Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.06.26. - 1992.09.30.
1992.10.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 2004.12.01.
2004.12.02. - 2008.06.22.
2008.06.23. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2012.09.18.
2012.09.19. - 2013.01.18.
2013.01.19. - 2015.03.30.
2015.03.31. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.04.
2017.01.05. - 2017.03.31.
2017.04.01. - 2018.01.12.
2018.01.13. - 2021.02.12.
2021.02.13. - 2021.02.19.
2021.02.20. - 2021.06.30.
2021.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet

a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítását az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érintett miniszterekkel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom:

1. §
(1) A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezetőjelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincse olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.
(1) A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja
a) annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelölt, illetőleg a közúti járművezető a közúti járművezetésre egészségi állapota alapján alkalmas; továbbá
b) azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség fennállása vagy egészségi állapotában (testi vagy érzékszervi) bekövetkezett változások esetén is az adott kategóriára érvényes gépjárművezetői engedélyt kaphat.
(2) A közúti járművezetőjelölt - a közúti járművezetők képzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott időpontban - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a vezetői, járművezetői (a továbbiakban: vezetői) engedéllyel rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál megjelenni és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.
(2) A közúti járművezető-jelölt - a közúti járművezetők képzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott időpontban - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a külön jogszabályban meghatározott járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál megjelenni és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.
(3) A vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal vagy ezzel egyenértékű okirattal) igazolni.
(4) Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles a kezelőorvosánál (háziorvosnál, üzemi orvosnál, az üzemegészségügyi szakrendelés orvosánál stb.) orvosi vizsgálatra jelentkezni.
(4) Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni.
2. §   E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül közúti járművezetőnek a járművezetői igazolvánnyal, illetve a hatósági engedély nélkül is vezethető járművek vezetője.
3. §
(1) A közúti járművezetőjelöltet, illetőleg a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki nem a b) pont szerinti 2. alkalmassági csoportra kérte egészségi alkalmassági vizsgálatát;
b) a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet, vagy kíván vezetni, valamint, akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak.
(1) A közúti járművezető-jelöltet és a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 2. melléklete szerinti „A1” alkategóriába, „A2” alkategóriába, „A” korlátozott kategóriába, „A” kategóriába, „B1” alkategóriába, „B” kategóriába, „B+E” kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni;
a) az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 2. melléklete szerinti „A1” kategóriába, „A2” kategóriába, „A” korlátozott kategóriába, „A” kategóriába, „B1” kategóriába, „B” kategóriába, „BE” kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni;
b) a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki
ba) a KR. 2. melléklete szerinti „C1”, „C1+E”, „C”, „C+E”, „D1”, „D1+E”, „D”, „D+E” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni,
ba) a KR. 2. melléklete szerinti „C1”, „C1E”, „C”, „CE”, „D1”, „D1E”, „D”, „DE” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni,
bb) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, függetlenül a vezetni kívánt jármű kategóriájától.
(2) Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem folytathat olyan járművezetői tevékenységet, amelyhez a 2. alkalmassági csoport szerinti egészségi alkalmasság megállapítása szükséges. A 2. alkalmassági csoportba sorolt személyt, egészségi alkalmasságának megállapítása esetén, alkalmasnak kell tekinteni az 1. alkalmassági csoport tekintetében is.
(3) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az 1. mellékletben foglaltak alkalmazásával kell végezni.
(4) Ha az 1. melléklet adott kérdés vonatkozásában a 2. alkalmassági csoportba tartozók részére nem állapít meg szigorúbb rendelkezést, a 2. alkalmassági csoportba tartozóknak az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó rendelkezéseknek kell megfelelniük.
4. §
(1) Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat legkorábban a vezetői engedély - járműkategóriától függő, külön jogszabályban meghatározott - megszerezhetősége alsó korhatárának betöltését megelőző egy éven belül végezhető el.
(1) Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat legkorábban a járművezetésre jogosító okmány - járműkategóriától függő, külön jogszabályban meghatározott - megszerezhetősége alsó korhatárának betöltését megelőző egy éven belül végezhető el.
(2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálata, ha a vizsgálandó személynél a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.
5. §
(1) Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a
a) 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
b) 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;
c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
(1) Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
a) az 50. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
b) az 50. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;
c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
(2) A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
a) 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként;
a) a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként;
b) a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként;
b) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként
c) a 60. életévét betöltötte, 2 évenként
köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatra az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb határidőt is megállapíthat - a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető egészségi állapota azt indokolja.
(4) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határideje nem lehet hosszabb
a) 5 évnél az 1. melléklet 5.2.1.2. pontja szerinti esetben,
b) 3 évnél az 1. melléklet 5.3.1. pontja szerinti esetben.
c) 3 évnél az 1. melléklet 6.2.1.4. pontja szerinti esetben,
d) 1 évnél az 1. melléklet 6.2.2.1. pontja szerinti esetben.
(5) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét úgy kell megállapítani, hogy az az (1)-(2) bekezdés szerinti, az adott közúti járművezető-jelöltre vagy közúti járművezetőre vonatkozó korcsoportra megállapított időnél hosszabb nem lehet.
(6) A közúti járművezető kérheti a rá vonatkozóan e rendelet előírásai szerint megállapított egészségi alkalmassági vizsgálat határidejénél rövidebb határidő megállapítását.
(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét az 1. és a 2. alkalmassági csoport esetében is úgy kell megállapítani, hogy annak hónapja és napja megegyezzen a vizsgált személy születésének hónapjával és napjával. E szabály alkalmazása esetén az (1) bekezdésben előírt határidő a vizsgált személy határidőt követő első születésnapjáig túlléphető. Ha a vizsgált személy február 29-én született, és az alkalmasság határideje lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor az alkalmasság határideje február 28-án jár le.
6. §   A közúti járművezető az 5. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
a) az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv a vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg;
b) a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította;
c) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt;
d) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be;
e) a rendőrhatóság - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el.
e) az eljáró hatóság - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el.
6. §   A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
a) a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította,
b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
c) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, vagy
d) súlyos hipoglikémia fordult elő.
6. §
(1) A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította, vagy
b) a (2) bekezdésben foglaltak szerint soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkezett.
(2) A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles jelentkezni az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult szervnél, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálata óta
a) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
b) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be,
c) súlyos hipoglikémia fordult elő, vagy
d) egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetve azt befolyásolhatja.
7. §
(1) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél kezdeményezheti:
a) a rendőrhatóság a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
a) az eljáró hatóság a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
a) az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben;
b) a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet;
c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv;
d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel;
e) az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének főigazgatója.
e) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.
e) az orvosszakértői szerv a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.
(1) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél, az ok megjelölésével kezdeményezheti:
a) az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben;
b) a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet;
c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv;
d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel;
e) az orvosszakértői szerv a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.
(2) A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha
a) olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi;
b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja.
(3) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát a 21. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott esetekben az ORSZI-nak a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi.
(3) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát a 21. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott esetekben az orvosszakértői szervnek a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi.
(3) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát a 21. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott esetekben az adott állapotra vonatkozóan első alkalommal vagy állapotváltozás esetén az orvosszakértői szervnek a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi.
(4) Az alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a kezdeményezés okának és a közúti járművezető jelenlegi és korábbi vizsgálati eredményeinek ismeretében, azok mérlegelését követően dönt a közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának (1) bekezdésben foglaltak szerinti kezdeményezéséről.
8. §   Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:
a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén az illetékes háziorvos;
a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén az illetékes háziorvos, a munkavállaló esetében a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy az illetékes háziorvos;
b) ha a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy, olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, ahol főállású üzemi orvos működik az üzemi orvos, egyébként az üzemegészségügyi szakrendelés orvosa;
b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó munkavállaló esetében a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa;
b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa;
c) a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek, a nemzetbiztonsági szolgálat, a köztársasági őrezred, a büntetésvégrehajtási intézetek, valamint a Belügyminisztérium által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ott munkaviszonyban áll;
d) a MÁV Vasútegészségügyi Szolgálata által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a MÁV egészségügyi ellátási körébe tartozik;
e) Magyarországon huzamosabb ideig (munkavállalás, tanulmányok folytatása stb.) tartózkodó külföldi állampolgár, illetőleg külföldön élő és legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodó magyar állampolgár esetén az a), illetve b) pontokban meghatározottak;
f) tartós munkavállalás miatt külföldön tartózkodó magyar állampolgárok esetében a külképviselet (kolónia) orvosa, mint kezelőorvos.
8. §
(1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:
a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén
aa) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
ab) a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos;
a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén
aa) a vizsgált személy választott háziorvosa,
ab) a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos,
ac) a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa, vagy
ad) a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa;
b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy esetében:
ba) a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
bb) a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, vagy
bc) a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek lehetnek:
a) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálat által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ilyen szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll;
b) a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok) és a Vasút-egészségügyi és Szolgáltató Közhasznú Társaság által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a vasutas biztosítottak köréről és a vasút-egészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozik.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában említett esetben a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti háziorvos, b) pontjának bb) és bc) alpontjában említett esetben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, illetve a lakóhely szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséről és az alkalmassági vélemény tartalmáról a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül értesíti a vizsgált személy választott háziorvosát.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt értesítés esetén a háziorvos a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentáció alapján azt állapítja meg, hogy a vizsgált személy a közúti járművezetésre feltehetőleg valamilyen betegség következtében alkalmatlan, illetve alkalmassága csak feltételekkel vagy korlátozásokkal lehetséges, úgy kezdeményezheti az alkalmasság felülvizsgálatát.
9. §
(1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szerv az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményét, az időszakos, illetve az esetleges soron kívüli vizsgálat időpontját írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetén, ha az oktatási intézmény keretében a közúti járművezetés elsajátítása kötelező az oktatási intézménnyel is.
(2) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálaton a közúti járművezetőt alkalmasnak találja, a vezetői engedélyét érvényesíti és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.
(2) Az elsőfokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően 2 példányban a melléklet szerinti tartalmú véleményt állítja ki és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.
(2) Az elsőfokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően 2 példányban a 2. melléklet szerinti tartalmú véleményt állítja ki és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.
(3) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, valamint, ha soron kívüli alkalmassági vizsgálatot tart szükségesnek, a vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti érvényesítésén kívül a vezetői engedély -mozgáskorlátozottak esetén a vezetői engedély mellékletét képező betétlap - megfelelő rovatába részletesen bejegyzi az esetleges feltételeket, korlátozásokat, illetőleg a soron kívüli alkalmassági vizsgálat időpontját.
(3) Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, a véleményre a külön jogszabályban meghatározott kód alkalmazásával jegyzi be a feltételeket, korlátozásokat.
(4) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető egészségi alkalmatlanságát állapítja meg, vezetői engedélyét nem érvényesíti, és erről az illetékes rendőrhatóságot értesíti.
(4) Az elsőfokú egészségügyi szerv a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításairól írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a vizsgálat eredményéről a járművezető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot értesíteni kell.
(5) Az első fokú egészségügyi szerv a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításairól írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a vezetői engedély érvényesítését meg kell tagadni, illetve - a 6. § b) pontjában meghatározott szervek (személyek), vagy a járművezető saját kezdeményezésére, valamint a 6. § e) pontja alapján végzett vizsgálat esetén - az alkalmassági bejegyzést érvényteleníteni és erről az illetékes rendőrhatóságot írásban tájékoztatni kell.
(5) Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető-jelölt, illetve közúti járművezető alkalmatlanságát, feltételekkel vagy korlátozásokkal alkalmasságát állapítja meg, úgy arról a melléklet szerinti adattartalmú véleményt kiállítja. A vélemény a másodfokú alkalmassági vizsgálatnak a 11. § (1) bekezdése szerinti szervnél történő kezdeményezése céljából használható fel.
(5) Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető-jelölt, illetve közúti járművezető alkalmatlanságát, illetve alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, úgy arról a melléklet szerinti adattartalmú véleményt kiállítja. A vélemény a másodfokú alkalmassági vizsgálatnak a 11. § (1) bekezdése szerinti szervnél történő kezdeményezése céljából vagy a járművezetésre jogosító okmány kiadásának kezdeményezése alkalmával használható fel.
(5) Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető-jelölt, illetve közúti járművezető alkalmatlanságát, illetve alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, úgy arról a 2. melléklet szerinti adattartalmú véleményt kiállítja. A vélemény a másodfokú alkalmassági vizsgálatnak a 11. § (1) bekezdése szerinti szervnél történő kezdeményezése céljából vagy a járművezetésre jogosító okmány kiadásának kezdeményezése alkalmával használható fel.
(6) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv az EESZT útján értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az egészségi alkalmassági vélemény adatairól. Ha az elektronikus adattovábbítás és adatfeldolgozás sikertelen volt, a vizsgálatot végző szerv papír alapú igazolást állít ki a vizsgált személy számára.
(7) A vizsgálatot végző szerv az egészségi alkalmassági véleményen a személyazonosító adatokat a vizsgált személy által bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmány adataival egyezően tölti ki.
10. §   Az orvosi vélemény elkészítésekor a közúti járművezetőt, illetőleg a közúti járművezetőjelöltet tájékoztatni kell az olyan szervi elváltozásokról is, amely a közúti járművezető alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a biztonságos vezetés érdekében azt feltétlenül ismernie kell.
11. §
(1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek:
a) az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: Intézet) az állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes, a főváros, illetőleg a megye területén kijelölt első fokú bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § a)-b) és d) pontjaiban, valamint a 18. § (3) bekezdésében meghatározott orvos végezte;
a) az ORSZI-nak a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, külön jogszabály alapján meghatározott első fokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (1) bekezdésében vagy a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott orvos végezte;
a) az orvosszakértői szervnek a külön jogszabály alapján meghatározott első fokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (1) bekezdésében vagy a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott orvos végezte;
b) a 8. § c) pontjában meghatározott szervekkel szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álló személyek esetén ezen szervek megfelelő főorvosi bizottsága.
b) a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervekkel szolgálati, illetőleg foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek esetén ezen szervek megfelelő másodfokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvos végezte.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző bizottság eljárására is alkalmazni kell a 9. §-ban foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a bizottságnak megállapításairól írásban tájékoztatni kell azt az egészségügyi szervet is, amely az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatot végezte.
12. §
(1) Az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot - a (7) bekezdésre is figyelemmel - az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor ha
a) a közúti járművezetőjelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;
b) a közúti járművezetőjelölt vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre.
c) a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető az 1. melléklet 1.1.6. pontjába tartozik;
d) a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t.
d) a közúti járművezető-jelölt hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t.
(1a) A hallássérült közúti járművezetők időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatát a háziorvos vagy a foglalkozás- egészségügyi szolgálat orvosa végzi el, 3 hónapnál nem régebbi audiológiai vizsgálati eredmény alapján. Jelentős állapotromlás esetén a háziorvos és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa kérheti, hogy a gépjárművezetői alkalmasságot szakértői bizottság állapítsa meg. Azon közúti járművezetők esetében, akiknek állapota végleges, a háziorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az alkalmasságot a korábbi hallásállapotra vonatkozó szakvélemény figyelembevételével állapítja meg.
(2) Első fokú szakértői bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. A másodfokú szakértői bizottság Budapesten, az Intézetben működik. Mind az első fokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.
(2) Első fokú szakértői bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. A másodfokú szakértői bizottság az ORSZI budapesti székhelyű, Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán működik. Mind az első fokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.
(2) Első fokú szakértői bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. A másodfokú szakértői bizottság az orvosszakértői szervnek a jogszabályban kijelölt regionális igazgatósága. Mind az első fokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.
(2) Első fokú szakértői bizottságként a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek járnak el. Mind az első fokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.
(3) A szakértői bizottságok nem orvos tagjait a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(3) A szakértői bizottságok nem orvos tagjait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(3) A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(3) A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(3) A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a közúti gépjármű-közlekedési hatóság jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(3) A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a közúti gépjármű-közlekedési hatóság jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi állapotához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a szakértői bizottság a közúti járművezetői engedélyhez csatolandó mellékletben közli a közúti járművezetés műszaki feltételeit. Ebben előírja a vezethető közúti járműbe beépítendő segédberendezéseket, illetve a közúti jármű szükséges átalakítását.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a szakértői bizottság a járművezetésre jogosító okmányhoz csatolandó mellékletben közli a közúti járművezetés műszaki feltételeit. Ebben előírja a vezethető közúti járműbe beépítendő segédberendezéseket, illetve a közúti jármű szükséges átalakítását.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a szakértői bizottság határozatában megállapítja a közúti járművezetés műszaki feltételeit a szükséges, a KR. 8. mellékletében található korlátozások és feltételek, valamint a hozzájuk tartozó kódok és alkódok megjelölésével.
(5) A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezetőjelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagjai előtt a gyakorlatban előzetesen bizonyítja, hogy az átalakított szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.
(5) A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagja(i) előtt a gyakorlatban vagy gépjármű szimulátoros vizsgálat során előzetesen bizonyítja, hogy a fogyatékosságot kompenzáló segédberendezéseket, szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.
(5) A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagja(i) előtt a gyakorlatban vagy gépjármű szimulátoros vizsgálat során előzetesen bizonyítja, hogy a egészségi állapotát kompenzáló segédberendezéseket, szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.
(6) A szakértői bizottságok eljárására egyebekben az első fokú egészségügyi szervekre és az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti járművezetőknél az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon a 8. §-ban, másodfokon a 11. § (1) bekezdésében meghatározott szervek végzik, ha a közúti járművezető, illetőleg járművezetőjelölt alkalmasságát az arra illetékes szakértői bizottság a korábbi vizsgálat során megállapította és a járművezető egészségi állapotában - amely miatt az előző vizsgálatát a szakértői bizottság végezte - változás nem következett be.
13. §
(1) Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (művégtag stb.) vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. automata tengelykapcsoló, kézi működtetésű gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.
(2) Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető fogyatékossága vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
(2) Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető egészségi állapota vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
14. §   Az egészségi alkalmasságot vizsgáló orvos, illetőleg bizottság elrendelheti a vizsgált személynél előzetes, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését, amennyiben annak indokoltságát állapítja meg. Ebben az esetben erről a 9. § (1)-(4) és (5) bekezdéseiben meghatározott szerveket (személyeket) is tájékoztatni kell.
15. §
(1) Az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését, a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni.
(1) Az elsőfokú orvosi megállapítás felülvéleményezését a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Erről a kérelmezőt - a vélemény részeként - írásban tájékoztatni kell.
(2) A felülvéleményezési kérelem benyújtására az érintett személy, illetve a 7. § (1) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározottak jogosultak.
(3) Az első fokú soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításainak felülvéleményezését a rendőrhatóság is kérheti.
(3) Az első fokú soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításainak felülvéleményezését az eljáró hatóság is kérheti.
(3) Az első fokú soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításainak felülvéleményezését az eljáró hatóság és a közlekedési igazgatási hatóság is kérheti.
16. §
(1) Ha a 15. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személyek (szervek) az első fokon adott vélemény felülvéleményezését kérik, az első fokon eljáró egészségügyi szerv kiállítja az orvosi beutalót és azt megküldi az egészségi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságnak. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kórismét, továbbá a megállapítás indokolását. A felülvéleményezési kérelmet az első fokon eljáró egészségügyi szerv az iratokban feljegyzi.
(2) A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel, a felülvéleményezést kérővel és az illetékes rendőrhatósággal, és egyben - alkalmas minősítés esetén - érvényesíti a vezetői engedélyt.
(2) A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel, a felülvéleményezést kérővel és a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósággal és - alkalmas minősítés esetén - a vezetői engedély érvényesítéséhez szükséges véleményt kiállítja.
(2) A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel, a felülvéleményezést kérővel és a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósággal és - alkalmas minősítés esetén - a járművezetésre jogosító okmány érvényesítéséhez szükséges véleményt kiállítja.
(3) Amennyiben a közúti járművezetői alkalmasságot különböző szinten véleményezték, valamennyi korábban véleményező orvost, orvosi bizottságot a magasabb szintű orvosi megállapításról tájékoztatni kell.
17. §
(1) Az előzetes, a soron kívüli és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot első vagy másodfokon végző egészségügyi szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját a kérelmező várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel jelölheti meg.
(2) Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv az (1) bekezdés alapján nem határozta meg az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat ismételt elvégzésének legkorábbi időpontját, az érdekelt személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy közúti járművezetésre alkalmasnak minősítik.
18. §
(1) A rendeletet a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a helyi közforgalmú vasúti járművezető [a villamos meghajtású közúti vasúti, az elővárosi vasúti, a földalatti (metró és Millenniumi) vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezető], az autóbuszvezető, a trolibuszvezető, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők egészségi alkalmasságának megállapításánál.
(1) A rendeletet a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az autóbuszvezető, a trolibuszvezető, továbbá a mozgólépcső-kezelő jelöltek és vezetők egészségi alkalmasságának megállapításánál.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyeket a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt járművezető és kezelő jelöltek, illetve járművezetők és kezelők előzetes, soron kívüli, illetve időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon a Budapesti Közlekedési Vállalat (a továbbiakban: BKV) egészségügyi szolgálata által kijelölt orvos is végezheti.
(4) A járművezető és kezelő jelöltek, illetőleg a járművezetők és kezelők egészségi alkalmasságának másodfokon történő megállapítását a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egészségügyi szerv végzi.
(4) A járművezető- és kezelőjelöltek, illetőleg a járművezetők és kezelők egészségi alkalmasságának másodfokon történő megállapítását a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakértői szerv végzi.
19. §
(1) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt egészségi szempontból érvényesíteni nem szabad.
(1) A külföldi hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmányt egészségi szempontból érvényesíteni nem szabad.
(2) A külföldi állampolgár Magyarországon kiállítandó vezetői engedélyéhez az egészségi alkalmasság megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
(2) A külföldi állampolgár Magyarországon kiállítandó járművezetésre jogosító okmányához az egészségi alkalmasság megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
20. §   Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy vezetői engedéllyel rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálatnak a közúti járművezető lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetén keresztül köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni.
20. §
(1) Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.
(1) Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik, és nála az előző időszakos alkalmassági vizsgálatot követően olyan új betegséget, illetőleg állapotromlást észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.
(2) Az (1) bekezdésen túl a Magyar Honvédség állományában szolgálatot teljesítő vagy ott munkaviszonyban álló személy soron kívüli alkalmasság vizsgálatát az Állami Egészségügyi Központ orvosa, valamint a Magyar Honvédség csapatorvosa a Magyar Honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat honvédtisztifőorvosán keresztül is kezdeményezheti.
21. §
(1) A 20. § alapján minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél
a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát;
b) bármely eredetű tudatzavart;
c) epilepsziás tüneteket;
d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart;
e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;
f) alkoholelvonó kezelést;
g) kábítószerfüggőséget
állapított meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél munkaképességcsökkenésre vonatkozóan orvosi vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél az egészségkárosodás mértékére vonatkozóan szakértői vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi.
(3) Ha az orvos a közúti járművezeténél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.
(3) Ha az orvos a közúti járművezetőnél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.
(4) A soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat (1) vagy (2) bekezdés szerinti kezdeményezésétől az orvos eltekinthet, ha hitelt érdemlően meggyőződik arról, hogy az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálat során az általa észlelt betegséget, illetve állapotot figyelembe vették, és annak időpontját követően állapotromlás nem következett be.
(4) A soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat (1) vagy (2) bekezdés szerinti kezdeményezésétől az orvos eltekinthet, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálat során az általa észlelt betegséget, illetve állapotot figyelembe vették, és annak időpontját követően a forgalomban való részvételt befolyásoló állapotromlás nem következett be.
22. §   Az egészségi alkalmasság másodfokú véleményezésében nem vehet részt az az orvos, illetőleg szakértő, aki a kérelmező személy egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon végezte vagy abban közreműködött.
23. §
(1) Ez a rendelet - az 5. § kivételével -1992. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szóló 1/1976. (I. 16.) EüM rendelet, valamint az e rendelet végrehajtására kiadott 6/1976. (Eü. K. 3.) EüM utasítás hatályát veszti.
(2) Az 5. § 1992. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szóló 1/1976. (I. 16.) EüM rendelet 4. §-a, 16. §-ának (3) bekezdése, valamint 18. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az 5. §-ban meghatározottnál rövidebb időtartamra érvényesített vezetői engedélyeket érvénytartamuk lejártakor - e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével elvégzett időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot követően, annak eredményétől függően - érvényesíteni kell.
(3) Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK bizottsági irányelvvel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK és 2014/85/EU bizottsági irányelvvel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK, 2014/85/EU és (EU) 2016/1106 bizottsági irányelvekkel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. MELLÉKLET A 13/1992. (VI. 26.) NM RENDELETHEZ

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai

1. LÁTÁS

1.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
1.1.1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2-1.1.4. pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.
1.1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.
1.1.3. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg:
a) dioptriaszám túllépése,
b) gyakorlati egyszeműség,
c) látótérszűkület vagy
d) a fényadaptáció kóros voltának gyanúja
1.1.4. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének.
1.1.5. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:
a) legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel rendelkezik a két szem együttes - szükség esetén korrekciós lencsével segített - használatával,
b) látótere vízszintes irányban legalább 120°-os, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé legalább 20°-ot bővül, és
c) látótere középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látása nem terhelt.
1.1.6. Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy csak az egyik szemét használó kérelmező esetében az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha
a) legalább 0,5-ös - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik és
b) szemész szakorvos igazolja, hogy
ba) az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve
bb) a szem látómezeje normális.
1.1.7. Ha a kérelmező esetében kettőslátás áll fenn, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg.
1.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
1.2.1. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek:
a) legalább 0,8-es-szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre,
b) korrekciós lencse használata esetén az a) pont szerinti minimális látásélességet vagy plusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított, jól elviselhető korrekció révén vagy kontaktlencse használatával kell elérni,
c) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és
d) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt.
1.2.2. Ha a kérelmező valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.
1.2.3. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.
1.2.4. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.

2. HALLÁS

Nagyothallás esetén a kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

Hallászavar esetén a kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

A 2. alkalmassági csoportba tartozó kérelmezők, illetve járművezetők számára vezetői engedély az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján adható ki, illetve újítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG

3.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
Az egészségi alkalmasság a 12-13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését.
3.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy
b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.
4.1.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg
a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy
b) szívinfarktuson átesett
kérelmező részére.
4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.1.1. A következő szív- és érrendszeri betegségek fennállása esetén az egészségi alkalmasságot csak szakorvosi vélemény ismeretében és akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező betegségét eredményesen kezelték:
a) alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavarok (szinuszcsomó-betegség és ingerületvezetési zavarok) és magas pulzusszámmal járó szívritmuszavarok (szupraventrikuláris és ventrikuláris szívritmuszavarok) a szívritmuszavarból adódó ájulással vagy ájulásos epizódokkal a kórelőzményben;
b) magas pulzusszámmal járó szívritmuszavarok (szupraventrikuláris és ventrikuláris szívritmuszavarok), ha strukturális szívbetegséggel és elhúzódó ventrikuláris tachycardiával (VT) társulnak;
c) tünettel járó angina pectoris;
d) defibrillátor beültetése vagy cseréje, illetve megfelelő vagy nem megfelelő defibrillátor sokk;
e) ájulás (gyors kialakulás, rövid időtartam és spontán felépülés által jellemzett átmeneti eszmélet- és izomtónusvesztés globális agyi hipoperfúzió következtében, vélhetőleg reflexátvitelű, ismeretlen okú, szívbetegségre utaló bizonyíték nélkül);
f) akut szívkoszorúér szindrómára utaló tünetek;
g) stabil angina pectoris, ha könnyű fizikai megterhelés esetén sem jelentkeznek a tünetek;
h) perkután szívkoszorúér-beavatkozás;
i) szívkoszorúér-bypass műtét;
j) vérzéses vagy ischaemiás stroke / traumás intracerebralis vérzés / tranziens ischaemiás roham (TIA);
k) jelentős (noninvazív vizsgálattal 70-99% közötti) nyakiverőér-szűkület vagy okklúzió;
l) az aorta maximális átmérője meghaladja az 5,5 cm-t;
m) New York Heart Association (NYHA) I., II., III. stádium (szívelégtelenség mértéke);
n) szívátültetés;
o) szívműködést segítő eszközök használata;
p) szívbillentyűműtét;
q) malignus magas vérnyomás (a szisztolés vérnyomás legalább 180 Hgmm vagy a diasztolés vérnyomás legalább 110 Hgmm, fenyegető vagy progresszív szervkárosodással);
r) veleszületett szívbetegség;
s) hipertrófiás kardiomiopátia, ha nem társul hozzá ájulás;
t) hosszú QT-szindróma ájulás, torsade des pointes vagy 500 ms-t meghaladó QTc kíséretében.
4.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a következő szív- és érrendszeri betegségek fennállása esetén:
a) perifériás vaszkuláris megbetegedések - mellkasi és hasi aortaaneurizma, ha az aorta legnagyobb átmérője alapján ruptura veszélye áll fenn, és így a vezetési alkalmasságot befolyásoló hirtelen esemény bekövetkezésének jelentős kockázata;
b) szívelégtelenség: NYHA IV. stádium;
c) szívbillentyűzavar aorta-visszaáramlással, aortaszűkülettel, mitrális visszaáramlással vagy mitrális szűkülettel, ha a funkcionális képesség a becslés szerint NYHA IV. stádiumnak felel meg, vagy ha voltak ájulásos epizódok;
d) Brugada-szindróma ájulással vagy túlélt hirtelen szívhalállal.
4.1.3. Egyéb szívizombetegségek
A részletesen leírt szívizombetegségek (pl. aritmogén jobb kamrai szívizombetegség, spongiform cardiomyopathia, katekolaminerg polimorf kamrai tachycardia és rövid QT-szindróma) vagy a szívizombetegségek esetlegesen felfedezett új formáinak fennállása esetén egészségi alkalmasságot csak szakorvosi vélemény ismeretében lehet megállapítani, és értékelni kell a vezetési alkalmasságot befolyásoló hirtelen esemény bekövetkezésének kockázatát.
4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
4.2.1. A következő szív- és érrendszeri betegségek fennállása esetén az egészségi alkalmasságot csak szakorvosi vélemény ismeretében és akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező betegségét eredményesen kezelték:
a) alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavarok: szinuszcsomó-betegség és másodfokú AV-blokkal (Mobitz 2.) járó ingerületvezetési zavar; harmadfokú AV-blokk vagy váltakozó szárblokk;
b) magas pulzusszámmal járó szívritmuszavarok (szupraventrikuláris és ventrikuláris szívritmuszavarok), ha polimorf, paroxismális ventrikuláris tachycardia vagy defibrillátor használatát szükségessé tevő elhúzódó ventrikuláris tachycardiával társulnak;
c) állandó szívritmus-szabályozó készülék beültetése vagy cseréje;
d) szívelégtelenség: NYHA I. és II. stádium, feltéve, hogy a bal kamrai ejekciós frakció legalább 35%;
e) III. stádiumú vérnyomás (diasztolés vérnyomás legalább 110 Hgmm és/vagy szisztolés vérnyomás legalább 180 Hgmm).
4.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a következő szív- és érrendszeri problémák (betegségek) fennállása esetén:
a) defibrillátor beültetése;
b) szívelégtelenség: NYHA III. és IV. stádium;
c) szívműködést segítő eszközök;
d) szívbillentyűzavar NYHA III. vagy IV. stádiumban vagy 35% alatti ejekciós frakcióval, mitrális szűkülettel és pulmonális hipertóniával vagy echokardiográfiával igazolt súlyos aortaszűkülettel vagy ájulással járó aortaszűkülettel; kivéve a teljesen tünetmentes súlyos aortaszűkületet, ha a fizikai tűrőképességet vizsgáló teszt követelményei teljesülnek;
e) strukturális és ingerületvezetési zavarral járó szívizombetegségek - hipertrófiás cardiomyopathia a kórelőzményben szereplő ájulással, vagy ha a következő problémák közül kettő vagy több fennáll: 3 cm-t meghaladó bal kamrai falvastagság, paroxizmális kamrai aritmia, hirtelen halál a családi kórelőzményben (elsőfokú rokonok), a vérnyomás nem emelkedik fizikai terhelés során;
f) hosszú QT-szindróma okozta ájulás, torsade des pointes és 500 ms-t meghaladó QTc kíséretében.

5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

5.1. E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Ha egy 12 hónapos időszakon belül a súlyos hipoglikémia megismétlődik, ismétlődő hipoglikémia fennállását kell megállapítani.
5.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
5.2.1. Cukorbetegségben szenvedő kérelmező esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek mellett állapítható meg legfeljebb 5 év időtartamra.
5.2.1.1. Egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a cukorbetegségben szenvedő tisztában van a hipoglikémia kockázataival és állapotát megfelelően kontrollálni tudja.
5.2.1.2. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyógyszeres kezelés) alatt áll, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg és egészségi alkalmasságát legalább öt évenként felül kell vizsgálni.
5.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, akinél ismétlődő súlyos hipoglikémia áll fenn.
5.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
5.3.1. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg legfeljebb 3 év időtartamra,
a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,
b) a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,
c) az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen - legalább naponta kétszer vagy a vezetést közvetlenül megelőzően - végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,
d) a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és
e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK

6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK ÉS OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA

6.1. Általános előírások
6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
6.1. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
6.1.3. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.1.3.1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról, az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről.
6.1.3.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén,
b) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén,
c) a központi vagy környéki idegrendszer, illetve a vázizmok szerzett (éreredetű, gyulladásos, fertőzéses, degeneratív, daganatos, traumás stb.) vagy örökletes megbetegedéséből származó bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza,
d) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén,
e) agysérülést vagy agyműtétet követő egy éven belül.
6.1.3.3. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság - évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett - akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.
6.1.3.4. A 6.1.3.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság
a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,
b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,
c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után,
d) speciális esetekben
da) tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után rohammentesség esetén,
db) oligoepilepszia esetén a kezdettől számított 1 év után,
dc) csak aura jelenség esetén a kezdettől számított 1 év után állapítható meg.
6.1.3.5. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy
c) az epilepsziás roham lezajlott, és a gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez.
6.1.3.6. Egyszer vagy többször lezajlott provokált epilepsziás rohamot követően egy év tünetmentesség után az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham(ok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak, a provokáló tényező azonosítható volt, megszűnése dokumentált, és vezetés közben valószínűsíthetően nem ismétlődik, és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett, és
c) az EEG eltérést nem mutat.
6.1.3.7. Vertebrobasilaris keringési zavart követően az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett akkor állapítható meg, ha a megfelelő intézeti kezelések után a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak.
6.1.3.8. A központi vagy környéki idegrendszer, illetve a vázizmok szerzett (éreredetű, gyulladásos, fertőzéses, degeneratív, daganatos, traumás stb.) vagy örökletes megbetegedéséből származó bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén enyhe fokú parézissel az egészségi alkalmasság orvosi szakvélemény, szükség szerint intézeti kivizsgálás alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett állapítható meg.
6.1.3.9. Agysérülést és agyműtétet követő állapot egy év eltelte után az egészségi alkalmasság - lehetőleg a műtétet végző - egészségügyi szolgáltatónál végzett kontrollvizsgálat eredményének figyelembevételével állapítható meg.
6.1.4. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.1.4.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,
b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,
c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,
d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,
e) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,
f) a központi vagy környéki idegrendszer, illetve a vázizmok szerzett (éreredetű, gyulladásos, fertőzéses, degeneratív, daganatos, traumás stb.) vagy örökletes megbetegedéséből származó bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,
g) agysérülés vagy agyműtét esetén.
6.1.4.2. Egészségi alkalmasság - kivéve abban az esetben, ha a kérelmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott - az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG-felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,
b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,
c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
6.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.2.1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról, az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről.
6.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén,
b) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén,
c) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülésből származó stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza,
d) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén,
e) agysérülést vagy agyműtétet követő egy éven belül.
6.2.3. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság - évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett - akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.
6.2.4. A 6.2.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság
a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,
b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,
c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező, vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után
d) speciális esetekben:
da) tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után,
db) oligoepilepszia esetén a kezdettől számított 1 év után,
dc) csak aura jelenség esetén a kezdettől számított 1 év után
állapítható meg.
6.2.5. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy
c) az epilepsziás roham lezajlott és az gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez.
6.2.6. Egyszer vagy többször lezajlott provokált epilepsziás rohamot követően egy év tünetmentesség után az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
b) a lezajlott roham(ok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak, a provokáló tényező azonosítható volt, megszűnése dokumentált, és vezetés közben valószínűsíthetően nem ismétlődik, és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett és
c) az EEG eltérést nem mutat.
6.2.7. Vertebrobasilaris keringési zavart követően az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett akkor állapítható meg, ha a megfelelő intézeti kezelések után a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak.
6.2.8. A központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén enyhefokú parézissel az egészségi alkalmasság orvosi szakvélemény, szükség szerint intézeti kivizsgálás alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett állapítható meg.
6.2.9. Agysérülést és agyműtétet követő állapot egy év eltelte után az egészségi alkalmasság - lehetőleg a műtétet végző - egészségügyi szolgáltatónál végzett kontrollvizsgálat eredményének figyelembevételével állapítható meg.
6.2. OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA
6.2.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások.
6.2.1.1. E rendelet alkalmazásában a mérsékelt obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 15-29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, és a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.
6.2.1.2. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. Ezen kérelmezők számára javasolni kell, hogy a szakorvosi vizsgálat lefolytatásáig tartózkodjanak a gépjárművezetéstől.
6.2.1.3. A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezők számára a vezetői engedély akkor adható ki, illetve újítható meg, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják az állapotuk megfelelő ellenőrzését, a szükséges kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást.
6.2.1.4. A kezelés alatt álló, mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő kérelmezőknek háromévente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása, és továbbra is éberen figyelemmel kísérik-e a beteg állapotát.
6.2.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.2.2.1. A kérelmezőnek a 6.2.1.4. pont szerinti orvosi felülvizsgálaton évente kell részt vennie.
6.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
6.3.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,
b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,
c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,
d) rosszulléttel eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,
f) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,
g) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,
h) agysérülés vagy agyműtét esetén.
6.3.2. Egészségi alkalmasság - kivéve abban az esetben, ha a kérelmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott - az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,
b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,
c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK

7.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon kérelmező esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:

a) súlyos elmezavar,
b) jelentős fokú gyengeelméjűség,
c) a korral járó, súlyos viselkedési probléma vagy
d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségzavar.
7.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

8. ALKOHOLFOGYASZTÁS

8.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
8.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved.
8.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved, vagy nem képes tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől.
8.1.2. Azon kérelmező számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
8.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
8.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA

9.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
9.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.
9.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre.
9.1.3. A 9.1.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre.
9.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
9.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

10. VESE-RENDELLENESSÉGEK

Bármelyik alkalmassági csoportba tartozó azon kérelmező számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
11.1.1. Azon kérelmező számára, aki a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
11.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások
11.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
11.3. Azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a járművezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és - szükség esetén - rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg, illetve újítható meg.

2. MELLÉKLET A 13/1992. (VI. 26.) NM RENDELETHEZ

MELLÉKLET A 13/1992. (VI. 26.) NM RENDELETHEZ

Az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma

1. Az egészségügyi szolgáltató neve, címe
1. Az egészségügyi szolgáltató neve, címe és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló EüM rendelet szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kapott kilencjegyű azonosító.
1. Az egészségügyi szolgáltató neve, címe és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló EüM rendelet szerint kapott kilencjegyű azonosító.
2. A vizsgált személy neve, születési helye, ideje, állandó lakóhelye
3. A vizsgált személy személyazonosságát igazoló irat típusa, száma
4. Az alkalmassági csoport
5. A korábbi vezetői engedély száma és az abban megtalálható korlátozások/feltételek
5. A korábbi járművezetésre jogosító okmány száma és az abban megtalálható korlátozások/feltételek
6. Az alkalmassági vizsgálat eredménye (ALKALMATLAN, ALKALMAS, ALKALMAS feltétellel, korlátozással)
7. A legközelebbi orvosi vizsgálat időpontja (év, hónap, nap)
8. A kiállítás helye, ideje
9. Az orvos neve, orvosi bélyegzője
10. A következő tájékoztatás: „Ezt a véleményt - ha a véleményt nem a vizsgált személy választott háziorvosa állította ki - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül megküldi a vizsgált személy választott háziorvosának.

2. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez

Az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma

1. Az egészségügyi szolgáltató neve, címe és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló EüM rendelet szerint kapott kilencjegyű azonosító.
2. A vizsgált személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, ideje, anyja születési családi és utóneve, állandó lakóhelye.
3. A vizsgált személy személyazonosságát igazoló okmány típusa, száma.
4. Az alkalmassági csoport.
5. A korábbi járművezetésre jogosító okmány száma és az abban megtalálható korlátozások/feltételek.
6. Az alkalmassági vizsgálat eredménye (ALKALMATLAN, ALKALMAS, ALKALMAS feltétellel, korlátozással).
7. A legközelebbi orvosi vizsgálat időpontja (év, hónap, nap).
8. A kiállítás helye, ideje.
9. Az orvos neve, orvosi bélyegzője, elektronikus adatátadás esetén bélyegzőszáma.
10. Az egészségi alkalmassági vélemény azonosítója.
11. Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja.
12. Az egészségi alkalmassági vizsgálat típusa (ELŐZETES, IDŐSZAKOS, SORON KÍVÜLI).
13. A következő tájékoztatás: "Ezt a véleményt - ha a véleményt nem a vizsgált személy választott háziorvosa állította ki - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül megküldi a vizsgált személy választott háziorvosának."
  • A jogszabály 1992. június 26-án jelent meg a Magyar Közlöny 67. számában.
  • hatályba lépett 1992. október 1-jén.
A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 19-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2013. január 19-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2013. január 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 19-én lépett hatályba. 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 19-én lépett hatályba. 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba. 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba.A szakasz 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2021. február 20-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 13-án lépett hatályba. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lépett hatályba. 2013. január 19-én lépett hatályba. 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A szakasz 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. június 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 13-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. március 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2018. január 13-án lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2015. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba. 2010. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. június 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. február 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. február 13-án lépett hatályba.A szövegrész 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba. 2021. február 13-án lépett hatályba.