Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.05.13. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2004.07.05.
2004.07.06. - 2006.11.21.
2006.11.22. - 2008.06.29.
2008.06.30. - 2008.07.18.
2008.07.19. - 2009.06.29.
2009.06.30. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.08.27.
2010.08.28. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2013.05.09.
2013.05.10. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi XXVI. törvény

az Országos Területrendezési Tervről

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

Fogalommeghatározások

2. §   E törvény alkalmazásában:
1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvésű területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelő haszonvételt biztosít,
1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók,
2. belterjes mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület,
2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak,
3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,
3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,
4. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak,
4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,
5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,
5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény,
7. mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések műszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv,
8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,
9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor,
9. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál,
10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese,
10. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat,
11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban települési területek tartoznak,
11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,
11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,
12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
12. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
13. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti,
14. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak,
15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsősorban erdőgazdálkodási és mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
15. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók,
16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak.
16. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
17. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,
18. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
19. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,
20. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak,
21. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,
23. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,
24. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
25. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók,
26. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik,
27. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége,
28. települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak,
29. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték,
30. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
31. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
32. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége,
33. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók,
34. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak,
35. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,
36. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak,
37. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti,
38. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak,
39. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,
40. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók,
41. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók,
2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak,
3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,
4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,
5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény,
7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,
9. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál,
10. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat,
11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,
12. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
13. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
14. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak,
15. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók,
16. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
17. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,
18. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
19. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,
20. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak,
21. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,
23. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,
24. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
25. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók,
25a. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,
26. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik,
27. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége,
28. települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak,
29. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték,
30. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
31. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
32. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége,
33. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók,
34. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak,
35. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,
36. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak,
37. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti,
38. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak,
39. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,
40. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók,
41. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,
2. egyedi építmények: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott építmények,
3. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés,
4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,
5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,
6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
7. erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő - szélerőműpark esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező - 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény,
8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
9. határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,
10. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál,
11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók,
13. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
14. kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőműparkot is,
15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,
19. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe
a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,
b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték,
c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal
tartozik.
20. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
21. országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,
22. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,
23. országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak,
24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,
26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,
27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,
28. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
29. szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amely azon területeket jelöli, amelyek a szélerőműpark telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése mellett, a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak,
30. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,
31. tanyás térség: ajánlott övezet, amelyet egyes kijelölt megyék területrendezési terve tartalmazhat,
32. tájrehabilitációt igénylő terület: a megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amelybe jelentős területi kiterjedésű, esetenként több települést érintő felhagyott ipari és bányászati üzemi területek, továbbá az ipari és bányászati tevékenység okozta tájsebek - zagytározók, meddőhányók, ipari hulladéklerakók - tartoznak,
33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,
34. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
35. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
36. térségi árvízi kockázatkezelési terület: megyei területrendezési tervben ajánlott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek,
37. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,
38. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek: olyan vízkár-elhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést követően a 10 millió m3-t meghaladja,
39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző,
40. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek,
41. veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény,
42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,
43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,
2. egyedi építmények: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott építmények,
3. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés,
4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,
5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,
6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
7. erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő - szélerőműpark esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező - 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény,
8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
9. határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,
10. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál,
11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók,
13. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
14. kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőműparkot is,
15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,
19. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe
a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,
b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték,
c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal
tartozik.
20. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
21. országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,
23. országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak,
24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,
26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,
27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,
28. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
29. szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amely azon területeket jelöli, amelyek a szélerőműpark telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése mellett, a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak,
30. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,
31. tanyás térség: ajánlott övezet, amelyet egyes kijelölt megyék területrendezési terve tartalmazhat,
32. tájrehabilitációt igénylő terület: a megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amelybe jelentős területi kiterjedésű, esetenként több települést érintő felhagyott ipari és bányászati üzemi területek, továbbá az ipari és bányászati tevékenység okozta tájsebek - zagytározók, meddőhányók, ipari hulladéklerakók - tartoznak,
32a. tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető,
32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,

33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,
34. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
35. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
36. térségi árvízi kockázatkezelési terület: megyei területrendezési tervben ajánlott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek,
37. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,
38. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek: olyan vízkár-elhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést követően a 10 millió m3-t meghaladja,
39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző,
40. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek,
41. veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény,
42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,
43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.

II. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

3. §
(1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.
(2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti.
3. §   Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.
4. §
(1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
(2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete az országos övezetek határait a törvény M = 1:500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről,
c) 3/3. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről,
e) 3/5. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről,
f) 3/6. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről.
(2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M=1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete, az országos övezetek határait a törvény M=1:500 000 méretarányú 3. számú melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b) 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
c) 3/3. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,
d) 3/4. számú melléklet az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről,
e) 3/5. számú melléklet az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről,
f) 3/6. számú melléklet a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetéről,
g) 3/7. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről,
h) 3/8. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről,
i) 3/9. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetéről,
j) 3/10. számú melléklet az együtt tervezhető térségek övezetéről,
k) 3/11. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetéről.
(2) Az ország szerkezeti tervét M=1:500 000 méretarányban a 2. melléklet, az országos övezetek határait M=1:500 000 méretarányban a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) 3/1. melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
c) 3/3. melléklet a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
d) 3/4. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,
e) 3/5. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről,
f) 3/6. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről,
g) 3/7. melléklet az országos vízminőség-védelmi terület övezetéről,
h) 3/8. melléklet a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetéről,
i) 3/9. melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről.
(3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni.
(4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell.
(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetőleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.
(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

III. FEJEZET
AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Térségi területfelhasználási kategóriák

5. §
(1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 1000 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) mezőgazdasági térség,
c) vegyes területfelhasználású térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) települési térség,
f) építmények által igénybe vett térség.
(1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 1000 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
ad) települési térség,
b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ba) vízgazdálkodási térség,
bb) építmények által igénybe vett térség,
bc) települési térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 50 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) belterjes mezőgazdasági térség,
c) külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) városias települési térség,
f) hagyományosan vidéki települési térség,
g) építmények által igénybe vett térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 50 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
b) legalább 10 ha területű térségek:
ba) városias települési térség,
bb) hagyományosan vidéki települési térség,
b) legalább 10 ha területű települési térség,
c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ca) vízgazdálkodási térség,
cb) építmények által igénybe vett térség.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok

6. §
(1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki;
d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni;
d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni;
e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni;
e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.
(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni;
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;
b) a belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;
c) a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható;
e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;
f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell.
(3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok

7. §   A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
7. §
(1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.
(1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
8. §   Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg.
8. §
(1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető.
(1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető.
(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető.
(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

9. §
(1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-8. számú mellékletek tartalmazzák.
(1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák.
(1a) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentőségű vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet, az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza.
(2) Az erőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/8. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.
(3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/9-10. számú mellékletek tartalmazzák.
(4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerűen okozott kár ésszerű ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthető.
(4) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. számú melléklet, az országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi építmények felsorolását az 1/11. számú melléklet tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket a vízgazdálkodásról szóló törvény rögzíti.
(4) Az országos jelentőségű vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos jelentőségű vízi létesítmények felsorolását az 1/11. melléklet tartalmazza.
(5) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.
(5) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.
(6) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban - a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő.
(6) A településrendezési eszközök készítése során
a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.
(7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.
9/A. §   A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
9/A. §   A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
9/B. §
(1) Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik.
(1) Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.
(1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.
(1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.
(1) Az országos, a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és széndioxid szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény, valamint a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.
(2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye,
b) a területfelhasználási engedélykérelmet 60 napon belül el kell bírálni,
c) a területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat ellen keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
c) a területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat ellen keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
(2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye,
b) a térségi területfelhasználási engedélykérelmet 45 munkanapon belül el kell bírálni,
b) a térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni,
c) a térségi területfelhasználási engedélykérelem tárgyában hozott határozat ellen keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerinti eljárásban.
10. §
(1) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket - az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1-9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani.
(1) Az 1/4-7. és 1/11. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
(1) Az 1/5-1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
(2) A sík vidéki árapasztó tározók helyét és az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas területeket - azok kijelölését követően - a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni.
(2) Az 1/1-3. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
(2) Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
(3) Az 1/8-10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
(4) Az árvízi tározók helyét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni.
(4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
11. §   A bányászati tevékenységgel kapcsolatban - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki;
b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.
11. §
(1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával.
(2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.
11. §   A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.

IV. FEJEZET
TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK

Térségi övezetek

12. §
(1) Országos övezetek:
a) országos ökológiai hálózat,
b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület,
b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
c) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
c) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
c) jó termőhelyi adottságú szántóterület,
d) komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
d) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,
e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület,
e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
f) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe.
f) kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,
f) világörökségi és világörökségi várományos terület,
g) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,
g) országos vízminőség-védelmi terület,
h) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe,
h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe,
i) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület,
i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.
j) együtt tervezhető térségek,
k) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület.
(2) A kiemelt térségi és megyei övezetek:
a) védett természeti terület,
b) védett természeti terület védőövezete,
c) természeti terület,
d) ökológiai (zöld) folyosó,
e) térségi tájrehabilitációt igénylő terület,
f) tájképvédelmi terület,
g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület,
h) rendszeresen belvíz járta terület,
i) hullámtér és nyílt ártér,
j) csúszásveszélyes terület,
k) vízeróziónak kitett terület,
l) széleróziónak kitett terület,
m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.
(2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:
a) magterület,
b) ökológiai folyosó,
c) pufferterület,
d) erdőtelepítésre alkalmas terület,
d) erdőtelepítésre javasolt terület,
e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,
f) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,
f) rendszeresen belvízjárta terület,
g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület,
g) földtani veszélyforrás területe,
h) világörökség és világörökség-várományos terület,
h) honvédelmi terület,
i) történeti települési terület,
i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.
j) rendszeresen belvízjárta terület,
k) nagyvízi meder,
l) földtani veszélyforrás területe,
m) vízeróziónak kitett terület,
n) széleróziónak kitett terület,
o) honvédelmi terület.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.
(3) Ajánlott megyei övezetek:
a) tanyás térség,
b) tájrehabilitációt igénylő terület,
c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület,
d) térségi árvízi kockázatkezelési terület.
(4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell.
(4) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.
(5) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
(5) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.
(5) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.
(6) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
(6) A megye területrendezési terve az (1) és (2) bekezdésben felsorolt térségi övezeteken kívül a (3) bekezdésben felsorolt ajánlott megyei övezetet is kijelölhet.
(7) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.
(8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
12/A. §
(1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.
(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.
(3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.
(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.

V. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Országos ökológiai hálózat övezete

13. §
(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.
(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.
(2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni.
(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.
(4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.

Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/A. §   Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
13/A. §   Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
13/A. §
(1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/B. §   A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

13/B. §
(1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
(1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
(2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

14. §   A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.
14. §   Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.
14. §
(1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

14/A. §
(1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.
(1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.
(2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.
(2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.
(3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.
(4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.
(5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete

14/B. §   A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni.
A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.
14/B. §
(1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen:
a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,
b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,
c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

15. §   A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
15. §
(1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

16. §   Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
16. §   A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

16/A. §   Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.

Együtt tervezhető térségek övezete

16/B. §
(1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek.
(2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

16/C. §
(1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
16/C. §   A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

VI. FEJEZET
A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Védett természeti terület övezete

Magterület övezete

17. §   Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.
17. §
(1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:
a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.
(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.
(5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.
(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Természeti terület övezete

Ökológiai folyosó övezete

18. §   Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
18. §
(1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha
a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:
a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.
(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.
(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai (zöld) folyosó övezete

Pufferterület övezete

19. §   Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.
19. §   Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

19/A. §   Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

19/A. §   Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
19/A. §   A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

20. §   A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

19/B. §
(1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.
20. §   A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Tájképvédelmi terület övezete

21. §
(1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.
(2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.
(2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

22. §
(1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el.
(1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki.
(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy
a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,
b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén,
c) természeti területen,
d) erdőben,
e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken,
f) rendszeresen belvíz járta területeken,
g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen,
h) település belterületén és annak 1000 m-es körzetében,
h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentős mértékű zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben,
i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében,
j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 15 km-es körzetében,
j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében,
k) hullámtér és nyílt ártér körzetében
regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.
(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy
a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen,
b) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen,
c) erdőterületen,
d) világörökség és világörökség-várományos területen,
e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,
f) rendszeresen belvízjárta területen,
g) nagyvízi meder területén,
h) földtani veszélyforrás területén,
i) vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen,
j) kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen,
k) a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet,
l) az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében,
térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.

Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

22/A. §
(1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal.
(2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető.
(3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni.
(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Történeti települési terület övezete

22/B. §
(1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét - foglalja magában.
(2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat.
(3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

Rendszeresen belvíz járta terület övezete

23. §   A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.
23. §   A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Hullámtér és nyílt ártér övezete

Nagyvízi meder övezete

24. §   A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
24. §   Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Csúszásveszélyes terület övezete

Földtani veszélyforrás területének övezete

25. §   A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.
25. §   Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.
25. §
(1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.
(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Vízeróziónak kitett terület övezete

26. §
(1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
(3) Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy - borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén - szőlőre változtatható.
26. §   Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.

Széleróziónak kitett terület övezete

27. §
(1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.
27. §   Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

Honvédelmi terület övezete

27/A. §   A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
27/A. §   A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

VI/A. FEJEZET
AZ AJÁNLOT T MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Tanyás térség övezete

27/B. §   A megye területrendezési tervében tanyás térség övezete kijelölhető, amelybe Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési járások tanyás települései sorolhatók be.

Tájrehabilitációt igénylő terület övezete

27/C. §
(1) A megye területrendezési tervében tájrehabilitációt igénylő terület övezete kijelölhető.
(2) A megye területrendezési terve rendelkezhet az övezet által érintett terület újrahasznosítási céljáról.
(3) Az újrahasznosítási cél figyelembevételével a megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett területet a településrendezési eszközök készítése során milyen területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

27/D. §
(1) A megye területrendezési tervében szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete kijelölhető.
(2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető.

Térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete

27/E. §
(1) A megye területrendezési tervében térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete kijelölhető.
(2) A megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett települések településrendezési eszközeit az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepció és a kockázatkezelési tervek figyelembevételével kell elkészíteni.
(3) A megye rendelkezhet az övezet területén az árvízi kockázatot csökkentő települési területfelhasználási egységek alkalmazásáról.

VII. FEJEZET
HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

28. §
(1) E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Mezőgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
29. §   Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik.
29. §   Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 7 évente történik.
30. §
(1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:
a) a megye területrendezési tervének készítése és elfogadása során,
a) a kiemelt térségi területrendezési terv készítése és elfogadása során,
b) a településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során.
b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során,
c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.
(2) E bekezdés hatálybalépését követően indult államigazgatási ügyekben az 1/1-11. számú mellékletekben rögzített országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények vonatkozásában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit - kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges - alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.
(3) A megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig e törvénnyel összhangba kell hozni.
(3) A megyei területrendezési terveket 2011. december 31-ig e törvénnyel összhangba kell hozni.
(4) A megyei területrendezési tervvel nem rendelkező megyei önkormányzatoknak 2011. december 31-ig a megye területrendezési tervét el kell készíteniük.
31. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét.
31. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,
a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,
b) az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő atomerőműnek nem minősülő erőművek, villamosenergia-átviteli hálózatok, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény, valamint a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő
ba) atomerőműnek nem minősülő erőmű és villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei,
bb) a nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,
bc) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, a főutak, valamint az országos vasúti törzshálózat elemei,
bd) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók
területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
31/A. §
(1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni.
(1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni.
(2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.
31/B. §   A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,
a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,
b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni,
c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül
ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait,
cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását
kell alkalmazni,
d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni,
e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni,
g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,
i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre - ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét - a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni,
j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,
k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,
l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.
32. §   E törvény 2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.
32. §   E törvény 2. § 24. pontja a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

1/1. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

1/1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A közúthálózat fő elemei

1. Gyorsforgalmi utak
1a. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai

IV. sz. folyosó  
M15: (Szlovákia-Rajka**-M1 autópálya
M1: Ausztria-Hegyeshalom**-Győr-M0 Budapest
M0: M1-M5 között
M5: M0 Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza*-Szeged térsége*
M43: M5 Szeged térsége*-Tisza-híd*-Nagylak***/Csanádpalota***-(Románia)
   
V. sz. folyosó  
M70: (Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye*
M7: M70 Letenye*-Zamárdi*-M0 Budapest
M0: M7-M3 között
M3: M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár*-Görbeháza*-Nyíregyháza*-
Vásárosnamény*-Tisza-híd*-Barabás***-Ukrajna
elágazás Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna)
   
Alternatív útvonal a nemzetközi tranzitforgalom számára
M70: Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye térsége*
M7: M70 Letenye térsége*-Nagykanizsa*
M9: Nagykanizsa*-Kaposvár*-Dombóvár*
M65: Dombóvár*-M65/M8 kereszteződés*
M8: M65/M8 kereszteződés*-Dunaújváros*-Duna-híd*-Kecskemét*-Szolnok*-Füzesabony*
M3: Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár*-Nyíregyháza*-Vásárosnamény*-Tisza-híd*-Barabás***-Ukrajna)
elágazás Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna)
   
V/b. sz. folyosó  
M7: M7/M70 Letenyei csomópont*-Letenye***-(Horvátország)
   
V/c. sz. folyosó  
M6: M0 Budapest*-Dunaújváros*-Szekszárd*-Bóly*-Ivándárda térsége***-(Horvátország)
   
X/b. sz. folyosó  
M5: M5/M9/M43 csomópont Szeged térsége*-Röszke***-(Szerbia és Montenegró)
M0 Budapest körüli gyűrű: Budaörs*-Budakeszi*-Nagykovácsi*-Solymár*-Üröm*-Pilisborosjenő*-Budakalász*-
Duna-híd*-Szigetmonostor*-Duna-híd*-Dunakeszi-Fót-Csömör*-Bp. XVI. ker.*-
Kistarcsa*-Nagytarcsa*-Bp. XVII. ker.*-Pécel*-Maglód*-Ecser*-Üllő*-Vecsés*-
Üllő*-Gyál*-Bp. XXIII. ker.-Dunaharaszti, Duna-híd-Szigetszentmiklós, Duna-híd-
Budapest XXII. ker.-Diósd-Törökbálint-Budaörs
Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.
   
M0-M3 összekötés: Nagytarcsa*-Kistarcsa*-Kerepes*-Gödöllő*-Mogyoród*
M2: Budapest-Vác*-Rétság*-Parassapuszta***-(Szlovákia)
M4: Budapest*-Szolnok*-Tisza-híd*-Püspökladány*-Biharkeresztes***-(Románia)
M7: (Budapest-Székesfehérvár) M65 keresztezése-M8 keresztezése-Zamárdi*-
M9 keresztezése*-(Nagykanizsa*-Letenye***)-(Horvátország)
M8: (Ausztria)-Rábafüzes***-Veszprém*-M7 keresztezése*-(M65 keresztezése*-
Dunaújváros*-Duna-híd*-Szolnok*-Füzesabony*
M9: (Ausztria)-Sopron***-Szombathely térsége*-Zalaegerszeg*-(Nagykanizsa*-Kaposvár*-Dombóvár*)-Szekszárd*-Duna-híd*-Szeged*
M10: M0 Budapest*-Dorog*-Esztergom, Duna-híd***-(Szlovákia)
M21: M3 Hatvan térsége*-Salgótarján*-Somoskőújfalu***-(Szlovákia)
M25: M3 Füzesabony térsége*-Eger*
M30: M3 Emőd térsége*-Miskolc*-Encs*-Tornyosnémeti***-(Szlovákia)
M35: M3 Görbeháza térsége*-M47 Debrecen térsége*
M44: M8 Kecskemét térsége*-Tisza-híd*-Békéscsaba*-Gyula***-(Románia)
M47: M3 Nyíregyháza térsége*-Debrecen*-Berettyóújfalu*-Békéscsaba*-Tisza-híd*-
M43 Szeged térsége*
M49: M3 Mátészalka térsége*-Csengersima***-(Románia)
M57: M6-Mohács*-Bóly*-Pécs*-Barcs***-(Horvátország)
M62: M7 Székesfehérvár térsége*-Dunaújváros*
M65: M7 Székesfehérvár térsége*-Tamási*-Dombóvár*-M57 Pécs térsége*
M75: M9 Bak térsége*-Rédics***-(Szlovénia)
M76: M9 Zalaegerszeg térsége*-Keszthely*-M7 Balatonszentgyörgy térsége*
M80: M81 Székesfehérvár térsége*-Várpalota*-M8 Veszprém térsége*
M81: M7 Székesfehérvár térsége*-Mór*-Kisbér*-Komárom***-Duna-híd*-(Szlovákia)
vagy M7 Székesfehérvár térsége*-Mór*-Kisbér*-Győr*-Vámosszabadi***-Duna-híd*-
(Szlovákia)
M85: M1 Győr térsége*-Csorna*-M9 Nagycenk térsége*
M86: M1 Mosonmagyaróvár térsége*-Csorna*-M9 Sárvár térsége*
Szombathelyi bekötés: M9 Vát térsége*-Szombathely*
1. Gyorsforgalmi utak
M0: Budaörs - Budakeszi - Remeteszőlős - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Szigetmonostor - Budapest, IV. ker. - Dunakeszi - Budapest, XV. ker. - Fót - Csömör - Budapest, XVI. ker. - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest, XVII. ker. - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest, XXIII. ker. - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest, XXII. ker. - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz a TEN-T hálózat része)
Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.
  M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria) (a TEN-T hálózat része)
M10: Budapest térsége (M0) - Kesztölc térsége (M11)
M11: Ercsi térsége (M6) - Zsámbék - Kesztölc - Esztergom - (Szlovákia)
M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M19: Győr (M1) - Győr
M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M21: Hatvan (M3) - Salgótarján
M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3) (a TEN-T hálózat része)
M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna) (a TEN-T hálózat része)
M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4) (a TEN-T hálózat része)
M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) - Szolnok - Püspökladány - Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia) (a TEN-T hálózat része)
M44: Kecskemét térsége - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
M49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia) (a TEN-T hálózat része)
M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége
M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia) (a TEN-T hálózat része)
M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1) (a TEN-T hálózat része)
M87: Szombathely térsége (M86) - Kőszeg térsége - (Ausztria)
M9: Szombathely térsége (M86) - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M0: Budaörs - Budakeszi - Remeteszőlős térsége - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Szigetmonostor - Budapest, IV. ker. - Dunakeszi - Budapest, XV. ker. - Fót - Csömör - Budapest, XVI. ker. - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest, XVII. ker. - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest, XXIII. ker. - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest, XXII. ker. - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz a TEN-T hálózat része)
Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.
  M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria) (a TEN-T hálózat része)
M10: Budapest térsége (M0) - Kesztölc térsége (M11)
M11: Ercsi térsége (M6) - Zsámbék - Kesztölc - Esztergom - (Szlovákia)
M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M19: Győr (M1) - Győr
M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M21: Hatvan (M3) - Salgótarján
M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3) (a TEN-T hálózat része)
M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna) (a TEN-T hálózat része)
M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4) (a TEN-T hálózat része)
M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) - Szolnok - Püspökladány - Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia) (a TEN-T hálózat része)
M44: Kecskemét térsége - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
M49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia) (a TEN-T hálózat része)
M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége
M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia) (a TEN-T hálózat része)
M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1) (a TEN-T hálózat része)
M87: Szombathely térsége (M86) - Kőszeg térsége - (Ausztria)
M9: Szombathely térsége (M86) - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
  A B
1. M0: Budaörs - Budakeszi - Nagykovácsi - Budapest [II. ker.] - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm
- Budakalász - Budapest [III. ker.] - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs
(Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.)
2.   M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3. M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
4. M10: Budapest térsége (M0) - Esztergom - (Szlovákia)
5. M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
6. M19: Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
7. M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
8. M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
9. M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
10. M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
11. M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
12. M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna)
13. M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
14. M38: Záhony térsége (M34) - (Szlovákia)
15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
16. M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
17. M44: Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
18. M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
19. M49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
20. M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
21. M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország)
22. M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége - Drávatamási térsége - (Horvátország)
23. M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye
- (Horvátország)
24. M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
25. M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
26. M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
27. M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
28. M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
29. M9: Nagycenk (M85) - Szombathely térsége - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5)
2. Főutak
2a. A főúthálózat elemei

1. sz. főút: Budapest-Tatabánya-Tata-Komárom-Győr-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom**-
(Ausztria)
2. sz. főút: Budapest-Dunakeszi-Vác-Rétság-Parassapuszta**-(Szlovákia)
3. sz. főút: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezőkövesd-Miskolc-Szikszó-Encs-
Tornyosnémeti**-(Szlovákia)
4. sz. főút: Budapest-Cegléd-Szolnok-Tisza-híd-Püspökladány-Debrecen-Nyíregyháza-Kisvárda-
Záhony**-(Ukrajna)
5. sz. főút: Budapest-Dabas-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke**-(Szerbia és
Montenegró)
6. sz. főút: Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Pécs-Barcs**-(Horvátország)
7. sz. főút: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye**-(Horvátország)
8. sz. főút: M7 Székesfehérvár-Veszprém-Rábafüzes**-(Ausztria)
10. sz. főút: Budapest-Piliscsaba-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-1. sz. főút
11. sz. főút: Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom-Tát-10. sz. főút
111. sz. főút 10. sz. főút Dorog-11. sz. főút Esztergom
12. sz. főút: 2. sz. főút Vác-Nagymaros-Szob
13. sz. főút: 81. sz. főút Kisbér-Komárom**-(Szlovákia)
14. sz. főút: 1. sz. főút Győr-Vámosszabadi**-(Szlovákia)
15. sz. főút: 1. sz. főút Mosonmagyaróvár-Rajka**-(Szlovákia)
19. sz. főút M1 Gönyű-1. sz. főút Győr
21. sz. főút: 3. sz. főút Hatvan-Somoskőújfalu**-(Szlovákia)
22. sz. főút: 2. sz. főút Rétság-Balassagyarmat-21. sz. főút Salgótarján
23. sz. főút: 21. sz. főút Kisterenye-25. sz. főút Tarnalelesz
24. sz. főút: 3. sz. főút Gyöngyös-Parád-25. sz. főút Eger
25. sz. főút: 3. sz. főút Kerecsend-Eger-Bánréve**-(Szlovákia)
26. sz. főút: 3. sz. főút Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve**-(Szlovákia)
27. sz. főút: 3. sz. főút Sajószentpéter-Edelény-Tornanádaska**-(Szlovákia)
31. sz. főút: Budapest-Nagykáta-Jászberény-33. sz. főút Dormánd
311. sz. főút: 31. sz. főút Nagykáta-4. sz. főút Cegléd
32. sz. főút: 3. sz. főút Hatvan-Jászberény-4. sz. főút Szolnok
33. sz. főút: 3. sz. főút Füzesabony-Tiszafüred-4. sz. főút Debrecen
34. sz. főút: 35. sz. főút Polgár*-Tiszafüred térsége*-Kunhegyes-4. sz. főút Fegyvernek
35. sz. főút: 3. sz. főút Nyékládháza-Polgár-Debrecen 33. sz. főút
36. sz. főút: 35. sz. főút Polgár-4. sz. főút Nyíregyháza
37. sz. főút: 3. sz. főút Felsőzsolca-Szerencs-Sátoraljaújhely**-(Szlovákia)
38. sz. főút: 37. sz. főút Bodrogkeresztúr-4. sz. főút Nyíregyháza
40. sz. főút: 4. sz. főút Albertirsa-Cegléd-4. sz. főút Abony
405. sz. főút: 4. sz. főút Albertirsa-M5 Újlengyel
41. sz. főút: 4. sz. főút Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány**-(Ukrajna)
42. sz. főút: 4. sz. főút Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes**-(Románia)
43. sz. főút: 5. sz. főút Szeged-Makó-Nagylak**-(Románia)
44. sz. főút: 5. sz. főút Kecskemét-Békéscsaba-Gyula**-(Románia)
441. sz. főút: 4. sz. főút Cegléd-Nagykőrös-44. sz. főút Kecskemét
442. sz. főút: 4. sz. főút Szolnok-Martfű*-Tiszaföldvár*-44. sz. főút Kunszentmárton*
443. sz. főút: 44. sz. főút Szarvas-46. sz. főút Gyomaendrőd
45. sz. főút: 44. sz. főút Kunszentmárton-Szentes-47. sz. főút Hódmezővásárhely
451. sz. főút: M5 Kiskunfélegyháza-Csongrád-45. sz. főút Szentes
46. sz. főút: 4. sz. főút Törökszentmiklós-Mezőtúr-Gyomaendrőd-Mezőberény-Békés-Doboz-
Sarkad-Méhkerék**-(Románia)
47. sz. főút: 4. sz. főút Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-43. sz. főút Szeged
471. sz. főút: 4. sz. főút Debrecen-49. sz. főút Mátészalka
48. sz. főút: 4. sz. főút Debrecen-Nyírábrány**-(Románia)
49. sz. főút: 41. sz. főút Rohod-Mátészalka-Csengersima**-(Románia)
491. sz. főút: 49. sz. főút Győztelek-Tiszabecs**-(Ukrajna)
51. sz. főút: Budapest-Kalocsa-Baja-Hercegszántó**-(Szerbia és Montenegró)
52. sz. főút: 5. sz. főút Kecskemét-Solt-Duna-híd-M6 Dunaföldvár
53. sz. főút: 52. sz. főút Solt-Kiskunhalas-Tompa**-(Szerbia és Montenegró)
54. sz. főút: 5. sz. főút Kecskemét-Soltvadkert-51. sz. főút Sükösd
55. sz. főút: 5. sz. főút Szeged-Baja-Duna-híd-M6 Bátaszék
56. sz. főút: 6. sz. főút Szekszárd-Mohács-Udvar**-(Horvátország)
57. sz. főút: 58. sz. főút Pécs-Mohács-Duna-híd*-51. sz. főút Dávod térsége*
58. sz. főút: 6. sz. főút Pécs-Harkány-Drávaszabolcs**-(Horvátország)
61. sz. főút: 6. sz. főút Dunaföldvár-Dombóvár-Kaposvár-M7 Nagykanizsa
611. sz. főút: 61. sz. főút Dombóvár-66. sz. főút Sásd
63. sz. főút: 8. sz. főút Székesfehérvár-Sárbogárd-6. sz. főút Szekszárd
64. sz. főút: 61. sz. főút Simontornya-M7 Enying
65. sz. főút: 6. sz. főút Szekszárd-Tamási-Siófok 7. sz. főút
66. sz. főút: 6. sz. főút Pécs-Sásd-Kaposvár 61. sz. főút
67. sz. főút: 7. sz. főút Balatonszemes*-Látrány*-Kaposvár-Szigetvár*-Drávasztára térsége***-
(Horvátország)
68. sz. főút: M7 Balatonszentgyörgy-Nagyatád-M57 Barcs**-(Horvátország)
71. sz. főút: 7. sz. főút Lepsény-Balatonfüred-M76 Keszthely
72. sz. főút: 71. sz. főút Balatonfűzfő-M80 Litér térsége
73. sz. főút: 71. sz. főút Csopak-M80 Veszprém
74. sz. főút: 7. sz. főút Nagykanizsa-Zalaegerszeg-8. sz. főút Vasvár
75. sz. főút: 71. sz. főút Keszthely-Rédics**-(Szlovénia)
76. sz. főút: M9 Zalaegerszeg-8. sz. főút Körmend
81. sz. főút: 8. sz. főút, Székesfehérvár-Kisbér-Győr, 1. sz. főút
811. sz. főút: 8. sz. főút Székesfehérvár-1. sz. főút Bicske
82. sz. főút: M80 Litér térsége*-Gyulafirátót*-Zirc-1. sz. főút Győr
821. sz. főút: Győr 82-83. sz. főutak bevezető szakasza
83. sz. főút: M8 Városlőd-Pápa-Győr 821. sz. főút
84. sz. főút: 71. sz. főút Balatonederics-Sárvár-Sopron**-(Ausztria)
85. sz. főút: M85 Csorna-Kapuvár-M9 Nagycenk térsége
86. sz. főút: 1. sz. főút Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely-M8 Körmend-Zalalövő-Zalabaksa*-Lenti*-Tornyiszentmiklós***-(Szlovénia)
87. sz. főút: 8. sz. főút Kám-Szombathely-Kőszeg**-(Ausztria)
88. sz. főút: M9 Vát térsége-Sárvár 84. sz. főút
89. sz. főút: 87. sz. főút Szombathely-Bucsu***-(Ausztria)
1. sz. főút: Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Gönyű, Győr észak, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár
2. sz. főút: Rétság
3. sz. főút: Gödöllő, Hatvan, Miskolc déli elkerülő, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Encs, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti
4. sz. főút: Vecsés, Üllő, Abony, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz
5. sz. főút: Alsónémedi, Örkény, Kiskunfélegyháza, Szeged
451. sz. főút: Kiskunfélegyháza
6. sz. főút: Érd, Ercsi, Dunaföldvár, Pécs, Szigetvár, Barcs
7. sz. főút: Martonvásár déli elkerülő, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Agárd
8. sz. főút: Márkó, Bánd, Ajka, Bakonygyepes, Tüskevár, Körmend, Jakabháza
10. sz. főút: Tát, Nyergesújfalu
11. sz. főút: Dömös, Pilismarót
14. sz. főút: Győr
15. sz. főút: Mosonmagyaróvár, Bezenye
21. sz. főút: Bátonyterenye, Salgótarján
22. sz. főút: Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény
23. sz. főút: Nemti, Kisterenye déli elkerülő
24. sz. főút: Gyöngyös, Parádfürdő, Recsk
25. sz. főút: Eger, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve
26. sz. főút: Miskolc-Sajószentpéter között új szakasz, Putnok
27. sz. főút: Edelény
31. sz. főút: Nagykáta, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Heves
311. sz. főút: Nagykáta
32. sz. főút: Hatvan, Jászberény, Szolnok
33. sz. főút: Dormánd, Besenyőtelek
34. sz. főút: Kunmadaras, Kunhegyes
35. sz. főút: Nagycsécs, Sajószöged, Polgár
36. sz. főút: Tiszavasvári
37. sz. főút: Sátoraljaújhely
38. sz. főút: Rakamaz, Nyíregyháza
41. sz. főút: Vásárosnamény
43. sz. főút: Szeged, Makó
44. sz. főút: Kecskemét, Cserkeszőlő, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba
45. sz. főút: Hódmezővásárhely
442. sz. főút: Szolnok-Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu
45. sz. főút: Kunszentmárton, Szentes
46. sz. főút: Mezőtúr, Gyomaendrőd
47. sz. főút: Debrecen, Berettyóújfalu, Mezőberény, Csorvás, Orosháza, Hódmezővásárhely
51. sz. főút: Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska
52. sz. főút: Dunaföldvár, Solt, Kecskemét
53. sz. főút: Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa
54. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés
55. sz. főút: Bátaszék, Baja, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom
56. sz. főút: Szekszárd, Dunaszekcső, Bár, Mohács
57. sz. főút: Pécs
58. sz. főút: Pécs, Szalánta, Harkány
61. sz. főút: Nagykanizsa, Pincehely, Simontornya
62. sz. főút: Seregélyes, Perkáta
63. sz. főút: Székesfehérvár, Bikács, Sárbogárd
64. sz. főút: Simontornya
65. sz. főút: Tamási
66. sz. főút: Sásd
67. sz. főút: Balatonlelle, Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Kaposvár, Szentlászló
68. sz. főút: Kéthely, Marcali, Kelevíz, Mesztegnyő, Böhönye, Nagyatád, Lábod
71. sz. főút: Badacsony, Keszthely
74. sz. főút: Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Hahót, Zalaegerszeg, Vasvár
75. sz. főút: Pacsa, Bak-Lenti-Rédics
76. sz. főút: Balatonszentgyörgy, Sármellék, Zalaegerszeg
81. sz. főút: Székesfehérvár, Kisbér, Pér
82. sz. főút: Nyúl, Écs, Ravazd, Veszprémvarsány, Zirc, Eplény, Gyulafirátót
83. sz. főút: Győrszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa
84. sz. főút: Sárvár, Rábapaty, Kópháza, Sopron
85. sz. főút: Enese, Csorna, Fertőszentmiklós, Nagycenk
86. sz. főút: Csorna, Szil, Répcelak, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, Vát, Kissároslak, Egyházasrádóc, Zalalövő
87. sz. főút: Kőszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Csempeszkopács
88. sz. főút: Sárvár
89. sz. főút: Szombathely, Sé, Torony

- (Szombathely)-Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér-Tatabánya-Tát-(Esztergom)

- Csorna-Pápa

- Pápa-Devecser-Tapolca

- (Ausztria)-Fertőd**-M85 Fertőszentmiklós térsége

- 81. sz. főút Pér-Gönyű

- (Szlovénia)-Bajánsenye**-Zalalövő-76. sz. főút Zalaszentgyörgy térsége

- Veszprém-Tapolca-Keszthely

- Székesfehérvár-Zámoly-Csákvár-Bicske 811. sz. főút

- Sávoly-Marcali-Somogyvár-Gamás-Törökkoppány-Nagykónyi

- Iregszemcse-Nagykónyi

- Pécs-Vajszló

- M9 Komló-M6 Pécs

- 58. sz. főút-Siklós-Villány

- Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki-Gyöngyös

- Bátonyterenye-24. sz. főút

- Encs-38. sz. főút

- Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény

- Nyíregyháza-Nyírbátor-Vállaj**-(Románia)

- Polgár-Tiszacsege-Egyek-Tiszaörs

- Gyöngyös-Karácsond-Heves-Kisköre-Tisza-híd-Kunhegyes

- Kunhegyes-Kisújszállás-Túrkeve-Mezőtúr-Szarvas

- Kalocsa-Kecel

- Soltvadkert-Kiskunmajsa-Kiskundorozsma

- Hódmezővásárhely-Makó-Kiszombor**-(Románia)

- Szarvas-Orosháza-Mezőkovácsháza-Battonya**-(Románia)

- Szentes-Orosháza

- 34. sz. főút Kunmadaras-Karcag-Füzesgyarmat-47. sz. főút Szeghalom

- M44 Békéscsaba-46. sz. főút Doboz

- Törökszentmiklós-Martfű

- Maglód-Kóka-Szentmártonkáta-Farmos-Újszilvás-Szolnok

- Nagykáta-4. sz. főút Albertirsa

- 31. sz. főút Budapest-Nagykáta-M4 Szolnok

- 38. sz. főút Rakamaz-Tiszavasvári-Hajdúböszörmény 35. sz. főút
2c. Főútkorrekciók
A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.

1/2. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Duna-hidak
1.1. Közúti hidak
  A B
1. Vámosszabadi térsége - (Szlovákia) 81. sz. főút
2. Komárom - (Szlovákia) 13. sz. főút
3. Esztergom - (Szlovákia) M10
4. Vác - Tahitótfalu (új főút)
5. Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] M0 észak
6. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Aquincumi híd
7. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Árpád-híd
8. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.] Rákóczi-híd
9. Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.] Albertfalvai híd
10. Budapest [XXII. ker.] - Szigetszentmiklós M0 dél
11. Százhalombatta-Tököl 101. sz. főút
12. Adony - Ráckeve (új főút)
13. Dunaújváros - Dunavecse M8
14. Dunaföldvár - Solt 52. sz. főút
15. Bogyiszló - Fajsz M9
16. Baja 55. sz. főút
17. Mohács (új főút)
1.2. Vasúti hidak
1. Komárom - (Szlovákia)  
2. Budapest [III. ker.] - Budapest [IV. ker.]  
3. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.]  
4. Ercsi - Ráckeve térsége  
5. Baja  

1/3. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

Határmetszések a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint az országos vasúti törzshálózaton

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Határmetszés a gyorsforgalmi és főúthálózaton
  A B
1. Szlovákia felé:  
2. Rajka M15
3. Rajka 15. sz. főút
4. Vámosszabadi térsége 81. sz. főút
5. Komárom 13. sz. főút
6. Esztergom M10
7. Hont [Parassapuszta] 2. sz. főút
8. Hont térsége M2
9. Balassagyarmat 222. sz. főút
10. Nógrádszakál új főút
11. Somoskőújfalu 21. sz. főút
12. Bánréve 26. sz. főút
13. Tornanádaska térsége 27. sz. főút
14. Tornyosnémeti M30
15. Tornyosnémeti 3. sz. főút
16. Sátoraljaújhely 37. sz. főút
17. Pácin új főút
18. Záhony térsége M38
19. Ukrajna felé:  
20. Záhony 4. sz. főút
21. Záhony térsége M34
22. Beregdaróc M3
23. Beregsurány 41. sz. főút
24. Tiszabecs 491. sz. főút
25. Románia felé:  
26. Csengersima 49. sz. főút
27. Csenger térsége M49
28. Vállaj új főút
29. Nyírábrány 48. sz. főút
30. Nagykereki térsége M4
31. Ártánd 42. sz. főút
32. Körösnagyharsány új főút
33. Méhkerék térsége új főút
34. Gyula M44
35. Battonya új főút
36. Csanádpalota M43
37. Nagylak 43. sz. főút
38. Kiszombor 431. sz. főút
39. Kübekháza térsége új főút
40. Szerbia felé:  
41. Kübekháza térsége új főút
42. Röszke 5. sz. főút
43. Röszke M5
44. Tompa 53. sz. főút
45. Kunbaja új főút
46. Hercegszántó 51. sz. főút
47. Horvátország felé:  
48. Udvar 56. sz. főút
49. Ivándárda térsége M6
50. Drávaszabolcs 58. sz. főút
51. Zaláta 67. sz. főút
52. Drávatamási M60
53. Barcs 6. sz. főút
54. Berzence 681. sz. főút
55. Gyékényes térsége új főút
56. Letenye M7
57. Letenye 7. sz. főút
58. Szlovénia felé:  
59. Tornyiszentmiklós M70
60. Rédics 86. sz. főút
61. Bajánsenye új főút
62. Ausztria felé:  
63. Szentgotthárd térsége M8
64. Szentgotthárd [Rábafüzes] 8. sz. főút
65. Bucsu 89. sz. főút
66. Kőszeg 87. sz. főút
67. Kópháza 861. sz. főút
68. Sopron 84. sz. főút
69. Sopron M85
70. Fertőd új főút
71. Jánossomorja új főút
72. Hegyeshalom M1
73. Hegyeshalom 1. sz. főút

1/4. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Nagy sebességű vasútvonalak
1.1. (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia)
1.2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna)

1/5. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

Országos repülőterek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőterek:
1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér],
1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér],
1.3. Sármellék [Hévíz-Balaton Airport].
2. b) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai
A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.

1. sz. főút: Vértesszőlős, Tata, Komárom, Győr
3. sz. főút: Gödöllő
4. sz. főút: Fegyvernek
5. sz. főút: Alsónémedi, Dabas, Örkény, Szeged
6. sz. főút: Érd, Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár
7. sz. főút: Martonvásár, Velence, Gárdony
8. sz. főút: Székesfehérvár, Csór, Várpalota
11. sz. főút: Dömös
21. sz. főút: Somoskőújfalu
22. sz. főút: Érsekvadkert, Balassagyarmat, Őrhalom, Szécsény, Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán
23. sz. főút: Bátonyterenye, Nemti, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz
24. sz. főút: Gyöngyös
25. sz. főút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve
26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok
27. sz. főút: Edelény
31. sz. főút: Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti
311. sz. főút: Nagykáta, Cegléd
32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény
33. sz. főút: Dormánd, Besenyőtelek
34. sz. főút: Kunmadaras, Kunhegyes
35. sz. főút: Nagycsécs, Sajószöged
36. sz. főút: Tiszavasvári
37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely
38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza
43. sz. főút: Makó
441. sz. főút: Cegléd, Nagykőrös
442. sz. főút: Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű
45. sz. főút: Kunszentmárton, Szentes
451. sz. főút: Gátér, Csongrád
46. sz. főút: Törökszentmiklós, Mezőtúr, Gyomaendrőd
47. sz. főút: Hódmezővásárhely
471. sz. főút: Hajdúsámson, Nyírbátor
51. sz. főút: Kiskunlacháza, Dömsöd, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska
52. sz. főút: Solt
53. sz. főút: Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa
54. sz. főút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós
55. sz. főút: Bátaszék, Alsónyék, Pörböly, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom
58. sz. főút: Szalánta, Túrony, Harkány, Drávaszabolcs
61. sz. főút: Dunaföldvár, Cece, Simontornya, Pincehely, Dombóvár, Iharosberény, Nagykanizsa
611. sz. főút: Dombóvár, Kaposszekcső, Vásárosdombó, Sásd
62. sz. főút: Perkáta, Seregélyes
63. sz. főút: Nagydorog, Bikács, Cece, Sárbogárd
65. sz. főút: Tamási, Ságvár
66. sz. főút: Pécs, Mánfa, Magyarszék, Magyarhertelend, Bodolyabér, Oroszló, Sásd
67. sz. főút: Szentlászló, Kaposvár, Somogyaszaló, Mernye, Gamás, Somogybabod
68. sz. főút: Lábod, Nagyatád, Böhönye, Mesztegnyő, Kelevíz, Marcali, Kéthely
71. sz. főút: Keszthely
74. sz. főút: Nagykanizsa
75. sz. főút: Alsópáhok, Zalaapáti, Pacsa, Zalaszentmihály, Pölöske, Bak, Zalatárnok, Nova, Lenti, Rédics
76. sz. főút: Hévíz, Zalacsány, Nagykapornak, Hagyárosbörönd, Hegyhátsál, Katafa, Nádasd
81. sz. főút: Mór, Kisbér, Mezőörs, Pér
82. sz. főút: Veszprém, Eplény, Zirc, Veszprémvarsány, Ravazd, Écs, Nyúl, Győr
83. sz. főút: Takácsi, Gyarmat, Tét, Győrszemere
84. sz. főút: Sümeg, Rábapaty, Simaság
86. sz. főút: Zalabaksa, Kálócfa, Kozmadombja, Zalalövő, Nádasd, Egyházasrádóc, Kisunyom, Balogunyom
88. sz. főút: Sárvár
89. sz. főút: Szombathely
2. a) A főúthálózat elemei és új főúti kapcsolatok
A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott meglévő főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.

1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2. sz. főút: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza -Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5. sz. főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6. sz. főút: Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. sz. főút: Székesfehérvár (M7) - Veszprém - Szentgotthárd - (Ausztria)
10. sz. főút: Budapest - Pilisvörösvár - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút)
105. sz. főút: Pilisvörösvár (10. sz. főút) - Piliscsaba - Dorog - Tát (10. sz. főút)
11. sz. főút: Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (10. sz. főút)
111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (105. sz. főút)
12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
130. sz. főút: Komárom (13. sz. főút) - (Szlovákia)
14. sz. főút: Győr (1. sz. főút) - Vámosszabadi - (Szlovákia)
15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
19. sz. főút: Pér (81. sz. főút) - Győr (M1)
21. sz. főút: Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (M21)
23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) - Tarnalelesz (25. sz. főút)
24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia)
27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia)
302. sz. főút: Emőd (M30) - Emőd (3. sz.) főút
31. sz. főút: Budapest - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
311. sz. főút: Nagykáta (31. sz. főút) - Cegléd (4. sz. főút)
32. sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (M4)
33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (4. sz. főút)
34. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Tiszafüred - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút)
35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (33. sz. főút)
354. sz. főút: Debrecen (M35) - Hajdúhadház (4. sz. főút)
36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Nyíregyháza (4. sz. főút)
37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút)
403. sz. főút: Nyírtura (4. sz. főút) - Nyíregyháza (M3)
405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5)
41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
43. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Makó - Nagylak - (Románia)
431. sz. főút: Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445. sz. főút)
442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
445. sz. főút Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)
45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Békéscsaba - Szeged (43. sz. főút)
470. sz. főút: Mezőberény (47. sz. főút) - Békéscsaba (44. sz. főút)
471. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
48. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
491. sz. főút: Győrtelek (M49) - Tiszabecs - (Ukrajna)
51. sz. főút: Budapest - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
52. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
55. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Baja - Bátaszék (M6)
56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
57. sz. főút: Mohács (56. sz. főút) - Pécs térsége (6. sz. főút)
58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
611. sz. főút: Dombóvár térsége (61. sz. főút) - Sásd (66. sz. főút)
62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár térsége (7. sz. főút)
63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (M7)
64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) - Balatonvilágos (7. sz. főút)
65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
66. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kaposvár (61. sz. főút)
67. sz. főút: (Horvátország) - Drávakeresztúr - Sellye - Szigetvár - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes (7. sz. főút)
68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
75. sz. főút: Alsópáhok (76. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) - Hévíz - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
81. sz. főút: Székesfehérvár (8. sz. főút) - Kisbér - Győr (1. sz. főút)
811. sz. főút: Székesfehérvár (8. sz. főút) - Alcsútdoboz - Óbarok (1. sz. főút)
82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Győr (1. sz. főút)
821. sz. főút: Győr (83. sz. főút) - Győr (1. sz. főút)
83. sz. főút: Városlőd (8. sz. főút) - Pápa - Győr (82. sz. főút)
84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
85. sz. főút: Győr térsége (1. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
86. sz. főút: (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
861. sz. főút: Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria)
88. sz. főút: Sárvár (84. sz. főút) - Vát (86. sz. főút)
89. sz. főút: Szombathely (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
  M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
  Budapest egyéb főútjai
Új főúti kapcsolatok: (Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (M85)
  Vép térsége (M86) - Nemeskér - Pereszteg (M85)
  Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
  Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
  Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér - Környe - Tatabánya - Tát (105. sz. főút)
  Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
  (Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
  Lenti térsége (86. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
  77. sz. főút: Nemesvámos (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút)
  Keszthely (76. sz. főút) - Sármellék - Szentgyörgyvár (76. sz. főút)
  Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
  Mór (81. sz. főút) - Kecskéd térsége
  Székesfehérvár (8. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút (811. sz. főút)
  Nagykónyi (61. sz. főút) - Lajoskomárom térsége - Székesfehérvár (M7)
  Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
  Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
  Pécs (M60) - Barcs (6. sz. főút)
  Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló
  Sellye (67. sz. főút) - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
  Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
  Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. főút)
  Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
  Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Szegvár (45. sz. főút) - Nagymágocs - Orosháza (47. sz. főút)
  Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Dabas - Újhartyán (M5)
  Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
  Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
  Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (24. sz. főút)
  Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
  Mátraterenye térsége (23. sz. főút) - Recsk térsége (24. sz. főút)
  Budapest (M0) - Nagykáta térsége - Jászberény - Újszász térsége (32. sz. főút)
  Gyöngyös (3. sz. főút) - Karácsond - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút)
  Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
  Hódmezővásárhely - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
  Hódmezővásárhely (47. sz. főút) - Makó (43. sz. főút)
  Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
  Békés (470. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
  Békéscsaba (44. sz. főút) - Doboz
  Békéscsaba - Medgyesegyháza - Battonya
  Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)
  Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút)
  Rakamaz térsége - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút)
  Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút)
  Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút)
  Cigánd - Pácin
  Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia)
  Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia)
2. Egyéb kereskedelmi repülőterek és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek:
2.1. Pécs - Pogány,
2.2. Győr - Pér,
2.3. Nyíregyháza,
2.4. Szeged,
2.5. Baracs - Kisapostag (Dunaújváros),
2.6. Békéscsaba,
2.7. Budaörs,
2.8. Fertőszentmiklós,
2.9. Kunmadaras,
2.10. Mezőkövesd - Mezőkeresztes,
2.11. Őcsény,
2.12. Siófok (Kiliti),
2.13. Székesfehérvár [Alba Airport],
2.14. Vát - Porpác,
2.15. Taszár,
2.16. Veszprém - Szentkirályszabadja.
3. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek:
3.1. Kecskemét,
3.2. Pápa,
3.3. Szolnok.

1/6. MELLÉKLET A 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák
2.1. Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hegyeshalom - (Ausztria)
2.2. Hegyeshalom - Rajka - (Szlovákia)
2.3. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Esztergom
2.4. Komárom - Komárom - (Szlovákia)
2.5. Esztergom - Almásfüzitő
2.6. Székesfehérvár - Komárom
2.7. Győr - Sopron - (Ausztria)
2.8. Fertőszentmiklós - (Ausztria)
2.9. Győr - Celldömölk
2.10. Győr - Veszprém
2.11. Tatabánya - Oroszlány
2.12. Szombathely - Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
2.13. Hegyeshalom - Porpác
2.14. Szombathely - Zalaszentiván
2.15. Zalaszentiván - Nagykanizsa
2.16. Székesfehérvár - Szombathely
2.17. Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria)
2.18. Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - (Szlovénia)
2.19. Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk
2.20. Szabadbattyán - Tapolca
2.21. Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország)
2.22. Érdi elágazás - Tárnok
2.23. Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Pécs
2.24. Dombóvár - Gyékényes - (Horvátország)
2.25. Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks
2.26. Mezőfalva - Rétszilas
2.27. Székesfehérvár - Pusztaszabolcs
2.28. Sárbogárd - Börgönd
2.29. Rétszilas - Bátaszék
2.30. Murakeresztúr - Gyékényes
2.31. Pécs - Villány
2.32. Villány - Magyarbóly - (Horvátország)
2.33. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Szob - (Szlovákia)
2.34. Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] - Vácrátót - Vác
2.35. Nógrádszakál - (Szlovákia)
2.36. Aszód - Vácrátót
2.37. Nógrádszakál - Ipolytarnóc - (Szlovákia)
2.38. Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor
2.39. Mezőzombor - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
2.40. Hatvan - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
2.41. Hatvan - Újszász
2.42. Vámosgyörk - Újszász
2.43. Füzesabony - Putnok
2.44. Nyékládháza - Tiszapalkonya
2.45. Felsőzsolca - Hidasnémeti - (Szlovákia)
2.46. Miskolc - Bánréve - (Szlovákia)
2.47. Bánréve - Ózd
2.48. Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - (Szlovákia)
2.49. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna)
2.50. Mezőzombor - Nyíregyháza
2.51. Püspökladány - Biharkeresztes - (Románia)
2.52. Karcag - Tiszafüred
2.53. Debrecen - Nyírábrány - (Románia)
2.54. Debrecen - Füzesabony
2.55. Apafa - Mátészalka
2.56. Mátészalka - Tiborszállás - Vállaj [Ágerdőmajor] - (Románia)
2.57. Budapest [X. kerület, Rákos] - Újszász - Szolnok
2.58. Szajol - Lőkösháza - (Románia)
2.59. Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia)
2.60. Szeged - Röszke - (Szerbia)
2.61. Cegléd - Szeged
2.62. Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] - Lajosmizse - Kecskemét
2.63. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Kelebia - (Szerbia)
2.64. Bátaszék - Baja - Kiskunhalas
2.65. Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza
2.66. Budapest [XXIII. kerület, Soroksár-Soroksár Terminál]
2.67. Záhony normál nyomtávú hálózat
2.68. Nagybörzsöny [Nagyirtás] - Nagybörzsöny
2.69. Záhony széles nyomtávú hálózat
2.70. Budapesti körvasút vonalai közül:
2.70.1. Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] - Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező]
2.70.2. Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] - Budapest [XIII. kerület, Angyalföld]
2.70.3. Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest]
2.70.4. Budapest [X. kerület, Rákos - Rákosi elágazás]
2.70.5. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]
2.70.6. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest]
2.70.7. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park]
2.70.8. Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] - Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás]
2.70.9. Budapest [X. kerület, Kőbánya teher - Kőbánya felső]
2.70.10. Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hizlaló]
2.70.11. Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás - Rákos]
2.70.12. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező - Városligeti elágazás]
2.70.13. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Istvántelki főműhely]
2.70.14. Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] - Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]
2.71. Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget - Szár - Bodmér - Vértesacsa - Vereb - Baracska - Ercsi - Szigetszentmárton - Kiskunlacháza - Bugyi - Dabas - Újhartyán - Albertirsa
2.72. Hajmáskér - Balatonfűzfő kapcsolat
2.73. Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
2.74. Kópházánál átkötés
2.75. Bácsalmás - Csikéria - (Szerbia) - Röszke és Szeged - Nagylak - (Románia) összeköttetés
2.76. Szegednél deltavágány
2.77. Szeged - (Szerbia) - (Románia) kapcsolat helyreállítása
2.78. Zalaszentivánnál 2 deltavágány.
2. Határmetszés a tervezett nagy sebességű vasútvonalakon
1. Hegyeshalom térsége és Rajka térsége
2. Záhony térsége
3. Röszke és Kübekháza
4. Gyékényes térsége
3. Határmetszés az egyéb országos vasúti törzshálózaton
1. Szlovákia felé:
2. Rajka
3. Komárom
4. Szob
5. Nógrádszakál
6. Ipolytarnóc
7. Somoskőújfalu
8. Bánréve
9. Hídvégardó
10. Hidasnémeti
11. Sátoraljaújhely
12. Ukrajna felé:
13. Záhony
14. Eperjeske
15. Románia felé:
16. Vállaj [Ágerdőmajor]
17. Nyírábrány
18. Biharkeresztes
19. Kötegyán
20. Lőkösháza
21. Nagylak
22. Szerbia felé:
23. Szeged
24. Röszke
25. Kelebia
26. Csikéria
27. Horvátország felé:
28. Magyarbóly
29. Gyékényes
30. Murakeresztúr
31. Szlovénia felé:
32. Bajánsenye
33. Ausztria felé:
34. Szentgotthárd
35. Ágfalva
36. Sopron
37. Fertőd
38. Hegyeshalom
 
2. Tisza-hidak
2.1. Közúti hidak
  A B
1. Tivadar - Kisar 381. sz. főút
2. Nagyvarsány - Tiszaszalka (M3)
3. Vásárosnamény 41. sz. főút
4. Záhony - (Ukrajna) 4. sz. főút
5. Záhony térsége - (Ukrajna) (M34)
6. Záhony térsége - (Szlovákia) (M38)
7. Cigánd - Tiszakajár 381. sz. főút
8. Tokaj - Tiszanagyfalu 39. sz. főút
9. Tiszaújváros 35. sz. főút
10. Polgár - Oszlár M3
11. Tiszafüred - Poroszló 33. sz. főút
12. Kisköre - Tiszabura (új főút)
13. Tiszapüspöki - Besenyszög (M4)
14. Szolnok 4. sz. főút
15. Tiszaug - Lakitelek (M44)
16. Csongrád - Szentes 451. sz. főút
17. Mindszent - Baks (új főút)
18. Algyő M47
19. Szeged - Algyő M43
20. Szeged 43. sz. főút
2.2. Vasúti hidak
1. Záhony térsége a nagy sebességű vasútvonalon  
2. Eperjeske - (Ukrajna)  
3. Záhony - (Ukrajna)  
4. Tokaj - Rakamaz  
5. Tiszafüred - Poroszló  
6. Szolnok térsége a nagy sebességű vasútvonalon  
7. Szolnok - Szajol  
8. Algyő  
9. Szeged a nagy sebességű vasútvonalon  
10. Szeged, a Szeged - (Szerbia) - (Románia) kapcsolat helyreállítás egyesített vasúti közúti híddal
 
2. Főutak
2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)
  A B
1. 1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2. 2. sz. főút: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3. 3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4. 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5. 5. sz. főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6. 6. sz. főút: Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7. 7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. 8. sz. főút: Székesfehérvár (M7) - Veszprém (M8);
Vashosszúfalu (M8) - Vasvár - Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria)
9. 10. sz. főút: Budapest - Pilisvörösvár - Piliscsaba - Dorog - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút)
10. 101. sz. főút: Újhartyán (M5) - Százhalombatta - Zsámbék - Kesztölc térsége (M10)
11. 11. sz. főút: Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (117. sz. főút)
12. 111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (10. sz. főút)
13. 117. sz. főút: Esztergom (111. sz. főút) - Tát (10. sz. főút)
14. 12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
15. 13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
16. 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
17. 21. sz. főút: Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
18. 212. sz. főút: Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (3. sz. főút)
19. 22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (21. sz. főút)
20. 222. sz. főút: Balassagyarmat (22. sz. főút) - (Szlovákia)
21. 23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) -Tarnalelesz (25. sz. főút)
22. 24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
23. 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
24. 26. sz. főút: Miskolc (3. sz. főút) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve
- (Szlovákia)
25. 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Tornanádaska térsége - (Szlovákia)
26. 304. sz. főút: Miskolc (M30) - Miskolc (3. sz. főút)
27. 31. sz. főút: Ecser (M0) - Sülysáp - Kóka - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
28. 311. sz. főút: Nagykáta - Cegléd (4. sz. főút)
29. 32. sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (M4)
30. 33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (M35)
31. 34. sz. főút: Polgár (M3) - Tiszafüred - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút)
32. 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (4. sz. főút)
33. 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Nyírtura (4. sz. főút)
34. 37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
35. 38. sz. főút: Tiszanagyfalu (39. sz. főút) - Nyíregyháza (M3)
36. 381. sz. főút: Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút)
37. 39. sz. főút: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút)
38. 405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5)
39. 41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
40. 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
41. 43. sz. főút: Szeged - Makó - Nagylak - (Románia)
42. 431. sz. főút Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
43. 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba (M44)
44. 441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét
45. 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
46. 443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
47. 445. sz. főút Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)
48. 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
49. 451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
50. 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
51. 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Mezőberény - Békéscsaba (M44)
52. 471. sz. főút: Debrecen (48. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
53. 48. sz. főút: Debrecen (47. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
54. 49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
55. 491. sz. főút: Győrtelek (49. sz. főút) - Tiszabecs - (Ukrajna)
56. 51. sz. főút: Budapest (M0) - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
57. 52. sz. főút: Kecskemét (M5) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
58. 53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
59. 54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
60. 55. sz. főút: Szeged - Baja - Bátaszék (M6)
61. 56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
62. 57. sz. főút: Mohács (56. sz. főút) - Pécs térsége (6. sz. főút)
63. 58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
64. 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
65. 62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár (7. sz. főút)
66. 63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (M7)
67. 64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) - Balatonvilágos (7. sz. főút)
68. 65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
69. 651. sz. főút: Nagykónyi (61. sz. főút) - Iregszemcse (65. sz. főút)
70. 66. sz. főút Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)
71. 67. sz. főút: (Horvátország) - Zaláta - Sellye - Szigetvár - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes
(7. sz. főút)
72. 68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
73. 681. sz. főút: Nagyatád (68. sz. főút) - Berzence - (Horvátország)
74. 71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
75. 72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Veszprém (8. sz. főút)
76. 73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
77. 74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
78. 75. sz. főút: Alsópáhok (76. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
79. 76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) - Hévíz - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
80. 77. sz. főút Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút)
81. 81. sz. főút: Székesfehérvár térsége (8. sz. főút) - Kisbér - Győr - Vámosszabadi térsége
- (Szlovákia)
82. 810. sz. főút Székesfehérvár (7. sz. főút) - Magyaralmás (81. sz. főút)
83. 811. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút - Óbarok (1. sz. főút)
84. 82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Győr (M1)
85. 83. sz. főút: Városlőd (M8) - Pápa - Győr (1. sz. főút)
86. 84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
87. 85. sz. főút: Győr térsége (81. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
88. 86. sz. főút: (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
89. 861. sz. főút Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
90. 87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria)
91. 88. sz. főút: Vát (86. sz. főút) - Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér - Oroszlány térsége - Környe - Tatabánya - Tát (10. sz. főút)
92. 89. sz. főút: Gencsapáti (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
93.   M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
94.   Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai
95.   (Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút)
96.   Mosonmagyaróvár (M1) - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
97.   Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
98.   Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria)
99.   Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
100.   Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
101.   (Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
102.   Lenti térsége (75. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
103.   Devecser - Sümeg - Keszthely (71. sz. főút)
104.   Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
105.   Mór (81. sz. főút) - Oroszlány térsége
106.   Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
107.   Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
108.   Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló
109.   Kozármisleny (M6) - Kozármisleny (6. sz. főút)
110.   Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
111.   Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
112.   Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. főút)
113.   Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
114.   Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Nagymágocs - Orosháza (M47)
115.   Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Kiskunlacháza (51. sz. főút)
116.   Szigetszentmiklós (M0) - Ráckeve
117.   Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
118.   Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
119.   Jászberény (32. sz. főút) - Gyöngyös (3. sz. főút)
120.   Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
121.   Pétervására (23. sz. főút) - Sirok (24. sz. főút)
122.   Karácsond térsége (3. sz. főút) - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút)
123.   Tiszafüred (33. sz. főút) - Tiszaörs (34. sz. főút)
124.   Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
125.   Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Kiskunhalas - Mélykút - Kunbaja - (Szerbia)
126.   Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
127.   Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút)
128.   Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
129.   Békés (47. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
130.   Békéscsaba (M44) - Doboz
131.   Békéscsaba - Medgyesegyháza -Mezőkovácsháza
132.   Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)