Hatályos állapot
Közlönyállapot
1988.04.21. - 1988.06.30.
1988.07.01. - 1990.04.30.
1990.05.01. - 1992.02.14.
1992.02.15. - 1995.10.25.
1995.10.26. - 1999.07.20.
1999.07.21. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2003.10.18.
2003.10.19. - 2004.03.25.
2004.03.26. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2008.04.30.
2008.05.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2009.02.28.
2009.03.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2011.01.14.
2011.01.15. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2020.02.14.
2020.02.15. - 2021.06.21.
2021.06.22. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

30/1988. (IV. 21.) MT rendelet

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

A Tv. 2. §-ához

1. §   A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, 7. § második mondata, a 9. §, a 31-38. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
1. §   A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, a 27. §, a 29. § és a 35. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A Tv. 5. §-ához

2. §
(1) Közúti járművezetői engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, az előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes képesítő vizsgát tett.
(2) Gépjárművezetői munkakört az tölthet be, gépjárművel csoportos személyszállítást, díj ellenében személyszállítást, illetőleg árufuvarozást az végezhet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Jogszabály egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.
(2) Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművet az vezethet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.
(3) Aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhető.
2/A. §
(1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát
a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,
b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - a közút kezelőjének hozzájárulása nélküli vagy attól eltérő - elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával
vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelője az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás eredménytelensége esetében - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi. Ez az intézkedés nem mentesíti a közút kezelőjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsége alól.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt cselekmények miatt a közlekedési hatóság eljár, az útügyi hatósági eljárási díjat annak terhére kell megállapítani, aki az eljárásra okot adott.

A Tv. 9. §-ához

3. §
(1) A közúti közlekedési és a közúti közlekedéssel összefüggő jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik - a közlekedési miniszter egyetértése szükséges.
(1) A közúti közlekedési és a közúti közlekedéssel összefüggő jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egyetértése szükséges.
(2) A közúti közlekedés rendőrhatósági tevékenységének irányításához kapcsolódó jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik - a belügyminiszter egyetértése szükséges.
4. §
(1) A közúti közlekedési hatósági tevékenységet a Közlekedési Minisztérium, a Közlekedési Főfelügyelet, valamint a tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési (útügyi) feladatot ellátó szakigazgatási szervei (a továbbiakban együtt: közlekedési hatóság) végzik. Hatósági tevékenységet látnak el a területi közlekedési felügyeletek és járművezetői vizsgabizottságok is. A közúti közlekedési hatóságok, a területi közlekedési felügyeletek és a járművezetői vizsgabizottságok feladatait és a feladatok hatásköri megoszlását a közlekedési miniszter határozza meg.
(1) A közúti közlekedési hatósági tevékenységet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Közlekedési Főfelügyelet, valamint a megyei, fővárosi, (a továbbiakban: területi) közlekedési felügyeletek, a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegyzők látják el.
(2) A közlekedési miniszter gondoskodik arról - a tanácsokról szóló törvényben foglaltakra is figyelemmel -, hogy a közúti közlekedési hatósági tevékenységet az ország egész területén egységes szempontok szerint, azonos módszerekkel és eljárási formák között végezzék.
(3) A közúti közlekedés rendőrhatósági feladatait a Belügyminisztérium és szervei végzik.

A Tv. 11. §-ához

5. §
(1) Az országos közúthálózat fejlesztésére önálló tervet kell készíteni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács hagyja jóvá.
(1) Az országos közúthálózat fejlesztésére önálló tervet kell készíteni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése alapján a Kormány hagyja jóvá.
(1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület- és településrendezési terveket.
(2) A tanácsi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.
(2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.
(3) A tervezés során figyelemmel kell lenni a gyalogos forgalom igényeire és a járműforgalomtól való elkülönítésére, a kerékpárutak fejlesztésére, a várakozó gépjárművek elhelyezésének lehetőségére is.
(3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell.
(4) A közúthálózat fejlesztésére készített terveket ötévenként felül kell vizsgálni és ha szükséges, megfelelően módosítani kell.
(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedésért felelős miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(5) A közúthálózatok tervezett fejlesztését a területrendezési tervek is tartalmazzák. A tanácsi közúthálózat tervezett fejlesztését - ha az országos közúthálózat forgalmát jelentősen befolyásolja - a Közlekedési Minisztériummal egyeztetni kell.
(5) A közúthálózatok tervezett fejlesztését a területrendezési tervek is tartalmazzák. A helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a területi közlekedési hatósággal egyeztetni kell
(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselő-testülete - több települést összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott szervezet - hagyja jóvá.
(6) A fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét - a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően - a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.
(7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni.

A Tv. 12. §-ához

6. §
(1) A közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást megjelenítő jelzéshordozónak azt a - közút kezelőjének hozzájárulásával elhelyezett - berendezést kell tekinteni, amely a közúti közlekedés szabályainak betartására, az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet.
(2) A Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése alkalmazása szempontjából a tilalom megszegője alatt a reklámozót kell érteni. Ha a reklámozó kiléte nem állapítható meg, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására annak az ingatlannak a tulajdonosát kell kötelezni, amelynek területén a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy van. A tilalom megszegőjével szemben a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - jár el.
6. §
(1) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki.
(2) A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de - legalább ötévenként a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, ha szükséges módosítani kell.

A Tv. 14. §-ához

7. §   Ha a rendőrhatóság vagy a jogszabályban feljogosított más hatóság a közutat lezárja vagy annak forgalmát korlátozza, erről a közút kezelőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A közút kezelője - szükség esetén - terelő utat jelöl ki: a közlekedési hatóság a közút kezelőjét terelőút kijelölésére kötelezheti.
7. §
(1) A rendőrség, a tűzoltóság és a fegyveres erők a közút kezelőjének hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak forgalmát. Azonnali intézkedést igénylő esetben - ha a kezelő hozzájárulása nem szerezhető be - a közút kezelőjét haladéktalanul értesíteni kell.
(1) A rendőrség, a tűzoltóság és a Magyar Honvédség a közút kezelőjének hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak forgalmát. Azonnali intézkedést igénylő esetben - ha a kezelő hozzájárulása nem szerezhető be - a közút kezelőjét haladéktalanul értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közút lezárása és a forgalom korlátozása (elterelése) érdekében szükséges intézkedések megtételéért és a kihelyezett jelzések eltávolításáért a kihelyező szervek felelősek. A kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról - a kihelyező szervek értesítése mellett - a közút kezelője gondoskodik.
(3) Ha a közút előre tervezhető lezárása miatt terelőút kijelölése szükséges, a lezárás, illetőleg a kijelölés előtt az érintett közút kezelőjének a hozzájárulását be kell szerezni. A közút lezárásával, a terelőút kijelölésével és az elterelt forgalom elviselésére való alkalmassá tételével, valamint a szükséges jelzések elhelyezésével, eltávolításával kapcsolatban felmerülő költségeket az viseli, aki a közút lezárására okot adott, vagy akinek érdekében azt elrendelték.

A Tv. 15. §-ához

8. §
(1) A közlekedési miniszter által megállapított össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű a közúti forgalomban csak a közút kezelőjének hozzájárulásával vehet részt. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.
(1) A közlekedésért felelős miniszter által megállapított össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű a közúti forgalomban csak a közút kezelőjének hozzájárulásával vehet részt. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.
(1) A közlekedésért felelős miniszter által megállapított össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármű a közúti forgalomban csak a közút kezelőjének hozzájárulásával vehet részt. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.
(2) Az össztömeg- vagy tengelyterhelés-határokat meghaladó jármű üzemben tartója a közút használatáért díjat köteles fizetni.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt jármű hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglalt feltételektől eltérő módon vesz részt a forgalomban, a közlekedési hatóság a jármű üzemben tartóját a használati díj tízszereséig terjedő pótdíj megfizetésére kötelezheti.
(4) A kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, a díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját a közlekedési miniszter állapítja meg.
(4) A kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, a díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg.
9. §
(1) A közút területén létesített vagy kijelölt várakozóhelyen a közlekedési hatóság a járművek várakozásának szabályozása érdekében díj fizetését rendelheti el. A várakozási díj összegét a közlekedési hatóság állapítja meg.
(2) A közút területén kívüli közterületen létesített várakozóhelyen díj szedéséhez a közlekedési hatóság engedélye szükséges.

A Tv. 17-18. §-ához

10. §
(1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját a művelődési miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját a művelődési és közoktatási miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a közlekedésrendészetért felelős miniszter a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját az oktatásért felelős miniszter a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a közlekedésrendészetért felelős miniszter a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben, az állam által fenntartott köznevelési intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját az oktatásért felelős miniszter a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(2) A biztonságos közúti közlekedésre nevelésben, a balesetmegelőző felvilágosító és propagandamunkában részt vesznek a tömegtájékoztató és sajtószervek is.
(2) Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét.
11. §
(1) Az állami oktatásban - tantervi órakereten belül - a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell.
(1) Az állam által fenntartott köznevelési intézményben - tantervi órakereten belül - a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell.
(2) Az állami oktatásban - tantervi órakereten kívül - lehetővé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek.
(2) Az állam által fenntartott köznevelési intézményben - tantervi órakereten kívül - lehetővé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek.
12. §
(1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját a művelődési miniszter a közlekedési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját a művelődési és közoktatási miniszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját az oktatásért felelős miniszter a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(2) A közúti közlekedési szakember- és a közúti járművezetőképző tanfolyamok szakmai képzési szintjét, valamint tantervi irányelveit - a közúti járművezetői tanfolyamok tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a közlekedési miniszter, a tanfolyamok tantárgyait, tantervét, az egyes tantárgyak tananyagait és óraszámait a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg. A tanfolyamokon használható tankönyveket és oktatási segédleteket a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá.
(2) A közúti közlekedési szakember- és a közúti járművezetőképző tanfolyamok szakmai képzési szintjét, valamint tantervi irányelveit - a közúti járművezetői tanfolyamok tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a tanfolyamok tantárgyait, tantervét, az egyes tantárgyak tananyagait és óraszámait a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg. A tanfolyamokon használható tankönyveket és oktatási segédleteket a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá.
13. §
(1) A közúti járművezetői tanfolyamok elméleti és gyakorlati tantárgyait - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak olyan személy oktathatja, akinek szakoktatói vagy ezzel egyenértékű képesítése van.
(2) A közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatását vizsgabiztosok végzik. Vizsgabiztosnak csak olyan személy nevezhető ki, aki vizsgabiztosi képesítést szerzett.
(3) A közlekedési hatóságok az általuk kinevezett vizsgabiztosokat országos, illetőleg területi névjegyzékbe veszik fel.
(4) Vizsgáztatásra csak névjegyzékbe felvett vizsgabiztos osztható be. Az országos névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a Közlekedési Főfelügyelet, a területi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve - vagy az általa megbízott más szerv - osztja be vizsgáztatásra.
(4) Vizsgáztatásra csak névjegyzékbe felvett vizsgabiztos osztható be. Az országos névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a Közlekedési Főfelügyelet, a területi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a területi közlekedési felügyelet - vagy az általa megbízott más szerv - osztja be vizsgáztatásra.
14. §   Magánszemélyek a közúti járművezetők képzésére és továbbképzésére - a közlekedési hatóság engedélyével - gépjárművezetőképző munkaközösséget alapíthatnak.

A Tv. 22. §-ához

15. §
(1) A típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén - a sorozatgyártás megkezdése előtt - a gyártónak, külföldről történő behozatal esetén - a szerződés megkötése előtt - annak kell kérnie, aki a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.
(2) Külföldről behozott jármű típusvizsgálata során a közlekedési hatóság - a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények megtartásával - a külföldi típusvizsgálati eredményeket felhasználhatja vagy külön vizsgálat nélkül elfogadhatja.
16. §   Jármű egyedi előállítása (összeépítése) vagy átalakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények mellett kielégíti az esztétikai igényeket is és a jármű létrehozása gazdasági vagy egyéb szempontból indokolt.

A Tv. 23. §-ához

17. §
(1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról a rendőrhatóság, illetőleg a közlekedési hatóság gondoskodik.
(1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rendőrhatóság gondoskodik.
(2) A jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.

A Tv. 25. §-ához

18. §   A segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű, a kézikocsi, továbbá a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra nem kötelezett lassú jármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a gyártó, illetőleg a kereskedelmi forgalmazó tanúsítja.

A Tv. 28. §-ához

19. §
(1) A járművek által keltett zajhatást, légszennyezést a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság műszeres vizsgálattal a közúti forgalomban és az üzemben tartó telephelyén ellenőrizheti.
(2) A megengedett zajszintet és légszennyezési határértéket túllépő járművek ellenőrző mérés céljából a mérőállomásra rendelhetők be.

A Tv. 29. §-ához

20. §
(1) Az építési engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő útépítésre az építésügyről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A közlekedési hatóság a közút ideiglenes forgalomba helyezését engedélyező határozatot - amennyiben azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják - azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) A közlekedési hatóság az építési költség tíz százalékáig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti azt, aki építési engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően épített utat.
(2) Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az út a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történő megnyitását, illetőleg a közforgalom elől történő elzárását engedélyező határozatban a közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.
(3) Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út tartozékainak eltávolítására és a földrészlet művelésre való alkalmassá tételére terjedhet ki.
20/A. §   Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban az ügyfél részére tizenöt napon belül kell hiánypótlási felhívást kibocsátani.
20/A. §   Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban az ügyfél részére tíz munkanapon belül kell hiánypótlási felhívást kibocsátani.
21. §   Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására és az út tartozékainak az eltávolítására terjedhet ki.

A Tv. 31. §-ához

22. §
(1) Az útépítési együttműködésben részt vevő magánszemélyek és jogi személyek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a közút építéséhez saját munkájukkal hozzájárulnak, illetőleg a szükséges anyagi eszközöket e célra a helyi tanács rendelkezésére bocsátják.
(2) A helyi tanács arra vállal kötelezettséget, hogy a közút építéséhez területet biztosít, ellátja a beruházói feladatokat és a közutat - a forgalom részére történő átadás után - tanácsi közútként kezeli.
(3) A helyi tanács a közút építéséhez anyagi eszközeivel is hozzájárulhat.
23. §   Nem kell a külön jogszabályban előírt útfejlesztési hozzájárulást fizetni annak, aki útépítési együttműködésben részt vesz, vagy akit útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteleztek.
23/A. §
(1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdésében szabályozott eljárást kezdeményező kérelmet indokolni kell. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),
b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),
c) az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,
d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,
e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és minőségi adatait.
(1) A Tv. 32. §-ának (3) bekezdésében szabályozott eljárás megindítására irányuló kérelmet indokolni kell. A kérelemhez - a 23/B. §-ban foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:
a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),
b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),
c) az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,
d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,
e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és minőségi adatait.
(2) A változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az átvevő félnek kell kezdeményeznie.
(2) Az átvevő félnek kell a változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését kezdeményeznie és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérelmeznie.
23/B. §
(1) Ha a kérelmező a kérelemhez az útnyilvántartási adatokat nem csatolja, a közlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az útnyilvántartást vezető szervet.
(2) Ha a kérelmező a kérelemhez az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát nem csatolja, a közlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

A Tv. 34. §-ához

24. §   Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől - több vágány esetén a külső vágánytengelytől - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál a terelőkorlátig a vasút üzemeltetőjének feladata.
24. §   Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől - több vágány esetén a külső vágánytengelytől - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig - annak hiányában négy-négy méter távolságig - a vasút üzemeltetőjének feladata.
25. §
(1) A közút tisztántartása, arról a hó eltakarítása, továbbá az út síkossága elleni védekezés (a továbbiakban együtt: tisztántartás) - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közút kezelőjének a feladata.
(2) Települések belterületén a közút tisztántartásáról a helyi tanács gondoskodik.
(3) Országos közút belterületi szakaszán a hó eltakarítása és a síkosság elleni védekezés
a) a fővárosban és a megyeszékhelyeken a fővárosi, illetőleg a városi tanács feladata,
b) az a) pontban nem említett településeken a külterületi szakaszon végzett gépi munka mértékéig az országos közút kezelőjének a feladata. A gépi munkával az útról való befordulást is lehetővé kell tenni.
(4) A járdák tisztántartására jogszabály az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
26. §   A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.
26. §   A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.

A Tv. 36-37. §-ához

27. §   A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a közlekedési miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
27. §
(1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a közlekedési miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
(1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait, az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a közlekedési és vízügyi miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
(1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) állapítja meg.
(1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.
(2) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.
(2) Országos közút igénybevétele esetén az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és a pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
(2) Országos közút igénybevétele esetén az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és a pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel - a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
(3) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költséget az igénybe vevő számla alapján 15 napon belül köteles a közút kezelője részére megtéríteni.
(3) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.
(3) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, környezetének tisztasága, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet),
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el, továbbá
c) - a községi önkormányzat, az egyház és a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítvány, egyesület, valamint a közhasznú szervezet, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezet által szervezett rendezvény kivételével - az igénybevevő óvadékfizetési kötelezettségét a közút területének és közvetlen környezetének takarításával kapcsolatos költségek arányos fedezetéül, ha a használat jellege és mértéke alapján ez indokolt.
(4) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybe vevőnek a közútkezelői hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni.
(4) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költséget az igénybe vevő számla alapján 15 napon belül köteles a közút kezelője részére megtéríteni.
(5) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybe vevőnek a közútkezelői hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni.

A Tv. 38. §-ához

28. §
(1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.
(1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybe vevő köteles a közút kezelőjének - az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg - bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelőjének előírásai szerint helyreállítani.
(2) A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.
29. §   Ha a nem közlekedési célú, vagy a rendkívüli igénybevétel miatt három éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, az igénybevevő köteles azt kijavítani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a közlekedési hatóság a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.
29. §
(1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja - amennyiben lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) - köteles azt kijavítani. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.
(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott eljárás során szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértő költségeinek előlegezésére a kérelmező, viselésére pedig az köteles, aki az eljárásra okot adott.

A Tv. 41. §-ához

30. §
(1) A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény üzemben tartóját, illetőleg az útcsatlakozás létesítőjét, ha a fenntartási kötelezettségének nem tett eleget, az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság a szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.
(1) E rendelet alkalmazásában építménynek minősül a külön jogszabályban meghatározott építmény, továbbá a nyomvonal jellegű létesítmény, annak műtárgya, szerelvénye és berendezése.
(2) A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni.
(2) A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út felújítása, korszerűsítése esetén a közút kezelője (építtetője) az építményt, illetőleg az útcsatlakozást érintő munkákat az eredeti műszaki színvonal mértékéig köteles elvégezni.
(3) Az ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az ingatlannak a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni, amelyre az útcsatlakozás a járművek számára a közútról való ráhajtást lehetővé teszi.
30/A. §   Belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető.
30/B. §   Az útügyi hatóság szakhatósági ügyintézésének határideje harminc nap.
30/B. §   Az útügyi hatóság szakhatósági ügyintézésének határideje 22 munkanap.

A Tv. 42. §-ához

31. §
(1) Közút tengelyétől számított száz méteren belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy az út állagát veszélyezteti.
(1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti.
(2) Közút lakott területén kívüli szakasza mellett az (1) bekezdésben említett távolságon belül tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni nem szabad; égetni e távolságon túl is csak állandó felügyelet mellett és akkor szabad, ha az a közúton a láthatóságot nem csökkenti.
(2) Azt, aki a Tv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút kezelője a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi.
(3) Közvetlenül a közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen.
(3) A közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, amennyiben a kérelem a külön jogszabályban felsorolt építményeknek a közút kijelölt védelmi övezetében történő elhelyezésére irányul.
(4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, ha a kérelem a levegő védelméről szóló jogszabályban felsorolt építményeknek, az ott meghatározott távolságon belüli elhelyezésére irányul.
(5) Amennyiben a közút kezelői hozzájárulás a (4) bekezdésben foglaltak alapján kerül megtagadásra, a Tv. 42/A. § (2) bekezdésében szabályozott közlekedési hatósági eljárásba a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
32. §
(1) Lakott területen kívüli vasúti átjáróban a rálátási háromszög területén építményt elhelyezni, fát ültetni, az út szintjétől számított ötven centiméternél magasabb növényt termeszteni nem szabad.
(1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.
(2) A közlekedési hatóság a rálátási háromszög területén ültetett fa kivágását elrendelheti.
(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását.
(3) A közút melletti ingatlanon levő fákon és növényzeten az ingatlan tulajdonosa köteles az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében a szükséges gondozási munkákat saját költségén elvégezni.
(3) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelőjének kérelmére - az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el.
(4) A közút melletti ingatlanon levő fákon és növényzeten az ingatlan tulajdonosa köteles az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében a szükséges gondozási munkákat saját költségén elvégezni.
33. §
(1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen
a) a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez.
b) a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.
(2) A kérelmező a hozzájárulás megtagadása miatt a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti.
(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.
33. §
(1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles
a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen,
b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezheti.
34. §   Az ingatlan használatának 31-33. §-ban meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg.
34. §   Az ingatlan használatának a Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 42. §-ában és 42/A. §-ában, valamint e rendelet 31-33. §-ában meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg.

A Tv. 43. §-ához

35. §   Ingatlan igénybevételéről a közút kezelője köteles a tulajdonost az igénybevétel előtt legalább kilencven nappal értesíteni.
36. §   A közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében a közút melletti ingatlan tulajdonosát terhelő, halasztást nem tűrő munkákat - ha azokat a tulajdonos felszólítás ellenére sem végzi el - a tulajdonos egyidejű értesítése mellett, annak költségére elvégezheti vagy elvégeztetheti.

A Tv. 46. §-ához

37. §   A közutak fenntartásához szükséges anyagi forrásokat az éves népgazdasági tervben kell előirányozni.
38. §   A Tv. 37. §-ában, továbbá e rendelet 8. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében említett díjat, pótdíjat és bírságot többletforrásként közutak fenntartására kell fordítani.

A Tv. 48. §-ához

39. §   Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba: egyidejűleg az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 19/1970. (VI. 7.) Korm. rendelet és a 37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet, továbbá a túlsúlyos járművek közlekedésének korlátozásáról szóló 16/1973. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az azt módosító 46/1980. (XI. 11.) MT rendelet és a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelet hatályát veszti.
39. §   Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba.
  • A jogszabály 1988. április 21-én jelent meg a Magyar Közlöny 15. számában.
  • hatályba lépett 1988. július 1-jén.
A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba. 1999. július 21-én lépett hatályba. 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. október 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. október 26-án lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 22-én lépett hatályba. 2021. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 22-én lépett hatályba. 2021. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 22-én lépett hatályba. 2021. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. október 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. október 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. október 19-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba. 1999. július 21-én lépett hatályba. 1999. július 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. július 21-én lépett hatályba.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1990. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. július 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. május 16-án lépett hatályba.