223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

SZÍNEZŐS

223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. §

(1)

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Központ) által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani.

(2)

A kérelem benyújtható

a)	személyesen, postai úton, valamint elektronikus úton a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál,

b)	személyesen az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

c)	személyesen vagy postai úton a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

(2a)	A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes kormányhivatalhoz.

(3)

A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

(4a)

A központi családtámogatási szerv a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén - automatikus döntéshozatal útján.

(5)

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

b)	a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

c)	a gyám a gyámrendelő határozat,

d)	az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van - ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,

e)	az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat

f)	a Cst. 2. § e) pontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,

g)	a Cst. 2. § a) pont af) alpontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, a munkavállalási engedély, a munkaszerződés, valamint a szálláshely bejelentőlap

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

(6)

Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

(6a)

Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,

a)	csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

b)	az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

(7)	A Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

(8)	Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.

(8a)

A Cst. 34. § (1) bekezdése szerinti eljárásban az anyasági támogatás és a családi pótlék az intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött vér szerinti anyja részére állapítható meg. A hivatalbóli eljárás megindításának feltétele, hogy az igényelbíráló szervnek rendelkezésére álljon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján elektronikusan továbbított, az intézetben született újszülött vér szerinti anyja által az intézetben informatikai eszköz segítségével rögzített saját kezű aláírással ellátott, az 1a. számú melléklet szerinti adattartalomnak megfelelően hiánytalanul kitöltött adatlap, valamint a gyermek TAJ száma. A vér szerinti anya az adatlap kitöltésekor a várandósgondozási könyv bemutatásával igazolja, hogy a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalommal várandósgondozáson vett részt.

(8b)

A családi pótlék megállapítása iránt hivatalból induló eljárás keretében a vér szerinti anya saját háztartásában nevelt valamennyi gyermek tekintetében hivatalból felül kell vizsgálni a családi pótlékra való jogosultságot és a családi pótlék összegét, akkor is, ha nem a vér szerinti anya részesül az ellátásban.

(9)	Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

1/A. §

(1)	A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.

(2)	A Kormány központi családtámogatási szervként a Központot jelöli ki.

1/B. §

(1)	A Cst. 2. § a) pont aa), ab), ae) és af) alpontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben - kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta - a kormányhivatal jár el.

(2)

A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében

a)	az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a kormányhivatal;

az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba)

ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott kormányhivatal az ott meghatározott illetékességgel,

bb)	egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal];

c)	az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ

jár el.

(3)	A Cst. 22. §-a szerinti méltányossági ügyekben a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes kormányhivatal vezetője jár el.

(4)

A családtámogatási kifizetőhely jár el az általa foglalkoztatott, a Cst. 2. § a) pont aa) alpontja szerinti személy családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelme ügyében a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítására irányuló eljárás kivételével.

1/C. §

(1)

A Cst. szerinti, a kormányhivatal, a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(2)

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a családpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével.

2. §

(1)	A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.

(2)	A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.

(3)	A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4)	A Cst. 4. § a) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

3. §

A Cst. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni

a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt

aa)	a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

ab)	a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

ad)	a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

ae)	az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

af)	az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

ag)	a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

ah)	az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

ai)

az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

aj)

az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát;

ak)	ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől;

a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

ba)	a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

bb)	ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

bd)	ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,

be)	ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,

bf)	ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,

bh)	az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

bi)	az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

bj)	nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után,

bk)	az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

bl)	a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

bm)	ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint

bn)	az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;

a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl

ca)	a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

cb)	a gyermek - méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.

4/A. §

A családtámogatási eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal - a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával - országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

4/B. §

(1)

A Cst.

4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

f)	48. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv a Központ,

A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv

a Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személyi kör tekintetében

(4)

A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely:

a)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

l)	az Országgyűlés Hivatala.

(5)

Ha a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más - a (4) bekezdés szerinti - kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni.

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

4/C. §

(1)	A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv) folyósítja.

(2)

A folyósító szerv az ellátást - ide nem értve a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot -

a)	a jogosult, vagy

b)	ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő

pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja.

(3)	A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátás jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást és a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.

(4)

A családtámogatási ellátást - az (5) és (6) bekezdésben szabályozott eltéréssel - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult kormányhivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a járási hivatal az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.

(5)	Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül bírálja el.

(6)

A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

a)	kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

b)	fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

4/D. §

Ha a családtámogatási ellátásra jogosult személy tekintetében a családtámogatási kifizetőhely hatásköre megszűnik, a kifizetőhely a családtámogatási eljárással kapcsolatban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja azt az ügyben hatáskörrel rendelkező, illetékes szervnek.

CSALÁDI PÓTLÉK

5. §

(1)

A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet

a)	a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,

b)	a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben

meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)	A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában, valamint 4. pont 4.3 és 4.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.

(5)

A folyósító szerv a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(6)	A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést a kormányhivatal közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.

(6a)

A kormányhivatal közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének felülvizsgálatát, illetve megszüntetését kezdeményezni jogosult gyámhivatallal

a)	a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló véglegessé vált döntést,

b)	az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő véglegessé vált döntést,

c)	az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető véglegessé vált döntést,

(7)	A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.

(8)	Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. § (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá.

(9)	A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a kezdeményezést kiadmányozták.

5/A. §

(1)

Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. § (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője

b)	arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

(3)	A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

6. §

(1)	Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2)	Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(4)

A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám családi pótlékra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban.

6/A. §

(1)	A Cst. 6. § (1) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

7. §

(1)	A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

(2)

Ha az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak,

a)	a tanulmányokat folytatók, vagy

b)	a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezők

Oktatási Hivatal vagy Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által közölt adatállományában nem szerepel, a kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

7/A. §

(1)

A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti a kormányhivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolában vagy a szakképző intézményben a tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti.

(2a)	Amennyiben a szakértői vélemény alapján a tanuló felülvizsgálata nem szükséges - feltéve, hogy a tanulói jogviszonya fennáll -, a sajátos nevelési igény tényét nem kell újból bejelenteni.

(3)

Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

8. §

(1)

Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

(2)	A Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3)	A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot kérelmező kérésére - a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti felhívást

a)	a kormányhivatal szeptember 15-éig,

b)	a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg

küldi meg a jogosultaknak. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg kell folyósítani.

8/A. §

A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A Központ honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.

9. §

(1)

A magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csak akkor kell csatolni a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti igazolás másolatát, ha a szakorvos az igazolást az EESZT útján nem tudja továbbítani, vagy a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát nem állapította meg. Ha a gyermek a családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé vagy súlyosan fogyatékossá, és a szakorvos az erről szóló orvosi igazolást az EESZT útján továbbítja, vagy az ellátásra jogosult az orvosi igazolás másolatát benyújtja az igényelbíráló szervnek, az igényelbíráló szerv hivatalból felülvizsgálja a családi pótlék összegét.

(1a)

A Cst. 7. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. sz. melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Ha az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.

(1b)

Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket:

a)	az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b)	az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c)	a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja.

(1c)

A Cst. 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvos 12. számú melléklet szerinti igazolását a gyermek önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

(1d)

A Cst. 7. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában önálló életvitelre az a gyermek nem képes, aki

a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

(1e)

Az önkiszolgálási képessége annak a gyermeknek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

étkezni,

b)	tisztálkodni,

c)	öltözködni,

d)	illemhelyet használni vagy

e)	lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

(1g)	Az (1b) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálata során a kérelmező személyes megjelenésre kötelezése esetén az idézésben a személyes megjelenésre a kérelem benyújtását követő 15 napon belüli időpontot kell kitűzni.

(1h)	Ha a kérelmező az (1b) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata céljából elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és a kormányhivatal az eljárást megszünteti.

(2)

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről a Központ gondoskodik.

(3)

A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

(4)

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti formanyomtatványon kiadott igazolást megalapozó szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szervnél, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül lehet kezdeményezni. A családtámogatási ellátást igénylő személy a felülvizsgálatot abban az esetben kezdeményezheti, ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján a magasabb összegű családi pótlékot igénylő, illetve a korábban abban részesült személy nem tarthat, illetve a továbbiakban már nem tarthat igényt a magasabb összegű családi pótlékra.

(5)	Az igényelbíráló szerv a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri az igazolást kiállító szakorvos szakmai felügyeletét ellátó szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

(6)	A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

10. §

(1)	Ha a gyámhivatal a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a folyósító szerv a családi pótlékot - a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint, a kormányhivatal intézkedése alapján - az e célból a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja.

(2)	A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.

(3)	A családi pótlék szüneteltetése esetén a folyósító szerv - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés véglegessé válásának hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.

(4)	Ha a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés véglegessé válásának hónapja május, június vagy július, a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

(5)

A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhivatal iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a kormányhivatalnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.

(6)	A Cst. 16. §-ának alkalmazása során a központi családtámogatási szerv végzésével értesíti a kormányhivatalt az ítéletet hozó bíróság tájékoztatásában foglaltakról. A kormányhivatal a végzés alapján határoz az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről.

10/A. §

(1)	A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.

(2)	Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti kormányhivatal az illetékes.

(3)	A (2) bekezdés szerint eljáró kormányhivatal a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes kormányhivatallal is közli.

11. §

(1)

A Cst.

a)	7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott,

b)	8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek.

(2)	Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a kormányhivatalt.

(3)	Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetve a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(4)

Ha a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást visszamenőleg folyósítani kell.

12. §

(1)

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - már nem jár a magasabb összegű családi pótlék, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összegben kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
(2) A kormányhivatal a családi pótlék (1) bekezdés szerinti új összegének megállapításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről, valamint erről haladéktalanul tájékoztatja a Központot. A kormányhivatal felhívására az érvénytelen hatósági igazolványt vissza kell küldeni.

13. §

(1)

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.

(2)

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

14. §

(1)

A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve - a b) pont szerinti esetben - minden év február 28-áig be kell nyújtani

a)	tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,

a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,

c)	a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetekben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

(3)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást

a)	tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,

b)	hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig

be kell nyújtani.

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Gyermekgondozást segítő ellátás

19. §

(1)	A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(3)

A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

(6)

A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatot a kormányhivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közölni kell, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(7)

Ha a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csak akkor kell csatolni a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti igazolás másolatát, ha a szakorvos az igazolást az EESZT útján nem tudja továbbítani. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé vagy súlyosan fogyatékossá, és a szakorvos az erről szóló orvosi igazolást az EESZT útján továbbítja, vagy az ellátásra jogosult az orvosi igazolás másolatát benyújtja az igényelbíráló szervnek, az igényelbíráló szerv hivatalból felülvizsgálja a családi pótlék összegét és a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamát.

(8)

Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a kormányhivatal megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.

(9)

Ha a Cst. 20. § (1) bekezdés b) pontjának és 20. § (2) bekezdésének alkalmazása során a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztusának 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult bejelentése alapján a kormányhivatal hivatalból felülvizsgálja az ellátás időtartamát.

(10)

Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozást segítő ellátást a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.

Gyermeknevelési támogatás

21. §

(1)	A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)

A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermeknevelési támogatásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

Gyermekgondozási támogatások közös szabályai

22. §

(1)

A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,

a)	ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult tanulói jogviszony keretében köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint vagy szakképző intézményben nappali rendszerben tanul, illetve hallgatói jogviszony keretében felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek

ba)	a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén félévesnél idősebb, vagy

bb)	a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha

(4)	A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

(6)

A kérelmező - a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából - a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. A hatósági bizonyítvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről családtámogatási kifizetőhely esetén a Központ, egyéb esetben a kormányhivatal gondoskodik. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, a kormányhivatal a hatósági bizonyítványt visszavonja.

22/A. §

(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - az 1/B. § szerint illetékes szervhez kell benyújtani.

(2)	A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(3)

A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a kormányhivatal értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A kormányhivatal a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást kormányhivatalnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(4)

A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a kormányhivatal öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról.

(5)	Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.

Méltányosságból megállapított gyermekgondozást segítő ellátás

23. §

(1)	A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a kormányhivatalhoz benyújtani.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a)	a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

b)	a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

(4)	A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a kormányhivatal vezetője jár el.

(6)

A kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy a kormányhivatal intézkedik az ellátás megszüntetéséről.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

24. §

(1)	Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)

A kérelemhez csatolni kell

a)	a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;

b)	a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező véglegessé vált határozat másolatát;

c)	a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a véglegessé vált gyámrendelő határozat másolatát.

(2a)	A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.

(3)	Amennyiben a szülő nő - ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt - hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell

a)	halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,

c)	a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,

d)	a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát.

(5)	Az anyasági támogatás megállapítása iránt lefolytatott eljárásban hozott határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.

JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS

26. §

(1)

A jogalap nélkül felvett ellátásokról a Központ nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a)	a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető adatait,

b)	a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,

c)	a visszafizetésre kötelező döntés véglegessé válásának időpontját,

d)	a visszafizetés rendezésének módját.

(2)	A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában "hosszabb idő alatt megtérülő követelésen" a tizenkét naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.

(2a)	A kormányhivatal a családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozatát, annak véglegessé válását követően haladéktalanul megküldi a Központnak.

(3)

Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak.

(4)

A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

a)	az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének kétszeresét, vagy

b)	magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,

c)	három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

(5)

A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. Ha a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadása és annak átvétele közokirattal nem igazolható, a kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

(6)

Ha a visszafizetésre kötelező határozatot

a)	kormányhivatal hozta, a kormányhivatal,

b)	családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ

az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(7)

Az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban a közreműködő hatóság

a)	megvizsgálja a méltányossági kérelmet,

b)	visszautasítja a méltányossági kérelmet, vagy megszünteti az eljárást, ha ennek feltételei fennállnak,

c)	hiánypótlást bocsáthat ki,

d)	- ha visszautasításnak vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye - a méltányossági kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a Központhoz döntésre.

(8)

A Központ törli a véglegessé vált határozattal megállapított tartozást, ha

a)	a végrehajtási jog elévült,

b)	a tartozást a Cst. 43. § (5) vagy (6) bekezdése alapján elengedték, vagy

c)	a fizetésre kötelezett személy meghalt, és az örökös a Magyar Állam.

(9)	A végrehajtási jognak a (8) bekezdés a) pontja szerinti elévülésére az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

27. §

(1)	A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes.

(3)	A jegyző és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.

(4)	A Központ a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

27/A. §

(1)	Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(1a)	Ha augusztus 26-a nem munkanap, a Cst. 37. § (4a) bekezdése szerinti határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.

(2)

A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.

27/B. §

Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a különbözet megtérítéséről a Központ intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.

A családtámogatási kifizetőhely működése során

27/E. §

(1)

A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik.

(2)	A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(3)	A gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás EGT-állambeli lakcímre - ide nem értve a magyarországi lakcímet - történő folyósításához nyilvántartási célból TAJ számot kell kiadni.

27/F. §

(1)	A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj.

(3)	Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s kormányhivatal a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.

27/G. §

Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s kormányhivatal vagy a Központ ad ki igazolást.

27/H. §

(1)

A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s kormányhivatal jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amelyet ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.

(3)	Ha a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, az EGT-s kormányhivatal megkeresi az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkező szervet.

28. §

(2)

Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a kormányhivatalt.

29. §

A fővárosi és vármegyei kormányhivatal az e rendelet szerinti, hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban a Központ által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni.

Záró rendelkezések

31. §

(1)	Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

31/A. §

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. július 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

32. §

(1)

Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)

E rendelet 27/E-27/H. §-a

1.	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke,

2.	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke,

3.	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és

4.	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.