében az „a Minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által” szövegrész helyébe az „általuk” szöveg,
i) 17/C. § (2), (5) és (7) bekezdésében az „a Minisztérium” szövegrész helyébe az „az oktatásért felelős miniszter” szöveg,
j) 17/C. § (3) bekezdésében az „a Minisztérium a fejezeti” szövegrész helyébe az „az oktatásért felelős miniszter az által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű” szöveg,
k) 17/F. § (3) bekezdésében az „a Minisztérium” szövegrészek helyébe az „az oktatásért felelős miniszter” szöveg
55. §
(1) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével.
(4) A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő tankerület, amelynek illetékességi területe a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények tekintetében azon megyére terjed ki, amelynek székhelyén működik. Pest megyében a megyeközponti tankerület Cegléd székhellyel működik.”
(2) Az R4. 9. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 3. § (1) bekezdése, a 8. § és a 10. § 2013. január 1-jén lép hatályba.”
(3) Az R4. 10. §-a a „központ jelöli ki” szövegrész helyett a „központot jelöli ki” szöveggel lép hatályba.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

56. §   Hatályát veszti
a) az R2. 11. § (9) bekezdése,
b) az R3. 8-12/H. §-a, 17/D. §-a, 17/F. § (6)-(8) bekezdése, 18/A. §-a, 18/B. §-a, 18/D. §-a, 18/E. §-a, 2. számú melléklete és 4-7. számú melléklete.

21. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

57. §   Nem lép hatályba az R4. 3. § (2) bekezdése és a 9. § (3) és (4) bekezdése.

1. MELLÉKLET A 229/2012. (VIII. 28.) KORM. RENDELETHEZ

1. NYILATKOZAT

a 3000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (4) bekezdése alapján

2. NYILATKOZAT

a 3000 fő lakosságszámot meghaladó települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (4) bekezdése alapján

Ebr azonosító        

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Önkormányzat neve:        
Kitöltő neve:        
Kitöltő telefonszáma        
Kitöltő emailcíme        
           

No.

Megnevezés
2011. évi
költségvetési beszámoló szerinti tényadatok
2012. évi
eredeti előirányzat
2012. évi
várható előirányzat
2013. évi
prognosztizált előirányzat

No.

Megnevezés
2011. évi
költségvetési beszámoló szerinti tényadatok
2012. évi
eredeti előirányzat
2012. évi
várható előirányzat (prognosztizált 2012. év végi teljesítési adat)
2013. évi
prognosztizált előirányzat
    1. 2. 3. 4.
KIADÁSOK