21. § |
(1) |
Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig - földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozata alapján szerzi meg. |
(1) |
Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig - földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján szerzi meg. |
(1) |
Az NFK a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig - földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján szerzi meg. |
(2) |
Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet. |
(2) |
Az NFK telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet. |
(3) |
Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi, vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges. Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel. Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosával, ha az állam tulajdoni hányadának megfelelő földterület nem haladja meg a fél hektárt. |
(3) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. |
(3) |
Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. |
(3) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a Tft. szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. |
(3) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. |
(3) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés
a) |
olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, |
b) |
olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, |
c) |
olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletben fennálló állami tulajdoni hányadnak megfelelő területre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át, |
c) |
- ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is - olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletben fennálló állami tulajdoni hányadnak megfelelő területre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át, |
d) |
az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett, állandó jellegű növényházként nyilvántartott földrészletre, |
e) |
olyan halastóként hasznosítható ingatlanra, amely esetében kizárólag a tómeder áll állami tulajdonban. |
|
(3a) |
Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely
a) |
a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges; |
b) |
nem haladja meg a fél hektárt. |
b) |
nem haladja meg az egy hektárt. |
b) |
nem haladja meg a három hektárt, és amely nem szomszédos más Nemzeti Földalapba tartozó földrészlettel. |
b) |
nem haladja meg a három hektárt. |
b) |
nem haladja meg a 10 hektárt. |
|
(3b) |
Települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak a (3a) bekezdés alapján szerezheti meg. |
(3b) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel. |
(3b) |
Vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel köthető. |
(3c) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével kell a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe adni azt a földrészletet, melynek
a) |
állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor, vagy |
b) |
esetében törvény vagyonkezelőként a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet jelöli ki. |
|
(3c) |
A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor. |
(3c) |
A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor. |
(3d) |
Vagyonkezelési szerződés köthető
a) |
az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel, |
b) |
az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel, |
c) |
az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel |
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre. |
(3d) |
Vagyonkezelési szerződés köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, illetve felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre. |
(3d) |
Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, valamint felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre. |
(3d) |
Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre. |
(3d) |
Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, agrárszakképzési centrummal, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre. |
(4) |
Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja. |
(4) |
Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja. |
(4a) |
Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok hasznosítására. |
(5) |
A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet. |
(5) |
A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet. |
(5) |
A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFK és az érintett önkormányzat szerződést köthet. |
(5) |
A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFK és az érintett önkormányzat szerződést köthet. |
(6) |
A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges. |
(6) |
A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. |
(6) |
Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási célú földcsere vagy csere, illetve átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni. |
(7) |
E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést megelőzően 10 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. |
(7) |
E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. |
(7) |
E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. |
(8) |
A (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az olyan földrészleteket kell szomszédosnak tekinteni, amelyek - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással közvetlenül határosak, vagy azokat egymástól önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. |
|