Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.11.30. - 1996.06.30.
1996.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.01.31.
2002.02.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.02.28.
2003.03.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.11.19.
2006.11.20. - 2006.12.21.
2006.12.22. - 2006.12.22.
2006.12.23. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.01.27.
2007.01.28. - 2007.04.10.
2007.04.11. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.20.
2009.06.21. - 2009.06.29.
2009.06.30. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.11.05.
2009.11.06. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.01.
2010.01.02. - 2010.02.28.
2010.03.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.04.28.
2010.04.29. - 2010.08.10.
2010.08.11. - 2010.11.17.
2010.11.18. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.14.
2012.12.15. - 2012.12.29.
2012.12.30. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.11.20.
2014.11.21. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.04.21.
2015.04.22. - 2015.11.14.
2015.11.15. - 2015.12.13.
2015.12.14. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.12.21.
2016.12.22. - 2016.12.30.
2016.12.31. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.12.11.
2017.12.12. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.01.
2018.01.02. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.14.
2018.12.15. - 2018.12.24.
2018.12.25. - 2019.01.14.
2019.01.15. - 2019.04.25.
2019.04.26. - 2019.07.16.
2019.07.17. - 2019.07.24.
2019.07.25. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.07.21.
2020.07.22. - 2020.12.18.
2020.12.19. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.01.06.
2021.01.07. - 2021.01.21.
2021.01.22. - 2021.06.12.
2021.06.13. - 2021.06.27.
2021.06.28. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.12.17.
2021.12.18. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.01.26.
2022.01.27. - 2022.02.28.
2022.03.01. - 2022.05.24.
2022.05.25. - 2022.05.31.
2022.06.01. - 2022.10.31.
2022.11.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1995. évi XCVII. törvény

a légiközlekedésről

A Magyar Köztársaság légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedésnek és az azzal összefüggő egyéb tevékenységnek, a légiközlekedés biztonságának, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint a polgári és az állami légiközlekedés együttműködésének továbbfejlesztése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Magyarország légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedésnek és az azzal összefüggő egyéb tevékenységnek, a légiközlekedés biztonságának, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint a polgári és az állami légiközlekedés együttműködésének továbbfejlesztése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény hatálya a (2) bekezdésben említett kivételekkel
a) a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre;
a) Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre;
b) a magyar légi járművel (a továbbiakban: légi jármű) az ország határán kívül végzett légiközlekedésre;
c) a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a részt vevő személyekkel, a légi járművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra
terjed ki.
(2) A légi járművel a Magyar Köztársaság légterén kívül, illetve külföldi légi járművel a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre e törvény hatálya nem terjed ki abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
(2) A légi járművel Magyarország légterén kívül, illetve külföldi légi járművel Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre e törvény hatálya nem terjed ki abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi célú készültségi repüléseire.
(3) A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) e törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel együttesen alkalmazandó.

Légi szabadságjog

1/A. §   A légifuvarozó - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy eltérő viszonossági gyakorlat hiányában - jogosult utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő szállítására.

Az állam feladatai

2. §
(1) Az állam feladatai:
a) a légiközlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és a természetes környezet védelmével, valamint a gazdasági fejlődés igényeivel összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése, a légiközlekedést érintő állami feladatok végrehajtásának koordinálása;
c) a légiközlekedés hatósági feladatainak ellátása;
d) a nemzetközi kapcsolatokban a légiközlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;
e) a légiközlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;
e) a légiközleked,valamint ágazati irányításához szükséges adatgyűjt,valamint elrendel,valaminte;
f) a légiközlekedés rendészeti feladatainak ellátása;
g) a légiközlekedés védelmével összefüggő biztonsági feladatok meghatározása és a feladatok ellátásának koordinálása;
h) a honvédelemmel összefüggő légiközlekedési feladatok ellátása;
h) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő légiközlekedési feladatok ellátása;
i) országos légiforgalmi-irányító, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi-tájékoztató, légi navigációs és távközlési szolgálat fenntartása;
i) országos légiforgalmi-irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi-tájékoztató, légi navigációs és távközlési szolgálat fenntartása;
j) országos repülésmeteorológiai szolgálat fenntartása;
k) a bajba jutott légi járművek megsegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő kutató-, mentőszolgálat fenntartása;
k) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység elősegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő légi kutató-mentő szolgálat fenntartása;
l) az állami tulajdonú kereskedelmi repülőterek és a nem állami tulajdonú repülőterek létesítésének engedélyezése és szakmai felügyelete;
m) a légiforgalmi-irányító és repüléstájékoztató szakszemélyzet képzése, képzésének koordinálása;
m) a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet képzése, képzésének koordinálása;
m) a légiforgalmi irányító szakszemélyzet képzéséről való gondoskodás;
n) a légiközlekedéssel összefüggő tudományos kutatások koordinálása.
o) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése.
o) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében teljesítménytervek kidolgozása;
p) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése.
(2) Az (1) bekezdésnek
a) az a), a b), az e) és a g) pontjaiban említett feladatokat a Kormány;
b) a d), az l) és az n) pontjaiban felsorolt feladatokat, továbbá a c) pont szerinti polgári légiközlekedési hatósági feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
b) a d), az l) és az n) pontjaiban felsorolt feladatokat, továbbá a c) pont szerinti polgári légiközlekedési hatósági feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
b) a d), az l) és az n) pontjaiban felsorolt feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
b) a d), az l), az n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
b) a d) és a p) pontban meghatározott feladatot a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
c) a c) pontja szerinti katonai légügyi hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter,
c) a c) pontja szerinti katonai légügyi hatósági feladatokat a honvédelemért felelős miniszter,
d) az f) pontjában említett feladatot a belügyminiszter;
d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelmi miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével - a belügyminiszter;
d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelemért felelős miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével - a rendészetért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter;
d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelemért felelős miniszter által a légtér-szuverenitás védelme érdekében ellátott légvédelmi készenléti légtérfelügyelet kivételével - a rendészetért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter együttesen
e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelmi miniszter a miniszterrel együttesen;
e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel együttesen;
e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen;
f) az i) és az m) pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen;
f) az i) és az m) pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen;
g) a j) pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter együttesen;
g) a j) pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter együttesen;
h) a k) pontjában említett feladatot a belügyminiszter a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszterrel együttesen
h) a k) pontjában említett feladatot a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen
h) a k) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen
i) a c), az l), n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a légiközlekedési hatóság
látja el.
(3) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a légiközlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat. A kijelölt szervezet számára - a külön jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.
(4) A légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatottak képesítéseit és azok vizsgáztatói tanúsítását - megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által a közúti közlekedési, a hajózási, valamint a vasúti vizsgáztatásra kijelölt közlekedési vizsgaközpont (a továbbiakban: légiközlekedési vizsgaközpont) végzi.
(4a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a vizsgaközpont adatkérése alapján a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a vizsgán résztvevők, valamint a vizsgára jelentkezők természetes személyazonosító adatait.
(4b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a légiközlekedési hatóság adatkérése alapján a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartókról vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódóan a kérelmezők adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a résztvevők, valamint jelentkezők természetes személyazonosító adatait.

Hatósági jogkör

3. §
(1) A légiközlekedés hatósági feladatait a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv (a továbbiakban: légiközlekedési hatóság) látja el.
(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el.
(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el. A légiközlekedési hatóság az e törvényben, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátását az előírt feltételek teljesülése esetén minősített szervezetekre átruházhatja.
(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el. A légiközlekedési hatóság az e törvényben, a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátását az előírt feltételek teljesülése esetén minősített szervezetekre átruházhatja.
(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el. A légiközlekedési hatóság az e törvényben, a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátását az előírt feltételek teljesülése esetén minősített szervezetekre átruházhatja.
(1a) Az e §-ban meghatározott eljárások tekintetében sommás eljárásnak nincs helye.
(1b) Ha a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy tanúsítással kapcsolatos hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívása ellenére - a hatóság által előírt határidőn belül - adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a hatóság az engedélyt vagy tanúsítást felfüggesztheti az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig. Ha a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy tanúsítással kapcsolatos hivatalbóli eljárásban az ügyfél más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít, a hatóság - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl - az engedélyt vagy tanúsítást egytől három évig terjedő időtartamra felfüggesztheti. Az ügyfél mindkét esetben a felfüggesztett engedélyt vagy tanúsítást köteles a hatóság számára visszaszolgáltatni.
(1c) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban hiánypótlásra felhívásnak többször is helye van.
(1d) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
(1e) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.
(1f) A légiközlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a légiközlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(1g) A légiközlekedési hatóság gazdasági célú légiközlekedési tevékenység vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység ellenőrzésével összefüggő eljárásában - ha a tevékenység gazdasági feltételeire vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogsértésre utaló adat merült fel -, az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről az állami adó- és vámhatóság a légiközlekedési hatóság erre irányuló megkeresésére, a megkereséstől számított 15 napon belül adatot szolgáltat.
(2) Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai légügyi hatóság látja el.
(2) Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a katonai légügyi hatóság látja el.
(2) Az állami célú légiközlekedéssel összefüggő hatósági feladatokat a katonai légügyi hatóság látja el.
(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 45 nap.
(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 55 nap.
(2b) Az ügyintézési határidő 70 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) légi jármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légijármű üzembentartási engedély kiadása, módosítása,
c) az a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,
e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés-védelmi események kivizsgálása,
h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése.
(2b) Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) légijármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légi jármű üzembentartási engedély kiadása, módosítása,
c) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,
e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés-védelmi események kivizsgálása,
h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése,
i) légi járművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezet tanúsítása,
j) repülőtér üzembentartási engedélyének kiadása, módosítása,
k) a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
l) a légiközlekedés-védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása,
m) repülésbiztonsági szervezet engedélyezése.
n) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő repülésbiztonsági szervezet engedélyezése,
o) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
o) az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
p) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése.
q) a légiközlekedési szakszemélyzet repülőorvosi minősítésének másodlagos felülvizsgálati eljárása.
(2c) Az ügyintézési határidő 70 nap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.
(2c) Az ügyintézési határidő 90 nap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.
(2d) Az ügyintézési határidő 4 hónap
a) a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtérhasználók kiválasztására irányuló,
b) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,
c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló, valamint
c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,
d) repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban.
d) repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló, valamint
e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására irányuló hatósági eljárásokban.
(2d) Az ügyintézési határidő 150 nap
a) a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtérhasználók kiválasztására irányuló,
b) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,
c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,
c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez, vizsgáztatásához és értékeléséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,
d) repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló, valamint
e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására irányuló hatósági eljárásokban.
e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására irányuló, valamint hatósági eljárásokban.
e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló, valamint hatósági eljárásokban.
f) a repülés-egészségügyi központok engedélyeinek kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban,
g) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló hatósági eljárásokban,
h) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló hatósági eljárásokban,
i) az állami légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban,
j) állami légiközlekedési szakszemélyzet oktatására használt repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban.
(2e) Az ügyintézési határidő 45 nap a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban.
(2e) Az ügyintézési határidő 55 nap
a) a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban,
b) a légijármű-lajstromozási bizonyítvány kiállítására, módosítására irányuló,
c) a légi járművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló,
d) a repülőtérrend jóváhagyására irányuló,
e) a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyására irányuló, valamint
f) légiközlekedés védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban.
g) az állami légijármű nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásokban,
g) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásokban,
h) az állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló hatósági eljárásokban,
h) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló hatósági eljárásokban,
i) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban.
(2f) Az ügyintézési határidő 70 nap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági eljárásaiban:
a) állami légi jármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
a) állami légi jármű, pilóta nélküli állami légijármű, légijármű-berendezés és pilóta nélküli állami légijármű rendszer karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
c) az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
c) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
d) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
d) az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
(2g) A (2a) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2g) Az ügyintézési határidő 4 hónap a katonai légügyi hatóság légi kutató-mentő tevékenység engedélyezésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásában.
(2h) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó, szakhatósági állásfoglalást igénylő azon közigazgatási hatósági ügyben, amely nem tartozik a 3. §-ban felsorolt eljárások közé, az ügyintézési határidő 100 nap.
(2i) Nem nyilvános a katonai légügyi hatóság eljárásai során hozott véglegessé vált határozat.
(2j) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban 21 napon belül kell az eljárási cselekményt teljesíteni és a végzést meghozni.
(2k) A katonai légügyi hatóság eljárásai során a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2l) A külföldi állami légi jármű magyar légtérbe való be- és átrepülésének engedélyezésére irányuló eljárásban sommás eljárásnak nincs helye.
(2m) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban az ügyfél a kérelemhez 30 napnál régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást nem nyújthat be.
(2n) A katonai légügyi hatóság eljárásának költségeit kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél viseli.
(2o) A katonai légügyi hatóság eljárásában a tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított 365 napra szólhat. A katonai légügyi hatóság intézkedhet továbbá a tevékenység végzésének feltételhez kötéséről.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(3a) A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól mentesül a Magyar Honvédség.
(3a) A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól mentesül a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása alá tartozó, nem gazdasági társasági formában működő szervezet.
(3b) A katonai légügyi hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A katonai légügyi hatósági eljárási díj megfizetése alól mentesül:
a) a Magyar Állam;
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;
c) a Magyar Honvédség és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;
c) a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;
d) a határőrség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
d) a határőrség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
d) a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által - nemzetközi megállapodás alapján - bérelt, lízingelt légi járművek bérbeadója, lízingbeadója.
(4) A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül:
a) a Magyar Állam;
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;
c) a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;
d) a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt: rendőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem;
e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által - nemzetközi megállapodás alapján - bérelt, lízingelt légi járművek bérbeadója, lízingbeadója.
(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi.
3/A. §
(1) A légiközlekedési hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(1) Az illetékes légiközlekedési hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet
e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(1) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet,
e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(1) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet,
e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök
természetes személyazonosító és lakcím adatait, elérhetőségét, valamint egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(1) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet,
e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök
természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, valamint az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(1) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező természetes személyazonosító és lakcímadatait, állampolgárságára vonatkozó adatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, valamint a vizsgaeredményeket,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,
e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert szállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott beszállítójának természetes személyazonosító és lakcímadatait, gazdasági társaság esetén cégnevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, valamint képesítéseket
f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket
a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra és kórós szenvedélyre vonatkozó adatok kivételével az adatok hitelességének utólagos ellenőrzése, valamint nyilvántartás vezetése céljából kezelni.
(1) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező természetes személyazonosító és lakcímadatait, állampolgárságára vonatkozó adatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, valamint a vizsgaeredményeket,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,
e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert szállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott beszállítójának természetes személyazonosító és lakcímadatait, gazdasági társaság esetén cégnevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, valamint képesítéseket
f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket
a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra és kóros szenvedélyére vonatkozó adatok kivételével az adatok hitelességének utólagos ellenőrzése, valamint nyilvántartás vezetése céljából kezelni.
(1) A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a kérelmező vizsgázó vizsgaeredményeit,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,
e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert természetes személyszállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott természetes személy beszállítójának vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit,
f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
f) az eseti légtér kijelöléssel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező, a pilóta nélküli légijármű üzembentartó, a pilóta nélküli légijármű tulajdonos, a szakszemélyzet, a távoli pilóta és a segítő személy nevét, születési adatait, anyja nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatait), a kapcsolattartást biztosító e-mail-címét és telefonszámát, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
g) a nyilvános repülőrendezvény tervezéséért és végrehajtásáért felelős igazgatónak a tevékenység ellátásához szükséges képesítés igazolására szolgáló adatait,
h) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálata során a légiközlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, a repülőeseményben, illetve a légiközlekedési rendellenességben érintett személy személyes és egészségi állapotára vonatkozó adatokat, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolására, továbbá a szakszolgálat ellátására vonatkozó adatait, és a képesítéseit,
i) a vizsgáztatók tanúsításra irányuló hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit
a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli.
(1) A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a kérelmező vizsgázó vizsgaeredményeit,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,
e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert természetes személyszállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott természetes személy beszállítójának vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit,
f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
f) az eseti légtér kijelöléssel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező, a pilóta nélküli légijármű üzembentartó, a pilóta nélküli légijármű tulajdonos, a szakszemélyzet, a távoli pilóta és a segítő személy nevét, születési adatait, anyja nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatait), a kapcsolattartást biztosító e-mail-címét és telefonszámát, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
g) a nyilvános repülőrendezvény tervezéséért és végrehajtásáért felelős igazgatónak a tevékenység ellátásához szükséges képesítés igazolására szolgáló adatait,
h) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálata során a légiközlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, a repülőeseményben, illetve a légiközlekedési rendellenességben érintett személy személyes és egészségi állapotára vonatkozó adatokat, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolására, továbbá a szakszolgálat ellátására vonatkozó adatait, és a képesítéseit,
i) a vizsgáztatók tanúsításra irányuló hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit
a légiközlekedés biztonsága, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli.
(1a) A távoli pilóták képzésére jogosult szervezet a képzésre jelentkező személy természetes személyazonosító adatait a képzésre jelentkezéstől a képzés befejezését követően öt évig kezelheti. A távoli pilóták vizsgáztatására kijelölt szervezet jogosult a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, valamint abban az esetben, ha a vizsgára jelentkezésnek az feltétele, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - a kompetenciatanúsítvány időbeli hatályának megszűnését követő öt évig nyilvántartani.
(2) A légiközlekedési hatóság az általa tanúsított vizsgáztatókról vezetett nyilvántartását honlapján közzéteszi. A nyilvántartás az engedélyben foglalt adatokat és a vizsgáztató elérhetőségeit tartalmazza azokkal a feladatkörökkel, amelyre tanúsítást kaptak.
(3) A légiközlekedési hatóság a légijármű lajstrom vezetésével összefüggésben a tulajdon védelméhez, a légiközlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése érdekében a légijármű lajstromba történő felvételre irányuló eljárás kezdetétől a légijármű lajstromból való törlésétől számított három évig kezeli a légijármű tulajdonosának, és a légijármű üzembentartójának természetes személyazonosító adatait.
(4) A légiközlekedési hatóság a repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartók nyilvántartásának vezetésével, valamint a repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókkal kapcsolatos hatósági eljárásokkal összefüggésben a légiközlekedés biztonságának elősegítése, a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása, a bűnüldözési tevékenységek és a hatósági felügyeleti eljárások elősegítése érdekében,
a) a pilóta nélküli légijármű üzembentartó, a pilóta nélküli légijármű tulajdonos, a szakszemélyzet és a távoli pilóta, a repülőeszköz tulajdonos, repülőeszköz üzembentartó
aa) személyazonosító adatait,
b) lakcímét,
b) a pilóta, a távoli pilóta tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
c) a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet telefonszámát,
d) a könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványban megnevezett felelős pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartót segítő személy természetes személyazonosító adatait, és
e) az UAS-műveletek engedélyeztetéséért felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét jogosult hatósági eljárás esetén, a döntés véglegessé válásának időpontjától számított öt évig, nyilvántartás esetén a nyilvántartásból való törléstől számított öt évig kezelni.
(2) A légiközlekedési hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.
(2) Az illetékes légiközlekedési hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.
(2) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére - annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező - a Magyar Honvédség személyi állománya kivételével - a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére - annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező - a Magyar Honvédség személyi állománya kivételével - a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére - annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére.
(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű-e, a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint hogy kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését bíróság elrendelte-e.
(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógykezelését. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű-e, a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint hogy kényszergyógykezelését bíróság elrendelte-e.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság
a) a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem engedélyezési eljárásának befejezéséig vagy
b) a hatósági ellenőrzés időtartamára
kezeli.
(5) A légiközlekedési hatóság jogosult a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK rendelet) 4. cikke f) pontjának végrehajtásával összefüggésben a légifuvarozó tulajdonosának és a légifuvarozó tényleges irányítását vagy ellenőrzését gyakorló személynek a személyes adatait és állampolgárságára vonatkozó adatát kezelni.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli. A katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés szerint kezelt, a légiközlekedési hatóság az (1), a (3), valamint a (4) bekezdés alapján kezelt személyes adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(7) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére.
(8) A védelmi oktató és védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a légiközlekedési hatóság a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet Melléklet 11.1.3. pont b) alpontja alapján a kérelmezőnek a bűnügyi nyilvántartásból megkért adatait a kijelölés jóváhagyása iránti kérelem jóváhagyási eljárásának befejezéséig kezeli.
(8) A védelmi oktató és védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a légiközlekedési hatóság a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 11.1.3. pont b) alpontja alapján a kérelmezőnek a bűnügyi nyilvántartásból megkért adatait a kijelölés jóváhagyása iránti kérelem jóváhagyási eljárásának befejezéséig kezeli.
(9) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggésben, a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezeli.
(9) A pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárással összefüggésben az eljáró hatóság a pilóta nélküli légijárművet használatba adó üzembentartó és a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő, valamint távoli pilóta természetes személy esetén a személyazonosító adataira, lakcímére, jogi személy esetén annak megnevezésére, székhelyére vonatkozó adatokat az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől kezeli a döntés véglegessé válásától számított öt év elteltéig.
(10) A légiközlekedési vizsgaközpont az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben jogosult a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait kezelni és ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - uniós jogi aktus vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - nyilvántartani a vizsga teljesítését követő 40 évig.
3/B. §
(1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légi járművet (a továbbiakban: külföldi légi jármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni.
(1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít.
(1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét Magyarország területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légi jármű vagy annak személyzete nem felel meg a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek, arról a lajstromozó államot értesíti.
(2) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancsnokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának és az érintett külföldi állam légiközlekedési hatóságának.
(3) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.
(3) A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, valamint - kérésükre - az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.
(3) A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, valamint - kérésükre - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.
(4) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légi jármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légi jármű további repülését megtiltja, a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig.
(4) Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Unió valamennyi tagállama légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.
(4) Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamennyi állam légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.
(5) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.
(6) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését azonnali hatállyal megtiltja a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet, valamint a légijármű üzemben tartójának és lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát.
(7) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használhatja fel. A légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem tartalmazhatja.
(8) A légiközlekedési hatóság az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam légiközlekedési hatóságától kapott információkat, a külföldi légijárművel kapcsolatban összegyűjtött, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat és a jelentést - a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben szereplő kivétellel - csak az Európai Bizottságnak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságának továbbíthatja.
3/C. §
(1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légi járművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromba vett légi jármű tulajdonosát és bérlőjét megilletik.
(1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromba vett légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.
(1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, Magyarország Állami Légijármű Lajstromba vett légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.
(1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, Magyarország Légijármű Lajstromába vett légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.
(2) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légi járművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légi jármű tulajdonosát és üzemben tartóját megilletik.
(2) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légijárművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.
(3) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet észlelése esetén a légiforgalmi szolgálatokra és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett szervezetekre vonatkozóan légiforgalmi biztonsági határozatot bocsát ki.
(3) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a repülés biztonságát veszélyeztető helyzet észlelése esetén a léginavigációs szolgáltatókra és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2005. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett szervezetekre vonatkozóan léginavigációs biztonsági határozatot bocsát ki.
(4) A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés védelmi határozatot bocsáthat ki.
(4) A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal, valamint az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot bocsáthat ki.
(5) A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van.
(5) A légiközlekedési hatóság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatot ad ki, ha az engedélyes bejelentése alapján, vagy ha eljárása során hivatalból észleli, hogy az eszköz, berendezés, alkatrész vagy eljárás hibája következtében a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet áll fenn.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait - a határozat közlésétől számított egy éven túl is - megfelelően módosítja vagy visszavonja.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat az alábbiakat is tartalmazza:
a) a biztonságot veszélyeztető helyzet megjelölése,
b) az érintett eszköz, berendezés, alkatrész vagy eljárás megjelölése,
c) a szükséges intézkedések és azok indokolása,
d) a szükséges intézkedések végrehajtásának határideje.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján és a közlekedésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján, a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(7) A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van.
(7) A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(8) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozattal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.
(8) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait - a határozat közlésétől számított egy éven túl is - megfelelően módosítja vagy visszavonja.
(8) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve közigazgatási per eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait megfelelően módosítja vagy visszavonja.
(9) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján, a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, valamint az (1) bekezdés szerinti határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek tájékoztatás céljából megküldi.
(9) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi, valamint az (1) bekezdés szerinti határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek tájékoztatás céljából megküldi.
(10) A légiközlekedési hatóság honlapján
a) közzéteszi légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket;
b) közzéteszi a légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz;
c) közzéteszi az Lt. 51. §-ában meghatározott a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeket.
(10) A légiközlekedési hatóság meghatározza és honlapján közzéteszi azokat az általa készített kérelem- formanyomtatványokat és kitöltési útmutatókat, amelyeket az eljárás indításához az ügyfél használni köteles, továbbá
a) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő,
b) a nemzeti szabályozás alá tartozó polgári légiközlekedési területre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő, jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő általános és egyedi jellegű, e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe veendő,
c) a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO-dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények e törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendelet alapján figyelembe veendő részét tartalmazó - jogszabály által meghatározott módon kiadott - dokumentumokat.
(11) A légiközlekedési hatóság e törvény alapján meghatározott feltételek jogszerű teljesítése, valamint a repülésbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében teljesíti jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
(12) A légiközlekedési hatósági eljárásban részt vevők a (10) bekezdésben meghatározott, a légiközlekedési hatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett - a jogszabályokkal összhangban kialakított - műszaki és szakmai követelményeket betartva kötelesek eljárni.
(10) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozattal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.
3/D. §   A légiközlekedési hatóság, valamint a katonai légügyi hatóság központi szerve által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevője a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 30 napon belül kezdeményezheti.
3/D. §
(1) A következő ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani:
a) légijármű lajstromba vétele,
b) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légijármű és légijármű komponens karbantartó szervezetek jóváhagyása,
c) légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása,
d) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
e) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása,
f) légijármű típusalkalmassági vizsgálata,
g) légijármű légialkalmassági felülvizsgálata,
h) légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése,
i) szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, hatályának meghosszabbítása,
j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
k) üzemben tartók műszaki dokumentációjának jóváhagyása,
l) földi kiszolgálási engedély kiadása,
m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,
n) repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása,
o) zajgátló védőövezet kijelölése,
p) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása.
(2) A légiközlekedési hatóságnak a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.
3/E. §
(1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi légijármű felett a hatósági felügyelet átvételére, amennyiben a külföldi légijárművet a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a lajstromozó állam légiközlekedési hatóságával megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.
(2) A légiközlekedési hatóság jogosult a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átadására, amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.
(2) A légiközlekedési hatóság jogosult Magyarország Állami Légijármű Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átadására, amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.
(2) A légiközlekedési hatóság jogosult Magyarország Légijármű Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átadására, amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.
3/F. §
(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi:
a) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
b) a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakását, tárolását, kivéve a légi jármű fedélzetére történő átrakást.
(2) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz.
(3) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki.
(5) Állami légijármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a katonai légügyi hatóság, a légijármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és - honvédelmi érintettség esetén - a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős szervezetének képviselője jogosult.
(5) Állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a katonai légügyi hatóság, a légijármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és - honvédelmi érintettség esetén - a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős szervezetének képviselője jogosult.
3/G. §   A légiközlekedésben a Kormány rendeletében meghatározott vonatkoztatási rendszereket kell alkalmazni.

A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával kapcsolatos hatósági eljárás

3/H. §   A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
3/I. §   A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR LÉGTÉR

A magyar légtér

4. §
(1) A magyar légtér az országhatár által körbezárt terület feletti légtérnek a légiközlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.
(2) A Magyar Köztársaságot a magyar légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.
4. §   A magyar légtérben az állam léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el.
4. §   A magyar légtérben az állam - a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el.
5. §   A miniszter a honvédelmi miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel is - együttesen rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.
5. §   A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - együttesen rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.
5. §
(1) A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.
(1) A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában és a h) pontban említett környezetvédelmi érdekből korlátozott légtér esetében a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtér-szuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el;
g) azt a részét, ahol pilóta nélküli légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijárművek használata, a légtérrel érintett területen található létesítmény jellege vagy az ott folytatott tevékenység jellege miatt tilos;
h) azt a részét, amely a pilóta nélküli légijárművek használatára korlátozottan vehető igénybe közbiztonsági, nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, repülésbiztonsági, környezetvédelmi érdekekből vagy a magánélethez való jog védelme érdekében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti korlátozott légtérnek a környezet védelme érdekében történő kijelölésére a környezetvédelemért felelős miniszter a miniszternek javaslatot tehet.
(3) A magyar légtér - a pilóta nélküli játék légijármű kivételével - pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a magyar légtérben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy közszolgálati médiaszolgáltatási feladatai ellátása érdekében működtetett pilóta nélküli légijármű lakott terület felett eseti légtér kijelölése nélkül jogosult UAS-műveletet végrehajtani, továbbá a környezetvédelmi érdekből korlátozott légtérben is UAS-műveletet végrehajtani, a kormányhivatal előzetes tájékoztatása mellett.

A magyar légtér igénybevétele

6. §
(1) A magyar légteret az a légi jármű veheti igénybe,
a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá
b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.
b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijárművezető-növendék által vezetett légi járműre.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijárművezető-növendék által vezetett légijárműre, valamint az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedély megszerzésére, megújítására irányuló képzés, vagy típus átképzés alatt álló személy által vezetett állami légijárműre.
(3) Külföldi polgári légi jármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével veheti igénybe.
(3) Külföldi polgári légi jármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság egyedi repülési engedélyével veheti igénybe.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre a légvédelmi készenléti repüléshez.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, vagy a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Az ellenőrzött légtérbe való berepüléshez nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre a légvédelmi készenléti valós repülés esetében. A pilóta nélküli légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő repüléshez a pilóta nélküli légijárművekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, vagy a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Az ellenőrzött légtérbe való berepüléshez légvédelmi készenléti valós repülés esetében nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre. Pilóta nélküli légijárművel, valamint pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő UAS-művelet esetén a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet a feltételek meghatározása mellett felmentést adhat a légiforgalmi irányítói engedély megkérése alól.
(5) A magyar légtérben a pilóta nélküli légijármű-rendszerek távirányításához szükséges berendezést és a pilóta nélküli légijárműre rögzített hasznos teher vagy bármilyen eszköz adatkommunikációjához szükséges berendezést üzemeltetni a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló rendeletének megfelelően lehet.
(6) A magyar légtér pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel jogszerűen végrehajtott UAS-műveletre - ide nem értve a zárt térben az ingatlan tulajdonosának vagy használójának jóváhagyásával végrehajtott UAS-műveletet - a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás kormányrendeletben meghatározott használatával vehető igénybe.
(5) Az illetékes légiközlekedési hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz.
(5) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz.
(5) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.
7. §   Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez a légiközlekedési hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium illetékes hatóságaival egyetértésben ad hozzájárulást.
7. §
(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez a légiközlekedési hatóság - a Külügyminisztérium, a katonai légügyi hatóság, továbbá a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával - ad engedélyt.
(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság a Külügyminisztérium, a katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt.
(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt.
(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A külpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén a kérelmet továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.
(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A külpolitikáért felelős miniszter a kérelmet a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.
(1a) A légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, továbbá a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával engedélyezi a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését.
(1a) A légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, továbbá a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben megjelölt polgári és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hozzájárulásával engedélyezi a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését.
(1b) A légiközlekedési hatóság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2) A külföldi állami légi jármű számára kibocsátott egyszeri vagy többszöri be-, illetve átrepülési engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályban előírt más engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.
(2a) Az Alaptörvény 47. cikke szerinti csapatmozgások esetén a diplomáciai kérelem alóli mentesség nem mentesít a csapatmozgásra vonatkozó közjogi engedély alól. A diplomáciai kérelem alóli mentességgel rendelkező államok ilyen esetben megfelelő időben kötelesek engedélyt kérni.
(3) NATO tagország, valamint az Európai Unió tagállama állami légi járművének a magyar légtérbe való belépéséhez nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott engedély kérése. A NATO tagállam, valamint az Európai Unió tagállama állami légi járművének a magyar légtérbe való belépése a nemzetközi előírásoknak megfelelő repülési terv benyújtásával történik.
(4) A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő külföldi állami légi járműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését - a Kormány előzetes döntése alapján - a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes Tábornoka engedélyezi.
(4) A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő külföldi állami légi járműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését - a Kormány előzetes döntése alapján - a Magyar Honvédség Légierő Ügyeletes Parancsnoka engedélyezi.
8. §   A magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
9. §
(1) A magyar légtér igénybevételéért díjat kell fizetni.
(2) A légtér igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
(2) A légtér igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjra vonatkozó, 60 napnál régebbi, lejárt követelés esetén a díj fizetésére kötelezettel szemben a légiforgalmi szolgáltatás megtagadható.

A magyar légtér jogosulatlan igénybevétele

10. §
(1) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend és a közbiztonság érdekében azonosítás céljából bármely légi jármű feltartóztatható, és meghatározott esetben leszállásra szólítható fel.
(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban polgári légi jármű ellen nem alkalmazható fegyver és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.
(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.
(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.
(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 102. § (3) és (9) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.
(2a) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend, a repülésbiztonság és a közbiztonság érdekében, az arra jogosított szervezetek a pilóta nélküli légijárműveket detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják és jogszabályban meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik a frekvenciahasználatra vonatkozó szabályok betartásával.
(2b) A feltartóztatott pilóta nélküli légijárműnek a leszállásra való felszólítást, jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő pilóta nélküli légijárművet a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben foglalt esetekben földre lehet kényszeríteni.
(3) Ha külföldi állami légi jármű engedély nélkül repül be a magyar légtérbe, illetve a magyar légteret jogosulatlanul használja és a leszállásra utasító felszólításnak, jelzésnek nem tesz eleget, akkor a nemzetközi jogban elfogadott eszközök (pl. állami légi jármű által leszállásra kényszerítés) alkalmazhatók.
(4) A légiközlekedési hatóság döntése alapján köteles a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásával kapcsolatosan keletkezett költségeknek a Magyar Honvédség részére történő megtérítésére az, aki felróható magatartásával a riasztást eredményező eseményt okozta.
11. §   A 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén a követendő eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

HARMADIK RÉSZ
A LÉGIKÖZLEKEDÉS

I. FEJEZET
A LÉGI JÁRMŰ NYILVÁNTARTÁSA ÉS AZONOSÍTÓ JELZÉSEI

A légi jármű lajstrom

12. §
(1) A magyar polgári légi jármű - a jogszabályban légi járműnek minősített repülőmodell, az ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság a Magyar Köztársaság Állami Légi jármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.
(1) A magyar polgári légi jármű - a jogszabályban légi járműnek minősített repülőmodell, az ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Állami Légi jármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.
(1) A magyar polgári légijármű - a repülőmodell, a pilóta nélküli légijármű és a repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.
(1) A magyar polgári légijármű - a pilóta nélküli légijármű és a repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.
(2) A magyar állami légi járművet a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.
(2) A magyar állami légijárművet, a pilóta nélküli állami légijárművet és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli légijármű üzembentartóját a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.
(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légi jármű magyar légi járműnek minősül.
(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, továbbá az egyéb jogokat és kötelességeket.
(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.
(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, ,valamint a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.
(5) A lajstromozásra kötelezett légi jármű üzemben tartója telephelyként a Magyar Köztársaság területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légi jármű üzemben tartását végzi, vagy szervezi.
(5) A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója, a 19. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a légijármű tulajdonosa üzemeltetési bázisként a Magyar Köztársaság területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi vagy szervezi.
(5) A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója, a 19. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a légijármű tulajdonosa üzemeltetési bázisként Magyarország területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi vagy szervezi.
(6) A lajstromba vett légi járműre - a lajstromba történt bejegyzéssel - jelzálogot lehet alapítani.
(7) A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást (kivonatot) ad.
13. §
(1) A lajstromba - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - fel kell venni a magyar jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező magyar gazdasági társaság és a magyar állampolgár tulajdonában (üzemeltetésében) levő, biztonságos repülésre alkalmas polgári légi járművet, amely más állam légi jármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - külföldről történő behozatal esetén - az illetékes magyar vámhivatal vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a lajstromba felvehető továbbá:
a) a magyar légiközlekedési hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező magyar jogi személyiségű vállalkozó által külföldről bérelt légi jármű, ha annak tulajdonosa ez ellen nem emel kifogást, és a légi jármű eredeti lajstromozó állama a lajstromozó állam jogait és kötelességeit részben vagy egészében a Magyar Köztársaságnak átengedi;
b) a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok vagy magyarországi telephellyel rendelkező, külföldi tulajdonban levő jogi személyek által üzemben tartott légi járművek.
13. §   A légiközlekedési hatóság a lajstromba felveszi a biztonságos repülésre alkalmas polgári légijárművet, amely más állam légijármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - az Európai Gazdasági Térség területén kívülről történő behozatal esetén - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állami vámhatóság vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik. Bérelt légijármű lajstromba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a lajstromba vételhez.
14. §
(1) A légi járművet a lajstromból törölni kell, ha
a) a tulajdonos a törlést kérte;
b) az üzemben tartását végleg megszüntették;
c) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált;
d) megsemmisült;
e) állandóan külföldön tartják üzemben és nem lehetséges a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete.
(2) Nem törölhető a légi jármű a lajstromból mindaddig, amíg a bejegyzett jogok valamely jogosultjának kiegyenlítetlen követelése áll fenn, vagy a törléshez nem járult hozzá.
(2) Nem törölhető a légijármű a lajstromból mindaddig, amíg a bejegyzett jog jogosultjának kiegyenlítetlen követelése áll fenn, kivéve, ha a jogosult a légijármű lajstromból való törléséhez hozzájárul.
15. §
(1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
15/A. §   A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.
15/A. §   A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.
15/A. §   A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.

A légi jármű felségjele és lajstromjele

16. §
(1) A polgári légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés és a HA betűcsoport.
(2) A lajstromba vett légi járművön - külön jogszabályban meghatározott módon - fel kell tüntetni a felségjelet és a lajstromjelet.
17. §
(1) A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról.
(2) A repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer - a pilóta nélküli játék légijármű kivételével - akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette.
(3) Bérelt pilóta nélküli légijármű-rendszer és repülőeszköz nyilvántartásba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a nyilvántartásba vételhez.
(4) A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása - a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - tartalmazza
a) a természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személyazonosító adatait, a lakcímét,
b) a jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
c) a tulajdonos e-mail-címét, telefonszámát, jogi személy esetén a kapcsolattartó e-mail címét és telefonszámát,
d) a pilóta nélküli légijármű gyártójának nevét,
e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát, sorozatszámát, valamint
e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát - a saját építésű pilóta nélküli légijárművek kivételével - a sorozatszámát, valamint
f) a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási jelet.
(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) A légiközlekedési hatóság a pilóta nélküli légijármű-rendszert a tulajdonos kérésére törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzemben tartását végleg megszüntették;
b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált; vagy
c) megsemmisült.
(7) Az (eU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartóinak nyilvántartása tartalmazza
a) a természetes személy üzembentartó esetén az üzembentartó természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét,
b) a jogi személy üzembentartó esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
c) az üzembentartó e-mail-címét, telefonszámát, jogi személy esetén a kapcsolattartó e-mail-címét és telefonszámát,
d) - amennyiben azt jogszabály előírja - a kötelező felelősségbiztosítási kötvény számát,
e) a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási számot, valamint
f) az (eU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 14. cikk (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti nyilatkozatokat.
(8) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás a (7) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója és tulajdonosa nem azonos, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója a légiközlekedési hatóság részére bejelenti az általa üzemben tartott pilóta nélküli légijármű nyilvántartási jelét.
(10) A pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartót a légiközlekedési hatóság törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzembentartó kéri, vagy
b) az üzembentartó meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
(11) A (4) és (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt az UAS-műveletek megkezdését megelőzően legalább tíz nappal kell kérelmezni.
(12) A tulajdonos a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartó pedig a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül bejelenti a légiközlekedési hatóság részére.
(13) A repülőeszköz-nyilvántartás - a repülőeszközök jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a repülőeszköz fajtáját,
b) a repülőeszköz azonosító jelét,
c) a repülőeszköz gyártmányát, típusát, altípusát, a méretét,
d) a repülőeszköz gyártási számát,
e) a repülőeszköz gyártása évét,
f) a repülőeszköz megfelelőségi tanúsítványa, vagy a korlátozott megfelelőségi tanúsítványa minősítését, kiadásának dátumát, valamint a megfelelőségi tanúsítvány időbeli hatályának dátumát,
g) a repülőeszköz törzskönyvi számát,
h) természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcímét,
i) jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
j) természetes személy üzembentartó esetén az üzembentartó természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcímét,
k) jogi személy üzembentartó esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét.
(14) A (13) bekezdés szerinti nyilvántartás a (13) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(15) A légiközlekedési hatóság a repülőeszközt a tulajdonos kérésére törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzemben tartását végleg megszüntették;
b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált; vagy
c) megsemmisült.
(16) A repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartók nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(17) A légiközlekedési hatóság az ügyfél kérelmére a pilóta nélküli légijármű-rendszer nyilvántartásba vételéről a (4) bekezdés szerinti, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek üzembentartói nyilvántartásba vételéről pedig a (7) bekezdésben meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az ügyfél az igazolásért igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(18) A légiközlekedési hatóság a nyilvántartásba vételről az ügyfél erre irányuló kérelme és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében a (13) bekezdésben szereplő adatokkal megegyező tartalommal igazolást állít ki a tulajdonos és a tanúsító szervezet részére.
(19) A nyilvántartásba vett pilóta nélküli légijárművön az üzembentartó nyilvántartási száma mellett jól látható módon fel kell tüntetni az eszköz nyilvántartási jelét is.

A légi jármű nyilvántartás

17. §
(1) A lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről [12. § (1) bekezdés] a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.
(1) A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.
(2) A légiközlekedési hatóság a bejegyzésről kérelemre igazolást ad.
17/A. §   A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről vezetett nyilvántartásból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.
17/A. §   A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről vezetett nyilvántartásból a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.
17/A. §   A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.
17/A. §   A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.

Az állami légi jármű nyilvántartása és jelzései

18. §
(1) Az állami légi jármű nyilvántartásának szabályait és jelzéseit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(1) Az állami légi jármű nyilvántartásának szabályait és jelzéseit a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(1) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken alacsony láthatóságú felségjel felfesthető. Az állami légijármű jelzéseinek részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.
(1) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken alacsony láthatóságú felségjel felfesthető. Az állami légijármű jelzéseinek részletes szabályait Kormány rendeletben szabályozza.
(2) A magyar állami légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés.
(2) A magyar állami légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelmi miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légi járműveken az alacsony láthatóságú felségjel felfestését.
(2) A magyar állami légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelemért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légi járműveken az alacsony láthatóságú felségjel felfestését.
(2) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(2) Az állami légi jármű nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

II. FEJEZET
ENGEDÉLYEK ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az üzemben tartási engedély

19. §
(1) Üzemben tartási engedély szükséges
a) a (2) bekezdésben említett kivétellel a polgári légi jármű,
a) a gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző lajstromozásra kötelezett légijármű,
b) a repülőtér,
c) a földön telepített léginavigációs berendezés
c) a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés
üzemben tartásához.
(2) Nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légi jármű üzemben tartásához.
(2) Nem kell üzemben tartási engedély az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartásához.
(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság - ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, akkor a hírközlési hatósággal egyetértésben - adja ki.
(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a hírközlési hatósággal egyetértésben - a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - adja ki.
(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal magában, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a hírközlési hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén adja ki.
(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal magában, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén adja ki.
(4) Az állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai repülések céljaira földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(4) Az állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai repülések céljaira légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(4) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér, valamint a közös felhasználású repülőtér és az állami repülések céljaira légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(5) Ha az üzemben tartó az engedélyben és a jogszabályban előírt feltételeket súlyosan vagy tartósan megszegi, akkor az üzemben tartási engedélyt a kiadó hatóság felfüggeszti, vagy visszavonja.
(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6) Az üzemben tartás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) A légiközlekedési hatóság a kiadott üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:
a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét és bázishelyét,
b) az engedélyezett légiközlekedési tevékenység megnevezését,
c) az engedélyezett légijármű-típus megnevezését,
d) az engedélyezett légijármű lajstromjelét, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik,
e) annak a földrajzi területnek a megjelölését, ahol az üzemben tartás végezhető,
f) a repülés végrehajtásának kiegészítő feltételeit,
g) az üzemben tartási engedély érvényességi idejét.
g) az üzemben tartási engedély időbeli hatályát.
(7a) Az üzemben tartási engedélyekről vezetett nyilvántartás a (7) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a (7) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8) A polgári légiközlekedés tekintetében az üzemben tartás feltételeit az (1) bekezdés a) és c) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter állapítja meg.
(9) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeit a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítja meg.

Különleges engedélyek

20. §
(1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.
(1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.
(1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a hírközlési hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóság engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.
(1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóság engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.
(1) A légijárművön, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során fedélzeti rádióberendezés üzemeltetéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság külön jogszabály alapján kiadott egyedi engedélye szükséges.
(2) Veszélyes áru, valamint a légi forgalomban részt vevő polgári légi járművön hadianyag és hadifelszerelés jogszabályban meghatározott engedéllyel továbbítható.
(2) Veszélyes áru, valamint a légi forgalomban részt vevő polgári légi járművön hadianyag és hadifelszerelés a Kormány által rendeletben meghatározott engedéllyel továbbítható.
(3) Polgári légi járműből mérőkamerás fénykép vagy képrögzítő felvétel készítéséhez, távérzékeléshez, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához jogszabályban meghatározott engedély szükséges.
(3) Polgári légi járműből mérőkamerás fénykép vagy képrögzítő felvétel készítéséhez, távérzékeléshez, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által együttes rendeletben meghatározott engedély szükséges.
(3) Veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatása és vizsgáztatása a Kormány rendeletében meghatározott engedéllyel végezhető.
(4) Légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához - a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szórótevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott engedélye szükséges.
(4) Légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(5) Légijárműből végzett légi távérzékelés végrehajtásához a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély szükséges.
(6) A veszélyes áru légi úton történő továbbítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezését, illetve a veszélyes áru légi úton történő továbbítását a földi kiszolgáló szervezet, annak hiányában a feladó vagy a repülőtér üzemben tartója, a veszélyes áruk légi szállításának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait megállapító jogszabályban meghatározottak szerint köteles bejelenteni a katasztrófavédelmi szerv részére.
20/A. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a légiközlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát
a) polgári célú légiközlekedéssel összefüggő szakértői tevékenység esetén a légiközlekedési hatóságnak,
b) állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos szakértői tevékenység esetén a katonai légügyi hatóságnak, vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara)
bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult - (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult - a (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét a szakértői tevékenység végzésére jogosult által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot és iskolai végzettségét.
(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban légiközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
(5) A légiközlekedési hatóság vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
20/B. §
(1) A 20. § (3) és (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(1) A 20. § (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(2) A 22. §-t, a 29. §-t, a 30. §-t és a 34. §-t a légiközlekedési tevékenységnek és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(3) A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.
(3) A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.
21. §   Állami jármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
21. §   Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulását követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
21. §   Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulása után a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
21. §   Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
21. §   Állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

III. FEJEZET
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ÉS A LÉGIKÖZLEKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK

III. FEJEZET
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI, VALAMINT A LÉGIKÖZLEKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az engedély

22. §   Gazdasági célú légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység a légiközlekedési hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
22. §   Légiközlekedés, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h) alpontjában meghatározott tevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak, a bajbajutott vagy eltűnt légi jármű megsegítésére irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
23/C. §
(1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) részére az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az engedélyező hatóság részére - annak az engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés a (2) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(2) Az engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e és légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3) Az engedélyező hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) az engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
22. §   Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
22. §   Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
22. §   Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pont e) és h) alpontjában, valamint a 12. pont e) és g) alpontjában meghatározott tevékenység kivételével, továbbá a 19. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, a 29. §-ban, a 30. §-ban és a 34. §-ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
22. §
(1) Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a 29. §-ban, a 30. §-ban és a 34. §-ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóság, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés a katonai légügyi hatóság engedélyével folytatható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szükséges engedély
a) a (3) bekezdésben,
b) a 71. § 10. pont e) és h) alpontjaiban, valamint
c) a 71. § 12. pont g) alpontjában meghatározott tevékenység folytatásához.
(3) Pilóta nélküli légijárművel légiközlekedési tevékenység - a 71. § 10. pont e) alpontjában meghatározott kivétellel - légiközlekedési hatósághoz tett, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott előzetes bejelentést követően folytatható.
(3a) A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti bejelentő hatóság és piacfelügyeleti hatóság Magyarországon a légiközlekedési hatóság.
(4) A 71. § 10. pont b) alpontjában szereplő légiközlekedési tevékenység a légiközlekedési hatósághoz tett, előzetes bejelentést követően folytatható. A 965/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott követelményrendszert a légiközlekedési hatóság ellenőrzi.
23. §
(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha
a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;
b) az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványát megkapta, illetve a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe bejegyezték;
c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légi járművel), továbbá légi személyszállítás és légi árufuvarozás esetén repülőtér-használat jogával rendelkezik;
c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légi járművel), továbbá gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel (Air Operator’s Certificate) rendelkezik;
d) a vállalkozás működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési vagy azzal összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légi járművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.
e) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a tevékenység első két évére vonatkozó üzleti tervvel rendelkezik, és eleget tesz a pénzügyi adatszolgáltatás külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének (pénzügyi teljesítőképesség);
f) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzése esetén a jó hírnévre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti.
(2) Magyarországon székhellyel nem rendelkező külföldi vállalkozó légiközlekedési és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.
(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg.
23. §
(1) A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha
a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;
b) az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványát megkapta, illetve a gazdálkodó szervezetet a bíróság, illetve a cégbíróság bejegyezte;
c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel rendelkezik;
d) a gazdálkodó szervezet működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légijárművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.
e) nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya alatt.
(1) A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy - a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett gazdálkodó szervezet kaphat, ha
a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;
a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;
b) önálló vállalkozó esetén, büntetlen előéletű és nem áll büntetőeljárás, illetve a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;
c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel rendelkezik;
d) a gazdálkodó szervezet működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légijárművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.
(2) Magyarországon székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.
(2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.
(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható.
(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), államtitoksértés (Btk. 221. §), szolgálati titoksértés (Btk. 222. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (Btk. 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (Btk. 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll és vissza kell vonni, ha bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik vagy légiközlekedési, vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt
a) fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó
aa) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,
ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §),
ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §),
ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §)
ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §)
ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §)
ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §)
elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) vissza kell vonni, ha az önálló vállalkozó
ba) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, illetve
bb) a légiközlekedési vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban és a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, a Tanács 2407/92/EGK rendeletében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az 1008/2008/EK rendeletben és az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 22. § szerinti engedélyt a gazdálkodó szervezet abban az esetben kaphatja meg, ha központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található.
(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban és a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-ai 2407/92/EGK tanácsi rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A lajstromban szereplő légijárművel az Európai Unió tagállamain kívüli államban folytatott gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre az (5) bekezdésben foglaltakat annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(6) A lajstromban szereplő légijárművel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon kívüli államban folytatott gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre az (5) bekezdésben foglaltakat annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
23/A. §
(1) Az illetékes vámhatóság a légijárat által fuvarozott áru (a továbbiakban: légiáru) ellenőrzése, vámkezelése, illetve a légijáratot teljesítő jármű határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a légiárut fuvarozó gazdálkodó szervezet jogosult-e a fuvarokmányon megjelölt rendeltetési helyre történő légi árufuvarozásra.
(2) Amennyiben a be-, illetve kilépni szándékozó légiárut fuvarozó gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a légiáru fuvarozására vonatkozó engedéllyel, az illetékes vámhatóság köteles haladéktalanul értesíteni a légiközlekedési hatóságot, és az engedély megszerzéséig a légiáru be-, illetve kiléptetését megtagadni.
23/B. §
(1) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye Magyarország területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során az 1008/2008/EK rendeletben meghatározott jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a gazdálkodó szervezet felel meg,
a) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás nincsen folyamatban, valamint
b) amelynek vezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben nem áll fenn a személyes megbízhatóságot kizáró ok.
(3) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha
a) nem felel meg a 23. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek,
b) légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
c) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, a visszavonástól számított egy évig,
d) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törlést követő egy évig,
e) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek tevékenységi engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
f) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította, és a vezető vagy tényleges irányító ezzel kapcsolatos felelősségét bíróság jogerősen megállapította, a jogerőre emelkedéstől számított egy évig.
(4) A (3) bekezdés f) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a gazdálkodó szervezet vezetői vagy tényleges irányítói feladatainak ellátásával.
(5) Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak kell tekinteni a tevékenységi engedélynek - a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján - az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.
23/B. §
(1) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye a Magyar Köztársaság területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(1) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye Magyarország területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során az 1008/2008/EK rendeletben meghatározott jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a gazdálkodó szervezet felel meg,
a) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás nincsen folyamatban, valamint
b) amelynek vezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben nem áll fenn a személyes megbízhatóságot kizáró ok.
(3) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha
a) nem felel meg a 23. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek,
b) légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
c) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, a visszavonástól számított egy évig,
c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották, a tiltásnak a nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig,
d) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törlést követő egy évig,
e) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek tevékenységi engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
f) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította, és a vezető vagy tényleges irányító ezzel kapcsolatos felelősségét bíróság jogerősen megállapította, a jogerőre emelkedéstől számított egy évig.
(4) A (3) bekezdés f) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a gazdálkodó szervezet vezetői vagy tényleges irányítói feladatainak ellátásával.
(5) Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak kell tekinteni a tevékenységi engedélynek - a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján - az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.
23/C. §
(1) A légiközlekedési hatóság a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére engedélyt kérelemre annak a vállalkozási tevékenységet - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatást - folytató természetes-, vagy jogi személynek adja ki, amely igazolja a megfelelő pénzügyi teljesítőképességét.
(2) E § alkalmazásában a pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben tekinthető igazoltnak, ha a vállalkozási tevékenységet folytató természetes-, vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet,
a) az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és
aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy
ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
b) rendelkezik a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendeletben előírt biztosító által nyújtott felelősségbiztosítással.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi teljesítőképesség a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolt, akkor az (1) bekezdés szerinti engedélyeket visszavonja.
23/C. §
(1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) részére az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az engedélyező hatóság részére - annak az engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés a (2) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(2) Az engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e és légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3) Az engedélyező hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) az engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.

A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás

24. §
(1) A légiközlekedési hatóság - az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával - a légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra kiadott engedélyben megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét.
(1) A légiközlekedési hatóság a légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra kiadott engedélyben megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét.
(2) Nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, de szerződéssel még nem rendezett légi árufuvarozásra és menetrend alapján végzett légi személyszállításra a légiközlekedési hatóság legfeljebb hat hónapra érvényes ideiglenes engedélyt adhat.
(2) A légiközlekedési hatóság a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, de szerződéssel még nem rendezett légi árufuvarozásra és menetrend alapján végzett légi személyszállításra legfeljebb hat hónapra jogosító ideiglenes engedélyt adhat.
(3) A postai küldemények légi úton való továbbítása a postáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik.
(3) A postai küldemények légi úton való továbbításának postaszakmai szabályait a postáról szóló jogszabályok állapítják meg.
25. §
(1) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző vállalkozó szolgáltatásait - a külön jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén - bárki igénybe veheti. A vállalkozó a szolgáltatást a veszélyes áru légi úton való szállítását kivéve nem tagadhatja meg.
(1) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző vállalkozó szolgáltatásait - a külön jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén - bárki igénybe veheti.
(2) A vállalkozó légi személyszállítási, légi árufuvarozási szabályzatot, továbbá a rendszeresen közlekedő személyszállítási járataira menetrendet készít. A menetrendet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(2) A vállalkozó légi személyszállítási, légi árufuvarozási szabályzatot, továbbá a rendszeresen közlekedő személyszállítási járataira menetrendet készít. A szabályzatot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
26. §
(1) A Magyarországon székhellyel nem rendelkező légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozást végző vállalkozó magyarországi működésére a légi járművét lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott működési engedély (Air Operator’s Certificate) bemutatása után a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlatban kialakult viszonossági elvek figyelembevételével a magyar légiközlekedési hatóság ad engedélyt.
(2) A menetrend alapján a légi személyszállítást és a légi árufuvarozást végző külföldi vállalkozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó légifuvarozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.
26/A. §
(1) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikkének megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.
(1) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(1a) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(2) Az (1) és az (1a) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(3) Amennyiben a 261/2004/EK rendelet 7-9. cikkei és 14. cikke szerinti kötelezettséget a személyszállítást végző légifuvarozó nem saját alkalmazottja útján teljesíti, úgy köteles e kötelezettségeinek ellátására - arra engedéllyel rendelkezővel - szerződést kötni. Képviselője vagy megbízottja tevékenységéért a légifuvarozó a felelős.
27. §   A légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
27. §
(1) A légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) A számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésére a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetési szabályzatáról szóló, a Tanács 2299/89/EGK rendeletét kell alkalmazni.
(3) Állami légi járművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Állami légi járművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések

27/A. §
(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az Amerikai Egyesült Államokba vagy Kanadába mint célállomásra utazó vagy onnan induló utasnak az alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a családi és utónevét;
b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;
c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;
d) a születési idejét;
e) a beutazási határátkelőhelyet;
f) az indulási, a tranzit- és a célállomást;
g) a helyfoglalással, a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokat;
h) a légijárművön elfoglalt helyére és a poggyászára vonatkozó adatokat;
i) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeit;
j) lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nemét.
(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az Európai Unió és harmadik ország között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, a Magyar Köztársaságban törvényben kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben részes harmadik országba mint célállomásra utazó vagy onnan induló utasnak az alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a családi és utónevét;
b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;
c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;
d) a születési idejét;
e) a beutazási határátkelőhelyet;
f) az indulási, a tranzit- és a célállomást;
g) a helyfoglalással, a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokat;
h) a légijárművön elfoglalt helyére és a poggyászára vonatkozó adatokat;
i) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeit;
j) lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nemét;
k) az előző pontokban nem szerepelő, az Európai Unió és harmadik országok között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, a Magyar Köztársaságban törvénnyel kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben konkrétan meghatározott további adatokat.
(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az Európai Unió és harmadik ország között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, Magyarországon törvényben kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben részes harmadik országba mint célállomásra utazó vagy onnan induló utasnak az alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a családi és utónevét;
b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;
c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;
d) a születési idejét;
e) a beutazási határátkelőhelyet;
f) az indulási, a tranzit- és a célállomást;
g) a helyfoglalással, a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokat;
h) a légijárművön elfoglalt helyére és a poggyászára vonatkozó adatokat;
i) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeit;
j) lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nemét;
k) az előző pontokban nem szerepelő, az Európai Unió és harmadik országok között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, Magyarországon törvénnyel kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben konkrétan meghatározott további adatokat.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli:
a) a légijárművön szállított utasok létszámát;
b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet;
c) a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.
(4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól
a) az (1) bekezdés a), d) és f), g), h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá - a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,
b) az (1) bekezdés b)-c) és e), i), j) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
b) az (1) bekezdés b)-c) és e), i), j), k) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - az utas kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:
a) a légiközlekedési hatóságnak;
b) a légiközlekedés védelméért felelős szerveknek;
c) az idegenrendészeti hatóságnak;
d) a vámhatóságnak;
e) a nyomozó hatóságoknak;
e) a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve az előkészítő eljárást folytató szervnek;
f) a nemzetbiztonsági szerveknek;
g) ha annak külön törvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak, az adat kezelésére feljogosított, a határforgalom-ellenőrzésért, illetve a légiközlekedés és az utasok védelméért, valamint a terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés megelőzéséért és az ezek elleni küzdelemért felelős külföldi szerveknek.
g) ha annak külön törvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak és a személyes adatok megfelelő szintű védelme biztosított, az adat kezelésére feljogosított, a határforgalom-ellenőrzésért, illetve a légiközlekedés és az utasok védelméért, valamint a terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés megelőzéséért és az ezek elleni küzdelemért felelős külföldi szerveknek.
(7) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg egyedileg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja. Az utas az egyedi tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást tudomásul vette, így különösen személyes adatainak az e törvény szerinti kezeléséhez és továbbításához hozzájárulását megadta.
(8) A légiközlekedési hatóság és a légiközlekedés védelméért felelős szervek átvehetik és kezelhetik az utasokkal kapcsolatos, az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat, ha az a feladataik ellátása céljából elengedhetetlenül szükséges. Ezeket az adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölni kell, kivéve, ha annak kezelésére az adatátvételre jogosult szerv törvény alapján továbbra is jogosult.
27/B. §
(1) A személyszállítást végző légifuvarozó - az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából - az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban együtt: schengeni határátlépési állam) területére beutazó utas alábbi személyes adatait kezeli:
a) a családi és utónevét;
b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;
c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;
d) a születési idejét;
e) a schengeni határátlépési állam területére történő beutazási határátkelőhelyet;
f) az indulási, a tranzit- és a célállomást.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli:
a) a légijárművön szállított utasok létszámát;
b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet;
c) a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.
(4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - az utas kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat a Magyar Köztársaság területére.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat Magyarország területére.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbítja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat Magyarország területére.
(7) Amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat, az (1) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott adatokat - egyedi adatigénylés alapján - az utasok repülésre történő bejelentkezésének befejezésétől továbbítja a légijármű célállomása szerinti, schengeni határátlépési állam határforgalom-ellenőrzésért felelős szervének.
(8) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.
27/C. §
(1) A légi közlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére, mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utasnak az alábbi adatait kezelheti:
a) a családi és utóneve,
b) a neme,
c) a járat száma,
d) a járat indulási és érkezési ideje,
e) az indulási, a tranzit- és a célállomás,
f) a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
g) a jegykiállítás időpontja,
h) az utassal együtt utazók neve és az utazók száma,
i) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
j) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
k) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,
l) az utazás körülményeire vonatkozó adatok, valamint
m) az a)-l) pontban felsorolt adatok módosításai.
(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának elősegítése, a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárítását célzó intézkedések elősegítése és az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:
1. név (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),
2. az utas neme,
3. az utazási iroda, utazásközvetítő neve,
4. a járat száma,
5. a járat indulási és érkezési ideje,
6. az indulási, a tranzit- és a célállomás,
7. a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
8. a jegykiállítás időpontja,
9. az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,
10. az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,
11. az utassal együtt utazók neve és utazók száma,
12. az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
13. a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
14. a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,
15. az utazás körülményeire vonatkozó adatok,
16. az úti okmánnyal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok (úti okmány típusa, száma, állampolgárság, kibocsátó ország, úti okmány lejárati ideje, születési idő), valamint
17. az 1-16. pontban meghatározott adatok módosításai.
(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása érdekében, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 3. számú melléklete szerinti bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyarország területére mint cél- vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területén kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:
a) az utas neve (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),
b) az utazási iroda, utazásközvetítő neve,
c) a járat indulási és érkezési ideje,
d) a járat indulási, tranzit- és célállomása,
e) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti nyilvántartási helymeghatározó kód (PNR rekord lokátor),
f) a helyfoglalás, a jegykiállítás időpontja,
g) az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,
h) az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,
i) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információ, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók száma, ezek nevei,
j) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,
k) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
l) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma, a jegykiállítás és az egy útra szóló jegyek dátuma, az automatikus árlekérdezés,
m) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,
n) az utas utazási státusza, ideértve a visszaigazolásokat, az utasfelvételi státuszt, annak a tényét, hogy az utas a jegykezelésre nem jelentkezett, illetve foglalás nélkül utazik,
o) 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések (beleértve a felügyelet nélkül utazó kiskorúakra vonatkozó minden rendelkezésre álló információt, így a kiskorú nevét és nemét, életkorát, az általa beszélt nyelvet vagy nyelveket, az indulási oldalon megjelent gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az érkezési oldalon a kiskorút váró gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az indulási és az érkezési oldalon a kiskorú kíséretével megbízott személyt),
p) az a-o) pontban meghatározott adatok összes korábbi módosítása.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(2a) A személyszállítást végző légifuvarozó - az utas hozzájárulásával - kezelheti 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adatokat (a továbbiakban: előzetes utasinformációs adat), különösen az utas személyi azonosító okmánya típusát, számát, kiállító országát és lejárati idejét, az utas állampolgárságát, családi nevét, utónevét, nemét, születési idejét, a járatszámot, az indulás dátumát, az érkezés dátumát, az indulási repülőteret, az érkezési repülőteret, az indulási időt és az érkezési időt.
(2b) Ha a személyszállítást végző légifuvarozó előzetes utasinformációs adatot gyűjt, a személyszállítást végző légifuvarozó az előzetes utasinformációs adatokat az (1) bekezdésben meghatározottak adatokra vonatkozó szabályok szerint és módszerrel köteles kezelni és továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felé.
(2b) Ha a személyszállítást végző légifuvarozó előzetes utasinformációs adatot gyűjt, a személyszállítást végző légifuvarozó az előzetes utasinformációs adatokat az (1) bekezdésben meghatározottak adatokra vonatkozó szabályok szerint és módszerrel köteles kezelni és továbbítani a Nemzeti Információs Központ felé.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a) az (1) bekezdés a), e), és j) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá - a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,
a) az (1) bekezdés 1., 6. és 13. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint
b) az (1) bekezdés b)-d), f)-i) és k)-m) pontjában meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
b) az (1) bekezdés 2-5., 7-12. és 14-16. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a) az (1) bekezdés a), d) és k) pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint
b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában, e-j) pontjában, l-o) pontjában és (2a) bekezdésében - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat az utasfelvételi eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak vagy az e szerv által kijelölt adatfeldolgozónak.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi eljárás befejezését követően, közvetlenül a légi jármű felszállása után haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi eljárás befejezését követően, közvetlenül a légi jármű felszállása után haladéktalanul továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat
a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,
b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ egyedi megkeresése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elemző-értékelő tevékenysége végzéséhez továbbítani.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat
a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Nemzeti Információs Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,
b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Nemzeti Információs Központ egyedi megkeresése alapján a Nemzeti Információs Központ elemző-értékelő tevékenysége végzéséhez, illetve hírigény teljesítése céljából továbbítani.
(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a személyszállítást végző légifuvarozó a második adattovábbítást az első adattovábbításhoz képesti változások megjelölésével is teljesítheti.
(5b) Ha a légi járat utashelyeit egy vagy több személyszállítást végző légifuvarozó közösen értékesíti, a járaton utazó összes utas (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatait a légi járatot üzemeltető személyszállítást végző légifuvarozó köteles továbbítani.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről, az adatkezelés céljáról, időtartamáról és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.
27/D. §   A 27/C. § alkalmazásában
a) beszállás lezárása: amikor az utasok beszálltak a felszállásra készülő repülőgépre és az utasok beszállása, vagy kiszállása már nem lehetséges,
b) utas: a személyzet tagja kivételével az egy légi jármű fedélzetén a személyszállítást végző légifuvarozó hozzájárulásával szállított vagy szállítandó személy - beleértve a tranzit- vagy átszálló utasokat is -, akinek a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását az utasjegyzékbe történő felvétele igazolja.

A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység

28. §   A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A légi jármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása

29. §
(1) A légi jármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához az illetékes légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1) A légi jármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és komponenseinek gyártásához, folyamatos légialkalmasság-irányításához,, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és komponenseinek gyártásához, folyamatos légialkalmasság-irányításához,, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1a) Az állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(1a) Az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(2) Az illetékes légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.
(2) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.
(3) A légi jármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári légiközlekedés egységes szabályairól és az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökség felállításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1592/2002/EK rendeletének hatálya alá nem tartozó légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légi járművek esetében a honvédelmi miniszter - rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári légiközlekedés egységes szabályairól és az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökség felállításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1592/2002/EK rendeletének hatálya alá nem tartozó légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légi járművek esetében a honvédelemért felelős miniszter - rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, folyamatos légialkalmasság-irányításának,, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, folyamatos légialkalmasság-irányításának,, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A hajózókra vonatkozó külön rendelkezések

A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések

29/A. §
(1) A lajstromba felvett légi jármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légi jármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutas-kísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és a készenlét idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(1) A lajstromba felvett légi jármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutas-kísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(1) A lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a 29/B-29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a 29/B-29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, fedélzeti navigátor, fedélzeti mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózók munkavégzésének időtartama tekintetében is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkavégzésének időtartama tekintetében is.
(2) A 29/B-29/I. §-okban foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében is.
(3) A hajózó részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább 96 olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
(3) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
(4) A hajózó alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazását követő - külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.
(4) A hajózó alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.
(4) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.
29/B. §   A 29/C-29/I. §-ok alkalmazásában munkaidő: szolgálati idő, repülési szolgálati idő és blokkidő; az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a légi jármű vezetési idő, be- és kirakodásra fordított idő, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő, az utasok fedélzeti kiszolgálásával töltött idő, a légi jármű takarításával és karbantartásával, átvizsgálásával töltött idő, valamint a légi jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység ideje, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a légi személyszállítással és légi árufuvarozással összefüggésben felmerülő hatósági eljárások időtartama.
29/C. §
(1) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő teljes szolgálati ideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2) A 859/2008/EK rendeletben meghatározott napi repülési szolgálati idő a hajózó személyzet tagjainak, valamint a légiutas-kísérők számának bővítésével az a) és b) pontokban meghatározott feltételek betartásával hosszabbítható meg:
a) a repülőgép típus üzemeltetéséhez szükséges minimális létszámú hajózó személyzet, illetve légi-utaskísérő személyzet 1 fővel történő bővítése két órával, 2 fővel történő bővítése négy órával, 3 fővel történő bővítése hat órával hosszabbítja meg a napi repülési szolgálati időt,
b) a meghosszabbítás idejével megegyező időt minden hajózó személyzeti tag és légiutaskísérő pihenéssel tölti a repülőgép fedélzetén.
29/D. §
(1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére is figyelemmel készíti el a hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkaidő-beosztását.
(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató által megállapítható munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet.
29/E. §
(1) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében a munkáltató osztott napi munkaidőt is előírhat.
(2) Ha a munkáltató a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő számára a munkaidő-megszakítás tartamára szállodai elhelyezést biztosít és a szállodai elhelyezés időtartama
a) a kettő órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 50%-ával hosszabbítja meg;
b) a hét órát meghaladja, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 75%-ával hosszabbítja meg;
c) a hét órát meghaladja és a szállodai tartózkodás az indulási hely helyi ideje szerinti 20.00 és 08.00 óra közé esik, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 100%-ával hosszabbítja meg.
29/F. §
(1) A munkáltató a 859/2008/EK rendeletben meghatározott pihenőidőt annyiszor harminc perccel növeli meg, ahányszor egy óra időzóna különbség van a szolgálat kezdési helye és befejezési helye között, ha az időzóna különbség a szolgálat kezdési és befejezési helye között három óra vagy több.
(2) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
29/G. §   A hajózó személyzet és légiutas-kísérő számára naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés rendelhető el.
29/H. §   A hajózó személyzet és légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti kötelező egészségügyi vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.
29/I. §   A hajózó személyzetre és légiutas-kísérőre az Mt. 92. §, 94. § (3) bekezdés, 99. § (1)-(3) bekezdés, 100. §, 104. § (1) és (4) bekezdés, 105. §, továbbá a 109. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

A légiközlekedési szakszemélyzet képzése

30. §
(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére, a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat tagjai képzésének kivételével
a) a polgári légiközlekedés területén a légiközlekedési hatóság,
b) az állami légiközlekedés területén a katonai légügyi hatóság
ad engedélyt.
(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére - a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szolgálat tagjai képzésének kivételével - a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés esetén a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére - kivéve a 1178/2011/EU rendeletben meghatározott bejelentett képzési szervezeteket (a továbbiakban: DTO) - a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés esetén a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(2) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett képzés szabályait a miniszter, a b) pont szerinti képzés szabályait a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a belügyminiszter egyetértésével - a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait - a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel - a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait - a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel - a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
30/A. §
(1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a légiközlekedési vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(2) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a légiközlekedési vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a légiközlekedési vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy
b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
31. §   A légiforgalmi irányító és tájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges - az állami oktatási intézményekben meg nem szerezhető - szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak.
31. §   A légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges - az állami oktatási intézményekben meg nem szerezhető - szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak.
31. §   A légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve - az állami célú légiközlekedés tekintetében - a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak.
31. §   A légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve - az állami célú légiközlekedés tekintetében - a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak.
31. §   Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
31. §   Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
31. §   Az állami célú légiközlekedés esetén a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
32. §   A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzését - a légiközlekedési hatóság engedélyével - gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület) végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.
32. §   A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzését - a légiközlekedési hatóság engedélyével - gazdálkodó szervezet vagy repülő vagy ejtőernyős egyesület végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.
32. §
(1) A légijármű-, vagy repülőeszköz-vezetői képzés, valamint ejtőernyős ugrás során és ejtőernyős képzésben harmadik országbeli állampolgár részvételét a képző vagy az ugrást szervező szervezet, a képzés vagy az ugrás megkezdése előtt legalább hat nappal, írásban köteles bejelenteni az általános rendőrségi feladatokat ellátó szervnek.
(2) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait,
b) a harmadik országbeli állampolgár állampolgárságát,
c) a képzés vagy ugrás helyét, idejét és célját,
d) a bejelentő szervezet nevét és elérhetőségét.
(3) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv a bejelentést annak beérkezésétől számított 24 órán belül egyidejűleg megküldi a terrorizmust elhárító szervnek a terrorfenyegetettség vizsgálata, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából.
(4) A terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal a bejelentés beérkezésétől számított legfeljebb 48 órán belül megküldi a szakvéleményét az általános rendőrségi feladatokat ellátó szervnek.
(5) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv közbiztonsági célból vagy a (4) bekezdésben meghatározott szakvélemények alapján a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek vagy repülőeszközök vezetésére irányuló, továbbá az ejtőernyős képzés végzését megtilthatja.(6) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv az (5) bekezdés szerinti döntését legfeljebb a (4) bekezdés szerinti szakvélemények megérkezését követő 24 órán belül határozatban közli a bejelentővel.
(5) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv közbiztonsági célból vagy a (4) bekezdésben meghatározott szakvélemények alapján a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek vagy repülőeszközök vezetésére irányuló, továbbá az ejtőernyős képzés végzését megtilthatja.(6) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv az (5) bekezdés szerinti döntését legfeljebb a (4) bekezdés szerinti szakvélemények megérkezését követő 24 órán belül határozatban közli a bejelentővel.
(7) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a határozat közlésétől számított három napon belül a bejelentő kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőr-főkapitányság határozatát.
(7) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv határozatát a bejelentő a határozat közlésétől számított három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevélhez csatolni kell a rendőr-főkapitányság határozatát.
32. §
(1) A komplex motoros meghajtású légijármű vezetésére vonatkozó típusképzésen való részvételt a képzőszervezet a képzés megkezdése előtt legalább tíz munkanappal, írásban bejelenti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi érdek vizsgálata céljából.
(1) A képzőszervezet a képzés megkezdése előtt legalább tíz munkanappal, írásban bejelenti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi érdek vizsgálata céljából
a) a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet 22. §-ában meghatározott, valamint
b) az 1178/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete A-J alrészében meghatározott elméleti és gyakorlati képzésen való részvételt.
(2) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a képzésre jelentkező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét - nem magyar állampolgár esetén a személyazonosításra alkalmas, arcképmását tartalmazó okmány másolatával együtt -,
b) a képzés helyét, idejét és célját,
c) a bejelentő szervezet nevét és elérhetőségét, valamint
d) a képzésre jelentkező képzés ideje alatti tartózkodási helyét.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a bejelentést annak beérkezésétől számított két munkanapon belül megküldi a terrorizmust elhárító szervnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak a közbiztonsági,
terrorfenyegetettségi és a nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából.
(4) A terrorizmust elhárító szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a bejelentés beérkezésétől számított négy munkanapon belül megküldi az adattárakban történő ellenőrzés eredményét tartalmazó szakvéleményét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonsági, továbbá - a (3) bekezdés szerinti szerv szakvéleménye alapján - nemzetbiztonsági vagy terrorfenyegetettségi érdeksérelem esetén az érintett személy számára a komplex motoros meghajtású légijármű vezetésére vonatkozó típusképzésen való részvételt megtiltja.
(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az (5) bekezdés szerinti döntését a (4) bekezdés szerinti szakvélemények megérkezését követő két munkanapon belül határozatban közli a bejelentővel.
(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatát a bejelentő a határozat közlésétől számított három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevélhez csatolni kell az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatát.

A nyilvános repülőrendezvény

33. §
(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság ad engedélyt.
(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására az illetékes légiközlekedési hatóság ad engedélyt.
(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására ,illetve e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(2) A nyilvános repülőrendezvényt a rendező köteles a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és légiforgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni.
(3) A kizárólag szakmai körök részére rendezett vagy más módon zártkörű repülőrendezvény nem minősül nyilvános repülőrendezvénynek.

Légi jármű bérbeadása

34. §   Légi jármű bérbeadása céljából létesített vállalkozás létrehozásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
34. §   Légi jármű bérbeadása tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély szükséges.
34. §   Légijármű bérbeadása tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély szükséges, kivéve, ha a bérbeadás célja a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása, illetve gyakorlati repülőképzés.

A nem gazdasági célú légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység

35. §   A vállalati célú légiközlekedés, valamint a társadalmi szervezet (pl. egyesület) keretében folytatott nem gazdasági célú, légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A tevékenység engedélyezése során a 23. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjait, valamint a 29-34. §-okat kell alkalmazni.
35. §   A vállalati célú légiközlekedés, valamint az egyesület keretében folytatott nem gazdasági célú, légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A tevékenység engedélyezése során a 23. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjait, valamint a 29-34. §-okat kell alkalmazni.
36. §   A 35. § alkalmazásának szempontjából a légiközlekedési hatóság engedélyében foglaltak alapján a légi sport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét. Ennek szakmai feltételeit az engedélyben kell meghatározni.

NEGYEDIK RÉSZ
A REPÜLŐTÉR

Kizárólagos állami tulajdonba tartozó repülőtér

36/A. §   A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos tulajdonába a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér tartozik.
36/A. §   A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos tulajdonába a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
a) földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b) a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei, továbbá
c) a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények
tartoznak.
36/A. §   A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos tulajdonába a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
a) földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b) a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei, továbbá
c) a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények
tartoznak.

A repülőtér

A repülőtér és a leszállóhely

37. §
(1) A repülőtér lehet
a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:
aa) kereskedelmi repülőtér: a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légi forgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér;
ab) nem kereskedelmi repülőtér: az aa) alpontban meghatározottakon kívül minden más nyilvános repülőtér;
ac) közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér;
ac) közös felhasználású repülőtér;
ad) közös felhasználású katonai és polgári repülőtér;
b) nem nyilvános repülőtér: amely - a 41. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet
ba) polgári célú nem nyilvános repülőtér,
bb) állami repülések céljára szolgáló repülőtér.
b) nem nyilvános repülőtér: amely - a 41. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet
ba) polgári célú nem nyilvános repülőtér,
bb) állami repülések céljára szolgáló repülőtér.
bc) közös felhasználású repülőtér.
b) nem nyilvános repülőtér: amely - a 41. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet
ba) polgári célú nem nyilvános repülőtér,
bb) állami repülések céljára szolgáló repülőtér.
bc) közös felhasználású repülőtér.
(2) A nyilvános repülőtér - a Ptk. 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt.
(2) A nyilvános repülőtér - a Ptk. 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt.
(2) A nyilvános repülőtér - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt.
(2) A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével a nyilvános repülőtér és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszter a területileg illetékes települési önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt.
(2) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszter a területileg illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt.
(2) A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).
(3) Az (1) bekezdés bb) pontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a honvédelmi miniszter - a területileg illetékes települési önkormányzat (önkormányzatok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszterrel, a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.
(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat (önkormányzatok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelmi miniszter a miniszterrel, a belügyminiszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.
(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelmi miniszter ad engedélyt.
(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.
(3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat véleményének megkérésével ad engedélyt.
(3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter a repülőtér hatásterületén lévő települési (a fővárosban a fővárosi és az érintett kerületi) önkormányzat véleményének figyelembevételével ad engedélyt. A települési önkormányzat véleményét a megkeresés kézbesítésétől számított 30 napon belül adja meg. A határidő eredménytelen eltelte esetén úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat a megkeresésben foglaltakkal egyetért.
(4) Az (1) bekezdés ab) és ac) pontjában megjelölt repülőteret a légiközlekedési hatóság, az ad) pontjában megjelölt repülőteret a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatósággal együttesen kereskedelmi repülőtérré nyilváníthatja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének megkérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.
(4) Az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjaiban meghatározott repülőterek létesítésére fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének megkérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.
(5) A 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet, vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni.
(5) A 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében, továbbá azon repülőterek esetében, ahol a tárgyévet megelőző év legforgalmasabb 6 hónapjának összesített műveletszáma meghaladja a 4500-at, legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni.
(6) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkében meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell azon repülőtérre, amely a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében meghatározott mentességet kapott, és a közös felhasználású repülőtérre, amennyiben az ilyen repülőteret megnyitják a nyilvánosság számára.
37/A. §   A leszállóhely nem nyilvános, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig szolgáló terület, amelynek létesítésének és megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
37/A. §   A leszállóhely nem nyilvános, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig szolgáló terület, amelynek létesítésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
38. §
(1) Repülőtér olyan helyen létesíthető, úgy kell megépíteni, és a légiközlekedés biztonságát szolgáló berendezésekkel ellátni, hogy megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyek lehetővé teszik az alkalmazás célja szerint meghatározott fajtájú légi járművek meghatározott körülmények közötti biztonságos fel- és leszállását, továbbá a repülőtéren való tartózkodását.
(2) A repülőtér körül biztonsági és zajgátló védőövezetet, illetve fokozottan zajos területet kell kijelölni.
(2) Legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet, vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni.
39. §
(1) A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági és zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait.
(1) A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelmi miniszter - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és az üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános repülőtér és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) A repülőtér létesítésének vagy fejlesztésének megkezdése előtt azokat a terveket, amelyekből a tervezett légi forgalomnak a környezetre gyakorolt hatása (pl. akadálymentes övezet, zajhatás, a repülőtéren kívül telepíteni kívánt berendezés) megismerhető, felszólalási határidő megadásával nyilvánosan közzé kell tenni.
(4) A repülőtér létesítésének engedélyezését meg kell tagadni,
a) ha a létesíteni tervezett repülőtér területe, valamint a működéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott akadálymentes védőövezetekhez, továbbá a repülőtéren kívül telepítendő berendezésekhez szükséges terület vagy szolgalom nem szerezhető meg;
b) ha a légiközlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan megoldás nem érhető el, vagy a repülőteret korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti területen kívánják létesíteni;
b) ha a repülőteret korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti területen kívánják létesíteni;
c) az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásának hiányában.

Az állam tulajdonában lévő repülőtér elidegenítése

40. §
(1) Állam tulajdonában levő repülőteret - a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.
(1) Az állam tulajdonában lévő repülőteret - a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.
(1) Az állam tulajdonában lévő repülőteret - a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.
(2) A Kormány döntését kezdeményező előterjesztést a miniszter, katonai repülőtér esetében a honvédelmi miniszter nyújtja be.
(2) A Kormány döntését kezdeményező előterjesztést a miniszter, katonai repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter nyújtja be.

A repülőtér igénybevétele

41. §
(1) A nyilvános repülőtér használatáért - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és összegét, illetve a díjmentesség további eseteit a repülőtér üzemben tartója állapítja meg, és az e törvény 72. §-ában említett kiadványban teszi közzé.
(1) A nyilvános repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - díjat kell fizetni. A díjat a repülőtér üzemben tartója állapítja meg, és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban közzéteszi.
(1) A nyilvános repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - díjat kell fizetni. A díjat a repülőtér üzemben tartója állapítja meg, és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban közzéteszi.
(1) A nyilvános repülőtér légijármű által történő igénybevételéért - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a repülőtér üzemben tartója által megállapított díjat kell fizetni. A díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a 61/B. §-ban meghatározott Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (Aeronautical Information Publication, a továbbiakban: AIP) szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(1a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, akkor az (1) bekezdésben meghatározott díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
(1a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, akkor az (1) bekezdésben meghatározott díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
(2) Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó és a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami légi jármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe.
(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.
(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.
(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.
(3) A repülőteret a kényszerhelyzetben lévő légi jármű igénybe veheti, ehhez a repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása nem kell. Ez a légi jármű a repülőtér használatáért díjat nem fizet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosságra hozza, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosan közzéteszi, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 120 nappal megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosan közzéteszi, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.
(4) A kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légi jármű részére segítséget nyújtani, ezzel összefüggésben kártérítésre jogosult.
(4) Kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légi jármű részére segítséget nyújtani.
(4) A légiközlekedési hatóság (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége nem zárja ki az egyéb jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogok érvényesülését a díjak és az egyéb szerződési feltételek tekintetében.
(4a) A repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használója szerződésben (szolgáltatói megállapodás) állapodik meg a repülőtér használójának egyedi igénye szerinti szolgáltatás nyújtásáról, valamint a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok egy részének a (3) bekezdés szerinti szabályzatban foglaltaktól eltérő minőségének és használati körének - az egyes terminálok vagy azok egy részének különleges használatra való fenntartása érdekében történő - meghatározásáról.
(5) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A használatért díj nem szedhető.
(5) Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó és a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami légi jármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe.
(5) Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó és a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe.
(6) A repülőteret a kényszerhelyzetben lévő légi jármű igénybe veheti, ehhez a repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása nem kell. Ez a légi jármű a repülőtér használatáért díjat nem fizet.
(7) Kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légi jármű részére segítséget nyújtani.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A használatért díj nem szedhető.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A használatért ellenszolgáltatás nem kérhető.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban tesz közzé.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg. Az ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást az AIP-ben szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános és a közös felhasználású repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg. Az ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást az AIP-ben szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(8a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a (8) bekezdésben meghatározott ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
(8a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a (8) bekezdésben meghatározott ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
42. §   A nem állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér ideiglenes használatát - előre egyeztetett időpontban és módon - a Magyar Honvédség részére esetenként átengedni. A repülőtér üzemben tartója az átengedéssel összefüggésben kártérítésre jogosult.

A zajterhelés elleni védekezés

43. §
(1) A légi járművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg.
(2) A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban szabad átlépni.
(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, továbbá a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében - a honvédelemért felelős miniszter együttes rendeletben határozzák meg.
(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében - a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.
(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér esetében - a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.

Az idegen ingatlannal kapcsolatos rendelkezések

Az idegen ingatlannal és a légiközlekedés biztonságára veszélyes tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések

44. §
(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket az illetékes légiközlekedési hatóság az érintett hatóságokkal egyetértésben jóváhagyta.
(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az érintett hatóságokkal egyetértésben jóváhagyta.
(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jóváhagyta.
(1) Jogszabály előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, erdőtelepítés, mezőgazdasági tevékenység akkor végezhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság és a katonai hatóság jóváhagyta.
(2) Az állam tulajdonában lévő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban az idegen ingatlan igénybevétele a kisajátítási törvény hatálya alá tartozik.

A koncesszió

Működtetés

45. §
(1) Az állam a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére, ezen belül a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények építésére és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)
a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont] vagy költségvetési szervet alapít, vagy
b) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedi át.
(1) Az állam a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés)
a) az állam többségi részesedésével vagy kisebbségi részesedése esetén szavazatelsőbbségi részvényével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pontja] vagy költségvetési szervet alapít; vagy
b) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedi át.
(1) A Magyar Állam és a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek - a külön jogszabályokban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.
(1) A Magyar Állam és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek - a külön jogszabályokban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.
(2) A koncessziós pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult.
(2) A vagyonkezelői jog átruházásához a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(2) A vagyonkezelői jog átruházásához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(3) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) rendeltetését;
b) a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér rendeltetését;
c) az alkalmazható leszállási, repülőtér-használati és földi kiszolgálási díjak megállapításának módját és feltételeit;
c) az alkalmazható leszállási, repülőtér-használati díjak megállapításának módját és feltételeit;
d) a működtetés egészség- és környezetvédelmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(3) A működtetést, illetve a működtetés körébe tartozó egyes tevékenységek gyakorlását a vagyonkezelő harmadik személy részére nem engedheti át.
(4) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építésére és üzemeltetésére is.
(4) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységekre (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem jár együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - az (1) bekezdésnek a működtetés jogára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) A működtetés körébe tartozó tevékenységek gyakorlását a működtető harmadik személy részére nem engedheti át.
(5) A repülőtér üzemben tartóját - a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló, a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet vonatkozásában fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.
(6) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységek (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem járnak együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - folytatására a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók, azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.
(7) A repülőtér üzemben tartóját az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

ÖTÖDIK RÉSZ
A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

I. FEJEZET
A LÉGI JÁRMŰ MŰSZAKI ALKALMASSÁGA

A típusalkalmasság

46. §
(1) Légi jármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a légiközlekedési hatóság az elvégzett típusvizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(1) Légi jármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre az illetékes légiközlekedési hatóság az elvégzett típusvizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(1) Légi jármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az elvégzett típusvizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(1) Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre
a) az 1592/2002/EK rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy
a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy
b) az elvégzett típusvizsgálat alapján a légiközlekedési hatóság,
c) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság
típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott
a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
b) egyedi repülési engedéllyel.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott
a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
b) egyedi repülési engedéllyel.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott repülőeszköz, pilóta nélküli légijármű, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott
a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
b) egyedi repülési engedéllyel.
(1) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott repülőeszköz, pilóta nélküli légijármű, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott
a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
b) egyedi repülési engedéllyel.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légi közlekedésbiztonság előírásainak.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközleked,valamintben légijármű ,valamint egyes légiközleked,valamintsel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű, pilóta nélküli állami légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű, pilóta nélküli állami légijármű, pilóta nélküli állami légijármű, pilóta nélküli állami légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű, a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(3) A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonható vagy felfüggeszthető.
(3) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, vagy a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légiközlekedés-biztonság előírásainak.
(4) Külföldön gyártott légi jármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során az illetékes légiközlekedési hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(4) Külföldön gyártott légi jármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(4) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány jogszabályban meghatározott esetben visszavonható vagy felfüggeszthető.
(5) Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(5) Külföldön gyártott légijármű, pilóta nélküli állami légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
47. §
(1) A légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter rendeletben határozza meg.
(1) A légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az állami légi jármű típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.
(2) Az állami légi jármű típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.
47. §   Az 1592/2002/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
47. §   A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
47. §   A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
47. §   A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
47. §   A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A légialkalmasság

48. §
(1) A légi jármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát az első üzembe helyezése előtt a gyártó egyedileg is köteles megvizsgálni és alkalmasságát tanúsítvánnyal bizonyítani.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti
a) légialkalmassági tanúsítványával vagy
b) egyedi repülési engedélyével.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti
a) légialkalmassági tanúsítványával vagy
b) egyedi repülési engedélyével.
(1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott repülőeszköz és 25 kg maximális felszálló tömeg alatti pilóta nélküli légijármű, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti
a) légialkalmassági tanúsítványával vagy
b) egyedi repülési engedélyével.
(1) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott repülőeszköz és 25 kg maximális felszálló tömeg alatti pilóta nélküli légijármű, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti
a) légialkalmassági tanúsítványával vagy
a) légialkalmassági tanúsítványával és légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványával vagy
b) egyedi repülési engedélyével.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság a polgári légi járművet - a 12. § (1) bekezdésben említett kivétellel - első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légi jármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légi járműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(2) Ha az illetékes légiközlekedési hatóság a polgári légi járművet - a 12. § (1) bekezdésben említett kivétellel - első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légi jármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légi járműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a polgári légi járművet - a 12. § (1) bekezdésben említett kivétellel - első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légi jármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légi járműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(2) Amennyiben az állami célú légiközlekedésben a katonai légügyi hatóság a légijárművet az első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(3) Az illetékes légiközlekedési hatóság a légi jármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadhatja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(3) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a légi jármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadhatja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(3) A légiközlekedési hatóság az európai uniós és a nemzeti előírásoknak való megfelelés esetén, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(4) A légialkalmassági bizonyítvány érvényességét az illetékes légiközlekedési hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légi járművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(4) A légialkalmassági bizonyítvány érvényességét a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légi járművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(4) A légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályát a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légi járművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig hatályos, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.
(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig érvényes. A légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány egy évig érvényes, és a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek mellett két alkalommal meghosszabbítható alkalmanként további egy évvel. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig érvényes, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.
(5) Ha a légi jármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány érvényességi idején belül sem üzemeltethető.
(5) Ha a légi jármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.
(5) A légialkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(5) A légialkalmassági tanúsítvány ,valamint a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(6) Ha a légi járművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági bizonyítványa érvényét veszti.
(6) Ha a légi járművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
(6) Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa vagy a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
(7) A 12. § (1) bekezdésben meghatározott ejtőernyő és személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha megfelel a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(7) A 12. § (1) bekezdésben meghatározott ejtőernyő és repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha megfelel a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(8) Amennyiben a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.
49. §
(1) A polgári légi jármű légialkalmassági követelményeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
(1) A 216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(1) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az állami légi jármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.
(2) Az állami légi jármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.
(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza.
(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza.
(2) Az állami légi jármű típus- és légialkalmassági feltételeinek valamint a típus- és légialkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.

II. FEJEZET
A REPÜLŐTÉR BIZTONSÁGOS HASZNÁLATA

50. §   A repülőtéren a biztonságos használat érdekében külön jogszabályban meghatározott szolgálatokat (légiforgalmi-, repülőtéri koordinációs-, repülésmeteorológiai-, tűzoltó-, mentő-, elsősegélynyújtó-, repülőegészségügyi-, műszaki-mentő-, rendőri-, repülésvédelmi-, közegészségügyi- stb. szolgálat), továbbá távközlő-, rádiónavigációs-, fénytechnikai- stb. berendezéseket kell működtetni.
50/A. §
(1) A nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles
a) a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;
b) a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;
c) a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani;
d) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátani;
e) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.
(1) A repülőtér üzemben tartója köteles
a) a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;
b) a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;
c) a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani;
d) jelentős változás esetén, de legalább évente, a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal adatot szolgáltatni a légiközlekedési hatóság számára arról, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységgel összefüggő tevékenységek a repülőtér mely területein zajlanak.
e) a repülőtér üzemeltetését a jóváhagyott repülőtérrendnek, valamint a jóváhagyott repülőtéri kézikönyvnek megfelelően végezni.
d) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátani;
e) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.
(1a) A nyilvános repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátja;
b) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartja, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megteszi.
(2a) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében - ideértve azokat a repülőtereket, amelyek a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek - a repülőtér üzembentartója repülőtéri kézikönyvben szabályozza a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket.
(2a) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében - ideértve azokat a repülőtereket is, amelyek az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek - a repülőtér üzemben tartója repülőtéri kézikönyvben határozza meg a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket, valamint a repülésbiztonsággal összefüggő teljesítménymutatókban mérhető szolgáltatási színvonal megfelelő szintjének, továbbá a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó garanciális követelményeket, intézkedéseket, így különösen a fejlesztési, a szolgáltatási, valamint a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat.
(2b) A repülőtér üzemben tartója a (2a) bekezdésben meghatározott repülőtéri kézikönyvtől elkülönült környezetvédelmi kézikönyvben szabályozza a repülőtéri zaj csökkentésére vonatkozó intézkedéseit, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.
(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kézikönyvet és annak jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(2c) A (2) bekezdés szerinti repülőtérrendet és annak módosításait - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér kivételével - továbbá a (2a) bekezdés szerinti repülőtéri kézikönyvet, valamint ezek jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amelynek során vizsgálja a jogszabályi rendelkezésnek való megfelelést, továbbá a repülőtér működésének a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhangját, az e körben a repülőtér üzemben tartója által meghatározott mutatókat.
(2d) A (2a)-(2c) bekezdésben meghatározottakat a (2a)-(2c) bekezdés hatálybalépésekor repülőtéri kézikönyvvel és repülőtérrenddel egyaránt rendelkező repülőterekre is alkalmazni kell azzal, hogy a repülőtér repülőtérrendjének kivezetésére legkésőbb 2020. február 28. napjáig kerüljön sor.
(2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:
a) a légi járművek közlekedését a repülőtéren,
b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,
c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,
d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését,
e) a repülőtér zajcsökkentésére vonatkozó eljárásokat.
(2) A repülőtér üzemben tartój(EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtérrendben szabályozza:
a) a légi járművek közlekedését a repülőtéren,
b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,
c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,
d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését,
e) a repülőtér zajcsökkentésére vonatkozó eljárásokat.
f) a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó követelményeket, intézkedéseket, így különösen a fejlesztési, a szolgáltatási, valamint a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat.
(3) A repülőtérrendet - az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(3) A repülőtérrendet - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(3) A repülőtérrendet és annak módosításait - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(3) Amennyiben a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a repülőtérrend vagy a repülőtéri kézikönyv nem felel meg a (2) bekezdésben, valamint a (2a) bekezdésben foglaltaknak, nem tartalmazza az ehhez kapcsolódó követelményeket, intézkedéseket, teljesítménymutatókat, vagy a repülőtér működése nem áll összhangban a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával, akkor a repülőtér üzemben tartóját kötelezi a repülőtér működésének a közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhangját biztosító szempontok (2) bekezdésben foglalt repülőtérrendbe, valamint a (2a) bekezdésben foglalt repülőtéri kézikönyvbe történő beillesztésére.
(3a) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjét a katonai légügyi hatóság hagyja jóvá.
(3a) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjét a katonai légügyi hatóság jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek.
(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A légiközlekedési hatóság az előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozza, vagy attól meghatározott időre eltiltja.
(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság és közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatóság, mint szakhatóság bevonásával - ellenőrzi. A rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló repülőtér és közös felhasználású repülőtér tekintetében a katonai légügyi hatóság - az előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozza vagy attól meghatározott időre eltiltja.
(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság és közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatóság, mint szakhatóság bevonásával - ellenőrzi. A légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló repülőtér és közös felhasználású repülőtér tekintetében a katonai légügyi hatóság - az előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozza vagy attól meghatározott időre eltiltja.
50/B. §
(1) A nyilvános repülőtér és azon polgári célú nem nyilvános repülőtér esetében, amelyen műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé, a repülőtér körüli légtér akadálymentességének biztosítása érdekében a repülőtér üzembentartója akadálykorlátozási felületeket jelöl ki.
(2) Az akadálykorlátozási felületek kijelölését és a kijelölés módosítását a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amennyiben az megfelel a 3/C. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
(3) Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel nem létesíthető olyan építmény - beleértve a meglévő építmények bővítését is -, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik.
51. §
(1) A repülőtér körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva kiemelkednek a környezetükből és a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, akadályjelzéssel kell ellátni. Az ilyen jelzéseket
a) a repülőtér létesítése után épített épületek, vezetékek és létesítmények tekintetében ezek tulajdonosa,
b) ha a repülőteret újonnan létesítik, akkor a repülőtér létesítője, illetőleg, akinek érdekében a jelzést elhelyezik
köteles elhelyezni és karbantartani.
(1) A nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva kiemelkednek a környezetükből és a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, akadályjelzéssel kell ellátni. Az ilyen jelzéseket
a) a repülőtér létesítése után épített épületek, vezetékek és létesítmények tekintetében ezek tulajdonosa,
b) ha a repülőteret újonnan létesítik, akkor a repülőtér létesítője, illetőleg, akinek érdekében a jelzést elhelyezik
köteles elhelyezni és karbantartani.
(1) A nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva kiemelkednek a környezetükből és a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - akadályjelzéssel kell ellátni. Az ilyen jelzéseket
a) a repülőtér létesítése után épített épületek, vezetékek és létesítmények tekintetében ezek tulajdonosa,
b) ha a repülőteret újonnan létesítik, akkor a repülőtér létesítője, illetőleg, akinek érdekében a jelzést elhelyezik
köteles elhelyezni és karbantartani.
(2) Az akadályjelzés eltávolításához vagy működésének megváltoztatásához az illetékes légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(2) Az akadályjelzés eltávolításához vagy működésének megváltoztatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(3) A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisát.
(3) A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisát. A légiközlekedési terep és akadály adatbázis a következő részadatbázisokból áll:
a) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek 10 km sugarú környezetében és kormányrendeletben meghatározott további területre vonatkozóan a helyi átlagos terepszinthez viszonyítva legalább 25 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó REP-25 adatbázis,
b) a Magyarország teljes területére vonatkozó, a helyi átlagos terepszinthez viszonyítva legalább 60 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó REP-60 adatbázis,
c) a Magyarország teljes területére vonatkozó, a helyi átlagos terepszinthez viszonyítva legalább 100 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó 1 Terület adatbázis,
d) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott adattartalmú 2 Terület adatbázis,
d) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan kormányrendeletben meghatározott adattartalmú 2 Terület adatbázis,
e) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott adattartalmú 3 Terület adatbázis,
e) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan kormányrendeletben meghatározott adattartalmú 3 Terület adatbázis,
f) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott adattartalmú 4 Terület adatbázis,
f) a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan kormányrendeletben meghatározott adattartalmú 4 Terület adatbázis,
g) a Magyarország teljes területére vonatkozó, legalább 10x10 méteres rácsháló méretű digitális domborzatmodell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott részadatbázisok geometriai alapjainak biztosításához, térképi megalapozásához fel kell használni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott adatbázisokat.
(5) Minden olyan légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenység esetében, amelynek végzéséhez a (3) bekezdés szerinti terep és akadály adatbázisban elérhető adat szükséges, a terep és akadály adatbázis adatát kell használni. Az adatokat attól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, amikortól a szükséges adat az adatbázisban elérhetővé válik.
(5a) A közlekedésért felelős miniszter - a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezettel történő egyeztetést követően - a Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé a (3) bekezdés szerinti terep- és akadály- adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményekre vonatkozó szakmai szabályokat.
(6) A (3) bekezdés szerinti adatbázis létrehozására és kezelésére a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben kijelölt adatbázis-kezelő az adatbázis adatait a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisából történő adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával, felhasználásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatja.
(6) A (3) bekezdés szerinti adatbázis létrehozására és kezelésére kormányrendeletben kijelölt adatbázis-kezelő az adatbázis adatait a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisából történő adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával, felhasználásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatja.
(7) Az adatbázis-kezelő a terep és akadály adatbázisból közvetlenül és folyamatosan szolgáltatja az igényelt adatot a Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat részére az adatbázis-kezelő és az adott szervezet között kötött megállapodásban meghatározottak szerint.
(8) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő, a feladatai ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó adatokat díj- és költségmentesen kapja meg.
(8) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő, a feladatai ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó adatokat díj- és költségmentesen kapja meg.
(9) A Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat az adatbázis adatait kizárólag saját feladatai ellátásához használhatja, az adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatja át, de feladatai körében az adatbázisból a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tájékoztató kiadványokban adatok közlésére jogosult.
(9) A Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat az adatbázis adatait kizárólag saját feladatai ellátásához használhatja, az adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatja át, de feladatai körében az adatbázisból a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályairól szóló miniszteri rendeletben és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztató kiadványokban adatok közlésére jogosult.
(9) A Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat az adatbázis adatait kizárólag saját feladatai ellátásához használhatja, az adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatja át, de feladatai körében az adatbázisból a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályairól szóló miniszteri rendeletben és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének főbb szabályairól valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról rendelkező kormányrendeletben, meghatározott tájékoztató kiadványokban adatok közlésére jogosult.
(9) A Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat az adatbázis adatait kizárólag saját feladatai ellátásához használhatja, az adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatja át, de feladatai körében az adatbázisból a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályairól szóló miniszteri rendeletben és a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztató kiadványokban adatok közlésére jogosult.

III. FEJEZET
A LÉGIKÖZLEKEDÉS SZABÁLYAI

52. §
(1) Szakszolgálati engedély szükséges a lajstromozásra kötelezett légi jármű, illetve állami légi jármű vezetéséhez és egyéb szakszolgálat végzéséhez, e légi járművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb tevékenység ellátásához.
(1) A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (6) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.
(1) A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.
(1) A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.
(1) Az állami légijármű vezetéséhez, valamint üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.
(1) Az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű vezetéséhez, valamint üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.
(2) A légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra használt légi jármű esetében a szakszolgálati engedély tulajdonosa a jogosultságával abban az esetben élhet, ha arra a légi jármű üzemben tartója, illetve karbantartója írásban külön felhatalmazta.
(3) Lajstromozásra nem kötelezett légi járművet az vezethet, aki nem szenved a külön jogszabályban felsorolt betegségek vagy testi hiányosságok egyikében sem, és aki a légiközlekedési hatóság által engedélyezett tanfolyam elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezik.
(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel és a 32. §-ban előírt képzés elvégzéséről szóló igazolással.
(3) Szakszolgálati engedély nélkül vezethető repülőeszközt az vezethet, aki teljesíti a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben az adott repülőeszköz vonatkozásában előírt követelményeket, továbbá rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott, érvényes orvosi minősítéssel.
(4) A repülések végrehajtásának részletes szabályait a miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(4) A repülések végrehajtásának részletes szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(5) Az időszakosan korlátozott légtérben [5. § bb) pont] a repülés szabályait a honvédelmi miniszter a miniszterrel egyetértésben határozza meg.
(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelmi miniszter - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(6) A lajstromozásra nem kötelezett légi járművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) A repülőeszközzel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
52/A. §   A Magyar Honvédség légvédelmi célú repülései során a feladat ellátásával érintett légteret a légi forgalom irányítására kijelölt szervnek - a légi forgalomban részt vevők biztonságának figyelembevételével - szabaddá kell tennie.
52/A. §   A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légi jármű részére a légvédelmi célú feladat végrehajtása során a légiforgalom irányítására kijelölt szerv - a légiforgalomban részt vevők biztonságának figyelembevételével - szabaddá teszi a légvédelmi irányító által igényelt légteret.
52/A. §
(1) A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légijármű részére a légvédelmi valós repülés végrehajtása során a légiforgalmi irányító szolgálat - a légiforgalomban résztvevők biztonságának figyelembevételével - elősegíti a légvédelmi irányító által meghatározott, a légi cél eléréséhez szükséges útvonal igénybevételét, valamint szabaddá teszi a légi cél körzetét.
(1) A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légijármű részére a légvédelmi valós repülés végrehajtása során a légiforgalmi irányító szolgálat - a légiforgalomban résztvevők biztonságának figyelembevételével - elősegíti a katonai repülésirányító által meghatározott, a légi cél eléréséhez szükséges útvonal igénybevételét, valamint szabaddá teszi a légi cél körzetét.
(2) A légvédelmi irányító szolgálat felelős a légvédelmi készenléti repülést végrehajtó légijárműnek az általános légiforgalomban részt vevő légijárműtől történő elkülönítéséért és az összeütközés megelőzéséért.
(2) A katonai repülésirányító szolgálat felelős a légvédelmi készenléti repülést végrehajtó légijárműnek az általános légiforgalomban részt vevő légijárműtől történő elkülönítéséért és az összeütközés megelőzéséért.
(3) A légvédelmi készenléti repüléssel összefüggésben az illetékes légiforgalmi szolgálat felelős az érintett általános légiforgalomban részt vevő légijármű helyzetéről szóló tájékoztatás biztosításáért a légvédelmi irányító szolgálat részére.
(3) A légvédelmi készenléti repüléssel összefüggésben az illetékes légiforgalmi szolgálat felelős az érintett általános légiforgalomban részt vevő légijármű helyzetéről szóló tájékoztatás biztosításáért a katonai repülésirányító szolgálat részére.

IV. FEJEZET
A LÉGIKÖZLEKEDÉS SZAKSZEMÉLYZETE

A szakszolgálati engedély

53. §
(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légi jármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag és egészségügyi szempontból alkalmas.
(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légi jármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas.
(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, továbbá a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag alkalmas.
(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki.
(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban a rendőrség szakhatóságként jár el. A rendőrség a szakhatósági eljárásban azt vizsgálja, hogy a kérelmező a légiközlekedés biztonsága szempontjából a tevékenység folytatását kizáró ok hatálya alatt áll-e.
(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki.
(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A szakszolgálati engedély jogszabályban meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy ha tulajdonosa a tevékenység folytatásának szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, meghatározott időre felfüggeszthető. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az engedélyt véglegesen vissza kell vonni.
(3) A szakszolgálati engedély jogszabályban meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy ha tulajdonosa a tevékenység folytatásának szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, meghatározott időre felfüggeszthető. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az engedélyt vissza kell vonni.
(4) A szakszolgálati engedély ismételt megadása jogszabályban meghatározott utóképzéshez köthető.
(4) Az engedélyt véglegesen vissza kell vonni, ha
a) az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni vagy
b) külön jogszabály az engedély visszavonását írja elő.
(4) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
b) külön jogszabály az engedély visszavonását írja elő.
(5) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel együttesen jelöli ki.
(5) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen jelöli ki.
(5) A szakszolgálati engedély ismételt megadása jogszabályban meghatározott utóképzéshez köthető.
(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai, egészségügyi feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel együttesen, rendeletben határozza meg.
(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai, egészségügyi feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg.
(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit, valamint kiadásuk, felfüggesztésük, helyszíni elvételük és visszavonásuk rendjét a miniszter, illetve az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is - egyetértésben, rendeletben határozza meg.
(6) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen határozza meg.
(6) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen jelöli ki.
(6) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.
(6) Az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.
(7) A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, illetve a honvédelmi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(7) A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(7) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen határozza meg.
(7) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.
(7) A szakszolgálati engedély nélkül végezhető tevékenységeket és azok végzésének személyi, képzési és egyéb feltételeit, továbbá a szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységeket, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, időbeli hatályát, meghosszabbításának, felfüggesztésének, visszavonásának feltételeit, a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével való egyeztetést követően - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével való egyeztetést követően - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
(8) A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(8) A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
(9) Az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni, ha
a) a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
c) bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,
d) a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama alatt,
e) szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt.
53/A. §   Szakszolgálati tevékenységet nem végezhet az a személy,
a) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig,
b) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltott, az eltiltás hatályának időtartama alatt,
c) akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a járművezetést érintő cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama alatt.

A légi jármű parancsnoka

54. §
(1) A légi jármű parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) a szakszemélyzetnek az az előírt szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja, akit e feladat ellátására a légi jármű üzemben tartója jelöl ki.
(2) A lajstromozásra nem kötelezett légi jármű parancsnoka a légi jármű vezetője.
(2) A repülőeszköz parancsnoka a légi jármű vezetője.
(3) A pilóta nélküli légijármű parancsnoka a légijármű vezetője.
(3a) A pilóta nélküli állami légijármű parancsnoka a pilóta nélküli állami légijármű kezelője.
(4) A meghosszabbító vizsgák kivételével vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során a légijármű parancsnoka a vizsgáztató, amennyiben kezelőszervekkel ellátott pilótaülésben foglal helyet. A meghosszabbító vizsgák során az 54. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során a vizsgázó a légijármű parancsnoka, amennyiben a vizsgáztató nem kezelőszervekkel ellátott ülésben foglal helyet.
55. §
(1) Motor nélküli légi járműnek motoros légi járművel való vontatásakor az egész vontatmány parancsnoka a motoros légi jármű vezetője.
(2) Az oktatóval együtt végzett kiképző repülés közben a kiképzést folytató oktató légijármű-vezető a parancsnok.
(3) A kiképzés alatt álló légijármű-vezető növendéket az önálló repülési feladatának teljesítése közben parancsnoknak kell tekinteni.
56. §   A parancsnok
a) irányítja a légi jármű személyzetét, utasításait a személyzet köteles végrehajtani;
b) az utasokat felkérheti meghatározott cselekmény végrehajtására vagy abbahagyására.
57. §   A repülés megkezdése előtt a parancsnok ellenőrzi, hogy a légi jármű alkalmas-e a feladat biztonságos végrehajtására.
58. §
(1) A parancsnok felel a repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezzel kapcsolatban felmerült minden kérdés eldöntése.
(2) A parancsnok feladata különösen:
a) ha a légi járművet veszély fenyegeti, minden szükséges intézkedés megtétele a repülés biztonságos befejezése, baleset vagy kényszerleszállás esetén az élet- és a vagyonbiztonság megóvása érdekében;
b) a repülés, illetve az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a cselekmény folytatásában az elkövető megakadályozása;
c) a légi járművön elkövetett bűncselekmény esetén - külföldön - a nyomozóhatóságot megillető intézkedések alkalmazása;
d) abban az esetben, ha más légi jármű vagy tengeri jármű veszélybe került - utasainak és személyzetének veszélyeztetése nélkül - az adott helyzetben szükséges és teljesíthető segítség nyújtása.
59. §   A parancsnok köteles
a) légi járművön megbetegedett vagy balesetet szenvedett személy részére elsősegélynyújtásról gondoskodni és - ha szükséges - a beteget az első alkalmas repülőtéren az egészségügyi szerveknek átadni;
b) a légi járművön történt születésről, balesetről, elhalálozásról és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről jegyzőkönyvet készíteni;
c) a légi járművön történt elhalálozás esetén gondoskodni - az illetékes hatóság részére történő átadásig - az elhunytnak a légi járművön lévő ingóságai megőrzéséről.
60. §   A parancsnok - vagy ha az sérülései, illetve más ok miatt erre képtelen, a személyzet tagja - az 58-59. §-okban említett intézkedésekről - amennyiben azok magyar állampolgárt, illetve Magyarországon bejegyzett jogi személyt érintenek - értesíti Magyarország konzuli képviseletét.
60/A. §   A pilóta nélküli légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű parancsnoka felelős a pilóta nélküli légijármű és más légijármű közötti biztonságos elkülönítés betartásáért.

V. FEJEZET
A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLATOK

61. §
(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében az ellenőrzött légtérben és az ellenőrzött repülőtéren légiforgalmi irányító, a nem ellenőrzött légtérben és a kijelölt repülőtereken repüléstájékoztató szolgálatot kell fenntartani.
(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani.
(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben - a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani.
(2) A légi forgalom irányítását a miniszter által a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kijelölt szerv végzi.
(2) A légi forgalom irányítását a miniszter által a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben kijelölt szerv végzi.
(3) A légiforgalmi szolgálat feladata különösen:
a) a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti, 10 km-es sávban repülő légi járműveknek - a légtér védelme, a légi forgalom irányításának végzése, a légtér ellenőrzése érdekében szükséges - azonosítása, a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttműködve;
b) a légtérgazdálkodás;
c) a légi forgalom áramlásának szervezése;
d) a légiforgalmi irányítás;
e) a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátása;
f) a légiforgalmi távközlési szolgálat ellátása;
g) légi jármű eltűnése vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a felkutatás és a mentés, valamint egyéb segítségnyújtás kezdeményezése.
g) riasztó szolgálat ellátása;
h) légiforgalmi tanácsadó szolgálat ellátása;
i) repüléstájékoztató szolgálat ellátása.
(4) A légiforgalmi irányító szolgálat utasítása a légi jármű parancsnoka számára kötelező, attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el.
(5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevételi díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett - repülésenként 600 forint, de összesen legfeljebb évi 300 millió forint. A felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.
(5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevételi díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett - repülésenként 850 forint, de összességében legfeljebb évi 500 millió forint. A felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( „léginavigációs-szolgálati rendelet” ) 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2019. december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke megegyezik a mindenkori, a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott összeggel. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő.
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( „léginavigációs-szolgálati rendelet” ) 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2019. december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke megegyezik a mindenkori, az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott összeggel. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő.
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( „léginavigációs-szolgálati rendelet” ) 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2021. december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke megegyezik a mindenkori, az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott összeggel. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő.
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( „léginavigációs-szolgálati rendelet” ) 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2023. december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke megegyezik a mindenkori, az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott összeggel. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő.
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke megegyezik a mindenkori, az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján kihirdetett, a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban figyelembe vett nominális - a Bizottság által elfogadott teljesítménytervben, ennek hiányában a benyújtott teljesítményterv tervezetben nevesített - felügyeleti költségeknek a nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozó értékével. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő.
(5a) A 61/A. § (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalapkezelőnek (a továbbiakban: költségalapkezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalnia a felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő költségalap megállapítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatatást készíteni és azt megküldeni a költségalap kezelője részére.
(5a) A 61/A. § (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalap-kezelőnek (a továbbiakban: költségalap-kezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtérhez kapcsolódó költségalap-elszámolás biztosítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatást készíteni és azt megküldeni a költségalap-kezelő részére.
(5b) A tárgyévre fizetett összeg és a tárgyévben ténylegesen felmerült költségek közötti eltérés esetén a különbözetet a tárgyévet követő második év díjfizetése során kell a felügyeleti hatóságnak és a költségalap- kezelőnek rendezni azzal, hogy az adott évre az (5) bekezdés alapján meghatározott összeg mértékét a különbözet összegével módosítani kell.
(5b) A tényleges költségek lényeges eltérése esetén a felügyeleti hatóság és a költségalapkezelő az elfogadott teljesítményterv alapján várhatóan rendelkezésre álló pénzügyi keretek figyelembevételével a tényleges költségek és a terv költségek közötti lényeges eltérés esetére vonatkozó elszámolási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon elszámol.
(6) A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg, és azt csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(6) Az (5) bekezdésben megállapított összeg a felügyeleti hatóságot illeti meg, amelyet csak a léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
61/A. §
(1) A Magyar Állam a 61. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátása érdekében zártkörűen működő részvénytársasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaságot alapít.
(1) A Magyar Állam a 61. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében zártkörűen működő részvénytársasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaságot alapít.
(2) A társaság
a) neve: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság);
b) székhelye: H-1185 Budapest, Igló u. 33-35.;
c) alapítója és egyedüli részvényese: a Magyar Állam;
d) az alapítói és részvényesi jogok gyakorlója: a közlekedésért felelős miniszter.
d) az alapítói és részvényesi jogok gyakorlója: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter.
(3) A Társaság feladatai:
a) a Magyar Köztársaság ellenőrzött légterében - kivéve a katonai körzeteket - és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren és légterében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; továbbá a Magyar Köztársaság légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;
a) a Magyar Köztársaság ellenőrzött légterében - kivéve a katonai körzeteket - és Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; továbbá a Magyar Köztársaság légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;
a) Magyarország ellenőrzött légterében - kivéve a katonai körzeteket - és Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;
a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása
aa) - a katonai körzetek kivételével - Magyarország ellenőrzött légterében,
ab) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint
ac) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére,
továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;
b) a nemzetközi polgári repülés részére Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása;
b) a nemzetközi polgári repülés részére Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása;
b) a nemzetközi polgári repülés részére repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása;
c) a rendelkezésre álló információk alapján adatszolgáltatás a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete részére, a légtérfelügyelethez szükséges azonosítás elősegítése érdekében;
d) légtérgazdálkodás, közreműködés a stratégiai légtérgazdálkodási feladatokban;
e) a légi forgalom áramlásának szervezése;
f) légi jármű eltűnése, vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés - kutatás-mentés, valamint egyéb segítségnyújtás - kezdeményezése;
g) központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) ellátása, a légiközlekedéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok kiadása;
h) a Magyar Köztársaságban az ellenőrzött légtéren kívül (a repülőtéri körzetek kivételével) működő légi járművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása;
h) - a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében légi járművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása;
i) a feladatainak ellátásával kapcsolatos fejlesztés;
j) a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet szakmai képzése, illetve továbbképzése;
j) a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet munkahelyi képzése, illetve továbbképzése;
k) műszaki dokumentációs és ahhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység ellátása;
l) a koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtereken a résidőkiosztás és menetrend-egyeztetés;
m) a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő - nemzetközi szerződésben meghatározott - költségalap kezelése.
n) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében repülésmeteorológiai feladatok ellátása;
o) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Budapest közelkörzet légtereiben alkalmazott műszer szerinti repülési eljárások tervezése.
p) a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése.
(4) A Társaság főtevékenysége: egyéb légi szállítást segítő tevékenység.
(5) A Társaság a főt