Hatályos állapot
Közlönyállapot
1994.09.30. - 1994.10.07.
1994.10.08. - 1994.11.17.
1994.11.18. - 1995.06.16.
1995.06.17. - 1997.06.04.
1997.06.05. - 1997.07.24.
1997.07.25. - 1997.11.29.
1997.11.30. - 1997.11.30.
1997.12.01. - 1998.03.10.
1998.03.11. - 1998.06.01.
1998.06.02. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 2001.02.14.
2001.02.15. - 2001.06.08.
2001.06.09. - 2001.12.20.
2001.12.21. - 2001.12.28.
2001.12.29. - 2004.06.21.
2004.06.22. - 2004.06.23.
2004.06.24. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.30.
2008.12.31. - 2011.03.08.
2011.03.09. - 2011.03.16.
2011.03.17. - 2011.04.24.
2011.04.25. - 2011.06.15.
2011.06.16. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.19.
2012.04.20. - 2012.11.07.
2012.11.08. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.12.
2013.06.13. - 2013.06.20.
2013.06.21. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2014.03.03.
2014.03.04. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.

46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

egyes házszabályi rendelkezésekről

Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján egyes házszabályi rendelkezések megállapítására a következő normatív határozatot alkotja:

I. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA

Az alakuló ülés

4. §
(1) Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyűlés főigazgatója vagy az általa kijelölt hivatali szerv vezetője az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.
6. §
(1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló testület - a választási bizottságok jegyzőkönyvei, az országgyűlési képviselőknek a megbízatás elfogadására, illetve az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, az országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási iratok) alapján megvizsgálják az országgyűlési képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.
(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul, és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz.
7. §
(1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott testület előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.
8. §
(1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően az alakuló ülésen tesznek esküt.
(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők a mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt.
8/A. §   Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők eskütétele után határoz a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
9. §
(1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor.
(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnök, a változásokat az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök) részére kell írásban bejelenteni. A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a korelnök vagy a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

10. §
(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoport megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit.

A Házbizottság megalakulása

12. §
(2) A korelnök a Házbizottság megalakulását követően erről a tényről, valamint a Házbizottság tagjairól tájékozatja az Országgyűlést, ezt követően az elnöklést átadja a házelnöknek.

A képviselőcsoport megalakítása és működése

II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTOK

13. §
(1) Képviselőcsoport alakítására - a 14. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint - a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők - a 14. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően - közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy
14. §
(1) Képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik - függetlenül a tagság megszűnésének módjától - függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
15. §   A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.

A képviselőcsoport gazdálkodása

16. §
(1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A képviselőcsoport megszűnése

17. §
(1) Megszűnik a képviselőcsoport
a) ha tagjainak száma - a 14. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - tizenkét fő alá csökken,
b) ha a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tagjainak száma három fő alá csökken,
c) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott határidőn belül - betölthető.
(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapítja.

Csoportalakítás

18. §   A képviselők - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

1. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

A házelnök

19. §
(3) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.

2. FEJEZET
A HÁZBIZOTTSÁG

A Házbizottság működése

26. §
(4) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(5) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg.

3. FEJEZET
BIZOTTSÁGI ELNÖKI ÉRTEKEZLET

27. §
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyűlés munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyűlés üléseinek napirendjére,
c) a házelnöknek a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.

4. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

A bizottsági tagok helyettesítése

37. §
(4) Bizottsági tag helyettesítése esetén a 2. számú melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

IV. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE

1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés

39. §
(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérik.
(5) A (3)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.
(6) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdés szerinti önálló indítvány sürgős tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó ülésnapon megkezdhető.

A tanácskozás nyelve

40. §
(1) Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
(3) Az Országgyűlés ülésén a folyamatos tolmácsolást - a képviselő (2) bekezdés szerinti határidőben jelzett kérésére -, valamint a folyamatos jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Az országgyűlési bizottság ülésén a jelnyelvi tolmácsolást - a képviselő kérelmére - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(4) Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérelmére - a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja.

A határozatképesség

43. §
(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (9) bekezdése és az 51. § (6) bekezdése esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].

Az Országgyűlés Hivatalának közreműködése az Országgyűlés ülésén

45. §
(6) A házelnök kijelölése alapján a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának - a főigazgató által kijelölt - munkatársa részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.

Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése

46. §
(1) Az ülés kezdetén az ülést vezető elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat.
(2) A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő ülésen - képviselő által benyújtott indítvány esetén [98. § (4)-(5) bekezdése] a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.

A napirend megállapítása

47. §
(1) Az ülés napirendjére a házelnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően 72 órával, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetben 48 órával meg kell küldeni a képviselőknek és az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeknek.
(2) A szavazások várható időpontját - az előre nem tervezhető, pl. ügyrendi szavazások kivételével - a napirendi javaslatban fel kell tüntetni.
(3) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az ülést vezető elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát.
(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati javaslat, illetőleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról - először a napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatokról - az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Az ülés vezetése

48. §
(1) Az ülést az ülést vezető elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt a Házbizottság javaslatának megfelelően vagy az Országgyűlés határozata alapján gondoskodik a következő ülés összehívásáról.
(2) A házelnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését.

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

50. §
(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az ülést vezető elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólások sorrendjét az ülést vezető elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított időkeret elfogy.
(4) A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság vagy - egyhangú döntés hiányában - a házelnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat.
(5) A Házbizottság által meghatározott felszólalási időkeret nem lehet kevesebb
a) általános vitában 15 percnél;
b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 percnél;
c) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és annak módosítása, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 percnél;
d) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 percnél, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 percnél; egyszakaszos részletes vita esetén 15 percnél;
e) kivételes eljárásban 15 percnél.
(6) Az ülést vezető elnök a felszólaló kérésére az (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja.
(7) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülést vezető elnök engedélyezi. Nem engedélyezhető kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.
(8) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(9) Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A napirenden kívüli felszólalás

51. §
(1) Országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján az ülésnap kezdetekor - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője, vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselő csoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(3) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek.
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs.

Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában

52. §
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.
(2) Az ülést vezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

Napirendi pont időkeretben történő tárgyalása

53. §
(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő háromperces időkeretben hozzászólhat.
(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön időkeretet kell megállapítani.
(3) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:
a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll a rendelkezésére;
b) a döntési javaslat előterjesztőjének nyitó- és záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének - ha van kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe;
c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be;
d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét - az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is - a képviselők számával arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva;
e) vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe;
f) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe.
(4) Az általános vita időkeretét legalább tíz képviselő írásbeli kérelmére
a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, valamint a Kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál
kevesebben meghatározni.
(5) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az ülést vezető elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte.

A tárgyra térés és a szó megvonása

54. §
(7) Ha az ülést vezető elnök a szót megvonta, és ezért ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben a képviselő nem szólalhat fel,
a) az általános, a részletes és a záróvita,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minősül.

Tárgyalási szünet elrendelése

56. §   A Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az ülést vezető elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az ülést vezető elnök döntésétől függően - legfeljebb két óra lehet.

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

58. §
(1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.
(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

A vita lezárása

59. §
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az ülést vezető elnök a vitát lezárja.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.
(3) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy-egy képviselő és az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő, valamint a kijelölt bizottság elnöke (előadója) legfeljebb öt percben még felszólalhat.
(4) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, utoljára az előterjesztő kap szót.
(5) A (2)-(3) bekezdések időkeret megállapítása esetén nem alkalmazhatók.

A nyílt szavazás

60. §
(1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.
(3) Az ülést vezető elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata alapján - az Országgyűlés határozza meg.
(5) Az Országgyűlés a (3) és (4) bekezdés szerinti javaslatról vita nélkül határoz.
(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt [(2) bekezdés b), c) pontja], a szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista hitelesített példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelve meg kell őrizni.

A név szerinti szavazás

61. §
(1) Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
62. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülést vezető elnöknek. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.
(3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A titkos szavazás

63. §
(1) Az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.
(2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá.

A szavazás rendje

64. §
(1) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában foglaltak szerint,
b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,
g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
h) az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 37. §-a szerint.
(1a) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
b) annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,
d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,
f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,
j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,
l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,
m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben.
(2) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.
(3) Az ülést vezető elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az ülést vezető elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő ülést vezető elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni.
(4) Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén, a szavazást meg kell ismételni.
(5) Szavazni csak személyesen lehet.
(6) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.

A jegyzőkönyv

65. §
(1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek. Ha az Országgyűlés napirend előtti felszólalást, illetőleg egy vagy több napirendi pontot zárt ülésen tárgyal, erről külön készül szó szerinti jegyzőkönyv.
(2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:
a) a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) a név szerinti szavazás névsora,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyve,
e) az aláírt esküokmány,
f) az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz.
(3) A számítógépes szavazási lista a jegyzőkönyv melléklete.
66. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a házelnök gondoskodik.
(2) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás hangos kifejezését is.
(3) A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés hiteles jegyzőkönyvének közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését.
(5) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé kell tenni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról a házelnök gondoskodik.
(6) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak.

A zárt ülés jegyzőkönyvére vonatkozó eltérő szabályok

66/A. §
(1) A házelnök az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha
a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása minősített adatot tartalmaz, és ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható;
b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló minősített adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.
(2) A házelnök - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.
(4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá a zárt ülésről készült hang- és képfelvételre is kiterjed.
(5) Ha a házelnök - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a zárt ülés jegyzőkönyvén a minősítés feltüntetését, a jegyzőkönyvet a 65-66. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.
66/B. §
(1) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló hirdetmény közzétételét követő három napon belül az Országgyűlés TÜK irodájában megtekintheti a jegyzőkönyvet, s kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(3) A zárt ülésről készült szó szerinti minősített jegyzőkönyv hitelesített első példányát a házelnök, második példányát az Országgyűlés TÜK irodája őrzi.
66/C. §
(1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a házelnök engedélyével, az Országgyűlés TÜK irodáján tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet.
(3) A házelnök a minősített adatot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.
(4) A megtekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegyzőkönyvet megtekintő személy a megtekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti, s aláírásával igazolja.
66/D. §   Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését a házelnök engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése a 66/C. §-ban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

2. FEJEZET
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE

67. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az Európai uniós bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést.
(4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt - kivéve a szavazások idejét - a bizottság ülést tarthat.
(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban - kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja össze.

A bizottsági ülés nyilvánossága

68. §
(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart.

Határozatképesség, tanácskozóképesség

70. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlevőnek kell tekintetni.
(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál későbbi időpontra összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban erre a következményre a képviselők figyelmét felhívták, továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést 24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselő jelen van.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén nem alkalmazhatók.

A bizottsági ülésre meghívottak

72. §   A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy politikai nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot benyújtó képviselőt a bizottsági ülésről értesíteni kell, lehetőleg egy nappal korábban. A javaslat az értesített képviselő távollétében is elbírálható.

A bizottsági ülés vezetése

74. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.
(3) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

A napirend megállapítása

75. §
(1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján - a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelenlevő tagjainak több mint kétharmada egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként azonos időtartamra korlátozhatja.

A vita lezárása

76. §   A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.

A szavazás

77. §
(1) A bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.
(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyűlés ülésén a bizottság által kijelölt előadó ismerteti.
(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

A jegyzőkönyv

78. §
(1) A nyilvános bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) a jegyzőkönyvbe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására - a közszemlét követő ülésen - az elnök tesz javaslatot, amiről a bizottság vita nélkül határoz;
b) a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesített, eredeti példányát el kell helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.
78/A. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el:
a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetve erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által minősített adatot, illetve erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz;
b) a meghallgatott, illetve a bizottság előtt nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetve a bizottság előtt ilyen adattartalmú nyilatkozatot tesz;
c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában minősített adatot közöl.
(2) A bizottság elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.
(4) A bizottság elnöke:
a) az (1) bekezdés a) pontjában említett eredeti minősítést vagy erre irányuló nyilatkozatot felülvizsgálat nélkül figyelembe veszi;
b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy együttműködésre kötelezett személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy együttműködésre kötelezett személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre;
c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozik, és a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.
(5) A jegyzőkönyvön feltüntetett minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá az ülésről készült hangfelvételre is kiterjed.
(6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt együttműködésre kötelezett személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének - legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor - írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
(7) Ha a bizottság elnöke - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén, a jegyzőkönyvet a 78. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.
(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetve a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, illetve személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.
78/B. §   A bizottság tagja a sajtónak adott nyilatkozata, illetőleg más képviselői tevékenysége során nem hozhatja nyilvánosságra azt az adatot, amelynek alapján a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet minősítették, vagy azon az eredeti minősítést megismételték.
78/C. §
(1) A zárt ülésről egy példányban készül minősített jegyzőkönyv, s azt a bizottsági titkárságon, a bizottsági ülés többi iratával együtt kell kezelni.
(2) A bizottsági ülés irataival együttesen kezelt jegyzőkönyvet az elnök rendelkezése szerinti időben, de legkésőbb az országgyűlési ciklus végén - a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint - az Országgyűlés TÜK irodájának kell átadni.
78/D. §
(1) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság elnökének engedélyével tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet - ideértve az előző országgyűlési ciklusok jegyzőkönyveit is -, aki a bizottság zárt ülésén részt vehet.
(2) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a zárt ülésen részt venni nem jogosult országgyűlési képviselőnek akkor engedélyezi, ha a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerésére - a képviselő írásbeli nyilatkozata szerint - a képviselői tevékenység ellátásához van szüksége.
(5) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a bizottság elnöke írásban engedélyezi. Az engedélyt, valamint - a (2) bekezdésben megállapított esetben - a képviselői nyilatkozatot a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
78/E. §   A bizottság elnöke a minősített adatot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.
78/F. §   A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság hivatalos helyiségében, illetőleg az Országgyűlés TÜK irodájában tekinthető meg. A megtekintés tényét és időpontját a megtekintő személy írásban a jegyzőkönyv előlapjára rávezeti, s aláírásával hitelesíti.
78/G. §   A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről másolat, illetőleg kivonat csak a bizottság elnökének írásbeli engedélyével készíthető. A másolat vagy kivonat készítése a 78/D-78/E. §-okban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
78/H. §   Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog a házelnököt illeti meg.

A bizottság kijelölése

79. §
(1) A házelnök - a házszabályi rendelkezésekben foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy
b) az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg
c) javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására.
(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról, határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozattervezetről kialakított véleményét - ha az nem egyezik a döntési javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyűlésnek.

Több bizottság közös eljárása

80. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és a kisebbségi vélemény előterjesztésénél e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bizottságok működési rendje

81. §
(1) A bizottságok működési rendjüket - a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés Hivatala által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és civil szervezetek véleményének a megismerésére.
(3) Ha a házszabályi rendelkezések vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

A bizottságok működési költségei

82. §
(1) A bizottságok működésének költségeiről az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - tartalékot kell képezni.

Külföldi delegációban részt vevő képviselő beszámolója

83. §   Az Országgyűlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevő országgyűlési képviselő a külügyekkel foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkező bizottságoknak beszámolót készít.

3. FEJEZET
AZ INDÍTVÁNYOK TÁRGYALÁSA

1. Az önálló és a nem önálló indítványok

Az indítványok típusai

84. §
(1) Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):
a) az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat (a továbbiakban együtt: törvényjavaslat),
b) a határozati javaslat,
c) a politikai nyilatkozattervezet,
d) a jelentés,
e) az interpelláció,
f) a kérdés.
(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a sürgősségi javaslat,
b) a kivételességi javaslat,
c) a módosító javaslat,
d) a bizottsági ajánlás.
e) előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A házszabályi rendelkezések szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a házszabályi rendelkezések megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényjavaslat

85. §
(1) A törvényjavaslat törvény megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét.
86. §
(1) Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak,
a) az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 99. § (3) bekezdésében megállapított harminc napos határidőt nem kell figyelembe venni.

A határozati javaslat

87. §
(1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat javasolt szövegét.

A politikai nyilatkozat

88. §
(1) Az Országgyűlés - a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozattervezetet a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.

A jelentés és a beszámoló

89. §
(1) A jelentés, illetve a beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést.
(2) Jelentést a Kormány, országgyűlési bizottság, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alaptörvény, valamint törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a házszabályi rendelkezések alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.

Az interpelláció

90. §
(1) Az országgyűlési képviselő az Alaptörvényben meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra.
(4) A házelnök visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)-(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről az Országgyűlést a soron következő ülésnapon tájékoztatni kell.

A kérdés

91. §
(1) Az országgyűlési képviselő az Alaptörvényben meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A 90. § (3)-(4) bekezdését a kérdés esetén is alkalmazni kell.

A sürgősségi javaslat

92. §
(1) Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges.

A kivételességi javaslat

93. §   A törvényjavaslat és a határozati javaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban (124-128. §) történő tárgyalását.

A módosító javaslat

94. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő - a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be.
(2) Az előterjesztő a saját indítványához - a 107. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - módosító javaslatot nem nyújthat be.
(3) Ha a törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

A bizottsági ajánlás

95. §
(1) A kijelölt bizottság a házelnök által a részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozattervezethez és jelentéshez - a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozattervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített ajánlásában a bizottság a 101. § (1) bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat vagy határozati javaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, továbbá törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabályszerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek.
(4) A házelnök vagy legalább tíz képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.

A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása

96. §
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - a házelnök vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat
a) összhangban van-e a központi költségvetésről szóló törvény és annak módosítása tárgyalására vonatkozó szabályokkal,
b) a központi költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetve hogyan valósítható meg.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - a házelnök vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési bizottságra és az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat

96/A. §
(1) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat arra irányul, hogy a benne foglalt szövegszerű indítvány alapján az Országgyűlés az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján előzetes normakontroll-eljárást kezdeményezzen.
(2) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek megfelelően határozott kérelmet kell tartalmaznia, meg kell felelnie továbbá a törvényben előírt követelményeknek.

A bizottsági tájékoztató

96/B. §   Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos - országgyűlési határozati formát nem igénylő - megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót a házelnöknek, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az indítványok szabályszerűsége

97. §
(1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és (lehetőség szerint számszerűsített) becsült gazdasági hatásokat.
(3) A házelnök a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem szabályszerű formában benyújtott indítványt a házelnök visszautasíthatja.

2. Az önálló indítványok tárgyalása

A törvényjavaslat tárgyalása

98. §
(1) A törvényjavaslatot a házelnöknél kell benyújtani.
(2) Az ülést vezető elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(3) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.
(4) A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot a házelnök kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti.
(5) Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés - az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább tíz képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja.
99. §
(1) Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását.
(3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági előkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.
100. §
(1) Az Országgyűlés - saját döntése alapján - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét - tárgyalja meg.
(2) Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell.
101. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is.
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a képviselők legkésőbb az ülés előtt három nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni.
(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság elnöke (előadója) foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége véleményének ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Mind a bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője öt percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga.
102. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a 96. § (3) bekezdés szerinti eljárásában a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a 107. § (1) bekezdésében meghatározott módosító javaslatra nem vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot a házelnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli, és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot a házelnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról - a (3) bekezdésben meghatározott módon - kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(5) Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal.
103. §
(1) Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja.
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható.
(4) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
104. §
(1) Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az ülést vezető elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni.
105. §
(1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával - minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.
(4) Az Országgyűlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti.
106. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy
b) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelenlévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
d) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte, vagy
e) amelyet független képviselő nyújtott be, s amelyről a szavazást a független képviselő kérte, és e kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatta.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást a házelnökhöz benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(4) Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül a házelnökhöz benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint - a következő sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat,
c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat.
(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.
(8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító (kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani.
(9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
107. §
(1) A zárószavazás megkezdése előtt írásban - legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása - módosító javaslatot nyújthat be
a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek, valamint
b) az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság és az Alkotmányügyi bizottság az a) pontban és a 94. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi korlátozásokra való tekintet nélkül azzal, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a házelnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevő indokainak meghallgatása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A törvényjavaslat záró vitájában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában házelnöki javaslat alapján - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen az adott indítvány zárószavazása szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is. Több törvényjavaslat zárószavazása esetén a képviselőcsoportok, valamint a független képviselők számára az egyes törvényjavaslatok záró vitájában rendelkezésre álló időt az Országgyűlés egy döntéssel határozza meg.
(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
107/A. §   Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására - a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból - legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be.
108. §   Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az előterjesztő - kézjegyével ellátva - három napon belül megküldi a házelnöknek, kivéve, ha az Országgyűlés a törvényt a benyújtott törvényjavaslat vagy az egységes javaslat szövege szerint fogadta el.
107/B. §
(1) Előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat (a továbbiakban: normakontroll-javaslat) benyújtását az ülést vezető elnök a törvényjavaslat elfogadását követően bejelenti.
(2) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja az Alkotmányügyi bizottságnak, amely véleményezi a normakontroll-javaslatot. Az Alkotmányügyi bizottság állást foglal a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, és erről ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) A normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez bármely képviselő, országgyűlési bizottság vagy az előterjesztő módosító javaslatot nyújthat be annak a bizottsági ülésnek a kezdetéig, amely ülés tervezett napirendjén a normakontroll-javaslat véleményezése szerepel. A normakontroll-javaslathoz - ülésén - az Alkotmányügyi bizottság is benyújthat módosító javaslatot.
(4) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról öt napon belül határoz. A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, valamint a (3) bekezdés szerinti módosító javaslatok megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd - ha azt nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője. Ezt követően az Alkotmányügyi bizottság elnöke vagy előadója ismerteti a bizottság ajánlását, majd a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki, a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. A felszólalások időtartama nem haladhatja meg a tíz-tíz percet.
(5) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt az Alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokról, majd a normakontroll-javaslatról határoz. A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvény megküldésével egyidejűleg megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(6) E § alkalmazásában a módosító javaslat a normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.
110. §
(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb hatvan napon belül napirendjére tűzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát a házelnök kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. §   Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

A határozati javaslat tárgyalása

112. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételre megküldéséről a házelnök gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként dönt.

A politikai nyilatkozattervezet tárgyalása

113. §
(1) A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként dönt.

A jelentés tárgyalása

114. §
(1) A jelentés tárgyalására a 98-99., 101-103. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt.

Az interpelláció és a kérdés tárgyalása

115. §
(2) Az interpellációt a házelnöknél kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit és kérdéseit.
116. §
(1) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
(2) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a házelnök új időpontot tűz ki.
(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az ülést vezető elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.
117. §
(1) Az interpellációra adott írásbeli válasz esetén a kérdést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(2) A házelnök gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról.
118. §
(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. §, a 116. § (2) bekezdés és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idő túllépésekor az ülést vezető elnök megvonja a szót.

Az azonnali kérdések és válaszok órája

119. §
(1) Az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel a kérdéseiket, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel a kérdéseit.
(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. A határidők túllépésekor az ülést vezető elnök megvonja a szót.
(7) Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön.

4. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó eljárás

120. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalására és határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket
a) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25. §-ában, 25/A. §-ában, az e §-ban és a 121-121/C. §-ban,
b) a központi költségvetésről szóló törvény olyan módosítása tárgyalásakor és határozathozatalakor, amelyhez a Költségvetési Tanács hozzájárulása szükséges, a Gst. 26. §-ában, az e §-ban, a 121. § b) pontjában, a 121/B. §-ban és a 121/C. §-ban,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadás) tárgyalásakor és határozathozatalakor az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat sürgős tárgyalását és kivételes eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi, véleményét írásban eljuttatja a Költségvetési bizottsághoz. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. A vitában a Költségvetési bizottság elnöke vagy előadója harminc percben, a kisebbségi vélemény ismertetője ismét harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot a házelnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja.
(5) Nem lehet alkalmazni
a) a 94. § (5) bekezdését a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat 121/A. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában benyújtható módosító javaslatokra,
b) a 105. § (2) bekezdésének a rendelkezések sorrendjére vonatkozó szabályát az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat részletes vitájában,
c) a 107. §-t és a 107/A. §-t a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat - a Költségvetési Tanács a törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásának megtagadása miatti - megismételt záró vitája és zárószavazása során azzal, hogy zárószavazásra csak egy alkalommal kerülhet sor.
121. §   Ha a Költségvetési Tanács elnöke a házelnököt
a) az Országgyűlés a 121/A. § (5) bekezdése szerinti ajánlásra vonatkozó határozathozatalát követően benyújtott egységes javaslat tekintetében vagy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok tekintetében arról tájékoztatja, hogy az nem felel meg az államadósság mértékére az Alaptörvényben előírt rendelkezésnek,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott módosító javaslatok tekintetében az előzetes hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos döntéséről tájékoztatja,
e tájékoztatást a házelnök az Országgyűlés következő ülésén bejelenti.
121/A. §
(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére - a Gst. 25/A. § (1), (5) vagy (7) bekezdése szerinti, a Kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat kivételével - kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(2) A Költségvetési bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásának és kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a központi költségvetés egyenlegét és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét érintik. Az ezen összegeket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében kell feltüntetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részébe foglalt módosító javaslatokra és kapcsolódó módosító javaslatokra vonatkozó határozathozatal alapján a Költségvetési bizottság az Országgyűlés döntésének megfelelő számszaki átvezetéseket tartalmazó módosító javaslatot készít a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére. Erről a módosító javaslatról az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határnapig, vita nélkül határoz.
(4) A Költségvetési bizottság a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követően a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre tekintettel haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést a központi költségvetésnek az Országgyűlés által meghatározott egyenlegéről, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről és azok részletes számszaki hatásáról. A házelnök e tájékoztatás alapján tesz eleget a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően kerül sor a részletes vita újbóli megnyitására, amelynek a lezárásáig benyújtott módosító javaslatokról, kapcsolódó módosító javaslatokról és az Országgyűlés (3) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokról a Költségvetési bizottság ajánlást készít.
(6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi előirányzataival és kiadási előirányzataival és az azok közötti előirányzat-átcsoportosítással kapcsolatosan elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat tartalmazza.
121/B. §
(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt negyvennyolc órával lehet benyújtani, amely ülésnap napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. E határidő letelte után módosító javaslat a zárószavazás elhalasztása esetén sem nyújtható be.
(2) A 120. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat záró vitája a Kormány által benyújtott módosító javaslat megtárgyalásából áll.
(3) A (2) bekezdés szerinti záró vitában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában a házelnök javaslatára - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen a törvényjavaslat záró vitája szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is.
121/C. §   A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat zárószavazását kizárólag a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadására előírt határidő elteltét követő ülés napirendjére lehet felvenni.
121/D. §   A Gst. 25/A. § (7) bekezdésben meghatározott zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén a 121/B. § és 121/C. §-t megfelelően kell alkalmazni.

Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás

122. §   A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban az általános házszabályi rendelkezéseket a 123. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
123. §
(1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz a nemzetközi szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét, illetve annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak a magyar nyelven nem hiteles szöveg magyar nyelvű fordításában előforduló fordítási hiba, illetve helyesírási hiba javítását célzó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig.
(4) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot nem kell kiadni a kijelölt bizottságnak, és arról nem kell szavazni. A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot az ülést vezető elnök - tartalmának összefoglalásával - legkésőbb a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti.
(5) Ha az általános vita lezárásáig a törvényjavaslathoz nem nyújtottak be a (2) bekezdés szerinti módosító javaslaton kívüli módosító javaslatot, az általános vitát a zárószavazás követi.

Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás

123/A. §   Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által az egyházként történő elismeréssel kapcsolatos eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság
a) a határozatot - véleményezés céljából - megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és
b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit.
123/B. §
(1) A 123/A. § a) pontja alapján a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság megállapítja a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezőket.
(2) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki.
(3) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse.
123/C. §
(1) A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az egyházként történő elismerés kérdésében előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja a házelnöknek. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti.
(2) A törvényjavaslat tárgyalására az általános házszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) a vallásügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak minősül,
b) az Országgyűlés a törvényjavaslatot - és ha benyújtásra került, a határozati javaslatot együttes - összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg a (3)-(7) bekezdés szerinti módon,
c) a törvényjavaslathoz, illetve a határozati javaslathoz módosító javaslatot az általános vita megkezdéséig lehet benyújtani és
d) nem nyújtható be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter határozatával érintett vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére vonatkozó döntéssel össze nem függő módosító javaslat.
(3) Az összevont általános és részletes vitában, illetve ha határozati javaslat is benyújtásra kerül, az együttes összevont általános és részletes vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel. A képviselőcsoportok álláspontjukat harmincperces, a független képviselők összesen nyolcperces időkeretben fejthetik ki. Vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
(4) Az egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat tárgyalására a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet vallási tevékenységet végző szervezetenként kell számítani azzal, hogy a tárgyalás összes időkerete ez esetben sem lehet hosszabb nyolc óránál.
(5) A módosító javaslatokról történő határozathozatalra legkorábban az összevont általános és részletes vitát követő ülésnapon kerülhet sor, amelynek során az Országgyűlés egy szavazással dönt a vallásügyekkel foglalkozó bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A szavazás során a 106. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját és (2)-(4) bekezdését nem kell alkalmazni.
(6) Az Országgyűlés az (5) bekezdés szerinti szavazást követően haladéktalanul zárószavazást tart. A zárószavazás elhalasztására nem kerülhet sor.
(7) Az országgyűlési határozati javaslatról, illetve az ahhoz beérkezett módosító javaslatokról az Országgyűlés abban az esetben dönt, ha a törvényjavaslatot nem fogadta el.
123/D. §   A bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti megszűnése és - a bevett egyházak törvényben meghatározott jegyzékét érintő - átalakulása esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által ezzel összefüggésben benyújtott törvényjavaslat tárgyalására a 123/C. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ebben az eljárásban országgyűlési határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.

A kivételes eljárás

124. §
(1) Az előterjesztő a törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.
(2) Az Alaptörvény megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat, sarkalatos törvény megalkotására vagy módosítására irányuló törvényjavaslat, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvényjavaslat, valamint a központi költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(3) Ha a miniszterelnök a Kormány által benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek és a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 124-128. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
125. §
(1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után a házelnök nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
126. §
(1) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot előterjeszteni.
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után, a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
127. §
(1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.
128. §
(1) A törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása esetén a kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során először a törvényjavaslat előterjesztője, majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról.
(4) A 106. § (8) bekezdése szerinti ötnapos határidőt és a 107. §-ban foglalt rendelkezéseket kivételes eljárás esetén csak az Alkotmányügyi bizottság javaslatára kell alkalmazni.

A kivételes sürgős eljárás

128/A. §
(1) A törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) előterjesztője kérheti a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalást.
(2) A képviselő által benyújtott, tárgysorozaton lévő törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalására irányuló indítványhoz a képviselők egyötödének támogató aláírása szükséges. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyalásra irányuló indítványt támogathat.
(3) A kivételes sürgős tárgyalást a házelnökhöz benyújtva, írásban lehet kérni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával,
a) amely ülés tervezett napirendjén az előterjesztés szerepel, vagy
b) amely ülés napirendjének az előterjesztéssel történő kiegészítését kérik.
(4) Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló javaslat tárgyalásánál kivételes sürgős eljárás nem kérhető.
(5) Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor.
(6) A kivételes sürgős eljárás során a törvényjavaslat tárgyalására és döntéshozatalára irányadó általános rendelkezéseket a 128/A-128/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
128/B. §
(1) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalásról az előterjesztő esetleges felszólalása után az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadása során az Országgyűlés - az előterjesztő javaslata alapján, a (3) bekezdésben, valamint a 128/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a módosító javaslatokról történő határozathozatal és a zárószavazás időpontjáról is határoz.
(3) A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő három óra.
(4) A kivételes sürgős eljárás elrendelése után a házelnök nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat bizottsági vitáját lefolytatja és állást foglal a módosító javaslatokról.
(5) A (4) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthat be módosító javaslatot, amely ülésnap napirendjén az adott törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás szerepel.
128/C. §
(1) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg.
(2) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc perces, a független képviselők összesen nyolc perces időkeretben fejthetik ki. Vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
128/D. §
(1) A módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásra legkorábban a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő ülésnapon kerülhet sor.
(2) Az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A szavazás során a 106. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjai, valamint (2)-(4) bekezdései nem alkalmazhatók.
(3) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti szavazást követően haladéktalanul zárószavazást tart. A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja az Alkotmányügyi bizottság. A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A politikai vita

129. §
(1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul.

A mentelmi ügyek intézése

130. §
(1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek;
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek;
(6) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(5a) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, ezen időszak alatt a határidő nyugszik.
131. §
(1) Az Országgyűlés a képviselő és a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Az összeférhetetlenségi ügyek intézése

131/A. §
(1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 131/A-131/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A házelnök
a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést
haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait.
(4) Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi, és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(6) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot.
(8) Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(9) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(10) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)-(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(11) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
131/B. §
(1) A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálati testület egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet.
(2) A vizsgálati testület az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
(4) A vizsgálati testület elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen.
(5) A vizsgálati testület ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.
131/C. §
(1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(2) A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő összeférhetetlenségi ügyekben ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
131/D. §
(1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-öt perces időtartamban felszólalhat.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor, az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.

A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás

131/F. §
(1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.
(2) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 131/C. § (1) és (5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt válasz kézhezvétele után a Mentelmi bizottság elnöke a 131/A. § (8) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.
131/G. §
(1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(2) A házelnök az (1) bekezdés szerinti listát nyilvánosságra hozza.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire.

A köztársasági elnök megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok

133. §
(1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)-c) pontok szerint kell eljárni, de vitát nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(5) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(6) Ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás

134. §
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást az Alaptörvényben meghatározott határidőn belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen,
a) a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is - legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt - elő lehet terjeszteni,
b) az előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.

5. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele

134/A. §
(1) Az Országgyűlésről szóló törvényben (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: törvény) meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.
(2) A Kormány által a törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatot a megismerésére jogosult személyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adatként kezelik.

Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

134/B. §
(1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván a törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, illetve mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot, illetve bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit.
(3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.
(4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli. A házelnök az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a Bizottsági elnöki értekezletet.
(5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy-egy szakértőt is.
(6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét.
(7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét.
(8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.
(9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküldi a házelnöknek és a Kormánynak.
(10) A Kormány által a törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint - az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve - szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.
(11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.

Bizottsági meghallgatás

134/C. §   Ha a Kormány a törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

A szubszidiaritás elvének érvényesítése

134/D. §
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) Az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.
134/E. §
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, a törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt.
(3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról a törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést.

Az Országgyűlés kifogása

134/F. §
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSz 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint a Bizottságnak az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSz 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSz-ban, illetve az EUMSz-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) A kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.

Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd

134/G. §   Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumokról és jogalkotási aktus tervezetekről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.

6. FEJEZET

V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

2. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűléshez érkezett beadványok

136. §
(1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat a házelnök - tárgyuk szerint - az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja.
(2) Az Országgyűléshez érkezett beadványokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat.

A határidők

137. §
(1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülésnapot említenek.
(2) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidő az utolsó nap végével jár le.

A mulasztás igazolása

138. §
(1) Ahol a házszabályi rendelkezések a mulasztás igazolására lehetőséget adnak, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást a házelnöknél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt - ha arra még lehetőség van - pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs.

A titokvédelem

139. §
(2) A minősített önálló indítványhoz benyújtott nem önálló indítvány minősítésére a 66/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat a házelnök állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is.

A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés

140. §
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközik, valamint az Alaptörvény és a házszabályi rendelkezések tárgyalása során.

Az országos érdek-képviseleti és civil szervezetek jegyzékbe vétele

141. §
(1) Az Országgyűlés Hivatala jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdek-képviseleti és civil szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemhez csatolni kell az érdek-képviseleti és civil szervezet bejegyzését igazoló bírósági végzés, valamint a szervezet alapszabályának másolatát, továbbá a kérelemben meg kell jelölni az érdek-képviseleti és civil szervezet
a) nevét, székhelyét, címét,
b) működési területét, célját,
c) ügyintéző és képviseleti szervét, és
d) képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) A jegyzékbe vett érdek-képviseleti és civil szervezetek listáját az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

142. §   A házszabályi rendelkezések alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylő - nem eljárási kérdést tartalmazó - ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévő ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévő törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita során benyújtott - módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett, vagy azzal összefüggő rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott ügy vitele a feladatkörébe tartozik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet a házelnök egy adott ügy vitelére felkért.

A házszabályi rendelkezések értelmezése

143. §
(5) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(6) A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat.
(8) Az Országgyűlés az (5)-(7) bekezdés szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.

3. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR

Az Országgyűlés Hivatala

144. §
(1) Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az Országgyűlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az Országgyűlés folyamatos működését és segítse a képviselők és az Országgyűlés tisztségviselői tevékenységét.
(3) Az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlést érintően a házelnöknek címzett indítványokat és más irományokat az Országgyűlés honlapján, illetve a képviselők számára az elektronikus futárposta útján is haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A (3) bekezdés szerinti indítványokról és más irományokról bármely képviselő vagy országgyűlési bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít.
145. §
(1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az indítványok és ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság részére a benyújtott törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 95. §-ban meghatározott követelményeknek;
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó kodifikációs csoportot rendel, a többi bizottság kodifikációs munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon segíti;
d) gondoskodik az ülések előkészítéséről, az indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselőkhöz és az ülések résztvevőihez az ülések tárgyalási anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat;
e) közreműködik az Országgyűlés ülései zavartalan menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt a házelnöknek, illetve az ülést vezető elnöknek az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre előkészíti a törvényeket, valamint szerkeszti és közzétételre előkészíti az Országgyűlés határozatait;
h) a házelnök iránymutatásának megfelelően előkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről;
i) közreműködik az Országgyűlés bizottsági üléseinek előkészítésében, gondoskodik a meghívók és a tárgyalási anyagok kézbesítéséről, ellátja a bizottságok adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről;
k) gondoskodik az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvények, országgyűlési határozatok és egyéb döntések parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségéről;
l) felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak;
m) ellátja az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok zárt üléseivel, továbbá a saját működésével összefüggő titkos ügyviteli és ügykezelési feladatokat.
(2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében
a) kidolgozza és végrehajtja a Hivatal költségvetését;
b) működteti a Hivatal kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyont;
c) ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos általános igazgatási és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyűlés működéséhez szükséges technikai, műszaki feltételekről, helyiségekről;
e) gondoskodik a képviselőket és a képviselőcsoportokat megillető jogosultságok biztosításáról;
g) kialakítja az Országgyűlés üléstermében - a parlamenti hagyományoknak megfelelően, a képviselőcsoport-vezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt egyeztetés után - a képviselőcsoportok helyét és a képviselők ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy a Hivatal kezelésében lévő épületekben illetéktelenek ne tartózkodjanak és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
i) ellátja a Hivatallal kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal a házelnök és alelnökei titkársági feladatainak az ellátása keretében
a) intézi az Országgyűléshez, valamint a házelnökhöz érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket;
b) ellátja az Országgyűléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közreműködik a házelnöknek az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal, valamint az érdekképviseleti és civil szervezetekkel való kapcsolatának szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenység ellátása keretében
a) közreműködik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését;
c) közreműködik a nemzetközi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
d) tartja a kapcsolatot az Európai Parlament képviselőivel.
(5) A Hivatal az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenység ellátása keretében
a) gondoskodik az Országgyűlés hivatalos sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történő eljuttatásáról;
b) szervezi az Országgyűlés testületeinek, tisztségviselőinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását az Országgyűlés működéséről.
(6) A Hivatal az Országgyűlés könyvtári, szakirodalmi információs ellátása keretében:
a) gondoskodik a könyvtári dokumentumok - különös tekintettel a sajtótermékek ingyenes kötelespéldányára - állománybavételéről és bibliográfiai feldolgozásáról,
b) gondoskodik a bizottságok és a képviselőcsoportok, a képviselők, valamint szakértőik és az Országgyűlés hivatali szervei könyvtári dokumentumokkal való ellátásáról,
c) feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a beszerzett szakirodalmat, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít,
d) az információs ellátás érdekében számítógépes adatbázisokat épít és külső forrású adatbázisokat közvetít.
146/A. §   Az európai parlamenti képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a főigazgató - a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára - alkalmazza. A főigazgató - jogszabálysértés esetét kivéve - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat - átruházott hatáskörben - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetője gyakorolja.
147. §
(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó hivatali szerve alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe.

4. FEJEZET
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

148. §
(1) Ez az országgyűlési határozat - a 44. § (2)-(3) bekezdése kivételével - kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E határozat hatálybalépése előtt napirendre került ügyek - külön intézkedés nélkül - a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e határozat hatálybalépése előtt az általános vita megkezdődött, az eljárási kérdések tekintetében a hatálybalépés előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ezen országgyűlési határozat
a) 44. § (2)-(3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik,

1. MELLÉKLET A 46/1994. (IX. 30.) OGY HATÁROZATHOZ

2. MELLÉKLET A 46/1994. (IX. 30.) OGY HATÁROZATHOZ

Eseti képviseleti megbízás

A határozati házszabályi rendelkezések 37. § (2) bekezdése szerint .................... képviselőnek a/az ............................. bizottság tagjának* a/az ................................. bizottság .................................-i ülésére - távollétem miatt - eseti megbízást adok.
Budapest, 19............................................


   
.................................... ....................................
megbízó megbízott
   
a ........................................ a .......................................
bizottság tagja* bizottság tagja*
   
   

3-4. MELLÉKLET A 46/1994. (IX. 30.) OGY HATÁROZATHOZ

  • A jogszabály 1994. szeptember 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 96. számában.
  • hatályba lépett 1994. október 8-án.
  • A jogszabály hatályát veszti 9999. december 31-én.
A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A szövegrész 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba. 2001. június 9-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2001. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 1997. július 25-én lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A szakasz 1997. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 1997. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 8-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba.A szövegrész 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. június 5-én lépett hatályba.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. június 5-én lépett hatályba.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 13-án lépett hatályba.A szakasz 1997. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. június 24-én lépett hatályba.A szövegrész 2004. június 24-én lépett hatályba.A szakasz 2004. június 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. június 24-én lépett hatályba.A szakasz 2004. június 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2004. június 24-én lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2004. június 24-én lépett hatályba.A szakasz 2004. június 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. április 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2001. június 9-én lépett hatályba. 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2012. április 20-án lépett hatályba. 2004. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. július 25-én lépett hatályba. 1997. július 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 20-án lépett hatályba.