Hatályos állapot
Közlönyállapot
1994.04.26. - 1994.06.29.
1994.06.30. - 2005.03.09.
2005.03.10. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.08.09.
2006.08.10. - 2006.11.09.
2006.11.10. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.04.05.
2009.04.06. - 2009.10.02.
2009.10.03. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.08.14.
2010.08.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.07.20.
2015.07.21. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.08.31.
2019.09.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.04.10.
2020.04.11. - 2022.05.24.
2022.05.25. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1994. évi XL. törvény

a Magyar Tudományos Akadémiáról

A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.
Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága - a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva - önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A Magyar Tudományos Akadémia jogállásáról

1. §
(1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. Köztestületként a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el.
(1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.
(2) E köztestületet a 9. § szerinti akadémikusok, valamint a tudomány olyan más képviselői alkotják, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek.
A köztestület nem akadémikus tagjai jogaikat - a jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában meghatározott módon - képviselet útján gyakorolják.
(2) Az Akadémiát a 6. § szerinti akadémikus, valamint a 7. § szerinti nem akadémikus köztestületi tagok alkotják.
(3) Az Akadémia akadémikus tagjai köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján, a nem akadémikus köztestületi tagok pedig - a jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon - képviselet útján gyakorolják.
(4) Az Akadémia mint köztestület, valamint az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit közvetlenül érintő jogszabályok, programok, intézkedések, továbbá a közfeladatainak ellátását érintő jogszabályok, állami programok és intézkedések előkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni.
2. §
(1) Az Akadémia mint köztestület működését, a hazai tudományos kutatást, valamint az akadémiai kutatóhelyek szakmai tevékenységét közvetlenül érintő jogszabály előkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni.
(1) Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású kutatóhálózatot, kiszolgáló és egyéb intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint - a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint - gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.
(1) Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint - a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint - gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.
(2) Az Akadémia az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a tudomány, a társadalom és a gazdaság kérdéseiben véleményt nyilvánít.
(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az Akadémia mint köztestület által - nem gazdasági társaságként - működtetett szervezetek költségvetését is.
(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.
(3) Az Akadémia esetében a köztestületekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az Akadémia köztestületének kutatói munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők. Tudományos eredményeiket szabadon tehetik közzé, ha ezzel mások törvényes, különösen a szellemi tulajdonra vonatkozó jogait nem sértik.

Az Akadémia feladatairól

3. §
(1) Az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy
a) támogassa a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését; támogassa a tudományos könyv- és folyóiratkiadást;
b) őrködjék a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadságán;
c) rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását;
d) feladatainak megfelelő körben képviselje a magyar tudományt a hazai közéletben és a nemzetközi tudományos fórumokon.
(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:
a) támogatja a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését, támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást;
b) tudományos kutatások folytatása céljából, a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn, megalkotja működési szabályait, és hatékonyan működteti azt;
c) tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora) továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az adományozás szabályait az Akadémia szabályzatba foglalja;
c) tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora) továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz, valamint felkérésre tudományos tevékenységet végző intézményt értékel. A címadományozás és értékelés szabályait az Akadémia szabályzatba foglalja;
d) a világban folyó és a hazai tudományos kutatások eredményeit és irányait rendszeresen értékeli, és ezzel kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg;
e) az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekben - főleg a tudomány, az oktatás, a társadalom, a környezet és a gazdaság kérdéseiben - kinyilvánítja szakmai véleményét;
f) segíti a magyar nyelv fejlődését és a tudomány magyar nyelven történő művelését;
g) őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán;
h) megállapodásokat köt és kapcsolatokat tart fenn hazai, külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel, különösen akadémiákkal, felsőoktatási intézményekkel és az Európai Unió tudományos szervezeteivel;
i) kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon túli magyar tudományosságot;
j) tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;
k) szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
l) felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel kötött megállapodás alapján ezen intézményekben tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, valamint közreműködhet az oktatásban és a felsőoktatási intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben;
m) a tudományos utánpótlást ösztöndíjrendszer fenntartásával segíti, amelynek fedezete az Akadémia költségvetésében elkülönítetten szerepel; kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére - saját forrásaiból vagy egyetemleges közérdekű kötelezettségvállalás alapján - határozott időre tudományos ösztöndíjat, díjakat alapíthat, díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét az Akadémia szabályzatban állapítja meg;
n) tudományos osztályokat alakít, amelyek a tudományos szakmai autonómia alapegységei, és az Alapszabályban meghatározott módon egyéb testületeket (tudományos bizottságokat, területi bizottságokat stb.) hoz létre.
o) az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mint akadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban: Könyvtár és Információs Központ) közreműködésével tudományos művek (tudományos alkotás, tudományos publikáció, doktori értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában: Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei között megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A. §-ában meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak befogadására.
p) elősegíti a fiatal kutatók tudományos életpályájának kialakítását;
q) közreműködik a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítésében.
(1a) Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása.
(2) Az Akadémia
a) a tudományok művelésére kutatóintézeteket, valamint feladatainak ellátására egyéb intézményeket (könyvtár, levéltár, informatikai rendszer stb.) létesít és tart fenn, e tevékenysége keretében más szervezeteket is támogat, tudományos programokat szervez;
b) a tudományos szakmai követelmények hatékonyabb érvényesítése érdekében az Alapszabályban meghatározott módon tudományos osztályokat, illetve tudományos bizottságokat szervez;
c) kapcsolatot tart tudományos társaságokkal; tudományos kongresszusokat, üléseket szervez;
d) a tudományterületek fejlesztése érdekében pályázatokat ír ki; pályadíjakat ítél oda;
e) más államok tudományos intézményeivel, tudományos szervezeteivel kapcsolatokat tart fenn, megállapodásokat köt;
f) „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” tudományos címet adományozhat; e tudományos cím adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg;
g) a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet az oktatásban és a doktori (PhD) képzésben;
(2) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről.
(2) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, és ennek érdekében rendszeresen felméri és értékeli az egyes tudományágak hazai eredményességét és nemzetközi megítélését.
(3) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről.
(3) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról, valamint a magyar társadalom és gazdaság fellendítése érdekében elért eredményeiről.
(4) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról.
(4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez - a közzétett adatok felhasználásán túl - az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.
(4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez - a közzétett adatok felhasználásán túl - az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét.
(5) A költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek a kezelésükben lévő közérdekű adatokat - a döntések előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvényben megállapított szabályok szerint - 15 napon belül küldik meg az Akadémiának.
4. §
(1) Az Akadémia - feladatai ellátása során - együttműködik a felsőoktatás és a tudományos kutatás más intézményeivel, a minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel. Képviselteti magát a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban.
(2) Az Akadémia törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.
4. §   Feladatainak ellátása során az Akadémia a vagyonával, a részére jóváhagyott költségvetési támogatással, saját bevételeivel és más forrásaival az e törvénynek az Akadémia gazdálkodásáról és vagyonáról szóló rendelkezéseiben leírtak szerint gazdálkodik.

A köztestület

Az Akadémia felépítése és irányítása

Az Akadémia vagyonáról és gazdálkodásáról

5. §
(1) E törvény mellékletében szereplő, állami tulajdonban lévő ingatlanok, az azokban elhelyezett intézmények működéséhez szükséges tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogát az Akadémia e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszerzi (törzsvagyon), kivéve az MTA Központi Ellátási Szolgálat (melléklet 11. számú tétel) épületében elhelyezett kutatóintézetek működéséhez szükséges tárgyi eszközöket és vagyontárgyakat.
(1) E törvény mellékletében szereplő, állami tulajdonban lévő ingatlanok, az azokban elhelyezett intézmények működéséhez szükséges tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogát az Akadémia e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszerzi (törzsvagyon).
(1) Az Akadémia köztestületének tagjai a 6. § szerinti akadémikusok és a 7. §-ban meghatározott nem akadémikus személyek.
(2) Az Akadémiára bízott állami tulajdonban lévő ingatlanok, tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak tekintetében a Ptk. 175. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ezen ingatlanok körét a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) A köztestület hazai akadémikus tagjai alanyi jogon tagjai az Akadémia Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés), annak az osztálynak, ahol akadémikussá választották őket, és szakterületük szakmai bizottságainak. A köztestület nem akadémikus tagjai - maguk közül - az Akadémia Alapszabályában meghatározott módon választják meg képviselőiket, akik az Akadémia közgyűlésében és osztályaiban képviselik őket.
(3) A (2) bekezdés szerint az Akadémiára bízott ingatlanokat, tárgyi eszközöket és egyéb vagyontárgyakat elidegeníteni, megterhelni, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevinni, másnak használatba adni csak a kincstári vagyonra vonatkozó szabályok szerint lehet.
(3) A köztestület tagjai maguk közül az Alapszabályban meghatározott módon választanak tagokat a tudományos és egyéb akadémiai testületekbe.
(4) A (3) bekezdésben foglalt döntésekhez szükséges az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (a továbbiakban: AKT)
a) hozzájárulása az ingatlanok,
b) elvi állásfoglalásának figyelembevétele a tárgyi eszközök és egyéb vagyontárgyak
tekintetében.

Az akadémikusok

6. §   Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezet, melyen belül az akadémiai kutatóintézetek költségvetése a 21. § (1) bekezdésben meghatározott tudományterületenként önálló címeket alkot.
Ezek előirányzatai az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem csoportosíthatók át.
6. §
(1) Az akadémikusok körét rendes és levelező (a továbbiakban együtt: hazai), valamint külső és tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusok az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában.
(2) Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Akadémia valamelyik osztályába tartozik. Az akadémikus tudományos osztályba tartozása kérésére az Alapszabályban rögzített módon megváltoztatható.
(3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt.
(4) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj és hozzátartozói ellátások fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.

A nem akadémikus köztestületi tagok

7. §   Az Akadémia vagyonának egyéb forrásai:
(1) Az Akadémia működéséből, valamint vagyonának hasznosításából eredő jövedelem.
(2) Az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére tett alapítványok, adományok, támogatások.
7. §
(1) A Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek közül azok válnak a köztestület nem akadémikus tagjává, akik tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek, és az Akadémia szakterületük szerint illetékes tudományos osztályának bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. A jelentkezőt az Akadémia az osztály javaslata alapján felveszi a központi köztestületi nyilvántartásba.
(2) A nem Magyarországon szerzett tudományos fokozattal rendelkező külföldön élő személyek az Alapszabály rendelkezései szerint válhatnak a köztestület külső tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia doktorai

8. §
(1) Az Akadémia, feladatainak ellátása érdekében - az 5. § előírásait figyelembe véve - vagyonával önállóan gazdálkodik. A 6. és 7. §-ban megjelölt források keretei között költségvetését maga határozza meg.
(1) Az Akadémia, feladatainak ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A 6. és 7. §-ban megjelölt források keretei között költségvetését maga határozza meg.
(1) Az Akadémia Doktori Tanácsa az MTA doktora címet ítélheti oda a kiemelkedő tudományos teljesítményt elérő olyan személynek, akinek van tudományos fokozata, és a cím megszerzésének egyéb, az Akadémia doktori szabályzatában meghatározott feltételeit is teljesíti.
(2) Az Akadémia feladataihoz igazodóan - a hatályos jogszabályok keretei között - saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit, választja meg a kutatástámogatás módjait. A nem gazdasági társaságként működő szervezetekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.
(3) Az Akadémia, kapcsolódva az államháztartás rendjéhez, biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóhoz szükséges információkat.
(3) Az MTA Magyarországon élő doktorainak tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismerheti, amely az odaítéléstől kezdve életük végéig megilleti őket. Az MTA tiszteletdíjban részesülő doktorai az Alapszabályban rögzített módon közreműködnek az Akadémia közfeladatainak ellátásában. Az MTA összes doktora tiszteletdíjának éves összege nem haladhatja meg az akadémikusok - teljes létszámra számított - éves tiszteletdíjának 1,8-szorosát.
(4) Az Akadémia gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt odaítélt „tudomány doktora” fokozat és MTA doktora cím egyenértékű az e törvény hatálybalépése után megítélt MTA doktora címmel.
(6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot - érdemi vizsgálat után - csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki.
(6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot - érdemi vizsgálat után - csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke dönt - a Doktori Tanács véleményének kikérését követően - a külföldi tudományos fokozatnak az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző akadémiai költségvetési szervnél tudományos munkakörben történő (vendégkutatói) foglalkoztatáshoz szükséges elfogadásáról. Az Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot - érdemi vizsgálat után - csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki.

A hazai akadémikusok és az MTA doktorai tiszteletdíjának felfüggesztése

8/A. §
(1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult
a) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll,
b) foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy
c) közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.
(2) A felfüggesztés az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott büntetés, illetve mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.
(3) A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.
(4) Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatra irányulhat.
(5) Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés időtartamára vagy - a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén - a jogosult tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára kezelni.

A Közgyűlés

Az akadémikusok

9. §
(1) Az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják.
(1) Az Akadémia Közgyűlését a hazai akadémikusok, valamint a nem akadémikus képviselők alkotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott módon közvetlen és titkos választással nyerik el tagságukat. Számuk legfeljebb 200 fő.
(2) Az akadémikusokat a hazai rendes, illetőleg levelező tagok választják soraik közé.
(2) A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó testülete, amely
a) elfogadja az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elveket, és az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot alkot: az Alapszabályt;
b) elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat, és dönt az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésének, megterhelésének, alapítványba vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, valamint használatba adásának elveiről;
c) megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját;
d) szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről;
e) az Akadémia elnökének előterjesztése alapján jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetés irányelveit;
f) a Felügyelő Testület jelentése alapján jóváhagyja az előző évről szóló éves költségvetési beszámolót;
g) megválasztja az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, valamint az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket;
h) megválasztja az Akadémia Vagyonkezelő Testületének, Doktori Tanácsának, Felügyelő Testületének, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának és Tudományetikai Bizottságának a tagjait;
i) megválasztja az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (a továbbiakban: AKT) és az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait;
i) megválasztja az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait,
j) alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
j) a külön jogszabály szerinti alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (a továbbiakban: TKI) megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
(3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg.
(3) A megválasztott testületek feladatait, működésük eljárási szabályait az Alapszabály tartalmazza.
(4) A Közgyűlés és az osztályok munkájában a Közgyűlés minden tagját azonos jogok illetik meg, kivéve, hogy az Akadémia tagjainak megválasztásában csak a hazai akadémikusok vesznek részt, az osztályokon doktori eljárásokban pedig csak a hazai akadémikusok és az MTA doktora címmel rendelkező nem akadémikus közgyűlési képviselők szavazhatnak.
(5) Az Akadémia évente legalább egyszer Közgyűlést tart.
(6) A Közgyűlést a napirend megjelölésével az Akadémia elnöke hívja össze.
(7) A Közgyűlés összehívását kezdeményezheti - a napirend megjelölésével, írásban - a Közgyűlésen szavazásra jogosultak egyötöde is. A Közgyűlést az elnöknek ilyenkor az összehívás kérésének kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell összehívnia.
(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.
(9) A Közgyűlés a határozatait a jelen levő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a határozatképes Közgyűlésen jelen levő szavazásra jogosultak több mint kétharmadának igen szavazata szükséges.

A tudományos osztály

A közgyűlés

10. §
(1) Az Akadémia a tudományos közéletet, valamint saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására évente legalább egyszer közgyűlést tart.
(1) A tudományos osztály az Akadémiának egy tudományág vagy egymáshoz közel álló több tudományág képviselőit magában foglaló egysége. A tudományos osztályok számát és elnevezésüket az Alapszabály rögzíti.
(2) A közgyűlést a hazai akadémikusok, valamint a tudomány más - tudományos fokozattal rendelkező - képviselői alkotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott módon közvetlen és titkos választással nyerik el tagságukat, számuk 200 fő.
(2) A tudományos osztály tagjai az osztály tudományterületén megválasztott akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők.
(3) A közgyűlés valamennyi tagját a közgyűlés munkájában azonos jogok illetik meg.
(3) A tudományos osztály az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg elnökét és elnökhelyettesét.
(4) A tudományos osztály ellátja az Akadémia közfeladataiból a tudományterületét érintő teendőket. Ezeket a feladatokat az Alapszabály rögzíti.
(5) A tudományos osztály értékeli a tudományterületéhez tartozó akadémiai kutatóhelyek szakmai beszámolóit.

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma

11. §
(1) A közgyűlést, a napirend megjelölésével az Akadémia elnöke hívja össze.
(1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy - önmaguk közül választott - képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa jelölése alapján a Közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Elnöke az Akadémia elnöke. A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő és a három intézeti igazgató tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
(1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy - önmaguk közül választott - képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő alkotja. Elnöke az Akadémia elnöke. A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
(2) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyötöde írásban kéri.
(2) Két Közgyűlés között az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az Elnökség döntési jogkörét, működési rendjét és azt, hogy az Elnökség mely döntési jogköreit adhatja át a 12. §-ban meghatározott Vezetői Kollégiumnak, az Alapszabály tartalmazza. Az Elnökség a döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
12. §   A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van.
12. §
(1) A Vezetői Kollégium az Akadémia operatív működését irányító választott testület.
(2) A Vezetői Kollégium tíz tagból áll; elnöke az Akadémia elnöke, tagjai az Akadémia alelnökei, főtitkára és főtitkárhelyettese és az Elnökség Közgyűlés által választott három akadémikus és egy nem akadémikus tagja.
(3) A Vezetői Kollégium feladata a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott döntések végrehajtása, a Közgyűlés és az Elnökség által ráruházott döntések meghozatala. A Vezetői Kollégium hatáskörét és működési rendjét az Alapszabály rögzíti.
(4) A Vezetői Kollégium az Elnökség által átruházott jogkörében meghozott döntéseiért az Elnökségnek, a Közgyűlés által ráruházott jogkörében meghozott döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az Akadémia Közgyűlés által választott vezetői

13. §
(1) A közgyűlés a határozatait a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének a szavazatával hozza.
(1) Az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
(2) Az Akadémia Alapszabályának elfogadásához és módosításához a közgyűlésen szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.
(2) Az Akadémia Alapszabályának elfogadásához és módosításához a határozatképes közgyűlésen jelen levő szavazásra jogosultak kétharmadának igen szavazata szükséges.
(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.
(3) Bármely, a Közgyűlés által választott azonos vezetői tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer választható.
(4) Az elnököt a miniszteri, a főtitkárt az államtitkári, a főtitkárhelyettest a szakállamtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az elnököt a miniszteri, a főtitkárt az államtitkári, a főtitkárhelyettest a helyettes államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az elnököt a miniszteri, a főtitkárt a közigazgatási államtitkári, a főtitkárhelyettest a helyettes államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az elnököt a miniszteri, a főtitkárt a közigazgatási államtitkári, a főtitkárhelyettest a helyettes államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4a) A főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(4b) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a. (4c) A (4)-(4b) bekezdés szerinti illetményen túl
a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság,
b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
c) a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.
(4c) A (4) bekezdés szerinti illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(4d) A (4a) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(4e) A (4b) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(4) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell - az 1-4. §, a 8. §, a 15. § f) pontja, a 23-36. §, az 50-56. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével - megfelelően alkalmazni.
(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell - az 1-4. §; a 6. § 5., 7., 12-15., 17., 19-20., 29-30., 32., 34. és 36. pontja; 8. § (1)-(4) bekezdése; 60. § (1) bekezdés e) pontja; 155-159. §-a; 195-202. §-a; 206-211. §-a; a IX. és X. fejezetben foglaltak; valamint a besorolásra, a közigazgatási alap- és szakvizsgára, a címadományozásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre, a teljesítményértékelésre, és a minősítésre vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni.
(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell - a 38. § (1) bekezdés d) pontja, 84. §-a, 85. §-a, 95-97. §-a, 103. § (1) bekezdés 5., 6., 15., 16. és 25. pontja, valamint a besorolásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni.

Az Akadémia elnöke és alelnökei

14. §
(1) Az Akadémia közgyűlése
a) véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalmi élet alapvető fontosságú kérdéseiben;
b) megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámolót, illetőleg a Kormány számára az éves jelentést;
c) meghatározza az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elveket és programokat;
d) az Akadémia szervezetéről és működéséről szabályzatot (a továbbiakban: Alapszabály) alkot;
e) megválasztja az elnököt, a főtitkárt, valamint az Alapszabályban meghatározott más tisztségviselőket, az Akadémia Doktori Tanácsának tagjait, továbbá képviselőit az AKT-ba;
f) az államháztartási törvény és az éves költségvetési törvény keretei között elfogadja az Akadémia költségvetését, valamint a Felügyelő Bizottság [14. § (1) bek. h) pont] jelentése alapján jóváhagyja az éves költségvetési beszámolót;
g) az államháztartási törvény és az éves költségvetési törvény keretei között az AKT javaslata alapján határoz akadémiai kutatóintézet (kutatóhely) alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről; ezzel összefüggésben az Akadémia elnökének ellenjegyzésével jóváhagyja annak alapító okiratát;
h) Vagyonkezelő Kuratóriumot, valamint más bizottságokat hoz létre, ezek között Tudományetikai Bizottságot, továbbá az akadémiai vagyonkezelés és gazdálkodás ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot.
(1) Az Akadémia tevékenységét - a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően - az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja. Az elnök képviseli az Akadémiát.
(2) Az Akadémia tulajdonában lévő, illetőleg az Akadémiára bízott ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba, illetőleg gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, használatba adásának elveiről - e törvény 5. §-ában és az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével - a közgyűlés határoz.
(2) Az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba, illetőleg gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként való bevitelének, használatba adásának elveiről - az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével - a közgyűlés határoz.
(2) Az elnök az Akadémia mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - a közgyűlés az Akadémia más szervére és tisztségviselőjére nem ruházhatja át.
(3) Az elnök - a Közgyűlés 9. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében hozott döntések keretei között - az Akadémia vagyona tekintetében gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. Az elnök képviseli az Akadémiát, és gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
(4) Az elnök döntéshozó munkáját Stratégiai Tanácsadó Testület segíti, amelynek összetételét az Alapszabály rögzíti.
(5) Az elnököt - akadályoztatása esetén - a főtitkár helyettesíti.
(6) Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el feladataikat. Az Elnökségben és a Vezetői Kollégiumban képviselik a köztestület tudományági részeit, egyéb fórumokon pedig az elnök megbízása alapján az Akadémiát.

A főtitkár és főtitkárhelyettes

Az Akadémia elnökéről és főtitkáráról

15. §
(1) Az Akadémia elnökét a hazai akadémikusok közül - a hazai akadémikusok javaslata alapján - legfeljebb öt évre a közgyűlés választja; tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
(1) A főtitkár - a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban - az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet (a továbbiakban: az MTA Titkársága), s ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását.
(1) A főtitkár - a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban - az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet (a továbbiakban: MTA Titkársága).
(2) Az elnök a tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A főtitkár hivatalból elnöke az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának.
(2) A főtitkár hivatalból elnöke az AKT-nak.
(3) Az elnököt a miniszteri illetménnyel azonos mértékű illetmény, valamint évente 25 munkanap alapszabadság és 15 munkanap pótszabadság illeti meg.
(3) A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesíti.
(4) Az elnök jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az 1-4. §, a 8. §, a 23-36. §, az 50-56. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az elnök jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az 1-4. §, a 8. §, a 15. § f) pontja, a 23-36. §, az 50-56. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az Akadémia területi testületei

16. §   Az Akadémia tevékenységét a közgyűlés határozatainak és iránymutatásainak megfelelően az elnök irányítja. Az elnök képviseli az Akadémiát, és gyakorolja az Alapszabály által hatáskörébe utalt jogokat.
16. §
(1) Az Akadémia területi bizottságokat tart fenn, amelyek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően szervezik a köztestület regionális működését.
(2) Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására területi bizottságokat létesíthet a környező országokban is, és ezeket fenntartja. A határon túli területi bizottságok a saját államuk jogszabályainak megfelelően tevékenykednek.

Az akadémiai kutatóhálózat

Az Akadémia intézményei

17. §
(1) Az elnök tanácsadó testülete az Alapszabályban meghatározott módon választott és működő elnökség.
(1) Az Akadémia kutatóhálózata kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és támogatott kutatócsoportokból (együttesen: kutatóhely) áll.
(2) Az elnökség ellátja azokat a feladatokat is, amelyekkel a közgyűlés megbízza.
(2) A kutatóközpontokat és a kutatóintézeteket a Közgyűlés határozattal hozza létre, szervezi át, sorolja át és szünteti meg, amelynek alapján az Akadémia elnöke írja alá az alapításról, átszervezésről, átsorolásról, megszüntetésről rendelkező okiratot. Az eljárási szabályokat az Alapszabály rögzíti.
(2) A kutatóközpontokat és a - nem kutatóközponti szervezeti egységként működő - kutatóintézeteket a Közgyűlés határozattal hozza létre, szervezi át, sorolja át és szünteti meg, amelynek alapján az Akadémia elnöke írja alá az alapításról, átszervezésről, átsorolásról, megszüntetésről rendelkező okiratot. Az eljárási szabályokat az Alapszabály rögzíti.
(3) A támogatott kutatócsoport a TKI szervezetébe tartozó azon szervezeti egység, amelynek alkalmazottai nem az Akadémia irányítása alá tartozó intézménynél végzik munkájukat. A támogatott kutatócsoportok létrehozásáról és megszüntetéséről az Akadémia elnöke az Alapszabályban rögzített pályázati eljárás előírásai szerint dönt.
(4) Az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét az AKT látja el.
(5) Az AKT 15 főből áll. Elnöke a főtitkár, tagjai közül egy-egy tagot a tudományos osztályok kutatóhálózati tagjainak javaslata alapján az osztály jelöl a nem igazgató kutatóhálózati alkalmazott köztestületi tagok közül. A jelölteket az Akadémia Közgyűlése választja meg. Három tagot a Kormány személyre szólóan delegál - tanácskozási joggal - az oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben, az innovációban, valamint a gazdaságfejlesztésben és a versenyképesség-politikában fontos szerepet játszó miniszterek olyan vezető munkatársai közül, akik gazdálkodási, igazgatási, kutatási, kutatásszervezési vagy államigazgatási gyakorlatuk és tapasztalataik alapján hozzájárulhatnak a kutatóhálózat hatékony igazgatásához.
(6) Az AKT létrehozásának részletes eljárási rendjét és működési szabályait az Alapszabály határozza meg.
(7) Az AKT feladatai:
a) jóváhagyja az akadémiai kutatóhálózat egységeinek céljait, feladatait;
b) meghatározza a feladatok ellátásának értékelési szempontjait, mutatóit;
c) javaslatot tesz az egyes intézmények költségvetési támogatására;
d) javaslatot tesz az Akadémia költségvetésében a kutatási beruházásokra elkülönített források rendeltetésének és kedvezményezettjeinek meghatározására;
e) javaslatot tesz az Akadémia rendelkezésére álló fiatal kutatói állások szakterületenkénti és kutatóhelyenkénti meghatározására;
f) értékeli a kutatóközpontok, kutatóintézetek és a támogatott kutatócsoportok szakmai beszámolóit, tevékenységét, teljesítményét és irányítási rendszerét;
g) a Közgyűlés elé terjeszti a kutatóhelyek tevékenységéről szóló beszámolót;
h) véleményezi az Akadémia közfeladatainak teljesítéséről a Kormány számára készített tájékoztatót;
i) jóváhagyja a kutatóközpontok, a kutatóintézetek és a TKI szervezeti és működési szabályzatát;
j) tagokat jelöl az intézetek 18. § (8) bekezdés szerinti külső tanácsadó testületeibe;
k) egy-egy tudományterületi szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottságot) rendel a természet-, az élet- és a társadalomtudományi intézetcsoportokhoz a döntések szakmai előkészítésére.
(8) Az AKT a (7) bekezdésben felsorolt tevékenysége során álláspontjának kialakításához, a (7) bekezdés k) pont szerinti szakbizottságok, továbbá egyéb szakértői bizottságok összeállításához az Alapszabályban rögzített módon kikéri az illetékes tudományos osztályok véleményét.
(9) Az AKT-nak a (7) bekezdésben felsorolt döntéseiről és javaslatairól az Akadémia főtitkára tájékoztatja az elnököt, az Elnökséget és a Vezetői Kollégiumot. Az AKT határozatait és javaslatait - az Alapszabályban rögzített eljárással - az Akadémia elnöke hagyja jóvá. Az AKT az Alapszabályban meghatározott esetekben és módon terjesztheti döntését az Elnökség elé.
(10) Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa (a továbbiakban: AKVT) az AKT konzultatív testülete.
(11) Az AKVT tagjai a kutatóközpontok és a kutatóintézetek igazgatói és a támogatott kutatócsoportok öt képviselője. A támogatott kutatócsoportok képviselői megválasztásának szabályait az Alapszabály rögzíti.
(12) Az AKVT az Alapszabályban meghatározott módon működik, tagjai közül megválasztja vezetőjét, vezető testületét és jelöli az Akadémia Elnökségébe a kutatóintézeti igazgató tagokat.

Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek

18. §
(1) A főtitkárt a hazai akadémikusok köréből - legfeljebb 5 évre - a közgyűlés választja. Nem választható főtitkárrá olyan személy, akivel szemben az AKT kifogást emel.
(1) Az akadémiai kutatóközpont és a kutatóintézet közszolgáltató költségvetési szerv. A kutatóközpont két vagy több kutatóintézetet magában foglaló jogi személy. A kutatóközpont szervezeti egységeit alkotó kutatóintézetek jogi személyiségű szervezeti egységek. A kutatóközpont és a kutatóintézet autonóm módon vesz részt az Akadémia közfeladatainak megoldásában, önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. Tudományos tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet az Akadémia az e törvényben és az Alapszabályban leírtak szerint értékel.
(1) Az akadémiai kutatóközpont és a kutatóintézet költségvetési szerv. Az akadémiai kutatóközpont keretein belül működő kutatóintézet a kutatóközpont szervezeti egysége. A kutatóközpont és a kutatóintézet autonóm módon vesz részt az Akadémia közfeladatainak megoldásában, önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. Tudományos tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet az Akadémia az e törvényben és az Alapszabályban leírtak szerint értékel.
(2) A főtitkár a tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A kutatóközpont és a kutatóintézet - a vállalkozó közintézet kivételével - egyszemélyi vezetés alatt áll. A kutatóközpont tevékenységét a főigazgató, a kutatóintézetét az igazgató irányítja, a tudományos tanács vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével.
(2) A kutatóközpont tevékenységét a főigazgató, a kutatóintézetét az igazgató irányítja, a tudományos tanács vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével.
(3) A főtitkárt a közigazgatási államtitkárral, a főtitkárhelyettest pedig a helyettes államtitkárral azonos mértékű illetmény és fizetett szabadság illeti meg.
(3) A főtitkár illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselői illetményalap 25,8-szorosa, a főtitkárhelyettes illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselői illetményalap 19,35-szöröse. A főtitkár és a főtitkárhelyettes illetményét az Akadémia elnöke legfeljebb 30%-kal megemelheti. A főtitkár és a főtitkárhelyettes egyéb juttatásait az Akadémia elnöke állapítja meg.
(3) A főigazgatót, illetve az igazgatót az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke nevezi ki (bízza meg), illetve menti fel (vonja vissza megbízását). A kinevezés legfeljebb 5 évre szól. A kinevezési és felmentési eljárás szabályait az Alapszabály rögzíti.
(4) A főtitkárra és a főtitkárhelyettesre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az 1-4. §, a 8. §, a 23-36. § az 50-56. §, az 58. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével - a Ktv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A főtitkárra és a főtitkárhelyettesre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az 1-4. §, a 8. §, a 15. § f) pontja, a 23-36. §, az 50-56. §, az 58. §, valamint a VII. és VIII. fejezetben foglaltak kivételével - a Ktv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A főigazgatói és az igazgatói pályázatok kiírásakor meg kell határozni, megbízásukkor vagy kinevezésükkor pedig írásban rögzíteni kell számukra a szervezettel kapcsolatos tudományos teljesítmény- és gazdálkodási követelményeket.
(5) Az akadémiai kutatóhálózat kutatóhelyein foglalkoztatott kutatók (a továbbiakban: kutatók) munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők. Tudományos eredményeiket szabadon tehetik közzé, ha ezzel mások törvényes, különösen a szellemi tulajdonra vonatkozó jogait nem sértik.
(6) A kutatók besorolásánál a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 93. § (2) bekezdése szerinti kutatói munkaköröket kell alkalmazni.
(7) A kutatóközpontok és kutatóintézetek munkáját és felügyeletét külső tanácsadó testület segíti, amely a hazai és külföldi tudományos közösségek tekintélyes tagjaiból áll. A külső tanácsadó testület tagjainak felkéréséről és felmentéséről az Akadémia elnöke gondoskodik az Alapszabályban rögzített eljárás alapján.
(8) A külső tanácsadó testület figyelemmel kíséri az intézet munkáját, és tanácsaival segíti terveinek kialakítását. Az AKT felkérésére rendszeresen közreműködik az intézetek munkájának értékelésében.

Az Akadémia egyéb intézményei

19. §
(1) A főtitkár a törzsvagyon tekintetében a közgyűlés, a rábízott vagyon tekintetében a Vagyonkezelő Kuratórium egyetértésével - illetőleg a 14. § (2) bekezdésében foglalt megszorítással - gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. E körben képviseli az Akadémiát és gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
(1) A főtitkár a vagyon tekintetében a közgyűlés egyetértésével - illetőleg a 14. § (2) bekezdésében foglalt megszorítással - gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat. E körben képviseli az Akadémiát és gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó közhatalmi költségvetési szerv, amely közhatalmi feladatai mellett kormányrendeletben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet is végezhet. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.
(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.
(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó gazdasági szervezettel rendelkező köztestületi költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.
(2) A főtitkár - a közgyűlés határozatainak és az elnök iránymutatásainak keretei között - az Alapszabályban meghatározott módon működteti az Akadémia köztestületi szerveit segítő és az AKT-t kiszolgáló titkársági szervezetet. Vezetője a titkársági szervezetnek és gyakorolja az e szervezettel közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogokat.
(2) Az MTA Titkárságának feladatait az Alapító Okirat rögzíti, amelyet az Akadémia elnöke ad ki.
(3) A főtitkár látja el az Akadémia költségvetési fejezete felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladatait.
(3) A főtitkár látja el az Akadémia költségvetési fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait.
(3) Az Akadémia Könyvtára nyilvános könyvtár, amely országos tudományos szakkönyvtárként működik.
(4) Az Akadémia a költségvetési szerveiről, egyéb intézményeiről, a tulajdonában (résztulajdonában) lévő gazdasági társaságokról, továbbá az általa támogatott szervezetekről az Alapszabályban rendelkezik.
19/A. §
(1) Az Akadémia - a Könyvtár és Információs Központon keresztül - országos elektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynek feladata:
a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és azok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;
b) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
c) költségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött, és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása;
d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához;
e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása;
f) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével.
(2) E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és a megjelenés permanenciája biztosított.
(3) Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző és a tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a mű egyértelmű azonosítását.
(4) Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihoz való nyilvános hozzáférés ingyenes.
(5) Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek és szervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét.
(6) Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat:
a) a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére,
b) az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában,
c) az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet irányító szerv részére,
d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács részére,
e) az oktatásért felelős miniszter részére,
e) a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter részére,
f) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére,
g) az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában.
(7) Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányító szerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletes szabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működési szabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.

Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó rendelkezések

19/B. §
(1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára - az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára - az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, illetve munkavállalói kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően.
(3) A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglakoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.
(4) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára keresetkiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.

Az Akadémia gazdálkodása és vagyona

Az akadémiai kutatóintézetekről

20. §
(1) Az Akadémia Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) az akadémiai kutatóhelyek működését irányító testület.
(1) Az Országgyűlés állapítja meg az Akadémia fejezet költségvetését és fogadja el az Akadémia költségvetési beszámolóját.
(2) Az AKT legfeljebb 30 tagból áll. A tagokat fele-fele arányban a közgyűlés, illetve az akadémiai kutatóintézetek, kutatóhelyek delegálják. A küldöttek megválasztásának módját, az AKT működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. Az AKT összetételében biztosítani kell a tudományterületek arányos képviseletét.
(2) Az Akadémia költségvetésében a kiadási és a bevételi előirányzatok főösszegének évközi csökkentésére az Országgyűlés jogosult, kivéve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 46. §-ában meghatározott intézkedéseket.
(2) Az Akadémia költségvetésében a kiadási és a bevételi előirányzatok főösszegének évközi csökkentésére az Országgyűlés jogosult, kivéve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
(3) Az AKT elnöki teendőit az Akadémia főtitkára látja el, ennek keretében gondoskodik az AKT határozatainak végrehajtásáról.
(3) Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzaton tartalmazza az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (továbbiakban: OTKA) és az OTKA Iroda költségvetését is.
(4) Az AKT egyéb feladatai mellett
a) a kuratóriumok kezdeményezése alapján javaslatot tesz akadémiai kutatóintézet létrehozására, átszervezésére, megszüntetésére,
b) a kuratóriumoknak az egyes kutatóintézetekre, kutatóhelyekre bontott támogatási javaslata alapján előterjeszti a kutatóintézetek, kutatóhelyek támogatásának tudományterületek szerinti éves költségvetési és beruházási kereteit,
c) megvitatja a közgyűlés számára készülő beszámolót a kutatóhelyek tevékenységéről.
(4) Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény szabályozza. Az OTKA költségvetését sem az Akadémia köztestületi költségvetési szervek (a továbbiakban: akadémiai költségvetési szervek), sem a központi akadémiai feladatok (fejezeti kezelésű előirányzatok) céljaira nem lehet sem az éves tervezéskor, sem év közben átcsoportosítani, kivéve a pályázatokkal kapcsolatos fejezeten belüli előirányzat-módosításokat.
(5) Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzatot tartalmaz a magyar tudományos közösségnek nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt kötelezettségeire.
(6) Az Akadémia fejezet irányítása alá tartozó akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására az Áht.-ban és a kormányrendeletben foglalt, a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(7) Az Akadémia jogosult az akadémiai költségvetési szerveket a tevékenységük jellege és a feladatellátásukhoz gyakorolt funkcióik szerint csoportokba besorolni.
(8) Az Akadémia a feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit és a kutatástámogatás módját. A költségvetési szerv formában működő akadémiai kutatóintézet vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolásáról - az államháztartásról szóló törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - a kutatóintézet kezdeményezésére az Akadémia Közgyűlése dönt.
(8) Az Akadémia a feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit és a kutatástámogatás módját.
(8) Az Akadémia a feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit és a támogatás módját.
(9) Az Akadémia - kapcsolódva az államháztartás rendjéhez - megadja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóhoz szükséges információkat.
(10) Az Akadémia és az akadémiai költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
21. §
(1) Az AKT három - a tudományterületeknek megfelelő (matematikai és természettudományi, élettudományi, társadalomtudományi) - kuratóriumot működtet.
(1) Az akadémiai költségvetési szervek körébe tartoznak:
a) a kutatóközpontok, a kutatóintézetek és a TKI;
b) az Akadémiai Könyvtár;
c) a kutatást segítő egyéb szervezetek;
c) az Akadémia feladatainak ellátást segítő egyéb szervezetek;
d) a területi akadémiai bizottságok titkárságai;
e) a jóléti szervezetek.
(2) A kuratóriumok tagjait az AKT kéri fel. Az AKT alapszabálya a tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik.
(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.
(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik.
(3) A kuratóriumok tagjainak megbízatása legfeljebb négy évre szól. A megbízatás egy ízben megismételhető. A megismétlés feltételeit az AKT alapszabálya állapítja meg.
(3) A kutatóhálózaton belül a kutatóintézetek, a kutatóközpontok és a TKI éves költségvetési támogatása tartalmazza:
a) a közfeladatok ellátásával összefüggő alapellátási támogatást;
b) az Akadémia fejezet költségvetésében meghatározott feladatra a kutatóközpontoknál, kutatóintézeteknél előirányzott keretet;
c) a közfeladat célú pályázatokban való részvételhez felhasználható forrásra (önrészre) fordítható összeget.
(4) A kuratóriumok állapítják meg a tudományterületükhöz tartozó egyes kutatóintézetek, kutatóhelyek költségvetési támogatásának és beruházásának kereteit.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott alapellátási támogatás tartalmazza:
a) a kutatóintézetek üzemeltetési kiadásaihoz,
b) a kutatási feladatokat támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeit megteremtő összegekhez,
c) a speciális kutatási feltételek kiadásaihoz,
d) a közfeladatok ellátásához köthető személyi és tárgyi kiadásokhoz
a közfeladatokkal arányosan - jogszabályban meghatározott feltételek szerint - megállapított költségvetési forrást.
(5) A kuratóriumok értékelik az egyes kutatóhelyek tevékenységét, és az értékelés eredményéről tájékoztatják az AKT-t.
(5) Az alapellátási támogatás kutatóintézetekre együttesen meghatározott összege a kutatóintézeti kört érintő közfeladatok mennyiségének változásával együtt módosítandó.
(6) Az alapellátási támogatást módosítani kell az éves átlagos infláció mértékének megfelelően is, amennyiben ezt az Akadémia éves költségvetési támogatásának növekedése lehetővé teszi.
(6) Az alapellátási támogatást módosítani kell az éves átlagos infláció mértékének megfelelően is, amennyiben ezt a költségvetési támogatás növekedése lehetővé teszi.
(7) A kutatóközpont és a kutatóintézet szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei a kutatóhely működésének és fejlesztésének forrását képezik.
(8) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra - az MTA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az akadémiai költségvetési szervek (közintézetek, közüzemek és vállalkozó közintézetek) foglalkoztatottjai számára kereset-kiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.
(9) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottjai számára kereset-kiegészítés állapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.
22. §   Az akadémiai kutatóintézet önálló jogi személy. A kutatóintézet kutatási és - e törvényben meghatározott keretek között - gazdasági önállósággal rendelkezik. A kutatóintézetek által beterjesztett szervezeti és működési szabályzatot az AKT hagyja jóvá.
22. §
(1) Az akadémiai költségvetési szervek többéves kutatási és egyéb szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az Akadémia elnökének előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.
(1) Az akadémiai költségvetési szervek szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az Akadémia elnökének előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.
(2) A kutatóhálózatba tartozó szervezetek a megkötött kutatási szerződések alapján - az Alapszabályban rögzített eljárási rend szerint - a bevételek mértékéig módosíthatják a kiadási és bevételi előirányzataik főösszegét.
(3) A kutatóhálózatba tartozó szervezetek a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak; ezek nem vonhatók el tőlük, kivéve a 20. § (2) bekezdésében foglalt esetet. A kutatóhálózatba tartozó szervezetek év végi pénzmaradványának a megkötött szerződések teljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradványelszámolás körébe. Ezeket a maradványokat a kutatóhálózat szervezeteinek a megkötött szerződésekben foglaltak szerint kell felhasználniuk, és a megbízóval kell a maradvány összegéről elszámolniuk. A költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványt - a jogosultsági elszámolást követően, az Akadémia rendelkezésétől függően - a következő évben (években) a szervezetek feladataik teljesítésére felhasználhatják.
(4) A kutatóhálózatba tartozó szervezetek vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. Ha a tevékenység eredményét közfeladataik ellátására vagy azokat segítő beruházásokra a tárgyévet követő két éven belül felhasználják, ezt az összeget befizetési kötelezettség nem terheli.
(5) A kutatóhálózatba tartozó szervezetek az államháztartáson kívüli bevételeknek a kapcsolódó kiadások teljesítése után fennmaradt részét a Magyar Államkincstárnál külön célelszámolási számlán kezelhetik, s ennek összegét, valamint a maradvány, a vállalkozási tartalék átmenetileg szabad pénzeszközeit - amennyiben nincs lejárt kötelezettségük - a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik.
23. §
(1) A kutatóintézet tevékenységét a tudományos tanács, vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével az igazgató irányítja.
(1) Az Akadémia a feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(2) Az igazgatót pályázati eljárás alapján az AKT javaslatára, legfeljebb öt évre az Akadémia elnöke bízza meg.
(2) Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiának átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is.
(3) Az igazgató megbízásához, az intézet kutatói közösségének véleményét - az intézményi szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - titkos szavazás útján ki kell kérni.
(3) Az Akadémia az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.
(4) Az akadémiai ingatlan vagyon értékesítéséhez - a Közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási elvek figyelembevételével - az Elnökség, a gazdasági társaságokban lévő részesedés értékesítéséhez a Vezetői Kollégium tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása szükséges. Az értékesítésről az Akadémia elnöke dönt.
(5) Az Akadémia az ingatlan vagyon adásvételével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az Akadémia a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
(6) Az Akadémia, valamint - engedélyével - az akadémiai költségvetési szerv a vagyonából, az államháztartáson kívüli bevételének a kiadások után fennmaradt részéből, vállalkozási tartalékából zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyenekben részesedést szerezhet, ha a cég üzleti terve szerint három éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt a célelszámolási számlán kezelt összegből, vagyonból finanszírozza. Az Akadémia mint köztestület gazdasági társaságaira az akadémiai költségvetési szervek gazdasági társaságaira vonatkozó szabályok, illetve az Áht. VII/A fejezetében foglaltak megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.
(6) Az Akadémia, valamint - engedélyével - az akadémiai költségvetési szerv a vagyonából, az államháztartáson kívüli bevételének a kiadások után fennmaradt részéből, vállalkozási tartalékából zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyenekben részesedést szerezhet, ha a cég üzleti terve szerint három éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt a célelszámolási számlán kezelt összegből, vagyonból finanszírozza. Az Akadémia mint köztestület gazdasági társaságaira az akadémiai költségvetési szervek gazdasági társaságaira vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.
(7) Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört és az elszámolási, valamint a nyilvántartási feladatokat az MTA Titkárságán belül működő Vagyonkezelő Szervezet látja el. Az Akadémia vagyonával kapcsolatos véleményezési, döntés-előkészítő jogkör a Vagyonkezelő Testület hatáskörébe tartozik.
(7) Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört és az elszámolási, valamint a nyilvántartási feladatokat az MTA Titkársága látja el. Az Akadémia vagyonával kapcsolatos véleményezési, döntés-előkészítő jogkör a Vagyonkezelő Testület hatáskörébe tartozik.
(8) A Vagyonkezelő Testület a munkájáról félévente jelentést tesz a Vezetői Kollégiumnak. Az Akadémia vagyonával való gazdálkodásról az elnök évente jelentést tesz a Közgyűlésnek.
(9) Az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére - tulajdonába kerülő - adományokat, támogatásokat fogadhat el.
24. §   Az akadémiai kutatóintézetek fenntartásának, működtetésének és fejlesztésének forrásai:
a) a központi költségvetésben az Akadémia fejezetben a kutatóintézetek számára elkülönített költségvetési keret;
b) az Akadémia egyéb forrásaiból az AKT által az intézetek rendelkezésére bocsátott összeg;
c) különböző forrásokból elnyert, illetve szerződésekhez kapcsolódó bevételek.
24. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akadémiai költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat - e törvény 20. § (6) bekezdése alapján - rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia Magyarországon élő doktora tiszteletdíjának mértékét rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia doktora tiszteletdíja megállapításának feltételeit, mértékét, folyósításának és felfüggesztésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Az alapellátás intézetenkénti összegét és a közfeladatokat, valamint azok ellátásának feltételeit a 2011. évi költségvetés tervezéséig kell összehangolni.
(4) A 21. § (2)-(7) bekezdésének rendelkezéseit első ízben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvénnyel összhangban, 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
25. §
(1) A kutatóintézet vállalkozási tevékenységet csak az alapító okiratban előírt alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül és a szervezeti és működési szabályzata keretei között végezhet. E tevékenységet a költségvetésből finanszírozott tudományos kutatásoktól pénzügyileg elkülönítetten kell kezelni.
(2) Az akadémiai kutatóintézetek egymással, valamint felsőoktatási intézményekkel kutatási, oktatási feladatok ellátására, erőforrásaik célszerűbb felhasználására - a 14. § (1) bekezdés g) pontjának figyelembevételével - egyesülhetnek, továbbá egyetemekkel, egyetemi központokkal - önállóságuk megtartásával - társult viszonyt létesíthetnek.
(3) Kutatási, oktatási feladatok egyesült vagy társult formában történő ellátását kutatóhelyek is kezdeményezhetik.
26. §
(1) Az Akadémia kutatóintézeteiben, kutatóhelyein és intézményeiben dolgozókra - a gazdasági társaságok munkavállalói kivételével - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az akadémiai kutatóintézetekben dolgozó kutatók munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kényszeríthetők, mások törvényes jogainak sérelme nélkül szabadon tehetik közzé tudományos eredményeiket.

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

27. §
(1) Az Akadémia Doktori Tanácsa a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” (a továbbiakban: MTA Doktora) címet annak a kiemelkedő tudományos teljesítményt elért személynek ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, és a cím megszerzésének feltételeit teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.
(3) Az MTA Doktora cím megszerzésének feltételeit, valamint a doktori eljárás részletes szabályait az Akadémia szabályzatban állapítja meg.
(4) Az MTA Doktora címmel rendelkező személynek tiszteletdíj adható. Ennek feltételeit, mértékét és folyósításának időtartamát a Kormány rendeletben állapítja meg.
28. §   A Doktori Tanács alapszabályában megállapíthatja a jelen törvény hatálybalépése előtt odaítélt „tudomány doktora” fokozat, és a honosított külföldi tudományos fokozat e törvény szerinti MTA Doktora címmel való egyenértékűségét.
29. §
(1) A Tudományos Minősítő Bizottságnak az 1041/1992. (VIII. 3.) Korm. határozattal módosított 1036/1991. (VII. 31.) Korm. határozattal adott megbízása megszüntetéséről az Akadémia Doktori Tanácsának megalakulása napjával kell rendelkezni.
(2) Az Akadémia Doktori Tanácsa megalakulásakor átveszi a folyamatban lévő tudományos minősítési ügyeket a Tudományos Minősítő Bizottságtól és azoknak érdemi határozattal való befejezéséről gondoskodik.
(3) Az Akadémia Doktori Tanácsához sem a tudomány doktora, sem a kandidátusa fokozat elnyerése érdekében újonnan pályázat nem nyújtható be. Ezeket a pályázatokat a Doktori Tanács illetékesség hiánya miatt elutasítja, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet.
(4) Aki a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi ösztöndíjasként vagy belföldi levelező ösztöndíjasként készült fel kandidátusi fokozat megszerzésére, értekezését 1997. szeptember 1-jéig nyújthatja be elbírálásra a Doktori Tanácshoz. Ez irányadó azokra a külföldi állampolgárokra is, akik ösztöndíjasként, vagy levelező tanulmányokat folytatóként állami ösztöndíj, vagy saját költségük terhére folytatnak tanulmányokat.
(5) Külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról a Doktori Tanács abban az esetben dönt, ha az a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címként honosítható. A Doktori Tanács megalakulásának napjától ennek megfelelően kell eljárni a folyamatban lévő ügyekben is.
30. §
(1) A hazai akadémikusok tudományos teljesítményét az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott mértékét hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj és hozzátartozói ellátások mértékét - figyelembe véve az akadémikusok munkajogi, illetve társadalombiztosítási jogi helyzetét - a Kormány állapítja meg, fedezetét pedig az Akadémia költségvetési fejezetében, külön alcímen kell megállapítani.
31. §
(1) A törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül az Akadémia rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés előkészítésére az Akadémia elnöke bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak felét hazai akadémikusok, felét az 1. § (2) bekezdésében meghatározott, tudományos fokozattal rendelkező nem akadémikus tagok alkotják. A bizottság összetételében a három tudományterület arányos képviseletét biztosítani kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közgyűlés elfogadja az Akadémia új Alapszabályát, majd az ezt követő két hónapon belül rendes közgyűlést tart.
32. §   Az irodalom, illetőleg a művészetek más területeit köztestületként szolgáló akadémiákról külön törvény rendelkezik.
33. §
(1) Ez a törvény - a 6. § kivételével - 1994. június 30-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1986. évi 5. törvényerejű rendelet, valamint e törvény hatálybalépése után, a 29. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt időponttal a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról szóló 1983. évi 24. törvényerejű rendelet, az annak végrehajtására kiadott 5/1989. (I. 13.) MT rendelettel és a 79/1990. (IV. 25.) MT rendelettel módosított 38/1983. (XI. 3.) MT rendelet, valamint a tudományos továbbképzésről szóló 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet.
(1) Ez a törvény - a 6. § kivételével - 1994. június 30-án lép hatályba.
(2) A 6. § rendelkezéseit első ízben a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényben kell alkalmazni.

MELLÉKLET AZ 1994. ÉVI XL. TÖRVÉNY 5. § (1) BEKEZDÉSÉHEZ

Törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok

Sor-
szám		 Intézmény neve Címe Helyrajzi száma Területe (m2)
1. MTA Székház Bp. V., Roosevelt tér 9. 24569 3 319
fs20 2. MTA Titkárság Irodaház Bp. V., Nádor u. 7. 24521 2 329
fs20 3. MTA Debreceni Akadémiai Központ Székház Debrecen, Bólyai u. 27. 21452 6 176
fs20 4. MTA Miskolci Akadémiai Központ Székház Miskolc, Szabadság tér 3. 2430 500
fs20 5. MTA Pécsi Akadémiai Központ Székház Pécs, Jurisics M. u. 44. 5230/1, 3, 4, 5
5231/1/2
5578, 5580
5581, 5582
5583, 5584



8 387
fs20 6. MTA Szegedi Akadémiai Központ Székház Szeged, Somogyi B. u. 7. 3816 961
fs20 7. MTA Veszprémi Akadémiai Központ Székház Veszprém, Vár u. 37. 224 1 533
fs20   Haszkovó u. 36. 3039 18
fs20 8. MTA Könyvtára
(teljes könyvállománnyal együtt)
Bp. V., Akadémia u. 2.
24570
1 046
fs20   Törökbálint 062/4
fs20 9. Akadémiai Kiadó és Nyomda Bp. XI., Prielle K. u. 19-35. 3646/2 2 055
fs20   Martonvásár, Bajcsy-Zs. u. 5. 1250/1 614
fs20     1240 12 516
fs20     1249/2 4 401
fs20   Martonvásár, Ady u. 24. 1251 17 159
fs20   Siófok, Arany J. u. 18. 7350 1 127
fs20 10. Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet
(Vigyázó hagyaték)
Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
331
288 000
fs20 11. MTA Központ Ellátási Szolgálata Bp., I., Országház u. 28-32. 6641 12 225
fs20 Vendégház Bp. I., Országház u. 21. 6612 352
fs20 12. MTA Erdőtarcsai Alkotóház Erdőtarcsa, Petőfi u. 1. 76 29 873
fs20 13. MTA üdülő Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 3. 1688, 1689 10 121
fs20     1623, 1624
fs20 14. MTA üdülő Balatonvilágos, Rákóczi u. 31. 1190 4 974
fs20 15. MTA üdülő Mátraháza 7155 36 673
fs20 16. MTA üdülő Mátrafüred, Akadémia u. 2. 6227, 6230 19 813
fs20     6235, 6245,
6247
fs20 17. MTA üdülő Siófok, Kodály u. 3. 3737, 3462 11 149
fs20 18. MTA üdülő Visegrád, Fő út 45. 30 5 528
fs20 19. MTA óvoda Bp. II., Bimbó út 33. 12881 3 898
fs20 20. Földrajztudományi Kutatóintézet Csákvár, Haraszt u. 3563 5 050
fs20 21. Információs Infrastruktúra Központja Bp. XI., Lágymányosi u. 11. 4228 976
fs20 22. MTA Központi Ellátási Szolgálata Bp. XI., Váli u. 5/b. 4275/15 2 940
fs20 23. Töhötöm utcai tartalék terület Bp. XI., Töhötöm u. 11. 2668/237 6 198
fs20 24. Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálat Bp. XI., Etele út 59-61. 3467/23 5 962
fs20   Bp. XI., Bártfai u. 65. 3302/52 555
fs20   Ráckeve, Somlyói u. 7. 5153 2 152
fs20   Balatonfüred, Kosztolányi u. 1. 251/9 62
fs20 25. Világgazdasági Kutatóintézet Bp. XII., Kálló esperes u. 15. 8048/1 2 524
fs20        
Megjegyzés:
9. Tehermentesítve.
fs20 20. Tudományos tevékenység céljaira történő ajándékozási szerződés alapján.
fs20 21-24. Országos tudományos információs feladatokat, illetve műszeres alapszolgáltatást ellátó intézmény épülete, amely sok kutatással foglalkozó szervezethez kapcsolódik, és így az Akadémia szerves része.
fs20 25. Részben tudományos tevékenység céljaira szolgáló hagyaték.
  • A jogszabály 1994. április 26-án jelent meg a Magyar Közlöny 44. számában.
  • hatályba lépett 1994. június 30-án.
A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 6-án lépett hatályba.A szakasz 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. november 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. március 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. március 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. május 25-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba. 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. április 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba. 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.