Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.12.23. - 1992.12.31.
1993.01.01. - 1996.04.14.
1996.04.15. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 2000.06.29.
2000.06.30. - 2000.06.30.
2000.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.05.07.
2005.05.08. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1992. évi LXXIX. törvény

a magzati élet védelméről

A Magyar Köztársaság Országgyűlése annak tudatában, hogy
- a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;
- a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége;
- a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;
- a családtervezés a szülők joga és felelőssége
a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés annak tudatában, hogy
- a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;
- a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége;
- a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;
- a családtervezés a szülők joga és felelőssége
a következő törvényt alkotja:

1. §   A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.

A támogatás és védelem eszközei és módozatai

2. §
(1) Az egészség és az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a felelősségteljes párkapcsolatokról, az emberhez méltó családi életről, az egészségre ártalmatlan születésszabályozási módszerekről szóló oktatás az alap- és középfokú oktatási intézményekben történik.
(2) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézetei keretében működő Családvédelmi Szolgálat szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(2) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézetei keretében, illetve engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(2) Az állami családvédelmi szolgálat vagy az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(2) Az állami családvédelmi szolgálat vagy az egészségügyi államigazgatási szervhez bejelentett családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(3) Az állam elősegíti a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését.
(3) Az állam
a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;
b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;
c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;
d) a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről;
e) valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében.
3. §
(1) Térítésmentes terhesgondozásra jogosult
a) a Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve házastársa;
a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és házastársa, valamint
a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
a) a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
b) a Magyarországon érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.
b) a Magyarországon érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.
b) a Magyarországon érvényes bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
c) az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású.
(2) A terhesgondozás keretében
a) a gyermeket váró nőt tájékoztatják a magzat egészséges fejlődése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról;
b) elvégzik a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és a gyermeket váró nő egészségvédelmét biztosító szűrővizsgálatokat;
c) segítséget adnak a gyermeket váró nőnek a szülésre, szoptatásra, csecsemő- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.
(3) A terhesgondozás részletes szabályait, a kötelező és az állami gondoskodás keretében térítésmentesen igénybe vehető fakultatív szűrővizsgálatok körét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A terhesgondozás részletes szabályait, a kötelező és az állami gondoskodás keretében térítésmentesen igénybe vehető fakultatív szűrővizsgálatok körét az egészségügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A terhesgondozás részletes szabályait, a kötelező és az állami gondoskodás keretében térítésmentesen igénybe vehető fakultatív szűrővizsgálatok körét az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
4. §
(1) Várandóssági pótlék illeti meg a térítésmentes terhesgondozásra jogosultakat havonta, terhességüknek a terhesgondozást végző orvos által igazolt 4. hónapjától, illetve, ha ezt követően kerül sor a gondozásba vételre, a gondozásba vétel időpontjától. A várandóssági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség 13. hete megkezdődik, illetve, ha ezt követően kerül sor a gondozásba vételre, amelyben az állapotos nőt gondozásba vették.
(2) A várandóssági pótlék összege a korábbinál eggyel nagyobb gyermekszám alapján megállapított egy gyermekre jutó családi pótlék összegével azonos.
(3) A várandóssági pótlékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

A terhesség megszakítása

5. §   A terhesség csak veszélyeztetettség esetén az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
5. §
(1) A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
6. §
(1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
(3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
7. §
(1) A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.
(2) A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül a Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is kérheti.
(2) A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül az a külföldi is kérheti
a) aki érvényes tartózkodási engedéllyel több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén,
b) aki menekültkénti elismerését kérelmezte,
c) akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint
d) aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - a külön törvény szerint - az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza.
8. §
(1) Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a Családvédelmi Szolgálat munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
(3) Cselekvőképtelen személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő.
9. §
(1) A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően - lehetőleg az apa jelenlétében - tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, tájékoztatja őt
a) a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
b) a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami, anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
c) az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetén;
d) az örökbefogadás lehetőségéről és feltételeiről;
e) a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról, veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásairól;
f) a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint
g) a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiről.
(1) A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően - lehetőleg a magzat apja jelenlétében -, tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, a magzat megtartása érdekében tájékoztatja őt, illetve - a 8. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - a törvényes képviselőt
a) a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
b) az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;
c) az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről;
d) a válsághelyzet feloldására alkalmas állami vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez;
d) a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez, egyidejűleg tájékoztatást nyújt a gyermeknek a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egészségügyi intézménynél elhelyezett inkubátorban, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről;
e) a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;
f) a terhességmegszakítás szándékának fenntartása esetére a családvédelmi tanácsadáson történő ismételt megjelenés szükségességéről, leghamarabb az a)-e) pontok szerinti tájékoztatást követő 3. napon.
(2) A tájékoztatást követően a munkatárs kiállítja az e célra szolgáló kérőlapot, amelyet a kérelmező (lehetőség szerint az apa is) aláír és egyben megnevezi a terhességmegszakítás elvégzésére általa választott egészségügyi intézményt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére a kérelmező a terhességmegszakítás iránti kérelmét továbbra is fenntartja, a munkatárs - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, legkorábban az (1) bekezdés f) pontja szerinti időtartam elteltével - tájékoztatja
a) a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
b) a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról;
c) a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint
d) a Családvédelmi Szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével;
e) a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről.
(3) A munkatárs az aláírásával ellátott kérőlap másolatát haladéktalanul megküldi a választott egészségügyi intézménynek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a munkatárs a terhességmegszakítás iránti kérelmet írásban rögzíti. A kérelmet a kérelmező, illetőleg - lehetőség szerint - a magzat apja aláírja és megnevezi(k) a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt.
(4) A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.
(4) A kérelmet a munkatárs ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek.
(5) A munkatárs az ellenjegyzett írásbeli kérelem másolatát - a kérelemnek a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül - megküldi a választott egészségügyi intézménynek.
(6) A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.
(7) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglalt, a tanácsadás tartalmára, és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.
(8) A tanácsadás során - a terhességmegszakítás iránti kérelem kiállításáig - az állapotos nő személyazonosító adatainak személyazonosságának megismerésére alkalmas módon történő átadására nem kötelezhető.
10. §
(1) Az állapotos nő a kérőlappal haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.
(1) Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben. Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül a terhesség megszakításáról tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat.
(2) A beavatkozásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor.
(3) Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti.
(4) Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.
(5) Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.
(6) A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza.
(6) A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét az egészségügyi miniszter rendeletben szabályozza.
(6) A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét a miniszter rendeletben szabályozza.
(7) A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben kell elvégezni.
11. §
(1) Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.
(2) Azt az állapotos nőt
a) akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve
b) aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton
veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.
12. §
(1) Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
(2) A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
(3) A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét az egészségügyi miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét a miniszter rendeletben szabályozza.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egészségi okokat az országos szakintézet vagy kollégium módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.
(5) Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.
(5) Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.
(6) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ez által veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő a kérőlap aláírásával igazolja.
(6) A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén - törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Az állapotos nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a Családvédelmi Szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani.

A terhességmegszakítást végző intézmények

13. §
(1) A terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely ehhez a jogszabályban megállapított feltételekkel rendelkezik.
(2) A szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető állami és önkormányzati intézményekben biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoport működését.
(3) Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyekben a 12. hetet meghaladó terhesség megszakítható, a népjóléti miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyekben a 12. hetet meghaladó terhesség megszakítható, az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyekben a 12. hetet meghaladó terhesség megszakítható, a miniszter rendeletben határozza meg.
14. §   A terhességmegszakítás elvégzésére, illetve az abban való közreműködésre - az állapotos nő életét veszélyeztető ok kivételével - orvos és egészségügyi szakdolgozó nem kötelezhető.
15. §   A terhességmegszakítást, az azt végző intézményeket, az arra alkalmas eszközöket és szereket reklámozni és népszerűsíteni tilos.
15. §   Tilos bármilyen eszközzel terhességmegszakításra ösztönözni vagy azt népszerűsíteni.
16. §
(1) A beavatkozás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkező állapotos nőnél vagy magzatánál fennálló egészségi ok miatt kerül sor.
(2) A terhesség megszakításáért fizetendő díjat - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait a népjóléti miniszter rendeletben határozza meg
(2) A terhesség megszakításáért fizetendő díjat - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait az egészségügyi miniszter - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg
(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a terhességmegszakításért fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. A díj megfizetésének részletes szabályait - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is - az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a terhességmegszakításért fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. A díj megfizetésének részletes szabályait - ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is - a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás költségeit megelőlegezi a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézménynek. A megelőlegezett költségeknek azt a részét, amelyet a befizetendő díj nem fedez, a költségvetés átalány formájában megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás társadalombiztosítás finanszírozás szerinti összegét megelőlegezi a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézménynek. A megelőlegezett összegnek azt a részét, amelyet a befizetendő díj nem fedez, a költségvetés megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak.
16/A. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami családvédelmi szolgálatot rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a családvédelmi szolgálat működésének engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a családvédelmi szolgálat bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.
(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a fogamzásgátló eszközök és készítmények rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételének feltételeit rendeletben meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a várandósgondozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
17. §
(1) Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba. Az 1993. június 30-át megelőzően bekövetkező szülések esetén, a szülés időpontjáig várandóssági pótlék címén folyósított összeget - amennyiben az nem éri el az 1992. december hónapban járó anyasági segély összegét - 9000 Ft-ra ki kell egészíteni. A törvény terhességmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kiállított „Adatlap a terhességmegszakításról” nyomtatvánnyal rendelkező személyek tekintetében a nyomtatvány kiállítását követő 10 napon belül nem kell alkalmazni.
(1) Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 16/A. §-a (3) bekezdésének ea) és eb) pontja, 26. §-a, valamint 15. §-ának (1) és (2) bekezdéséből, 16. §-ának (1) bekezdéséből, 118. §-ának (1) bekezdéséből, 119/D. §-ának (3) és (6) bekezdéséből és 124. §-ának (2) bekezdéséből az „anyasági segély” szövegrész hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. §   Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
  • A jogszabály 1992. december 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 132. számában.
  • hatályba lépett 1993. január 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2005. május 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. május 8-án lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2000. július 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 1996. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.