Hatályos állapot
Közlönyállapot
2004.01.13. - 2004.03.31.
2004.04.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.07.09.
2004.07.10. - 2004.11.22.
2004.11.23. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.03.08.
2006.03.09. - 2006.03.31.
2006.04.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2008.07.30.
2008.07.31. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.09.05.
2010.09.06. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.10.
2011.06.11. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.12.
2013.02.13. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.10.06.
2014.10.07. - 2014.11.26.
2014.11.27. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.12.16.
2015.12.17. - 2015.12.30.
2015.12.31. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2016.10.20.
2016.10.21. - 2016.12.15.
2016.12.16. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.01.
2017.01.02. - 2017.01.14.
2017.01.15. - 2017.03.31.
2017.04.01. - 2017.06.01.
2017.06.02. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.08.03.
2018.08.04. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.01.18.
2019.01.19. - 2019.12.30.
2019.12.31. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.07.14.
2020.07.15. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.02.28.
2021.03.01. - 2021.12.17.
2021.12.18. - 2022.05.24.
2022.05.25. - 2022.08.31.
2022.09.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2004. évi II. törvény

a mozgóképről

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi mozgóképipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím
A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós műsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.
(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.
(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 31/B. § (2c) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.

2. Cím
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: bármely technikai eljárás útján létrehozott olyan mű, amely meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából áll, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői műnek minősül;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. koprodukciós filmalkotás: különböző államok joghatósága alá tartozó filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás: olyan koprodukciós filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el, és a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányad kétoldalú koprodukció esetén eléri a húsz, többoldalú koprodukció esetén a tíz százalékot, kivéve, ha két vagy többoldalú nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el, és nem minősül magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyarnyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) eredeti változata magyar nyelven került bemutatásra,
b) eredetileg két vagy több nyelven került bemutatásra, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelvű része,
c) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott magyarországi kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás;
10. közvetett támogatás: e törvényben meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények;
10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek;
11. normatív támogatás: olyan támogatás, amely az e törvényben meghatározott, illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylő filmelőállítót, illetve filmterjesztőt, mely támogatást a filmterjesztő a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelőállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel;
12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;
13. strukturális támogatás: olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylőnek, e törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylő a támogatás teljes időszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek;
14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával,
d) filmalkotások Magyarországra történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az Európai Unió területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az EGT-államok területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
e) kereskedelmi célú birtoklással;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége;
21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;
22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kerete között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmtervcsomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy egyéb filmalkotás, amely e törvény szerint nem részesíthető közvetlen támogatásban, és a gyártásában részt vevő magyar vállalkozás a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, filmgyártási tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt, és e támogatása fejében a filmalkotással kapcsolatban vagyoni jellegű joga keletkezik;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés. Nem minősül közvetlen filmgyártási költségnek a filmelőállító által felszámított árrés;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek;
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, mely a kincstári vagyoni körbe tartozik.
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak.
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a TV-film és a TV-sorozat;
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely Magyarországon keletkeztet adókötelezettséget és megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás;
10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe;
12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;
14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;
22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kerete között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmtervcsomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, vagy az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel, vagy
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalomba hozatallal, vagy az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel, vagy
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti Hatóság által ekként nyilvántartott helyiség;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést folytató természetes személy vagy jogi személy;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó természetes személy, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera), továbbá az olyan részben fikciós film vagy filmsorozat, amely a szereplők természetes élethelyzeteit a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatja be (scripted reality);
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel;
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
30. mozgóképszakmai képzés: a filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése;
30. mozgóképszakmai képzés: a mozgóképipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése;
31. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület;
32. kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely.
33. műpéldány: a filmalkotást vagy egyéb szerzői jogi védelem alatt álló művet, annak azonosítására alkalmas formában tartósan rögzítő hordozó.
34. belföldi magánszemély:
a) az a magyar állampolgár, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik;
b) az az EGT-állampolgár, illetve családtagja, aki rendelkezik Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel és életvitelszerűen Magyarország területén lakik;
c) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarország területén lakik.
35. életvitelszerűség: életvitelszerűen Magyarország területén lakik az a magyar, EGT-állampolgár, vagy harmadik országbeli állampolgár, aki a 31/B. § (2a) bekezdése szerinti gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját megelőző hároméves időszakban Magyarország területén megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A filmalkotások besorolása

3. §
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők  
Rendező 10
Forgatókönyvíró 7
Zeneszerző 3
Összesen 20
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő)  
Főszereplők (a jelenetek legalább felében) 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. Művészeti és technikai munkatársak  
Operatőr és stábja 4
Hangmérnök 2
Vágó 2
Díszlet 1
Jelmez 1
Maszk 1
Szakalkalmazottak 2
Munkások 2
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek (legalább a jelenetek felében) 3
Muszter-laboratórium 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 2
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 5
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 5
Összesen 20
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):  
Főszereplők 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. a) Művészeti munkatársak:  
Operatőr 3
Vágó 2
Díszlet- és látványtervező 2
Jelmeztervező 2
Maszkmester 1
b) Technikai munkatársak:  
Hangmérnök 2
Szakalkalmazottak 2
Munkások 1
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka:  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek 3
Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 1
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 3
d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):  
Főszereplők 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. a) Művészeti munkatársak:  
Operatőr 3
Vágó 2
Díszlet- és látványtervező 2
Jelmeztervező 2
Maszkmester 1
b) Technikai munkatársak:  
Hangmérnök 2
Szakalkalmazottak 2
Munkások 1
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka:  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek 3
Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 1
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 3
d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak  
Képtervezők és vezető kép tervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Képtervezők és vezető képtervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Képtervezők és vezető képtervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(3) A dokumentumfilm-alkotások, az ismeretterjesztő filmalkotások, a kísérleti filmek és e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az (1) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 15, 30, illetve 75%-ot.
(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 13
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): 15
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Operatőr 10
Hangmérnök 4
Vágó 3
Összesen 17
6. Forgatási és utómunka:  
a) Forgatási helyszínek 6
b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2
c) Hangi utómunka (keverés) 4
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 13
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): 15
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Operatőr 10
Hangmérnök 4
Vágó 3
Összesen 17
6. Forgatási és utómunka:  
a) Forgatási helyszínek 6
b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2
c) Hangi utómunka (keverés) 4
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.
(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelőállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelőállítónak az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni.
(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.

A törvény célja és alapelvei

4. §   E törvény célja
a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférésének, a nézőszám emelkedésének biztosítása;
b) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, valamint a mozgóképpel kapcsolatos művészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül;
c) a megfelelő jogi háttér és pénzügyi erőforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon;
d) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését;
e) a hazai mozgóképszakma működéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása;
f) meghatározni a nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illető vagyoni jogok egységes rendezését;
g) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elősegítése és fejlesztése.
5. §
(1) Az e törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját.
(2) E törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és művészeti függetlensége ne sérüljön.
(3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen.
(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.
(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi nemzetiségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.

I/A. FEJEZET
A NEMZETI FILMVAGYON ÉS VÉDELME

1. Cím
A nemzeti filmvagyon elemei

5/A. §
(1) A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -
a) az államot valamely filmalkotásra vonatkozóan
aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,
ad) az Szjt. 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok,
ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint
b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások eredeti negatív és pozitív, valamint reproduktív (dubnegatív és dubpozitív) kópiái, és a filmalkotások eredeti hanganyagai
alkotják.
(1) A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -
a) az államot valamely, Szjt. szerinti filmalkotásra vonatkozóan
aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,
ad) az Szjt. 64. §-a és 66. § (1) bekezdése alapján megillető felhasználási jogok,
ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége,
b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások műpéldányainak, a filmalkotások hanganyagainak, továbbá a filmalkotások előállítása, illetőleg magyarországi terjesztése céljából megalkotott egyéb szerzői művek műpéldányainak az államot megillető tulajdonjoga, és az ilyen szerzői műveknek az államot megillető felhasználási jogai
alkotják.
(2) A nemzeti filmvagyon elemei az állam tulajdonába tartoznak.
(3) A nemzeti filmvagyonra vonatkozóan a magyar állam javára a tulajdonjog, illetve a felhasználási jog megszerzését eredményező megállapodást harmadik személlyel a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértése nélkül jogosult megkötni.
(3) A nemzeti filmvagyonra vonatkozóan a magyar állam javára tulajdonjog, illetve a felhasználási jog megszerzését eredményező megállapodást harmadik személlyel a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NFI) a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértése nélkül jogosult megkötni.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

5/B. §
(1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) látja el. A MaNDA szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul továbbá a magyar filmkultúra fejlődéséhez és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
(2) A MaNDA gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat, videódokumentumokat, és a filmalkotásokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

2. Cím
A Magyar Nemzeti Filmarchívum

5/B. §
(1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat az MNF látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat az NFI látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(1) A magyar és egyetemes mozgóképkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat az NFI látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más audiovizuális műveket (a továbbiakban: más audiovizuális művek), valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján vagy más módon átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más szerzői műveket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(2) Az NFI a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján vagy más módon átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más szerzői műveket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(3) Az MNF szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
(3) Az NFI szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
(3) Az NFI szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar mozgóképkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.

3. Cím
A nemzeti filmvagyon kezelésének szabályai

5/C. §
(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését a MaNDA-val kötött megállapodásban (a továbbiakban: terjesztési megállapodás) foglaltak alapján a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. A terjesztési megállapodás a MaNDÁ-t irányító szerv vezetőjének egyetértése esetén jön létre.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások vagy e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő egyéb mozgóképes művek (a továbbiakban: egyéb mozgóképes művek) terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.
(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek terjesztése során az MNF önállóan, a MaNDA jóváhagyása nélkül jogosult az egyes felhasználókkal megállapodni. Ha a terjesztés érdekeit ez hatékonyabban szolgálja, az MNF jogosult a terjesztési jogok gyakorlását harmadik személynek átengedni vagy harmadik személlyel együttesen gyakorolni. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.
5/C. §
(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az MNF gyakorolja.
(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az NFI gyakorolja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az NFI végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az NFI gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az NFI korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más szerzői művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más szerzői művek terjesztéséről az NFI e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.
5/D. §
(1) A MaNDA jogosult a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek
a) oktatási, könyvtári, közgyűjteményi, közművelődési célú, nem kereskedelmi jellegű, jövedelemszerzésre nem irányuló terjesztésére,
b) filmklubokban, művelődési házakban, és egyéb, nem filmszakmai rendezvényeken történő vetítésére, és
c) belföldi DVD-n történő terjesztésére.
(2) Az érintett filmalkotások terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből, a (3) bekezdés szerinti költségek levonása és a (4) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeg 75%-a a MaNDA-t illeti meg. Ha a költségek a befolyt bevételek 10%-át előreláthatólag meghaladják, elfogadásukról - azok felmerülése előtt - az MNF tájékoztatja a MaNDA-t. A felmerült költségek levonására az MNF csak a MaNDA előzetes jóváhagyásával jogosult.
(3) Az MNF a terjesztésből befolyt bevételekből a terjesztéssel összefüggő következő közvetlen költségek levonására jogosult:
a) a terjesztés során felhasznált példányok, valamint kellékanyagok előállításának, többszörözésének és szállításának költségei,
b) a terjesztéssel összefüggő hirdetési és egyéb marketing költségek,
c) a terjesztéssel összefüggő fesztiválon, filmvásáron, egyéb rendezvényen való részvétel költségei,
d) egyéb, a terjesztés érdekében közvetlenül felmerülő, indokolt költségek.
(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjak megfizetéséért - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználást - az MNF felel.
(5) A (2) és (3) bekezdést az MNF és az egyéb mozgóképes művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.
5/D. §
(1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az NFI-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az NFI-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az NFI az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az MNF fizeti meg.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az NFI fizeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más audiovizuális művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.
(1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásából az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az MNF fizeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más szerzői művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.
5/E. §
(1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.
(1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az NFI és az MTVA a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.
(2) Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét a MaNDA, illetve az MNF az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.
(2) Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét az MNF az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.
(2) Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét az NFI az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését az MTVA teljesíti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését az MTVA teljesíti.
(1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket, valamint azok részleteit felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltató részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki.
(2) Az MNF az 5/C. § szerinti feladatai ellátása érdekében felhasználhatja az Mttv. 100. §-a alapján az MTVA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket és azok részleteit, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az MTVA felhasználási joggal rendelkezik.
(3) Az MTVA és az MNF az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokra vonatkozó igényt a másik fél által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt, illetve szerzői jogi akadályba ütközik.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokról és a felhasználások átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásokért járó díjazásról az MNF és az MTVA a (3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.
(5) A (4) bekezdés szerinti díj mértékének kiszámítása során csak azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó teljes filmalkotások és más audiovizuális művek, ezek részletei, illetve a közszolgálati médiavagyonba tartozó művek és egyéb, MTVA által kezelt szellemi alkotások felhasználásával összefüggően merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését a felhasználó teljesíti.

II. FEJEZET
A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA

II. FEJEZET
A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA

A támogatási rendszer alapelvei

1. Cím
A mozgóképszakmai támogatási rendszer alapelvei

6. §   A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,
b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,
c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,
d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése,
e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,
f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
6. §   A mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,
b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,
c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,
e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,
f) a határon túli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
f) a határon túli magyar mozgóképkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
7. §   A támogatási rendszer forrásait az e törvény szerinti közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.
7. §
(1) A mozgóképszakmai célok támogatása
a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és
a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
útján valósul meg.
(2) A közvetett támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Magyar Mozgókép Közalapítvány

Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

2. Cím
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége

2. Cím
A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége

8. §
(1) A Magyar Mozgókép Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány), mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, az e törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását.
(1) A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(1) Az MNF az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(1) Az NFI az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(2) A Közalapítvány működése során keletkezett egyéb bevételeinek elosztására is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el. Az MNF alapító okiratát és annak módosításait a Hivatalos Értesítőben az alapító közzéteszi.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapszabályát az MNV Zrt. fogadja el.
(2) Az NFI a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az NFI alapszabályát az MNV Zrt. fogadja el.
(3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) A Közalapítvány feladatai különösen:
a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következőkben felsoroltakra:
- a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
- a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
- a mozgóképalkotások megőrzésének és védelmének támogatása,
- a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek támogatása,
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása,
e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon.
(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(6) A Közalapítvány minden év február 28-áig a Kulturális Közlönyben közzéteszi, illetve egyéb szükséges módon nyilvánosságra hozza
a) a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni,
b) a 16-17. §-okban foglalt normatív támogatások feltételrendszerét, a 16. § (5) bekezdésének megfelelően.
A Közalapítvány a pályázatok meghirdetése során köteles az abban foglaltak szerint eljárni, illetve a szükségszerűen felmerült változásokról és annak okairól a nyilvánosságot megfelelő időben tájékoztatni.
(7) A Közalapítvány köteles minden év március 31-éig a miniszter számára értékelést készíteni az előző évben nyújtott támogatások hasznosulásáról.
(8) A szervezeti és működési szabályzat, a támogatási szabályzat, illetve a vagyonkezelési szabályzat által szabályozott kérdések körét a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni. A Közalapítvány alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, támogatási szabályzatának, vagyonkezelési szabályzatának, valamint a működését meghatározó egyéb dokumentumoknak meg kell felelniük e törvény rendelkezéseinek.
9. §
(1) Az MNF vezetője a vezérigazgató.
(2) Az MNF támogatási feladatait az MNF szervezetében működő, öttagú Filmszakmai Döntőbizottság az MNF Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látja el.
(3) A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai a vezérigazgató és további négy, a mozgóképszakma valamely területén legalább öt éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár. A Filmszakmai Döntőbizottság tagjait a vezérigazgató bízza meg, a tagok a vezérigazgató által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek. A Filmszakmai Döntőbizottság tagját a vezérigazgató felmenti, ha a tag a megbízatásával összefüggésben a kötelezettségét súlyosan megsérti.
(4) A Filmszakmai Döntőbizottság döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza meg.
9. §
(1) Az NFI vezetője az igazgatóság.
(2) Az NFI támogatási feladatait az NFI szervezetében működő Döntőbizottságok az NFI Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látják el.(3) A Döntőbizottságokat az igazgatóság bízza meg, meghatározva azok tagjait, létszámát, tagjaikkal kapcsolatos szakmai követelményeket, tagjai tiszteletdíját.
9/A. §
(1) Az MNF bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az MNF egyéb bevételei alkotják.
(1) Az NFI bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az NFI egyéb bevételei alkotják.
(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80 százalékát az MNF e törvény szerinti feladatai ellátására kell fordítani, és ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80%-át az MNF a II. Fejezet szerinti feladatai ellátására fordítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az MNF az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból, és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi.
(2) Az NFI II. Fejezet szerinti közfeladatai finanszírozását a központi költségvetés biztosítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az NFI az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi.
(3) Az MNF működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja.
(3) Az NFI működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja.
(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) Az NFI-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) Az NFI-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar mozgóképipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(5) Az MNF közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak.
(5) Az NFI közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási és filmterjesztési tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak.
9/B. §
(1) Az MNF feladatai különösen:
a) a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:
ba) a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága,
bb) a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
bb) a magyar mozgóképművészet és mozgóképipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
bc) a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
bc) a magyar és egyetemes mozgóképkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
bd) a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
e) a határon túli magyar mozgóképművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
f) az állami támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
f) e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
f) e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az NFI Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
g) az MNF tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,
g) az NFI tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,
h) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,
h) a mozgóképszakmai támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,
i) a magyar kultúra terjesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.
j) a 14. § (7) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása.
j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása.
j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,
k) a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.
l) mozgóképszakmai rendezvények szervezése.
(1) Az NFI feladatai különösen:
a) a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:
ba) a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága,
bb) a magyar mozgóképművészet és mozgóképipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
bc) a magyar és egyetemes mozgóképkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
bd) a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a határon túli magyar mozgóképművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
f) e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az NFI Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
g) az NFI tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,
h) a mozgóképszakmai támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,
i) a magyar kultúra terjesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.
i) a magyar kultúra terjesztése,
j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,
k) a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.
l) mozgóképszakmai rendezvények szervezése.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a Hivatalos Értesítőben, valamint honlapján közzéteszi.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.
(2) Az NFI az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az NFI a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.
bb) a magyar filmművészet és mozgóképipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
9. §
(1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely kizárólagos hatáskörrel kezeli a Közalapítvány vagyonát, dönt annak felhasználásáról a Közalapítvány céljainak megfelelően és érdekében.
(2) A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók jelölik és a Kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. A Kuratórium megbízatása 3 évre szól. A Kuratórium elnöke és tagjai újra jelölhetők.

3. Cím
Mozgókép Koordinációs Tanács

3. Cím
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogviszonyával kapcsolatos különös szabályok

3. Cím
A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogviszonyával kapcsolatos különös szabályok

10. §
(1) Az MNF által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül. Az MNF az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(1) Az NFI által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül. Az NFI az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(2) Az MNF által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak és az MNF-nek a vagyonkezelői jogviszonnyal kapcsolatosan egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az MNF - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(2) Az NFI által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak és az NFI-nek a vagyonkezelői jogviszonnyal kapcsolatosan egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az NFI - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(3) Az MNF-et megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az MNF által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3) Az NFI-et megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az NFI által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(4) Az MNF a vagyonkezelésében lévő vagyonelemeken értékmegőrző és értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, továbbá ellátja a vagyonelemekkel kapcsolatos egyéb közfeladatokat. Az MNF a törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a saját selejtezési szabályzata alapján történő selejtezésre, azzal, hogy az MNF köteles a bontásból és a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az MNF-et illeti meg azzal, hogy az MNF köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.
(4) Az NFI a vagyonkezelésében lévő vagyonelemeken értékmegőrző és értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, továbbá ellátja a vagyonelemekkel kapcsolatos egyéb közfeladatokat. Az NFI a törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a saját selejtezési szabályzata alapján történő selejtezésre, azzal, hogy az NFI köteles a bontásból és a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az NFI-et illeti meg azzal, hogy az NFI köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.
(5) Az MNF a nemzeti filmvagyonba tartozó műpéldányokkal kapcsolatos közfeladat ellátása során a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával jogosult selejtezésre.
(5) Az NFI a nemzeti filmvagyonba tartozó műpéldányokkal kapcsolatos közfeladat ellátása során a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával jogosult selejtezésre.
11. §   Az 5/A. § (3) bekezdés alapján az állam javára megszerzett tulajdon- és felhasználási jog (a továbbiakban együtt: jogszerzés) tekintetében az állam javára történt szerzéssel egy időben e törvény erejénél fogva, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül, az MNF-et ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, azzal, hogy ezen vagyon (ideértve a vagyoni értékű jogokat is) nyilvántartásáról gondoskodni köteles és a tulajdonosi joggyakorlót a jogszerzésről a jogszerzés évét követő május 31. napjáig köteles értesíteni a tulajdonosi joggyakorló által elvárt formában és adattartalommal.
11. §   Az 5/A. § (3) bekezdése alapján az állam javára megszerzett tulajdon- és felhasználási jog (a továbbiakban együtt: jogszerzés) az állam javára történt szerzéssel egy időben e törvény erejénél fogva az NFI ingyenes vagyonkezelésébe és a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül, azzal, hogy ezen vagyon (ideértve a vagyoni értékű jogokat is) nyilvántartásáról gondoskodni köteles és a tulajdonosi joggyakorlót a jogszerzésről a jogszerzés évét követő év május 31. napjáig köteles értesíteni a tulajdonosi joggyakorló által elvárt formában és adattartalommal.
10. §
(1) A miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehető források hasznosulásának összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbi intézmények és szervezetek jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:
a) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
b) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium,
c) Oktatási Minisztérium,
d) Informatikai és Hírközlési Minisztérium,
e) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,
g) Magyar Történelmi Film Közalapítvány,
h) Országos Rádió és Televízió Testület,
i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,
j) Nemzeti Filmiroda,
k) Media Desk,
l) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,
n) mozgóképszakma szakmai szervezetei.
(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbiak jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:
a) miniszter,
b) gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
c) oktatásért felelős miniszter,
d) informatikáért felelős miniszter,
e) környezetvédelemért felelős miniszter,
f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,
h) Országos Rádió és Televízió Testület,
h) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,
i) Nemzeti Kulturális Alap,
j) mozgóképszakmai hatóság,
k) Media Desk,
l) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,
l) közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi audiovizuális médiaszolgáltatók,
n) mozgóképszakma szakmai szervezetei.
(3) A (2) bekezdés l)-m) pontjaiban meghatározott műsorszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.
(3) A (2) bekezdés l)-m) pontjaiban meghatározott médiaszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.
11. §
(1) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása,
b) a mozgóképszakmai pályázatok naptárának elkészítése,
c) a Tanácsban részt vevő szervezetek közös pályázatainak megszervezése,
d) a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése.
(2) A Tanács a tagok közötti megállapodások, illetve ajánlások formájában hozza meg döntéseit.
(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Filmiroda látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a Nemzeti Filmiroda költségvetésében kell biztosítani.
(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a mozgóképszakmai hatóság látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a mozgóképszakmai hatóság költségvetésében kell biztosítani.

4. Cím
A támogatások elosztásának szabályai

12. §
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusai:
a) szelektív támogatás,
b) normatív támogatás,
c) strukturális támogatás.
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik.
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása - a filmalkotás jellemzőitől, így különösen a filmalkotás forgatókönyvétől, költségvetésétől, művészi értékétől, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személyétől, vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően - pályázat vagy egyedi kérelem alapján történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási típusokon belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.
(2) A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.
(2) Közvetlen támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató határozza meg.
(3) E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:
a) filmterv fejlesztés,
b) filmgyártás előkészítés,
c) filmgyártás,
d) filmterjesztés,
d) filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység,
e) filmkópia felújítás és archiválás,
f) mozgóképszakmai kutatás és képzés,
g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen való részvétel,
g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való részvétel,
h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása,
i) infrastrukturális fejlesztések.
(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtott állami támogatás felső határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás állami támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtható támogatás maximális mértékének meghatározása szempontjából a filmalkotáshoz nyújtott valamennyi támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.
(5) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani.
(5) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.
(5) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.
(5) Az MTVA - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.
(5) Az MTVA - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az NFI-vel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.
(6) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történő széles körű hozzáférés, valamint a nézőszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására.
(6) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani.
(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló állami források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet más támogató szervezetekkel a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.
(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet a támogatóval a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.
(6) Az NFI a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köt a támogatóval a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról, ideértve különösen az elszámolások ellenőrzését és szakmai elbírálását.
(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklám, illetve a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul.
(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).
(7) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történő széles körű hozzáférés, valamint a nézőszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására.
(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).
(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós műsorszámok, amelyek nem minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak.
(9) Az e törvény szerinti közvetett állami támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.
(9) A közvetett támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.
(10) A filmalkotás közvetett állami támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett állami támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.
(10) A filmalkotás közvetett támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.
12/A. §
(1) Filmgyártás céljára az e törvény szerinti közvetlen és közvetett támogatásban csak olyan filmalkotás részesülhet, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.
(1) E törvény szerinti támogatás csak olyan filmalkotáshoz kapcsolódóan nyújtható, amely
a) filmgyártással összefüggésben a (2) bekezdésben,
b) filmterjesztéssel összefüggésben a (3) bekezdésben
meghatározott kulturális követelményeknek megfelel.
(2) Filmterjesztés céljára az e törvény szerinti közvetlen támogatás csak olyan filmalkotással összefüggésben adható, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.
(2) A filmgyártás esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pont szerinti feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és
a) jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy az magyar részvétellel készül, vagy
b) az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.
(3) A filmterjesztés esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.
12/B. §   A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot szerez, és
a) külön jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy a koprodukció magyar részvétellel készül,
vagy
b) legalább 2 feltételt teljesít az a)-h) pontok közül:
Kulturális tartalom Adható pont
a) a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos; 1
b) a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak; 1
c) a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti; 1
d) a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be; 1
e) a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul; 1
f) a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában; 1
g) a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket - különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet - tükröz vagy jelenít meg; 1
h) a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. 1
Gyártási feltételek  
i) a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás; 4
j) a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert mint: 1 pont minden 2 teljesített kategória
  ja) rendező, után; legfeljebb 6
  jb) producer, pont
  jc) operatőr,  
  jd) forgatókönyvíró,  
  je) fő- és mellékszereplők,  
  jf) zeneszerző,  
  jg) látványtervező,  
  jh) jelmeztervező,  
  ji) vágó,  
  jj) maszkmester,  
  jk) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy  
  jl) utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális);  
k) a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül; 4
l) a filmalkotás közreműködői - a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével - legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak; 4
m) a forgatási helyszín Magyarországon van; 3
n) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország. 3
13. §
(1) A közvetlen támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányadnak a 80%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.
(1a) Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet.
(2) A támogató szervezet jogosult a filmalkotás gyártási költségének, illetve a magyar filmelőállítót terhelő költségvetési hányadnak a 100%-át is támogatásként megítélni, amennyiben az igénylő kielégítően igazolja, hogy a támogatott filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, a támogatás a magyar kultúra és nyelv szempontjából különösen indokolt, és a filmalkotás gyártási költsége, illetve annak a magyar filmelőállítót terhelő hányada nem haladja meg a támogató szervezet állal az egy filmalkotás gyártására nyújtható támogatási összeg felső halárát.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(3) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogató szervezet által nyújtható maximális támogatási összegnek a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában - vissza kell fizetni.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában - vissza kell fizetni.
(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogatónak vissza kell fizetni.
(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogatónak vissza kell fizetni.
(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.
(4) A támogató szervezet előírhatja, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 80%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
a) alapja a magyar irodalom valamely alkotása,
b) hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körű megismertetéséhez,
c) a gyermekek kulturális fejlődését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza,
d) művészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(4) Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(5) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 70%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséhez, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente
a) magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex mértékével,
a) magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett fogyasztói árindex mértékével,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével
b) nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével
növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg.
(6) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, és egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos első állami támogatásra vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely
a) közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,
b) közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának
az időpontja.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely
a) közvetlen támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,
b) közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának
az időpontja.
(7) A közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott Magyarországon kívül költse el.
(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.
(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű filmalkotás és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(9) E törvény szerinti közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.
(9) Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.
(9) Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető. Ez a korlátozás nem vonatkozik az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására.
(10) Azonos elszámolható költségek vonatkozásában az e törvény szerinti és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott mértéket.
14. §
(1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(1) Az e törvény szerinti támogatásban a 28. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató által meghatározott feltételeknek.
(2) A 12. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelőállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztő részesíthető közvetlen támogatásban.
(2) A 12. § (3) bekezdés b) és c) pontja esetében kizárólag a filmelőállító, a 12. § (3) bekezdés d) pontja esetében a filmterjesztő és a filmelőállító részesíthető közvetlen támogatásban.
(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:
a) akit a Nemzeti Filmiroda nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
a) akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,
d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,
e) az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,
f) az a szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató szervezet nem fogadta el,
g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban.
h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg.
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az állami támogatás folyósításkor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
(3) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban:
a) akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,
d) aki a támogató által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,
e) az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,
f) az a gazdálkodó szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan gazdálkodó szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató nem fogadta el,
g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,
h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg,
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi fiókteleppel.
(4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.
(4) A támogató a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.
(5) Nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek, kivéve, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály az adott támogató szervezetre más összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.
(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Hivatal által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(5) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Hivatal által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(5) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Filmiroda által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogatónak visszafizetni.
(7) Az e törvény szerinti közvetett támogatásban részesült filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a Hivatal által kiállított támogatási igazolásban vagy a Hivatal által lefolytatott, költségellenőrzési eljárásban hozott jogerős határozatban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizet az e törvényben meghatározott módon. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás a 31/F. § szerinti közvetlen filmgyártási költségnek minősül.
(8) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotásra.
14/A. §
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(2) Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti szerzője a támogató szervezet támogatásokról döntő vezető tisztségviselője vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója.
(2) A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázóval ő vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(3) A támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(3) A támogató támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(3) A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival.
(4) A támogató támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató döntéshozóival.
(4) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető, vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
(5) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az NFI igazgatóságának tagjai, valamint az NFI Döntőbizottságainak tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni.
(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
(6) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
15. §
(1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1) Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1) Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - pályázat útján nyújtható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1a) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatása egyedi kérelem alapján is történhet.
(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,
b) a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,
c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.
(2) Közvetlen támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,
b) a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,
c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.
(3) Szelektív támogatás magyar részvételű koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(3) Szelektív támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(3) Közvetlen támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
(4) A támogató döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint az e törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
16. §
(1) Normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító által előállított, vagy a filmelőállító által alkalmazott rendező által rendezett filmalkotás a támogató szervezet által meghatározott mozi-nézőszámot eléri, vagy a támogató szervezet által meghatározott filmfesztiválokra meghívást, illetve jelölést kap, vagy azokon díjban részesül.
(2) A filmelőállító a normatív támogatásra az új filmalkotása gyártásakor válik jogosulttá. Amennyiben a normatív támogatás alapjául szolgáló filmalkotás (referencia film) filmelőállítója a következő filmalkotása gyártásához is a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatás egészére a filmelőállító jogosult, melyet az új filmalkotás gyártására kell fordítania. Amennyiben a referencia film előállítója új filmje gyártásához nem a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatásra a referencia film előállítója és a rendező által rendezett új film előállítója fele-fele arányban jogosultak, melyet mindketten új filmjeik gyártására kell, hogy fordítsanak.
(3) A normatív támogatást a filmelőállító minden egyes referencia film után csak egy alkalommal, egy filmalkotás gyártására veheti igénybe, kivéve, ha a támogatás összegének egészét az új filmalkotás gyártásához nem használta fel, mely esetben a fennmaradó összegre a következő filmalkotása vagy filmalkotásai gyártásakor válik jogosulttá, feltéve, hogy a jogosultság (2) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A támogató szervezet jogosult a normatív támogatás mértékét a támogatás tárgyát képező filmalkotásban megvalósuló, a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányához kötni.
(4) Meghatározott gyártási feltételek teljesülése alapján járó normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító teljesíti a támogató szervezet által meghatározott, a filmalkotás gyártási költségvetésére vonatkozó feltételeket.
(5) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmelőállítók által igényelhető normatív támogatások mértékét, illetve keretösszegét, azok egymáshoz viszonyított arányát, az ezek alapjául szolgáló gyártási feltételrendszert, mozi-nézőszámokat és filmfesztiválokat, fesztiválonként meghatározva a jogosultság feltételeit.
17. §
(1) Normatív támogatás illeti meg a filmterjesztőt a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmalkotások, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztése, illetve „art” besorolású mozi üzemeltetése után.
(2) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmterjesztők által igényelhető normatív támogatások mértékét, meghatározva a jogosultság feltételeit.
(3) A 16-17. §-okban foglaltakon kívül a támogató szervezet egyéb, a 12. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre is nyújthat normatív támogatást, az általa előzőleg nyilvánosságra hozott feltételek szerint, tekintettel valamennyi mozgóképes műfajra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a 16-17. §-okban meghatározott valamennyi normatív támogatási formában nyújt támogatást, az egyéb támogató szervezetek e támogatási formákat döntésük szerint alkalmazhatják.
17. §   Az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
17. §   A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.

III. FEJEZET
NEMZETI FILMIRODA

A Nemzeti Filmiroda jogállása és feladatai

17.§
(1) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente dönt az "art" besorolású mozik, valamint az "art" besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.
(2) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására csak abban az esetben nyújtható be érvényes pályázat, ha a filmalkotás „art” besorolás tárgyában hozott határozat véglegessé válásának időpontja megelőzi a filmalkotás magyarországi forgalmazásának a kezdő napját.
17. §
(1) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.
(2) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására csak abban az esetben nyújtható be érvényes pályázat, ha a filmalkotás „art” besorolás tárgyában hozott határozat véglegessé válásának időpontja megelőzi a filmalkotás magyarországi forgalmazásának a kezdő napját.

III. FEJEZET
MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG

1. Cím
A mozgóképszakmai hatóság feladatai

1. Cím
A mozgóképszakmai hatóság

18. §
(1) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda) ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez.
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez.
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat.
(2) Az Iroda a miniszter által alapított központi közigazgatási szerv, melynek költségvetése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül kerül megállapításra.
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Hivatal.
(3) Az Iroda élén az igazgató áll, akit a miniszter pályázat útján nevez ki és ment fel. A kinevezés időtartama öt év. Az Iroda igazgatójának és alkalmazottainak jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Iroda szervezetére, működésére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja.
(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - az NMHH főigazgatója gyakorolja.
(4) A mozgóképszakmai hatóság a működésével összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és saját bevételeiből fedezi.
18. §
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat.
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda). A Filmiroda a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban e §-ban: Kormány által kijelölt szerv) önálló szervezeti egysége, amely az általa ellátott hatósági feladatok tekintetében nem utasítható és hatósági tevékenysége során minden más szervtől független.
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Filmiroda. A Filmiroda a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban e §-ban: Kormány által kijelölt szerv) önálló szervezeti egysége, amely az általa ellátott hatósági feladatok tekintetében nem utasítható és hatósági tevékenysége során minden más szervtől független.
(3) A Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Kormány által kijelölt szerv Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
(4) A Kormány által kijelölt szerv a Filmiroda szervezete és feladatai tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogutódja.

2. Cím
A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre

19. §
(1) Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja,
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,
f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,
g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
h) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(1) A mozgóképszakmai hatóság az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,
f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,
g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(1) A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat és mozitermeket e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon közhitelű, hatósági nyilvántartást vezet,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a forgalmazói tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon a Hivatal hatósági ellenőrzése tevékenysége céljából, közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a forgalmazói tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon a Filmiroda hatósági ellenőrzése tevékenysége céljából, közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a forgalmazói tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott módon a Filmiroda hatósági ellenőrzése tevékenysége céljából, közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét;
f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,
f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja az e törvény szerinti támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a támogatási igazolást,
g) mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez,
h) feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(1a) A Hivatal az (1) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásra vonatkozó tevékenység befejezéséig kezeli.
(1a) A Filmiroda az (1) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásra vonatkozó tevékenység befejezéséig kezeli.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra az államigazgatás eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti szervnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:
a) nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,
b) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
c) ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,
d) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(2) A Filmiroda nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:
a) nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,
b) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
c) ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,
d) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(3) Az Iroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A mozgóképszakmai hatóság által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A Hivatal által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A Filmiroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A Filmiroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A Filmiroda tevékenységével összefüggő bevételei a Kormány által kijelölt szerv saját bevételét képezik, melyeket kizárólag a Filmiroda működésére és a működtetésével összefüggő fejlesztési kiadásokra lehet fordítani. A Filmiroda költségvetésében képződött, a maradványképződés költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a következő években a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel.

III/A. FEJEZET
A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

1. Cím
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

19/A. §
(1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el.
(1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint jár el.
(1) A Filmiroda (a továbbiakban e fejezetben: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint jár el.
(2) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.
(2) A Hatóság által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. A Hatóság e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.
(2) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.
(3) A Hivatal határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.
(3) A Hatóság határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.
(4) A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(4) A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(4) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(5) Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(5) Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(5) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(6) Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hivatal jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
(6) Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hivatal jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
(6) Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hatóság jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
(7) Amennyiben a Hatóság - jelen törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(7) Ha a Hatóság - az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(7) Ha a Hatóság - az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - véglegessé vált hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(7) Ha a Hatóság - az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - véglegessé vált hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hatóságnak bejelenteni.
(8) Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hivatal jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.
(8) Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hatóság jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.
(9) Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
(9) Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
(9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezheti.
(10) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(10) A Hivatal véglegessé vált határozata alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(10) A Hatóság véglegessé vált határozata alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(11) A jogutódlás tényét a Hivatal végzéssel állapítja meg. E végzés ellen önálló fellebbezésnek csak a Ket. 16. § (6) bekezdésében meghatározott esetben van helye.
(11) A jogutódlás tényét a Hivatal végzéssel állapítja meg.
(11) A jogutódlás tényét a Hatóság végzéssel állapítja meg.

2. Cím
Titoktartás

19/B. §
(1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(1) A Hatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

19/C. §
(1) A Hatóság e törvényben foglalt hatásköreiben az Elnök rendeletben meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(2) A kizárólag jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(2) A kizárólag jogi személyt vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(3) Természetes személyeket érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.
(1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez, az e tevékenységgel összefüggő, a Hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra köteles.
(2) Az elektronikus kapcsolattartás során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény előírásait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és -benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be az Elnök elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendeletének szabályai szerint, elektronikus űrlapon vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el.
(4) Ha a természetes személy ügyfél a kérelmét nem az e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívja a kérelem elektronikus úton és megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha
a) a nyomtatvány vagy az űrlap kitölthető és letölthető változatát a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül a Hatóság nem tette közzé, vagy
b) az ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem volt elérhető.

Ügyintézési határidő

Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése

19/D. §
(1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyven nap.
(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
19/D. §
(1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - hatvan nap.
(2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.
(3) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
19/D. §
(1) Az e törvény hatálya alá eső mozgóképszakmai hatósági ügyekben sommás eljárásnak nincs helye.
(2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

A tényállás tisztázása

19/E. §
(1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, állami támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, e törvény szerinti támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.
(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.
(7) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.
(8) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
(9) A Hatóság a tényállás tisztázása során felhívhatja az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

Eljárási bírság

19/F. §
(1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.
(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb százezer forint.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Adatszolgáltatás

19/G. §
(1) A Hivatal az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja.
(1) A Hatóság az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja.
(2) A Hivatal felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hivatal e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(2) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(3) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(4) A Hivatal az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(4) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(5) A Hivatal e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(6) A Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(6) Az ügyfél a Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg közigazgatási perben. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(6) Az ügyfél a Hatóság (3)-(5) bekezdés szerinti határozatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg közigazgatási perben. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.
(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.
(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - közigazgatási bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.
(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság közigazgatási bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.
(7a) A (7) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.
(8) Az e §-ban foglalt adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Jogkövetkezmények

19/H. §
(1) A Hivatal e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
(1) A Hatóság e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő bánásmód elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.
(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő bánásmód elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.
(3) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(3) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a (7) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.
(5) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(5) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(5) Amennyiben a figyelmeztetés az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a figyelmeztetés mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(6) Ismételt jogsértés esetén a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(6) Ismételt jogsértés esetén a Hatóság kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(7) A Hivatal a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(7) A Hatóság a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(7) A Hatóság a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(8) A Hivatal a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a) ha a filmterjesztő a Hivatal korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hivatal döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hivatal a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti;
a) ha a filmterjesztő a Hatóság korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hatóság döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hatóság a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti;
a) ha a filmterjesztő a Hatóság korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hatóság döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hatóság a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő közigazgatási bírság megfizetésére kötelezheti;
b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán, sajtótermékben vagy más megjelölt módon történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;
c) amennyiben a jelen törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal harmincezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hatóság harmincezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hatóság harmincezer forinttól ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének jelen törvényben és az a) pontban külön nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hatóság háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hatóság háromezer forinttól egymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki;
e) e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(9) A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(9) A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a véglegessé vált hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(10) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(11) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
(11) A meg nem fizetett közigazgatási bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt közigazgatási közigazgatási bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
(12) A Hivatal - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatárjelzés feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.
(12) A Hatóság - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatárjelzés feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

Megkeresések, büntetőeljárás kezdeményezése

19/I. §
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül a jelen törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely az állami költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás végleges befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás végleges befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(1) Ha a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely esetben felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.
(4) A Hatóság az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásokat nem ő kezdeményezte, de a rendelkezésére álló adatok szerint a folyamatban lévő eljárás hiányában az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek, illetve bejelentésnek vagy feljelentésnek lenne helye.

Általános hatósági felügyelet

19/J. §
(1) A Hivatal kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.
(1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.
(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hivatal a 19/H. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság a 19/H. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

2/A. Cím
A filmalkotások besorolása

19/K. §
(1) A játékfilmalkotásokat, a kisjátékfilmeket, az animációs filmalkotásokat, dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat, az 1. melléklet szerinti táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe.
(2) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az 1. mellékletnek a dokumentumfilm-alkotások és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotások besorolására vonatkozó szempontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.
(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy ha ez a magasabb, a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.
(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához kell igazítani. Ha a filmalkotásban magyar filmelőállító vagy producer vesz részt, részükre, a magyar hozzájárulás arányától függetlenül a legmagasabb elérhető pontszámot kell adni.

2/A. Cím

Jogosultság magyarországi filmterjesztésre

19/K. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett filmterjesztő által végzett 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti moziüzemeltetési tevékenység bejelentés és a Hatóság általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető.
(2) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely természetes személy és jogi személy lehet.
(3) A bejelentéssel összefüggő eljárásban a Hatóság a filmterjesztőt az (1) bekezdés szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi.
(4) Ha a filmterjesztő filmforgalmazási és moziüzemeltetési tevékenységet is végez, köteles a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenységet külön-külön bejelenteni.
(5) A Hatóság nyilvántartást vezet
a) a forgalmazói tevékenységet folytató szolgáltatókról, valamint
b) a moziüzemeltető tevékenységet folytató szolgáltatókról.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a forgalmazók és a moziüzemeltetők nevére, elérhetőségére, valamint a mozik elnevezésére, címére és teremszámára vonatkozó adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenység ellenőrzése céljából a forgalmazói, illetve moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személy személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.
(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások a (6) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

2/B. Cím
Moziüzemeltetési tevékenység bejelentése

19/L. §
(1) A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét. A bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(2) A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a moziüzemeltető
aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ab) - nem természetes személy esetén - székhelyét, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,
ac) cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az üzemeltetett mozi nevét, címét és
c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.
(4) Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a Hatóság a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(6) A mozi hatósági nyilvántartásba vett címe tekintetében adatváltozási bejelentés nem tehető.

2/B. Cím

Moziüzemeltetési tevékenység bejelentése

19/L. §
(1) A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a moziüzemeltető
aa) nevét,
ab) lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
ac) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ad) - nem természetes személy esetén - képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát,
b) az üzemeltetett mozi nevét, címét,
c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét, valamint
d) a moziüzemeltetés megkezdésének tervezett időpontját.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.
(4) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás- mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(5) A Hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ha a bejelentés megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül a Hatóság a bejelentőt erről a tényről értesíti.
(5) A Hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ha a bejelentés megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül a Hatóság a bejelentőt erről a tényről értesíti. A bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást a moziüzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.
(6) Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a Hatóság a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(7) A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(8) Törölni kell a nyilvántartásból a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységet, ha
a) a moziüzemeltető kérte a nyilvántartásból való törlését, vagy
b) a jogi személy jogutód nélkül megszűnt.
(9) Amennyiben a moziüzemeltető személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő moziüzemeltetőnek kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.

2/C. Cím

Filmforgalmazói tevékenység bejelentése

19/M. §
(1) A filmforgalmazó legalább 30 nappal a filmforgalmazói tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a filmforgalmazásra irányuló tevékenységét. A bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(2) A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a filmforgalmazó
aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ab) - nem természetes személy esetén - képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,
ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát, valamint
b) annak megjelölését, hogy a filmforgalmazói tevékenységen belül a bejelentő mozifilm, illetve filmalkotások adathordozón történő forgalmazásával foglalkozik.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy filmforgalmazó a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.
(4) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta, és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás- mintáját a cégbírósághoz benyújtotta, és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(5) A Hatóság a filmforgalmazót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt.

2/D. Cím Filmregisztráció

19/N. §
(1) Az e törvény 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film forgalmazójának a film magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő harminc napon belül regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra.
(3) A regisztrációnak tartalmaznia kell a nyilvános előadás keretében bemutatni kívánt filmalkotás
a) magyar és eredeti nyelvű címét,
b) hazai forgalmazóját és nyilvántartási számát,
c) eredeti forgalmazóját,
d) rendezőjének nevét,
e) gyártási helyét, és ha van, a koprodukciós országokat,
f) gyártási évét és
g) hazai bemutatójának tervezett időpontját.
(4) A (3) bekezdésben rögzített adatokon túl a filmforgalmazónak az alábbi adatokat kell megadnia
a) alternatív (angol és magyar) cím,
b) előállító, producer, forgatókönyvíró, zeneszerző, operatőr és főszereplőinek neve,
c) műfaj,
d) játékidő,
e) kópia megjelenése (fekete-fehér, színes) és
f) rövid tartalom.
(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatok a regisztráció megkezdésekor nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, azokban változás következett be, a filmforgalmazónak - a (3) bekezdés a)-c) pontja kivételével - a hiányzó, illetve megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a filmalkotás bemutatását megelőző tizenöt nappal a regisztrációt ki kell egészítenie, vagy amennyiben szükséges, a korábbi adatokat módosítania kell.
(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatok a regisztráció megkezdésekor nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, azokban változás következett be, a filmforgalmazónak a hiányzó, illetve megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a filmalkotás bemutatását megelőző tizenöt nappal a regisztrációt ki kell egészítenie, vagy amennyiben szükséges, a korábbi adatokat módosítania kell. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan megadását követően kap statisztikai azonosítót. A filmalkotás hazai és eredeti forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható.
(6) A filmalkotás regisztrációja során kapott statisztikai azonosító a Hatóság eljárása során felhasználható.
(7) Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított egyéb adatokat a Hatóság a filmregisztráció során bekérhet, amelyeket a filmforgalmazó köteles bejelenteni a Hatóságnak.
(8) Az e § szerinti regisztrációról és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatokról, azonosítókról a Hatóság nem hatósági, nem közhiteles nyilvántartást vezet.
19/N. §
(1) A 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film forgalmazójának regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra.
(3) A regisztrációnak tartalmaznia kell a nyilvános előadás keretében bemutatni kívánt filmalkotás
a) tervezett magyar nyelvű címét és eredeti címét,
b) alternatív (angol és magyar) címét, ha az rendelkezésre áll,
c) a nemzetközi azonosítóját (ISAN), ha az rendelkezésre áll,
d) hazai forgalmazóját és nyilvántartási számát,
e) rendezőjének nevét,
f) a c) pont szerinti gyártási országát, illetve a koprodukciós országokat,
g) a c) pont szerinti gyártási évét,
h) műfaját,
i) játékidejét, és
j) hazai bemutatójának tervezett időpontját.
(4) A filmalkotás regisztrációjának a filmforgalmazónak a (3) bekezdésben foglalt adatok rendelkezésre állását követően haladéktalanul - de legkésőbb a 20. § (1) bekezdése, valamint a 25. § (1) bekezdése szerinti besorolási eljárások megkezdéséig - eleget kell tennie. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan közlését követően kap statisztikai azonosítót.
(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott adatokban változás következik be, a filmforgalmazónak a megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul - de legkésőbb a filmalkotás 20. § (1) bekezdése szerinti hatóság eljárás megkezdéséig, ennek hiányában a (3) bekezdés j) pontjában foglalt időpontot megelőző három nappal - a regisztrált adatot módosítania kell. A filmalkotás hazai forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható.
(6) A filmalkotás regisztrációja során kapott statisztikai azonosító a Hatóság eljárása során felhasználható.
(7) Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított egyéb adatokat a Hatóság a filmregisztráció során bekérhet, amelyeket a filmforgalmazó köteles bejelenteni a Hatóságnak.
(8) Az e § szerinti regisztrációról és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatokról, azonosítókról a Hatóság nyilvántartást vezet.

HATÓSÁGI SZERZŐDÉS

2/E. CÍM HATÓSÁGI SZERZŐDÉS

19/O. §
(1) A Hatóság hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében - az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - hatósági szerződést köthet.
(2) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.
(3) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

3. Cím
Besorolási eljárások Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

2. Cím
Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

20. §
(1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétenni.
(1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti moziban vagy moziteremben kerül bemutatásra egy évben legfeljebb három alkalommal.
21. §   A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:
a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
b) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
b) Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
c) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
c) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott.
e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.
f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb vetítőhelyen (filmklubban) nyilvános előadás keretében, a 2. § 15. pont b) alpontja szerint terjeszteni.
21/A. §
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően a Hivatalnak köteles bejelenteni az általa terjeszteni kívánt filmalkotás magyar és eredeti nyelvű címét, annak rövid tartalmát, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét és a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján.
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hivatalnál. A kérelem tartalmazza
a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás
aa) magyar és eredeti nyelvű címét,
ab) rövid tartalmát,
ac) előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének és főszereplőinek nevét,
ad) játékidejét,
b) a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján, valamint
c) a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját.
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza
a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás
aa) magyar és eredeti nyelvű címét,
ab) rövid tartalmát,
ac) előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének és főszereplőinek nevét,
ad) játékidejét,
b) a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján, valamint
c) a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját.
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem
tartalmazza

aa) magyar és eredeti nyelvű címét,
ab) rövid tartalmát,
ac) rendezőjének, főszereplőinek nevét,
ad) játékidejét,
ae) gyártási évét,
af) műfaját,
b) a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján,
c) a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját, és
d) a filmalkotás forgalomba hozatalának módját.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul - de legkésőbb a filmalkotás magyarországi bemutatóját követő 90 napon belül - köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul - de legkésőbb a filmalkotás magyarországi bemutatóját követő 90 napon belül - köteles azokat a Hatóságnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hatóság a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát.
(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.
(4) A Hivatal az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.
(4) A Hatóság az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.
(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, így különösen korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.
(6) A Hivatal besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(6) A Hatóság besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(7) A Hivatal a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.
(7) A Hatóság a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.
(8) A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás nem terjeszthető.
21/B. §
(1) Amennyiben a filmterjesztő a hirdetési tevékenységet a terjesztés (bemutató) megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőző időpontban kívánja megkezdeni, és a filmalkotás 21/A. § szerinti benyújtásra alkalmas példánya még nem áll rendelkezésére, kérheti a Hivataltól a mozielőzetes önálló besorolását a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján (mozielőzetes önálló besorolása). Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.
(1) Amennyiben a filmterjesztő a hirdetési tevékenységet a terjesztés (bemutató) megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőző időpontban kívánja megkezdeni, és a filmalkotás 21/A. § szerinti benyújtásra alkalmas példánya még nem áll rendelkezésére, kérheti a Hatóságtól a mozielőzetes önálló besorolását a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján (mozielőzetes önálló besorolása). Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő az iratok rendelkezésére állása esetén haladéktalanul köteles e törvénynek megfelelően benyújtani a Hivatalhoz. Ennek elmaradása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdéseiben foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntés a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntésig érvényes.
(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntés nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntést követően a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.
(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntés nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntést követően a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében foglaltak szerint.
(4) Amennyiben a filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolását kéri, a 21/A. § (2) bekezdés szerinti filmalkotást a rendelkezésére állás, illetve birtokába kerülés után haladéktalanul - de legkésőbb a 21/A. § (1) bekezdés szerinti határidőig - köteles besorolásra benyújtani a Hivatalhoz a 21/A. §-ban foglaltak szerint.
(4) Amennyiben a filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolását kéri, a 21/A. § (2) bekezdés szerinti filmalkotást a rendelkezésére állás, illetve birtokába kerülés után haladéktalanul - de legkésőbb a 21/A. § (1) bekezdés szerinti határidőig - köteles besorolásra benyújtani a Hatósághoz a 21/A. §-ban foglaltak szerint.
21/C. §
(1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál. A minél szélesebb körben történő hirdethetőség érdekében a filmterjesztő kérheti a mozielőzetes besorolását abban az esetben is, ha a filmalkotás már besorolásra került.
(1a) Az adathordozón kizárólag olyan mozielőzetest, illetve hirdetést lehet közzétenni, amelynek besorolási kategóriája nem magasabb, mint az adathordozón közzétett filmalkotás besorolási kategóriája. Ha az adathordozó több filmalkotást tartalmaz, a mozielőzetes, illetve hirdetés közzétételének szempontjából a legmagasabb kategóriájú filmalkotás az irányadó.
(2) A Hivatal a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.
(2) A Hatóság a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.
(2) A Hatóság a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében foglaltak szerint.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(4) Ha a mozielőzetes besorolási kategóriája a filmalkotásénál nem alacsonyabb, a Hivatal a kérelmet elutasítja.
(4) Ha a mozielőzetes besorolási kategóriája a filmalkotásénál nem alacsonyabb, a Hatóság a kérelmet elutasítja.
(5) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes e § szerinti besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

A Korhatár Bizottság

22. §   Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására, valamint a megállapított korhatár megfelelő feltüntetésének ellenőrzésére.
22. §   Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
22. §   A mozgóképszakmai hatóság létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a mozgóképszakmai hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
22. §   A Hivatal létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hivatalnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
22. §   A Hatóság létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
23. §
(1) Az öt tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
b) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
c) a filmterjesztők egy képviselője.
(1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(1) A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt az általa kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:
a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel vagy szervezetekkel,
b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szervezetekkel,
c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,
d) a filmterjesztők szakmai szervezetével.
(1) A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hatóság együttműködési megállapodásokat köt az általa kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:
a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel vagy szervezetekkel,
b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szervezetekkel,
c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,
d) a filmterjesztők szakmai szervezetével.
(2) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal a Hatóság köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal az NMHH köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hatóság biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hatóság az NMHH köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hatóság biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hatóság a vele kormányzati szolgálati jogviszonyban állók közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki a (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt tagokat, a c) pontban megjelölt tagokat a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása három évre szól.
(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.
(3) A mozgóképszakmai hatóság nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.
(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hivatal kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hatóság kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(4) A Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított költségtérítésben részesülnek.
(4) A Korhatár Bizottság tagjai a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár Bizottság tagjai a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által megállapított költségtérítésben részesülnek.
(4) A Korhatár Bizottság tagjai a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter által megállapított díjazásban részesülnek.
(5) A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a Médiatanács egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(5) A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az MNF egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(5) A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az NFI egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az NFI egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az NFI egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

A filmalkotások közzététele

A filmalkotások besorolásának közzététele

24. §
(1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést valamennyi általa forgalomba hozott adathordozón, illetve annak csomagolásán, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(1) A filmterjesztő köteles a mozgóképszakmai hatóság által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(2) Amennyiben az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezi, amelyet mozgóképszakmai célokra kell fordítani. A bírság összege a jogsértő terjesztéssel a filmterjesztő által elért bevétel kétszeresének megfelelő összegig, vagy ha ez nem állapítható meg, vagy a jogsértésért nem a filmterjesztő felelős, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(2) Ha a filmterjesztő az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Ha a filmterjesztő a mozgóképszakmai hatóság korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha a mozgóképszakmai hatóság döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, a mozgóképszakmai hatóság a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
24. §   A filmterjesztő köteles a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
24. §   A filmterjesztő köteles a Hatóság által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
24. §   A filmterjesztő köteles a Hatóság által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.

Filmek és mozik besorolása a filmterjesztés támogatása érdekében

3. Cím
Filmbesorolás a filmterjesztés támogatása érdekében

25. §
(1) Az Iroda a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.
(1) A mozgóképszakmai hatóság a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.
(1) A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat. Az eljárásban a miniszter szakhatóságként jár el.
(1) A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat.
(1) A Hatóság a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat.
(2) Az Iroda bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A mozgóképszakmai hatóság bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A Hatóság bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(3) Az „art” mozivá való minősítés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
25/A. §
(1) Az „art” mozibesorolás iránti kérelemben a mozi üzemeltetőjének meg kell jelölnie a besorolásra kerülő mozi nevét, címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető a tárgyévre vonatkozóan vállalja az „art” mozi, illetve az „art” moziterem minősítésre vonatkozó feltételek betartását.
(2) Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Hivatalnak.
(2) Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Hatóságnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az üzemeltető kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az üzemeltető kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hatóságot.
25/B. §
(1) A Hivatal folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.
(1) A Hatóság folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, a 3. §-a szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni
a) az ott vetített filmalkotás címéről,
b) a vetítés időpontjáról és helyszínéről,
c) a nézőszámról,
d) az árbevételről,
e) a 25. § (1) bekezdés szerinti „art” minősítéséről,
f) a 26/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt besorolási kategóriájáról,
g) arról, hogy a filmalkotás
ga) a nemzeti filmvagyonba tartozik-e,
gb) a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e,
gc) az MNF-től kölcsönzöttnek minősül-e, vagy
gc) az NFI-től kölcsönzöttnek minősül-e, vagy
gd) nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szerepel-e, továbbá
h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, az MNF-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.
h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, az NFI-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hatóságnak, a Hatóság által meghatározott módon adatot szolgáltatni
a) az ott vetített filmalkotás címéről,
b) a vetítés időpontjáról és helyszínéről,
c) a nézőszámról,
d) az árbevételről,
e) a 25. § (1) bekezdés szerinti „art” minősítéséről,
f) a 26/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt besorolási kategóriájáról,
g) arról, hogy a filmalkotás
ga) a nemzeti filmvagyonba tartozik-e,
gb) a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e,
gc) az MNF-től kölcsönzöttnek minősül-e, vagy
gc) az NFI-től kölcsönzöttnek minősül-e, vagy
gd) nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szerepel-e, továbbá
h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, az MNF-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.
h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, az NFI-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.
(3) A Hivatal a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
(3) A Hatóság a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
(3) A Hatóság határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
25/C. §
(1) A Hivatal az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja, ha
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
b) a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz eleget.
(1) A Hatóság az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja, ha
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
b) a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz eleget.
(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogató szervezeteket haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogatót haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(2) A Hatóság az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogatót haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást követő negyedévben terjeszthető elő.
25/D. §   A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.
25/D. §   A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hatóság az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.
25/D. §   A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hatóság az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendelete határozza meg.
25/D. §   A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hatóság az e tárgyában hozott határozat véglegessé válását követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 18. § (2) bekezdésben meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendelete határozza meg.
26. §
(1) A filmalkotások „art” minősítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait az Iroda igazgatója nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, film tudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(1) A filmalkotások „art” minősítésére a mozgóképszakmai hatóság által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait a mozgóképszakmai hatóság igazgatója nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, film tudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(1) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban a szakhatóságként eljáró miniszter részére az általa működtetett öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot az „art” minősítés tárgyában. A Filmszakmai Bizottság tagjait a miniszter nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez, vagy
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy
b) amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél.
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(2) A mozgóképszakmai hatóság „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(2) A szakhatóságként eljáró miniszter „art” minősítésűnek jelöl minden olyan terjesztésre kerülő filmalkotást,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(3) Az Iroda folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést az Iroda visszavonja.
(3) A mozgóképszakmai hatóság folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést a mozgóképszakmai hatóság visszavonja.
(3) A Hivatal a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére - szakhatóság közreműködésének mellőzésével - „art” minősítést ad annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak, amely nemzetközileg elismert, a Hivatal által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült.
26. §
(1) A filmalkotások „art” minősítésére a Hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.
(1) A filmalkotások „art” minősítésére a Hatóság által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.