2013. évi CCXXXVII. törvény

SZÍNEZŐS

2013. évi CCXXXVII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. §

(1)

E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a)	a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

b)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c)	a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre,

d)	pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint

e)	a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.

(2)

E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a)	a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére,

b)	Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,

c)	Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d)	Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, valamint

e)	a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

2. §

(1)

E törvény hatálya nem terjed ki:

a)	az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére,

b)	a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - törvényben szabályozott - gyűjtésére,

c)	a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik,

d)	a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,

e)	a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint

f)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a vármegyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére.

(2)

E törvény hatálya nem terjed ki:

a)	az elkülönített állami pénzalapokra,

b)	a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint

c)	a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.

(3)	E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(4)	A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.

2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. §

(1)

Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

a)	betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

b)	hitel és pénzkölcsön nyújtása,

c)	pénzügyi lízing,

d)	pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,

e)	elektronikus pénz kibocsátása,

f)	olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,

g)	kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

h)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

i)	pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

j)	letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

k)	hitelreferencia szolgáltatás, valamint

l)	követelésvásárlási tevékenység.

(2)

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

a)	pénzváltási tevékenység;

b)	fizetési rendszer működtetése;

c)	pénzfeldolgozási tevékenység;

d)	pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

e)	forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

f)	hitel-tanácsadási tevékenység.

(3)

Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(4)

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó

a)	a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra,

b)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra,

c)	a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre,

d)	az utalványkibocsátóra.

4. §

(1)	Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2)

Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a 18. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23-24. §-ban, 26-28. §-ban, 79. § (5) bekezdésében, 82. §-ban, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 125-140. §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190-192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni.

(3)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b), c) és l) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

5. §

(1)

A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(2)	Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

3. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

6. §

E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

(1)

E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a hitelintézet a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap;

2.	anticiklikus tőkepufferráta: a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a hitelintézet a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

3.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

4.	arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet;

5.	befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke;

6.	befolyásoló részesedés: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;

7.	belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;

betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni;

10.	csoport: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

11.	csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, likviditási vagy allokációs célú közösen végrehajtott pénzügyi művelete;

11a.

digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;

12.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

13.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

14.	egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;

15.	egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

16.

elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;

17.	ellenőrzött vállalkozás: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

18.

ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a)	a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b)	lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c)	a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy

d)	a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

19.	elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

20.

eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek;

21.	EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

22.	értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

23.	értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

24.	felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

25.	felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi;

26.	fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató;

26a.	fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;

27.	fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;

27a.	fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;

28.	fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

29.

forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;

30.	forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;

31.	főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;

32.	globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

33.	globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

34.	harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

34a.	harmadik országbeli csoport: olyan csoport, amelynek anyavállalata harmadik országban letelepedett;

35.

harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

36.	harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

37.

harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)-c) és g)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

38.

határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

38a.	helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;

39.

helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

40.

hitel és pénzkölcsön nyújtása:

hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

pénzkölcsönnyújtás:

ba)	a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

bb)

minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

bc)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

bd)	zálogkölcsön nyújtása, valamint

be)	csoportfinanszírozás,

a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

41.	hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;

42.

hitelreferencia-szolgáltatás:

a)	banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy

b)	a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés;

42a. hiteltanácsadás: a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó - a hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing nyújtásától, továbbá a pénzügyi szolgáltatás közvetítésétől elkülönülő - személyre szabott ajánlások adása;

43.	illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;

44.

induló tőke: a jegyzett tőke - ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét -, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke;

45.	intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény: a hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél - akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll - elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény;

46.	irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult;

47.	javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás;

48.	járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

49.	jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke;

50.	jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön;

51. jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

52.	kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

53.	kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

54.	készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön;

55.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a csekk,

b)	az elektronikus pénz,

c)	a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;

56.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján

a)	a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint

b)	a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;

57.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását;

58.

kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;

59.

kockázat, vagy kockázatvállalás:

a)	a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b)	a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c)	a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d)	a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e)	a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f)	a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés;

g)	a pénzügyi lízing nyújtása, valamint

h)	más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét;

60.

követelésvásárlási tevékenység: követelésnek - a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;

61.	közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;

62.	közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.;

63.	közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat;

64.	központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet;

65.	központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

66.

közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

66a. közvetítői alvállalkozó: közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó;

67.

közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;

68.	közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;

69.

kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

70.	külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

71.	külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;

72.	külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

73.	külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom;

74.	különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

75.	külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

76.

lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés,

a)	amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy

amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

77.	lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;

78.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

79.	letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint;

80.	likvid eszköz: pénz vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége;

81.	mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

82.	modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;

83.	működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

83a.	nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvén alapuló javadalmazási politika;

83b.	nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

84.

nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;

84a.	pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;

85.	pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;

86.	pénzforgalmi intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom;

87.

pénzforgalmi szolgáltatás:

a)	a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b)	a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c)	a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d)	a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,

f)	a készpénzátutalás,

g)	a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,

h)	a számlainformációs szolgáltatás;

88.	pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

89.

pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő

a)	viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b)	a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c)	viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

90.

pénzügyi szolgáltatás közvetítése:

kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;

ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

c)	pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;

e)	jelzáloghitel közvetítői tevékenység: az a), b) vagy d) pontban foglalt tevékenységnek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése;

91.	pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék;

92.

pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése;

93.	referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;

94.	rendkívüli intézkedési terv: a pénzügyi intézmény által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv;

95.	rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet;

96.	rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

97.

rendszerszinten jelentős hitelintézet:

a)	a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot,

b)	az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy

c)	az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet;

98.

rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;

99.

részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;

100.	szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

100a.

szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított hatóság;

101.	szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

101a.

számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;

102.	széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;

103.	személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

104.	szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

105.	szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

106.	szubkonszolidált alap: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

107.	tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

108.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

108a.

teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és számát is feltüntetheti a magánokiraton;

109.	teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110.	teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el;

111.	teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

111a.

tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) ekként meghatározott fogalom;

112.	tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

112a.

tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdésében meghatározott pufferkövetelmény;

113.	tőkefenntartási pufferkövetelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;

114.	túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

115.	ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;

116.	üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

117.	vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

118.	vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

119.	vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

120.

versengő szolgáltatások:

a)	ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,

ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy

c)	betét és fizetési számla (bankszámla)

azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön;

121.	veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem üzletszerű - tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése;

122.

vezető állású személy:

a)	részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető,

b)	szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelőbizottság elnöke és az ügyvezető,

c)	részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

d)	fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,

e)	az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, a felügyelő bizottság elnöke, valamint az ügyvezető, valamint

f)	független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese,

g)	jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,

h)	függő ügynök esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,

123.	vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is.

(2)

A X. Fejezet alkalmazásában

1.	betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;

2.	helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács;

kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve

a)	azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,

b)	a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;

költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;

5.	közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);

6.	névre szóló betét: az a betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították;

7.	rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

(3)

Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

a)	a jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás,

b)	a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és

c)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

(4)

Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a)	a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b)	a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet,

c)	a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,

d)	jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,

e)	a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f)	a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,

h)	a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,

a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével - ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is - összefüggő fizetési művelet,

a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint - a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével - a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:

ka)	a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,

kb)	a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,

az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és

la)	amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy

lb)	amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,

feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg a tizenötezer forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve - ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is - naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot,

m)	a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n)	az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o)	az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.

(5)

Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a)	a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,

b)	az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

c)	a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint

e)	az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.

a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya természetes személy esetében legfeljebb ötszázmillió forint, jogi személy esetében legfeljebb kettőmilliárd forint.

(6)	Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

(6a)	Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.

(7)

Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a „hitelintézet” , a „tagállami anyavállalat” , az „EU-szintű anyavállalat” és az „anyavállalat” fogalmába bele kell érteni a következőket is:

a)	azok a pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok, amelyek a 15/A. §-nak megfelelően megkapták a Felügyelettől a külön jóváhagyást,

EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött, a 15/A. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően kijelölt hitelintézet, amely esetében a 15/A. § (2) bekezdése szerint az anyavállalatra nem vonatkozik a külön jóváhagyás követelménye, és

c)	a 192/A. § d) pontja értelmében kijelölt pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet.

4. A pénzügyi intézmény

7. §

(1)	Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

(2)	A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3)

A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a)	a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

b)	- a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel - hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,

Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,

d)	aranykereskedelmi ügyletet,

e)	részvénykönyvvezetést,

f)	bizalmi szolgáltatást,

g)	a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,

h)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,

i)	a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,

j)	követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,

k)	pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

l)	jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,

m)	az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint

n)	a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást

o)	elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet

p)	hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását

q)	az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást

r)	hitelintézet esetén az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, pénzügyi szolgáltatásnak, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is

végezhet.

(4)	Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

5. A hitelintézet és szervezeti formái

8. §

(1)

Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2)

Kizárólag hitelintézet jogosult

a)	betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b)	pénzváltási tevékenység végzésére.

(3)	A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet.

(4)	A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5)	A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6)	Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(7)

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott pénzügyi intézményekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.

(8)	A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.

(9)	Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(10)	Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

6. A pénzügyi vállalkozás

9. §

(1)

Pénzügyi vállalkozás

a)	az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és

b)	a pénzügyi holding társaság.

(2)	Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3)	Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)-l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4)

Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdés

a)	g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

b)	i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet

végezhet.

7. Közvetítő

10. §

(1)

Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

aa)	kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy

ab)	ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy

ac)	pénzforgalmi közvetítői tevékenységként

végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy

a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

ba)	kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy

bb)	ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy

bc)	alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz) végez (a továbbiakban együtt: független közvetítő).

(1a)

Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is - megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.

(2)	Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető.

(3)

A közvetítő - ide nem értve a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a biztosítót - közvetítői alvállalkozója a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4)	A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

II. FEJEZET
ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

8. Szervezeti szabályok

11. §

(1)	Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.

(2)	A pénzügyi intézményre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(3)	A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4)	A pénzügyi szolgáltatás közvetítését - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - bármely jogi személy és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5)	A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6)	Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet.

9. Az induló tőke legkisebb összege

12. §

(1)

A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

a)	bank legalább négymilliárd forint, b) szövetkezeti hitelintézet - kizárólag szövetkezeti formában - legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó - e törvényben meghatározott - követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3)	Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4)	Pénzügyi vállalkozás - kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást - legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5)	Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6)	Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7)	Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8)	A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9)	Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz- helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10)	A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik.

13. §

(1)

Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2)

A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3)

Ha az állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(4)	A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

10. Engedélyezési eljárás

14. §

(1)

A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:

a)	alapításához,

b)	átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

c)	alapszabályának e törvényben meghatározott módosításához,

d)	befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

e)	vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,

f)	működésének megkezdéséhez,

g)	tevékenységi körének módosításához,

h)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

i)	képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,

j)	devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,

k)	betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás),

l)	működésének megszüntetéséhez, valamint

m)	jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat.

(2)

A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

a)	alapításához,

b)	működésének megkezdéséhez,

c)	tevékenységi körének módosításához,

d)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

e)	vezető állású személyének kinevezéséhez,

f)	betétállomány-átruházásához, valamint

g)	működésének megszüntetéséhez.

(3)	A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történő létesítéséhez.

(4)	A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye másik EGT-államban van.

(5)

Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításakor a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

15. §

(1)

A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pénzügyi vállalkozás

a)	alapításához,

b)	tevékenységi körének módosításához,

c)	átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

d)	vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,

e)	befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

f)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

g)	működésének megszüntetéséhez.

(2)

A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

a)	alapításához,

b)	tevékenységi körének módosításához,

c)	vezető állású személyének kinevezéséhez,

d)	pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

e)	működésének megszüntetéséhez.

(3)	A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához és a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4)

A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és

a pénzügyi vállalkozás

aa)	leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, amelynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos EGT-államban van, vagy

ab)	leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az aa) alpontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos EGT-államban van, és

b)	tevékenységét abban az EGT-államban végzi, ahol a székhelye van,

c)	az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,

d)	az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,

e)	az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatóságának hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és

f)	a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.

(5)

Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

15/A. §

(1)

A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy

a)	a tagállami pénzügyi holding társaság, a tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, az EU-szintű pénzügyi holding társaság, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat legyen felelős a csoport összevont alapú megfeleléséért, valamint

b)	a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport, szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően.

(2)

Nem szükséges a Felügyelet (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyása, ha

a)	a pénzügyi holding társaság fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban, illetve a vegyes pénzügyi holding társaság pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást érintő fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban,

b)	a pénzügyi holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot nem jelölték ki szanálás alá vonható szervezetnek,

c)	valamely hitelintézet leányvállalatát jelölték ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,

d)	a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság nem hoz olyan irányítási, működési vagy pénzügyi döntést, amely a csoport egészét vagy annak olyan leányvállalatát érinti, amely pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak minősül, és

e)	nincs semmilyen akadálya a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletének.

(3)

A (2) bekezdés esetén a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Felügyelet nyomon tudja követni a csoport szervezeti felépítését, valamint e § és a 31/A. § teljesülését. A Felügyelet megosztja ezeket az információkat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságával.

16. §

A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

17. §

(1)

A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2)

Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a)	az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

b)	az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,

c)	az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

d)	annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3)

A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.

(4)

Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.

(5)	A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(6)

A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén - a (2) bekezdéstől eltérően - a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.

17/A. §

(1)

A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének - a Felügyelet engedélyével - a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2)

Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

ha az átvevő hitelintézet:

aa)	az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő hitelintézet átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

ab)	az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

ac)	a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

ad)	az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

ae)	a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

af)	annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,

ag)	az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti tervét;

ha az átvevő pénzügyi vállalkozás:

ba)	az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő pénzügyi vállalkozás átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

bb)	az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

bc)	a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

bd)	az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

be)	a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

bf)	az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;

ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.

(3)

A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

(4)

A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal - postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

(5)

A (4) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatni szükséges az ügyfelet az értesítés időpontjában fennálló tartozása összegéről és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.

(6)

A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával - az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.

(7)

A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott - az átruházott szerződéssel összefüggő - beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.

(8)

Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(9)	Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.

(10)	A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

(11)

A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában - a Felügyelet engedélyével - akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)-(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.

11. Az alapítási engedély iránti kérelem

18. §

(1)

A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli

a)	az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát,

b)	a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

c)	hitelintézet esetében az induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében az induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,

d)	a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, valamint a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

e)	külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet,

f)	pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)-f), h), k) és q) pontjában foglaltakat,

az összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, és kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint

i)	nyilatkozatát arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2)

Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli

a)	a kérelmező 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b)	a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása,

d)	nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)	természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá - amennyiben ez lehetséges - a tényleges tulajdonosok bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h)	nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint

i)	a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3)	Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)

Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító vagy befektetési vállalkozás van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez benyújtja a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5)

A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli

a)	az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,

b)	a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,

c)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

d)	nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépes programok tesztfuttatásait,

e)	nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(5a)

A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli

a)	a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot magába foglaló csoport szervezeti felépítését, feltüntetve a leányvállalatokat, anyavállalatokat, valamint a csoportba tartozó összes szervezet által folytatott tevékenységek típusát és helyét,

b)	a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást,

c)	a (2) bekezdésben foglaltakat, ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság hitelintézet leányvállalattal rendelkezik,

d)	a csoport belső szervezeti felépítését és a feladatok csoporton belüli megosztását, és

e)	minden olyan információt, amely a 15/A. §-ban és 31/A. §-ban meghatározott értékeléshez szükséges.

(5b)

Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését húsz munkanapot meghaladó időtartamra felfüggeszti, mindaddig, amíg a 173/A. §-ban meghatározott eljárás le nem zárul.

(6)	Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

19. §

(1)

Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli

a)	a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,

b)	a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c)	a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,

harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben tartozása nincs,

e)	a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,

f)	hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

g)	nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

i)	a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

j)	a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság által engedélyezett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,

k)	a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörének megnevezését, valamint a kérelmező azon testületeinek megnevezését, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek, valamint

l)	a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, és ellátásával kapcsolatban.

(2)	Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)

Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha

a)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság között,

b)	a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c)	a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d)	a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e)	a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, vagy hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, valamint

f)	a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

12. A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

20. §

(1)	A hitelintézet működésének - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének - megkezdéséhez a Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges.

(2)

A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli

a)	az induló tőke teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

b)	az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást vagy nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, vagy a működés megkezdése érdekében történt,

a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,

d)	a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, ide nem értve a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó igazolásokat,

e)	a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,

f)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

g)	az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: OBA) megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézetnek e törvény alapján nem szükséges csatlakoznia az OBA-hoz,

h)	nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

i)	számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

j)	valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

k)	a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és - ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet - a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

a szervezeti felépítését, amelyben szerepeltetni kell a csoporton belüli anyavállalatot, pénzügyi holding társaságot és vegyes pénzügyi holding társaságot is, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások és mechanizmusok leírását és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

n)	szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,

oa)	az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

ob)	a harmadik országbeli hitelintézetnek a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, és

oc)	a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.

p)	a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.

q)	a panaszkezelési szabályzatát.

(3)

Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h) és k)-m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

13. Függő és független közvetítő engedélyezése, bejelentése

21. §

(1)	A függő ügynök - ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt - a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.

(2)	A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(3)

Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő - ide nem értve a hitelintézetet - csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -

aa)	büntetlen előéletű,

ab)	jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

ac)	legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,

b)	akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás.

(4)

A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző

a)	többes kiemelt közvetítőnél és többes ügynöknél mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint,

b)	alkusznál mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint.

(5)

A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(6)

A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

(7)

Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli

a)	a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,

c)	nyilatkozatát arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik,

d)	a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

e)	az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

f)	a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,

g)	a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

h)	a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint

i)	a panaszkezelési szabályzatát.

(8)

Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(9)	Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

22. §

A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

14. Az alapszabály módosításának engedélyezése

23. §

A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a)	a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b)	a tevékenységi kör módosítása,

c)	a jegyzett tőke leszállítása,

d)	részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e)	az igazgatóság jogkörének módosítása,

f)	átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g)	részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamint

h)	szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelező, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.

15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

24. §

(1)

Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2)	A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3)	Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

25. §

(1)

Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2)

Nem egyesülhet

b)	fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy.

(3)

Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:

a)	az egyesülési szerződést,

b)	a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet, a kötelezettségek és a követelések állományát,

c)	mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges, valamint

d)	hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 79. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

26. §

A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

27. §

Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

28. §

(1)	Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

(2)	Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.

16. Az engedély megadásának általános szabályai

29. §

(1)

Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2)

A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a)	másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b)	másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, vagy

c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. §

(1)

A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a)	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b)	által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c)	devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy

d)	a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

e)	tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.

(2)	A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3)

A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a)	esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b)	a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

d)	vállalatirányítási rendszerre, kockázatkezelési eljárásra és mechanizmusra vonatkozó leírása alapján azok nem alkalmasak a hatékony és eredményes kockázatkezelésre.

17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje

31. §

A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

17/A. Pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság jóváhagyása

31/A. §

(1)

A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha

a csoporton belüli belső szabályok és feladatmegosztás alkalmas annak biztosítására, hogy a csoport összevont vagy szubkonszolidált alapon megfeleljen az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek, így különösen biztosított

aa)	a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság valamennyi leányvállalata közötti koordináció, szükség esetén a feladatoknak a leányvállalatok közötti megfelelő megosztásával,

ab)	a csoporton belüli konfliktusok megelőzése és kezelése, és

ac)	a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság által meghatározott csoportszintű előírások végrehajtása az egész csoportban,

a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport szervezeti felépítése nem hátráltatja, illetve egyéb módon nem akadályozza a leány- vagy anyavállalatok egyedi, összevont vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesítendő kötelezettségeinek hatékony felügyeletét,

c)	teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)	azt, hogy a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság milyen helyet foglal el a többszintű csoporton belül,

b)	a tulajdonosi struktúrát, és

c)	a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság csoporton belül betöltött szerepét.

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. §

(1)

A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

a)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b)	a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,

c)	az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d)	a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e)	a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó más jogszabályban, az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hatodik részében - ide nem értve a 92a. és 92b. cikket - foglalt rendelkezéseknek,

f)	a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g)	olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h)	a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy

i)	a 18. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított.

(2)	A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

(3)	A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(4)	A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

(5)	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

33. §

(1)

A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a)	esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b)	a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

c)	esetében teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.

(2)

A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

a)	a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását,

b)	a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt,

c)	a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.

(3)	Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.

34. §

(1)

A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a)	az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b)	nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c)	az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,

d)	a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy

e)	a tevékenységi engedélyét visszaadta.

(2)

A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

a)	a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;

b)	a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy

megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet és

ca)	e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb)	azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.

35. §

(1)

A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(2)	Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.

(3)	Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

III. FEJEZET
SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA

19. Másik EGT-államban történő fióktelep létesítés szabályai

36. §

(1)	A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,

b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c)	a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d)	az üzleti tervet,

e)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f)	a fióktelep címét.

(3)

Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4)	A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.

(6)	A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7)

Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8)	A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9)	E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

37. §

(1)	A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c)	a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d)	az üzleti tervet,

e)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f)	a fióktelep címét.

(3)

Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4)

A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.

(5)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.

(6)	A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7)	Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.

(8)

A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

a)	már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b)	tevékenységi engedélyét visszavonta.

37/A. §

(1)	A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni.

(2)	A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni kívánja,

b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c)	a megbízó pénzügyi intézmények nevét,

d)	a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében okozott károkért,

e)	az üzleti tervet,

f)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

g)	a fióktelep címét.

(4)

Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(5)	A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.

(6)	A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.

20. Rendszerszinten jelentős fióktelep

38. §

(1)

Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2)

A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3)

A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

a)	a fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b)	a fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, valamint

c)	az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4)	A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5)

Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel - egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(7)	A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint - ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették - a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

39. §

Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha

a)	a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy

b)	a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott.

21. Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabályai

40. §

(1)	Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3)	A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

41. §

(1)	A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)	Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.

(3)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4)	A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5)	A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

(6)	Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7)

Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

41/A. §

(1)	Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.

(2)	A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3)

A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(4)	A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.

(5)	Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

42. §

Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a)	az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b)	az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c)	az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.

22. A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

43. §

(1)

A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2)	A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

44. §

A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. §

(1)

Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országbeli bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

a)	a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b)	a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c)	a működés tervezett időtartamát,

d)	az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamint

e)	a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2)

Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a)	bankképviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, a hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b)	nyilatkozatot, amely szerint a bankképviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

46. §

(1)	A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2)	A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3)	Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

IV. FEJEZET
PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

23. Általános rendelkezések

47. §

(1)

A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(2)	Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3)	A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

(4)	Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.

(5)

A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.

(6)	A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

24. Végelszámolás

48. §

(1)	Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.

(2)

A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha

a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét - ide nem értve a hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítását - visszavonja, kivéve ha az engedély visszavonása a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja, 35. § (2) és (3) bekezdése alapján történik, vagy

b)	tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásra kerül.

(3)	A Felügyelet végelszámolással történő megszüntetést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4)	A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5)

A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6)	A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.

(7)	A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.

49. §

(1)	Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

(2)

Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.

50. §

(1)	A Felügyelet a pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2)	A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.

(3)	Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

25. Felszámolási eljárás

51. §

(1)	Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(2)	Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi intézmény felszámolását, a bíróság a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.

52. §

(1)	A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2)	Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3)	A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) és (7a) bekezdése nem alkalmazható.

(4)

A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata - az annak megfelelően kötött ügyletek - alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

53. §

(1)	Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2)

A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

a)	ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja vagy 35. § (3) bekezdése alapján vonja vissza,

ha a végelszámoló a Felügyeletet arról tájékoztatta, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapította meg, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vagy

c)	fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(3)

A bíróság a felszámolási eljárást

a)	a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b)	a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény

fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

54. §

(1)	A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2)	A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.

55. §

(1)	Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.

(2)	A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3)	Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

56. §

(1)	A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2)	A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.

57. §

(1)

Hitelintézet felszámolása során

az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeit, valamint az 1993. június 30-át megelőzően - állami garanciával (helytállással) biztosított - betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,

b)	a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betétrészből eredő követeléseket az a) pontot követő és a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontját megelőző kielégítési csoportba,

c)	az a) és b) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába

szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(1a)	Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(1b)

Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a)	rendes, fedezetlen követelések,

olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba)	a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb)	a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc)	a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c)	a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(1c)	Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1d)	Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(1e)

Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a)	kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b)	nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.

(2)

Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén

a)	ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatoló tőke elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő,

b)	szavatoló tőke instrumentumnak nem minősülő alárendelt adósság instrumentumokat az 575/2013/EU rendeletben meghatározott járulékos tőkeelemből eredő tartozást megelőzően és a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni,

c)	az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kiegészítő alapvető tőkeelemből eredő tartozást az elsődleges alapvető tőkeelemből eredő tartozást megelőzően, valamint a járulékos tőkeelemből eredő tartozást követően szükséges kielégíteni.

(2a)

Az (1) bekezdéstől eltérően a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjába sorolódnak a hitelintézet legalább többségi befolyással rendelkező, természetes személynek nem minősülő tagjainak a hitelintézettel szemben fennálló, az OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betételhelyezésből eredő követelések.

(3)	A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője - az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében - hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4)	A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5)	A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

58. §

(1)	A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2)	A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

26. Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai

59. §

A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a)	azokra a hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint

b)	a 66. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.

60. §

Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

61. §

Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

62. §

A nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

63. §

Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

64. §

(1)	A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2)

A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.

(3)

Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4)	A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

(5)	A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

65. §

(1)	A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2)	A végelszámoló vagy a felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3)

A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.

(4)	A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.

(5)

Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel.

(6)	A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7)	A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

66. §

(1)

Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2)	A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

V. FEJEZET
EGYES TEVÉKENYSÉGI, MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

27. Személyi és tárgyi feltételek

67. §

(1)

A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a)	jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b)	a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c)	a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e)	ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint - a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - vagyonbiztosítás,

f)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint

g)	áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2)	A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3)	A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja.

67/A. §

(1)

A pénzügyi szolgáltatói tevékenység - a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével - végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3)

A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(4)

A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(5)

A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti tikokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is

28. Kiszervezés

68. §

(1)	A hitelintézet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2)	A kiszervezett tevékenységet végző - a kockázattal arányos mértékben - rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3)

A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két munkanapon belül bejelenti:

a)	a kiszervezés tényét,

b)	a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét), valamint

c)	a kiszervezés időtartamát.

(4)

A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:

a)	az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b)	a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, adatvédelmi tisztviselője, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c)	a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d)	a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket, valamint

e)	a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5)	A hitelintézet a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki.

(6)	A hitelintézet belső ellenőrzése a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente, szoros kapcsolatban álló vállalkozásánál legalább kettő évente megvizsgálja.

(7)

A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézet haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8)	A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9)	Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.

(10)	A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - amelyet a hitelintézet jóváhagy - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11)	A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12)	A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban feltünteti.

(13)	Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.

29. Független közvetítő

69. §

(1)	A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.

(2)

A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.

(3)

A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(3a)	A közvetítői díj időbeni ütemezése - ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat - arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(4)

Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt - ide nem értve az alkuszt - megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(4a)

A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.

(5)

A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6)	Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(7)

A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a 21. § (7) bekezdés e) pontjában, 73. §-ban, 74. §-ban, valamint 208. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

(8)	A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.

(9)

A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

30. Függő közvetítő

72. §

(1)	A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel.

(2)

A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(2a)	A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(3)

Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel- szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(3a)

A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Nem kell közvetítői díjnak tekinteni az anyavállalat által a leányvállalat, illetve a leányvállalat által az anyavállalat számára kiemelt közvetítői jogviszony keretében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység alapján pénzben juttatott térítést, amennyiben mind az anyavállalat, mind a leányvállalat hitelintézet.

(5)

A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

(6)	A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

72/A. §

A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.

31. Függő és független közvetítő szakmai követelményei

73. §

(1)	A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(2)	A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(3)	A (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

74. §

(1)

A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és

a)	szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy

középiskolai végzettséggel és

ba)	banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,

bb)	pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

bc)	tőzsdei szakvizsgával,

bd)	becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),

be)	pénztárkezelő és valutapénztáros-szakképesítéssel (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),

bf)	a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,

bg)	a ba)-bf) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy

c)	a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsgával

rendelkezik.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

a)	a 155. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségek,

b)	a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és

c)	a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(2a)

A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

(3)

Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4)	A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5)	A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)-(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6)	A független közvetítő felelős a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7)	A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(8)

A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő figyelemmel kíséri azt, hogy a közvetítői alvállalkozója betartja-e a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírásokat. A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő felelős annak ellenőrzéséért, hogy a közvetítői alvállalkozója és a közvetítői alvállalkozójával - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy megfelel az e személyekkel szemben fennálló szakmai követelményeknek.

32. EGYES KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

75. §

(1)	A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

(2)

Pénzváltási tevékenységet közvetítő vezető állású személyének nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

akit

aa)

a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab)

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

a büntetett előélet jogkövetkezménye alóli mentesülésig,

b)	aki e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, és

c)	akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.

(2a)

Pénzváltási tevékenységet közvetítő tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben teljesül a (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt feltétel. Ha a pénzváltási tevékenységet végző tényleges tulajdona megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

76. §

(1)

A fizetési rendszer működtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a)	az induló tőkét teljes mértékben befizette,

b)	a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan, és

c)	részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.

(2)

Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag a Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdek-képviseleti szervezete, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(3)

A pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a)	legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik, és

b)	káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(4)

A pénzügyi ügynöki tevékenységre a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a)	legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b)	részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik, és

c)	megfelel a jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

76/A. §

Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.

33. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés

77. §

(1)	Fizetési rendszert működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek.

(2)	Fizetési rendszert működtető vállalkozás a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3)

A fizetési rendszert működtető vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

a)	más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,

b)	a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és

c)	az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4)

Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b)	a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5)

Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.

34. Pénzfeldolgozási tevékenység

78. §

(1)

Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a)	büntetett előéletű, vagy

b)	a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi és kereskedelmi szabálysértést követett el.

(2)

A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a vezető állású személy felsőfokú végzettséggel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személy felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.

(3)

A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni a Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

(4)

A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

VI. FEJEZET
PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

35. Általános szabályok

79. §

(1)	A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2)

A hitelintézet - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b)	a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke értékénél.

(3)	A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4)

A hitelintézet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5)	Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód vagy az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

(6)	Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót teljesít.

36. Saját tőke

80. §

(1)	A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az e törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke összegénél.

(2)	Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

81. §

(1)	Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

37. A jegyzett tőke leszállítása

82. §

(1)

A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 79. § (2) bekezdése szerinti összeget, valamint az e törvényben előírt mértéket, a vele szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3)

A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Ptk. 3:312-3:313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.

(4)	Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná a 79. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5)

Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket szükséges megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek - Szmt. szerinti - átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tagok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

38. Általános tartalékképzés

83. §

(1)	A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez.

(2)	A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi.

(3)	A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 79. § (2) bekezdése szerint meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4)	A hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól a (3) bekezdés alapján mentesítette.

(5)	A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6)	A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

(7)

Amennyiben a hitelintézet az Szmt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeget az eredménytartalékból el kell különítenie és azt az Szmt. szerinti saját tőke megfeleltetési táblában, a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékként kell kimutatnia.

39. Kockázati céltartalékképzés

84. §

(1)

A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2)	A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.

40. Eszközök minősítése

85. §

(1)	A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit.

(2)	A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

85/A. §

A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.

40/A. Tőke ajánlás

85/B. §

(1)	A Felügyelet tőke ajánlást állapít meg a hitelintézetnek.

(2)

A tőke ajánlásban meghatározott szavatoló tőke összege az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 rendelet] 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések, a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó rendelkezések vagy - adott esetben - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó azon szavatoló tőke összeg, amely szükséges a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a stressz teszt forgatókönyvek alapján megfelelőnek tartott teljes szavatoló tőke összegének eléréséhez.

(3)

A tőke ajánlást hitelintézet-specifikusan kell meghatározni. Az ajánlásban meghatározott tőkemennyiség csak akkor fedezheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke-követelmény által már fedezett kockázatot, ha a kockázat olyan elemére vonatkozik, amelyet az előírt többlettőke-követelmény összege nem fedez.

(4)

A túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

a)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőke követelménynek,

b)	a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint

c)	a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés céljára.

(5)

A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

a)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tőke követelménynek,

b)	a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint

c)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelménynek való megfelelés céljára.

41. Tőkefenntartási puffer

86. §

(1)	A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2)	A hitelintézet a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet Első Rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke a teljes kockázati kitettségérték 2,5 százaléka.

(3)	A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

42. Anticiklikus tőkepuffer

87. §

(1)	A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2)	A hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi és összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettségérték és az anticiklikus tőkepufferráta a szorzata.

(3)	Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet az egyes országokban előírt anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a hitelintézet összes jelentős hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5)

A (4) bekezdésben meghatározott jelentős hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)-q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez

a)	a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b)	a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény vagy

c)	az értékpapírosítási tőkekövetelmény kapcsolódik.

(6)

A hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a)	0 százalék vagy

b)	0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7)

A (6) bekezdéstől eltérve, a hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

88. §

(1)

Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2)

Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3)

Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a hitelintézetet az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4)

Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hitelintézetet kötelezheti

a)	a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b)	2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5)

Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

43. Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer

89. §

(1)	A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét.

(2)

A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a)	a csoport mérete,

b)	a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c)	a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d)	a csoport összetettsége,

e)	a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(2a)

A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:

a)	a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szempontokat és

a csoport határon átnyúló tevékenységét, ide nem értve a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok közötti viszonylatot.

(3)	A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4)

Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

méret,

b)	az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából betöltött szerep jelentősége,

c)	határon átnyúló tevékenység jelentősége, vagy

d)	a hitelintézet vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5)	A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6)

Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

a)	arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,

b)	a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

c)	az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.

(7)

A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8)	A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9)

A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.

(10)

A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta - az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével - 0,5 százalékponttal növekszik.

(11)

A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a)	egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,

b)	a hitelintézetet, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetnek minősítheti, és

c)	egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat.

90. §

(1)

Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy

a)	a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b)	a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(4)

Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja.

91. §

Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer- követelmény szintje nem haladhatja meg

a csoportra összevont alapon alkalmazandó, a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény mértéke közül a magasabb mérték és az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának összege, vagy

b)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százaléka, vagy az Európai Bizottság 90. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett, a csoportra összevont alapon alkalmazandó mérték

közül az alacsonyabb értéket.

44. Rendszerkockázati tőkepuffer

92. §

(1)

A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon a 4. mellékletben meghatározott számítási mód alapján rendszerkockázati tőkepuffert képez az összes kitettségére vagy a kitettségei (2) bekezdésben meghatározott valamely alcsoportjaira.

(2)

A rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozhat

a)	a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;

a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló

ba)	természetes személyekkel szembeni, lakóingatlannal fedezett összes kitettségre,

bb)	üzleti ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett, jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,

bc)	a bb) alpont kivételével a jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,

bd)	a ba) alpont kivételével a természetes személyekkel szembeni összes kitettségre;

c)	a más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;

d)	más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló b) pont szerint azonosított ágazati kitettségre a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati pufferráta elismerése céljából;

e)	a harmadik országban lévő féllel szemben fennálló kitettségre;

f)	a b) pontban azonosított bármely kitettség kategória alcsoportjaira.

(3)

Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a)	a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, akadályt képezve vagy teremtve ezáltal a belső piac megfelelő működése szempontjából,

b)	legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét, és

c)	a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra.

(4)

A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(5)	A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(6)	A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét 0,5 százalékpontos lépésközökkel kell megállapítani. A hitelintézetek és a kitettségek különböző alcsoportjaira vonatkozóan különböző követelmények állapíthatóak meg.

(7)	Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

45. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

93. §

(1)

A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és

a)	az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,

b)	a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,

c)	az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és

d)	a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek

a (2), (3), (4) vagy (5) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.

(2)	Ha a csoportra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a csoport a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3)	Ha a hitelintézetre rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény kerül előírásra ez a tőkepuffer-követelmény hozzáadódik a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményhez.

(4)

Ha a hitelintézetre a 92. § szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény és globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény kerül előírásra és együttes mértékük meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 5 százalékát, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.

(5)

A hitelintézet a kombinált pufferkövetelmény teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét nem használhatja fel az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményre, a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelményre, a 85/B. § szerinti tőke ajánlásnak való megfelelésre, az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk és 92b. cikk teljesítésére, a Szantv. 67. §-ában és 68. §-ában foglalt kockázatalapú követelmények teljesítésére, továbbá a kombinált pufferkövetelmény valamely elemének teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét a kombinált pufferkövetelmény bármely más elemének teljesítésére.

(6)	A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

94. §

(1)	Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(1a)

A 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(2)

A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a)	elsődleges alapvető tőkéjének vagy

b)	nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.

(3)

Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a)	korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b)	nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy

c)	nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(4)

A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a)	az osztalék készpénzben való kifizetését,

b)	a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d)	az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(5)	A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(6)	A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(7)

A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(8)

E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

95. §

(1)

A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a)	az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b)	a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c)	a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2)

A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a)	a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b)	az évközi és év végi nyereség összegéről,

c)	a maximálisan kifizethető összegről, és

a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da)	osztalékfizetés,

db)	részvény-visszavásárlás,

dc)	kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd)	teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3)	A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

96. §

(1)	Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3)

A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:

a)	a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b)	mérlegtervre,

c)	az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d)	a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e)	a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat.

(4)	A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5)

Ha a Felügyelet nem hagyj a jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor

a)	a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b)	a 94. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

96/A. §

(1)	Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2)

A tőkeáttételi mutató pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(3)

A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a)	elsődleges alapvető tőkéjének vagy

b)	nyereségének

(4)

Ha a hitelintézet nem tesz eleget a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a)	korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b)	nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy

c)	nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(5)

A (4) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a)	az osztalék készpénzben való kifizetését,

b)	a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d)	az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(6)	A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(7)	A maximálisan kifizethető összeg a (8) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(8)

A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (4) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(9)

E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pont és (1a) bekezdés szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

96/B. §

(1)

A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a)	az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b)	a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c)	a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2)

A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a)	a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b)	az évközi és év végi nyereség összegéről,

c)	a maximálisan kifizethető összegről, és

a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da)	osztalékfizetés,

db)	részvény-visszavásárlás,

dc)	kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd)	teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3)	A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet képes arra, hogy a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

46. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

97. §

(1)	A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2)	A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(2a)

Az (1) bekezdés szerinti stratégiáknak és eljárásoknak megfelelően a hitelintézet a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása alapján a szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét olyan megfelelő szinten határozza meg, amely elegendő az összes olyan kockázat fedezésére amelynek ki van téve, és biztosítja, hogy a szavatoló tőkéje képes legyen fedezni a stressz-forgatókönyvekből eredő potenciális veszteségeket, többek között a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében végzett felügyeleti stressz-teszt alapján azonosítottakat.

(3)	A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4)

Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5)	A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti.

47. A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

98. §

(1)	A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.

(2)	Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.

99. §

(1)	A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

(2)

A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:

a)	a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

b)	a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

c)	a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

(3)	A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

48. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

49. Ingatlanbefektetések korlátozása

101. §

(1)	A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli - ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2)

A hitelintézet tevékenysége során

a)	a hitel-ingatlan csereügylet,

b)	a Cstv. 56. § (2) bekezdése, és

c)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti.

(3)

Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

50. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

102. §

(1)	A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.

(2)

A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe

a)	a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b)	a Garantiqa Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c)	a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

d)	azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták, ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartja nyilván, és elkülönítve kezeli.

(3)	A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.

(4)	A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5)

A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

a)	az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,

b)	az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését, valamint

c)	az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6)

A Felügyelet a hitelintézetet - legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével - kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.

51. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

103. §

Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás - a Felügyelet határozata szerint - az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

104. §

(1)

Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 103. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő naptól számított - két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2)	A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 103. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

105. §

A Felügyelet a 104. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 103. §-ban rögzített követelményeknek.

51/A. Harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepének mentesítése egyes prudenciális követelmények alól

105/A. §