Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.12.15. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.10.07.
2001.10.08. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.03.31.
2004.04.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.05.30.
2006.05.31. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.08.14.
2010.08.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.10.
2011.06.11. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.10.24.
2013.10.25. - 2013.12.06.
2013.12.07. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.11.
2014.01.12. - 2014.03.03.
2014.03.04. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.08.31.
2014.09.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.18.
2015.06.19. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.08.31.
2016.09.01. - 2016.10.20.
2016.10.21. - 2016.12.14.
2016.12.15. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.07.07.
2017.07.08. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.01.
2018.01.02. - 2019.04.14.
2019.04.15. - 2019.07.15.
2019.07.16. - 2019.12.17.
2019.12.18. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.01.31.
2021.02.01. - 2021.06.28.
2021.06.29. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1997. évi CXL. törvény

a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése, amely törekvés a kulturális alapellátás rendszerében testesül meg.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja:
a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról, védelméről és közkinccsé tételéről,
a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak védelméről, tudományos feldolgozásáról és közkinccsé tételéről,
a) a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása, valamint a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól,
a) biztosítani a társadalmi jólétet és a fenntartható fejlődést, elősegíteni az egész életen át tartó tanulást, javítani az életminőséget, továbbá a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól,
b) meghatározni a muzeális intézmények tevékenységének és feladatellátásának, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javakhoz történő hozzáférésnek a szabályait,
b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az intézmények tevékenységét,
b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos intézmények tevékenységét,
b) szabályozni a muzeális intézmények tevékenységével és feladatellátásával, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket,
c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,
d) szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét,
d) mindenki számára biztosítani a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét,
e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.
f) kulturális intézmények feladatellátásának tervezéséhez útmutatást adni annak érdekében, hogy azok a kulturális alapellátás keretében mindenki számára ösztönzést nyújtsanak arra, hogy
fa) önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon kulturális tevékenységekbe és megismerhesse a kulturális értékeket;
fb) megismerkedjen a település történetével, a hagyományokkal, normákkal;
fc) a település népességének tagjaként kifejezze, milyen értékek, célok, fejlesztési irányok fontosak számára, részt vegyen a közösségi életének fejlesztésében és a közös jövőkép megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt vehessen igénybe;
fd) lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az önfejlesztéshez, az önműveléshez, a közös értékek kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok megfogalmazásához, a tevékenységek színvonalának biztosításához.
g) gondoskodni a digitális formában, interneten szolgáltatott és nyilvánosságra hozott tartalom (a továbbiakban: webtartalom) archiválásáról, használatának biztosításáról, valamint
h) szabályozni a webtartalom archiválásával kapcsolatos feladatok ellátását, az archivált webtartalmak használatának lehetőségeit.

Alapelvek

2. §   Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés; e jogok minden személyt megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
2. §   Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
3. §   Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.
3. §   Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.
3. §   Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.
3/A. §   A kulturális alapellátás keretében a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények a központi költségvetési források felhasználásával az érintett célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét, valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a közösségfejlesztéshez, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges egyéni kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
4. §   Mindenkinek joga, hogy
a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
a) megismerhesse a kulturális javakat és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,
b) a kulturális alapellátás keretében igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,
c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,
d) e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban: közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
4/A. §   Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött olyan kulturális javakat amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti.
4/A. §   Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására - erre vonatkozóan bejelentett igény esetén - abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az igénylő tulajdonjogát kétséget kizáróan bizonyítja.

A törvény hatálya

5. §
(1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket és a műemlékek ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre,
a) a kulturális örökségünkkel foglalkozó szervezetek tevékenységére, személyre és szervezetre,
a) a muzeális intézményekre, fenntartóikra és foglalkoztatottaikra, a kulturális örökség muzeális intézményekben őrzött elemeire, valamint a muzeális intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, továbbá a kulturális örökséggel foglalkozó egyéb szervezetekre, kép- és hangarchívumokra,
b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,
b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatóira,
c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.
c) a közművelődési feladatot ellátókra, a közösségi színterek és a közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.
d) a webtartalomra és a tartalomszolgáltatókra.
(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része.
(2) A könyvtári dokumentumok védelmére és nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében e törvény hatálya kiterjed a nem nyilvános könyvtárakra is.
(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.
(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.
(4) A 3/A. §-ban, a 92-96. és 99. §-ban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre.
(4) A 3/A. §-ban, a 92-96. §-ban, a 99. §-ban és a 100. §-ban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvényben, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.
(6) A kulturális javak e törvény szerinti védelme nem érinti az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
6. §   Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
6/A. §   A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását és felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.
6/A. §   A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását és felügyeletét a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.
6/A. §   A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.

II. RÉSZ
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELME ÉS A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

7. §
(1) A kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(2) A kulturális javakat tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek történeti adatait, leírását, illetőleg a rájuk vonatkozó forrásértékű dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A közgyűjteményben őrzött javak felhasználásának és a közgyűjteményben őrzött, illetőleg védetté nyilvánított ilyen javak bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet meghaladó kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
(4) Annak érdekében, hogy a kulturális javak egyedileg és összességükben, lehetőség szerint eredeti helyükön vagy az e célra alapított gyűjteményekben, intézményekben illetőleg bárhol másutt megfelelő védelemben részesüljenek, megőrződjenek és fennmaradjanak, egyben lehetővé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerű dokumentálásuk, valamint oktatási és közművelődési célú bemutatásuk és közreadásuk, az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a társadalmi és gazdasági szervezeteknek, valamint az állampolgároknak együtt kell működniük.
(5) Az állam a kulturális javak védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, figyelembe veszi más államoknak a kulturális javak védelméhez fűződő érdekeit, egyben törekszik arra, hogy a területéről törvénytelen módon elszármazott javak jogos tulajdonosukhoz visszakerüljenek.
(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) létesít, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) létesít, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
(7) A kulturális javakat rendkívüli, illetőleg szükségállapot, természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.

II. FEJEZET
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

8. §
(1) A kulturális örökséghez tartozó - nem közgyűjteményben, illetőleg muzeális intézményben őrzött - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javakat, gyűjteményeket, azok megőrzése érdekében az Igazgatóság védetté nyilvánítja.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális javakat, amelyek alkotójuk tulajdonában vannak, valamint azokat, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba.

Védetté nyilvánítási eljárás

9. §
(1) A védetté nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: eljárás) hivatalból indul. A kulturális javak védetté nyilvánítására a javak tulajdonosa és bárki más tehet javaslatot.
(2) Az eljárás alá vont kulturális javak elidegenítésére, illetőleg őrzési helyének megváltoztatására, állapotában bekövetkezett változások bejelentésére a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(3) Ha az eljárás alá vont kulturális javak épségét veszély fenyegeti, vagy tartani lehet annak az országból való jogellenes kivitelétől, az Igazgatóság a kulturális javakat azonnal végrehajtható határozattal ideiglenesen védetté nyilvánítja. Az ideiglenes védettség az eljárás végéig áll fenn.
(4) Az Igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértői vélemény és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A védetté nyilvánító határozat előírja a tárgy őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket is.
(5) Amennyiben az eljárás során a tulajdonosnak kára származik, az ezzel kapcsolatban felmerült kárt a kártalanítás polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. A kártalanítási kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani.

Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése

10. §   Az Igazgatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja,
c) a tárgy megsemmisült.
11. §
(1) Az eljárás időtartama legfeljebb 90 nap, egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A védetté nyilvánítás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása

12. §
(1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban: védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba kell felvenni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,
b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, lakcímét,
c) a tulajdonszerzés idejét és módját,
d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét,
e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.
(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e a nyilvántartásban.
(4) A törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében a cél megjelölésével, az Igazgatósághoz intézett írásbeli megkereséssel a (2) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatását igényelheti:
a) a bíróság, az ügyészség,
b) a nyomozó hatóság,
c) a nemzetbiztonsági szolgálat,
d) az adóhatóság.
(5) Az Igazgatóság a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások

13. §
(1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet.
(2) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát az Igazgatóságon keresztül gyakorolja.
(3) Védett gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával idegeníthető el.
(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) az Igazgatóságot értesíteni kell.
14. §
(1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni.
(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet.
(3) A védett kulturális javakat, illetőleg a védési határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.
(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté nyilvánító határozatban szereplő - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak.
(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeiről az Igazgatóság a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt, és ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyűjteményt kiállítás vagy tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.
15. §   Ha a védett kulturális javak állagának megőrzése a tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését.
16. §   A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.

III. FEJEZET
A KULTURÁLIS JAVAK KÜLFÖLDRE TÖRTÉNŐ KIVITELE

17. §   A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.

Engedély nélkül kivihető kulturális javak

18. §   Engedély nélkül vihetők ki az országból
a) azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba,
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat,
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat, amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.

Kiviteli engedélyezési eljárás

19. §   A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak az Igazgatóság engedélyével vihetők ki az országból.
20. §
(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt közgyűjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejűleg a kivinni szándékozott tárgyat be kell mutatni.
(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország területéről kivihető.
(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve a tárgyról készült fotót is.
(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.
(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetőleg a vámeljárást.

Végleges kiviteli engedély

21. §
(1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel:
a) a közgyűjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplő tárgyakra,
b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,
c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,
d) régészeti leletekre,
e) műemlék részét alkotó, a műemlékek jegyzékében szereplő berendezési, felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra, védett műemlékhez tartozó töredékekre,
f) a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem igazolható,
g) a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetőséget adó másolatokra, vagy más módon megváltoztatott javakra,
h) kiemelkedő múzeumi értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre.
(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja.
22. §   A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.

Ideiglenes kiviteli engedély

23. §
(1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát.
(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.
(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott időtartamra adható.
(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is kötelezheti az engedélyest.
(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a műemlékvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
24. §   A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A kulturális javak behozatala

25. §
(1) Nem hozhatók be az országba
a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan származik, vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,
b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak, amelyek kivitelét a származási ország engedélyhez köti,
c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti kulturális érdeket sérti,
d) a lopott kulturális javak.
(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.

IV. FEJEZET
RÉGÉSZETI VÉDELEM, RÉGÉSZETI FELTÁRÁS

26. §
(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
27. §
(1) A régészeti örökség elemeit lehetőség szerint eredeti helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megőrizni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni, illetőleg átadni a területileg illetékes jegyzőnek, aki azt továbbítja a területileg illetékes múzeumnak.
(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti helyükről és összefüggéseikből elmozdítsák.
(5) A régészeti lelőhelyek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások tervezését, illetőleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség védelmével összhangban kell végezni.
28. §
(1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti lelőhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.

A régészeti lelőhelyek védelme

29. §
(1) Az ország kiemelt jelentőségű és veszélyeztetett régészeti lelőhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott módon védelemben kell részesíteni.
(2) A kiemelt jelentőségű és a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a régészeti értékek megnevezését,
c) a védetté nyilvánítás indokát,
d) a földrészlet helyrajzi számát,
e) a védettség időtartamát,
f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.
(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védetté nyilvánításhoz műemléki jelentőségű területen, védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi miniszter egyetértése szükséges.
(5) Védetté nyilvánításhoz védett természeti területen a környezetvédelmi miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.
(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.
(8) A védett régészeti területekről az Igazgatóság nyilvántartást vezet.
30. §   Régészeti lelőhelyek és környezetük hatékonyabb megőrzése, feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani.
31. §
(1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság - védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos időtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelőhely megőrzése érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
32. §   A régészeti lelőhelyek védettségi eljárására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

Régészeti feltárás

33. §
(1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni.
(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és egy tagját a miniszter, két tagját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.
(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és két tagját a miniszter, egy tagját a környezetvédelmi miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi hatóság, műemléki jellegű területen a műemlékvédelmi hatóság mint szakhatóság engedélye is szükséges.
(4) Régészeti feltárást elsősorban a területileg illetékes régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal végezhetnek.
(5) Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki a feltárásra feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll.
(6) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
(7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával ellenőrzi.
(8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a feltárás vezetője az előírásokat megszegi.
(9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
34. §
(1) Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges ingatlan használatát elsősorban az ingatlan tulajdonosa és az ásató intézmény közötti megállapodás útján kell biztosítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója a régészeti feltárást a feltárási engedélyben meghatározott határidőig tűrni köteles.
(3) A régészeti feltárás során keletkezett tényleges kára után kártalanítás illeti meg a tulajdonost. A kártalanítási kérelmet a régészeti feltárást végző intézményhez kell benyújtani.

Megelőző feltárás

35. §
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni.
(2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, illetőleg más, kivételesen indokolt esetben, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(3) A szakmailag szükséges mértékű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes, és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani. A leletmentés tényleges költségeiről a múzeum köteles elszámolni.
(4) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdések eldöntésére az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával jogosult.

Leletmentés

36. §
(1) Leletmentés a régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülésekor végzett, a lelőhely és a leletek mentését, illetőleg a terület felszabadítását célzó azonnali régészeti feltárás. A leletmentés megkezdésével egyidejűleg feltárási engedélyt kell kérni.
(2) Ha régészeti feltárás esetén kívüli munka (építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka stb.) során vagy egyéb ok következtében régészeti lelőhely, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
a) a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,
b) a lelőhely és a lelet(ek) őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy a területileg illetékes múzeum intézkedéséig gondoskodni.
(3) A lelőhelyet vagy leletet a lelőhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, e kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt, felfedezőt egyetemlegesen terheli.
(4) A jegyző a bejelentés alapján köteles a területileg illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes építési hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(5) A múzeum köteles a lelőhelyet, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni.
(6) Amennyiben az illetékes múzeum szakvéleménye alapján a további munkavégzés a lelőhelyet, illetőleg az előkerült régészeti leleteket nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(7) Ha a múzeum szakvéleménye alapján a lelőhely vagy a leletek veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes első fokú hatóság köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni. A tevékenység csak a múzeum egyetértésével kiadott engedély alapján folytatható.
(8) A múzeum köteles a leletmentést haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen gyűjteményébe venni, és szükség szerint kezdeményezni az Igazgatóságnál a lelőhely védetté nyilvánítását.
(9) Ha a lelőhely jellegéből adódóan a leletmentést nem lehet 30 nap alatt elvégezni, az Igazgatóság - a múzeum javaslatára - a 31. § alapján ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(10) Amennyiben az Igazgatóság nem nyilvánítja ideiglenesen védetté a területet, a munka folytatható.
(11) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a területileg illetékes múzeum köteles az Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.
(12) A leletmentést végző múzeum indokolatlan késedelmével okozott kárt a múzeum köteles megtéríteni.
37. §
(1) A leletmentést végző múzeum fenntartója jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról.
(2) A megelőző feltárások és leletmentések költségeihez állami támogatás adható.
(3) A régészeti lelőhely, illetve lelet felfedezőjét anyagi elismerésben kell részesíteni.

II. RÉSZ
A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK

I-IV. FEJEZET

7. §   A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
37/A. §
(1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.
(2) A muzeális intézmény
a) a társadalom szolgálatában áll,
b) a közösség számára nyilvános,
c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart,
d) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,
e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít.
(3) A muzeális intézmény rendelkezik a szakmai besorolása szerinti követelményszint biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amely által ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat.
(4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében:
a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja,
b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét,
c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához,
d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez,
e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését,
f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít,
g) az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.
g) turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.
(4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása és a kulturális alapellátás kiterjesztése érdekében:
a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja,
b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét,
c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához,
d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez,
e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését,
f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít,
g) az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.
g) turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.
(5) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés feltételeit a működési engedélyében meghatározott szakmai besorolásnak megfelelő követelményszint szerint biztosítja.
(6) A muzeális intézmények feladataik ellátásában - fenntartójuktól függetlenül - együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a könyvtárakkal, a levéltárakkal és a közművelődés intézményeivel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köz- és a felsőoktatás, valamint a szakképzés intézményeivel.
(6) A muzeális intézmények feladataik ellátásában - fenntartójuktól függetlenül - együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a könyvtárakkal, a levéltárakkal és a közművelődés intézményeivel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.
(7) A muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet:
a) közérdekű muzeális kiállítóhely,
b) közérdekű muzeális gyűjtemény,
c) múzeum:
ca) tematikus múzeum,
cb) területi múzeum,
cc) megyei hatókörű városi múzeum,
cc) vármegyei hatókörű városi múzeum,
cd) országos szakmúzeum,
ce) országos múzeum.
(8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére - a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén - nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz, ha a muzeális intézmény
a) alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
b) állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.
(9) A nemzetiségi bázisintézmény címet a működési engedélyben kell feltüntetni.
(10) A nemzetiségi bázisintézmény címmel rendelkező muzeális intézmény közművelődési programjaiban és állandó kiállításában a nemzetiségi kultúrát hangsúlyosan mutatja be.
37/B. §
(1) A muzeális intézmény gyűjteménye
a) régészeti feltárás,
b) természettudományi feltárás,
c) helyszíni gyűjtés,
d) vétel,
e) ajándékozás,
f) öröklés,
g) csere,
h) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átadás,
i) saját előállítás vagy saját célú előállíttatás, valamint
j) egyéb - jogszabály alapján történő - muzeális intézményi elhelyezés
révén gyarapítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű muzeális kiállítóhely a kiállításában bemutatott kulturális javakat az (1) bekezdés a)-d), valamint g), h) és j) pontja szerint nem gyarapíthatja, de az (1) bekezdés e) és f) pontja szerint megszerzett, valamint az (1) bekezdés i) pontja szerint létrehozott kulturális javakat kiállításában bemutathatja, ha azokat a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vette.
(3) A muzeális intézmény a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörére vonatkozóan fejtheti ki szakmai tevékenységét, és a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületen folytathatja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységét. Az (1) bekezdés d)-j) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységre - a muzeális intézmény gyűjtőterületétől függetlenül - Magyarország teljes közigazgatási területén sor kerülhet.
(3) A muzeális intézmény a működési engedélyében meghatározott gyűjtőköre szerinti szakágra, korszakra vagy tematikára vonatkozóan fejtheti ki szakmai tevékenységét, és a működési engedélyében meghatározott közigazgatási vagy földrajzi egységen (a továbbiakban: gyűjtőterület) folytathatja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységét. Az (1) bekezdés d)-j) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységre - a muzeális intézmény gyűjtőterületétől függetlenül - Magyarország teljes közigazgatási területén sor kerülhet.
(3a) Lezártnak minősül a muzeális intézmény gyűjtőköre, ha a muzeális intézmény a kulturális javak olyan gyűjteménybe rendezett csoportját vagy csoportjait őrzi, amelyre nézve gyűjtési tevékenységet nem folytat.
(4) A muzeális intézmény Magyarország közigazgatási területén kívül is folytathatja gyűjteménygyarapítási tevékenységét, ha az adott ország jogrendje azt lehetővé teszi.

V. FEJEZET
MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK

38. §
(1) A kulturális javak védelmével összefüggő, e törvényben meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.
(1) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
(2) A muzeális intézmények a feladatellátás veszélyeztetésével nem vonhatók össze más intézménnyel.
(2) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.
(3) E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a muzeális intézményben elhelyezett kulturális javak.
(3) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszter engedélye szükséges.
(4) A muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
(5) A muzeális intézmény a nyilvántartásában lévő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.
(6) A muzeális intézmény a kulturális javakat határozott időre, de legfeljebb öt évre szóló írásbeli szerződés alapján adhatja, illetve veheti kölcsön.
(7) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződéshez mellékelni kell a kölcsönadott kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét. A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki.
(8) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönvevő által a kölcsönadott kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
b) a kölcsönadott kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.
(9) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönadásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter azt vizsgálja, hogy a (8) bekezdésben rögzített feltételek fennállnak-e.
38/A. §
(1) A muzeális intézmény vagy fenntartója a kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján adhatja vagy veheti kölcsön (a továbbiakban: kölcsönzés).
(2) A kulturális javak kölcsönzéséről szóló szerződésnek (a továbbiakban: kölcsönzési szerződés) tartalmaznia kell
a) a kölcsönvevő által a kölcsönzött kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
b) a kölcsönzött kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.
(3) A kölcsönzési szerződéshez mellékelni kell a kölcsönzött kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét, a kölcsönbe adás időpontjában fennálló fizikai állapotot dokumentáló szakleírással és képi ábrázolással együtt.
(3a) A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javakra vonatkozó elhelyezési dokumentációt készít, amely tartalmazza a kiállítótér alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat, a kulturális javak állományvédelmére vonatkozó előírásokat, valamint a kulturális javak, továbbá a kiállítótér vagyonbiztonságára vonatkozó előírásokat. Az elhelyezési dokumentációban foglalt feltételek fennállását a kölcsönadó saját költségén a kölcsönzési szerződés megkötését megelőzően ellenőrizheti. A kölcsönkérő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a kölcsönadóval együttműködni.
(3b) Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérően nem állapodnak meg, a kölcsönvevő viseli a kölcsönzéssel összefüggő alábbi költségeket:
a) a kulturális javak állományvédelmét szolgáló költség,
b) a kulturális javak vagyonbiztonságát szolgáló költség, valamint
c) az adminisztrációs költség, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget is.
(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól.
(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzése esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kölcsönzött kulturális javak értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni.
(4a) Pénzügyi biztosítékként
a) a kulturális javak biztosítási értékével arányos, elkülönítetten kezelt, lekötött pénzösszeg,
b) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásért felelős miniszter által vállalt kiállítási garancia vagy kiállítási viszontgarancia,
c) nem költségvetési szervként működő kölcsönvevő esetén a kulturális javakban esetlegesen bekövetkező valamennyi kár megtérítésének vállalására irányuló garancianyilatkozat vagy garanciaszerződés,
d) biztosítási szerződés, vagy
e) egyéb szerződéses biztosíték nyújtása
alkalmazható.
(5) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2) és (3) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.
(5) A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól, kivéve a (6) bekezdésben meghatározott kölcsönzés esetét.
(5) A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól.
(6) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2)-(4) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.
(7) Nem köteles pénzügyi biztosíték kikötésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ha a nyilvántartásában szereplő kulturális javakat a Magyar Honvédség szervezete részére adja kölcsön.
38/B. §   A miniszter a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva határozott időre kijelölheti a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét.
38/C. §   Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.
38/C. §   Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.
38/D. §
(1) Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött, kulturális javak - a 38/A-38/C. §-ban meghatározottaktól eltérő hasznosítása céljából történő - birtokba adásáról a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő a kulturális örökség védelméért felelős miniszter javaslata alapján, a miniszter előzetes véleményének kikérése mellett - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a versenyeztetés mellőzésével - dönt és ezt követően a hasznosításra szerződést köt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra, valamint a hasznosítási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

Muzeális intézmény alapítása és megszüntetése

Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, visszavonása

39. §
(1) Muzeális intézményt - az e törvényben meghatározott kivétellel - bármely jogi és természetes személy alapíthat.
(1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.
(1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével - a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.
(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély). Amennyiben a muzeális intézményhez műemlék tartozik, úgy az alapításhoz a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.
(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély).
(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.
(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 45 nap.
(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(3) A működési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyűjtőkörét és gyűjtőterületét, valamint elhelyezését.
(3) Működési engedély akkor adható ki, ha a muzeális intézmény által kezelt javak a kulturális javak körébe tartoznak és a muzeális intézmény fenntartója biztosítja a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(4) A muzeális intézmény fenntartója a (3) bekezdésben meghatározottak érdekében eleget tesz a muzeális intézmény szakmai besorolásának megfelelő
a) a muzeális intézményt befogadó épület helyiségeire, az elektronikus, mechanikus vagy élőerővel ellátott védelmére;
b) a kulturális javak kiállításon való folyamatos bemutatására, a látogatói hozzáférésre és az online, továbbá a közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatásokra;
c) a kulturális javakhoz való kutatói hozzáférésre;
d) a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére; valamint
e) a kulturális javak nyilvántartásba vételére
vonatkozó előírásoknak.
(4) A működési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a működési engedély módosításával lehetséges.
(4) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézményt - erre irányuló külön kérelem esetén - nemzetiségi bázisintézménynek minősíti, ha az intézmény alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy az állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak. A nemzetiségi bázisintézménnyé minősítést a működési engedélyben kell feltüntetni.
(5) Működési engedély csak akkor adható, ha a muzeális intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja - a miniszter által kiadott szakmai normatíváknak megfelelő - folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket.
(5) A működési engedélyeket a miniszter által vezetett minisztérium tartja nyilván.
(6) A muzeális intézmény szakmai besorolásától, minősítésétől függően a miniszter a működési engedély kiadását pénzügyi biztosíték adásához kötheti.
(6) A működési engedélyben foglaltak betartását a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(7) A működési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(7) A működési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(7) A működési engedélyeket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(7) A működési engedélyeket a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a miniszter hivatalos lapban közzéteszi.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság, illetőleg a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(9) Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság nyilvántartásában szereplő muzeális intézmény számára adható.
(9) Állami költségvetési támogatás a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény számára adható.
(9) Központi költségvetési támogatás a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény számára adható.
40. §   A muzeális intézmény működési engedélyét a miniszter
a) visszavonhatja, ha az intézmény eltér
- a működési engedélyben meghatározottaktól, illetve
- a rá vonatkozó szakmai előírásoktól;
b) visszavonja, ha az intézmény megszűnik.
40. §
(1) A működési engedélyben foglaltak módosításához a miniszter engedélye szükséges.
(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.
(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 45 nap.
(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(3) Amennyiben a fenntartó nem kezdeményezi a működési engedély módosítását, de a módosítást megalapozó körülmény a miniszter tudomására jut, a miniszter a működési engedély módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindíthatja.
(4) Az eljárás során a miniszter - amennyiben a fenntartó biztosítja az intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket - módosítja a működési engedélyt.
41. §
(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges. Amennyiben a muzeális intézmény egyben műemlék is, úgy a megszüntetéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.
(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges.
(1) A muzeális intézmény működési engedélyének visszavonására a miniszter jogosult.
(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejűleg a tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott őrzött, kulturális örökségünkhöz tartozó értékek biztonságos elhelyezéséről.
(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejűleg a tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott őrzött kulturális javak biztonságos elhelyezéséről.
(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 60 nap.
(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg, arra a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő 45 nap.
(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére - az Igazgatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére - a miniszter gondoskodik.
(3) A működési engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha
a) a muzeális intézmény fenntartója nem tudja biztosítani a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, vagy
b) a fenntartó a muzeális intézményt a továbbiakban nem muzeális intézményként kívánja működtetni, vagy
c) a fenntartó meg kívánja szüntetni a muzeális intézményt.
(4) A muzeális intézmények alapításánál és a megszüntetésnél az ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
(4) Amennyiben a fenntartó nem biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a működési engedély visszavonására irányuló eljárást a miniszter hivatalból is megindíthatja.
(5) Amennyiben a fenntartó múzeum szakmai besorolású muzeális intézmény működési engedélyének visszavonását kezdeményezi, és a kulturális javak tulajdonosa a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerint alapleltárba vett kulturális javakat nem muzeális intézményben helyezi el, a miniszter szakfelügyeleti vizsgálatot rendel el.
(6) A szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentésben a szakfelügyelő - indokolt esetben - javaslatot tesz az általa meghatározott kulturális javak védetté nyilvánítására vagy a kulturális javak múzeumi megőrzésére.
(7) A miniszter a működési engedély visszavonásával egyidejűleg - a szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentés alapján, a kulturális javak jellegének figyelembevételével - gondoskodik a múzeumban őrzött, alapleltárba vett kulturális javak - azok tulajdonosának költségére történő - további elhelyezéséről.
(8) A miniszter által elrendelt intézkedés - a tulajdonos eltérő döntése hiányában - nem érinti a kulturális javak tulajdonjogát.
41/A. §   Törvény által alapított muzeális intézmény esetében
a) a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély kiadása,
b) törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,
c) azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a fenntartó tájékoztatja a minisztert,
d) törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,
e) a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,
f) ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását kell érteni.

Muzeális intézmények szakmai besorolása

Múzeumok

42. §
(1) Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény.
(1) A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.
(2) A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.
(2) A múzeum feladata - a 37/A. §-ban meghatározottakon túlmenően - a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak
a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok
aa) gyarapítása,
ab) nyilvántartása,
ac) állományvédelme,
b) tudományos feldolgozása és publikálása,
c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében
ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése,
cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása,
cc) a kulturális javak digitalizálása,
cd) a kutatási tevékenység biztosítása.
(3) A múzeum rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai normatívák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelő épülettel, szakirányú felsőfokú végzettségű alkalmazottakkal.
(3) A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet.
(4) A múzeum elnevezést hivatalosan csak az e törvény alapján működési engedéllyel rendelkező múzeumok használhatják.
(4) Az állam és a települési önkormányzat fenntartásában működő múzeum:
a) szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat,
b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,
c) feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.
(4) A múzeum:
a) szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat,
b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,
b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,
b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, gyűjteménygyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,
c) feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.

A múzeumok szakmai besorolása

Országos múzeum

43. §
(1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete - a Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.
(2) Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat felügyeleti szervük adja ki.
(2) Az országos múzeumok és irányító szerveik felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat irányító szervük adja ki.
(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(4) Az országos múzeum vezetője főigazgató, akit a felügyeletet ellátó szerv - a miniszter véleményének kikérésével - pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
(4) Az országos múzeum vezetője főigazgató, akit a felügyeletet ellátó szerv pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(4) Az országos múzeum vezetője főigazgató, akit az irányítási jogot gyakorló szerv pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(4) Az országos múzeum vezetője - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - főigazgató, akit az irányítási jogot gyakorló szerv pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - bíz meg, illetve vonja vissza megbízatását.
(4) Az országos múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter előzetes egyetértését kell kérni.
(5) A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

Országos szakmúzeum

Országos gyűjtőkörű szakmúzeum

44. §
(1) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.
(1) Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.
(2) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(2) Az országos szakmúzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(2) Az országos szakmúzeum ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben.
(3) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum vezetője igazgató, akit a tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat gyakorló miniszter - a miniszter véleményének kikérésével, pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
(3) Az országos szakmúzeum vezetője igazgató, akit a tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat gyakorló miniszter - pályázat útján a miniszter véleményének kikérésével bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(3) Az országos szakmúzeum vezetője igazgató, akit a tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében az irányítási jogokat gyakorló miniszter - pályázat útján a miniszter véleményének kikérésével bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(3) Az országos szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Megyei hatókörű városi múzeum

Vármegyei hatókörű városi múzeum

Megyei múzeum

A megyei múzeumi szervezet és a megyei múzeum

45. §
(1) A megye önkormányzata a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelméről múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.
(1) Az állam a megyék közigazgatási területén a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról, bemutatásáról és hozzáférhetővé tételéről, a régészeti örökség védelméről költségvetési szervként működő megyei múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.
(1) A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.
(1) A vármegyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.
(1) A vármegyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy vármegye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.
(2) A megyei múzeum a megyei múzeumi szervezet irányító intézménye. Gyűjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas színvonalon képviselt. Gyűjtőterülete az adott megye és a megyei jogú város egész területére kiterjed.
(2) A megyei múzeumi szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feladatok egységes ellátásának intézményrendszere, amelyen belül különböző szakmai besorolású, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények működnek.
(2) A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom megyében Tata Város Önkormányzata - gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.
(2) A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom megyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.
(2) A vármegyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest vármegyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom vármegyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő vármegyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.
(2) A vármegyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a vármegyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest vármegyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom vármegyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő vármegyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.
(3) A megyei múzeum:
a) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét,
b) ellátja a régészeti lelőhelyek nyilvántartását, mentését,
c) rendszeresen ellenőrzi a régészeti jelentőségű földterületeket; azokkal kapcsolatban szakhatósági intézkedésre jogosult,
d) segíti az Igazgatóság területi feladatainak ellátását.
(3) A megyei múzeumi szervezet irányító intézménye a megyei múzeum; igazgatója egy személyben a megyei múzeumi szervezet vezetője. A megyei múzeum gyűjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas színvonalon képviselt. Gyűjtőterülete az adott megye és az abban található megyei jogú város területére terjed ki. E gyűjtőterülettől - szakmai és tudományos indokok alapján - a működési engedélyben eltérés engedélyezhető.
(3) A megyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.
(3) A vármegyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.
(4) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyűlése - a 39. § (2) bekezdése szerint - alapíthat, illetőleg jelölhet ki a fenntartásában levő múzeumok közül. Vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - az önkormányzat pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
(4) A megyei múzeum:
a) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét;
b) a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez;
c) szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről;
d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni;
d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a kulturális örökségvédelmi hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) haladéktalanul bejelenteni;
e) részt vesz a területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális közgyűjteményben történő elhelyezésében;
f) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében;
g) közreműködik a Hivatal területi feladatainak ellátásában.
g) közreműködik a hatóság területi feladatainak ellátásában.
(4) A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(4) A vármegyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(5) Amennyiben a megyei önkormányzat az általa fenntartott múzeumi szervezetet nem egy megyei múzeum irányításával kívánja működtetni, a feladatot területileg megoszthatja a regionális múzeumok között.
(5) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyűlése - a 39. § (2) bekezdés szerint - alapíthat, illetőleg jelölhet ki a fenntartásában lévő múzeumok közül. Vezetője igazgató, akit pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - az önkormányzat bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(5) A megyei hatókörű városi múzeum
a) alapító okiratát,
b) stratégiai fejlesztési és beruházási tervét,
c) éves szakmai feladatait,
d) munkatervét, beszámolóját,
e) feladatalapú költségvetését,
f) teljesítményértékelését
a miniszter előzetesen véleményezi. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(5) A megyei hatókörű városi múzeum szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, valamint stratégiai tervét a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.
(5) A vármegyei hatókörű városi múzeum szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, valamint stratégiai tervét a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.
45/A. §
(1) A megyei múzeumi szervezet székhelye az önálló működési engedéllyel rendelkező megyei múzeum (a továbbiakban: megyei múzeum). A megyei múzeum gyűjteményi anyagában legalább öt muzeológiai szakág jelenik meg. Gyűjtőterülete az adott megye és az abban található megyei jogú város közigazgatási területére terjed ki. E gyűjtőterülettől - szakmai és tudományos indokok alapján - a működési engedélyben eltérés engedélyezhető.
(1) A megyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a megye és a megyében levő megyei jogú városok közigazgatási területe.
(1) A vármegyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a vármegye és a megyében levő vármegyei jogú városok közigazgatási területe.
(1) A vármegyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a vármegye és a vármegyében levő vármegyei jogú városok közigazgatási területe.
(1a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet
a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
a) természettudomány, iparművészet, képzőművészet gyűjtőkör, vagy
b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör
esetében.
(2) A megyei múzeum:
a) közreműködik a miniszter és a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) területi feladatainak ellátásában,
b) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a megye közigazgatási területén tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét;
c) a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez;
d) szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről;
e) a régészeti feltárás esetén előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni;
f) részt vesz a megye közigazgatási területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális közgyűjteményben történő elhelyezésében;
g) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében;
h) ellátja továbbá a megyei múzeumi szervezet működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat.
(2) A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:
a) vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami vagyonnak,
a) vagyonkezelője az alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javaknak,
b) területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően
ba) végzi a kormányrendeletben meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
bb) vezeti a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, és annak alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
bc) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökségvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti,
bd) részt vesz a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális intézményben történő elhelyezésében,
be) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében,
bf) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,
bg) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,
bh) muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik.
b) gyűjtőterületére kiterjedően
ba) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
bb) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
bc) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
bd) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
be) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,
bf) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,
bg) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,
bh) muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként működik.
(2) A megyei hatókörű városi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:
a) vagyonkezelője az alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javaknak,
b) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
c) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
f) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,
g) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,
h) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,
i) muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként évente legalább kétszer módszertani műhelygyakorlatot szervez
ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,
ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára, valamint
i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez a megye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,
ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,
ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára.
i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez a vármegye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,
ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,
ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára.
j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.
j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a vármegye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.
j) évenként legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.
(2) A vármegyei hatókörű városi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:
a) vagyonkezelője az alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javaknak,
b) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
c) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
f) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,
g) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,
h) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,
i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez a megye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,
ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,
ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára.
j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.
j) évenként legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.
(3) A megyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén a (2) bekezdés j) pontja szerinti helyszíni bejárást soron kívül lefolytatja.
(3) A vármegyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén a (2) bekezdés j) pontja szerinti helyszíni bejárást soron kívül lefolytatja.
45/B. §
(1) A megyei múzeumot - a 39. § (2) bekezdése szerint - a fenntartó jelölheti ki, a miniszter előzetes egyetértésével.
(2) A megyei múzeumi szervezet (és egyben a megyei múzeum) vezetője a megyei múzeumigazgató, akit a fenntartó pályázat útján, a miniszter előzetes egyetértése esetén bíz meg, illetőleg vonja vissza megbízatását.
(3) A megyei múzeumi szervezet alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához és módosításához a miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(4) A megyei múzeumi szervezet 45. § (2) bekezdésében meghatározott tagintézményei esetén a 39. § (3) bekezdésében felsorolt adatok megváltoztatásához, valamint működési engedélyük visszavonásához és megszüntetésükhöz a miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(5) A megyei múzeumi szervezet
a) stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,
b) munkatervének, beszámolójának elfogadása,
c) költségvetésének feladatalapú tervezése,
d) fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározása
során a miniszter véleményezési jogot gyakorol.

Területi múzeumok

Regionális múzeumok

46. §
(1) A regionális múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több (tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel rendelkezik.
(1) A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több (tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel rendelkezik.
(1) A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik.
(2) Regionális múzeum működhet a megyei múzeumi szervezet részeként, vagy önálló jogi személyként.
(2) Területi múzeum működhet a megyei múzeumi szervezet részeként, vagy önálló jogi személyként.
(2) A területi múzeum gyűjtőterülete
a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy
a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum),
b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy
c) egy járás (járási múzeum)
közigazgatási területére terjed ki.
(2a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet
a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör
esetében.
(3) A regionális múzeum vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - önálló jogi személyként működő regionális múzeum esetében a fenntartó (tulajdonos), megyei múzeumi szervezet részeként működő regionális múzeum esetében a megyei múzeum igazgatója nevez ki, illetőleg ment fel.
(3) A területi múzeum vezetője igazgató, akit a miniszter véleményének kikérésével bíznak meg, illetőleg vonják vissza megbízatását. Megyei múzeumi szervezet részeként működő intézménynél erre a megyei múzeumi szervezet igazgatója, önálló jogi személyként működő múzeumnál a fenntartó (tulajdonos) jogosult.
(3) A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.
(4) Ha a regionális múzeum átveszi a megyei múzeum területileg megosztott feladatait, működésére a 45. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban foglalt feladatait, vagy azok egy részét.
(4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés g) és i) pontjában foglalt feladatait, vagy azok egy részét.
(4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a vármegyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a vármegyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés g) és i) pontjában foglalt feladatait, vagy azok egy részét.
(5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működik.
(5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság fenntartásában működik.
(6) A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően
a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
c) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében.

Tematikus múzeumok

47. §
(1) A tematikus múzeum egy tudományos témát (muzeológiai szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkezik.
(1) A tematikus múzeum:
a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy
b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény.
(2) Vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - a fenntartó (tulajdonos) nevez ki, illetőleg ment fel.
(2) Vezetője igazgató, akit a miniszter véleményének kikérésével bíznak meg, illetőleg vonják vissza megbízatását. Megyei múzeumi szervezet részeként működő intézménynél erre minden esetben a megyei múzeumi szervezet igazgatója, önálló jogi személyként működő múzeumnál a fenntartó (tulajdonos) jogosult.
(2) A tematikus múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek

48. §
(1) Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek különösen: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.
(3) Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.
(3) Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.
(4) A közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjét a tulajdonos nevezi ki.
(4) A közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjét önálló jogi személyként működő muzeális intézmény esetében a tulajdonos (fenntartó), megyei szervezet vagy más múzeum részeként működő muzeális intézmény esetében annak (fő)igazgatója bízza meg, illetve vonja vissza megbízatását.
(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 49. § kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 42. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 49. § kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Múzeumi letét

49. §
(1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó, más tulajdonában levő kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján megőrzésre átveheti.
(1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A múzeum a letétért a szerződésben meghatározott mértékű, de legalább a felmerülő költségeket magában foglaló díjat köthet ki.
(2) A letéti szerződés tartalmazza
a) a letét időtartamát,
b) a letétbe helyezett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,
b) a letett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,
c) a letétbe helyezett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,
c) a letett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,
d) a letétbe helyezett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint
d) a letett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint
e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.
(3) A szerződésben - külön feltétel hiányában - kikötött őrzési idő letelte előtt a letevő a letét visszavételét csak akkor követelheti, ha az nem sérti a múzeum közművelődési, illetőleg tudományos tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekben az Igazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki.
(4) A múzeum a szerződésben meghatározott őrzés ideje alatt a rábízott kulturális javakat tudományos szempontból feldolgozhatja, kiállíthatja és publikálhatja.
(4) A letéti szerződést - a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét.
(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letétbe helyezett kulturális javakat - a letét tényére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja.
(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letett kulturális javakat - a letét tényére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja és kiállíthatja.
(6) A letétbe helyezett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.
(6) A letett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.
(7) A letétbe helyezett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.
(7) A letett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.
49/A. §
(1) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat csak akkor adhatja letétbe, ha az a kulturális javak biztonságos őrzése érdekében szükséges.
(2) A letétbe adásra a 49. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a letéteményes nem muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor, ahhoz a miniszter engedélye szükséges.

VI. FEJEZET
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG IGAZGATÓSÁGA

50. §   Az Igazgatóság a miniszter felügyelete alatt áll.
51. §
(1) Az Igazgatóság első fokú közigazgatási hatóságként - szakértők és szakmai testületek véleménye alapján - dönt
a) a kulturális javak védetté nyilvánításáról, illetőleg védettségének megszüntetéséről,
b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos ügyekben,
c) a védett kulturális javak és a megszűnő muzeális intézmények anyagának közgyűjteményben történő elhelyezéséről,
d) a kiemelt jelentőségű régészeti terület ideiglenes védetté nyilvánításáról,
e) a régészeti feltárási engedélyezési ügyekben,
f) vita esetén arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális javak körébe tartozik-e,
g) a megelőző régészeti feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben,
h) a védetté nyilvánítással kapcsolatos kártalanítási ügyekben.
(2) Az Igazgatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben hozott közigazgatási határozatot a bíróság megváltoztathatja.
(3) Az Igazgatóság nyilvántartást vezet:
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a régészeti jelentőségű védett földterületekről, valamint a nem védett, de ismert régészeti lelőhelyekről,
c) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt kulturális javakról,
d) a kiviteli engedélyekről,
e) a muzeális intézmények működési engedélyeiről.
(4) Az Igazgatóság kezdeményezi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál:
a) az állam e törvényben meghatározott elővásárlási jogának gyakorlását,
b) az e törvényben meghatározott körben és módon az állami tulajdonról való lemondást.
(5) Az Igazgatóság:
a) javaslatot tesz a kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására, és ellátja az ezzel kapcsolatos előkészítő feladatokat,
b) intézkedik a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
c) működteti az Ásatási Bizottságot,
d) az Igazgatóság jogosult kezdeményezni a régészeti lelőhelyek kisajátítását,
e) dönt a leletmentések állami támogatásáról,
f) ötévenként felülvizsgálja a muzeális intézmények szakmai besorolását,
g) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket,
h) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat,
i) gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és közzéteszi a magyarországi muzeális intézmények működésével kapcsolatos adatokat, dokumentációkat.

VII. FEJEZET
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉNEK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VI. FEJEZET

VII. FEJEZET
MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK FENNTARTÁSÁNAK PÉNZÜGYI ALAPJAI

52. §   A kulturális javak védelméből, valamint a muzeális intézmények fenntartásából és működéséből adódó feladatok ellátásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a) az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó minisztérium költségvetési fejezetében,
b) a helyi önkormányzatok esetében - közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja az Igazgatóság működéséhez és az alábbi feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
- a kulturális javak védelmével összefüggő hatósági és szakmai teendők ellátását (védett műtárgyak és régészeti területek nyilvántartása, régészeti leletmentés, állami elővásárlás, kártalanítás stb.),
- az egyházi muzeális intézmények támogatását,
- alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények támogatását pályázati úton.
c) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetében biztosítja az Igazgatóság működéséhez és az alábbi feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
- a kulturális javak védelmével összefüggő hatósági és szakmai teendők ellátását (védett műtárgyak és régészeti területek nyilvántartása, régészeti leletmentés, állami elővásárlás, kártalanítás stb.),
- az egyházi muzeális intézmények támogatását,
- alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények támogatását pályázati úton.
- valamennyi muzeális intézmény esetében pályázati úton.
d) A Kormány a kulturális örökség védelmének támogatására közalapítványt hoz létre. A Kulturális Örökség Igazgatósága jogosult a működéséből származó bevételeket a közalapítványba befizetni.

VI. FEJEZET
A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK FENNTARTÁSA, IRÁNYÍTÁSA

50. §
(1) A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.
(1) A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy vagy jogi személy, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.
(2) A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján
a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,
b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,
d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,
e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
51. §
(1) A muzeális intézmények tevékenységének ágazati irányítását a miniszter látja el. A miniszter ágazati irányítási jogköre minden muzeális intézményre kiterjed.
(2) Az ágazati irányítás keretében a miniszter
a) szabályozza:
aa) a muzeális intézmények működésének szakmai szabályait,
ab) a szakfelügyelet rendjét,
ac) a muzeális intézményi alkalmazottak képesítési feltételeit,
ac) a muzeális intézményekben alkalmazottak képesítési feltételeit,
ad) a muzeális intézmények éves munkatervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókat,
ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,
b) gondoskodik:
ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, megyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,
ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, vármegyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,
bb) az intézményvezetők számára előírt továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtéséről,
bc) a muzeológiai szakfelügyelők képzéséről és továbbképzéséről,
bd) a szakfelügyeleti ellenőrzések általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,
c) ellenőrzi:
ca) a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok, kiemelten a muzeális intézmények működési engedélyében meghatározott szakmai követelmények betartását,
cb) a muzeális intézmények szakmai tevékenységének szakágankénti folyamatosságát, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,
cc) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
cd) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
ce) a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban foglaltak megvalósulását és betartását,
cf) az információs és statisztikai rendszer működését,
cg) a muzeális intézményeknek nyújtott központi támogatások elosztását, felhasználását,
d) javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatás tartalmára,
e) muzeológiai szakfelügyeletet működtet.
51/A. §
(1) A muzeális intézmény a fenntartó által biztosított támogatás, valamint saját bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A költségvetési szervként és az annak tagintézményeként működő muzeális intézmény éves kiadásait a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja a megyei hatókörű városi múzeumok állami feladatainak ellátását.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja a megyei hatókörű városi múzeumok 45/A. § (2) bekezdése szerinti állami feladatainak ellátását.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja a vármegyei hatókörű városi múzeumok 45/A. § (2) bekezdése szerinti állami feladatainak ellátását.
(3) A kulturális örökség javainak helyi védelmével, valamint a helyi közművelődési tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatokat ellátó, települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény feladatellátásához az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatást nyújt.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a muzeális intézményi tevékenység finanszírozásához a központi költségvetés támogatást nyújt.

VII. FEJEZET

52. §   A kulturális javak védelméből, valamint a muzeális intézmények fenntartásából és működéséből adódó feladatok ellátásához a központi költségvetés járul hozzá:
a) az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó minisztérium költségvetési fejezetében,
b) a helyi önkormányzatok esetében - közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében,
c) a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja az kulturális örökségvédelmi hatóság működéséhez és az alábbi feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
- az egyházi muzeális intézmények támogatását,
- valamennyi muzeális intézmény esetében pályázati úton.

II. RÉSZ

III. RÉSZ
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS

I. FEJEZET
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

53. §
(1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja.
(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
(3) A nyilvános könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
(3) A nyilvános könyvtárak gyűjteményeit, valamint szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
54. §
(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a) mindenki által használható és megközelíthető,
a) mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető,
b) könyvtári szakembert alkalmaz,
b) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz,
c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,
d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,
e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,
f) statisztikai adatokat szolgáltat,
g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.
h) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.
i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.
(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a) mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető;
b) rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel;
c) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban, ötezer fő feletti településen működő települési könyvtár esetében legalább heti 25 órában, továbbá legalább havonta két hétvégi napon tart nyitva;
d) vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési követelményeire és jogviszonyára irányadó jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik;
e) könyvtári szakembert alkalmaz;
f) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek;
g) statisztikai adatokat szolgáltat;
h) éves szakmai munkaterv alapján ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat, tevékenységéről éves szakmai beszámolót készít;
i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében;
j) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.
(1a) Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést távhasználat útján is biztosíthatják.
(2) A nyilvános könyvtárakról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(2) A nyilvános könyvtárakról a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(2) A nyilvános könyvtárakról a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság jegyzéket vezet. A központi költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(2) A nyilvános könyvtárakról a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság jegyzéket vezet.
(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet.
(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet, az alapkövetelmények és alapfeladatok teljesítését a könyvtári intézet bevonásával értékeli.
(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai.
(3) A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a megyei könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(3) A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a megyei hatókörű városi könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(3) Nyilvános könyvtár
a) a nemzeti könyvtár,
b) a megyei hatókörű városi könyvtár,
b) a vármegyei hatókörű városi könyvtár,
c) a 64. § (2) bekezdés a) pontja szerinti települési könyvtár,
d) a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, valamint
e) az állami egyetem könyvtára.
(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérhetik a minisztertől könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(4) A fenntartó az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérheti a minisztertől könyvtárai felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből. Törvény az ellenőrzés lefolytatását - az érintett könyvtár megnevezésével - a fenntartó kérelméhez kötheti.
(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.
(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.
(8) A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
(8) A könyvtárakban őrzött állami tulajdonban lévő kulturális javak, valamint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
55. §
(1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:
a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,
a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi,
b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,
e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
f) biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét,
g) a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában,
h) segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét,
i) kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez,
i) kulturális, közösségi és egyéb könyvtári programokat szervez,
j) tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez.
k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.
(1a) A nyilvános könyvtár az általa üzemeltetett, kiskorúak által is használható, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek használatát a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátva biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelme érdekében.
(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

II. FEJEZET
A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK JOGAI ÉS A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT FELTÉTELEI

56. §
(1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.
(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.
(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.
(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat.
(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.
57. §
(1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni.
(1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: természetes személyazonosító adatok és lakcíme.
(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.
(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.
58. §
(1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.
(2) A dokumentumok, illetőleg mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.
(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat.

III. FEJEZET
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

59. §
(1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:
a) a könyvtárközi dokumentumellátást,
b) a könyvtári dokumentumok lelőhelynyilvántartását,
b) a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását együttesen megvalósító Magyar Országos Közös Katalógus adatbázist és az erre épülő Országos Dokumentumellátási Rendszer elektronikus szolgáltató központot,
c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.
(2) A sajtótermékekből országosan 6 kötelespéldányt kell biztosítani a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.
(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.
(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon.
(2) A kiadványokból hat kötelespéldányt kell szolgáltatni az országos könyvtári rendszer számára. Archiválásra alkalmas kötelespéldányt kell szolgáltatni a nyomtatott formában megjelenő kiadványok elektronikus formában létrehozott, a kiadvánnyal szövegében és megjelenésében megegyező változatából is. Elektronikus formában létrehozott kiadványokból és az egyéb kiadványok elektronikus változatából kormányrendeletben meghatározott formátumban kell kötelespéldányt szolgáltatni.
(2a) Kormányrendelet a kötelespéldányok számát a (2) bekezdésben meghatározottnál kisebb számban is megállapíthatja, valamint meghatározhatja a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítése alóli mentességek eseteit.
(2b) A Kormány rendeletben szabályozza
a) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét,
b) a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait,
c) a helyi vonatkozással bíró kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására vonatkozó külön szabályokat,
d) a kötelespéldány-szolgáltatás határidejét, módját,
e) a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét,
f) a kötelespéldányok szétosztásának módját,
g) a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint
h) a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást.
(2c) A kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítése esetén a kötelespéldányra jogosult beszerezheti a kiadványt, vagy a kiadványról archiválás céljából, a szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően másolatot készíthet. A kötelespéldányra jogosult a kötelespéldány pótlásával kapcsolatosan felmerült költségeit a kötelespéldány-szolgáltatás kötelezettjére terhelheti.
(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a művelődési és közoktatási miniszter véleményét kell kérni.
(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a miniszter véleményét kell kérni.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerint műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (továbbiakban: MaNDA), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét.
(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely az audiovizuális, multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja.
(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikai és hírközlési miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (a továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere közösen látja el.
(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikáért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (a továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikáért felelős miniszter, valamint a miniszter közösen látja el.
(6) A MaNDA a miniszter irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv.
(6) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a mozgóképről szóló törvényben meghatározott közgyűjteményi feladatain túl részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében.
(7) A MaNDA alapfeladata, hogy mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34-35. §-aiban meghatározott feladatai mellett, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a magyar kulturális örökség részét képező értékeket, különösen az irodalmi, képzőművészeti, zenei, audiovizuális alkotásokat számba vegye, digitálisan rögzítse, ily módon is az utókor számára megőrizze, és széleskörű hozzáférhetőségét megteremtse.
59/A. §
(1) A webtartalom archiválás keretében, webaratással történő begyűjtésének, feldolgozásának, másolásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének, továbbá felhasználásának feladatát (a továbbiakban együtt: webarchiválás) a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárak együttműködnek a nemzeti könyvtárral az archivált webtartalom hozzáférhetővé tételében.
(2) Nem minősül webtartalomnak a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény alapján archivált műsorszám és a mozgóképről szóló törvény alapján archivált filmalkotás.
(3) A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. A webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A tartalomszolgáltató a webarchiválás megvalósítása érdekében együttműködik a nemzeti könyvtárral.
(5) A nemzeti könyvtár azokat a webarchiválás során gyűjtött személyes adatokat, amelyeket a tartalomszolgáltató a weblapon nyilvánosságra hozott és a webarchiválás érdekében a nemzeti könyvtár részére szolgáltatott, közérdekű archiválás céljából kezeli.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 18. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja.
60. §
(1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:
a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,
b) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,
b) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,
c) az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,
d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,
e) a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése,
e) a nemzetiségek könyvtári ellátásának segítése,
f) a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása.
g) a webarchiválás feladatának ellátása a digitális kulturális örökség megőrzése érdekében.
(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1) bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer működése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény erről nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást köt.
(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:
a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,
c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,
d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,
g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,
i) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése.
i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.
(3) A nyilvános könyvtári ellátás országos koordináló szerveként működő könyvtári intézet által a könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:
a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén országos hatókörű szakkönyvtár működtetésével,
c) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal, olvasással kapcsolatos kutatás és fejlesztés,
d) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
e) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység, trendfigyelés, a könyvtári szakmai alrendszerek, ennek keretében az Országos Dokumentumellátó Rendszer, a Magyar Országos Közös Katalógus, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésének elemzése, átfogó értékelése,
f) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,
h) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a minőségelvű önértékelést biztosító önértékelési keretrendszer kidolgozása és gondozása, továbbá az erre épülő Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése,
i) a nemzeti bibliográfiai rendszer részét képező szakbibliográfia előállítása,
j) a könyvtárak központi nyilvántartásának működtetése, valamint
k) a miniszter útmutatása szerint közreműködés a könyvtári szakfelügyeleti tevékenység koordinációjában, ellenőrzésében és értékelésében, továbbá a szakfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó monitoring-rendszer működtetése.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a Könyvtári Intézet látja el. Az Intézet jogállását és gazdálkodását a miniszter rendeletben szabályozza.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a könyvtári intézet látja el.

A könyvtári dokumentumok

60/A. §
(1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3) bekezdésnek megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A nyilvántartásba vett könyvtári dokumentumok képezik a könyvtár állományát.
(2) A könyvtári dokumentumok adatait elsősorban elektronikusan vezetett nyilvántartásban kell rögzíteni. Elektronikus nyilvántartási rendszer hiányában a könyvtár a könyvtári dokumentumokról nyomtatott nyilvántartást vezethet.
(3) A könyvtári dokumentumok nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a könyvtári dokumentumok selejtezésének, továbbá az állományból való kivezetésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározott esetekben és módon vezethető ki az állományból.
(4) A könyvtár gondoskodik a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő megőrzéséről.
(4a) A könyvtári dokumentum feltárása és rendelkezésre bocsátása során a könyvtár tájékoztatást ad a könyvtári dokumentum szerzőjének munkásságáról, a szerző születési és halálozási adatairól, alkotói névként használt álnevéről, a működési területéről. A könyvtár a tájékoztatáshoz szükséges adatokat a könyvtári dokumentumból, a szerzőktől vagy a nyilvánosságra hozott egyéb forrásokból szerzi be.
(5) A könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
60/B. §
(1) A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait a könyvtár fenntartója által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzatban kell meghatározni. A gyűjtőköri szabályzatot a könyvtár nyilvánosságra hozza.
(2) A könyvtár nemzeti vagyonként nyilvántartja és archiválja az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat.
(3) Archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állományból, kivéve, ha
a) azt a könyvtár más könyvtárnak archiválási célból, megállapodás alapján átadja, vagy
b) az archivált könyvtári dokumentum használhatatlanságát vagy megsemmisülését előidéző elháríthatatlan ok (vis maior) következett be.
(4) A könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörébe nem tartozó - e törvény szerint hungarikumnak minősülő - könyvtári dokumentumot, ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár, amely archiválja annak egy példányát. A könyvtár a gyűjtőkörébe nem tartozó könyvtári dokumentumot megállapodás alapján más könyvtárnak archiválásra átadhatja.
(5) A nemzeti könyvtár archiválja az elektronikus könyvtári dokumentumokat.

IV. FEJEZET
A NEMZETI KÖNYVTÁR

61. §
(1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.
(2) A nemzeti könyvtár önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv.
(2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(2) A nemzeti könyvtár központi költségvetési szerv.
(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:
a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
a) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,
c) a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,
c) a kiadványnak nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,
d) a nemzeti bibliográfia készítése,
e) gyűjteményének archiválása és védelme,
f) gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása,
g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,
h) részvétel a 60. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában,
i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint,
i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,
j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,
k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.
l) a Magyar Országos Közös Katalógus adatbázis működtetése és fejlesztése.
m) a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása az Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégia szerint.
n) részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében.
o) a könyvtári intézet szakmailag önálló szervezeti egységként való működtetése.
p) a webtartalom begyűjtése és archiválása, valamint
q) a webarchívum használatának biztosítása a könyvtárhasználók részére.
(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg.
(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken - a védett kulturális javak kivételével - elővásárlási jog illeti meg.
62. §   Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.
62. §   Az Országos Széchényi Könyvtár irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.
62. §   A miniszter könyvszakmai tanácsadó testületeként működik az Országos Könyvtári Kuratórium.

V. FEJEZET
TUDOMÁNYOS ÉS SZAKKÖNYVTÁRI ELLÁTÁS

63. §
(1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.
(1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, amely egyben az Országos Dokumentumellátási Rendszer elektronikus szolgáltató központja is.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni egyetem egyetemi és Nemzeti Könyvtára.
(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.
(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,
b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.

VI. FEJEZET
KÖZKÖNYVTÁRI ELLÁTÁS: A TELEPÜLÉSI ÉS A MEGYEI KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS

VI. FEJEZET
KÖZKÖNYVTÁRI ELLÁTÁS

64. §
(1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.
(1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.
(1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat
a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy
b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti.
b) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti.
b) a vármegyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti.
(2a) A nyilvános könyvtár fenntartását és működtetését a települési önkormányzat a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján is elláthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a települési önkormányzat megállapodást köt a megyei könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a települési önkormányzat megállapodást köt a megyei hatókörű városi könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a települési önkormányzat megállapodást köt a vármegyei hatókörű városi könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet.
(4) Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
(4) A megyei könyvtár költségvetési szerv, fenntartása az állam feladata. A megyei könyvtár nyilvános könyvtár.
(4) A fővárosban az (1) bekezdésben meghatározott feladatot Budapest Főváros Önkormányzata a kerületek könyvtári ellátását is biztosító nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(5) Amennyiben a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el megállapodás alapján, a székhely szerinti önkormányzat és az állam köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
(5) A megyei könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár nyilvános könyvtár, amely gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A megyei könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.
(5) A megyei hatókörű városi könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.
(5) A vármegyei hatókörű városi könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.
(6) A megyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait megyei könyvtár fenntartásával biztosítja.
(6) A megyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait megyei hatókörű városi könyvtár fenntartásával biztosítja.
(6) A vármegyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait megyei hatókörű városi könyvtár fenntartásával biztosítja.
(6) A vármegyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait vármegyei hatókörű városi könyvtár fenntartásával biztosítja.
(6) A vármegyeszékhely megyei jogú város - Pest vármegyében Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben foglalt feladatait vármegyei hatókörű városi könyvtár fenntartásával biztosítja.
(7) A megyei könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak.
(7) A megyei hatókörű városi könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak.
(7) A vármegyei hatókörű városi könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak.
(8) A miniszter rendeletében meghatározott legalább kettő, legfeljebb hat megyei hatókörű városi könyvtár a (6) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően regionális szinten koordinálja a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint végzi a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatását.
(8) A miniszter rendeletében meghatározott legalább kettő, legfeljebb hat vármegyei hatókörű városi könyvtár a (6) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően regionális szinten koordinálja a vármegyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint végzi a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatását.
(9) A (8) bekezdés szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak (8) bekezdés szerinti tevékenységét a miniszter által vezetett Regionális Könyvtári Kollégium koordinálja. A Regionális Könyvtári Kollégium tagjai a (8) bekezdés szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak vezetői. A Regionális Könyvtári Kollégium meghatározza ügyrendjét és működési elveit.
(9) A (8) bekezdés szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak (8) bekezdés szerinti tevékenységét a miniszter által vezetett Regionális Könyvtári Kollégium koordinálja. A Regionális Könyvtári Kollégium tagjai a (8) bekezdés szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak vezetői. A Regionális Könyvtári Kollégium meghatározza ügyrendjét és működési elveit.
65. §
(1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.
(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,
b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,
d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.
e) gyermek- és családbarát szolgáltatásokat nyújt.
(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját - megőrzés és hozzáférhetővé tétel céljából - a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.
(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját − megőrzés és hozzáférhetővé tétel, valamint a könyvtári intézet részére történő digitális továbbítás céljából − a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.
(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját − megőrzés és hozzáférhetővé tétel, valamint a könyvtári intézet részére történő digitális továbbítás céljából − a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a vármegyei hatókörű városi könyvtár részére.
(3) A fővárosi könyvtár a főváros területére vonatkozóan ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.
66. §   A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c) végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
c) végzi, illetőleg szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e) szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.
g) könyvtárellátási szolgáltatásokat nyújt a települési nyilvános könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez.
66. §   A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként
a) ellátja a megyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e) szervezi a megyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést,
g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert,
g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,
h) megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,
h) megállapodás alapján igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt a 64. § (3) bekezdésében megjelölt könyvtári szolgáltató helyen nyújtott könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez a települési önkormányzatok számára,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a megyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,
j) koordinálja a települési könyvtárak minősítésének előkészítését,
k) ellátja az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat.
l) évente egy alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megye könyvtárosai számára,
l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,
m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat.
66. §   A megyei hatókörű városi könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként
a) ellátja a megyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
c) végzi és szervezi a vármegye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e) szervezi a megyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
e) szervezi a vármegyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést,
g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert,
g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,
h) megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,
h) megállapodás alapján igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt a 64. § (3) bekezdésében megjelölt könyvtári szolgáltató helyen nyújtott könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez a települési önkormányzatok számára,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a megyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a vármegyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,
j) koordinálja a települési könyvtárak minősítésének előkészítését,
k) ellátja az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat.
l) évente egy alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megye könyvtárosai számára,
l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,
l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a vármegyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,
m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat.
n) elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi a települési könyvtárak éves szakmai beszámolóját és munkatervét.
66. §   A vármegyei hatókörű városi könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként
a) ellátja a megyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,
a) ellátja a vármegyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e) szervezi a megyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést,
g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,
h) megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését,
i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a megyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,
j) koordinálja a települési könyvtárak minősítésének előkészítését,
k) ellátja az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat.
l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,
m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat.
n) elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi a települési könyvtárak éves szakmai beszámolóját és munkatervét.
67. §
(1) Városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.
(2) Más intézménnyel való közös működtetésre csak szakmai, illetve jelentős gazdálkodási előnyök esetén kerülhet sor a miniszter véleményének figyelembevételével.
67. §   A tizentötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetében indokolt. A nyilvános könyvtárak átszervezésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.
67. §   A tizenötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása esetében indokolt. A nyilvános könyvtárak átszervezésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.
67. §   A tizenötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása esetében indokolt.

VII. FEJEZET
A KÖNYVTÁRAK FENNTARTÁSA, IRÁNYÍTÁSA

68. §   A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján
a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,
b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,
d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
e) az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.
68. §
(1) A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján
a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,
b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,
d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
e) az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.
(2) A megyei könyvtár alapító okiratának kiadásához, módosításához, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásához, a könyvtár igazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához, az igazgató munkájának értékeléséhez a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(2) A megyei könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(2) A megyei hatókörű városi könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(2) A megyei hatókörű városi könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(2) A vármegyei hatókörű városi könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(3) A megyei könyvtár szakmai ellenőrzése a kultúráért felelős miniszter feladata, ennek keretében előzetesen véleményezi a megyei könyvtár
a) stratégiai tervét,
b) munkatervét és beszámolóját,
c) költségvetésének feladatalapú tervezését,
d) fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározását,
e) minőségpolitikai nyilatkozatát.
(3) A miniszter előzetesen véleményezi a megyei és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár
a) alapító okiratát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) stratégiai tervét,
d) munkatervét és beszámolóját,
e) költségvetésének feladatalapú tervezését,
f) fejlesztési és beruházási feladatainak meghatározását,
g) minőségpolitikai nyilatkozatát. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.
(3) A megyei hatókörű városi könyvtár szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, stratégiai tervét, valamint minőségpolitikai nyilatkozatát a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.
(3) A vármegyei hatókörű városi könyvtár szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, stratégiai tervét, valamint minőségpolitikai nyilatkozatát a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.
69. §   A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében
a) szabályozza:
- a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét,
- a szakfelügyeletet,
- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit,
- a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit,
- az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,
b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,
d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei hatókörű városi könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,
e) a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.
e) a szakfelügyelet keretében könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.
f) szabályozza és szervezi a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátását.
69/A. §   A települési és megyei hatókörű városi könyvtárak átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. E § tekintetében átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az intézmény megnevezésének, fenntartójának, illetve alaptevékenységének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítást.
69/A. §   A települési és vármegyei hatókörű városi könyvtárak átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. E § tekintetében átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az intézmény megnevezésének, fenntartójának, illetve alaptevékenységének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítást.

VIII. FEJEZET
A KÖNYVTÁRAK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS KÖZPONTI TÁMOGATÁSÁNAK ALAPELVEI

70. §
(1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.
(1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben szükséges előirányozni.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,
b) a helyi önkormányzatok támogatása - a közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c) a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatását tartalmazza.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés járul hozzá:
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a központi költségvetésről szóló törvényben,
b) a helyi önkormányzatok támogatása - a közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében,
c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatását tartalmazza.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kivételével - a fenntartó fejezeti költségvetésében,
a) a nemzeti könyvtár, az állami egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak esetében a fenntartó fejezeti költségvetésében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
b) a megyei és a fővárosi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
b) a megyei hatókörű városi könyvtári és a fővárosi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
b) a vármegyei hatókörű városi könyvtári és a fővárosi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
c) a települési önkormányzatok által kötelező feladatként biztosított nyilvános könyvtári ellátás biztosításához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
d) a kistelepülések által igénybe vehető megyei könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
d) a kistelepülések által igénybe vehető megyei hatókörű városi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
d) a kistelepülések által igénybe vehető megyei hatókörű városi könyvtári feladatok, valamint a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
d) a kistelepülések által igénybe vehető vármegyei hatókörű városi könyvtári feladatok, valamint a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
e) a települési önkormányzatok által működtetett könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott érdekeltségnövelő támogatás elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) A helyi önkormányzatok számára a települési és megyei (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) A helyi önkormányzatok számára a települési és megyei hatókörű városi (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) A helyi önkormányzatok számára a települési és vármegyei hatókörű városi (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.
(5) A 70. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott támogatásnak az ellátott feladathoz és az ellátottak számához kell igazodnia.
71. §
(1) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:
a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g) a szakfelügyelet működtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.
(1) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:
a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g) a szakfelügyelet működtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.
(1) A miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:
a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g) a szakfelügyelet működtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.
i) a könyvtári minőségirányítási rendszer szervezését,
j) a könyvtári intézet könyvtári szakemberek iskolarendszeren kívüli képzésével és továbbképzésével összefüggő feladatainak ellátását.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.
(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
72. §   A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.
72. §   A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.
72. §   A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.

IV. RÉSZ
A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

I. FEJEZET
A KÖZMŰVELŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

73. §
(1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
74. §   A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet o) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
74. §   A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
75. §   Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.
75. §   Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.

II. FEJEZET
A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS

A települési önkormányzatok közművelődési feladatai

76. §
(1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,
f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.
i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.
76. §
(1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a közművelődés 82-83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.
(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások - a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő - megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a közművelődés 82-83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.
(3) A közművelődési alapszolgáltatások:
a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,
b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,
d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,
e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,
f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint
g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.
(4) Minden települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezése. Ennek keretében
a) a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,
b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,
c) fórumot szervez - ha az adott településen működik - a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.
(5) Az 1000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.
(6) Az 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább kettő további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.
(7) A megyei jogú városban vagy a főváros kerületeiben a települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások teljes körének megszervezése.
(8) A miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható szakmai feladatok részletes szabályait.
77. §
(1) A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében, a 78/I. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(2) A közművelődési intézmény, illetve a közösségi színtér fenntartója, működtetője az állam, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.
(3) A közművelődési intézmény és a közösségi színtér
a) segíti a közösségi tevékenységéket, a művelődő közösségek működését, ösztönzi a társadalmi összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét,
b) működése a közösségek öntevékenységén alapul, és azt ösztönzi, tevékenységét a közösségek érdeklődése, igényei és szükségletei alapján végzi, tevékenységének tervezésébe, értékelésébe a közösségeket bevonja,
c) mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető,
d) együttműködik a civil, gazdasági és egyéb szervezetekkel, kulturális intézményekkel, más szakterületekhez tartozó intézményekkel,
e) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,
f) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.
(4) Az állam, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által fenntartott közművelődési intézmény költségvetési szervként működik.
(4) Az állam, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által fenntartott közművelődési intézmény az állam vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként vagy költségvetési szervként működik.
(5) A közművelődési intézmény típusa - jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek megléte esetén - lehet:
a) művelődési ház,
b) művelődési központ,
c) kulturális központ,
d) többfunkciós közművelődési intézmény,
e) népfőiskola,
f) népi kézműves alkotóház,
g) gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint
h) szabadidőközpont.
78. §
(1) A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatást nyújtó közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.
(1) A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.
(2) A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3) A művelődési ház elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház” , a „közösségi ház” vagy a „faluház” kifejezés valamelyikének.
78/A. §
(1) A művelődési központ a helyi és járási közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki,
(1) A művelődési központ a helyi közösségi művelődést szervező, legalább öt közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki,
(2) A művelődési központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3) A művelődési központ elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési központ” kifejezésnek.
78/B. §
(1) A kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy megyére vagy több egymással határos megyére terjed ki.
(1) A kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy vármegyére vagy több egymással határos vármegyére terjed ki.
(2) A kulturális központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(2) A kulturális központ vezetője mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
(2a) A kulturális központban közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 30%-ának mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(3) A kulturális központ elnevezésében szerepelnie kell a „kulturális központ” vagy az „agóra” kifejezés valamelyikének.
78/C. §
(1) A többfunkciós közművelődési intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-szolgáltató feladatokat is ellát.
(2) A többfunkciós közművelődési intézmény elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési ház” , a „művelődési központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés valamelyikének.
78/D. §
(1) A népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések szervezése.
(1a) A népfőiskola legalább a 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.
(2) A népfőiskola elnevezésében szerepelnie kell a „népfőiskola” kifejezésnek.
78/E. §
(1) A népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát el.
(1a) A népi kézműves alkotóház legalább a 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.
(2) A népi kézműves alkotóház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(3) A népi kézműves alkotóház elnevezésében szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház” , a „népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.
78/F. §
(1) A gyermek-, illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.
(2) A gyermek-, illetve ifjúsági ház elnevezésében szerepelnie kell a „gyermekház” , az „ifjúsági ház” vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés valamelyikének.
78/G. §
(1) A szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval kapcsolatos tevékenységet végez, és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
(2) A szabadidőközpont elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési központ” , a „szabadidőközpont” vagy a „művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés valamelyikének.
78/H. §
(1) A közösségi színtér a települési, kerületi közösségi művelődés szervezése, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében fenntartott, működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb létesítmény, helyiségegyüttes, épület.
(2) A közösségi színtér formái:
a) a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér vagy
b) a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér.
(3) A közösségi színtér működtetése, továbbá a helyi közösségi művelődés szervezése és a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.
(4) A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el feladatait.
(5) A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér” kifejezés valamelyikének.
78/I. §
(1) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben a települési önkormányzat a 77. § (1) bekezdésében foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községben az önkormányzat közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosít.
(1a) Megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében a 77. § (5) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti közművelődési intézményt biztosít.
(2) A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, vagy a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokat, és az igénybevétel idejére a jogszabályban meghatározott működési feltételek rendelkezésre álljanak.
(3) A települési önkormányzat gazdálkodási, költségvetési vagy vagyongazdálkodási előnyök esetén engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, valamint tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési alapszolgáltatásokat.
(4) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:
a) meghatározza a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.
78/J. §
(1) Közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, valamint tevékenységének 2 hónapon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter és a 82. § szerinti Közművelődési Kerekasztal véleményét be kell szerezni, és annak tartalmát a képviselőtestülettel ismertetni kell.
(2) Ha a miniszter és a Közművelődési Kerekasztal a megkereséstől számított 30 napon belül nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresésben foglaltakkal egyetért. A miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleménye a képviselőtestületet nem köti döntése meghozatalában.
(3) Az (1) bekezdés szerinti átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak vagy a közművelődési megállapodásnak a közművelődési intézmény megnevezésében, székhelyében, a közművelődési feladatellátást érintő telephelye megjelölésében vagy törlésében, a közművelődési intézmény alaptevékenységében, a közművelődési feladatellátást érintő kormányzati funkciók, illetve a közművelődési alapszolgáltatások megjelölésében vagy törlésében következik be. Nem minősül átszervezésnek a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítás, illetve az olyan vagyont érintő döntés, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges.
77. §   A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el.
78. §
(1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(2) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.
(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési szolgáltatásokat.
(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:
a) meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.

A közművelődési megállapodás

79. §
(1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.
(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját,
b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét,
c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat,
d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását;
e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,
f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.
(3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.
79. §
(1) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes személlyel - a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően - közművelődési megállapodást köthet.
(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások körét és azok díját,
b) a közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elveit, főbb szempontjait,
c) a közművelődési alapszolgáltatásokban érintettek körét,
d) a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei által ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető közművelődési alapszolgáltatásokat,
e) a közművelődési alapszolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását,
f) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint
g) közművelődési alapszolgáltatások biztosításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.
(3) A közművelődési megállapodást a települési önkormányzat honlapján vagy a helyben szokásos módon, valamint a közművelődési megállapodás alapján működtetett közösségi színtérben vagy közművelődési intézményben kell közzétenni.
(4) A közművelődési megállapodás alapján közművelődési intézményt vagy közösségi színteret működtető jogi vagy természetes személy köteles teljesíteni a közművelődési intézményt vagy közösségi színteret fenntartó önkormányzatok számára a 78/I. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.
80. §   A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.
80. §   A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.
81. §
(1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A minisztérium a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.
(2) A miniszter a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.

A közművelődés helyi lakossági képviselete

82. §   A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
82. §   A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
83. §
(1) A Tanácsot azok a közművelődési célú társadalmi szervezetek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
(1) A Tanácsot azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
(1) A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon kihirdeti. A kihirdetéstől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(2) A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Tanács megalakítására.
(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Közművelődési Kerekasztal megalakítására.
(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Tanács megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.
(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Közművelődési Kerekasztal megalakulását, meghatározzák a Közművelődési Kerekasztal szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.
(5) A jegyző a Tanács működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.
(5) A jegyző a Közművelődési Kerekasztal működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.
(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési társadalmi szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési egyesület, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(6) A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési egyesület, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(6) A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Közművelődési Kerekasztalhoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.
(8) A Tanács
a) véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,
c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.
(8) A Közművelődési Kerekasztal
a) véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,
c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.
(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.
(9) A Közművelődési Kerekasztal ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.
(10) A Tanács működési feltételeit tagjai biztosítják.
(10) A Közművelődési Kerekasztal működési feltételeit tagjai biztosítják.
(11) A jegyző a Tanács tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat
a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,
b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelkezésre bocsátja.
(11) A jegyző a Közművelődési Kerekasztal tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat
a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,
b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelkezésre bocsátja.

A közművelődési rendelet

83/A. §
(1) A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján - a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően - rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.
(2) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a - Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés keretében - legalább ötévente felülvizsgálja.
(3) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közösségi színtérben vagy a közművelődési intézményben közzéteszi.

III. FEJEZET
A KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI TANÁCSADÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS

A megyei (fővárosi) közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

III. FEJEZET
A KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS

A területi, fővárosi közművelődési szakmai szolgáltatás

84. §
(1) A megyei (fővárosi) önkormányzat a megye települései (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására megyei művelődési központot működtethet.
(1) Az állam és a fővárosi önkormányzat a megye települési (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, nemzetiségi önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására közművelődési intézmény működtethető.
(1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére, művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési támogatások koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
(1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai támogatásának koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
(1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében a miniszter a vármegyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai támogatásának koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
(2) A megyei (fővárosi) önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
(2) Az állam és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
85. §   A megyei (fővárosi) önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében
a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,
b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
b) együttműködik a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít,
d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,
e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel,
f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását,
g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.
85. §   Az állam és a fővárosi önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében
a) elősegíti a megye közigazgatási területén működő települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatai önkormányzatok és a megye közigazgatási területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,
b) együttműködik az országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít,
d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei, fővárosi közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,
e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel,
f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását,
g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.
85. §
(1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:
a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének segítése,
b) együttműködés az országos, a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekkel,
c) a terület- és vidékfejlesztési célokkal összhangban közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztő programok készítése és hasznosítása, szakmai műhelyek működtetése, innovatív kezdeményezések támogatása, közreműködés a kulturális alapú gazdaságfejlesztésben a kreatív és kulturális ipari szolgáltatások fejlesztésével,
d) a területi szintű amatőr művészeti, népművészeti, hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti, helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása,
d) a területi szintű amatőr művészeti, népművészeti, hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a szakképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti, helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása,
e) közművelődési információs szolgáltatás nyújtása, tematikus adatbázisok létrehozása és működtetése, részvétel az országos információs adatbázis működtetésében és a közművelődési statisztikai adatgyűjtésben,
f) a területi szintű értéktárak összeállításának módszertani segítése, területi kulturális regiszter gondozása, az adott terület és a főváros szellemi, tárgyi, természeti kulturális örökségének, környezeti, művészeti, közművelődési sajátosságainak bemutatása, közreműködés digitális archívum működtetésében,
g) a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése, szakkiadványok megjelentetése.
h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése.
(2) A fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató szervezet együttműködik az országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervvel.
(2) A fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató szervezet együttműködik az országos közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel.
86. §   A megyei (fővárosi) önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a) közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.
86. §   A miniszter és a fővárosi önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a) a megyei, illetve a fővárosi közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.
86. §   Budapest Főváros Önkormányzata a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a) a fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b) a szakmai szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.

Az országos közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

87. §   A Magyar Művelődési Intézet a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok segítése érdekében országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amelyet a minisztérium tart fenn.

Az országos közművelődési szakmai szolgáltatás

87. §   A közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok segítése érdekében közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosít.
87. §   Az országos szinten működő, a területi közművelődési támogatások koordinálásában is részt vevő közművelődési szakmai szolgáltató szerv a helyi közművelődési tevékenységek és a területi, fővárosi feladatok segítése, fejlesztése érdekében közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.
87. §   Az országos szinten működő, a területi közművelődési támogatások koordinálásában is részt vevő közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezet a helyi közművelődési tevékenységek és a területi, fővárosi feladatok segítése, fejlesztése érdekében közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.
87. §   Az országos szinten működő, területi közművelődési szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezet a közművelődési alapszolgáltatások segítése, fejlesztése és az egységes szakmai feladatellátás érdekében országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.
87/A. §   Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait - közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel - államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.
87/A. §
(1) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.
(2) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet vezetője mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
(3) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezetben közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak legalább 50%-ának mesterfokozattal és szakirányú szakképzettséggel kell rendelkeznie.

III/A. FEJEZET
A HAGYOMÁNYŐRZÉSSEL ÉS A NÉPHAGYOMÁNY GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

87/B. §   A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők:
a) a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe,
b) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása,
c) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása,
d) együttműködés a népművészeti ágak, a népi iparművészet és a néphagyomány gondozása területén a helyi, regionális és országos szervezetekkel,
e) népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével, minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, ennek keretében hatósági nyilvántartás vezetése és a minősítő címekről szóló hatósági igazolvány kiállítása,
e) népművészeti és népi iparművészeti alkotások - igazgatási szolgáltatási díjfizetésre köteles - minősítésével, minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, ennek keretében hatósági nyilvántartás vezetése és a minősítő címekről szóló hatósági igazolvány kiállítása,
f) a néphagyomány gondozása és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységek támogatása, a népművészet, a népi iparművészet és a néphagyomány minőségbiztosítási rendszereinek működtetése,
g) a hagyományőrzés, a néphagyomány gondozása területein szakmai képzési és továbbképzési feladatok ellátása, ennek érdekében a képzések kidolgozása, akkreditáltatása és megszervezése a Kárpát-medencében, valamint szakkiadványok megjelentetése,
h) a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, fenntartása, a magyar és a Kárpát-medencei népművészet, népi iparművészet és a néphagyomány tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése, országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése,
i) az élő és újraéleszthető néphagyomány, a hagyományőrzés, a népművészet és a népi iparművészet állami támogatásának koordinálása, a helyi élő néphagyományt érintő tevékenységek feltárásához, gyakorlásához, fejlesztéséhez komplex szakmai szolgáltatás biztosítása,
j) a fenti célok érdekében megyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése.
j) a fenti célok érdekében vármegyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése.
87/C. §
(1) A 87/B. § e) pontja szerinti hatósági nyilvántartás (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza:
a) a minősítés alapját képező foglalkozási ágat,
b) a minősítés megszerzésének dátumát, valamint
c) a minősítő címről kiállított igazolvány számát és hatályosságának időtartamát.
(2) Ha a minősítő cím jogosultja természetes személy, a nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza a jogosult természetes személyazonosító adatait.
(3) Ha a minősítő cím jogosultja szervezet, a nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) a szervezet nevét, cégnevét, szervezeti formáját,
b) a szervezet nyilvántartási számát, cégjegyzékszámát vagy alapítóokirat-számát,
c) a szervezet székhelyét és bejegyzett telephelyét, valamint
d) a szervezetnek − a szervezet minősítő címre való jogosultságát megalapozó − minősítő címmel rendelkező természetes személy tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja nevét, a szervezetben betöltött pozícióját, továbbá igazolványának számát és hatályossága időtartamát.
(4) Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb − a személyes adatok körébe nem tartozó − adat nyilvántartásba vételét is előírhatja.
(5) A nyilvántartás az (1) bekezdésben szereplő adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak és a nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők.

IV. FEJEZET
A MINISZTER KÖZMŰVELŐDÉSI ÁGAZATI IRÁNYÍTÓ HATÁSKÖRE

88. §   A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében
a) az e törvényben foglaltak szerint közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában,
b) kiadja a közművelődési feladatellátás biztosításához szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,
c) kiadja a közép- és felsőfokú szakmai képzés, minősített szakmai továbbképzés követelményeit,
c) kiadja a közművelődési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, a minősített szakmai továbbképzés követelményeit,
d) rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
e) véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,
e) véleményezési jogot gyakorol a települési önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,
f) kormányrendeletben kijelölt szerv útján ellátja a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat,
f) szabályozza az országos közművelődési szakértői engedélyek kiadását,
g) meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,
h) felelősségi körében gondoskodik a felügyelete alatt működő, a közművelődést szolgáló központi költségvetési intézmény fenntartásáról, irányításáról,
h) gondoskodik az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról,
i) a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.
i) a szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.

V. FEJEZET
A KÖZMŰVELŐDÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS KÖZPONTI TÁMOGATÁSÁNAK ALAPELVEI

89. §   A közművelődést szolgáló és lehetővé tevő feltételek megteremtésében a tevékenységben résztvevők saját ráfordításaihoz, az intézmények működési bevételeihez és az egyéb forrásokhoz társulva, meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi önkormányzati támogatás.
90. §   A települési és megyei (fővárosi) önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek.
90. §   A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek.
90. §   A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint állami hozzájárulásban részesülnek.
91. §
(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja
a) a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,
b) a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak fejlesztését,
c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete működési támogatását,
c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.
d) a népfőiskolai mozgalmak és más, országos közművelődési társadalmi szervezetek támogatását.
(1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani
a) a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,
a) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásának fedezetét,
c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak működési támogatását.
(2) A Belügyminisztérium költségvetése érdekeltségnövelő pályázati keretet tartalmaz az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázatok útján gondoskodik az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázat útján gondoskodik az önkormányzat közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki eszközök fejlesztéséről, berendezési tárgyak gyarapításáról, épületek karbantartásáról és felújításáról.

V. RÉSZ
A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS A LEVÉLTÁRAKKAL, A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSSAL, A KÖZMŰVELŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK

91/A. §
(1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el.
(1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával, illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosításával összefüggő feladatait közös szervezetben (a továbbiakban: integrált kulturális intézmény) láthatja el.
(2) A megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény intézményekre lebontva határozza meg.
(2) A megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A megyei hatókörű városi hatókörű városi múzeumok és a megyei hatókörű városi könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei hatókörű városi könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A vármegyei hatókörű városi múzeumok és a vármegyei hatókörű városi könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
91/B. §   A kulturális alapellátás kiterjesztésének az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott prioritási rend és szempontrendszer mentén történő megvalósítása tárgyévi támogatási összegét a központi költségvetési törvény határozza meg.

V. RÉSZ
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉVEL, A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL
ÉS A LEVÉLTÁRAKKAL, A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSSAL,
A KÖZMŰVELŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK

V. RÉSZ
A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS A LEVÉLTÁRAKKAL, A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSSAL, A KÖZMŰVELŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK

92. §
(1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenő normatív hozzájárulás, központosított előirányzat, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében megjelenő előirányzatok tartalmaznak.
(1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenő normatív hozzájárulás, központosított előirányzat, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fejezetében megjelenő előirányzatok tartalmaznak.
(1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés hozzájárul a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében megjelenő előirányzatok között.
(1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés hozzájárul.
(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti tevékenységekre fordított teljes működési kiadások intézményi működési bevételekkel csökkentett összegének 60%-a, és legalább el kell érnie a helyi önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi normatívájának az adott költségvetési évet megelőző évre előirányzott összegét.
(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A minisztérium költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A minisztérium költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó, központi költségvetési szervként működő intézmény kiadási előirányzata terhére a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújthat.
(3) A központi támogatást a helyi önkormányzatok a mindenkori költségvetési törvényben a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, a Normatív hozzájárulások alcímen az alábbiak szerint elkülönítve:
a) települési közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a települési önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének kétharmadát kapják, melyet állandó népességszámuk alapján kell felosztani;
b) a megyei (fővárosi) közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a megyei (fővárosi) önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének egyharmadát kapják. A támogatás 33%-át egyenlő arányban, 67%-át pedig állandó népességszám alapján.
(3) Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, amelynek mértéke a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének 5%-a.
(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, melynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(4) Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
(5) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetén belül
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 22,5%-ának,
megfelelő összeget kell biztosítani.
(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 22,5%-ának,
megfelelő összeget kell biztosítani.
(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35%-ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5%-ának
megfelelő összeget kell biztosítani.
(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni
a) az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására,
amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(6) Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(7) Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.

Hatósági eljárásokra vonatkozó közös szabályok

92/A. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel a miniszter vagy kormányrendeletben kijelölt szerv jár el.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben a hatósági nyilvántartások csak az azokra vonatkozó jogi szabályozásban meghatározott adatok vonatkozásában minősülnek közhitelesnek.

Kulturális javak visszaadására irányuló eljárás

92/B. §   A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján hozott döntéseket - kivéve, ha az ügyben jogerős bírósági döntés született - a döntés meghozatalát követő 5 éven belül legfeljebb egy ízben felülvizsgálhatja, az alábbi esetekben:
a) több igénylő terjesztett elő igényt, azonban nem minden igénylő igényét bírálták el, vagy a döntés nem minden igénylőre tartalmaz rendelkezést,
b) a vagyontárgynak az igénylő részére történő visszaadásáról rendelkező döntés meghozatalát követően a vagyontárgyra 2019. február 25. napjáig új igénylő jelentette be az igényét, vagy
c) a döntés meghozatalát követően olyan, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülmény, adat, bizonyíték merült fel, amelyet a korábbi eljárásban nem bíráltak el és elbírálása esetén a döntést érdemben befolyásolhatta volna.
92/C. §
(1) A felülvizsgálati eljárásban, a 92/B. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a korábbi döntést visszavonja, és a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján megismételt eljárásban dönt az igénylő kérelméről. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter elrendelheti a még ki nem adott vagyontárgy közgyűjteményben történő további őrzését, valamint a birtokba vett vagyontárgynak a korábbi igénylőtől történő visszavételéről is rendelkezhet.
(2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból indul. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendelkezhet a vagyontárgynak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 107. §-ában meghatározott biztosítási intézkedésként történő zár alá vételéről, lefoglalásáról. 92/D. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban az Ákr. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az eljárásban szakértőként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t kell kirendelni,
b) az ügyintézési határidő 180 nap,
c) az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, és
d) nem alkalmazható az Ákr. 123. § (2) bekezdés a) pontja.
92/E. §   A felülvizsgálat esetén a 4/A. §-ban foglalt alapelv figyelembevételével kell eljárni. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján folyamatban levő és megismételt eljárásokban.
92/F. §
(1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a 92/C. § alapján hozott döntését a bíróság nem változtathatja meg.
(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek e törvény, valamint a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján hozott döntésével szemben kezdeményezett közigazgatási perben a bíróság a döntést nem változtathatja meg.

VI. RÉSZ
A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN,
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRAKBAN,
A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKBEN ÉS
A LEVÉLTÁRAKBAN ALKALMAZOTTAK FOGLALKOZTATÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI

93. §   Az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.
94. §
(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak
a) büntetlen előéletű,
b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező
személy alkalmazható.
(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak olyan személy foglalkoztatható, aki
a) büntetlen előéletű, és nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik.
(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban, továbbá a közművelődési intézményben és a közösségi színtérben foglalkoztatott az lehet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
c) megfelel a miniszter rendeletében előírt képesítési és egyéb feltételeknek.
(2) Azt a tényt, hogy a foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelel, a tevékenység megkezdését megelőzően, illetve a tevékenységének gyakorlása alatt hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki. A pályázat kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon intézmények körét, amelyeknél - az ellátott közfeladat jellegéből adódóan - közszolgáltatás ellátására irányuló foglalkoztatási jogviszonyként munkaviszony létesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.
(3) A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon felmentés adható.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a miniszter rendeletben szabályozza.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hétévente szervezett képzésben vesznek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a szervezett képzéssel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek és szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben és szervezett képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek minősülő képzési formák körét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.
(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről és szervezett képzésekről hatósági nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatok tekintetében közhitelesnek minősül:
a) a szakmai továbbképzési programot készítő intézmény megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma,
b) a szakmai továbbképzési program megnevezése,
c) a szakmai továbbképzés célcsoportja,
d) a szakmai továbbképzési programba való jelentkezés feltételei,
e) a szakmai továbbképzési program teljes óraszáma,
f) a szakmai továbbképzési program főbb területei,
g) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma,
h) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételének időpontja.
(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről hatósági nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatok tekintetében közhitelesnek minősül:
a) a szakmai továbbképzési programot készítő intézmény megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma,
a) a szakmai továbbképzési programot készítő intézmény megnevezése,
b) a szakmai továbbképzési program megnevezése,
c) a szakmai továbbképzés célcsoportja,
d) a szakmai továbbképzési programba való jelentkezés feltételei,
e) a szakmai továbbképzési program teljes óraszáma,
f) a szakmai továbbképzési program főbb területei,
g) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma,
h) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételének időpontja.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlásra, illetve könyvtári szolgáltatások térítésére.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.
(5) A megyei hatókörű városi múzeum támogatása terhére biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember szakmai továbbképzését.
(5) A megyei hatókörű városi múzeum állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.
(5) A vármegyei hatókörű városi múzeum állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.
(5a) A megyei hatókörű városi könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.
(5a) A vármegyei hatókörű városi könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.
(5a) A megyei könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár támogatása terhére biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember szakmai továbbképzését.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.
(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet.
95. §   Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló bízható meg.
95/A. §
(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentésnél az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli
a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(9) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék az alábbi adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül:
a) szakterület, részszakterület, szakág,
b) nyilvántartásba vétel száma,
c) nyilvántartásba vétel időpontja.
(10) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék vonatkozásában bizonyítási eszközként
a) végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat,
b) akkreditált szakértői tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány, valamint
b) kultúráért felelős miniszter által nyilvántartásba vett szakmai továbbképzési program elvégzéséről szóló tanúsítvány, valamint
c) a szakmai gyakorlatot igazoló irat
vehető figyelembe.
95/B. §
(1) Közintézetként kell besorolni - az általa ellátott közszolgáltatás kereslet-orientált és versenyképes jellege, valamint a költségvetési szerv szakmai autonómiája alapján -
a) az Országos Széchényi Könyvtárat,
b) a Magyar Országos Levéltárat,
c) a Magyar Nemzeti Filmarchívumot,
d) az országos múzeumokat (kivéve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, Könyvtárat és Levéltárat, valamint a Hadtörténeti Múzeumot).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén a fenntartó közintézetként sorolhatja be
a) az országos szakkönyvtárat,
b) a megyei múzeumot (ha annak szervezetéhez több, a megye közigazgatási területén működő múzeum tartozik),
c) a megyei könyvtárat,
d) a főváros, illetve megyei jogú városok által fenntartott múzeumot, könyvtárat.
(3) A közintézet közgyűjtemény számára az irányító szerv - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási és vállalkozási bevételeire és átvett pénzeszközeire vonatkozóan - éves bevételi követelményt állapít meg, központi költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. Amennyiben a közintézet közgyűjtemény a bevételi követelményt egymást követő három éven keresztül nem teljesíti, az azt követő évtől a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(4) Önállóan működő és gazdálkodó közintézet közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki felsőoktatási intézményben szerzett közgazdasági végzettséggel vagy a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(6) Önállóan működő és gazdálkodó közintézmény közgyűjtemény, valamint önállóan működő közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(6) Önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(6) Az országos és a megyei hatókörű muzeális intézmény, valamint országos vagy megyei könyvtár közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(6) Múzeum, országos vagy megyei könyvtár, valamint közművelődési intézmény vezetője az lehet, aki államháztartási és vezetési ismeretekkel, továbbá vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott államháztartási, vezetési ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki legalább a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(8) Az (5) és (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január elseje után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő egy éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és még legalább két évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik.
(8) A (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január 1-je után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő 1 éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és még legalább 2 évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik.
(8) A (7) bekezdésben előírt képesítést a vezetői megbízást követő 2 éven belül kell megszerezni.
(9) A közintézet közgyűjtemény a megvalósítási és teljesítménytervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(9) Az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény az éves munkatervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(9) Az országos és a megyei hatókörű muzeális intézmény, valamint országos vagy megyei könyvtár közgyűjtemény az éves munkatervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(9) A múzeum éves munkatervét
a) a szolgáltatási feladatokkal,
b) a kiállítási tevékenységgel,
c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával,
d) a tudományos kutatással és
e) a műtárgyvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) A közintézet közgyűjtemény a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(10) Az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervét
a) a szolgáltatási feladatokkal,
b) a gyűjteményfejlesztéssel,
c) a gyűjteményfeltárással,
d) a tudományos kutatással,
e) a rendezvénnyel, kiállítással és
f) az állományvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) Az országos szakkönyvtár és a megyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervét
a) a szolgáltatási feladatokkal,
b) a gyűjteményfejlesztéssel,
c) a gyűjteményfeltárással,
d) a tudományos kutatással,
e) a rendezvénnyel, kiállítással és
f) az állományvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) Az országos szakkönyvtár és a vármegyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervét
a) a szolgáltatási feladatokkal,
b) a gyűjteményfejlesztéssel,
c) a gyűjteményfeltárással,
d) a tudományos kutatással,
e) a rendezvénnyel, kiállítással és
f) az állományvédelemmel
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(11) A miniszter
a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár, minősített muzeális intézmény és minősített levéltár címet adományoz;
a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a nyilvános könyvtárak, valamint a muzeális intézmények minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, a közművelődési intézmények és szervezetek esetén szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár vagy minősített muzeális intézmény címet adományoz;
b) a minősített intézmények számára évente - pályázat alapján - minőségi díjat tűz ki.

VII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

96. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45%-ának”
(megfelelő összeget kell biztosítani.)
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45%-ának”
(megfelelő összeget kell biztosítani.)
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba.
(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

Vegyes rendelkezések

97. §
(1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szereplő könyvtárral akkor rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
(2) A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdése, 15. § (12) bekezdése és 19. § (3) bekezdése szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
97. §   A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény az általa működtetett könyvtár tekintetében akkor rendelkezik a működtetéshez szükséges feltételekkel, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek.
98. §
(1) Ahol jogszabály „muzeális emlék”-et vagy „muzeális érték”-et említ, ott „kulturális javak”-at, ahol „történeti (régészeti) jelentőségű védett földterület”-et, azon „régészeti jelentőségű védett földterület”-et, ahol „ásatás”-t ott „régészeti feltárás”-t kell érteni.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és földterületek védettségét.
(3) A működési engedéllyel nem rendelkező azon intézmények, amelyek múzeum elnevezést használnak hivatalos irataikon, e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni elnevezésüket.
(3) A 37/A. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat a miniszter 2013. április 1-jétől ellenőrzi a szakfelügyelet útján.
(4) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a muzeális intézmények - korábbi jogszabályok alapján kiadott - működési engedélyeit.
(4) Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés b) pontjában előírt felsőfokú szakirányú végzettség követelményét 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül felül kell vizsgálni a régészetileg védett földterületeket, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(6) Az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a védett kulturális javakat, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(7) A miniszter a védett kulturális javak jegyzékét a jelen törvény hatálybalépését követő egy éven belül, a védett kulturális javak gyarapodását és törlését pedig évenként hivatalos közlönyében külön mellékletben közzéteszi.
99. §
(1) A 94. § (4)-(5) bekezdése 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig nem alkalmazható.
(2) A 94. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a rendelkezés e törvény alapján nem alkalmazható.
(3) E § (1) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.
99. §   Ahol e törvény fenntartót említ, a fenntartó alatt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben szabályozott irányító szervet kell érteni.
99. §
(1) A közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése, valamint a 85. § és a 87. § szerinti feladatainak államháztartáson kívüli szervezet részére a 87/A. § alapján történő átadása esetén az átvevő szervezetet a közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutódjának kell tekinteni azzal, hogy a megszűnő költségvetési szerv közfeladata ellátásával összefüggő magánjogi jogviszonyaiból eredő valamennyi joga és kötelezettsége e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátását átvevő új közművelődési szakmai szolgáltató szervezetre száll át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás a megszűnő közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ez okból szerződésszegésre hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadást a megszűnő költségvetési szerv tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározottaknak felel meg.
99/A. §   E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
99/B. §   Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 78/B. § (2a) bekezdésében, 87/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a Módtv. által módosított 78/B. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeket 2023. január 1-jéig kell teljesíteni.
99/B. §   Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 87/A. § (2) bekezdésében, valamint a Módtv. által módosított 78/B. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeket 2023. január 1-jéig kell teljesíteni.
99/C. §
(1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban Módtv. 2.) módosított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A kulturális javak visszaadására irányuló, a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban - az Ákr. 143. § (1) bekezdésétől eltérően - az Ákr. rendelkezései szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy mikor indult az eljárás.
99. §   A Kormány létrehozza a Kulturális Örökség Szakmai Kollégiumát, amely tanácsadó, javaslattevő és véleményező testületként jár el az épített örökség és a kulturális javak, valamint a levéltári anyag védelmével, továbbá a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtárakkal, valamint a közlevéltárakkal és a nyilvános magánlevéltárakkal összefüggő kérdésekben.

Felhatalmazások

100. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza
a) a védett kulturális javak külföldre viteléhez, valamint a muzeális intézmény alapításhoz szükséges biztosítékot,
a) a könyvtári intézet vagy intézetek, a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság vagy hatóságok, valamint a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,
a) a könyvtári intézet vagy intézetek, a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság vagy hatóságok, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,
a) a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,
a) a könyvtári intézet kijelölését,
b) a muzeális intézmények látogatóit és a könyvtárhasználókat megillető kedvezményeket,
c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,
d) a műkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,
d) a nemzetiségi bázisintézmény cím adományozásának részletes szabályait,
e) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,
e) a nyilvános könyvtárak jegyzéke vezetésének szabályait,
f) az országos dokumentumellátási rendszer működését,
g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatásokat,
h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét és működését,
i) a közgyűjtemények finanszírozását és központi támogatását,
j) a bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,
k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és hasznosítását,
k) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét, a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait, az e törvényben előírt kötelespéldány-szám szolgáltatása alóli kivételeket, a kötelespéldány-szolgáltatás módját és határidejét, a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét, a kötelespéldányok szétosztásának módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást,
l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési kedvezményét.
m) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak visszaadásának rendjét, amelyek állami tulajdonba tartozása minden kétséget kizáró módon nem igazolható.
n) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött kulturális javak 38/D. §-ban meghatározottak szerinti birtokba adásának rendjét, a hasznosításukra vonatkozó szerződés tartalmi elemeit és a szerződés megszüntetésére vonatkozó - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az állami vagyonról szóló törvényben nem szabályozott - részletes rendelkezéseket.
o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,
o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást,
p) a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait,
p) a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási szabályait,
q) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
r) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére, valamint a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentességre vonatkozó részletes szabályokat.
s) a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat ellátó szerv kijelölését, feladatai ellátásának részletes szabályait,
t) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésére, minősítő címek adományozására irányuló eljárás rendjét, a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a minősítés alapjául szolgáló foglalkozási ágakat.
t) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítési feltételeit, a minősítő címek körét, továbbá a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésére, minősítő címek adományozására irányuló eljárás rendjét, a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a minősítés alapjául szolgáló foglalkozási ágakat.
u) azon intézmények körét, amelyeknél közszolgáltatás ellátására irányuló foglalkoztatási jogviszonyként munkaviszony létesíthető.
u) a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait.
v) a webtartalom begyűjtésének eljárási szabályait, a begyűjtés módját és rendszerességét, a begyűjtés szempontjainak meghatározását, a webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét, a tartalomszolgáltatók kötelezettségeit, az archivált webtartalom használatának feltételeit és lehetőségeit.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kulturális örökség védelmére közalapítványt hozzon létre.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályait,
a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,
a) a közművelődési intézmények, a közösségi színterek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,
b) a kulturális tárgyak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait,
b) a közintézet közgyűjtemény megvalósítási és teljesítménytervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat.
b) az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény éves munkatervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat,
b) a közgyűjtemények éves munkatervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat,
b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,
b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,
b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a vármegyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,
c) a régészeti lelőhelyek védettségi eljárását, valamint a régészeti feltárások részletes szabályait,
c) a közművelődési intézmények működésének szakmai, személyi és infrastrukturális feltételeit,
c) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és infrastrukturális követelményeit,
c) a közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható egyes szakmai feladatokat, a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és infrastrukturális követelményeit,
d) a 64. § (8) bekezdése szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak körét, regionális illetékességi területüket, valamint regionális feladatellátásuk részletes szabályait,
d) a 64. § (8) bekezdése szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak körét, regionális illetékességi területüket, valamint regionális feladatellátásuk részletes szabályait,
e) a kulturális alapellátás kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét,
d) a muzeális intézmények működési engedélyeivel kapcsolatos kérdéseket,
d) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) benyújtásának feltételeit, a kérelem elbírálásának eljárásrendjét, a kérelem és a működési engedély adattartalmát, a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,
e) a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a régészeti lelőhelyek nyilvántartását,
f) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,
f) a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektronikus nyilvántartásának szabályait, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételeit és eljárásrendjét,
g) a muzeális intézmények ügyrendi szabályzatát,
g) a muzeális intézmények tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket,