Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.11.29. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.04.15.
2011.04.16. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.04.19.
2012.04.20. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.07.31.
2012.08.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.12.10.
2013.12.11. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2019.03.14.
2019.03.15. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.03.31.
2021.04.01. - 2022.10.25.
2022.10.26. - 2022.12.31.
2023.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2010. évi CXXX. törvény

a jogalkotásról

Az Országgyűlés
az Alkotmány 7/A. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására,
a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében,
a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá
annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel,
a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés
az Alaptörvény T) cikkében foglaltak végrehajtására,
a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében,
a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá
annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel,
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E törvény hatálya
a) a jogszabályokra, valamint
b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz)
terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit
a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben,
b) a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején kiadható jogszabályra a honvédelemről szóló törvényben
b) a különleges jogrendben alkotható jogszabályra a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az Alkotmányra és annak módosítására e törvény rendelkezéseit - a IV. Fejezet és a VII. Fejezet kivételével - nem kell alkalmazni.
(3) A IV. Fejezet rendelkezéseit az Alaptörvény és módosítása előkészítésére is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. §, a 16. §, a 18-20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. § (1) bekezdése, a 16. §, a 18-20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 2. § (5) bekezdés c) és d) pontja, a 3-6. §, a 13. § (1) bekezdése, a 4. alcím, a 17/A-20. §, a 26. § (1) bekezdése és a 28/B. § (4) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.

II. FEJEZET
A JOGALKOTÁS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

2. §
(1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek,
a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely
a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,
b) normatív tartalommal nem rendelkezik,
c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy
d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.
3. §   Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.
3. §   Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.
4. §   Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
5. §
(1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.
(1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.
(1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.
(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
5. §
(1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.
(2) Nem lehet felhatalmazást adni
a) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására,
b) a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
c) olyan tárgykör szabályozására, amelyet a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz.
(3) Kötelezettség alóli mentesülés, illetve kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény szabályainak megalkotására - a 4. §-ban foglaltak sérelme nélkül - felhatalmazás adható.
(4) A Kormány tagjának rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Ha a Kormány tagjának felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultsága nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni.
(5) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. Az önkormányzati rendelet megalkotásához a társulásban részt vevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(6) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társult képviselő-testület döntésének megfelelően a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult.
(7) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra további felhatalmazást nem adhat.
(8) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik.

III. FEJEZET
A JOGSZABÁLY HATÁLYA ÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A jogszabály területi és személyi hatálya

6. §
(1) A jogszabály területi hatálya a Magyar Köztársaság területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
(1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) a Magyar Köztársaság területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a Magyar Köztársaság területén kívül a magyar állampolgárokra,
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1)-(2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.

2. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése

7. §
(1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.
(4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani.
(6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé.
(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba.
8. §
(1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
(1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.
(2) Nem lehet módosítani vagy - a jogszabály egészének hatályon kívül helyezése nélkül - hatályon kívül helyezni
a) a jogszabály megjelölését,
b) - az önkormányzati rendelet kivételével - a rendelet bevezető részét,
c) a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezését, valamint
d) jogszabállyal - a hiteles szöveg és a kihirdetett szöveg közti eltérés, valamint fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.
9. §
(1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
(3) A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a (2) bekezdés szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen azzal az időponttal, amikor a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépett volna.
10. §
(1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti
a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,
b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,
c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy
c) a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy
c) a 12. § (2) bekezdésében, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 12/B. §-ban meghatározottak szerint, vagy
d) ha azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.
(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül.
(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy helyezheti hatályon kívül.
(3) Hatályon kívül helyezhető
a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete,
a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnökhelyettest kijelölő rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével,
b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete.
(3) Hatályon kívül helyezhető
a) törvényben
aa) kormányrendelet vagy annak rendelkezése,
ab) a Kormány tagjának rendelete vagy annak rendelkezése - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével - és
ac) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete vagy annak rendelkezése - a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével -,
b) kormányrendeletben - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével - a Kormány tagjának rendelete vagy annak rendelkezése, ha
ba) a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak,
bb) a kormányrendeletben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak, vagy
bc) a tárgykör szabályozására alkotott új felhatalmazó rendelkezés kormányrendelet kiadására ad felhatalmazást.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti az olyan kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti az olyan kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére már nincs felhatalmazása a felhatalmazás hatályvesztése, vagy a tárgykör szabályozására alkotott olyan új felhatalmazó rendelkezés miatt, amely a Kormány tagjának rendelete kiadására ad felhatalmazást.
(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeletet, miniszterelnöki rendeletet vagy azok rendelkezését, amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(6) A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható.
(7) A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a nap kezdetén veszti hatályát.
(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát.
(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát. A bíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a nap kezdetén veszti hatályát.
11. §   Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésére vagy hatályvesztésére valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezéséről a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével határozatot kell közzétenni, kivéve, ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles. Önkormányzati rendelet esetén a határozatot a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé.
12. §
(1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.
(3) A kizárólag
a) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést,
b) hatályba léptető rendelkezést, illetve
c) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést
tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő napon hatályát veszti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést a joghatás kiváltására nem alkalmas módosító rendelkezésre és hatályon kívül helyező rendelkezésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hatályvesztés időpontjának az azt követő napot kell tekinteni, amikor e rendelkezés joghatás kiváltására alkalmassága esetén végrehajtottá vált volna.
12/A. §
(1) A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés
a) a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének az időpontjában,
b) a hatályba nem lépésről rendelkező jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezésében megállapított időpontban
végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést a joghatás kiváltására nem alkalmas, a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hatályvesztés időpontjának az azt követő napot kell tekinteni, amikor e rendelkezés joghatás kiváltására alkalmassága esetén végrehajtottá vált volna.
12/B. §   Az a jogszabály, amely a 12. § (2) és (3) bekezdése szerint, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint hatályát vesztett rendelkezést tartalmazott, és annak hatályvesztését követően kizárólag
a) jogszabály-megjelölést,
b) preambulumot vagy bevezető részt,
c) - más jogszabályra vonatkozó hatályba léptető rendelkezés kivételével - hatályba léptető rendelkezést,
d) törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezést,
e) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést, illetve
f) normatív tartalommal nem rendelkező szerkezetiegység-megjelölést
tartalmaz, a 12. § (2) és (3) bekezdése, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint utoljára hatályát vesztett rendelkezés hatályvesztését követő napon hatályát veszti.
13. §
(1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul.
(2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.
14. §
(1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
(1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
14. §
(1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése, 12. § (2) bekezdése vagy 12/B. § szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése, illetve 12. § (2) bekezdése vagy 12/B. § szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
(3) Az (1) és (2) bekezdés a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályra vagy jogszabályi rendelkezésre annak végrehajtottá válását követő hatályon kívül helyezése, illetve a 12/A. § (2) bekezdése vagy a 12/B. § szerinti hatályvesztése esetén megfelelően alkalmazandó.

3. A szabályozási átmenet

15. §
(1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
kell alkalmazni.
(2) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

IV. FEJEZET
A JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSE

4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása

15/A. §   A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy a jogalkotás elmaradásának várható következményeit mérlegelje, és - a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével - akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.
16. §
(1) A jogszabály előkészítőjének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével - a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.
(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter
a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,
b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a Kormány jogszabály előkészítéséért felelős tagja
a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,
b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
b) a rendeletét az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a Kormány jogszabály előkészítéséért felelős tagja és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(3) Ha a Kormány tagja rendeletének tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a Kormány jogszabály előkészítéséért felelős tagja és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője a rendeletét a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülése érdekében az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
16/A. §
(1) A jogszabály szakmai tartalmát, a jogszabály terjedelmét és a jogszabályi rendelkezés absztrakciójának mértékét a szabályozott életviszony jellegéhez igazodóan, az e törvényben meghatározott keretek között, észszerűen kell kialakítani.
(2) A jogszabály szakmai tartalmát a szabályozási cél sérelme nélkül lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a jogszabály címzettjei számára egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezzen, továbbá érvényesüljön a jogi kötelezettségek és adminisztratív terhek számának csökkentése, illetve a jogrendszer túlszabályozottságának mérséklése.
(3) A jogszabály szakmai tartalmát lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy ha a jogszabály
a) új adminisztratív kötelezettséget,
b) új fizetési kötelezettséget, vagy
c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget
vezet be, valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről is rendelkezni kell.

5. Előzetes hatásvizsgálat

17. §
(1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.
(1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A Kormány tagja rendeletében meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
17/A. §   A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét mérlegelje, és - a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével - akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.
17/B. §   A Központi Statisztikai Hivatal törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előkészítése során hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elvégzésében.

6. Indokolási kötelezettség

18. §
(1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
(1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

7. A jogszabálytervezetek véleményezése

19. §
(1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.
(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.
(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete, valamint az ahhoz tartozó indokolás megismerhető és véleményezhető legyen.
(3) A kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során készített jogszabálytervezetek véleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg.

8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival

20. §
(1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni.
(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem a Kormány tagja terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány kormányrendeletben kijelölt tagjánál kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány kormányrendeletben kijelölt tagja a kezdeményezésről tájékoztatja a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagját és az igazságügyért felelős minisztert.
(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagja, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a Kormány másik tagja egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány kormányrendeletben kijelölt tagjánál kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány kormányrendeletben kijelölt tagja az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagját és az igazságügyért felelős minisztert.
(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.
(5) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke gondoskodik.
(5) Ha az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről az önálló szabályozó szerv vezetője gondoskodik.
(6) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg.

V. FEJEZET
A JOGRENDSZER FOLYAMATOS FELÜLVIZSGÁLATA

9. Utólagos hatásvizsgálat

21. §
(1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
(1) A Kormány tagja folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat elvégzésében.

10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata

22. §
(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,
a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,
a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

VI. FEJEZET
KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

23. §
(1) Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját.
(1) Normatív határozatban szabályozhatja
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az Alkotmánybíróság,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(2) A miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(4) Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint
i) a fővárosi és vármegyeikormányhivatal vezetője, valamint
j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
j) a polgármester, a főpolgármester, a vármegyeiközgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.
(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki
a) az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
d) az alapvető jogok biztosa,
e) az önálló szabályozó szerv, valamint
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium
f) a minisztérium
hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.
24. §
(1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.
(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.
(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.

VII. FEJEZET
A KIHIRDETÉS, A KÖZZÉTÉTEL ÉS A NEMZETI JOGSZABÁLYTÁR

11. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja

11. Magyarország hivatalos lapja

25. §
(1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
(1) Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.
25/A. §
(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.
(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt az igazságügyért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a Magyar Közlöny felelős szerkesztője és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.
(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a kormányzati portálról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Magyar Közlöny felelős szerkesztője a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.
(5) A Magyar Közlöny az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint terjeszthető. Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kérelemre a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készíthető, a másolat készítését az igazságügyért felelős miniszter rendelete igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolatot készít.

12. A jogszabályok kihirdetése

12. A jogszabályok kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszközök közzététele

26. §
(1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és vármegyeikormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követően haladéktalanul - a miniszterelnök írja alá, akit e tekintetben az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet.
(4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesíthető.
(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.
(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.
(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.
(6) A helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - az igazságügyért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.
(6) A fővárosi és vármegyeikormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - az igazságügyért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.

13. A jogszabályok megjelölése a kihirdetés során

27. §
(1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét.
(2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.
(3) Az Országgyűlés által a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja alapján elfogadott alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történő megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában.

14. Helyesbítés

28. §
(1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés).
(1a) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
(2) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja.
(2) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést az igazságügyért felelős miniszter megállapítja.
(3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik.
(3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételről az igazságügyért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik.

14/A. Egyes más jogi aktusok nyilvánossága

14/A. Egyes más jogi aktusok és az indokolások nyilvánossága

28/A. §   A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza
a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte,
a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait,
b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,
c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,
d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait,
d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és a Nemzeti Választási Bizottság nem normatív határozatait,
e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
e) a Kormány tagjainak azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
f) az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait.
28/B. §
(1) A Magyar Közlöny mellékletét képező - annak külön sorozataként megjelenő - Hivatalos Értesítő tartalmazza
a) a 23. § (4) bekezdés a)-h) pontjában és (5) bekezdésében megjelölt személyek minősített adatot nem tartalmazó normatív utasításait,
b) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, és
c) azokat a hirdetményeket, amelyek a Magyar Közlöny hivatalos jellegéhez igazodnak és erre tekintettel azok Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelős szerkesztője engedélyt adott.
(1) A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő tartalmazza
a) a 23. § (4) bekezdés a)-h) pontjában és (5) bekezdésében megjelölt személyek minősített adatot nem tartalmazó normatív utasításait,
b) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, és
c) azokat a hirdetményeket, amelyek a Magyar Közlöny hivatalos jellegéhez igazodnak és erre tekintettel azok Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelős szerkesztője engedélyt adott.
(2) Az (1) bekezdést a Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.
(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott közlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történő közzétételéért közzétételi díjat kell fizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében figyelembe kell venni a közzétételt előíró jogszabály szabályozási szintjét és a közzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében meghatározott legalacsonyabb összegnél.
(4) A Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon tartalmazza a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolásokat.
28/C. §
(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a Kormány tagja az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a Kormány tagja az erre kijelölt honlapon, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a Kormány tagja az erre kijelölt honlapon, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,
a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,
b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy
c) amely a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv, illetve a kormányhivatal munkája szempontjából fontos.
c) amely a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv, illetve a kormányzati főhivatal munkája szempontjából fontos.
(3) A központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a hivatalos lap az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveken kívüli előfizetőinek száma a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja.
(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott hivatalos lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

15. Nemzeti Jogszabálytár

29. §
(1) A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.
29. §
(1) A Nemzeti Jogszabálytár kormányrendeletben meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető elektronikus jogszabálygyűjtemény, amely - kormányrendeletben meghatározottak szerint - felületet biztosít különösen az Alaptörvény, annak módosításai és a jogszabályok kihirdetett szövegének, a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegének, valamint az időállapotok szerint egységes szerkezetű szövegek közzétételére.
(2) A Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételről az Alaptörvény, annak módosításai, jogszabályok és a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében az igazságügyért felelős miniszter, önkormányzati rendelet esetében a jegyző gondoskodik.

15/A. A törvényalkotás nyilvánossága

29/A. §
(1) Az Országgyűlés a honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzéteszi
a) a törvényjavaslatokat,
b) a módosító javaslatokat,
c) a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat,
d) az egységes javaslatot, valamint
e) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő más dokumentumokat.
(2) A zárt ülésen készült jegyzőkönyvek kivételével az Országgyűlés a honlapján közzéteszi
a) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záróvitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról és a zárószavazásról készült jegyzőkönyveket a szavazás eredményét rögzítő listákkal együtt, valamint
b) azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

30. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az előzetes bejelentési eljárás rendjét,
b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint
c) a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételének és a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait.
c) a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait,
c) a Nemzeti Jogszabálytár tartalmát és működtetésének részletes szabályait,
d) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szervet.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint
b) a Magyar Közlöny kiadásának
részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint
b) a Magyar Közlöny kiadásának
részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a Magyar Közlöny kiadásának,
a) a Magyar Közlöny kiadásának, terjesztésének, valamint a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készítésének,
b) a kihirdetés során a jogszabályok, a közzététel során a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyes más jogi aktusok megjelölésének,
c) a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolások közzétételének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben határozza meg az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozhassa meg a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) rendeletben határozza meg a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.
31. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét,
b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása
hatályon kívül helyezze.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben hatályon kívül helyezze
a) a Kormány tagjának rendeletét vagy annak rendelkezését, ha
aa) a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak,
ab) a kormányrendeletben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak, vagy
ac) a tárgykör szabályozására alkotott új felhatalmazó rendelkezés kormányrendelet kiadására ad felhatalmazást,
b) azt a kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
b) azt a kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére már nincs felhatalmazása
ba) a felhatalmazás hatályvesztése miatt, vagy
bb) a tárgykör szabályozására alkotott olyan új felhatalmazó rendelkezés miatt, amely a Kormány tagja rendeletének kiadására ad felhatalmazást.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet,
a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy
b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet vagy annak rendelkezését,
a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy
b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása.

17. Hatálybalépés

32. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 29. §, 47. § és a 48. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések

33. §
(1) E törvény II-IV. Fejezetét, VI. Fejezetét, valamint 25-28. §-át az e törvény hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni. A 12. § rendelkezéseit e törvény tekintetében is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére - az 5. § (1) bekezdése szerint - felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére - az 5. § (1) és (4) bekezdése szerint - felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.
34. §
(1) Ahol jogszabály vagy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerinti állami irányítás egyéb jogi eszköze az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” kifejezést tartalmazza, - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - azon közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell.
(2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
a) 46. § (1) bekezdése alapján meghozott határozat e törvény szerinti normatív határozatnak,
b) 49. § (1) bekezdése alapján kiadott utasítás e törvény szerinti normatív utasításnak
minősül.
(3) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott statisztikai közlemények hatályát. Ahol jogszabály a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján kiadott statisztikai közleményre utal, azon a Központi Statisztikai Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszternek a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az adott tárgykörben kiadott rendeletét is érteni kell, ha a jogszabályból más nem következik.
35. §   E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. § (3) bekezdését a 2012. augusztus 1-jén és az azt követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.
36. §   E törvénynek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi II. törvénnyel megállapított 8. § (2) bekezdését, 9. § (3) bekezdését, 12. § (3) bekezdését, 12/A. §-át, 12/B. §-át és 14. §-át a 2019. március 15-ét megelőzően hatályba lépett jogszabályok, jogszabályi rendelkezések, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök és ezek rendelkezései tekintetében nem kell alkalmazni.

19. Módosító rendelkezések

35. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
36. §   A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
37. §
(1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
(2) Az Einfotv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Einfotv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az Einfotv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Az Einfotv. 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Az Einfotv. 12/A. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében meghatározott” szöveg lép.
(7) Az Einfotv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(8) Az Einfotv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9) Az Einfotv. 15. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szerven” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerven” szöveg lép.
(10) Az Einfotv. 22. § (2) bekezdés d) pontjában a „Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérésével” szöveg lép.
38. §   A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
39. §
(1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
a) 2. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközében” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközben” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés j) pontjában és 13/A. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrészek helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg,
d) 13. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeire” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközökre” szöveg,
e) 13. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg,
f) 13/A. § (2) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg
(2) Az Ütv. a következő 29. §-sal egészül ki:
40. §
(1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
a) 1. § b) és c) pontjában, 42. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg,
b) 37. §-ában, 40. §-ában és 43. § (2) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg,
c) 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az „állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg,
d) 39. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközével” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközzel” szöveg,
e) 40. §-ában, 41. §-ában, 43. § (1) bekezdésében és 44. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközét” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközt” szöveg,
f) 42. § (1) bekezdésében a „közzétételének napján” szövegrész helyébe a „közzétételét követő napon” szöveg,
g) 43. § (1) bekezdésében a „közzététele napjától” szövegrész helyébe a „közzétételét követő naptól” szöveg,
h) 43. § (2) bekezdésében a „közzététele előtt” szövegrész helyébe a „közzététele napján vagy azt megelőzően” szöveg,
i) 43. § (3) bekezdésében az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg
(2) Az Abtv. a következő 59. §-sal egészül ki:
(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 96. § c) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép.
(4) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 22. § a) és b) pontjában és 25. §-ában az „az állami irányítás egyéb jogi eszköze” szövegrészek helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg, 25. §-ában az „(állami irányítás egyéb jogi eszköze)” szövegrész helyébe a „(közjogi szervezetszabályozó eszköz)” szöveg lép.
(5) Az Obtv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „normatív utasítások” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép.
(7) Az Nbtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(8) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek” szöveg lép.
(9) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel” szövegrész helyébe a „normatív utasítással” szöveg, 70. § (2) bekezdésében és 101. § (3) bekezdés l) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg, 109. § (1) bekezdésében a „Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze)” szövegrész helyébe a „Miniszteri normatív utasításban” szöveg lép.
(10) A Hvt. 206. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
41. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (3) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg lép.
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „normatív utasítás” szöveg lép.
(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint” szöveg, az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján” szövegrész helyébe a „normatív utasítás kiadása útján” szöveg lép.
(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszközök” szöveg lép.
42. §   A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
43. §
(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen, rendeletben” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
(2) A Hvt. 16. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 207. § (5) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
44. §
(1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (5)-(7) és (10) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrészek helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (3), (4) és (6)-(8) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrészek helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter és az érintett miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, a 81. § (5) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter, valamint az érintett miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(4) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében a „kap a miniszter,” szövegrész helyébe a „kap a miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a kizárólag” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag” szöveg, (3) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszter,” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter,” szöveg, a „, hogy a kizárólag” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag” szöveg lép.
(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 4. és 14. pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(6) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 23. § (3) bekezdés d) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép.
(7) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a felügyeleti” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a felügyeleti” szöveg lép.
(8) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 18. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(9) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 5. § (1) bekezdésében az „és az agrárpolitikáért felelős miniszter együttesen” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(10) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(11) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(12) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 101. §-ában a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével kiadott” szöveg lép.
(13) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép.
(14) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „arra, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „miniszter, az” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy az” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(15) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(16) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép.
(17) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 10. § (6) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(18) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(19) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (4) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(20) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(21) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 29. § (1) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, az „egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével is” szöveg lép.
(22) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. § c) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép.
(23) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy a közvetítői” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben megállapítsa a közvetítői” szöveg lép.
(24) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (1) bekezdésében a „miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelettel” szöveg, 58. § (4) bekezdésében a „miniszter, valamint” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
(25) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés r) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 88. § (3) és (8) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrészek helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(26) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében a „miniszter és” szövegrészek helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép.
(27) Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 14. §-ában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „arra, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(28) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. § (2) bekezdésében a „szabályozásért és” szövegrész helyébe a „szabályozásért felelős miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes rendeletben a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben kiadott rendeletben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével” szöveg, (3) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(29) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép.
(30) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 477. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 604. § (2) bekezdés f) és h) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, c) pontjában a „miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott”, g) és l) pontjában a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg, b), j) és n) pontjában a „miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, m) pontjában a „miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 604. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével” szöveg, (4) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, (6) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen, és a” szövegrész helyébe az „, a” szöveg, az „egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, (7) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(31) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (7) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(32) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben részletes szabályokat állapítson meg” szöveg, (5) bekezdésében az „és a” szövegrész helyébe a „felelős miniszter, hogy a” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép.
(33) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(34) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés q) pontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép.
(35) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 2. § (3) bekezdésében a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 38. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 56. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (3) bekezdésében a „miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(36) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében a „miniszter, valamint” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép.
(37) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdésében az „és a honvédelemért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „kap a miniszter” szövegrész helyébe a „kap a miniszter, hogy” szöveg, a „, hogy együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(38) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 11. § (3) bekezdésében a „miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 53. § (5) bekezdésében a „miniszterrel és az infrastruktúráért felelős miniszterrel együtt” szövegrész helyébe a „miniszter és a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, a „miniszterrel együtt határozza meg” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg” szöveg, 85. § (3) és (5) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (4) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, az „az infrastruktúráért” szövegrész helyébe az „a közlekedésért” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(39) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (2) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 53. § (7) és (8) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés a), g), h) és z) pontjában, valamint 74. § (2) bekezdés f) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 43. § (3) bekezdésében az „együttes rendeletben határozzák meg” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg” szöveg, 53. § (6) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (1) bekezdés i) pontjában az „együttesen -” szövegrész helyébe a „, valamint” szöveg, a „miniszter egyetértésével -” szövegrész helyébe a „miniszterrel egyetértésben” szöveg, 74. § (1) bekezdés m) pontjában az „is -” szövegrész helyébe az „- egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés k) és l) pontjában a „miniszter az” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen, hogy” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „is egyetértésben” szöveg lép.
(40) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép.
(41) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével” szöveg, 110. § (9) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel, valamint a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, 110. § (10) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (15) bekezdésében a „miniszterekkel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszterek egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(42) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § d) pontjában a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(43) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontjában a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(44) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg” szöveg lép.
(45) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdésében az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „a szabályozásban érdekelt miniszterekkel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg lép.
(46) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (3) bekezdés d) pontjában a „miniszterrel,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg, a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „együttes rendeletben szabályozzák” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép.
(47) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (3) bekezdésében az „és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(48) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „jogcímenként” szövegrész helyébe a „jogcímenként - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -” szöveg, a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 64. § (4) bekezdésében a „különbözeteket” szövegrész helyébe a „különbözeteket - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -” szöveg, a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg, 124. § (5) bekezdésében az „és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe a „, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(49) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (12) bekezdésében a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttes” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(50) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében a „miniszterrel együttes” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (6)-(8) bekezdésében az „és az egészségügyért felelős miniszter, hogy” szövegrészek helyébe a „, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg lép.
(51) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az „a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg, 48. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter, a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, j) pontjában a „miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép.
(52) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdésében az „ügyésszel” szövegrész helyébe az „ügyész véleményének kikérésével” szöveg, (2) és (4) bekezdésében a „miniszterrel együttesen,” szövegrészek helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, (3) bekezdésében az „és a legfőbb ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével” szöveg lép.
45. §
(1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (6) bekezdésében a „, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben” szövegrész helyébe az „egyetértésben, a Magyar Tudományos Akadémia véleményének kikérésével” szöveg lép.
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. § (7) bekezdésében a „Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérésével” szöveg, 135. § (3) bekezdés b) pontjában a „vonatkozóan az OIT” szövegrész helyébe a „vonatkozóan az OIT véleményének kikérésével” szöveg, c) pontjában az „OIT egyetértésével” szövegrész helyébe az „OIT véleményének kikérésével” szöveg lép.
(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés a) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben” szövegrész helyett az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével” szöveg lép.
46. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével - az OIT véleményének kikérésével - kiadott” szöveg, 139. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában az „az OIT egyetértésével” szövegrészek helyébe az „az OIT véleményének kikérésével” szöveg, 139. § (2) bekezdés a) pontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 38. § (2) bekezdésében az „egyetértése” szövegrész helyébe a „véleményének kikérése” szöveg lép.
(3) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg, az „ügyésszel egyetértésben” szövegrész helyébe az „ügyész véleményének kikérésével” szöveg lép.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

47. §   A jogi iránymutatások hatályukat vesztik, illetve visszavontnak minősülnek.
48. §
(2) Hatályát veszti az Einfotv. 14. §-a.
48. §
(1) Hatályát veszti az Einfotv. 12/A. § (2) és (3) bekezdése, 13/A. §-a és 21. § (3) bekezdése.
49. §   Hatályát veszti az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése, 6. § (4) bekezdés b)-c) pontja, 6. § (10) és (11) bekezdése.
50. §   Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (6) bekezdése, valamint a 17. § (4) bekezdésében az „irányelvek és elvi állásfoglalások,” szövegrész.
51. §   Hatályát veszti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésében az „(a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a)” szövegrész.
52. §   Hatályát veszti
1. a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész, 22. § (3) bekezdésében az „- a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész,
2. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész,
3. az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében az „együttes rendeletben megállapítsa” szövegrész,
4. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (1) bekezdésében az „együttes rendelettel” szövegrész, 58. § (4) bekezdésében az „együttes rendelettel” szövegrész,
5. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrészek,
6. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a „részletes szabályokat együttes rendeletben állapítson meg” szövegrész, (5) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész,
7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsák meg” szövegrész,
8. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (6) bekezdése,
9. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés m) pontjában az „együttes,” szövegrész,
10. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében az „együttes rendeletben állapítsa meg” szövegrész,
11. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter arra,” szövegrész,
12. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6)-(8) bekezdésében az „együttes rendeletben szabályozza” szövegrészek és
13. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az „együttes rendeletben szabályozza” szövegrész.
53. §   Hatályát veszti
1. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló 1991. évi LIX. törvény,
2. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 5. §-a,
3. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 221. § (3) bekezdése,
4. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja,
5. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XV. törvény 18. § (5) bekezdése és
6. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése.
  • A jogszabály 2010. november 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 181. számában.
  • hatályba lépett 2011. január 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2022. október 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. október 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 11-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. május 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. május 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.