273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

SZÍNEZŐS

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és 81. § (2) a)-h) pontjaiban, továbbá
a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában,
a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,
a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában,
a 81. § (4), (7), (12) bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,
a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,
a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában,
a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában,
a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában,
a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében,
a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai,
a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában,
a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint
a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete

1. §

(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2)

A NAV központi szervei:

a)	a Központi Hivatal,

b)	a Bűnügyi Főigazgatóság,

c)	az Informatikai Intézet,

e)	a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3)

A NAV középfokú adóztatási szervei:

a)	a regionális adó főigazgatóságok,

(4)

A NAV középfokú vámszervei:

a)	a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,

b)	a Repülőtéri Főigazgatóság,

c)	a Bevetési Főigazgatóság,

d)	a Szakértői Intézet.

(4a)	A NAV középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (a továbbiakban: KAVFIG).

(5)	A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6)

A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

a)	a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,

c)	a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).

(7)

A NAV alsó fokú vámszervei:

a)	a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b)	a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),

c)	az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,

d)	a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,

f)	az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság.

(8)	A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. §

(1)

A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a középfokú adó- és vámszerv székhelyét és illetékességi területét a 3/A. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)	Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

3. §

A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is -, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - külön meghatalmazás nélkül - képviselik a NAV-ot.

4. §

(1)

A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés, valamint halaszthatatlan nyomozási cselekmény megtétele esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést, illetve értesíti a nyomozó hatóságot.

Felettes szervek rendszere

5. §

(1)	A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek, továbbá a NAV középfokú adó- és vámszervének.

(2)	A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3)

A Bevetési Főigazgatóság által foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság bírálja el, amelynek az illetékességi területén az intézkedés foganatosítása történt.

(4)	A Szakértői Intézet által hozott határozatokkal, illetve végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a KAVFIG bírálja el.

6. §

(1)	A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

7. §

(1)	A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(3)	A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4)	A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

7/A. §

A KAVFIG felettes szerve a KAIG-nak, valamint a KAVIG-nak.

8. §

A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak.

8/A. §

Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a felettes szerv jogosult a jogorvoslati kérelmek elbírálására.

8/B. §

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv - a Különleges Szolgálat által magának fenn nem tartott ügyben - a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását a Különleges Szolgálat szakmai irányítása és felügyelete mellett végzi.

II. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai

9. §

(1)

A középfokú adóztatási szerv, illetve a KAVFIG az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a)	az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b)	a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c)	azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2)	A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. §

(1)

A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a (2)-(4) bekezdésben és a 11. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel - első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a kényszertörlési eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint lefolytatják a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket.

(2)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3)	A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4)	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

(5)	A kapcsolt vállalkozások nyereség kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

10/A. §

Az adóigazgatóságok ellátják a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

11. §

(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2)	A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3)	A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, valamint a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4)	A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

(5)	A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerint illetékes adóigazgatóság intézkedik.

A vámszervek általános hatásköri szabályai

12. §

A NAV Központi Hivatala:

a)	lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,

b)	a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,

c)	jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,

ellátja az 1306/2013/EU rendelet 85. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), végzi továbbá a Különleges Szolgálat által magának fenntartott ügyekben az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti EMGA felülellenőrzést, illetve helyszíni szemle lefolytatását,

e)	végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,

f)	végzi - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,

g)	ellátja, koordinálja és felügyeli a NAV-ot érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal,

h)	végzi a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által benyújtott nyilatkozatok záradékolását,

i)	ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

13. §

(1)

A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság, a KAVFIG, illetve a Repülőtéri Főigazgatóság a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a)	az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b)	a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c)	azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2)	A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

15. §

A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen:

(1)	A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.

(2)

Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a)	a Jöt. szerinti vámhatósági feladatokat,

b)	a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat,

c)	a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,

d)	a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,

e)	az utasok kézi- és feladott poggyászaival, valamint a nemzetközi postai küldemények forgalmával összefüggő vámigazgatási feladatokat.

f)	a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete keretében végzett ellenőrzéssel összefüggő vámhatósági feladatokat, és

g)	a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben foglalt hatósági feladatokat.

h)	az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezete szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását.

(3)

A 2. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a)	a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, valamint

b)	a fémkereskedelmi hatósági feladatokat.

c)	a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő vámhatósági feladatokat.

d)	az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezete szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását.

(4)	A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

15/A. §

Az 1. § (4) bekezdés c) pont szerinti vámszerv hivatalból, az 1. § (7) bekezdés a)-d) pont szerinti vámszerv hivatalból, valamint kérelemre ellátja a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata

16. §

A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. §

Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai

18. §

Kizárólag a KÜIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

(1)

Kizárólag a KAIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult alábbi személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során:

aa)	belföldön nem letelepedett adóalany,

ab)	diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac)	Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ad)	Egyesült Királyság fegyveres ereje,

ae)	közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje,

af)

az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,

b)	a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c)	a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében,

d)	a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e)	a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f)	a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter,

a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

h)	a NAV alkalmazottai adóügyében,

i)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott külföldi illetőségű adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben.

(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

(4)

A KAIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5)	Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(6)	A KAIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adóhatósági feladatokat.

(7)

A KAIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAIG folytatja le.

19. §

(1)

A KAIG jár el továbbá

a)	a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint

b)	az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező - jogszabályban meghatározott - kiemelt adózók

adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

(2)

Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3)	Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)

Amennyiben a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére a KAIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére az ellenőrzést megkezdő adóigazgatóság a jogosult.

(5)

Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAIG folytatja le.

19/A. §

(1)	Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

(2)	A KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására - Budapest és Pest megye kivételével - az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei adóigazgatóságot is megkeresheti.

19/B. §

A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására - a KAIG mellett - bármelyik más adóigazgatóság is jogosult.

19/C. §

Ha az Art. 87. § (1) bekezdés c), illetve d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként kerül lefolytatásra - ideértve azt az esetet is, amikor a kapcsolódó vizsgálatot a KAIG-nak a 19. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó adózónál kell elvégezni - a vizsgálatot, valamint szükség szerint az azt követő hatósági eljárást az az adóigazgatóság folytatja le, amelyik által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához a kapcsolódó vizsgálatra szükség van, vagy - amennyiben célszerűségi, szakmai szempontból indokolt - ez az adóigazgatóság az ellenőrzés, és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot.

20. §

(1)

A csoportos adóalanyiság időszakában az az adóigazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2)	A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz kell teljesíteni.

(3)

A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti adóigazgatóság folytatja le.

(4)	Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

22. §

Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

23. §

Az Art. 131. § (1)-(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.

23/A. §

A Központi Hivatalnak az Szjtv. szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységei az Szjtv. 36. § (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során - erre irányuló, Art. szerinti általános megbízólevél birtokában - az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos Art. szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést is lefolytathatják azzal, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést követő esetleges hatósági eljárást az adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság folytatja le.

A vámszervek különös hatásköri szabályai

24. §

(1)

A Bevetési Főigazgatóság - a felettes szervi feladatain túl -

ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint kizárólagos hatáskörrel végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,

b)	végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.

(2)

A Bevetési Főigazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést, továbbá végzi - kizárólag helyszíni eljárás keretében - az Art. 88. § (6) és (7) bekezdése és 119. §-a szerinti ellenőrzéseket,

megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

c)	végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést, és

d)	a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.

(3)	A dunai hajózási forgalomban a Duna - Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő - teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(3a)	A NAV tv. 36/E. § (3) bekezdése alapján kizárólag a Bevetési Főigazgatóság járhat el.

(4)

Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

a)	őrzésvédelmi - így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos - feladatokat végez,

b)	végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását, továbbá a NAV más szervének felkérése alapján végzi a lefoglalt dolgok megsemmisítése során a helyszín biztosítását,

c)	egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.

25. §

A Szakértői Intézet országos illetékességgel:

a)	kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,

b)	jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,

c)	ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,

d)	termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,

e)	jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,

f)	eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,

g)	jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,

h)	mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.

26. §

(2)

A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

27. §

A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

a)	az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,

b)	a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése,

c)	a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,

d)	a különleges zárak jóváhagyása,

e)	az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,

f)	a kezességvállalás engedélyezése,

g)	a vámszabad terület és vámszabad raktár engedélyezésével összefüggő feladatok ellátása,

h)	a vámmentes vámkezelésre jogosultak köréről szóló NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása,

i)	az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,

az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása,

k)	a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,

a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak - a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével -, valamint a drágakövek tekintetében

la)	árutovábbítás vámeljárás,

lb)	szabad forgalomba bocsátás vámeljárás - ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is -,

lc)	kiviteli eljárás

lefolytatása,

m)	a TIR rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi árutovábbításhoz kapcsolódó okmányok továbbítása,

a légiforgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,

o)	az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása, valamint az azt követő hatósági eljárás kivételével,

p)	a Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott - megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó - feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése, ha a kérelmező székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van,

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 372. cikk (1) bekezdés f) pont i) alpontja szerinti vasúton vagy konténerben szállított áruk egyszerűsített árutovábbítására vonatkozó engedélyezés, illetve az EK végrehajtási rendelet 415. cikke és 429. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése,

r)	az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,

s)	a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.

27/A. §

(1)

A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.

(2)	Ha az adózó megszünteti a csomagküldő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő 3 adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.

28. §

(1)

A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a)	a Vtv.-ben meghatározott vámigazgatási feladatokat, ide nem értve a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzést, a Vtv. 7/U. § (1) bekezdése szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint az e rendelet alapján a hatáskörébe utalt vámigazgatási feladatokat,

b)	a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzést,

c)	a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,

d)	a hatósági felügyeletet - ide nem értve az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést - és a jövedéki ellenőrzést,

e)	a fémkereskedelmi ellenőrzést.

(2)

Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3)	Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

29. §

(1)	A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a NAV Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el.

(3)

A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki adóügyében - a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenőrzés kivételével -, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

(4)	A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy fémkereskedelmi hatósági ügyében - a fémkereskedelmi ellenőrzés kivételével - a KAVIG jár el.

29/A. §

A KAVIG végzi a 27. § a)-c), e)-i), l), n) és q) pontja szerinti feladatok ellátásával összefüggő, a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontja szerinti utólagos ellenőrzést.

30. §

Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. §

A Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt, az adó különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:

a)	a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

b)	a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint

c)	a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság

jár el.

32. §

(1)

Budapesten és Pest megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság ellátja továbbá a fémkereskedelmi ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, valamint Budapest és Pest megye közigazgatási területén az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, azzal, hogy szükség szerint az ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(1a)

Budapest és Pest megye közigazgatási területén kívül Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy tekintetében a fémkereskedelmi ellenőrzés lefolytatására az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.

(1b)

A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében fémkereskedelmi ellenőrzés lefolytatására - az (1) és (1a) bekezdés szerint eljárni jogosult vám- és pénzügyőri igazgatóság mellett - bármelyik másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság is jogosult.

(2)	A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

32/A. §

Az AEO tanúsítvány kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO feltételek vizsgálatát

a)	a b)-c) pont kivételével a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság székhelye szerinti vám- és pénzügyőri igazgatóság a régió egész területén,

b)	Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén - a c) pont kivételével - az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

c)	azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG

32/B. §

Az Art. 88. § (5) bekezdése szerinti feladat végrehajtása során a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására bármelyik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.

32/C. §

Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében és 2. § (2) bekezdésében meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el.

32/D. §

Az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság folytatja le az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását azon személyek tekintetében - ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat -, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

32/E. §

A Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az utólagos ellenőrzést vagy az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervet.

A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai

33. §

A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

a)	az 1 milliárd forintot meghaladó értékre üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozása,

b)	a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása,

az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.

34. §

A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

34/A. §

Ha az adott bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a bűncselekmény nyomozását

a)	a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a 33. § c) pontban vagy a 34. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, úgy kizárólag a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke engedélyével,

b)	a NAV elnöke a 33. § c) pontban vagy a 34. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, úgy kizárólag a NAV elnöke engedélyével

kerülhet sor a nyomozásnak az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság részére történő visszaadására.

35. §

A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

Kijelölési szabályok

36. §

(1)	A Kormány a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1a)	A Kormány az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1b)	A Kormány az Art. 7. számú melléklet 18. pontjában meghatározott, a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam részére teljesítendő adattovábbítási feladat ellátására a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1c)	A Kormány az Aktv. 43. § (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóságként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(2)	A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai uniós tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi jövedéki kapcsolattartó hivatalként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(4)

A Kormány a NAV szervezetén belül a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok ellátására az Aktv. 4. § (4) bekezdés

a)	4. pontjában megjelölt kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt,

b)	5. pontjában megjelölt kapcsolattartó szervként az adóigazgatóságokat,

c)	6. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt

jelöli ki.

37. §

(1)

A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV az alkalmassági minősítés kialakításához szükséges vizsgálatokat a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2)	A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3)	A Kormány az Informatikai Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetként jelöli ki.

39. §

A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. §

(1)	A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2)

A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.

41. §

(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(2)	Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(3)

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

43. §

(1)

A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint
szakhatóságként jelöli ki.

(3)

A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint
szakhatóságként jelöli ki.

(4)	Az ügyfélnek a játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

III. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

44. §

(1)

Az eljárásra - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -

a)	a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,

b)	a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye,

c)	a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)	Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3)

Ha a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes. Ha a számviteli nyilvántartás helye nem állapítható meg vagy az nem Magyarországon van, úgy - az eljárás lefolytatására illetékes vámszervet meghatározó jogszabályi rendelkezés hiányában - az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai

45. §

(1)	A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2)

Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(2a)	Ha az adókötelezettség a vállalkozó magánszemély halála miatt szűnik meg, az Art. 131. § (1)-(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítást az elhunyt magánszemély utolsó székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(3)	Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(3a)

Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3b)

Amennyiben az ellenőrzést az adóigazgatóság illetékességi területén kívül végzi, és az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, volt végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt, volt vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az eljáró adóigazgatóság szabja ki.

(3c)	Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató adóigazgatóság az illetékes.

(4)

Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére - a 18. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:

a)	az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés,

b)	magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,

d)	adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,

e)	egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés,

f)	az adózó adófolyószámlájával kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében,

g)	az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a feldolgozó rendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával kapcsolatos ügyintézés,

h)	az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival kapcsolatos ügyintézés,

i)	a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal kapcsolatos ügyintézés,

j)	a személyi jövedelemadó meghatározott részének - külön törvény szerinti - felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele,

k)	az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézés,

l)	az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében,

m)	a legfeljebb 180 napos - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés,

n)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatos ügyintézés.

(4a)

A NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál kezdeményezhető az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint a 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése, és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. Az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

(4b)	A (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a 18. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózók - NAV elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott - kérelmére bármelyik adóigazgatóság eljárhat.

(5)

Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóztatási szerv az illetékes.

(6)

Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális adó főigazgatóságának vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7)

A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8)	Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást - a 19. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9)	A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(10)

Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében - kérelmére - a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(10a)

Amennyiben a (10) bekezdés szerinti esetben az adóhatóság az adózót a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az adózó az adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le.

(11)	A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

(12)	A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására a régió területén kívül.

Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben

46. §

(1)

Az öröklés után járó illetéket

az Itv. 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

aa)	ha a közjegyző székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

ab)	az aa) alpontba nem tartozó esetben a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

az Itv. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben

ba)	ha a bíróság székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

bb)	a ba) alpontba nem tartozó esetben a bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

c)	az a)-b) pontba nem tartozó esetben az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, ennek hiányában a NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki.

(2)

Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a)	amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.

(3)

Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(5)	Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a praxisjog szerinti telephely van.

(6)	Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően a NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7)

Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(8)

Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye, székhelye van. Amennyiben a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, úgy az illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye, székhelye van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette.

47. §

(1)	Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2)

Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a)	az Itv. 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,

b)	az Itv. 32. § (2) bekezdése szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdés szerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

d)	az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

e)	az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság

f)	a cégbírósági eljárási illeték visszatérítése iránti eljárásban a cégbíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság

jár el.

(4)

Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes adóigazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. §

Az adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. §

Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben - ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is - az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.

A vámszervek különös illetékességi szabályai

50. §

(1)	A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok a főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására.

(2)

A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

(3)	A régió területén kívül a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.

(4)

Amennyiben az eljáró vámszerv illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a vámszerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő vámszerv az illetékes.

(5)

Ha az adózó, illetve az ügyfél által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás a vámszervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó, illetve az ügyfél kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságának a vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kijelölését.

(6)

Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság, továbbá az 1. számú, illetve 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, a 32. § (1a) és (1b) bekezdés alapján végzett fémkereskedelmi ellenőrzést követő hatósági eljárásra pedig az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság az illetékes.

(7)	Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú vámhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró vámszerv folytatja le.

(8)

Fémkereskedelmi hatósági ügyben a telephely szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság is jogosult - ide nem értve a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet szerinti kérelmező fővárosi vagy Pest megyei telephelyeit - az illetékességi területén lévő telephely helyszíni ellenőrzésének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást ilyen esetben is az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a KAVIG folytatja le.

51. §

(1)	Az áruk vámeljárás alá vonására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(1a)

A Vtv. 7/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzést az az alsó fokú vámszerv folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben - amennyiben az nem azonos a vámeljárást lefolytató vámszervvel - az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszervet.

(2)	Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(2a)

A (2) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint - amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén van - az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes:

a)	összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezésére,

b)	az EK végrehajtási rendelet 398. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,

c)	az EK végrehajtási rendelet 912g. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,

d)	az EK végrehajtási rendelet 406. cikke szerinti engedélyezett címzett státusz, valamint az EK végrehajtási rendelet 454a. cikke szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzett státusz engedélyezésére,

e)	az áruk közösségi jellegére vonatkozóan engedélyezett feladó által adott igazolás engedélyezésére,

f)	a preferenciális származási helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezésére,

g)	könyvelés szerinti elkülönülés engedélyezésére,

h)	vámügynöki tevékenység engedélyezésére.

i)	A.TR. engedélyezett exportőri tevékenység engedélyezésére,

j)	INF 4 adatlap hitelesítésére.

(3)

Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(4)	A vámszabad területen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5)

A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy az EK vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. A KAVIG a hatáskörébe tartozó vámigazgatási ügyek tekintetében végzi a vámösszeg megállapítását, könyvelésbe vételét és beszedését.

52. §

A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

54. §

(1)

Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra - az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.

(2)	A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. §

(1)

Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó - az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti - írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó - az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti - egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2)	Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3)

Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére - kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével - a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

56. §

(1)	A Vtv. 48. §-ának (2)-(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)

A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott - megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó - feltételek fennállását, amennyiben a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye az 1. illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3)	A tranzitterület - Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett - felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4)	A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző vámszerv látja el.

57. §

(1)

A Rega-tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:

a)	a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve - azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található - a KAVIG,

b)	a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében

ca)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cb)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cc)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

(3)	Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a regisztrációs adóval kapcsolatos utólagos ellenőrzés lefolytatására a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv az illetékes.

58. §

(1)

A jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki ügyben - az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével -, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzett adóztatási feladatokkal - ide nem értve az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést -, illetve a Jöt. 15. § (1) és (2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra

a)	az adóraktár helye,

b)	az adómentes felhasználó üzeme,

c)	a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az üzemi motorikusgáztöltő-állomás, a mobil palackozó, a jövedéki engedélyes kereskedő, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelye,

d)	a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő fogadóhelye,

e)	a nem jövedéki engedélyes kereskedő üzletének, raktárának helye,

f)	a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelye,

g)	az üzemanyagtöltő állomás, a kereskedelmi tárolótelep, terítőjárat értékesítési körzetének helye,

h)	egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye,

i)	a vámhatóság által regisztrált, szárított, illetve fermentált dohányt előállító, tároló, azzal kereskedő földterületének, telephelyének, raktárának helye

szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)	Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság (ideértve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságot is) illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3)	A dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete körében végzett ellenőrzésre a dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése, illetve a jogosulatlan tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság és a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

59. §

(2)	A 32/A. § szerinti vámszerv az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, felügyelete, újbóli értékelése, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO feltételek vizsgálatakor az illetékességi területén kívül is eljárhat.

(3)	A 32/E. § szerinti esetben az utólagos ellenőrzést vagy az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv a Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(4)

A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint a KAVIG a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(5)	A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság mélységi ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 24. § (3) bekezdése szerinti mélységi ellenőrzést.

60. §

(1)	Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2)

Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó - de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető - központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3)	Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4)	A TIR rendelet 4. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

A nyomozó szervek illetékességi szabályai

62. §

(1)	A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2)	Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3)	Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4)	Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(4a)	A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a nyomozás lefolytatására azt a regionális bűnügyi igazgatóságot is kijelölheti, amelynek eljárása a területén végzendő nyomozási cselekmények többsége miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt.

(5)	A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. §

A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezés

64. §

(1)	E rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2)	A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3)	A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4)	A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

65. §

E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

66. §

(1)

Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.

(2)

Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.

(3)	Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4)

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

(5)

A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.

67. §

(1)

A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(2)

A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:

a folyamatban lévő kiviteli, újrakiviteli, passzív feldolgozási, ideiglenes behozatali, aktív feldolgozási, árutovábbítási, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárások esetében a vámfelügyelet ahhoz a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz kerül, amelynek illetékességi területén a vámfelügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal működött,

b)	a folyamatban lévő átmeneti megőrzés és vámraktározási eljárás tekintetében a vámfelügyeletet az átmeneti megőrzés, illetve a vámraktár helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság látja el,

c)	az ÁFA törvény 95. §-a szerinti adómentes termékimport esetében a feltételek teljesülésének vizsgálatát az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, amelynek illetékességi területén a kapcsolódó vámeljárást lefolytató vám- és pénzügyőri hivatal működött.

(3)	A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

68. §

(1)	A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2)

A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

a)	a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

b)	a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

c)	a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

d)	a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság

folytatja le.

69. §

A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.

70. §

(1)

A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.

(2)	Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.

(3)

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig tarthat.

71. §

Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.

71/A. §

(1)

E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-át, 15/A. §-át és 45. § (4) bekezdés b) és d) pontját a 2012. január 1-jétől induló vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben kell először alkalmazni. E rendelet hatályba lépését megelőzően indult, vámazonosító szám megállapítására és nyilvántartására irányuló eljárásokban a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 51. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

71/B. §

(1)

A KÜIG-nél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a KAIG folytatja le.

(2)	A KÜIG-nél a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő központosított ellenőrzéseket a központosított ellenőrzésre a NAV elnöke által kijelölt adóigazgatóság folytatja le.

71/C. §

(1)

A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található - a Mód. r. 13. §-ával megállapított 19. § (4) bekezdéstől eltérően -, az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(2)

Amennyiben a Mód. r. hatályba lépését követően azon kiemelt adózók tekintetében lefolytatott eljárás vonatkozásában, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(3)	A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat az az adóigazgatóság folytatja le, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

71/D. §

(1)	A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a KAVFIG folytatja le.

(2)	A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, az adózó székhelye szerint illetékes adó főigazgatóság folytatja le.

(3)	A KAVIG döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságon a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a KAVFIG folytatja le.

71/E. §

A Bevetési Főigazgatóság intézkedéseivel, valamint a Szakértői Intézet döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a NAV elnöke előtt a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a Mód. r. által megállapított 5. § (3)-(4) bekezdésben megjelölt középfokú szerv folytatja le.

71/F. §

(1)	A Mód. r. által megállapított 46. § (8) bekezdést, valamint a Mód. r. által módosított 47. § (2) bekezdés e) pontot a Mód. r. hatályba lépését követően érkezett megkeresésekben kell alkalmazni.

(2)	A Mód. r. által megállapított 45. § (3b) és (9a) bekezdést a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

71/G. §

(1)

E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és az azzal összefüggő más kormányrendeletek módosításáról szóló 479/2013. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. r. 2.) megállapított 33. § a) pontját a Mód. r. 2. hatálybalépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

72. §

(1)

a)	36. § (1a) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek,

b)	36. § (1b) bekezdése a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvnek,

c)	36. § (4) bekezdése az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)	A 36. § (1) bekezdése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)

A 8/B. § és a 12. § d) pontja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

A FémVhr. 4. § (1) és (2) bekezdésében „A területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv” szöveg, az 5. § (2) bekezdésében „A regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv” szöveg, a 9. § (2) bekezdésben „a területileg illetékes regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv, mint kedvezményezett” szöveg, a 9. § (9) bekezdésben „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 10. § (1) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés c) pontjában „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 11. § (1) bekezdésében a „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 13. § (1) és (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 13. § (3) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatallal” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervvel, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervvel” szöveg, a 13. § (4) bekezdésében „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 20. § (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 20. § (16) bekezdésében a „kötelezettségét adattartalmát a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe a „kötelezettség adattartalmát a 3. számú melléklet,” szöveg, a 24. § (1) bekezdésében az „anyagokra” szövegrész helyébe az „anyagok” szöveg, a 24. § (4) bekezdésében „a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg lép.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervei

1.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézete, székhelye Budapest.

5.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, székhelye Budapest.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

4.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

5.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

6.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

7.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

8.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe az országos hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe, a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

4.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

5.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe.

6.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

7.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

8.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

9.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

10.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe.

11.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

12.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

13.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

14.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe.

15.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

16.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

17.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe.

18.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

19.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

20.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

21.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

22.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe.

23.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

24.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük

1.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe a 8. pontban foglaltak kivételével az e rendelet szerinti eltérésekkel.

2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575); továbbá a nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légiközlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében Magyarország területe, a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területe.

9.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

10.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budaörs, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

6.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

7.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

8.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

9.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, beleértve a Debrecen nemzetközi repülőtér területét is.

10.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

11.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

12.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

13.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Békés megye közigazgatási területe.

14.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

15.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

16.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel -Vas megye közigazgatási területe.

17.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe, beleértve a Sármellék nemzetközi repülőtér területét is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

18.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

19.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

20.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

21.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe, beleértve a Pécs-Pogány nemzetközi repülőtér területét is.

22.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

23.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága területén:

24.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575) területére.

25.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság székhelye és illetékessége:

26.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága székhelye és illetékessége:

27.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok tekintetében - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Magyarország területe.

3/A. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adó- és vámszerve, székhelye és illetékességi területe

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe

a)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által országos illetékességgel, illetve hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe,

b)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékessége

4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú nyomozószervei, székhelyük és illetékességi területük

1.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6.	Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

B)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának alsó fokú szerve, székhelye és illetékességi területe A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

7. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

8. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

9. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

10. SZÁMÚ MELLÉKLET A 273/2010. (XII. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A jogszabály 2010. december 9-én jelent meg a Magyar Közlöny 186. számában.
hatályba lépett 2011. január 1-jén.
A jogszabály hatályát vesztette 2016. január 1-jén.

2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba. 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. augusztus 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

I. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete

1. §

(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2)

A NAV központi szervei:

a)	a Központi Hivatal,

b)	a Bűnügyi Főigazgatóság,

c)	az Informatikai Intézet,

d)	az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet,

e)	a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3)

A NAV középfokú adóztatási szervei:

a)	a regionális adó főigazgatóságok,

b)	a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG).

(4)

A NAV középfokú vámszervei:

a)	a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,

b)	a Repülőtéri Főigazgatóság,

c)	a Bevetési Főigazgatóság,

d)	a Szakértői Intézet.

(5)	A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6)

A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

a)	a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,

b)	a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG),

c)	a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).

(7)

A NAV alsó fokú vámszervei:

a)	a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b)	a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),

c)	az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,

d)	a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,

e)	a Járőr Igazgatóság,

f)	az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság.

(8)	A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. §

(1)

A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)	Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége - ide nem értve az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeket - megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

(3)	A NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékességi területét a 3. számú melléklet C) része tartalmazza.

3. §

4. §

(1)

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést.

Felettes szervek rendszere

5. §

(1)	A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek.

(2)	A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

6. §

(1)	A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

(2)	A KAFIG felettes szerve a KÜIG-nek, valamint a KAIG-nak.

7. §

(1)	A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - felettes szerve az illetékességi területén működő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(2)

A Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság felettes szerve a Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Pest megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak és a KAVIG-nak.

(3)	A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4)	A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve a Járőr Igazgatóságnak, valamint az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

8. §

A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak, valamint a nyomozóhatósági tevékenység tekintetében a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeknek.

II. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai

9. §

(1)

A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a)	az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b)	a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c)	azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2)	A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. §

(1)

(2)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3)	A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4)	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

11. §

(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2)	A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3)	A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4)	A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

A vámszervek általános hatásköri szabályai

12. §

A NAV Központi Hivatala:

a)	lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,

b)	a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,

c)	jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM-PM együttes rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,

d)	ellátja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat),

e)	végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,

f)	végzi - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,

g)	ellátja, koordinálja és felügyeli a Vám- és Pénzügyőrséget érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.

13. §

(1)

A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a)	az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b)	a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c)	azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2)	A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

14. §

A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik - a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével - az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

15. §

(1)

a)	első fokon járnak el a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) meghatározott vámigazgatási eljárásokban,

b)	ellátják az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti első fokú vámhatósági feladatokat,

ellátják a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel, a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, ide nem értve a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét,

d)	ellátják a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat e rendelet 31. §-a kivételével,

e)	ellátják a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben foglalt vámhatósági feladatokat,

f)	törvényben meghatározott körben szabálysértési jogkört gyakorolnak,

g)	energiaadó ügyekben első fokon járnak el,

h)	a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végeznek,

i)	intézkedéseket tesznek a vámhatóság hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére,

j)	a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok tekintetében ellátják az ellenőrzési és engedélyezési feladatokat,

k)	végzik a nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzését,

l)	végzik a lefoglalt dolgok kezelését, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,

megteszik a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzik az eljárásuk során észlelt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét,

n)	az ügyfelek részére megadják az őket érintő vámeljárásokhoz szükséges tájékoztatást.

(2)

Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)-b), f)-g) és i)-o) pontja szerinti feladatokat, a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)-b), d)-g) és i)-o) pontja szerinti feladatokat, illetve a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat.

(3)	A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a Vtv. 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

(4)

A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségeinek hatásköre - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kiterjed az általuk észlelt, a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyíték biztosítására, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.

A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata

16. §

A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. §

Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai

18. §

(1)

az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult

aa)	belföldön nem letelepedett adóalany,

ab)	diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac)	Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ad)	Egyesült Királyság fegyveres ereje,

ae)	közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,

b)	a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott adózókat és az Art. 9. számú mellékletben meghatározott adóügyeket is,

d)	a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e)	a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f)	a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter,

h)	a NAV alkalmazottai adóügyében.

(2)	A KÜIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben.

(3)	Ha a KÜIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KÜIG látja el.

(4)

A KÜIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5)	Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KÜIG-hez kell teljesíteni.

(6)

A KÜIG végzi az Art.-ban meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzést. Amennyiben az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a KÜIG egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(7)

A KÜIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KÜIG folytatja le.

19. §

(1)	Kizárólag a KAIG jár el az illetékügyek kivételével - ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket - jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.

(2)

(3)	Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)	Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

20. §

(1)

A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.

(2)	A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(3)	A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG-hoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a KAIG folytatja le.

(4)	Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

21. §

A KÜIG és a KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására - Budapest és Pest megye kivételével - az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is megkeresheti.

22. §

23. §

A vámszervek különös hatásköri szabályai

24. §

(1)

A Bevetési Főigazgatóság - a felettes szervi feladatain túl -

a)	ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,

b)	végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.

(2)

A Járőr Igazgatóság:

végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve az energiaadóval, a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést és a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést,

megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt, a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

c)	végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést,

d)	a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.

(3)

A dunai hajózási forgalomban a Duna teljes - az Európai Unió külső vámhatárán működő alsó fokú vámszerv kirendeltségének illetékességi területén kívüli - magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Járőr Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(4)

Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

a)	őrzésvédelmi - így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos - feladatokat végez,

b)	végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint felügyeli a lefoglalt dolgok megsemmisítését, továbbá végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását,

c)	egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.

25. §

A Szakértői Intézet:

a)	kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,

b)	jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,

c)	ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,

d)	termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,

e)	jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,

f)	eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,

g)	jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,

h)	mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.

26. §

(1)

A büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabását és beszedését a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerinti főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

(2)

Az engedélyezett exportőri, elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését a főigazgatóság illetékességi területén a főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

27. §

A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

a)	az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,

b)	a biztonsági papírra vonatkozó jogszabályban előírt engedély meglétének ellenőrzése és a szabad forgalomba helyezése,

c)	a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,

d)	a különleges zárak jóváhagyása,

e)	az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,

f)	a kezességvállalás engedélyezése,

g)	a vámszabadterület és vámszabadraktár engedélyezésével, valamint a vámszabadterületen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyás megadásával összefüggő feladatok ellátása,

h)	a vámmentes vámkezelésre jogosító általános engedély kiadása,

i)	az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,

k)	csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele, és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,

l)	a nem természetes személy részére behozott fémjelzésköteles nemesfémtárgyak, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás - ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is - és kiviteli eljárás lefolytatása,

m)	az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM-PM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása,

a légiforgalom kivételével a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,

o)	az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása kivételével,

p)	a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzés, valamint az Art. szerinti központosított ellenőrzés lefolytatása,

q)	a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,

r)	az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,

s)	a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.

28. §

(1)

A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, végzi a 15. § (1) bekezdés b)-g) és i)-n) pontja szerinti feladatokat - ide nem értve a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést, illetve a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést - és a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést.

(2)

(3)	Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)	Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

29. §

(1)	A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.

(2)	A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezett külföldi vállalkozás esetében a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentése, a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során a KAVIG jár el.

(3)	A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

30. §

Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. §

A Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:

a)	a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

b)	a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint

c)	a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság

jár el.

32. §

(1)

Budapesten és Pest Megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényben foglalt engedélyezési és a fémkereskedelmi tevékenységi biztosítékul felajánlott, visszavonható pénzügyi biztosíték esetén a visszavonás lehetőségének jóváhagyását - ide nem értve a kiemelt adózókat -, továbbá az ellenőrzési feladatokat. A kiemelt adózók tekintetében az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.

(2)	A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai

33. §

A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

a)	az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pont) vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények nyomozása,

b)	a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények nyomozása,

34. §

35. §

Kijelölési szabályok

36. §

(1)

A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(2)	A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi kapcsolattartó szervként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(3)	A Kormány a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő szabálysértések tekintetében szabálysértési hatóságként a Központi Hivatalt jelöli ki.

37. §

(1)

A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2)	A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3)	A Kormány az Informatikai Intézetet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetekként jelöli ki.

38. §

(1)	A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KÜIG jár el.

(2)	A Kormány által központosított ellenőrzésre, valamint központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szervként a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KAVIG jár el.

39. §

A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. §

(1)	A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2)

41. §

(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.

(2)	Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.

42. §

A NAV tv. 23. § (3) bekezdése szerinti - országos illetékességű - adóztatási szerv a KAFIG, a KÜIG és a KAIG.

43. §

(1)

A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

ha arra az építményre, amelyben a kártyatermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

szakhatóságként jelöli ki.

(2)

A Kormány a játékterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjában és az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a játékterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

ha arra az építményre, amelyben az I. kategóriába tartozó játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

szakhatóságként jelöli ki.

(3)

A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

ha arra az építményre, amelyben a játékkaszinót működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

szakhatóságként jelöli ki.

(4)	Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

III. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

44. §

(1)

Az eljárásra - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -

a)	a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,

b)	a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye,

c)	a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)	Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3)

Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai

45. §

(1)	A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2)

(3)	Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(4)

Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére - a 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:

a)	adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása,

b)	adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,

c)	START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával kapcsolatos ügyintézés,

d)	adószám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,

e)	egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés.

(5)

(6)

Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti a NAV elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7)

A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8)	Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9)	A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének utasítására vagy engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(10)

Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében - kérelmére - a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(11)	A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben

46. §

(1)

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a)	amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,

b)	amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt - ennek hiányában az NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság -, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra,

c)	amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.

(2)

Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a)	amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

(3)

Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(4)	A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.

(5)

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

(6)	Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7)

47. §

(1)	Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2)

Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,

b)	az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

d)	az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

e)	az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság

jár el.

(3)	Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.

(4)

Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes igazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye székhelye szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. §

A megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. §

A vámszervek különös illetékességi szabályai

50. §

(1)

A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára.

(2)

A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

51. §

(1)	Az áruk vámeljárás alá vonására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(2)	Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(3)

(4)	A vámszabad területen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5)

A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye Budapesten, illetve Pest megyében található, a KAVIG jár el.

52. §

A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyar Köztársaság területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

53. §

(1)

Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó személyzet tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(2)

Természetes személyek által harmadik országból behozott gépjárművek vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

54. §

(1)

(2)	A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. §

(1)

(2)	Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3)

56. §

(1)	A Vtv. 48. §-ának (2)-(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)

A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott - megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó - feltételek fennállását a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3)	A tranzitterület - Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett - felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4)

A Vtv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az EK vámkódex 236-239. cikke értelmében az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyv szerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére a könyv szerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelyik az utólagos könyvelésbe vételt végzi.

57. §

(1)

A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:

a)	a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b)	a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében

ca)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cb)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cc)	ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

58. §

(1)

A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben - az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével -, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)-(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság az illetékes.

(2)	Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3)	A jövedéki és energiaadó ügyben érintett személyek részére a vámazonosító számot az eljárás lefolytatására illetékes NAV vámszerv adja ki.

59. §

(1)	A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jövedéki adó, energiaadó valamint környezetvédelmi termékdíj ügyben a NAV elnökének utasítására (engedélyével) az illetékességi területén kívül is végezhet ellenőrzést.

(2)

A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h-14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.

(3)	A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

60. §

(1)	Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2)

(3)	Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4)	A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

61. §

A postaforgalomra vonatkozó illetékességi szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

A nyomozóhatóságok illetékességi szabályai

62. §

(1)	A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2)	Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3)	Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4)	Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(5)	A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. §

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezés

64. §

(1)	E rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2)	A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3)	A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4)	A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

65. §

E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

66. §

(1)

(2)

(3)	Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4)

(5)

67. §

(1)

(2)

A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:

b)	a folyamatban lévő átmeneti megőrzés és vámraktározási eljárás tekintetében a vámfelügyeletet az átmeneti megőrzés, illetve a vámraktár helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság látja el,

c)	az ÁFA törvény 95. §-a szerinti adómentes termékimport esetében a feltételek teljesülésének vizsgálatát az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, amelynek illetékességi területén a kapcsolódó vámeljárást lefolytató vám- és pénzügyőri hivatal működött.

(3)	A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4)

A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Járőr Igazgatóság, illetve az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság folytatja le.

68. §

(1)	A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2)

A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

a)	a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

b)	a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

c)	a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

d)	a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság

folytatja le.

69. §

70. §

(1)

(2)	Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.

(3)

71. §

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

72. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.”

73. §

A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában és 3. § b) pontjában a „Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

74. §

A személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel szemben:]
„c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a sürgős orvosi ellátásban közreműködő szervezetek, illetve ezek szolgálatban lévő tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági és nyomozóhatósági szervei, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú szolgálatban lévő tagja.”

75. §

Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

76. §

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés második mondatában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

77. §

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A nemzetközi repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóság engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határrendészeti, vámhatósági, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani.”

78. §

(1)

A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Külföldi rendszámú vagy hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű elszállításáról és visszaszolgáltatásáról értesíteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elszállítás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságát.”

(2)

A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezései (Vht. 118-129. §) alkalmazása során]
„c) az árverési hirdetményt (Vht. 121. §), valamint az árverési jegyzőkönyv másolatát [Vht. 128. § (2) bek.] kézbesíteni kell - külföldi rendszámú, hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű értékesítése esetén - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának is;”

79. §

A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 8. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatalnál (Buda-térségi Vám- és Pénzügyőri Hivatal)” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságánál” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága” szöveg lép.

80. §

A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III./1. pont 1.35. alpontjában a „Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványai” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati igazolványai” szövegrész, az 1.58. alpontjában az „APEH adóigazolvány” szövegrész helyébe az „adóigazolvány” szöveg lép, a III/2. pont 2.15. alpontjában a „belépési engedély a Vám- és Pénzügyőrség objektumaiba” szövegrész helyébe a „belépési engedély a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek objektumaiba” szöveg lép.

81. §

(1)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Tábornok, főtiszt, tiszt, valamint az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti vezénylés esetében a zászlós és tiszthelyettes vezénylésére a Hszt. 2. számú melléklete szerint a miniszter, zászlós és tiszthelyettes egyéb célú vezénylésére - a büntetés-végrehajtási szervek állományából gazdálkodó szervhez, továbbá a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre kerülők kivételével - az országos parancsnok [Hszt. 2. § e) pont] jogosult. Ez a jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az elnököt illeti meg.”

(2)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„3. § (1) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza - a vezényelt személyi adatain felül - a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.”

(3)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyveres szervek - ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt - alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.”

(4)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 27/B. §-al egészül ki:
„27/B. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztások tekintetében a 26-27. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási kategória megegyezik a NAV tv. szerinti besorolási fokozattal. Ennek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztásokat a NAV tv. szerinti besorolási fokozatokba kell besorolni.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának magasabb besorolási fokozatba történő sorolására a NAV tv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alapbeosztásainak besorolási fokozatba sorolását a 2/C. számú melléklet tartalmazza.”

(5)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szolgálati időpótlék a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek minden hivatásos és szerződéses állományú tagját - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya kivételével - megilleti, függetlenül a ténylegesen ellátott beosztástól, munkakörtől.”

(6)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 36. §-ában a „322. §-a (1) bekezdésének l) pontja” szövegrész helyébe a „322. § (1) bekezdés szerinti veszélyességi pótlék” szöveg lép.

(7)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál gépjárművezetői pótlékra kizárólag az jogosult, aki gépkocsivezetőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.”

(8)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„67. § (1) A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetők és helyetteseik, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és helyettesei (a továbbiakban együtt: vezető) vezetői juttatásokra jogosultak, e jogosultságuk a vezetői megbízatásuk időtartamára áll fenn.”

(9)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (13) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(13) Az országos parancsnok és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese szolgálati igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese más rendvédelmi szerv vagy a Magyar Honvédség működésére szolgáló területére a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be.”

(10)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/A. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.

(11)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/B. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

(12)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 7. számú mellékletével egészül ki.

82. §

A mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári védelmi feladatainak ellátását.”

83. §

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

84. §

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében a „honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya” szöveg lép.

85. §

(1)

Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában]
„f) lakosság: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek szolgálati feladatot ellátó állománya, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati feladatot ellátó hivatásos állománya, továbbá a szabadságukban korlátozott, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő személyek kivételével a veszélyeztetett területen élő vagy tartózkodó személyek összessége;”

(2)

Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A minisztériumok és a védelmi igazgatás szervei polgári védelmi feladatok ellátásában részt vevő, illetve e szerveknek minősített időszakban feladat ellátására kötelezett állományát, valamint a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő állományt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálatot teljesítő hivatásos állományát a polgári védelemnél rendszeresített egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel kell ellátni.”

(3)

Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

86. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 88. § (4) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg, a 89. § (8) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg lép.

87. §

(1)

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével a NAV, mint állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolják el.”

(2)

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a (4) bekezdés második mondatában „az APEH” helyébe „a NAV” szöveg, az 5/D. § (3) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím” szövegrész helyébe „NAV” szöveg, a 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg, a 22. § (5) bekezdésében „Az APEH” szövegrész helyébe „A NAV” szöveg, a (9) bekezdésében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.

88. §

(1)

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„6. § (1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.”

(2)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés l) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

89. §

(1)

A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában]
„4. személyi védelem: a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az e rendeletben foglaltak szerint folytatott intézkedése;”

(2)

A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[26. § (1) A személyi védelem költsége]
„b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei által nyújtott személyi védelemmel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési fejezet, illetve”
[működési költségvetésében meghatározott forrásfejezetet terheli.]

90. §

A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számlák” szöveg lép.

91. §

A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés f) pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság)” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság a (a továbbiakban: adóhatóság)” szöveg, 7. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” lép.

92. §

Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” szöveg lép.

93. §

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 465. pontjában a „465. Vám- és pénzügyőrséggel szembeni kötelezettség” szövegrész helyébe a „465. Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, mint vámhatósággal szembeni kötelezettség” szöveg lép.

94. §

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveire és nyomozóhatósági szerveire” szöveg lép.

95. §

A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

96. §

A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 10. §-ában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

97. §

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

98. §

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek egészségügyi szakmai szerve véleményének kikérésével folytatja le az engedélyezési eljárást.”

99. §

(1)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
„k) követelménytámasztó szervek: a Magyar Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve a rendvédelmi szerveket irányító (felügyelő) miniszterek; a szövetséges fegyveres erők tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom működése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalának vezetője; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke;”

(2)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 3. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[3. § A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása]
„a) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya mozgósításához és mozgósítás utáni működéséhez,”

(3)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(3) A tartalékok - rendeltetésük, illetve összetételük szerinti - csoportosítása:]
„a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT): jogszabályban meghatározott védelmi célú hányadában a nemzetgazdaság vagy egy ágazat gazdaságmozgósítási helyzeti működését, a lakosság alapvető ellátását és védelmét, valamint a mozgósított Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) feladatai végrehajtását szolgáló, lehetőleg több felhasználói igény kielégítésére alkalmas áruk - elsősorban ipari termékek, félkész termékek, alapanyagok - és pénzeszköz,”

(4)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az egyéb rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is) felügyeletét ellátó miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatai
Az alárendelt rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) nemzetgazdasággal szemben támasztott, gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényeinek tervezése, a részigénytervek összesítésének elvégzése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.
A rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó - központi beavatkozást igénylő - tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervezőszerv részére kell megküldeni.”

(5)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 8. pont második francia bekezdésében a „rendvédelmi szervek részéről” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) részéről” szöveg lép.

(6)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 10. pontjának a) alpontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek:” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is):” szöveg, a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg, a „VP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 10. pont b) alpontjában a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg lép.

(7)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. Fejezet 1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az igények tervezése kiterjed:]
„1.1. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) által a nemzetgazdaságtól igényelt, a béke időszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás igény tételes felmérésére (követelménytámasztók).”

(8)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet V. Fejezet első francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A tervező szervek a védelemgazdasági alapterv összeállítása során]
„- a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) igényei, valamint a BNT keretében a nemzetgazdaságra háruló igények tervezésekor a „felülről lefelé tervezés” (feladatmeghatározó) módszerét, míg”

(9)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 1. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. A Magyar Honvédséget, a rendvédelmi szerveket irányító minisztériumok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter
az erőforrás igényeket (3. számú táblázat) igénykielégítési módonként, ágazati besorolás szerinti felelős teljesítő szervenként és a javasolt igénykielégítők székhelye szerinti megyei bontásban 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szervek részére. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelmény támasztó és egy példányát az NGM részére küldi meg. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) a költségvetési többletigényt az igénybejelentési táblázaton feltüntetett módon tervezik.”

(10)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 2. pont, A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok című táblázat alatti szövegrészben a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg lép.

(11)

A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. Fejezet 1. pontjában „- a PM mint a VP felügyeleti szerve;” szövegrész helyébe „- az NGM mint a NAV felügyeleti szerve;” szöveg, a 2. pontjában „- a PM - a költségvetési előirányzatokért” szöveg helyébe „- az NGM - a költségvetési előirányzatokért”, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet a) pontjában és az e) pont utolsó előtti bekezdésében, a Tervezési táblázatok, segédletek című táblázat 3. sorának „Címe” elnevezésű oszlopban, a 2. számú táblázat 3. sorában, valamint a 3. számú táblázat címében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet 1. számú táblázat 2. oszlopában a „VP (PM)” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, az 1. számú melléklet Függelékében a „VP Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

100. §

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában és 4. § (4) bekezdés második mondatában a „rendvédelmi szervekre,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,” szöveg lép.

101. §

(1)

Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által kijelölt, nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek üzemanyagot csak nemzetbiztonsági védelem alá eső szervtől szerezhetnek be.”

(2)

Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.”

(3)

Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.2. Az elmúlt két évben végzett olyan munkák megnevezése, amelyeket a cég fokozott adatvédelmet igénylő megbízók (Magyar Honvédség, katonai vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrségi, vám- és pénzügyőrségi, katasztrófavédelmi szervek, büntetés-végrehajtási intézetek, minisztériumok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve szervei, más országos hatáskörű szervek) részére végzett:”

102. §

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

103. §

(1)

A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
„4. Szakmai Közreműködő Szervezetek: feladataikat a Belügyminisztériumnál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalánál a felelős miniszter által kijelölt szervezeti egység, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a felelős miniszter által kijelölt szervezeti egység, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó, a felelős miniszter által kijelölt jogi személy, illetve annak szervezeti egysége látja el, amely rendelkezik az Európai Unió Bizottsága megfelelő intézményi akkreditációjával. Az SzKSz-ek felelősek a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok szakmai és technikai tervezéséért, előkészítéséért, a megvalósítás közvetlen nyomon követéséért, illetve az e rendeletben meghatározott esetekben a vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolításáért, a szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatok ellátásáért, továbbá ezen feladatokkal kapcsolatos szervezeten belüli belső koordináció végzéséért;”

(2)

A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A fejlesztési feladatok lebonyolítása során a KPSZE és az SzKSz-ek a tapasztalt szabálytalanságokról, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő egyéb tevékenységekről vagy azok alapos gyanújáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodáját (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda), továbbá intézkedni:”

(3)

A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KPSZE és az SzKSz vezetője a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről azonnal kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és az OLAF Koordinációs Irodát.”

(4)

A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Minden negyedévet követő két hónapon belül a Felelős Hatóság a fejlesztési feladatok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyó államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, ennek tényéről köteles jelentést küldeni a határrendészetért felelős miniszter és - az OLAF Koordinációs Irodán keresztül - az Európai Bizottság és az EU Csaláselleni Hivatala (OLAF) részére.”

104. §

A posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről szóló 241/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal”, a 19. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

105. §

(1)

Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A szellemi tulajdonjognak a közösségi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti jogosultja (a továbbiakban: jogosult) a közösségi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmét (a továbbiakban: kérelem) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be a végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott formában.”

(2)	Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében „A Parancsnokság” szövegrész helyébe „Az Igazgatóság” szöveg, a 9. §-ában „a Parancsnokság” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szöveg lép.

106. §

A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

107. §

(1)

A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A fejlesztési feladatok lebonyolítása során a kedvezményezettek a tapasztalt szabálytalanságról, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő egyéb jogellenes tevékenységről, vagy azok alapos gyanújáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a végrehajtó hatóság vezetőjét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodáját (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda), továbbá - a végrehajtó hatóság szabálytalanságról kialakított álláspontjának megfelelően - intézkednek”

(2)

A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kedvezményezett vezetője a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről azonnal köteles tájékoztatni a végrehajtó hatóság vezetőjét és az OLAF Koordinációs Irodát.”

(3)

A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Minden negyedévet követő két hónapon belül a végrehajtó hatóság a fejlesztési feladatok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyó államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, ennek tényéről köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Irodán keresztül az Európai Bizottság és az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) részére.”

108. §

(1)

A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalával” szöveg, a 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „VPOP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „VPOP-t,” szövegrész helyébe a „NAV-ot,” szöveg lép.

(2)

A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal, valamint a Rendőrség és a NAV a kábítószer-prekurzorok nemzetközi forgalmának ellenőrzését, valamint a bűnmegelőzést és a bűnfelderítést szolgáló egyéb adatcserét végezhet az illetékes külföldi hatóságokkal és a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervvel. A Hivatal felel továbbá a legális kereskedelmet, felhasználást érintő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek hazai koordinálásáért és ezeknek az Európai Bizottság és a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv felé történő teljesítéséért, egyben jogosult az Európai Bizottsággal a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása során felmerülő kérdésekben a szükséges egyeztetéseket lefolytatni. Az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőri, a NAV Központi Hivatala a vámügyekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködést koordinálja és végzi.”

109. §

A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani:]
„a) papír alapú iktatás esetén a rendvédelmi szerveknél, a bírósági és ügyészi szerveknél, pártfogó felügyelői szolgálatnál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a közjegyzőknél, a bírósági végrehajtóknál, valamint ezek kamaráinál, továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyeknél és gazdasági társaságoknál, igazságügyi szakértői intézményeknél, hatósági tolmácsoknál, hiteles szakfordítóknál és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédeknél azzal a feltétellel, hogy a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy főszámon nyilvántartható ügyek körét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni,”

110. §

(1)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,
b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével,
c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a NAV vámszervének vagy független szakértő bevonásával
állapítja meg a forgalmi értéket.”

(2)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az Szt.]
„a) 10. §-a (7) bekezdésének alkalmazásában állami adóhatóság a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága,”

(3)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet II. pont második bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján - ellenőrizheti.”

(4)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában és 9. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg, 3. számú mellékletének IV. pontjában és a 9. számú melléklet IV. pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága” szövegrész helyébe „a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága” szöveg lép.

111. §

(1)

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
„b) igénybevevő: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei (a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek) és a Hvt. 43. §-ában meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,”

(2)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében a „Honvédség” szövegrész helyébe a „Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

112. §

(1)

Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MVB tagjai: az Európai Bizottság képviselője, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium és az NFÜ képviselője. Állandó meghívottként részt vesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Iroda (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda) képviselője, a Magyar Államkincstár képviselője. Megfigyelőként részt vesz a Bizottság munkájában az Állami Számvevőszék, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint az időközi értékelést végző szervezet képviselője.”

(2)

Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A SAMB elnöke az Indikatív Programban a Schengen Alap megvalósításáért kijelölt Felelős Személy. Tagjai: a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU), az NFÜ, valamint a szakmai közreműködő szervezetek képviselői. Állandó meghívottként vesznek részt az Európai Bizottság, a végső kedvezményezettek, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az OLAF Koordinációs Iroda és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság képviselői.”

113. §

(1)

A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy - ha az későbbi időpont - az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig]
„a) az adózónál az állami adóhatóságnál, az önkormányzati adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást - az állami adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;”

(2)

A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. számú melléklet IV. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adózó kijelenti, hogy]
„h) a kérelem benyújtásakor nem áll az állami, az önkormányzati adóhatóságnál vagy a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás - ide nem értve a késedelmi pótlék miatti tartozást - miatt az állami, illetve az önkormányzati adóhatóságnál végrehajtási eljárás alatt;”

114. §

(1)

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon
a) a NAV Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát,
b) a NAV Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát, és
c) a NAV Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát jelöli ki.”

(2)

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdés g) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóságát” szöveg, az 5. számú melléklet I.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága”, a III.4. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg, a IV.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg lép.

115. §

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/C. § (6) bekezdésében „az APEH” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.

116. §

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl]
„e) szakmai szempontból segíti és ellenőrzi jogszabály alapján a nyugdíjbiztosítás szervezetén kívüli, ellátást megállapító és folyósító tevékenységet, ideértve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek nyugdíj-megállapítási tevékenységét is, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Hszt.-én alapuló nyugdíj-megállapítási tevékenységét is,”

117. §

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

118. §

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

119. §

(1)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA), az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA), (a továbbiakban együtt: alapok) által finanszírozott programok és intézkedések pénzügyi tervezésében, pénzügyi és számviteli lebonyolításában részt vevő alábbi szervekre:]
„d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalának OLAF Koordinációs Irodájára mint a szabálytalanságok kezelésében közreműködő szervre,
e) a NAV adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság) mint az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettség beszedésére irányuló végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóságra,”

(2)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 23. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Minden negyedévet követő negyvenkét napon belül az MVH köteles összesített jelentést küldeni a NAV Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodája és az államháztartásért felelős miniszter részére a tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyamatban lévő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, amelyet minden esetben másolatban megküld az irányító hatóság részére.
(2) A szabálytalanságok és csalások megelőzése érdekében az MVH saját szervezetén belül kijelöl egy szervezeti egységet a NAV Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodájával való együttműködés biztosítására.”

120. §

(1)

(2)

Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában:]
„f) a rendvédelmi szervek személyi állománya: a rendvédelmi szerveket felügyelő minisztériumok, valamint a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány, az itt foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományából a hivatásos állományú tagok, valamint Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományából azok, akik 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartoztak, továbbá a BM oktatási intézményeinek (Rendőrtiszti Főiskola, rendészeti szakközépiskolák) hallgatói, tanulói.”

121. §

(1)

Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Főfelügyelőség a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról
a) hulladék behozatala esetén a hasznosítás helye szerinti környezetvédelmi felügyelőséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKF),
b) hulladék kivitele esetén a hulladék termelőjének (birtokosának) telephelye szerinti illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, a NAV Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t,
c) hulladéknak az országon történő átszállítása esetén a NAV Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t értesíti.”

(2)	Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „határvámhivataloknál” szövegrész helyébe a „határkirendeltségeknél” szöveg lép.

(3)

Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Főfelügyelőségnek - a NAV Központi Hivatalának bevonásával - az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében rendszeresen együtt kell működnie a szomszédos országok illetékes hatóságaival, közös ellenőrzések szervezésével is.”

(4)	Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.

122. §

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

123. §

A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. p) pontjában és 7. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete” szöveg lép.

124. §

(1)

A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14/A. § (1) Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak]
„b) a korlátozott forgalmú határátkelőhelynek a forgalmi jellegtől eltérő eseti igénybevételének engedélyezésére irányuló, nem az Európai Unió tagállamával közös határszakaszon lévő határátkelőhelyet érintő eljárásában, - annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei - első fokú eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) területileg illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságát, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a NAV vám- és pénzügyőri főigazgatóságát, illetve Repülőtéri Főigazgatóságát szakhatóságként jelöli ki.”

(2)

A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem Európai Uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárásában,]
„a) - annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei - első fokú eljárásban a NAV területileg illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóságát, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a NAV vám- és pénzügyőri főigazgatóságát, illetve Repülőtéri Főigazgatóságát,”
[szakhatóságként jelöli ki.]

(3)

A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 14/A. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával” szövegrész helyébe a „NAV Központi Hivatalával” szöveg lép.

125. §

A határterületről, valamint a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás szabályairól szóló 330/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

126. §

(1)

A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a hivatásos állomány tekintetében a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.”

(2)

A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A meghagyási névjegyzéken a Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatott hadkötelesek munkakörét nem kell feltüntetni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hadköteles hivatásos állományú tagok munkakörét nem kell feltüntetni.”

(3)

A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a hivatásos állomány tekintetében a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.”

(4)

A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. kategória 8. pontjában a „2006. évi LVII. törvény 6. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, az 1. számú melléklet II. kategória 10. pontjában a „2006. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.

127. §

A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. § c) pontjának ca) alpontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

128. §

Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya kiterjed az állami vezetőkre, az autonóm államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek kivételével a központi államigazgatási szervek, azok területi és helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű területi szerve állományába tartozó személyekre, ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjait.”

129. §

(1)

Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FémVhr.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. § (1) A Kormány fémkereskedelmi hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámszervét jelöli ki.”

(2)

A FémVhr. 2. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„d) engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága,
e) telephely szerint illetékes vámszerv: a kérelmezőnek az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye szerint illetékes alsó fokú vámszerv.”

(3)

A FémVhr. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A telephely szerint illetékes vámszerv is jogosult - ide nem értve a kérelmező fővárosi vagy Pest megyei telephelyeit - az illetékességi területén lévő telephely helyszíni ellenőrzésének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést ilyen esetben is az engedélyező vámszerv folytatja le, illetve hozza meg.”

(4)	A FémVhr. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. § (1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú, a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett formátumban, az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.”

(5)

A FémVhr. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az engedélyező vámszerv hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyt kérő - a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül-e.”

(6)

A FémVhr. 5. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélyt a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélybe foglalja vagy 8 napon belül a fémkereskedelmi engedélyhez csatolja a kérelemhez benyújtott nyilvántartás mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv a nyilvántartást az engedély kiadását követő 10 napon belül köteles hitelesíteni. A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi tevékenység tényleges megkezdését megelőző legalább 10. napig kell kérnie a nyilvántartás hitelesítését.”

(7)

A FémVhr. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást az engedélyező vámszervhez a változás bekövetkeztétől számított 10 napon belül - az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul - be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán teljesíthető, amely - a kizárólag a fémkereskedő székhelyének, levelezési címének, cégvezetője, kapcsolattartó személye és az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak adatainak, pénzforgalmi számlaszámára és számlavezető pénzintézetére vonatkozó adatainak megváltozása kivételével - a fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelemnek minősül. Az engedély módosításának nem minősülő adatváltozásokat az engedélyező vámszerv alakszerű hatósági határozat nélkül vezeti át a nyilvántartáson.”

(8)

A FémVhr. 6. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyező vámszerv a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján
a) bevonja
aa) a fémkereskedelmi engedélyt vagy
ab) a betétlapot, és
b) kiadja
ba) az új fémkereskedelmi engedélyt vagy
bb) a betétlapot. A fémkereskedőnek egyik telephelyre vonatkozó engedélye megszűnése esetén az engedélyező vámszerv a telephelyre vonatkozó betétlapot vonja be.”

(9)

A FémVhr. 9. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Pénzügyi biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
a) a kedvezményezett által kiadott határozatban előírt összegre szól és meghatározott határnapig érvényes,
b) eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Fémtv. 8. § (3) bekezdése szerinti esetekben, a kedvezményezett igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - teljesít,
c) a fizetési igény bejelentésére az engedélyező vámszervet kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
d) visszavonhatatlan vagy kizárólag a kedvezményezett jóváhagyásával visszavonható.”

(10)

A FémVhr. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyezett nyilvántartó, illetve a bizonylat-kiállító program módosított változatára való áttérést - kivéve, ha a módosítás a törzsadatok változása miatt szükséges - az engedélyező vámszervhez előzetesen be kell jelenteni, és egyidejűleg kérni kell a módosított program engedélyezését. Az engedélyező vámszerv a programmódosítást a kérelem benyújtását követő 8 napon belül engedélyezi vagy elutasítja. Az engedélyező határozatban meghatározásra kerül a módosított nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító program használatának kezdő időpontja is.”

(11)

A FémVhr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„12. § (1) A nyilvántartó program adatbázisának helyreállítása az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez történő előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adatbázis helyreállításának okát, pontos helyét és idejét. A bejelentésben foglaltakat az engedélyező vámszerv, illetve a telephely szerint illetékes vámszerv a helyszínen ellenőrizheti.
(2) Az engedélyezett programtól eltérő program használata vagy az engedélyezett program a 10. § (2)-(3) bekezdése rendelkezéseinek megsértése melletti használata esetén az engedélyező vámszerv manuális nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, és a nyilvántartó program használatára kiadott engedélyt a manuális nyilvántartás hitelesítésének napjával visszavonja.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fémkereskedő köteles a manuális nyilvántartást benyújtani az engedélyező vámszervhez, amely azt - a benyújtástól számított 8 napon belül - jóváhagyja és ezzel egyidejűleg hitelesíti, vagy elutasítja, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében jóváhagyott manuális nyilvántartást - a jóváhagyással egyidejűleg - megküldi a telephely szerint illetékes vámszervhez, amely azt 10 napon belül hitelesíti.”

(12)

A FémVhr. 24. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő az engedélyező vámszerv engedélye alapján számítógéppel előállíthatja az engedélyező vámszerv által kiadott, az engedélyben meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A tárgyhót követő hónap 20. napjáig engedélyes a tárgyhóban felhasznált, számítógéppel előállított anyagkísérő okmányok azonosító számait megadja az engedélyező vámszervnek, vagy amennyiben a tárgyhóban nem állított ki anyagkísérő okmányt, erről tájékoztatja az engedélyező vámszervet.”

(13)

(14)	A FémVhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, a 2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.

130. §

A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló 356/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

131. §

A befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól szóló 55/2010. (III. 11.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

132. §

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdésében a „rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg, az 52. § (3) és (4) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

133. §

(1)

A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(3) A miniszter a nemzetközi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy]
„c) a repülőtéren az állandó határátkelőhely, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek biztosítottak-e.”

(2)

A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1.2. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek,”

134. §

Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.10. pontjában „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai” szövegrész helyébe a „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 3.5. pontjában „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai” szövegrész helyébe „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közép- és alsó fokú vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

135. §

A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 16. § c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 25. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV,” szöveg, a 26. §-ban a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a rendvédelmi szerv” szöveg helyébe a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a NAV, mind pedig a rendvédelmi szerv” szöveg lép.

136. §

Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

137. §

(1)	Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló