1998. évi XII. törvény

SZÍNEZŐS

a külföldre utazásról

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)	Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.

(2)	A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.

(3)

A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.

(3a)	A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

(4)	A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

A törvény hatálya

2. §

E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.

3. §

(1)	A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.

(2)	A 16-16/C. §-t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.

(3)	E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.

(4)	E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában

a)	úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;

b)	útlevél: Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;

c)	útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

e)	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.

pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél és hajós szolgálati útlevél helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - megegyező adattartalommal;

g)	elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt adatállománya.

h)	kapcsolattartási adat: telefonszám, e-mail-cím.

i)	élettárs: az élettársi nyilvántartásban szereplő élettárs, a közjegyző előtt tett nyilatkozat alapján okiratban feltüntetett élettárs.

II. FEJEZET
AZ ÚTI OKMÁNYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. §

(1)	Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak.

(2)	A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.

(3)

A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)

Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.

Az útlevél

6. §

Az útlevél típusai:

a)	a magánútlevél;

b)	a hivatalos útlevél.

6/A. §

(1)

A magánútlevél fajtái:

a)	a magánútlevél,

b)	a második magánútlevél és

c)	az ideiglenes magánútlevél.

(2)

A hivatalos útlevél fajtái:

a)	a diplomata-útlevél,

b)	a külügyi szolgálati útlevél,

c)	a szolgálati útlevél és

d)	a hajós szolgálati útlevél.

7. §

(1)

Az útlevél adatoldala tartalmazza

a)	az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását, ha a 12. életévét betöltötte és nem írásképtelen vagy írástudatlan;

b)	az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;

c)	az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(2)	Az útlevél - az ideiglenes magánútlevél kivételével - biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.

(3)	A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket - az ujjnyomat adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).

(4)

A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza

a)	a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,

b)	az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében,

c)	azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé,

d)	az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására fizikailag véglegesen képtelen személyek esetében.

(5)

A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott

a)	magánútlevél érvényességi ideje egy év,

b)	második magánútlevél és hivatalos útlevél érvényességi ideje legfeljebb egy év.

(6)

Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát, az utazás célországát, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza. A hivatalból kiállított ideiglenes magánútlevél az állampolgár aláírása nélkül is érvényes.

(7)	A hivatalos útlevél adattartalma - a hajós szolgálati útlevél kivételével - kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.

(8)	Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.

(9)	Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.

7/A. §

Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap.

A magánútlevél

8. §

(1)

A magánútlevél érvényességének időtartama - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

a)	6 éves életkor betöltéséig 3 év;

b)	6-65 éves életkor közöttiek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 év;

c)	65 éven felüliek esetén 10 év.

(2)	A 18-65 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 10 éves érvényességgel is kiállítható.

(3)

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

9. §

(1)	Az állampolgár a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.

(2)

Annak a magánútlevéllel rendelkező állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.

(2a)	Az állampolgár a (2) bekezdésben meghatározott okok egyidejű fennállása esetén legfeljebb két érvényes második magánútlevéllel rendelkezhet.

(3)	A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - öt évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje öt év.

(4)

A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

10. §

(1)

A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.

(2)

Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki, vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.

(3)

Kérelemre, hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani a külföldön született és 6. életévét be nem töltött, jogszabály alapján vélelmezett magyar állampolgárnak, ha magyar hatóság által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal még nem rendelkezett, és a hazautazásáig magánútlevél nem állítható ki.

(4)	Az ideiglenes magánútlevél legfeljebb egyéves érvényességi időtartammal állítható ki. Az ideiglenes magánútlevél érvényességi idejét a hivatásos konzuli tisztviselő állapítja meg az utazás céljához szükséges időtartam figyelembevételével.

(5)

Az ideiglenes magánútlevelet hivatalból kell kiadni

a)	annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal,

b)	annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal.

(6)	Az ideiglenes magánútlevél Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

(7)

A kiskorú részére Magyarországra való hazatérés céljából kiállítandó ideiglenes magánútlevelet kérelmező szülő nyilatkozatot tehet a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:186. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően a távollevő szülő tartózkodási helye nem ismert, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában, illetve a vele való kapcsolatfelvétel a kérelmet benyújtó szülő részéről nem vezetett eredményre, és a Magyarországra való hazatérés késedelme a kiskorú számára aránytalan érdeksérelemmel járna.

A hivatalos útlevél

11. §

(1)	A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.

(2)	Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel. A tartós külszolgálat időtartama alatt a külügyi szolgálati útlevél magáncélú utazásokra is igénybe vehető.

(3)

A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.

12. §

(1)

Diplomata-útlevélre jogosult

a)	a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;

b)	az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyarországi képviselője;

az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;

d)	a miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;

a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - európai uniós feladatokat ellátó - diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;

f)	a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint

g)	az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, az a), a c)-d), illetve az f) pontokban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke;

h)	az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;

i)	az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának egyenes ági felmenője.

(1a)

Az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hozzátartozókat a diplomata-útlevél kizárólag az Európai Parlament magyarországi képviselőjének mandátumából fakadó tartós külföldi tartózkodás időtartamára, illetve az (1) bekezdés e) pontban megjelölt személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.

(2)

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

13. §

(1)

Külügyi szolgálati útlevélre jogosult

a)	a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező kormánytisztviselője;

b)	Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetve kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;

c)	Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalót;

d)	a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;

e)	az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;

f)	az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának egyenes ági felmenője.

(1a)	Az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hozzátartozókat a külügyi szolgálati útlevél kizárólag az (1) bekezdés a)-d) pontja szerint jogosult személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.

(2)	Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

14. §

(1)

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére

a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;

b)	a bírák és az ügyészek;

c)	a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai.

d)	a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.

(2)	Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, vele közös háztartásban élő, az (1) bekezdés szerinti javaslatban megjelölt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és eltartott gyermeke.

(3)

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.

(4)	Rendkívül indokolt esetben szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását a személy vonatkozásában a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javasolja.

(5)	A szolgálati útlevélre való jogosultság fennállását az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, ennek hiányában a javaslatot tevő szerv vagy hivatal vezetője évenként felülvizsgálja.

15. §

Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának és eltartott gyermekének adható.

III. FEJEZET
KÜLFÖLDRE UTAZÁST KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK

16. §

A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,

(1)

Nem utazhat külföldre,

aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,

b)	az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől

ca)	a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy

cb)	a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

d)	akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,

e)	akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy

f)	akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén

a)	az ügyész vagy

b)	ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíróság

elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.

(3)	Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyészség a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.

(4)	Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíróság továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.

(5)

Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását

a)	az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,

b)	az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,

c)	az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,

d)	külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság

e)	külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter

hajtja végre.

(6)	A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.

(7)

Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.

(8)	Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

16/A. §

(1)

A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.

(2)	A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik - a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével - magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.

(3)

A 16. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány- nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi.

16/C. §

(1)

Ha az érintett személy külföldi - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.

(2)

Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(3)

Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(4)

Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.

16/D. §

(1)

A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére

a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314-316. § és 318. §-ában vagy

b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében

meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.

(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a központi szervet, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.

(3)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a központi szerv részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.

(4)	A bv. szerv értesíti a központi szervet, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.

(5)	Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a központi szerv részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint - a (3) bekezdés esetében - a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.

17. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, a katonai szolgálatot teljesítő személy, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.

19. §

(1)	Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen úti okmányt - ha az nincs az okmány elvételére, visszatartására, bevonására jogosult hatóság, az eljárásban közreműködő szerv vagy az útlevélhatóság birtokában - visszavonja.

(3)	Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám kéri.

(4)	Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett vagy a szülők arról írásban megállapodtak, a szülői felügyeleti jog tartalmára vonatkozóan - a 10. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.

20. §

(1)

Érvénytelen az úti okmány, ha

a)	elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták,

b)	személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c)	hamis vagy meghamisították,

d)	jogosulatlanul tartották birtokban vagy használták fel, illetve jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,

e)	az arra való jogosultság megszűnt, f) érvényességi ideje lejárt,

g)	annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

h)	a 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerint visszavonták,

i)	a használatára jogosult meghalt, vagy

j)	annak jogosultja az úti okmányáról lemondott.

(2)	Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)-(3) bekezdésben foglalt adatokat.

(3)	Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)-j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba.

(4)	Az ideiglenes magánútlevél érvénytelenné válik Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő belépéssel is.

IV. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

21. §

A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.

21/A. §

(1)

Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet soron kívüli, sürgősségi vagy - a 21/B. § (5a) bekezdésében foglalt kivétellel - azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, továbbá az azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2)	A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért és pótlásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.

21/B. §

(1)	Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel -személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - e törvényben meghatározott kivétellel - az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2)	A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot és aláírást nem kell tartalmaznia.

(3)	Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(4)

Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5)	Kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél pótlása. A pótlás feltétele, hogy a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a pótlás érdekében hozzájárult.

(5a)

Elektronikus kapcsolattartás útján is kérelmezhető a második magánútlevél kiállítása, ha a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a második magánútlevél kiállítása érdekében hozzájárult. Elektronikus kapcsolattartás útján nem kérelmezhető a második magánútlevél azonnali eljárás keretében történő kiállítása.

(6)	Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(8)	A kérelmező a magánútlevél és második magánútlevél elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét - a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül - elektronikus, illetve hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is bejelentheti.

(9)	A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet.

(10)

Ha a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a személyazonossága igazolására útlevelet mutat be, és az útlevél tároló eleme tartalmaz második biometrikus adatot, a második biometrikus adatot az eljáró hatóság személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott útlevél és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti a második biometrikus adatot.

(11)

Az elektronikus ügyintézési pont útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen történhet. Ennek során a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált ujjnyomat-összevetéssel is el kell végezni. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli a második biometrikus adatot.

21/C. §

Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.

21/D. §

(1)

Hivatalból történik az 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kiállított, érvényes magánútlevéllel rendelkező polgár részére a magánútlevél kiállítása, ha házasságkötésére irányuló szándéka bejelentésekor a házasságkötést követően viselni kívánt, a korábbitól eltérő házassági név viselésére vonatkozó szándékáról nyilatkozik, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.

(2)	A magánútlevél kiállítására csak abban az esetben kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás keretében, ha a magánútlevél lejárat szerinti érvényessége a házasságkötésre irányuló szándék bejelentésekor és a házasság megkötésének napján is fennáll.

(3)	Ha a házasságkötési szándék bejelentését követően a magánútlevél érvénytelenítésre kerül, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárásban magánútlevél nem állítható ki.

(4)	A magánútlevél kiállításához szükséges arcképmás, aláírás és ujjnyomat adatokat az anyakönyvvezető veszi fel, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat.

(5)	Az (1) bekezdés szerint hivatalból kiállításra kerülő okmány érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év.

21/E. §

Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

22. §

23. §

(1)

Az érvénytelen úti okmányt - a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.

(2)	Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak.

(3)	Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

IV/A. FEJEZET
TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRATOK

23/B. §

(1)	Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)-(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.

(2)	A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki.

(3)

A közokirat - ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - tartalmazza

a)	a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,

b)	azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,

c)	azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint

a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező

da)	megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,

db)	megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá

dc)	vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.

(4)	Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.

(5)

A központi szerv a közokiratokról - az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a)	a közokirat számát és kiállításának keltét,

b)	a kérelmező személyazonosító adatait, valamint

(6)	A központi szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.

(7)

Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból - a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e - adatot igényelhet

a)	a külpolitikáért felelős miniszter,

b)	a büntetőeljárást folytató szerv,

c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

d)	azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.

V. FEJEZET
ADATKEZELÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) - hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:

Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) - hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:

Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:

Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:

A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

24. §

A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:

(1)

Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:

az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,

b)	az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá második biometrikus adatát, és annak tárolhatóságára vonatkozó adatát,

c)	a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát,

e)	az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

f)	az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

g)	a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

h)	az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját,

i)	a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét,

j)	a hivatalos útlevél - a hajós szolgálati útlevél kivételével - használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét,

k)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,

l)	a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját,

m)	az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,

n)	az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, meghatalmazotti átvétel esetén az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját,

o)	az ideiglenes magánútlevél esetében az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát és az utazás célországát.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)	Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.

(4)	Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által meghatározott elektronikus adatok képezik.

(5)	A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a gyám élhet.

24/A. §

(1)

A adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a)	felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének közreműködői tevékenysége felett,

b)	biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,

c)	a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;

d)	végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint

e)	működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.

(2)	A járási hivatal a 24. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § (1) bekezdés a)-f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.

24/B. §

(1)

Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek

a)	megnevezését

b)	székhelyét, levelezési címét,

c)	e-mail címét, telefonszámát,

a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da)	családi és utónevét,

db)	születési családi nevét és utónevét,

dc)	anyja nevét,

dd)	születési helyét, idejét,

de)	szervezeti egységét,

df)	hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg)	hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh)	felhasználónevét,

di)	hivatali kapcsolattartásra használható email címét.

(3)

Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5)

A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6)

Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

25. §

A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő szervet:

26. §

(1)

Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b)	a központi adatkezelő szervtől a 24. § (1) bekezdése alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat, valamint

közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól.

közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából térítésmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokra vonatkozóan.

(1a)	Az útlevélhatóság - saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is - a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.

(2)

Hivatalos útlevelek esetében

a)	az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,

b)	az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.

27. §

(1)

Az adatkezelő szerv - a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.

(1a)	A központi adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés d) és h)-k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

(1b)	A központi adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.

(1c)

A központi adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.

(1d)

Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által a magánútlevele alapján megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.

(1e)	Az adatkezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a polgár útiokmány-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.

(1f)

Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, az útlevél érvényességére vonatkozó adatot, az útlevél okmányazonosítóját, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.

(1g)

Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.

(1h)	Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az érintett saját kezű aláírását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részére, az általa végzett igazságügyi szakértői tevékenység ellátása céljából átadja.

(2)

A központi adatkezelő szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a 24. § (1) bekezdés g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.

(2a)	A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.

(2b)	Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban szereplő útlevél okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelensége tényéről és ennek okáról értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.

(3)

A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a)-f) és h)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.

(4)

Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(4a)	Az útlevélhatóság a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és közlekedési igazgatási hatóság részére a közlekedési igazgatási eljárások során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-b), valamint e) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5)

Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevél és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság, vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6)

Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél

a)	időközben megkerült, vagy

b)	lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(7)

Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.

(8)	Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.

(9)	A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében - közvetlen adathozzáféréssel - a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott adatokat átveheti.

(10)	A központi adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.

(11)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.

(12)

A adatkezelő szerv - a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

27/A. §

A központi adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.

28. §

(1)

A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat

a)	arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;

b)	az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ideértve a születési családi és utónevet is -,

c)	az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megtalálásának tényéről, valamint

törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett állampolgárságáról, számára kiadott úti okmány típusáról, számáról, arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(2)

A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(2a)	Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat kell alkalmazni.

(2b)

Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező - a második biometrikus adat kivételével - bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.

(3)	Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(3a)

Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(3b)

Az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatok közül a természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolattartási adatot a Központi Statisztikai Hivatal részére az Stt. által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolatfelvétel céljából térítésmentesen átadja. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a Központi Statisztikai Hivatal törli.

(4)	Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.

(5)	Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.

(6)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a települési önkormányzat, a közjegyző, a bírósági végrehajtó és a költségvetési szerv, illetve törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy.

(7)

A központi adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

a)	a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve

b)	a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok

továbbítására jogosult.

(8)

A központi adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.

29. §

(1)	Az útlevélhatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén - külön törvényben meghatározottak szerint - korlátozható, vagy kizárható.

(3)	Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.

29/A. §

(1)

A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2)	A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3)

A naplóbejegyzés tartalmazza

a)	az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b)	az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c)	az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d)	az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e)	a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f)	az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4)	Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5)

A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6)

A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.

(7)	A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8)	A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9)

A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.

30. §

(1)	A közreműködő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus formában történő kezelésére az előtte folyó eljárás befejezéséig jogosult.

(2)	Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett papíralapú dokumentumokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint kell kezelni.

31. §

(1)	Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított tizenöt évig kezeli.

(2)	Abban az esetben, ha a kérelem alapján úti okmány nem kerül kiállításra, az adatkezelő szerv a kérelem adatait - bűnüldözési, bűnmegelőzési célból - az eljárás megszüntetését vagy a kérelem elutasítását tartalmazó döntés véglegessé válását követő egy évig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

32. §

A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait

a)	az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,

b)	egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

c)	szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint

d)	hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.

32/A. §

A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait

(1)

A második biometrikus adatot

az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél pótlása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében -

aa)	a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig kezeli, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törli,

ab)	a kérelmező hozzájárulásának hiányában kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiállításáig kezeli és ezt követően haladéktalanul törli,

a rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,

c)	a Kormány által kijelölt hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,

d)	a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.

(2)	A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(3)	Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.

41. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)	az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;

b)	az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;

c)	az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

d)	a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős központi államigazgatási szervet.

e)	a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének részletes szabályait.

Felhatalmazást kap a külföldre utazásért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg

(2)

Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg

a)	az ideiglenes magánútlevél, a diplomata-útlevél és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;

b)	Magyarország útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;

c)	az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;

d)	a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;

e)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útiokmány-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, megállapításának, megfizetésének, elszámolásának, kezelésének szabályait;

az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért és pótlásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

g)	a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát.

(4)

Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

41/A. §

E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.

41/B. §

(1)	Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló konzuli tisztviselő által kezelt ideiglenes magánútlevél biankó okmánykészlet 2021. július 31-ig használható fel.

(2)	A biankó okmánykészlet 2021. július 31-ét követően az okmánykibocsátóra vonatkozó iratkezelési szabályoknak megfelelően megsemmisítésre kerül.

42. §

(1)

E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.

(3)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.

(4)

Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

A jogszabály 1998. március 16-án jelent meg a Magyar Közlöny 20. számában.
hatályba lépett 1998. szeptember 1-jén.

A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba. 2007. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. június 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. június 18-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. június 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lépett hatályba. 2017. június 2-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. június 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 2-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lépett hatályba. 2021. december 2-án lépett hatályba. 2021. december 2-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A szakasz 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 4-én lépett hatályba.A szakasz 2017. május 5-én lépett hatályba.A szakasz 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. március 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén fog hatályba lépni. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A szakasz 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lépett hatályba. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. 2020. december 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. szeptember 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. június 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba. 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 2-án lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1998. évi XII. törvény

a külföldre utazásról

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezésekre figyelemmel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)

A Magyar Köztársaság területének elhagyása - beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is - alkotmányos alapjog, amely minden magyar állampolgárt és az országban jogszerűen tartózkodó külföldit megillet. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetőleg korlátozható.

(2)	A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. A hazatérés joga e törvényben foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, nem korlátozható, illetőleg feltételhez nem köthető.

(3)	A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal, valamint nemzetközi szerződés alapján személyazonosító igazolvánnyal gyakorolható.

A törvény hatálya

2. §

3. §

(1)	A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.

(2)	E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra és a bevándorolási engedéllyel rendelkező külföldiekre a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3)	A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, befogadottként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában

a)	úti okmány: az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;

b)	útlevél: a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;

c)	útlevél hatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv.

II. FEJEZET
AZ ÚTI OKMÁNYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. §

(1)	Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak.

(2)	A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.

(3)

(4)

Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevél hatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.

Az útlevél

6. §

Az útlevél típusai:

a)	a magánútlevél;

b)	a hivatalos útlevél.

7. §

(1)

Az útlevél adatoldala - az ideiglenes magánútlevél kivételével - tartalmazza

a)	az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és saját kezű aláírását;

b)	az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;

c)	az a)-b) pontokban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(2)	Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(3)	A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.

(4)	Az útlevélbe az útlevél hatóság, a határőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.

(5)	Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.

A magánútlevél

8. §

(1)

A magánútlevél érvényességének időtartama az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

a)	4 éves életkor betöltéséig 2 év;

b)	4-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év;

c)	18 éven felüliek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 10 év.

(2)	A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 5 éves érvényességgel is kiállítható.

9. §

(1)	Az állampolgár - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.

(2)	Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult és foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján - második magánútlevél is kiadható.

(3)	A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.

10. §

(1)

Külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb módon alkalmatlanná vált, és külföldi tartózkodásához vagy továbbutazásához Magyarországról a magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.

(2)	Az ideiglenes magánútlevél továbbutazásra, illetőleg hazautazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb egy év.

A hivatalos útlevél

11. §

(1)	Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A hivatalos útlevelet a megbízatás időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.

(2)	Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.

(3)	A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.

12. §

(1)

Diplomata-útlevélre jogosult

a)	a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke;

b)	az országgyűlési képviselő;

c)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;

d)	a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a helyettes államtitkár;

a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;

f)	az a)-e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.

(2)

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külügyminiszter engedélyezte.

13. §

(1)

Külügyi szolgálati útlevélre jogosult

a)	a Külügyminisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa;

b)	a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;

c)	a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;

d)	a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;

e)	az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.

(2)	Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külügyminiszter engedélyezte.

14. §

(1)

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére

a)	a Miniszterelnöki Hivatalnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a minisztériumoknál, valamint országos hatáskörű szerveknél foglalkoztatottak;

b)	a bírák és az ügyészek;

c)	a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai.

(2)	Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.

(3)

15. §

(1)

Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható

a)	a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek;

b)	annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik.

(2)	Hajós szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személlyel állandóan együtt utazó házastársa és eltartott gyermeke.

III. FEJEZET
KÜLFÖLDRE UTAZÁST KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK

16. §

(1)

A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,

a)	akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;

b)	aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;

c)	aki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll;

d)	akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;

akinek jogerős határozattal megállapított - legalább 10 millió forint összegű - adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása áll fenn, a tartozás megfizetéséig vagy arra a (3) bekezdés szerint kezdeményezésre jogosult szerv által elfogadott biztosíték nyújtásáig.

(2)

Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek a hiányt, a járulék vagy hozzájárulás bevallásának elmulasztását megállapító határozat, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(3)	Az (1) bekezdés e) pontja esetén a külföldre utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve kezdeményezheti.

17. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a katonai szolgálati kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személy és a besorozott hadköteles külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.

18. §

(1)

A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevél hatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt esetben a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.

(2)	Az útlevél hatóság külön törvényben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a korlátozás hatálya alatt álló állampolgár részére az útlevelet hivatalból is kiadhatja.

19. §

(1)

Az útlevél hatóság az úti okmány kiadását megtagadja vagy az úti okmányt visszavonja, ha

a)	a 16. § (1) bekezdése alapján külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn;

b)	azt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;

c)	az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányt nem adta le.

(2)	Az útlevél hatóság a külföldön élő állampolgár részére a visszavont útlevelet kiadja, ha a büntetőeljárás során az ügyész vagy a bíróság által megállapított biztosítékot letétbe helyezték.

20. §

Érvénytelen az úti okmány, ha

a)	a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították;

b)	az útlevél hatóság visszavonta;

c)	azt nem az arra jogosult használja fel;

d)	érvényességi ideje lejárt;

e)	a használatára jogosult meghalt.

IV. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

21. §

A hatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §

(1)	Az úti okmánnyal kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(2)	Az úti okmány visszavonását elrendelő határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3)	A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A határozat felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.

23. §

(1)	Az úti okmányt az útlevél hatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha az érvénytelen vagy e törvény szerint visszavonásának van helye.

(2)	Az úti okmányt a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során a 19. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 20. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben veszi el.

(3)	Az átvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevél hatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.

(4)	Az úti okmány elvétele ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

V. FEJEZET
ADATKEZELÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

24. §

Az útlevél hatóság eljárása során - hatáskörére és illetékességére kiterjedően -, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához a következő adatokat kezelheti:

a)	az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, anyja nevét, állampolgárságát, menekült státusát (a továbbiakban együtt: személyi adat), valamint arcképmását, saját kezű aláírását és értesítési, illetőleg lakcímét;

b)	az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét;

c)	az úti okmány iránti kérelem elutasításának, illetőleg a kiadott úti okmány visszavonásának tényét és annak indokát;

d)	annak az úti okmánynak az adatait, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették;

e)	a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatait, lakcímét és az utazást korlátozó okot.

25. §

A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő szervet:

a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezt követően a büntetőügyben eljáró bíróság, az eljárás befejezése után a büntetés-végrehajtási bíró a 16. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti büntetőeljárás alá vont, illetőleg fogva tartott állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, az eljárás megindításának időpontjáról, az indokául szolgáló cselekmény törvényi minősítéséről, az eljárás jogerős befejezéséről, valamint a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről és megszüntetéséről;

a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről, illetőleg a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem fizetése miatt kezdeményezik.

26. §

Az útlevél hatóság a kérelmező személyi és lakcím adatai azonosításához, illetőleg utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b)	a központi adatkezelő szervtől a 24. § és a 25. § alapján kezelt adatokból, valamint

c)	közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.

27. §

(1)

Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási szervnek, a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekkel foglalkozó szervének, valamint - a menekülteket érintően - a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.

(2)

A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása érdekében értesíti a határőrséget annak az állampolgárnak a személyi, illetőleg úti okmányának adatairól, aki a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, vagy úti okmányát az útlevél hatóság jogerősen visszavonta.

(3)

A központi adatkezelő szerv annak az úti okmánynak az adatairól - beleértve a jogosult személyi adatait is -, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, az útlevél jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet, valamint a Külügyminisztériumot.

28. §

(1)

Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, az úti okmány száma alapján birtokosának családi és utónevéről, valamint az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről.

(2)	Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(3)	Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.

29. §

(1)	Az útlevél hatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás körében - külön törvényben meghatározottak szerint - korlátozható, vagy kizárható.

(3)	Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.

30. §

Az útlevél hatóság az eljárásában keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.

31. §

(1)	A 24. §-ban meghatározott adatokat az útlevél hatóság az eljárás befejezéséig, a központi adatkezelő szerv pedig az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezelheti.

(2)	A központi adatkezelő szerv a 25. §-ban meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezelheti.

32. §

A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - diplomata- és külügyi szolgálati útlevél esetén a Külügyminisztérium, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pontja] diplomata-útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala - az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. A törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kivándorlás iránti kérelem esetén a már megkezdett eljárást meg kell szüntetni.

(2)	A törvény hatálybalépése előtt kiállított útlevelek érvényességi idejük lejártáig használhatók fel utazásra.

(3)	Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.

34. §

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a)	a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény;

b)	a kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény;

c)	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 75. §-a c) pontjának harmadik francia bekezdése;

d)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésének e) pontja.

35. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 31. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)
„f) a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához az útlevél hatóságnak, illetőleg a központi útlevél-nyilvántartást kezelő szervnek (központi adatkezelő szerv), az utazási korlátozás alatt álló személy adatairól.”

36. §

Az adózás rendjéről szóló - többször módosított - 1990. évi XCI. törvény 80. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, amennyiben az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.”

37. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következők szerint módosul:

az Nytv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni kell.”

b)	az Nytv. 11. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) külföldi letelepedés szándékával hagyták el az országot,”

az Nytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi nyilvántartás a polgár elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított öt évig tartalmazza az érintett polgár minden korábbi adatát (passzív állomány).”

d)	az Nytv. 14. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:) „d) az idegenrendészeti szerv értesítése;”

e)	az Nytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére csak az (1) bekezdésben felsorolt szervek, valamint - személyazonosítás céljából - az útlevél hatóság jogosult.”

f)	az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „g) az idegenrendészeti szervnek a bevándorlással kapcsolatos ügyintézés során.”

az Nytv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie.”

az Nytv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár, bevándorolt, hontalan vagy menekültként elismert személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdés szerint illetékes jegyző jár el.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - lakcíme megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.”

38. §

(1)

A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bevándorolt külföldi érvényes, a (3) bekezdésben meghatározott bejegyzéssel ellátott külföldi útlevelével jogosult Magyarország területét elhagyni és oda visszatérni. Külföldre utazásának és Magyarországra való visszatérésének egyéb feltételeire a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”

(2)

A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény új 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) A bevándorolt külföldire e törvény 21. § (4) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendőr-főkapitányság a bevándorolt külföldit kérelmére külföldre utazás céljából Magyarországra visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.
(3) Az úti okmány a kiállítástól számított két évig érvényes és meghosszabbítható.”

39. §

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldön élő vagy tartózkodó személy részére történő járadék folyósítása során a nyugellátás folyósítására irányadó szabályok szerint kell eljárni.”

40. §

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény a következők szerint módosul:

a)	a 70. § előtti cím a következők szerint módosul: „A külföldön letelepedőkre vonatkozó különleges kiviteli szabályok”

a 70. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó és külföldi bevándorlási célú vízummal rendelkező természetes személy első kiutazásakor - devizahatósági engedély nélkül kiviheti:
a) vagyoni értékét;
b) a vagyoni értéke értékesítéseként kapott belföldi fizetőeszköz átváltásából származó valutát, devizát;
c) a belföldi pénzintézetnél névre szóló betétben elhelyezett belföldi fizetőeszközének átváltásából származó valutát, devizát.
(2) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó és külföldi bevándorlási célú vízummal rendelkező, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó természetes személy a devizajogszabályban meghatározott feltételek szerint vihet ki devizahatósági engedély nélkül vagyoni értéket, valutát, devizát.”

41. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)	az útlevél hatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;

b)	az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;

c)	az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)

Felhatalmazást kap a belügyminiszter - a b) és a d) pont tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg

a)	a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevél hatóság kivételével az útlevél hatóságok székhelyét és illetékességi területét;

b)	a Magyar Köztársaság útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;

c)	az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint meghatározza azokat a szerveket, amelyek a központi adatkezelő szerv részére adatfeldolgozást végezhetnek, illetőleg az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;

d)	a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait.

(3)	Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általa kiadott útlevelek kezelésének részletes szabályait.