2010. évi LXXXVII. törvény

SZÍNEZŐS

2010. évi LXXXVII. törvény

a Nemzeti Földalapról

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

(1)

A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban

a)	szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,

művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;

c)	művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges.

d)	művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.

e)	a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jellegű növényházként meghatározott és az ingatlan- nyilvántartásban ekként nyilvántartott művelés alól kivett földrészlet.

f)	művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.

(2a)	E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.

(2b)

E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek - a közös tulajdonban álló földrészlet esetében az állam tulajdoni hányadának, illetve az ennek megfelelő területnek - a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.

(2d)	E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.

(2e)	E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya.

(2f)	Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az országos és helyi közúthálózat és a vasúti pályahálózat működtetéséhez használt ingatlan, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva.

(2g)	Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlan.

(3)

A Nemzeti Földalap rendeltetése:

a)	működőképes őstermelők családi gazdaságainak kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b)	a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c)	a föld magánosítása eredményeként létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

d)	birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréhez szükséges föld biztosítása;

e)	a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

f)	különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

g)	a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;

h)	a földek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;

i)	a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

j)	az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

k)	tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;

l)	az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;

m)	szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

n)	az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.

2. §

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

2/A. §

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását törvény elrendelheti az abban meghatározott szervezet részére. A törvényben kell rendelkezni a vagyonkezelésbe adás és a vagyonkezelői jog gyakorlásának feltételeiről.

3. §

(1)

A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az NFA képviseli.

(2)	A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is.

(3)

Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az NFK útján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:

a)	az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,

b)	mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,

c)	csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.

(4)	A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.

A Nemzeti Földügyi Központ

4. §

(1)	Az NFK a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

(2)	Az NFK elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFK elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3)

Az NFK elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFK elnöke, és elnökhelyettese nem lehet

a)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, vármegyei közgyűlés tagja, politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

c)	gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFK-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.

(4)	Az NFK elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

(5)	Az NFK elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései irányadók.

(6)	Az NFK elnöke a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.

(7)	Az NFK elnökhelyettese a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.

(9)	Az NFK szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.

6. §

A miniszter a 3. §-ban foglaltakon túl

a)	kiadja az NFK alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;

b)	gyakorolja az NFK elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFK elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat;

c)	jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;

d)	előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;

e)	dönt az NFK költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;

f)	kinevezi a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) elnökét és tagjait;

g)	jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.

7. §

Az NFA elnöke

(1)

Az NFK elnöke

a)	vezeti az NFK-t;

b)	javaslatot tesz a miniszternek az NFK elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;

c)	az NFK alkalmazottai felett, valamint - a kinevezés és a felmentés kivételével - az NFK elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

d)	a 8. § (1) bekezdés d)-f) és h) pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának figyelembevételével - a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;

e)	a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFK-t érintő kötelezettség-vállalásról;

f)	elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFK államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;

g)	képviseli az NFK-t harmadik személyekkel szemben;

i)	felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;

j)	felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek naprakész nyilvántartásáért;

k)	felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek törvényes, szakszerű, hatékony és gazdaságos hasznosításáért;

l)	meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját.

m)	a Tanács titkára.

(2)	Az NFK elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

8. §

(1)

A Tanács:

a)	elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos - a földbirtok-politikai irányelveken alapuló - középtávú stratégiai tervét;

b)	érvényre juttatja az NFK-nak a Nemzeti Földalap feletti tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;

c)	véleményezi - a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján - az NFK által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;

d)	dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot;

e)	dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;

f)	dönt a 20. § (1) és (2) bekezdése, és a 21. § (2), (3), (3a) és (3d), valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes ingatlanforgalmi értéke eléri az 5 millió forintot;

h)	az MNV Zrt.-vel vagy - a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH-val közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint;

i)	javaslatot tesz az NFK elnöke által előterjesztett és a d)-f) és h) pontokba foglalt esetek alá nem tartozó, a földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben.

(2)	A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

(3)

A Tanács tagja - a Tanács elnöke és az NFK elnöke kivételével - tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül. A Tanács elnöke tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.

9. §

(1)	A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.

(2)	A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.

(3)	A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.

(5)	A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFK működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.

(6)

A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFK honlapján történő közzétételéről az NFK elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

10. §

(1)	A Tanács elnökét és további hat tagját a miniszter nevezi ki.

(2)

A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:

a)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

c)	olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFK-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.

(3)	A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

11. §

(1)

Az NFK elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződést az NFK-val nem köthet.

(3)	Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.

(4)	Az NFK elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

12. §

(1)	Az NFK elnöke, a Tanács tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(2)

Az NFK elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFK-val szemben a jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács tagjai - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFK-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.

13. §

(1)

A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a)	lemondással,

b)	felmentéssel,

c)	kizárással,

d)	elhalálozással.

(2)	A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.

(3)	A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4)

Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja:

a)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b)	a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

(5)	A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

A Nemzeti Földügyi Központ tevékenységének ellenőrzése

14. §

(1)	A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása

15. §

(2)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.

(3)

A földbirtok-politika irányelvei:

a)	a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;

b)	őstermelők családi gazdaságainak kialakítása és megerősítése;

c)	környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;

a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e)	a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;

f)	a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;

g)	a földpiac élénkítése és szabályozása;

h)	az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása;

i)	a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

j)	minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;

k)	termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;

l)	a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas földek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;

m)	a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;

n)	művelési-ág váltás támogatása;

o)	a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

p)	a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;

q)	szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;

r)	pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;

s)	különleges rendeltetésű gazdaságok (különösen oktatási, kutatási, büntetés-végrehajtási intézetek), továbbá mintagazdaságok működéséhez kedvezményes föld biztosítása;

t)	a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet részére föld kedvezményes biztosítása.

(4)

A Nemzeti Földalapba kerül a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, ha

a)	az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy

b)	az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.

15/A. §

(1)

A mintagazdaság olyan, a miniszter javaslata alapján a Kormány által határozatban kijelölt földműves, vagy mezőgazdasági termelőszervezet, amely a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával, az integrációs kapcsolatok erősítésével, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a technológia fejlesztésével és a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzésével, használatával, állami és nem állami tulajdonban álló földön gazdálkodva a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelését, a meglévő növekedési tartalékok kiaknázását szolgálja, és megfelel a (2), a (2a) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak.

(2)

Mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:

több vármegyére kiterjedő, mikro- és kisvállalkozásokat is magában foglaló, az alapanyag piaci árkockázatát kiegyenlítő mechanizmust is tartalmazó, legalább öt éve működtetett, a teljes termékpályát átfogó integráció keretében abból a célból tenyészt, tart, illetve vásárol fel állatot, hogy azokat részvételével feldolgozzák;

b)	részt vesz a teljes termékpályát átfogó integráció keretében előállított termékek piacbővítésében, ennek érdekében szorosan együttműködik a termékeit feldolgozó vállalkozással a stratégia meghatározásában, napi üzemszervezésben, logisztikában, minőségpolitikában;

c)	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősül;

d)	tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységben vesz részt;

e)	tevékenysége bekapcsolható a közép- és a felsőfokú agrárszakmai oktatás legalább egy szintjébe.

(2a)	Földműves mintagazdasággá a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban foglalt feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állam vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:

magas színvonalon tenyészti a tevékenységi körébe utalt védett őshonos és egyéb állatfajtákat, fenntartja azok állami vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi tulajdonban álló állományát, a fajta tenyésztési céljának és az állam érdekének megfelelően gazdálkodik a rábízott állatállománnyal, megőrzi és javítja e fajták genetikai értékét, illetve gazdálkodását a természetvédelem érdekei mentén folytatva kiemelten hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez;

b)	egészben vagy részben állami tulajdonban lévő földeken való gazdálkodásból származóan biztosítja a mindenkori állatállomány magas szintű fenntartásához szükséges takarmány-szükségletet;

c)	részt vesz a magyar állattenyésztés - ideértve a halgazdálkodást is - kulturális és idegenforgalmi célú bemutatásában.

16. §

(1)	E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.

(2)

Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel vagy cserével megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFK részére át kell adni.

(6)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFK a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.

(6a)

Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFK az erre a területre eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(7)

Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam

a)	mint törvényes örökös szerez tulajdonjogot, akkor az MVH,

b)	végintézkedés alapján szerez tulajdonjogot, akkor az MNV Zrt.

a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vételt az egyoldalú nyilatkozat szolgálja, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül. E bekezdés szerinti, tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó, e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

16/A. §

(1)

Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről - a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFK-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül - megállapodást köt az NFK-val.

(2)	Az ingatlanügyi hatóság az NFK kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFK-nak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.

(3)

A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFK viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFK a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.

(3a)

A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett területet az NFK állandó jellegű növényház megvalósítása céljából kívánja hasznosítani, úgy a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ideértve a szükséges változási vázrajz készítését - kapcsolatban felmerült költséget az állandó jellegű növényházat megvalósító beruházó viseli, de az elszámolt és kimutatott költség összege az ingatlan hasznosításáért járó ellenszolgáltatás összegébe beszámítható.

(3b)

A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ideértve a szükséges változási vázrajz készítését - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költséget az ingatlan használója a hasznosítási szerződésben előzetesen is átvállalhatja.

(4)

Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület - ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is - nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFK-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFK részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó véglegessé vált ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.

17. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a)	a jogosultak adatai körében a vevő, a csereszerződést kötő fél, a haszonbérlő, a vagyonkezelő, az erdőgazdálkodó és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy, továbbá a tulajdonosi hozzájárulás jogosultjának a (2) bekezdésben meghatározott adatait,

b)	a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vagyonnyilvántartás tartalmazza

természetes személy esetében

aa)

nevét,

ab)	születési nevét,

ac)	anyja születési nevét,

ad)	születési helyét és idejét,

ae)	állampolgárságát,

af)

lakcímét,

ag)	értesítési címét,

ah)	telefonszámát,

ai)	elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,

aj)	adóazonosító jelét, adószámát,

ak)	személyi azonosítóját,

al)	személyi igazolvány számát,

am)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

an)	földműves nyilvántartásba vétel határozatszámát,

ao)	agrárkamarai nyilvántartási számát,

ap)	számlavezető pénzintézetének nevét,

aq)	bankszámlaszámát,

ar)	őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát;

gazdálkodó szervezet esetében

ba)

cégnevét,

bb)	cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozása esetében a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével,

bc)	székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét,

bd)	elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,

be)	adószámát,

bf)	statisztikai azonosítóját,

bg)	a bejelentett törvényes képviselője teljes nevét, anyja nevét, lakcímét és elérhetőségeit,

bh)	agrárkamarai nyilvántartási számát,

bi)	számlavezető pénzintézetének nevét, bj) bankszámlaszámát.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelés célja a hasznosítási szerződésekkel, valamint a kiadott tulajdonosi hozzájárulásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátása, ennek körében a hasznosítási szerződések teljesítésének tulajdonosi ellenőrzése, a szerződéses jogviszonyból származó ellenérték-fizetési kötelezettséghez szükséges intézkedések megtétele, a szerződések feltételeinek felülvizsgálata és az indokolt szerződésmódosítások kezdeményezése, a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása, a tulajdonosi hozzájárulás alapján végzett tevékenység ellenőrzése, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó bírósági és hatósági eljárások lefolytatása, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok hasznosítottságával kapcsolatos statisztikai célú kimutatások elkészítése.

(4)

Az NFK az eljárásai során - azok lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - jogosult a törvény által üzleti titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatok megismerésére, valamint azoknak a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosításával kapcsolatos nyilvános versenyeztetési és versenyeztetés mellőzésével történő eljárások, továbbá a tulajdonosi ellenőrzés körébe tartozó eljárások eredményes lefolytatása érdekében történő felhasználására.

17/A. §

(1)

A 17. §-ban meghatározott vagyonnyilvántartásban az eszközök között nyilvántartott vagyon esetén, az e törvény hatálya alá tartozó földrészletek értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha azok értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. Ebben az esetben az állami tulajdonban álló földrészletet érték helyett a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban szereplő térmértékegységen és aranykorona-értéken szükséges nyilvántartani.

(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlant vagyonkezelésbe adja az NFK, a vagyonkezelő a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően vezetett vagyonnyilvántartásában azt az (1) bekezdés szerint tartja nyilván.

17/B. §

Az NFK köteles az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdonában lévő területek vonatkozásában a vadászterületeket nyilvántartani, azok határainak változását figyelemmel kísérni.

18. §

(1)

Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, kompenzációs tulajdonszerzési szerződéssel, haszonbérbe adással, az (5) bekezdés szerinti megbízással, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződéssel, többlethasználati megállapodással, erdőgazdálkodási haszonbérbe adással, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés útján, továbbá vagyonkezelésbe adással, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításáról rendelkező szerződéssel, mintagazdasági földhasználati szerződés útján vagy cserével hasznosítja. A (9) bekezdésben, valamint a 21. és 22. §-ban meghatározott kivételekkel az NFK Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe, erdőgazdálkodási haszonbérbe vagy köthet erdőgazdálkodási integrációs szerződést.

(1a)	Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(1b)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait - ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket - nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.

(1c)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel - az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.

(1d)	A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően - függetlenül a beruházás értékétől - a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg.

(1e)	A mintagazdaságnak minősülő haszonbérlővel fennálló haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 50 évre meghosszabbítható.

(1f)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként használ.

(1g)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során az (5) bekezdésében meghatározott megbízási szerződés és a 20/A. §-ban meghatározott mintagazdasági földhasználati szerződés jogosultjai tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként használ.

(1h)

Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet árverés útján történő értékesítése során az elővásárlásra jogosult e jogát az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat személyesen és haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.

(2)	Az eladás, a haszonbérbe adás és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni.

(3)	Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.

(4)

Addig, amíg az NFK a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint - a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.

(5)

Az NFK megbízási szerződést köthet a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.

(6)	Ha az NFK vagy jogelődje a (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.

(7)

Haszonbérleti szerződés vagy az (5) bekezdés szerinti megbízási szerződés alapján gyakorolt használati jogosultságért ellenértékként - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - legalább a földnek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelme kétezer- ötszázszorosának megfelelő forint összegű éves díjat kell fizetni.

(8)

Ha a haszonbérleti szerződés alapján a használati jogosultság megszerzéséért a haszonbérlő ellenértéket fizetett, annak a haszonbérleti jogviszony - haszonbérleti szerződés szerinti - teljes időtartamából egy évre arányosan számított részét az évente fizetendő haszonbér összegébe bele kell számítani.

(8a)

Ha az állam tulajdonában álló és haszonbérbe adással hasznosított ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület cserével történő megszerzéséhez szükséges, az NFK a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(9)	Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény alapján az NFK kompenzációs tulajdonszerzési szerződést köt.

19. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)	az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d)	állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;

e)	az NFK-val szemben 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

(1a)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél

a)	felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,

b)	végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon.

(2)	Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFK jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFK a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.

19/A. §

(1)	A vagyonkezelői jog alapításához - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vagyonkezelési szerződés szükséges.

(2)

A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFK és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben - ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.

(3)

A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek, a vizek és vízilétesítmények fenntartását közvetlenül szolgáló földrészletek kezeléséért felelős vízügyi igazgatási szervek és az e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(4)	A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.

20. §

(1)

Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:

a)	költségvetési szervvel,

b)	többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy

c)	olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.

d)	olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, amelynek elsődleges feladata felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, valamint működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása.

e)	felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, agrárágazathoz kapcsolódó oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.

f)	a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.

(2)	Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti.

(2a)

A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alapító okiratban vagy jogszabályban meghatározott, agrárágazathoz kapcsolódó oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatot - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet - közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését felsőoktatási intézmény is végezheti.

(3)	Közvetlenül a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv kivételével központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(4)

A (2) bekezdés alkalmazásában 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni a Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társaságot, valamint költségvetési szervnek kell tekinteni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 2. § (1) bekezdésében nevesített Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet.

(5a)

Határozatlan időtartamra köthető vagyonkezelési szerződés

a)	az erdőre és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;

b)	a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel;

c)	az állami génmegőrzési feladatot ellátó intézménnyel;

d)	az állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fenntartási alapfeladatainak ellátását közvetlenül szolgáló földterületre vízügyi igazgatási szervvel, vagy

e)	a 21. § (3d) bekezdésében meghatározott intézménnyel, az ott meghatározott esetben.

(5)

Vagyonkezelési szerződés - az (5a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.

(6)	A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7)

Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges, kivéve, ha a vagyonkezelő a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság. A vagyonkezelő - a honvédelmi rendeltetésű erdők kivételével - az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdésben meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet részére használatába adhatja.

20/A. §

(1)	Mintagazdasági földhasználati szerződés köthető az e törvény szerinti mintagazdasággal.

(1a)	Mintagazdasági földhasználati szerződést köthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is a kizárólagos tulajdonában álló vagy általa létesített, illetve fenntartott, e törvény szerinti mintagazdasággal azon földekre, amelyekre közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga áll fenn.

(2)	A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 50 év lehet.

(3)

A mintagazdasági földhasználati szerződés alapján a használó jogosult a szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára, valamint hasznai szedésére, és köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá a használatért díjat fizetni. A használó a földrészletet nem adhatja más használatába és nem terhelheti meg.

(4)

A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés rendkívüli felmondással a gazdasági év végére kizárólag akkor mondható fel, ha

a)	a mintagazdaság nem felel meg az e törvény szerinti mintagazdaság követelményeinek;

b)	a mintagazdaság az ellenszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette;

c)	a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamelyik esemény következett be;

d)	a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte.

(5)	A mintagazdasági földhasználati szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

20/B. §

(1)

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a (2) bekezdésben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén - a 18. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nyilvános pályáztatás mellőzésével - természetvédelmi kijelölés útján is köthet a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó rét, legelő (gyep) művelési ágú, továbbá többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú birtoktesthez kapcsolódó szántó művelési ágú földrészlet vonatkozásában haszonbérleti szerződést.

(2)

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet természetvédelmi kijelölés útján akkor adhatja haszonbérbe, ha a használati jogosultságot szerző fél

a)	a használatba adni tervezett földterület vagy annak területi mértékben meghatározott minimum 80%-a tekintetében földhasználónak vagy volt földhasználónak minősül;

b)	a természetvédelmi kijelölés alapjául szolgáló jogviszonyt érintően, a kijelölést megelőző 3 éven belül, szerződésszegést nem követett el;

c)	a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel szemben 120 napot meghaladó tartozással nem rendelkezik, továbbá nem merül fel vele szemben a 19. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok;

d)	felelősségét 3 éven belül természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen nem állapították meg és vele szemben a kijelölést megelőző 3 éven belül természetvédelmi bírság nem került kiszabásra;

e)	büntetőjogi felelősségét a kijelölést megelőző 7 éven belül környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntette miatti jogerős ítélet nem állapította meg;

f)	felelősségét a kijelölést megelőző 5 éven belül a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartás miatt jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés nem állapította meg; és

g)	legeltetéses hasznosítást igénylő föld vonatkozásában legalább 3 éve rendelkezik a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal.

(3)

A (2) bekezdés a) alpontja alkalmazásában volt földhasználónak az a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki vagy amely a természetvédelmi kijelölés tárgyát képező földet vagy annak területi mértékben meghatározott legalább 80%-át a kijelölést közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül a 18. § (1) bekezdése szerinti jogcímeken használta.

(4)

A (2) bekezdés a) alpontja alkalmazásában földhasználónak az a természetes személy vagy mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki vagy amely a természetvédelmi kijelölés tárgyát képező földet vagy annak területi mértékben meghatározott legalább 80%-át legalább 3 éve a 18. § (1) bekezdés szerinti jogcímeken használja.

(5)	Az (1) bekezdés szerinti természetvédelmi kijelölés útján történő haszonbérbe adás időtartama legfeljebb 25 év lehet.

(6)

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a természetvédelmi kijelölés útján megkötött haszonbérleti szerződést - a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának általános szabályain túlmenően - azonnali hatállyal felmondja, ha

a)	a haszonbérlő a jogviszony fennállása alatt a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg és azt vagy azokat a felszólítástól számított 30 napon belül sem teljesíti;

b)	a haszonbérlő az érintett terület használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény- és feltételrendszert nem teljesíti, illetve a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.

(7)

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a haszonbérleti szerződést legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a gazdasági év végére felmondhatja, ha a természetvédelmi kijelölés útján haszonbérbe adott földterület természetvédelmi szempontú minősége a felek érdekkörén kívül álló okból oly mértékben megváltozott, hogy a haszonbérleti szerződésben foglaltak szerinti természetvédelmi célú területkezelési feladatok ellátásának indokoltsága már nem áll fenn.

(8)	A (7) bekezdés alkalmazásában a természetvédelmi célú területkezelési feladatok ellátásának indokoltsága alatt a földterület művelési ágának megfelelő, természetvédelmi ágazati szabályok figyelembevételével, természetvédelmi értékének megőrzése mellett történő hasznosítását kell érteni.

21. §

(2)	Az NFK telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.

(3)

Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés

a)	olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat,

b)	olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet,

- ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is - olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletben fennálló állami tulajdoni hányadnak megfelelő területre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át,

d)	az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett, állandó jellegű növényházként nyilvántartott földrészletre,

e)	olyan halastóként hasznosítható ingatlanra, amely esetében kizárólag a tómeder áll állami tulajdonban.

(3a)

Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely

a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;

b)	nem haladja meg a 10 hektárt.

(3b)	Települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak a (3a) bekezdés alapján szerezheti meg.

(3c)

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.

(3d)

Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, agrárszakképzési centrummal, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.

(4)	Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.

(4a)

Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok hasznosítására.

(5)

A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFK és az érintett önkormányzat szerződést köthet.

(6)

Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási célú földcsere vagy csere, illetve átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni.

(7)	E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

21/A. §

A 21. § (3a) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelésbe, valamint tulajdonba adás esetén a szerzési feltételként előírt közérdekű cél fennállását - annak megnevezésével vagy megjelölésével - az önkormányzat a képviselőtestületi határozatával igazolja.

22. §

(1a)	Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére

ingyenesen vagyonkezelésbe adható

aa)	kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt közérdekű cél megvalósítása érdekében,

ab)	szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából,

ingyenesen tulajdonba adható

ba)	temető létesítése és bővítése céljából,

bb)	abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt.

bc)	törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.

(2)

A vagyonkezelésbe vagy temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás, továbbá azon esetek kivételével, amikor a közérdekű cél megvalósításához a földrészlet mező- vagy erdőgazdasági művelésben tartása szükséges - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, vagy erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott véglegessé vált határozat.

(3)	E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFK javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4)

A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.

22/A. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye számára oktatási vagy szociális feladatok ellátásának elősegítése érdekében

a)	ingyenesen tulajdonba;

b)	ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

(2)	A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

23. §

(1)	A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFK előzetes hozzájárulásával lehet.

(2)

A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására e törvényt az Evt. előírásaival összhangban kell alkalmazni. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

23/A. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

a)	az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az NFK részére, és

b)	a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit.

(2)

Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében a Nemzeti Földalapba tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

24. §

(1)	A földrészlet tulajdonosa az NFK-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.

(2)	Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza, kivéve, ha az ingyenesen felajánlott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy az ingatlan tulajdoni lapján nem szereplő, de a földrészlet természetbeni állapotával összefüggő, a mindenkori tulajdonos számára anyagi ráfordítást igénylő, vagy hatóság által véglegesen megállapított teherrel érintett.

24/A. §

Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFK legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését.

25. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási és vételi jogot az ott meghatározott módon az NFK gyakorolja.

26. §

(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFK hirdeti meg.

(2a)	A pályázati eljárás során a pályázók kötelesek igénybe venni az NFK által üzemeltetett elektronikus pályázati rendszert.

(2)	A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra vagy a haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFK internetes honlapján, legalább harminc napra hirdetmény formájában, közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.

(3)	Az NFK a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.

(4)	A földrészlet eladására, haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

28. §

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkezők kártalanítására, az öntözési infrastruktúra fejlesztésére, a 15. §-ban foglaltak megvalósítására vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani.

29. §

Ha az NFK-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.

29/A. §

Az NFK-val kötött szerződésben meghatározott, az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege vagy annak fennmaradó része adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

30. §

(1)

A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a)	a személyes adatok közül az NFK-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;

b)	a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;

c)	az ellenszolgáltatás összege;

d)	az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;

e)	a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;

f)	haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.

(4)	A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - minősített adatra.

31. §

(1)

Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészletet az NFK egyoldalú nyilatkozatával átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2)

Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK a földrészlet magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkező törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére egyoldalú nyilatkozattal történő átadásáról és annak a vagyonnyilvántartásából való kivezetéséről. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2a)

Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó (1), illetve (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

(3)

A Nemzeti Földalapba és a magyar állam tulajdonába bármely jogcímen kerülő, e törvény hatálya alá tartozó földrészletekre vonatkozóan az ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonjog bejegyzése iránt folyó ingatlan-nyilvántartási eljárásban az állam tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásakor az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített - a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó - nyomtatványt nem kell benyújtani.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításával összefüggő szabályok

31/A. §

(1)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: beruházás) való érintettségről az NFK - az építtető útján - értesíti a földrészlet használóját.

(2)

Ha a beruházás miatt telekalakítás válik szükségessé, a telekalakítás a földrészlet hasznosítására irányuló szerződést és a földrészlet birtoklásához való jogot nem érinti, a szerződés a telekalakítás folytán létrejövő új földrészletekre marad fenn. Az építtető köteles telekalakítás útján a beruházáshoz szükséges, általa közvetlenül érintett földrészletek kialakításáról, szükséges megosztásról gondoskodni.

(3)	Az építtető a beruházással közvetlenül érintett területre vonatkozóan a termőföld más célú hasznosításának megkezdése tárgyában az ingatlanügyi hatósághoz intézett bejelentéséről haladéktalanul köteles értesíteni az NFK-t.

(4)

Az NFK a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül megküldi a földrészlet használójának a beruházással közvetlenül érintett földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés megszüntetése vagy - fennmaradása estén - annak módosítása tárgyában a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló ajánlatot tartalmazó egyezségi javaslatát.

(5)

Ha a földrészlet használója az egyezségi javaslat közlésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a szerződés megszüntetéséről vagy módosításáról szóló egyezségi javaslat elfogadásáról vagy ahhoz nem járul hozzá, az NFK értesíti a beruházással közvetlenül érintett földrészlet használóját a termőföld más célú hasznosításának építtető általi megkezdéséről.

(6)

Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozott, a földrészlet hasznosítására irányuló szerződés és a földrészlet használójának a birtokláshoz való joga e törvény erejénél fogva az egyezségi javaslat elfogadására nyitva álló határidő elteltét követő 15. napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséhez a földrészlet használójának elfogadó nyilatkozatára nincs szükség. Ellenkező esetben a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek megszűnése csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozóan következik be, és a szerződés a beruházással közvetlenül nem érintett földrészletre a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosításával fennmarad. Az arányosításnak megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot az NFK a (4) bekezdés szerint köteles megküldeni a földrészlet használójának.

31/B. §

(1)	A jogviszony 31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnése esetén az e § szerinti kártalanítás jár a földrészlet használójának. A kártalanítás pénzben történik, azt a magyar állam javára és nevében eljáró építtető fizeti.

(2)

A jogviszony megszűnésével kapcsolatos értékveszteséget és költséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni különösen

a)	mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba bocsátás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét,

b)	erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, kivéve, ha a hasznosításra vonatkozó szerződés alapján az nem a földrészlet használóját illeti.

(3)	A lábon álló és függő termés értékéből, valamint a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.

(4)	Ha a jogviszony megszűnése következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a földrészlet használója elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag vagy más évelő növényzet értékét a kártalanítás értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5)	Ha a beruházással érintett terület erdő és a jogviszony megszűnésének évére vonatkozóan az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlására, lehetőség szerint biztosítani kell e haszonvételek gyakorlását.

(6)

A jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségként meg kell téríteni

a)	a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák, és az egyéb ráfordítások költségét;

b)	a jogviszony megszűnésének évében járó földalapú támogatás összegét.

(7)	A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni a kártalanításra jogosult fizetési számlájára történő átutalással. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítási összeget fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.

Záró rendelkezések

32. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;

b)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;

c)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;

d)	a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait.

e)	a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.

f)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait.

g)	a 18. § (8a) bekezdése szerinti kompenzáció meghatározásának szabályait.

33. §

E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

34. §

(1)

A miniszter az NFK megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint az NFK elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és - a jelölő miniszterekkel együtt - tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megválasztja.

(2)

Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az NFK a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFK e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.

(3)

A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.

a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan 2010. augusztus 31-i fordulónappal 2010. november 30. napjáig közbenső mérleget, vagyonmérleget és a közvetlenül kezelt eszközöket és forrásokat alátámasztó leltárt készít azzal, hogy a közbenső mérleg mérlegkészítési időpontja 2010. szeptember 30. napja,

feladata az e törvény hatálya alá tartozó, az MNV Zrt. közvetlenül kezelt eszközei közé nem tartozó ingatlanok nyilvántartása 2010. december 31. napjáig azzal, hogy ezen vagyonra vonatkozóan a beszámoló, a vagyonmérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítésére a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján - a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan - az MNV Zrt. saját vagyonával és a rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kerül sor,

c)	elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,

d)	a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatást készít,

e)	a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,

f)	a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,

g)	a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFK-val 2010. december 31. napjáig elszámol.

(4)	A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az NFK részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFK a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.

(6)	Az ingatlanügyi hatóság az NFK kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(6a)	Az ingatlanügyi hatóság az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH közös kérelmére gondoskodik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(7)	Az ingatlanügyi hatóság a (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését - a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően - kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.

34/A. §

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. július 1-jén átalakulással megszűnik. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódja az NFK.

35. §

(1)

E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(2)	Az 21. § (6) bekezdése nem alkalmazható az e törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződés meghosszabbítása, valamint a haszonbérleti jogviszony helyébe lépő mintagazdasági földhasználati szerződés megkötése során.

36. §

E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. §-ával megállapított 18. § (1c) bekezdését, 2. §-ával módosított 20. § (2) és (7) bekezdését, 3. § (2) bekezdésével módosított 21. § (6) bekezdését, 5. §-ával módosított 31. §-át a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

37. §

Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) hatálybalépése előtt megkötött és a Mód2tv. hatálybalépésekor fennálló, a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít.

38. §

(1)

A „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 2016. évi CVI. törvény (a továbbiakban: FAGtv.) hatályba lépését követően a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, valamint a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon - 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet kivételével - harmadik személy javára osztott tulajdon nem létesíthető.

(1a)	Az (1) bekezdés alapján létesített osztott tulajdon esetén az önálló ingatlan tulajdonjogát a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet - az állam javára történő értékesítést ide nem értve - nem idegenítheti el.

(2)	A FAGtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő értékesítési eljárások során az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

39. §

E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett földterületre a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kötött, földrészlet hasznosítására irányuló jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a 31/A. § (1) bekezdése szerinti értesítésre a Módtv1. hatálybalépését követően kerül sor.

48. §

E törvény

a)	1-3. §-a, 18-23/A. §-a, 35. § (2) bekezdése, 36. §-a és 38. § (1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,

b)	25. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

A jogszabály 2010. augusztus 12-én jelent meg a Magyar Közlöny 131. számában.
hatályba lépett 2010. szeptember 1-jén.

A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. augusztus 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 25-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. április 19-én lépett hatályba.A szakasz 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2012. április 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 14-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 20-án lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2015. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. május 1-jén lépett hatályba. 2021. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 1-jén lépett hatályba. 2021. május 1-jén lépett hatályba. 2021. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2020. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2021. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. április 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 11-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 23-án lépett hatályba.A szakasz 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. november 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba. 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 23-án lépett hatályba.A szakasz 2015. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2016. november 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 5-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2013. május 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2010. évi LXXXVII. törvény

a Nemzeti Földalapról

Általános rendelkezések

1. §

(1)	A Nemzeti Földalap, mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége.

(2)	E törvény alkalmazása során a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmán a termőföldről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(3)

A Nemzeti Földalap rendeltetése:

a)	működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b)	a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c)	a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

d)	birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;

e)	a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

f)	különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

g)	a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;

h)	a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;

i)	a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

j)	az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

k)	tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;

l)	az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;

m)	szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

n)	az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.

2. §

A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

3. §

A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot az NFA képviseli.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

4. §

(1)	Az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

(2)	Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA két elnökhelyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3)

Az NFA elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFA elnöke, és elnökhelyettese nem lehet

a)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b)	a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) tagja;

c)	gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződéses viszonyban áll.

(4)	Az NFA elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

(5)	Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(6)	Az NFA elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(7)	Az NFA elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.

(8)	Az NFA feladatait központi szervezete és területi (megyei) szervezeti egységei útján látja el.

(9)	Az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.

5. §

A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtokpolitikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell az ellenőrző bizottság és a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) észrevételeit.

6. §

A miniszter a 3. §-ban és az 5. §-ban foglaltakon túl

a)	kiadja az NFA alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;

b)	gyakorolja az NFA elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFA elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat;

c)	jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;

d)	előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;

e)	dönt az NFA költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;

f)	kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott tagjait;

g)	jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.

7. §

(1)

Az NFA elnöke

a)	vezeti az NFA-t;

b)	javaslatot tesz a miniszternek az NFA elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;

c)	az NFA alkalmazottai felett, valamint - a kinevezés és a felmentés kivételével - az NFA elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

d)	a 8. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának figyelembevételével - a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;

e)	a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;

f)	elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFA államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;

g)	képviseli az NFA-t harmadik személyekkel szemben;

h)	kapcsolatot tart az ellenőrző bizottsággal;

i)	felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;

j)	felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek naprakész nyilvántartásáért;

k)	felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek törvényes, szakszerű, hatékony és gazdaságos hasznosításáért;

l)	meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját.

(2)	Az NFA elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

8. §

(1)

A Tanács:

a)	elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos - a földbirtok-politikai irányelveken alapuló - középtávú stratégiai tervét;

b)	érvényre juttatja az NFA tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;

c)	véleményezi - a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján - az NFA által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;

d)	dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt;

e)	dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;

f)	dönt a 21. § (3)-(6) bekezdése szerinti jogügyletekről;

g)	véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámoló tervezetét.

(2)	A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

(3)	A Tanács tagjai - a Tanács elnökének és az NFA elnökének kivételével - tevékenységükért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek. A Tanács elnöke tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.

9. §

(1)	A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.

(2)	A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.

(3)	A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.

(4)	A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az ellenőrző bizottság tagja.

(5)	A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFA működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.

(6)

A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFA honlapján történő közzétételéről az NFA elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

10. §

(1)

A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki, további tagjai:

a)	az NFA elnöke;

b)	a miniszter által kinevezett személy;

c)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy;

d)	a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy.

(2)

A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:

a)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, miniszter, államtitkár, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b)	az ellenőrző bizottságának tagja;

c)	olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződéses viszonyban áll.

(3)	A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

11. §

(1)

Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.

(2)

Az NFA ellenőrző bizottság tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.

(3)	Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.

(4)

Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

12. §

(1)	Az NFA elnöke, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(2)

Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács és az ellenőrző bizottság tagjai - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.

13. §

(1)

A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a)	lemondással,

b)	felmentéssel,

c)	kizárással,

d)	elhalálozással.

(2)	A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.

(3)	A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4)

Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja:

a)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b)	a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

(5)	A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése

14. §

(1)	A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(2)

Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve menti fel. Az ellenőrző bizottság egy-egy tagját

a)	az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

b)	az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

c)	az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

d)	az országos önkormányzati érdekszövetségek és

e)	a Magyar Agrárkamara

által jelölt természetes személyek közül kell megválasztani.

(3)

Az ellenőrző bizottság tagja magyar állampolgár lehet. Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet:

a)	országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b)	az NFA elnöke, elnökhelyettese, alkalmazottja;

c)	a Tanács tagja;

d)	olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy olyan magánszemély, illetve ezek jogi képviselője, aki az NFA-val szerződéses viszonyban áll.

(4)	Az ellenőrző bizottság tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

(5)	Az NFA elnöke és elnökhelyettese, a Tanács tagja a megbízatása megszűnésétől számított két évig nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.

(6)	Az ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és a tagok többségével elfogadott ügyrend szerint működik.

(7)

Az ellenőrző bizottság tagja a feladatának ellátása érdekében jogosult az NFA és a Tanács elnökétől tájékoztatást kérni, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon és határidőben kell teljesíteni. Az ellenőrző bizottság tagja jogosult - a titokvédelmi szabályok betartása mellett - bármely, az NFA tevékenységével kapcsolatos iratba betekinteni, azokat - szükség esetén szakértő bevonásával - megvizsgálhatja.

(8)	Az ellenőrző bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig beszámolót készít a miniszter részére.

(9)	Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint az NFA tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam érdekeit, ezt köteles jelezni a miniszternek.

(10)	Az ellenőrző bizottság véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámolót.

(11)	Az ellenőrző bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az NFA gondoskodik.

(12)

Az ellenőrző bizottság üléséről összefoglaló készül, amely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá az ellenőrző bizottság által hozott döntést tartalmazó iratoknak az ellenőrző bizottság elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása

15. §

(1)	A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú termőföld, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület (a továbbiakban együtt: földrészlet).

(2)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.

(3)

A földbirtok-politika irányelvei:

a)	a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;

b)	családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;

c)	környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;

e)	a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;

f)	a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;

g)	a földpiac élénkítése és szabályozása;

h)	az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;

i)	a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

j)	minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;

k)	termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;

l)	a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;

m)	a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;

n)	művelési-ág váltás támogatása;

o)	a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

p)	a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;

q)	szociális földprogram támogatása;

r)	pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;

s)	különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás.

16. §

(1)	E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.

(2)	Az állam javára kisajátított, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba.

(3)

(4)

Ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan a tényleges művelési ág megállapítása alapján e törvény hatálya alá tartozik, a honvédelemért felelős miniszter azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra eső hányadát a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti.

(5)

A (4) bekezdésben foglalt tényleges művelési ág megállapításának feltétele, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen. E bekezdésben foglalt mentesítéssel összefüggésben felmerült költségeket a Magyar Honvédség viseli.

(6)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFA a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.

(7)

Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes örökös tulajdonjogot szerez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészletet átadja az NFA-nak.

17. §

(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az NFA naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.

(2)	A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.

18. §

(1)

Az NFA - a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet

a)	nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,

b)	nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,

c)	nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással,

cserével

hasznosítja (az a)-d) pontok a továbbiakban együtt: hasznosítás).

(2)	Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.

(3)	Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.

(4)

Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint - a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.

(5)	A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az NFA megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.

19. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d)	állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.

(2)	Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFA jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4)	Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

20. §

(1)

Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról gondoskodni, továbbá - e törvényben meghatározott esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(2)	A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel jön létre.

(3)	A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

21. §

(1)

Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig - földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozata alapján szerzi meg.

(2)	Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.

(3)

Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi, vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges. Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel. Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosával, ha az állam tulajdoni hányadának megfelelő földterület nem haladja meg a fél hektárt.

(4)	Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.

(5)	A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet.

(6)

A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges.

(7)	E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést megelőzően 10 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

22. §

(1)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen tulajdonba vagy ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

(2)

A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram megvalósítása céljára történő tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adás kivételével - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.

(3)	E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.

23. §

(1)	A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA előzetes hozzájárulásával lehet.

(2)	A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és értékek, erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

24. §

(1)	A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.

(2)	Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

25. §

A termőföldről szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon az NFA gyakorolja.

26. §

(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg.

(2)

A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.

(3)	Az NFA a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.

(4)	A földrészlet eladására, haszonbérletére és vagyonkezelésére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

27. §

Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján és a területi szervezeti egységeinél, a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.

28. §

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a 15. §-ban foglaltak megvalósítására kell fordítani.

29. §

Ha az NFA-át terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.

30. §

(1)

A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a)	a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;

b)	a földrészlet fekvése szerinti település, és a földrészlet helyrajzi száma;

c)	az ellenszolgáltatás összege;

d)	az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;

e)	a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;

f)	haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.

(2)

Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke a nettó ötmillió forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az NFA internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét, illetve az adatok megváltozását követő 8 napon belül. A közzétételről az NFA gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét 5 évig biztosítani kell.

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(4)	A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - minősített adatra.

31. §

Záró rendelkezések

32. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;

b)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;

c)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;

d)	a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait.

(2)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ellenőrző bizottság működési rendjének, valamint működési költségei megtérítésének a szabályait.

33. §

E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

34. §

(1)

A miniszter az NFA megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint az NFA elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és - a jelölő miniszterekkel együtt - tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megválasztja.

(2)

Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az NFA a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFA e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.

(3)

A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.

c)	elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,

d)	a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatást készít,

e)	a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,

f)	a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,

g)	a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFA-val 2010. december 31. napjáig elszámol.

(4)	A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFA a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.

(6)	Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(7)	Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését - a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően - kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.

35. §

(1)

(2)	E törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti és vagyonkezelési szerződés nyilvános pályáztatás mellőzésével nem hosszabbítható meg.

36. §

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;”

37. §

(1)

A Tft. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.”

(2)

A Tft. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.”

38. §

A Tft. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.”

39. §

(1)

E törvény 36-38. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően tették közzé.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett

a)	vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétől eltérően - a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;

b)	haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

40. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 109/B-109/C. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (a továbbiakban: NFA) rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az agrárpolitikáért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.
(4) Az NFA
a) közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,
b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,
c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesüléséről.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
109/C. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az NFA-ra bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.
(3) A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti ingyenes tulajdonjog-átruházás kapcsán elszámolt költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.
(4) Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”

41. §

A Tft. 8/C. § (1) bekezdésében a „betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság” szövegrész helyébe a „betartását az ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.

42. §

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni” szövegrész helyébe a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.” szöveg lép.

43. §

(1)

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külön törvény rendelkezik:
a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),
b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről,
c) az állami tulajdonban lévő termőföldekről, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekről, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területekről.”

(2)	A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3)

A Vtv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”

44. §

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével -, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél - a területi szervei kivételével -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

45. §

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke, vagy tagja.”

46. §

(1)

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25. §-ának (6) bekezdésében a „és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.” szövegrész helyébe a „és a Nemzeti Földalapba kerülnek.” szöveg lép.

(2)

Az Ámt. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § (1) Ha a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet javára bejegyzett szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészlet (a továbbiakban: maradványterület) szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a maradványterületet a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal a Magyar Állam tulajdonába adja. A maradványterület a Nemzeti Földalapba kerül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt részarány-földkiadási eljárás akkor tekinthető lezártnak, ha a szövetkezet valamennyi termelőszövetkezeti különlapján nyilvántartott részarány-tulajdon kiadásra került és a termelőszövetkezeti különlapokat az ingatlanügyi hatóság megszüntette. A termelőszövetkezeti különlapok megszüntetését követően az ingatlanügyi hatóság 60 napon belül elkészíti a szövetkezet záró aranykorona-mérlegét, és helyrajzi számok szerint összesíti a maradványterületeket. Az ingatlanügyi hatóság a záró aranykorona-mérleget és az összesített maradványterületek adatait (helyrajzi szám, terület, aranykorona érték) közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a záró aranykorona-mérleg és az összesített maradványterületek adatainak közlését követő 30 napon belül hozza meg az (1) bekezdés szerinti határozatot.”

47. §

(1)

Hatályát veszti:

a)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény,

b)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény,

c)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXVIII. törvény,

d)	a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontja,

e)	a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése,

f)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontja,

g)	a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdése,

az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 3. §-ában az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, egyéb esetekben” szövegrész.

(2)

Hatályát veszti a Vtv.

26. §-a,

b)	36. § (2) bekezdés c) pontjában a „, vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,

c)	37. § (2) bekezdése,

d)	45. § (1) bekezdése,

58. §-a,

f)	61. § (3) és (4) bekezdése,

g)	65. § (1) bekezdésében a „vagy az NFA-t” szövegrész,

h)	71. § (1) bekezdés f) és g) pontja.