Hatályos állapot
Közlönyállapot
1994.09.30. - 1994.10.07.
1994.10.08. - 1994.11.17.
1994.11.18. - 1995.06.16.
1995.06.17. - 1997.06.04.
1997.06.05. - 1997.07.24.
1997.07.25. - 1997.11.29.
1997.11.30. - 1997.11.30.
1997.12.01. - 1998.03.10.
1998.03.11. - 1998.06.01.
1998.06.02. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 2001.02.14.
2001.02.15. - 2001.06.08.
2001.06.09. - 2001.12.20.
2001.12.21. - 2001.12.28.
2001.12.29. - 2004.06.21.
2004.06.22. - 2004.06.23.
2004.06.24. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.30.
2008.12.31. - 2011.03.08.
2011.03.09. - 2011.03.16.
2011.03.17. - 2011.04.24.
2011.04.25. - 2011.06.15.
2011.06.16. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.19.
2012.04.20. - 2012.11.07.
2012.11.08. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.12.
2013.06.13. - 2013.06.20.
2013.06.21. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2014.03.03.
2014.03.04. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról

egyes házszabályi rendelkezésekről

Az Országgyűlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint működésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:

Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján egyes házszabályi rendelkezések megállapítására a következő normatív határozatot alkotja:

I. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA

Az alakuló ülés összehívása

1. §   Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze.

A megbízólevél benyújtása

2. §
(1) Az országgyűlési képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.
(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés elnökénél nyújtja be.

Az alakuló ülés vezetése

3. §
(1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására.
(2) Ha a képviselő a felkérést visszautasítja, a korban soron következő képviselőt kell felkérni.

Az alakuló ülés

4. §
(1) Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyűlés főtitkára az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.
(2) Az Országgyűlés főigazgatója vagy az általa kijelölt hivatali szerv vezetője az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

A választással kapcsolatos jelentések

5. §
(1) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után
a) az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter
beszámol az Országgyűlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolójelentések elfogadásáról az Országgyűlés a képviselők eskütétele után határoz.

A megbízólevelek vizsgálata

6. §
(1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok jegyzőkönyvei, képviselőknek a megbízás elfogadására, illetőleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.
(1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló testület - a választási bizottságok jegyzőkönyvei, az országgyűlési képviselőknek a megbízatás elfogadására, illetve az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, az országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási iratok) alapján megvizsgálják az országgyűlési képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.
(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti első öt képviselő valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következő képviselő lesz.
(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul, és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz.
7. §
(1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott testület előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselő 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

Az eskütétel

8. §
(1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően az alakuló ülésen tesznek esküt.
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.
(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők a mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt.
(4) A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenőleg is -, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.
8/A. §   Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők eskütétele után határoz a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.

A képviselőcsoport megalakulásának bejelentése

9. §
(1) A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.
(1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor.
(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyűlés elnökéhez kell írásban bejelenteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnök, a változásokat az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök) részére kell írásban bejelenteni. A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a korelnök vagy a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

10. §
(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.
(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoport megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(3) A szavazatok leadása után a korjegyzők a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(4) Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetőleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzőt kell megválasztani.
(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
11. §   Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés elnökének választása esetén a korelnök teendőit - a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben - az Országgyűlés alelnöke látja el.

A Házbizottság megalakulása

12. §
(1) A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével [9. § (1)-(2) bekezdés], továbbá az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság [24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel] megalakul.
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyűlés előtt, ezt követően az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének.
(2) A korelnök a Házbizottság megalakulását követően erről a tényről, valamint a Házbizottság tagjairól tájékozatja az Országgyűlést, ezt követően az elnöklést átadja a házelnöknek.

A képviselőcsoport megalakítása és működése

II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTOK

II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK

1. FEJEZET
A KÉPVISELŐK

A képviselők jogai és kötelezettségei

13. §
(1) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
(1) Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
(1) Képviselőcsoport alakítására - a 14. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint - a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők - a 14. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően - közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba, bármelyik képviselő megválasztható.
(3) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(4) A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani.

2. FEJEZET
A KÉPVISELŐCSOPORTOK

Az országgyűlési képviselőcsoportok megalakítása

14. §
(1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki
a) párt tagja, vagy
b) párt támogatásával indult a választáson, vagy
b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy
c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.
(4) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, illetve más közös ügyeket intéző megbízottat választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.
14. §
(1) Képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.
(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik - függetlenül a tagság megszűnésének módjától - függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
15. §
(1) Képviselőcsoportot legalább tizenöt képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(1) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(1) Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat.
(2) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
15. §   A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.

A képviselőcsoport gazdálkodása

16. §
(1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatala és a hozzá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésén (a továbbiakban: Országgyűlés Hivatala költségvetése) belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A képviselőcsoport megszűnése

17. §
(1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.
(1) Megszűnik a képviselőcsoport
a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tíz fő alá csökken,
a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tizenkét fő alá csökken,
a) ha tagjainak száma - a 14. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - tizenkét fő alá csökken,
b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
b) ha a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tagjainak száma három fő alá csökken,
c) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapíthatja.
(2) Ha az Országgyűlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 15. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 15. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.
(2) Ha az Országgyűlésben a 14. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 14. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 14. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának tizenöt fő alá csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott határidőn belül - betölthető.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott határidőn belül - betölthető.
(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.
(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapítja.

A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása

Csoportalakítás

18. §
(1) A pártok képviselőcsoportjain kívül - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - létrehozott más (pl. szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem minősülnek képviselőcsoportnak.
(2) Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.
18. §   A képviselők - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

1. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

Az Országgyűlés elnöke

A házelnök

19. §
(1) Az Országgyűlés elnöke biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;
b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban;
b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban; javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak (a továbbiakban: Európai uniós bizottság), illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására;
c) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendőket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok működését;
g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra;
g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra;
h) előkészítés, illetőleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit, továbbá a közgyűjtemény-vezetők pályázati rendjére vonatkozó jogszabályok alapján az Országgyűlési Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) főigazgatóját és főigazgató-helyetteseit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;
i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát;
j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;
k) jóváhagyja az Országgyűlés költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;
k) jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;
l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
m) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait;
n) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
n) - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelöli a közvetítésre kerülő bizottsági üléseket;
o) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.
(3) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.
(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselők számára. Az indítványról bármely képviselő vagy bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselőcsoportok vezetőinek.
(5) Az elnök a képviselők számára hozzáférhetővé teszi az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat.

Az Országgyűlés alelnökei

20. §
(1) Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyűlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyűlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - az ő akadályoztatása esetén a következő legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselőcsoport esetén a helyettesítő alelnököt a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az Országgyűlés elnökét helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyűlés elnökével azonosak.

Az Országgyűlés jegyzői

21. §
(1) Az Országgyűlés jegyzői
a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál - amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,
f) jelzik a beszédidő lejártát,
g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.
(2) Az Országgyűlés ülésén - az Országgyűlés elnöke által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.

A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

22. §
(1) Az Országgyűlés tisztségviselőjének megbízatása megszűnik:
a) képviselői megbízatásának megszűnésével,
b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselőcsoportjának megszűnésével,
d) felmentésével,
e) a tisztségről való lemondással.
(2) A tisztségviselő felmentéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.

2. FEJEZET
A HÁZBIZOTTSÁG

23. §   A Házbizottság
a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről;
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre;
c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
d) a 66. § (3) bekezdés szerinti eljárásban dönt a jegyzőkönyv szövegének kiigazításáról;
e) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke, alelnökei, tagjai sorában bekövetkezett üresedés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek az üres hely betöltésére;
e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására javaslatot tesz az Országgyűlésnek [31. § (1) bekezdés];
f) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket;
g) az Országgyűlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítő alelnököt jelöl;
h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket;
i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;
j) meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;
k) kialakítja az Országgyűlés költségvetése elkészítésének elveit;
k) kialakítja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket;
l) az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket;
m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét [44. § (3) bekezdés];
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől térjen el (140. §);
o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon;
p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés];
p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait;
q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő tárgyalására (53. §);
q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására;
r) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására;
r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét [51. § (2) bekezdés];
s) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára;
s) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására;
t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.
t) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára;
u) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.

A Házbizottság tagjai

24. §
(1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője.
(2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.

A Házbizottság ülésének résztvevői

25. §
(1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyűlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.
(2) A Kormány képviselője állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

A Házbizottság működése

26. §
(1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.
(1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), d), e), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), d), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyűlés, egyéb esetekben - az országgyűlési bizottság független képviselő elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyűlés elnöke dönt.
(4) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
(4) Az Országgyűlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyűlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(4) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(5) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
(5) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg.

3. FEJEZET
BIZOTTSÁGI ELNÖKI ÉRTEKEZLET

27. §
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyűlés elnöke, tag)jai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei.
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyűlés heti munkarendjére,
a) a Házbizottságnak az Országgyűlés munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyűlés üléseinek napirendjére,
c) az Országgyűlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §).
c) a házelnöknek a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.

4. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

Az állandó bizottságok létrehozása

28. §
(1) Az Országgyűlés, megalakulását követően, létrehozza állandó bizottságait.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
(3) Az Országgyűlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

Az állandó bizottságok hatásköre

29. §
(1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező - törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben -, ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.
30. §
(1) Az Országgyűlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(2) Az Országgyűlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást [95. § (1)-(3) bekezdések] készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozhatja.
(3) Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

A bizottságok megalakítása

31. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve, az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, illetve a független képviselők véleményére figyelemmel - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.
(4) A független képviselők az (1)-(3) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint együttesen - az Országgyűlés elnökének terjesztik elő.
(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés - a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő - tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés - az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra - úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ.
(6) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.
31. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek.
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.
(2) A javaslatot az Országgyűlés elnöke ismerteti. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője - tehet módosító javaslatot, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A bizottsági megbízatások megszűnése

32. §
(1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatásról való lemondással,
b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselői megbízatás megszűnésével,
d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,
e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,
f) a képviselőcsoportjának megszűnésével,
g) ha az illető független képviselő és valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.
(2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.
32. §
(1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása megszűnik:
a) a bizottság megbízatásának megszűnésével,
b) képviselői megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,
d) a képviselőcsoport általi visszahívással,
e) a képviselőcsoportjának megszűnésével,
f) a megbízatásról való lemondással.
(2) A megüresedett hely betöltéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.
(2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.

A bizottsági tagok

33. §
(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.
(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság).
33. §
(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.
(2) A képviselőcsoportok vezetői az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
(3) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság).

Az ideiglenes bizottságok

34. §
(1) Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani.
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre

Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok

35. §
(1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselőinek és tagjainak jelölésére és megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem országgyűlési képviselő is lehet.
(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyűlési képviselő is lehet.
(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - az Országgyűlés vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, a bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

A vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok

36. §
(1) A vizsgálóbizottság létrehozatalára, működésére, elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgálóbizottság megszűnésére az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgálóbizottság tagja csak országgyűlési képviselő lehet.
(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő.
(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.
(5) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) - amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.
(6) A vizsgálóbizottság elnevezését, valamint a vizsgálat tárgyát érintő módosító javaslatot nem lehet benyújtani.

A bizottsági tagok helyettesítése

37. §
(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.
(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának (a továbbiakban: helyettes) adhat eseti képviseleti megbízást.
(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.
(4) A Házszabály 2. melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb az ülés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni, vagy a megbízást adó egy korábbi bizottsági ülésen jegyzőkönyvbe mondja. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Bizottsági tag helyettesítése esetén a 2. számú melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

IV. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE

1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az Országgyűlés ülésszakai és ülései

38. §
(1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
(2) Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.
(3) Az Országgyűlés - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - a Házbizottság és a Kormány együttes javaslata alapján elfogadja a következő ülésszak jogalkotási programját és tárgyalási rendjének tervét.
(3) A Kormány - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - tájékoztatja az Országgyűlést a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról.

A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés

39. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
(2) Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben.
(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani.
(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérik.
(5) A (3)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.
(6) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdés szerinti önálló indítvány sürgős tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó ülésnapon megkezdhető.

A tanácskozás nyelve

40. §
(1) Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
(3) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.
(3) Az Országgyűlés ülésén a folyamatos tolmácsolást - a képviselő (2) bekezdés szerinti határidőben jelzett kérésére -, valamint a folyamatos jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Az országgyűlési bizottság ülésén a jelnyelvi tolmácsolást - a képviselő kérelmére - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(4) Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérelmére - a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja.

A nyilvánosság

A nyilvános ülés

41. §
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyvei, azok irattári mellékletei és a számítógépes szavazási lista a nyilvánosság számára az Országgyűlési Könyvtárban hozzáférhetőek.
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.
(1) Az Országgyűlés ülései - a 42. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével - nyilvánosak. Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, továbbá az ezzel összefüggő szavazási listát az Internet hálózaton is hozzáférhetővé kell tenni. Az Országgyűlés nyilvános üléseiről készült videofelvételek megtekintését az Országgyűlési Könyvtár biztosítja.
(2) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az Országgyűlés elnöke titkos iratként kezeli.
(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.
(4) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.

A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése

41/A. §   Az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülései képi közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza.

A zárt ülés

42. §
(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a karzat kijelölt helyein foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(1) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. Egy vagy több napirendi pont, illetőleg napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.
(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.
(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek [45. § (1) bekezdés], az Országgyűlés főtitkára, továbbá az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.
(3) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek [45. § (1) bekezdés], az Országgyűlés főtitkára, továbbá az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.
(3) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.

A határozatképesség

43. §
(1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele, illetőleg - ha az Alkotmány vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően szabályozza - a meghatározott számú képviselő jelen van.
(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli annak helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 51. § (5) bekezdése esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].
(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)-(7) bekezdései esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].
(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (9) bekezdése és az 51. § (6) bekezdése esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].

Az Országgyűlés Hivatalának közreműködése az Országgyűlés ülésén

A jelenlét

44. §
(1) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.
(2) A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának szabályait a Házbizottság állapítja meg.

Az Országgyűlés ülésének résztvevői

45. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke részt vehet és felszólalhat, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részt vehet az Országgyűlés ülésén.
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai integrációs napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány megbízásából - a Kormány tagja bármikor felszólalhat.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány nevében - a Kormány tagja bármikor felszólalhat.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében - ha a napirenden lévő önálló indítványnak előterjesztője - az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalhatja.
(4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés az ő feladatkörét érinti.
(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.
(6) A főtitkár - távollétében helyettese - részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.
(6) A házelnök kijelölése alapján az Országgyűlés Hivatalának vagy valamely hivatali szervének vezetője - távollétében helyettese - részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.
(6) A házelnök kijelölése alapján a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának - a főigazgató által kijelölt - munkatársa részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.

Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése

46. §
(1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat [84. § (1) bekezdés] és sürgősségi javaslatokat (92. §).
(1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat.
(1) Az ülés kezdetén az ülést vezető elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat.
(2) Az önálló indítványt és a sürgősségi javaslatot az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban, szóban is megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés - a benyújtást követő ülésen - vita nélkül határoz.
(2) A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten - képviselő által benyújtott indítvány esetén [98. § (4)-(5) bekezdése] a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(2) A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő ülésen - képviselő által benyújtott indítvány esetén [98. § (4)-(5) bekezdése] a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.

A napirend megállapítása

47. §
(1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően két nappal meg kell küldeni a képviselőknek és a 45. § (1) bekezdésében felsorolt személyeknek.
(1) Az ülés napirendjére a házelnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően 72 órával, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetben 48 órával meg kell küldeni a képviselőknek és az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeknek.
(2) A szavazások várható időpontját - az előre nem tervezhető, pl. ügyrendi szavazások kivételével - a napirendi javaslatban fel kell tüntetni.
(3) Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább tizenöt képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(3) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás időtartamára és a felszólalási időkeretekre vonatkozó javaslatát.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát.
(4) Az ülésen az ülést vezető elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát.
(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati javaslat, illetőleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról - először a napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatokról - az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Az ülés vezetése

48. §
(1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt a Házbizottság javaslatának megfelelően vagy az Országgyűlés határozata alapján gondoskodik a következő ülés összehívásáról.
(1) Az ülést az ülést vezető elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt a Házbizottság javaslatának megfelelően vagy az Országgyűlés határozata alapján gondoskodik a következő ülés összehívásáról.
(2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését.
(2) A házelnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését.
(3) Ha a választott jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

A vita megnyitása

49. §   Az elnök köteles megnyitni a vitát a napirenden szereplő minden napirendi pont felett, kivéve, ha ezt a Házszabály kizárja vagy feltételhez köti.

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

50. §
(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az ülést vezető elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig másik képviselőcsoportból.
(3) A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított időkeret elfogy.
(3) A hozzászólások sorrendjét az ülést vezető elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított időkeret elfogy.
(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.
(4) A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság vagy - a 26. § (3) bekezdés szerinti eljárása során - az elnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat.
(4) A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság vagy - egyhangú döntés hiányában - a házelnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat.
(5) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(5) A 23. § b) pontja szerinti felszólalási időkeret nem lehet kevesebb, mint
a) általános vitában 15 perc;
b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 perc;
c) az Alkotmány, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a Magyar Köztársaság éves költségvetése, annak végrehajtása, módosítása, a pótköltségvetés, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 perc;
d) az Alkotmány részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 perc, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 perc; egy szakaszos részletes vita esetén 15 perc;
e) kivételes eljárásban 15 perc.
(5) A Házbizottság által meghatározott felszólalási időkeret nem lehet kevesebb
a) általános vitában 15 percnél;
b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 percnél;
c) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és annak módosítása, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 percnél;
d) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 percnél, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 percnél; egyszakaszos részletes vita esetén 15 percnél;
e) kivételes eljárásban 15 percnél.
(6) A törvényjavaslat egészéről történt szavazás [106. § (9) bekezdés] után minden képviselőcsoport legfeljebb háromperces nyilatkozatban megindokolhatja a képviselőcsoport szavazatát.
(6) Az elnök a felszólaló kérésére az (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja.
(6) Az ülést vezető elnök a felszólaló kérésére az (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja.
(7) Ha a (2), illetve a (4) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(7) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Nem engedélyezhető kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.
(7) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülést vezető elnök engedélyezi. Nem engedélyezhető kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.
(8) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(9) Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(9) Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A napirenden kívüli felszólalás

51. §
(1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve -, a képviselőcsoport nevében, annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával, írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnökét.
(1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.
(1) Országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján az ülésnap kezdetekor - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője, vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelentenie az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.
(1) Országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján az ülésnap kezdetekor - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője, vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.
(2) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával, írásban be kell jelenteni az elnöknek.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselő csoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(3) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de az ott megjelölt felszólalási időkeret figyelmen kívül hagyásával - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.
(3) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek.
(3) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője, az állandó bizottság elnöke, valamint az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.
(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(6) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs.

Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában

52. §
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, öt percre szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.
(2) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(2) Az ülést vezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

A tanácskozások időkerete

Napirendi pont időkeretben történő tárgyalása

53. §
(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport vezetője ötperces időkeretben hozzászólhat.
(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja háromperces időkeretben hozzászólhat.
(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő háromperces időkeretben hozzászólhat.
(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön időkeretet kell megállapítani.
(3) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:
a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll a rendelkezésére;
b) a döntési javaslat előterjesztőjének nyitó- és záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének - ha van kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának ismertetése, továbbá a képviselőcsoport zárónyilatkozata [50. § (6) bekezdés] nem számít bele az időkeretbe;
b) a döntési javaslat előterjesztőjének nyitó- és záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének - ha van kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe;
c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be;
d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét - az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is - a képviselők számával arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva;
e) vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe;
f) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe.
(4) Az általános vita időkeretét legalább tizenöt képviselő írásbeli kérelmére
a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, a kormányprogram, valamint a kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
b) a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet nyolc óránál
kevesebben meghatározni.
(4) Az általános vita időkeretét legalább tíz képviselő írásbeli kérelmére
a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, a kormányprogram, valamint a kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, valamint a Kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
b) a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál
kevesebben meghatározni.
(5) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte.
(5) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az ülést vezető elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte.

A tárgyra térés és a szó megvonása

54. §
(1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg, ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire.
(3) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét (53. §), az elnök egyszeri figyelmeztetés után megvonja tőle a szót.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét (53. §), az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja tőle a szót.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét, az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja tőle a szót.
(5) Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során
a) az általános, a részletes és a záróvita,
b) bármely vitában a kétperces szókérés,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minősül.
(6) Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(7) Az (6) bekezdés alkalmazása során
a) az általános, a részletes és a záróvita,
b) bármely vitában a kétperces szókérés,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minősül.
(7) Ha az ülést vezető elnök a szót megvonta, és ezért ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben a képviselő nem szólalhat fel,
a) az általános, a részletes és a záróvita,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,
d) az ügyrendi felszólalás
külön ügynek minősül.

Az ülés félbeszakítása

55. §
(1) Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az Országgyűlés elnökének összehívására folytatódik.

Tárgyalási szünet elrendelése

56. §   A Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb két óra lehet.
56. §   A Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az ülést vezető elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az ülést vezető elnök döntésétől függően - legfeljebb két óra lehet.

Az ülés elnapolása

57. §
(1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését - egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyűlés elnökénél kell írásban bejelenteni.
(2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

58. §
(1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.
(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

A vita lezárása

59. §
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja.
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az ülést vezető elnök a vitát lezárja.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tizenöt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.
(3) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy-egy képviselő és az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő, valamint a kijelölt bizottság elnöke (előadója) legfeljebb öt percben még felszólalhat.
(4) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, utoljára az előterjesztő kap szót.
(5) A (2)-(3) bekezdések időkeret megállapítása esetén nem alkalmazhatók.

A nyílt szavazás

60. §
(1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.
(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(3) Az ülést vezető elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata alapján - az Országgyűlés határozza meg.
(5) Az Országgyűlés a (3) és (4) bekezdés szerinti javaslatról vita nélkül határoz.
(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt [(2) bekezdés b), c) pontja], a szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista hitelesített példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelve meg kell őrizni.

A név szerinti szavazás

61. §
(1) Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
62. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(2) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülést vezető elnöknek. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.
(3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A titkos szavazás

63. §
(1) Az Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.
(1) Az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.
(2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá.

A szavazás rendje

64. §
(1) Az Országgyűlés a határozatait - az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel - a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza.
(1) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában foglaltak szerint,
b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,
g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
h) az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 37. §-a szerint.
(1a) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
b) annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,
d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,
f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,
j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,
l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,
m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben.
(2) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.
(3) Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni.
(3) Az ülést vezető elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az ülést vezető elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő ülést vezető elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni.
(4) Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén, a szavazást meg kell ismételni.
(5) Szavazni csak személyesen lehet.
(6) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(6) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.

A jegyzőkönyv

65. §
(1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek.
(1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek. Ha az Országgyűlés napirend előtti felszólalást, illetőleg egy vagy több napirendi pontot zárt ülésen tárgyal, erről külön készül szó szerinti jegyzőkönyv.
(2) A jegyzőkönyv irattári mellékletei:
a) a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) a név szerinti szavazás névsora,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyve,
e) az aláírt esküokmány,
f) az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz.
(2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:
a) a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) a név szerinti szavazás névsora,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyve,
e) az aláírt esküokmány,
f) az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz.
(3) A számítógépes szavazási lista a jegyzőkönyv melléklete.
66. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a házelnök gondoskodik.
(2) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás hangos kifejezését is.
(3) A képviselő vagy más felszólaló a jegyzőkönyv hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül írásban kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a hitelesítő jegyzők és a kiigazítást kérő meghallgatása után a Házbizottság dönt.
(3) A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés jegyzőkönyvének hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(3) A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés hiteles jegyzőkönyvének közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(4) A szó szerinti jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak.
(4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését.
(4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését.
(5) A jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(5) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé kell tenni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(5) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé kell tenni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról a házelnök gondoskodik.
(6) A szó szerinti jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót el kell helyezni az Országgyűlési Könyvtárban.
(6) A szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak.
(6) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak.

A zárt ülés jegyzőkönyvére vonatkozó eltérő szabályok

66/A. §
(1) Az Országgyűlés elnöke az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha
a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz, s ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható;
b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.
(1) A házelnök az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha
a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása minősített adatot tartalmaz, és ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható;
b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló minősített adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.
(2) Az Országgyűlés elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.
(2) A házelnök - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.
(3) Az Országgyűlés elnöke az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatala, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során az Országgyűlés zárt ülésén keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok szerint államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén.
(4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá a zárt ülésről készült hang- és képfelvételre is kiterjed.
(5) Ha az Országgyűlés elnöke - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a zárt ülés jegyzőkönyvén a minősítés feltüntetését, a jegyzőkönyvet a 65-66. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.
(5) Ha a házelnök - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a zárt ülés jegyzőkönyvén a minősítés feltüntetését, a jegyzőkönyvet a 65-66. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.
66/B. §
(1) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló hirdetmény közzétételét követő három napon belül az Országgyűlés TÜK irodájában megtekintheti a jegyzőkönyvet, s kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(3) A zárt ülésről készült szó szerinti minősített jegyzőkönyv hitelesített első példányát az Országgyűlés elnöke, második példányát az Országgyűlés TÜK irodája őrzi.
(3) A zárt ülésről készült szó szerinti minősített jegyzőkönyv hitelesített első példányát a házelnök, második példányát az Országgyűlés TÜK irodája őrzi.
66/C. §
(1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak az Országgyűlés elnökének engedélyével, az Országgyűlés TÜK irodáján tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet.
(1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a házelnök engedélyével, az Országgyűlés TÜK irodáján tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet.
(2) Az Országgyűlés elnöke a zárt ülés minősített jegyzőkönyvének megtekintését csak állami szerv igazolt képviselőjének engedélyezi akkor, ha
a) a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerése az állami szerv jogszabályban megállapított feladatának ellátása érdekében szükséges, és
b) az adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg.
(3) Az Országgyűlés elnöke az államtitkot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését - ha törvény másképp nem rendelkezik - az érintettek számára a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi.
(3) A házelnök a minősített adatot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.
(4) A megtekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegyzőkönyvet megtekintő személy a megtekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti, s aláírásával igazolja.
66/D. §   Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését az Országgyűlés elnöke engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése a 66/C. §-ban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
66/D. §   Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését a házelnök engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése a 66/C. §-ban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

2. FEJEZET
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE

67. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri.
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az Európai uniós bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést.
(4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt - kivéve a szavazások idejét - a bizottság ülést tarthat.
(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban - kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja össze.

A bizottsági ülés nyilvánossága

68. §
(1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak.
(2) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára a bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.
(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart.
(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott.
69. §
(1) Államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható egyéb adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el.
(1) Államtitok, szolgálati titok, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el. Zárt ülés tartása a nyilvános ülés egy vagy több napirendi pontjának tárgyalása céljából is elrendelhető.
(2) A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által, az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag - országgyűlési képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha a bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.
(2) Nem rendelhető el a bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az államtitok-, szolgálati titok-, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatkört, amelybe tartozó adat védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.
(3) A kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről az országgyűlési képviselőket kizárni nem lehet.
(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által, az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag - országgyűlési képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha a bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.
(4) A kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről az országgyűlési képviselőket kizárni nem lehet.

Határozatképesség, tanácskozóképesség

70. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlevőnek kell tekintetni.
(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál későbbi időpontra összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban erre a következményre a képviselők figyelmét felhívták, továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést 24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselő jelen van.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén nem alkalmazhatók.

A bizottsági ülésre meghívottak

71. §
(1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.
(1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.
(1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló, vagy visszavonásig érvényes megbízással - a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány - döntésre felhatalmazott - képviselője vesz részt.
72. §   A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy politikai nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot benyújtó képviselőt a bizottsági ülésről értesíteni kell, lehetőleg egy nappal korábban. A javaslat az értesített képviselő távollétében is elbírálható.

A szakértők

73. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.
(2) A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság engedélyt ad.

A bizottsági ülés vezetése

74. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.
(3) Az Országgyűlés minden bizottságba alelnököt (alelnököket) választ. A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.
(3) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

A napirend megállapítása

75. §
(1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján - a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelenlevő tagjainak több mint kétharmada egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként azonos időtartamra korlátozhatja.

A vita lezárása

76. §   A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.

A szavazás

77. §
(1) A bizottság a határozatait - ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik - a jelenlevő tagjai több mint felének szavazatával hozza.
(1) A bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.
(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyűlés ülésén a bizottság által kijelölt előadó ismerteti.
(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

A jegyzőkönyv

78. §
(1) A nyilvános bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) a jegyzőkönyvbe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására - a közszemlét követő ülésen - az elnök tesz javaslatot, amiről a bizottság vita nélkül határoz;
b) a szó szerinti jegyzőkönyv egy-egy példányát el kell helyezni a bizottsági titkárságon, valamint a Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.
b) a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesített, eredeti példányát el kell helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.
(3) Ha a zárt ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az elnök titkos iratként kezeli.
(3) A nyilvános bizottsági ülés hitelesített jegyzőkönyvét az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
78/A. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el:
a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetőleg erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot, illetőleg erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz;
a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetve erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által minősített adatot, illetve erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz;
b) a meghallgatott, illetőleg a bizottság előtt vallomást tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetőleg a bizottság előtt ilyen adattartalmú vallomást tesz;
b) a meghallgatott, illetve a bizottság előtt nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetve a bizottság előtt ilyen adattartalmú nyilatkozatot tesz;
c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot közöl.
c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában minősített adatot közöl.
(2) A bizottság elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.
(3) A bizottság elnöke:
a) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatalának előkészítése, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján államtitoknak, illetőleg szolgálati titoknak,
b) a bizottság tárgyalása során jegyzőkönyvbe vett személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot az Országgyűlés szolgálati titokköre alapján szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén.
(4) A bizottság elnöke:
a) az (1) bekezdés a) pontjában említett eredeti minősítést vagy erre irányuló nyilatkozatot felülvizsgálat nélkül figyelembe veszi;
b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre;
b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy együttműködésre kötelezett személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy együttműködésre kötelezett személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre;
c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat az államtitokról vagy szolgálati titokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, s a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.
c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozik, és a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.
(5) A jegyzőkönyvön feltüntetett minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá az ülésről készült hangfelvételre is kiterjed.
(6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt vallomást tevő személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének - legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor - írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
(6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt együttműködésre kötelezett személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének - legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor - írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
(7) Ha a bizottság elnöke - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén, a jegyzőkönyvet a 78. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.
(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetőleg a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmazza az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő, illetőleg személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.
(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetve a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, illetve személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.
78/B. §   A bizottság tagja a sajtónak adott nyilatkozata, illetőleg más képviselői tevékenysége során nem hozhatja nyilvánosságra azt az adatot, amelynek alapján a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet minősítették, vagy azon az eredeti minősítést megismételték.
78/C. §
(1) A zárt ülésről egy példányban készül minősített jegyzőkönyv, s azt a bizottsági titkárságon, a bizottsági ülés többi iratával együtt kell kezelni.
(2) A bizottsági ülés irataival együttesen kezelt jegyzőkönyvet az elnök rendelkezése szerinti időben, de legkésőbb az országgyűlési ciklus végén - a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint - az Országgyűlés TÜK irodájának kell átadni.
78/D. §
(1) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság elnökének engedélyével tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet - ideértve az előző országgyűlési ciklusok jegyzőkönyveit is -, aki a bizottság zárt ülésén részt vehet.
(2) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a zárt ülésen részt venni nem jogosult országgyűlési képviselőnek akkor engedélyezi, ha a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerésére - a képviselő írásbeli nyilatkozata szerint - a képviselői tevékenység ellátásához van szüksége.
(3) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését állami szerv igazolt képviselője számára csak akkor engedélyezheti, ha
a) a megtekintési engedélyt az állami szerv jogszabályban megállapított feladatai ellátása érdekében kéri, és
b) a minősített jegyzőkönyvbe foglalt adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg.
(4) A bizottság elnöke magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező nem állami szerv igazolt képviselője számára a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a rá vonatkozó mértékben, törvényben megállapított jogainak érvényesítése érdekében, a 78/E-78/F. §-ok szerint engedélyezi.
(5) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a bizottság elnöke írásban engedélyezi. Az engedélyt, valamint - a (2) bekezdésben megállapított esetben - a képviselői nyilatkozatot a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
78/E. §   A bizottság elnöke az államtitkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az érintettek számára, a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi.
78/E. §   A bizottság elnöke a minősített adatot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.
78/F. §   A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság hivatalos helyiségében, illetőleg az Országgyűlés TÜK irodájában tekinthető meg. A megtekintés tényét és időpontját a megtekintő személy írásban a jegyzőkönyv előlapjára rávezeti, s aláírásával hitelesíti.
78/G. §   A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről másolat, illetőleg kivonat csak a bizottság elnökének írásbeli engedélyével készíthető. A másolat vagy kivonat készítése a 78/D-78/E. §-okban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.
78/H. §   Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog az Országgyűlés elnökét illeti meg.
78/H. §   Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog a házelnököt illeti meg.

A bizottság kijelölése

79. §
(1) Az Országgyűlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy
b) két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg
b) az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg
c) javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására.
(1) A házelnök - a házszabályi rendelkezésekben foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy
b) az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg
c) javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására.
(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról, határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozattervezetről kialakított véleményét - ha az nem egyezik a döntési javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyűlésnek.

Több bizottság közös eljárása

80. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és a kisebbségi vélemény előterjesztésénél e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bizottságok működési rendje

81. §
(1) A bizottságok működési rendjüket - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(1) A bizottságok működési rendjüket - a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés főtitkára által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a megismerésére.
(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés Hivatala által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és civil szervezetek véleményének a megismerésére.
(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.
(3) Ha a házszabályi rendelkezések vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

A bizottságok működési költségei

82. §
(1) A bizottságok működésének költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(1) A bizottságok működésének költségeiről az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) Az ideiglenes bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - bizottsági tartalékalapot kell képezni.
(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - tartalékot kell képezni.
(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés Hivatala költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - tartalékot kell képezni.

Külföldi delegációban részt vevő képviselő beszámolója

83. §   Az Országgyűlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevő országgyűlési képviselő a külügyekkel foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkező bizottságoknak beszámolót készít.

3. FEJEZET
AZ INDÍTVÁNYOK TÁRGYALÁSA

1. Az önálló és a nem önálló indítványok

Az indítványok típusai

84. §
(1) Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):
a) a törvényjavaslat,
a) az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat (a továbbiakban együtt: törvényjavaslat),
b) a határozati javaslat,
c) a politikai nyilatkozattervezet,
d) a jelentés,
e) az interpelláció,
f) a kérdés.
(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a sürgősségi javaslat,
b) a kivételességi javaslat,
c) a módosító javaslat,
d) a bizottsági ajánlás.
e) előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag - a 143. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A házszabályi rendelkezések szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a házszabályi rendelkezések megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényjavaslat

85. §
(1) A törvényjavaslat az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét.
(1) A törvényjavaslat törvény megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét.
(2) Törvényjavaslatot
a) a köztársasági elnök,
b) a Kormány,
c) az országgyűlési bizottság,
d) a képviselő
nyújthat be.
(3) A törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni. Ha a törvényjavaslat törvényt kíván módosítani, vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.
86. §   Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak,
a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit
86. §
(1) Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak,
a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót,
a) az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 99. § (3) bekezdésében megállapított harminc napos határidőt nem kell figyelembe venni.

A határozati javaslat

87. §
(1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti, továbbá az országgyűlési irányelv vagy az elvi állásfoglalás iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat, az irányelv vagy az elvi állásfoglalás javasolt szövegét.
(1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat javasolt szövegét.
(2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésében felsoroltak terjeszthetnek elő.
(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemző címmel és indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat országgyűlési határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt kell jelezni.

A politikai nyilatkozat

88. §
(1) Az Országgyűlés - a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozattervezetet a 85. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elő.
(2) Nyilatkozattervezetet a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.

A jelentés és a beszámoló

A jelentés

89. §
(1) A jelentés valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést.
(1) A jelentés, illetve a beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést.
(2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak, továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(2) Jelentést a Kormány, országgyűlési bizottság, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a Házszabály alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(3) Az Alaptörvény, valamint törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a házszabályi rendelkezések alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.

Az interpelláció

90. §
(1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(1) Az országgyűlési képviselő az Alaptörvényben meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra.
(4) Az Országgyűlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)-(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről az Országgyűlést a soron következő ülésnapon tájékoztatja.
(4) A házelnök visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)-(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről az Országgyűlést a soron következő ülésnapon tájékoztatni kell.

A kérdés

91. §
(1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(1) Az országgyűlési képviselő az Alaptörvényben meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni kell.
(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni kell.
(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A 90. § (3)-(4) bekezdését a kérdés esetén is alkalmazni kell.

A sürgősségi javaslat

92. §
(1) Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges.

A kivételességi javaslat

93. §   A törvényjavaslat és a határozati javaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban (124-128. §) történő tárgyalását.

A módosító javaslat

94. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő - a Házszabályban meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be.
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő - a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be.
(2) Az előterjesztő a saját indítványához - a 107. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - módosító javaslatot nem nyújthat be.
(3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(3) Ha a törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

A bizottsági ajánlás

95. §
(1) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke által a részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozattervezethez és jelentéshez - a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozattervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(1) A kijelölt bizottság a házelnök által a részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozattervezethez és jelentéshez - a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozattervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített ajánlásában a bizottság a 101. § (1) bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabályszerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat vagy határozati javaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, továbbá törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabályszerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek.
(4) Az Országgyűlés elnöke vagy legalább tizenöt képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.
(4) Az Országgyűlés elnöke vagy legalább tíz képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.
(4) A házelnök vagy legalább tíz képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.

A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása

96. §
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van.
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - a házelnök vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat
a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal,
a) összhangban van-e a központi költségvetésről szóló törvény és annak módosítása tárgyalására vonatkozó szabályokkal,
b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetőleg hogyan valósítható meg.
b) a központi költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetve hogyan valósítható meg.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - a házelnök vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési, illetőleg az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési bizottságra és az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat

96/A. §
(1) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat arra irányul, hogy a benne foglalt szövegszerű indítvány alapján az Országgyűlés az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján előzetes normakontroll-eljárást kezdeményezzen.
(2) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek megfelelően határozott kérelmet kell tartalmaznia, meg kell felelnie továbbá a törvényben előírt követelményeknek.

A bizottsági tájékoztató

96/A. §   Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével, vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos - országgyűlési határozati formát nem igénylő - megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyűlés elnökének, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
96/B. §   Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos - országgyűlési határozati formát nem igénylő - megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót a házelnöknek, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az indítványok szabályszerűsége

97. §
(1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és (lehetőség szerint számszerűsített) becsült gazdasági hatásokat.
(3) Az Országgyűlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(3) A házelnök a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem szabályszerű formában benyújtott indítványt az Országgyűlés elnöke visszautasíthatja.
(4) A nem szabályszerű formában benyújtott indítványt a házelnök visszautasíthatja.

2. Az önálló indítványok tárgyalása

A törvényjavaslat tárgyalása

98. §
(1) A törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani.
(1) A törvényjavaslatot a házelnöknél kell benyújtani.
(2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(2) Az ülést vezető elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(3) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.
(4) A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti.
(4) A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot a házelnök kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti.
(5) Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés - az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal nyújthat be.
(5) Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés - az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább tíz képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja.
99. §
(1) Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását.
(2) Az Országgyűlés a sürgősségi javaslatról vita nélkül határoz. Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.
(2) Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.
(3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági előkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.
100. §   Az Országgyűlés - saját döntése alapján - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét - tárgyalja meg.
100. §
(1) Az Országgyűlés - saját döntése alapján - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét - tárgyalja meg.
(2) Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell.
101. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is.
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a képviselők legkésőbb az ülés előtt három nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni.
(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga.
(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság elnöke (előadója) foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége véleményének ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Mind a bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője öt percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga.
102. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a 96. § (3) bekezdés szerinti eljárásában a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a 107. § (1) bekezdésében meghatározott módosító javaslatra nem vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
(2) A módosító javaslatot a házelnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli, és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról - a (3) bekezdésben meghatározott módon - kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot a házelnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról - a (3) bekezdésben meghatározott módon - kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(5) Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal.
103. §
(1) Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
(1) Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Az átdolgozott és újra benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel kell megtárgyalni, kivéve, ha a törvényjavaslat tárgyalását az Országgyűlés még nem kezdte meg, vagy a visszakérés és az újbóli benyújtás között több, mint három hónap telt el.
(2) Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja.
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható.
(4) Ha a módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője a módosító javaslatát megváltoztatja, a kijelölt bizottság elnökének javaslatára az Országgyűlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
(4) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
104. §
(1) Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az ülést vezető elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Az átdolgozott törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni.
105. §
(1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával - minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.
(4) Az Országgyűlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti.
106. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelenlevő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
b) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelenlévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője írásban kérte.
c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte.
c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
d) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte, vagy
e) amelyet független képviselő nyújtott be, s amelyről a szavazást a független képviselő kérte, és e kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatta.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal élhet.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást a házelnökhöz benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel a Kormány egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(4) A Kormány legkésőbb a részletes vita lezárását - ha a 102. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő ajánlás készült, annak benyújtását - követő két napon belül, írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Bármely képviselőcsoport vezetője legkésőbb a Kormány tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(4) Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(4) Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül a házelnökhöz benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(5) A szavazás előtt a törvényjavaslat előterjesztője nyilatkozik, egyetért-e a módosító javaslattal.
(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(6) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, a Kormány a részletes vita lezárásakor, szóban tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. A Kormány tájékoztatását közvetlenül követően bármely képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint - a következő sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat,
c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat.
(7) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint - a következő sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító javaslat,
c) kapcsolódó módosító javaslat,
d) egyéb módosító javaslat.
(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.
(8) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.
(8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító (kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani.
(9) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről.
(9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(10) A részletes vita lezárását követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző két nappal - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek és az Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
107. §
(1) A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása.
(1) A zárószavazás megkezdése előtt írásban - legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása - módosító javaslatot nyújthat be
a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, továbbá
a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek, valamint
b) az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság és az Alkotmányügyi bizottság az a) pontban és a 94. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi korlátozásokra való tekintet nélkül azzal, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a házelnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevő indokainak meghallgatása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani.
(4) A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A törvényjavaslat záró vitájában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában elnöki javaslat alapján - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen az adott indítvány zárószavazása szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is. Több törvényjavaslat zárószavazása esetén a képviselőcsoportok, valamint a független képviselők számára az egyes törvényjavaslatok záró vitájában rendelkezésre álló időt az Országgyűlés egy döntéssel határozza meg.
(4) A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A törvényjavaslat záró vitájában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában házelnöki javaslat alapján - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen az adott indítvány zárószavazása szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is. Több törvényjavaslat zárószavazása esetén a képviselőcsoportok, valamint a független képviselők számára az egyes törvényjavaslatok záró vitájában rendelkezésre álló időt az Országgyűlés egy döntéssel határozza meg.
(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
107/A. §   Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására - a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból - legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be.
107/B. §
(1) Állandó bizottság vagy ötven képviselő alkotmányellenesség előzetes vizsgálatát legkésőbb a zárószavazás megkezdéséig kezdeményezheti. Ez esetben az elnök - a kezdeményezés tartalmi vizsgálata nélkül - a törvényjavaslat zárószavazását elhalasztja, és haladéktalanul gondoskodik a törvényjavaslatnak az Alkotmánybírósághoz történő eljuttatásáról.
(2) Zárószavazásra az alkotmányellenesség előzetes vizsgálatáról szóló alkotmánybírósági határozat közzététele után kerül sor a 111. § b) pontjának szükség szerinti alkalmazásával.
(3) Zárószavazásra egyébként akkor kerülhet sor, ha az Országgyűlés elnöke az Alkotmánybíróság eljárást megszüntető végzését átvette.
107. §
(1) A zárószavazás megkezdése előtt - írásban - módosító javaslatot lehet benyújtani a részletes vitában megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból, hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat.
(1) A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja.
(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevő indokainak meghallgatása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záróvitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. Ilyen módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záróvitája után lehet megtartani.
(4) A törvényjavaslat záróvitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105-106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani.
(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
107/A. §   Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására - a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból - legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be.
108. §
(1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
(2) Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
108. §   Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az előterjesztő - kézjegyével ellátva - három napon belül megküldi a házelnöknek, kivéve, ha az Országgyűlés a törvényt a benyújtott törvényjavaslat vagy az egységes javaslat szövege szerint fogadta el.
109. §
(1) Az Országgyűlés által elfogadott törvény népszavazással való megerősítését a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján az arra jogosultak a zárószavazás megkezdése előtt, írásban javasolhatják.
(1) Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátásról.
(2) Az Országgyűlés a törvény elfogadását követő ülésén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátás felett.
(2) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette.
(3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha a népszavazás azt megerősítette.
109. §   A házelnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását öt napon belül írja alá és küldi meg a köztársasági elnöknek.
107/B. §
(1) Előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat (a továbbiakban: normakontroll-javaslat) benyújtását az ülést vezető elnök a törvényjavaslat elfogadását követően bejelenti.
(2) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja az Alkotmányügyi bizottságnak, amely véleményezi a normakontroll-javaslatot. Az Alkotmányügyi bizottság állást foglal a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, és erről ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) A normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez bármely képviselő, országgyűlési bizottság vagy az előterjesztő módosító javaslatot nyújthat be annak a bizottsági ülésnek a kezdetéig, amely ülés tervezett napirendjén a normakontroll-javaslat véleményezése szerepel. A normakontroll-javaslathoz - ülésén - az Alkotmányügyi bizottság is benyújthat módosító javaslatot.
(4) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról öt napon belül határoz. A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, valamint a (3) bekezdés szerinti módosító javaslatok megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd - ha azt nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője. Ezt követően az Alkotmányügyi bizottság elnöke vagy előadója ismerteti a bizottság ajánlását, majd a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki, a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. A felszólalások időtartama nem haladhatja meg a tíz-tíz percet.
(5) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt az Alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokról, majd a normakontroll-javaslatról határoz. A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvény megküldésével egyidejűleg megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(6) E § alkalmazásában a módosító javaslat a normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.
110. §
(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb hatvan napon belül napirendjére tűzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyűlés elnöke kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A köztársasági elnök átiratát a házelnök kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. §   Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, az Országgyűlés elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. §   Az Országgyűlés elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és az első helyen kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére, ha
a) a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, illetve
b) az Alkotmánybíróság törvényjavaslat alkotmányellenességét állapította meg.
Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. §   Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, az Országgyűlés elnöke felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. §   Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

A határozati javaslat tárgyalása

112. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-99., 101-107/A., 108. §-okat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. A határozatokat az elnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételéről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételre megküldéséről a házelnök gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként dönt.

A politikai nyilatkozattervezet tárgyalása

113. §
(1) A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(1) A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98-99., 101-107/A., 108. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(1) A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98-99., 101-108. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként dönt.

A jelentés tárgyalása

114. §
(1) A jelentés tárgyalására a 98-99., 101-103. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt.

Az interpelláció és a kérdés tárgyalása

115. §
(1) Akihez az Alkotmány szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(2) Az interpellációt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(2) Az interpellációt a házelnöknél kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idősorrendjében kell napirendre tűzni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön.
(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idősorrendjében kell napirendre tűzni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét számukra.
(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit és kérdéseit.
(4) Ha az interpelláció az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
116. §
(1) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
(2) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására az elnök új időpontot tűz ki.
(2) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a házelnök új időpontot tűz ki.
(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja a szót.
(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az ülést vezető elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.
117. §
(1) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. Ebben az esetben a kérést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(1) Az interpellációra adott írásbeli válasz esetén a kérdést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(2) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és az Országgyűlés elnökének kell eljuttatni. Az Országgyűlés elnöke gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(2) A házelnök gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról.
(3) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(4) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ;
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ;
c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
118. §
(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. § és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak;
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre;
c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. §, a 116. § (2) bekezdés és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idő túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idő túllépésekor az ülést vezető elnök megvonja a szót.

Az azonnali kérdések és válaszok órája

119. §
(1) Az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel a kérdéseiket, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel a kérdéseit.
(4) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.
(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.
(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik.
(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. A határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. A határidők túllépésekor az ülést vezető elnök megvonja a szót.
(7) Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön.

4. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

A költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárás

A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó eljárás

120. §
(1) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásakor és határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat), a pótköltségvetési törvényjavaslat és a központi költségvetés végrehajtásáról (a továbbiakban: zárszámadás) szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A törvényjavaslat tárgyalására és határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket
a) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25. §-ában, 25/A. §-ában, az e §-ban és a 121-121/C. §-ban,
b) a központi költségvetésről szóló törvény olyan módosítása tárgyalásakor és határozathozatalakor, amelyhez a Költségvetési Tanács hozzájárulása szükséges, a Gst. 26. §-ában, az e §-ban, a 121. § b) pontjában, a 121/B. §-ban és a 121/C. §-ban,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadás) tárgyalásakor és határozathozatalakor az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem lehet kérni.
(2) A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.
(2) A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. Mind a Költségvetési bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat sürgős tárgyalását és kivételes eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.
(3) Az állami költségvetésről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.
(3) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi, véleményét írásban eljuttatja a Költségvetési bizottsághoz. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. A vitában a Költségvetési bizottság elnöke vagy előadója harminc percben, a kisebbségi vélemény ismertetője ismét harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat.
(4) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot a 121. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében.
(4) A költségvetési törvényjavaslat 121. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában és a pótköltségvetési törvényjavaslat vitájában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot a házelnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja.
(5) A 121. § (1) bekezdése szerinti határozathozatalt megelőző általános és részletes vitában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(5) A központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak változtatására, új előirányzat megállapítására irányuló módosító (kapcsolódó módosító) javaslatban meg kell jelölni, hogy az rendes vagy rendkívüli bevételnek, illetve kiadásnak minősül.
(5) Nem lehet alkalmazni
a) a 94. § (5) bekezdését a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat 121/A. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában benyújtható módosító javaslatokra,
b) a 105. § (2) bekezdésének a rendelkezések sorrendjére vonatkozó szabályát az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat részletes vitájában,
c) a 107. §-t és a 107/A. §-t a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat - a Költségvetési Tanács a törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásának megtagadása miatti - megismételt záró vitája és zárószavazása során azzal, hogy zárószavazásra csak egy alkalommal kerülhet sor.
(6) A Költségvetési bizottság - az Országgyűlésnek november 30-ig meghozandó, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, a hiány, illetve a többlet mértékéről való határozathozatalát megelőzően - a részletes vitát előkészítő ajánlásának [95. § (3) bekezdés] I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési törvényjavaslatnak, a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlás II. részében kell feltüntetni.
(6) A költségvetési, pótköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részletes vitájában a 105. § (2) bekezdésében foglalt, a rendelkezések sorrendjére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.
(7) A központi költségvetés egyes bevételi és kiadási előirányzataira elfogadott több módosító javaslat, továbbá a fejezeteken belüli rendes és rendkívüli bevételi és kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat [106. § (9) bekezdés] tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett előirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók.
121. §
(1) Az Országgyűlésnek november 30-ig döntenie kell az ajánlás I. részében foglalt módosító javaslatokról, továbbá valamennyi fejezeti összegről; nem kell dönteni az ajánlás II. részében felsorolt módosító javaslatokról.
(1) A költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem lehet kérni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító javaslatokról való döntést követően, annak figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a főösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet mértékére, a hiány fedezésének módjára (a többlet rendeltetésére). Erről a javaslatról az Országgyűlés haladéktalanul, vita nélkül határoz.
(2) A Költségvetési bizottság - az Országgyűlésnek november 30-ig meghozandó, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, a hiány és többlet mértékéről történő határozathozatalát megelőzően - a részletes vitát előkészítő ajánlásának, valamint kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében kell feltüntetni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt módosító javaslat az egyes költségvetési előirányzatokra elfogadott több módosító javaslat számszaki átvezetését is tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett előirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) Az Országgyűlés november 30-ig dönt a (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részében foglalt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról; nem dönt az ajánlás, kiegészítő ajánlás II. részében felsorolt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról.
(4) A határozathozatalt követő három napon belül a Költségvetési bizottság tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott.
(4) Az (3) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító javaslatokról való döntést követően, annak figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a főösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszírozására (a többlet felhasználására). Erről a javaslatról az Országgyűlés haladéktalanul, vita nélkül határoz.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően sor kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követő nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintő kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslat tartalmazza a 120. § (7) bekezdésében foglalt szempontok szerinti számszaki átvezetéseket.
(6) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követően a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely a 120. § (6) bekezdése szerinti ajánlás II. részében szereplő, elfogadásra ajánlott módosító javaslatok számát és teljes szövegét, továbbá a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett és elfogadásra ajánlott kapcsolódó módosító javaslatok számát és teljes szövegét tartalmazza.
(6) A határozathozatalt követő három napon belül a Költségvetési bizottság tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott.
(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően sor kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követő nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintő kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(8) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követően a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely tartalmazza az Országgyűlés (4) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokat, valamint a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat.
121. §   Ha a Költségvetési Tanács elnöke a házelnököt
a) az Országgyűlés a 121/A. § (5) bekezdése szerinti ajánlásra vonatkozó határozathozatalát követően benyújtott egységes javaslat tekintetében vagy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok tekintetében arról tájékoztatja, hogy az nem felel meg az államadósság mértékére az Alaptörvényben előírt rendelkezésnek,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott módosító javaslatok tekintetében az előzetes hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos döntéséről tájékoztatja,
e tájékoztatást a házelnök az Országgyűlés következő ülésén bejelenti.
121/A. §
(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére - a Gst. 25/A. § (1), (5) vagy (7) bekezdése szerinti, a Kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat kivételével - kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(2) A Költségvetési bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásának és kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a központi költségvetés egyenlegét és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét érintik. Az ezen összegeket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében kell feltüntetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részébe foglalt módosító javaslatokra és kapcsolódó módosító javaslatokra vonatkozó határozathozatal alapján a Költségvetési bizottság az Országgyűlés döntésének megfelelő számszaki átvezetéseket tartalmazó módosító javaslatot készít a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére. Erről a módosító javaslatról az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határnapig, vita nélkül határoz.
(4) A Költségvetési bizottság a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követően a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre tekintettel haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést a központi költségvetésnek az Országgyűlés által meghatározott egyenlegéről, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről és azok részletes számszaki hatásáról. A házelnök e tájékoztatás alapján tesz eleget a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően kerül sor a részletes vita újbóli megnyitására, amelynek a lezárásáig benyújtott módosító javaslatokról, kapcsolódó módosító javaslatokról és az Országgyűlés (3) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokról a Költségvetési bizottság ajánlást készít.
(6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi előirányzataival és kiadási előirányzataival és az azok közötti előirányzat-átcsoportosítással kapcsolatosan elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat tartalmazza.
121/B. §
(1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt negyvennyolc órával lehet benyújtani, amely ülésnap napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. E határidő letelte után módosító javaslat a zárószavazás elhalasztása esetén sem nyújtható be.
(2) A 120. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat záró vitája a Kormány által benyújtott módosító javaslat megtárgyalásából áll.
(3) A (2) bekezdés szerinti záró vitában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában a házelnök javaslatára - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen a törvényjavaslat záró vitája szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is.
121/C. §   A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat zárószavazását kizárólag a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadására előírt határidő elteltét követő ülés napirendjére lehet felvenni.
121/D. §   A Gst. 25/A. § (7) bekezdésben meghatározott zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén a 121/B. § és 121/C. §-t megfelelően kell alkalmazni.

Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás

Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás

122. §
(1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekkel (a továbbiakban: nemzetközi szerződéssel) kapcsolatos eljárásokban a Házszabály általános rendelkezéseit a 122-123. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzetközi szerződés aláírása előtt a Kormánynak az aláírással kapcsolatos megkeresése tárgyában - a nemzetközi szerződés által hatáskörében érintett bizottság állásfoglalását kikérve - a külügyekkel foglalkozó bizottságok foglalnak állást.
(3) A nemzetközi szerződés megerősítése, az ahhoz való csatlakozás vagy annak elfogadása, nemzetközi szerződés módosítása, valamint nemzetközi szervezethez való csatlakozás, illetve onnan való kilépés tárgyában a határozati javaslatot - a szerződés, illetve nemzetközi szervezet alapszabályának szövegét mellékelve - a Kormány terjeszti elő.
(4) A határozati javaslathoz a szerződés tárgya szerinti hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(5) A határozati javaslatnak az aláírt nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
122. §   A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban az általános házszabályi rendelkezéseket a 123. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
123. §
(1) A nemzetközi szerződés kihirdetése iránti törvényjavaslatot - amelynek része a megkötött szerződés - a Kormány terjeszti elő.
(1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz a nemzetközi szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(2) A törvényjavaslathoz a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét, illetve annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak a magyar nyelven nem hiteles szöveg magyar nyelvű fordításában előforduló fordítási hiba, illetve helyesírási hiba javítását célzó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részére módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig.
(4) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot nem kell kiadni a kijelölt bizottságnak, és arról nem kell szavazni. A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot az ülést vezető elnök - tartalmának összefoglalásával - legkésőbb a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti.
(5) Ha az általános vita lezárásáig a törvényjavaslathoz nem nyújtottak be a (2) bekezdés szerinti módosító javaslaton kívüli módosító javaslatot, az általános vitát a zárószavazás követi.

Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás

123/A. §   Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által az egyházként történő elismeréssel kapcsolatos eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság
a) a határozatot - véleményezés céljából - megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és
b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit.
123/B. §
(1) A 123/A. § a) pontja alapján a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság megállapítja a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezőket.
(2) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki.
(3) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse.
123/C. §
(1) A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az egyházként történő elismerés kérdésében előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja a házelnöknek. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti.
(2) A törvényjavaslat tárgyalására az általános házszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) a vallásügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak minősül,
b) az Országgyűlés a törvényjavaslatot - és ha benyújtásra került, a határozati javaslatot együttes - összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg a (3)-(7) bekezdés szerinti módon,
c) a törvényjavaslathoz, illetve a határozati javaslathoz módosító javaslatot az általános vita megkezdéséig lehet benyújtani és
d) nem nyújtható be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter határozatával érintett vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére vonatkozó döntéssel össze nem függő módosító javaslat.
(3) Az összevont általános és részletes vitában, illetve ha határozati javaslat is benyújtásra kerül, az együttes összevont általános és részletes vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel. A képviselőcsoportok álláspontjukat harmincperces, a független képviselők összesen nyolcperces időkeretben fejthetik ki. Vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
(4) Az egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat tárgyalására a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet vallási tevékenységet végző szervezetenként kell számítani azzal, hogy a tárgyalás összes időkerete ez esetben sem lehet hosszabb nyolc óránál.
(5) A módosító javaslatokról történő határozathozatalra legkorábban az összevont általános és részletes vitát követő ülésnapon kerülhet sor, amelynek során az Országgyűlés egy szavazással dönt a vallásügyekkel foglalkozó bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A szavazás során a 106. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját és (2)-(4) bekezdését nem kell alkalmazni.
(6) Az Országgyűlés az (5) bekezdés szerinti szavazást követően haladéktalanul zárószavazást tart. A zárószavazás elhalasztására nem kerülhet sor.
(7) Az országgyűlési határozati javaslatról, illetve az ahhoz beérkezett módosító javaslatokról az Országgyűlés abban az esetben dönt, ha a törvényjavaslatot nem fogadta el.
123/D. §   A bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti megszűnése és - a bevett egyházak törvényben meghatározott jegyzékét érintő - átalakulása esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által ezzel összefüggésben benyújtott törvényjavaslat tárgyalására a 123/C. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ebben az eljárásban országgyűlési határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.

A kivételes eljárás

124. §
(1) Az előterjesztő a törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, illetve annak módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, annak módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(2) Az Alaptörvény megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat, sarkalatos törvény megalkotására vagy módosítására irányuló törvényjavaslat, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvényjavaslat, valamint a központi költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(3) Ha a Kormány az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek, illetőleg a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni.
(3) Ha a miniszterelnök a Kormány által benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek és a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 124-128. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
125. §
(1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
(1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslat sürgős tárgyalását a törvényjavaslat benyújtásakor kell kérni. A sürgősség tárgyában történő határozathozatalra az (1) bekezdés irányadó.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után a házelnök nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
126. §
(1) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot előterjeszteni.
(2) Sürgős tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje a sürgősségről hozott országgyűlési határozat meghozatalától számított nyolc nap.
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után, a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
127. §
(1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.
128. §
(1) A törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(1) A törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(1) A törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása esetén a kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során először a törvényjavaslat előterjesztője, majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés - a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt - a törvényjavaslat egészének elfogadásáról határoz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról.
(4) A 107. § rendelkezéseit a kivételes eljárás esetén is alkalmazni kell.
(4) A 106. § (8) bekezdése szerinti ötnapos határidőt és a 107. §-ban foglalt rendelkezéseket kivételes eljárás esetén csak az Alkotmányügyi bizottság javaslatára kell alkalmazni.

A kivételes sürgős eljárás

128/A. §
(1) A törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) előterjesztője kérheti a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalást.
(2) A képviselő által benyújtott, tárgysorozaton lévő törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalására irányuló indítványhoz a képviselők egyötödének támogató aláírása szükséges. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyalásra irányuló indítványt támogathat.
(3) A kivételes sürgős tárgyalást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával,
a) amely ülés tervezett napirendjén az előterjesztés szerepel, vagy
b) amely ülés napirendjének az előterjesztéssel történő kiegészítését kérik.
(3) A kivételes sürgős tárgyalást a házelnökhöz benyújtva, írásban lehet kérni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával,
a) amely ülés tervezett napirendjén az előterjesztés szerepel, vagy
b) amely ülés napirendjének az előterjesztéssel történő kiegészítését kérik.
(4) Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes sürgős eljárás nem kérhető.
(4) Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló javaslat tárgyalásánál kivételes sürgős eljárás nem kérhető.
(5) Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor.
(6) A kivételes sürgős eljárás során a törvényjavaslat tárgyalására és döntéshozatalára irányadó általános rendelkezéseket a 128/A-128/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
128/B. §
(1) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalásról az előterjesztő esetleges felszólalása után az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadása során az Országgyűlés - az előterjesztő javaslata alapján, a (3) bekezdésben, valamint a 128/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a módosító javaslatokról történő határozathozatal és a zárószavazás időpontjáról is határoz.
(3) A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő három óra.
(4) A kivételes sürgős eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat bizottsági vitáját lefolytatja és állást foglal a módosító javaslatokról.
(4) A kivételes sürgős eljárás elrendelése után a házelnök nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat bizottsági vitáját lefolytatja és állást foglal a módosító javaslatokról.
(5) A (4) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthat be módosító javaslatot, amely ülésnap napirendjén az adott törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás szerepel.
128/C. §
(1) Az Országgyűlés a törvényjavaslatot összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg.
(2) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc perces, a független képviselők összesen nyolc perces időkeretben fejthetik ki. Vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
128/D. §
(1) A módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásra legkorábban a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő ülésnapon kerülhet sor.
(2) Az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A szavazás során a 106. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjai, valamint (2)-(4) bekezdései nem alkalmazhatók.
(3) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti szavazást követően haladéktalanul zárószavazást tart. A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja az Alkotmányügyi bizottság. A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A politikai vita

129. §
(1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul.

A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek intézése

A mentelmi ügyek intézése

130. §
(1) Az országgyűlési képviselők mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Já.tv.) 3. § (2)-(3) bekezdés], a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést [Já.tv. 4. § (2) bekezdés], valamint az összeférhetetlenség kimondására irányuló indítványt [Já.tv. 8. § (2) bekezdés], haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság), és erről az Országgyűlést tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi, illetőleg az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(2) Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Já.tv.) 5. § (2)-(3) bekezdés], a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést [Já.tv. 6. § (2) bekezdés] haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság), és erről az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(2) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a mentelmi jog megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének;
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek;
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek;
c) az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(6) A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(6) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(5a) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, ezen időszak alatt a határidő nyugszik.
131. §
(1) Az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(1) Az Országgyűlés a képviselő és a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az összeférhetetlenségi ügyek intézése

131/A. §
(1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 131/A-131/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 131/A-131/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) a) Az Országgyűlés elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt [Já.tv. 20. § (2) bekezdés], a Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást [Já.tv. 20. § (3) bekezdés], a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést [Já.tv. 20. § (4) bekezdés], valamint a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést [Já.tv. 20. § (5) bekezdés] haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről - a b) pontban foglaltak figyelembevételével - az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
b) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a Mentelmi bizottság tagjait.
(2) A házelnök
a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést
haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(3) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait.
(4) a) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
b) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(4) Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi, és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(6) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a 130/A. § (5)-(6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot.
(8) Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi bizottság elnöke egy esetben - megfelelő határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(8) Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(9) Ha a bejelentés súlyos mértékben hiányos, vagy a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Mentelmi bizottság elnöke nem kezdeményezi összeférhetetlenségi eljárás megindítását, de a bejelentésről tájékoztatja a Mentelmi bizottságot.
(9) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(10) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Já.tv. 16. § (1) bekezdése alapján indított eljárásban a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(10) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)-(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(11) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
131/B. §
(1) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (3) bekezdés, 131/A. § (4) bekezdés a) pont] az ügy kézhezvételétől számított tíz napon belül az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(1) A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálati testület egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet.
(2) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)-(7) bekezdés] az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül az összeférhetetlenséggel kapcsolatban határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(2) A vizsgálati testület az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
(3) A Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)-(7) bekezdés] a Mentelmi bizottság az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A Mentelmi bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak. A vizsgálóbizottság elnöke a Mentelmi bizottság valamelyik alelnöke. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálóbizottság egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet. A sorsolás részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg.
(4) A vizsgálóbizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
(4) A vizsgálati testület elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen.
(5) A vizsgálóbizottság adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat.
(5) A vizsgálati testület ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.
(6) A vizsgálóbizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálóbizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
(7) A vizsgálóbizottság ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.
131/C. §
(1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(2) A Mentelmi bizottság adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat.
(2) A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő összeférhetetlenségi ügyekben ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (3) bekezdés, 131/A. § (4) bekezdés a) pont] ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, (6)-(7) bekezdés] dönt a vizsgálóbizottság által eléterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(5) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálóbizottságot további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
(6) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
131/D. §
(1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-öt perces időtartamban felszólalhat.
(4) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor. Ennek keretében a Já.tv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem kerülhet sor.
(4) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor, az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.
131/E. §
(1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben két éven belül ugyanebben az ügyben nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
(1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - kivéve a 131/D. § (4) bekezdésében foglalt eseteket - az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az Országgyűlés elnökének. Egyúttal kimondja, hogy amennyiben a képviselő nem szünteti meg vagy nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve, ha ennek tényét nem jelenti be az Országgyűlés elnökének, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.
(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, akkor a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett tiszteletdíjat és költségtérítést az Országgyűlésnek visszafizetni.
(4) Nem szűnik meg a képviselő megbízatása, ha az Országgyűlés a Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján állapítja meg az összeférhetetlenséget, de az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.

A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás

131/F. §
(1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.
(1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezhet.
(1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.
(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(2) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben ezt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. A képviselő ennek megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének. Az elnök ebben az esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 131/C. § (1) és (5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a képviselő vitatja a javítás szükségességét, vagy a felhívástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy a szükséges javítást megtette, akkor a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni az alábbi különbségekkel:
a) a Já.tv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem kerülhet sor;
b) a Mentelmi bizottság az ügyet kivizsgálja és tájékoztatót készít;
c) a Mentelmi bizottság a tájékoztatónak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a kezdeményezőt.
(6) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekről az Országgyűlés elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
(7) Az eljárás során a Mentelmi bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 131/C. § (1)-(2) és (6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel:
a) a Mentelmi bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi,
b) a képviselő (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít,
c) melyről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(9) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekről az Országgyűlés elnöke soron következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést.
(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt válasz kézhezvétele után a Mentelmi bizottság elnöke a 131/A. § (8) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.
131/G. §
(1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága első ülésén listát állít össze azokról a képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a Já.tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(2) Az Országgyűlés elnöke a listát nyilvánosságra hozza.
(2) A házelnök az (1) bekezdés szerinti listát nyilvánosságra hozza.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a listán szereplő képviselőket vagy volt képviselőket záróvagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a képviselő, illetve a volt képviselő figyelmét mulasztása [Já.tv. 19. § (2) bekezdés] következményeire.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása [Já.tv. 19. § (2) bekezdés] következményeire.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire.
(4) Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatása megszűnésétől számított egy év elteltével a Mentelmi bizottság határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez, melyben kimondja, hogy a volt országgyűlési képviselő nem tett eleget, vagy a Já.tv. 19. § (1) bekezdésében megállapított határidő után tett eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, és ezért milyen összegű késedelmi kamat megfizetésére köteles.
(5) A határozat elfogadása után az Országgyűlés elnöke a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjának alapján a késedelmi kamat bírósági végrehajtását kéri.

A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása

132. §
(1) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása során a Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit.
(2) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.
(2) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztost, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.
(3) A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.
(3) Ha törvény valamely tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, az erre hatáskörrel rendelkező bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról a bizottság nyílt szavazással határoz.
(4) Ha törvény valamely tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, az erre hatáskörrel rendelkező bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi.
(4) Az Országgyűlés által választott tisztségviselők esetében a kialakított véleményt a bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt a bizottság elnöke az Országgyűlés elnökének küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.
(5) Az Országgyűlés által választott tisztségviselők esetében a kialakított véleményt a bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt a bizottság elnöke a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójának küldi meg.
(5) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elő más esküszöveget - az Országgyűlés előtt a Házszabály 3. számú melléklete szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elő más esküszöveget - az Országgyűlés előtt a Házszabály 4. számú melléklete szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elő más esküszöveget - az Országgyűlés előtt a Házszabály 3. melléklete szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) Külön törvényben meghatározott tisztségek betöltőinek megválasztására - eltérő rendelkezés hiányában - e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A köztársasági elnök megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok

133. §
(1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el;
b) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges;
c) a szavazás titkos.
(1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)-c) pontok szerint kell eljárni, de vitát nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tizenöt képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)-c) pontok szerint kell eljárni, de vitát már nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben indítványozott felelősségre vonás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el;
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani;
c) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges;
d) a szavazás titkos.
(3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány és bármely országgyűlési képviselő nyújthat be.
(4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(5) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(6) Ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás

134. §
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a Kormány bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást az Alaptörvényben meghatározott határidőn belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is - legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt - elő lehet terjeszteni.
(2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen,
a) a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is - legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt - elő lehet terjeszteni,
b) az előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.

Az új alkotmány megalkotása

134/A. §   A Magyar Köztársaság új alkotmányának megalkotása során a Házszabály általános rendelkezéseit a 134/B.-134/F. §-ba foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
134/B. §
(1) A Magyar Köztársaság új alkotmányának kidolgozását, az alkotmánytörvény-javaslat előterjesztését és a kijelölt bizottság feladatának ellátását az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő bizottsága végzi.
(2) Az Alkotmányelőkészítő bizottság az új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig működik.
(3) Az Alkotmányelőkészítő bizottság terjeszti az Országgyűlés elé a tervezett alkotmány elveire, majd az új alkotmány kidolgozott szövegére vonatkozó javaslatot, tökéletesítve az emberi jogok érvényesülésének garanciáit és a szabályozás egészét, megőrizve a kialakult közjogi berendezkedés alapjait.
134/C. §
(1) Az Alkotmányelőkészítő bizottság munkájában minden képviselőcsoportból négy-négy képviselő vesz részt.
(2) Az Alkotmányelőkészítő bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke.
(3) Az Alkotmányelőkészítő bizottság ülését az Országgyűlés elnökének akadályoztatása esetén felváltva vezetik a képviselőcsoportokból erre kijelölt tagok.
134/D. §
(1) Az Alkotmányelőkészítő bizottságban a képviselőcsoportok tagjai együttesen egy-egy szavazattal rendelkeznek.
(2) Az Alkotmányelőkészítő bizottság akkor határozatképes, ha a képviselőcsoportok egy-egy tagja - legfeljebb egy képviselőcsoport tagjainak kivételével - jelen van.
(3) Az Alkotmányelőkészítő bizottság határozatainak meghozatala során a legszélesebb körű egyetértésre törekszik. Az Alkotmányelőkészítő bizottság határozatának meghozatalához legalább öt igenlő szavazat, valamint az szükséges, hogy a javaslatot támogató képviselőcsoportok tagjainak száma érje el a képviselők kétharmadát. A szükséges számú igenlő szavazat hiányában az Alkotmányelőkészítő bizottság az adott kérdésben a hatályos alkotmánynak megfelelő rendelkezést terjeszti elő.
134/E. §
(1) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság Házszabályban meghatározott jogkörét az Alkotmányelőkészítő bizottság gyakorolja.
(2) Az Alkotmányelőkészítő bizottság csak a Kormány vagy a képviselőcsoportok által előterjesztett javaslatokról és tárgyalási anyagokról tárgyalhat.
(3) Az Országgyűlés napirendjére csak az Alkotmányelőkészítő bizottság által előterjesztett javaslat kerülhet, mind a tervezett alkotmány elveire, mind az új alkotmány kidolgozott szövegére vonatkozóan.
(4) Az Alkotmányelőkészítő bizottság által előterjesztett, a tervezett alkotmány elveire és az új alkotmány kidolgozott szövegére vonatkozó javaslatot érintően csak olyan módosító indítvány, illetve a 107. § szerinti indítvány bocsátható az Országgyűlés ülésén szavazásra, amely a bizottságban a 134/D. § (3) bekezdés szerinti támogatást megkapta. A 107. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
(5) Az Országgyűlés együttesen szavaz az Alkotmányelőkészítő bizottság által a 134/E. § (4) bekezdés szerint támogatott módosító indítványokról. A 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
134/F. §
(1) Az Alkotmányelőkészítő bizottság feladatai ellátása érdekében szakértőket kérhet fel közreműködésre.
(2) Az Alkotmányelőkészítő bizottság ülésein csak a képviselőcsoportok által meghívott - képviselőcsoportonként legfeljebb négy - és az Alkotmányelőkészítő bizottság, illetve az Alkotmányelőkészítő bizottság elnöke által meghívott szakértők, valamint - állandó meghívottként - a Kormány képviselője vehet részt.
(3) Az Alkotmányelőkészítő bizottság ülései nem nyilvánosak.
(4) Az Alkotmányelőkészítő bizottság nyilvános meghallgatást és ülést is tarthat.
(5) Az Alkotmányelőkészítő bizottság üléseinek előkészítéséről az Országgyűlés elnöke a Főtitkárság útján gondoskodik.
(6) A 134/B.-134/F. §-ok alkalmazásában képviselőcsoport: annak a pártnak a képviselőcsoportja, amely az 1994. évi országgyűlési választásokon elért eredmény alapján képviselőcsoport alakítására jogosult lett.

5. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele

134/A. §
(1) A Kormány az Európai uniós bizottság részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényben (a továbbiakban: a törvény) meghatározott európai uniós tervezetet.
(1) Az Országgyűlésről szóló törvényben (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: törvény) meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.
(2) Az Európai uniós bizottságnál vezetett európai uniós dokumentum-nyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a más európai uniós intézmények által kiadott és az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumokat. A nyilvántartás az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhető.
(2) A Kormány által a törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatot a megismerésére jogosult személyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adatként kezelik.
(3) A törvényben meghatározott esetekben a Kormány a tanácsi döntéshozatalban képviselni kívánt tárgyalási álláspontját az Országgyűlés elnökének és az Európai uniós bizottságnak küldi meg. Ezen dokumentumok az e fejezetben szabályozott eljárásban nem nyilvános minősítésű iratként kezelendők. A tárgyalási álláspontjavaslatot az Európai uniós bizottság zárt ülésén részvételre jogosult, valamint a bizottság elnöke által erre felhatalmazott személy ismerheti meg.

Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

134/B. §
(1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az Európai uniós bizottság hatáskörébe tartozik.
(1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) Az Európai uniós bizottság a törvény 3. § (6) bekezdésére figyelemmel a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván egyeztetést kezdeményezni. Az Európai uniós bizottság bővített álláspontjavaslatot is kérhet a Kormánytól. A bizottság döntéséről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az állandó bizottságok elnökeit.
(2) A európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván a törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, illetve mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot, illetve bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit.
(3) Az Európai uniós bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményez a megjelölt tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.
(3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.
(4) Az Országgyűlés elnöke az Európai uniós bizottság javaslatára határidő megjelölésével felkéri a tárgykör szerint illetékes állandó bizottságot az uniós tervezetekre vonatkozó vélemény kidolgozására. Az állandó bizottság maga is kérheti kijelölését vélemény elkészítésére. Ez esetben a bizottság kijelölése kötelező. Az Országgyűlés elnöke az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a bizottsági elnöki értekezletet.
(4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli. A házelnök az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a Bizottsági elnöki értekezletet.
(5) Az állandó bizottság meghívhatja nyilvános üléseire a 81. § (2) bekezdésében megjelölt országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek képviselőit.
(5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy-egy szakértőt is.
(6) Az Európai uniós bizottság az európai uniós döntéshozatal rendje által megkívánt határidőig, az állandó bizottság véleményének ismeretében zárt ülésen alakítja ki az európai uniós tervezetre vonatkozó állásfoglalását. A zárt ülésen a 69. § (3) bekezdésében meghatározott személyek mellett részt vehet a véleményezésre felkért állandó bizottság elnöke is, továbbá képviselőcsoportonként egy-egy szakértő.
(6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét.
(7) Az Európai uniós bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezeteket és az arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatot. A tárgyalási álláspontjavaslat vitáján a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott esetben jelen van az illetékes miniszter vagy politikai államtitkár, egyéb esetekben a Kormány nevében érdemi nyilatkozat megtételére feljogosított személy. A bizottság állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a parlamenti eljárásban részt vevő más állandó bizottságok véleményét.
(7) Az Európai uniós bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezeteket és az arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatot. A tárgyalási álláspontjavaslat vitáján a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott esetben jelen van az illetékes miniszter vagy államtitkár, egyéb esetekben a Kormány nevében érdemi nyilatkozat megtételére feljogosított személy. A bizottság állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a parlamenti eljárásban részt vevő más állandó bizottságok véleményét.
(7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét.
(8) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az Európai uniós bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban felkért állandó bizottság véleményét.
(8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.
(9) Az Európai uniós bizottság az állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.
(9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküldi a házelnöknek és a Kormánynak.
(10) Az Európai uniós bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet az Országgyűlés elnöke és a Kormány a bizottság ülését követő huszonnégy órán belül írásban megkap.
(10) A Kormány által a törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint - az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve - szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.
(11) A Kormány a törvény 6. §-ában meghatározott tájékoztatást az Európai uniós bizottság részére adja. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.
(11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.

Bizottsági meghallgatás

134/C. §   Ha a Kormány a törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tesz javaslatot, az Európai uniós bizottság és az illetékes állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.
134/C. §   Ha a Kormány a törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

A szubszidiaritás elvének érvényesítése

134/D. §
(1) Az Európai uniós bizottság az uniós jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően vizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülését az Európai Bizottság jogszabálytervezeteinél.
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.
(2) Ha az Európai uniós bizottság a szubszidiaritás elvének megsértését vélelmezi, arról tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A bizottság indítványáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. Az indítvány tárgyalására a 114. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) Az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.
134/E. §
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, a törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt.
(3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról a törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést.

Az Országgyűlés kifogása

134/F. §
(1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSz 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint a Bizottságnak az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSz 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSz-ban, illetve az EUMSz-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) A kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.

Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd

134/G. §   Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumokról és jogalkotási aktus tervezetekről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.

6. FEJEZET
AZ ÚJ ALKOTMÁNY MEGALKOTÁSA

134/E. §   Az új Alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló 9/2011. (III. 9.) OGY határozatban meghatározott határidőig benyújtott, az új Alkotmányról szóló törvényjavaslat tárgyalása és határozathozatala során a Házszabály általános rendelkezéseit a 134/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
134/F. §
(1) Ha az új Alkotmányról szóló törvényjavaslatot egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők több mint fele nyújtja be, az külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. Egy képviselő aláírásával egy indítványt támogathat.
(2) A külön képviselőcsoportokhoz tartozó képviselők által közösen benyújtott új Alkotmányról szóló törvényjavaslatra az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az Országgyűlés az új Alkotmányról szóló törvényjavaslat tárgyalását, határozathozatalát tartalmazó valamennyi ülés napirendjét egy döntéssel állapítja meg.
(4) A Kormányt az új Alkotmány törvényalkotási folyamatában a IV. részben foglalt kötelezettségek nem terhelik.
(5) Az új Alkotmányról szóló törvényjavaslat tárgyalása a benyújtását követő ülésen - általános vitát előkészítő bizottsági ajánlás nélkül - megkezdhető.
(6) Több tárgysorozaton lévő, az új Alkotmányról szóló törvényjavaslat esetén az Országgyűlés együttes általános vitát tart.
(7) A részletes vitára bocsátott új Alkotmányról szóló törvényjavaslathoz az Alkotmányügyi bizottság készít ajánlást.
(8) A 106. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb húsz alkalommal élhet. Szavazást a 106. § (4) bekezdésében foglalt módon és határidőben lehet kérni.

6. FEJEZET

V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖLTSÉGVETÉSE

Az Országgyűlés költségvetésének előkészítése, elfogadása és végrehajtása

135. §
(1) Az Országgyűlés a saját költségvetését - a központi költségvetés részeként - maga állapítja meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül a Könyvtár költségvetése elkülönítve szerepel.
(1) Az Országgyűlés az Országgyűlés fejezet költségvetését - a központi költségvetés részeként - maga állapítja meg.
(1) Az Országgyűlés az Országgyűlés Hivatala költségvetését - a központi költségvetés részeként - maga állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés költségvetési tervét az Országgyűlés elnökének irányítása mellett a gazdasági főigazgató, a Könyvtár elkülönített költségvetési tervét a főigazgató készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után - az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(2) Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervét az Országgyűlés elnökének irányítása mellett a gazdasági főigazgató készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után - az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyűlés költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági főigazgató, a Könyvtár elkülönített költségvetésének végrehajtásáért a főigazgató felelős.
(3) Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági főigazgató felelős.
(4) Az Országgyűlés költségvetésének végrehajtását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

1. FEJEZET

2. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűléshez érkezett beadványok

136. §
(1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat az Országgyűlés elnöke - tárgyuk szerint - az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre.
(1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat a házelnök - tárgyuk szerint - az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja.
(2) Az Országgyűléshez érkezett beadványokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat.

A határidők

137. §
(1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a Házszabály ülésnapot említ.
(1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülésnapot említenek.
(2) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidő az utolsó nap végével jár le.

A mulasztás igazolása

138. §
(1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására lehetőséget ad, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani.
(1) Ahol a házszabályi rendelkezések a mulasztás igazolására lehetőséget adnak, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást a házelnöknél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt - ha arra még lehetőség van - pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs.

A titokvédelem

139. §
(1) Az, akinek az Országgyűlés működése során államtitok vagy szolgálati titok jut tudomására, illetőleg birtokába, a titokvédelemre vonatkozó általános szabályok szerint köteles azt megőrizni.
(2) Az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Rendtartás megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Rendtartás tartalmazza.
(2) Az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Szabályzat megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
(2) A minősített önálló indítványhoz benyújtott nem önálló indítvány minősítésére a 66/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is.
(3) Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat a házelnök állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is.

A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés

A Házszabálytól való eltérés

140. §
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlevő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér.
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetőleg a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, valamint az Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközik, valamint az Alaptörvény és a házszabályi rendelkezések tárgyalása során.

Az országos érdek-képviseleti és civil szervezetek jegyzékbe vétele

Az országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetek jegyzékbe vétele

141. §
(1) Az Országgyűlés főtitkára jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(1) Az Országgyűlés Hivatala jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdek-képviseleti és civil szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az érdekképviseleti és társadalmi szervezet
- nevét, székhelyét, címét;
- működési területét (célját);
- ügyintéző és képviseleti szervét;
- képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemhez csatolni kell az érdek-képviseleti és civil szervezet bejegyzését igazoló bírósági végzés, valamint a szervezet alapszabályának másolatát, továbbá a kérelemben meg kell jelölni az érdek-képviseleti és civil szervezet
a) nevét, székhelyét, címét,
b) működési területét, célját,
c) ügyintéző és képviseleti szervét, és
d) képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) Az Országgyűlés elnöke a jegyzékbe vett érdekképviseleti és társadalmi szervezetek listáját évente hivatalos lapban közzéteszi.
(3) A jegyzékbe vett érdek-képviseleti és civil szervezetek listáját az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

142. §   A Házszabály alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylő - nem eljárási kérdést tartalmazó - ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévő ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévő törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita során benyújtott - módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett, vagy azzal összefüggő rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amely egy adott ügy vitelére az országgyűlési bizottságok hatásköréről szóló országgyűlési határozat szerint hatáskörrel rendelkezik.
9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott ügy vitele a feladatkörébe tartozik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az Országgyűlés elnöke egy adott ügy vitelére felkért.
142. §   A házszabályi rendelkezések alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylő - nem eljárási kérdést tartalmazó - ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévő ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévő törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita során benyújtott - módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett, vagy azzal összefüggő rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott ügy vitele a feladatkörébe tartozik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet a házelnök egy adott ügy vitelére felkért.

A Házszabály értelmezése

A házszabályi rendelkezések értelmezése

143. §
(1) A Házszabály értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén - egyedi esetekben - felmerült vitás kérdésekben az elnök dönt.
(2) Ha a bizottság ülésén a Házszabály értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, a bizottság elnöke a Házszabály értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(3) A Házszabály értelmezésével az Országgyűlés állandó bizottságainak feladatairól szóló országgyűlési határozatban megjelölt állandó bizottság (a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság) az Országgyűlés választott tisztségviselőjének, továbbá bármely képviselőcsoport vagy bizottság kérésére állást foglal. A bizottság állásfoglalását a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. A bizottság Házszabály-értelmezéssel kapcsolatos állásfoglalásáról - bármely képviselőcsoport kérésére - az Országgyűlés dönt.
(3) A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, továbbá bármely képviselőcsoport vagy bizottság kérésére állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé.
(3) A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, bármely képviselőcsoport vagy bizottság, továbbá független képviselő kérésére - ha azt ez utóbbi esetben legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatja - állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé.
(4) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(4) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetőleg bármely független képviselő - ha legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatásával rendelkezik - kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére tűzi.
(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. Az e bekezdésben foglalt felszólások nem haladhatják meg az öt percet.
(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(5) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(6) Valamennyi képviselőcsoport álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő három-három percben hozzászólhat.
(6) A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólalások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat.
(8) Az Országgyűlés a (5)-(7) bekezdések szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.
(8) Az Országgyűlés az (5)-(7) bekezdés szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.
(9) Az Országgyűlés ellenkező döntéséig a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell.

3. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR

Az Országgyűlés Hivatala

144. §
(1) Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az Országgyűlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az Országgyűlés folyamatos működését és segítse a képviselők és az Országgyűlés tisztségviselői tevékenységét.
(2) Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek.
(2) Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, a Gazdasági Főigazgatóság, az Országgyűlési Könyvtár, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek.
(2) Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, a Gazdasági Főigazgatóság, a Külügyi Hivatal, az Országgyűlési Könyvtár, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek.
(3) Az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlést érintően a házelnöknek címzett indítványokat és más irományokat az Országgyűlés honlapján, illetve a képviselők számára az elektronikus futárposta útján is haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A (3) bekezdés szerinti indítványokról és más irományokról bármely képviselő vagy országgyűlési bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít.
145. §
(1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az indítványok és ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság részére a benyújtott törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 95. §-ban meghatározott követelményeknek;
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó kodifikációs csoportot rendel, a többi bizottság kodifikációs munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon segíti;
d) gondoskodik az ülések előkészítéséről, az indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselőkhöz és az ülések résztvevőihez az ülések tárgyalási anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat;
e) közreműködik az Országgyűlés ülései zavartalan menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az elnöknek, illetve az alelnöknek az ülések vezetésénél;
e) közreműködik az Országgyűlés ülései zavartalan menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt a házelnöknek, illetve az ülést vezető elnöknek az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének szerkesztéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről;
f) gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre előkészíti a törvényeket és az Országgyűlés határozatait;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre előkészíti a törvényeket, valamint szerkeszti és közzétételre előkészíti az Országgyűlés határozatait;
h) az Országgyűlés elnöke iránymutatásának megfelelően előkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről;
h) a házelnök iránymutatásának megfelelően előkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről;
i) közreműködik az Országgyűlés bizottsági üléseinek előkészítésében, gondoskodik a meghívók és a tárgyalási anyagok kézbesítéséről, ellátja a bizottságok adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről; e feladat ellátásban együttműködik az Országgyűlési Könyvtárral;
j) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről;
k) az elfogadott törvényeket, országgyűlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított három munkanapon belül az Országgyűlés elnökének megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségről.
k) az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvényeket, országgyűlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított három munkanapon belül az Országgyűlés elnökének megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségről;
k) gondoskodik az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvények, országgyűlési határozatok és egyéb döntések parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségéről;
l) végrehajtja az Országgyűlés elnökének az üléstermi rend fenntartására vonatkozó utasításait, továbbá felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak.
l) felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak;
m) ellátja az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok zárt üléseivel, továbbá a saját működésével összefüggő titkos ügyviteli és ügykezelési feladatokat.
(2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyűlés költségvetését;
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyűlés Hivatala költségvetését;
a) kidolgozza és végrehajtja a Hivatal költségvetését;
b) kezeli az Országgyűlés ingatlan és ingó vagyonát;
b) működteti az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyont;
b) működteti a Hivatal kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyont;
c) ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos általános igazgatási és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyűlés működéséhez szükséges technikai, műszaki feltételekről, helyiségekről;
e) gondoskodik a képviselőket és a képviselőcsoportokat megillető jogosultságok biztosításáról;
f) végrehajtja az Országgyűlés elnökének a rend fenntartására és az Országgyűlés biztonságának megóvására tett intézkedéseit;
f) végrehajtja az Országgyűlés elnökének az Országgyűlés biztonságának megóvására vonatkozó utasításait;
g) kialakítja az Országgyűlés üléstermében - a parlamenti hagyományoknak megfelelően, a képviselőcsoport-vezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt egyeztetés után - a képviselőcsoportok helyét és a képviselők ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain, továbbá az Országgyűlés épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
h) felügyel arra, hogy az Országgyűlés épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
h) felügyel arra, hogy az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő épületekben illetéktelenek ne tartózkodjanak és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
h) felügyel arra, hogy a Hivatal kezelésében lévő épületekben illetéktelenek ne tartózkodjanak és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
i) ellátja az Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat.
i) ellátja a Hivatallal kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatainak az ellátása keretében
a) intézi az Országgyűléshez, valamint az Országgyűlés elnökéhez érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket;
b) ellátja az Országgyűléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közreműködik az Országgyűlés elnökének az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal, valamint az érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolatának szervezésében.
(3) A Hivatal a házelnök és alelnökei titkársági feladatainak az ellátása keretében
a) intézi az Országgyűléshez, valamint a házelnökhöz érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket;
b) ellátja az Országgyűléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közreműködik a házelnöknek az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal, valamint az érdekképviseleti és civil szervezetekkel való kapcsolatának szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenység ellátása keretében
a) közreműködik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését;
c) közreműködik a nemzetközi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
d) tartja a kapcsolatot az Európai Parlament képviselőivel.
(5) A Hivatal az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenység ellátása keretében
a) gondoskodik az Országgyűlés hivatalos sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történő eljuttatásáról;
b) szervezi az Országgyűlés testületeinek, tisztségviselőinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását az Országgyűlés működéséről.
(6) A Hivatal az Országgyűlés könyvtári, szakirodalmi információs ellátása keretében:
a) gondoskodik a könyvtári dokumentumok - különös tekintettel a sajtótermékek ingyenes kötelespéldányára - állománybavételéről és bibliográfiai feldolgozásáról,
b) gondoskodik a bizottságok és a képviselőcsoportok, a képviselők, valamint szakértőik és az Országgyűlés hivatali szervei könyvtári dokumentumokkal való ellátásáról,
c) feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a beszerzett szakirodalmat, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít,
d) az információs ellátás érdekében számítógépes adatbázisokat épít és külső forrású adatbázisokat közvetít.
146. §   A képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a gazdasági főigazgató, a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, alkalmazza. A gazdasági főigazgató - jogszabálysértés esetét kivéve - a képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat - átruházott hatáskörben - a képviselőcsoport vezetője gyakorolja.
146/A. §   Az európai parlamenti képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a gazdasági főigazgató - a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára - alkalmazza. A gazdasági főigazgató - jogszabálysértés esetét kivéve - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat - átruházott hatáskörben - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetője gyakorolja.
146/A. §   Az európai parlamenti képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a főigazgató - a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára - alkalmazza. A főigazgató - jogszabálysértés esetét kivéve - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat - átruházott hatáskörben - az európai parlamenti képviselőcsoport vezetője gyakorolja.

Az Országgyűlési Könyvtár

147. §
(1) A Könyvtár országos hatáskörű, nyilvános tudományos szakkönyvtár. Alapszolgáltatásai ingyenesek. Térítésmentes könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújt az Országgyűlés, a képviselők, a bizottságok, a képviselőcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértők és az Országgyűlés hivatali szervezetei számára. Egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe.
(1) Az Országgyűlési Könyvtár prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása. A külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai integrációs szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása.
(1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó hivatali szerve prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása. A külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása.
(2) A Könyvtár az Országgyűlés költségvetésében részére elkülönített költségvetésből önállóan gazdálkodik.
(2) Az Országgyűlési Könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe.
(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó hivatali szerve alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe.
(3) A Könyvtár vezetője a főigazgató, aki a Könyvtár dolgozóit illetően gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Könyvtár működése felett az Országgyűlés elnöke felügyeletet gyakorol.

4. FEJEZET
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

148. §
(1) Ez az országgyűlési határozat - a 44. § (2)-(3) bekezdése és a 142. § 9. pontja kivételével - kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E határozat hatálybalépése előtt napirendre került ügyek - külön intézkedés nélkül - a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e határozat hatálybalépése előtt az általános vita megkezdődött, az eljárási kérdések tekintetében a hatálybalépés előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
(1) Ez az országgyűlési határozat - a 44. § (2)-(3) bekezdése kivételével - kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E határozat hatálybalépése előtt napirendre került ügyek - külön intézkedés nélkül - a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e határozat hatálybalépése előtt az általános vita megkezdődött, az eljárási kérdések tekintetében a hatálybalépés előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ezen országgyűlési határozat
a) 44. § (2)-(3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik,
b) 142. § 9. pontja az országgyűlési bizottságok hatásköréről szóló országgyűlési határozat hatálybalépése napján lép hatályba.
(3) Ezen országgyűlési határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat, továbbá az ezt módosító 31/1990. (III. 25.) OGY határozat, 74/1990. (X. 26.) OGY határozat, 25/1991. (IV. 20.) OGY határozat, 53/1991. (X. 5.) OGY határozat, 69/1991. (XII. 14.) OGY határozat, 51/1992. (IX. 11.) OGY határozat, 65/1992. (X. 16.) OGY határozat, 74/1992. (XI. 6.) OGY határozat és 75/1992. (XI. 6.) OGY határozat.

1. MELLÉKLET A 46/1994. (IX. 30.) OGY HATÁROZATHOZ

Esküszöveg az országgyűlési képviselők eskütételéhez

„Én ........................................, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem.
(A képviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Budapest, 19... évi ................................ hó ....... napján
.............................................
aláírás


2. MELLÉKLET A 46/1994. (IX. 30.) OGY HATÁROZATHOZ

Eseti képviseleti megbízás

A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint .................... képviselőnek a/az ............................. bizottság tagjának* a/az ................................. bizottság .................................-i ülésére - távollétem miatt - eseti megbízást adok.
Budapest, 19............................................


   
.................................... ....................................