SZÍNEZŐS
Az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:
Az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alaptörvény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § |
|
A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. |
1. § |
|
A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. |
2. § |
(1) |
A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. |
(2) |
A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. |
(3) |
A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. |
|
3. § |
|
A törvény hatálya nem terjed ki
a) |
az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és tanácstagi beszámoló gyűlésekre; |
a) |
a 12. § és 13. § kivételével az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; |
a) |
a 12. § és 13. § kivételével az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; |
a) |
a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; |
b) |
a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; |
b) |
a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; |
c) |
a kulturális és sportrendezvényekre; |
d) |
a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. |
|
4. § |
|
Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos. |
II. FEJEZET
A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE
5. § |
|
A rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. |
5. § |
|
A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. |
5. § |
|
A rendezvény szervezője az lehet, aki
b) |
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy |
c) |
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. |
|
6. § |
|
A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. |
7. § |
|
Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) |
a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; |
b) |
a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; |
c) |
a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; |
d) |
a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. |
|
III. FEJEZET
A RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA
8. § |
(1) |
Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. |
(1) |
Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. |
(2) |
A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. |
(3) |
A rendőrség eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. |
(3) |
A rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. |
|
9. § |
(1) |
A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. |
(2) |
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. |
(3) |
Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. |
|
10. § |
|
Ha a rendezvény közúton kerül megtartásra, a rendőrség erről a közút kezelőjét tájékoztatja. |
11. § |
(1) |
A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. |
(2) |
A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. |
|
12. § |
(1) |
Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. |
(2) |
A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. |
(3) |
A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. |
(4) |
A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. |
|
13. § |
(1) |
A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. |
(2) |
Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. |
|
14. § |
(1) |
Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. |
(1) |
Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. |
(2) |
A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. |
(3) |
Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. |
|
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § |
|
E törvény alkalmazásában
a) |
közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér; |
b) |
fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. |
|
16. § |
|
A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. |
19. § |
(1) |
Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. |
(2) |
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:
- |
a gyűlések bejelentéséről szóló 5159/1945. (III. 24.) BM rendelet. |
|
|
Az Európai Unió jogának való megfelelés
20. § |
|
Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. |
- A jogszabály 1989. január 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 5. számában.
- hatályba lépett 1989. január 24-én.
- A jogszabály hatályát vesztette 2018. október 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1989. október 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1989. október 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1990. augusztus 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1989. március 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. május 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
Az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § |
|
A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. |
2. § |
(1) |
A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. |
(2) |
A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. |
(3) |
A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. |
|
3. § |
|
A törvény hatálya nem terjed ki
a) |
az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és tanácstagi beszámoló gyűlésekre; |
b) |
a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; |
c) |
a kulturális és sportrendezvényekre; |
d) |
a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. |
|
4. § |
|
Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos. |
II. FEJEZET
A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE
5. § |
|
A rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. |
6. § |
|
A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. |
7. § |
|
Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) |
a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; |
b) |
a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; |
c) |
a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; |
d) |
a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. |
|
III. FEJEZET
A RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA
8. § |
(1) |
Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. |
(2) |
A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. |
(3) |
A rendőrség eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. |
|
9. § |
(1) |
A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. |
(2) |
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. |
(3) |
Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. |
|
10. § |
|
Ha a rendezvény közúton kerül megtartásra, a rendőrség erről a közút kezelőjét tájékozatja. |
11. § |
(1) |
A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. |
(2) |
A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. |
|
12. § |
(1) |
Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. |
(2) |
A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. |
(3) |
A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. |
(4) |
A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. |
|
13. § |
(1) |
A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. |
(2) |
Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. |
|
14. § |
(1) |
Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. |
(2) |
A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. |
(3) |
Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. |
|
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § |
|
E törvény alkalmazásában
a) |
közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér; |
b) |
fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. |
|
16. § |
|
A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. |
17. § |
|
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. §-sal egészül ki: „Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” |
18. § |
(1) |
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 103. §-ának címe helyébe a következő cím lép: „Gyülekezési joggal való visszaélés” |
(2) |
Az Sztv. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.” |
|
19. § |
(1) |
Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. |
(2) |
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:
- |
a gyűlések bejelentéséről szóló 5159/1945. (III. 24.) BM rendelet. |
|
|