Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.11.19. - 2010.11.26.
2010.11.27. - 2010.12.03.
2010.12.04. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.04.01.
2011.04.02. - 2011.05.31.
2011.06.01. - 2011.07.26.
2011.07.27. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.30.
2013.05.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.27.
2015.07.28. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.10.20.
2016.10.21. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2021.08.31.
2021.09.01. - 2021.12.31.
2022.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2010. évi CXXVI. törvény

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról

Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. §   E törvény alkalmazásában
1. központi államigazgatási szervek területi szerve: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szerve,
2. rendvédelmi szerv: a Ksztv. szerinti rendvédelmi szerv, valamint annak területi szerve.
3. szakmai irányító miniszter: ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben az adott feladatkörrel rendelkező miniszter.

2. A fővárosi és megyei kormányhivatal

2. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja.
(3) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
3. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.
(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik.
(3) A törzshivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.
(3) A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek.
(4) A Kormány rendeletben állapítja meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok gazdálkodására vonatkozó szabályokat.
4. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratát a miniszterelnök adja ki.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki.
4. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter - a szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - normatív utasításban adja ki.

3. A szakigazgatási szervek

5. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveit, valamint a járási hivatal szakigazgatási szerveit (a továbbiakban: járási szakigazgatási szerv) a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A szakigazgatási szerv, továbbá a törvény vagy kormányrendelet alapján a szakigazgatási szerv önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.
(2) A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.

4. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása

6. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányítja.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § a)-d) pontjában meghatározott, valamint a szakszerűségi, a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-ában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy
a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,
b) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv
gyakorolja.
(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy
a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,
b) a megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében az Áht. 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket központi államigazgatási szerv vezetője,
c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv
gyakorolja.
(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(5) A szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a szakmai irányító miniszter, illetve a felügyeleti szerv a járási hivatal tekintetében a kormánymegbízott útján gyakorolja.
(4) A szakigazgatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetője) gyakorolja.
(4) A szakigazgatási szerv tekintetében az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetője) gyakorolja.
(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(5) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
7. §   A szakmai irányító miniszter normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a járási hivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait.
7. §
(1) A kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével gyakorolja.
(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.
(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.
(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy az Áht. 9. § i) pontja szerinti hatásköröket a miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.
(3) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv vezetőjének közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(3) A miniszter a szakmai irányító szerv vezetőjének közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(4) A szakmai irányító szerv vezetője a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
(4) A szakmai irányító szerv vezetője a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.
8. §   A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait.
8. §   A miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait.
8. §   A miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító miniszter jogait.

5. A fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatainak ellátása

9. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.

6. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetése

10. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.
(2) A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A kormánymegbízottat a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(3) Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
(3) Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható.
(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(5) A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:
a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
e) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.
g) közös megegyezéssel.
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
(7) A kormánymegbízott részére - megbízatásának időtartamára, kormánymegbízotti jogállásának igazolására - a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány a kormánymegbízott nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.
10/A. §
(1) A kormánymegbízott a megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A kormánymegbízott megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésében meghatározott időtartam kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(3) Ha a kormánymegbízott megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg a 10. § (6) bekezdése alapján gyakorolja hatáskörét.
(4) Ha a kormánymegbízott e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A kormánymegbízott halála esetén a (4) és (6) bekezdés szerinti juttatás a kormánymegbízott házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában a kormánymegbízott örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a (4) bekezdésben meghatározott okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (4) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(7) Ha a kormánymegbízott a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői vagy újabb kormánymegbízotti megbízatást kap, a (4) és (6) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.
(8) A (7) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kormánymegbízott megbízatása összeférhetetlenség címén azért szűnik meg, mert országgyűlési képviselővé vagy európai parlamenti képviselővé választják.
(9) A kormánymegbízott végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.
(10) A (4) és a (6) bekezdésben meghatározott időtartam számításánál a folyamatos kormánymegbízotti megbízatásban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.
(11) Ha a kormánymegbízottat legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten kormánymegbízottá nevezik ki vagy állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki
a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és
b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett kormánymegbízotti megbízatás, illetve állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként betöltött jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.
11. §
(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.
(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.
(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában - állapítja meg.
(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - legfeljebb az illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
(3) A kormánymegbízott illetményét a miniszter - legfeljebb az illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
(3) A kormánymegbízott illetményét a miniszter - legfeljebb az illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.
(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.
(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.
(4) A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.
11/A. §
(1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.
(1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek, illetve a 6. § (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetőjének szakmai felelősséggel tartozik.
(2) A kormánymegbízott a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való fegyelmi, illetve kártérítési felelősségével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter. A miniszter által a fegyelmi, illetve kártérítési felelősség megállapítása iránt indított eljárásban tanács jár el, amelynek tagjait a miniszter jelöli ki. A kijelölt vizsgálóbiztosnak legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezetőnek kell lennie. A fegyelmi, illetve kártérítési eljárás szabályaira egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11/B. §
(1) A kormánymegbízottat minden naptári évben harmincöt munkanap szabadság illeti meg. A kormánymegbízottat rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.
(2) A kormánymegbízott jubileumi jutalomra nem jogosult.
11/C. §
(1) A kormánymegbízott a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (továbbiakban együtt: családtag) Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a miniszter kezeli.
(3) A Vnytv. 9. §-át, 10. §-át és 14-16. §-át kell alkalmazni a kormánymegbízottal szemben lefolytatható vagyongyarapodási vizsgálat, valamint a kormánymegbízott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségszegése esetén.
11/D. §   A kormánymegbízott jogviszonyára egyebekben a Kttv. 26-73. §, 80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdése, 101. §, 116-130. §, 131. § (2)-(7) bekezdése, 133-142. §, 150. §, 152. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 155-159. §, 181-183/B. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével a Kttv. kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
12. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.
(2) A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.
(2) A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese.
(3) A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(3) A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(4) Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4) Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.
(4) Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.
(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg.
(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg. A főigazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható.
13. §
(1) A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
(2) Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
(2) Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A főigazgatói munkakör betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén az igazgató kinevezéséről a kormánymegbízott dönt.
(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik
(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.
(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg. Az igazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható.

7. A szakigazgatási szerv vezetése

14. §
(1) A szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges.
(2) A szakigazgatási szerv vezetője minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(3) A szakigazgatási szervek vezetője feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

8. A munkáltatói jogok gyakorlása

15. §
(1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A törzshivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium állományába tartozó, de a törzshivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A törzshivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a törzshivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői és állami tisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal állami tisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.
(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a 20/B. §-ban meghatározott kivétellel - a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek.
(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.
(4) A szakigazgatási szerv vezetője a szakigazgatási szervnek a törvény vagy kormányrendelet alapján létrehozott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja.

9. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre

16. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.
(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől - az egyedi ügyek kivételével - adatokat, felvilágosítást kérni.
(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével -, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.
(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.
(5) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
16/A. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.
(2) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör gyakorlására.
17. §
(1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma.
(2) Az államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(3) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.
18. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei
a) vezetőinek kinevezését és felmentését,
b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,
c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.
18. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más szervek
a) vezetőinek kinevezését és felmentését,
b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,
c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.
19. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az iratokba betekinthet.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél - törvénysértés észlelése esetén - egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörrel rendelkező miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.
(4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány az Alkotmány 35. § (4) bekezdése szerint jár el.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)-(4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az feladata ellátásához szükséges.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.
19/A. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője és állami tisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal állami tisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.
(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.
(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő, illetve állami tisztviselő nevét és fényképét.
(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint az állami tisztviselő nevét és fényképét.
19/B. §
(1) A járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört gyakorol.
(2) Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben eljárva a járási (fővárosi kerületi) hivatal az e törvényben és az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.
(3) A járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben hozott döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.
20. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)-e) pontjában, a Kormány által kijelölt miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a Nektv. 60/O. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,
a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek a 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a 152. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,
a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai
ellátásában,
b) a szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat lát el,
c) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,
d) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltságáról,
e) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,
f) ügyfélszolgálatot működtethet,
g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
g) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,
h) - jogszabályban meghatározott szolgáltató feladatkörébe tartozó informatikai szolgáltatások kivételével - ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,
i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal

20/A. §
(1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.
(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.
(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási törzshivatal szervezeti egységeként jogszabályban meghatározottak szerint kormányablak és okmányiroda működik.
(3) A járási hivatalt a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) vezeti. A járási hivatalban - jogszabályban meghatározottak szerint - kormányablak és okmányiroda működik.
20/B. §   A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető - a járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően - tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.
20/B. §   A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.
20/B. §   A járási hivatal állami tisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal állami tisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki állami tisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.
20/C. §
(1) A megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott írásban indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat (így különösen a munkarend, munkaidő-beosztás meghatározását, rendkívüli munkaidő elrendelését, utasításadást, munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadását) a megyei szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja ideiglenesen. A kormánymegbízottnak - akadályoztatása esetén a főigazgatónak - a megyei szakigazgatási szerv vezetője javaslatáról a javaslat kézhezvételét követően azonnal írásban döntenie kell, ennek hiányában a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni. A megyei szakigazgatási szerv vezetője a kormánymegbízott döntéséig a szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megteheti, ennek során a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselőit és munkavállalóit - a hivatalvezető egyidejű értesítésével - feladat elvégzésére utasíthatja.
(1) A kormánymegbízott gyakorolja a járási hivatal vezetője helyett a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében
a) munkaidő-beosztás meghatározására,
b) a rendkívüli munkaidő elrendelésére,
c) az utasításadásra,
d) a munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadására
vonatkozó munkáltatói jogokat.
(1) A kormánymegbízott gyakorolja a járási hivatal vezetője helyett a járási hivatal állami tisztviselői és munkavállalói tekintetében
a) munkaidő-beosztás meghatározására,
b) a rendkívüli munkaidő elrendelésére,
c) az utasításadásra,
d) a munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadására
vonatkozó munkáltatói jogokat.
(2) A megyei szakigazgatási szerv vezetője a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogkörét célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén gyakorolhatja. A megyei szakigazgatási szerv vezetője az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben a döntés elrendelése okafogyottá válik, a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.
(2) A kormánymegbízott a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén, továbbá a szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.
(2) A kormánymegbízott a járási hivatal állami tisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén, továbbá a szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.
20/D. §
(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.
(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.
(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.
(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.
(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:
a) lemondásával,
b) felmentésével,
c) halálával,
d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e) összeférhetetlenségének megállapításával.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv.-ben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv.-ben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 22-szeresében állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben az állami tisztviselőkről szóló törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20/E. §
(1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású állami tisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozaton szerzett okleveles jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.
(3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 16-szorosában állapítja meg.
(3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 21-szeresében állapítja meg.
20/F. §   A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt.
20/F. §   A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára - amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz - a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.
20/F. §   A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára - amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz - a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát, valamint gyakorolja a kinevezésének módosításával kapcsolatos munkáltatói jogot. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.
20/G. §
(1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a kormányablak hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a kormányablak hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

9/B. A fővárosi és megyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések

20/H. §
(1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett adatok tekintetében megfelelő műszaki és technikai intézkedésekkel gondoskodik a személyes adatok célhoz kötött kezelése elvének érvényesítéséről.
(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében - a nyilvántartás vonatkozásában - adatkezelőnek minősül.
(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
20/I. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,
b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény előírásai szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és megyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.
20/J. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszközök rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartást vezet.
(3) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírás-minta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyazonosító vagy biometrikus adatot nem tartalmazhat.
(4) A nyilvántartásba csak az ügyfél önkéntes beleegyezésével lehet mintát rögzíteni, az ügyfél az (1) bekezdés szerinti hitelesítési mód alkalmazására nem kötelezhető.
(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető, a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást a dokumentumhoz kell csatolni. Az igazolás az aláírás dinamikai és íráserősségi adatait nem tartalmazhatja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elektronikus igazolással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat.
(7) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartásból adattovábbítást - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet teljesíteni.
20/J. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta- nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek - a (6) és (8) bekezdés kivételével - aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet teljesíteni.
(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézési ponton kívánja intézni.
(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.

9/C. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásaiban

20/K. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni, határozatait elektronikusan meghozni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.
(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.(5) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet azzal értesíti.
(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és megyei kormányhivatal
a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(8) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazható
a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.
20/L. §
(1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
20/M. §
(1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta- nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak - képviseleti jogának igazolása mellett - aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél - az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül - bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 20/L. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával - az aláírásminta megújításának hiányában - az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
20/N. §
(1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerével és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket - az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az informatikai biztonság biztosítása érdekében - folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a
tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
20/O. §
(1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, valamint
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében - a 20/J-20/N. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében - az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

10. Záró rendelkezések

21. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,
b) a szakigazgatási szerveket,
b) a kormánymegbízott juttatásait,
c) a törzshivatal és a szakigazgatási szervek irányításának részletes szabályait,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatalok irányításának részletes szabályait,
d) a szakmai irányító szerv vezetőjét,
d) az 1. § 3. pontjában meghatározott rendelkezéstől eltérő szakmai irányító minisztert,
e) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását ellátó szervet vagy szerveket,
f) a fővárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat
g) a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus űrlapra épülő ügyintézésnél alkalmazott egyedi eljárásrendjének, az automatikus döntéshozatalnak, a kapcsolódó nyilvántartási és ügyfélkapcsolati szolgáltatásoknak a részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
21/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi területét,
b) a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit
c) a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait
rendeletben határozza meg.
21/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi területét,
a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt,
b) a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait,
c) a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait
d) a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályokat
rendeletben határozza meg.
21/B. §
(1) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablakok és az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket - a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakmai irányító miniszter egyetértésével kiadott rendeletben a fővárosi és megyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát meghatározza.
22. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 27. §, a 40. § (1) és (4) bekezdése, a 42. § és a 64. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) A 89. § 2010. december 31-én lép hatályba.
(4) Az 1-9., 11., 12., 14-19., 21-24., 26-41., 43-57., 59., 60., 62., 63. és 65. alcím, a 21. §, a 23. §, a 40. § (2) és (3) bekezdése, a 41. §, a 69. §, a 86-88. §, a 103. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
23. §
(1) A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja.
(2) A fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.
24. §   E törvénynek az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvénnyel megállapított 10/A. §-át az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontjában hivatalban lévő kormánymegbízottra is alkalmazni kell azzal, hogy a 10/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjának az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatálybalépését követő napot kell tekinteni.
24. §
(1) Az Igazságügyi Hivatalnál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésével egyidejűleg kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulásáról az érintetteket a munkáltató az átalakulást követő tizenöt napon belül tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya, ha a munkáltató a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormánytisztviselői jogviszonyt az igazságügyi alkalmazottal. Ebben az esetben az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony a törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik, az igazságügyi alkalmazott pedig az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-a szerinti végkielégítésre válik jogosulttá. A jogviszony megszűnéséről az igazságügyi alkalmazottat a munkáltatónak 15 napon belül írásban értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető és ennek érdekében az igazságügyi alkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony munkajogviszonnyá alakul át, ha az igazságügyi alkalmazott a munkakörére tekintettel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem állhat kormánytisztviselői jogviszonyban. Ebben az esetben az igazságügyi alkalmazott átalakulás utáni munkabére legfeljebb az azonos szolgálati idővel rendelkező kormányzati ügykezelő alapilletményének megfelelő összegben határozható meg azzal, hogy a havi munkabér megállapítása során a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítéseket is figyelembe kell venni. Az illetmény összegével kapcsolatos tájékoztatást a jogviszony átalakulást követő 15 napon belül meg kell adni.
(5) A jogviszony átalakulásának időpontjában felmentési vagy lemondási idejét töltő igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya, illetve a jogviszonyát közös megegyezés alapján megszüntető igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá.
25. §
(1) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását követő tizenöt napon belül az igazságügyi alkalmazottat a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni és illetményét meg kell állapítani.
(2) Az Igazságügyi Hivatal által vezetett személyi nyilvántartás adatait a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül köteles a közszolgálati alapnyilvántartásban átvezetni, és a személyi nyilvántartásban szereplő egyéb adatok megsemmisítéséről gondoskodni.
(3) Határozatlan időtartamú igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
(4) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselő igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az államigazgatási szervnél töltötte volna el.
(5) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A pártfogó felügyelő esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a gyámhivatalnál megszakítás nélkül köztisztviselőként és más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett kormánytisztviselő esetében kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.
(5) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A pártfogó felügyelő esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a gyámhatóságnál megszakítás nélkül köztisztviselőként és más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett kormánytisztviselő esetében kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.
(6) Az igazságügyi alkalmazott korábbi vezetői beosztása e törvény hatálybalépésével egyidejűleg vezetői munkakörré alakul át; az Igazságügyi Hivatal
a) főigazgatója helyettes államtitkári illetményre és juttatásra,
b) főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre,
c) főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, igazgatója és igazgatóhelyettese főosztályvezető-helyettesi illetményre,
d) osztályvezetője, osztályvezető-helyettese, titkárságvezetője, pártfogói foglalkoztató vezetője és csoportvezetője osztályvezetői illetményre
jogosult.
26. §
(1) Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi jogviszonyok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.
(2) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
27. §   E törvény 64. alcíme az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

11. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

29. §   A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/A. §-ában a „hatályban volt” szövegrész helyébe az „alkalmazandó” szöveg lép.

12. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása

13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

31. §   Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont k) alpontja.

14. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

32. §   A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

15. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

33. §   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

34. §   A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.

17. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosítása

35. §   Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 50. § (1) bekezdésében a „bíróságok” szövegrészek helyébe a „bíróságok és a közigazgatási hatóságok” szöveg lép.

18. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

36. §   Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 8. §-ában a „betöltő vagy államtitkár” szövegrész helyébe a „betöltő, államtitkár vagy kormánymegbízott” szöveg lép.

19. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

38. §   A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (2) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal)” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 33/A. § (1) bekezdés i) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 33/A. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 52. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 59. §-ában a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg, 63/C. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 68/B. § (2) bekezdésében a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 92/A. § (1) bekezdésében az „a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg, 92/C. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 95. § a) pontjában a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg, a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 96. § c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 97. § a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely” szöveg, 98. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 99. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 99. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 105. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez” szöveg, 107. § (5) és (6) bekezdésében a „vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
39. §   Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) és (3) bekezdése, 92/A. § (1) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott” szövegrész, 96. § a) és b) pontja, 98. § (1) bekezdése, 98. § (2) bekezdés c) pontja, 100. §-a, 103. § (3) bekezdése és 109. §-a.

20. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

41. §   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „az érdekelt” szövegrész helyébe az „a szakmai tevékenység irányításáért felelős” szöveg lép.
42. §   Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjában a „, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás” szövegrész és a Melléklet XV. pont 3. alpontja.

21. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

43. §   A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 145. § (5) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

22. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

44. §   A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 16. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 16. § (4) bekezdésében „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságot” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg lép.

23. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

46. §   Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság (a továbbiakban: bizottság)” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (5) bekezdésében a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1), (3)-(5) bekezdésében, 12. § (4)-(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)-(3) bekezdésében, 30. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. §-ában, 50. §-ában a „bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 11. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 32. §-ában, 33. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

24. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

47. §   A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (4) bekezdésében az „és a közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe az „, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában, 64/A. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/B. § (4) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv” szöveg, 62. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei” szöveg, az „ellenőrzi” szövegrész helyébe az „ellenőrzik” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában, 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

25. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

26. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

49. §   Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalét” szövegrész helyébe a „kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét” szöveg lép.

27. Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosítása

50. §   Hatályát veszti az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 13. § (2) bekezdése.

28. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása

52. §   A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 24/A. § (1) bekezdésében az „intézkedéseire” szövegrész helyébe az „intézkedéseire - a 25. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel -” szöveg lép.

29. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

53. §   A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője” szöveg lép.

30. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

54. §   A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

31. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

55. §   A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.

32. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

56. §   A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. § (2) és (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/F. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 30/O. § (1) bekezdésében, 60/H. § (1) bekezdésében, 60/I. § (1)-(4) bekezdésében, 60/J. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 60/M. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/H. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/J. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „közgazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

33. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

57. §   A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 84. § (3) bekezdésében és 93. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél” szöveg lép.

34. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

58. §   A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban vagy végzésben” szöveg lép.

35. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

59. §   A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88/C. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

36. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

60. §   A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

37. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

61. §   Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg lép.

38. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

62. §   A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szöveg lép.

39. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

40. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

64. §   A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/A. § (4) bekezdésében a „felett a közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az „esetében a közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „esetében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (11) és (15) bekezdésében, 15/B. § (10) és (13) bekezdésében, 16. § (10)-(12) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg, 16. § (14) bekezdésében, 23/C. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „közigazgatási hivataloknak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.

41. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

65. §   A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés g) pontjában a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

42. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

69. §   Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivataloknál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg lép.
70. §   Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 4/A. §-a,
c) 6. § (1) bekezdésében az „a pártfogó felügyelői asszisztens,” szövegrész,
d) 11. § (5) bekezdésében az „és pártfogó felügyelőnek” szövegrész,
e) 13. § (2) bekezdése,
f) 13. § (5) bekezdésében, 97. § (2) bekezdésében, 103. § (1) bekezdésében, 113. § (1) bekezdésében és 4. mellékletében az „a pártfogó felügyelő,” szövegrész,
g) 100. § (3) bekezdésében az „- a pártfogó felügyelő esetében a gyámhivatalnál köztisztviselőként, illetve más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként -,” szövegrész,
h) 103/A. § (2) bekezdésében az „és a pártfogó felügyelő” szövegrész,
i) 106. §-ában a „, pártfogó felügyelő” szövegrész,
j) 127. §-a,
k) 135. § (3) bekezdés b) pontjában a „, valamint feladatkörükben a kárpótlásért felelős miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter” szövegrész.

43. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

71. §   Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (12) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

44. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

72. §   A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 22. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

45. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

73. §   A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

46. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

74. §   A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 13. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

47. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

75. §   Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.

48. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosítása

76. §   A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 6. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

49. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

77. §   A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

50. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

78. §   A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

51. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

79. §   A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 39. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

52. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítása

80. §   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 5. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

53. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

81. §   Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.

54. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

82. §   A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

55. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

83. §   A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 327. § (1) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

56. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítása

84. §   A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.

57. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

85. §   A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 7. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 7. § (6) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg 12. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.

58. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

87. §
(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyfelekkel” szövegrész helyébe az „érintettekkel” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg, 15. § (6) bekezdésében az „ügyféli jogok” szövegrész helyébe az „eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak” szöveg, a „részt vesz” szövegrész helyébe a „nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be” szöveg, 15. § (7) bekezdésében a „vizsgálhatja” szövegrész helyébe a „vizsgálja” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a „döntése” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 20. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 20. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 21. § (1) bekezdés c) pontjában az „engedélyhez vagy bejelentéshez kötött” szövegrész helyébe az „ügy tárgyát képező” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „megszüntető” szövegrész helyébe a „megszüntető végzés” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 23. § (5) bekezdésében a „megszüntető végzés” szövegrész helyébe a „megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „rendelkezésre” szövegrész helyébe a „rendelkezésre, és a hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás nem kizárt” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „választ” szövegrész helyébe a „választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni” szöveg, 28/B. § (4) bekezdésében az „ügyfél köteles” szövegrész helyébe az „ügyfél akkor köteles” szöveg, 29. § (11) bekezdésében a „végzésben értesíti” szövegrész helyébe az „értesítést küld” szöveg, az „azt” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „ügyfelet” szövegrész helyébe az „ügyfélnek” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „teljesítésének” szövegrész helyébe a „teljesítésének vagy végzés meghozatalának” szöveg, a „teljesítse” szövegrész helyébe a „teljesítse vagy a végzést meghozza” szöveg, 33. § (2) bekezdésében az „a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni” szövegrész helyébe az „az ügyet soron kívül kell elintézni” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „megérkezése napján” szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 33/A. § (1) bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által” szövegrész helyébe az „ügyfél által az eljárás lefolytatásáért” szöveg, 33/A. § (2) bekezdésében a „költségvetésnek fizeti meg” szövegrész helyébe a „költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg” szöveg, 33/A. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „vagy ha jogszabály” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálati irodánál, vagy ha jogszabály” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Jogszabály” szöveg, 38/A. § (2) bekezdésében a „megérkezése napján” szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „megvizsgálja” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálja” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „c) és g)” szövegrész helyébe a „c), d), f) és g)” szöveg, 38/B. § (1) bekezdésében az „az eljáró” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 38/C. §-ában a „vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „alapján törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon erre feljogosított” szöveg, 41. § (8) bekezdésében a „hatósági közvetítők közigazgatási hivatal által” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a hatósági közvetítőkről” szöveg, 42. § (2) bekezdésében az „elintézésben” szövegrész helyébe az „elintézésében” szöveg, 50. § (5) bekezdésében a „beszerzését” szövegrész helyébe a „kikérését” szöveg, 59. § (5) bekezdésében a „felvilágosítással” szövegrész helyébe a „felvilágosítással vagy más módon” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „elrendeli,” szövegrész helyébe az „elrendeli vagy - ha a hatóság tárgyalást tart - a tárgyaláson” szöveg, 70. § (2) bekezdésében az „ügyfél már” szövegrész helyébe az „ügyfél számára már” szöveg, a „megismert” szövegrész helyébe az „a hatóság biztosította, hogy megismerjen” szöveg, az „állt” szövegrész helyébe az „álljon” szöveg, 72. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe az „ügyfél vagy központi költségvetés” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „dokumentumban” szövegrészek helyébe az „okiratban” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a „dokumentumba” szövegrészek helyébe az „okiratba” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „megszegi,” szövegrész helyébe a „megszegi, törvény eltérő rendelkezése hiányában” szöveg, 85. § (1) bekezdésében az „esetben” szövegrész helyébe az „esetben és adattartalommal” szöveg, 94. § (1) bekezdés c) pontjában a „megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot” szövegrész helyébe az „a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását” szöveg, 94. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagyonbiztonságot” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonságot, a vagyonbiztonságot” szöveg, 100. § (2) bekezdésében a „c)-e)” szövegrész helyébe a „c) és e)” szöveg, 103. § (3) bekezdésében a „módosíthatja” szövegrész helyébe a „módosítja” szöveg, 104. § (2) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalást” szövegrész helyébe az „eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását” szöveg, a „másodfokú szakhatóságot” szövegrész helyébe az „a másodfokú eljárásban szakhatóságot” szöveg, 105. § (7) bekezdésében az „a döntés meghozatalát” szövegrész helyébe az „az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát” szöveg, 106. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 107. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 109. § (1) bekezdésében a „hatóság elleni” szövegrész helyébe a „hatóság, képviselő-testület által hozott határozat esetében a helyi önkormányzat elleni” szöveg, 109. § (2) bekezdésében a „ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha” szövegrész helyébe a „- törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha a végzést” szöveg, 112. § (3) bekezdésében a „jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét” szövegrész helyébe a „jogát vagy jogos érdekét” szöveg, 112. § (6) bekezdésében a „döntés ellen” szövegrész helyébe a „döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene” szöveg, 115. § (5) bekezdésében a „megsemmisített, megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni” szövegrész helyébe a „felügyeleti eljárásban intézkedni kell” szöveg, 115. § (6) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 126. § (4) bekezdésében a „kényszercselekményekre” szövegrész helyébe a „kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „válik jogerőssé” szövegrész helyébe a „végrehajthatóvá válik” szöveg, 156. § (2) bekezdésében a „felmerült költség” szövegrész helyébe a „kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség” szöveg, 159. § (2) bekezdésében a „viselése” szövegrész helyébe az „előlegezése és viselése” szöveg, 159. § (5) bekezdésében az „illetékre vagy díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal” szövegrész helyébe az „eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték vagy díjfizetési kötelezettség alá esik” szöveg, 164. § (3) bekezdésében az „ügyforgalmi statisztikát készít” szövegrész helyébe a „negyedévente ügyforgalmi statisztikát készít” szöveg, az „ügycsoportonként” szövegrész helyébe az „ügyfajtánként” szöveg, 164. § (5) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg, 165. § (1) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság és az integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, a „teheti” szövegrész helyébe a „teszi” szöveg, 169. § (1) bekezdésében a „feljogosított hatóság” szövegrész helyébe a „feljogosított hatóság, valamint az integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, 171. § (1) bekezdésében az „a törvény hatálybalépése” szövegrész helyébe a „- ha törvény eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépésük” szöveg, 174. § (2) bekezdésében az „és a társadalmi esélyegyenlőségért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításért felelős miniszterrel, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 28/B. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 28/C. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (4) bekezdés b) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (9) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 30. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 33. § (8) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 33/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 36. § (2) bekezdésében az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 37. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „öt munkanapnál” szövegrész helyébe a „nyolc napnál” szöveg, 38/A. § (1) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 45. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45/A. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 50/C. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 50/D. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 57/B. § (5) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 63. § (2) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „három nappal” szöveg, 66. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 69/A. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 72. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (8) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 78. § (9) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 83. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsz napos” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 99. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 102. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 102. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 112. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 117. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 129. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 129. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 146. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 147. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 152. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 152. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 156. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 158. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép.
88. §   Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 6. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdésében az „- ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is -” szövegrész, 13. § (1) bekezdés b) pontja, 13. § (4) bekezdésében az „általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának, valamint az Európai Unió egyéb” szövegrész, 14. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdés a)-h) pontja, 28/B. § (2) bekezdése, 28/C. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdés i) pontja, 33/A. § (2) bekezdésében az „első fokú” szövegrész, 33/A. § (3) bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó” szövegrész, 33/B. § (2) bekezdése, 38/B. § (2) bekezdése, 42. § (2) bekezdésében a „, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el” szövegrész, 45/A. § (4) bekezdésében az „, és megszünteti a szakhatósági eljárást” szövegrész, 65. § (4) bekezdésében a „, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány vagy a megkeresés megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz” szövegrész, 69. § (1) bekezdés a) pontjában az „az eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 82. § (4) bekezdése, 98. § (3) bekezdés f) pontja, 100. § (1) bekezdés d) pontja, 117. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrészek, 165. § (3) bekezdése.
89. §
(1) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-át megelőző alcím, valamint 28/D. §-a.
(2) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény 130. § (2) bekezdése, 133. §-a és 134. §-a.

59. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

90. §   A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57/B. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez” szöveg lép.

60. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása

91. §   Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, melléklet II. pont 2. alpontjában a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

61. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

92. §   A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (2) bekezdésében az „a rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítésért felelős miniszter” szöveg lép.

62. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

93. §   A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

63. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

95. §   A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 24. § (3) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságot” szöveg, 24/A. §-ában, 25. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (3) és (4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 34. § (3) és (7) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivataltól” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságtól” szöveg, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2), (4) és (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg lép.

64. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény módosítása

97. §   Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 1. § (1) bekezdésében a „továbbiakban: csoportosulás” szövegrész helyébe a „továbbiakban: európai területi társulás” szöveg, 1. § (2) bekezdésében a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „Csoportosulás” szövegrész helyébe az „Európai területi társulás” szöveg, 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 2. § (3) bekezdésében az „A csoportosulásban” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulásban” szöveg, II. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 3. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (11) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés a), c)-e) és g)-j) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „a csoportosulásban” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásban” szöveg, III. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 7. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 9. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 10. § (3) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 11. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 12. §-ában a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 13. §-ában az „a csoportosulás” szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, V. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés b) pontjában az „a csoportosulásnak” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásnak” szöveg, 14. § (5) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 15. § (3) bekezdésében a „csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás” szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „a csoportosulást” szövegrész helyébe az „az európai területi társulást” szöveg, 16. §-ában az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 17. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „II.” szövegrész helyébe az „5. §-ában, 6. §-ában” szöveg lép.

65. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

98. §   Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 85. §-a.

66. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

103. §
(1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatalnál” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „államigazgatási szerv, továbbá a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerv” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „- ide nem értve a közigazgatási hivatalt -” szövegrész helyébe a „, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve” szöveg, 28. § (1) és (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 23. § (3) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szövegrész helyébe a „Kjt.” szöveg lép.
104. §
(1) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „vagy közigazgatási hivatal vezetésére” szövegrész, 19. § (2) bekezdésében „az Igazságügyi Hivatal területi szerveinél,” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében az „- ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét -” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. § b) pontjában a „,valamint” szövegrész.
105. §   A 11-66. alcím és ez a § 2011. január 2-án hatályát veszti.
  • A jogszabály 2010. november 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 177. számában.
  • hatályba lépett 2010. november 27-én.
A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. október 21-én lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2013. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba. 2014. július 16-án lépett hatályba. 2014. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. október 21-én lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 1-jén lépett hatályba. 2013. május 1-jén lépett hatályba. 2013. május 1-jén lépett hatályba. 2013. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 6-án lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. október 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2022. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén fog hatályba lépni.A szövegrész 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2021. szeptember 1-jén fog hatályba lépni. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 28-án lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. december 4-én lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.