1991. évi XLI. törvény

SZÍNEZŐS

a közjegyzőkről

ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Általános elvek

1. §

(1)	A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2)

A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3)	A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

(4)	A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

(5)

Az e törvényben szabályozott közjegyzői eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik - az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. §

(1)	A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

(2)	A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. §

(1)	A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2)	Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

4. §

A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.

5. §

(1)	A közjegyző a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.

(2)	A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen a törvényszékhez fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

6. §

A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.

7. §

(1)	A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresőtevékenységként. A közjegyző e kereső tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.

(2)	A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.

(3)

A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a)	a választottbírói tevékenység,

b)	a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

c)	külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.

d)	a közjegyzői kamarában végzett tevékenység.

e)	a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.

(4)	A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet.

8. §

A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

9. §

(1)	A közjegyzőt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.

(1a)

A közjegyzőt nem terheli titoktartási kötelezettség a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban: belső visszaélés-bejelentési rendszer) működtetőjével szemben. Az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség a titok megismerésére jogosult belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjére is kiterjed.

(2)	A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

10. §

(1)	A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2)	A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább százmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani.

(3)

A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző - helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes vagy a nyugalmazott közjegyző - javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző - helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes vagy a nyugalmazott közjegyző - jogosult.

11. §

A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

11/A. §

(1)

A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:

a)	bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekből, kivéve, ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor,

b)	a közjegyzői iroda alapítási engedélyének, a tagság létesítése iránti engedélynek a megadása, valamint ezen engedélyek visszavonása iránti eljárás,

c)	felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor, valamint

d)	bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból,

e)	a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes, valamint a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti helyettesítési megállapodás jóváhagyása,

f)	a közjegyzői iroda helyettes irodavezetőjének kijelölése és megbízásának megszüntetése, valamint ezzel összefüggésben az irodavezető megbízásának megszüntetése, illetve kijelölése,

g)	tartós vagy állandó helyettes kirendelése és a kirendelés visszavonása (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).

(2)	A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt tagja.

(3)	A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni.

(4)	A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el.

(6)	A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni.

(7)	A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

(8)	Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tizenöt napon belül kell kibocsátania.

(9)

Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a)	a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,

b)	a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,

c)	közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét,

d)	szükség esetén a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.

e)	közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a nyilvántartásba vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét.

(10)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.

A közjegyző illetékességi területe

12. §

(1)	A közjegyző illetékességi területe általában annak a járásbíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.

(2)	A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.

(3)	Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság.

(4)	A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.

(5)	A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.

(6)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti.

(7)

Ha az eljárás lefolytatására illetékes közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, köteles ezt - az akadályoztatás okának megjelölésével - a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés alapos, a területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató közjegyzőt. Ha a területi közjegyzői kamara elnöke a bejelentést alaptalannak ítéli, erről a bejelentést tevő közjegyzőt értesíti. A területi közjegyzői kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8)	Ha a (7) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9)

Ha a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett valamennyi közjegyző - a területi közjegyzői kamara elnökének a döntése szerint - az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, az eljáró közjegyzőt a magyarországi székhelyű közjegyzők közül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. E kijelölést - a (7) és (8) bekezdés szerinti döntésének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke részére történő megküldésével - a területi közjegyzői kamara elnöke kezdeményezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(10)	Ha a (9) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A közjegyzői önkormányzat

13. §

A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:

a)	a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara),

b)	a területi kamara elnöksége,

c)	a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

14. §

(1)	Az önkormányzati szervek jogi személyek.

(2)	A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

15. §

(1)	A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

(2)	A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.

(3)	A területi kamara elnökének, a területi kamara elnöksége tagjainak, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmánya tagjainak megválasztása során közjegyző csak közjegyzőre, közjegyzőhelyettes pedig csak közjegyzőhelyettesre szavazhat.

(3a)	A közjegyző és a közjegyzőhelyettes - ha törvény eltérően nem rendelkezik - minden más önkormányzati tisztségre a (3) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül választhat és választható.

(4)	A közjegyzői önkormányzat szerveiben a választójog és a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.

15/A. §

A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

MÁSODIK RÉSZ
A KÖZJEGYZŐI SZERVEZET

II. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A közjegyzői szolgálat keletkezése

16. §

(1)	A közjegyzőt a miniszter nevezi ki határozatlan időre.

(2)	A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.

(3)	Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.

(4)	A közjegyző kinevezésére a területi kamara elnökségének kinevezési javaslata alapján, betöltetlen közjegyzői álláshelyre kerülhet sor.

17. §

(1)

Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki

az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,

b)	nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt,

c)	olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének megfelel,

d)	a jogi szakvizsgát letette,

e)	legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

f)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

g)	- közjegyző pályázó kivételével - eredményes közjegyzői vizsgát tett,

h)	az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét igazolta, és.

i)	a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas.

(2)

Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves

a)	bírói, bírósági titkári, ügyészi, alügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés,

a jogi szakvizsga megszerzését követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti központi kormányzati igazgatási szervnél, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-a szerinti szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat, vagy

c)	a jogi szakvizsga megszerzését követően szerzett alkotmánybírói, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezési vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységből eredő gyakorlat.

(3)

Nem nevezhető ki közjegyzővé az,

a)	aki büntetett előéletű,

b)	aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ca)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, elzárás esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e)	akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

f)	aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

g)	aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

h)	akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.

(5)	A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó - jogszabályban meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni.

(6)	A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(7)	A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.

(8)	A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázatot elbíráló területi kamara a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.

17/A. §

(1)

A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint nyilatkozik arról, hogy megfelel a 17. § (1) bekezdés f) pontjában írt feltételnek, valamint

hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

18. §

(1)	A közjegyzői álláshelyet - a 20. §-ban foglalt kivétellel - pályázat útján kell betölteni.

(2)

A területi kamara elnöksége a közjegyzői szolgálat megszűnése miatt megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állásról

a)	ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik, legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját hat hónappal megelőzően; vagy

b)	ha a közjegyzői szolgálat a közjegyző halála miatt szűnik meg, a halál tényének a területi elnökség tudomására jutásától számított 8 napon belül

tájékoztatja a minisztert. A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter a tájékoztatás kézhezvételét követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.

(3)

A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter

a)	a közjegyző lemondása esetén a felmentésről szóló határozat véglegessé válását;

b)	a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén az ennek megállapításáról szóló határozat véglegessé válását;

c)	a fegyelmi bíróság hivatalvesztést, érdemtelenséget vagy alkalmatlanságot megállapító jogerős határozatának kézhezvételét;

d)	a pályázati eljárás eredménytelenné vagy érvénytelenné nyilvánítását;

f)	újonnan létrehozott álláshely esetén az álláshelyet létrehozó jogszabály kihirdetését; valamint

g)	a területi kamara elnökségének a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása hiányában az álláshely megüresedéséről való tudomásszerzést

követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.

18/A. §

(1)	Ha a pályázat kiírását követően a meghirdetett közjegyzői álláshely mégsem üresedik meg, a pályázatot visszavontnak kell tekinteni.

(2)	A pályázati eljárást a miniszter eredménytelenné nyilvánítja, ha a benyújtásra rendelkezésre álló határidőben nem érkezett érvényes pályázat.

(3)	Érvényes a pályázat, ha a pályázó valamennyi, e törvény által előírt feltétel fennállását jogszabályban meghatározottak szerint igazolja.

(4)	A pályázati eljárást a miniszter érvénytelenné nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a pályázati eljárás során az eljárási szabályok megsértésére került sor.

19. §

Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzetiséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.

20. §

(1)	Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.

(2)

Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálat megszűnik.

(2a)

Az érintett területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőt - beleegyezésével - a területi kamara illetékességi területén megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) az érintett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) egyidejű megszüntetésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át.

(3)	Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter - a 18. §-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át.

(4)

Az áthelyezéssel a közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.

21. §

(1)

A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés h) pont].

(2)	Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3)	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: közjegyző, közjegyzőhelyettes.

21/A. §

(1)

A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot.

(2)

A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.

(3)

A hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)	az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes;

a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(4)

A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha

a)	az aláíró közjegyzői szolgálata megszűnt vagy az aláírót törölték a közjegyző-helyettesi névjegyzékből,

b)	az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott időre szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,

c)	az aláíró közjegyzői szolgálatát szünetelteti,

d)	az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(5)	A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az aláíró a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6)	A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

A közjegyzői szolgálat megszűnése

22. §

(1)

A közjegyzői szolgálat megszűnik:

a)	a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha e napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,

b)	a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,

c)	a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltésének, vagy

e)	a közjegyző halálának

napján.

(2)	A miniszter a közjegyzőt felmenti, ha a közjegyző a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(2a)	Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését a felmentéséről szóló határozatban megjelölt napig, ha pedig e napig a felmentéséről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napjáig köteles folytatni.

(3)

A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a)	a közjegyző a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,

b)	a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés a), b) pontjában, c) pont cd) alpontjában vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c)	a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le, vagy

d)	a közjegyző a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg.

(4)

A miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyző kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a közjegyzővel szemben a kinevezés időpontjában a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.

22/A. §

(1)	A területi kamara elnöksége a közjegyzői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közjegyzővel szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(2)	A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzővel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(3)

A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a)	a közjegyzői kinevezésre pályázó személy,

b)	a közjegyző

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4)

Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter

a)	a közjegyzői pályázat elbírálásáig,

b)	a közjegyzői kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

23. §

(1)	Ha a területi kamara elnöksége a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt, a közjegyzői szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(2)	A közjegyző felmentéséről, a közjegyzői szolgálat megszűnésének és a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről - a határozat megküldésével - értesíti a területi kamara elnökségét.

(3)	A miniszter a közjegyző áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása, valamint a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

24. §

(1)

A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

a)	a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzői szolgálat megszűnésére azért kerül sor, mert a közjegyző betölti a megszűnési okként megjelölt kort, a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b)	attól az időponttól kezdődően, amelytől a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,

c)	a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

d)	az azt követő naptól kezdődően, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még - a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül - teljesíthette volna és

e)	a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.

(2)

Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított 30 napon belül köteles a közjegyzői levéltár részére átadni

a)	a közjegyző okiratait és nyilvántartó könyveit,

b)	minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed,

c)	a közjegyző igazolványát,

d)	a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét, valamint

e)	a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a közjegyzői levéltár tulajdonában lévő eszközöket.

(3)	A közjegyzői levéltár az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.

(4)	A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetővé tenni a közjegyzői levéltár alkalmazottja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az adatokat törölje.

(5)

A (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közjegyző másik székhelyre történő áthelyezése esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés utáni további használatáról a közjegyző és a kamara megállapodott.

A közjegyzői szolgálat szünetelése

24/A. §

(1)

A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel

a)	ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig,

b)	központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,

c)	a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.

(2)	A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.

(3)	A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.

III. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐHELYETTES, A KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KŐZJEGYZŐI IRODAI ÜGYINTÉZŐ

25. §

(1)	A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.

(3)	A közjegyző a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálat, vagy annak utóvizsgálata eredményes lezárását követően köthet egynél több személlyel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést.

25/A. §

(1)

A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző egyidejűleg legfeljebb kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával létesíthet részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt (e fejezetben a továbbiakban: munkaviszony).

(2)	Az egyes munkaviszonyok önálló munkaszerződések megkötésével jönnek létre.

(3)	Az utóbb létesítendő munkaviszony létesítéséhez az előbb létesített munkaviszony munkáltatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a két munkaviszonyt egyidejűleg létesítik, mindkét munkáltató kölcsönös írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4)

A munkáltatók a munkavállaló munkaidő-beosztásáról egymást írásban tájékoztatni kötelesek, és azt - ha az a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztást érinti - csak egymással egyetértésben változtathatják meg. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztás terhére csak a másik munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor.

(5)	A munkáltatók a munkavállaló szabadságát egymással együttműködve úgy kötelesek kiadni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 122-124. §-ában rögzített munkavállalói jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

(6)	A (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatók a munkáltatói jogkör gyakorlása során egymás jogos érdekeire figyelemmel kötelesek eljárni.

(7)	A munkáltatók a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt szakmai képzéséért egyetemlegesen felelnek.

(8)	A munkaviszonyt érintően a munkáltatók között felmerülő vita esetén a munkáltatók egyeztetést kezdeményezhetnek a területi kamaránál.

(9)	A munkaviszonyra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Mt. szabályai irányadók.

25/B. §

(1)

A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki az adott feladat ellátása kapcsán munkáltatónak minősül. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző munkáltatója a 31/A. § (6) bekezdése szerint közjegyzői iroda.

(2)	A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele iránti eljárást, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele iránti eljárást valamennyi munkaviszony tekintetében le kell folytatni.

(3)	A munkaviszony létesítését, megszűnését, illetve megszüntetését a munkáltató köteles bejelenteni a területi kamarának.

26. §

(1)

Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:

b)	büntetlen előéletű,

c)	olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének megfelel, és

d)	igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyző közjegyzői irodájával közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

e)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

(2)	A 17. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is alkalmazni kell.

27. §

Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyző közjegyzői irodájával közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

27/A. §

(1)

A közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

27/B. §

Közjegyzői irodai ügyintézőként kérelemre a területi kamara nyilvántartásába a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki

a)	a tizennyolcadik életévét betöltötte,

c)	büntetlen előéletű,

d)	igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyző közjegyzői irodájával közjegyzői irodai ügyintézői munkakör betöltésére munkaszerződést kötött, és

e)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

28. §

A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani.

29. §

(1)	A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni.

(2)	A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket.

(2a)

A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.

(2b)

A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.

(3)

A titoktartás (9. §), az összeférhetetlenség (7. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az ügy elintézéséből a 32-37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok.

(4)

A titoktartás (9. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzői irodai ügyintéző az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok. A közjegyzői irodai ügyintéző kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet.

IV. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐI IRODÁK

30. §

A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.

31. §

(1)	Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.

(2)	A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.

(3)	Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.

31/A. §

(1)	A közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét.

(2)	A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

(3)

A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, a megszűnésére és tagjainak felelősségére, továbbá e törvény szerinti átalakulására, egyesülésére és szétválására - e törvényben foglalt eltérésekkel - a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4)	A közjegyzői iroda tagja a közjegyzői irodában őt megillető vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta.

(6)

A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai alkalmazott a közjegyzői irodával áll munkaviszonyban. Ha a közjegyzői irodát kettő vagy több közjegyző közösen tartja fenn, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői irodai ügyintézőt alkalmazó közjegyzőként feltüntetésre került.

31/B. §

(1)	Közjegyzői irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyző tag (e címben a továbbiakban: közjegyző tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyző tagok együttesen gyakorolják, és vezető tisztségviselő is csak közjegyző tag lehet.

(1a)

Közjegyzői iroda tagja a közjegyző tagon kívül csak az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, nyugalmazott közjegyző, illetve a közjegyző tag Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója lehet. Közös iroda működtetése esetén ez a követelmény csak az egyik közjegyző tag vonatkozásában terheli a nem közjegyző tagot.

(2)

Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, vagy akit érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időtartama alatt a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.

(3)	Két vagy több közjegyző csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos székhelyre nevezték ki.

(4)	A közjegyzőhelyettes csak az őt alkalmazó közjegyző tagságával működő jogi személyiségű közjegyzői irodának lehet tagja.

(5)

A nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személy akkor válhat közjegyzői iroda tagjává, ha

b)	vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott körülmény, és

c)	nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt.

(6)

A nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személy a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a területi kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(7)

A területi kamara elnöksége a nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személy közjegyzői irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.

(9)

A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége

a)	a közjegyzői irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b)	b) a közjegyzői irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

31/C. §

(1)	Közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet. A közjegyzői iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.

(2)

A közjegyzői iroda alapító okiratában meg kell határozni

a)	a közjegyzői iroda nevét és székhelyét,

b)	a közjegyzői iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyző tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. §-a szerinti irodájának) címét is, közjegyzőhelyettes tag esetében az őt alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is,

c)	az irodavezető közjegyző tag nevét és székhelyét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,

d)	a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

e)	a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,

f)	a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,

g)	annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

h)	az eredmény felosztásának szabályait,

i)	a közjegyzői iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.

(3)

A közjegyzői iroda neve a következő lehet:

a)	az egyetlen közjegyző tag neve és a „közjegyzői irodája” kifejezés,

b)	több közjegyző tagságával működő iroda esetén mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző családi neve és a „közjegyzői iroda” kifejezés.

(4)	A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja.

31/D. §

(1)

A közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez előterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzői irodai tagság létesítése esetén is.

(2)

A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt 15 napon belül megadja, ha

a)	alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,

b)	tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2a)	Ha a területi kamara elnöksége az alapítási engedély iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az alapítási engedélyt megadottnak kell tekinteni. A hiánypótlás időtartama a határidőbe nem számít bele. A hiánypótlásra meghatározott határidő 30 napnál hosszabb nem lehet.

(3)	A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát.

(4)	A közjegyzői iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek, mint cégbíróságnak; a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(5)

Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a közjegyzői iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzői irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

31/E. §

(1)	A közjegyzői iroda alapítása és működése nem érinti a közjegyző (a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelősségét sem.

(2)	A közjegyzői iroda vagy tagja (a tag ebben a minőségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetően (1. §) utasítást sem a közjegyzőnek, sem a közjegyzőhelyettesnek, sem a közjegyzőjelöltnek nem adhat.

(3)	A közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat.

(4)	A közjegyzői iroda tagjának a közjegyzői (közjegyzőhelyettesi) minőségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.

(5)

A 6. § szerint a közjegyzőt illető összegek és azok járulékai a közjegyzői iroda bevételét képezik, és a közjegyzői iroda a jogosultja ezek biztosítékainak is. A (4) bekezdés rendelkezései nem korlátozzák az ezen összegek, járulékaik és biztosítékaik nyilvántartásához és érvényesítéséhez szükséges adatkezelést.

31/F. §

(1)

A közjegyzői irodai tagsági jogviszony megszűnik:

a)	a közjegyző tag szolgálatának megszűnésével, kivéve a (2) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt esetet,

b)	a tag halálával,

c)	a közjegyzői irodai tagsághoz e törvényben előírt valamelyik követelmény megszűnésének bekövetkezésével,

d)	a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,

e)	a közjegyző tag rendes vagy rendkívüli felmondásával,

f)	a nem közjegyző tag kizárásával.

(2)

Ha a közjegyző tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a közjegyző tag (ha a tagság a közjegyzői szolgálatnak a közjegyző tag halála miatti megszűnésével szűnt meg, akkor a közjegyző tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyző taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság - kérelmére - a taggyűlés határozatával nem közjegyzői tagságként fennmaradhat.

(3)

A volt taggal (örökösével) - ha a tagsága nem az őt megillető vagyoni hányad átruházásával szűnt meg - a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(4)

A közjegyzői iroda megszűnik akkor is, ha

b)	az egyetlen közjegyző tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzői szolgálata megszűnt, továbbá ha a közjegyző tag (közjegyző tagok) szavazati joga nem több, mint 50%.

(5)	A közjegyzői iroda másik közjegyzői irodával egyesülhet vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához, mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik.

(5a)

A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít.

(5b)

Ha az egyszemélyes közjegyzői iroda a közjegyző tag halála miatt szűnik meg, a közjegyző örökösei az elhalálozás időpontjától számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői irodát legalább egyikük tagságával működő korlátolt felelősségű társasággá alakíthatják át. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.

(6)

A közjegyző iroda egyesüléséhez és szétválásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye, korlátolt felelősségű társasággá történő átalakuláshoz vagy annak kiválással történő létrehozásához a közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott okból történő megszűnéséről kiállított igazolása szükséges.

31/G. §

A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes lehet.

V. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE

32. §

(1)	A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöksége helyettest rendel.

(2)	Helyettesként - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt vagy közjegyzőhelyettest lehet kirendelni.

(2a)

Helyettesként az a közjegyző rendelhető ki, aki a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálaton, vagy annak utóvizsgálatán megfelelt, vagy aki a kinevezését megelőzően közjegyzőhelyettesként tartós helyettesi feladatot látott el és a tartós helyettesi működése során tartott működési vizsgálaton megfelelt.

(3)	A helyettes személyére a közjegyző, ennek hiányában, továbbá a felfüggesztés esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. §

(1)	A területi kamara elnöksége a közjegyző által javasolt személyt a közjegyző valamennyi jövőbeni távolléte esetére állandó helyettesként rendelheti ki (a továbbiakban: állandó helyettes).

(2)	Az állandó helyettes kirendelésének feltétele, hogy a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: állandó helyettesítési megállapodás) a területi kamara elnöksége előzetesen jóváhagyja.

(3)

Az állandó helyettes a helyettesítést a helyettesített közjegyző távolléte esetén látja el. A helyettesítés időtartamát a távollét kezdő és befejező időpontjának megjelölésével a helyettesített közjegyző köteles a területi kamara elnökének a távollét kezdetét megelőzően legalább 8 nappal bejelenteni.

(4)	Egy közjegyzőnek több állandó helyettese is lehet. Ilyen esetben a (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel együtt az érintett időszak megjelölésével meg kell nevezni azt az állandó helyettest is, aki az érintett időszakban a helyettesítést ellátja.

34. §

(1)

Tartós helyettest kell kirendelni, ha

a)	a közjegyzői állás megüresedett, illetve betöltetlen, vagy

a közjegyzőnek nincs állandó helyettese - ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt - és

ba)	a közjegyzőt a hivatalából felfüggesztették, vagy a felfüggesztés a törvény erejénél fogva bekövetkezett és erről a területi elnökség a közjegyző kérelme, vagy az országos elnök tájékoztatása alapján tudomást szerzett,

bb)	a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

bc)	a közjegyző megszakítás nélkül 5 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van.

(2)

Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, a közjegyző szolgálata szünetel, vagy megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van, a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki. A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti - a területi kamara elnöksége által jóváhagyott - állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, ha a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel.

(3)

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a tartós helyettes kirendelését megelőzően a területi kamara elnöksége a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: tartós helyettesítési megállapodás) nem hagyja jóvá, valamint akkor, ha a tartós helyettesítési megállapodás megszűnt, a tartós helyettes a helyettesítést megállapodás hiányában látja el. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tartós helyettes a (2) bekezdés szerint került kirendelésre, és az állandó helyettesítési megállapodás megszűnt.

(4)	Ha a tartós helyettesnek van állandó helyettese, a 33. § megfelelő alkalmazásával a tartós helyettes távolléte esetén a tartós helyettes állandó helyettese a tartós helyettes által helyettesített közjegyzőt is helyettesíti.

(5)	A tartós helyettes kirendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

35. §

(1)	A területi kamara elnöksége a helyettes részére a kirendeléséről határozatot hoz, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. Ezzel egyidejűleg a helyettest a helyettesített közjegyzőhöz a közjegyzők névjegyzékébe bejegyzi.

(2)	Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni.

(3)

Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnését mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. A területi kamara elnöksége a megállapodás megszűnésének napjára visszamenőleges hatállyal az állandó helyettes kirendelését visszavonja, egyidejűleg az állandó helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből.

(4)

A tartós helyettesítési megállapodás megszűnését - ideértve a 34. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás megszűnését is - mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. Ha a tartós helyettesítés ezzel egyidejűleg nem szűnik meg, a területi kamara elnöksége a változást átvezeti a közjegyzői névjegyzéken.

(5)	A tartós helyettes kirendelését a területi kamara elnöksége visszavonja, és ezzel egyidejűleg a tartós helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből, ha a kirendelés oka megszűnt vagy a kirendelés feltételei már nem állnak fenn.

(6)

Ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik, azt a területi kamara

a)	a 34. § (1) bekezdés a) pontja esetén hivatalból,

b) a 34. § (1) bekezdés b) pontja esetén a közjegyzőnek a kirendelés alapjául szolgáló körülmények megváltozásának tényét és időpontját tartalmazó bejelentése alapján észleli, és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról.

36. §

(1)	A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

(2)	Az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett - eljárhat.

(3)

A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett - kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és akkor járhat el, ha a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki.

37. §

(1)	A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz. Ha a helyettes közjegyző, a helyettesítés során az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző is eljárhat.

(2)	A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített közjegyző bizalmi őrzéses számlái felett.

(4)

Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján csak indokolt esetben járhat el.

(5)

A közjegyzőhelyettes és a közjegyzői tevékenységét a szolgálata megszűnéséig egyénileg folytató nyugalmazott közjegyző a helyettesítési tevékenységet egyénileg is folytathatja. Ebben az esetben a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzői irodai ügyintéző a helyettesítési tevékenységet egyénileg folytatóval áll munkaviszonyban.

(6)

Nyugalmazott közjegyző csak a szolgálati jogviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően általa betöltött székhelyre rendelhető ki tartós helyettesként azzal, hogy a tartós helyettesi kirendelése legfeljebb az adott székhelyre kinevezett utód közjegyző hivatalba lépéséig tart. Ha a nyugalmazott közjegyző tartós helyettesként való kirendelésére került sor, a 31/F. § (5a) bekezdése szerinti átalakulásra vonatkozó 90 napos határidőt a tartós helyettesi kirendelés megszűnésétől kell számítani, és a tartós helyettesítés tartama alatt őt a IV. Fejezet alkalmazása során közjegyzőnek kell tekinteni.

37/A. §

(1)	Állandó helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. Az állandó helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2)

Az állandó helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

a)	a felek nevét, a 32. § (2) bekezdése szerinti, valamint a helyettesítéssel összefüggő minőségét,

b)	annak rögzítését, hogy a helyettesítés valamennyi közjegyzői tevékenység ellátására kiterjed,

c)	a pénzforgalmi számla, a fizetési számla, a letéti számla, valamint a házipénztár felett való rendelkezés szabályait,

d)	a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét,

e)	a helyettesítés megszűnését követően a folyamatban lévő ügyek visszaadásának rendjét,

f)	a helyettesítési díj mértékét, elszámolásának rendjét, vagy azt, hogy a helyettesítés ingyenesen történik, valamint

g)	az arról való rendelkezést, hogy a helyettes a helyettesített közjegyző, illetve annak közjegyzői irodája eszközeit milyen mértékben és milyen ellentételezésért használhatja.

(2a)	Ha az állandó helyettesítési megállapodás másként nem rendelkezik, az állandó helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzői irodája keretében folytatja a helyettesítési tevékenységet.

(3)

Az állandó helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az állandó helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Az állandó helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére az állandó helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4)

Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnik

a)	a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

b)	ha az állandó helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

c)	a felek közös megegyezésével, vagy

d)	bármelyik fél felmondásával.

(5)	Az állandó helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/B. §

(1)	A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és a helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. A tartós helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2)

A tartós helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

a)	a 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint

b)	az arra az esetre szóló szabályokat, amikor a tartós helyettesítésre olyan körülmény miatt kerül sor, amely miatt a folyamatban lévő ügyek átadás-átvétele, illetve a helyettesített közjegyzővel való kapcsolattartás jelentősen akadályozott.

(3)

A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről - a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére - a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4)

Ha a helyettesített közjegyző a közjegyzői iroda irodavezetője, a tartós helyettesítési megállapodásban a felek megállapodhatnak arról is, hogy a tartós helyettes a helyettesített közjegyző irodáját átveszi. ebben az esetben a területi kamara elnökségének az eljárására a 37/D. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(5)

A tartós helyettesítési megállapodás megszűnik

a)	a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

b)	ha a tartós helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

c)	a felek közös megegyezésével, vagy

d)	bármelyik fél felmondásával.

(6)	A tartós helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/C. §

(1)	A területi kamara elnöksége a felek kérelmére, hatósági eljárás keretében dönt az állandó helyettesítési megállapodás és a tartós helyettesítési megállapodás jóváhagyásáról.

(2)	Ha a megállapodás a jogszabályoknak és az országos kamara szabályzatainak megfelel, a területi kamara elnöksége a megállapodást jóváhagyja, ellenkező esetében a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyó határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

37/D. §

(1)	Tartós helyettesítés esetén a területi kamara elnöksége által jóváhagyott megállapodás hiányában az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)	Ha a helyettesített közjegyző a közjegyzői iroda irodavezetője, a tartós helyettes a kirendelésről szóló okirat közlésétől számított 8 napon belül a területi kamara elnökségének nyilatkozik arról, hogy a helyettesített közjegyző irodáját átveszi.

(4)

A (3) bekezdés szerinti esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető). A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki.

(5)

A (4) bekezdés alkalmazása esetén a helyettesítés időtartama alatt keletkezett adózott eredmény - a helyettesített közjegyző társasági részesedésére eső mértékben - a tartós helyettest illeti meg. A helyettest továbbá a 10 éve szolgálatban lévő törvényszéki bíró alapilletménye és címpótléka összegének megfelelő mértékű munkabér illeti meg.

37/E. §

(1)	A helyettes a helyettesített közjegyző tisztségének ellátásával összefüggő jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti azzal, hogy a helyettesített közjegyző nevében a kamarai választásokon szavazati jogot nem gyakorolhat és egy közjegyzői kamarai tagdíj fizetésére köteles.

(2)	A helyettesi jogviszony megszűnését követően a felek egymással elszámolni kötelesek. Vita esetén az egyeztetést a területi kamara elnöksége folytatja le, amelynek során a helyettesített közjegyzőt és a helyettest meg kell hallgatni.

VI. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

A területi közjegyzői kamara

38. §

A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak. A területi közjegyzői kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

39. §

Magyarország területén 5 területi kamara működik:

a)	a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,

b)	a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,

c)	a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,

d)	a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,

e)	a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék

illetékességi területén.

40. §

A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.

41. §

A területi kamara jogai és feladatai különösen:

a)	megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét, elnökét, valamint számvizsgálóit,

b)	meghatározza a kamarai hozzájárulást,

c)	meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d)	jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,

e)	megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát,

f)	szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.

42. §

(1)	A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést.

(2)	Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.

(3)	A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

43. §

(1)	A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara ülésén nem vehet részt.

(2)	A területi kamara üléséről alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

(3)

A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóját, a nála szolgálatot teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyzőhelyettest, továbbá a vele közös irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.

44. §

(1)

A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(2)	A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi közjegyzői kamara elnöksége

45. §

(1)

A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll

(2)	A területi kamara elnökét, a területi elnökség tagjait, valamint a számvizsgálókat a területi kamara titkosan választja.

(3)	A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

46. §

A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

46/A. §

(1)	A területi kamara a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2)	A számvizsgálók feladata a területi kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3)	A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a területi kamara elnökségét.

47. §

(1)	Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.

(2)	Az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

48. §

A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy

a)	felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,

b)	dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,

c)	megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,

d)	fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,

f)	közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,

g)	javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,

h)	jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

48/A. §

(1)

A területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzi

a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

b)	az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint

c)	az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott szabályzatbanfoglalt kötelezettségek teljesítését.

(2)

Ha az ellenőrzés eredményeként a területi elnökség azt állapítja meg, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, illetve közjegyzőjelölt az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség

a)	határozatban felhívja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(3)	A területi elnökség (2) bekezdés a) pontja szerinti határozata elleni fellebbezést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bírálja el.

49. §

A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:

a)	engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,

b)	egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,

c)	intézi a panaszügyeket,

d)	szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,

e)	ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,

f)	gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,

h)	megválasztja a vizsgálóbiztosokat,

i)	meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,

j)	kirendeli a közjegyzőhelyettest.

49/A. §

(1)

A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, a közjegyzőhelyettesekről és a közjegyzői irodai ügyintézőkről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.

(2)

A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a)	természetes személyazonosító adatok,

c)	székhely, illetékességi terület,

d)	az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése,

e)	a jogi szakvizsga kelte, minősítése,

f)	a kinevezést megelőző joggyakorlat,

g)	a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai,

h)	a közjegyzői kinevezés napja,

i)	az eskütétel napja,

j)	a hivatalba lépés időpontja,

k)	az áthelyezés időpontja,

l)	a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, oka,

m)	rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja),

n)	a hivatalvizsgálatok időpontja,

o)	a fegyelmi büntetések.

p)	a közjegyző aláírásmintája.

q)	a közjegyző állandó helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama,

r)	a közjegyző tartós helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama, helyettesítési megállapodás megkötése esetén ennek ténye.

(3)	A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.

(4)

A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:

a)	a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok,

b)	az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja,

c)	a minősítés eredménye,

d)	a fegyelmi büntetések,

e)	az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

f)	az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja.

g)	a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.

(4a)

A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a)	természetes személyazonosító adatok,

b)	az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

c)	az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,

d)	a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája.

(5)

A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:

a)	a közjegyzői iroda neve,

b)	a közjegyzői iroda székhelye,

c)	a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye),

d)	az alapítási engedély megadásának időpontja,

e)	a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,

f)	a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja,

g)	a nyilvántartásból történő törlés időpontja.

h)	a közjegyzői iroda E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.

(6)

A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha

a)	a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,

b)	a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,

c)	a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ügydöntő határozattal eltiltotta,

d)	vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,

e)	a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,

f)	a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,

g)	a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn,

h)	a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara szabályzatának.

i)	cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.

(6a)

A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha

a)	a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,

b)	a 27/B. § b) pontja szerinti feltételnek már nem felel meg,

c)	a 29. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg,

d)	a területi elnökség megállapítja, hogy a nyilvántartásba való felvétel jogszabályi feltételei már a bejegyzéskor sem álltak fenn, vagy

e)	a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara szabályzatának.

f)	cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.

(7)	A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.

(8)	Ha a közjegyzői iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzői iroda bejegyzését végző cégbíróságot.

(9)	A (2) és a (4) bekezdés szerinti névjegyzék - a (2) bekezdés a), d) és e) pontjában foglalt adatok kivételével -, valamint az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (5) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(10)	A kamara az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.

49/B. §

(1)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.

(2)

Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:

a)	a természetes személyazonosító adatokat,

b)	a területi kamarai tagságot,

c)	az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét, valamint

d)	a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző - külön jogszabályban meghatározott székhelyét.

(3)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az elnöki tisztség igazolása céljából a területi kamara elnökét, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét arcképes elnöki igazolvánnyal látja el.

(4)

Az elnöki igazolvány - az a) pont tekintetében a közjegyzők nyilvántartásából - az alábbi adatokat tartalmazza magyar és angol nyelven:

a)	a természetes személyazonosító adatokat,

b)	azt, hogy az érintett személy melyik területi kamara, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,

c)	az érintett személy aláírásának képét, valamint

d)	az elnöki igazolvány okmányazonosítóját.

49/C. §

(1)

A területi kamara a közjegyzőkről, közjegyzőhelyettesekről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzői irodai ügyintézőkről vezetett nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt adatait - a h) és i) pontban foglaltak kivételével - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt adatoknak a területi kamara nyilvántartásából történő törlését követően azokat haladéktalanul törölni kell a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásából.

(2)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a)	a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző családi és utóneve, születési neve,

b)	a közjegyző székhelye, illetékességi területe,

c)	a közjegyzői kinevezés napja,

d)	a hivatalba lépés időpontja,

e)	az áthelyezés időpontja,

f)	a közjegyző szolgálati viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye,

g)	a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, közjegyzői irodai ügyintézőt alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

h)	a közjegyző bélyegzőjének szövege, sorszáma,

i)	a bélyegző és a hivatali elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének kezdete és lejárta.

j)	a közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája.

(3)	A területi kamara a közjegyző tevékenységének ellenőrzése során a tényállás megállapítása céljából jogosult a közjegyző adatigényléséről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni.

50. §

(1)	A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést.

(2)	A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

51. §

(1)	A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van.

(2)	A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3)	A közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzőhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.

(4)

A területi kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

52. §

(1)	A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.

(2)	A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

53. §

(1)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.

(2)	Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. Az országos kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3)	Az országos kamara székhelye: Budapest.

54. §

(1)

Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

a)	jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,

b)	meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

c)	meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d)	szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,

e)	központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását és a zálogjogi, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartást,

f)	ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

g)	egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,

h)	bíróság, más hatóság, ügyész, közigazgatási szerv, köztestület, közjegyzői önkormányzati szerv, közjegyző felkérésére konkrét ügyben szakvéleményt ad,

i)	statisztikai adatszolgáltatást végez,

j)	működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,

k)	nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról,

l)	pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,

m)	e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,

n)	a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez.

o)	kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],

p)	vezeti az elektronikus letéti tárat.

egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.

(2)	Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.

(3)	Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban az eljárást elektronikus úton történő írásbeli kapcsolattartással nem lehet lefolytatni.

(4)	A közjegyzői állások számának és székhelyének felülvizsgálata érdekében az országos kamara minden év március 31-ig megküldi a miniszter részére az egyes közjegyzői álláshelyekre vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat.

55. §

(1)

Az országos kamara szabályzatban rendelkezik

1.	a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,

2.	a közjegyzők és a közjegyzőhelyettesek eskütételéről,

3.	a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzéséről,

4.	a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről,

5.	a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,

6.	a közjegyzői önkormányzatok működéséről,

7.	a közjegyzői nyilvántartások vezetésével összefüggő eljárási szabályokról,

8.	a közjegyzők működésének vizsgálatáról,

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az európai Unió és az eNSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról, valamint az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeiről, auditálásának módjáról és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtásáról,

10.	a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,

11.	a közjegyző őrzésében levő pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,

12.	a közjegyzői pénzletétről,

13.	a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól,

14.	a közjegyző hivatali bélyegzőjéről és a hivatali elektronikus aláírásáról, az elektronikus hiteles kiadmányról,

15.	a nyelvi jogosítvány kiadásának rendjéről,

16.	az országos kamara által adományozható ösztöndíjról,

17.	a közjegyzői szervezetben adományozható szakmai elismerésekről,

18.	a nyugalmazott közjegyzők támogatásáról,

19.	az országos kamarát megillető költségtérítések elszámolásáról,

20.	az új székhelyre történő kinevezés és áthelyezés esetén felmerülő egyes kérdésekről,

21.	a közjegyzői székhely (álláshely) megszüntetése és az illetékességi terület változása esetén alkalmazandó kérdésekről,

22.	a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban a közjegyző illetékességéről,

23.	a személyes adatoknak a közjegyzői eljárásokkal összefüggő kezelésére vonatkozó szabályokról,

24.	a közjegyzői eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről,

25.	a közjegyzői okiratszerkesztésre vonatkozó egyes formai követelményekről, és

26.	minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja.

27.	az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról.

(2)	Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, működési és gazdálkodási rendjét, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.

(3)	A területi és az országos kamara szervezeti és működési szabályzata, valamint az (1) bekezdés 1., 6., 9., 10., 11., 20., 21. és 23. pontjában felsorolt szabályzatok kiemelt szabályzatok.

(4)	Az országos kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által a kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.

(5)	Az országos és területi kamarák szervezeti és működési szabályzatait és az országos kamara kiemelt szabályzatait a miniszter jóváhagyásának kézhezvételétől számított 15 napon belül, a nem kiemelt szabályzatokat azok hatálybalépésével egyidejűleg az országos kamara honlapján kell közzétenni.

56. §

(1)

Az országos kamara szervei:

a)	a választmány,

b)	az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),

c)	az elnök (a továbbiakban: országos elnök),

d)	a számvizsgálók.

(2)

Az országos kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

57. §

(1)	A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4-4 közjegyzőből és egy-egy közjegyzőhelyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből áll.

(2)	A választmány közjegyző tagjainak megbízatása négy, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.

58. §

(1)	A választmány a közjegyző tagjai közül országos elnököt, két országos elnökhelyettest és négy országos elnökségi tagot választ.

(2)	A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget.

59. §

A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és egyéb alkalmas személyt felkérhet.

60. §

(1)	A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni.

(2)	Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni.

(3)	Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg.

61. §

(1)	A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva.

(2)	A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

(3)	A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7 közjegyző - jelen van.

(4)	Egyszerű vagy sürgős ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el.

62. §

(1)	Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.

(2)	Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.

63. §

Az országos elnök

a)	képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,

b)	vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik előkészítéséről és végrehajtásáról,

c)	irányítja az országos kamara gazdálkodását,

d)	önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek; az ilyen intézkedéséről a választmányt, illetőleg az országos elnökséget a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

64. §

(1)	A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2)	A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3)	A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt.

65. §

(1)

A miniszter a kamarai szabályzatok törvényességéről

a)	a kiemelt szabályzatok előzetes, valamint

b)	a nem kiemelt szabályzatok utólagos ellenőrzésével gondoskodik.

(2)	A területi és az országos kamara a kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi a miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a miniszter megállapítja.

(3)

A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter az országos és a területi kamara szervezeti és működési szabályzata esetén harminc, más kiemelt szabályzat esetén tizenöt napon belül megvizsgálja. Ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve a területi kamara szervezeti és működési szabályzata nem ütközik az országos kamara szabályzatába, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton megküldi az országos, illetve területi kamarának.

(4)	Az országos kamara nem kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi a miniszternek. A miniszter a nem kiemelt szabályzat törvényességét annak kézhezvételét követő hatvan napon belül ellenőrzi.

66. §

(1)

Ha a kiemelt szabályzat jogszabályba, illetve a területi kamara szervezeti és működési szabályzata az országos kamara szabályzatába ütközik, a miniszter a szabályzat jóváhagyásának megtagadását és annak indokait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton közli a kamarával, amely

a)	a kiemelt szabályzat kifogásolt rendelkezését harminc napon belül módosítja, vagy

b)	a közléstől számított öt napon belül észrevételt tehet.

(2)

Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter és a kamara nem ért egyet, a kamara az erről való tájékoztatástól számított harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét. A bíróság a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül dönt.

(3)

Ha a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, szervezeti és működési szabályzatba, vagy egyéb szabályzatba ütközik, a miniszter haladéktalanul, határidő tűzésével felhívja az országos kamarát a nem kiemelt szabályzat módosítására. A nem kiemelt szabályzat érvényességét a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.

(4)

Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább öt-, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.

(5)	A kamara a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(6)	Ha a mulasztás az (5) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter a kamara tájékoztatásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.

(7)

Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a területi kamara elnökségét, az országos kamara mulasztása esetén az országos kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a teljesítés kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett csak felügyelőbiztost rendelhet ki.

(8)	A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében - a szabályzat megalkotásának kivételével - jogosult megtenni minden, a kamara és annak szervei feladat- és hatáskörébe tartozó szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében.

(3)

Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(4)	A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5)

Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a)	az iránymutatást, szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát hatályon kívül helyezheti,

b)	a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,

c)	a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6)	A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(7)	Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(8)	A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.

(9)	A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli.

Egyéb rendelkezések

67. §

Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.

68. §

(1)	A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetőt alkalmazhat.

(2)	Az ügyvezető közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző lehet.

(3)	Az ügyvezető a feladatait az elnök utasítása szerint látja el.

VI/A. FEJEZET
A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

68/A. §

(1)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert az olyan közjegyző, illetve közjegyzői iroda vonatkozásában, amely

a)	a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és

a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.

(2)

A közjegyző, illetve közjegyzői iroda a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának haladéktalanul bejelenti, ha

a)	a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább 250 személyt foglalkoztat, vagy

a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet bízott meg.

(3)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételének tényéről jegyzéket vezet, és a jegyzék változásait folyamatosan frissíti. A bejelentésben a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személyt vagy szervezeti egységet, illetve a bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem kell megjelölni.

(4)	A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szervei, tisztségviselői és munkavállalói az e fejezetben meghatározott feladatgyakorlásuk során megismert közjegyzői titkot kötelesek megtartani.

VII. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐK MŰKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE

69. §

(2)	A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(3)	A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

(4)	A területi kamara elnöksége a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését. Ebbe az időtartamba az az időtartam is beleszámít, amíg a közjegyzői szolgálat szünetel.

(5)	A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

69/A. §

(1)	A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.

(2)

A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait.

(3)	A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

(4)	A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.

(5)

Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai szabályzatban szereplő kötelezettségeit

a)	felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

69/B. §

(1)	A közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseinek betartását az országos kamara ellenőrzi.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel összefüggésben az országos kamara a közjegyző iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait, továbbá a vizsgálattal érintett közjegyző közjegyzői működésével összefüggő pénzügyi, számviteli és gazdálkodási adatait.

(3)

Ha az ellenőrzés eredményeként az országos kamara azt állapítja meg, hogy a közjegyző, illetve az alkalmazottja a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit megsértette, az országos elnökség a közjegyzővel szemben feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Ha a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit a közjegyző alkalmazottja sértette meg, a fegyelmi vétség elkövetőjének a közjegyzőt kell tekinteni.

VIII. FEJEZET
FEGYELMI FELELŐSSÉG

Fegyelmi vétség

70. §

Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),

a)	aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve

b)	akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szabályzatába ütközik - annak súlyára való tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.

71. §

Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

Fegyelmi büntetések

72. §

(1)

A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a)	figyelmeztetés,

b)	írásbeli megrovás,

c)	a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d)	pénzbírság,

e)	határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés,

f)	hivatalvesztés.

(2)

A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a)	figyelmeztetés,

b)	írásbeli megrovás,

c)	a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d)	pénzbírság,

e)	törlés a kamarai névjegyzékből.

73. §

(1)	A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben húszmillió forintig, közjegyzőhelyettessel szemben kétmillió forintig, közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.

(2)	Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.

(3)	A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.

(4)	A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn.

74. §

(1)	A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést.

(2)	A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet.

74/A. §

(1)

A 48/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a)	figyelmeztetés,

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a)	a jogsértés súlyosságára,

b)	a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d)	a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(3)

A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség - a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve közjegyzőjelölttel történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(4)

A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a)	a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b)	folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(5)

A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha

a)	a (4) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b)	a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(6)	A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(7)	A (3) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.

(8)	A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani.

74/B. §

A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kötelezően kiszabandó fegyelmi büntetés a pénzbírság, amelynek mértéke a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabályban meghatározott díjtétel és a közjegyző által kiszabott díj különbözetének kétszerese, de legalább egymillió forint. E pénzbírság az országos kamara bevétele; az országos kamara a közjegyzővel szemben fennálló fizetési kötelezettségébe a pénzbírság összegét beszámíthatja.

Elévülés

75. §

(1)	Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzői fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.

(2)	Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

Eljáró szervek

76. §

(1)	Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.

(2)	Fegyelmi bíróság a törvényszéken és a Kúrián működik.

(3)	A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.

77. §

(1)	A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a törvényszékhez 6 közjegyzőt, a Kúriához 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.

(2)	A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.

(3)	Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.

78. §

(1)	A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a törvényszék elnöke, illetőleg a Kúria elnöke nevezi ki.

(2)	A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű tagok sorából.

79. §

A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. § (2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.

79/A. §

(1)	A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének - ideértve a közjegyző tagok kijelölésének -, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.

(2)	A fegyelmi bíróság ügyrendjét a fegyelmi bíróság maga állapítja meg. Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék elnöke és az országos elnök, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria elnöke és az országos elnök hagyja jóvá.

(3)	Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

(4)

A fegyelmi bíróság minden év február 15-éig írásban tájékoztatja az országos elnököt, valamint az elsőfokú fegyelmi bíróság esetén a törvényszék, másodfokú fegyelmi bíróság esetén a Kúria elnökét arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a fegyelmi bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a fegyelmi bírósághoz érkezett kizárási kérelmek számát és jellegét.

(5)	A fegyelmi bíróság éves tájékoztatóját az országos elnök az elsőfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a törvényszék elnökével, a másodfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a Kúria elnökével a tárgyévet követő év március 31-ig közösen vitatja meg és hagyja jóvá.

(6)	Az elsőfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

80. §

(1)	Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsőfokon a törvényszéknek, másodfokon a Kúriának a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2)	A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző. A fegyelmi tanács az elnökét a bíró tagok közül szótöbbséggel választja.

(2a)	A fegyelmi bíróság 2-2 tanácsban működik, amelynek bíró tagjai állandóak. A fegyelmi tanács 2 bíró tagját a fegyelmi bíróság elnöke jelöli ki. A fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanácsoknak nem tagja.

(2b)	A fegyelmi tanács közjegyző tagjait a fegyelmi bíróság elnöke esetileg jelöli ki. A fegyelmi tanács közjegyző tagja az lehet, aki az eljárás alá vont személy székhelyétől eltérő székhelyen, illetve eltérő működési körzetben működik és megjelenésében nincs akadályozva.

(3)	A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi.

81. §

Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a)	aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll, ha pedig az említett eljárás során elmarasztalják, fegyelmi eljárásban viselt tisztsége megszűnik,

b)	akire nézve a 4. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn,

c)	az a közjegyző, akire nézve a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

d)	az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

e)	a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f)	a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként,

g)	aki a 69/A. § vagy a 69/B. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.

82. §

(1)	A vizsgálóbiztos a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha a vizsgálóbiztos kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki.

(2)

Ha a vizsgálóbiztos ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a vizsgálóbiztos a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a fegyelmi tanács dönt. Ha a vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a vizsgálatot a beosztás szerinti vizsgálóbiztos folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke más törvényszék mellett működő vizsgálóbiztost jelöl ki a vizsgálat lefolytatására.

(3)

A fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha az érintett személy kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke az eljárás lefolytatására másik fegyelmi tanácsot jelöl ki.

(4)

Ha a fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett személy a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke a másik fegyelmi tanácsot jelöli ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást a fegyelmi bíróság kizárási kérelemmel érintett fegyelmi tanácsa folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(5)

A fegyelmi bíróság közjegyző tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha az érintett közjegyző tag kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki.

(6)

Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett közjegyző tag a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást az érintett fegyelmi tanács az eredeti összetételben folytatja le.

(7)	A fegyelmi bíróság elnöke a Kúria elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően - vagy ha a fegyelmi bíróság elnöke kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult - a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(8)

Ha a fegyelmi bíróság elnöke ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a fegyelmi bíróság elnöke a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a Kúria elnöke dönt. Ha a fegyelmi bíróság elnökével szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(9)	Ha a Kúria mellett működő fegyelmi bíróság elnökével szemben áll fenn kizárási ok, akkor a Kúria ügyelosztás szerint soron következő fegyelmi tanácsa az ügyrend alapján soron következő közjegyző tagok közreműködésével jár el.

82/A. §

(1)	A fegyelmi bíróság azon tagja, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy aki ellen kizárási kérelmet terjesztettek elő, bejelentése, illetve a kizárási kérelem elintézéséig nem járhat el.

(2)	A kizárás kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.

(3)	A kizárás kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható.

83. §

(1)	A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket a miniszter, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.

(2)	Ha a miniszter és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3)	A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt a miniszter képviselőjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti.

84. §

(1)	A fegyelmi eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre.

(2)	A képviseletet közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy ügyvéd láthatja el.

A fegyelmi eljárás megindítása

85. §

Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, a területi elnökség, illetve az országos elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

86. §

(1)	A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost.

(2)	A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.

(3)	Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el.

(4)	Egyszerű ügyben a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve - azonnal tárgyalást tűz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §).

(5)	A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve - 30 napon belülre tárgyalást tűz ki.

87. §

A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

87/A. §

A fegyelmi eljárás lefolytatása során az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.

Fegyelmi vizsgálat

88. §

A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.

89. §

(1)

A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és - szükség esetén - a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről köteles jegyzőkönyvet felvenni.

(2)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

90. §

(1)	A vizsgálóbiztos az eljárása eredményéről írásban jelentést készít a fegyelmi tanács részére, és ezt a miniszternek is megküldi.

(2)	A fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása

91. §

A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedések valamelyikét teszi meg:

a)	a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b)	kitűzi a fegyelmi tárgyalást,

c)	tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,

d)	az eljárást megszünteti.

92. §

(1)	A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét meg kell idézni, a miniszter képviselőjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.

(2)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.

(3)	A fegyelmi eljárás alá vont személy kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselőjén kívül a bizalmát élvező - legfeljebb 3 - közjegyző legyen jelen.

93. §

(1)	A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a határozatokat.

(2)	A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.

94. §

(1)	A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt.

(2)	A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat.

(3)	A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

(4)	A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, a miniszter képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

Fegyelmi határozat

95. §

A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegeléséből nyert meggyőződése alapján hozza meg.

96. §

(1)	A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen, valamennyi tag személyes jelenlétében történik.

(2)	A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.

(3)	Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.

(4)	A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának ilyen értelmű szavazata szükséges.

97. §

(1)	A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási költség viseléséről.

(2)	Ha a határozatban az eljárás alá vont személy vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.

98. §

(1)	A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell.

(2)	A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

Jegyzőkönyv

99. §

(1)	A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni; ez a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.

(2)	A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között kell őrizni.

(3)	A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Fellebbezés

100. §

(1)	A törvényszék fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Kúrián működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).

(2)	A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3)	A fellebbezés halasztó hatályú.

(4)	Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

101. §

(1)	A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidőben nyújtották-e be.

(2)	A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.

(2a)	A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határnapot a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanácshoz való megérkezésétől számított 30 napon belülre tűzi ki.

(3)	A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.

(4)	Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

102. §

(1)	A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után kihirdeti.

(2)	Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerős.

(4)	A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont személy számára kedvezőbb döntést akkor is hozhat, ha nem fellebbezett az elsőfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen.

(5)	A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Fegyelmi intézkedés

103. §

(1)	Egyszerű ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a terhére rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2)	A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható.

(2a)	A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi intézkedésről szóló határozatban a 74/B. § szerinti fegyelmi büntetést kell kiszabni.

(3)

Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.

Felfüggesztés

104. §

(1a)

Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt a szolgálatából

felfüggeszti, ha

aa)	az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,

ab)	az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult,

felfüggesztheti, ha

ba)	az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó bűncselekmény miatt büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

bb)	a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja.

(1)

A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha

a)	közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el a büntetőeljárás során, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy

c)	gondnokság alá helyezés iránti peres eljárásban a keresetlevelet vele közölték,

amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.

(2)

A büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, illetve ügyészség a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt

a)	ellen indított büntetőeljárásról, illetve

letartóztatásáról, előzetes kényszergyógykezeléséről vagy olyan bűnügyi felügyelet elrendeléséről, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve ezen kényszerintézkedések megszüntetéséről

értesíti az országos elnököt.

(2a)	Ha a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben gondnokság alá helyezés iránti peres eljárás indul, akkor a gondnoksági perben eljáró bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő közléséről értesíti az országos elnököt.

(3)

Az országos elnök - a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt értesítés kivételével - a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bíróságtól, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, továbbá gondnokság alá helyezés iránt indított eljárás hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a szolgálatból történő felfüggesztés fennállása feltételeinek megállapítása céljából, az ideiglenes intézkedés jogerős megszüntetéséig kezeli.

(5)

A szolgálatból történő felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és a miniszter a fegyelmi eljárás megindításától kezdve bármikor, a területi elnökség és az országos elnökség pedig a fegyelmi feljelentésben tehet indítványt. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás során bármikor elrendelhető, akkor is, ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást felfüggesztette.

(6)	A fegyelmi bíróság az indítvány alapján 8 napon belül dönt a felfüggesztés tárgyában.

(7)

Az ideiglenes intézkedést az országos elnök, illetve a fegyelmi bíróság megszünteti

büntetőeljárás esetén annak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozatnak az országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

b)	gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

c)	a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg.

(8)

Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak a szolgálatból történő felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos, az országos elnök és a miniszter képviselője fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(9)	A szolgálatból történő felfüggesztésről hozott határozatot a fegyelmi bíróság haladéktalanul megküldi a területi elnökségnek és az országos kamarának az annak végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele végett.

(9a)

Az országos elnök a felfüggesztés tárgyában a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül határoz, határozatát az eljárás alá vont személy és a miniszter részére haladéktalanul megküldi. Az országos elnök határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy és a miniszter azt közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs. Az országos elnök a határozatot a területi elnökségnek a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megküldi.

(10)

A szolgálatból történő felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személy közjegyzői tevékenységet nem végezhet, közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával munkaviszonyt nem létesíthet, de ez idő alatt egyéb munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, illetve személyes közreműködéssel és korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet folytathat.

(10a)

Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek bekövetkezéséről az érintett közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az országos elnököt. A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől a szolgálatból történő felfüggesztés (10) bekezdés szerinti szabályai szerint nem jogosult a tevékenységét folytatni. A felfüggesztés kezdő időpontját követően a felfüggesztés megszüntetéséig közokiratot nem készíthet, és valamennyi eljárási cselekménye hatálytalan. A felfüggesztés kezdő időpontjának a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzést kell tekinteni.

(10b)

A (10a) bekezdésben foglaltak esetén a közjegyző köteles tartós helyettes kirendelését kérni a területi elnökségnél. Az országos elnök a tartós helyettes kirendelésének szükségességéről haladéktalanul tájékoztatja a területi elnökséget.

(11)

Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző

a felfüggesztésének kezdő időpontjától a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet;

b)	az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve - ha a 166. §(1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak - a közjegyzői levéltárnak;

c)	a felfüggesztésének tényét és kezdő időpontját az országos kamara a honlapján közzéteszi.

A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések

105. §

(1)	A fegyelmi bíróságot bűncselekmény gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

(2)

A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(3)

A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát kézbesíteni kell a területi elnökség, az országos elnök, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.

Új eljárás kezdeményezése

106. §

(1)

A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a törvényszék elnöke, a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(2)	Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak a közjegyző életében és csak az elévülési időn belül van helye.

Költség

107. §

(1)	A fegyelmi eljárás költségét az állam előlegezi.

(2)	Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni.

A fegyelmi büntetés nyilvántartása

108. §

(1)	A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet.

(2)	A jogerős fegyelmi büntetést a közjegyzők, a közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.

A fegyelmi büntetés törlése

109. §

(1)	A fegyelmi büntetés akkor törölhető, ha a kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év eltelt.

(2)

A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti.

Alkalmatlanság

110. §

(1)	A területi elnökség a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában foglalt okok kivizsgálása érdekében a közjegyzőnél rendkívüli működési vizsgálatot tarthat, amelynek során az érintett közjegyző számára a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.

(2)

A 17. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt ok kivizsgálása során a területi elnökség kötelezheti a közjegyzőt pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételre. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményéről a területi elnökséget tájékoztatni kell. Ha a közjegyző a pályaalkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.

(3)	A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában említett körülmények fennállása esetén harminc napon belül felszólítja a közjegyzőt, hogy harminc napon belül mondjon le közjegyzői szolgálatáról.

(4)

Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter erről harminc napon belül értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával, soron kívül határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

(5)	Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(6)	A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek a (3)-(4) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.

HARMADIK RÉSZ
A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁS

IX. FEJEZET
A KÖZJEGYZŐI OKIRATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Közös rendelkezések

111. §

(1)

A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

(2)	A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.

(3)

A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat).

(4)

Ha a közjegyzői okiratot e törvény rendelkezései szerint a félnek, illetve képviselőjének, valaminta segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia, az elektronikus közjegyzői okiratot e személy a közjegyző jelenlétében

a)	legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el,

b)	a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

olyan aláírással látja el, amely olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(5)	Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a (4) bekezdésben meghatározott személy általi aláírást követően hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(6)	A (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott technikai eszközt használhatja.

(7)	Az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papíralapon készíthetők el.

112. §

(1)

A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a)	a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b)	a jogosult és a kötelezett nevét,

c)	a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d)	a teljesítés módját és határidejét.

(2)	Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3)	E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

113. §

A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

114. §

(1)

A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy az eljárás nyelvétől eltérő nyelven (a továbbiakban: idegen nyelv) készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelős miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.

(2)	A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása szerint egy - a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar - nyelven készíti el és adja ki.

(3)	Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4)	A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.

(5)	Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőhelyettes közjegyzői kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.

(6)

Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha

a)	a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest törölték a névjegyzékből,

b)	a közjegyzőhelyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.

115. §

(1)

A közjegyzői okiratot világosan és - az egyértelmű, valamint az általánosan ismert rövidítések kivételével - rövidítések nélkül kell szövegezni; papír alapú közjegyzői okirat esetén a leírásnál az üresen maradó sorokat - képlet, ábra, rajz, kép és táblázat kivételével - vízszintes vonallal vagy más erre alkalmas módon kell kitölteni.

(2)	A közjegyzői okiratban a teljesítési határidőt, illetve határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét és az okirat keltét számmal és betűvel is ki kell írni.

116. §

(1)

A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni.

(2)

Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély aláírásával kell ellátni.

(3)	A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.

(4)

A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet visszautasította vagy elutasította, vagy az hivatalból történt. A fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

117. §

(1)	A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2)	A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén hivatali aláírásával és közjegyzői minőségének feltüntetésével látja el.

(3)	A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírását az okiratnak a közjegyző általi aláírása pótolja.

(4)

A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács, illetve a jelnyelvi tolmács. Ahol e törvény tolmácsot említ, ott ezen a jelnyelvi tolmácsot is érteni kell. A segédszemély a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el.

(5)	A segédszemély elsősorban annak a személynek a felkérésére működik közre, akinek a személye miatt a segédszemély alkalmazása szükségessé vált. Segédszemély lehet - a közjegyző engedélye esetén - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is.

(6)	A közjegyzői okiratra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

118. §

Ha a papíralapú közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit, melyek az okirat részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

119. §

(1)	A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát vagy egyszerű másolatát kapják meg.

(2)

Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.

(3)	A közjegyzői okirat visszaérkezéséig - ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett - a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt.

(4)

Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.

A közjegyzői okirat elkészítése

120. §

(1)

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

a)	meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,

b)	tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,

c)	világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

d)	felolvassa a közjegyzői okiratot - a képlet, ábra, rajz, kép kivételével - a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,

e)	meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(2)

A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek jogi képviselőjének bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy.

(3)	Ha a közjegyzői okirat felolvasása egy napon nem lehetséges, az okiratnak tartalmaznia kell a felolvasás napjait, valamint a felolvasás megszakításának és folytatásának időpontját is óra, perc pontossággal.

121. §

A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

122. §

(1)

Ha a közjegyző a felet, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőt, illetve a segédszemélyt személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni

a)	saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,

b)	a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.

(2)

A közjegyző a személyazonosítással érintett személy

a)	személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(3)	Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresését a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4)

A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a hivatali elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(5)

Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a személyazonosítással érintett személy alábbi adatait ellenőrizheti:

a)	természetes személyazonosító adatait,

b)	állampolgárságát, hontalanságát, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállását,

lakcímét,

d)	arcképmását,

e)	aláírását és

az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:

fa)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd)

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(6)

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha

a)	a személyazonosítással érintett személy személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott,

b)	ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon sem lehetséges.

(7)

A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatokat megőrizheti. A közjegyző az adatokat vagy jogszabály szerint őrzi meg, vagy az azt tartalmazó iratot az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; az adatokat az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.

(8)

Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.

(9)	A közjegyző a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat csak e törvényben meghatározott eljárása során használhatja fel, az adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen.

(10)

Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat elkészítésének alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; a közjegyző azonban köteles az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégezni, s az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot vagy bizonyítványt csak ezt követően, és ennek eredményétől függően adhat ki. Ha az utólagos ellenőrzés alapján a közreműködés megtagadásának van helye, az erről szóló végzést csak annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelműen megállapítható.

123. §

Nem lehet azonossági tanú az, aki

a)	a 18. évét nem töltötte be,

b)	az ügyletben félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként szerepel,

c)	testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.

124. §

A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő -

a)	írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

b)	nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

vak,

d)	az ügyleti tanúk bevonását kéri.

125. §

Nem lehet ügyleti tanú az, aki

a)	nem lehet azonossági tanú (123. §),

b)	írástudatlan,

c)	nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

d)	a közjegyző hozzátartozója.

126. §

(1)	Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.

(2)

A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént vagy kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma a fél akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3)	Ha a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál is kötelező.

127. §

A közjegyzői okirat készítésekor

a)	a hallássérült személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével,

b)	a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével,

c)	a beszédfogyatékos személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kommunikálhat.

128. §

Ha a közjegyzőnek a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.

128/A. §

A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzői okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a közjegyző az okirat elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy az a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenőrzés eredményeként a közjegyző azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

A közjegyzői okirat tartalma

129. §

A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:

a)	az eljárás helyét - a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helyének pontos megjelölését -, évét, hónapját és napját,

b)	a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,

c)	a természetes személy fél, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács családi és utónevét, illetve a nem természetes személy fél és az eljárt nem természetes személy képviselő elnevezését,

d)	a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra és az olyan mellékletre, amely nincs a közjegyzői okirathoz hozzáfűzve,

e)	a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,

f)	azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,

g)	a személyesen eljárt felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt képviselő és a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

h)	a közjegyző hivatali aláírását.

130. §

(1)

A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a természetes személy felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja születési nevét, szükség esetén egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

(2)

A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a nem természetes személy felek és eljárt nem természetes személy képviselők

a)	székhelyét,

b)	cégjegyzékszámát vagy adószámát,

c)	a b) pontban foglaltak hiányában nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának elnevezését,

d)	a b) és c) pontban foglaltak hiányában egyéb azonosítóját.

(3)

A természetes személy jogi képviselő kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatai helyett vagy mellett a székhelyét és a jogi képviselőként történő eljárását megalapozó minőségét igazoló arcképes igazolványának a számát (ügyvédi igazolvány, kamarai jogtanácsosi igazolvány stb.) kell a közjegyzői okiratban feltüntetni.

130/A. §

A közokirat kiállítása az abban foglalt - vagy a közokiratba foglalt nyilatkozat alapjául szolgáló, illetve az alapján létrejött - jogügyletből eredő jogviszony tartalmával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítését nem akadályozza.

131. §

(1)	Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

(2)	A 115. §-ban és a 130. §-ban foglaltak hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.

(3)	A 120. § (1) bekezdés a), b), d), e), f) és g) pontjában, a 122. §-ban, a 123. §-ban, a 128/A. §-ban, valamint a 129. § e), f) és g) pontjában foglaltak megsértésére a fél a közjegyzői okirat keltétől számított 5 éven belül hivatkozhat, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

132. §

(1)	Ha a felet a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2)	A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.

X. FEJEZET
EGYES KÖZJEGYZŐI OKIRATOK

Végrendelet

133. §

(1)

A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117-132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelően alkalmazni kell.

Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat

134. §

Az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor azzal, hogy a - félnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem minősülő - hitelezőnek a miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania.

Tanúsítvány

136. §

(1)

A közjegyző tanúsítványt állít ki

a)	arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b)	a fordítás helyességéről,

c)	az aláírás és kézjegy valódiságáról,

d)	az okirat felmutatásának időpontjáról,