1995. évi CXXV. törvény

SZÍNEZŐS

a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Az Országgyűlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja:

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1. §

Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:

a)	az Információs Hivatal,

b)	az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

d)	a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint

e)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).

2. §

(1)

Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

(2)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

4. §

Az Információs Hivatal

a)	megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;

b)	felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;

d)	felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;

e)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;

f)	ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;

g)	ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

h)	végzi a minősített adatok védelmére használt rejtjelző eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elő.

i)	saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.

j)	elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti kiegészítő ellenőrzést.

A Nemzetbiztonsági Hivatal

A Alkotmányvédelmi Hivatal

5. §

Az Alkotmányvédelmi Hivatal

a)	felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

b)	felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

d)	felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;

e)	ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;

ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;

a nyomozás elrendeléséig végzi

ha)

a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

hb)

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)

bűncselekmények felderítését;

információkat szerez

ja)

a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),

jb)

a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;

k)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;

l)	közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;

m)	a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.

n)	elvégzi a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.

o)	végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

p)	felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, a g) pont szerinti kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét.

6. §

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

a)	felfedi a Magyarország ellen irányuló támadó, befolyásoló szándékra utaló törekvéseket, valamint feladatrendszeréhez illeszkedően külföldön érvényesíti Magyarország érdekeit;

b)	felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;

c)	megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;

d)	működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;

f)	biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működteti Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét;

információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kibertevékenységekről és -szervezetekről, jogszabály keretei között ellátja a honvédelmi ágazat elektronikus információbiztonsági feladatait, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Magyar Honvédség Parancsnoksága információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat, továbbá kibertér műveleti képességeivel ellátja a honvédelmi érdekek nemzetbiztonsági jellegű védelmét és a Magyar Honvédség kibervédelmének és műveleteinek támogatását;

h)	információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a honvédelmi szervezeteknél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;

i)	információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, a honvédelmi szervezetek biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;

j)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;

k)	ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;

működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi

la)

a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

lb)	az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)

bűncselekmények felderítését;

működési területén felderíti

ma)	a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),

mb)	a terrorcselekményt (Btk. 314-316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §);

működési területén információkat szerez

na)

a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

nb)

a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettősfelhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelmi szervezetek törvényes feladatainak végrehajtását;

o)	ellátja a honvédelmi szervezeteknél folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;

p)	a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;

q)	elvégzi a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést;

r)	ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;

s)	a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.

t)	ellátja az a)-r) pont szerinti feladatokat a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságoknál.

7. §

(1)

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § a)-g), i)-l), n)-s) pontban meghatározott feladatai ellátása során a működési területén felderített, a nemzetbiztonság katonai elemeit érintő információkat elemzi és értékeli, azokról folyamatosan tájékoztatja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőit, a Magyar Honvédség feladat- és hatáskörrel rendelkező parancsnokait, vezetőit, a Magyar Honvédség parancsnokát, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a Magyar Honvédség főparancsnokát.

(2)	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § h) és m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információkat haladéktalanul, elemző-értékelő tevékenység mellőzésével biztosítja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak.

(3)	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működési területén önállóan hajtja végre Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, valamint a 9. § b) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) és i) pontja alapján kapott feladatokat.

A Katonai Biztonsági Hivatal

8. §

(1)

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

a jogszabályok keretei között eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásához a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek részére,

b)	a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,

c)	speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére;

d)	ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet;

e)	szakértői, illetve - külön jogszabály rendelkezései szerint - igazságügyi szakértői tevékenységet végez,

f)	ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait,

g)	elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti kiegészítő ellenőrzést.

h)	az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján közreműködik az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igénylésében,

j)	jogszabály rendelkezései szerint ellátja a minősített adat védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatokat.

i)	jogszabály rendelkezései szerint ellátja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatokat,

(2)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.

(3)

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket, valamint az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdés f), g) és j) pontjában meghatározott tevékenységet saját kezdeményezésre végezheti, illetve alkalmazhatja.

(4)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit - az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével - saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.

(5)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve - térítésmentesek.

(6)	A titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.

(7)

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - a 6. § g) pontjában foglaltak és a katonai kibertér műveletek kivételével - információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében

a)	ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek tekintetében az ott meghatározott hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet,

b)	a honvédelmi ágazat kivételével irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

c)	ellenőrzi - az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül - az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat,

d)	végrehajtja vagy kezdeményezi a kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedéseket.

(8)

A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés végrehajtására a Kormány által kijelölt személy erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség. A támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések lehetséges körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét.

(9)

A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedésnek

a)	az okozott sérelemmel vagy közvetlen fenyegetéssel arányosnak és szükséges mértékűnek kell lennie, és törekedni kell arra, hogy a támadás megszakításán túli eredményre vagy sérelemre ne vezessen,

b)	biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel.

(10)	Külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából.

8/A. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében

a)	figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;

b)	megkeresésre értékeli - figyelemmel az együttműködés és koordináció keretében szerzett tapasztalatokra - az egyes együttműködő szervek kormányzati tájékoztatáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskörébe tartozó feladat-végrehajtást;

c)	folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információkat;

d)	közvetlen terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;

e)	figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít.

(2)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a kormányzati tájékoztató tevékenység során a nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából

a)	javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;

b)	kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;

c)	a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;

d)	összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti a Kormány által megfogalmazott, a döntései meghozatalához szükséges eseti és időszakos hírigényeket;

e)	a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;

f)	az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.

(3)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során

elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed

aa)	az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint

ab)	az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;

b)	az együttműködő szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;

c)	a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása céljával adatbázisokat kezel;

d)	nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;

e)	elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;

f)	országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;

Magyarország nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;

feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;

abban az esetben, ha

ia)

bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ib)

olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél, és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ic)

olyan információt szerez meg, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;

figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;

figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;

l)	az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására.

(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az utasadat-információs egység feladatait.

(5)

A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, ha a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv az ügyészség, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, akkor a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a legfőbb ügyész, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathatja a másik együttműködő szervet.

(6)

Az együttműködő szerv a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által továbbított adat felhasználásáról, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az adat felhasználására tett javaslat, illetve a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által tett egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül tájékoztatja az irányító minisztert és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.

(7)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az ETIAS nemzeti egység feladatait.

(8)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működteti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdése szerinti központi hozzáférési pontot.

(9)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk (2) bekezdése szerinti, az ETIAS-szal kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait.

8/B. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a)	az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, továbbá jogosult az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikke szerinti megjelöléssel ellátni a kiadott utazási engedélyt,

az a) pontban foglalt eljárásában egyedileg értékeli a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, amelynek keretében jogosult az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett 30/A. § szerinti együttműködő szervének továbbítani, feltéve, hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges,

c)	az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben dönt az utazási engedély megsemmisítéséről, az utazási engedély visszavonásáról,

d)	jogosult konzultációt folytatni más tagállamokkal és az Europollal,

e)	ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az ETIAS nemzeti egység feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.

(2)	A személyes adatoknak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ETIAS nemzeti egysége az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett kezelése nem minősül nemzetbiztonságú célú adatkezelésnek.

(3)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben jogosult az ETIAS-ban végzett automatizált feldolgozás eredményeit a rendeletben szereplő adatbázisokban rögzített adatokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal összevetni.

8/C. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a)	az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti hatóságok ETIAS adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,

b)	teljesíti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,

c)	ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a központi hozzáférési pont feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.

(2)

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából

a)	- ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b)	a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,

c)	a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság az ETIAS központi rendszeréből adatot igényelhet az ETIAS központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.

8/D. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) és a 8/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végezhet.

9. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok

a)	végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;

b)	ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a terrorveszélyhelyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;

c)	ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;

e)	gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, illetve a honvédelmi alkalmazottak szakirányú képzéséről.

A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése

10. §

(1)

A Kormány

a)	az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

b)	az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter

[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.

(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kezelése tekintetében az irányítási jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert illeti meg.

11. §

(1)

A miniszter

a)	előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;

b)	biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;

c)	rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;

d)	kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.

(2)

A miniszter irányító jogkörében

a)	törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;

b)	félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;

c)	a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;

d)	javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;

a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;

f)	a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;

g)	ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását;

h)	a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;

i)	a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;

j)	javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;

k)	a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;

l)	javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;

m)	a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;

n)	jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;

o)	intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;

p)	gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.

(3)	A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.

(4)	A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a főigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.

(5)	A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(6)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központon keresztül - irányítja az állami szervektől származó biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát.

(7)	Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

11/A. §

(1)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.

(2)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(3)

Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.

(4)

Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)	a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett - 45. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény - megnevezését is,

b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy ügyiratszámát,

c)	a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,

d)	a sürgős eljárásra történő utalást,

e)	a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő adatokat,

f)	a megtekintett adatok típusát,

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint

h)	az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.

(5)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.

12. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.

(2)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg.

13. §

(1)	A főigazgatók e törvény, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

(2)

A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter állapítja meg.

(3)

A főigazgató

a)	felelős a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerű és szakszerű működéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;

b)	a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;

c)	felelős a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;

d)	a miniszter jóváhagyásával - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével - meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;

e)	meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;

f)	gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;

g)	javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;

h)	jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;

i)	a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;

j)	a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.

(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése

14. §

(1)	Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.

(2)	A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.

(3)	A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.

(4)

A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság

a)	tájékoztatást kérhet a minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;

tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;

kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;

d)	ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;

ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetőleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;

f)	ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;

véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított egyéb szervek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyűlésnek;

h)	kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.

i)	dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról;

j)	állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról.

(5)	A Bizottság - ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértői tevékenységre kérheti fel az illetékes főigazgató egyidejű értesítésével.

14/A. §

(1)

Ha a Bizottság a 14. § (4) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálatot folytat le, a Bizottság a ténymegállapító vizsgálattal összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a ténymegállapító vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: közreműködésre kötelezett).

(2)

A közreműködésre kötelezettet

a)	adatszolgáltatási kötelezettség,

b)	megjelenési kötelezettség, illetve

c)	nyilatkozattételi kötelezettség

terheli.

(3)

Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének - a 16. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem akadálya, ha annak tárgya minősített adat vagy ilyen adatot tartalmazó egyéb információ. A Bizottság az ilyen adatot vagy információt zártan kezeli, és zárt ülésen tárgyalja.

(4)

A közreműködési kötelezettségről a Bizottság a döntését a Kormány nemzetbiztonsági szolgálatot irányító vagy korábban irányító tagja, vagy az ezen ügyekben átruházott hatáskörben eljáró politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat állományához tartozó vagy korábban tartozó személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének a szavazatával, más személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok kétharmadának a szavazatával hozza meg.

14/B. §

(1)	A közreműködésre kötelezettet a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége Bizottság ülésén történő teljesítésére határidő megjelölésével a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke idézi meg.

(2)	A Bizottság az idézést postai úton kézbesíti. A kézbesítésre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3)	Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdése] az elöljárója útján kell idézni.

(4)	Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett személy a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja.

(5)	Az idézésben a Bizottság elnöke megjelöli, hogy a Bizottság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége elmulasztásának következményeire.

(6)	Adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettsége írásban történő teljesítésére a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke határnap tűzésével hívja fel a közreműködésre kötelezetett. A közreműködésre kötelezett felhívására a (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

15. §

(1)	A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.

(2)	A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.

(3)

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre, nemzetiségi szószólóra vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.

16. §

(1)

A Bizottság által folytatott parlamenti ellenőrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.

(2)

A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a főigazgatót a titkos információgyűjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.

17. §

(1)

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenőrzi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül

a)	a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről;

b)	a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos kormányhatározatokról;

c)	a Honvédelmi Bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.

(2)	A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(3)	A Honvédelmi Bizottság tagjai megbízatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.

18. §

(1)	A Bizottság ülései az ellenőrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.

(2)	A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott minősített adatot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.

(3)	A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenőrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.

(4)	A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerű működésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.

19. §

(1)	A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(2)	Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a képviselőcsoport vezetője által a Bizottságba jelölt képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(4)	A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(5)	Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert.

(6)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.

(7)

Ha az ajánlásban megnevezett képviselő tekintetében kockázati tényező áll fenn, amelyről az érintett képviselő és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter tájékoztatást kapott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.

(8)	Amennyiben az érintett képviselőcsoport vezetője a megalakult Bizottságba történő jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke - a Bizottság elnöke és az érintett képviselőcsoport vezetője véleményét megismerve - dönt.

(9)

Ha a Bizottság megalakítására még nem került sor és az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére fenntartja, az ily módon jelölt képviselő a Bizottság elnökének, valamint a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztásáig a Bizottság tagjául nem választható meg. A Bizottság elnökének és a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztását követően, az utóbb megválasztott bizottsági elnök megválasztásától számított nyolc napon belül a jelölés érvényességéről a (8) bekezdés szerint kell dönteni.

(10)	Ha a Bizottság elnökének jelölt képviselő tekintetében áll fenn kockázati tényező, a jelölés érvényességéről az Országgyűlés elnöke dönt.

19/A. §

(1)	A 14. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott panasz kivizsgálása során a Bizottság betekinthet a nemzetbiztonsági ellenőrzés irataiba, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a biztonsági szakvéleményt kiállító nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a panaszost meghallgathatja.

(2)

A vizsgálat alapján a Bizottság

a)	az alaptalan panaszt elutasítja,

a panasznak helyt ad és

ba)	a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi, vagy

bb)	a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját felülvizsgálati eljárás elrendelésére kötelezi.

(3)	A Bizottság a (2) bekezdés szerinti döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

(4)

A Bizottság 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatásban foglaltakat megvizsgálja, ennek során írásban vagy személyes meghallgatás keretében tájékoztatást kérhet az alapvető jogok biztosától, a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a felülvizsgálati eljárás alá vont személyt meghallgathatja.

(5)	A Bizottság a 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatással kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az irányító minisztert, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményező személyt.

Az Országgyűlés Külügyi bizottsága tagjaira vonatkozó különös szabályok

19/B. §

A Külügyi bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

20. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, honvédelmi alkalmazottakból és munkavállalókból áll.

(1a)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kirendelhetőek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottai vezényelhetőek vagy kirendelhetőek.

(1b)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.

(2)

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkéntes tartalékos katonákból áll. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos és önkéntes tartalékos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos és önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3)	A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezethez vezényelni.

21. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.

(2)

Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.

(3)	A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.

22. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja

b)	állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;

d)	civil szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);

e)	nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;

munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles

a)	esküt tenni,

b)	a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni,

c)	elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,

d)	Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.

23. §

(1)	A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a honvédelmi alkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, illetve honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényben, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.

(3)

A hivatásos szolgálati beosztás rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörré vagy honvédelmi alkalmazotti munkakörré, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakör vagy a honvédelmi alkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

24. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja a minősített adat megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.

A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei

26. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség mindig megállapítható legyen.

27. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.

(2)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényről jelentést tesz a főigazgatónak. A főigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.

(3)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg.

(4)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot és a bejelentőt tájékoztatni.

28. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttműködnek egymással.

(2)	Az állami szervek, önkormányzatok és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik.

(4)

A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az előzőeken túlmenően - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával - közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.

(5)

A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.

29. §

(1)	A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.

(2)	Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.

30. §

(1)

Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.

(2)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.

(3)

A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(4)	A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

A terrorelhárítási információs és bűnügyi elemző központ működésére vonatkozó különös rendelkezések

30/A. §

Az együttműködő szervek a következők:

a)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,

d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

e)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

g)	az idegenrendészeti hatóság,

h)	a menekültügyi hatóság,

i)	az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

j)	a büntetés-végrehajtás központi szerve,

k)	a bűnügyi nyilvántartó szerv,

l)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

m)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.

A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések

31. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.

(3)

A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.

(4)	Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(5)	Az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell sérülés okozását.

(6)	Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

32. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani.

33. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a)	önkárosításának megakadályozására;

b)	támadásának megakadályozására;

c)	szökésének megakadályozására;

d)	ellenszegülésének megtörésére.

34. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.

35. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.

(2)	Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.

36. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat

a)	az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására;

a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;

c)	a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatnak személy elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;

d)	a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.

(2)

A lőfegyverhasználatot meg kell előznie

a)	a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;

b)	más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c)	figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d)	figyelmeztető lövésnek.

(3)	A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(4)	A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

(5)	A lőfegyverhasználatot, illetőleg a figyelmeztető lövés leadását - annak következményeitől függetlenül - az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

(6)	Lőfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.

37. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.

(2)	A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő.

(3)	A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.

(4)	A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(5)	Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.

(6)	A közigazgatási per indításának előfeltétele a panasz kimerítése. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

38. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében

a)	személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint

b)	közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot

(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.

39. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be

a)	az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;

b)	nyílt forrásból;

c)	adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;

d)	e törvényben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján;

e)	titkos információgyűjtéssel az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(1a)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ titkos információgyűjtést nem folytat.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálattal közölni.

40. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti.

(1a)

Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításokról az átadó szerv az adattovábbítás tényének és időpontjának, valamint az átvevő szerv által az adatkéréskor képzett egyedi azonosítónak a rögzítésével, illetve az átvevő szerv az adattovábbítás tényének, időpontjának, egyedi azonosítójának és az adatkérés céljának rögzítésével olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A nyilvántartásokból az egyes adattovábbításokra vonatkozó adatok az adattovábbítástól számított öt év elteltével törölhetőek.

(1b)	Az (1) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatkezelőnek az érintett nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítani.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, az önkormányzatok a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.

(3)

A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.

(4)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak a közterületen elhelyezett képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközt üzemeltető állami szerv, önkormányzat által rögzített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel átvételére.

41. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében

a)	a polgárok személyi és lakcímének adatait nyilvántartó, kezelő állami vagy önkormányzati szerv nyilvántartásaiban,

b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartásaiban,

c)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiban,

d)	az ingatlan-nyilvántartásban,

e)	a cégnyilvántartásban,

f)	a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben,

g)	valamennyi gépjárműnek, továbbá azok hatósági jelzésének bármely célból való nyilvántartására jogosult szerv nyilvántartásaiban,

h)	az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervek nyilvántartásaiban,

i)	a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő, mindenki által elérhető, bárki által hozzáférhető szolgáltatást nyújtó szervek nyilvántartásaiban,

j)	az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásaiban,

k)	a postai szolgáltató nyilvántartásaiban,

l)	az elektronikus hírközlési szolgáltató rendszereiben

megőrzésre alkalmas módon, dokumentáltan - az intézkedés céljának és időpontjának, határidejének, vagy időtartamának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el, melyekre vonatkozóan jelzőrendszert működtethetnek.

(2)

A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

(4)

A jelzések elhelyezésére való intézkedést, valamint a jelzőrendszer működtetését az adatkezelés megfelelő dokumentálása mellett - ha a nyilvántartások ezt lehetővé teszik - elektronikus formában, lehetőség szerint elektronikus adatkapcsolat útján, a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatot szolgáltató szerv által a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen kell végrehajtani.

(5)	A (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatot szolgáltató szervnek a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítania.

(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető állami szervek, valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok saját költségvetésük terhére alakítják ki és működtetik.

(7)	A (6) bekezdésben meg nem határozott szervek és gazdasági társaságok - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének terhére alakítják ki és működtetik.

41/A. §

(1)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.

(2)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.

41/B. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a hatáskörébe tartozó ügyekben a 41-41/A. §-ban foglaltakon kívül az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében is - kizárólag egyedileg megjelölt adat keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél megjelölésével - elrendelheti jelzés elhelyezését.

42. §

(2)

Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.

(3)	A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.

43. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat

a)	bűncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetővé teszi, vagy

b)	más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.

44. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.

(2)	A Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.

(2a)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kötelesek büntetőeljárást kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetnék az e törvényben meghatározott feladataik ellátását.

(3)

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói korlátokat határozhatnak meg.

(4)

Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.

45. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.

(2)

Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is -, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni.

(3)

A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzés érdemben nem biztosítható;

b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(4)

A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)	a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b)	az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c)	a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d)	a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(5)

A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:

a)	családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b)	jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c)	az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d)	fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e)	az utazás célja,

f)	az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g)	az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

lakóhely,

i)	ujjnyomatok,

j)	a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k)	a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(6)

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.

(7)

Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálni.

(8)

A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a)	a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b)	a fénykép, és

c)	bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(9)

A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.

45/A. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálat - amennyiben nemzetközi megállapodás vagy kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik - más EGT-állam titkosszolgálatától érkezett megkeresés alapján közreműködik az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel azonos megítélés alá eső eljárások (biztonsági ellenőrzés) során felmerülő adattári ellenőrzések végrehajtásában, amely során a nemzetbiztonsági szolgálat a megkeresés céljára figyelemmel más állami adatkezelő szervtől adatok igénylésére jogosult.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálat az eljárása során keletkezett adatokat továbbítja az EGT-állam titkosszolgálata részére, amennyiben az adattovábbítás nemzetbiztonsági érdeket nem sért.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a megkeresés alapján továbbított adatok felhasználására vonatkozóan korlátokat határozhat meg.

46. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza

a)	az adatigénylési kérelmet;

b)	az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;

c)	az adattovábbítás idejét;

d)	az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.

47. §

(1)

A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme, illetve az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.

(2)

Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell. Nem kell törölni az összekapcsolás eredményeként keletkezett azon adatot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges.

(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési rendszereikkel.

(4)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel - ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme biztosított - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül összekapcsolhatja.

48. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok minősített adataival kapcsolatban az érintettnek - a minősített adat védelméről szóló törvényben biztosított - adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.

49. §

(1)	A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről (adatbiztonság).

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.

50. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik

a)	a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;

b)	a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;

c)	a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;

d)	az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.

e)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha

a)	az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt;

b)	bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;

c)	az adat kezelése jogellenes;

d)	a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;

e)	az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.

(3)	A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megőrzésre kell átadni.

51. §

(1)

A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - a minősített adatokon túlmenően - a nemzetbiztonsági szolgálatok

a)	objektumaival és személyi állományával,

b)	eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel,

c)	biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival

kapcsolatos adatok.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

A TERRORELHÁRÍTÁSI INFORMÁCIÓS ÉS BŰNÜGYI ELEMZŐ KÖZPONT ADATKEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

52/A. §

(1)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szervtől adatokat az 52/B-52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából szerezhet be.

(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatával összefüggésben keletkezett adatokat nem szerezheti be.

(3)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Legfőbb Ügyészség megállapodásban rögzíti a megállapodás megkötését követően indult, az ügyészség és az együttműködő szervek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtések, leplezett eszköz-alkalmazások, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárások és nyomozások Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általi feltárása, illetve ezen tevékenységek támogatása érdekében elektronikus úton átadható adatok, tájékoztatás, illetve iratok körét, valamint az adatszolgáltatás részletes rendjét.

52/B. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által kezelt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot

a)	- e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,

b)	az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel

szerzi be.

(2)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § e)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó adatot közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján akkor szerzi be, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli független nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be.

(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § g)-m) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt módon nem lehet beszerezni.

(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § a)-e) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (3) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.

(5)

A 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál teljesíti.

52/C. §

(1)

A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak térítésmentesen biztosítja.

(2)

A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy

a)	az kizárólag az 52/B. § (1) bekezdésében meghatározott adat elérését tegye lehetővé,

b)	az ne eredményezze az együttműködő szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy kilétének felfedését,

c)	annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz az 52/G. § alapján hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen,

d)	ne veszélyeztesse az együttműködő szerv hatékony működését.

(3)	A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 52/B. § (2) bekezdése szerinti adatkapcsolat esetében.

(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem változtathatja meg, az adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.

(5)	Az 52/B. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell rögzíteni.

(6)

Amennyiben a minősített adat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység valamely szervétől vagy külföldi titkosszolgálatoktól származik, az adat átadásáról az együttműködő szerv vezetője dönt.

52/D. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ nemzetbiztonsági célból beszerzi és kezeli a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban a külföldi szerv által a rendelkezésére bocsátott adatot is.

52/E. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, hatáskörénél fogva érintett ügyészségnek vagy együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve, hogy az ügyészség vagy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat kezelése hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

(2)

Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján elért vagy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak más módon szolgáltatott, titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adat büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve meghatározott más együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.

(3)

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ részére szolgáltatott, titkos információgyűjtés során keletkezett adat büntetőeljárásban való felhasználását, illetve meghatározott együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.

52/F. §

(1)	A kormányzati tájékoztató tevékenységhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.

(2)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

(3)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett vagy az ügyészség által szolgáltatott adatot az együttműködő szerv, illetve az ügyészség a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az ügyészség, illetve az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.

52/G. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot tartalmazó adatkezelési rendszerbe csak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítói jogkörében eljárva, továbbá sarkalatos törvény által feljogosított más szerv tekinthet be, annak adattartalmáról felvilágosítást vagy értesítést kérhet.

52/H. §

(1)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.

(2)	Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése.

(3)	Az utasadat szolgáltatója a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utasadatot.

(4)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a)	az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal,

b)	az utasadatok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és

c)	az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.

(5)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából személyes adatokat vehet át.

(6)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontja szerinti kockázatelemzés ellátása során elsőként automatizált kockázatelemzést végez. Ha az automatizált kockázatelemzésből találat származik, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a találatot nem automatizált eszközökkel, emberi tényező bevonásával történő egyedi felülvizsgálat alá vonja.

(7)	Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, a 8/A. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint jár el.

(8)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az átvett utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő öt évig kezeli.

(9)

Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 6 hónap elteltével az alábbi adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni:

a)	az utas neve, beleértve a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információt, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók számát, ezek neveit,

b)	az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,

c)	a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet utas vagy bármely más személy közvetlen beazonosítására,

d)	az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,

e)	a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet az utas közvetlen beazonosítására,

f)	a továbbított, 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adat.

(10)

A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések, valamint elveszett, eltulajdonított úti okmányok hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(11)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/D. §-ban meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan adatot igényelhet az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Európai Határregisztrációs Rendszerből a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.

(6)

Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a kérelem megalapozott és az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, feltéve, hogy az ügyészség az utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételét követő átadására engedélyt adott. Az ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan az 52/L. §-t kell megfelelően alkalmazni.

52/I. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamainak utasadat- információs egységei, az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(2)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetektől és adatkezelési rendszerektől az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel vehet át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(3)	Ha a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság a (2) bekezdés szerint az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől vesz át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét, erről a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot értesíti.

(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot.

(5)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére - a 2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülésével - kizárólag a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából, nemzetközi szerződés alapján, az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy

a)	a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása,

b)	- az Európai Unió más tagállamtól származó utasadat esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagállam, amelytől az utasadat származik, előzetesen hozzájárult az utasadatok harmadik országnak történő átadásához.

(6)

(7)

Az Európai Unió más tagállamától származó utasadat harmadik ország részére történő átadásához nem szükséges a másik tagállam előzetes hozzájárulása, ha

a)	a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekménnyel kapcsolatos, valamely tagállamot vagy harmadik országot érintő konkrét és tényleges fenyegetés elhárításához elengedhetetlen és

b)	az előzetes hozzájárulás kellő időben nem szerezhető be.

(8)	A (7) bekezdés szerinti halaszthatatlan esetben értesíteni kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső adatvédelmi felelősét.

(9)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország által történő megkeresés esetén felhatalmazást adhat a harmadik országnak arra, hogy a részére nemzetközi szerződés alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által átadott adatokat másik harmadik ország felé a 3. számú mellékletnek megfelelő, nemzetközi szerződésben meghatározott súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, üldözése céljából átadja, ha az adatok továbbítása ezen bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából feltétlenül szükséges.

52/J. §

(1)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekménnyel érintett személy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(2)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

52/K. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szervek, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve az 52/L. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. §

(1)

Ha az utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

a)	a büntetőeljárás során eljáró bíróság kivételével az 52/K. §-ban meghatározott szervek,

b)	az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, valamint

c)	az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai

indokolt megkeresése alapján csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, és az ügyészség az újból személyazonosításra alkalmassá tett utasadat átadására engedélyt adott.

(2)	A büntetőeljárás során eljáró bíróság megkeresése esetén az ügyészség engedélyét nem kell kérni, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/K. §-ban meghatározott feltételek esetén átadja a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot.

(3)	Az engedélyezésről a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szerv dönt.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés esetén a megkeresésben kért, az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az engedélyezés érdekében, ideiglenesen személyazonosításra újból alkalmassá teszi.

(5)

Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az ott meghatározott szervek a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak küldik meg. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a megkeresést három munkanapon belül megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ előterjesztése alapján öt munkanapon belül dönt az adattovábbítás engedélyezéséről.

(6)

Ha az ügyészségi engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely az adattovábbítással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az (1) bekezdésben meghatározott szerv erre vonatkozó kifejezett és megalapozott kérelmére a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az ügyészség döntését megelőzően átadhatja a kért utasadatot. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére utóbb nem ad engedélyt, a megkeresés alapján korábban átadott utasadatokat törölni kell. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére nem ad engedélyt, ugyanazon szerv kérelmére, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján ismételten nem adhatóak át az utasadatok az ügyészség engedélyét megelőzően.

(7)

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a)	a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének rövid indokolását,

b)	a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének időpontját,

c)	az érintett adatok körét és

d)	azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésére.

(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, és az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.

52/M. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai információkat; ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

52/N. §

(1)

Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)	Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.

(3)	Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.

(4)	Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(5)	Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(6)	Az országos rendőrfőkapitány az utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.

(7)

A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.
(8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye.

Titkos információgyűjtés

53. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.

(3)	A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított nemzetbiztonsági szolgálat a titkos információgyűjtést önállóan vagy más nemzetbiztonsági szolgálat közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot veszi igénybe.

Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

54. §

(1)

A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok

a)	felvilágosítást kérhetnek;

b)	a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;

c)	titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;

d)	az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;

e)	sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;

f)	a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt, fedőokiratot, fedőadatot készíthetnek és használhatnak fel;

g)	fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;

a feladataik által érintett személyt, valamint az azzal kapcsolatba hozható lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, továbbá nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhetnek, a történtekről információt gyűjthetnek, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;

i)	az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;

j)	elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezhetik.

(1a)

Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek, vagy az arra jogosult állami szervvel az e törvényben meghatározott együttműködés keretében helyeztethetnek el. Amennyiben az adatok elhelyezését a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján más állami szerv hajtja végre, az elhelyezés jogszerűségéért a megkereső nemzetbiztonsági szerv a felelős..

(2)

Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként, fedőadatként, fedőokiratként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.

55. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthetnek, amelyben számára kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2)

Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok arról szereznek tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el.

(3)	Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, valamint - a 8. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat kivételével - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.

(5)

Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezhetik, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészíthetik.

(6)

Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a nemzetbiztonsági szolgálat nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

56. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján

a)	a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezhetik,

c)	postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,

d)	elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,

információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik, valamint a kibertérből érkező fenyegetés elhárítása céljából az információs rendszerbe beavatkozhatnak.

57. §

(1)

Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és - a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.

(2)

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

a)	a titkos információgyűjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetőleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat;

b)	a titkos információgyűjtés megnevezését és szükségességének indokolását;

c)	a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;

d)	az 59. §-ban meghatározott engedély iránti előterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez feltétlenül szükség volt.

58. §

(1)	Az 5. § b), d), h)-j), valamint a 6. § d), i), l)-n) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(2)	Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.

(3)	A bíró, illetve az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4)	Az engedélyező a titkos információgyűjtést e törvény eltérő rendelkezése hiányában esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben - a főigazgatók előterjesztése alapján - e törvény eltérő rendelkezése hiányában további 90 nappal meghosszabbíthatja.

(5)	A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.

(6)	Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.

(7)

A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három munkanapon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

Kivételes engedélyezés

59. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külső engedély iránti előterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejűleg benyújtani.

(3)	Ugyanabban az ügyben - kivéve, ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető új tény merül fel - csak egyszer rendelhető el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyűjtés.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

60. §

(1)

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha

a)	az engedélyben meghatározott célját elérte;

b)	a további alkalmazásától eredmény nem várható;

c)	a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt;

d)	a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.

(2)

Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat - a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.

A titkos információgyűjtésre és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó egyéb szabályok

61. §

(1)

Ha a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtására a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtés folytatásához, illetve a leplezett eszközök alkalmazásához szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.

(2)

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának eredményeként megszerzett valamennyi adatot kizárólag a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.

(3)

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a)	a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,

b)	a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,

c)	a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett eszközök és módszerek leírását, valamint a személyes adatnak nem minősülő, műveleti értékkel bíró információkat, technikai adatokat,

d)	a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.

(4)	A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtását megrendelő szerv a felelős.

(5)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl személyes adatokat nem tárolhat.

62. §

A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.

62/A. §

Az e törvény hatálya alá nem tartozó titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az információs rendszer titkos megfigyelése eszköz alkalmazását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatás igénybevételével hajtja végre.

A titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

63. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2)	Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3)

A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.

(4)

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.

(5)

A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.

(6)

A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális bevétele, amelyet az e tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére használhatnak fel.

64. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2)	A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek.

(3)	Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti.

(4)	Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.

65. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

66. §

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásai felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés - a 11. § (2) bekezdésének f) pontját kivéve - nem végezhető.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

67. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.

(2)	A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyűjtés eszközeit és módszereit.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről.

68. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben indokolt - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételekkel összefüggésben, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e.

(2)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat áll fenn, ha olyan körülmény áll fenn, ami miatt

a)	nem alkalmas a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására, vagy ha

b)	személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.

69. §

(1)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozza meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának

a)	if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,

b)	ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c)	ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

d)	ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

e)	ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

f)	ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

g)	iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

jogosult.

(2)

A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)

a)	kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, - a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben,

kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban

határozza meg.

70. §

(1)

E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának

a)	if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,

b)	ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c)	ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

d)	ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

e)	ij) és it) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy,

f)	ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

g)	iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

jogosult.

(3)	A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.

(4)

Nem kell kezdeményezni

a)	a köztársasági elnök,

b)	a miniszterelnök,

c)	az alkotmánybírák,

d)	az Országgyűlés elnöke,

e)	a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f)	a legfőbb ügyész,

g)	az alapvető jogok biztosa és helyettesei,

h)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

i)	az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő, valamint

j)	a nemzetiségi szószóló nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(5)	Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.

71. §

(1)	Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.

(2)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható, ha

a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,

b)	a 70. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c)	a 70. § § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,

d)	a 70. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter,

e)	bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f)	ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész azt jóváhagyta.

(3)

A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő létrehozásáról.

(4)	Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony csak akkor hozható létre, ha annak létrehozását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(4a)

Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a (2) vagy(3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(4)

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak akkor hozható létre, illetve tartható fenn, ha annak létrehozását vagy fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(5)	Az (2)-(4a) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozásáról, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(6)	A (4) vagy (4a) bekezdésben meghatározott esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

71/A. §

(1)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes, az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő, írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.

(2)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet írásban vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitöltheti.

(3)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.

(5)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.

71/B. §

(1)	A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(1a)

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti.”

44. §. Az Nbtv. 71/C. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,. §

§. Az Nbtv. 71/C. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(10)	A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.

(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel.

(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(5)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a biztonsági kérdőívben feltüntetett adatokat nyilvántartások, adatkezelési rendszerek és adatállományok, valamint a korábbi ellenőrzések adataival vetheti össze, továbbá e törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést folytathat.

71/C. §

(1)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza

a)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,

b)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,

c)	a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását vagy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását és megállapításának indokait, valamint

d)	a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvéleményben megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(3)	A biztonsági szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

(4)

Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.

(5)

A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi. A kezdeményező a biztonsági szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.

(6)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - a bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények és a (2) bekezdésben foglalt minősített adatok kivételével - a kezdeményező nyolc napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(7)	A kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.

(8)	A kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idején belül lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény kiállításával a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszti.

71/D. §

(1)

Érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti felülvizsgálati eljárás elrendelését.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az országgyűlési képviselő, valamint a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá nem tartozó szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kérelmére elrendeli, egyéb esetben elrendelheti az (1) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

(3)	A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.

(4)	A felülvizsgálati eljárás befejezéséről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a 71/C. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az érintett személyt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése

72. §

(1)

Ha huzamosabb idejű külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb - a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló - külső tényező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, a nemzetbiztonsági ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni kell.

(2)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, és arról a kezdeményezőt, valamint - amennyiben az a szünetelés okára figyelemmel lehetséges - az érintettet a kezdeményező útján 8 napon belül írásban értesíti.

(3)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésére okot adó körülmény megszűnik, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - a kezdeményező és a kezdeményező útján az érintett egyidejű értesítése mellett - a nemzetbiztonsági ellenőrzés folytatásáról határoz. Ha a szünetelési határidő lejártakor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmények továbbra is fennállnak, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti.

(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

72/A. §

(1)	Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt, a kezdeményező, annak bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(2)

A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha

a)	a kezdeményező a megszüntetésre okot adó körülményről tájékoztatja vagy

b)	a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezését a nemzetbiztonsági szolgálat saját hatáskörben észleli.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetéséről 8 napon belül írásban értesíti a kezdeményezőt, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt.

Felülvizsgálati eljárás

72/B. §

(1)

A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja

a)	az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyának fennállása alatt,

b)	az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba történő jelölését megelőzően vagy

c)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták.

(2)

Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha

a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik vagy a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, továbbá amennyiben a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,

b)	az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik,

c)	a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy ezt kéri,

d)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,

a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást:

a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója így különösen az alábbiakról szerez tudomást:

ea)	az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,

eb)	az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,

ec)	idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,

ed)	kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,

ee)	az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,

ef)	a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése.

eg)	az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,

eh)	az ellenőrzött életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött befolyásolására, zsarolhatóságára,

ei)	az ellenőrzött hivatali helyzetével való visszaélése,

ej)	az ellenőrzött szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.

(2a)	Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.

(3)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki, írásban vagy a 71/A. § (2) bekezdésben meghatározott elektronikus keretprogram használatával.

(4)

A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója

a)	a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,

b)	a (2) bekezdés a) és b), valamint d) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá

c)	a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.

(5)	A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.

(6)	A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)	A felülvizsgálati eljárás alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(8)

Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy

a)	más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezése vagy

b)	foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése iránt intézkedik.

(8a)

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem hozható létre, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását jóváhagyta.

(8)

Ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta.

(9)	A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.

(10)	A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartam alatt.

Az alapvető jogok biztosának a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos jogköre

72/C. §

(1)	A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti az alapvető jogok biztosától a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.

(2)	Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdés szerinti beadvány alapján vizsgálatot folytathat a felülvizsgálati eljárás elrendelésével és lefolytatásával összefüggésben.

(3)	Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében.

(4)	A felülvizsgálati eljárás irataiba az alapvető jogok biztosa törvényben foglaltak szerint betekinthet.

(5)	Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére.

(6)

Ha az alapvető jogok biztosa a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a jogsértés a kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére.

(7)	Ha az alapvető jogok biztosa az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről a Bizottságot tájékoztatja.

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés során

72/D. §

(1)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy

a)	a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal,

b)	a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezővel, valamint

c)	az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel

szemben - a kézhezvételétől számított 15 napon belül - panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.

(2)	Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.

(3)

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,

a)	a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,

b)	az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

(4)	Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

(5)

A kezdeményezésre jogosult haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a főigazgató döntéséről. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható.

(6)	A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(7)

A miniszter

a)	az alaptalan panaszt elutasítja vagy

a panasznak helyt ad és

ba)	a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,

bb)	megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát, vagy

bc)	a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(8)	A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.

(9)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Bizottságnál.

(10)

Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény ellen benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(11)	A (10) bekezdés szerinti közigazgatási per megindításának joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.

(12)	Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(13)	A (10) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés megváltoztatására nem jogosult.

(13)	A bíróság a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére.

(14)	Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. §

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

74. §

E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül

aa)	az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,

ab)	az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,

ac)	a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,

ad)

az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint

ae)	a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;

b)	állami szerv: a minisztériumok, a kormányzati igazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;

c)	információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

d)	katonai egységes felderítő rendszer: az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Magyar Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának felderítő támogatását biztosító rendszer;

e)	hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

f)	cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.

foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:

ia)	a külképviselet-vezető;

ib)	a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;

ic)	a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;

id)	az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;

ie)	az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szerveinek, illetve azok önálló szervezeti egységeinek vezetői és helyetteseik;

if)	a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal önálló szervezeti egységének a vezetője;

ig)	a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei;

ih)	a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője;

ii)	a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;

ij)	az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;

ik)	a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;

il)

az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve - amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;

im)

az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint - amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;

in)

aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;

io)	aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adat megismerésére vagy felhasználására jogosult;

ip)	a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia;

ir)	az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;

is)	az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;

it)	azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja;

iu)	az Országgyűlési Őrség személyi állománya.

iv)	a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.

iw)

a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Lrtv.) szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről részt vevő személy, valamint - az Lrtv. szerinti üzemeltető kezdeményezésére - az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó, Lrtv. szerinti azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő személy;

elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése céljából történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;

k)	együttműködő szervek: a 30/A. §-ban meghatározott szervek;

l)	utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;

m)	utasadat szolgáltatója: az l) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint átadó személyszállítást végző légifuvarozó;

közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált adatátadást tesz lehetővé;

jelzés: a nemzetbiztonsági szolgálatok által a feladataik végrehajtásához kapcsolódóan az adatkezelési rendszerekben kezelt adatra vonatkozóan elrendelt értesítési meghagyás, amely biztosítja a jelzéssel ellátott adatot érintő eseményről - így különösen az adatváltozásról, az adatot érintő intézkedésről, az adatra vonatkozó megkeresésről - az elrendelő nemzetbiztonsági szolgálat tudomásszerzését.

p)	az utasadat személyazonosításra alkalmatlanná tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek láthatatlanná tétele az adatelemek elrejtésével a felhasználók számára;

q)	az utasadat újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele az elrejtett adatelemek láthatóvá tétele által.

r)	Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer.

s)	ETIAS: az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer.

t)	honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti szervezet.

75. §

(3)	Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelő minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

76. §

(1)	E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2)	A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba.

(3)	A 63. § (3) bekezdése és a 89. § (3) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.

(4)	A 14. § (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15. §, valamint a 27. § (2) és (4) bekezdései a Bizottságnak a 19. §-ban foglaltak szerint történő megalakítását követően lépnek hatályba.

(5)	E törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.

Átmeneti rendelkezések

76/A. §

(1)

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „A”, „B” vagy „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján kockázatmentes biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig mellőzhető.

(2)

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvény hatályba lépését megelőzően, az Nbtv. 76/A. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, 2014. december 31-i határidőre tekintettel kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzést az Nbtv. 71/B. §-ban foglaltak szerint le kell folytatni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés által érintett személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ét követően került kiállításra, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban megkeresi a kezdeményezőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon; a kezdeményezési kötelezettség megszűnésére tekintettel is fenntartja-e kezdeményezési szándékát. Ha a kezdeményező kezdeményezésétől eláll vagy a határidő belül nem nyilatkozik, a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelése mellőzhető.

76/B. §

E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatokra is alkalmazni kell.

76/C. §

(1)

E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését követően az Országgyűlés Külügyi bizottságába megválasztandó tagokra kell alkalmazni.

(2)	A Módtv3. hatálybalépésekor az Országgyűlés Külügyi bizottságában fennálló tagság esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2015. február 28-ig kezdeményezi az Országgyűlés elnöke.

76/D. §

Az együttműködő szerv köteles a közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felületét 2016. december 31-ig kell kiépíteni.

76/E. §

(1)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ általános jogutódja.

(2)

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot kell a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjának tekintetni.

Felhatalmazó rendelkezések

77. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:

a biztonsági kérdőív kitöltésével kapcsolatos eljárási szabályokat, azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;

b)	a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;

a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait;

a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott alkalmazásszolgáltatók együttműködésének rendjét és szabályait.

az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletből fakadó hazai feladatok részletes szabályait, az utazási engedély iránti kérelmek feldolgozásának, az utazási engedély kiadásának, megsemmisítésének és visszavonásának részletes eljárási szabályait, továbbá az ETIAS-ból történő adattovábbítás és az ETIAS-hoz történő hozzáférés részletes eljárási szabályait.

(2)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:

a)	a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének e törvénnyel nem érintett szabályait;

b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő irányait;

c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;

d)	a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.

78. §

(1)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:

a)	a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;

b)	a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;

c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;

d)	a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;

(1a)

Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

a)	az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

b)	az Információs Hivatal hatáskörébe tartozik, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatáskörébe tartozik, a honvédelemért felelős miniszter

egyetértésével kiadott rendeletben állapítsák meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.

(1b)

Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját, valamint

b)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait és a statisztikai adatok körét.

(2)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:

a)	a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;

b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;

c)	mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;

d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.

(3)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amelyeknél a 6. § a)-r) pont szerinti feladatokat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat látja el.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

79/A. §

E törvény

a)	1-19/B. §-a,

b)	26-37. §-a,

c)	53-72/D. §-a,

d)	74. §-a, valamint

e)	76/A-78. §-a,

f)	1. számú melléklete és 2. számú melléklete

az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.