SZÍNEZŐS
A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet fordítanak.
Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására a vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak.
Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
CÉLOK ÉS ALAPELVEK
| 1. § |
| (1) |
Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét. |
| (1) |
Az állam − önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is − védi a család és a házasság intézményét, különös tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra, melyben az anya nő, az apa férfi. |
| (2) |
A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. |
| (2) |
A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. |
| (3) |
Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. |
| (4) |
Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. |
|
| 2. § |
| (1) |
A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa. |
| (2) |
Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása. |
|
| 3. § |
| (1) |
A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. |
| (2) |
Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya. |
|
| 4. § |
| (1) |
A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon. |
| (2) |
Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét. |
| (3) |
Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét. |
|
| 5. § |
|
E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik. |
| 5/A. § |
|
E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. |
| 6. § |
| (1) |
Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén. |
| (2) |
Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. |
|
II. FEJEZET
A CSALÁDI JOGÁLLÁS ÉS AZ ABBÓL EREDŐ FŐBB KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOK
1. A családi jogállás keletkezése
| 7. § |
| (1) |
A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. |
| (2) |
Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. |
|
3. Szülői kötelezettségek és jogok
| 9. § |
| (1) |
A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. |
| (2) |
A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. |
| (3) |
A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
| a) |
gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, |
| b) |
gyermekével együttműködni, |
| c) |
gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, |
| d) |
gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, |
| e) |
gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, |
| f) |
a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni, |
| g) |
gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. |
|
| (4) |
A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani. |
| (5) |
A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. |
|
| 10. § |
|
A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására. |
| 11. § |
|
A házasság érvénytelenítése, valamint érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság felbontása külön törvényben meghatározottak szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. |
4. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
| 12. § |
| (1) |
A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. |
| (2) |
A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. |
|
| 13. § |
| (1) |
A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. |
| (2) |
A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez. |
| (3) |
A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. |
| (4) |
A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa. |
| (5) |
A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz. |
|
| 14. § |
|
A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. |
III. FEJEZET
A CSALÁD ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS VÉDELME A FOGLALKOZTATÁS TERÉN
| 15. § |
| (1) |
A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. |
| (2) |
A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg. |
|
| 16. § |
| (1) |
A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg
| a) |
a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása, |
| b) |
a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség, |
| c) |
a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá |
| d) |
a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye |
|
| (2) |
A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani. |
|
| 17. § |
|
A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
| a) |
gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig, |
| b) |
ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján. |
|
| 18. § |
|
A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
| a) |
háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel, |
| b) |
beteg gyermekét ápolja, |
| c) |
várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt. |
|
| 19. § |
|
A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni. |
| 20. § |
| (1) |
A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint -
| a) |
mindkét szülő pótszabadságra, |
| b) |
a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és |
| c) |
a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra |
|
| (2) |
A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni. |
|
| 21. § |
|
Az e törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen, ha a foglalkoztatottra nemcsak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul. |
IV. FEJEZET
A CSALÁDOK ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS ÁLLAMI TÁMOGATÁSA
| 22. § |
| (1) |
Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket. |
| (2) |
Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat. |
|
| 23. § |
| (1) |
Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább hároméves koráig történő - gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez. |
| (2) |
A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel - családonként eltérő. |
| (3) |
A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani. |
|
| 24. § |
|
A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt. |
| 25. § |
| (1) |
A generációk közötti együttműködés ösztönzése érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és ez a felelősségvállalás elismerést nyerjen. |
| (2) |
A gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához a gyermek(ek) felnevelésével hozzájárul. A gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint ellentételezi. |
|
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
5. Hatályba léptető rendelkezés
| 26. § |
| (1) |
Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba. |
| (2) |
A 7. §, 8. §, 17. § és 19. § 2012. július 1-jén lép hatályba. |
|
6. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
| 27. § |
|
E törvény 1-25. §-a az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. |
| 28. § |
| (1) |
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául, családbafogadó gyámjául kell rendelni.” |
| (2) |
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhatóság családbafogadó gyámként rendeli ki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.” |
|
| 29. § |
|
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
| a) |
20/B. § (2) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében és 80. § (1) bekezdés záró szövegében a „gyám” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyám” szöveg, |
| b) |
71. § (2) bekezdésében a „gyámul” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámul” szöveg, |
| c) |
75. § b) pontjában és 75/A. § b) pontjában a „gyámjául” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámjául” szöveg |
|
- A jogszabály 2011. december 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 166. számában.
- hatályba lépett 2012. január 1-jén.
A szövegrész 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 8-án lépett hatályba.A szakasz 2021. július 8-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 2-án lépett hatályba.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet fordítanak.
Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
CÉLOK ÉS ALAPELVEK
| 1. § |
| (1) |
Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét. |
| (2) |
A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. |
| (3) |
Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. |
| (4) |
Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. |
|
| 2. § |
| (1) |
A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa. |
| (2) |
Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása. |
|
| 3. § |
| (1) |
A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. |
| (2) |
Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya. |
|
| 4. § |
| (1) |
A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon. |
| (2) |
Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét. |
| (3) |
Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét. |
|
| 5. § |
|
E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik. |
| 6. § |
| (1) |
Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén. |
| (2) |
Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. |
|
II. FEJEZET
A CSALÁDI JOGÁLLÁS ÉS AZ ABBÓL EREDŐ FŐBB KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOK
1. A családi jogállás keletkezése
| 7. § |
| (1) |
A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. |
| (2) |
Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. |
|
| 8. § |
| (1) |
Végintézkedés hiányában történő öröklés (a továbbiakban: törvényes öröklés) esetében öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. |
| (2) |
Az állam és más személyek törvényes öröklésének csak az (1) bekezdésben említett személyek hiányában lehet helye. |
| (3) |
Az örökhagyó házastársát külön törvényben szabályozottak szerint özvegyi jog illeti meg. |
| (4) |
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész mértékét, alapját, számítását, kiadását, továbbá a kötelesrészből való kitagadás részletes szabályait külön törvény tartalmazza. |
|
3. Szülői kötelezettségek és jogok
| 9. § |
| (1) |
A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. |
| (2) |
A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. |
| (3) |
A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
| a) |
gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, |
| b) |
gyermekével együttműködni, |
| c) |
gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, |
| d) |
gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, |
| e) |
gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, |
| f) |
a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni, |
| g) |
gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. |
|
| (4) |
A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani. |
| (5) |
A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. |
|
| 10. § |
|
A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására. |
| 11. § |
|
A házasság érvénytelenítése, valamint érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság felbontása külön törvényben meghatározottak szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. |
4. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
| 12. § |
| (1) |
A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. |
| (2) |
A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. |
|
| 13. § |
| (1) |
A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. |
| (2) |
A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez. |
| (3) |
A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. |
| (4) |
A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa. |
| (5) |
A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz. |
|
| 14. § |
|
A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. |
III. FEJEZET
A CSALÁD ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS VÉDELME A FOGLALKOZTATÁS TERÉN
| 15. § |
| (1) |
A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. |
| (2) |
A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg. |
|
| 16. § |
| (1) |
A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg
| a) |
a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása, |
| b) |
a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség, |
| c) |
a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá |
| d) |
a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye |
|
| (2) |
A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani. |
|
| 17. § |
|
A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
| a) |
gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig, |
| b) |
ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján. |
|
| 18. § |
|
A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
| a) |
háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel, |
| b) |
beteg gyermekét ápolja, |
| c) |
várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt. |
|
| 19. § |
|
A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni. |
| 20. § |
| (1) |
A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint -
| a) |
mindkét szülő pótszabadságra, |
| b) |
a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és |
| c) |
a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra |
|
| (2) |
A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni. |
|
| 21. § |
|
Az e törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen, ha a foglalkoztatottra nemcsak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul. |
IV. FEJEZET
A CSALÁDOK ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS ÁLLAMI TÁMOGATÁSA
| 22. § |
| (1) |
Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket. |
| (2) |
Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat. |
|
| 23. § |
| (1) |
Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább hároméves koráig történő - gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez. |
| (2) |
A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel - családonként eltérő. |
| (3) |
A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani. |
|
| 24. § |
|
A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt. |
| 25. § |
| (1) |
A generációk közötti együttműködés ösztönzése érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és ez a felelősségvállalás elismerést nyerjen. |
| (2) |
A gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához a gyermek(ek) felnevelésével hozzájárul. A gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint ellentételezi. |
|
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
5. Hatályba léptető rendelkezés
| 26. § |
| (1) |
Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba. |
| (2) |
A 7. §, 8. §, 17. § és 19. § 2012. július 1-jén lép hatályba. |
|
6. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
| 27. § |
|
E törvény 1-25. §-a az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. |
| 28. § |
| (1) |
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául, családbafogadó gyámjául kell rendelni.” |
| (2) |
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhatóság családbafogadó gyámként rendeli ki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.” |
|
| 29. § |
|
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
| a) |
20/B. § (2) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében és 80. § (1) bekezdés záró szövegében a „gyám” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyám” szöveg, |
| b) |
71. § (2) bekezdésében a „gyámul” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámul” szöveg, |
| c) |
75. § b) pontjában és 75/A. § b) pontjában a „gyámjául” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámjául” szöveg |
|
