1997. évi CLIX. törvény

SZÍNEZŐS

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról

Az Országgyűlés az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értéket képviselő nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni fokozottabb védelme, a védett természeti értékek és területek megóvása, valamint a termőföldek őrzése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG

1. §

(1)

Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

a)	az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;

b)	a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

olyan robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyag felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet, amely katasztrófát okozhat, továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;

d)	a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

e)	a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

f)	a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

(2)

A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrség, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3)	Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a rendőrség határozattal dönt.

(4)

A határozat - az őrzésre kötelezésen túl - meghatározza:

a)	az őrzés biztonsági rendszerét;

b)	a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.

(5)

A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető

a)	állandó (visszavonásig tartó),

b)	időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő),

c)	ideiglenes (határozott időtartamú)

jelleggel.

(6)

Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátására, amelyekhez az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

(7)

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetében létrehozott és működtetett fegyveres biztonsági őrség az e törvényben meghatározott keretek között támogatja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határrendészeti és határőrizeti feladatainak ellátását.

1/A. §

(1)

Fegyveres biztonsági őrség létrehozására

a honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek létesítményei, a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság létesítményei (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Magyar Honvédség létesítményei)

b)	a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal létesítményei,

c)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei

vonatkozásában jogosult.

(2)

A rendőrség hatósági jogkörét

a)	a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter,

b)	az Információs Hivatalnál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

c)	az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter

gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.

2. §

(1)

Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles létrehozni, működtetni, fenntartani, vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági őrség költségeit a kötelezett viseli.

(1a)

Az atomenergia alkalmazása körében fegyveres biztonsági őrséggel védendő nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag őrzésére a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzést kizárólag saját szervezetében vagy többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján biztosíthatja.

(1b)

A kötelezett a védendő nukleáris létesítmény őrzött üzemi területén kívül, de még a tulajdonában lévő terület határáig különleges jogrendben, emelt szintű fizikai védelem elrendelésénél, vagy a létesítmény közvetlen fenyegetettsége esetén fokozott ellenőrzést vezethet be, valamint korlátozhatja a gépjárműforgalmat.

(2)	A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását.

3. §

(1)

Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2)

A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az - figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére - biztosítsa az adott létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét.

4. §

(1)

A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban

a)	hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;

b)	a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja, visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványát;

c)	határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;

d)	hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;

e)	megerősített szolgálatot, riadót rendelhet el;

f)	ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.

g)	jog- és szakszerűség szempontjából kivizsgálja a fegyveres biztonsági őr személyi szabadságot korlátozó intézkedését és kényszerítő eszköz alkalmazását;

h)	különleges jogrendi időszakban kezdeményezheti a rendészetért felelős miniszternél a fegyveres biztonsági őrség feletti parancsnokság rendőrség általi átvételét;

i)	ellenőrzi, figyelemmel kíséri és szakmai felügyeletet gyakorol a fegyveres biztonsági őrség képzési, kiképzési, továbbképzési tevékenysége felett, végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását;

j)	a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja a fegyveres biztonsági őr szolgálati jelvényét.

(2)

A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat.

(3)

Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy

a)	az 1. § (3) bekezdése szerinti, végleges határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,

b)	a fegyveres biztonsági őrséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette,

c)	a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban, a jóváhagyott őrutasításban vagy a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,

határozattal felhívja a kötelezettet vagy - a c) pontban meghatározott esetben - a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.

(4)

Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak

a)	a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül,

b)	a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül

nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrség működése szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ötszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki.

(4a)

Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a közigazgatási bírság ismételt kiszabását követően sem teljesíti a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a fegyveres biztonsági őrzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére - a rendőrség hajtja végre.

5. §

(1)

A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

a)	beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lőszert és egyéb felszerelést, a ruházatot;

b)	gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök elméleti és gyakorlati képzéséről, továbbképzéséről, valamint az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrök esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történő biztosításáról.

(2)

A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője

a)	meghatározza az őrszolgálati feladatokat;

b)	kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat.

6. §

(1)

A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja. A fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.

(1a)	A szolgálati igazolvány kiállításáig a fegyveres biztonsági őr e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által rendszeresített és a szolgálati igazolvány kiállításának kezdeményezését alátámasztó, a rendőrség által hitelesített igénylőlap igazolja.

(2)

Fegyveres biztonsági őr az a magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

(3)

Nem lehet fegyveres biztonsági őr,

a)	aki büntetett előéletű,

akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;

akit

ba)

a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

bb)

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

bc)	olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

elítélték, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;

c)	aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(4)

Nem lehet fegyveres biztonsági őr, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab)	ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig,

b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig,

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(4a)	A (4) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény őrzését, őrségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági őr az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek.

(5)

A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi.

(6)

Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.

(7)

A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági őrrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a kötelezettnek vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetnek és az ellenőrzés alá vont fegyveres biztonsági őrnek a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására.

(8)

A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat

a)	az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy

b)	ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás végleges befejezéséig, vagy - ha a rendőrség döntését közigazgatási perben megtámadták - a közigazgatási per jogerős lezárásáig kezelheti.

(9)

Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó - felfüggesztését.

7. §

(1)

A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha

a)	megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és

b)	rendelkezik a miniszteri rendeletben előírt képesítéssel, valamint

c)	a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és szakképesítésre vonatkozó követelményeket.

(1a)

A honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségben - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat létesítményei vonatkozásában létrehozott fegyveres biztonsági őrség kivételével - fegyveres biztonsági őr jogviszony létesíthető azzal is, aki

a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,

a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet által szervezett nem iskolai rendszerű, egyéb más szakközépiskolai ágazatba nem sorolható, a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetben munkavállalásra jogosító belső képzés keretében eredményes vizsgát tett,

c)	megfelel a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira megállapított egészségi, pszichikai és fizikai követelményeknek,

d)	a Magyar Honvédséggel önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létrehozására irányuló szerződést köt, és

e)	a Magyar Honvédség állománytáblájában az adott beosztáshoz előírt rendfokozathoz tartozó iskolai végzettséggel rendelkezik.

(2)

A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében, jogszabályban meghatározott - fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottságnak ellenőrizni kell.

(3)

A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(4)

A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

visszavonja, ha

aa)	a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,

ab)	a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,

ac)	a fegyveres biztonsági őr a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy

ad)	a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;

b)	bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.

(5)	Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(6)	A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.

7/A. §

(1)	A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a fegyveres biztonsági őr

aa)	nevét, szolgálati beosztását,

ab)	munkáltatójának megnevezését;

b)	a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság megnevezését;

a hatósági szolgálati igazolvány

ca)	sorszámát, valamint

cb)	érvényességére vonatkozó tényt.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági őr tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvános.

(4)	A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.

(5)	Ha a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban - a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása időpontjáig - rögzíteni kell.

8. §

(1)	A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2)

A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjainak egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.

(3)	A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán „fegyveres biztonsági őr” felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.

(4)

A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:

a)	a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;

b)	a „fegyveres biztonsági őrség” feliratot;

c)	a működtető szerv megnevezését;

d)	a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását;

e)	a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot;

f)	az érvényességi idejét;

g)	az igazolvány kiállításának helyét és időpontját;

h)	a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát.

9. §

(1)	A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a rendőrség az 1. § (3) bekezdés szerinti határozatban engedélyezi.

(2)

A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szerveknél rendszeresített vagy alkalmazott, illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A fegyveres biztonsági őr feladatai ellátása során csak a rendőrség szolgálati kutyák kiképzésével összefüggő feladatok ellátására létrehozott szervezeti eleme által kiképzett és évente minősített szolgálati kutyát alkalmazhat.

(3)	A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

9/A. §

(1)

A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése céljából, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek minősül.

(2)	A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.

(3)

A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell

a)	közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén a rögzítéstől számított három nap,

b)	az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő rögzítése esetén a rögzítéstől számított hatvan nap

elteltével.

(4)

Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(5)

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(6)

A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(7)

Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel

a)	a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy

b)	az (5) bekezdés szerinti esetben - ha a (3) bekezdés szerinti határidő már eltelt - az (5) bekezdés szerinti megkereséstől számított harminc napon belül

felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidő lejártát követően a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8)	Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(9)

A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni

a)	a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

b)	arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak;

az elektronikus megfigyelőrendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről; valamint

d)	a fegyveres biztonsági őr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

(10)	Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.

(11)	A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására.

9/B. §

(1)

A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba történő be- és kiléptetésre irányuló szolgálatának teljesítése során jogosult

a)	az őrzött objektumba a belépő személyt kiléte igazolására, a belépés céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni;

b)	az őrzött objektumba a belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatására felhívni;

c)	a belépő személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításhoz bemutatott okmány számát, ha azt nem magyar hatóság állította ki, az okmányt kiállító ország megnevezését is, illetve a belépésre használt jármű rendszámát és típusát rögzíteni;

d)	a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni.

(2)

Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő felhívásban foglaltak teljesítésének megtagadása vagy a közölt adatok valótlanságának vélelmezése esetén - a kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője eltérő rendelkezésének hiányában - a fegyveres biztonsági őr az alábbi intézkedések önálló vagy kombinált alkalmazására jogosult:

a)	a személy beléptetését megtagadhatja;

b)	az őrzött objektum biztonságát veszélyeztető, továbbá a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtilthatja;

c)	az objektumba belépő, illetve az objektumból kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatásáig feltartóztathatja.

(3)

Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(4)

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(5)

Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(6)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatokat az (5) bekezdés szerinti felhasználás hiányában - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rögzítéstől számított harmincegyedik napon meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(7)	Ha az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat az (5) bekezdés alapján átadásra került, akkor az átadást követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8)	Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harminc napon belül nem követte az (5) bekezdés szerinti adatigénylés, akkor a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harmincegyedik napon az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(9)

A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba belépő személy kilétének igazolására minden olyan hatósági igazolványt köteles elfogadni, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A fegyveres biztonsági őr kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kérheti fel az őrzött objektumba belépő személyt.

(10)	A fegyveres biztonsági őr az (1)-(2) és (9) bekezdés szerinti tevékenységével nem akadályozhatja, vagy indokolatlan mértékben nem késleltetheti a jogszabály alapján belépési jogosultsággal rendelkező személyek mozgását.

10. §

(1)

A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:

a)	a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;

b)	az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani;

c)	az a)-b) pont szerint igazoltatott, visszatartott vagy előállított személytől a bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.

(1a)	A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(1b)	A büntetés-végrehajtási szervezetnél az 1. § (6) bekezdése alapján működő fegyveres biztonsági őrség tagja az (1) bekezdés vonatkozásában a tetten ért személyt a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának megérkezéséig jogosult és köteles visszatartani.

(2)

A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:

a)	testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát,

b)	az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének, illetve személyőrzési vagy kísérési feladat végrehajtása során a személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,

c)	a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát,

d)	az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert

alkalmazhat, illetve használhat.

(3)	A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4)	A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(5)

Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(6)

A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

a)	felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;

b)	más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c)	figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d)	figyelmeztető lövésnek.

(7)	A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8)	Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.

(11)

A fegyveres biztonsági őrt az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg. A fegyveres biztonsági őr az őrutasításban szereplő feladatok ellátása tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

10/A. §

(1)	A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendőrségnek.

(2)	Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

(4)

A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(5)	A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

10/B. §

A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó rendőri szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal). Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrségek az Országos Atomenergia Hivatallal is együttműködnek.

10/C. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel- és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.

10/D. §

(1)

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetében létrehozott és működtetett fegyveres biztonsági őrségnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr az 1. § (7) bekezdése szerinti feladatot kizárólag az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományú tagjával közösen, annak közvetlen felügyelete és irányítása mellett végezheti, és kizárólag az e törvény szerinti intézkedések megtételre jogosult.

(2)

A fegyveres biztonsági őr az 1. § (7) bekezdése szerinti feladatok ellátása során

a)	támogatja a rendőr határrendészeti és határőrizeti feladatainak ellátását,

b)	az államhatáron illetéktelenül belépő személyt az ország területén átkísérő rendőr tevékenységét biztosítja,

c)	biztosítja az elfogást vagy az előállítást végrehajtó rendőr tevékenységét,

d)	közreműködik a rendőr helyszínbiztosításával kapcsolatos feladatainak ellátásában.

II. FEJEZET
A TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT

11. §

Külön törvényben meghatározottak szerint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság illetékességi területén jogosult és köteles:

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság működési területén jogosult és köteles:

12/A. §

A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.

A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles:

12. §

(1)

A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

a)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során;

a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,

c)	azzal a személlyel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál,

d)	azzal a járművel szemben, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van,

e)	a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett természeti érték, régészeti lelet megóvása érdekében,

f)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2)

A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

a)	jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni,

természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni,

c)	intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni.

(3)

A természetvédelmi őr jogosult a védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.

13. §

(3)	A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat

14. §

(1)

Az önkormányzati természetvédelmi őr formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles

a)	a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,

b)	a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személlyel szemben,

c)	a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti érték megóvása érdekében

(2)	Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(3)

Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(4)

Az önkormányzati természetvédelmi őr jogosult a munkáltató települési - Budapest közigazgatási területén belül a fővárosi - önkormányzat közigazgatási területén belül védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.

Közös szabályok

15. §

(1)

A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásának rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)

A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(4)

A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja.

(5)

Ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.

(6)

A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

15/A. §

(1)

A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(2)	Ha felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a felvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

(3)

Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel vagy az abban szereplő személyes adat a rögzítés helyszínén

a)	elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési eljárásban,

b)	elkövetett jogsértés miatt indított más hatósági eljárásban,

c)	végzett intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, továbbá

d)	a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.

(4)	Ha a felvételen szereplő személy a (3) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(5)

A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(6)	Ha a rögzített felvételt természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.

15/B. §

(1)

A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. Biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2)

A rögzített felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a 15/A. § (3) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3)	Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(4)	A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5)

Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 15/A. § (3) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6)	A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.

III. FEJEZET
A MEZEI ŐRSZOLGÁLAT

A mezei őrszolgálat létesítése

16. §

(1)

A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2)	A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. §

(1)

A mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létrehozását - a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatok megadásával - bejelenti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/C. §-ában meghatározott mezőgazdasági igazgatási szervnek (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv). A települési önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást, valamint a mezei őrszolgálat megszűnését bejelenti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/C. §-ában meghatározott mezőgazdasági igazgatási szervnek (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv).

(2)

A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet

a)	a mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat elnevezéséről és székhelyéről,

b)	a mezei őrszolgálat megalakításának időpontjáról,

c)	a mezei őrszolgálat létszámáról,

d)	a mezei őrszolgálat működési területe nagyságáról és a működési területhez tartozó földrészletek helyrajzi számáról, valamint

e)	a mezei őrszolgálat megszűnésének időpontjáról.

18. §

(1)	A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2)	Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

(3)	A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.

19. §

(1)

Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.

(1a)	Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.

(2)	A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből.

(3)	Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult.

(4)

A mezőőri járulék összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása - a járulék teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában - jogosulatlanul igénybe vett járuléknak minősül, és azt vissza kell fizetni. A mezőőri járulék felhasználásának törvényességi ellenőrzését a fővárosi és vármegyei kormányhivatal végzi. A megállapítás alapbizonylatai csak a költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek, amelyeket igazoló pénzügyi bizonylatokat az önkormányzatnak a pénzügyi bizonylat kiállítását követő ötödik év végéig meg kell őrizni.

19/A. §

A 17. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

A mezőőr

20. §

(1)	A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

21. §

(1)

A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv szabálytalanságot tapasztal, felhívja az érintett mezőőrt és szükség esetén a fenntartót az előírások betartására, a hiányosságok pótlására. A munkaügyi vita és a közszolgálati jogviszonyból származó viták kivételével ismételt jogsértés és hiányosság esetén azt írásban jelzi a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes kormányhivatalnak.

(2)	A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget - a (3) bekezdés szerinti adatok továbbításával - a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.

(3)

A mezőőrök központi nyilvántartása, valamint a 19. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás biztosítása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján nyilvántartást vezet a mezőőr

a)	természetes személyazonosító adatairól,

b)	lakcíméről,

c)	eskütételének időpontjáról,

d)	fegyvertartási engedélye számáról,

e)	munkáltatója megnevezéséről és címéről,

f)	tevékenységi területéről, valamint

g)	szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámáról.

(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a foglalkoztatás megszűnésének évét követő év végéig kezelhetők.

22. §

(1)

A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből - a mezőgazdasági igazgatási szerv által szervezett képzés elvégzését követően - a mezőgazdasági szerv előtt vizsgát tesz. A mezőőr minden évben köteles továbbképzésen részt venni.

(2)

A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

(3)	A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

(4)	Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrség visszavonja.

A mezőőr feladatai

23. §

(1)

A mezőőr a működési területén

a)	azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van,

b)	azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti

jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(1a)	A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(2)

A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(3)	A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3a)	A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(4)

A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

(5)	Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult.

23/A. §

A mezőőr és törvényben meghatározott őrzési feladatot ellátó halászati őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

A hegyőrre vonatkozó külön szabályok

27. §

(1)	A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.

(2)	A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.

28. §

(1)	A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és a rendőrség látja el.

(2)	A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és a rendőrséget a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.

29. §

(1)	A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.

(2)

A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A hegybíró a hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

(3)

A hegyőr az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(4)

A hegyőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1)	Ez a törvény - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(3)

Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor foglalkoztatási jogviszonyban lévő őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy legkésőbb 2021. december 31-ig e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tegyen. A Módtv. hatálybalépését követően a jogviszony létesítésekor az alkalmazhatóság feltétele a 7. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett, az e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a szolgálati hely őrszolgálati okmányainak ismeretéből tett eredményes vizsga.

(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza.

(4a)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő és azokat kiegészítő közigazgatási hatósági eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(5)

Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, ennek keretében különösen a fegyveres biztonsági őrség keretében végzett szolgálat irányítási, szervezési, tervezési és ellenőrzési szabályait, a szolgálat ellátásához kapcsolódó képesítési feltételeket, a képzési és a továbbképzési renddel összefüggő szabályokat, a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit és a vizsgáztatás rendjét, a szolgálatellátási renddel összefüggő szabályokat, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a lőfegyverre - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.

(6)

Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel - a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedésért felelős miniszterrel - egyetértésben a mezőőr és a hegyőr képzési és vizsgáztatási rendjének, nyilvántartása vezetésének, működésének, szolgálati viszonyának, valamint szakmai felügyeletének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(7)

Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékét.

(8)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a mezőőr és a hegyőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(9)	Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. §

Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

A jogszabály 1997. december 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 119. számában.
hatályba lépett 1998. június 1-jén.

A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 29-én lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. december 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba. 2009. június 30-án lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. május 14-én lépett hatályba. 2021. május 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 26-án lépett hatályba. 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. december 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2021. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 29-én lépett hatályba. 2021. december 29-én lépett hatályba. 2021. december 29-én lépett hatályba. 2021. december 29-én lépett hatályba. 2021. december 29-én lépett hatályba.A szakasz 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2001. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. május 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. május 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. május 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. június 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. május 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. május 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. július 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. május 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 5-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1997. évi CLIX. törvény

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról

I. FEJEZET
A FEGYVERES BIZTONSÁGI ŐRSÉG

1. §

(1)

Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

a)	az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;

b)	a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

c)	a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet;

d)	a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

e)	a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

f)	a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

(2)

A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrhatóság, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3)

Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a Belügyminisztérium az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozathozatal előtt ki kell kérni a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, valamint az illetékes rendőrhatóság véleményét.

(4)

A határozat - az őrzésre kötelezésen túl - meghatározza:

a)	az őrzés biztonsági rendszerét;

b)	a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.

(5)

A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető

a)	állandó (visszavonásig tartó),

b)	időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő),

c)	ideiglenes (határozott időtartamú)

jelleggel.

(6)

Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek szervezetében is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum, illetve személyőrzési, kísérési feladatok ellátására, amelyekhez a jelen törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

2. §

(1)	Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit.

(2)	A kötelezett biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását.

3. §

(1)

Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2)

A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az - figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére - biztosítsa az elrendelő határozatban szereplő létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét.

4. §

(1)

A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági és szakmai felügyelet - az 1. § (3), a 4. § (2), a 9. § (1), valamint a 10. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőrhatóság) hatáskörébe tartozik. Ennek keretében a rendőrhatóság

a)	ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;

b)	biztosítja és hitelesíti a fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványát;

c)	jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;

d)	ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;

e)	indokolt esetben kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;

f)	igény esetén a kötelezett költségére megszervezi és végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását, lövészeteit és más speciális képzési, továbbképzési feladatait;

g)	ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.

(2)

Ha a rendőrhatóság azt állapítja meg, hogy

a)	a jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig nem hozták létre, illetőleg, ha a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,

b)	a fegyveres biztonsági őrséget belügyminisztériumi engedély nélkül megszüntették,

c)	a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak, és a kötelezett a rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozatának 24 órán belül nem tesz eleget,

akkor az őrzésről a Belügyminisztérium a rendőrhatóság útján gondoskodik, az őrzés fenntartására kötelezett költségére. A felmerült költségek kötelezett által történő megfizetését a Belügyminisztérium határozatban rendeli el.

(3)	A rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozata elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

5. §

(1)

A kötelezett a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

a)	beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lőszert és egyéb felszerelést, a szolgálati igazolványokat, ruházatot;

b)	gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök képzéséről és továbbképzéséről.

(2)

A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője

a)	meghatározza az őrszolgálati feladatokat;

b)	kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat.

6. §

(1)	A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja.

(2)

Fegyveres biztonsági őr az a belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki 18. életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell.

(3)	A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasságot a jogviszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizni kell. Fegyveres biztonsági őrnek csak az alkalmazható, aki a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel, és írásban hozzájárul alkalmasságának ellenőrzéséhez.

(4)	Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság az őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti az őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartó - felfüggesztését.

7. §

A fegyveres biztonsági őr akkor látható el szolgálati igazolvánnyal és felszereléssel, akkor vezényelhető szolgálatba, ha a rendőrhatóság és a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott rendelkezések és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett.

8. §

(1)	A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2)	A formaruhának egyértelműen különböznie kell a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától.

(3)	A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán „fegyveres biztonsági őr” felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.

(4)

A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:

a)	a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;

b)	a „fegyveres biztonsági őrség” feliratot;

c)	a működtető szerv megnevezését;

d)	a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását;

e)	a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot;

f)	az érvényességi idejét;

g)	az igazolvány kiállításának helyét és időpontját;

h)	a rendőrhatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát.

9. §

(1)	A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a Belügyminisztérium engedélyezi.

(2)

A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - a rendőrségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A szolgálati tevékenységhez csak az Országos Rendőr-főkapitányság Kutyavezető-képző Iskolája által minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható.

(3)	A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

10. §

(1)

A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:

a)	a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;

b)	az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani, tőle a támadásra és testi sértésre alkalmas eszközöket elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.

(2)

A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:

a)	testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát,

b)	az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset,

c)	a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát,

d)	az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert

alkalmazhat, illetve használhat.

(3)	A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4)	A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(5)

(6)

A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

a)	felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;

b)	más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c)	figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d)	figyelmeztető lövésnek.

(7)	A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8)	Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.

(9)	A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak.

(10)	A fegyveres biztonsági őr lőfegyverhasználatának és az e törvényben meghatározott intézkedésének jogszerűségét az őrség működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(11)	A fegyveres biztonsági őrt a fokozott büntetőjogi védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg.

II. FEJEZET
A TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT

11. §

Külön törvényben meghatározottak szerint a nemzeti park vagy a természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság) szervezetében Természetvédelmi Őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

12. §

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság illetékességi területén jogosult és köteles:

a)	a természet védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

a természet védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c)	azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, csomagját átvizsgálni;

d)	azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét, vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét, vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint a fogási naplót ellenőrizni;

f)	a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani;

g)	a természet védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, a rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;

h)	jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni;

i)	jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

13. §

(1)	A természetvédelmi őr a 10. § (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

(2)	A természetvédelmi őr intézkedéseire a 10. § (3)-(5) bekezdéseit - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat

14. §

(1)

Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles:

a)	a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b)	a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;

d)	jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(2)	Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

Közös szabályok

15. §

(1)	A 11. és a 14. §-ban meghatározott őrszolgálatok (őrök) országos felügyeletét a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(2)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a munkáltatójának haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(3)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(4)

A természetvédelmi őr egyenruhával, szolgálati maroklőfegyverrel és kényszerítő eszközzel való ellátásáról a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatóság, az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruházattal és könnygázszóró palackkal történő ellátásáról az alkalmazó helyi önkormányzat gondoskodik.

III. FEJEZET
A MEZEI ŐRSZOLGÁLAT

A mezei őrszolgálat létesítése

16. §

(1)

A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2)	A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. §

(1)	A mezei őrszolgálat létrehozását az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi.

(2)	A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát.

18. §

(1)	A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2)	Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

(3)	A vegyes minősítésű területeken (természetvédelmi terület, erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.

19. §

Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat rendeletben szabályozza. A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként.

A mezőőr

20. §

(1)	A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

(2)	Mezőőr az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette.

21. §

(1)	A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2)	A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a megyei földművelésügyi hivatalt és az illetékes rendőrkapitányságot a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.

22. §

(1)	A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését a megyei földművelésügyi hivatal szervezi meg.

(2)	A megyei földművelésügyi hivatal a mezőőrt az előírt vizsga és eskü letétele után nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.

(3)	A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

(4)	Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrhatóság visszavonja.

A mezőőr feladatai

23. §

(1)

A mezőőr a működési területén jogosult és köteles:

a)	az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;

b)	azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;

c)	azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;

d)	a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;

e)	a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(2)	A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is.

(3)	Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

24. §

(1)	A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

(2)	A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.

25. §

(1)	A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(2)	A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

26. §

A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre.

A hegyőrre vonatkozó külön szabályok

27. §

(1)	A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.

(2)	A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.

28. §

(1)	A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2)	A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és az illetékes rendőrkapitányságot a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.

29. §

(1)	A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.

(2)	A hegyőr az előírt vizsga letétele után a hegybíró előtt tesz esküt, aki nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1)	Ez a törvény - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(2)

A törvény I. fejezetének hatálybalépéséig a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felülvizsgálja a törvény kihirdetésekor - a 39/1976. (X. 30.) MT rendelet alapján - működő fegyveres biztonsági őrségek további fenntartásának szükségességét. A felülvizsgálat alapján a további működtetésről e törvény hatálybalépését követően, a törvény előírásainak megfelelően kell rendelkezni.

(3)

A törvény I. fejezetének hatálybalépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye őrszolgálati okmányait, ezekből eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatálybalépéséig kell végrehajtani.

(4)

A honvédelmi miniszter fegyveres biztonsági őrség létesítésére azoknak a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítményeknek a tekintetében jogosult, amelyeknek ellátja irányítását és felügyeletét. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei tekintetében jogosult fegyveres biztonsági őrség létrehozására. A belügyminiszter, illetve a rendőrség jogkörét a honvédség irányításával működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrségek vonatkozásában pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter gyakorolja, a 10. § (10) bekezdésében meghatározott kivizsgálást az általa kijelölt szerv végzi.

(5)

Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig rendelettel adja ki a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát. A szabályzat tartalmazza a szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenőrzési, képzési és továbbképzési, szolgálatellátási renddel, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a lőfegyver - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit.

(6)

Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel - a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel - egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig rendelettel adja ki a mezőőr és a hegyőr működésének, szolgálati viszonyának, valamint vizsgáztatási rendjének szabályzatát.

(7)	Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit.

(8)

A törvény I. fejezetének hatálybalépésével egyidejűleg az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-a az alábbiak szerint módosul:
„91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati lőfegyvert viselni.”