SZÍNEZŐS
2003. évi CXXVIII. törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.
A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
| 1. § |
| (1) |
Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fontos közérdekű tevékenység. |
| (1) |
Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység. |
| (2) |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni. |
| (3) |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő
| a) |
hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, |
| a) |
hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, |
| a) |
hatósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, |
| b) |
államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének |
|
| (3) |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő
| b) |
határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni. |
|
|
| 2. § |
| (1) |
A törvényt a 2007. december 31-éig terjedő időszakban, az autópályák és autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni. |
| (2) |
A 2007. december hó 31-éig átadandó gyorsforgalmi utak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. |
| (3) |
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. |
|
| 2. § |
|
E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak és azok csomóponti elemei, valamint a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni. |
| 2/A. § |
|
E törvény alkalmazásában:
| 1. |
hosszú távú úttípus: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (1) bekezdése szerinti Fejlesztési Programban meghatározott úttípus, |
| 2. |
nagytávú úttípus: a Kkt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti nagytávú tervben meghatározott úttípus. |
|
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
| 3. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről,
| a) |
2005. évben 327 milliárd forintról, |
| b) |
2006. évben 347 milliárd forintról, |
| c) |
2007. évben 415 milliárd forintról
| - |
a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik. |
| - |
a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik. |
|
|
| (1) |
A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről - a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló forrásokból - a Kormány gondoskodik. |
| (2) |
A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető. |
| (3) |
A Kormány - a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a pénzügyminiszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról. |
| (3) |
A Kormány - a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról. |
| (3) |
A Kormány - a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságait a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról. |
| (4) |
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt egyes gyorsforgalmi útszakaszok esetében - kivéve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat - az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) látja el a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait. Ennek keretében
| a) |
ellenérték fejében átveszi a Nemzeti Autópálya Rt.-től (a továbbiakban: NA Rt.) a feladat ellátásához szükséges befejezetlen beruházásokat és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, |
| b) |
piaci források bevonásával végzi a beruházói és az üzemeltetési tevékenységet, |
| c) |
szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat. |
| c) |
szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat. A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama az egy évet meghaladhatja. |
|
| (4) |
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt - ide nem értve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat - külön jogszabályban meghatározott gyorsforgalmi útszakaszok (a továbbiakban: Program utak) esetében az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) látja el a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait. Ennek keretében az ÁAK Zrt.
| a) |
a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) a (6) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelési szerződést köt, |
| a) |
a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel a (6) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelési szerződést köt, |
| b) |
piaci források bevonásával végzi a beruházói és az üzemeltetési tevékenységet, |
| c) |
szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat. A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama az egy évet meghaladhatja. |
|
| (4) |
A gyorsforgalmi utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait is) - a 6. § (2) bekezdése szerinti eset és a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével - vagyonkezelője a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv, amely ennek keretében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagyonkezelési szerződést köt. |
| (4) |
A gyorsforgalmi utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait is) - a 6. § (2) bekezdése szerinti eset és a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével - vagyonkezelője a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv, amely ennek keretében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagyonkezelési szerződést köt. |
| (5) |
Az NA Rt.-nek elszámolási kötelezettsége keletkezik a Magyar Állammal szemben az ÁAK Rt.-nek történő - a 3. számú mellékletben megjelölt, folyamatban lévő gyorsforgalmi útberuházások - átruházásával összefüggésben 2005. március 31-éig. Az elszámolási kötelezettség keretében az NA Rt. a Magyar Állam részére megtéríti azokat a pénzeszközöket, amelyeket a központi költségvetésből ezen gyorsforgalmi utak tervezésére, mérnöki lebonyolítására és építésére kapott. |
| (5) |
Az NA Rt.-nek elszámolási kötelezettsége keletkezik a Magyar Állammal szemben az ÁAK Rt.-nek történő - a 3. számú mellékletben megjelölt, folyamatban lévő gyorsforgalmi útberuházások - átruházásával összefüggésben. Az elszámolási kötelezettség keretében az NA Rt. a Magyar Állam részére megtéríti azokat a pénzeszközöket, amelyeket a központi költségvetésből ezen gyorsforgalmi utak tervezésére, előkészítésére, mérnöki lebonyolítására és építésére kapott. |
| (5) |
A Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NA Zrt.) és a KVI kötelesek a Program utakhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások és azok tartozékai ellenérték fejében történő átadása-átvétele tárgyában szerződést kötni. A szerződés megkötését követően az NA Zrt. az általa a Program utak megépítése érdekében kötött vállalkozói szerződésekből eredő jogait saját nevében, de a KVI javára és utasításai szerint gyakorolja. Ennek során a KVI úgy köteles eljárni, hogy az ÁAK Zrt. (4) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítését elősegítse. |
| (5) |
A Nemzeti Autópálya Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NA Zrt.) és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv kötelesek a Program utakhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások és azok tartozékai ellenérték fejében történő átadása-átvétele tárgyában szerződést kötni. A szerződés megkötését követően az NA Zrt. az általa a Program utak megépítése érdekében kötött vállalkozói szerződésekből eredő jogait saját nevében, de a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv javára és utasításai szerint gyakorolja. Ennek során a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv úgy köteles eljárni, hogy az ÁAK Zrt. (4) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítését elősegítse. |
| (5) |
A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint - korlátozott mennyiségben és mértékben - a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is. Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára. |
| (6) |
Az ÁAK Rt.-t az 1-3. számú mellékletekben foglalt, állami tulajdonban lévő gyorsforgalmi útberuházások (ideértve a befejezetlen beruházásokat, az elkészülő gyorsforgalmi utakat és azok tartozékait) és az azok alapját képező földrészletek tekintetében - kivéve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat és azokat az útberuházásokat, amelyek esetében a vagyonkezelői jogot korábban, vagyonkezelési szerződés keretében, az ÁAK Rt. megszerezte - ellenérték fizetése nélkül vagyonkezelőnek kell tekinteni, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel. Az ÁAK Rt. köteles az e törvény erejénél fogva vagyonkezelésébe került útberuházások tekintetében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal vagyonkezelési szerződést kötni. Az ÁAK Rt. vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba az ÁAK Rt. teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata alapján be kell jegyezni. |
| (6) |
Az ÁAK Zrt.-t a Program utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait), valamint az azok alapját képező földrészletek tekintetében ellenérték fizetése nélkül vagyonkezelőnek kell tekinteni. Az ÁAK Zrt. és a KVI kötelesek az e törvény erejénél fogva az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződést kötni. |
| (6) |
Az ÁAK Zrt.-t a Program utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait), valamint az azok alapját képező földrészletek tekintetében ellenérték fizetése nélkül vagyonkezelőnek kell tekinteni. Az ÁAK Zrt. és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv kötelesek az e törvény erejénél fogva az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe tartozó vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződést kötni. |
| (7) |
Az ÁAK Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlója az ÁAK Rt. vezető tisztségviselőinek hatáskörét nem vonhatja el, és részükre utasítást nem adhat. |
| (7) |
Azon gyorsforgalmi utak tekintetében, amelyek nem minősülnek Program útnak és nem koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a KVI az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal köt vagyonkezelési szerződést. |
| (7) |
Azon gyorsforgalmi utak tekintetében, amelyek nem minősülnek Program útnak és nem koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal köt vagyonkezelési szerződést. |
| (8) |
Az ÁAK Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlója az ÁAK Zrt. vezető tisztségviselőinek hatáskörét nem vonhatja el, és részükre utasítást nem adhat. |
| (9) |
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az ÁAK Zrt. jogosult a 3. § (4) bekezdésben meghatározott beruházói és üzemeltetői feladatai ellátása érdekében, a Program utakkal kapcsolatban létrejött valamennyi megállapodást, nyilatkozatot, dokumentációt teljes terjedelmében megismerni, továbbá a piaci forrás bevonásához szükséges mértékben a jogszabályban foglalt eljárások szerint nyilvánosságra hozni. |
|
| 4. § |
| (1) |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a koncessziós szerződéssel érintett utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat építésért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető). |
| (1) |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: építtető). |
| (2) |
A hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során az építtető (vagy megbízottja) jár el. |
| (2) |
Az építtető kizárólagos fejlesztési és építtetői feladatkörében, a Magyar Állam javára, saját nevében eljárva a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. |
| (2) |
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint építtető (a továbbiakban: építtető) kizárólagos fejlesztési és építtetői feladatkörében, a Magyar Állam javára és nevében eljárva a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. |
| (3) |
Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges. |
| (4) |
A közműszolgáltató - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni. |
| (5) |
Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni. |
| (6) |
A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles. |
| (7) |
A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli. |
| (8) |
E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés, nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati célú vezeték, hírközlési vezeték. |
|
| 5. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg. |
| (2) |
A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját. |
| (2) |
A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati eljáráshoz - külön jogszabály szerint - szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját. |
| (3) |
A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart. |
| (3) |
A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal és érintett helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart. |
| (4) |
Az építtető az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat tart. Az építtető a lakossági fórumokon elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, amelyet a környezetvédelmi hatóság részére megküld. |
| (4) |
A 9. § (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. |
| (5) |
A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és termőföld, valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő. |
| (5) |
A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld), valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő. |
|
| 6. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és területrendezésért felelős, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának közlésétől számított 60 napon belül a Kormány rendeletben állapítja meg. |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal) a környezetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának jogerőre emelkedését követően a Kormány rendeletben állapítja meg. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető - Program utak esetében a beruházó - vagyonkezelésébe ad. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető - Program utak esetében a beruházó - vagyonkezelésébe ad. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül. Ezen földrészletek vagyonkezelői jogát a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a gyorsforgalmi út építése céljából - kizárólag az építés időszakára, az elkészült gyorsforgalmi út ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezéséig - ellenérték nélkül az építtetőnek adja át. A Magyar Állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Ezen földrészletek vagyonkezelői jogát az MNV Zrt. a gyorsforgalmi út építése céljából - kizárólag az építés időszakára, az elkészült gyorsforgalmi út ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezéséig - ellenérték nélkül az építtetőnek adja át. A Magyar Állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. |
| (2) |
Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot - termőföld esetében a termőföldről szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. |
| (2) |
Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot - föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. |
| (3) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja. |
| (3) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja. |
| (3) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja. |
| (4) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki. |
| (4) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki. |
| (4) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki. |
|
| 7. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni. |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni. |
| (2) |
Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni. |
| (2) |
Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére kell lefolytatni. |
| (3) |
A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja. |
| (3) |
A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. |
| (4) |
A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2) bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja. |
| (5) |
A gyorsforgalmi út létesítése érdekében megszerzett földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a KVI a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető, illetve a 3. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe ad. |
| (5) |
A gyorsforgalmi út létesítése érdekében megszerzett földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető, illetve a 3. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe ad. |
| (5) |
Az elkészült gyorsforgalmi utakat is magában foglaló földterület vagyonkezelői jogát, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket, mint kincstári vagyont - az elkészült gyorsforgalmi utak ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezése után - az építtető átadási szerződés alapján közvetlenül átadja a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv részére, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyidejű értesítése mellett. |
| (5) |
Az elkészült gyorsforgalmi utakat is magában foglaló földterület vagyonkezelői jogát, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket, mint kincstári vagyont - az elkészült gyorsforgalmi utak ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezése után - az építtető átadási szerződés alapján közvetlenül átadja a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv részére, az MNV Zrt. egyidejű értesítése mellett. |
|
| 8. § |
|
A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
| a) |
a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania, |
| b) |
a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor, |
| c) |
a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését az építtető vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni. |
|
III. FEJEZET
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS EGYES SZABÁLYAI
| 9. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes engedélyezési szakasz, részletes engedélyezési szakasz) első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el. |
| (1) |
A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban a külön jogszabályban szakhatóságként másodfokon eljáró szervek vesznek részt. |
| (1) |
A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. |
| (1) |
A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az e törvényben meghatározott környezetvédelmi engedélyezési eljárás mindkét szakaszában köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) szakvéleményét beszerezni. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét beszerezni. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét kikérni. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság az előzetes engedélyezési szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét - külön jogszabályban előírtakra is figyelemmel - a KKF-fel együtt; a részletes engedélyezési szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kt. 93. §) pedig az építtető bevonásával teljesíti. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a KKF-fel együtt, az építtető bevonásával teljesíti. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a közlekedési hatósággal együtt, az építtető bevonásával teljesíti. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a közlekedési hatóság és az építtető bevonásával teljesíti. |
| (4) |
Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban előzetes környezeti tanulmányt nem kell készíteni, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás a részletes környezeti hatástanulmány benyújtásával indul. |
| (4) |
Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor előzetes vizsgálati eljárást nem kell lefolytatni. |
|
| 10. § |
| (1) |
A környezetvédelmi hatóság mind a hatósági, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez. |
| (1) |
A környezetvédelmi hatóság hatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság határozata ellen - ideértve az előzetes környezeti tanulmány tárgyában hozott határozatot és a környezetvédelmi engedélyt is - a környezetvédelmi hatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni. A másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság határozata ellen a környezetvédelmi hatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is. |
|
| 11. § |
| (1) |
Az építtető köteles - az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. |
| (1) |
Az építtető köteles - az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. |
| (1) |
Az építtető köteles - az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. |
| (2) |
Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet. |
| (2) |
Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet. |
| (3) |
Az előzetes adatszolgáltatás keretében az ügyben érintett szakhatóságok, a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról. |
| (3) |
Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról. |
|
| 12. § |
| (1) |
A KKF az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást. |
| (1) |
A közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást. |
| (2) |
A külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok állásfoglalását az eljáró hatóságok szerzik be. |
| (3) |
Az építési engedélyezési eljárásban meghozott másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható. |
|
| 13. § |
|
Az eljáró körzeti földhivatal (Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala) a gyorsforgalmi út tervezéséhez, építésének engedélyezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 15 napon belül adja ki. |
| 13. § |
|
Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, építésének engedélyezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 15 napon belül adja ki. |
| 13. § |
|
Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 10 munkanapon belül adja ki. |
| 13. § |
|
Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére tizenöt napon belül adja ki. |
| 14. § |
|
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére indított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szervek vezetője nem hosszabbíthatja meg. |
| 14. § |
|
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére indított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró hatóságok vezetője nem hosszabbíthatja meg. |
| 15. § |
|
A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
| a) |
a bíróság az államigazgatási határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel; |
| b) |
a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania; |
| c) |
az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni. |
|
| 15. § |
|
A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
| a) |
a bíróság az államigazgatási határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel; |
| b) |
a bíróságnak az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania; |
| c) |
az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni. |
|
| 16. § |
| (1) |
A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha a közművek üzemben tartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. |
| (2) |
A közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha a közművek üzemben tartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő nyolc napon belül nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának a külön jogszabály szerinti feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő öt munkanapon belül nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő nyolc napon belül nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni. |
|
| 17. § |
| (1) |
A miniszter által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható. |
| (1) |
A Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható. |
| (1) |
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté
| a) |
az e törvény hatálya alá eső, építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100-100 méter vagy |
| b) |
a Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat, a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket tartalmazó dokumentációval (a továbbiakban: jóváhagyott tanulmányterv) rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter |
|
| (1a) |
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korlátozás a gyorsforgalmi út építésére kiadott építési engedély jogerőre emelkedésével hatályát veszti. |
| (2) |
A miniszter a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben a rendelet kiadásához az egészségügyért felelős miniszter egyetértése is szükséges. |
| (2) |
A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. |
| (3) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a területsáv védettségének időtartamát meghatározó kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. |
| (4) |
Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül -
| a) |
más hatóság hatáskörébe tartozó építési, vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, |
| b) |
a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, |
|
| (4) |
Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül -
| a) |
más hatóság hatáskörébe tartozó építési, vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, |
| b) |
a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, |
|
| (4) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül -
| a) |
más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, |
| b) |
a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, |
|
| (4) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül -
| a) |
más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, |
| b) |
a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, |
|
| (4) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a területsáv védettségének időtartamát meghatározó kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül -
| a) |
más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, |
| b) |
a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, |
|
| (5) |
A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített („és elkészíti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt”) tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak. |
| (5) |
A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített műszaki tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak. |
| (6) |
A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak az (1) bekezdés szerinti területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való birtokbavételéig áll fenn. |
| (6) |
A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak az (1) bekezdés szerinti területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként, az építtető általi birtokbavételéig áll fenn. |
| (7) |
A (4) bekezdés szerinti engedélyt a KKF megadja, ha
| a) |
a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá |
| b) |
a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. |
|
| (7) |
A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha
| a) |
a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá |
| b) |
a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. |
|
| (7a) |
Amennyiben a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (7) bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. |
| (8) |
A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. |
| (9) |
A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozattal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére közigazgatási hivatal határozattal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határozattal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére közigazgatási hivatal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (10) |
A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. |
| (11) |
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott - településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből [3. § (1) bekezdés] biztosítja az önkormányzatok számára. |
| (11) |
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott - településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből [3. § (1) bekezdés] biztosítja az önkormányzatok számára. |
| (11) |
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott - településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből biztosítja az önkormányzatok számára. |
|
III/A. FEJEZET
CÉLKITERMELŐHELYEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉS HATÓSÁGI FELÜGYELETÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
| 17/A. § |
| (1) |
Az 1. és 2. mellékletben meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott rendeletben, vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető. |
| (1) |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott rendeletben vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető. |
| (1) |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (6) bekezdés b)-c) pontja alapján kiadott rendeletben vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi nyersanyag kitermelésére célkitermelőhely nem létesíthető. |
| (3) |
A célkitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. |
|
| 17/B. § |
| (1) |
A célkitermelőhely létesítését az építtető kérelmére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése]. |
| (1) |
A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése]. |
| (1) |
A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése]. |
| (2) |
A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
| a) |
a kérelmező megnevezését, székhelyét, |
| b) |
a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését, |
| c) |
a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező, |
| d) |
a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét. |
|
| (3) |
A komplex műveleti terv a célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll. |
| (4) |
A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
| a) |
a célkitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a termőföld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználási lehetőségeire, |
| a) |
a célkitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a föld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználási lehetőségeire, |
| b) |
a tervezett célkitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását, |
| c) |
az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét, |
| d) |
a célkitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését, |
| e) |
az igénybevételre tervezett ingatlanok tulajdonosainak név- és címjegyzékét, |
| f) |
a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét, |
| g) |
a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését, |
| h) |
a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj, illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag lerakásának módját és helyét, |
| i) |
a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek elhárításához tervezett intézkedéseket, |
| j) |
a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés káros hatásával szembeni védelme módját, |
| k) |
a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat, |
| l) |
a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét, |
| m) |
a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti feltárás stb.). |
|
| (5) |
A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni:
| a) |
a tevékenységi terület határoló vonalát, |
| b) |
az érintett ingatlanok helyrajzi számát, |
| c) |
a mellékelt szelvények és metszetek helyét, |
| d) |
a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének izovonalas térképét (mB.f.), |
| e) |
a célkitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket, |
| f) |
a szállítási útvonalat, |
| g) |
a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt töltésanyag lerakásának helyét. |
|
| (6) |
Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását. |
| (7) |
A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
| a) |
az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát, |
| b) |
termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős földhivatali határozatot, |
| b) |
termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot, |
| b) |
termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot, |
| c) |
az út megépítésére vonatkozó jogerős építési engedélyt, |
| d) |
az illetékes szakhatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről. |
|
| (8) |
A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban meghatározott szakhatóságok számának megfelelő példányban kell benyújtani. Az eljárásban szakhatóságként a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban meghatározott másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el. |
| (9) |
A kérelmet az MBH a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSz) részére szakvéleményének megadása céljából megküldi. |
| (9) |
A kérelmet a bányafelügyelet az állami földtani feladatokat ellátó szerv részére szakvéleményének megadása céljából megküldi. |
|
| 17/C. § |
| (1) |
A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését. |
| (1) |
A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését. |
| (2) |
A komplex műveleti tervet az MBH a szakhatóságok hozzájárulása alapján és az MGSz szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban hagyja jóvá. Az MBH a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet. |
| (2) |
A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet. |
| (2) |
A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet. |
| (2) |
A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza:
| a) |
az engedély nyilvántartási számát (betű-, számkombinációkkal és az autópálya számával), |
| b) |
az engedély számát és jogerőre emelkedésének (végrehajthatóságának) időpontját, |
| c) |
a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét, |
| d) |
a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát, |
| e) |
a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel), |
| f) |
a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben, |
| g) |
a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, |
| h) |
a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányakapitányság megnevezését. |
| h) |
a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal megnevezését. |
|
| (3) |
Célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken. |
| (4) |
A célkitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet. |
| (5) |
Ha a célkitermelőhely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az illetékes szakhatóság kezdeményezésére az MBH a célkitermelőhelyet hivatalból módosítja. |
| (5) |
Ha a célkitermelőhely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, a bányafelügyelet a célkitermelőhelyet hivatalból módosítja. |
|
| 17/D. § |
| (1) |
A célkitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el. |
| (3) |
A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az állam tulajdonában marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható. |
| (4) |
A célkitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. |
|
| 17/E. § |
| (1) |
Ha a célkitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. |
| (2) |
Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft. A bírság összege az eljáró bányafelügyeleti hatóságot illeti meg. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. |
| (2) |
Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft. |
|
IV. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
| 18. § |
| (1) |
Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni. |
| (2) |
A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba. |
| (3) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
| a) |
az előzetes környezeti tanulmány benyújtása, |
| b) |
a nyomvonal - rendelettel történő - kijelölése, |
| c) |
a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása, |
| d) |
a kisajátítási kérelem benyújtása, |
| e) |
az építési kérelem benyújtása, |
| f) |
az út forgalomba helyezése. |
| f) |
az építési engedély kiadása, |
| g) |
az út forgalomba helyezése. |
|
| (4) |
Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni. |
| (4) |
Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni. |
| (4) |
Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat - ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében megjelölt Program utakat - nem kell alkalmazni. |
| (4) |
A gyorsforgalmi utak esetében - kivéve a magántőke bevonásával megvalósított utakat - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. |
| (6) |
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg. |
| (6) |
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
| a) |
a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, és |
| b) |
a 3. § (4) bekezdésében hivatkozott Program utak körét |
|
| (6) |
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
| a) |
a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, és |
| b) |
a 3. § (4) bekezdésében hivatkozott Program utak körét |
| b) |
a 7. § (5) bekezdése szerinti átadás és elszámolás részletes szabályait, továbbá |
| c) |
a mellékletben megjelölt azon gyorsforgalmi utak esetében, amelyeknél a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel megállapított nyomvonal tekintetében a 6. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 7. § és a 17. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, és |
| d) |
a c) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát |
|
| (6) |
Felhatalmazás kap a Kormány, hogy
| a) |
a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, |
| b) |
az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, |
| b) |
az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát, |
| c) |
a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, |
| c) |
a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát, |
| d) |
a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervek kijelölését |
|
| (7) |
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a gyorsforgalmi út nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendelettel megállapítsa. |
| (7) |
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
| a) |
az 1. számú mellékletben megjelölt azon gyorsforgalmi utak esetében, amelyeknél a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel megállapított nyomvonal tekintetében a 6. § (2) bekezdését, továbbá a 7. és a 17. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, |
| b) |
az a) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg. |
| b) |
az a) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát - a környezetvédelemért felelős, valamint a területfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg. |
| c) |
a gyorsforgalmi utak vagyonkezelőjét [3. § (4) bekezdés] rendeletben jelölje ki. |
|
| (8) |
A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról, a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell. |
| (9) |
E törvény alkalmazásában az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 1/1. melléklete szerinti M57 gyorsforgalmi út alatt az M60 Bóly-Pécs szakaszt, az Otrt. 1/1. melléklete szerinti M9 gyorsforgalmi út alatt pedig az M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) szakaszt kell érteni. |
|
1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNYHEZ
| A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak |
2005 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
2006 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
2007 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
| szakasz |
kiépítés |
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
M0 Kelet, M5-4. sz. főút között
29,5-42,2 |
autópálya |
|
|
2x2 |
12 |
|
|
|
|
| 4-es sz. főút Üllő Vecsés elkerülő |
főút |
|
|
2x2 |
13 |
|
|
|
|
M0 Kelet, 4. sz.-31. sz. főút
42,2-48,193 |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
6 |
M0 Kelet, 31. sz.-3. sz. főút
48,193-59,675 km |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
11,5 |
| M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
8,5 |
| M0 Gödöllői átkötés (M31) |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
12 |
| M0 Dél, M1-M5 között |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
3+1 |
30 |
| M0 Észak, M2-11. sz. út között |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
3 |
|
|
| (M0 Északi-híd) 10-es főút fejlesztése |
főút |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
| (M0 Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése |
főút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
8 |
| M0 Észak, M2-11. sz. főút között |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
3 |
M3 Polgár-Görbeháza
174,8-187,5 km |
autópálya |
2x2 |
12 |
|
|
|
|
|
|
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
37 |
|
|
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút-4911. sz. út |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
| Nyíregyháza elkerülő főút |
|
|
|
|
|
2x2 |
16 |
|
|
M30 („A”, „B”) Emőd-Miskolc
5,5-29,3 km |
autópálya |
2x2 |
24 |
|
|
|
|
|
|
M35 Görbeháza-Debrecen
0,0-36,0 km
(354. sz. útig) |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
36 |
|
|
M35 Görbeháza-Debrecen
354. sz. út-4. sz. útig |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
7 |
|
|
| Debrecen elkerülő főút |
főút |
|
|
|
|
2x2 |
4 |
|
|
M43 5. sz. út-Maroslele elkerülő
3,0-23 km |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
20 |
M43 Maroslele-Makó elkerülő
23-34,8 km
Makó elk. 4 km |
autóút |
|
|
|
|
|
|
2x1 |
15 |
M5 Kiskunfélegyháza-Szeged
113,5-159,2 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
45 |
|
|
M6 M0-Dunaújváros
0-60 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
60 |
|
|
M6 Érdi tető-Dunaújváros
22,125-76,200 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
54 |
|
|
M6 M0-Érdi tető
13,923-22,125 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
M6 Szekszárd-Bóly
127-174 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
47 |
M6 Pécsi bekötés
0,0-55 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
55 |
M7 Zamárdi-Balatonszárszó
110,678-125,35 km
Kőröshegyi völgyhíd |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
14 |
|
|
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi
125,35-145,0 km |
autópálya |
|
|
2x2 |
19 |
|
|
|
|
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr
145,0-170,7 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
25 |
|
|
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa
(170,7-205,247 km) |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
35 |
M7 Nagykanizsa-Becsehely
205,247-222,55 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
17 |
|
|
M7 Becsehely-Letenye
222,55-231,316 km
(M7/M70 csomópont közötti szakasz) |
autópálya |
2x2 |
9 |
|
|
|
|
|
|
M7 Letenye-országhatár
231,3-232,6 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
1 |
|
|
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós
0,0-18,61 km |
autópályává fejleszthető autóút |
2x1 |
20 |
|
|
|
|
|
|
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár
18,61-19,76 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
2x1 |
1 |
|
|
M8 Dunaújvárosi híd
223,0-232,0 km |
|
|
|
|
|
2x2 |
|
|
|
Dunaújváros (M6)-Dunavecse
(51. sz. főút) közötti szakasz |
autópálya |
|
|
|
|
2 x |
9 |
|
|
M9 Szekszárdi Duna-híd (átadva),
51. sz. főút-54. sz. főút
20,6-30,4 km |
autóút |
|
|
|
|
2 x1 |
31 |
|
|
Az e törvény alkalmazási körébe tartozó gyorsforgalmi utak
| M9 51. sz. főút-54. sz. főút között |
Autóút |
|
|
|
|
2x1 |
10 |
|
|
M9 6. sz. főút-51. sz. főút között
(M9 szekszárdi Duna-híd) |
Autóút |
2x1 |
21 |
|
|
|
|
|
|
M8 Dunaújváros (M6)-Dunavecse (51. sz. főút)
(M8 dunaújvárosi Duna-híd) |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
9 |
|
|
| M70 Tornyiszentmiklós-országhatár |
Autóút |
|
|
|
|
2x1 |
1 |
|
|
| M70 Letenye-Tornyiszentmiklós |
Autóút |
2x1 |
19 |
|
|
|
|
|
|
| M7 Letenye-országhatár (Mura-híd) |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
1 |
|
|
| M7 Becsehely-Letenye |
Autópálya |
2x2 |
5 |
|
|
|
|
|
|
| M7 Nagykanizsa-Becsehely |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
20 |
|
|
| M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
36 |
| M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
25 |
|
|
| M7 Balatonszárszó-Ordacsehi |
Autópálya |
|
|
2x2 |
19 |
|
|
|
|
| M7 Zamárdi-Balatonszárszó |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
14 |
|
|
| M6 Pécsi bekötés |
Autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
55 |
| M6 Szekszárd-Bóly |
Autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
47 |
| M6 Érdi tető-Dunaújváros |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
54 |
|
|
| M6 M0-Érdi tető |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
| M5 Szeged-Röszke |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
15 |
|
|
| M5 Kiskunfélegyháza-Szeged |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
45 |
|
|
| M43 Maroslele-Makó elkerülő |
Autóút |
|
|
|
|
|
|
2x1 |
15 |
| M43 Szeged-Maroslele elkerülő |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
23 |
| Debrecen ÉNy-i elkerülő főút |
Főút |
|
|
|
|
2x2 |
4 |
|
|
| M35 Debrecen elkerülő, 354. sz. főút-4. sz. főút között |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
9 |
|
|
| M35 Görbeháza-Debrecen (354. sz. főút) |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
35 |
|
|
| M30 Emőd-Miskolc |
Autópálya |
2x2 |
24 |
|
|
|
|
|
|
| Nyíregyháza (nyugati) elkerülő főút |
Főút |
|
|
|
|
2x2 |
16 |
|
|
| M3 Nyíregyháza (keleti) elkerülő, 4. sz. főút-4911. sz. út között |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
(4. sz. főút) |
Autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
39 |
|
|
| M3 Polgár-Görbeháza |
Autópálya |
2x2 |
13 |
|
|
|
|
|
|
| M0 Észak, M2-11. sz. főút között (M0 Északi-híd) |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
3 |
| pályabővítés, 51-M5 között új út építés |
|
|
|
|
|
|
|
2x3 |
7 |
| M0 Dél, M1-51. sz. főút között |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
3+1 |
23 |
| M0 Gödöllői átkötés (M31) |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
12 |
| M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 között |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
9 |
| M0 Kelet, 31. sz. főút-3. sz. főút között |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
11 |
| M0 Kelet, 4. sz. főút-31. sz. főút között |
Autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
6 |
| 4. sz. főút Üllő és Vecsés elkerülő |
Főút |
|
|
2x2 |
13 |
|
|
|
|
| M0 Kelet, M5-4. sz. főút között |
Autópálya |
|
|
2x2 |
13 |
|
|
|
|
| |
|
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
A szakasz neve |
Kiépítés |
2004 végéig
átadásra kerülő gyorsforgalmi utak |
2005 végéig
átadásra kerülő szakaszok |
2006 végéig
átadásra kerülő szakaszok |
2007 végéig
átadásra kerülő szakaszok |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak
| 10. sz. főút a távlati M10 nyomvonalán Budapest-Kesztölc között |
Gyorsforgalmivá fejleszthető országos főút |
2x2, 2x1 |
29 |
| 71. sz. főút a távlati M8 nyomvonalán Balatonfűzfő-M7 között |
Autóút |
2x1 |
20 |
| 49. sz. főút a távlati M49 nyomvonalán M3 és Ököritófülpös között |
Autóút |
2x1 |
30 |
| M4 Üllő (kelet)-Szolnok (észak)-Berettyóújfalu között |
Gyorsforgalmivá fejleszthető út |
2x2, illetve 2+2 |
190 |
| M86 Szombathely-Csorna között |
Autóút |
2x2 |
61 |
| M9 Dombóvár-Bonyhád (65. sz. főút) között |
Autóút |
2x1 |
34 |
| M85 Győr-Csorna között (Csorna elkerülővel) |
Autóút |
2x2 |
34 |
| M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) között |
Autóút |
2x2 |
29 |
| M0 10-11 sz. főutak között |
Autóút |
2x2 |
9 |
| M8 Körmend-Szentgotthárd (oh.) között (Körmend elkerülővel) |
Autóút |
2x2 |
31 |
| M8 Dunavecse-Kecskemét |
Autóút |
2x1 |
45 |
| M8 Kecskemét-Szolnok között |
Autóút |
2x1 |
54 |
| M44 Kondoros-Békéscsaba között |
Autóút |
2x2 |
22 |
| M44 Tiszakürt-Kondoros között |
Autóút |
2x2 |
62 |
| M44 Kecskemét-Tiszakürt között |
Autóút |
2x2 |
42 |
| M43 Makó-Csanádpalota (országhatár) között |
Autóút |
2x1 |
23 |
| M35 4. sz. főút-47. sz. főút között |
Autóút
csatlakozó főút kapcsolattal |
2x1 |
4 (+5) |
| M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között |
Autóút |
2x1 |
20 |
| M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között |
Autóút |
2×2 |
20 |
| M3 Nyíregyháza-Vaja (49. sz. főút) között |
Autópálya |
2x2 |
26 |
| M2 Budapest-Vác (déli csomópont) között |
Autóút |
2x2 |
20 |
| M9 51-54. sz. főút között |
Autóút |
2x1 |
12 |
| M8 Dunaújváros (M6)-Dunavecse (51. sz. főút) (Duna-híddal) |
Autópálya |
2x2 |
9 |
| M7 Letenye-országhatár között (Mura-híddal) |
Autópálya |
2x2 |
1 |
| M7 Rigyác-Nagykanizsa |
Autópálya |
2x2 |
12 |
| M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa között |
Autópálya |
2x2 |
36 |
| M7 Zamárdi-Balatonszárszó között |
Autópálya |
2x2 |
14 |
| M60 Bóly-Pécs |
Autópálya |
2x2 |
30 |
| M6 Szekszárd-Bóly között |
Autópálya |
2x2 |
47 |
| M6 Dunaújváros-Szekszárd között |
Autópálya |
2x2 |
67 |
| M6 M0-Érdi tető között |
Autópálya |
2x2 |
8 |
| M43 Maroslele-Makó között |
Autóút |
2x1 |
16 |
| M43 Szeged-Maroslele között |
Autópálya |
2x2 |
16 |
| M3 Görbeháza-Nyíregyháza (4. sz. főút) |
Autópálya |
2x2 |
39 |
| M0 Észak, M2-11. sz. főút között (M0 Északi-híd) |
Autópálya |
2x2 |
3 |
| M0 Dél, 51. sz. főút-M5 között |
Autópálya |
2x3 |
7 |
| M0 Dél, M1-51. sz. főút között pályabővítés |
Autópálya |
2x3 |
23 |
| M0 Gödöllői átkötés (M31) |
Autópálya |
2x2 |
12 |
| M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 között |
Autópálya |
2x2 |
9 |
| M0 Kelet, 31. sz. főút-3. sz. főút között |
Autópálya |
2x2 |
11 |
| M0 Kelet, 4. sz. főút-31. sz. főút között |
Autópálya |
2x2 |
6 |
| A szakasz neve |
Az út típusa |
Sáv |
km |
| M86 |
főút/autóút |
M1 - Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
| M85 |
autóút |
Győr - országhatár (új út építése) |
autóút |
| M75 |
autóút |
Pacsa - Fenékpuszta - M7 (új út építése) |
autóút |
| M70 |
autópálya |
M7 - országhatár (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M60 |
autóút |
58. sz. főút - Pellérd délkelet és főúti visszakötés a 6. sz. főútig (új út építése) |
autópálya |
| M49 |
autóút |
M3 - országhatár (új út építése) |
autóút |
| M44 |
autóút |
Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése) |
autóút |
| M43 |
autópálya |
Makó - országhatár (új út építése) |
autópálya |
| M35 |
autópálya |
Debrecen - Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 - 47. sz. főút között - 2x1 főút) (új út építése) |
autópálya |
| M34 |
autóút |
Vásárosnamény (M3) - Kisvárda kelet (autóút) és Jéke - 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése) |
autóút |
| M30 |
autóút |
Miskolc - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
| M15 |
autópálya |
M1 - országhatár (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M10 |
autóút |
Budapest - Kesztölc (új út építése) |
autóút |
| M9 |
autóút |
M86 - 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
| M8 |
autóút/autópálya |
országhatár - Vasvár és Veszprém - Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút/autópálya |
| M7 |
autópálya |
M0 - M8 (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M6 |
autóút |
Boly - országhatár (új út építése) |
autópálya |
| M5 |
autópálya |
M0 - Újhartyán (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M4 |
autópálya |
M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M3 |
autópálya |
M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M2 |
autóút |
M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
| M1 |
autópálya |
M0 - Tatabánya (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M1-M7 |
autópálya |
M0 - Egérút (kapacitásbővítés) |
autópálya |
| M0 |
autóút |
teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
Út betű-
és számjele |
Hosszú távú úttípus |
Szakasz
(beruházás jellege) |
Nagytávú úttípus |
2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNYHEZ
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz, autópálya
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
| 10. |
sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Szarvas-Tiszakürt közötti szakasz, autóút |
| 10. |
sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút
M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz |
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
| 10. |
sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút
M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz |
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
| 10. |
sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz, autóút, a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Szentgotthárd-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd és az 51-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút
M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz |
3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNYHEZ
M30 Emőd-Miskolc (5,5-24,3 km), Miskolc elkerülő főút
M3 Polgár-Görbeháza (174,5-187,5 km)
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár (18,6-19,7 km)
M7 Becsehely-Letenye (222,5-231,3 km)
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós (0,0-18,6 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút (187,15-226,095 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút-4911. sz. út (234,5-242,7 km), Nyíregyháza elkerülő főút
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. útig (0,0-35,2 km)
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. út-4. sz. főútig (35,3-43,9 km), Debrecen elkerülő főút (0,0-4,1 km)
M7 Zamárdi-Balatonszárszó (110,7-125,3 km), Kőrös-hegyi völgyhíd
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi (125,3-145,0 km)
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr (145,0-170,7 km)
M7 Nagykanizsa-Becsehely (206,2-224,3 km)
M8 Dunaújvárosi híd és csatlakozó úthálózat (10,3-15,5 km)
M30 Emőd-Miskolc (5,5-24,3 km), Miskolc elkerülő főút
M3 Polgár-Görbeháza (174,5-187,5 km)
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár (18,6-19,7 km)
M7 Becsehely-Letenye (222,5-231,3 km)
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós (0,0-18,6 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút (187,15-226,095 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút-4911. sz. út (234,5-242,7 km), Nyíregyháza elkerülő főút
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. útig (0,0-35,2 km)
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. út-4. sz. főútig (35,3-43,9 km), Debrecen elkerülő főút (0,0-4,1 km)
M7 Zamárdi-Balatonszárszó (110,7-125,3 km), Kőrös-hegyi völgyhíd
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi (125,3-145,0 km)
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr (145,0-170,7 km)
M7 Nagykanizsa-Becsehely (206,2-224,3 km)
M8 Dunaújvárosi híd és csatlakozó úthálózat (10,3-15,5 km)
M0 Kelet, M5-4. sz. főút között (29,5-42,2 km)
4-es számú főút Üllő Vecsés elkerülő (19,176-31,6 km)
M0 Észak, M2-11. sz. főút között (75,4-78,6 km), (M0 Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa (170,7-205,247 km)
M7 Letenye-országhatár (231,3-232,6 km)
- A jogszabály 2003. december 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 157. számában.
- hatályba lépett 2004. január 1-jén.
A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szövegrész 2005. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A szakasz 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. április 6-án lépett hatályba. 2005. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. április 6-án lépett hatályba. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. március 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
2003. évi CXXVIII. törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.
A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
| 1. § |
| (1) |
Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fontos közérdekű tevékenység. |
| (2) |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni. |
| (3) |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő
| a) |
hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, |
| b) |
államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének |
|
|
| 2. § |
| (1) |
A törvényt a 2007. december 31-éig terjedő időszakban, az autópályák és autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni. |
| (2) |
A 2007. december hó 31-éig átadandó gyorsforgalmi utak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. |
| (3) |
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. |
|
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
| 3. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről,
| a) |
2005. évben 327 milliárd forintról, |
| b) |
2006. évben 347 milliárd forintról, |
| c) |
2007. évben 415 milliárd forintról
| - |
a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik. |
|
|
| (2) |
A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető. |
| (3) |
A Kormány - a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a pénzügyminiszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról. |
|
| 4. § |
| (1) |
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a koncessziós szerződéssel érintett utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat építésért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető). |
| (2) |
A hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során az építtető (vagy megbízottja) jár el. |
|
| 5. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg. |
| (2) |
A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját. |
| (3) |
A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart. |
| (4) |
Az építtető az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat tart. Az építtető a lakossági fórumokon elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, amelyet a környezetvédelmi hatóság részére megküld. |
| (5) |
A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és termőföld, valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő. |
|
| 6. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. |
| (2) |
Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad. |
| (3) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja. |
| (4) |
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki. |
|
| 7. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni. |
| (2) |
Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni. |
| (3) |
A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja. |
|
| 8. § |
|
A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
| a) |
a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania, |
| b) |
a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor, |
| c) |
a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését az építtető vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni. |
|
III. FEJEZET
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS EGYES SZABÁLYAI
| 9. § |
| (1) |
A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes engedélyezési szakasz, részletes engedélyezési szakasz) első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság az e törvényben meghatározott környezetvédelmi engedélyezési eljárás mindkét szakaszában köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság az előzetes engedélyezési szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét - külön jogszabályban előírtakra is figyelemmel - a KKF-fel együtt; a részletes engedélyezési szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kt. 93. §) pedig az építtető bevonásával teljesíti. |
| (4) |
Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban előzetes környezeti tanulmányt nem kell készíteni, a környezetvédelmi engedélyezési eljárás a részletes környezeti hatástanulmány benyújtásával indul. |
|
| 10. § |
| (1) |
A környezetvédelmi hatóság mind a hatósági, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez. |
| (2) |
A környezetvédelmi hatóság határozata ellen - ideértve az előzetes környezeti tanulmány tárgyában hozott határozatot és a környezetvédelmi engedélyt is - a környezetvédelmi hatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni. A másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható. |
| (3) |
A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is. |
|
| 11. § |
| (1) |
Az építtető köteles - az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. |
| (2) |
Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet. |
| (3) |
Az előzetes adatszolgáltatás keretében az ügyben érintett szakhatóságok, a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról. |
|
| 12. § |
| (1) |
A KKF az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást. |
| (2) |
A külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok állásfoglalását az eljáró hatóságok szerzik be. |
| (3) |
Az építési engedélyezési eljárásban meghozott másodfokú határozat - a közérdekre tekintettel - azonnal végrehajtható. |
|
| 13. § |
|
Az eljáró körzeti földhivatal (Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala) a gyorsforgalmi út tervezéséhez, építésének engedélyezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére 15 napon belül adja ki. |
| 14. § |
|
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére indított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szervek vezetője nem hosszabbíthatja meg. |
| 15. § |
|
A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
| a) |
a bíróság az államigazgatási határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel; |
| b) |
a bíróságnak 45 napon belül tárgyalást kell tartania; |
| c) |
az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni. |
|
| 16. § |
| (1) |
A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is. |
| (2) |
A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy a forgalomba helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. |
|
| 17. § |
| (1) |
A miniszter által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható. |
| (2) |
A miniszter a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben a rendelet kiadásához az egészségügyért felelős miniszter egyetértése is szükséges. |
|
IV. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
| 18. § |
| (1) |
Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni. |
| (2) |
A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba. |
| (3) |
Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
| a) |
az előzetes környezeti tanulmány benyújtása, |
| b) |
a nyomvonal - rendelettel történő - kijelölése, |
| c) |
a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása, |
| d) |
a kisajátítási kérelem benyújtása, |
| e) |
az építési kérelem benyújtása, |
| f) |
az út forgalomba helyezése. |
|
| (4) |
Az e törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni. |
| (5) |
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
| a) |
a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a következő új 20. §-sal egészül ki:
„20. § Törvény a gyorsforgalmi utak építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.” |
| b) |
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.” |
| c) |
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésével, építésével és kivitelezésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.” |
| d) |
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Törvény a földhivataloknak a gyorsforgalmi utak tervezésével és építésével összefüggő adatszolgáltatására határidőt állapíthat meg.” |
|
| (6) |
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg. |
| (7) |
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a gyorsforgalmi út nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendelettel megállapítsa. |
| (8) |
A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról, a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell. |
|
1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNYHEZ
| A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak |
2005 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
2006 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
2007 végéig
átadásra kerülő
szakaszok |
| szakasz |
kiépítés |
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
sáv |
km |
M0 Kelet, M5-4. sz. főút között
29,5-42,2 |
autópálya |
|
|
2x2 |
12 |
|
|
|
|
| 4-es sz. főút Üllő Vecsés elkerülő |
főút |
|
|
2x2 |
13 |
|
|
|
|
M0 Kelet, 4. sz.-31. sz. főút
42,2-48,193 |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
6 |
M0 Kelet, 31. sz.-3. sz. főút
48,193-59,675 km |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
11,5 |
| M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
8,5 |
| M0 Gödöllői átkötés (M31) |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
12 |
| M0 Dél, M1-M5 között |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
3+1 |
30 |
| M0 Észak, M2-11. sz. út között |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
3 |
|
|
| (M0 Északi-híd) 10-es főút fejlesztése |
főút |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
M3 Polgár-Görbeháza
174,8-187,5 km |
autópálya |
2x2 |
12 |
|
|
|
|
|
|
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
37 |
|
|
M3 Görbeháza-Nyíregyháza
4. sz. főút-4911. sz. út |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
8 |
|
|
| Nyíregyháza elkerülő főút |
|
|
|
|
|
2x2 |
16 |
|
|
M30 („A”, „B”) Emőd-Miskolc
5,5-29,3 km |
autópálya |
2x2 |
24 |
|
|
|
|
|
|
M35 Görbeháza-Debrecen
0,0-36,0 km
(354. sz. útig) |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
36 |
|
|
M35 Görbeháza-Debrecen
354. sz. út-4. sz. útig |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
7 |
|
|
| Debrecen elkerülő főút |
főút |
|
|
|
|
2x2 |
4 |
|
|
M43 5. sz. út-Maroslele elkerülő
3,0-23 km |
autópálya |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
20 |
M43 Maroslele-Makó elkerülő
23-34,8 km
Makó elk. 4 km |
autóút |
|
|
|
|
|
|
2x1 |
15 |
M5 Kiskunfélegyháza-Szeged
113,5-159,2 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
45 |
|
|
M6 M0-Dunaújváros
0-60 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
60 |
|
|
M6 Szekszárd-Bóly
127-174 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
47 |
M6 Pécsi bekötés
0,0-55 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
|
|
2x2 |
55 |
M7 Zamárdi-Balatonszárszó
110,678-125,35 km
Kőröshegyi völgyhíd |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
14 |
|
|
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi
125,35-145,0 km |
autópálya |
|
|
2x2 |
19 |
|
|
|
|
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr
145,0-170,7 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
25 |
|
|
M7 Nagykanizsa-Becsehely
205,247-222,55 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
17 |
|
|
M7 Becsehely-Letenye
222,55-231,316 km
(M7/M70 csomópont közötti szakasz) |
autópálya |
2x2 |
9 |
|
|
|
|
|
|
M7 Letenye-országhatár
231,3-232,6 km |
autópálya |
|
|
|
|
2x2 |
1 |
|
|
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós
0,0-18,61 km |
autópályává fejleszthető autóút |
2x1 |
20 |
|
|
|
|
|
|
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár
18,61-19,76 km |
autópályává fejleszthető autóút |
|
|
|
|
2x1 |
1 |
|
|
M8 Dunaújvárosi híd
223,0-232,0 km |
|
|
|
|
|
2x2 |
|
|
|
Dunaújváros (M6)-Dunavecse
(51. sz. főút) közötti szakasz |
autópálya |
|
|
|
|
2 x |
9 |
|
|
M9 Szekszárdi Duna-híd (átadva),
51. sz. főút-54. sz. főút
20,6-30,4 km |
autóút |
|
|
|
|
2 x1 |
31 |
|
|
2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2003. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNYHEZ
A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz, autópálya
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
| 10. |
sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Szarvas-Tiszakürt közötti szakasz, autóút |
