Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.12.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.06.
1998.02.07. - 1998.03.30.
1998.03.31. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.03.07.
1999.03.08. - 1999.03.31.
1999.04.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.04.15.
2000.04.16. - 2000.06.30.
2000.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.09.12.
2001.09.13. - 2001.09.26.
2001.09.27. - 2001.10.31.
2001.11.01. - 2001.11.29.
2001.11.30. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.04.09.
2002.04.10. - 2002.04.24.
2002.04.25. - 2002.09.14.
2002.09.15. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.29.
2003.06.30. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.07.31.
2003.08.01. - 2003.08.29.
2003.08.30. - 2003.08.31.
2003.09.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.05.25.
2004.05.26. - 2004.06.21.
2004.06.22. - 2004.10.27.
2004.10.28. - 2004.11.01.
2004.11.02. - 2004.11.09.
2004.11.10. - 2004.11.30.
2004.12.01. - 2004.12.30.
2004.12.31. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.01.31.
2005.02.01. - 2005.02.02.
2005.02.03. - 2005.02.19.
2005.02.20. - 2005.04.17.
2005.04.18. - 2005.04.29.
2005.04.30. - 2005.05.31.
2005.06.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.21.
2005.12.22. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.29.
2006.06.30. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.10.15.
2006.10.16. - 2006.10.31.
2006.11.01. - 2006.12.30.
2006.12.31. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.01.22.
2007.01.23. - 2007.02.06.
2007.02.07. - 2007.02.14.
2007.02.15. - 2007.02.28.
2007.03.01. - 2007.03.13.
2007.03.14. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.05.05.
2007.05.06. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.14.
2007.07.15. - 2007.07.25.
2007.07.26. - 2007.08.14.
2007.08.15. - 2007.09.30.
2007.10.01. - 2007.11.30.
2007.12.01. - 2007.12.29.
2007.12.30. - 2007.12.30.
2007.12.31. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.23.
2008.01.24. - 2008.01.31.
2008.02.01. - 2008.02.29.
2008.03.01. - 2008.03.31.
2008.04.01. - 2008.04.03.
2008.04.04. - 2008.04.30.
2008.05.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.05.31.
2008.06.01. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.07.31.
2008.08.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.10.22.
2008.10.23. - 2008.12.14.
2008.12.15. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.04.04.
2009.04.05. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.07.14.
2009.07.15. - 2009.08.14.
2009.08.15. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.05.31.
2010.06.01. - 2010.09.15.
2010.09.16. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.30.
2011.05.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.04.
2011.07.05. - 2011.07.07.
2011.07.08. - 2011.09.09.
2011.09.10. - 2011.10.14.
2011.10.15. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.13.
2012.02.14. - 2012.06.28.
2012.06.29. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.01.
2012.07.02. - 2012.09.01.
2012.09.02. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.05.24.
2013.05.25. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.07.14.
2013.07.15. - 2013.10.24.
2013.10.25. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.07.18.
2014.07.19. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.02.28.
2015.03.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.21.
2015.07.22. - 2015.10.31.
2015.11.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.07.22.
2016.07.23. - 2016.08.31.
2016.09.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.02.02.
2017.02.03. - 2017.03.20.
2017.03.21. - 2017.03.31.
2017.04.01. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.08.11.
2017.08.12. - 2017.10.31.
2017.11.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.05.06.
2019.05.07. - 2019.06.30.
2019.07.01. - 2019.07.31.
2019.08.01. - 2019.08.14.
2019.08.15. - 2019.08.31.
2019.09.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.02.14.
2020.02.15. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.07.01.
2020.07.02. - 2020.08.12.
2020.08.13. - 2020.08.31.
2020.09.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.01.31.
2021.02.01. - 2021.02.14.
2021.02.15. - 2021.02.19.
2021.02.20. - 2021.05.26.
2021.05.27. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.05.31.
2022.06.01. - 2022.06.30.
2022.07.01. - 2022.07.01.
2022.07.02. - 2022.10.31.
2022.11.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.01.31.
2023.02.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra és igazgatási szerveire (a továbbiakban: OEP), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi, valamint gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, továbbá gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi, valamint gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, továbbá gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire (a továbbiakban: MEP), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra, valamint a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szervére (a továbbiakban: OEP) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szerveire, a regionális egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: REP), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra, valamint a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerveire (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra, valamint a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerveire (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerveire (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: ONYF), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár), az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, a gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel alapján gyártó - egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő - személyekre, továbbá a biztosított foglalkoztatójára, és annak társadalombiztosítási kifizetőhelyére (a továbbiakban: kifizetőhely).
(2) E rendelet alkalmazásában
a) biztosított: az egészségbiztosítás egyes ellátásai tekintetében az Ebtv. 6-8. §-a szerint az adott ellátásra jogosult személy,
a) biztosított: az egészségbiztosítás egyes ellátásai tekintetében az Ebtv. 6-8/A. §-a szerint az adott ellátásra jogosult személy,
a) gyógyfürdő: az a létesítmény, amit a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság annak nyilvánít,
a) gyógyfürdő: az a létesítmény, amit a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal annak nyilvánít,
a) gyógyfürdő: az a létesítmény, amit a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala annak nyilvánít,
b) egészségügyi szolgáltató: a 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,
b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,
b) jövedelem:
ba) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv. által meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem,
bb) az Ebtv. 26. §-a és 50. §-a alapján benyújtott méltányossági kérelmek elbírálásánál a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Ebtv. 5/B. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
c) gyógyszertár: a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,
c) irányadó időszak: az ellátásra jogosultságot megelőző naptári év első napjától az ellátásra jogosultságot megelőző napig terjed, ha a biztosítás folyamatos,
c) irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,
c) irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,
d) gyógyszer: a törzskönyvezett gyógyszerkészítmény, a gyógyszeranyag, galenusi gyógyszerkészítmény, gyógytápszer, sebészeti kötözőszer, rugalmas kötözőanyag, immunbiológiai készítmény,
d) gyógyszer: a törzskönyvezett gyógyszerkészítmény, a gyógyszeranyag, galenusi gyógyszerkészítmény, gyógytápszer, immunbiológiai készítmény,
d) számítási időszak: az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak.
d) számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak,
d) számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,
e) gyógyászati segédeszköz: a népjóléti miniszter rendelete szerint vényen árhoz nyújtott támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz,
e) gyógyászati segédeszköz: az egészségügyi miniszter rendelete szerint vényen árhoz nyújtott támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz,
e) gyógyászati segédeszköz: a külön Korm. rendelet szerint vényen árhoz nyújtott támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz,
e) gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze,
e) funkcionális alcsoport: az MSZ EN ISO 9999 szabvány szerinti hatodik szintű tizenkétjegyű besorolási csoport (ISO12),
f) gyógyfürdő: a külön jogszabály szerinti gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdő.
f) funkcionális csoport: az MSZ EN ISO 9999 szabvány szerinti ötödik szintű tízjegyű besorolási csoport (ISO10),
g) normatíván felüli kapacitás:
ga) a külön törvény szerint normatíván belül lekötött kapacitásmennyiséghez képest többletkapacitást jelentő járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatás,
gb) a finanszírozott szakellátás keretében olyan, az adott egészségügyi szolgáltatás tekintetében új eljárás, eszköz befogadása, amely az adott egészségügyi szolgáltatás magasabb összegű elszámolását, illetve lényeges teljesítménynövekedést vagy korábban el nem számolható teljesítések elszámolását teszi lehetővé,
g) gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: a gyógyászati segédeszközt gyártó, az azt importáló és azzal nagykereskedelmi tevékenységet végző személy,
g) funkcionális elv szerinti fixcsoport: funkcionális csoport vagy funkcionális alcsoport szintjén megképzett támogatási csoport,
h) normatíván belüli kapacitáslekötés módosítás:
ha) a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások kapacitásszerkezetének változása nélkül bekövetkező tulajdonosváltás, gazdálkodási-működési forma változás, továbbá a működtető, illetve a szolgáltató személyének vagy nevének változása,
hb) az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatások egy részére vonatkozóan bekövetkező tulajdonosváltás, gazdálkodási-működési forma változás, továbbá a működtető, illetve a szolgáltató személyének és/vagy nevének változása,
hc) a kapacitásmennyiség növekedése nélküli szakmai összetétel változás, ideértve a fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás közötti kapacitásátcsoportosítás eseteit is, továbbá a kapacitásmennyiség csökkenése,
h) közfinanszírozás alapjául elfogadott ár: az OEP által az árhoz nyújtott támogatás számításához figyelembe vett nettó összeg,
h) közfinanszírozás alapjául elfogadott ár: a NEAK által az árhoz nyújtott támogatás számításához figyelembe vett nettó összeg,
i) költséghatékonyabb megoldás:
ia) az ellátási színvonal csökkenése nélkül alacsonyabb költséggel nyújtott egészségügyi szolgáltatás,
ib) az az egészségügyi ellátás, amelyet a költségek emelkedése nélkül a korábban alkalmazott megoldáshoz képest korszerűbb technikával vagy ellátásszervezéssel olyan módon nyújtanak, hogy az a biztosított számára kisebb fizikai és/vagy pszichés megterheléssel jár, a gyógyulási idő lerövidül, illetve a szövődmények kockázata csökken,
i) rendeltetés szerinti fixcsoport: rendeltetési csoport szintjén megképzett támogatási csoport,
j) speciális ellátási igény: fogyatékosság fennállásából, szociális, lelkiismereti, vallási vagy egyéb okból fakadó különleges, az egészségügyi ellátást érintő igények, illetve betegségek együttes fennállásából adódó speciális szükségletek,
j) rendeltetési csoport: az MSZ EN ISO 9999 szabvány szerinti negyedik szintű nyolcjegyű besorolási csoport (ISO8),
k) területi ellátási egyenlőtlenség: a 3. számú mellékletben foglalt feltételek valamelyikének megfelelő állapot,
k) rövid használati idejű eszköz: hat hónapnál nem hosszabb kihordási idejű, egyszer használatos eszköznek nem minősülő gyógyászati segédeszköz,
l) progresszív ellátás: az adott szakterület és ellátási forma (járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátás) tekintetében az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte alapján meghatározott többletfeladatok elvégzésére alkalmas szervezeti egységben nyújtott ellátás.
l) kombinált kiszerelés: olyan gyógyászati segédeszköz, amely úgy jön létre, hogy a forgalomba hozó kettő vagy több, általa forgalomba hozott, azonos kihordási idejű, egyszer használatos vagy rövid használati idejű eszközt - az eszközök csomagolására vonatkozó szabályok betartásával - gyárilag egy kiszerelésbe helyez, és e kiszerelésre vonatkozóan a Gyftv. 32. §-a szerinti külön kérelmet nyújt be az OEP-hez.
l) kombinált kiszerelés: olyan gyógyászati segédeszköz, amely úgy jön létre, hogy a forgalomba hozó kettő vagy több, általa forgalomba hozott, azonos kihordási idejű, egyszer használatos vagy rövid használati idejű eszközt - az eszközök csomagolására vonatkozó szabályok betartásával - gyárilag egy kiszerelésbe helyez, és e kiszerelésre vonatkozóan a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 32. §-a szerinti külön kérelmet nyújt be a NEAK-hoz,
m) jövedelem: eltérő rendelkezés hiányában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül,
m) baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.
n) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér,
n) nevelőszülő: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. §-ában meghatározott, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő,
o) közös háztartás: a biztosított és közeli hozzátartozóinak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett azonos lakóhelye.
o) aktív félév: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszony alapján olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.
p) keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
p) keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (10) bekezdésében, 30/A. §-a, 35. §-ának (4), (5) és (7) bekezdésében, 37. §-ának (12) bekezdésében, 38/C. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b), d) és f) pontjaiban, (4) bekezdésében, (5) bekezdésének c) pontjában, 80. §-ának (1) bekezdésében, 82. §-ának (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (10) bekezdésében, 30/A. §-a, 35. §-ának (4), (5) és (7) bekezdésében, 37. §-ának (12) bekezdésében, 80. §-ának (1) bekezdésében, 82. §-ának (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30/A. §-ában, 31. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 35. § (4), (5) és (7) bekezdésében, 37. § (12) bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 50. § (2)-(3) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 50. § (2)-(3) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3), (8) és (10) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 50. § (2)-(3) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3), (8) és (10) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a NEAK-ot jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 19/A. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (10) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), d), e) és f) pontjában, 21/A. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2)-(2b) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4), (7) és (8) bekezdésében, 36. § (1)-(2), (4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1), (2) és (4)-(6) bekezdésében, 37. §-ában, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 70. § (5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 81. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a NEAK-ot jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 19/A. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (10) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), d), e) és f) pontjában, 21/A. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2)-(2b) bekezdésében, 27. § (6) és (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4), (7) és (8) bekezdésében, 36. § (1)-(2), (4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1), (2) és (4)-(6) bekezdésében, 37. §-ában, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 70. § (5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 81. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a minisztériumot jelöli ki az Ebtv. 36. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(4a) A Kormány egészségbiztosítóként a NEAK-ot jelöli ki az Ebtv. 36. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. A NEAK jogosult az Ebtv. 36. § (1)-(9) bekezdésében, továbbá az Ebtv. 37-38/C. §-ában meghatározott ellenőrzésekhez elemzéseket végezni, ellenőrzéseket elrendelni, koordinálni és irányítani.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 35. § (5) bekezdésében, 50. §-ában, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 72. §-ában, valamint 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. § (1a) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 72. §-ában, 77. § (3) bekezdésében, 80. § (3)-(5) bekezdésében, valamint 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében 50. § (1)-(5) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) és (2) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5a) A Kormány egészségbiztosítóként és egészségbiztosítási szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki az Ebtv. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 35. § (5) bekezdésében, 50. §-ában, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 72. §-ában, valamint 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, az ONYF Központját, a kormányhivatalt és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, az ONYF Központját, a kormányhivatalt és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ), a kormányhivatalt és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ), a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve a fővárosban XIII. Kerületi Hivatalt (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jelöli ki az Ebtv. 39/B. § (1a) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 80. § (3)-(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, azzal, hogy a járási hivatal ezen feladatait a megye, illetve a főváros egész területére kiterjedő illetékességi területen látja el.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve Budapest és Pest megye tekintetében XIII. Kerületi Hivatalt (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jelöli ki az Ebtv. 39/B. § (1a) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 80. § (3)-(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, azzal, hogy a járási hivatal ezen feladatait a megye, illetve a főváros egész területére kiterjedő illetékességi területen látja el.
(7a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 62. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
a) folyósítási feladatok ellátására a kormányhivatalt,
b) elbírálási feladatok ellátásra a járási hivatalt
jelöli ki.
(7a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 62. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 63. § (1) bekezdése szerinti
a) folyósítási feladatok ellátására a kormányhivatalt,
b) elbírálási feladatok ellátásra a járási hivatalt
b) elbírálási feladatok ellátásra a kormányhivatalt
jelöli ki.
(7b) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a járási hivatalt jelöli ki az Ebtv. 27. § (11) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7c) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt és a járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 81. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7c) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt és a járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7c) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki az Ebtv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7d) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot és a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 71. § (1) és (2) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7e) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(7e) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(7f) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 12/A. § (6) bekezdésében, a 37/A. § (2) és (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Csongrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(7f) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 12/A. § (6) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Csongrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(7f) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Csongrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(7g) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 37/A. § (2) és (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, valamint a 12/A. § (6) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti Európai Egészségbiztosítási Kártya (a továbbiakban: EU-Kártya) érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére történő kiadására Nógrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(7g) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, valamint a 12/A. § (6) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti Európai Egészségbiztosítási Kártya (a továbbiakban: EU-Kártya) érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére történő kiadására Nógrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(7g) A Kormány a 11. § (10) és (12) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésben és a 43. § (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására Nógrád megye illetékességi területére kiterjedően egészségbiztosítási szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala mellett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalát jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti illetékességi területen jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ban és a 49/B. §-ban, valamint az Ebtv. 81. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja jár el.
(4a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a minisztériumot jelöli ki az Ebtv. 36. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében 50. § (1)-(5) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) és (2) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot, az ONYF Központját, a kormányhivatalt és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-a, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve a fővárosban XIII. Kerületi Hivatalt (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jelöli ki az Ebtv. 39/B. § (1a) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 80. § (3)-(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, azzal, hogy a járási hivatal ezen feladatait a megye, illetve a főváros egész területére kiterjedő illetékességi területen látja el.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 18. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként a REP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 18. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként a REP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 18. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként a REP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (5)-(7) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés c) pontjában, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5)-(7) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés c) pontjában, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés c) pontjában, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (4) és (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 39/B. § (1a) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában, 63. § (1) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (4) és (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és a megyei kormányhivatalokat (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 39/B. § (1a) bekezdésében, 50. § (1)-(4) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (4) és (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként a kormányhivatalt jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 39/B. § (1a) bekezdésében, 50. § (1)-(5) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (4) és (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et és a MEP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 5/A. §-ában, 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a REP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 5/A. §-ában, 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a REP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 5/A. §-ában, 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 50. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a REP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 50. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (1)-(2) és (11) bekezdésében, 50. §-ában, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 50. §-ában, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 50. § (1)-(4) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 50. § (1) és (4) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6a) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki az Ebtv. 50. § (5) bekezdésében foglalt feladat ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként az Ebtv.-nek a (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott eseteire - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként az Ebtv.-nek a (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott eseteire a REP-et jelöli ki.
(7) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervét jelöli ki az Ebtv. 65. § (2) bekezdésében, valamint 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervét jelöli ki az Ebtv. 70. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: fővárosi kormányhivatal) jelöli ki az Ebtv. 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve a fővárosban a XIII. Kerületi Hivatalt (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jelöli ki az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 69. §-ában, 80. § (3)-(5) bekezdésében foglalt feladatok ellátására, azzal, hogy a járási hivatal ezen feladatait a megye, illetve a főváros egész területére kiterjedő illetékességi területen látja el.
(7a) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 62. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
a) folyósítási feladatok ellátására a kormányhivatalt,
b) elbírálási feladatok ellátásra a járási hivatalt
jelöli ki.
(7b) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a járási hivatalt jelöli ki az Ebtv. 27. § (11) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7c) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt és a járási hivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 81. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7d) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a NEAK-ot és a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 71. § (1) és (2) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(8) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárat jelöli ki az Ebtv. 65. § (2) bekezdésében, valamint 70. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében és a 49/A. §-ban, valamint az Ebtv. 81. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az OEP jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ban és a 49/B. §-ban, valamint az Ebtv. 81. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az OEP jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ban és a 49/B. §-ban, valamint az Ebtv. 81. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az OEP jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ban és a 49/B. §-ban, valamint az Ebtv. 72. § (2) bekezdésében, 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyei tekintetében az ONYF Központja jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ban és a 49/B. §-ban, valamint az Ebtv. 72. § (2) bekezdésében, 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyei tekintetében a Központ jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ában, valamint az Ebtv. 72. § (2) bekezdésében, 77. § (3) bekezdésében, 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyei tekintetében a Központ jár el.
(8) A 38/A. § (1) és (3) bekezdésében, a 40. § (2) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, a 49/A. §-ában, valamint az Ebtv. 72. § (2) bekezdésében, 77. § (3) bekezdésében, 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek, valamint a Tbj. 2. melléklet 6-8. pontja szerinti szervek kifizetőhelyei tekintetében a Központ jár el.
(8a) Az Ebtv. 80. § (6) bekezdése alapján a kormányhivatal által hozott - mulasztási bírságot kiszabó - elsőfokú végzéssel szemben előterjesztett fellebbezést az ONYF Központja bírálja el.
(8a) Az Ebtv. 80. § (6) bekezdése alapján a kormányhivatal által hozott - mulasztási bírságot kiszabó - elsőfokú végzéssel szemben előterjesztett fellebbezést a Központ bírálja el.
(9) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.
(9) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A kifizetőhelyek eljárására az Ebtv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
(10) A Kormány egészségbiztosítóként, valamint egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 71. § (1) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt feladatok ellátására a Központot jelöli ki, ha a követelés érvényesítése az Ebtv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint hozott határozaton, illetve fizetési meghagyáson alapszik. A visszafizetésre kötelező, véglegessé vált határozatokon, illetve megtérítésre kötelező, véglegessé vált fizetési meghagyásokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el, és a Központ rendeli el a végrehajtást.
(10) A Kormány egészségbiztosítóként, valamint egészségbiztosítási szervként az Ebtv. 71. § (1) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt feladatok ellátására a Központot jelöli ki, ha a követelés érvényesítése az Ebtv. 70. § (1) bekezdés a) pontja vagy 80. § (6) bekezdése szerint hozott határozaton, illetve fizetési meghagyáson alapszik. A visszafizetésre kötelező, véglegessé vált határozatokon, illetve megtérítésre kötelező, véglegessé vált fizetési meghagyásokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el, és a Központ rendeli el a végrehajtást.
(10) A minisztérium jogosult az Ebtv. 36. § (1) és (2), valamint (4)-(9) bekezdésében, továbbá az Ebtv. 37-38/C. §-ában meghatározott ellenőrzésekhez elemzéseket végezni, ellenőrzéseket elrendelni, koordinálni és irányítani.
(10a) A minisztérium jogosult az Ebtv. 36. § (1), (2) és (4)-(9) bekezdésében, valamint az Ebtv. 37-38/C. §-ában meghatározott ellenőrzésekhez elemzéseket végezni, ellenőrzéseket elrendelni, koordinálni és irányítani.
(12) A kormányhivatalnak az egészségbiztosítással összefüggő, a donáció költségtérítésének elbírásával, a gyógyszertárak finanszírozási előleggel, a nyilvántartással és a nemzetközi ügyekkel, az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedések miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjának utólagos megtérítésével, baleseti megtérítéssel kapcsolatos hatósági ügyeiben a NEAK jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(13) A kormányhivatalnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel és a baleseti táppénzzel kapcsolatos hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(13) A kormányhivatalnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel és a baleseti táppénzzel kapcsolatos hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(13) A kormányhivatalnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítési támogatással kapcsolatos hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(10) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.

A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások és a beutalásra jogosult orvosok

[Az Ebtv. 13-17. §-ához és 18. §-a (1) bekezdéséhez]

2. §
(1) A biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) fül-, orr-, gégészeti,
ac) nőgyógyászati,
ad) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ae) szemészeti,
af) onkológiai,
ag) urológiai,
ah) pszichiátriai
szakellátást,
b) az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást.
(1) A biztosított - a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai
ae) fül-, orr-, gégészeti,
af) szemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást,
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai,
ae) fül-, orr-, gégészeti,
af) szemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást.
Az a) pont szerinti szakellátások körébe - az ott felsoroltakon kívül - nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások.
b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.
(1) A biztosított - az Ebtv. 20. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai,
ae) fül-, orr-, gégészeti,
af) szemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást.
Az a) pont szerinti szakellátások körébe - az ott felsoroltakon kívül - nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások.
b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.
(1) A biztosított - az Ebtv. 20. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai
ae) fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
af) szemészeti és gyermekszemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást,
b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.
b) az első alkalommal orvosi beutaló alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást, azzal, hogy az ellátás igénybevételéhez már az első alkalommal sem szükséges orvosi beutaló, ha a biztosított a tüdőgondozó által nyújtott ellátást a dohányzásról történő leszokás támogatása céljából veszi igénybe.
Az a) pont szerinti szakellátások körébe - az ott felsoroltakon kívül - nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások.
(1a) A biztosított az (1) bekezdés szerinti szakellátásokat - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. §-ában meghatározott eset kivételével - a választása szerinti, az adott járóbeteg-szakellátás tekintetében érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veheti igénybe azzal, hogy a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató - az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Ebtv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben megtagadhatja a biztosított ellátását.
(1b) Amennyiben bejelentett tartózkodási hely, illetve bejelentett lakóhely hiányában nem állapítható meg, hogy a biztosított tekintetében melyik egészségügyi szolgáltató rendelkezik területi ellátási kötelezettséggel, a biztosított ellátását nem tagadhatja meg a hajléktalan személyek ellátására külön jogszabály alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint területileg ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltató.
(1c) Az egészségügyi szolgáltató a honlapján és az ellátás nyújtásának helyén tájékoztatóban teszi közzé azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek esetében nem fogadja az ellátási területén kívülről érkező biztosítottakat. Ilyen ellátások esetében a biztosítottat a betegfelvétel során szóban tájékoztatni kell arról, hogy van-e lehetőség a betegfogadási lista alapján egy későbbi időpontban történő ellátás-igénybevételre.
(1d) Az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátások - a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével - csak beutalóval vehetőek igénybe. Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben nem szereplő járóbeteg-szakellátást nem a beutalóban megnevezett egészségügyi szolgáltatónál szándékozik igénybe venni, úgy kell tekinteni, hogy a biztosított nem rendelkezik beutalóval.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat
a) a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
a) a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint szakkonzílium céljából a fogorvos,
b) a járóbeteg-szakellátás - ideértve az (1) bekezdés b) pontjában foglalt gondozókat és a genetikai tanácsadókat is - orvosa,
b) a járóbeteg-szakellátás - ideértve az (1) bekezdés b) pontjában foglalt gondozókat és a genetikai tanácsadókat is - orvosa, az egynapos ellátást nyújtó szolgáltató orvosa,
c) a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát,
d) az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa,
d) az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa,
e) a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervek orvosa,
e) a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa,
e) a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) orvosa,
e) a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) orvosa,
f) a büntetés-végrehajtás orvosa,
g) a sorozó orvos,
h) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai orvosa,
h) az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai orvosa,
h) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai orvosa,
h) az orvosszakértői szerv szakértői bizottságai orvosa,
h) a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban együtt: orvosszakértői szerv) szakértői bizottságai orvosa,
h) az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa,
h) az orvosszakértői szerv orvosa,
i) az OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa
i) a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,
i) a REP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,
i) az OEP ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,
i) a NEAK ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,
j) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa
k) az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdésének e) alpontja alapján saját feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa
l) az újságíró tagozat (fő) orvosa
l) a vám- és pénzügyőrség orvosa
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal orvosa
n) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói feladatokat ellátó orvosa
m) a külön jogszabály szerinti komplex fürdőgyógyászati ellátást nyújtó gyógyfürdő orvosa
(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be.
(4) Az orvos saját magát és közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] egészségügyi szakellátásra utalhatja akkor is, ha nem a (2) bekezdésben nevesített beutaló orvos, feltéve, hogy tagja a Magyar Orvosi Kamarának.
(4) Az orvos saját magát és közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] egészségügyi szakellátásra utalhatja akkor is, ha nem a (2) bekezdésben nevesített beutaló orvos, feltéve, hogy az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában szerepel.
(4) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa a 0-4 napos életkorban jogszabály szerint kötelező szűrővizsgálatok elvégzése érdekében jogosult beutalásra.
(5) A társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót.
(6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt.
(6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt.
(6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások az Ebtv. 18/A. §-ának (2) bekezdése alapján a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetők igénybe.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének l) pontja alapján a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetők igénybe.
(8) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meg nem nevezett járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe és a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn, az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető.
(9) Ha a beteg vizsgálata, illetve gyógykezelése érdekében az egészségügyi alapellátás szolgáltatásait meghaladó vizsgálat vagy kezelés szükséges, a háziorvos - beutalóval - szakorvosi konzíliumot kérhet.
(10) A szakorvosi vizsgálat, illetve ellátás, továbbá a szakorvosi konzílium - a beteg beleegyezése esetén - a beteg otthonában is elvégezhető, ha az a beteg egészségi állapota vagy egyéb körülmények miatt indokolt, és a vizsgálat, illetve az ellátás jogszabályban előírt feltételei a szakorvosi rendelőn kívül is teljesíthetőek.
3. §
(1) A biztosítottat MRI (mágnesen magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubsztrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa, PET (pozitronemisszós tomográfia) vizsgálatra pedig kizárólag a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be.
(1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubsztrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitronemisszós tomográfia- komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológiai szakorvosa, idegsebész szakorvosa, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén.
(1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén.
(1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra - a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén.
(2) A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be.
(2) A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv rendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja.
(2) A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabályokban meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabály rendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja.
(2) A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabályokban meghatározott esetekben - a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló miniszteri rendeleti szabály rendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti laboratóriumi vizsgálatokra, valamint CT, MR vizsgálatra történő beutalásra - ha a beutalás az életkorhoz kötött szűrőprogram keretében kiszűrt, nem negatív beteg további vizsgálata érdekében történik - az a háziorvosi tevékenységet végző orvos, a rend- és honvédelmi alapellátásba tartozó tevékenységet végző orvos, valamint a honvédelmi szervezet orvosa is jogosult, aki a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet szerinti valamely - nem háziorvosi - szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.
(3) Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra a biztosítottat az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 23/A. §-ának (3) bekezdése szerinti orvos, az ápolás céljából az e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő ellátásra pedig a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be.
(3) Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra a biztosítottat az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése szerinti orvos, az ápolás céljából az e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő ellátásra pedig a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be.
(3) Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra a biztosítottat az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése szerinti orvos, valamint krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be.
(3) A biztosítottat
a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra - a b) pont kivételével - a külön jogszabályban meghatározott kezelőorvos,
b) az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, vagy annak kezdeményezésére háziorvos,
c) krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa
utalhatja be.
(3) A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be.
(3) A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 2. § (2) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be.
(4) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos utalhatja be.
(4) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos utalhatja be.
(4) A biztosítottat
a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra - a b) pont kivételével - a külön jogszabályban meghatározott kezelőorvos,
a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra - a b) pont kivételével - a jogszabályban meghatározott kezelőorvos kezdeményezésére a háziorvos,
a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra saját vagy kezelőorvosi kezdeményezésre a háziorvos, otthoni hospice ellátásra - a b) pont kivételével - a jogszabályban meghatározott kezelőorvos kezdeményezésére a háziorvos,
b) az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, vagy annak kezdeményezésére háziorvos,
b) az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos kezdeményezésére a háziorvos,
c) krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa
utalhatja be.
(4) A biztosítottat
a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra saját vagy kezelőorvosi kezdeményezésre a háziorvos,
b) krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa
utalhatja be.
(5) A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén - az akut elvonási időszakot követően - pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra.
(5) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos utalhatja be.
(5) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be.
(5) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be. A 0-3 év közötti gyermeket habilitációs kezelésre a háziorvos, házi gyermekorvos is beutalhatja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó intézményben is.
(6) A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén - az akut elvonási időszakot követően - pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra.
(7) A (6) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó intézményben is.
(7) A (6) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó intézményben is.
(8) A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(8) Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése alapján a 3/A. § (10a) bekezdése szerinti beutalót - a miniszteri rendeletben meghatározott esetben - a keresőképtelen állományba vevő orvos vagy a felülvéleményező főorvos állíthatja ki.
(9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás az Ebtv. 18/A. §-a (11) bekezdésének a) pontja szerinti emelt összegű vizitdíj ellenében sem végezhető beutaló nélkül, amennyiben a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn.
(9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás az Ebtv. 18/A. §-a (12) bekezdésének b) pontja szerinti emelt összegű vizitdíj ellenében sem végezhető beutaló nélkül, amennyiben a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn.
(9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás nem végezhető beutaló nélkül, kivéve ha a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset áll fenn.
3/A. §
(1) A beutalónak tartalmazni kell a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló, valamint az ellátás tényét igazoló adatot.
(1) A beutalónak tartalmaznia kell:
a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot,
b) az 1. számú mellékletben meghatározott tartós betegség BNO kódját (BNO kód hiányában szövegesen), amennyiben a biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (2) alapján vizitdíjmentesen veszi igénybe beutaló szerinti ellátást,
c) az ellátás tényét igazoló adatokat.
(1) A biztosítottat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott szakma tekintetében - a progresszivitás figyelembevételével - a biztosított bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe, illetve ha a beutaló orvos a biztosított választott háziorvosa, akkor annak telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni.
(1) A biztosítottat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott szakma tekintetében - a progresszivitás figyelembevételével - a biztosított választása alapján
a) a biztosított bejelentett lakóhelye szerint, vagy
b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye szerint, illetve
c) ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b) pontban meghatározottakon túl a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint
ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni.
(1) A biztosítottat - az Ebtv. 18. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével és a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a biztosított választása alapján ahhoz a - progresszivitási szintnek megfelelő - járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóhoz, illetve abba a fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni, amelyik ellátási területéhez a beutaló szerinti ellátás tekintetében
a) a biztosított bejelentett lakóhelye,
b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye, vagy
c) ha a beutaló orvos háziorvos (ideértve a hajléktalanok ellátására külön jogszabály alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltatót is), akkor a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye)
tartozik.
(1a) Az (1) és az (1c) bekezdés alapján választott - beutaló szerinti - egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a biztosítottat arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a biztosított szempontjából területi ellátási kötelezettséggel.
(1b) Az egészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg a biztosított intenzív ellátását arra hivatkozva, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területe alapján nem rendelkezik a biztosított szempontjából területi ellátási kötelezettséggel, ha az intenzív ellátás az ellátási területen kívülről fogadott biztosított szakellátásához - ide nem értve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. §-ában meghatározott ellátásokat - kapcsolódik.
(1c) A szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott személyt és a közeli hozzátartozóját választása alapján az (1) bekezdés szerinti szolgáltató helyett a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatóhoz kell beutalni.
(2) Az Ebtv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálatához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról.
(2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.
(2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) és az (1c) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat.
(4) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti előzetes megkeresés során az ellátást csak az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben tagadhatja meg.
(5) A beutaló orvos vagy a biztosított felé a (2) bekezdés szerint tett nyilatkozat tényét, illetve a (3) bekezdés szerinti megkeresés tényét és a megkeresésre kapott választ a biztosított egészségügyi dokumentációjában kell rögzíteni, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.
(5a) Az uniós beteget ahhoz a - progresszivitási szintnek megfelelő - járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóhoz, illetve abba a fekvőbeteg-gyógyintézetbe is be lehet utalni, amelyik ellátási területéhez a beutaló szerinti ellátás tekintetében a beutalót kiállító orvos járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatójának a telephelye, illetve a székhelye szerinti település tartozik.
(6) A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(7) Ha a járóbeteg-szakellátás orvosa a nála megjelent beteg további szakorvosi vizsgálatát tartja szükségesnek, orvosi konzíliumot kérhet, illetőleg a beteget - a 2. § (8) bekezdésében megállapított eset kivételével - továbbutalja a szakmailag illetékes másik szakrendelésre. Amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalja.
(8) Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait meghaladó vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást végző intézetbe.
(9) A (6)-(8) bekezdésben foglalt esetekben nem kell alkalmazni az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a beteg szakellátásra utalásáról, illetőleg átutalásáról a beutaló orvos tájékoztatja a beteg háziorvosát.
(10) A beutalónak tartalmaznia kell:
a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot,
a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját,
b) az 1. számú mellékletben meghatározott tartós betegség BNO kódját (BNO kód hiányában szövegesen), amennyiben a biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (2) alapján vizitdíjmentesen veszi igénybe beutaló szerinti ellátást,
b) az 1. számú mellékletben meghatározott tartós betegség BNO kódját (BNO kód hiányában szövegesen), amennyiben a biztosított az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének l) pontja alapján vizitdíjmentesen veszi igénybe beutaló szerinti ellátást,
b) a biztosított nevét, TAJ-át,
c) az ellátás tényét igazoló adatokat.
c) a vizsgálatra vagy gyógykezelésre felkért szolgáltató nevét, intézményi azonosító kódját,
d) a beutaló orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot, a beteg rövid kórelőzményét,
e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját,
e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést,
f) annak megjelölését, hogy a beutalt biztosított tekintetében rendelkezik-e az adott szakellátás tekintetében a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel,
g) a beutaló kiállításának dátumát,
h) a (10b) bekezdés a) pontja szerinti időpontot, ha az későbbre esik a beutaló kiállításától számított 90. napnál.
i) nem engedélyköteles külföldön történő gyógykezelés esetén az igénybe venni kívánt beavatkozás OENO kódját.
(10a) Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése szerinti esetben a beutalónak - a kötelező tartalmi elemein túl - tartalmaznia kell
a) azt a tényt, hogy a beutaló orvos a biztosítottat a keresőképtelenségével összefüggő betegsége miatt soron kívül utalja be,
b) azt, hogy a biztosított keresőképtelensége ugyanazon betegségből adódóan folyamatosan hány napja áll fenn, valamint
c) a biztosított táppénzes naplószámát.
(10b) A (10), illetve a (10a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő beutaló
a) a 2. § (6) bekezdése szerinti ellátáshoz kapcsolódó ellátások esetében a beutaló orvos által a beutalón megjelölt időpontig, de legalább 90 napig,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a kiállításától számított 90 napon belül
használható fel.
(10c) A (10b) bekezdés alkalmazásában a beutaló felhasználásának minősül
a) a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz történő bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra,
b) a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál, vagy
c) a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál.
(10d) A beutalóra adott szakvélemény tartalmazza a beutaló orvos kérdéseire adott válaszokat, a betegség okozta elváltozásokat, az esetleges további teendők szükségességét, ismételt szakkonzíliumot vagy szakkonzíliumokra tett javaslatot. A keresőképesség véleményezéséről csak a beutaló orvos ez irányú kérdésére lehet nyilatkozni.
(10e) A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet szerinti, a várandósgondozási könyvben szereplő, beutalóhoz kötött vizsgálatok tekintetében beutalónak minősül a várandósgondozási könyv, ha tartalmazza a beutaló gondozó háziorvos nevét, pecsétjét és aláírását, a várandósságot igazoló BNO-kódot, valamint a (10) bekezdés a), b), d) és g) pontja szerinti adatokat. A beutaló a (10) bekezdés g) pontja szerinti időponttól számított 300. napig használható fel.
(11) Az Ebtv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálatához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról.
(11) Az Ebtv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálatához a NEAK rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról.
(12) Az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatában nevezi meg azon személyt, aki a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot megteheti.
4. §
(1) A biztosított a 2-3. § rendelkezéseitől eltérően
a) az OEP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
a) a MEP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
a) a REP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
a) az OEP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
a) a NEAK-kal egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
b) orvosi beutaló nélkül is jogosult a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kezdeményezésére, ha azt vélelmezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az orvos a beteget azonnal fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállíttatja és a magánorvosi rendelvényen feltünteti a kórismét, valamint az azonnali felvétel szükségességének indokait.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az az egészségügyi szolgáltató, amelynél a biztosított az ellátását kezdeményezi, a biztosított vizsgálatát követően dönt az azonnali ellátás szükségességéről. Amennyiben a vizsgálat megállapítása szerint a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, az egészségügyi szolgáltató orvosa
a) a biztosítottat a beutalására jogosult orvoshoz irányítja,
b) ha a biztosított továbbra is kezdeményezi az azonnali ellátását, tájékoztatja a biztosítottat az orvosi beutaló nélkül indokolatlanul igénybe vett egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díjról.
4/A. §
(1) Az orvos a beutalót az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján is kiállíthatja. Az EESZT útján kiállított beutalóra e rendelet szabályai az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandóak.
(1a) A beutalót az EESZT útján kell kiállítani, ha a beutalás
a) a 2. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja - ide nem értve a fogorvos által kezdeményezett szakkonzíliumot -,
b) a 3. § (4) bekezdés b) pontja vagy
c) a 3. § (5)-(7) bekezdése alapján történik.
(1b) Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, ha a beutalás időpontjában az EESZT nem elérhető.
(2) Az EESZT útján kiállított beutaló esetében a beutaló orvos a beteg kérésére az EESZT útján papír alapú igazolást állít ki a beutalóról. Az igazolást a beteg részére az EESZT útján tett rendelkezés esetén elektronikus formában az EESZT működtetője állítja ki.
(2) Az EESZT útján kiállított beutaló esetében a beutaló orvos a beteg kérésére papíralapú igazolást állít ki a beutalóról. Az igazolás az elektronikus beutaló adattartalmát és az elektronikus beutaló EESZT azonosítóját tartalmazza vonalkódos és szövegesen olvasható formában.
(3) Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a beutalót az EESZT útján tekinti meg és ellenőrzi, valamint az EESZT útján rögzíti az ellátás megtörténtét. Ha az adatok rögzítése bármely okból sikertelen, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az ellátást követő 24 órán belül köteles az adatokat rögzíteni.
(3a) Az EESZT útján kiállított beutaló esetén, ha az EESZT üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem elérhető, az ellátás a (2) bekezdés szerinti papíralapú igazolás alapján is nyújtható. Ilyen esetben az adatok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget az üzemszünet esetén annak végét, üzemzavar esetén annak tényleges megszűnését követő négy napon belül kell teljesíteni.
(4) A beutaló orvos a beutaló kiállításával egyidejűleg, vagy a beteg a beutaló érvényességi idején belül az EESZT erre szolgáló internetes felületén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz időpontot tud foglalni.
(5) Ha az EESZT útján kiállított beutalón javítást vagy más változtatást kell eszközölni, a beutaló orvos a beutalót a változtatás okának megjelölésével az EESZT útján visszavonja. A beutaló orvos ilyen esetben értesíti a beteget - kivéve, ha a változtatás szükségességét a beteg jelzi az orvos felé -, és gondoskodik új beutaló kiállításáról.
4/B. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek az EESZT útján közzétenni és folyamatosan frissíteni az e rendelet szerinti beutalóval igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló szabad időpontokat.
(2) Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerint közzétett időpontokat - kivételes esetben, alapos okból - az EESZT útján módosíthatja vagy törölheti. Lefoglalt időpont módosítása, vagy törlése esetén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a beteg értesítésére, valamint új időpont egyeztetésére.
5. §
(1) A szülészeti ellátás keretébe tartozó genetikai tanácsadást és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokat, továbbá a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.
(2) A terhesség orvosi indikáció alapján történő megszakítására a biztosított az 1992. évi LXXIX. törvény 6. §-ának és 12. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint jogosult.
(3) A csecsemő 5,0 kg-os súlya eléréséig vagy 3 hónapos koráig a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá gyermekgyógyász szakorvos, illetve háziorvos rendelése alapján a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott esetekben jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.
(3) A csecsemő 5,0 kg-os súlya eléréséig vagy 3 hónapos koráig a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá gyermekgyógyász szakorvos, illetve háziorvos rendelése alapján az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.
(3) A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.
(3) A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.
(3) A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.
(4) Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti árát az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendelete tartalmazza.
(4) Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti árát az egészségügyi miniszter rendelete tartalmazza.
(4) Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti árát az egészségügyért felelős miniszter rendelete tartalmazza.
(5) Az Ebtv. 17. §-ának alkalmazásában a fogyatékos gyermekek tekintetében egészségügyi intézményen a fogyatékos gyermek ellátását, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújtó intézményeket és a konduktív pedagógiai intézményt is érteni kell, amennyiben az intézmény egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére a mozgásszerveket érintő kórállapot miatt kerül sor.
5/A. §   A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított beutalása során figyelembe kell vennie az egészségügyi hatóság beutalási rendre vonatkozó előírásait.
5/A. §   A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított beutalása során figyelembe kell vennie az egészségügyi államigazgatási szerv beutalási rendre vonatkozó előírásait.
5/B. §   Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja alkalmazásában különösen veszélyes (extrém) sportnak minősül:
a) vízisízés,
b) jet-ski,
c) vadvízi evezés,
d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,
e) magashegyi expedíció,
f) barlangászat,
g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
h) falmászás,
i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,
j) hőlégballonozás,
k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.
5/B. §
(1) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja alkalmazásában különösen veszélyes (extrém) sportnak minősül:
a) vízisízés,
b) jet-ski,
c) vadvízi evezés,
d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,
e) magashegyi expedíció,
f) barlangászat,
g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
h) falmászás,
i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,
j) hőlégballonozás,
k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.
(1) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja alkalmazásában különösen veszélyes (extrém) sportnak, szórakoztató-szabadidős tevékenységnek minősül:
a) vízisízés,
b) jet-ski,
c) vadvízi evezés,
d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,
e) magashegyi expedíció,
f) barlangászat,
g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
h) falmászás,
i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,
j) hőlégballonozás,
k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.
(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minősül kísérő személynek a beteg vagy koraszülött gyermekét szoptató anya.
(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minősül kísérő személynek az ellátásban részesülő biztosított szülője, törvényes képviselője és közeli hozzátartozója, amennyiben a biztosított az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét nem töltötte be. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó részére biztosított szállás és étkezés finanszírozása külön jogszabályban foglaltak szerint történik. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó tekintetében az Ebtv. 23. §-ának g) pontját alkalmazni kell.
(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minősül kísérő személynek az ellátásban részesülő biztosított szülője, törvényes képviselője és közeli hozzátartozója, amennyiben a biztosított az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét nem töltötte be. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó részére biztosított szállás és étkezés finanszírozása külön jogszabályban foglaltak szerint történik. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó tekintetében az Ebtv. 24. § (4) bekezdését alkalmazni kell.
(3) Amennyiben a biztosított az ellátás igénybevétele során elhalálozik, az Ebtv. 18. §-ának (10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot a közeli hozzátartozó részére kell átadni, ha azt a közeli hozzátartozó kéri.

Nem magyar biztosított beteg ellátása közfinanszírozott kapacitásokon

5/C. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján arra jogosult beteg vagy képviselője általi kezdeményezésre tervezett egészségügyi ellátást biztosíthat a közfinanszírozott kapacitásán, ha
a) az ellátást a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő feltételek alapján biztosítani tudja, és
b) az ellátás elvégzését az érintett beteg számára az ellátás tervezett időpontjának közlésével, valamint fekvőbeteg-szakellátás esetén a betegnek az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdése szerinti várólista azonosítója, járóbeteg-szakellátás esetén a betegfogadási azonosítója közlésével igazoltan vállalja.
(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti ellátásról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztató jelentést küld az OEP részére.
(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti ellátásról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztató jelentést küld a NEAK részére.
5/D. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató az Ebtv. 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében az arra jogosult uniós beteg vagy képviselője általi kezdeményezésre tervezett egészségügyi ellátást biztosíthat a közfinanszírozott kapacitásán, ha
a) az ellátást a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő feltételek alapján biztosítani tudja, és
b) az ellátás elvégzését az ellátás tervezett időpontjának közlésével, valamint fekvőbeteg-szakellátás esetén a betegnek az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdése szerinti várólista azonosítója, járóbeteg-szakellátás esetén a betegfogadási azonosítója közlésével igazoltan vállalja.
(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti ellátásról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztató jelentést küld az OEP részére.
(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti ellátásról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztató jelentést küld a NEAK részére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti uniós beteg az ellátása után járó díjat az egészségügyi szolgáltató részére a közfinanszírozásban alkalmazott díjak szerint, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben szabályozottak figyelembevételével megtéríti.

Vizitdíj, kórházi napidíj

5/C. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató az Ebtv. 18/A. §-ában és e rendeletben foglaltak figyelembevételével szabályzatában határozza meg a vizitdíj és kórházi napidíj befizetésének általa elfogadott módját.
(2) Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyre kifüggeszti a vizitdíj és kórházi napidíj fizetésének kötelezettségről szóló tájékoztatót, amely tartalmazza
a) a fizetendő vizitdíj, illetve kórházi napidíj mértékét,
b) a fizetés lehetséges módjait, ideértve az általa elfogadásra kerülő vizitbérlet azonosításra alkalmas megnevezését,
c) a fizetés helyét.
(3) A vizitdíjat - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni. Amennyiben a biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat az első ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni, és a befizetésről a nyugtát, illetve számlát is ekkor kell kiállítani.
(3) A vizitdíjat - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni. Amennyiben a biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat az első ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni, és a befizetésről a nyugtát, illetve számlát is ekkor kell kiállítani.
(4) A kórházi napidíjat
a) aktív fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor, illetve az aktív ellátási szakasz lezárásakor,
b) krónikus fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor, de legkésőbb az adott naptári évben a biztosított által napidíjfizetés ellenében igénybe vehető utolsó ellátási nap igénybevételét követő 15 napon belül
kell befizetni.
(5) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása esetén a vizitdíjat az ellátás igénybevételét követően kell befizetni, amennyiben az az Ebtv. 18/A. §-a (6) bekezdésének f) pontja alapján díjfizetés nélkül nem vehető igénybe.
(5) Az áthelyezés napjára vonatkozó kórházi napidíjat bármilyen áthelyezés esetén a fogadó egészségügyi szolgáltató részére kell befizetni.
(6) Az egészségügyi szolgáltató visszatéríti a biztosított részére a biztosított által előre befizetett vizitdíjat, amennyiben a biztosított az ellátást nem vette igénybe.
(6) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása esetén a vizitdíjat az ellátás igénybevételét követően kell befizetni, amennyiben az az Ebtv. 18/A. §-a (6) bekezdésének f) pontja alapján díjfizetés nélkül nem vehető igénybe.
(7) A vizitdíj és napidíj fizetési kötelezettség teljesíthető
a) készpénzzel, és
b) az egészségügyi szolgáltató döntése alapján
ba) az 5/F. § szerint kibocsátott vizitbérlettel,
bb) az erre a célra rendszeresített automata által kiadott vizitdíj, illetve napidíj befizetését igazoló bizonylattal,
bc) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-ának o) pontjában meghatározott pénztári kártyával,
bd) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (így különösen bankkártyával és elektronikus pénzeszközzel).
(7) Az egészségügyi szolgáltató visszatéríti a biztosított részére a biztosított által előre befizetett vizitdíjat, amennyiben a biztosított az ellátást nem vette igénybe.
(7) Az egészségügyi szolgáltató a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint visszatéríti a biztosított részére a biztosított által előre befizetett vizitdíjat vagy kórházi napidíjat, amennyiben a biztosított az ellátást nem vette igénybe, valamint azon vizitdíjat vagy kórházi napidíjat vagy azoknak azt a részét, amelyet az egészségügyi szolgáltató jogosulatlanul szedett be. Az egészségügyi szolgáltató ennek lehetőségét a vizitdíjfizetés vagy kórházi napidíj fizetés közvetlen helyszínén tájékoztatóban teszi közzé. A Ptk.-ban meghatározott elévülést megelőzően az egészségügyi szolgáltató a vizitdíjnak, illetve a kórházi napidíjnak a visszajáró részét elkülönítetten kezeli. A visszatérítés alapjául szolgáló számlát, illetve nyugtát azok visszatérítés megalapozását célzó bemutatásával egyidejűleg a szolgáltató bevonja.
(8) Az egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani az ellátás igénybevételének helye szerinti telephelyen történő díjfizetés lehetőségét.
(8) A vizitdíj és napidíj fizetési kötelezettség teljesíthető
a) készpénzzel, és
b) az egészségügyi szolgáltató döntése alapján
ba) az 5/F. § szerint kibocsátott vizitbérlettel,
bb) az erre a célra rendszeresített automata által kiadott vizitdíj, illetve napidíj befizetését igazoló bizonylattal,
bc) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-ának o) pontjában meghatározott pénztári kártyával,
bd) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (így különösen bankkártyával és elektronikus pénzeszközzel).
(9) Az egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani az ellátás igénybevételének helye szerinti telephelyen történő díjfizetés lehetőségét.
5/D. §
(1) Az Ebtv. 18/A. §-ának (9) és (11) bekezdésének alkalmazásában - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egy alkalom alatt minden, orvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozást érteni kell.
(1) Az Ebtv. 18/A. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egy alkalom alatt minden, orvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozást érteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Ebtv. 18/A. §-a (9) és (11) bekezdésének alkalmazásában alkalom alatt kell érteni az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Ebtv. 18/A. §-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában alkalom alatt kell érteni az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátást.
(3) Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni az orvos által rendelt
a) injekciós, infúziós kúráért,
b) kötözésért,
c) fürdőgyógyászati ellátás részét képező kezelésért,
d) gyógytorna kezelésért,
e) fizikotherápiás kezelésért,
amennyiben azt nem orvos végzi.
(3) Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni az orvos által rendelt
a) injekciós, infúziós kúráért,
b) kötözésért,
c) fürdőgyógyászati ellátás részét képező kezelésért,
d) gyógytorna kezelésért,
e) fizikotherápiás kezelésért,
amennyiben azt nem orvos végzi, kivéve, ha a biztosított az ellátást ügyeleti ellátás keretében indokolatlanul veszi igénybe.
(4) Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni a háziorvosi ellátásért, amennyiben a beteg állapota miatt szükséges vizsgálat jellege teszi szükségessé, hogy a beteg ugyanazon háziorvost ugyanaznap ismételten felkeresse.
(5) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos szociális intézményben ellátott személy - az Ebtv. 18/A. §-ának (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az Ebtv. 18/A. §-ának (10) bekezdésében meghatározott összegű vizitdíj ellenében jogosult a háziorvosi ellátásra abban az esetben, ha az E. Alapból finanszírozott ellátás igénybevételére a szociális intézményben kerül sor.
(6) Nem számít külön alkalomnak, amikor nem egészségügyi szolgáltató veszi le a laborvizsgálathoz szükséges mintát.
5/E. §
(1) E rendelet 1. számú melléklete határozza meg azoknak a tartós orvosi kezeléseknek a körét, melyek részeként nyújtott, az alapbetegséggel összefüggő ellátásokért az Ebtv. 18/A. §-ának (2) bekezdése alapján nem kell vizitdíjat fizetni. A mentesség az 1. számú mellékletben meghatározott alapbetegség diagnózisa felállításának dokumentált időpontjától a biztosított gyógyulásáig, illetve a szakmailag indokolt kontrollvizsgálatok elvégzéséig tart. Amennyiben a tartós betegség kezelése során egyéb - nem tartós - betegség kezelésére is sor kerül, akkor nem kell vizitdíjat fizetni, ha az orvoshoz fordulás indoka elsődlegesen a tartós betegség kezelése volt.
(1) E rendelet 1. számú melléklete határozza meg azoknak a tartós orvosi kezeléseknek a körét, melyek részeként nyújtott ellátásokért az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének l) pontja alapján nem kell vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni. A mentesség az 1. számú mellékletben meghatározott betegség diagnózisa felállításának dokumentált időpontjától a biztosított gyógyulásáig, illetve a szakmailag indokolt kontrollvizsgálatok elvégzéséig tart. Amennyiben a tartós betegség kezelése során egyéb - nem tartós - betegség kezelésére is sor kerül, akkor nem kell vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat fizetni, ha az orvoshoz fordulás indoka elsődlegesen a tartós betegség kezelése volt.
(2) Az Ebtv. 18/A. §-a (6) bekezdése e) pontja alapján a fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő felvételekor 18. életévét be nem töltött biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele során a fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött ellátási napok után fizetendő kórházi napidíj teljes összegének fizetése alól mentesül akkor is, ha a fekvőbeteg-gyógyintézetben történő tartózkodása során betölti a 18. életévét.
(3) Az Ebtv. 18/A. §-ának alkalmazásában a nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak, a kúraszerű ellátás pedig járóbeteg-szakellátásnak minősül.
(4) Az Ebtv. 18/A. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerinti emelt összegű vizitdíjra a részleges térítési díjra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy
a) a mértéke nem térhet el az Ebtv. 18/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározottól,
a) a mértéke nem térhet el az Ebtv. 18/A. §-ának (12) bekezdésében meghatározottól,
b) a befizetésére az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni,
c) az adott ellátásért elszámolható finanszírozási összeget az emelt összegű vizitdíj és a vizitdíjnak az Ebtv. 18/A. §-ának (9) bekezdésében meghatározott összege közötti különbözet összegével kell csökkenteni.
c) az adott ellátásért elszámolható finanszírozási összeget az emelt összegű vizitdíj és a vizitdíjnak az Ebtv. 18/A. §-ának (10) bekezdésében meghatározott összege közötti különbözet összegével kell csökkenteni.
(5) Az Ebtv. 18/A. §-a (12) bekezdésének alkalmazásában minden megkezdett naptári napot külön ellátási napnak kell tekinteni.
(5) Az Ebtv. 18/A. §-a (14) bekezdésének alkalmazásában minden megkezdett naptári napot külön ellátási napnak kell tekinteni.
(6) A biztosított által a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül töltött adaptációs szabadság az Ebtv. 18/A. §-a (12) bekezdésének alkalmazásában nem minősül ellátási napnak, ezért ezen napok után nem kell kórházi napidíjat fizetni.
(6) A biztosított által a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül töltött adaptációs szabadság az Ebtv. 18/A. §-a (14) bekezdésének alkalmazásában nem minősül ellátási napnak, ezért ezen napok után nem kell kórházi napidíjat fizetni.
(7) Az Ebtv. 18/A. §-ának (2) bekezdése, (6) bekezdésének i) pontja és (10) bekezdése nem mentesít a (11) bekezdésében meghatározott emelt összegű esetleges vizitdíjfizetési kötelezettség alól.
(7) Az Ebtv. 18/A. §-a (6) bekezdésének p) pontja nem mentesít a vizitdíjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a háziorvos és a beteg közti találkozás során gyógyító vagy diagnosztikai célú ellátás igénybevételére sor kerül, és a jogosultság megállapítása e találkozás keretében történik.
(8) Az Ebtv. 18/A. §-a (8) bekezdése a) pontjának aa) alpontja alkalmazásában nem a biztosított általi kezdeményezésnek minősül, amikor a biztosított hívására azért megy a háziorvos a biztosítotthoz, mert a biztosított egészségi állapota miatt nem tudja személyesen felkeresni a háziorvost rendelőjében.
(9) Az Ebtv. 18/A. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában nem minősül fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak
a) az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alapján a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősülő biztosított kísérője részére, valamint
b) az 5/B. § (2) bekezdése alapján a 14. életévét be nem töltött biztosított szülője, törvényes képviselője vagy közeli hozzátartozója részére
szállás és étkezés egészségügyi szolgáltató általi biztosítása, ha erre a fogyatékos személynek minősülő biztosított, illetve a 14. életévét be nem töltött biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásával egyidejűleg kerül sor.
(10) Amennyiben a biztosított a járóbeteg-szakellátást az egészségügyi szolgáltató közreműködőjénél veszi igénybe, a közreműködő által nyújtott ellátást az Ebtv. 18/A. §-ának (11) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt az egészségügyi szolgáltató nyújtotta volna.
5/F. §
(1) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató kizárólag az általa nyújtott ellátások igénybevételére jogosító vizitbérletet bocsáthat ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl bármely jogi személy kibocsáthat papíralapú vizitbérletet. A vizitbérlet nem visszaváltható.
(3) A (2) bekezdés alapján kibocsátott bérlet annál az egészségügyi szolgáltatónál használható, amelyikkel a bérlet kibocsátója erre vonatkozóan szerződést kötött. A szerződésben meg kell határozni a vizitdíj, illetőleg kórházi napidíj szerződő felek közötti elszámolásának módját és mértékét.
(4) A vizitbérlet a kibocsátásának évében érvényes.
(5) A vizitbérlet kibocsátója tájékoztatni köteles a vevőt arról, hogy a vizitbérletet csak az azon megnevezett jogosult használhatja fel.
(6) A vizitbérlethez tájékoztatót kell mellékelni, amely tartalmazza azon egészségügyi szolgáltatók nevét, amelyeknél a vizitbérletet használni lehet.
(7) A vizitbérleten fel kell tüntetni, hogy
a) azzal
aa) háziorvosi ellátást és fogászati alapellátást,
ab) járóbeteg-szakellátást vagy
ac) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást
lehet igénybe venni,
b) mekkora összeg erejéig lehet a vizitbérlettel vizitdíj-köteles ellátást, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátási napot igénybe venni díjfizetés nélkül,
c) ki bocsátotta ki a vizitbérletet és a vizitbérlet egyedi azonosítószámát.
(8) A vizitbérleten biztosítani kell a lehetőséget a vizitbérlet jogosultja nevének és TAJ-számának feltüntetéséhez, amit legkésőbb a vizitbérlet első használatakor rá kell írni a vizitbérletre.
(9) A vizitbérlet a jogosult feltüntetéséig átruházható.
5/G. §
(1) A biztosított az adott naptári évben kiállított nyugtával, illetve számlával igazolhatja a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele során, hogy az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-szakellátásért már húsz napnyi napidíjat fizetett.
(2) Az egészségbiztosítási finanszírozás részeként beszedett vizitdíjról, kórházi napidíjról az Ebtv. 18/A. §-ának (13) bekezdése szerinti nyugtát, illetve számlát az egészségügyi szolgáltató a (3) és (4) bekezdés szerinti módon és tartalommal az Ebtv. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint állítja ki.
(2) Az egészségbiztosítási finanszírozás részeként beszedett vizitdíjról, kórházi napidíjról az Ebtv. 18/A. §-ának (13) bekezdése szerinti nyugtát, illetve számlát az egészségügyi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti módon és tartalommal az Ebtv. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint állítja ki.
(2) Az egészségbiztosítási finanszírozás részeként beszedett vizitdíjról, kórházi napidíjról az Ebtv. 18/A. §-ának (15) bekezdése szerinti nyugtát, illetve számlát az egészségügyi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti módon és tartalommal az Ebtv. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint állítja ki.
(3) A vizitdíjról, a kórházi napidíjról kiállított nyugta, illetve számla tartalmazza legalább
a) annak megjelölését, hogy az adott bizonylat számlának vagy nyugtának minősül,
b) az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét,
c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő nevét és TAJ-számát,
d) a megfizetett összeget,
e) a befizetés alábbi jogcímének megjelölését:
ea) háziorvosi vizitdíj (ideértve a fogorvosi alapellátásért fizetett vizitdíjat),
eb) szakorvosi vizitdíj vagy
ec) kórházi napidíj,
f) a fizetés módját,
g) a teljesítés időpontját,
h) a számla, illetve nyugta sorszámát.
(4) Az (1) bekezdés szerinti számlát, illetve nyugtát két példányban kézzel vagy géppel kell kiállítani, a két példányból az egyik példányt a biztosított részére kell átadni, a másik példány az egészségügyi szolgáltató példánya. A géppel kiállított nyugtát, illetve számlát a kiállító személy kézjegyével ellátja.
(5) Az 5/C. § (7) bekezdésének bb) alpontja szerinti automata a bizonylatot két példányban állítja ki. A bizonylatnak tartalmaznia kell a (3) bekezdésben meghatározottakat. Amennyiben a biztosított a vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat automatán keresztül fizeti be, az egészségügyi szolgáltató nem köteles további nyugta kiállítására.
(5) Az 5/C. § (7) bekezdésének bb) alpontja szerinti automata a bizonylatot két példányban állítja ki. A bizonylatnak tartalmaznia kell az Ebtv. 18/A. §-ának (16) bekezdésében meghatározottakat. Amennyiben a biztosított a vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat automatán keresztül fizeti be, az egészségügyi szolgáltató nem köteles további nyugta kiállítására.
(5) Az 5/C. § (8) bekezdésének bb) alpontja szerinti automata a bizonylatot két példányban állítja ki. A bizonylatnak tartalmaznia kell az Ebtv. 18/A. §-ának (16) bekezdésében meghatározottakat. Amennyiben a biztosított a vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat automatán keresztül fizeti be, az egészségügyi szolgáltató nem köteles további nyugta kiállítására.
5/H. §
(1) A biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (14) bekezdése alapján a befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül.
(1) A biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján a befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül.
(1) A biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján a befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő.
(2) Az Ebtv. 18/A. §-ának (14) bekezdésében meghatározott 20 alkalmat háziorvosi ellátások (ideértve a fogászati alapellátást is) és járóbeteg-szakellátások (ideértve a fogászati szakellátást is) tekintetében külön-külön kell figyelembe venni.
(2) Az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdésében meghatározott 20 alkalmat háziorvosi ellátások (ideértve a fogászati alapellátást is) és járóbeteg-szakellátások (ideértve a fogászati szakellátást is) tekintetében külön-külön kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell
a) az adott naptári évben igénybe vett ellátásokért fizetett vizitdíjakról kiállított, a vizitdíj-visszaigénylésre feljogosító nyugtát, illetve számlát, valamint
b) a visszaigényelt vizitdíjak befizetését igazoló nyugtát, illetve számlát.
(4) A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosított a vizitdíj összegének visszatérítését postai úton vagy az illetékes önkormányzatnál történő személyes átvétel útján igényli.
(5) Szóbeli kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján készített jegyzőkönyvnek a Ket. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a kérelemhez csatolt dokumentumok jegyzékét és a visszaigényelt összeg megjelölését.
(6) A jegyző a kérelem tárgyában - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - 15 napon belül, amennyiben a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatban dönt.
(6) A jegyző a kérelem tárgyában - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - 15 napon belül, amennyiben a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatban dönt. A (13) bekezdés szerinti esetben a jegyző 30 napon belül dönt.
(7) Amennyiben a jegyző a (6) bekezdés szerinti határidőn belül nem hoz határozatot, a Ket. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a biztosítottat megilleti a kérelemben igényelt összeg, amit a (6) bekezdésben megállapított határidő lejártától számított 15 napon belül a jegyző folyósít a jogosult részére.
(8) A jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi annak a havonta legalább egy naptári napnak a megjelölését, amelyen a nála ügyfélfogadási időben a biztosított által személyesen előterjesztett kérelem tárgyában - ha az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad - azonnal dönt és gondoskodik a visszaigényelt összeg készpénzben történő azonnali kifizetéséről, amennyiben az ügyfél fellebbezési jogáról lemondott.
(9) Amennyiben a biztosított kérelmében a visszaigényelt összeg készpénzben történő kifizetését kéri, úgy azt a jegyző a (8) bekezdésben meghatározott vagy általa a helyben szokásos módon közzétett más időpontban legalább havonta egy alkalommal köteles biztosítani.
(10) A jegyző a kérelemhez csatolt nyugták, illetve számlák közül a vizitdíj visszaigényléséhez szükséges összeg befizetését igazolókat visszaküldi a kérelmezőnek. A kérelem alapján visszafizetett összeg befizetését igazoló nyugtákat, illetve számlákat csatolni kell az ügyirathoz.
(11) A jegyző vizitdíjjal kapcsolatos döntésével szembeni fellebbezést az Egészségbiztosítási Felügyelet bírálja el.
(12) Az Ebtv. 18/A. §-ának (14) bekezdésén alapuló visszaigénylésre irányuló eljárás illeték- és költségmentes.
(12) Az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdésén alapuló visszaigénylésre irányuló eljárás illeték- és költségmentes.
(13) A külön jogszabály szerinti hadirokkant által igénybevett ellátásért fizetett vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat az illetékes közalapítvány megtéríti az ellátott hadirokkantnak a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj befizetését igazoló nyugta vagy számla ellenében. A közalapítvány által megtérített vizitdíj befizetését igazoló nyugtán, illetve számlán fel kell tüntetni a közalapítvány általi megtérítés tényét. A közalapítvány által megtérített vizitdíjat nem lehet visszaigényelni az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján.
(13) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt nyugta, illetve számla nem tartalmazza a külön jogszabály szerinti összes adatot vagy az adatok nem egyértelműek, a biztosított a számlát, illetve nyugtát kiállító egészségügyi szolgáltatótól kérheti új számla, illetve nyugta kiállítását. Az adott egészségügyi szolgáltató a kérelemnek 15 napon belül köteles eleget tenni. Új számla, illetve nyugta kiállítása esetén a kiállítással egyidejűleg a szolgáltató az annak alapjául szolgáló eredeti számlát, illetve nyugtát bevonja.
(14) A külön jogszabály szerinti hadirokkant által igénybevett ellátásért fizetett vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat az illetékes közalapítvány megtéríti az ellátott hadirokkantnak a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj befizetését igazoló nyugta vagy számla ellenében. A közalapítvány által megtérített vizitdíj befizetését igazoló nyugtán, illetve számlán fel kell tüntetni a közalapítvány általi megtérítés tényét. A közalapítvány által megtérített vizitdíjat nem lehet visszaigényelni az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján.
5/I. §   Az Ebtv. 18/A. §-a (6) bekezdésének m) pontja szerinti igazolást - a véradó kérelmére - a külön jogszabály szerint vérgyűjtést végző szerv adja ki az általa vezetett nyilvántartás alapján.
5/J. §
(1) A települési önkormányzatok a biztosítottak által fizetett vizitdíj visszatérítésére az éves költségvetési törvények alapján támogatásban részesülnek.
(2) A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője az e rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon
a) az R. 5/H. §-ának (6) és (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalát, vagy
b) az R. 5/H. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben a vizitdíj visszafizetését
követően, minden hónap 10-éig, de legkésőbb az adott év december 10-éig a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) megküldi.
(2) A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője az e rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon
a) az R. 5/H. §-ának (6) és (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalát, vagy
b) az R. 5/H. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben a vizitdíj visszafizetését
követően, minden hónap 10-éig a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) megküldi.
(3) Amennyiben a jegyző adott év december 10-ét követően hoz határozatot, illetve - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a visszafizetésre adott év december 10-ét követően kerül sor, úgy a támogatás igénylésére a következő költségvetési évben van lehetőség.
(4) Az R. 5/H. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat csak olyan mértékű központi költségvetési támogatást igényelhet, amelynek visszatérítésére a magánszemély az Ebtv. 18/A. §-ának (14) bekezdése szerinti feltétel alapján jogosult.
(5) Az igényléshez szükséges csatolni:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatot, illetve a Ket. 73. §-ának (3) bekezdése alkalmazása esetén a kifizetési pénztárbizonylat másolatát,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biztosítottnak a Ket. 71. §-ának (4) bekezdése szerint záradékolt kérelmét.
(6) Az Igazgatóság - figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (3) bekezdésére - öt munkanapon belül megvizsgálja a (2)-(5) bekezdések szerinti igénylések szabályszerűségét és - hiányosság észlelése esetén - az igénylő önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül van lehetőség.
(7) Az Igazgatóság a (6) bekezdésben foglalt ellenőrzési eljárást követően a beérkezett igényeket minden hónap 20-áig régiónként, településsoros bontásban - e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapon, elektronikus formában is - megküldi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) részére.
(8) Az ÖTM az igénylések beérkezését követően soron kívül intézkedik a támogatás folyósítása érdekében.
(9) A támogatás felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik.
(10) A jogtalanul igénybe vett támogatást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
(11) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról az adott év december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

Finanszírozási előkalkuláció

5/A. §
(1) A biztosított a kezelése során, de legkésőbb a fekvőbeteg gyógyintézetből történő elbocsátásakor jelezheti az Ebtv. 18. § (8) bekezdésében meghatározott finanszírozási előkalkuláció iránti kérelmét, amit a fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosított elbocsátásakor, de legkésőbb az azt követő 10 napon belül köteles a biztosított részére átadni.
(2) A fekvőbeteg-gyógyintézet jól látható helyre kifüggeszti a finanszírozási előkalkuláció kérésének lehetőségéről és feltételeiről szóló tájékoztatót.

Különleges helyzetből adódó eltérő rendelkezések

[Az Ebtv. 18. §-a (3) bekezdéséhez]

6. §
(1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjai, továbbá a hadköteles személyek a katonai szolgálat alatt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget.
(1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá a hadköteles személyek a katonai szolgálat alatt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget.
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (Határőrség, a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget.
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (Határőrség, a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(2) Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) személyek az egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk korlátozásából adódóan - a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak.
(2) Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) személyek az egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk korlátozásából adódóan - a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak. A fogvatartott személy az Ebtv.-ben meghatározott ellátásokat vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése nélkül jogosult igénybe venni.
(2) Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) személyek az egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk korlátozásából adódóan - a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak.
(3) A vasúti és a hajózási dolgozók, továbbá a polgári repülés dolgozói egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságát nem érinti a külön jogszabály rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettség.
[Az Ebtv. 18. §-a (4) bekezdéséhez]

6. §
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közszolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban álló, nyugállományú, valamint katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, közszolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban álló, nyugállományú, valamint katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, közszolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban álló, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, nyugállományú, valamint katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.
(2) Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) személyek az egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk korlátozásából adódóan - a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak.
(3) A vasúti és a hajózási dolgozók, továbbá a polgári repülés dolgozói egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságát nem érinti a külön jogszabály rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettség.
(4) Az Ebtv. 18. § (4) bekezdése alapján a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, kormánytisztviselő és közalkalmazott állománya tekintetében a fegyveres szervek állományában lévő orvosok általi, továbbá a fogvatartottak estében a 2. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározott orvosok általi beutalás esetén az egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.
(4) Az Ebtv. 18. § (4) bekezdése alapján a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló állománya tekintetében a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományában lévő orvosok általi, továbbá a fogvatartottak estében a 2. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározott orvosok általi beutalás esetén az egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.
(4) Az Ebtv. 18. § (4) bekezdése alapján a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló állománya tekintetében a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományában lévő orvosok általi, továbbá a fogvatartottak estében a 2. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározott orvosok általi beutalás esetén az egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.
(4) Az Ebtv. 18. § (4) bekezdése alapján a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló állománya tekintetében a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományában lévő orvosok általi, továbbá a fogvatartottak estében a 2. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározott orvosok általi beutalás esetén az egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.

A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás

A gyógyszerek közfinanszírozás alapjául elfogadott árához (a továbbiakban: árához) nyújtott támogatás

(Az Ebtv. 21. §-ához)

7. §
(1) A gyógyszerek árához nyújtott támogatást a népjóléti miniszter az adott gyógyszer (2) bekezdés szerinti árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyszerek árához nyújtott támogatást az egészségügyi miniszter az adott gyógyszer (2) bekezdés szerinti árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyszerek árához nyújtott támogatást a Kormány az adott gyógyszer (2) bekezdés szerinti árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök (a továbbiakban együtt: termék) árához, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatást a Kormány állapítja meg a következőkben meghatározott százalékos, illetőleg meghatározott (fix) összegben.
(1) A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és gyógyászati ellátások (a továbbiakban együtt: termék) körét és az árához, valamint a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértékét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
(1) A gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek (a továbbiakban együtt: gyógyszer)
a) árához nyújtható támogatás megállapítása iránti kérelmet,
b) támogatása mértékének módosítása iránti kérelmet,
c) befogadásának megszüntetése iránti kérelmet
a termék forgalomba hozatali engedélyének jogosultja az OEP-hez nyújtja be.
(1) A gyógyszerek
a) árához nyújtható támogatás megállapítása iránti kérelmet,
b) támogatása mértékének módosítása iránti kérelmet,
c) befogadásának megszüntetése iránti kérelmet
a termék forgalomba hozatali engedélyének jogosultja az OEP-hez nyújtja be.
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselőiből álló e célra létrehozott bizottság javaslata alapján - a népjóléti miniszter által a támogatás alapjául elfogadott, általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) megnövelt (bruttó) árból képzett fogyasztói ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg lehet.
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium képviselőiből álló e célra létrehozott bizottság javaslata alapján - az egészségügyi miniszter által a támogatás alapjául elfogadott, általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) megnövelt (bruttó) árból képzett fogyasztói ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg lehet.
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás a Kormány által a támogatás alapjául elfogadott, általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) megnövelt (bruttó) árból képzett fogyasztói ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg lehet.
(2) Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a támogatás alapjául elfogadott ár a beszerzési eljárás során kerül meghatározásra. A beszerzési eljárások tárgyát - a hatóanyagot és a gyógyászati segédeszközt - a pénzügyminiszter és az egészségügyi miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
(2) Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a támogatás alapjául elfogadott ár a beszerzési eljárás során kerül meghatározásra. A beszerzési eljárások tárgyát - a hatóanyagot és a gyógyászati segédeszközt - az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben állapítja meg.
(2) Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a támogatás alapjául elfogadott ár a beszerzési eljárás során kerül meghatározásra. A beszerzési eljárások tárgyát - a hatóanyagot és a gyógyászati segédeszközt - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben állapítja meg.
(2) Az egyes gyógyszerek áráról, társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 180 napon belül - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt. Az OEP a már támogatott gyógyszer árának vagy támogatása mértékének változására irányuló kérelem esetén 90 napon belül dönt.
(2) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 180 napon belül - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt. Az OEP a már támogatott gyógyszer támogatása mértékének változására irányuló kérelem esetén 90 napon belül dönt.
(2) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 180 napon belül - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt. Az OEP a már támogatott gyógyszer támogatása mértékének változására irányuló kérelem esetén 90 napon belül dönt. Az OEP e bekezdés szerinti határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről vagy összegéről, valamint az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezdőnapjáról (a továbbiakban: finanszírozás kezdőnapja), továbbá már támogatott gyógyszer támogatása mértékének vagy összegének változásáról, a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 90 napon belül - a külön jogszabályban meghatározott eljárások esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt. Az OEP e bekezdés szerinti határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről vagy összegéről, valamint az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezdőnapjáról (a továbbiakban: finanszírozás kezdőnapja), továbbá már támogatott gyógyszer támogatása mértékének vagy összegének változásáról, a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 90 napon belül - a külön jogszabályban meghatározott eljárások esetében az egészségügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt. Az OEP e bekezdés szerinti határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékéről vagy összegéről, valamint az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezdőnapjáról (a továbbiakban: finanszírozás kezdőnapja), továbbá már támogatott gyógyszer támogatása mértékének vagy összegének változásáról, a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az OEP egy eljárásban, a kérelem benyújtását követő 90 napon belül - a külön jogszabályban meghatározott eljárások esetében az egészségügyi miniszter által kijelölt szerv véleményének kikérését követően - határozatban dönt.
(3) A támogatás fix összeg azoknál az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszereknél, amelyek vagy különböző néven és/vagy más gyártó előállításából kerülnek forgalomba, és a törzskönyvező hatóság minősítése szerint egyenértékűek és az azonos hatóanyagot egyenértékű gyógyszerformában tartalmazzák, valamint alkalmazási módjuk megegyezik.
(3) A támogatás fix összeg azoknál az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszereknél, amelyek vagy különböző néven és/vagy más gyártó előállításából kerülnek forgalomba, és a törzskönyvező hatóság minősítése szerint egyenértékűek és az azonos hatóanyagot egyenértékű gyógyszerformában tartalmazzák, valamint alkalmazási módjuk megegyezik. Az egészségügyi miniszter fix összegű támogatást az előbbiektől eltérő esetben is megállapíthat.
(3) A támogatás fix összeg azoknál az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszereknél, amelyek vagy különböző néven és/vagy más gyártó előállításából kerülnek forgalomba, és a törzskönyvező hatóság minősítése szerint egyenértékűek és az azonos hatóanyagot egyenértékű gyógyszerformában tartalmazzák, valamint alkalmazási módjuk megegyezik. A Kormány fix összegű támogatást az előbbiektől eltérő esetben is megállapíthat.
(3) A társadalombiztosítási támogatás pontos indikációhoz és felírási jogosultsághoz kötött. Egy adott gyógyszer árához eltérő támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó egyes betegségcsoportok és a gyógyszert rendelő egészségügyi szolgáltató által ellátott feladat, valamint a gyógyszer támogatásához előírt szakorvosi javaslat alapján.
(3) Ha a kérelem nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek, kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az OEP a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül a kérelmet a hiányok megjelölése mellett azok pótlása végett a kérelmezőnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan adja be, azt hiányos tartalma szerint fogja elbírálni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlás határidejével meghosszabbodik.
(3) Ha a kérelem nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek, kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az OEP a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül a kérelmet a hiányok megjelölése mellett azok pótlása végett a kérelmezőnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan adja be, azt hiányos tartalma szerint fogja elbírálni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlás határidejével meghosszabbodik. Amennyiben a tényállás tisztázásához, a kérelem elbírálásához további adat, bizonyíték szükséges, az OEP a kérelmezőtől további adatokat, bizonyítékokat kérhet be. A kérelmező nyilatkozatának megérkezéséig az eljárási határidő nyugszik.
(4) Azoknál a nem azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszereknél, amelyeket a törzskönyvező hatóság egyes betegségek (kórképek) kezelésére azonos alkalmazási mód mellett egyaránt alkalmasnak minősít, a támogatás azonos hatástani csoportonként fix összegben is megállapítható.
(4) A gyógyszer árához nyújtott támogatás összege - ide nem értve a 7/C. § (3) bekezdését - a kihirdetést követő árváltozástól függetlenül változatlan marad azzal, hogy árcsökkenés esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a gyógyszer fogyasztói árának külön jogszabályban meghatározott százalékos mérték szerinti összegét.
(4) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti eljárásért a külön jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(5) Gyógytápszerek esetében, ha a törzskönyvező hatóság alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg, a támogatás fix összegben is megállapítható.
(5) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa által rendelt valamennyi gyógyszerre térítésmentesen jogosult arra az időtartamra, amíg betegségének megállapítása vagy gyógykezelése, illetve rehabilitációja vagy ápolása, továbbá szülészeti ellátása céljából fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve mindezek hiányában is az első orvosi ellátás keretében, amennyiben egészségi állapota a járóbeteg ellátása során vagy otthonában az azonnali ellátását indokolja.
(5) Az OEP a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint évente felülvizsgálja a támogatott gyógyszerek körét, és a felülvizsgálatot követően a befogadott gyógyszer támogatásból való kizárása, illetve a támogatása mértékének módosítása céljából hivatalból jár el.
(5) Az OEP a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint évente felülvizsgálja a támogatott gyógyszerek körét és a felülvizsgálatot követően a befogadott gyógyszertámogatásból való kizárása, támogatása mértékének módosítása céljából, hivatalból jár el.
(6) A gyógyszer (2) bekezdés szerinti árának
a) az 50, 70 és 90%-ában meghatározott támogatásánál - ha a támogatás mértéke vagy módja időközben nem változik - a támogatás mértékének kihirdetéskor érvényes összege
aa) az ár emelkedésétől függetlenül egy évig változatlan marad, ideértve a fix összegű támogatásokat is,
aa) az ár emelkedésétől függetlenül változatlan marad, ideértve a fix összegű támogatásokat is,
ab) az ár csökkenése esetén a csökkentett ár 50, 70 és 90%-ának megfelelő összeg,
b) 100%-ában meghatározott támogatás esetén a támogatás összege a támogatás kihirdetését követő egy éven át az ár évközi változásának mértékével korrigált összeg.
b) 100%-ában meghatározott támogatás esetén a támogatás összege a támogatás kihirdetését követően az ár változásának mértékével korrigált összeg.
(6) A (2) és (5) bekezdés szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokat - a döntést követő 15 napon belül - az OEP a kérelmezőn kívül megküldi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak is.
(6) Az OEP a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti támogatást mérték szerint százalékosan (százalék alapja, kulcsa) vagy fix összegben határozza meg.
(6) Az OEP a (2)-(5) bekezdés szerinti támogatást, mérték szerint százalékosan (százalék alapja és kulcsa) vagy meghatározott (fix) összegben határozza meg. Fix összegű támogatás az azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekre, illetve az azonos betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek csoportjára állapítható meg. A százalékos, illetve a fix összegű támogatás megállapításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(7) Fix összegű támogatás esetén, ha az ár csökken, a fix összeget az egész gyógyszercsoportra felül kell vizsgálni.
(7) Az OEP-nek a (2) és (5) bekezdés szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Az OEP főigazgatója a kérelemről a kézhezvételtől számított 60 napon belül - a (8) bekezdés szerinti bizottság véleményének kikérését követően - dönt.
(7) A (2) és (5) bekezdés szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokat - a döntést követő 15 napon belül - az OEP a kérelmezőn kívül megküldi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak is.
(7) A (2) és (5) bekezdés szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokban a finanszírozás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat jogerőre emelkedését követő 365. napnál későbbi időpont nem lehet. A határozat kérelmezőnek történő közlését követően, annak rendelkező részét az OEP hivatalos lapjában havonta közzéteszi (a továbbiakban: közlés).
(7) A (2) és (5) bekezdés szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokban a finanszírozás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat jogerőre emelkedését követő 365. napnál későbbi időpont nem lehet.
(8) Egy adott gyógyszer árához eltérő támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó egyes betegségcsoportok és a gyógyszert rendelő egészségügyi szolgáltató által ellátott feladat, valamint a gyógyszer támogatásához előírt szakorvosi javaslat alapján.
(8) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén kizárólag e célra létrehozott szakértői bizottság vesz részt a másodfokú határozat meghozatalában. E bizottság az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója által kijelölt l-l tagból áll, mely bizottságot az OEP működteti.
(8) Az OEP-nek a (2) és (5) bekezdés szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Az OEP főigazgatója a kérelemről a kézhezvételtől számított 60 napon belül - a (8) bekezdés szerinti bizottság véleményének kikérését követően - dönt.
(8) Az OEP-nek a (2) és (5) bekezdés szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Az OEP főigazgatója a kérelemről a kézhezvételtől számított 60 napon belül - a (9) bekezdés szerinti bizottság véleményének kikérését követően - dönt.
(8) Az OEP-nek a (2) és (5) bekezdés szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a (9) bekezdés szerinti fellebbezési bizottság bírálja el, amely a kérelemről a kézhezvételtől számított 60 napon belül dönt.
(9) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa által rendelt valamennyi gyógyszerre térítésmentesen jogosult arra az időtartamra, amíg betegségének megállapítása vagy gyógykezelése, illetve rehabilitációja vagy ápolása, továbbá szülészeti ellátása céljából fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve mindezek hiányában is az első orvosi ellátás keretében, amennyiben egészségi állapota a járóbeteg ellátása során vagy otthonában az azonnali ellátását indokolja.
(9) Az OEP a jogerős határozatok alapján - figyelemmel a (11) bekezdésben foglaltakra -
a) a támogatásba a tárgyidőszakban befogadott, illetve onnan kizárt gyógyszerek körét, valamint azon gyógyszerek körét, amelyek ára és/vagy támogatási mértéke megváltozott naptári negyedévente,
b) a támogatott gyógyszerek teljes körét évente
tájékoztató jelleggel közzéteszi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az OEP hivatalos lapjában.
(9) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén kizárólag e célra létrehozott szakértői bizottság vesz részt a másodfokú határozat meghozatalában. E bizottság az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója által kijelölt l-l tagból áll, mely bizottságot az OEP működteti.
(9) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén kizárólag e célra létrehozott szakértői bizottság vesz részt a másodfokú határozat meghozatalában. E bizottság az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója által kijelölt l-l tagból áll, mely bizottságot az OEP működteti. A szakértői bizottság működésének szabályait az OEP főigazgatója által kiadott ügyrend állapítja meg.
(9) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén kizárólag e célra létrehozott szakértői bizottság vesz részt a másodfokú határozat meghozatalában. E bizottság az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója által kijelölt l-l tagból áll, mely bizottságot az OEP működteti. A szakértői bizottság működésének szabályait az OEP főigazgatója által kiadott ügyrend állapítja meg.
(9) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén másodfokon fellebbezési bizottság jár el. A fellebbezési bizottság az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója, valamint az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke által kijelölt 1-1 tagból áll, a fellebbezési bizottság elnöke az OEP főigazgatója, akadályoztatása esetén az OEP által kijelölt főigazgató-helyettese. A fellebbezési bizottság működési költségeit az OEP biztosítja. A fellebbezési bizottság működésének szabályait az általa megalkotott ügyrend állapítja meg.
(9) Az OEP által hozott első fokú határozatok megtámadása esetén másodfokon fellebbezési bizottság jár el. A fellebbezési bizottság az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója, az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke, valamint az OEP főigazgatója által kijelölt 1-1 tagból áll. A fellebbezési bizottság működési költségeit az OEP biztosítja. A fellebbezési bizottság működésének szabályait az általa megalkotott ügyrend állapítja meg.
(10) A biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása előtt is jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvőbeteg-gyógyintézeti tartózkodása alatt indokolt.
(10) Az OEP a (9) bekezdés b) pontja szerinti közleményt az Európai Unió Bizottságának tájékoztató jelleggel megküldi.
(10) Az OEP a jogerős határozatok alapján - figyelemmel a (11) bekezdésben foglaltakra -
a) a támogatásba a tárgyidőszakban befogadott, illetve onnan kizárt gyógyszerek körét, valamint azon gyógyszerek körét, amelyek ára és/vagy támogatási mértéke megváltozott naptári negyedévente,
b) a támogatott gyógyszerek teljes körét évente
tájékoztató jelleggel közzéteszi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az OEP hivatalos lapjában.
(10) Az OEP a végrehajtható határozatok alapján - figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra -
a) a támogatásba a tárgyidőszakban befogadott, illetve onnan kizárt gyógyszerek körét, valamint azon gyógyszereket, amelyeknek (12) bekezdés szerinti adatai változnak, a naptári negyedév első napján,
b) a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári év július első napján
tájékoztató jelleggel közzéteszi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az OEP hivatalos lapjában.
(10) Az OEP a végrehajtható határozatok alapján - figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra -
a) a támogatásba a tárgyidőszakban befogadott, illetve onnan kizárt gyógyszerek körét, valamint azon gyógyszereket, amelyeknek (12) bekezdés szerinti adatai változnak, a naptári negyedév első napján,
b) a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári év július első napján
tájékoztató jelleggel közzéteszi az OEP hivatalos lapjában.
(11) A (9) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a gyógyszer törzskönyvi számát, megnevezését, kiszerelését, termelői árát, bruttó fogyasztói árát, a támogatás mértékét és összegét, a támogatással csökkentett fogyasztói árát (a továbbiakban: térítési díj), valamint a társadalombiztosítási támogatással történő finanszírozás kezdő napját.
(11) Az OEP a (9) bekezdés b) pontja szerinti közleményt az Európai Unió Bizottságának tájékoztató jelleggel megküldi.
(11) Az OEP a (10) bekezdés b) pontja szerinti közleményt az Európai Unió Bizottságának tájékoztató jelleggel megküldi.
(12) A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontrendszerét külön jogszabály tartalmazza.
(12) A (9) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a gyógyszer törzskönyvi számát, megnevezését, kiszerelését, termelői árát, bruttó fogyasztói árát, a támogatás mértékét és összegét, a támogatással csökkentett fogyasztói árát (a továbbiakban: térítési díj), valamint a társadalombiztosítási támogatással történő finanszírozás kezdő napját.
(12) A (10) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a gyógyszer törzskönyvi számát, megnevezését, kiszerelését, termelői árát, bruttó fogyasztói árát, a támogatás mértékét és összegét, a támogatással csökkentett fogyasztói árát (a továbbiakban: térítési díj), valamint a társadalombiztosítási támogatással történő finanszírozás kezdő napját.
(12) A (10) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a gyógyszer nyilvántartási számát, megnevezését, kiszerelését, termelői árát, bruttó fogyasztói árát, a támogatás mértékét és összegét, a támogatással csökkentett fogyasztói árát (a továbbiakban: térítési díj), valamint a társadalombiztosítási támogatással történő finanszírozás kezdő napját.
(13) Amennyiben az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 19. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Kormány él a gyógyszerek belföldi forgalmazása során érvényesíthető árának meghatározásával (árbefagyasztás), a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kérelmezheti az árbefagyasztás alóli felmentést.
(13) A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontrendszerét külön jogszabály tartalmazza.
(14) Amennyiben a (13) bekezdés szerinti kérelmet egészségügyi ellátást befolyásoló, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által támogatott különös méltánylást érdemlő okok indokolják, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter előterjesztést nyújt be a Kormánynak, amely a kérelem alapján, annak kézhezvételét követő 90 napon belül dönt.
(14) Amennyiben a gyártó az OEP e § szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható gyógyszer árát érintő változtatással kíván élni, a külön jogszabályban foglaltak szerint új kérelmet kell előterjesztenie a támogatás iránt.
(15) Rendkívül nagy számú kérelem esetén a (14) bekezdés szerinti határidő további 60 nappal meghosszabbítható, melyről a kérelmezőt értesíteni kell.
(15) Abban az esetben, ha az OEP az (5) bekezdés szerinti határozatát hivatalból történő eljárás során hozza meg, a közfinanszírozás alapját az OEP (12) bekezdés szerinti közleménye tartalmazza.
(16) Az új (még nem támogatott) hatástani csoport támogatási kategóriákba történő felvételét az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kérelmére, az OEP és az illetékes szakmai kollégiumok véleményének ismeretében naptári félév 1. napján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben hirdeti ki.
(16) Az új (még nem támogatott) hatástani csoport támogatási kategóriákba történő felvételét az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kérelmére, az OEP és az illetékes szakmai kollégiumok véleményének ismeretében naptári félév 1. napján az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben hirdeti ki.
(17) Abban az esetben, ha az OEP az (5) bekezdés szerinti eljárását követően valamely gyógyszer támogatásának megszüntetéséről, illetve támogatási mértékének vagy összegének csökkenéséről dönt, a támogatás megszüntetésének napját, illetve a finanszírozás kezdőnapját a határozat meghozatalának napjától számított második negyedév első napjánál korábbi időpontban nem lehet meghatározni.
(18) Az (1) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.

A gyógyászati ellátások árához, valamint a gyógyászati segédeszközök árához, javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás

7/A. §
(1) A biztosított az Ebtv. 21. § (2) bekezdése alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti (a továbbiakban: gyógyintézeti) kezelése alatt, vagy elbocsátása előtt akkor jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, ha számára az eszköz használata a rehabilitációjához, betanításához, végleges ellátásához, ideiglenes protézissel történő ellátásához már a gyógyintézetben tartózkodása alatt indokolt és a gyógyászati segédeszköz alkalmazása vagy használata a fekvőbeteg-ellátás keretében nem finanszírozott. A gyógyászati segédeszközt a gyógyintézet orvosa rendeli, ha a felírói körre vagy a szakorvosi javaslat tételére meghatározott szakképesítés valamelyikének megfelelő szakvizsgával rendelkezik.
(2) A biztosított az Ebtv. 21. § (2) bekezdése alapján akkor is jogosult a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt feltételek szerint támogatásban részesülő
a) fogpótlás és fogszabályozó készülék, valamint tartozékai árához nyújtott támogatásra, ha ezek kiszolgáltatására fogászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál,
b) hallásjavító készülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, ha ezek kiszolgáltatására a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételekkel audiológiai szakrendelésen,
c) egyedi méretvétel alapján egyedileg készített kontaktlencse árához nyújtott támogatásra, ha ennek kiszolgáltatására szemészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vagy
d) egyedi méretvétel alapján egyedileg gyártott protézis, ortézis árához, valamint mozgásszervi rehabilitáció és teamrendszerű felírás keretében rendelhető eszköz árához nyújtott támogatásra, ha ennek kiszolgáltatására ortopédiai, traumatológiai, rehabilitációs vagy sebészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál nyújtott ellátás keretében
kerül sor.
(3) A NEAK a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául elfogadott árához vagy közfinanszírozás alapjául megállapított kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatást a következő támogatási technikákkal állapíthatja meg:
a) százalékos mértékű támogatás vagy
b) támogatási csoportra meghatározott fix összegű támogatás, ezen belül
ba) eszközre meghatározott fix összegű támogatás, vagy
bb) az eszköz valamely fizikai paraméterének fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatás.
(4) Önálló funkcionális elv szerinti fixcsoport állapítható meg adott funkcionális alcsoportra, valamint funkcionális csoportra vonatkozóan, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.
(5) Önálló rendeltetés szerinti fixcsoport állapítható meg adott rendeltetési csoportra, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.
(6) Az (5) bekezdés szerinti önálló rendeltetés szerinti fixcsoport a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoportból vagy alcsoportból, valamint a fixesítés alá vont funkcionális csoportból, illetve csoportokból vagy alcsoportból, illetve alcsoportokból áll.
(6a) Önálló támogatási csoport állapítható meg:
a) az életminőséget azonos módon befolyásoló eszközökre,
b) a termékek funkcionális csoportjára,
c) a termékek funkcionális alcsoportjára vagy alcsoportjaira, illetve
d) a funkcionális csoporton belül a termékek méret, kapacitás vagy teljesítmény alapján kialakított körére.
(7) Az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra megállapított támogatási technikát az R. melléklete tartalmazza.
7/B. §
(1) Azokban a támogatási csoportokban, amelyekben a NEAK a 7/A. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatási technikákat alkalmazza, a következő támogatási mértékek alkalmazhatók:
a) 98%-os támogatási mérték,
b) 90%-os támogatási mérték,
c) 80%-os támogatási mérték,
d) 70%-os támogatási mérték,
e) 60%-os támogatási mérték,
f) 50%-os támogatási mérték,
g) 45%-os támogatási mérték, vagy
h) 0%-os támogatási mérték.
(2) Az eszköz árához nyújtott támogatás összege a 7/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, százalékos mértékű támogatásban részesített támogatási csoportban az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(3) A 7/A. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, eszközre meghatározott fix összegű támogatási csoportban
a) a referenciaeszköz árához nyújtott támogatás összege a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz árához nyújtott támogatás összege, amelynek a NEAK határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaösszeggel,
c) azon eszköz árához nyújtott támogatás összege, amelynek a NEAK határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(3a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (3) bekezdés a)-c) pontja szerint megállapított összeg.
(4) A 7/A. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az eszköz valamely fizikai paraméterének fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatási csoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege
a) a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz esetében, amelynek egy fajlagos egységére jutó, a NEAK határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára (a továbbiakban: fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott ár) a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaeszköz fajlagos egységére jutó támogatás összegével,
c) azon eszköz esetében, amelynek fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(4a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (4) bekezdés a)-c) pontja szerint megállapított összeg.
(5) A kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható gyógyászati segédeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatás összege
a) a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz esetében, amelynek a NEAK határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíja a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatás összegével,
c) azon eszköz esetében, amelynek a NEAK határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíja a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(6) A kombinált kiszerelések árához nyújtott támogatás összege a kombinált kiszerelésben foglalt eszközök külön-külön vett támogatási összegeinek számtani összegét nem haladhatja meg.
7/C. §
(1) Referenciaeszköz az a meghatározott fix összegű támogatási csoportba tartozó, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú gyógyászati segédeszköz, vagy a termék valamely fizikai paraméterének egy fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatás esetén a legalacsonyabb fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árú gyógyászati segédeszköz,
a) amely nem áll hivatalból vagy kérelemre törlési eljárás alatt és
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a naptári félév második hónapjának kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt gyógyászati segédeszköz mennyiség tekintetében az 5%-ot elérte.
(3) Az R. szerint támogatással kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható gyógyászati segédeszköz esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - referenciaeszköz az a meghatározott fix összegű támogatási csoportba tartozó, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjú gyógyászati segédeszköz,
a) amely nem áll hivatalból vagy kérelemre törlési eljárás alatt és
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a naptári félév második hónapjának kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét egymást követő hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt kölcsönzési napok száma tekintetében az 5%-ot elérte.
(6) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárásokban a NEAK kikéri az egészségügyi szakmai kollégiumnak a kérelem tárgya szerint illetékes tagozata véleményét.
7/D. §   A külön jogszabály szerint különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek árára és az árához nyújtott támogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási árára és az árához nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
8. §
(1) A rendeltetésszerű használat során az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben (e § alkalmazásában a továbbiakban: kormányrendelet) foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, továbbá a gyártó által - a kormányrendeletben foglaltak alapján - vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamon túl, a kihordási időn belül meghibásodott - árhoz nyújtott támogatással rendelt - gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) mértéke a javítás időpontjában támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott termék árához a javítás idején nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához a társadalombiztosítási támogatás megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére a javíttatott eszköz társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott eszköz árához a társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét,
(2) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök javítási díjához az eredeti kihordási idő leteltét követően a kihordási idővel azonos ideig az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a biztosított részére a javított eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendelni nem lehet, kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival azonos esetben. Ha a kihordási idő leteltét követően az eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendeltek, a (2) bekezdésben foglalt javítási díjhoz nyújtott támogatás nem vehető igénybe.
(4) A támogatásban nem részesülő hallásjavító implantátum alkalmazása során a kormányrendeletben foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, továbbá a gyártó által - a kormányrendeletben foglaltak alapján - vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamon túli meghibásodás esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott támogatás mértéke a csere vagy a javítás díjának 90%-a, melynek elszámolására a NEAK megállapodást köthet a szolgáltatóval.
(5) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértéke a kölcsönzési díj általános forgalmi adóval növelt összegének külön jogszabályban meghatározott százaléka.
(5a) A kölcsönzési díjhoz nyújtott százalékos támogatás mértéke a közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési díj általános forgalmi adóval növelt összegének 0, 50, 70, 80, 90, illetve 98%-a.
(6) Egy termék javítására a kihordási időn belül legfeljebb a termék kiadásakor érvényes közfinanszírozás alapjául elfogadott ára általános forgalmi adóval növelt összegének 130%-a fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja, vagy a kihordási idő végéig cserekészüléket biztosít.
(7) A társadalombiztosítási támogatás alapját képező nettó javítási díj összetevői:
a) a javításhoz felhasznált, beszerzési számlával igazolt alkatrészek nettó ára,
b) a javítás munkadíja, mely a javítás munkafázisainak órában kifejezett időszükséglete szorozva a rezsi óradíj összegével.
(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott, támogatással javítható eszközcsoportokba tartozó gyógyászati segédeszközök esetében a termék gyártója biztosítja a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet (a továbbiakban: szervizkönyv). A szervizkönyv tartalmazza a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, a kormányrendeletben foglaltak alapján vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamot és az eszköz gyártási számát.
(9) A szervizkönyvet az eszköz kiszolgáltatása során az eszközzel együtt a kiszolgáltatást végző adja át a gyógyászati segédeszközt átvevő személynek.
(10) Az eszköz javítását végző a szervizkönyvben rögzíti az eszközön észlelt hibát, az elvégzett javításokat, a javítás időpontját, valamint a javítási díj nettó és bruttó összegét.

A gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás

7/A. §
(1) A százalékos mértékű támogatás alapja a Kormány által a támogatás alapjául elfogadott - általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) megnövelt (bruttó) - fogyasztói ár.
(1) A támogatás megállapítható meghatározott (fix) összegben vagy százalékos mértékben. A százalékos mértékű támogatás alapja az egészségbiztosítás körében gyógyító-megelőző céllal nyújtott szolgáltatás során, az OEP által a támogatás alapjául elfogadott - általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) megnövelt (bruttó) - fogyasztói ár (a továbbiakban: közfinanszírozás alapjául elfogadott ár).
(1) A gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások körét és az árukhoz, valamint a gyógyászati segédeszközök javításához és kölcsönzéséhez nyújtott támogatás mértékét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(1) A biztosított az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása előtt akkor jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvőbeteg-gyógyintézeti tartózkodása alatt indokolt, kivéve, ha a gyógyászati segédeszköz alkalmazása vagy használata a fekvőbeteg-ellátás keretében finanszírozott.
(1) A biztosított az Ebtv. 21. § (2) bekezdése alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti (a továbbiakban: gyógyintézeti) kezelése alatt, vagy elbocsátása előtt akkor jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, ha számára az eszköz használata a rehabilitációjához, betanításához, végleges ellátásához, ideiglenes protézissel történő ellátásához már a gyógyintézetben tartózkodása alatt indokolt és a gyógyászati segédeszköz alkalmazása vagy használata a fekvőbeteg-ellátás keretében nem finanszírozott. A gyógyászati segédeszközt a gyógyintézet orvosa rendeli, ha a felírói körre vagy a szakorvosi javaslat tételére meghatározott szakképesítés valamelyikének megfelelő szakvizsgával rendelkezik.
(2) A százalékos támogatás mértéke
a) a gyógyszer (1) bekezdés szerinti fogyasztói ára 0,50, 70, 90, illetve 100%-ának
b) a gyógyászati segédeszközök (1) bekezdés szerinti fogyasztói ára 50, 70, 85, 95, illetve 100%-ának
megfelelő összeg.
(2) A biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása előtt is jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvőbeteg-gyógyintézeti tartózkodása alatt indokolt.
(2) A biztosított az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján akkor is jogosult
a) fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgáltatására fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen,
b) hallásjavító készülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgáltatására audiológiai szakrendelésen
b) hallásjavító készülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgáltatására a külön jogszabályban foglalt feltételekkel audiológiai szakrendelésen,
c) egyedi méretvétel alapján gyártott kontaktlencse árához nyújtott támogatásra, amennyiben annak kiszolgáltatására szemészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál
nyújtott ellátás keretében kerül sor.
(2) A biztosított az Ebtv. 21. § (2) bekezdése alapján akkor is jogosult a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt feltételek szerint támogatásban részesülő
a) fogpótlás és fogszabályozó készülék, valamint tartozékai árához nyújtott támogatásra, ha ezek kiszolgáltatására fogászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál,
b) hallásjavító készülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, ha ezek kiszolgáltatására a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételekkel audiológiai szakrendelésen,
c) egyedi méretvétel alapján egyedileg készített kontaktlencse árához nyújtott támogatásra, ha ennek kiszolgáltatására szemészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vagy
d) egyedi méretvétel alapján egyedileg gyártott protézis, ortézis árához, valamint mozgásszervi rehabilitáció és teamrendszerű felírás keretében rendelhető eszköz árához nyújtott támogatásra, ha ennek kiszolgáltatására ortopédiai, traumatológiai, rehabilitációs vagy sebészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál nyújtott ellátás keretében
kerül sor.
(3) Az adott hónapban értékesített gyógyszerek és különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek (a továbbiakban együtt: termék) árához elszámolt támogatás korrekciójához (gyógyszertámogatás), valamint a (7) bekezdés szerinti gyártói befizetés meghatározásához alapul szolgáló összeg - ide nem értve a jelen § (4) bekezdésében felsorolt tételeket - 2003. december 31-ig a következő:
(3) A támogatás megállapítható meghatározott (fix) összegben vagy százalékos mértékben. A százalékos mértékű támogatás alapja az egészségbiztosítás körében gyógyító-megelőző céllal nyújtott szolgáltatás során, az OEP által a támogatás alapjául elfogadott - általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) megnövelt (bruttó) - fogyasztói ár (a továbbiakban: közfinanszírozás alapjául elfogadott ár).
(3) A támogatás megállapítható
a) százalékos mértékben,
b) a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre, illetve azok kölcsönzésére meghatározott (fix) összegben,
c) a betegségtől függő keretösszegben.
(3) Az OEP a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével a támogatást megállapíthatja
a) százalékos mértékben,
b) a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre, illetve azok kölcsönzésére meghatározott (fix) összegben,
c) a betegségtől függő keretösszegben.
(3) Az OEP a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául elfogadott árához vagy közfinanszírozás alapjául megállapított kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatást a következő támogatási technikákkal állapíthatja meg:
a) százalékos mértékű támogatás vagy
b) támogatási csoportra meghatározott fix összegű támogatás, ezen belül
ba) eszközre meghatározott fix összegű támogatás, vagy
bb) az eszköz valamely fizikai paraméterének fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatás.
(4) A százalékos támogatás mértéke a gyógyászati segédeszközök (3) bekezdés szerinti fogyasztói ára 50, 70, 85, 95, illetve 100%-ának megfelelő összeg.
(4) Egy adott gyógyászati segédeszköz árához eltérő mértékű támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó külön jogszabályban meghatározott betegségcsoportok különbözősége alapján.
(4) Egy adott gyógyászati segédeszköz árához eltérő mértékű támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó, külön jogszabályban meghatározott betegségcsoportok különbözősége alapján is.
(4) Önálló funkcionális elv szerinti fixcsoport állapítható meg adott funkcionális alcsoportra, valamint funkcionális csoportra vonatkozóan.
(4) Önálló funkcionális elv szerinti fixcsoport állapítható meg adott funkcionális alcsoportra, valamint funkcionális csoportra vonatkozóan, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.
(5) A százalékos támogatás mértéke a gyógyászati segédeszközök (3) bekezdés szerinti fogyasztói ára 50, 70, 85, 95, illetve 100%-ának megfelelő összeg.
(5) Külön jogszabályban meghatározott termékcsoport esetében a támogatás megállapítható a termék mérete és a referenciatermék egy egységnyi területének árához nyújtott támogatás alapján is, amennyiben ezt a termékcsoport jellege indokolttá teszi.
(5) Önálló rendeltetés szerinti fixcsoport állapítható meg adott rendeltetési csoportra.
(5) Önálló rendeltetés szerinti fixcsoport állapítható meg adott rendeltetési csoportra, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.
(6) Meghatározott (fix) összegű támogatás állapítható meg az egyes, meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére alkalmas különböző termékek körére, ha azok alkalmazását klinikailag azonos javallatra állapították meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti önálló rendeltetés szerinti fixcsoport a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoportból vagy alcsoportból, valamint a fixesítés alá vont funkcionális csoportból, illetve csoportokból vagy alcsoportból, illetve alcsoportokból áll.
(7) Az egyes eszközcsoportokra megállapított támogatási technikát az R. melléklete tartalmazza.
(7) Az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra megállapított támogatási technikát az R. melléklete tartalmazza.
Szeptember 16,826 Mrd Ft
Október 17,126 Mrd Ft
November 17,426 Mrd Ft
December 18,009 Mrd Ft
(4) Nem képezik a korrekció és a (7) bekezdés szerinti gyártói befizetés alapját az alábbi tételek:
a) egyedi behozatal alapján finanszírozott termékek támogatásának I. félévi, havi átlagához viszonyított adott tárgyhónapban kifizetett többlete,
b) magisztrális készítmények támogatásának I. félévi, havi átlagához viszonyított, az adott tárgyhónapban kifizetett többlete,
c) támogatás-volumen megállapodásba vont új készítmények II. félévi, adott hónapban kifizetett termelői áron számolt támogatás többlete,
d) koleszterinszint csökkentők emelt támogatásának termelői áron számolt I. félévi havi átlagához viszonyított, az adott tárgyhónapban kifizetett többlete az ATC csoportot figyelembe véve: így a C10AA, illetve C10AB csoportra kifizetett összes támogatás növekedésével számolva,
e) irányított betegellátási modellkísérlet megtakarításából származó, a szervezők részére utalandó gyógyszertámogatást terhelő többletkiadás,
f) a gyári gyógyszerekre elszámolt támogatás teljes kis- és nagykereskedelmi árrés tömegének I. félévi, havi átlagához viszonyított, az adott tárgyhónapban kifizetett többlete,
g) a 120 Ft-os támogatás emelés támogatás többletének 50%-a.
(5) Az egyes termékekhez tartozó - havonta változó - támogatás összege a támogatott termék külön jogszabály szerinti támogatási összegének a korrekciós hányadossal korrigált összege. A korrekciós hányados értéke 1,0-nél nagyobb nem lehet. A korrekciós hányados kiszámításának módját és havonta változó értékét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben hirdeti ki.
(6) Az OEP - a társadalombiztosítási támogatások havonta változó mértéke szerint - a közforgalmú és intézeti (zárt forgalmú) gyógyszertárak részére a külön jogszabály szerint maximálisan elszámolható támogatási összegek és a ténylegesen a tárgyhónapban kifizetett támogatás közötti kis- és nagykereskedelmi árréstömeg eltérést gyógyszertáranként az elszámoláskor utalványozza.
(7) A (3)-(6) bekezdések nem terjednek ki azon gyógyszergyártási és gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezők termékeire, amelyek az OEP-pel megkötik a (3) bekezdésben foglalt keretösszegek alapján számított, a 101/2003. (VII. 17.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti havi korrekció arányos, az Egészségbiztosítási Alap részére történő közvetlen, a gyógyszertámogatási hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségvállalási szerződést. A hozzájárulási kötelezettségvállalás részletes szabályait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. A hozzájárulási kötelezettségvállalás havonta teljesítendő az alábbiak szerint:
A hozzájárulási kötelezettségvállalás
teljesítésének határideje
A támogatás elszámolt hónapja
Október Szeptember
November Október
December November, december
Végelszámolás 2004. január
Decemberben a gyártói befizetés alapjául szolgáló maximális gyógyszertámogatás a szeptember-október-november hónapokban kifizetett támogatási összegek havi átlagának a 2002. december hónapban kifizetett támogatások és a 2002. szeptember-október-november hónapokra kifizetett támogatás hányadosával korrigált összeg.

7/B. §
(1) Az egyes termékekre, a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre meghatározott (fix) összegű támogatás is megállapítható.
(1) A százalékos mértékű támogatás alapja az OEP által elfogadott, az árhoz nyújtott támogatás alapjául szolgáló, általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) megnövelt ár.
(1) Azokban a támogatási csoportokban, amelyekben az OEP a 7/A. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatási technikákat alkalmazza, a következő támogatási mértékek alkalmazhatók:
a) 98%-os támogatási mérték,
b) 90%-os támogatási mérték,
c) 80%-os támogatási mérték,
d) 70%-os támogatási mérték,
e) 50%-os támogatási mérték vagy
e) 60%-os támogatási mérték,
f) 0%-os támogatási mérték.
f) 50%-os támogatási mérték,
g) 45%-os támogatási mérték, vagy
h) 0%-os támogatási mérték.
(2) Az adott termékcsoportban meghatározott (fix) összegű támogatás alapja a referencia termék [7/C. § (1) bek.] támogatás alapjául elfogadott ára.
(2) A meghatározott (fix) összegű támogatás azonos a 7/C. § (1) bekezdése szerinti referenciatermék árához megállapított támogatás összegével.
(2) A meghatározott (fix) összegű támogatás azonos a 7/C. § szerinti referenciatermék árához megállapított támogatás összegével.
(2) Az eszköz árához nyújtott támogatás összege a 7/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, százalékos mértékű támogatásban részesített támogatási csoportban az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(3) A támogatás a 7/C. § (2) bekezdése szerint meghatározott (fix) összegű
a) az azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos beviteli és alkalmazási módú gyógyszerek, illetőleg gyógyszercsoportok esetében,
b) gyógyászati segédeszközöknél, amelyek az orvosszakmai vélemények alapján azonos betegségek vagy betegségcsoportok kezelésére szolgálnak és funkcionálisan azonos feltételeket teljesítenek.
(3) A támogatás a 7/C. § (2) bekezdése szerint meghatározott (fix) összegű azon gyógyászati segédeszközöknél, amelyek az orvosszakmai vélemények alapján azonos betegségek vagy betegségcsoportok kezelésére szolgálnak és funkcionálisan azonos feltételeket teljesítenek.
(3) A referenciatermék a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül.
(3) A 7/A. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, eszközre meghatározott fix összegű támogatási csoportban
a) a referenciaeszköz árához nyújtott támogatás összege a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz árához nyújtott támogatás összege, amelynek az OEP határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaösszeggel,
c) azon eszköz árához nyújtott támogatás összege, amelynek az OEP határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(3a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeg.
(3a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (3) bekezdés a)-c) pontja szerint megállapított összeg.
(4) Meghatározott (fix) összegű támogatás állapítható meg az egyes, meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, ha a külön jogszabályban meghatározott szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg.
(4) Azon termék támogatása, melynek az árhoz nyújtott támogatás alapjául szolgáló - áfa nélküli - ára (a továbbiakban: közfinanszírozás alapjául elfogadott ár) a referenciatermékével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciatermék támogatásának összegével.
(4) A 7/A. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az eszköz valamely fizikai paraméterének fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatási csoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege
a) a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz esetében, amelynek egy fajlagos egységére jutó, az OEP határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott ára (a továbbiakban: fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott ár) a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaeszköz fajlagos egységére jutó támogatás összegével,
c) azon eszköz esetében, amelynek fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(4a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (4) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeg.
(4a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (4) bekezdés a)-c) pontja szerint megállapított összeg.
(5) Azon termék támogatásának mértéke, amelyeknek a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciatermékénél alacsonyabb, megegyezik a referenciatermék árához nyújtott támogatás százalékos mértékével.
(5) A kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható gyógyászati segédeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatás összege
a) a referenciaeszköz esetében a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata,
b) azon eszköz esetében, amelynek az OEP határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíja a referenciaeszközével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjához nyújtott támogatás összegével,
c) azon eszköz esetében, amelynek az OEP határozatában szereplő közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíja a referenciaeszközénél alacsonyabb, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjának és az eszköz támogatási csoportjára vonatkozó, R. szerinti támogatási mértéknek a szorzata.
(6) A gyógyászati segédeszköz kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alapjául szolgáló díjhoz (a továbbiakban: kölcsönzési díj) nyújtott támogatás összege megegyezik a referenciatermék kölcsönzési díjához nyújtott támogatás összegével.
(6) A kombinált kiszerelések árához nyújtott támogatás összege a kombinált kiszerelésben foglalt eszközök külön-külön vett támogatási összegeinek egyszerű számtani összege. A kombinált kiszerelések csak akkor részesíthetők támogatásban, ha kizárólag azonos kihordási idejű eszközöket tartalmaznak.
(6) A kombinált kiszerelések árához nyújtott támogatás összege a kombinált kiszerelésben foglalt eszközök külön-külön vett támogatási összegeinek számtani összegét nem haladhatja meg.
7/C. §
(1) A referencia termék a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó
a) gyógyszer, amely
aa) törzskönyvi törlés alatt nem áll;
ac) az adott csoportba tartozó gyógyszerek közül áfa nélküli fogyasztói áron legalacsonyabb terápiás költségű, illetve az egységnyi hatóanyagra vonatkoztatva legalacsonyabb áfa nélküli fogyasztói árú;
ad) az ártárgyalásokat megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt;
ae) kiszerelési formája:
aea) nem haladja meg az alkalmazási előiratban meghatározott terápiához szükséges mennyiséget vagy ahhoz legközelebb álló csomagolási egységet, vagy
aeb) krónikus alkalmazás esetén legfeljebb 90 napra elegendő;
af) csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában a napi terápiás adagszám tekintetében a 3%-ot elérte, feltéve, hogy a gyógyszer ára a fix támogatási csoport egységnyi hatóanyagra számított, a közfinanszírozás alapjául elfogadott átlagárát nem haladja meg;
b) gyógyászati segédeszköz, amely
ba) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék és forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában a 3%-ot elérte,
bb) még nem támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék, de az ártárgyalásokat megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt.
(1) A referenciatermék a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, amely
a) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék és forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában a 3%-ot elérte,
a) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék és forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában az 5%-ot elérte,
b) a már támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a tárgyévet megelőző év utolsó 6 hónapjában forgalmi részesedéssel rendelkező legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék,
c) még nem támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék, de az ártárgyalásokat megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt.
c) még nem támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék, de a 7/A. § (3) bekezdése szerinti, a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár megállapítására irányuló tárgyalásokat (a továbbiakban: ártárgyalás) megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt.
(1) Referenciatermék az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, amely
a) a támogatási csoporton belül vagy a már támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék, melynek a kialakított támogatási csoportra vonatkoztatott forgalmi részesedése az ártárgyalást megelőző évben az 5%-ot elérte,
a) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék, melynek a kialakított támogatási csoportra vonatkoztatott OEP felé történő elszámolásban kimutatható forgalmi részesedése referencia árképzést megelőző 12. hónap 1. napjától a referencia árképzést megelőző 3. hónap 1. napja közötti időszakban a 0,5%-ot elérte,
a) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék, melynek a kialakított támogatási csoportra vonatkoztatott OEP felé történő elszámolásban kimutatható forgalmi részesedése referencia árképzést megelőző 12. hónap 1. napjától a referencia árképzést megelőző 3. hónap 1. napja közötti időszakban az 1%-ot elérte,
b) a még nem támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék,
b) kölcsönzés esetén a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb kölcsönzési díjú termék.
c) kölcsönzés esetén a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb kölcsönzési díjú termék.
(1) Referenciaeszköz az a meghatározott fix összegű támogatási csoportba tartozó, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú gyógyászati segédeszköz, vagy a termék valamely fizikai paraméterének egy fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatás esetén a legalacsonyabb fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árú gyógyászati segédeszköz,
a) amely nem áll hivatalból vagy kérelemre törlési eljárás alatt és
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a fixesítési eljárás kezdőnapját közvetlenül megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét egymást követő hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt támogatás tekintetében az 5%-ot elérte.
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a fixesítési eljárás kezdőnapját közvetlenül megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt gyógyászati segédeszköz mennyiség tekintetében az 5%-ot elérte.
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a naptári félév második hónapjának kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt gyógyászati segédeszköz mennyiség tekintetében az 5%-ot elérte.
(2) A referencia termék gyógyszerek esetében a hatóanyagra, gyógyászati segédeszközök esetében a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül. A támogatási csoport többi termékének támogatása gyógyászati segédeszköz esetében a referencia termékre meghatározott százalékos mérték szerinti támogatási összeg alapján, gyógyszerek esetében a referencia készítmény egységnyi hatóanyagtartalmára megállapított támogatási összeg alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képeznek azon gyógyszerek, amelyek egységnyi hatóanyagra vetített termelői ára, vagy a termelői ár alapján számított terápiás költsége a referenciakészítménynél alacsonyabb, illetve azon gyógyászati segédeszközök, amelyek áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező ára a referenciaterméknél alacsonyabb. Ez esetben a támogatás mértéke (százaléka) megegyezik a referenciakészítmény, illetve referenciatermék százalékos mértékével.
(2) A referencia termék gyógyászati segédeszközök esetében a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül. A támogatási csoport többi termékének támogatása a referenciatermékre meghatározott százalékos mérték szerinti támogatási összeg alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képeznek azon gyógyászati segédeszközök, amelyek áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező ára a referenciaterméknél alacsonyabb. Ez esetben a támogatás mértéke (százaléka) megegyezik a referenciatermék százalékos mértékével.
(2) Amennyiben a referenciaterméknek egymást követő három hónapon keresztül nincs forgalmi részesedése, a termék a következő ártárgyalást követő két évben támogatásban nem részesíthető, kivéve, ha a terméknek az ártárgyalást megelőzően legalább hat egymást követő hónapban volt forgalmi részesedése.
(2) Ha a támogatási csoporton belül a gyógyászati segédeszközök méretük vagy kivitelük alapján egymással nem megfeleltethetők, akkor az (1) bekezdéstől eltérően a nem megfeleltethető gyógyászati segédeszközök közül referenciaterméknek a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árral rendelkező termék tekinthető.
(2) A referenciaeszköz használatához elengedhetetlenül szükséges tartozékoknak a termékkel együttesen kell a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árral, vagy a termék valamely fizikai paraméterének egy fajlagos egységére meghatározott fix összegű támogatás esetén a legalacsonyabb fajlagos közfinanszírozás alapjául elfogadott árral rendelkezniük.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés af) alpontjában meghatározott feltételnek a fix csoport egyetlen gyógyszere sem felel meg, a fix összegű támogatás alapja a csoportban - a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjának adatai alapján - az aa)-ae) feltételeknek megfelelő legalább 1%-os forgalmi részesedést elérő gyógyszerek egységnyi hatóanyagra számított egyszerű számtani átlagára. Az egységnyi hatóanyagra vetített átlagárnál alacsonyabb árú gyógyszer a csoportra jellemző %-os támogatást kap.
(3) Amennyiben a referenciatermék gyártója/forgalmazója a megrendelést - igazoltan - egymást követő három hónapon keresztül nem tudja teljesíteni, a termék társadalombiztosítási támogatásban nem részesíthető a következő ártárgyalást követő két évben. Ez a rendelkezés - a megrendelés teljesítésének hat hónapos késedelme esetén - alkalmazható az egyéb, támogatott termékekre is, amennyiben az a betegellátást nem veszélyezteti.
(3) Az egyedi méretvétel alapján gyártott termékeket kivéve, amennyiben egy adott terméknek egy éven át nincs forgalmi részesedése, a termék a támogatott termékek köréből törlésre kerül.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati segédeszköz használatához elengedhetetlenül szükséges tartozékoknak a termékkel együttesen kell támogatási csoportjukon belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árral kell rendelkeznie.
(3) Az R. szerint támogatással kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható gyógyászati segédeszköz esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - referenciaeszköz az a meghatározott fix összegű támogatási csoportba tartozó, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíjú gyógyászati segédeszköz,
a) amely nem áll hivatalból vagy kérelemre törlési eljárás alatt és
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a fixesítési eljárás kezdőnapját közvetlenül megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét egymást követő hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt kölcsönzési napidíj-támogatás tekintetében az 5%-ot elérte.
b) amelynek támogatási csoporton belüli forgalmi részesedése a naptári félév második hónapjának kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapot vizsgálva legalább hét egymást követő hónapban az összes támogatási jogcímet együttesen figyelembe véve az elszámolt kölcsönzési napok száma tekintetében az 5%-ot elérte.
(4) Amennyiben a referencia-készítmény, -termék forgalombahozatali engedélyének tulajdonosa a megrendelést - igazoltan - egymást követő három hónapon keresztül nem tudja teljesíteni, a készítmény társadalombiztosítási támogatásban nem részesíthető a következő ártárgyalást követő két évben. Ez a rendelkezés - a megrendelés teljesítésének hat hónapos késedelme esetén - alkalmazható az egyéb, támogatott készítményekre is, amennyiben az a betegellátást nem veszélyezteti.
(4) Amennyiben a referenciaterméknek egymást követő három hónapon keresztül nincs forgalmi részesedése, a termék - a támogatás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő két évig - támogatásban nem részesíthető, kivéve, ha a termék befogadására vonatkozó kérelem benyújtását megelőző legalább hat egymást követő hónapban volt forgalmi részesedése.
(4) A Gyftv. 32/A. §-a szerinti eljárásokban az OEP kilencven napon belül dönt.
(5) A kórházi zárójelentésben a gyógyszerterápiás javaslatot a hatóanyag, a hatáserősség és a gyógyszerforma megjelöléssel kell megadni.
(5) A meghatározott eszközre vagy eszközökre irányuló felülvizsgálat kivételével a Gyftv. 32/A. §-a szerinti eljárásokban, és egy adott funkcionális csoportra vonatkozó követelményjegyzék összeállításakor az OEP kikéri az illetékes szakmai kollégium, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet és a minőségtanúsításra kijelölt szervezet véleményét.
(5) A meghatározott eszközre vagy eszközökre irányuló felülvizsgálat kivételével a Gyftv. 32/A. §-a szerinti eljárásokban, és egy adott funkcionális csoportra vonatkozó követelményjegyzék összeállításakor az OEP kikéri az illetékes szakmai kollégium, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet véleményét.
(6) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárásokban az OEP kikéri a kérelem tárgya szerinti illetékes szakmai kollégium véleményét.
(6) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárásokban az OEP kikéri az egészségügyi szakmai kollégiumnak a kérelem tárgya szerint illetékes tagozata véleményét.
7/D. §   A külön jogszabály szerint különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek árára és az árához nyújtott támogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási árára és az árához nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
8. §
(1) A rendeltetésszerű használat során a kihordási időn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) a támogatott termék esetében az áfával növelt javítási díj 85%-nak, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
a) mértéke támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott eredeti támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referencia termékére vonatkozó eredeti százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó eredeti százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
b) a javítás időpontjában már nem, de a kiváltáskor támogatott termék esetében az áfával növelt javítási díj 85%-ának, de legfeljebb a kiváltás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-nak megfelelő összeg,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához eredetileg nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referencia termékére eredetileg vonatkozó százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére eredetileg vonatkozó százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb a kiváltás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét.
d) a támogatott termékre közgyógyellátás jogcímén jogosultak esetében 100%.
(1) A rendeltetésszerű használat során a külön jogszabályban foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, a kihordási időn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) mértéke támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott eredeti támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó eredeti százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
a) mértéke támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díja legfeljebb az adott termék árához a javítás idején nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
a) mértéke támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott termék árához a javítás idején nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához eredetileg nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére eredetileg vonatkozó százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb a kiváltás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához a társadalombiztosítási támogatás megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére a javíttatott eszköz társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített eszköz javítási díja legfeljebb az adott eszköz árához a társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához a társadalombiztosítási támogatás megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére a javíttatott eszköz társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott eszköz árához a társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét,
d) a támogatott termékre közgyógyellátás jogcímén jogosultak esetében 100%.
(1) A rendeltetésszerű használat során az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben (e § alkalmazásában a továbbiakban: kormányrendelet) foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, továbbá a gyártó által - a kormányrendeletben foglaltak alapján - vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamon túl, a kihordási időn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) mértéke támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott termék árához a javítás idején nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához a társadalombiztosítási támogatás megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére a javíttatott eszköz társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott eszköz árához a társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét,
(1) A rendeltetésszerű használat során az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben (e § alkalmazásában a továbbiakban: kormányrendelet) foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, továbbá a gyártó által - a kormányrendeletben foglaltak alapján - vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamon túl, a kihordási időn belül meghibásodott - árhoz nyújtott támogatással rendelt - gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) mértéke a javítás időpontjában támogatott termék esetében
aa) azonos az adott termék árához nyújtott, a javítás idején érvényes támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,
ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó, a javítás idején érvényes százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,
de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott termék árához a javítás idején nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében
ba) azonos az adott termék árához a társadalombiztosítási támogatás megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,
bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére a javíttatott eszköz társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,
de legfeljebb az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg, a külön jogszabály szerinti egyedi méretvétel alapján készített termék javítási díjához nyújtott támogatás összege legfeljebb az adott eszköz árához a társadalombiztosítási támogatása megszűnését közvetlenül megelőző napon nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegének megfelelő összeg lehet,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét,
(2) A kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás
a) kölcsönzési díjnak az adott gyógyászati segédeszközre megállapított százalékos támogatási mértékkel számított összege,
b) meghatározott (fix) támogatással bíró termékcsoport esetén a referencia-termékre vonatkozó kölcsönzési díj támogatásának összege.
(2) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök javítási díjához az eredeti kihordási idő leteltét követően a kihordási idővel azonos ideig az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe.
(3) A kölcsönözhető nem támogatott gyógyászati segédeszközöknél a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértéke a támogatás alapjául elfogadott kölcsönzési díj áfával növelt összegének 50, 70, 85%-a.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a biztosított részére a javított eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendelni nem lehet, kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival azonos esetben.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a biztosított részére a javított eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendelni nem lehet, kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival azonos esetben. Ha a kihordási idő leteltét követően az eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendeltek, a (2) bekezdésben foglalt javítási díjhoz nyújtott támogatás nem vehető igénybe.
(4) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértéke a kölcsönzési díj áfával növelt összegének külön jogszabályban meghatározott százaléka.
(4) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő, finanszírozott ellátás keretében beültetett cochlearis implantátum rendeltetésszerű használata során a külön jogszabályban foglalt kötelező jótállási időtartamon túli meghibásodása esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott külön jogszabályban meghatározott mértékű támogatás elszámolására az OEP megállapodást köthet a szolgáltatóval.
(4) A támogatásban nem részesülő cochleáris implantátum alkalmazása során az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben foglalt kötelező jótállási időtartamon túli meghibásodás esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott támogatás mértéke a csere vagy a javítás díjának 90%-a, melynek elszámolására az OEP megállapodást köthet a szolgáltatóval.
(4) A támogatásban nem részesülő hallásjavító implantátum alkalmazása során az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben foglalt kötelező jótállási időtartamon túli meghibásodás esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott támogatás mértéke a csere vagy a javítás díjának 90%-a, melynek elszámolására az OEP megállapodást köthet a szolgáltatóval.
(4) A támogatásban nem részesülő hallásjavító implantátum alkalmazása során a kormányrendeletben foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, továbbá a gyártó által - a kormányrendeletben foglaltak alapján - vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamon túli meghibásodás esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott támogatás mértéke a csere vagy a javítás díjának 90%-a, melynek elszámolására az OEP megállapodást köthet a szolgáltatóval.
(5) Egy termék javítására a kihordási időn belül maximum a termék fogyasztói árának megfelelő összeg fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja vagy le kell selejteznie.
(5) Egy termék javítására a kihordási időn belül maximum a termék közfinanszírozás alapjául elfogadott ára 130%-ának megfelelő összeg fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja, vagy a kihordási idő végéig cserekészüléket biztosít.
(5) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértéke a kölcsönzési díj áfával növelt összegének külön jogszabályban meghatározott százaléka.
(5) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértéke a kölcsönzési díj általános forgalmi adóval növelt összegének külön jogszabályban meghatározott százaléka.
(6) A társadalombiztosítási támogatás alapját képező nettó javítási díj összetevői:
a) a javításhoz felhasznált, beszerzési számlával igazolt alkatrészek nettó ára,
b) a javítás munkadíja, mely a javítás munkafázisainak órában kifejezett időszükséglete szorozva a rezsi óradíj összegével.
(6) Egy termék javítására a kihordási időn belül maximum a termék közfinanszírozás alapjául elfogadott ára 130%-ának megfelelő összeg fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja, vagy a kihordási idő végéig cserekészüléket biztosít.
(6) Egy termék javítására a kihordási időn belül legfeljebb a termék kiadásakor érvényes közfinanszírozás alapjául elfogadott ára általános forgalmi adóval növelt összegének 130%-a fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja, vagy a kihordási idő végéig cserekészüléket biztosít.
(7) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű eszközök, esetében a termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet kell biztosítania, amelyben a javítást végzőnek rögzíteni kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, gyártási számát, hibáját, az elvégzett javításokat, annak nettó díjösszegeit és időpontjait.
(7) A társadalombiztosítási támogatás alapját képező nettó javítási díj összetevői:
a) a javításhoz felhasznált, beszerzési számlával igazolt alkatrészek nettó ára,
b) a javítás munkadíja, mely a javítás munkafázisainak órában kifejezett időszükséglete szorozva a rezsi óradíj összegével.
(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű eszközök, esetében a termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet kell biztosítania, amelyben a javítást végzőnek rögzíteni kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, gyártási számát, hibáját, az elvégzett javításokat, annak nettó díjösszegeit és időpontjait.
(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű eszközök esetében a termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet kell biztosítania, amelyben a javítást végzőnek rögzítenie kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, a kormányrendeletben foglaltak alapján vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamot, az eszköz gyártási számát, az eszközön észlelt hibát, az elvégzett javításokat, annak nettó díjösszegeit és időpontjait.
(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott, támogatással javítható eszközcsoportokba tartozó gyógyászati segédeszközök esetében a termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet kell biztosítania, amelyben a javítást végzőnek rögzítenie kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, a kormányrendeletben foglaltak alapján vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamot, az eszköz gyártási számát, az eszközön észlelt hibát, az elvégzett javításokat, annak nettó díjösszegeit és időpontjait.
(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott, támogatással javítható eszközcsoportokba tartozó gyógyászati segédeszközök esetében a termék gyártója biztosítja a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet (a továbbiakban: szervizkönyv). A szervizkönyv tartalmazza a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, a kormányrendeletben foglaltak alapján vállalt kedvezőbb jótállási feltételek szerinti időtartamot és az eszköz gyártási számát.
(9) A szervizkönyvet az eszköz kiszolgáltatása során az eszközzel együtt a kiszolgáltatást végző adja át a gyógyászati segédeszközt átvevő személynek.
(10) Az eszköz javítását végző a szervizkönyvben rögzíti az eszközön észlelt hibát, az elvégzett javításokat, a javítás időpontját, valamint a javítási díj nettó és bruttó összegét.
8/A. §   A gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő javítását, karbantartását az OEP-pel
a) az Ebtv. 30. § (3a) bekezdése alapján szerződést kötött gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője, illetve gyógyászati segédeszköz javítását végző és a gyártó meghatalmazásával rendelkező egyéb szervezet, továbbá
b) az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján szerződést kötött és a gyártó meghatalmazásával rendelkező egészségügyi szolgáltató
végezheti.
8/A. §   A gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő javítását, karbantartását a NEAK-kal
a) az Ebtv. 30. § (3a) bekezdése alapján szerződést kötött gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője, illetve gyógyászati segédeszköz javítását végző és a gyártó meghatalmazásával rendelkező egyéb szervezet, továbbá
b) az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján szerződést kötött és a gyártó meghatalmazásával rendelkező egészségügyi szolgáltató
végezheti.
9. §
(1) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárást követően a támogatásba befogadott gyógyászati segédeszköz esetében a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben foglalt adatokat a forgalomba hozó a támogatás kezdőnapját követő 30 napon belül az OEP rendelkezésére bocsátja.
(1) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárást követően a támogatásba befogadott gyógyászati segédeszköz esetében a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben foglalt adatokat a forgalomba hozó a támogatás kezdőnapját követő 30 napon belül elektronikus úton az OEP rendelkezésére bocsátja.
(1) A Gyftv. 32. § (4) bekezdése szerinti eljárást követően a támogatásba befogadott gyógyászati segédeszköz esetében a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben foglalt adatokat a forgalomba hozó a támogatás kezdőnapját követő 30 napon belül elektronikus úton a NEAK rendelkezésére bocsátja.
(2) A Gyftv. 21/A. § (3) bekezdése szerinti bírság összege eszközönként 100 ezer forint.
10/A. §
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által javasolt tagjait, továbbá az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az egészségbiztosító képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociálpolitikáért felelős miniszter véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociálpolitikáért felelős miniszter által javasolt tagjait, továbbá az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az egészségbiztosító képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(3) A TÁTB feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről külön jogszabály rendelkezik.
10/C. §
(1) A NEAK a honlapján folyamatosan közzéteszi a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások tárgyában megkötött, és hatályos támogatásvolumen-szerződések következő tartalmi elemeit:
a) a szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgyát képező termékek neve,
b) a szerződés időbeli hatálya,
c) gyógyszer esetén a szerződés által érintett indikációs pont (Eü. pont) száma,
d) a szerződésben megjelölt befizetés megállapításának a Gyftv. 26. § (5) bekezdése szerinti módja,
(2) A közzétételi kötelezettség a szerződés időbeli hatályának lejártát követő második hónap utolsó napjáig áll fenn.
(3) A Gyftv. 26. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában - a terápiaeredményességi és beteg-együttműködési mutatók számításához, illetve teljesülésük nyomon követéséhez a NEAK adattárházában és a Betegségregiszterben szereplő finanszírozási adatokat kell alapul venni.
9. §
(1) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgálása előtt az azt kiváltó személyt tájékoztatni kell a kiváltandó terméknek a támogatással csökkentett áráról (a továbbiakban: térítési díjáról).
(2) Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek térítési díja kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles erről a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, s egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. E rendelkezéseket értelemszerűen a gyógyászati segédeszközök esetében is alkalmazni kell.
(2) Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek térítési díja kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles erről a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, s egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. A gyógyászati segédeszközök helyettesíthetőségére vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(3) A referencia-termék tartása a forgalmazóknál kötelező.
(3) A referencia-termék, illetve a referencia-készítmény forgalmazása a gyógyászati segédeszköz, illetve a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.
(3) A referenciatermék, illetve a referenciakészítmény forgalmazása a gyógyászati segédeszköz, illetve a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.
(4) Közgyógyellátás jogcímén a fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékű készítmény rendelhető és szolgáltatható ki térítésmentesen. A gyógyászati segédeszközök közül a referenciatermék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb a közfinanszírozás alapját képező árú termékek szolgáltathatók ki.
(4) Közgyógyellátás jogcímén a fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékű készítmény rendelhető és szolgáltatható ki térítésmentesen. A gyógyászati segédeszközök közül a referenciatermék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb a közfinanszírozás alapját képező árú termékek szolgáltathatók ki. Közgyógyellátás jogcímén a 100%-nál alacsonyabb mértékben támogatott gyógyászati segédeszköz rendelhető, szolgálható ki és javíttatható.
(4) Közgyógyellátás jogcímén a fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékű készítmény rendelhető és szolgáltatható ki térítésmentesen. A gyógyászati segédeszközök közül a referenciatermék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termékek szolgáltathatók ki. Közgyógyellátás jogcímén a 100%-nál alacsonyabb mértékben támogatott gyógyászati segédeszköz rendelhető, szolgálható ki és javíttatható.
(4) Közgyógyellátás jogcímén gyógyászati segédeszközök közül a referenciatermék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termékek szolgáltathatók ki. Közgyógyellátás jogcímén a 100%-nál alacsonyabb mértékben támogatott gyógyászati segédeszköz rendelhető, szolgálható ki és javíttatható.
10. §   A külön jogszabályban meghatározottak szerint társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer támogatással csak akkor szolgáltatható ki, ha a vényen feltüntetett személy társadalombiztosítási támogatásra való jogosultságáról a gyógyszer kiszolgáltatása előtt az OEP a nyilvántartásában meggyőződött, és erről a gyógyszertár visszajelzést kapott.
10. §
(1) Az orvosi rehabilitációs ellátáshoz tartozó gyógyászati ellátások keretében támogatás jár a járóbeteg-szakellátás során igénybe vehető gyógyfürdőellátások közül
a) a termál gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),
b) a termál kádfürdő,
c) az iszappakolás, iszapfürdő,
d) a súlyfürdő,
e) a szénsavas fürdő,
f) az orvosi gyógymasszázs,
g) a víz alatti vízsugármasszázs,
h) a víz alatti csoportos gyógytorna,
i) komplex gyógyfürdőellátás,
j) a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
árához.
(2) Az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott gyógyfürdő ellátások társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árához nyújtott támogatás mértéke a gyógyfürdő ellátás áfával növelt fogyasztói árának 85%-a, j) pontjában meghatározott ellátás esetén 100%-a.
10/A. §
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) a 7. § (1) bekezdése szerinti miniszterek véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti miniszterek véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti miniszterek véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti miniszterek véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak az Egészségügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) az egészségbiztosításért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az egészségbiztosító véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB egészségbiztosító képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által javasolt tagjait, továbbá az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az egészségbiztosító képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(3) A TÁTB feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről külön jogszabály rendelkezik.
(4) A társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott ár megállapítására irányuló tárgyalásokat (ártárgyalásokat) az OEP bonyolítja le. Az ártárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevő, illetve szakértőként közreműködő személyekkel szemben a beszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
10/B. §
(1) A 7/A. § (1) bekezdése szerinti, a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár megállapítására irányuló tárgyalásokat (ártárgyalásokat) minden év április 30. napjáig az OEP bonyolítja le.
(1) A termék forgalomba hozója gyógyászati segédeszköz támogatásba történő befogadását és a támogatás megszüntetését az OEP-nél javasolhatja.
(2) A tárgyalási feltételeket az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(2) A közfinanszírozás alapjául elfogadott ár, valamint a kölcsönzési díj kialakítására irányuló tárgyalásokat (a továbbiakban: tárgyalás) az OEP termékcsoportonként, legalább kétévente egyszer bonyolítja le.
(3) Az ártárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevő, illetve szakértőként közreműködő személyekkel szemben a beszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A tárgyalási feltételeket az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(4) Az OEP az ártárgyalások során a közfinanszírozás alapjául elfogadott árakat a TÁTB véleményével együtt terjeszti az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a pénzügyminiszter elé.
(4) A tárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevő, illetve szakértőként közreműködő személyekkel szemben a közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A (3) bekezdés szerint megállapított árak és támogatások, legkésőbb a tárgyév július 1. napjával kerülnek kihirdetésre.
(5) A (3) bekezdés szerint megállapított árak és támogatások, legkésőbb a tárgyév november 30. napjával kerülnek kihirdetésre.
(5) Gyógyászati segédeszköz támogatásba történő befogadásának feltétele, hogy annak forgalomba hozója
a) a (2) bekezdés szerinti ártárgyalásokon részt vegyen,
b) az alkalmazott számítások egyidejű bemutatásával nyilatkozik arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a terméket támogatással lehet értékesíteni,
c) egyedi méretvétel alapján készült gyógyászati segédeszköz esetében nyilatkozik továbbá arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása az egyidejűleg bemutatott műszaki-gazdasági adatokon nyugvó, előre rögzített paramétereket tartalmaz.
(6) Az OEP a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező javasolt árakat, illetve kölcsönzési díjakat a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyi miniszter elé terjeszti.
(7) A (2) bekezdés szerint kialakított árak, kölcsönzési díjak és támogatási mértékek legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második negyedév végéig kihirdetésre kerülnek.
(8) A gyógyászati segédeszköz forgalmazásának megszüntetése előtt legalább fél évvel a forgalmazónak tájékoztatnia kell az OEP-et a támogatott termék forgalomból történő kivonásáról.
(9) A gyógyászati segédeszközök támogatásának megszüntetése - az OEP javaslata alapján - a támogatás megszüntetése iránti kérelem benyújtását követő második negyedév végéig kerül kihirdetésre.
10/C. §
(1) Az OEP bármely közfinanszírozásban részesülő készítmény esetében jogosult a termék forgalomba hozatali engedélyének birtokosával forgalmazási szerződést kötni, a nevezett termék meghatározott időszakra vonatkozó, meghatározott támogatására (a továbbiakban: támogatásvolumen-szerződés).
(1) Az OEP bármely közfinanszírozásban részesülő készítmény esetében jogosult a termék forgalomba hozatali engedélyének birtokosával forgalmazási szerződést kötni, a nevezett termék meghatározott időszakra vonatkozó, meghatározott támogatására (a továbbiakban: támogatásvolumen-szerződés). A támogatásvolumen-szerződésben az OEP a gyógyszergyártó, forgalmazó számára feltételhez kötött - az Egészségbiztosítási Alap javára történő - befizetési kötelezettséget ír elő. A szerződés rögzíti a befizetés alapját és mértékét.
(1) Az OEP bármely közfinanszírozásban részesülő készítmény, termék esetében jogosult a termék forgalomba hozatali engedélyének birtokosával, illetve gyártójával/forgalmazójával forgalmazási szerződést kötni, a nevezett termék meghatározott időszakra vonatkozó, meghatározott támogatására (a továbbiakban: támogatásvolumen-szerződés). A támogatásvolumen-szerződésben az OEP a gyógyszergyártó, forgalmazó számára feltételhez kötött - az Egészségbiztosítási Alap javára történő - befizetési kötelezettséget ír elő. A szerződés rögzíti a befizetés alapját és mértékét.
(1) Az OEP az Ebtv. 30/A. §-a alapján megkötött szerződésben (a továbbiakban: támogatásvolumen-szerződés) a forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a forgalomba hozó, valamint a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató számára az Egészségbiztosítási Alap javára történő - feltételhez kötött - fizetési kötelezettséget írhat elő. A szerződés rögzíti a befizetés alapját és mértékét.
(1) Az OEP az Ebtv. 30/A. §-a alapján megkötött szerződésben a forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a forgalomba hozó, valamint a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató számára az Egészségbiztosítási Alap javára történő - feltételhez kötött - fizetési kötelezettséget írhat elő. A szerződés rögzíti a befizetés alapját és mértékét.
(1) Az OEP a honlapján folyamatosan közzéteszi a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások tárgyában megkötött, és hatályos támogatásvolumen-szerződések következő tartalmi elemeit:
a) a szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgyát képező termékek neve,
b) a szerződés időbeli hatálya,
c) gyógyszer esetén a szerződés által érintett indikációs pont (Eü. pont) száma,
d) a szerződésben megjelölt befizetés megállapításának a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 26. § (5) bekezdése szerinti módja,
e) a Gyftv. 26. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a szerződés teljes szövege.
(2) Az (1) bekezdés szerint szerződéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének megismerését követően - az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
(2) Az (1) bekezdés szerint szerződéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének megismerését követően - az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(2) Támogatásvolumen-szerződés esetén az adott csoportra érvényes általános támogatási mértéktől eltérő támogatás is megállapítható.
(2) Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződésben az adott csoportra érvényes általános támogatási mértéktől eltérő támogatás is megállapítható.
(2) Az OEP a hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. § b) pontja szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek tárgyában megkötött, az Ebtv. és a Gyftv. szerinti támogatásvolumen-szerződések következő tartalmi elemeit:
a) a szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgyát képező termékek neve,
b) a szerződés időbeli hatálya,
c) a szerződés által érintett eü. indikációs pont száma,
c) a szerződés által érintett egészségügyi indikációs pont száma,
valamint
d) a szerződésben megjelölt gyártói befizetés megállapításának módja - azaz határérték vagy dobozonkénti befizetés - a határérték vagy a dobozonkénti befizetés forintösszegének, illetve százalékos mértékének megnevezése nélkül.
A közzétételi kötelezettség a szerződés időbeli hatályának kezdő napjától a hatály lejártát követő második hónap utolsó napjáig áll fenn.
(2) A közzétételi kötelezettség a szerződés időbeli hatályának lejártát követő második hónap utolsó napjáig áll fenn.
(3) Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP főigazgatója - a TÁTB vagy a Technológiai Értékelő Bizottság véleményének megismerését követően - az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(3) Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP főigazgatója - a TÁTB vagy a Technológiai Értékelő Bizottság véleményének megismerését követően - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(3) A Gyftv. 26. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában - a terápiaeredményességi mutatók számításához, illetve teljesülésük nyomon követéséhez az OEP adattárházában szereplő finanszírozási adatokat kell alapul venni.
(3) A Gyftv. 26. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában - a terápiaeredményességi és beteg-együttműködési mutatók számításához, illetve teljesülésük nyomon követéséhez az OEP adattárházában és a Betegségregiszterben szereplő finanszírozási adatokat kell alapul venni.
10/D. §   Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár a közbeszerzési eljárás során kerül meghatározásra. A közbeszerzési eljárások tárgyát - a hatóanyagot és a gyógyászati segédeszközt - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben állapítja meg.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
10/D. §   Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár a közbeszerzési eljárás során kerül meghatározásra. A közbeszerzési eljárások tárgyát - a hatóanyagot és a gyógyászati segédeszközt - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben állapítja meg.
10/D. §   A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár a közbeszerzési eljárás során kerül meghatározásra.
10/D. §   A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök esetében a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár a közbeszerzési eljárás során kerül meghatározásra.
10/E. §
(1) A Magyar Állam és a gyógyszergyártók, forgalmazók (a továbbiakban: gyártók) között létrejött szerződésben (a továbbiakban: szerződés) meghatározott gyártói befizetési kötelezettség teljesítése - a szerződésben megállapított összegben, az ott részletezett szabályok, feltételek szerint - az E. Alap Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01743991 számú OEP ellátási számla javára való átutalással történik.
(2) Az OEP és a gyártó közötti, 2004. évre érvényes támogatás-volumen szerződés alapján a gyártót terhelő befizetésre vonatkozó adatokat 2005. március 15-ig az OEP megküldi a gyártónak. A támogatás-volumen szerződés alapján az E. Alap javára befizetett összeg 100%-os gyártói kockázatot jelentő sávba eső részének, valamint az (1) bekezdésben jelzett szerződés szerinti összes befizetési kötelezettségnek az összes támogatáshoz viszonyított - együtthatós formában kifejezett - százalékos részaránya szorzatából adódó összeg az OEP ellátási számláról 2005. április 15-ig a gyártó bankszámlájára visszautalásra kerül.
(2) Az OEP és a gyártó közötti, 2004. évre érvényes támogatás-volumen szerződés alapján a gyártót terhelő befizetésre vonatkozó adatokat 2005. március 15-ig az OEP megküldi a gyártónak. A támogatás-volumen szerződés alapján az E. Alap javára befizetett összeg 100%-os gyártói kockázatot jelentő sávba eső részének, valamint az (1) bekezdésben jelzett szerződés szerinti összes befizetési kötelezettségnek az összes támogatáshoz viszonyított - együtthatós formában kifejezett - százalékos részaránya szorzatából adódó összeg az OEP ellátási számláról 2005. április 15-ig a gyártó bankszámlájára visszautalásra kerül.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
(3) Azon gyártók részére, akik az árhoz nyújtott támogatással nem forgalmazható termékeiknek 2004. II. félévi áremelésének elhalasztása miatt 2004-ben az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben részletezettek szerinti, - amennyiben azt általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) terheli, az arra jutó 25%-os áfával növelt összegű - ellentételezésre jogosultak, az ellentételezés alapjának számításához szükséges adatokat, valamint az azok alapján számított gyógyszerenkénti, gyártónkénti összesített ellentételezési összegeket, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az OEP útján bocsátja rendelkezésre.
(4) A gyártó ellentételezési igénye teljesítése érdekében - gyártói ellentételezés jogcímen - számlát nyújt be az OEP-hez. A számlán fel kell tüntetni az ellentételezés összegét, amennyiben azt áfa terheli, nettó összegét, áfatartalmát és bruttó összegét. A számla szerinti összegnek a (3) bekezdés szerinti összegtől való eltérése esetén a helyesbített összegről szóló számlát legkésőbb 2004. november 30-ig kell benyújtani.
(5) Az OEP 2004. december 13-ig megbízást ad a Magyar Államkincstárnak a gyártói ellentételezés (1) bekezdés szerinti számláról a gyártó bankszámlájára történő átutalására. A Magyar Államkincstár 2004. december 15-ig teljesít.
(6) A gyártói ellentételezés gyártónkénti és összesített tényadatait az OEP az Egészségbiztosítási Közlönyben közzéteszi.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
10/E. §   (Az Ebtv. 22. §-ához)
10/E. §   A Magyar Állam és a gyógyszergyártók, forgalmazók között létrejött szerződésben meghatározott gyártói befizetési kötelezettség Egészségbiztosítási Alap javára történő teljesítése, a tényadatokon alapuló végleges elszámolás szerinti rendezés a szerződésben megállapított szabályoknak megfelelően számított összegben, az ott részletezett ütemezésben és feltételek szerint történik.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
10/E. §   A Magyar Állam és a gyógyszergyártók, forgalmazók között létrejött szerződésben meghatározott gyártói befizetési kötelezettség Egészségbiztosítási Alap javára történő teljesítése, a tényadatokon alapuló végleges elszámolás szerinti rendezés a szerződésben megállapított szabályoknak megfelelően számított összegben, az ott részletezett ütemezésben és feltételek szerint történik.
10/E. §   Az állam és a gyógyszergyártók, forgalmazók között létrejött szerződésben meghatározott gyártói befizetési kötelezettség Egészségbiztosítási Alap javára történő teljesítése, a tényadatokon alapuló végleges elszámolás szerinti rendezés a szerződésben megállapított szabályoknak megfelelően számított összegben, az ott részletezett ütemezésben és feltételek szerint történik.
10/F. §
(1) A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások körét, valamint az árukhoz nyújtott támogatás mértékét az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(1) A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások körét, valamint az árukhoz nyújtott támogatás mértékét az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(2) A támogatás százalékos mértékben állapítható meg. A százalékos mértékű támogatás alapja az OEP által a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint elfogadott ár (a továbbiakban: közfinanszírozás alapját képező ár).
(2) A támogatás kezelés-fajtánként százalékos mértékben, illetve fix összegben állapítható meg. A százalékos mértékű, illetve fix összegű támogatás alapja az OEP által a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint elfogadott ár (a továbbiakban: a közfinanszírozás alapját képező ár).
(2) A támogatás kezelés-fajtánként százalékos mértékben, illetve fix összegben állapítható meg. A százalékos mértékű, illetve fix összegű támogatás alapja a NEAK által a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint elfogadott ár (a továbbiakban: a közfinanszírozás alapját képező ár).
(3) A közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat a NEAK - a (3a) bekezdésben megállapított eseteken túl - szükség szerinti gyakorisággal bonyolítja le. Az ártárgyalási felhívást a NEAK főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt a NEAK honlapján közzéteszi.
(3a) Amennyiben a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások köre kiegészül egy új ellátással, illetve a társadalombiztosítási támogatással már igénybe vehető gyógyászati ellátással kapcsolatos jogszabályi változás azt szükségesség teszi, a NEAK az új ellátás, illetve a módosulással érintett eljárás tekintetében a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat az új ellátásnak a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben történő szabályozása kihirdetését, illetve a társadalombiztosítási támogatással már igénybe vehető gyógyászati ellátással kapcsolatos jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül bonyolítja le. A közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló eljárás során a (3) bekezdés második mondatát, valamint a (4a)-(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a javasolt árat a tárgyalás lezárását követő 15 napon belül kell az egészségügyért felelős miniszter elé terjeszteni, és a kialakított ár és támogatási mérték a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második hónap végéig kerül kihirdetésre.
(3) Az OEP a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat szükség szerint, de legalább kétévente egyszer bonyolítja le. A tárgyalási feltételeket az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.
(3) Az OEP a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat szükség szerint, de legalább kétévente egyszer bonyolítja le. A tárgyalási feltételeket az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(3) A közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat az OEP - a (3a) bekezdésben megállapított eseteken túl - szükség szerinti gyakorisággal bonyolítja le. Az ártárgyalási felhívást az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(3) A közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat az OEP - a (3a) bekezdésben megállapított eseteken túl - szükség szerinti gyakorisággal bonyolítja le. Az ártárgyalási felhívást az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt az OEP honlapján közzéteszi.
(3a) Amennyiben a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások köre kiegészül egy új ellátással, illetve a társadalombiztosítási támogatással már igénybe vehető gyógyászati ellátással kapcsolatos jogszabályi változás azt szükségesség teszi, az OEP az új ellátás, illetve a módosulással érintett eljárás tekintetében a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat az új ellátásnak a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben történő szabályozása kihirdetését, illetve a társadalombiztosítási támogatással már igénybe vehető gyógyászati ellátással kapcsolatos jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül bonyolítja le. A közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló eljárás során a (3) bekezdés második mondatát, valamint a (4a)-(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a javasolt árat a tárgyalás lezárását követő 15 napon belül kell az egészségügyért felelős miniszter elé terjeszteni, és a kialakított ár és támogatási mérték a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második hónap végéig kerül kihirdetésre.
(4) A (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató az alkalmazott számítások egyidejű bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást támogatással nyújtja.
(4) Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások esetében a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató az alkalmazott számítások egyidejű bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást támogatással nyújtja.
(4a) Azon gyógyászati ellátások esetében, amelyek tekintetében az árhoz nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdés szerinti rendeletben még nem került megállapításra, a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a szolgáltató rendelkezzen az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel, valamint megfeleljen az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek, és az alkalmazott számítások egyidejű bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást támogatással nyújtja.
(5) A tárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevő, illetve szakértőként közreműködő személyekkel szemben a közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A tárgyalásokon döntési joggal kizárólag az OEP kormánytisztviselői, tanácskozási joggal az OEP főigazgatója által felkért szakértők vehetnek részt. Az ártárgyaláson közreműködő személyekkel szemben a közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A tárgyalásokon döntési joggal kizárólag a NEAK kormánytisztviselői, tanácskozási joggal a NEAK főigazgatója által felkért szakértők vehetnek részt. Az ártárgyaláson közreműködő személyekkel szemben a közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A NEAK a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező árakat és a támogatási mértékeket a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyért felelős miniszter elé terjeszti.
(6) Az OEP a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező javasolt árakat a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyi miniszter elé terjeszti.
(6) Az OEP a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező javasolt árakat a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyért felelős miniszter elé terjeszti.
(6) Az OEP a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező árakat és a támogatási mértékeket a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyért felelős miniszter elé terjeszti.
(7) A kialakított árak és támogatási mértékek legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második negyedév végéig - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - legalább kétévente kihirdetésre kerülnek.
(Az Ebtv. 22. §-ához)
(7) A kialakított árak és támogatási mértékek legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második negyedév végéig - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - legalább kétévente kihirdetésre kerülnek.
(7) A kialakított árak és támogatási mértékek legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második negyedév végéig - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - kihirdetésre kerülnek.
10/G. §
(1) A külön jogszabály szerint 100%-nál alacsonyabb mértékben támogatott:
a) egyedi méretvétel alapján készült gyógyászati segédeszközök, vagy
b) adaptív és sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök közül - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a támogatási csoportján belül a forgalmazott leghosszabb kihordási idejű és a közfinanszírozás alapjául elfogadott legalacsonyabb árú gyógyászati segédeszközök kerülhetnek be a közgyógyellátás terhére felírható eszközök körébe. Közgyógyellátási jogcímén a 100%-nál alacsonyabb mértékben támogatott gyógyászati segédeszköz javíttatható.
(2) Ha a támogatási csoporton belül a gyógyászati segédeszközök méretük vagy kivitelük alapján egymással nem megfeleltethetők, akkor az (1) bekezdéstől eltérően a nem megfeleltethető gyógyászati segédeszközök közül közgyógyellátás jogcímén más eszközök is bekerülhetnek a közgyógyellátás terhére felírható eszközök körébe.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyógyászati segédeszköz használatához elengedhetetlenül szükséges tartozékoknak támogatási csoportjukon belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árral kell rendelkeznie.
(7) Közgyógyellátás jogcímén felírható gyógyászati segédeszközök köre legalább évente felülvizsgálatra kerül.
10/H. §
(1) A 10/G. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti, a közgyógyellátás jogcímen felírható eszközök közfinanszírozás alapjául elfogadott árának kialakítására irányuló eljárást az OEP bonyolítja le.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó feltételeket az OEP főigazgatója az OEP hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi. A feltételeket tartalmazó felhívásában az OEP támogatási csoportonként az éves forgalmi adatokat közzéteszi.
(3) Az (1) bekezdés szerint meghatározott gyógyászati segédeszköz közgyógyellátás jogcímen történő támogatásának feltétele, hogy
a) az eszköz forgalomba hozója
aa) az (1) bekezdés szerinti eljárásokban részt vegyen,
ab) nem tesz olyan tartalmú írásos nyilatkozatot, hogy a folyamatos és országos ellátást nem vállalja;
b) az eszköz a külön jogszabály szerint a támogatásba már befogadott eszköz legyen.
(4) Az OEP az (1) bekezdésben szabályozott eljárására vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében az internetes honlapján elektronikus úton közzéteszi a (3) bekezdés szerint benyújtott, formai szempontból megfelelő ajánlatot a kérelem beérkezését követő három munkanapon belül.
(5) Az OEP az (1) bekezdés szerinti eljárások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező javasolt árakat az egészségügyi miniszter elé terjeszti.
(Az Ebtv. 22. §-ához)

Utazási költségtérítés

(Az Ebtv. 22. §-ához)

11. §
(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett - viteldíj árával.
(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.
(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához, nem jár utazási költségtérítés. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén is jár az utazási támogatás.
(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához, nem jár utazási költségtérítés. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén jár az utazási támogatás.
(2) A közforgalmú közlekedési eszközök igénybevétele során a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén jár az utazási támogatás.
(2) Az utazási támogatás igénybe vehető a (4) bekezdés szerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő utazás esetén az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési utalvánnyal. Az utazási költségtérítési utalvány az OEP által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.
(2) Az utazási támogatás igénybe vehető a (4) bekezdés szerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő utazás esetén az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési utalvánnyal. Az utazási költségtérítési utalvány az ONYF által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.
(2) Az utazási támogatás igénybe vehető a (4) bekezdés szerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő utazás esetén az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési utalvánnyal. Az utazási költségtérítési utalvány az Központ által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.
(3) Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult
a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,
d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,
e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,
f) az OOSZI illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,
f) a Szakértői Intézet illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálatot követő hazautazás érdekében,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,
h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg - az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kijelölt személy.
(3) Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének az utazási utalványon történő igazolására kötelezett
a) a 2. § (2)-(3) bekezdése, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
c) a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelés igénybevétele során a gyógyszer kiadására jogosult egészségügyi szolgáltató,
c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,
d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,
e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,
f) a Szakértői Intézet illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetve a vizsgálatot követően,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,
g) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,
h) az Ebtv. 22. § (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételekor - a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató.
(4) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az arra jogosult orvos az utazás szükségességét igazolja. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású "Utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb 4 megjelenés igazolható. Az "Utazási utalvány"-t a beutalással egyidőben kell kiállítani. Utólagos kiállítására nincs lehetőség.
(4) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a (3) bekezdésben megjelölt orvos az utazás szükségességét igazolja. Ha az orvos javaslata alapján a biztosítottnak kísérőre van szüksége, akkor azt a biztosított részére kiállított utalványon kell jelölni. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású „Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb négy megjelenés igazolható. Utólagos kiállítás esetén a kérelmet el kell utasítani.
(4) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a (3) bekezdésben megjelölt orvos az utazás szükségességét igazolja. Ha az orvos javaslata alapján a biztosítottnak kísérőre van szüksége, akkor azt a biztosított részére kiállított utalványon kell jelölni. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású „Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb hat megjelenés igazolható. Utólagos kiállítás esetén a kérelmet el kell utasítani.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti - utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének az (1) bekezdéssel megállapított ára - ideértve a kísérő jegyének árát is - illeti meg. Az utazási költség megtérítésére a (9) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti - utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének az (1) bekezdéssel megállapított ára - ideértve a kísérő jegyének árát is - illeti meg. Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 10,5 forint illeti meg. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni. Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni. Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni. Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (4) bekezdése szerinti Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.
(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §-ának c) pontja szerinti tevékenységet végző Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.
(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetője jogosult. Az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt. Az utazási költséghez nyújtott támogatás legkorábban attól a naptól állapítható meg, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt.
(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetője jogosult. Az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt. Az utazási költséghez nyújtott támogatás legkorábban attól a naptól állapítható meg, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt, azzal, hogy abban az esetben vehető igénybe az utazási utalványon feltüntetett időponttól az utazási költségekhez nyújtott támogatás, ha az utazási költségtérítés iránti kérelem benyújtására az utazási utalvány kiállításától számított 6 hónapon belül sor kerül.
(6a) A (6) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.
(7) Az Ebtv. 22. §-ának alkalmazásában a fogyatékos gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény a fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és gondozását nyújtó intézménnyel azonos elbírálás alá esik.
(7a) Az Ebtv. 22. § (1) bekezdésének alkalmazásakor biztosított alatt azt az anyát is érteni kell, aki a koraszülött intézményben elhelyezett gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi szolgáltatónál.
(7b) Az Ebtv. 22. §-ának alkalmazásakor a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülő biztosított a kezelés igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségek tekintetében a járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottal azonos elbírálás alá esik.
(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult.
Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult - és beutalásra jogosult orvos javaslat alapján - kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt ki kell állítani.
(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult, ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet. Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult és - beutalásra jogosult orvos javaslata alapján - kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt a kísérő számára ki kell állítani.
(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult, ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet. Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult és - beutalásra jogosult orvos javaslata alapján - kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt a beutalt részére kell kiállítani.
(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.
(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.
(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti a NEAK által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.
(10) Az egészségbiztosító a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, az igénylő részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10) Az egészségbiztosító a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10) A kormányhivatal a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10) A járási hivatal a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10) A kormányhivatal a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(10a) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésének (10) bekezdés szerinti igénylése során az utazási utalványhoz nem kell csatolni a menetjegyet.
(11) A kísérő az (1)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) - a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével - megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos, kijelölt személy a megjelenését igazolja. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.
(11) Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (1)-(4) és a (6)-(10) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a kijelölt személy megjelenését igazolja. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.
(11) Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (1)-(4), (6)-(10) és (14)-(20) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a kijelölt személy megjelenését igazolja: Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.
(11) Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (1)-(4), a (6)-(10a) és a (14)-(20) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén a kísérő nem jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a MEP felé a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát, melyet a részére kiállított utazási utalványon fel kell tüntetni. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a MEP felé a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a REP felé a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a kormányhivatalnak a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a járási hivatalnak a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a kormányhivatalnak a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
(13) Ha az utazási költségtérítés igénylése során a (4) bekezdés szerinti nyomtatvány több utazás igazolását tartalmazza, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló időtartam az e nyomtatványon igazolt valamennyi utazás tekintetében az utolsó igazolt utazás időpontjától számított hat hónap.
(13) Ha az utazási költségtérítés iránti eljárásban a (4) bekezdés szerinti nyomtatvány több utazás igazolását tartalmazza, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló időtartam az e nyomtatványon igazolt valamennyi utazás tekintetében az utolsó igazolt utazás időpontjától számított hat hónap.
(14) Utazási költségtérítési utalvány igénybevételére a (15) bekezdésben foglaltak szerint jogosult személy és kísérője az egészségbiztosítóval szerződést kötött közlekedési társaságok vonalain az utazási költségtérítési utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat.
(15) A utazási költségtérítési utalvány igénybevételére jogosult az a biztosított, aki
a) közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
c) szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) az Ebtv. 22. §-a (1) bekezdése ba) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található.
(16) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.
(17) Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos, vagy házi gyermekorvos tájékoztatja.
(17) Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos vagy a házi gyermekorvos tájékoztatja. Ha az utazási költségtérítési utalvány kiállításának jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, utazási utalvány nem állítható ki.
(18) A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni.
(19) Amennyiben a biztosított a (18) bekezdésben előírt kötelezettségének az ott meghatározott időpontban nem tesz eleget, úgy a (18) bekezdésben meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos nem állíthat ki részére.
(20) A háziorvos, házi gyermekorvos a kiállított utazási utalványokról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben szabályozott, a „Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentése” „továbbküldés eszköze” soron jelentést tesz. Az utazási költségtérítési utalványon a megjelenést az egészségügyi szolgáltató leigazolja.
(21) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására, felhasználására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására az (1)-(3) és (6)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (14)-(20) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(22) Az utazási utalványok elszámolása a közlekedési társaságok és az egészségbiztosító között létrejött szerződés alapján történik.

Utazási költségtérítési támogatás
(Az ebtv. 22. §-ához)

11. §
(1) Az utazási költségtérítési támogatás összege közforgalmú személyszállítási eszközzel történő utazás esetén a (2) bekezdésben, gépkocsival történő utazás esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint kerül megállapításra. A lakóhely vagy tartózkodási hely, illetve a szállás és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti távolságként a két település közötti legrövidebb, kizárólag közúti útszakaszt tartalmazó, a Kincstár által alkalmazott - és a Kincstár honlapján közzétett - település távolság mátrix alapján meghatározott útvonalat kell figyelembe venni.
(2) Közforgalmú személyszállítási eszközzel történő utazás esetén az utazási költségtérítési támogatás összege a 2. mellékletben foglaltak szerint kerül megállapításra, azzal, hogy annak összegét csökkenteni kell a biztosítottat és kísérőjét megillető, jogszabály szerinti közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény mértékével. Az utazás során igénybe vett utazási kedvezményről a kérelem benyújtása során nyilatkozni kell, a biztosítottat megillető kedvezményeket az egészségbiztosítási szerv a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján ellenőrzi. Ha a nyilvántartásban szereplő adatok és a biztosított nyilatkozata egymásnak ellentmond, az egészségbiztosítási szerv azt a magasabb kedvezménymértéket veszi figyelembe, amelyre a biztosított jogszabály rendelkezései szerint jogosult lenne. Nem jár utazási költségtérítési támogatás annak, aki jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult. Ha az utazás közforgalmú személyszállítási eszközzel történik, az ebtv. 22. § (6) bekezdése szerinti esetben az utazási költségtérítési támogatás a biztosítottat és a kísérőt külön-külön illeti meg.
(3) Azt a biztosítottat, aki a (7) bekezdés szerint kijelölt személy véleménye alapján betegsége, egészségi állapota miatt közforgalmú személyszállítási eszközön utazni nem képes, utazási költségtérítési támogatásként kilométerenként 21 forint illeti meg. Ha az utazás nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történik, az ebtv. 22. § (6) bekezdése szerinti esetben az utazási költségtérítési támogatás együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét.
(3) Azt a biztosítottat, aki a (7) bekezdés szerint kijelölt személy véleménye alapján betegsége, egészségi állapota miatt közforgalmú személyszállítási eszközön utazni nem képes, utazási költségtérítési támogatásként kilométerenként 21 forint illeti meg. Ha az utazás nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történik, az Ebtv. 22. § (6) bekezdése szerinti esetben az utazási költségtérítési támogatás együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét. Több biztosított nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő együttes utazása esetén csak az egyik - választásuk szerinti - biztosított jogosult utazási költségtérítési támogatásra.
(4) A kísérőt a kísért biztosított nélküli hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása tekintetében utazási költségtérítési támogatás illeti meg, ha a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére vagy tartózkodási helyére, illetve szállására távozni. A kísérő biztosított nélküli utazásának szükségességéről a biztosítottnak nyilatkozatot kell tennie. Nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén támogatás nem állapítható meg. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda és 1 vissza) számolható el. A kísérő részére nem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra - a kísért biztosított nélküli utazására tekintettel - utazási költségtérítési támogatás, ha az egészségügyi szolgáltató telephelye és a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja. Ha a kísérő a kísért biztosított nélkül utazik, közforgalmú személyszállítási eszköz igénybevétele esetén a 2. melléklet szerinti támogatás utazási kedvezménnyel csökkentett mértékű összegére, ha pedig a biztosított közforgalmú személyszállítási eszközön utazni nem képes, kilométerenként 18 forintra jogosult.
(5) Az utazási költségtérítési támogatás igénybevétele érdekében a (7) bekezdés szerint kijelölt személy - a biztosított kérésére - a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a szolgáltatótól történő elbocsátáskor a NeAK által üzemeltetett informatikai rendszerben köteles rögzíteni
a) a biztosított megjelenésének, illetve a szolgáltatónál történő felvételének és az onnan való elbocsátásának a dátumát,
b) az ellátás típusát,
c) az arra vonatkozó véleményét, hogy a biztosított betegsége, egészségi állapota alapján közforgalmú személyszállítási eszközön utazni képes-e,
d) 16 éven felüli biztosított esetében, hogy egészségi állapota miatt kísérőre szüksége van-e,
e) az arra vonatkozó információt, hogy a biztosított az ellátást a területi ellátására kötelezett szolgáltatónál vette-e igénybe.
e) az arra vonatkozó információt, hogy a biztosított az ellátást a lakóhelye szerinti területi ellátásra kötelezett szolgáltatónál vette-e igénybe.
(6) Az utazási költségtérítési támogatás (5) bekezdés szerinti igénylésének a NeAK által üzemeltetett informatikai rendszerben történő rögzítése megtörténtéről az egészségügyi szolgáltató az ambuláns lapon, zárójelentésen vagy a szolgáltatás igénybevétele során keletkező egyéb dokumentumon tájékoztató szöveget köteles elhelyezni.
(7) Az utazási költségtérítési támogatás igénylésének a NeAK által üzemeltetett informatikai rendszerben történő rögzítésére az ebtv. 22. §-a szerinti ellátást nyújtó szolgáltató által kijelölt személy jogosult.
(8) Az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet a Központ által erre a célra rendszeresített - a Kincstár honlapján és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen közzétett - nyomtatványon vagy a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen közzétett elektronikus űrlapon az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő biztosított, illetve törvényes képviselője vagy az általuk meghatalmazott személy nyújthatja be, akkor is, ha a biztosított közforgalmú személyszállítási eszközön díjmentes utazásra jogosult, és kísérőre van szüksége.
(9) Ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor - a biztosított erre vonatkozó kérése hiányában - nem került sor a NeAK által üzemeltetett informatikai rendszerben az utazási költségtérítési támogatás igénylésének rögzítésére, a biztosított utazási költségtérítési támogatásra nem jogosult. Az utazási költségtérítési támogatás igénylése a NeAK által üzemeltetett informatikai rendszerben 8 napra visszamenőlegesen rögzíthető, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor erre üzemzavar vagy üzemszünet miatt nem kerülhetett sor.
(10) Az utazási költségtérítési támogatás iránti igény az egészségügyi szolgáltatónál történt megjelenés, illetve az onnan való elbocsátás napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
(11) Az ebtv. 22. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb egy kísérő jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségtérítési támogatásra. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költségtérítési támogatásra jogosult a kísérő.
(12) Az ebtv. 22. § (1) bekezdésének alkalmazásakor biztosított alatt azt az anyát is érteni kell, aki a koraszülött intézményben elhelyezett gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi szolgáltatónál.
(13) Az ebtv. 22. §-a alkalmazásakor a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülő biztosított az utazási költségtérítési támogatás tekintetében a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt biztosítottal azonos elbírálás alá esik.
(14) A korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény - ideértve a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézményt is - általi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos utazási költségtérítési támogatás iránti kérelem elbírálása során a (15)-(18) bekezdés szerint kell eljárni, azzal, hogy alkalmazni kell az (1)-(4) és (11) bekezdést a következő eltérésekkel:
a) egészségügyi szolgáltató alatt a korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést, továbbá a nem önkéntes pedagógiai szakszolgálati
feladatellátást nyújtó intézményt kell érteni;
b) egészségügyi szolgáltató által kijelölt személy alatt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetőjét kell érteni.
(15) A (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési támogatás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás keretein belül tanulmányokat folytató tanulónak jár, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a tanítási év rendjének figyelembevételével. Az utazási költségtérítési támogatás igényléséhez utazási utalvány kiállítása szükséges, amelyre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetője jogosult. Az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt. A támogatás iránti igény az intézményben történt megjelenés napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető, azzal, hogy abban az esetben, ha a kérelem benyújtására az utazási utalvány kiállításától számított 6. hónap utolsó napjáig kerül sor, akkor az utazási költségtérítési támogatás az utazási utalványon feltüntetett, a szolgáltatás igénybevételének indokolt kezdő időpontjaként meghatározott naptól állapítható meg.
(15) A (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési támogatás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás keretein belül tanulmányokat folytató tanulónak a tanulói jogviszony fennállása alatt, a tanítási év rendjének figyelembevételével, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti korai fejlesztésben és gondozásban, fejlesztő felkészítésben, valamint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban egyéb intézményben részesülő gyermeknek jár, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a tanítási év rendjének figyelembevételével. Az utazási költségtérítési támogatás igényléséhez utazási utalvány kiállítása szükséges, amelyre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet végző szakértői bizottság vezetője jogosult. Az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól az utazási utalványon megnevezett intézmény által nyújtott szolgáltatás igénybevétele indokolt. A támogatás iránti igény az intézményben történt megjelenés napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető, azzal, hogy abban az esetben, ha a kérelem benyújtására az utazási utalvány kiállításától számított 6. hónap utolsó napjáig kerül sor, akkor az utazási költségtérítési támogatás az utazási utalványon feltüntetett, a szolgáltatás igénybevételének indokolt kezdő időpontjaként meghatározott naptól állapítható meg.
(16) A (14) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a (15) bekezdés szerinti utazási utalvány betétlapján - igazolja.
(17) A (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési támogatás a Központ által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon vagy a (15) és (16) bekezdés szerinti nyomtatványok papíralapú benyújtásával kérelmezhető. Az elektronikusan benyújtott kérelemhez mellékelni kell a (15) és (16) bekezdés szerinti
nyomtatványokat.
(18) Jogszabály szerinti támogató szolgáltatás igénybevételével történő utazás esetén a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési támogatás összege megegyezik a támogató szolgálat részére megfizetett díj összegével, azonban nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerint számított összeget. A támogató szolgálat részére történő díjfizetést az erről szóló számlának a (17) bekezdés szerinti kérelemhez történő csatolásával kell igazolni.
(19) Az ebtv. 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítési támogatás, ha a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja. ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítési támogatás iránti igény mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottakra tekintettel összesített követeléseket - a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti a Központ által erre rendszeresített formanyomtatványon az e. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi biztosított után a 2. mellékletben foglaltak szerint - a helyi önkormányzat székhelye és a szűrővizsgálat helye közötti távolság alapján - számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítési támogatásként. A kérelmet a helyi önkormányzat kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és az igény a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából szervezett csoportos utazás napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
(20) Az utazási költségtérítési támogatás igénybe vehető utazási költségtérítési utalvánnyal is, amelynek alkalmazása során a (21)-(26) bekezdés szerint kell eljárni. Utazási költségtérítési utalvány igénybevételére a (21) bekezdésben foglaltak szerint jogosult személy és kísérője az egészségbiztosítóval szerződést kötött közlekedési társaságok vonalain az utazási költségtérítési utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat.
(21) Az utazási költségtérítési utalvány igénybevételére jogosult az a biztosított, aki
a) közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
c) szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől az ebtv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található,
kivéve, ha a biztosított díjmentes utazásra jogosult.
(22) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.
(23) Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos vagy a házi gyermekorvos tájékoztatja. Ha utazási költségtérítési utalvány kiállítására került sor, a biztosított az (1) bekezdés szerinti utazási költségtérítési támogatásra nem jogosult.
(24) Az utazási költségtérítési utalvány a Központ által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll. A biztosított az ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni.
(25) Ha a biztosított a (24) bekezdésben előírt kötelezettségének az ott meghatározott időpontban nem tesz eleget, úgy a (24) bekezdésben meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos nem állíthat ki részére.
(26) A háziorvos, házi gyermekorvos a kiállított utazási költségtérítési utalványokról az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben szabályozott, a „Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentésében” a „továbbküldés eszköze” soron jelentést tesz. Az utazási költségtérítési utalványon a megjelenést az egészségügyi szolgáltató igazolja.
(27) Az utazási költségtérítési utalványok elszámolása a közlekedési társaságok és az egészségbiztosító között létrejött szerződés alapján történik.
11. §
(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő és a (2) bekezdésben felsorolt szervek által üzemeltetett közlekedési eszköz igénybevételére megszabott viteldíj teljes árával.
(2) A biztosított és kísérője a MÁV, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV, valamint a VOLÁN és a koncessziós autóbusz-közlekedési társaságok járatain hitelezett utazási utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat. A hitelezett utazási utalvány e célra rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány, amely egyszeri utazásra jogosít. A MÁV és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúton a hitelezett utalvány másodosztályon történő utazásra jogosít.
(3) A hitelezett utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult
a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,
d) a gyógyászati ellátás keretében járó gyógyfürdőellátás igénybevétele esetén, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendeléskor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, a szolgáltatás igénybevételét követően pedig a gyógyfürdő által kijelölt személy,
d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,
e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,
f) az OOSZI illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálatot követő hazautazás érdekében,
h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg - az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató által kijelölt személy.
h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg - az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kijelölt személy.
(4) Azt a biztosítottat, aki a betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének ára - ideértve a kísérő jegyének árát is - illeti meg. A menetjegy árának térítésére való jogosultságot a (3) és (5) bekezdésekben említett orvos, valamint személy az e célra rendszeresített utazási utalványon igazolja.
(5) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (4) bekezdése szerinti Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja.
(6) A fogyatékos gyermek és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló jogszabályban biztosított kedvezményt meghaladó része téríthető meg utazási költség címén, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével történt.
(7) Az utazási utalványok elszámolása a (2) bekezdésben említett szervek és a MEP között megkötött szerződés alapján történik.
(8) Nem állítható ki hitelezett utazási utalvány a jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult személy részére. Ha a beutalt jogosult díjmentes utazásra, az utalványt csak a kísérő részére kell kiállítani, feltüntetve, hogy a beutalt díjmentes utazásra jogosult.
(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.

Az egészségügyi intézményen belüli orvosválasztás

11/A. §   A kísérő a 11. §-ban foglaltak szerint jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) - a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével - megtérítésére.
11/A. §
(1) Az Ebtv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján történő orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba foglalták (orvosválasztási nyilatkozat) és annak három példányát a biztosított, valamint a választott orvos kézjegyével ellátta.
(2) Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni a kapcsolattartás módját, a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét és várható összegét, a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni a kapcsolattartás módját, a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, valamint a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.
(3) Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya a biztosított egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró biztosított és a választott orvos kapja.
(4) Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót, melynek tartalmaznia kell az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét is.
(4) Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót.
(5) Amennyiben az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Eftv.) foglaltak alkalmazása következtében az egészségügyi szolgáltatónál a szülészet-nőgyógyászat szakma megszűnik, az Ebtv. 19. § (3) bekezdése és 23. § b) pontja alkalmazásában nem minősül orvosválasztásnak, ha az egészségügyi szolgáltatónál vagy szervezeti egységénél a szülésre előjegyzésbe vett biztosított a szülés vagy azzal kapcsolatos ellátás igénybevétele céljából a szülést követő harmadik hónap végéig egy másik egészségügyi szolgáltató orvosát keresi fel. Ebben az esetben nem kell alkalmazni az Ebtv. 23. § d) és e) pontját sem.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatónál szülésre előjegyzésbe vett biztosított számára - szülészeti ellátás céljából - a biztosított ellátására területileg kötelezett egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a biztosított által választott orvos végezze a szülészeti ellátást. Amennyiben a biztosított által választott orvos nem alkalmazottja a biztosított ellátására kötelezett szolgáltatónak, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvénynek a szabadfoglalkozású jogviszony keretében történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
11/A. §   A kísérő jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) - a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével - megtérítésére.
7/B. §
(1) A Kormány mind egyes termékek, mind termékek meghatározott csoportjára meghatározott (fix) összegű támogatást is megállapíthat.
(1) Az egyes termékekre, a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre meghatározott (fix) összegű támogatás is megállapítható.
(2) Az adott termékcsoportban meghatározott (fix) összegű támogatás alapja a referencia termék [7/C. § (1) bek.] támogatás alapjául elfogadott ára.
(3) A támogatás a 7/C. § (2) bekezdése szerint meghatározott (fix) összegű
a) az egyenértékű gyógyszerek esetében,
a) az azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos beviteli és alkalmazási módú gyógyszerek, illetőleg gyógyszercsoportok esetében,
b) gyógyászati segédeszközöknél, amelyek az orvosszakmai vélemények alapján azonos betegségek vagy betegségcsoportok kezelésére szolgálnak és funkcionálisan azonos feltételeket teljesítenek.
(4) Meghatározott (fix) összegű támogatás állapítható meg
a) az azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszereknél, amelyek a gyógyszerforma és az alkalmazási módjuk alapján csoportba sorolhatók,
b) az egyes, meghatározott betegségek (korképek) kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, továbbá tápszereknél, ha az illetékes szakmai hatóság alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg.
(4) Meghatározott (fix) összegű támogatás állapítható meg az egyes, meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, ha a külön jogszabályban meghatározott szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg.
7/C. §
(1) A referencia termék a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó
a) gyógyszerek esetében az áfa nélküli fogyasztói áron legalacsonyabb terápiás költségű, illetve az egységnyi hatóanyagra vonatkoztatva legalacsonyabb áfa nélküli fogyasztói árú termék, amely törzskönyvi törlés alatt nem áll, az ártárgyalásokat megelőzően legalább hat hónapja forgalomban van, és a támogatási csoporton belül legalább 1%-os piaci részesedése volt az elmúlt hat hónap alatt, vagy a (3) bekezdés szerint meghatározott feltételek teljesülnek rá;
a) gyógyszer, amely
aa) törzskönyvi törlés alatt nem áll;
ab) generikus (szabadalmi oltalommal nem védett) gyógyszer esetében az egyenértékűségét az Országos Gyógyszerészeti Intézet megállapította;
ac) az adott csoportba tartozó gyógyszerek közül áfa nélküli fogyasztói áron legalacsonyabb terápiás költségű, illetve az egységnyi hatóanyagra vonatkoztatva legalacsonyabb áfa nélküli fogyasztói árú;
ad) az ártárgyalásokat megelőző legalább kilenc hónapban már forgalomban volt;
ad) az ártárgyalásokat megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt;
ae) kiszerelési formája:
aea) nem haladja meg az alkalmazási előiratban meghatározott terápiához szükséges mennyiséget vagy ahhoz legközelebb álló csomagolási egységet, vagy
aeb) krónikus alkalmazás esetén legfeljebb 90 napra elegendő;
af) csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában - a napi terápiás adagszám tekintetében - az 5%-ot elérte, feltéve, hogy a gyógyszer ára a fix támogatási csoport - egységnyi hatóanyagra számított - átlagárát nem haladja meg;
af) csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában a napi terápiás adagszám tekintetében a 3%-ot elérte, feltéve, hogy a gyógyszer ára a fix támogatási csoport egységnyi hatóanyagra számított, a közfinanszírozás alapjául elfogadott átlagárát nem haladja meg;
b) gyógyászati segédeszközök esetében a legalacsonyabb áfa nélküli fogyasztói árú termék.
b) gyógyászati segédeszköz, amely
ba) az ártárgyalásokat megelőző, legalább 9 hónapban már forgalomban volt,
ba) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék és forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjában a 3%-ot elérte,
bb) a támogatás csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelőző év utolsó 6 hónapjában az 5%-ot elérte.
bb) még nem támogatott eszközökből álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező árú termék, de az ártárgyalásokat megelőző legalább hat hónapban már forgalomban volt.
(2) A referencia termék gyógyszerek esetében a hatóanyagra, gyógyászati segédeszközök esetében a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül. A támogatási csoport többi termékének támogatása gyógyászati segédeszköz esetében a referencia termékre meghatározott százalékos mérték szerinti támogatási összeg alapján, gyógyszerek esetében a referencia készítmény egységnyi hatóanyagtartalmára megállapított támogatási összeg alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képeznek azon gyógyszerek, amelyek egységnyi hatóanyagra vetített termelői ára, vagy a termelői ár alapján számított terápiás költsége a referencia-készítménynél alacsonyabb. Ez esetben a támogatás mértéke (százalék) megegyezik a referencia-készítmény százalékos mértékével.
(2) A referencia termék gyógyszerek esetében a hatóanyagra, gyógyászati segédeszközök esetében a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül. A támogatási csoport többi termékének támogatása gyógyászati segédeszköz esetében a referencia termékre meghatározott százalékos mérték szerinti támogatási összeg alapján, gyógyszerek esetében a referencia készítmény egységnyi hatóanyagtartalmára megállapított támogatási összeg alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képeznek azon gyógyszerek, amelyek egységnyi hatóanyagra vetített termelői ára, vagy a termelői ár alapján számított terápiás költsége a referenciakészítménynél alacsonyabb, illetve azon gyógyászati segédeszközök, amelyek áfa nélküli, a közfinanszírozás alapját képező ára a referenciaterméknél alacsonyabb. Ez esetben a támogatás mértéke (százaléka) megegyezik a referenciakészítmény, illetve referenciatermék százalékos mértékével.
(3) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök támogatásának megállapítására irányuló tárgyalásokra bejelentett, a tárgyalásokat megelőzően 1%-os piaci részesedést el nem érő gyógyszer referencia-készítménnyé válik a támogatott termékekről szóló rendelet kihirdetését követő három hónap elteltével, ha a referencia-gyógyszer gyártója az OEP-pel kötött szerződésben vállalja, hogy az adott hatóanyagra vonatkozóan - éves forgalmának napi terápiás adagban számolt 5%-át elérő - raktárkészletet biztosít. Az előzőek szerint megszerzett referencia státusz a támogatás alapjául elfogadott ár következő felülvizsgálatáig nem változtatható meg.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés af) alpontjában meghatározott feltételnek a fix csoport egyetlen gyógyszere sem felel meg, a fix összegű támogatás alapja a csoportban - a tárgyévet megelőző év utolsó hat hónapjának adatai alapján - az aa)-ae) feltételeknek megfelelő legalább 1%-os forgalmi részesedést elérő gyógyszerek egységnyi hatóanyagra számított egyszerű számtani átlagára. Az egységnyi hatóanyagra vetített átlagárnál alacsonyabb árú gyógyszer a csoportra jellemző %-os támogatást kap.
(4) Amennyiben a referencia-készítmény, -termék forgalombahozatali engedélyének tulajdonosa a megrendelést - igazoltan - egymást követő három hónapon keresztül nem tudja teljesíteni, a készítmény társadalombiztosítási támogatásban nem részesíthető a következő ártárgyalást követő két évben. Ez a rendelkezés - a megrendelés teljesítésének hat hónapos késedelme esetén - alkalmazható az egyéb, támogatott készítményekre is, amennyiben az a betegellátást nem veszélyezteti.
(5) A háziorvosnak szóló gyógyszerterápiás javaslatot a kórházi zárójelentésen hatóanyag megjelöléssel is meg kell adni.
(5) A kórházi zárójelentésben a gyógyszerterápiás javaslatot a hatóanyag, a hatáserősség és a gyógyszerforma megjelöléssel kell megadni.
7/D. §   A külön jogszabály szerint különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek árára és az árához nyújtott támogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási árára és az árához nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
8. §
(1) A gyógyszerész a gyógyszer kiszolgáltatása előtt tájékoztatja a gyógyszert kiváltó személyt a kiváltandó gyógyszernek a támogatással csökkentett áráról.
(1) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás az áfával növelt javítási díj 85%-ának, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg.
(1) A rendeltetésszerű használat során a kihordási időn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás
a) a támogatott termék esetében az áfával növelt javítási díj 85%-nak, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,
b) a javítás időpontjában már nem, de a kiváltáskor támogatott termék esetében az áfával növelt javítási díj 85%-ának, de legfeljebb a kiváltás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-nak megfelelő összeg,
c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét.
(2) Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek a támogatással csökkentett ára kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személyt erről tájékoztatja és kérésére a gyógyszert helyettesítheti.
(2) A kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás
a) kölcsönzési díjnak az adott gyógyászati segédeszközre megállapított százalékos támogatási mértékkel számított összege,
b) meghatározott (fix) támogatással bíró termékcsoport esetén a referencia-termékre vonatkozó kölcsönzési díj támogatásának összege.
(3) Az OEP az egyes gyógyszerek árához kifizetett támogatások összegéről - az elszámolási és vényellenőrzési rendszerben gyűjtött adatokból a népjóléti miniszter által meghatározott összesítések megküldésével - havonta tájékoztatja a Népjóléti Minisztériumot.
(3) Az OEP az egyes gyógyszerek árához kifizetett támogatások összegéről - az elszámolási és vényellenőrzési rendszerben gyűjtött adatokból az egészségügyi miniszter által meghatározott összesítések megküldésével - havonta tájékoztatja az Egészségügyi Minisztériumot.
(3) A kölcsönözhető nem támogatott gyógyászati segédeszközöknél a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértéke a támogatás alapjául elfogadott kölcsönzési díj áfával növelt összegének 50, 70, 85%-a.
9. §
(1) A gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatást a népjóléti miniszter az adott gyógyászati segédeszköz árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatást az egészségügyi miniszter az adott gyógyászati segédeszköz árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatást a Kormány az adott gyógyászati segédeszköz árának meghatározott százalékában vagy fix összegben állapíthatja meg.
(1) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgálása előtt az azt kiváltó személyt tájékoztatni kell a kiváltandó terméknek a támogatással csökkentett áráról (a továbbiakban: térítési díjáról).
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselőiből álló e célra létrehozott bizottság javaslata alapján - a népjóléti miniszter által a támogatás alapjául elfogadott ÁFA nélküli ár 50, 70, 85, illetve 100%-ának megfelelő összeg.
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium képviselőiből álló e célra létrehozott bizottság javaslata alapján - az egészségügyi miniszter által a támogatás alapjául elfogadott áfával megnövelt (bruttó) árból képzett fogyasztói ár 50, 70, 85, illetve 100%-ának megfelelő összeg lehet.
(2) A százalékos mértékben meghatározott támogatás az egészségügyi miniszter által a támogatás alapjául elfogadott áfával megnövelt (bruttó) árból képzett fogyasztói ár 50, 70, 85, illetve 100%-ának megfelelő összeg lehet.
(2) Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan termékkel helyettesíthető, melynek térítési díja kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles erről a terméket kiváltó személyt tájékoztatni, egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. E rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó gyógyászati segédeszközök esetében is.
(2) Amennyiben - a külön jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével - a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek térítési díja kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles erről a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, s egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. E rendelkezéseket értelemszerűen a gyógyászati segédeszközök esetében is alkalmazni kell.
(3) Külön jogszabály rendelkezései szerint helyettesíthetőnek minősített eszközök esetén a támogatás mértéke fix összegben is meghatározható.
(3) A referencia-termék tartása a forgalmazóknál kötelező.
(4) A (3) bekezdés szerinti fix összegű támogatást a támogatás alapjául kiválasztott gyógyászati segédeszköz tekintetében az arra a gyógyászati segédeszköz-csoportra megállapított %-os támogatásnak megfelelő összegben kell meghatározni. Ez az összeg nem lehet több, mint az árnak az ÁFA értékével növelt összege.
(4) Közgyógyellátás jogcímén a fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékű készítmény rendelhető és szolgáltatható ki térítésmentesen. A gyógyászati segédeszközök közül a referenciatermék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb a közfinanszírozás alapját képező árú termékek szolgáltathatók ki.
(5) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott, a népjóléti miniszter rendelete szerint 12 hónapnál hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás az ÁFA nélküli - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - javítási díj 85%-ának megfelelő, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási összeg 60%-ának ÁFA-val növelt összege.
(5) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott, az egészségügyi miniszter rendelete szerint 12 hónapnál hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás az ÁFA nélküli - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - javítási díj 85%-ának megfelelő, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási összeg 60%-ának ÁFA-val növelt összege.
(5) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott, a Kormány rendelete szerint 12 hónapnál hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás az ÁFA nélküli - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - javítási díj 85%-ának megfelelő, de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási összeg 60%-ának ÁFA-val növelt összege.
(6) A népjóléti miniszter rendelete alapján kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - kölcsönzési díjához nyújtott támogatás az adott gyógyászati segédeszközre megállapított, %-ban kifejezett támogatásnak megfelelő összeg.
(6) Az egészségügyi miniszter rendelete alapján kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - kölcsönzési díjához nyújtott támogatás az adott gyógyászati segédeszközre megállapított, %-ban kifejezett támogatásnak megfelelő összeg.
(6) A Kormány rendelete alapján kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök - 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott - kölcsönzési díjához nyújtott támogatás az adott gyógyászati segédeszközre megállapított, %-ban kifejezett támogatásnak megfelelő összeg.
10. §
(1) Az orvosi rehabilitációs ellátáshoz tartozó gyógyászati ellátások keretében támogatás jár a járóbeteg-szakellátás során igénybe vehető gyógyfürdőellátások közül
a) a termál gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),
b) a termál kádfürdő,
c) az iszappakolás, iszapfürdő,
d) a súlyfürdő,
e) a szénsavas fürdő,
f) az orvosi gyógymasszázs,
g) a víz alatti vízsugármasszázs,
h) a víz alatti csoportos gyógytorna,
i) komplex gyógyfürdőellátás,
j) a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
árához.