SZÍNEZŐS
1952. évi 23. törvényerejű rendelet
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában
I. FEJEZET
A HÁZASSÁGRÓL, A CSALÁDRÓL ÉS A GYÁMSÁGRÓL SZÓLÓ 1952. ÉVI IV. TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
| 1. § |
|
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban Csjt.) az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. |
A házasságkötéshez szükséges okiratok
| 2. § |
| (1) |
A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt lakóhelyét rendőri bejelentőlappal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni. |
| (2) |
A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni születési anyakönyvi kivonatát. Mentesül a házasuló a bemutatás alól, ha az anyakönyvi kivonatot külföldről kellene megszereznie. Ebben az esetben a házasulónak az anyakönyvi kivonattal bizonyítandó körülményekre az anyakönyvvezető előtt személyes nyilatkozatot kell tennie. |
| (3) |
A házasuló köteles állampolgárságát az erre szolgáló okiratok bemutatásával, vagy az állampolgárság megállapításának alapjául szolgáló körülményekről az anyakönyvvezető előtt tett személyes nyilatkozattal igazolni. |
| (4) |
Ha a házasuló korábban már házasságban élt, köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni a volt házastársa halálát vagy a korábbi házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tanúsító anyakönyvi kivonatot, illetőleg bírói határozatot. Ha azonban az említett okiratot külföldről kellene megszereznie, a házasuló az okirat bemutatása alól mentesül. Ebben az esetben azonban a házasulónak az egyébként okirattal igazolandó tényről az anyakönyvvezető előtt személyes nyilatkozatot kell tennie. |
| (5) |
A rendőri bejelentőlapon és a (2), esetleg a (4) bekezdésben említett, belföldön beszerezhető okiratokon felül a házasulóktól más okiratot követelni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti azoknak a jogszabályoknak hatályát, amelyek szerint a házasságkötéshez egyes esetekben a külföldi jogra vonatkozó igazolás [Csjt. 6. § (1) bek.], engedély [Csjt. 6. § (2) bek., 10. §] vagy felmentés [Csjt. 8. § (2) bek.] bemutatása szükséges. |
| (6) |
A jelen § értelmében tett személyes nyilatkozatot az anyakönyvvezető jegyzőkönyvbe foglalja. |
|
Engedély külföldivel tervezett házasságkötéshez
| 3. § |
|
Magyar állampolgárnak külföldivel tervezett házasságkötéséhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának engedélyét (Csjt. 6. §) az igazságügyminiszter útján kell kérni. Az engedély hat hónapig érvényes. |
Felmentés rokoni kapcsolat esetén
| 4. § |
|
A testvér és testvérének vér szerinti leszármazottja közt fennálló, valamint a házasuló és volt házastársának egyenesági rokona közt fennálló házassági akadály alól a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ad felmentést [Csjt. 8. § (2) bek.]. |
Eljárás nem jogerős határozattal gondnokság alá helyezett házasuló esetében
| 5. § |
|
Ha a bíróság valamelyik házasulót nem jogerős határozattal a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, az anyakönyvvezető köteles a házasságkötésnél való közreműködést mindaddig megtagadni, míg az ügy jogerős befejezést nem nyer. |
Házasság érvényességének, létezésének és nemlétezésének megállapítása
| 6. § |
|
A házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult keresetindítására, akinek a megállapításához jogi érdeke fűződik. |
A volt feleség és az özvegy nő névviselése
| 7. § |
| (1) |
Az özvegy nő azt, hogy kizárólag a maga nevét viseli [Csjt. 26. § (2) bek.], annál az anyakönyvvezetőnél jelentheti be, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. A bejelentést a férj halálától, illetőleg az ezt tanúsító bírói határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kell megtenni. |
| (2) |
Ha a születés bejegyzését tartalmazó anyakönyv külföldön van, a bejelentést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell megtenni. |
| (3) |
A bíróság azt az özvegy nőt, aki férje halála után annak nevét megtartotta, úgyszintén azt a volt feleséget, akit a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet volt férje nevének viselésére feljogosított, a férj nevének viselésétől eltilthatja, ha a nő erre a névviselésre utóbb érdemtelenné vált. |
| (4) |
Az eltiltás iránt a volt férj indíthat keresetet. Ha a férj nem vagy ismeretlen helyen tartózkodik, keresetindításra egyenesági rokonai, valamint az ügyész jogosultak; ugyanezek indíthatnak keresetet az özvegy nő ellen is. |
|
Házastársak ügyleteinek alakszerűsége
| 8. § |
| (1) |
A házastársak egymással kötött adásvételi, csere-, kölcsön- és ajándékozási ügyleteinek, továbbá a közös vagyon megosztására, úgyszintén a bírói határozattal megszüntetett vagyonközösség visszaállítására vonatkozó szerződésüknek, valamint a házastársak közt létrejött tartozáselismerésnek érvényességéhez közokirat szükséges. |
| (2) |
Az (1) bekezdés nem vonatkozik ingó dolog ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. |
| (3) |
Közokirat szükséges a házastársak között kiállított általános meghatalmazás érvényességhez is. |
| (4) |
A házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás (Csjt. 30. §) nincs alakszerűséghez kötve. |
|
| 9. § |
| (1) |
Házasságban élő szülők gyermekük nevére vonatkozóan akkor köthetnek megállapodást [Csjt. 42. § (1) bek.], ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli. |
| (2) |
A gyermek nevére vonatkozó esetleges megállapodást legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. Házasságban élő szülők későbbi gyermeke azonban nem viselhet más nevet, mint amelyet a korábbi közös gyermekre nézve már bejelentettek. |
| (3) |
Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet - annak megszüntetése vagy szünetelés folytán - nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. |
| (4) |
Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. |
| (5) |
Ha a gyermek családi nevére nézve a Csjt. 42. §-a, illetőleg a jelen § (1)-(4) bekezdései alapján rendelkezés nem történt, a gyermek az apa családi nevét viseli. |
|
| 10. § |
|
A mindkét szülőt együtt illető szülői felügyelet esetén adható olyan meghatalmazást [Csjt. 85. § (3) bek.], hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik szülő nevében is gyakorolja, a szülők - külön-külön vagy kölcsönösen - közokiratban vagy két tanú előtt aláírt magánokiratban adhatnak egymásnak. |
| 11. § |
|
Azokban az ügyekben, amelyekben a szülő érdekellentét miatt gyermekét nem képviselheti [Csjt. 86. § (1) bek.], a törvényes képviseletet a gyámhatóság álta kirendelt gondnok [137. § (1) bek. a) pont] látja el. A gondnok kirendelését bármelyik szülő vagy maga a gyermek kérheti. |
| 12. § |
|
A szülő köteles a kiskorú gyermek nevében tett olyan jognyilatkozatát, amelynek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyámhatósághoz bemutatni. |
A szülői felügyelet megszüntetése
| 13. § |
| (1) |
Ha a kiskorú gyermek érdekében a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, a bíróság azt a szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben vagy a keresetindításra jogosultak valamelyikének külön kérelmére már a per megindítása előtt hozott ideiglenes intézkedéssel is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság az ideiglenes intézkedést bármikor hatályon kívül helyezheti. |
| (2) |
Ha az ideiglenes intézkedést a per megindítása előtt kérték és a kérelmet előterjesztő fél a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresetet az ideiglenes intézkedés közlésétől számított harminc nap alatt nem indítja meg, erről a bíróság a többi keresetre jogosultat értesíti s ha ettől számított további harminc nap alatt sem indítanak keresetet, az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezi. |
|
| 14. § |
|
A szülői felügyelet megszünése, illetőleg szünetelése esetén a szülő és a gyermek érintkezésének módját (Csjt. 93. §) a felek bírói egyességben is szabályozhatják. |
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 15. § |
|
Abban a kérdésben, hogy a házasság a házasságkötés alaki kellékei szempontjából érvényes vagy érvénytelen-e, azt a jogot kell alkalmazni, amely a házasságkötés idejében a házasságkötés helyén hatályban van. |
| 16. § |
| (1) |
A házasság anyagi jogi érvényességére a házasulók hazai joga és ha ez a jog különböző, mindegyik házasulóra a saját hazai joga irányadó. |
| (2) |
Magyarországon történő házasságkötés esetében a Csjt. 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házasulók egyike sem magyar állampolgár. |
| (2) |
Magyarországon történő házasságkötés esetében a Csjt. 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házasulók egyike sem magyar állampolgár. Ha a házasságot kötő magyar állampolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság is kiállíthatja. |
| (3) |
Annak igazolására, hogy a külföldön házasságot kötő magyar állampolgár házasságkötése a magyar jog szerint nem ütközik akadályba, az igazságügyminiszter tanúsítványt állít ki. |
|
| 17. § |
| (1) |
Annak megállapításánál, hogy valamely férfit a gyermek apjának kell-e tekinteni, a férfinak a gyermek születésekor hatályban volt hazai joga irányadó. |
| (2) |
Egyebekben a szülők és a gyermek közt fennálló jogviszonyra a gyermek hazai joga irányadó. |
| (3) |
A Magyarországon lakó gyermek ügyében mind az (1), mind a (2) bekezdés alá tartozó esetben, illetőleg a magyar állampolgár gyermek ügyében az (1) bekezdés esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha a gyermekre nézve ez a kedvezőbb. |
|
| 18. § |
|
Magyar állampolgár kiskorúnak külföldi állampolgár által való örökbefogadása csak a magyar gyámhatóság engedélyével érvényes. |
| 19. § |
|
A gyámság alá helyezésnek és a gyámság megszűnésének előfeltételei tekintetében a gyámság alá helyezendő, illetőleg gyámság alatt álló személy hazai joga irányadó. |
| 20. § |
| (1) |
Magyar állampolgár gyámsági ügyében a magyar gyámhatóságnak kizárólagos joghatósága van. Külföldön lakó kiskorú magyar állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében azonban a magyar gyámhatóság utólagos jóváhagyásával a lakóhely gyámhatósága is eljárhat. |
| (2) |
A Magyarországon lakó kiskorú külföldi állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében a kiskorú hazai gyámhatóságának utólagos jóváhagyásával a magyar gyámhatóság is eljárhat. |
| (3) |
Ha Magyarországon folyó hagyatéki eljárásban a kiskorú külföldi állampolgár törvényes képviselőjének meghallgatása nehézségbe ütközik, részére gondnokot kell kirendelni és törvényes képviselőként a gondnokot kell meghallgatni. |
|
II. FEJEZET
SZEMÉLYI JOGI RENDELKEZÉSEK
CSELEKVŐKÉPESSÉG
| 21. § |
| (1) |
Cselekvőképes minden nagykorú, aki az ügyeinek viteléhez szükséges belátással rendelkezik. |
| (2) |
Nagykorú az, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte. |
| (3) |
Aki házasságot köt, tizennyolcadik életévének betöltése előtt is nagykorúvá lesz. |
|
| 22. § |
| (1) |
Korlátoltan cselekvőképes
| a) |
az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét már betöltötte, |
| b) |
az, akit a bíróság jogerős ítélettel korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezett. |
|
| (2) |
A korlátolt cselekvőképes személy jogcselekményének érvényességéhez - az alábbi kivételekkel - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. |
| (3) |
A korlátolt cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is jogérvényesen
| a) |
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyekre külön jogszabály rendelkezése feljogosítja, |
| b) |
a Munka Törvénykönyve értelmében tizennegyedik életévének betöltése után munkaszerződést köthet és azt fel is bonthatja, |
| c) |
rendelkezhet a munkájával szerzett keresményéről és erre korlátozott felelősséggel egyéb kötelezettséget is vállalhat, |
| d) |
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű ügyleteket, |
| e) |
megkötheti az olyan ügyleteket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
|
| (4) |
A korlátoltan cselekvőképes kiskorú részére ígért vagy juttatott ajándékot a törvényes képviselő visszautasíthatja, illetőleg visszaadhatja. |
|
| 23. § |
| (1) |
Cselekvőképtelen
| a) |
az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét nem töltötte be, |
| b) |
az a nagykorú, akit a bíróság jogerős ítélettel a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, |
| c) |
az a kiskorú, akit a bíróság jogerős ítélettel nagykorúsága elérésének esetére a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, végül |
| d) |
gondnokság alá helyezés nélkül is az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátása teljesen hiányzik. |
|
| (2) |
A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője végez jogcselekményeket. |
| (3) |
Az előbbi rendelkezés alapján nem lehet érvénytelennek tekinteni a teljesen cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött és teljesedésbe is ment olyan csekély jelentőségű jogügyleteket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. |
|
| 24. § |
| (1) |
A korlátoltan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy sem közvetlenül, sem törvényes képviselője útján nem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely az ő részéről ajándékozást tartalmaz, vagy amellyel kezességet s általában idegen kötelezettségért való felelősséget visszteher nélkül vállalna el, avagy jogokról visszteher nélkül lemondana. |
| (2) |
Az előbbi rendelkezés nem zárja ki a szokásos alkalmi ajándékozást. A közcélra történő felajánlás az (1) bekezdés alá tartozó személy részéről is érvényes, ha az ügyletet a törvényes képviselő köti meg, illetőleg az beleegyezésével vagy hozzájárulásával jön létre és a törvényes képviselő jognyilatkozatát a gyámhatóság is jóváhagyja (Csjt. 87. §). |
|
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés
| 25. § |
|
A bíróság - az arra jogosult keresete folytán (28. §) - korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, siketnémaságából eredő szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagy mértékben csökkent. |
| 26. § |
|
A bíróság - az arra jogosult (28. §) keresete folytán - a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, aki elmebeli állapot, vagy siketnémaságból eredő szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen képtelen az ügyeinek viteléhez szükséges belátásra. |
| 27. § |
|
Azokban az esetekben, amelyekben az előző rendelkezések szerint gondnokság alá helyezést lehet kérni, a kérelem kiskorúra nézve is előterjeszthető úgy, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya a nagykorúság elérésével álljon be. |
| 28. § |
|
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő személy házastársa egyenesági rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| 29. § |
| (1) |
A korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes ingatlan vagyonára bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha a gondnokság alá helyezés valószínűnek mutatkozik és annak veszélye fenyeget, hogy az alperes ingatlan vagyonát nem megfelelően kezeli, szükség nélkül megterheli vagy elidegeníti. |
| (2) |
A zárlat elrendeléséről hirdetményt kell kibocsátani s azt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint az alperes lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. A zárlat hatálya a hirdetménynek a bíróság hirdetőtáblájára történt kifüggesztését követő napon kezdődik. |
| (3) |
A zárgondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Egyébként a zárlatra a végrehajtás során elrendelt zárlat szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
|
Ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó bírói határozat hatálya
| 30. § |
|
A gondnokság alá helyezést kimondó jogerős bírói ítélet hatályával azonos hatálya van a bíróság ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó jogerős vagy végrehajtható határozatának [1952. évi III. törvény 307. § (2) bek.]. |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság
| 31. § |
| (1) |
A bíróság kérelemre gondnokság alá helyezi azt, aki vagyoni ügyeit azért nem tudja ellátni, mert
| a) |
ismeretlen helyen távol van vagy ismert helyen tartózkodik, de a visszatérésben akadályozva van, vagy |
| b) |
szabadságvesztés-büntetését tölti. |
|
| (2) |
Az előbbi bekezdés alapján a gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő házastársa egyenesági rokona, vagy a volt lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti |
| (3) |
A jelen § alapján történt gondnokság alá helyezés a gondnokság alá helyezett cselekvőképességét nem érinti. |
|
A gondnokság alá helyezés megszüntetése
| 32. § |
| (1) |
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, a gondnok és azok indíthatnak keresetet, akik a gondnokság alá helyezés iránt keresetindításra jogosultak (28. §) |
| (3) |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság megszüntetésének van helye, ha ezt a gondnokság alá helyezett vagy az kéri, aki a gondnokság alá helyezést eredetileg kérte. |
|
Bírói határozattal gondnokság alá helyezett személyek gondnoka
| 33. § |
| (1) |
A gyámhatság a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot rendel ki. |
| (2) |
Gondnokká elsősorban a gondnokság alá helyezettel együttélő házastársat kell kirendelni. Ha ilyen házastárs nincs vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. A gondnok kirendelésénél a gondnokság ellátására alkalmas szülőket, egyéb rokonokat és más hozzátartozókat előnyben kell részesíteni. |
|
| 34. § |
| (1) |
A gondnokságra - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik - gyámság szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezés (31. §) esetében a gondnok jogköre csak a gondnokság alatt álló személy vagyonának kezelésére terjed ki; a távollevő [31. § (1) bek. a) pont] gondnoka azonban a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával a gondnoksága alatt álló személy vagyonának elidegenítésére és megterhelésére is jogosult, ha ezáltal a gondnoksága alatt álló személyt jelentős károsodástól óvja meg. |
|
| 35. § |
|
A gondnok a gondnokság alá helyezett személyéről csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges. |
| 36. § |
|
Korlátolt cselekvőképességgel járó, valamint cselekvőképességet kizáró gondnokság, úgyszintén távollét miatt [31. § (1) bek. a) pont] elrendelt gondnokság esetében a gondnok a gondnokság alá helyezett leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához vagy más létfontosságú cél eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás értéke a leszármazó köteles részét nem haladhatja meg. |
| 37. § |
| (1) |
A gyámhatóság szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy részére is gondnokot rendel oly ügyek ellátása végett,
| a) |
amelyekben a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok akár a törvény vagy a gyámhatóság kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt nem járhat el; |
| b) |
amelyekben sürgősen kell intézkedni és a kiskorúnak, illetőleg a gondnokság alatt állónak nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg. |
|
| (2) |
Ha az előbbi rendelkezések értelmében gondnok kirendelése kizártság vagy tényleges akadály folytán szükséges, a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok köteles erről a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni. |
| (3) |
Az előbbi rendelkezések alapján kirendelt eseti gondnok jogállása azokban az ügyekben, amelyek ellátására kirendelték, ugyanaz, mint a gyámé, illetőleg a gondnoké. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám, és az állandó gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekre az eseti gondnok kirendelése szól. |
|
| 38. § |
| (1) |
A méhmagzatot élve születés esetére illető jogok megóvása végett a gyámhatóság szükség esetén a méhmagzat részére eseti gondnokot rendel. |
| (2) |
A gondnokrendelést bármelyik szülő vagy nagyszülő, vagy pedig az anya lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van. |
| (3) |
A méhmagzat gondnoka abban az ügyben, amelyben kirendelték, a méhmagzat törvényes képviselőjeként ugyanazon korlátok között járhat el, mint a gyám. |
|
| 39. § |
|
Elmebeteg részére a gyámhatóság arra az időre, amíg gondnokság alá helyezése meg nem történik, szükség esetén ideiglenes gondnokot rendelhet. Az ideiglenes gondnok jogköre csupán az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyona feletti felügyeletre terjed ki. |
| 40. § |
| (1) |
Ha ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó érdekelt jogainak megóvása végett meghatározott ügyben szükséges, részére a gyámhatóság gondnokot rendel. |
| (2) |
A gondnok kirendelését bármely érdekelt és bármelyik hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van. |
| (3) |
A gondnok az ügyben ugyanazon korlátok között járhat el törvényes képviselőjeként, mint amelyek a távollevő gondnokára nézve fennállnak. |
|
| 41. § |
|
A gyámhatóság által bírói határozat nélkül kirendelt gondnokot tiszte alól fel kell menteni, ha kirendelésének célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt. Egyébként az ilyen gondnok működésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 42. § |
| (1) |
A cselekvőképesség fennállása és terjedelme tekintetében az érdekelt személy hazai joga irányadó. |
| (2) |
Az állampolgárság megváltozása a korábbi hazai jog értelmében már megszerzett nagykorúságot nem érinti. |
| (3) |
Azt a külföldit, aki hazai joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött forgalmi vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni annyiban, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. |
|
III. FEJEZET
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
TARTÁSI KÖTELEZETTSÉG AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSA NÉLKÜL
| 43. § |
| (1) |
Ha nincs olyan személy, akit a Csjt. rendelkezései (35., 37-39. §) értelmében a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermeket az köteles eltartani, aki a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkezett, kivéve ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik. |
| (2) |
A jelen § értelmében tartásra kötelezett személyt a gyermek tartása az anyával egysorban a szülők tartási kötelezettségére vonatkozó szabályok szerint terheli. A tartási kötelezettség a kötelezett örököseire is átszáll. |
| (3) |
A Csjt. 39. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a férj apaságát a jelen § alapján más férfi ellen indított per folyamatban léte esetén is kizártnak kell tekinteni. |
|
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 44. § |
| (1) |
A jelen törvényerejű rendelet alkalmazásában valamely személy hazai joga alatt annak az államnak a jogát kell érteni, amelynek az illető személy állampolgára. |
| (2) |
A Magyarországon lakó állampolgárság nélküli személy házassági, családi, gyámsági és gondnoksági ügyében a magyar jog irányadó. |
|
| 45. § |
|
Habár a jelen törvényerejű rendelet valamely kérdésben a külföldi jogot jelenti is ki irányadónak, a külföldi jog alkalmazásának nincs helye, ha ez az Alkotmányba vagy a magyar jognak feltétlen alkalmazást kívánó szabályába ütköznék. |
III. FEJEZET
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
| 46. § |
| (1) |
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő az az anyakönyvvezető, aki bár tudja, hogy a házasság megkötésénél való közreműködésre nem jogosult, annál mégis közreműködik. |
| (2) |
Bűntett miatt pénzbüntetéssel büntetendő az az anyakönyvvezető, aki az (1) bekezdés alá tartozó cselekményt gondatlanságból követi el. |
|
| 47. § |
| (1) |
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki érvénytelenségi ok ellenére házasságot köt. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alá tartozó bűntett pénzbüntetéssel büntetendő, ha azt gondatlanságból követik el. |
|
| 48. § |
| (1) |
Az a lelkész, vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, aki egyházi házasságkötésnél közreműködik, mielőtt a házasulók a házasságnak az anyakönyvvezető előtt való megkötését igazolták volna, bűntettet követ el és hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő. |
| (2) |
Nem büntetendő a cselekmény, ha az egyházi szertartás az egyik félnek közeli halállal fenyegető betegsége esetén történt. |
|
A házasságkötéssel kapcsolatban eljáró szervekre alkalmazandó jogszabályok
| 49. § |
| (1) |
Ahol az eddig fennálló szabályok a házasságkötéssel kapcsolatban a polgári tisztviselőre vonatkozólag tartalmaztak rendelkezést, ott ehelyett az anyakönyvvezetőt kell érteni. |
| (2) |
A Csjt-nek és az egyéb törvényes szabályoknak az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a Csjt. 5. § körében a magyar külképviseleti hatóság eljáró szervére kell megfelelően alkalmazni. |
|
A házassági és a gyámhatósági eljárás szabályainak megállapítása
| 50. § |
| (1) |
A vagyonközösségnek a házassági életközösség fennállása alatt való megszüntetésére (Csjt. 31. §) irányuló bírói eljárást a minisztertanács szabályozza. |
| (2) |
A gyámhatóságnak a Csjt. és a jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályait, továbbá a házasságkötéssel kapcsolatos eljárás szabályait - ez utóbbit az igazságügyminiszterrel egyetértve - a belügyminiszter állapítja meg. |
| (2) |
A gyámhatóságnak a Csjt. és a jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályait, továbbá a házasságkötéssel kapcsolatos eljárás szabályait - ez utóbbit az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértve - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter állapítja meg. |
|
| 51. § |
|
Olyan semmisségi vagy megtámadási ok alapján, amelyet a Csjt. érvénytelenségi oknak el nem ismer, a házasságot csak akkor lehet semmisnek, illetőleg érvénytelennek nyilvánítani, ha a keresetet a Csjt. hatálybalépése előtt megindították. |
| 52. § |
|
A házasságot a Csjt. hatálybalépése előtt keletkezett tény miatt is csak akkor lehet felbontani, ha a felbontásnak a Csjt. 18. §-ában meghatározott komoly és alapos oka állapítható meg. |
| 53. § |
| (1) |
A feleség a Csjt. hatálybalépése előtt kötött házasság esetén is jogosult a házasság tartama alatt kizárólag a maga nevét viselni (Csjt. 26. §), ha erre irányuló szándékát 1953. évi június hó 30. napjáig annál az anyakönyvvezetőnél bejelenti, akinek működési területén a születésnek bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. |
| (2) |
Az az özvegy nő, akinek férje a Csjt. hatálybalépése előtt halt meg, férje neve helyett jogosult a maga nevét viselni (Csjt. 26. §), ha erre irányuló szándékát az 1953. évi június hó 30. napjáig, illetőleg a férj halálát tanúsító határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap alatt bejelenti annál az anyakönyvvezetőnél, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. |
| (3) |
A 7. § (2) bekezdése a jelen §-on alapuló bejelentések esetén is irányadó. |
|
| 54. § |
| (1) |
Mindaz, ami a Csjt. hatálybalépésekor a házastársak tulajdonában van és a Csjt. értelmében nem tartozik egyikük vagy másikuk vagyonához, a Csjt. hatálybalépésével közös vagyonukká válik. |
| (2) |
Az előbbi rendelkezés akkor is irányadó, ha a házastársak a szerzeményi közösséget szerződésben kizárták. |
| (3) |
Az egyik házastársnak a Csjt. hatálybalépése előtt kötött visszterhes ügyletből eredő tartozásáért a közös vagyonból a Csjt. folytán reá eső illetőség erejéig egyszerű kezesként a másik házastárs is felel, kivéve ha a jogügylet az azt megkötő házastárs különvagyonára vonatkozott. |
|
| 55. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt a cselekvőképességében korlátozott személy által tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása [Csjt. 37. § (4) bek.] nem szükséges. |
| 56. § |
| (1) |
A családi jogállás megállapítása iránt a Csjt. hatálybalépése előtt indított perekben, ha a jelen törvényerejű rendelet ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályokat kell alkalmazni. |
| (2) |
A Csjt. hatálybalépése után családi jogállás megállapítása iránt indított perre akkor is a Csjt. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született; az azonban, aki az 1946. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napján (1947. június 1.) nagykorúságát már elérte, az apaság megállapítása iránt a Csjt. alapján sem indíthat keresetet. |
| (3) |
Azt a rendelkezést, hogy az anya utólagos házasságának hatálya egyéb előfeltételek fennállása esetén is csak akkor áll be, ha az anya férje a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb [Csjt. 39. § (1) bek. b) pont], a Csjt. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasság hatályának megállapításánál is alkalmazni kell, ha a férj a gyermek apjaként még nincs a születési anyakönyvbe bejegyezve. Alkalmazni kell ezt a rendelkezést az utólagos házasság hatályának megállapítása iránt a Csjt. előtt indított folyamatban lévő perekben is. |
|
| 57. § |
|
A korábbi jogszabályok alapján államfői kegyelemmel törvényesített gyermek mind apjával, mind apja rokonaival rokonságban áll. |
| 58. § |
|
Az 1947. június 1. előtt történt apai elismerésnek az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt az apa az 1947. évi június hó 1. napja után szabályszerű nyilatkozattal megerősítette. |
| 59. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt született gyermek nevét a szülők a Csjt. 42. §-a alapján nem változtathatják meg. |
| 60. § |
|
Azokban az ügyekben, amelyekben a felek az örökbefogadási szerződést az 1953. évi január hó 1. napja előtt gyámhatósági jóváhagyás, illetőleg igazságügyminiszteri megerősítés végett bemutatták, az örökbefogadási szerződés jóváhagyására (megerősítésére), joghatásaira és felbontására a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. |
| 60. § |
|
Azokban az ügyekben, amelyekben a felek az örökbefogadási szerződést az 1953. évi január hó 1. napja előtt gyámhatósági jóváhagyás, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter általi megerősítés végett bemutatták, az örökbefogadási szerződés jóváhagyására (megerősítésére), joghatásaira és felbontására a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. |
| 61. § |
| (1) |
Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a szülői hatalmat a Csjt. hatálybalépése előtt nem az a szülő gyakorolta, akinél a gyermek el van helyezve (Csjt. 72. §) a szülői felügyeletet a Csjt. hatálybalépésétől kezdődőleg ez a szülő gyakorolja, kivéve ha a szülői hatalom gyakorlásától meg van fosztva, vagy pedig a szülői felügyelet a Csjt. 92. §-a értelmében szünetel. |
| (2) |
Ha a különélő szülők gyermeke nem a szülők valamelyikénél van elhelyezve, a szülői felügyeletet a szülők megegyezéséig, illetve a gyámhatóság intézkedéséig (Csjt. 72. §) az a szülő gyakorolja, aki a Csjt. hatálybalépéséig a szülői hatalmat gyakorolta. |
|
| 62. § |
| (1) |
A gyermekeknek a szülők megegyezése hiányában való elhelyezésére vonatkozó rendelkezést (Csjt. 76. §) a Csjt. hatálybalépése előtt folyamatba tett perekben is alkalmazni kell. |
| (2) |
Azok a bírói ítéletek, illetőleg gyámhatósági határozatok, amelyek szerint a gyermeket hetedik életévének betöltéséig kell valamelyik szülőjénél elhelyezni, akként módosulnak, hogy az elhelyezést a gyermek hatodik életévének betöltésekor kell megváltoztatni (Csjt. 76. §). Ez a rendelkezés nem irányadó, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépésekor a hatodik életévét már betöltötte. |
|
| 63. § |
|
A Csjt. 87. §-ának a szülői jognyilatkozat gyámhatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az ügyekben, amelyekben a Csjt. hatálybalépésekor a jognyilatkozat jóváhagyásának kérdésében jogerős gyámhatósági határozat még nincs. |
| 64. § |
| (1) |
Azoknak a gyámhatósági határozatoknak és bírói ítéleteknek, amelyek a szülői hatalmat megszüntették vagy felfüggesztették, a Csjt. hatálybalépésétől kezdődőleg a szülői felügyelet megszüntetését kimondó bírói ítéletekkel azonos hatályuk van. |
| (2) |
Egyebekben a Csjt.-nek a szülői felügyelet megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit csak a hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. |
|
| 65. § |
| (1) |
A Csjt. 96. §-a (2) bekezdésének a nevezett gyám mellőzésére vonatkozó rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. |
| (2) |
A törvényes gyámságra vonatkozó korábbi jogszabályok [1877. évi XX. törvény 39. §, 10 470/1945. (XI. 6.) M. E. r. 9. §] helyett a folyamatban lévő ügyekben is a Csjt. 97. §-át kell alkalmazni. |
|
| 66. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt történt gyámrendelések hatályban maradnak. A Csjt-nek a gyámság ellátására, a gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit a Csjt. hatálybalépése előtt keletkezett gyámságokra is alkalmazni kell. |
| 67. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt gondnokság alá helyezés iránt folyamatba tett perekben a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. |
| 68. § |
|
A gyámsági és a gondnoksági ügyek rendelkezéséről szóló 1877. évi XX. törvény 28. §-ának
| a) |
pontja alapján történt gondnokság alá helyezésnek ugyanaz a hatálya, mint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnek (26. §), |
| b) |
és c) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya azonos a korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezés (25. §) hatályával, |
| d) |
és e) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya pedig ugyanaz, mint a jelen törvényerejű rendelet 31. §-a alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya. |
|
| 69. § |
|
A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kirendelt gondnokok megbízatása hatályban marad, de a gondnokság ellátására, valamint a gondnokság és gondnok tisztségének megszűnésére a jelen törvényerejű rendelet irányadó. |
Jogszabályok hatályon kívül helyezése
| 69/A. § |
|
A fogantatás időpontját a gyermek érdeke ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogantatás 1960. május 1-jét követően történt. |
| 69/B. § |
|
Az örökbefogadáshoz csak akkor fűződhet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénynek - a Polgári Törvénykönyv által érintett egyes jogszabályok módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 8-10. §-a által megállapított - rendelkezései szerinti joghatály, ha a gyámhatóság az örökbefogadást 1960. május 1-jét követően engedélyezte. |
| 70. § |
| (1) |
A házasságra, a családra, a gyámságra és a gondnokságra vonatkozó eddigi jogszabályok, így különösen az 1877. évi XX. törvény, az 1885. évi VI. törvény, az 1894. évi XXXI. törvény, az 1946. évi XXIX. törvény, az 1949. évi 18. törvényerejű rendelet, az 1950. évi 45. törvényerejű rendelet, az 1952. évi 7. törvényerejű rendelet, a 6 800/1945. (VIII. 22.) és a 10 470/1945. (XI. 6.) M. E. rendeletek hatályukat vesztik. |
|
| 71. § |
|
A jelen törvényerejű rendelet az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. |
- A jogszabály 1952. december 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 86. számában.
- hatályba lépett 1953. január 1-jén.
A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1964. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1962. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
1952. évi 23. törvényerejű rendelet
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában
I. FEJEZET
A HÁZASSÁGRÓL, A CSALÁDRÓL ÉS A GYÁMSÁGRÓL SZÓLÓ 1952. ÉVI IV. TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
| 1. § |
|
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban Csjt.) az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. |
A házasságkötéshez szükséges okiratok
| 2. § |
| (1) |
A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt lakóhelyét rendőri bejelentőlappal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni. |
| (2) |
A házasuló köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni születési anyakönyvi kivonatát. Mentesül a házasuló a bemutatás alól, ha az anyakönyvi kivonatot külföldről kellene megszereznie. Ebben az esetben a házasulónak az anyakönyvi kivonattal bizonyítandó körülményekre az anyakönyvvezető előtt személyes nyilatkozatot kell tennie. |
| (3) |
A házasuló köteles állampolgárságát az erre szolgáló okiratok bemutatásával, vagy az állampolgárság megállapításának alapjául szolgáló körülményekről az anyakönyvvezető előtt tett személyes nyilatkozattal igazolni. |
| (4) |
Ha a házasuló korábban már házasságban élt, köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni a volt házastársa halálát vagy a korábbi házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását tanúsító anyakönyvi kivonatot, illetőleg bírói határozatot. Ha azonban az említett okiratot külföldről kellene megszereznie, a házasuló az okirat bemutatása alól mentesül. Ebben az esetben azonban a házasulónak az egyébként okirattal igazolandó tényről az anyakönyvvezető előtt személyes nyilatkozatot kell tennie. |
| (5) |
A rendőri bejelentőlapon és a (2), esetleg a (4) bekezdésben említett, belföldön beszerezhető okiratokon felül a házasulóktól más okiratot követelni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti azoknak a jogszabályoknak hatályát, amelyek szerint a házasságkötéshez egyes esetekben a külföldi jogra vonatkozó igazolás [Csjt. 6. § (1) bek.], engedély [Csjt. 6. § (2) bek., 10. §] vagy felmentés [Csjt. 8. § (2) bek.] bemutatása szükséges. |
| (6) |
A jelen § értelmében tett személyes nyilatkozatot az anyakönyvvezető jegyzőkönyvbe foglalja. |
|
Engedély külföldivel tervezett házasságkötéshez
| 3. § |
|
Magyar állampolgárnak külföldivel tervezett házasságkötéséhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának engedélyét (Csjt. 6. §) az igazságügyminiszter útján kell kérni. Az engedély hat hónapig érvényes. |
Felmentés rokoni kapcsolat esetén
| 4. § |
|
A testvér és testvérének vér szerinti leszármazottja közt fennálló, valamint a házasuló és volt házastársának egyenesági rokona közt fennálló házassági akadály alól a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ad felmentést [Csjt. 8. § (2) bek.]. |
Eljárás nem jogerős határozattal gondnokság alá helyezett házasuló esetében
| 5. § |
|
Ha a bíróság valamelyik házasulót nem jogerős határozattal a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, az anyakönyvvezető köteles a házasságkötésnél való közreműködést mindaddig megtagadni, míg az ügy jogerős befejezést nem nyer. |
Házasság érvényességének, létezésének és nemlétezésének megállapítása
| 6. § |
|
A házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult keresetindítására, akinek a megállapításához jogi érdeke fűződik. |
A volt feleség és az özvegy nő névviselése
| 7. § |
| (1) |
Az özvegy nő azt, hogy kizárólag a maga nevét viseli [Csjt. 26. § (2) bek.], annál az anyakönyvvezetőnél jelentheti be, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. A bejelentést a férj halálától, illetőleg az ezt tanúsító bírói határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kell megtenni. |
| (2) |
Ha a születés bejegyzését tartalmazó anyakönyv külföldön van, a bejelentést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell megtenni. |
| (3) |
A bíróság azt az özvegy nőt, aki férje halála után annak nevét megtartotta, úgyszintén azt a volt feleséget, akit a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet volt férje nevének viselésére feljogosított, a férj nevének viselésétől eltilthatja, ha a nő erre a névviselésre utóbb érdemtelenné vált. |
| (4) |
Az eltiltás iránt a volt férj indíthat keresetet. Ha a férj nem vagy ismeretlen helyen tartózkodik, keresetindításra egyenesági rokonai, valamint az ügyész jogosultak; ugyanezek indíthatnak keresetet az özvegy nő ellen is. |
|
Házastársak ügyleteinek alakszerűsége
| 8. § |
| (1) |
A házastársak egymással kötött adásvételi, csere-, kölcsön- és ajándékozási ügyleteinek, továbbá a közös vagyon megosztására, úgyszintén a bírói határozattal megszüntetett vagyonközösség visszaállítására vonatkozó szerződésüknek, valamint a házastársak közt létrejött tartozáselismerésnek érvényességéhez közokirat szükséges. |
| (2) |
Az (1) bekezdés nem vonatkozik ingó dolog ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. |
| (3) |
Közokirat szükséges a házastársak között kiállított általános meghatalmazás érvényességhez is. |
| (4) |
A házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás (Csjt. 30. §) nincs alakszerűséghez kötve. |
|
| 9. § |
| (1) |
Házasságban élő szülők gyermekük nevére vonatkozóan akkor köthetnek megállapodást [Csjt. 42. § (1) bek.], ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli. |
| (2) |
A gyermek nevére vonatkozó esetleges megállapodást legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. Házasságban élő szülők későbbi gyermeke azonban nem viselhet más nevet, mint amelyet a korábbi közös gyermekre nézve már bejelentettek. |
| (3) |
Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet - annak megszüntetése vagy szünetelés folytán - nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. |
| (4) |
Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. |
| (5) |
Ha a gyermek családi nevére nézve a Csjt. 42. §-a, illetőleg a jelen § (1)-(4) bekezdései alapján rendelkezés nem történt, a gyermek az apa családi nevét viseli. |
|
| 10. § |
|
A mindkét szülőt együtt illető szülői felügyelet esetén adható olyan meghatalmazást [Csjt. 85. § (3) bek.], hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik szülő nevében is gyakorolja, a szülők - külön-külön vagy kölcsönösen - közokiratban vagy két tanú előtt aláírt magánokiratban adhatnak egymásnak. |
| 11. § |
|
Azokban az ügyekben, amelyekben a szülő érdekellentét miatt gyermekét nem képviselheti [Csjt. 86. § (1) bek.], a törvényes képviseletet a gyámhatóság álta kirendelt gondnok [137. § (1) bek. a) pont] látja el. A gondnok kirendelését bármelyik szülő vagy maga a gyermek kérheti. |
| 12. § |
|
A szülő köteles a kiskorú gyermek nevében tett olyan jognyilatkozatát, amelynek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyámhatósághoz bemutatni. |
A szülői felügyelet megszüntetése
| 13. § |
| (1) |
Ha a kiskorú gyermek érdekében a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, a bíróság azt a szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben vagy a keresetindításra jogosultak valamelyikének külön kérelmére már a per megindítása előtt hozott ideiglenes intézkedéssel is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság az ideiglenes intézkedést bármikor hatályon kívül helyezheti. |
| (2) |
Ha az ideiglenes intézkedést a per megindítása előtt kérték és a kérelmet előterjesztő fél a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresetet az ideiglenes intézkedés közlésétől számított harminc nap alatt nem indítja meg, erről a bíróság a többi keresetre jogosultat értesíti s ha ettől számított további harminc nap alatt sem indítanak keresetet, az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezi. |
|
| 14. § |
|
A szülői felügyelet megszünése, illetőleg szünetelése esetén a szülő és a gyermek érintkezésének módját (Csjt. 93. §) a felek bírói egyességben is szabályozhatják. |
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 15. § |
|
Abban a kérdésben, hogy a házasság a házasságkötés alaki kellékei szempontjából érvényes vagy érvénytelen-e, azt a jogot kell alkalmazni, amely a házasságkötés idejében a házasságkötés helyén hatályban van. |
| 16. § |
| (1) |
A házasság anyagi jogi érvényességére a házasulók hazai joga és ha ez a jog különböző, mindegyik házasulóra a saját hazai joga irányadó. |
| (2) |
Magyarországon történő házasságkötés esetében a Csjt. 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házasulók egyike sem magyar állampolgár. |
| (3) |
Annak igazolására, hogy a külföldön házasságot kötő magyar állampolgár házasságkötése a magyar jog szerint nem ütközik akadályba, az igazságügyminiszter tanúsítványt állít ki. |
|
| 17. § |
| (1) |
Annak megállapításánál, hogy valamely férfit a gyermek apjának kell-e tekinteni, a férfinak a gyermek születésekor hatályban volt hazai joga irányadó. |
| (2) |
Egyebekben a szülők és a gyermek közt fennálló jogviszonyra a gyermek hazai joga irányadó. |
| (3) |
A Magyarországon lakó gyermek ügyében mind az (1), mind a (2) bekezdés alá tartozó esetben, illetőleg a magyar állampolgár gyermek ügyében az (1) bekezdés esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha a gyermekre nézve ez a kedvezőbb. |
|
| 18. § |
|
Magyar állampolgár kiskorúnak külföldi állampolgár által való örökbefogadása csak a magyar gyámhatóság engedélyével érvényes. |
| 19. § |
|
A gyámság alá helyezésnek és a gyámság megszűnésének előfeltételei tekintetében a gyámság alá helyezendő, illetőleg gyámság alatt álló személy hazai joga irányadó. |
| 20. § |
| (1) |
Magyar állampolgár gyámsági ügyében a magyar gyámhatóságnak kizárólagos joghatósága van. Külföldön lakó kiskorú magyar állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében azonban a magyar gyámhatóság utólagos jóváhagyásával a lakóhely gyámhatósága is eljárhat. |
| (2) |
A Magyarországon lakó kiskorú külföldi állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében a kiskorú hazai gyámhatóságának utólagos jóváhagyásával a magyar gyámhatóság is eljárhat. |
| (3) |
Ha Magyarországon folyó hagyatéki eljárásban a kiskorú külföldi állampolgár törvényes képviselőjének meghallgatása nehézségbe ütközik, részére gondnokot kell kirendelni és törvényes képviselőként a gondnokot kell meghallgatni. |
|
II. FEJEZET
SZEMÉLYI JOGI RENDELKEZÉSEK
| 21. § |
| (1) |
Cselekvőképes minden nagykorú, aki az ügyeinek viteléhez szükséges belátással rendelkezik. |
| (2) |
Nagykorú az, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte. |
| (3) |
Aki házasságot köt, tizennyolcadik életévének betöltése előtt is nagykorúvá lesz. |
|
| 22. § |
| (1) |
Korlátoltan cselekvőképes
| a) |
az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét már betöltötte, |
| b) |
az, akit a bíróság jogerős ítélettel korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezett. |
|
| (2) |
A korlátolt cselekvőképes személy jogcselekményének érvényességéhez - az alábbi kivételekkel - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. |
| (3) |
A korlátolt cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is jogérvényesen
| a) |
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyekre külön jogszabály rendelkezése feljogosítja, |
| b) |
a Munka Törvénykönyve értelmében tizennegyedik életévének betöltése után munkaszerződést köthet és azt fel is bonthatja, |
| c) |
rendelkezhet a munkájával szerzett keresményéről és erre korlátozott felelősséggel egyéb kötelezettséget is vállalhat, |
| d) |
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű ügyleteket, |
| e) |
megkötheti az olyan ügyleteket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. |
|
| (4) |
A korlátoltan cselekvőképes kiskorú részére ígért vagy juttatott ajándékot a törvényes képviselő visszautasíthatja, illetőleg visszaadhatja. |
|
| 23. § |
| (1) |
Cselekvőképtelen
| a) |
az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét nem töltötte be, |
| b) |
az a nagykorú, akit a bíróság jogerős ítélettel a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, |
| c) |
az a kiskorú, akit a bíróság jogerős ítélettel nagykorúsága elérésének esetére a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, végül |
| d) |
gondnokság alá helyezés nélkül is az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátása teljesen hiányzik. |
|
| (2) |
A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője végez jogcselekményeket. |
| (3) |
Az előbbi rendelkezés alapján nem lehet érvénytelennek tekinteni a teljesen cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött és teljesedésbe is ment olyan csekély jelentőségű jogügyleteket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. |
|
| 24. § |
| (1) |
A korlátoltan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy sem közvetlenül, sem törvényes képviselője útján nem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely az ő részéről ajándékozást tartalmaz, vagy amellyel kezességet s általában idegen kötelezettségért való felelősséget visszteher nélkül vállalna el, avagy jogokról visszteher nélkül lemondana. |
| (2) |
Az előbbi rendelkezés nem zárja ki a szokásos alkalmi ajándékozást. A közcélra történő felajánlás az (1) bekezdés alá tartozó személy részéről is érvényes, ha az ügyletet a törvényes képviselő köti meg, illetőleg az beleegyezésével vagy hozzájárulásával jön létre és a törvényes képviselő jognyilatkozatát a gyámhatóság is jóváhagyja (Csjt. 87. §). |
|
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés
| 25. § |
|
A bíróság - az arra jogosult keresete folytán (28. §) - korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, siketnémaságából eredő szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagy mértékben csökkent. |
| 26. § |
|
A bíróság - az arra jogosult (28. §) keresete folytán - a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, aki elmebeli állapot, vagy siketnémaságból eredő szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen képtelen az ügyeinek viteléhez szükséges belátásra. |
| 27. § |
|
Azokban az esetekben, amelyekben az előző rendelkezések szerint gondnokság alá helyezést lehet kérni, a kérelem kiskorúra nézve is előterjeszthető úgy, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya a nagykorúság elérésével álljon be. |
| 28. § |
|
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő személy házastársa egyenesági rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. |
| 29. § |
| (1) |
A korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes ingatlan vagyonára bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha a gondnokság alá helyezés valószínűnek mutatkozik és annak veszélye fenyeget, hogy az alperes ingatlan vagyonát nem megfelelően kezeli, szükség nélkül megterheli vagy elidegeníti. |
| (2) |
A zárlat elrendeléséről hirdetményt kell kibocsátani s azt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint az alperes lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. A zárlat hatálya a hirdetménynek a bíróság hirdetőtáblájára történt kifüggesztését követő napon kezdődik. |
| (3) |
A zárgondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Egyébként a zárlatra a végrehajtás során elrendelt zárlat szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
|
Ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó bírói határozat hatálya
| 30. § |
|
A gondnokság alá helyezést kimondó jogerős bírói ítélet hatályával azonos hatálya van a bíróság ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó jogerős vagy végrehajtható határozatának [1952. évi III. törvény 307. § (2) bek.]. |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság
| 31. § |
| (1) |
A bíróság kérelemre gondnokság alá helyezi azt, aki vagyoni ügyeit azért nem tudja ellátni, mert
| a) |
ismeretlen helyen távol van vagy ismert helyen tartózkodik, de a visszatérésben akadályozva van, vagy |
| b) |
szabadságvesztés-büntetését tölti. |
|
| (2) |
Az előbbi bekezdés alapján a gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő házastársa egyenesági rokona, vagy a volt lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti |
| (3) |
A jelen § alapján történt gondnokság alá helyezés a gondnokság alá helyezett cselekvőképességét nem érinti. |
|
A gondnokság alá helyezés megszüntetése
| 32. § |
| (1) |
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. |
| (2) |
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, a gondnok és azok indíthatnak keresetet, akik a gondnokság alá helyezés iránt keresetindításra jogosultak (28. §) |
| (3) |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság megszüntetésének van helye, ha ezt a gondnokság alá helyezett vagy az kéri, aki a gondnokság alá helyezést eredetileg kérte. |
|
Bírói határozattal gondnokság alá helyezett személyek gondnoka
| 33. § |
| (1) |
A gyámhatság a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot rendel ki. |
| (2) |
Gondnokká elsősorban a gondnokság alá helyezettel együttélő házastársat kell kirendelni. Ha ilyen házastárs nincs vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. A gondnok kirendelésénél a gondnokság ellátására alkalmas szülőket, egyéb rokonokat és más hozzátartozókat előnyben kell részesíteni. |
|
| 34. § |
| (1) |
A gondnokságra - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik - gyámság szabályait kell megfelelően alkalmazni. |
| (2) |
A cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezés (31. §) esetében a gondnok jogköre csak a gondnokság alatt álló személy vagyonának kezelésére terjed ki; a távollevő [31. § (1) bek. a) pont] gondnoka azonban a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával a gondnoksága alatt álló személy vagyonának elidegenítésére és megterhelésére is jogosult, ha ezáltal a gondnoksága alatt álló személyt jelentős károsodástól óvja meg. |
|
| 35. § |
|
A gondnok a gondnokság alá helyezett személyéről csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges. |
| 36. § |
|
Korlátolt cselekvőképességgel járó, valamint cselekvőképességet kizáró gondnokság, úgyszintén távollét miatt [31. § (1) bek. a) pont] elrendelt gondnokság esetében a gondnok a gondnokság alá helyezett leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához vagy más létfontosságú cél eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás értéke a leszármazó köteles részét nem haladhatja meg. |
| 37. § |
| (1) |
A gyámhatóság szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy részére is gondnokot rendel oly ügyek ellátása végett,
| a) |
amelyekben a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok akár a törvény vagy a gyámhatóság kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt nem járhat el; |
| b) |
amelyekben sürgősen kell intézkedni és a kiskorúnak, illetőleg a gondnokság alatt állónak nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg. |
|
| (2) |
Ha az előbbi rendelkezések értelmében gondnok kirendelése kizártság vagy tényleges akadály folytán szükséges, a szülő, a gyám, illetőleg a gondnok köteles erről a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni. |
| (3) |
Az előbbi rendelkezések alapján kirendelt eseti gondnok jogállása azokban az ügyekben, amelyek ellátására kirendelték, ugyanaz, mint a gyámé, illetőleg a gondnoké. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám, és az állandó gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekre az eseti gondnok kirendelése szól. |
|
| 38. § |
| (1) |
A méhmagzatot élve születés esetére illető jogok megóvása végett a gyámhatóság szükség esetén a méhmagzat részére eseti gondnokot rendel. |
| (2) |
A gondnokrendelést bármelyik szülő vagy nagyszülő, vagy pedig az anya lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van. |
| (3) |
A méhmagzat gondnoka abban az ügyben, amelyben kirendelték, a méhmagzat törvényes képviselőjeként ugyanazon korlátok között járhat el, mint a gyám. |
|
| 39. § |
|
Elmebeteg részére a gyámhatóság arra az időre, amíg gondnokság alá helyezése meg nem történik, szükség esetén ideiglenes gondnokot rendelhet. Az ideiglenes gondnok jogköre csupán az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyona feletti felügyeletre terjed ki. |
| 40. § |
| (1) |
Ha ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó érdekelt jogainak megóvása végett meghatározott ügyben szükséges, részére a gyámhatóság gondnokot rendel. |
| (2) |
A gondnok kirendelését bármely érdekelt és bármelyik hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van. |
| (3) |
A gondnok az ügyben ugyanazon korlátok között járhat el törvényes képviselőjeként, mint amelyek a távollevő gondnokára nézve fennállnak. |
|
| 41. § |
|
A gyámhatóság által bírói határozat nélkül kirendelt gondnokot tiszte alól fel kell menteni, ha kirendelésének célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt. Egyébként az ilyen gondnok működésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 42. § |
| (1) |
A cselekvőképesség fennállása és terjedelme tekintetében az érdekelt személy hazai joga irányadó. |
| (2) |
Az állampolgárság megváltozása a korábbi hazai jog értelmében már megszerzett nagykorúságot nem érinti. |
| (3) |
Azt a külföldit, aki hazai joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött forgalmi vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni annyiban, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. |
|
III. FEJEZET
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Tartási kötelezettség az apaság megállapítása nélkül
| 43. § |
| (1) |
Ha nincs olyan személy, akit a Csjt. rendelkezései (35., 37-39. §) értelmében a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermeket az köteles eltartani, aki a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkezett, kivéve ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik. |
| (2) |
A jelen § értelmében tartásra kötelezett személyt a gyermek tartása az anyával egysorban a szülők tartási kötelezettségére vonatkozó szabályok szerint terheli. A tartási kötelezettség a kötelezett örököseire is átszáll. |
| (3) |
A Csjt. 39. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a férj apaságát a jelen § alapján más férfi ellen indított per folyamatban léte esetén is kizártnak kell tekinteni. |
|
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
| 44. § |
| (1) |
A jelen törvényerejű rendelet alkalmazásában valamely személy hazai joga alatt annak az államnak a jogát kell érteni, amelynek az illető személy állampolgára. |
| (2) |
A Magyarországon lakó állampolgárság nélküli személy házassági, családi, gyámsági és gondnoksági ügyében a magyar jog irányadó. |
|
| 45. § |
|
Habár a jelen törvényerejű rendelet valamely kérdésben a külföldi jogot jelenti is ki irányadónak, a külföldi jog alkalmazásának nincs helye, ha ez az Alkotmányba vagy a magyar jognak feltétlen alkalmazást kívánó szabályába ütköznék. |
| 46. § |
| (1) |
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő az az anyakönyvvezető, aki bár tudja, hogy a házasság megkötésénél való közreműködésre nem jogosult, annál mégis közreműködik. |
| (2) |
Bűntett miatt pénzbüntetéssel büntetendő az az anyakönyvvezető, aki az (1) bekezdés alá tartozó cselekményt gondatlanságból követi el. |
|
| 47. § |
| (1) |
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki érvénytelenségi ok ellenére házasságot köt. |
| (2) |
Az (1) bekezdés alá tartozó bűntett pénzbüntetéssel büntetendő, ha azt gondatlanságból követik el. |
|
| 48. § |
| (1) |
Az a lelkész, vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, aki egyházi házasságkötésnél közreműködik, mielőtt a házasulók a házasságnak az anyakönyvvezető előtt való megkötését igazolták volna, bűntettet követ el és hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő. |
| (2) |
Nem büntetendő a cselekmény, ha az egyházi szertartás az egyik félnek közeli halállal fenyegető betegsége esetén történt. |
|
A házasságkötéssel kapcsolatban eljáró szervekre alkalmazandó jogszabályok
| 49. § |
| (1) |
Ahol az eddig fennálló szabályok a házasságkötéssel kapcsolatban a polgári tisztviselőre vonatkozólag tartalmaztak rendelkezést, ott ehelyett az anyakönyvvezetőt kell érteni. |
| (2) |
A Csjt-nek és az egyéb törvényes szabályoknak az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a Csjt. 5. § körében a magyar külképviseleti hatóság eljáró szervére kell megfelelően alkalmazni. |
|
A házassági és a gyámhatósági eljárás szabályainak megállapítása
| 50. § |
| (1) |
A vagyonközösségnek a házassági életközösség fennállása alatt való megszüntetésére (Csjt. 31. §) irányuló bírói eljárást a minisztertanács szabályozza. |
| (2) |
A gyámhatóságnak a Csjt. és a jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályait, továbbá a házasságkötéssel kapcsolatos eljárás szabályait - ez utóbbit az igazságügyminiszterrel egyetértve - a belügyminiszter állapítja meg. |
|
| 51. § |
|
Olyan semmisségi vagy megtámadási ok alapján, amelyet a Csjt. érvénytelenségi oknak el nem ismer, a házasságot csak akkor lehet semmisnek, illetőleg érvénytelennek nyilvánítani, ha a keresetet a Csjt. hatálybalépése előtt megindították. |
| 52. § |
|
A házasságot a Csjt. hatálybalépése előtt keletkezett tény miatt is csak akkor lehet felbontani, ha a felbontásnak a Csjt. 18. §-ában meghatározott komoly és alapos oka állapítható meg. |
| 53. § |
| (1) |
A feleség a Csjt. hatálybalépése előtt kötött házasság esetén is jogosult a házasság tartama alatt kizárólag a maga nevét viselni (Csjt. 26. §), ha erre irányuló szándékát 1953. évi június hó 30. napjáig annál az anyakönyvvezetőnél bejelenti, akinek működési területén a születésnek bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. |
| (2) |
Az az özvegy nő, akinek férje a Csjt. hatálybalépése előtt halt meg, férje neve helyett jogosult a maga nevét viselni (Csjt. 26. §), ha erre irányuló szándékát az 1953. évi június hó 30. napjáig, illetőleg a férj halálát tanúsító határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap alatt bejelenti annál az anyakönyvvezetőnél, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. |
| (3) |
A 7. § (2) bekezdése a jelen §-on alapuló bejelentések esetén is irányadó. |
|
| 54. § |
| (1) |
Mindaz, ami a Csjt. hatálybalépésekor a házastársak tulajdonában van és a Csjt. értelmében nem tartozik, egyikük vagy másikuk vagyonához, a Csjt. hatálybalépésével közös vagyonukká válik. |
| (2) |
Az előbbi rendelkezés akkor is irányadó, ha a házastársak a szerzeményi közösséget szerződésben kizárták. |
| (3) |
Az egyik házastársnak a Csjt. hatálybalépése előtt kötött visszterhes ügyletből eredő tartozásáért a közös vagyonból a Csjt. folytán reá eső illetőség erejéig egyszerű kezesként a másik házastárs is felel, kivéve ha a jogügylet az azt megkötő házastárs különvagyonára vonatkozott. |
|
| 55. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt a cselekvőképességében korlátozott személy által tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása [Csjt. 37. § (4) bek.] nem szükséges. |
| 56. § |
| (1) |
A családi jogállás megállapítása iránt a Csjt. hatálybalépése előtt indított perekben, ha a jelen törvényerejű rendelet ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályokat kell alkalmazni. |
| (2) |
A Csjt. hatálybalépése után családi jogállás megállapítása iránt indított perre akkor is a Csjt. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született; az azonban, aki az 1946. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napján (1947. június 1.) nagykorúságát már elérte, az apaság megállapítása iránt a Csjt. alapján sem indíthat keresetet. |
| (3) |
Azt a rendelkezést, hogy az anya utólagos házasságának hatálya egyéb előfeltételek fennállása esetén is csak akkor áll be, ha az anya férje a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb [Csjt. 39. § (1) bek. b) pont], a Csjt. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasság hatályának megállapításánál is alkalmazni kell, ha a férj a gyermek apjaként még nincs a születési anyakönyvbe bejegyezve. Alkalmazni kell ezt a rendelkezést az utólagos házasság hatályának megállapítása iránt a Csjt. előtt indított folyamatban lévő perekben is. |
|
| 57. § |
|
A korábbi jogszabályok alapján államfői kegyelemmel törvényesített gyermek mind apjával, mind apja rokonaival rokonságban áll. |
| 58. § |
|
Az 1947. június 1. előtt történt apai elismerésnek az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt az apa az 1947. évi június hó 1. napja után szabályszerű nyilatkozattal megerősítette. |
| 59. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt született gyermek nevét a szülők a Csjt. 42. §-a alapján nem változtathatják meg. |
| 60. § |
|
Azokban az ügyekben, amelyekben a felek az örökbefogadási szerződést az 1953. évi január hó 1. napja előtt gyámhatósági jóváhagyás, illetőleg igazságügyminiszteri megerősítés végett bemutatták, az örökbefogadási szerződés jóváhagyására (megerősítésére), joghatásaira és felbontására a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. |
| 61. § |
| (1) |
Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a szülői hatalmat a Csjt. hatálybalépése előtt nem az a szülő gyakorolta, akinél a gyermek el van helyezve (Csjt. 72. §) a szülői felügyeletet a Csjt. hatálybalépésétől kezdődőleg ez a szülő gyakorolja, kivéve ha a szülői hatalom gyakorlásától meg van fosztva, vagy pedig a szülői felügyelet a Csjt. 92. §-a értelmében szünetel. |
| (2) |
Ha a különélő szülők gyermeke nem a szülők valamelyikénél van elhelyezve, a szülői felügyeletet a szülők megegyezéséig, illetve a gyámhatóság intézkedéséig (Csjt. 72. §) az a szülő gyakorolja, aki a Csjt. hatálybalépéséig a szülői hatalmat gyakorolta. |
|
| 62. § |
| (1) |
A gyermekeknek a szülők megegyezése hiányában való elhelyezésére vonatkozó rendelkezést (Csjt. 76. §) a Csjt. hatálybalépése előtt folyamatba tett perekben is alkalmazni kell. |
| (2) |
Azok a bírói ítéletek, illetőleg gyámhatósági határozatok, amelyek szerint a gyermeket hetedik életévének betöltéséig kell valamelyik szülőjénél elhelyezni, akként módosulnak, hogy az elhelyezést a gyermek hatodik életévének betöltésekor kell megváltoztatni (Csjt. 76. §). Ez a rendelkezés nem irányadó, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépésekor a hatodik életévét már betöltötte. |
|
| 63. § |
|
A Csjt. 87. §-ának a szülői jognyilatkozat gyámhatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az ügyekben, amelyekben a Csjt. hatálybalépésekor a jognyilatkozat jóváhagyásának kérdésében jogerős gyámhatósági határozat még nincs. |
| 64. § |
| (1) |
Azoknak a gyámhatósági határozatoknak és bírói ítéleteknek, amelyek a szülői hatalmat megszüntették vagy felfüggesztették, a Csjt. hatálybalépésétől kezdődőleg a szülői felügyelet megszüntetését kimondó bírói ítéletekkel azonos hatályuk van. |
| (2) |
Egyebekben a Csjt.-nek a szülői felügyelet megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit csak a hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. |
|
| 65. § |
| (1) |
A Csjt. 96. §-a (2) bekezdésének a nevezett gyám mellőzésére vonatkozó rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. |
| (2) |
A törvényes gyámságra vonatkozó korábbi jogszabályok [1877. évi XX. törvény 39. §, 10470/1945. (XI. 6.) ME rendelet 9. §] helyett a folyamatban lévő ügyekben is a Csjt. 97. §-át kell alkalmazni. |
|
| 66. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt történt gyámrendelések hatályban maradnak. A Csjt-nek a gyámság ellátására, a gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit a Csjt. hatálybalépése előtt keletkezett gyámságokra is alkalmazni kell. |
| 67. § |
|
A Csjt. hatálybalépése előtt gondnokság alá helyezés iránt folyamatba tett perekben a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. |
| 68. § |
|
A gyámsági és a gondnoksági ügyek rendelkezéséről szóló 1877. évi XX. törvény 28. §-ának
| a) |
pontja alapján történt gondnokság alá helyezésnek ugyanaz a hatálya, mint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnek (26. §), |
| b) |
és c) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya azonos a korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezés (25. §) hatályával, |
| d) |
és e) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya pedig ugyanaz, mint a jelen törvényerejű rendelet 31. §-a alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya. |
|
| 69. § |
|
A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kirendelt gondnokok megbízatása hatályban marad, de a gondnokság ellátására, valamint a gondnokság és gondnok tisztségének megszűnésére a jelen törvényerejű rendelet irányadó. |
Jogszabályok hatályon kívül helyezése
| 70. § |
| (1) |
A házasságra, a családra, a gyámságra és a gondnokságra vonatkozó eddigi jogszabályok, így különösen az 1877. évi XX. törvény, az 1885. évi VI. törvény, az 1894. évi XXXI. törvény, az 1946. évi XXIX. törvény, az 1949. évi 18. törvényerejű rendelet, az 1950. évi 45. törvényerejű rendelet, az 1952. évi 7. törvényerejű rendelet, a 6800/1945. (VIII. 22.) és a 10470/1945. (XI. 6.) ME rendeletek hatályukat vesztik. |
|
| 71. § |
|
A jelen törvényerejű rendelet az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba. |
HATÁLYON KÍVÜL
1952. évi 23. törvényerejű rendelet
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában
A jogszabály hatályon kívül helyezve.
