Hatályos állapot
Közlönyállapot
1999.12.29. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.20.
2006.06.21. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.10.
2007.06.11. - 2008.01.01.
2008.01.02. - 2008.09.05.
2008.09.06. - 2009.05.07.
2009.05.08. - 2010.05.05.
2010.05.06. - 2010.05.11.
2010.05.12. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.13.
2011.01.14. - 2011.10.31.
2011.11.01. - 2012.08.13.
2012.08.14. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2014.02.25.
2014.02.26. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.01.
2014.06.02. - 2014.09.27.
2014.09.28. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.05.
2015.06.06. - 2015.11.29.
2015.11.30. - 2015.12.23.
2015.12.24. - 2016.03.30.
2016.03.31. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 90. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: tv.) 90. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A tulajdoni lap részei

I. FEJEZET
A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei

1. §   A számítógépes adathordozóról megjelenített tulajdoni lap három részből áll.
1. §   A tulajdoni lap három részből áll.
2. §   A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza:
a) a település nevét, ahol az ingatlan fekszik,
b) az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát,
c) belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot,
d) a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését,
d) a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését, alrészlet jelét,
e) a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet,
f) az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
g) utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,
h) az ingatlan jogi jellegét (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.),
i) földminősítési mintatér megjelölését,
j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatot.
2. §   A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése, alrészlet jele,
b) a minőségi osztály, kataszteri tisztajövedelem,
c) az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
d) utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetve földhasználati jogra,
e) az ingatlan jogi jellege,
f) a település neve, ahol az ingatlan fekszik,
g) az ingatlan helyrajzi száma, fekvésének (belterület, külterület) megjelölése és területnagysága,
h) a zártkert megjelölés a termőföldről szóló törvény hatálybalépése előtt zártkertinek minősülő ingatlanok esetében
i) belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) neve és a házszám (helyrajzi szám),
j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat,
k) bejegyzés sorszáma,
l) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
m) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
n) törölt bejegyzésre való utalás,
o) kiegészítő szöveges bejegyzés.
3. §   A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra, valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza:
a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét,
b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését,
c) a vagyonkezelői jogot.
3. §   A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:
a) a bejegyzés sorszáma,
b) a tulajdonost megillető tulajdoni hányad,
c) a tulajdonszerzés jogcíme,
d) tulajdonosi jogállás,
e) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme, kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezés ténye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
f) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése vagy személy neve,
g) a vagyonkezelő megnevezése, székhelye (telephelye), és a vagyonkezelői jogállás, a vagyonkezelő kezelésében lévő hányad vagy terület,
h) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
i) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
j) törölt bejegyzésre való utalás,
k) kiegészítő szöveges bejegyzés.
4. §
(1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:
a) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát,
a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) telki szolgalmi jogot,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jogot,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,
e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
e) elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,
f) tartási és életjáradéki jogot,
f) tartási és életjáradéki jog,
g) jelzálogjogot (önálló zálogjogot) és végrehajtási jogot.
g) jelzálogjog (önálló zálogjog) és végrehajtási jog.
g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog) és végrehajtási jog,
h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.
(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
a) a III. részben bejegyzett jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárást, végelszámolást,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékéről történő törlésének tényét,
d) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást,
e) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét, valamint egyéb építésügyi korlátozást,
f) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét,
g) a változás átvezetéséről, illetve a bejegyzésről vagy a feljegyzésről szóló földhivatali határozat ellen fellebbezés, illetve bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét,
g) a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés és a megyei földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét,
h) a bejegyzés, feljegyzés stb. alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét,
h) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét,
i) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat,
j) a tv. 64. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindítását,
k) árverés kitűzésének a tényét,
k) az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének tényét,
l) zárlatot,
l) a zárlatot, zár alá vételt, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést,
m) tulajdonjog fenntartással történt eladást,
n) a bejegyzés iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,
n) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,
o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, a ranghellyel való rendelkezés jogáról való lemondást, valamint jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását,
p) ranghely megváltoztatását,
q) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének tényét,
r) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét,
s) az épület létesítésének vagy lebontásának a tényét,
t) olyan egyéb jogot vagy tényt, amelynek bejegyzését törvény elrendeli.
1. a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezésének ténye,
1. a III. részen bejegyzett jogosult
1.1. kiskorúságának ténye,
1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás ténye az ügyszám megjelölésével,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás
ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
6. kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának ténye,
6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,
7. ingatlanügyi hatósági döntéssel szembeni fellebbezés, illetve bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye,
7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,
8. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye,
8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,
9. elidegenítési és terhelési tilalom,
9. földminősítési eljárás megindításának ténye,
10. a tv. 64. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni
10.1. fellebbezés,
10.1. fellebbezés benyújtásának,
10.2. bírósági jogorvoslati kérelem,
10.2. bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának,
10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,
10.4. ügyészi fellépés bejelentésének
ténye,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának ténye,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának
11. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,
12. a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
12. szerződésen, végintézkedésen, jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
13. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
13. a tv. 64. §-ában meghatározott
13.1. perek,
13.2. büntetőeljárás
megindításának ténye,
14. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
15. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, a ranghellyel való rendelkezés jogáról való lemondás, valamint jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
15. a zárlat, zár alá vétel, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
16. ranghely megváltoztatása,
16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
17. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,
18. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
19. az épület létesítésének vagy lebontásának ténye,
19. ranghely megváltoztatása,
20. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés szerinti, a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, a módosítás időpontja, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti alapító okirat módosítása, a módosítás időpontja,
20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
21. földminősítési mintatér megjelölése,
21. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
22. olyan egyéb jog vagy tény, amelynek bejegyzését vagy feljegyzését törvény elrendeli.
22. ügyészi felhívás és ügyészi fellépés ténye,
22. az épület (építmény, műtárgy)
22.1. építésének,
22.2. lebontásának
ténye,
23. helyi védelem ténye,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti,
23.1. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
23.2. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
24. olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését törvény elrendeli.
24. földminősítési mintatér megjelölése,
24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
25. helyi építészeti örökségvédelem ténye,
25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
26. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
27. nemzeti emlékhely ténye,
28. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
28. történelmi emlékhely ténye,
29. nemzeti emlékhely ténye,
29. pénzügyi lízingbeadás ténye,
30. történelmi emlékhely ténye,
30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,
31. lízingbeadás ténye,
31. olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését - a tv. 2. § (2) bekezdése alapján - törvény elrendeli.
32. olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését - a tv. 2. § (2) bekezdése alapján - törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.
(3a) Az illetékességi terület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része - ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is - önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó, illetve az átvevő földhivatal 4/A. § (6) bekezdése szerinti rövidített nevének megjelölését.
(3a) Az illetékességi terület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része - ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is - önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó, illetve az átvevő ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatal, a fővárosban a Fővárosi XI. és XIV. Kerületi Hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) megjelölését.
4/A. §
(1) Az 1-4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:
a) az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal neve és címe,
a) az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal rövidített neve és címe,
a) az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal rövidített neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb) elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat esetén a lekérdezés dátuma;
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza”.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott
a) hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés,
b) nem hiteles tulajdonilap-másolaton a nem hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés, valamint a másolat minden oldalán - tartalmának olvashatóságát nem korlátozó formában - átlósan elhelyezve a „bizonyító erővel nem rendelkezik” felirat
szerepel.
(3) Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat oldalképe nyomtatható, amely az (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltakon túl nem térhet el az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat oldalképétől.
(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.
(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának járási földhivatala megnevezés helyett az (1) bekezdés a) pontja szerinti rövidített névként
a) a földhivatal székhelyének megjelölésével a járási földhivatal,
b) a budapesti székhelyű földhivatal esetében
ba) Budapesti 1. Számú Földhivatal,
bb) Budapesti 2. Számú Földhivatal,
bc) Budakörnyéki Járási Földhivatal
megnevezést kell használni.

2. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon

1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon

Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon

5. §
(1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.
(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.
(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.
(3) A határozat kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.
(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.
(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(5) A jog vagy tény bejegyzésével, feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.

JOGOK BEJEGYZÉSE

Tulajdonjog

II. FEJEZET
JOGOK BEJEGYZÉSE

2. Tulajdonjog

6. §
(1) Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni.
(3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.
(4) A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.
(5) A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlant (egész tulajdoni illetőséget vagy ezek eszmei hányadát) érintően a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetése - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a változással jogot szerző tulajdonosi joggyakorló kérelmére, a változással érintett ingatlanok átadását rögzítő okirat kivonatának az átadó és az átvevő felek által hitelesített másolata benyújtásával történik.
(6) Ha törvény rendelkezése alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan (egész tulajdoni illetőség vagy ezek eszmei hányada) felett a tulajdonosi jogokat többen, együttesen gyakorolják, a tulajdonosi joggyakorlókat a törvény által kijelölt tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek közös kérelmére lehet bejegyezni.

Vagyonkezelői jog

3. Vagyonkezelői jog

7. §
(1) Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
(1) Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam, vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlannak több vagyonkezelője van, a bejegyzésben valamennyi vagyonkezelőt fel kell tüntetni. Az egyes jogosultak vagyonkezelői jogát eszmei hányad szerint kell a bejegyzésben meghatározni.
(2) Ha az ingatlannak több vagyonkezelője van, a bejegyzésben valamennyi vagyonkezelőt fel kell tüntetni. Az egyes jogosultak vagyonkezelői jogát eszmei hányad szerint kell a bejegyzésben meghatározni.
(3) Ha jogszabály így rendelkezik, az állami tulajdonban álló föld, illetőleg a földön lévő állami tulajdonban álló épület vagyonkezelőjeként más-más szerv is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Ha jogszabály így rendelkezik, az állami tulajdonban álló föld, illetőleg a földön lévő állami tulajdonban álló épület vonatkozásában más-más vagyonkezelő is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.

Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog

4. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog

8. §   A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni. Több személy állandó közös használatába adott lakás esetében a bejegyzésben az egyes jogosultakat megillető állandó lakáshasználati jog terjedelmét is fel kell tüntetni a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint.

Földhasználati jog

5. Földhasználati jog

9. §
(1) A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára (megállapodáson alapuló földhasználati jog).
(2) Ha a más tulajdonában álló földön létesített épületre az építkező bírósági határozattal szerzett tulajdonjogot, a földhasználati jogot az egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére az épület mindenkori tulajdonosa javára kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(3) A földhasználati jogot az épület mindenkori tulajdonosa javára kell bejegyezni akkor is, ha a megállapodáson alapuló földhasználati jog jogosultja, e jogának bejegyzését követően, az általa létesített épület önálló ingatlanként való bejegyzését kéri.
(4) Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a körzeti földhivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy a határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.
(4) Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a járási földhivatal, a fővárosban a Budapesti 1. és 2. számú Földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy a határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.
(4) Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a járási hivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy a határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.
9/A. §
(1) Ha az önálló ingatlanként nyilvántartott épületnek és az alatta fekvő földrészletnek azonos a tulajdonosa, a földrészlet vagy az épület tulajdonjogának átruházása vagy átszállása esetén az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyezni.
(2) Ha a felek a földhasználati jog gyakorlásának szabályozása körében megállapodtak a földhasználati jog terjedelmében, a földhasználati jogot a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kell bejegyezni.
(3) A felek a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozása tényének feljegyzését az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül kérhetik.

Haszonélvezeti jog

6. Haszonélvezeti jog

10. §
(1) Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
(1) Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogra lehet bejegyezni.
(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog” elnevezéssel kell megjelölni.
(3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

Használat joga

7. Használat joga

11. §
(1) A használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott (pl. lakáshasználat) vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.
(2) A használat jogának nyilvántartására egyebekben a haszonélvezeti jog nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Telki szolgalmi jog

8. Telki szolgalmi jog

12. §
(1) Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.
(2) A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.).
(3) Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).
(4) A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti.

Közérdekű használati jogok

9. Közérdekű használati jogok

13. §   A földmérési jelek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.
13. §   Az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.
13. §
(1) Az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.
(1a) Az állandó jellegű földmérési jelek, valamint a földminősítési mintaterek elhelyezését biztosító használati jogok bejegyzésénél meg kell jelölni azt a földhivatalt, amelyen keresztül - a külön jogszabályban meghatározottak alapján - a jogosult a használati jogát gyakorolja.
(1a) Az állandó jellegű földmérési jelek, valamint a földminősítési mintaterek elhelyezését biztosító használati jogok bejegyzésénél meg kell jelölni azt a kormányhivatalt, illetve járási hivatalt, amelyen keresztül - a külön jogszabályban meghatározottak alapján - a jogosult a használati jogát gyakorolja.
(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok adatbázisában nyilvántartott alappontok esetében az Fttv. 26. § (4) bekezdése szerinti közérdekű használati jog bejegyzése során az adatbázisban szereplő pontazonosítót (pontszámot) is fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.

Elő- és visszavásárlási jog

10. Elő- és visszavásárlási jog

14. §
(1) Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(2) Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy az átruházott eszmei hányadra - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni.
(3) Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Vételi jog

11. Vételi jog

11. Vételi jog, eladási jog

15. §
(1) Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(1) Vételi jogot, eladási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(2) Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését.
(2) Vételi jog, eladási jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését.
(3) A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.
(3) A vételi jog, eladási jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.
(4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.
(4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.
(4a) Az eladási jog gyakorlása esetén az eladási jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan eladására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. A kérelemhez csatolni kell az egyoldalú nyilatkozatot tartalmazó okiratot is.
(5) Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.
(5) Ha a vételi jogot, eladási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.
(6) A vételi jog gyakorlása esetén nem kell csatolni a vételi jog bejegyzését követően bejegyzett elővásárlási vagy visszavásárlási jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy e jogával nem kíván élni.

Tartási és életjáradéki jog

12. Tartási és életjáradéki jog

16. §   Tartási és életjáradéki jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.
16. §   Tartási és életjáradéki jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

13. Jelzálogjog

Jelzálogjog

17. §
(1) Jelzálogjogot ingatlanra az ingatlant terhelő átruházható jogra, valamint jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre és önálló jelzálogjogra lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(1) Jelzálogjogot ingatlanra és az ingatlant terhelő átruházható jogra lehet bejegyezni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított követelésre vagy önálló jelzálogjogra aljelzálogjogot, jelzálogjog tárgyául szolgáló ingatlanra vagy egyéb jogra jelzálogjogot lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(2) Az ingatlant terhelő jelzálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségére lehet bejegyezni.
(3) Az ingatlant terhelő jelzálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonos társat megillető egész illetőségére lehet bejegyezni.
(3) Ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított követelésre aljelzálogjog jegyezhető be.
(4) Az aljelzálogjog bejegyzésére a jelzálogjog bejegyzésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
18. §
(1) A jelzálogjogi bejegyzésben a jelzálogjog tárgyának megjelölésén kívül fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. Ha a kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben kötelezettként a személyes adóst is fel kell tüntetni.
(1) A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a követelés jogcímét, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, továbbá fel kell tüntetni a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét. Ha a kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben kötelezettként a személyes adóst is fel kell tüntetni.
(1) A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a zálogjoggal biztosított követelést, az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra történő utalással. Fogyasztói zálogszerződés esetén a bejegyzésnek tartalmaznia kell a jelzálogjoggal biztosított összeg megjelölését is.
(2) A követelést összegszerűen, belföldi vagy külföldi pénznemben kell a bejegyzésben meghatározni. Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés kamatozó, vagy ha a követelés tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, a kamatot, illetőleg a mellékszolgáltatást összegszerűen vagy egyébként határozottan meg kell a bejegyzésben jelölni.
(2) A követelést összegszerűen, belföldi vagy külföldi pénznemben kell a bejegyzésben meghatározni. Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés kamatozó, vagy ha a követelés tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, a bejegyzésben utalni kell a követelés jelzálogszerződésben szereplő e járulékaira is.
(2) Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a bejegyzésben ezt az összeget fel kell tüntetni.
(3) A bejegyzésben megjelölt összeg csak egyféle - vagy belföldi vagy külföldi - pénznemben szerepelhet.
(4) Ha a személyes kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben a személyes adóst is fel kell tüntetni.
19. §
(1) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.
(2) Ha meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követelések biztosítása céljából kérik a jelzálogjog bejegyzését, a jelzálogjogot keretbiztosítéki jelzálogjogként megjelölve kell bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget, melyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja.
(2) Ha meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkező követelések biztosítása céljából kérik a jelzálogjog bejegyzését, a jelzálogjogot keretbiztosítéki jelzálogjogként megjelölve kell bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogviszonyt vagy jogcímet, valamint azt a legmagasabb összeget, melyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja.
(3) A vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 254. §) a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek között alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3) bekezdésében meghatározott alakban vagy közokiratban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni a Ptk. 254. § (3) bekezdésében meghatározott esetben is.
(3) A vagyont terhelő zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3), illetőleg (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni a Ptk. 266. § (4) bekezdésében meghatározott esetben is.
(3) A vagyont terhelő zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztető mértékű - csökkenése miatt a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt teszi meg.
19/A. §   Ha a jelzálogjog jogosultja zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a jelzálogjogi bejegyzésben a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a 18. §-ban megjelölt adatok és a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölése mellett. A zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azt a - már bejegyzett - zálogjogosultat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.

14. Önálló zálogjog

Önálló zálogjog

20. §   Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet ezzel az elnevezéssel, meghatározott összeg erejéig bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A hitelezőt név szerint kell a bejegyzésben feltüntetni.
20. §
(1) Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségre, illetve ingatlant terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett átruházható jogra, továbbá önálló alzálogjogként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre, valamint önálló zálogjogra lehet bejegyezni.
(2) Az önálló zálogjog - ranghelyének megtartása mellett - a felek erre irányuló és a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdéseiben meghatározott alakban kötött megállapodásával átváltoztatható követelést biztosító jelzálogjoggá. Az átváltoztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
(3) Az önálló zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

14/A. Különvált zálogjog

20/A. §   Ha a jelzálogjog jogosultja a biztosított követelés nélkül ruházza át a jelzálogjogot a vele szemben fennálló követelés jogosultjára (különvált zálogjog), akkor a különvált zálogjog jogosultját a jelzálogjogot átruházó zálogjogosult törlése nélkül, az átruházott jelzálogjogra és annak ranghelyére történő utalással kell bejegyezni.

Végrehajtási jog

15. Végrehajtási jog

21. §
(1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
(1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.
(2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.
(3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását).
(3) A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a jelzálogkötelezettel, mint személyes adóssal szemben a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.
(4) Ha az ingatlanra földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye került feljegyzésre, az első fokú földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatával együtt megküldi a végrehajtónak a földhasználati jog gyakorlásáról szóló megállapodás másolatát.
(4) Ha az ingatlanra földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye került feljegyzésre, a járási hivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatával együtt megküldi a végrehajtónak a földhasználati jog gyakorlásáról szóló megállapodás másolatát.

TÉNYEK FELJEGYZÉSE

A jogosult kiskorúsága, illetve gondnokság alá helyezése

III. FEJEZET
TÉNYEK FELJEGYZÉSE

16. A jogosult kiskorúsága, illetve gondnokság alá helyezése

21/A. §
(1) Jog vagy tény bejegyzésével, illetve feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alá helyezésének tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.
(2) Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. A körzeti földhivatal törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.
(2) Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. A járási földhivatal törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.
(2) Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. A járási hivatal törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.
(3) A gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése során meg kell jelölni, hogy a cselekvőképesség korlátozása részleges vagy teljes.

Felszámolási eljárás, végelszámolás

17. Felszámolási eljárás, végelszámolás

22. §   Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további bejegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők.
22. §   Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további bejegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők. A feljegyzésben fel kell tüntetni a felszámolót, illetve a végelszámolót és meg kell jelölni a felszámolás és végelszámolás kezdő időpontját is.

Tulajdoni korlátozás

18. Tulajdoni korlátozás

23. §
(1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik.
(2) Ha az ingatlanra bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás

19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás

24. §
(1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása

20. Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása

25. §
(1) Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak irányadók a bányaszolgalmi jog alapítására, valamint a részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásra is.

Fellebbezés

21. Fellebbezés

26. §   Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali határozat ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

21. Fellebbezés, ügyészi felhívás

26. §   Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali döntés ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott döntés számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

21. Fellebbezés, ügyészi felhívás, felügyeleti eljárás

26. §   Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali döntés ellen benyújtott fellebbezés, ügyészi felhívás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott döntés számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést, ügyészi felhívást benyújtották.
26. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali döntés ellen benyújtott fellebbezés, ügyészi felhívás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott, felhívással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést, vagy az ügyészi felhívást benyújtották.
(1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés, ügyészi felhívás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott, felhívással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést, vagy az ügyészi felhívást benyújtották.
(2) Az adatváltozás átvezetésére irányuló ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott földhivatali döntéssel szemben indított felügyeleti eljárás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a felügyeleti eljárással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a felügyeleti eljárás megindult.
(2) Az adatváltozás átvezetésére irányuló ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntéssel szemben indított felügyeleti eljárás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a felügyeleti eljárással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a felügyeleti eljárás megindult.

Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem

22. Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem

27. §   Bírósági jogorvoslati kérelem (a bejegyzésről, feljegyzésről, változásvezetésről szóló földhivatali határozat megváltoztatása iránti kereset), valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illetőleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

22. Bírósági jogorvoslati kérelem, ügyészi fellépés, felülvizsgálati kérelem

27. §   Bírósági jogorvoslati kérelemre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a bírósági jogorvoslati kérelmet vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.
27. §   Bírósági jogorvoslati kérelemre, ügyészi fellépésre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a bírósági jogorvoslati kérelmet, ügyészi fellépést vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

23. Elidegenítési és terhelési tilalom

23. Elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom

Elidegenítési és terhelési tilalom

28. §
(1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára.
(1) Elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalmat egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(2) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait.
(2) Az elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait.
(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.
(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat jegyeztek fel, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.
(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra.
(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom az örökhagyóval szerződött fél javára a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy annak eszmei hányadára - eltérő megállapodás hiányában - az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül is feljegyezhető.
(5) A rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat az okirat tartalmára történő utalással kell az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni.

Perindítás

24. Perindítás

29. §   A tv. 64. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindításának feljegyzése (a továbbiakban: perfeljegyzés) után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetőleg büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet feljegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.
29. §
(1) A tv. 64. §-ában meghatározott perek feljegyzését és a büntetőeljárás megindítása tényének feljegyzését (a továbbiakban együtt: perfeljegyzés) követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.
(2) A perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A feljegyzésben erre utalni kell.

24/A. A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása

29/A. §
(1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét a szerződéssel átruházni kívánt egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet szerződésenként egyszer feljegyezni. Ha a feljegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, fel kell tüntetni az érintett eszmei hányadot vagy tulajdoni illetőséget is. Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bejegyzésben jogosultként a kérelmezőt kell feltüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tény feljegyzését követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben, valamint a további jogokra irányuló bejegyzésekben erre utalni kell.
(3) A tény feljegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésében erre utalni kell.
29/B. §
(1) A tény feljegyzését kérhetik a szerződő felek, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti elővásárlási jog gyakorlása érdekében hirdetményi úton közlésre került jogügylet (a továbbiakban: kifüggesztéshez kötött jogügylet) esetén az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: elővásárlási kormányrendelet) meghatározottak szerint jognyilatkozatot tevő jogosult is.
(2) A tény feljegyzése iránti kérelemhez csatolni kell
a) a szerződő felek által benyújtott kérelem esetében a tv., valamint az e rendelet szerinti alaki előírásoknak megfelelő - nem biztonsági okmányon szerkesztett - szerződés egy eredeti példányát, valamint
aa) a kizárólag hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a jóváhagyás megadására irányuló kérelem másolatának érkeztetett eredeti példányával igazolni kell annak benyújtását,
ab) a kifüggesztéshez kötött jogügylet esetében nyilatkozni kell az elővásárlási kormányrendeletben meghatározott elektronikus tájékoztató közzétételének időpontjáról,
b) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult által benyújtott kérelem esetében a határidőben megtett és a jegyző által aláírt elfogadó jognyilatkozatát másolatban.
(3) A járási földhivatal a (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában meghatározott nyilatkozat valóságtartalmát az elektronikus tájékoztató alapján ellenőrzi. Ha a tájékoztató alapján nem állapítható meg a kifüggesztés megtörténte, a kérelmezőt felhívja annak igazolására. Ha a kérelmező nem tudja igazolni a kifüggesztés megtörténtét, a tényfeljegyzésre vonatkozó kérelmet a járási földhivatal elutasítja.
(3) A járási hivatal a (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában meghatározott nyilatkozat valóságtartalmát az elektronikus tájékoztató alapján ellenőrzi. Ha a tájékoztató alapján nem állapítható meg a kifüggesztés megtörténte, a kérelmezőt felhívja annak igazolására. Ha a kérelmező nem tudja igazolni a kifüggesztés megtörténtét, a tényfeljegyzésre vonatkozó kérelmet a járási hivatal elutasítja.
(4) Hivatalból törölni kell a 29/A. § (1) bekezdése szerinti tényt és a feljegyzését követően függő hatállyal történt jogbejegyzések esetében
a) a bejegyzés függő hatályára történő utalást
aa) a tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasításáról, vagy az eljárás megszüntetéséről szóló döntés esetén a döntés meghozatalával egyidejűleg,
ab) a hatósági jóváhagyás megtagadása, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, vagy az eljárás megszüntetése esetén az (5) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 15 napon belül, vagy
ac) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött jogügylet esetében a tény feljegyzése iránti kérelem benyújtását követő 6 hónap elteltével,
b) a függő hatállyal bejegyzett jogokat a tulajdonjog bejegyzési kérelem alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésével egyidejűleg.
(5) A járási földhivatal minden hónap tizenötödik napjáig megkeresi a hatósági jóváhagyás megadására jogosult szervet - a tényfeljegyzéssel érintett ingatlanok listája megküldésével - a hatósági jóváhagyás megtagadásáról, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá az eljárás megszüntetéséről szóló jogerős döntésekről történő tájékoztatás érdekében.
(5) A járási hivatal minden hónap tizenötödik napjáig megkeresi a hatósági jóváhagyás megadására jogosult szervet - a tényfeljegyzéssel érintett ingatlanok listája megküldésével - a hatósági jóváhagyás megtagadásáról, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá az eljárás megszüntetéséről szóló jogerős döntésekről történő tájékoztatás érdekében.
(6) Kérelemre a tény csak akkor törölhető az ingatlan-nyilvántartásból, ha
a) a kifüggesztéshez kötött jogügylet esetén az elővásárlási jog gyakorlása érdekében nyilatkozattételre nyitva álló határidő elteltét követően a kérelmező a jegyző által kiállított iratjegyzék másolatával igazolja a szerződés közlésének megtörténtét és ahhoz a vevő, valamint az elővásárlási jogának gyakorlása érdekében határidőben nyilatkozatot tevő valamennyi jogosult írásban hozzájárult,
b) a kizárólag hatósági jóváhagyáshoz kötött jogügylet esetén a felek a törléshez írásban hozzájárultak.
(7) A tényfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.
(8) A tény feljegyzéséről, valamint a tény törléséről szóló határozatot a kérelmezőnek, valamint a szerződő feleknek kell kézbesíteni.

Árverés

25. Árverés

30. §
(1) Az árverés kitűzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.
(1) Az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét és időpontját a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.
(2) Az árverés sikertelenségének tényét a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján jegyzi fel a földhivatal.
(2) Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött jegyzőkönyv alapján a körzeti földhivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét.
(2) Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött jegyzőkönyv alapján a járási földhivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét.
(2) Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött jegyzőkönyv alapján a járási hivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét.
(3) Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell.
(3) Eredményes árverés vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. §-a alapján nem terhelhetik.

Zárlat

26. Zárlat

31. §
(1) Zárlatot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(1) A zárlatot, a zár alá vételt, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(1) A zárlatot, a zár alá vételt, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényét az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(1) A zárlatot, a zár alá vételt, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényét az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(2) Zárlat feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.
(2) A zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.
(2) A zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényének feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.
(2) A zárlat, a zár alá vétel, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényének feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat, a zár alá vétel, tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.

27. Tulajdonjog fenntartással történt eladás

Tulajdonjog fenntartással történt eladás

32. §
(1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.
(2) A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
(3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti feljegyzés rangsorában kell bejegyezni.

27/A. Lízingbeadás ténye

27/A. Pénzügyi lízingbeadás ténye

32/A. §   A lízingbeadás tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott részére lehet feljegyezni. A feljegyzésben a jogosult (lízingbevevő) személyét is fel kell tüntetni.
32/A. §   A pénzügyi lízingbeadás tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott részére lehet feljegyezni. A feljegyzésben a jogosult (lízingbevevő) személyét is fel kell tüntetni.

Kérelem elutasítása

28. Kérelem elutasítása

33. §   Bejegyzésre, illetve valamely tény feljegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát.
33. §   Bejegyzésre, illetve valamely tény feljegyzésére, adatváltozás átvezetésére irányuló kérelem vagy megkeresés részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező vagy megkereső nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.

Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása

29. Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása

34. §   Ha a jelzálogjog törlését nem az ingatlan tulajdonosa kéri, erről a körzeti földhivatal törlés előtt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határidő kitűzésével értesíti. A tulajdonos a körzeti földhivatal által meghatározott idő alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy kérelmének előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt nem terjeszt elő kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a körzeti földhivatal a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.

29. Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye

34. §   Ha a jelzálogjog törlését nem az ingatlan tulajdonosa kéri, erről a járási földhivatal törlés előtt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határidő kitűzésével értesíti. A tulajdonos a járási földhivatal által meghatározott idő alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy kérelmének előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt nem terjeszt elő kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a járási földhivatal a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.
34. §
(1) Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét egész ingatlanra, vagy annak természetben, illetve területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.
(2) Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét mind a földrészletre, mind az épületre fel kell jegyezni.

Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

30. Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

35. §
(1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszerűen fel kell tüntetni az előzetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezdő és végső időpontját. A hatályosság időtartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely előzetes biztosítására irányuló kérelem a körzeti földhivatalhoz érkezett.
(1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszerűen fel kell tüntetni az előzetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezdő és végső időpontját. A hatályosság időtartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely előzetes biztosítására irányuló kérelem a járási földhivatalhoz érkezett.
(1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét.
(2) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.
(2) A jelzálogjogot az (1) bekezdés szerinti feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközben történt végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.
(3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illetőleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről kérelmére új határozatot kell a tulajdonos részére kiadni. Ez nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti időtartamát.
(3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben megjelölt összeget meghaladó követelés biztosítására kérik, az összeget meghaladó részt új ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről a tulajdonos kérelmére új határozatban kell rendelkezni.
(4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határidő alatt a bejegyzését nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A körzeti földhivatal a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának időtartama alatt is törölheti.
(4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határidő alatt a bejegyzését nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A járási földhivatal a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának időtartama alatt is törölheti.
(4) A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog aljelzálogjoggal való megterhelése esetére is, ha az aljelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását az aljelzálogjoggal terhelendő jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog zálogjogosultja kéri.
(5) A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog aljelzálogjoggal való megterhelése esetére is, ha az aljelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását az aljelzálogjoggal terhelendő jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog zálogjogosultja kéri.
(5) A jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett a tilalom bejegyzésével kapcsolatosan az előzetesen biztosított jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról a tilalom jogosultja javára külön lemondott.
(6) Jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzés ranghelyén önálló zálogjogot is be lehet jegyezni.

A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai

31. A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai

31. Lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról

36. §   A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megelőző jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott.
36. §
(1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy az előzetesen biztosított jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék, hogy e ranghelyet jelzálogjog bejegyzésével betöltse.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek a javára a lemondás történt, továbbá azt az előzetesen biztosított ranghelyet, amelyre a lemondás vonatkozik.
(3) Annak az előzetesen biztosított ranghelynek a törlése előtt, amelyre a lemondás vonatkozik, az (1) bekezdés szerinti feljegyzés törlésére csak annak a későbbi zálogjogosultnak, harmadik személynek vagy bármelyikük jogutódjának, a tv. által előírt rendelkezések szerint kiállított okiratban megadott hozzájárulása alapján kerülhet sor, akinek a javára a zálogkötelezett az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezés jogáról lemondott.
(4) A lemondás ellenére, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat alapján lehetőség vanaz előzetesen biztosított ranghelyen zálogjog létesítésére. Ez a hozzájárulás csak az abban megengedett terhelésre szól, és azt meghaladóan nem oldja fel a zálogkötelezettet az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezési jogról lemondó nyilatkozata alól.

32. Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog

Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról

32. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról

37. §
(1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog kitörlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa.
(1) Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.
(2) E feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tényt egyidejűleg a szerződésben megjelölt több vagyonrendelő esetén és több kedvezményezett javára is fel lehet jegyezni.
(3) A lemondás ingatlan-nyilvántartási feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése előtt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a későbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint kiállított okiratban kijelentett beleegyezése alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott.
(3) Több kedvezményezett javára szóló tényfeljegyzés esetén a szerződésben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezettek egymás közötti sorrendjét és az őket megillető tulajdoni hányadot is fel kell tüntetni. Ha a vagyonrendelő a kedvezményezettek között sorrendet nem állított fel, illetve ha a kedvezményezetteket egyenlő arányban illeti meg a tulajdoni váromány, a feljegyzésben erre a körülményre külön nem kell utalni.
(4) Ugyanilyen hozzájáruló nyilatkozat alapján megengedett a lemondás ellenére, a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak az abban megengedett terhelésre szól, és azt meghaladóan nem oldja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól.

Ranghely megváltoztatása

33. Ranghely megváltoztatása

38. §   A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
38. §   A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. A feljegyzésben utalni kell a megváltozott ranghelyű bejegyzések sorszámára. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

34. Tartós környezetkárosodás

Tartós környezetkárosodás

39. §   A jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét egész ingatlanra, illetőleg annak természetben kijelölt vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

Jogi jelleg

35. Jogi jelleg

39/A. §   Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető a társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, tanya, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, ex lege védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület is, továbbá olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekű korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését külön törvény elrendeli. Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.
39/A. §
(1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető a társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet), tanya, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti lelőhely, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely, - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület is, továbbá olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekű korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli. Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.
(1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető
a) a társasház;
b) szövetkezeti ház;
c) bányatelek;
d) műemlék;
d) műemlék, vagy nyilvántartott műemléki érték;
e) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet);
f) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely);
f) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely), vagy régészeti védőövezet;
g) tanya;
h) birtokközpont;
i) helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület;
j) törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó;
k) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -; továbbá
l) olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekű korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli.
(2) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzése vagy törlése az erdészeti hatóság megkeresésére, annak jogerős határozata alapján történik.
(2) Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.
(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletre nem jegyezhető fel.
(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzése vagy törlése az erdészeti hatóság megkeresésére, annak jogerős határozata alapján történik.
(4) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg az 1 hektárnál kisebb belterületi földrészleten csak az egész ingatlanra jegyezhető fel.
(4) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletre nem jegyezhető fel.
(5) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg az 1 hektárnál kisebb belterületi földrészleten csak az egész ingatlanra jegyezhető fel.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye

36. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye

39/B. §   Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőre emelkedéséig tart. Legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős döntésének földhivatali beérkezését követően hozott érdemi határozatában a földhivatalnak rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről.
39/B. §   Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőre emelkedéséig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről a földhivatalnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős döntésének földhivatali beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.
39/B. §   Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőre emelkedéséig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről a járási hivatalnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős döntésének járási hivatali beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.

37. Szántó

IV. FEJEZET
A MŰVELÉSI ÁGAK

A MŰVELÉSI ÁGAK

Szántó

40. §
(1) Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:
a) a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak;
b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett területet;
b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló területet,
c) a rizstelepek, spárgatelepek és földieper ültetvények területét;
d) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és gyógynövények területeit.
e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet.
e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet, valamint a sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt.

Rét

38. Rét

41. §   Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik.

Legelő

39. Legelő

42. §
(1) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.
(2) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani még:
a) a külön jogszabály szerint fásított legelőnek nem minősülő, azonban fákkal elszórtan borított füves területet, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják,
a) azt a füves területet, amelyen a fák idős korára várható korona vetülete egyenletes elosztásban a terület kevesebb, mint 30%-át fedi, és amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják,
b) a külön jogszabály szerint az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló vadföld, valamint az erdei tisztás területét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően legelő művelési ágban kell nyilvántartani még az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fás legelő és vadföld területét.

40. Szőlő

Szőlő

43. §
(1) Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is.
(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.
(3) A nem művelt tőkehiányos (parlag) szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, illetve a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani.

Kert

41. Kert

44. §
(1) Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával (gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kert művelési ágban kell nyilvántartani még:
a) a komló ültetvényeket,
b) a melegágyak és palántanevelő telepek területét,
b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a palántanevelő telepek területét,
c) a külön jogszabály rendelkezése szerint erdőtömbön kívüli karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelésére szolgáló területeket,
c) az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területet,
d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló szaporítóanyag-termeléssel hasznosított (csemetekert, dugványtelep) területet.
d) faiskolát, csemetekertet.
d) csemetekertet.

42. Gyümölcsös

Gyümölcsös

45. §
(1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy vegyes állományban betelepített területet, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alany-, szemzőhajtás-, oltóvessző- és magtermő ültetvényt.
(2) A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.
(3) Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.
(4) A gyümölcsfákkal, gyümölcstermő bokrokkal hasznosított földterületek gyümölcsös művelési ágban történő nyilvántartásánál a külön jogszabály szerinti fogalom-meghatározások az irányadók.
(5) A nem művelt, hiányos állományú (parlag) gyümölcsös művelési ágú területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

Nádas

43. Nádas

46. §   Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.

Erdő

44. Erdő

47. §
(1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott fafajokkal fedett:
a) erdő által elfoglalt területet, ideértve a beerdősült és az időlegesen igénybe vett, valamint az erdőn belül előforduló nyiladékok, tűzpászták és faültetvények által elfoglalt területet is, kivéve a 48. § (2) bekezdésében megjelölt területet,
b) legalább három sor fával fedett területet (erdősávot),
c) azt a területet, amelyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték.
(1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott erdei fafajokkal fedett 1500 m2-t elérő, vagy azt meghaladó:
a) erdő által elfoglalt területet, ideértve a beerdősült és az időlegesen igénybe vett földterületet is, az erdőben található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt,
b) legalább három sor erdei fával fedett területet (erdősávot),
c) azt a területet, amelyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, -dugványozást) elvégezték,
d) az a) pont szerinti erdő területét a külön jogszabály szerint fennálló erdőfelújítási kötelezettség alatt fátlan állapotban is,
e) területi korlátozás nélkül a külön jogszabály alapján az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, nem állandó jellegű erdészeti magánutat.
(1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani - a 48. § (1) bekezdés d) pont da) alpont szerinti szabad rendelkezésű erdő kivételével - azt a területet, amely az Evt. szerint erdőnek minősül.
(2) Erdő művelési ágba tartozik az 5000 m2-t meghaladó kiterjedésű
a) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott, külterületen található fasor, illetve facsoport,
b) gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények, valamint a majorok bekerített területén lévő,
c) tanyák területéhez tartozó,
erdei fafajokkal fedett terület.
(2) Erdő művelési ágba tartozik az 1 ha-t meghaladó és a fák tőnél mért távolsága szerint 20 méternél szélesebb, erdei fafajokkal 50%-ot meghaladó mértékben fedett terület, ha az
a) gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények, valamint a majorok bekerített területén van,
b) út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítménnyel azonos földrészleten van és a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges,
c) folyót, önálló földrészletnek minősülő patakot, csatornát szegélyez, illetve a mederben keletkezett zátonyon van.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül
a) a tisztást,
b) a kopárt,
c) az erdei farakodó és készletező helyet,
d) az erdészeti létesítményhez tartozó területet,
e) a 6 méternél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.
(3) Erdő művelési ágba tartozik az 5000 m2-t elérő vagy annál nagyobb kiterjedésű
a) út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező,
b) patakot, csatornát szegélyező (fasor),
c) folyó medrében keletkezett, időszakosan vízzel borított önálló földrészletnek minősülő (zátony)
erdei fafajokkal fedett terület. Az a)-b) pontban felsorolt területeket, ha az 5000 m2-t nem érik el, függetlenül attól, hogy a 400 m2-t elérik, nem kell külön alrészletként nyilvántartani.

45. Fásított terület

Fásított terület

48. §
(1) A külön jogszabály rendelkezésére figyelemmel fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 m2-nél kisebb kiterjedésű:
a) erdő által elfoglalt területet, ideértve az erdő területből időlegesen igénybe vett területet, valamint az erdőn belül előforduló nyiladékok és tűzpászták által elfoglalt területet is,
b) azt a területet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték,
c) legalább három sor erdei fával fedett területet (erdősávot).
(1) A külön jogszabály rendelkezésére figyelemmel fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 1500 m2-nél kisebb kiterjedésű:
a) erdő által elfoglalt területet (facsoport területét),
b) legalább három sor erdei fával fedett területet (erdősávot).
(1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani
a) a nem erdei fafajokkal borított területet,
b) a település külterületén az arborétum által elfoglalt területet,
c) az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő
ca) olyan fával borított területet, amelynek területnagysága egy hektárnál kisebb vagy
cb) olyan egy hektár vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint - átlagosan húsz méternél keskenyebb,
d) az Evt.-ben meghatározott
da) szabad rendelkezésű erdő területét,
db) facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még:
a) a legfeljebb 50%-ban fedett, külterületen található a külön jogszabályban meghatározott fás legelőt,
a) a legfeljebb 50%-ban erdei fafajokkal fedett, a külön jogszabályban meghatározott fás legelőt,
b) az 5000 m2-nél kisebb kiterjedésű külterületen található fasor, illetve facsoport területét,
b) külön jogszabály szerinti fasor területét,
c) az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó, a külön jogszabályban nem meghatározott fafajokkal borított területet.
c) nem erdei fafajokkal borított területet,
d) külön jogszabályban meghatározott faültetvényt,
e) a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontok hatálya alá nem tartozó üzem vagy major fásított területét,
f) a fás szárú energianövényekből (fa, cserje) energetikai célra létesített ültetvényt.
f) a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.

46. Halastó

Halastó

49. §   Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is).
49. §   Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is). A halastóként nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs.

A művelés alól kivett területek

47. A művelés alól kivett területek

50. §
(1) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket, ha azokon mező- vagy erdőgazdasági művelést nem folytatnak.
(1) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket.
(2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet,
a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak,
b) a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok,
c) a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok),
d) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - az egészségügyi miniszter által kijelölt - területek,
e) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok.
f) az 50/B. §-ban meghatározott esetben a zárkerti művelés alól kivett terület,
g) az 50/C. §-ban meghatározott esetben a zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellege.
(3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az üzemek telepei, valamint a hozzájuk tartozó meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek,
a) az üzemek telepei, beruházási terület, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,
a) az üzemek telepei, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,
b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,
c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,
d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),
g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,
h) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésével hasznosított terület, függetlenül attól, hogy az faállománnyal fedett,
h) a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésére, hasznosítására szolgáló terület,
h) a szennyvíz természetközeli tisztítására vagy utótisztítására szolgáló területek,
i) a dögterek,
i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek,
j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,
k) a külön jogszabály szerint üzem-, major-, valamint tanyafásításnak minősülő erdei fafajokkal fedett 5000 m2-nél nem nagyobb terület (véderdő),
k) a 400 m2-t elérő kiterjedésű, az Evt. szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület,
l) a 400 m2-t elérő kiterjedésű külön jogszabály szerint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területek,
l) a 400 m2-t elérő kiterjedésű, külön jogszabály szerinti állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület,
l) a vásárterek és a kiállítási területek,
m) a vásárterek és a kiállítási területek,
m) a temető céljára kijelölt területek,
n) a temető céljára kijelölt területek,
n) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,
o) az állandó jellegű szemétlerakó telepek.
o) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,
o) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.
p) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.
p) a 62/A. § és 62/B. §-ban foglalt feltételek fennállásától függően beruházási célterület, és beruházási terület.
(4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,
a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,
b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,
c) a közforgalmú és saját használatú vasutak,
d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe,
e) a kikötők szárazföldi területe,
f) a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület,
g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 5000 m2-nél kisebb erdei fafajokkal fedett terület.
g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.
(5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:
a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem,
b) a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai,
c) a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok,
d) a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad,
e) a külön jogszabály szerint patakot, csatornát szegélyező önálló földrészletként nyilvántartott erdei fafajokkal fedett 5000 m2-nél kisebb terület (fasor).
e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.
(6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek,
b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza,
c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.
d) honvédelmi, illetve rendészeti célból feleslegessé nyilvánított olyan terület, amelynek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon nem történt meg.
(7) A természetvédelemmel kapcsolatban művelés alól kivett terület a természetvédelem alatt álló terület fokozottan védett része.
(7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, „Állami terület I.” a Belügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület II.”, az Igazságügyi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület III.” megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül
a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat - a (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - „Állami terület I.”,
b) a belügyminiszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület II.”,
c) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület III.”
megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti „Állami terület I.” megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött - a honvédelemért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként „honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.
(9) A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak a földhivatalhoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.
(9) A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak a járási hivatalhoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.

47/A. A zártkerti ingatlanok művelési ágának átvezetésére vonatkozó különös szabályok

50/A. §
(1) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelmet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási hivatalnál kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás átvezetése iránti eljárás eredményeként a zártkerti ingatlant alrészletekre történő bontás nélkül kell az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározottak szerint nyilvántartásba venni.
(5) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás átvezetése iránti eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.
50/B. §   A zártkerti ingatlan művelési ágát az 50. § (2) bekezdés f) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti ingatlant érintően került benyújtásra, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint épület nem áll.
50/C. §
(1) A zártkerti ingatlan művelési ágát az 50. § (2) bekezdés g) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti ingatlant érintően került benyújtásra, melyen az ingatlan-nyilvántartás szerint a kérelem benyújtásának időpontjában épület áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a zártkerti ingatlant zártkerti művelés alól kivett területként az épület fő rendeltetésének megjelölésével együtt kell nyilvántartani.
50/D. §   Ha az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott művelési ágak szerint nyilvántartásba vett ingatlanra épület feltüntetése iránti kérelem kerül benyújtásra, a kérelem tartalmára és a kérelemhez csatolandó okiratokra az épület feltüntetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ingatlan művelés alól kivett megnevezését az 50/C. § (2) bekezdése szerinti tartalommal kell nyilvántartásba venni.
50/E. §
(1) A tv. 89/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemben meg kell jelölni, hogy a zártkerti ingatlannak a megosztása során kialakuló ingatlanok közül mely ingatlan művelési ága kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott megnevezéssel átvezetésre.
(2) A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

Az alrészlet

48. Az alrészlet

51. §
(1) A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább
a) szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület és halastó művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a 400 m2,
b) az erdő művelési ágnál 1500 m2.
(1) A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2.
(2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.
(3) A külterületen és a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten belül az állandó jellegű épületek nyilvántartása:
a) a lakó-, illetve üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként, a földrészlet ezt meghaladó részét - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területi mértékre figyelemmel - a tényleges állapotnak megfelelő művelési ágban (művelés alól kivett területként) kell nyilvántartani,
a) a lakó-, illetve üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként, a földrészlet ezt meghaladó részét - az (1) bekezdésében meghatározott területi mértékre figyelemmel - a tényleges állapotnak megfelelő művelési ágban (művelés alól kivett területként) kell nyilvántartani,
b) az állandó jellegű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területi mértéket nem éri el, azzal a művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik.
b) az állandó jellegű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét, ha az (1) bekezdésében meghatározott területi mértéket nem éri el, azzal a művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik.
(4) Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

Társasház nyilvántartása

49. Társasház nyilvántartása

52. §
(1) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.
(2) A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.
53. §
(1) A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.
(2) A társasház törzslap II. részére be kell jegyezni a társasház tulajdon létesítését, a társasház közösség nevét és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.
(3) A társasház törzslap III. részén az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot.
(4) Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.
54. §
(1) A társasház különlap I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét, továbbá utalni kell a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.
(2) A társasház különlap II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.
55. §
(1) Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.
(2) A társasház törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

A szövetkezeti ház nyilvántartása

50. A szövetkezeti ház nyilvántartása

56. §
(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell nyilvántartani.
(1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell nyilvántartani.
(2) A szövetkezeti házat akkor is egy szövetkezeti ház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.
57. §
(1) A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészekre.
(1) A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.
(2) A szövetkezeti ház törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, illetve utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.
(3) A szövetkezeti ház törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.
58. §
(1) A szövetkezeti ház különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét.
(2) A szövetkezeti ház különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.
58/A. §
(1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház törzslapját és a szövetkezeti ház különlapjait meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.
(2) A szövetkezeti ház törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlapok III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

Önálló épület nyilvántartása

51. Önálló épület nyilvántartása

59. §
(1) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a földrészlet tulajdonosa és az épület tulajdonosa más személy. Ilyenkor az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak (közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban maradó épületrészek és helyiségek stb.) a földrészlet nélkül kell a társasház, illetőleg szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.
(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészleten álló épületnek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak (így különösen a közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban maradó épületrészek és helyiségek) a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

V. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

52. Az eljárás megindítása

60. §
(1) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik.
(1) A kérelmet a körzeti földhivatalnál e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(1) A kérelmet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(1) A kérelmet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(1) A kérelmet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(1) A kérelmet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl az 1. melléklet szerinti adattartalommal - a járási hivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (földhivatali portál). A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(1) A kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl az 1. melléklet szerinti adattartalommal - a járási hivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (földhivatali portál). A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(2) A kérelem benyújtására az jogosult, akinek ez bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
(2) A megkeresést külön íven kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, illetőleg átvezetését kérik.
(2) A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, illetőleg átvezetését kérik.
(2) A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatal részére kell megküldeni. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatal részére kell megküldeni. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatal részére kell megküldeni. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. melléklet szerinti adattartalommal - a járási hivatal részére kell megküldeni. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, feljegyzésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul.
61. §   A kérelem visszavonása esetén a földhivatal az eljárást határozattal megszünteti és a kérelem összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek.
61. §   A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a körzeti földhivatal az eljárást végzéssel megszünteti, és a kérelem, illetőleg a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek.
61. §   A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a körzeti földhivatal az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.
61. §   A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a járási földhivatal az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.
61. §   A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a járási hivatal az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.
62. §
(1) Területváltozásnak minősül a földrészletek összevonása (egyesítése), megosztása (felosztása), továbbá határának módosítása (rendezés) akkor is, ha ez a módosítás az érintett földrészletek területének nagyságát nem módosítja.
(2) Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is ha a területet művelés alól kivonják, illetőleg, ha a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelési ág változásnak kell tekinteni.
(2) Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították, illetőleg ha a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelési ág változásnak kell tekinteni.
(2) Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a terület végleges más célú hasznosításának megvalósítását megkezdték, illetőleg ha a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelési ág változásnak kell tekinteni.
(2) Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a terület végleges más hasznosításának megvalósításához szükséges jogerős engedélyeket beszerezték (62/A. §), vagy a terület végleges más célú hasznosítását megkezdték (62/B. §), vagy megvalósították (62/C. §), vagy ha a művelés alól kivett területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelési ág változásnak kell tekinteni.
(2) Művelési ág változásnak minősül, ha
a) a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át;
b) a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik;
c) a terület beruházási célterületté válik (62/A. §);
d) a terület beruházási területté válik (62/B. §);
e) a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították (62/C. §);
f) a művelés alól kivett területet mező- és/vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri;
g) ha a földrészleten belül az alrészlet legkisebb területi mértékét el nem érő művelési ág területe a határvonalának megváltozása miatt az alrészletre irányadó legkisebb területi mértéket eléri, vagy meghaladja.
(3) A termőföld minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (erózió, talajjavítás stb.) tartósan megváltozott. Amennyiben a termőföld nyilvántartott minősége a művelési ággal egyidejűleg változott meg, csak a művelési ág változást kell bejelenteni.
62/A. §
(1) A 62. § (2) bekezdésében meghatározott - a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő - művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
c) a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély,
d) az illetékes földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület a továbbiakban termőföldként nem hasznosítható.
(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a 62. § (2) bekezdésében meghatározott - a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő - művelési ág változás átvezetéséhez (a továbbiakban: beruházási területre történő átvezetés) szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
c) a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély,
c) a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, ideértve a jogerős elvi építési engedélyt is,
d) az illetékes földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött.
d) a jogerős elvi építési engedély benyújtása esetén a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájáruló nyilatkozata is.
(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
c) a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, ideértve a jogerős elvi építési engedélyt is,
d) a jogerős elvi építési engedély benyújtása esetén a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájáruló nyilatkozata is.
(2) A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő művelési ág változás bejelentéséhez mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős hatósági engedélyt.
(2) A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő művelési ág változás bejelentéséhez mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős hatósági engedélyt, ideértve a jogerős elvi építési engedélyt. Jogerős elvi építési engedély benyújtása esetén a bejelentéshez mellékelni kell az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájáruló nyilatkozatot is.
(2) A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő művelési ág változás bejelentéséhez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős hatósági engedélyt, ideértve a jogerős elvi építési engedélyt. Jogerős elvi építési engedély benyújtása esetén a bejelentéshez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - mellékelni kell az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájáruló nyilatkozatot is.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt engedély jogosultja köteles az elvi építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a jogerős építési engedélyt a földhivatalhoz benyújtani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal határozatban kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt engedély jogosultja köteles az elvi építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, illetve a (4) bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározott kormányhatározat közzétételét követő öt éven belül a jogerős építési engedélyt a földhivatalhoz benyújtani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal határozatban kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt engedély jogosultja köteles az elvi építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, illetve a (4) bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározott kormányhatározat közzétételét követő öt éven belül a jogerős építési engedélyt a földhivatalhoz benyújtani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.
(4) A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez az (1) bekezdés c) pontjától és a (2) bekezdéstől eltérően nem szükséges a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával az adott területet beruházási célterületté nyilvánította, és a beruházással érintett ingatlan tulajdonosa (tulajdonosai) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájárult.
62/A. §   A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási célterületre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a terület beruházási célterületté nyilvánításáról szóló Magyar Közlönyben közzétett Kormányhatározat megjelölése,
b) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
c) a b) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,
d) a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájáruló nyilatkozata.
62/B. §   A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező beruházások esetén a terület beruházási területre történő átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,
c) az illetékes földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött, továbbá hogy
c) a körzeti földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött, továbbá hogy
c) a járási földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött, továbbá hogy
c) a járási hivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött, továbbá hogy
d) a bejelentő rendelkezzen az érintett terület tulajdonjogával, vagy csatolja a terület tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéséhez hozzájáruló nyilatkozatát, és
e) jelölje meg annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
62/C. §
(1) A termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése, és
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása, és
c) az a) pont szerinti határozatban megjelölt termőföld hasznosítási céllal összhangban álló olyan jogerős hatósági engedély, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.
(2) Ha a termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése, vagy létesítmény elhelyezése nem engedélyköteles tevékenység, a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,
c) a tevékenység jogszerű végzését, vagy a létesítmény jogszerű elhelyezését igazoló hatósági bizonyítvány, és
d) a körzeti földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedély és a c) pontban foglalt hatósági bizonyítvány szerint a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították.
d) a járási földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedély és a c) pontban foglalt hatósági bizonyítvány szerint a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították.
d) a járási hivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedély és a c) pontban foglalt hatósági bizonyítvány szerint a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították.
63. §   A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ágváltozásból eredő földminőség változás esetén a földhivatal megváltoztathatja, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg.
63. §   A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ágváltozásból eredő földminőség változás esetén a járási hivatal megváltoztathatja, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

53. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

64. §
(1) Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást - függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a földhivatal hivatalból szerez tudomást - helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.
(1) Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást - függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a földhivatal hivatalból szerez tudomást - helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.
(1) Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást - függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a járási hivatal hivatalból szerez tudomást - helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Ha a hatósági engedélyhez (jóváhagyáshoz) kötött művelési ág változást engedély (jóváhagyás) nélkül, vagy az engedélytől eltérően hajtották végre, a változás átvezetése után értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amelynek hatáskörébe tartozik az előírt engedély (jóváhagyás) megadása.
(3) Külön jogszabályok rendelkezései figyelembevételével kell eljárni:
a) erdő művelési ág létesítésével és megszüntetésével,
b) árutermelő szőlő és gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával,
c) természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának természetvédelmi hatóság engedélye nélkül történt megváltoztatásával,
d) a földrészlet határvonalával kapcsolatos változás ingatlan-nyilvántartásban történő érvényesítése során.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az 5000 m2-nél kisebb kiterjedésű és más erdőterülettel nem érintkező, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő területeken lévő erdőterületek esetében bekövetkező változásoknál is.
(3) Erdő és a 48. § (1) bekezdés d) pont szerinti fásított terület művelési ág, valamint az Evt. szerint fás legelő és vadföld megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány, halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén pedig a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélye szükséges.
(4) Külön jogszabályok rendelkezései figyelembevételével kell eljárni:
a) erdő művelési ág létesítésével és megszüntetésével,
b) árutermelő szőlő és gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával,
c) természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának természetvédelmi hatóság engedélye nélkül történt megváltoztatásával,
d) a régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület esetében a termőföld művelési ágának az örökségvédelmi hatóság engedélye nélkül történő megváltoztatásával,
e) a földrészlet határvonalával kapcsolatos változás ingatlan-nyilvántartásban történő érvényesítése, továbbá
f) fás szárú energetikai ültetvények (fa, cserje) energetikai célú felhasználásra történő telepítése során.
65. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a földhivatal által záradékolt változási vázrajz is szükséges.
(1) Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.
(1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.
(1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.
(2) Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feltüntetéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és a földhivatal által záradékolt változási vázrajz szükséges.
(2) Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges.
(2) Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges.
(3) Az épület feltüntetésére vonatkozó változási vázrajzot a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz.
(3) Engedélyköteles épületváltozást (létesítés, átépítés, bontás) csak jogerős, végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy bontási engedély birtokában, a körzeti földhivatal által záradékolt változási vázrajz egyidejű benyújtásával lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3) Engedélyköteles épületváltozást (létesítés, átépítés, bontás) csak jogerős, végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy bontási engedély birtokában, a körzeti földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz egyidejű benyújtásával lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3) Engedélyköteles épületváltozást (létesítés, átépítés, bontás) csak jogerős, végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy bontási engedély birtokában, a járási földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3) Építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárással érintett épületváltozást (építést, bővítést, bontást) csak jogerős használatbavételi engedély, jogerős fennmaradási engedély, jogerős bontási engedély, használatbavételi tudomásulvételről szóló tájékoztató végzés vagy bontási tevékenységről elvégzéséről szóló végzés birtokában, a járási földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3) Építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárással érintett épületváltozást (építést, bővítést, bontást) csak jogerős használatbavételi engedély, jogerős fennmaradási engedély, jogerős bontási engedély, használatbavételi tudomásulvételről szóló tájékoztató végzés vagy bontási tevékenységről elvégzéséről szóló végzés birtokában, a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3a) A bejelentés-köteles épületváltozás, továbbá az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmód változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított - az épület rendeltetését megjelölő - hatósági bizonyítvány szükséges.
(3a) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljáráshoz nem kötött rendeltetésmód változással járó épületváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) bekezdésében és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.
(3b) Amennyiben a (3a) bekezdés szerinti változás társasházat érint, a hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is.
(4) Az épület feltüntetésére vonatkozó változási vázrajzot a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz.
(4) Az épület feltüntetésére vonatkozó változási vázrajzot a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz.
(4) Ha az épület feltüntetésére irányuló eljárásban a (3) bekezdésben meghatározott vázrajz nem áll a földhivatal rendelkezésére, a kérelmezőt hatvan napos határidő tűzésével felhívja annak pótlására.
(4) Ha az épület feltüntetésére irányuló eljárásban a (3) bekezdésben meghatározott vázrajz nem áll a járási hivatal rendelkezésére, a kérelmezőt hatvan napos határidő tűzésével felhívja annak pótlására.
(5) Helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzéséhez a (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz helyett az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán elkészített olyan helyszínrajz is elfogadható, amelyen a megkereső hatóság megjelöli az ingatlan érintett részét, egyben megadja annak nagyságát négyzetméter pontossággal. A terület nagyságának ellenőrzéséhez a határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz helyett
a) az alábbi tények feljegyzéséhez
aa) helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület,
ab) törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület,
ac) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület,
ad) vízkárelhárítási célú tározó,
ae) nagyvízi meder
jogi jelleg; továbbá
b) az alábbi jogok bejegyzéséhez
ba) földmérési jelek elhelyezését biztosító,
bb) földminősítési mintatérre vonatkozó
használati jog
az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készített, külön jogszabályban meghatározott olyan változási vázlat is elfogadható, amelyen a megkereső hatóság vagy a megkereső államigazgatási szerv megjelöli az ingatlan érintett részét, egyben megadja annak nagyságát négyzetméter pontossággal. A terület nagyságának ellenőrzéséhez a határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni.
(6) Egyéb önálló ingatlanokat, valamint társasháznál a közös tulajdonban, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészeket érintő telki szolgalmi és egyéb jog bejegyzése vagy jogilag jelentős tény feljegyzése céljából benyújtott okirathoz a tv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott alaprajz másolatán elkészített helyszínrajzot kell mellékelni, amelyen a bejegyzendő joggal, feljegyzendő ténnyel érintett területet meg kell jelölni.
65/A. §   A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény szerinti ingyenes használati jog bejegyzéséhez, ha az épületnek csak egy része (egyes helyiségei, vagy azok csoportja) kerül átadásra, - a 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajz helyett - elegendő a használati joggal érintett épületrészt egyértelműen beazonosítható módon ábrázoló és annak térmértékét négyzetméter pontossággal megjelölő, az átadó és az átvevő által aláírt alaprajzot benyújtani.
66. §
(1) A tv. 28. § (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés időpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelőt, használót.
(1) A tv. 28. § (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés időpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelőt, használót.
(2) A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló ingatlanokat érintő változások helyszíni ellenőrzésének lefolytatására külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(2) A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló, illetve e célokból feleslegessé nyilvánított ingatlanokat érintő változások helyszíni ellenőrzésének lefolytatására az ezen ellenőrzésekre vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadók.
(3) Helyszíni ellenőrzés esetén a változást az ingatlan-nyilvántartáson az ellenőrzéstől számított harminc napon belül kell átvezetni.
(4) Nincs szükség a változás helyszíni ellenőrzésére, ha az érdekelt által benyújtott változási vázrajzot a földhivatal készítette.
(4) Nincs szükség a változás helyszíni ellenőrzésére, ha az érdekelt által benyújtott változási vázrajzot a járási hivatal készítette.
67. §
(1) A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 16. §-ában meghatározott díjat kell megfizetni.
(2) Ha a díjat a kötelezett nem fizeti meg, a pénzösszeg behajtása az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szerint történik.
67. §   A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 12. § (5) bekezdése szerint jár el.
67. §   A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint jár el.
67. §   A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a járási hivatal a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

54. Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

68. §
(1) Ha nem jegyzik be tulajdonosként azt az örököst, akivel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt a tv. 31. § (1) bekezdése alapján jelzálogjogot jegyeztek be, ezt a függő hatályú jelzálogjogot a hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ugyanígy kell eljárni, ha nem annak a szerzőnek a tulajdonjogát jegyzik be, akinek az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette.
(2) Jelzálogjog bejegyzésnek örökössel szemben - az örökös tulajdonjogának bejegyzése előtt - csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsíti (pl. hagyatéki leltár, öröklési bizonyítvány stb.).
(2) Jelzálogjog bejegyzésnek örökössel szemben - az örökös tulajdonjogának bejegyzése előtt - csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsíti (pl. öröklési bizonyítvány stb.).
(2) Jelzálogjog bejegyzésnek örökössel szemben - az örökös tulajdonjogának bejegyzése előtt - csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsíti (pl. hagyatéki leltár, más hagyatéki vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés stb.).
68/A. §   Jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak kell tekinteni a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét is, ha az egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és a zálogkötelezett az ingatlannak, vagy a jognak ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, illetve jogosultja továbbá a bejegyzési engedély rendelkezik mindazon alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket a tv. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.
68/B. §   Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog átruházásról szóló szerződés hatósági jóváhagyásának hiányában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 36. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben akkor folytatható le, ha a jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül.
68/C. §   Föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés esetében a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e részarány-tulajdonnal. Ha a föld tulajdonjogát megszerző személy részarány tulajdonnal is rendelkezik, a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdonában álló részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének huszada és a már tulajdonában és haszonélvezetében álló, továbbá a megszerzésre kerülő földterület hektárban kifejezett térmértékének együttes összege nem több mint 300.
68/D. §   A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

55. Az okiratok kellékei

Az okiratok kellékei

69. §   A tv. 32. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a meghatalmazottak, illetve a szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.).
69. §   A tv. 32. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontja, valamint a 32. § (5) bekezdésének alkalmazásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.).
70. §   Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a tv. 32. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat.
71. §   Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a körzeti földhivatalnál maradó másolati példányon is.
71. §   Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is.
72. §   A tv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott külön jogszabály alatt a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) értendő.
73. §
(1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges.
(2) Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául a földhivatali eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:
a) a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
b) a tulajdonostársak megjelölését és a földrészlet helyrajzi számát,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
d) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
e) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot,
f) a tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyának szabályozását.
(2) Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
a) a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,
b) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak a tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatait és a földrészlet helyrajzi számát,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,
d) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,
e) a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot,
f) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés alapján, a tulajdonostársak erre irányuló megállapodása esetén a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.
(3) A tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyának szabályozását a társasházközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat is tartalmazhatja.
(3) Ha a szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint a körzeti földhivatalhoz benyújtják, azokat az eljáró földhivatal csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.
(3) Ha a szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint a járási földhivatalhoz benyújtják, azokat az eljáró földhivatal csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.
(3) Ha a szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatalhoz benyújtják, azokat csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt alaprajzra a tv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező - a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokkal kiegészített - műszaki terv.
(5) Öröklakás megosztásához az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzon kívül az alapító okirat módosítása is szükséges.
(6) Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új öröklakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új öröklakás nyilvántartásba vételét kérik.
74. §
(1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és alaprajz szükséges.
(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául a földhivatali eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak megjelölését,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba vagy a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.
(2) A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:
a) a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,
b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak megjelölését,
c) a földrészlet helyrajzi számát,
d) a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,
e) az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt alaprajzra a tv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező - a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokkal kiegészített - műszaki terv.
(4) Szövetkezeti lakás megosztásához az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítása is szükséges.
(5) Szövetkezeti házban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell.
(5) Szövetkezeti házban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.
75. §
(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.
(1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.
(2) Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.
(3) Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. § b) pontja alapján akkor mellőzhető, ha a jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül.
(5) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint földnek minősülő ingatlanok esetében az (1)-(3) bekezdésben foglalt iratok, illetve nyilatkozatok helyett a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlést igazoló, az eladó részére a jegyző által - az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint - megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket kell csatolni.
76. §   Ha nem magyar nyelven kiállított okirathoz a magyar nyelvű fordítást is csatolni kell, akkor ez a kötelezettség a kérelemre és az okirat mellékleteire is kiterjed.

55/A. Tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó lakcímváltozás átvezetése

76/A. §
(1) A tv. 27. § (7) bekezdésében meghatározott, tulajdonjog-változással összefüggő lakcím-változás átvezetése iránti eljárás a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozatnak a jogosult részére történő közlésétől számított harmincadik napot követő napon indul meg.
(2) A járási földhivatal az eljárás megindulását követő 30 napon belül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ellenőrzi a lakcímváltozás bejelentésének megtörténtét és az adatváltozást az illetékességi területén fekvő ingatlanokról vezetett számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban átvezeti.
(2) A járási hivatal az eljárás megindulását követő 30 napon belül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ellenőrzi a lakcímváltozás bejelentésének megtörténtét és az adatváltozást az illetékességi területén fekvő ingatlanokról vezetett számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban átvezeti.
(3) Amennyiben a lakcímváltozás személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő bejelentésére a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáig nem került sor, a járási földhivatal az adatváltozás-átvezetése iránti eljárást megszünteti.
(3) Amennyiben a lakcímváltozás személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő bejelentésére a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáig nem került sor, a járási hivatal az adatváltozás-átvezetése iránti eljárást megszünteti.

56. Több járási hivatalt érintő beadvány benyújtása

56. Több járási földhivatalt érintő beadvány benyújtása

Több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása

56. Több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása

77. §
(1) Ha a csereszerződés alapján két körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, az a körzeti földhivatal, amelyhez az okiratot benyújtották (megkereső körzeti földhivatal), ha nála a bejegyzésnek nincs akadálya - erről a szerződés megküldésével - határozathozatal nélkül értesíti a másik körzeti földhivatalt (megkeresett körzeti földhivatal). Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál sincs akadálya a bejegyzésnek, a tulajdonjogot bejegyzi és határozatának két példányával visszaküldi a szerződést a megkereső körzeti földhivatalnak, amely ekkor jegyzi be a változást. A megkereső körzeti földhivatal az illeték kiszabáshoz szükséges iratokat a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalnak továbbítja.
(1) Ha a csereszerződés alapján több körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, az a körzeti földhivatal, amelyhez az okiratot benyújtották (a továbbiakban: megkereső körzeti földhivatal), ha nála a bejegyzésnek nincs akadálya, az eljárást felfüggeszti, és - az okirat megküldésével - megkeresi a többi körzeti földhivatalt (a továbbiakban: megkeresett körzeti földhivatal). Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál sincs akadálya a bejegyzésnek, a tulajdonjogot bejegyzi és a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően határozatának két példányával visszaküldi az okiratot a megkereső körzeti földhivatalnak, amely ekkor jegyzi be a változást. A megkereső körzeti földhivatal az illeték kiszabáshoz szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.
(1) Ha a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (4) és (5) bekezdése szerinti kérelmet eredeti okiratokkal együtt ugyanazon a napon több járási földhivatalhoz is benyújtották, a döntés meghozatalára, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére az a járási földhivatal jogosult, amelynek illetékességi területén
a) az eljárás több ingatlant érint, ennek hiányában
b) a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekszik.
(2) Ha a megkereső körzeti földhivatalnál akadálya van a bejegyzésnek, és a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, a körzeti földhivatal elutasítja a kérelmet, és erről jogerős határozat megküldésével értesíti a megkeresett körzeti földhivatalt, amely törli a széljegyet.
(2) Ha a megkereső körzeti földhivatal elutasítja a kérelmet, erről a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően döntése megküldésével értesíti a megkeresett körzeti földhivatalt, amely az eljárást megszünteti.
(2) A R. 7. § (4) és (5) bekezdése szerinti kérelem, megkeresés széljegyzését, a döntés foganatosítását, továbbá - a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal megkeresése alapján - a fellebbezés, bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, eljárás felfüggesztése, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének feljegyzését és törlését az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal végzi.
(2) A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti kérelem, megkeresés széljegyzését, a döntés foganatosítását, továbbá - a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal megkeresése alapján - a fellebbezés, bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, eljárás felfüggesztése, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének feljegyzését és törlését az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal végzi.
(3) Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál van akadálya a bejegyzésnek, és a hiánypótlási eljárás itt nem vezet eredményre, ez a körzeti földhivatal utasítja el a kérelmet, és erről jogerős határozat megküldésével értesíti a megkereső körzeti földhivatalt, amely törli a széljegyet.
(3) Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál van akadálya a bejegyzésnek, és ez a körzeti földhivatal utasítja el a kérelmet, erről a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően döntése megküldésével értesíti a megkereső körzeti földhivatalt, amely az eljárást megszünteti.
(3) A (2) bekezdésben részletezett intézkedést a járási földhivatal - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -5 napon belül foganatosítja, és annak megtörténtéről a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatalt egyidejűleg elektronikus úton is értesíti.
(3) A (2) bekezdésben részletezett intézkedést a járási hivatal - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -5 napon belül foganatosítja, és annak megtörténtéről a döntés meghozatalára jogosult járási hivatalt egyidejűleg elektronikus úton is értesíti.
(4) A döntés kézbesítéséről - a foganatosításról történt tudomásszerzést követően - a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal haladéktalanul gondoskodik.
(4) A döntés kézbesítéséről - a foganatosításról történt tudomásszerzést követően - a döntés meghozatalára jogosult járási hivatal haladéktalanul gondoskodik.
(5) A döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívásra és az azon alapuló ügyészi fellépésre irányuló megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az eljárással érintett többi járási földhivatalt a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, a felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének az érintett ingatlan tulajdoni lapjára történő feljegyzése végett.
(5) A döntés meghozatalára jogosult járási hivatal a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívásra és az azon alapuló ügyészi fellépésre irányuló megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az eljárással érintett többi járási hivatalt a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, a felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének az érintett ingatlan tulajdoni lapjára történő feljegyzése végett.
(6) A bejegyzésben fel kell tüntetni a döntést hozó járási földhivatal nevét és döntésének számát.
(6) A bejegyzésben fel kell tüntetni a döntést hozó járási hivatal nevét és döntésének számát.
(7) Az eljárás lefolytatása szempontjából lényeges intézkedésekről (például az eljárás akadályát képező megelőző széljegy elintézése) az eljárással érintett járási földhivatalok haladéktalanul elektronikus úton is értesítik egymást.
(7) Az eljárás lefolytatása szempontjából lényeges intézkedésekről (például az eljárás akadályát képező megelőző széljegy elintézése) az eljárással érintett járási hivatalok haladéktalanul elektronikus úton is értesítik egymást.
(8) A döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal döntése ellen - ideértve a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket is - benyújtott fellebbezést elbíráló megyei földhivatal döntését, jogorvoslat esetén a bírósági jogerős döntését, továbbá a felülvizsgálati eljárásban született döntést valamennyi az ügyben érintett földhivatallal közvetlenül közli.
(8) A döntés meghozatalára jogosult járási hivatal döntése ellen - ideértve a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket is - benyújtott fellebbezést elbíráló kormányhivatal döntését, jogorvoslat esetén a bírósági jogerős döntését, továbbá a felülvizsgálati eljárásban született döntést valamennyi az ügyben érintett járási hivatallal közvetlenül közli.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott döntésekkel kapcsolatos foganatosító intézkedésekre a (2) és (3) bekezdésben, azok közlésére pedig a (4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
78. §   A bejegyzés iránti kérelem elintézését követően a vagyonszerzési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabásához szükséges iratokat az ügyben utolsóként eljáró körzeti földhivatal küldi meg az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalnak.
78. §   A bejegyzés iránti kérelem elintézését követően a vagyonszerzési illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabásához szükséges iratokat az ügyben utolsóként eljáró körzeti földhivatal küldi meg az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes illetékhivatalnak.
78. §   A bejegyzés iránti kérelem elintézését követően a vagyonszerzési illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabásához szükséges iratokat az ügyben utolsóként eljáró körzeti földhivatal küldi meg az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak.
78. §   Az R. 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal a vagyonszerzési illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabáshoz szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.
78. §   Az R. 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben a döntés meghozatalára jogosult járási hivatal a vagyonszerzési illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabáshoz szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.

57. Közbenső intézkedések

Közbenső intézkedések

79. §
(1) A hiánypótlásra történő felhívásban fel kell sorolni azokat a hiányosságokat, amelyek a beadvány elintézését akadályozzák. Szükség esetén vissza kell adni a hiányos okiratot is.
(1) A hiánypótlási felhívásban - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - fel kell sorolni azokat a hiányosságokat, amelyek a beadvány elintézését akadályozzák. Szükség esetén vissza kell adni a hiányos okiratot is.
(2) A hiánypótlásra általában harmincnapos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer harminc nappal meghosszabbítható.
(2) A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható.
(2) A hiánypótlásra 10 munkanapos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 10 munkanappal meghosszabbítható.
(2) A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható.
80. §
(1) Nem alkalmas hiánypótlásra az az okirat, amelyhez egy évnél régebben záradékolt változási vázrajzot csatoltak.
(2) A hiányzó adatok hivatalból történő pótlásáról a körzeti földhivatal feljegyzést készít.
(3) A feljegyzésnek tartalmaznia kell a készítés helyét és idejét, a teendő intézkedés vagy tény feljegyzéséhez szükséges adatokat.
81. §
(1) Azokat a beadványokat, amelyek elintézését bármely okból függőben kell tartani, nyilvántartásba kell helyezni.
(2) A nyilvántartásba helyezés tényét és határidejét a számítógépen kezelt iktatókönyvben fel kell tüntetni.
(3) A nyilvántartásba helyezett beadványokat az iktatószámok sorrendjében külön kell kezelni és a nyilvántartási határidő utolsó napján be kell mutatni az ügyintézőnek.
82. §   Ha a bejegyzés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a körzeti földhivatal - a fél tájékoztatása mellett - az ügy elintézését függőben tartja, a bejegyzés iránti kérelem ügyében a döntést elhalasztja.
82. §   Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a körzeti földhivatal - a fél értesítése mellett - az ügy elintézését függőben tartja.
82. §   Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a járási földhivatal - a fél értesítése mellett - az ügy elintézését függőben tartja.
82. §   Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a járási hivatal - a fél értesítése mellett - az ügy elintézését függőben tartja.
83. §
(1) Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a beadványokat, amelyek ugyanazon napon érkeztek vagy kerültek benyújtásra.
(2) Az ugyanarra az ingatlanra vagy a tulajdoni lapon levő ugyanarra a bejegyzésre egyidejűleg érkezett beadványokon és az iktatókönyvben az egyidejű érkezésre utalásra kölcsönösen fel kell tüntetni annak a beadványnak az iktatószámát is, amellyel a beadvány egyidejűleg érkezett.
(3) Az egyidejűleg érkezett beadványok elintézésekor a határozatban és a tulajdoni lapon utalni kell arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keletkezési időpontja alapján a bejegyzés milyen ranghelyre történt.
83/A. §
(1) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a körzeti földhivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül dönt.
(1) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a járási földhivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül dönt.
(1) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a soronkívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül kell dönteni.
(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a körzeti földhivatal vezetője a kérelmet záradékolja. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése iránti kérelem elutasítása tárgyában a körzeti földhivatal vezetője végzéssel dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a körzeti földhivatal vezetője a kérelmet záradékolja.
(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a járási földhivatal vezetője a kérelmet záradékolja.
(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelmet erre vonatkozó záradékkal kell ellátni.
(3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz érdemi döntést.
(3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz határozatot vagy eljárást megszüntető végzést.
(3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a járási földhivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz határozatot vagy eljárást megszüntető végzést.
(3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a járási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz határozatot vagy eljárást megszüntető végzést.

58. Széljegyzés

Az eljárás felfüggesztése

84. §   A felfüggesztés tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni.

Széljegyzés

85. §   Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a körzeti földhivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.
85. §
(1) A széljegyzésben a beadvány tartalmára úgy kell utalni, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya.
(2) Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a körzeti földhivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.
(2) Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a járási földhivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.
(2) Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a járási hivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.

A határozat

59. A határozat

86. §
(1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét és a lakáscímét, más jogosultat, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, továbbá az ingatlan helyrajzi számát.
(1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult magánszemély családi és utónevét, a születési családi és utónevét, születési idejét, anyja születési nevét és a lakáscímét, más jogosultat, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és statisztikai számjelét, továbbá az ingatlan helyrajzi számát.
(1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult tulajdonilap-másolaton szereplő adatait, továbbá a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát.
(2) Ha a bejegyzés valamely korábban bejegyzett jogra vagy feljegyzett tényre vonatkozik, a határozatnak tartalmaznia kell a korábbi bejegyzés, illetőleg feljegyzés jogosultját és sorszámát.
(3) Ha a bejegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a határozatban a bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint meg kell jelölni az ingatlan eszmei hányadát vagy természetben meghatározott részét.
(4) Ha a bejegyzés hatálya valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ (pl. zárlat vagy perindítás bejegyzése esetében), erre a határozatban utalni kell.
87. §   Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetőleg érvényes szerződés vagy más jogcímen tulajdoni igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolnia a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.
87. §   Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetőleg érvényes szerződés vagy más jogcímen a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolnia a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.
87. §
(1) Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetve érvényes szerződés vagy más jogcímen a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.
(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 7. § a) pontjának hatálya alá tartoznak, a tulajdonjogot a Magyar Állam javára attól függetlenül lehet bejegyezni, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra jogosult az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosként nem szerepel.
88. §   Ha a jelzálogjog a követelés átruházásával vagy egyéb módon másra száll át, a jelzálogjognak a szerző fél javára történő bejegyzésében a jogszerzőt név szerint kell feltüntetni, akkor is ha az ingatlan tulajdonosa a szerző fél.
89. §
(1) A jelzálogjognak a biztosított követeléssel való részleges átszállása esetében az átszállás mértékét hányadrészben vagy összegszerűen meghatározva kell a bejegyzésben feltüntetni.
(2) Ha a jelzálogjog megtérítési követelés biztosítékává alakul át [Ptk. 266. § (3) bekezdés], a megtérítési követelés mértékét minden esetben összegszerűen kell a bejegyzésben meghatározni.
(2) Ha a jelzálogjog megtérítési követelés biztosítékává alakul át, a megtérítési követelés mértékét minden esetben összegszerűen kell a bejegyzésben meghatározni.
90. §   A jelzálogjog részleges átszállása esetében a bejegyzésben a keletkezett részjelzálogjogoknak az egymás közötti rangsorát is fel kell tüntetni. Más megállapodás vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azt kell feltüntetni, hogy az átszállott részjelzálogjogot a fennmaradó jelzálogjog rangsorban megelőzi. Az egyidejűleg átszállott részjelzálogjogokat egyenlő ranghelyen kell feltüntetni.
91. §   Keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása esetén a bejegyzésben meg kell jelölni az új hitelezőt és azt, hogy az átruházás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett keret egész összegére vagy mely részére terjed ki.
92. §
(1) A határozat tartalmának megfelelő változást a körzeti földhivatal - kézbesítés előtt - bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az ingatlan-nyilvántartási térképen, ha az annak tartalmát is érinti.
(2) A bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton és a bejegyzésről (feljegyzésről, átvezetésről) szóló határozat első példányán fel kell tüntetni. Ha a bejegyzés (feljegyzés) alapjául magánokirat vagy vagyonszerzést megállapító (létrehozó) bírósági határozat szolgált, a bejegyzés (feljegyzés) megtörténtét és időpontját az okiraton kívül annak egy másolatán (kiadmányán) is fel kell tüntetni. Egyidejűleg a magánokirat valamennyi másolatát illetékmentesen hitelesíteni kell.
(2) A bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton és a bejegyzésről (feljegyzésről, átvezetésről) szóló határozat első példányán fel kell tüntetni. Ha a bejegyzés (feljegyzés) alapjául magánokirat vagy vagyonszerzést megállapító (létrehozó) bírósági vagy hatósági határozat szolgált, a bejegyzés (feljegyzés) megtörténtét és időpontját az okiraton kívül annak egy másolatán (kiadmányán) is fel kell tüntetni. Egyidejűleg a magánokirat valamennyi másolatát illetékmentesen hitelesíteni kell.
93. §
(1) A tulajdonos akkor is kérhet megosztást, ha egyidejűleg nem kéri valamely jog bejegyzését.
(2) A megosztásra kerülő ingatlan tulajdoni lapját meg kell szüntetni. A megosztás után keletkezett és a vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanoknak új tulajdoni lapot kell nyitni. A megosztásra a megszűnő és a keletkező tulajdoni lapok III. részén utalni kell.
(3) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket - a jogosult hozzájárulásával - annak a tulajdonostársnak a kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek az a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a körzeti földhivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.
(3) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket - a jogosult hozzájárulásával - annak a tulajdonostársnak a kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek az a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a járási földhivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.
(3) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket - a jogosult hozzájárulásával - annak a tulajdonostársnak a kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek az a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a járási hivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.
(4) Megterhelt ingatlanhoz szintén megterhelt ingatlant a terhek átvitelével egy ingatlanná történő összevonás céljából hozzájegyezni csak akkor szabad, ha az érdekeltek a két ingatlant terhelő jogok egymás közötti rangsorára nézve bejegyzésre alkalmas okiratban erről megállapodnak.
94. §   A belterület és a külterület közötti határváltozás esetén az adatváltozások átvezetésére, illetve az ingatlan megosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
94. §
(1) A település belterülete és külterülete közötti fekvéshatár-változás átvezetésére az adatváltozások átvezetésére, illetve az ingatlan megosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a fekvéshatár-változás termőföldet érint, úgy a belterület és külterület közötti fekvéshatár-változás ingatlan- nyilvántartási átvezetéséhez
a) a termőföld belterületbe vonásának, mint a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása
is szükséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adatváltozás átvezetését az erre irányuló bejelentésben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogerős határozatban szereplő valamennyi földrészlet vonatkozásában kérik.
95. §
(1) Közigazgatási határváltozás átvezetéséről a körzeti földhivatal határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét. Ezt a határozatot csak az érintett települések önkormányzatának kell kézbesíteni.
(1) A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét. Ezt a határozatot csak az érintett települések önkormányzatának kell kézbesíteni.
(2) Ha a közigazgatási határváltozás különböző körzeti földhivatalok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, az (1) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes körzeti földhivatal hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő település szerint illetékes körzeti földhivatal a változás átvezetés alapjául szolgáló okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes körzeti földhivatalnak.
(2) Ha a közigazgatási határváltozás különböző járási földhivatalok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, az (1) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes járási földhivatal hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő település szerint illetékes járási földhivatal a változás átvezetés alapjául szolgáló okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes járási földhivatalnak.
(2) Ha a közigazgatási határváltozás különböző járási hivatalok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, az (1) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes járási hivatal hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő település szerint illetékes járási hivatal a változás átvezetés alapjául szolgáló okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes járási hivatalnak.
(3) Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat soron kívül el kell intézni.
96. §   Az átcsatolt ingatlanok tulajdoni lapját a csökkenő területű településen meg kell szüntetni, a növekvő területű településen pedig új tulajdoni lapot kell nyitni. Az átcsatolásra a megszüntetett és az újonnan nyitott ingatlanok tulajdoni lapjának III. részén utalni kell.
97. §
(1) A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település ingatlan-nyilvántartási térképén is át kell vezetni.
(1) A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.
(2) Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot továbbra is a csökkenő területű település iratai között kell tárolni.

A határozat kézbesítése

98. §   A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetőleg kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a hatáskörrel rendelkező miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni.

60. A döntés kézbesítése

99. §   Ha egy határozat több olyan intézkedést tartalmaz, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre (pl. telekalakítás, kisajátítás stb.), az egyes érdekeltek részére a határozatnak csak a rájuk vonatkozó kivonatát kell kézbesíteni.
99. §   Ha egy döntés több olyan intézkedést tartalmaz, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre (pl. telekalakítás, kisajátítás stb.), az egyes érdekeltek részére a döntésnek csak a rájuk vonatkozó kivonatát kell kézbesíteni.
99/A. §   A megyei földhivatal az első és másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozott döntést, külföldre történő kézbesítés végett, az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel, kivéve, ha a kézbesítésre vonatkozó uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény alapján közvetlen postai úton kerül sor a kézbesítésre.
99/A. §   A kormányhivatal az első és másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozott döntést, külföldre történő kézbesítés végett, az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel, kivéve, ha a kézbesítésre vonatkozó uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény alapján közvetlen postai úton kerül sor a kézbesítésre.

61. A határozat, illetve a bejegyzés kijavítása

A határozat, illetőleg a bejegyzés kijavítása

100. §   Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő - természetbeni állapotot nem érintő - kijavítása szolgált.

Jogorvoslat

101. §   Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosult érdekeltnek kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet. Igy különösen:
a) a kérelmezőt, a megkereső szervet, az adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azokat, akik ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, átváltoztatást, törlést eredményez;
b) ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt akinek a javára valamely jogot, vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek vagy adatváltozást átvezetnek.
102. §   A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal az iratokat visszaküldi a körzeti földhivatalnak és az törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.

62. Jogorvoslat

102. §   A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal az iratokat visszaküldi a körzeti földhivatalnak, amely a fellebbezés visszavonásáról feljegyzést készít és törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.
102. §   A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal eljárást megszüntető végzése alapján a körzeti földhivatal törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.
102. §   A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal eljárást megszüntető végzése alapján a járási földhivatal törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.
102. §   A fellebbezés visszavonása esetén a kormányhivatal eljárást megszüntető végzése alapján a járási hivatal törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.
103. §   Ha a körzeti földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is kézbesítette és azt az ügyfél fellebbezésére saját hatáskörben módosítja, az újabb határozatot az illetékhivatal részére is megküldi.
104. §   Az új eljárásra irányuló beadvány elbírálása során hozott határozatban utalni kell a megelőző határozatokra, ez esetben a fellebbezés a tv. 39. § (3) bekezdése és a tv. 40. § (1) bekezdése szerint megtartja az eredeti rangsorát.
104. §   Az új eljárásra irányuló beadvány elbírálása során hozott határozatban utalni kell a megelőző határozatokra.
105. §   Ha az érintett ingatlanok tulajdonosai - a tv. 56. § (3) bekezdése szerint - a nekik megküldött fellebbezésre észrevételt tesznek, azt a fellebbezés elbírálásakor figyelembe kell venni.
106. §   Ha a körzeti földhivatalnak a fellebbezést követően saját hatáskörben való intézkedésre nincs lehetősége, a fellebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal, az érintett ingatlan tulajdoni lapjának másolatával, iratjegyzékkel terjeszti fel a megyei földhivatalhoz.
106. §   A körzeti földhivatal a fellebbezést iratjegyzékkel terjeszti fel a megyei földhivatalhoz.
106. §   A járási földhivatal a fellebbezést iratjegyzékkel terjeszti fel a megyei földhivatalhoz.
106. §   A járási hivatal a fellebbezést iratjegyzékkel terjeszti fel a kormányhivatalhoz.
107. §   Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, erről a fellebbezőt a határozat megküldése nélkül három napon belül külön értesíti.
108. §   A tv. 59. §-ában meghatározott esetekben a körzeti földhivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, az érintett ingatlan tulajdoni lapjának másolatával és iratjegyzékkel továbbítja a megyei földhivatalhoz a beérkezéstől számított nyolc napon belül.
108. §   A tv. 59. §-ában meghatározott esetekben a körzeti földhivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, és iratjegyzékkel továbbítja a megyei földhivatalhoz a beérkezéstől számított öt napon belül.
108. §   A tv. 59. §-ában meghatározott esetekben a járási földhivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, és iratjegyzékkel továbbítja a megyei földhivatalhoz a beérkezéstől számított öt napon belül.
108. §   A tv. 59. §-ában meghatározott esetekben a járási hivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, és iratjegyzékkel továbbítja a kormányhivatalhoz a beérkezéstől számított öt napon belül.
109. §
(1) A jogerős bírósági végzés alapján szükséges bejegyzés (feljegyzés) teljesítéséről a körzeti földhivatal új határozatot hoz, és az abban foglaltak bejegyzésével (feljegyzésével) egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó bejegyzést.
(1) A jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzés (feljegyzés) teljesítéséről a körzeti földhivatal végzést hoz, és az abban foglaltak bejegyzésével (feljegyzésével) egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. A körzeti földhivatal végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(1) A körzeti földhivatal a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.
(1) A járási földhivatal a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.
(1) A járási hivatal a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.
(2) Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a körzeti földhivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről a kérelmezőt külön nem értesíti.
(2) Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a körzeti földhivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről az érdekelteket külön nem értesíti.
(2) Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a járási földhivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről az érdekelteket külön nem értesíti.
(2) Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a járási hivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről az érdekelteket külön nem értesíti.
(3) Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).
(3) Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a járási földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).
(3) Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a járási hivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).

Perfeljegyzés

63. Perfeljegyzés

110. §   A perfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azon időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

64. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

111. §   A tulajdoni lap nem hiteles másolatának különböznie kell a hitelesített másolattól és utalnia kell nem hiteles voltára.
111. §   Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatnak e rendelet rendelkezései szerint különböznie kell a papír alapon kiállított hiteles másolattól, és az elektronikusan hitelesített másolattól.
111/A. §   A tulajdoni lap másolat mintáját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
111/A. §
(1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási hivatalnál, illetve az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablak) kell benyújtani.
(2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal - a járási földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. melléklet szerinti adattartalommal - a járási hivatalnál kell benyújtani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
111/B. §   A papír alapú hiteles tulajdoni lap másolaton a kiállító járási földhivatal, illetve a járási földhivatal illetékességi területén működő integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) bélyegzőlenyomatán kívül az ügyintéző aláírása alatt el kell helyezni az ügyintéző olvashatóan megjelölt nevét nyomtatott formában vagy a névbélyegzőjét.
111/B. §   A papír alapú hiteles tulajdoni lap másolaton a kiállító járási hivatal, illetve a járási hivatal illetékességi területén működő integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) bélyegzőlenyomatán kívül az ügyintéző aláírása alatt el kell helyezni az ügyintéző olvashatóan megjelölt nevét nyomtatott formában vagy a névbélyegzőjét.
112. §
(1) Ha a tulajdoni lap adataiban változás nem következett be, a korábban kiadott hiteles tulajdoni lap másolat ismételten hitelesíthető.
(2) Tulajdoni lap másolatot csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyével lehet külföldre továbbítani.
112. §   Ha a kérelmező a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti elő, a kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
112. §
(1) Ha a kérelmező a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti elő, a kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) Ha a tulajdoni lap másolat átvétele nem személyesen történik, a kérelemhez mellékelni kell - a tv. 68. §-ában meghatározottak érvényesülése érdekében - a személyazonosság igazolására szolgáló okmány közjegyző által hitelesített másolatát, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát.
(3) A külföldön kelt kérelemre a tv. 35. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
112/A. §
(1) A tv. 70/A. §-ában meghatározott, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet természetes személy - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal - a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél (a továbbiakban: FÖMI) nyújthat be. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni az általa vezetett minisztérium, a FÖMI, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tv. 70/A. §-ában meghatározott, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, a felhasználás célját is megjelölő kérelmet természetes személy - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal - a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél (a továbbiakban: FÖMI) nyújthat be. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni az általa vezetett minisztérium, a FÖMI, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tv. 70/A. §-ában meghatározott, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, a felhasználás célját is megjelölő kérelmet természetes személy - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 7. melléklet szerinti adattartalommal - a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél (a továbbiakban: FÖMI) nyújthat be. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A kérelem ügyfélkapun vagy más, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban lévő más szolgáltatás igénybevételével, az erre a célra rendszeresített űrlapon is benyújtható.
(3) Ha a kérelmező a formanyomtatványon a hatósági bizonyítvány kiállítását soron kívül kéri, a kérelmet - a külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése esetén - 3 napon belül kell teljesíteni.
(4) Amennyiben a kérelmező Magyarország területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, a hatósági bizonyítvány kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal megjelölését tartalmazza.
(4) Amennyiben a kérelmező Magyarország területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, a hatósági bizonyítvány kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal megjelölését tartalmazza.
(5) A hatósági bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú közokiratként, papír alapon kell kiadni, mely a kiállításától számított harminc napig hatályos.
(5) A felhasználás célját is tartalmazó hatósági bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú közokiratként, papír alapon kell kiadni, mely a kiállításától számított harminc napig hatályos.
(6) A kérelmező részére - erre irányuló külön kérelme esetén - a papír alapon kiállított hatósági bizonyítványról készített hitelesítés nélküli elektronikus másolatot is meg kell küldeni.
112/B. §   A FÖMI - egyedi megállapodás alapján - az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több földhivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és adattovábbítást végezhet.
112/B. §   A FÖMI - egyedi megállapodás alapján - az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több járási hivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és adattovábbítást végezhet.
112/B. §
(1) A FÖMI - egyedi megállapodás alapján - az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több járási hivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és a tulajdoni lap - 2-4. §-ban meghatározott - teljes tartalmára kiterjedő adattovábbítást végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatleválogatás eredményének elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként történő továbbítására nincs lehetőség.
112/C. §
(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából - egyedi megállapodás alapján - adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben
a) országos statisztikai célú adatgyűjtéshez,
b) hatóság részére hatósági eljárások teljesítéséhez, vagy
c) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásához
adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként továbbítja a megkeresőnek. A tulajdoni lap - a 2-4. §-ban meghatározott - teljes tartalma elektronikusan feldolgozható formában nem továbbítható (részadat-szolgáltatás). Több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén a részadat-szolgáltatást a FÖMI végzi.
(2) Részadat-szolgáltatást bárki igényelhet, ha a részadat-szolgáltatásra irányuló kérelmében igazolja, hogy
a) a megjelölt adatok megismerése az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges, és
b) - amennyiben az adatigénylés személyes adatokra is vonatkozik - személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazással rendelkezik.
(3) A részadat-szolgáltatás során átadott adatokat az igénylő csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladata ellátásának teljesítéséhez használhatja fel.
(4) Amennyiben a részadat-szolgáltatás iránti igény természetes személy tulajdonjogára vonatkozóan, annak családi, utónevén és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímén felül a születési családi és utónevére, vagy a születési évére, vagy anyja születési családi és utónevére, vagy ezen adatok mindegyikére kiterjed, az igénylőnek meg kell jelölnie azt a törvényt és a meghatározott célt, amely a tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő törvény általi felhatalmazás, valamint meghatározott cél hiányában a természetes személy tulajdonos családi és utóneve, valamint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcíme szolgáltatható.
(5) Az egyedi megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az adatfeldolgozási tevékenység meghatározását,
b) az adatleválogatás adattartalmát,
c) azon jogszabályhelyek megjelölését, melyek alapján az igénylő az adattovábbítás keretében kapott adatok kezelésére jogosult,
d) az átadásra kerülő adattartalom formátumát, valamint az adattovábbítás teljesítésének a határidejét,
e) a költségtérítés mértékét, illetve a kedvezményes költségtérítés fizetésre való jogosultság tényét és a kedvezményes költségtérítés mértékét,
f) az igénylő nyilatkozatát, miszerint a kapott adatokat csak a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatai ellátásához használja fel.
(6) A számítógépes adatbázisból lekérdezés útján történő részadat-szolgáltatás során a megkeresőnek átadott elektronikus dokumentumért fizetendő költségtérítést úgy kell megállapítani, hogy az egyedi megállapodásban a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatásának díjáról, valamint annak a FÖMI és a kormányhivatal közötti megosztásáról szóló jogszabályokban meghatározott díjat és díjmegosztást, továbbá az ingatlanügyi hatóságnál az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget is figyelembe kell venni.
(7) A (6) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatásának teljes költsége - a (8) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a megkeresőt terheli.
(8) Az a megkereső, akinek részére a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére törvény díjmentességet biztosít, helyrajzi számonként évente egy alkalommal - a kizárólag az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget tartalmazó - kedvezményes költségtérítés fejében jogosult részadat-szolgáltatásra. E kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a megkereső a megkeresésben megjelöli a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére díjmentességet biztosító törvényi rendelkezést.
113. §   Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából személyes adatot is tartalmazó adatlekérdezés csak egyedi esetekben és a tulajdoni lap formátumnak megfelelően teljesíthető.
113. §   Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából személyes adatot is tartalmazó adatlekérdezés - ha a tv., vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másképpen nem rendelkezik - csak egyedi esetekben és a tulajdoni lap formátumnak megfelelően teljesíthető.
113/A. §   Közjegyző számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a közjegyzői kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a közjegyző kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a közjegyzői szolgálatát nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.
113/B. §   Ügyvéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását az ügyvéd kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a kérelmező ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.
113/C. §   A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.
113/C. §
(1) A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.
(2) Ha a kérelmező a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a FÖMI - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a képviselet igazolására szolgáló iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
113/D. §   Bírósági végrehajtó számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara igazolását a bírósági végrehajtói kamarai tagság fennállásáról, a törvényszéki végrehajtók tekintetében pedig az illetékes törvényszék 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a törvényszéki végrehajtói szolgálat fennállásáról.
113/E. §   Felszámoló szervezet számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a felszámolók névjegyzékének vezetésére kijelölt hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a szervezet szerepel a felszámolók névjegyzékében.
114. §   A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
114. §   A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a FÖMI-nél kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
114. §   A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a FÖMI-nél kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
114. §   A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a FÖMI-nél kell benyújtani. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
114. §   A csatlakozási engedély abban az esetben is visszavonható, ha az adatlekérdezések mennyisége és gyakorisága nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy nem biztosítják a személyes adatok védelmét.
115. §   A csatlakozási engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról a rendszer üzemeltetőjét és a körzeti földhivatalt értesíteni kell.
115. §   A hozzáférési jogosultság felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatot a rendszer üzemeltetőjének is meg kell küldeni.
115. §   A hozzáférési jogosultság felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatot az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.
115. §   A hozzáférési jogosultság felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatot a miniszternek is meg kell küldeni.
115/A. §   A naplóból történő adatszolgáltatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, születési idejét, lakcímét, valamint személyazonosító jelét.
116. §
(1) Az összesítő fekvésenként művelési ágak szerinti részletezéssel, a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével tartalmazza:
a) a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított és a művelés alól kivett területeket,
b) a különböző tulajdonban (vagyonkezelésben, használatban) álló területeket,
c) a bel- és külterületi ingatlanok összesített adatait.
(2) A megye és az ország területéről külön összesítőt kell készíteni az (1) bekezdésben megjelölt csoportosításban.
117. §   A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében, haszonbérletében) lévő területekről törzsszám szerint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében, haszonbérletében) lévő az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.
117. §   A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő területekről törzsszám szerint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.
117. §   A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő területekről törzsszám szerint - az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.
117. §   A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő területekről törzsszám szerint - a miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.
118. §
(1) Kérelemre - külön jogszabályban meghatározott díjért - az ingatlanok adatait tartalmazó földkönyv készíthető a település egész területére, annak egy részére, illetőleg egyes ingatlanokra vonatkozóan.
(1) Kérelemre a település egész területére vagy annak egy részére (fekvés) vonatkozó, az ingatlanok (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó földkönyv, illetve legalább tíz ingatlanra vonatkozó földkönyvi kivonat készíthető.
(2) A földkönyv az adatbázisból bárki számára lekérdezhető. Szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet.
(2) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet.
(3) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint aranykorona értékét.
(4) A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét.
118/A. §   Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő vagy földmérési vállalkozás, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy részére a földhivatal földmérési földkönyvet szolgáltat. A földmérési földkönyv az ingatlan adatain felül tartalmazza az ingatlan tulajdonosának nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát, a tulajdonszerzés jogcímét, a tulajdoni lapon széljegyzett jogosultak adatait, az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának nevét, lakcímét (székhelyét), valamint a jog megszerzésének jogcímét.
118/A. §   Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő vagy földmérési vállalkozás, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy részére a földhivatal elektronikusan szerkeszthető formában földmérési földkönyvet szolgáltat. A földmérési földkönyv az ingatlan adatain felül tartalmazza:
a) az ingatlan tulajdonosa
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét),
ac) tulajdoni hányadát,
ad) tulajdonszerzésének jogcímét,
b) a tulajdoni lapon széljegyzett jogosultak adatait,
c) az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények megnevezését,
d) az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények jogosultjának megnevezését és lakcímét (székhelyét).
118/A. §   Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő vagy földmérési vállalkozás, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy részére a járási hivatal elektronikusan szerkeszthető formában földmérési földkönyvet szolgáltat. A földmérési földkönyv az ingatlan adatain felül tartalmazza:
a) az ingatlan tulajdonosa
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét),
ac) tulajdoni hányadát,
ad) tulajdonszerzésének jogcímét,
b) a tulajdoni lapon széljegyzett jogosultak adatait,
c) az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények megnevezését,
d) az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények jogosultjának megnevezését és lakcímét (székhelyét).
118/B. §
(1) A járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásból saját illetékességi területére vonatkozóan adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozását a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesítheti.
(2) Ha a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve az (1) bekezdés szerinti leválogatást, adatfeldolgozást természetes személyek vonatkozásában kérik a járási hivataltól, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók.

65. Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

119. §   Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során a 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 22. § (1) bekezdésében foglalt eljárásban biztosítani kell a település tulajdoni lapjainak megtekintését.
119. §
(1) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ingatlan-nyilvántartás átalakításához szükséges előzetes engedély tárgyában végzéssel dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) a körzeti földhivatal az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) a járási földhivatal az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) a járási hivatal az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.
(3) Az átalakítás a község, a város, valamint a megyei jogú városi kerület belterületére és külterületére külön is lefolytatható.
(4) Az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltozása az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti.
119/A. §
(1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során térképet, területjegyzéket, és áthelyrajziszámozás esetén azonosítási jegyzéket kell készíteni (a továbbiakban: munkarészek).
(1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során állami földmérési térképi adatbázist, területjegyzéket, és áthelyrajziszámozás esetén azonosítási jegyzéket kell készíteni (a továbbiakban: munkarészek).
(2) A munkarészekben feltüntetett adatokat felül kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatokkal.
(3) Az ingatlan új adatait kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan-nyilvántartásban és a munkarészekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható.
119/B. §
(1) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és
a) a földrészletnek az eljárás során megállapított új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés az ingatlan-nyilvántartás szerinti terület külön jogszabályban meghatározott mértékét nem haladja meg, vagy
b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, de az eltérés a szomszédos földrészleteknél nem mutatható ki.
(1) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és
a) a földrészletnek az eljárás során megállapított új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés az ingatlan-nyilvántartás szerinti terület külön jogszabályban meghatározott mértékét nem haladja meg, vagy
b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, de az eltérés a szomszédos földrészleteknél nem mutatható ki.
(2) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai nem helyezkednek el hasonlóan, illetőleg nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de
a) a régi és az új terület között eltérés nincs, vagy
b) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértékű, telekalakításból vagy kisajátításból származó eltérés áll fenn.
(2) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai nem helyezkednek el hasonlóan, illetőleg nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de
a) a régi és az új terület között eltérés nincs, vagy
b) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértékű, telekalakításból vagy kisajátításból származó eltérés áll fenn.
119/C. §
(1) Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát az érdekeltek meghallgatásával, szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel kell megállapítani.
(1) Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát a földhivatal megvizsgálja.
(1) Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát a járási hivatal megvizsgálja.
(2) Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetőségéről. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követő 30 napon belül a körzeti földhivatalnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(2) Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetőségéről. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követő 30 napon belül a járási földhivatalnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(2) Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetőségéről. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követő 30 napon belül a járási hivatalnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(3) Ha a területi eltérés nem jogváltozásból ered, az új területi adatokat kell elfogadni.
119/D. §   Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során a település egészére, illetőleg az átalakítással érintett részére (belterület, külterület) kiterjedő általános helyszínelést is le kell folytatni. Ennek során a földrészletek művelési ágát és minőségét a helyszíni állapotnak, illetve a tv.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.
119/E. §
(1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni.
(2) A munkarészek állami átvételét követően az ingatlanok tulajdoni lapjának I. részén ezen munkarészek alapján a változást fel kell tüntetni.
119/F. §
(1) A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történő feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképet, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket az illetékes körzeti földhivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni.
(1) A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történő feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképi adatbázist, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket az illetékes járási földhivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni.
(1) A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történő feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképi adatbázist, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket az illetékes járási hivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni.
(2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a körzeti földhivatalnál felszólalással élhetnek.
(2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a járási földhivatalnál felszólalással élhetnek.
(2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a járási hivatalnál felszólalással élhetnek.
(3) A felszólalásban foglaltakat a körzeti földhivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és érdemi határozatot kell hoznia. A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
(3) A felszólalásban foglaltakat a körzeti földhivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.
(3) A felszólalásban foglaltakat a járási földhivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.
(3) A felszólalásban foglaltakat a járási hivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felszólalásnak, illetve a felszólalás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezésnek az átalakított ingatlan-nyilvántartás érvénybe léptetésére nincs halasztó hatálya. Ha a felszólalásnak, illetve a felszólalás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezésnek a földhivatal helyt ad, az erről szóló határozata alapján az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a felszólalásnak, illetve a fellebbezésnek megfelelően kijavítja.
(5) Az átalakított ingatlan-nyilvántartás a közszemle utolsó napját követő napon érvénybe lép, melyről a körzeti földhivatal határozatot hoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(5) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló határozat - a (2) bekezdés szerinti felszólalástól és a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől függetlenül - a közszemle utolsó napját követő napon hatályba lép.

66. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás

Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás

120. §
(1) A tv. 86. §-ában foglalt eljárást megelőzően a körzeti földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a körzeti földhivatal véleményével együtt a megyei (fővárosi) földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.
(1) A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárást megelőzően a körzeti földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a körzeti földhivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a megyei (fővárosi) földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.
(1) A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárás során a körzeti földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a körzeti földhivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a megyei (fővárosi) földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.
(1) A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárás során a járási földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a járási földhivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a megyei földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.
(1) A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárás során a járási hivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a járási hivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a kormányhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.
(2) A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a megyei (fővárosi) földhivatal engedélyező határozatát követően a körzeti földhivatal a tv. 87-88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.
(2) A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a megyei (fővárosi) földhivatal engedélyező végzését követően a körzeti földhivatal a tv. 87-88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.
(2) A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a megyei földhivatal engedélyező végzését követően a járási földhivatal a tv. 87-88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.
(2) A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a kormányhivatal engedélyező végzését követően a járási hivatal a tv. 87-88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.
121. §   A tv. 87. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában említett elismerő nyilatkozat írásban és szóban is megtehető. Irásban tett nyilatkozat esetén a Pp. magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró körzeti földhivatal által felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni.
121. §   A tv. 87. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában említett elismerő nyilatkozat írásban és szóban is megtehető. Irásban tett nyilatkozat esetén a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró körzeti földhivatal által felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni.
121. §   A tv. 87. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában említett elismerő nyilatkozat írásban és szóban is megtehető. Irásban tett nyilatkozat esetén a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró járási földhivatal által felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni.
121. §   A tv. 87. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában említett elismerő nyilatkozat írásban és szóban is megtehető. Irásban tett nyilatkozat esetén a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró járási hivatal által felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni.
122. §
(1) A tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik a közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány is.
(2) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell megállapítani akkor is, ha a bemutatott okiratban az ingatlant helyrajzi szám szerint nem vagy tévesen jelölték meg, de az ingatlan azonossága egyébként megállapítható.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

123. §
(1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet, valamint az azt kiegészítő, illetve módosító 2/1977. (I. 10.) MÉM rendelet, a 47/1977. (XII. 28.) MÉM rendelet, a 28/1983. (XII. 30.) MÉM rendelet, a 6/1986. (V. 7.) MÉM rendelet, az 5/1987. (VII. 22.) MÉM rendelet, a 25/1994. (V. 19.) FM rendelet, a 63/1994. (XI. 18.) FM rendelet, a 49/1995. (XII. 28.) FM rendelet, a 40/1997. (V. 23.) FM rendelet hatályát veszti.
124. §   Folyamatban lévő ügyek alatt a földhivatalhoz 1999. december 31-ig benyújtott kérelmek értendők.
125. §   Ahol e rendelet csak bejegyzést említ, azalatt a tények feljegyzését is érteni kell.
125/A. §   Ahol e rendelet járási hivatalt említ, azon az R. 1. mellékletében megjelölt járási hivatalt kell érteni.
126. §   Ahol e rendelet hatósági határozatot vagy hatósági megkeresést említ, azon a közjegyzőnek a nemperes eljárásban hozott határozatát, valamint a közjegyzőnek a nemperes eljárásban a földhivatalhoz intézett megkeresését, továbbá a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján tett intézkedését és a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a földhivatalhoz intézett megkeresését is érteni kell.
126. §   Ahol e rendelet hatósági határozatot vagy hatósági megkeresést említ, azon a közjegyzőnek a nemperes eljárásban hozott határozatát, valamint a közjegyzőnek a nemperes eljárásban a járási hivatalhoz vagy a kormányhivatalhoz intézett megkeresését, továbbá a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján tett intézkedését és a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a járási hivatalhoz vagy a kormányhivatalhoz intézett megkeresését is érteni kell.
126/A. §   E rendelet 39/A. § (2) bekezdésének és 64. § (3) bekezdésének alkalmazásában az erdészeti hatóság által az Országos Erdőállomány Adatárból kiállított szemle és teljes másolat jogerős határozatnak minősül.
126/B. §   Ha törvény, kormányrendelet, vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani.
126/C. §   A 4/A. § (6) bekezdése szerinti rövidített megnevezést kell használni a tv. 49. § (3) bekezdésében meghatározott egyszerűsített határozatra is.
126/D. §
(1) A tv. 94. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter a 8. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresíti, amelyet közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.
(1) A tv. 94. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatványt a miniszter a 8. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresít, melynek közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A haszonélvezeti jog, használat joga bejegyzésének alapjául szolgáló okirat szerinti felek között a szerződés megkötésének időpontjában fennálló közeli hozzátartozói viszonyról szóló nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a természetes személyazonosító adatokon kívül csak az adott közeli hozzátartozói viszony igazolásához szükséges adatokat kell megjelölni.
(3) A nyilatkozathoz az örökbefogadás, valamint a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti jogviszony esetén csatolni kell az erről szóló jogerős gyámhivatali határozat hiteles másolatát. Ezekben az esetekben az anyakönyvvezetőt nem kell megkeresni.
(4) Ha a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn belül az ügyfél a közeli hozzátartozói viszony fennállását hiteles anyakönyvi kivonat benyújtásával igazolja, az anyakönyvvezető megkeresése mellőzhető.
(5) A tv. 94. §-a szerinti eljárásban a törvény alapján megszűnt haszonélvezeti jog, használat joga törléséről szóló határozatot a folyamatban lévő ügyek rangsorára tekintet nélkül kell meghozni és az ingatlan-nyilvántartásban foganatosítani.
(6) Ha az eljárás a tv. 94. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult, a döntést a tv. 45. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben kell meghozni. Ha a kérelmet az ügyfél visszavonja, a földhivatal az eljárást hivatalból folytatja le.
(6) Ha az eljárás a tv. 94. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult, a döntést a tv. 45. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben kell meghozni. Ha a kérelmet az ügyfél visszavonja, a járási hivatal az eljárást hivatalból folytatja le.
127. §   E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Mr.)
1. 3. §-ával módosított 2. §-t,
2. 4. §-ával módosított 3. §-t,
3. 5. §-ával módosított 4. §-t,
4. 6. §-ával módosított 4/A. §-át,
5. 7. § (2) bekezdésével módosított 5. § (2) bekezdést,
6. 18. §-ával módosított 16. §-t,
7. 20. §-ával módosított 19. § (3) bekezdést,
8. 29. §-ával módosított 27. §-t,
9. 33. §-ával módosított 31. §-t,
10. 40. §-ával módosított 38. §-t,
11. 42. §-ával módosított 39/A. §-t,
12. 43. §-ával módosított 39/B. §-t,
13. 44. § (2) bekezdésével módosított 40. § (2) bekezdés b) pontját,
14. 46. § (2) bekezdésével módosított 42. § (2) bekezdését,
15. 48. § (2) bekezdésével módosított 44. § (2) bekezdését,
16. 51. §-ával módosított 47. §-t,
17. 52. §-ával módosított 48. §-t,
18. 54. § (2) bekezdésével módosított 50. § (3) bekezdését,
19. 54. § (3) bekezdésével módosított 50. § (6) bekezdés d) pontját,
20. 55. §(2) bekezdésével módosított 51. § (1) bekezdését,
21. 59. §-ával módosított 60. §-t,
22. 60. §-ával módosított 61. §-t,
23. 61. §-ával módosított 62. § (2) bekezdését,
24. 62. §-ával módosított 62/C. §-át,
25. 63. §-ával módosított 64. § (3) bekezdését,
26. 64. § (1) bekezdésével módosított 65. § (3a) bekezdését,
27. 64. § (2) bekezdésével módosított 65. § (4)-(6) bekezdését,
28. 65. §-ával módosított 66. § (2) bekezdését,
29. 68. §-ával módosított 73. § (2) bekezdés f) pontját,
30. 69. §-ával módosított 77. §-t,
31. 71. §-ával módosított 83/A. § (2) bekezdését,
32. 73. § (2) bekezdésével módosított 86. § (1) bekezdését,
33. 74. §-ával módosított 95. § (1) bekezdését,
34. 78. §-ával módosított 102. §-át,
35. 79. §-ával módosított 106. §-át,
36. 80. §-ával módosított 109. § (1)-(2) bekezdését,
37. 82. §-ával módosított 111. §-át,
38. 83. §-ával módosított 111/A. §-át,
39. 84. §-ával módosított 114. §-át,
40. 85. §-ával módosított 118. §-át,
41. 87. § (1) bekezdésével módosított 119/F. § (3) bekezdését,
42. 87. § (2) bekezdésével módosított 119/F. § (5) bekezdését,
43. 90. §-ával módosított 126. §-át,
44. 95. §-ával módosított
44. a) 5. § (3) bekezdését,
44. b) 26. §-át,
44. c) 51. § (3) bekezdés a) és b) pontját,
44. d) 62/A. § (1) bekezdését,
44. e) 62/B. § c) pontját
44. f) 65. § (1) bekezdését,
44. g) 65. § (2) bekezdését,
44. h) 65. § (3) bekezdését,
44. i) 67. §-át
44. j) 68. § (2) bekezdését,
44. k) 75. § (1) bekezdését,
44. l) 78. §-át,
44. m) 79. § (2) bekezdését,
44. n) 83/A. § (3) bekezdését,
44. o) 87. §-át,
44. p) 92. § (2) bekezdését,
44. q) 99. §-át,
44. r) 108. §-át,
44. s) 109. § (2) bekezdését,
44. t) 117. §-át,
44. u) 119/C. § (1) bekezdését,
44. v) 119/F. § (1) bekezdését,
44. w) 120. § (1) bekezdését,
44. x) 121. §-át az Mr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
128. §   E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 97/2011. (X. 28.) VM rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. §-ával módosított 6. § (5) és (6) bekezdését az Mr2. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásban is alkalmazni kell.
129. §
(1) E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb tárgyú módosításáról szóló 21/2014. (III. 14.) VM rendelettel megállapított
a) 17-20. §-át a 2014. március 15-ét követően kötött zálogszerződéssel alapított zálogjogok esetében,
b) 35. §-át és 68/A. §-át a 2014. március 15-ét követően benyújtott feljegyzés illetve bejegyzés iránti kérelem esetében
kell alkalmazni.
(2) Ha 2014. március 15-e előtt az ingatlan tulajdonosa a törölt zálogjog ranghelyét a kérelmének előterjesztésétől számított egy év tartamára fenntartotta, ezen egyéves időtartam alatt bejegyzés alapjául szolgáló okirat (zálogszerződés vagy bejegyzési engedély) alapján a fenntartott ranghelyre jelzálogjog bejegyzését kérheti. A törölt zálogjog ranghelyének fenntartására egyebekben e rendelet 2014. március 14-én hatályos 36. és 37. §-a alkalmazandók.
130. §   E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 13/2014. (IX. 25.) FM rendelettel [a továbbiakban: 13/2014. (IX. 25.) FM rendelet] megállapított 29/A. és 29/B. §-át, valamint 126/D. §-át a 13/2014. (IX. 25.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásban is alkalmazni kell.
131. §   E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 82/2015. (XII. 16.) FM rendelet (a továbbiakban: Mr3.) 1. §-ával megállapított 68/D. §-át az Mr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

Iktató bélyegző helye

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/képviselő a körzeti földhivatal ügyfélszolgálatán tájékoztatást kérhet.

A kérelmező neve/megnevezése:  
A kérelmező lakcíme/székhelye (telephelye):  
A kérelmező értesítési címe (elektronikus is lehet), ügyintézőjének neve, telefonszáma:  
A kérelmező személyi azonosítója/statisztikai azonosítója:  
A kérelmező képviseletében képviselő neve/megnevezése:  
eljáró képviselő adatai képviselő lakcíme/székhelye (telephelye):  
A kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám:  
   
A változással érintett ingatlanok darabszáma:  
A változással érintett egyes ingatlan(ok) részletezése a következő oldalon, ill. pótlap(ok)on
Soron kívüli ügyintézést a kérelmező igényel-e: Igen Nem
Fizetendő összes ig. szolgáltatási díj (az egyes ingatlanokra is tekintettel):   forint
Fizetési mód: a) készpénz befizetés
b) készpénz-átutalási megbízás
c) átutalási megbízás
 
Megjegyzés:    
Mellékletek:    
A fizetési mód a) pontja (készpénzbefizetés) esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata:    
    pénztáros
     
A beérkezett ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálata    
Személyes mentesség esetén nyilatkozat, melléklet csatolva Igen Nem
Soron kívüli ügyintézés kérelmezése miatt döntést igényel Igen Nem
Az ig. szolg. díjra vonatkozó részletező (II.) és összesítő (I.) rov. kitöltve Igen Nem
Készpénzbefizetés esetén a pénztáros nyilatkozata rendben Igen Nem
A b) vagy c) pont szerinti fizetési mód esetén melléklet csatolva Igen Nem
A vizsgálat a kérelmező jelenlétében történt Igen Nem
A vizsgálatot elvégezte:    

Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.

A változással érintett ingatlan(ok) részletezése

      A kérelem tárgya    
Sor-
szám
1. Település 2. Helyrajzi szám 3. jelzálogjog bejegyzése, módosítása 4. vagyoni értékű jog törlése 5. általános kérelem 6. Tárgyi mentesség 7. A fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke
1.              
               
               
               
               
               
               
               
               
               
folytatás pótlapon: Igen Nem        
 
1. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem első része az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelmező értesítési címe, ügyintézőjének neve;
1.2. a kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele;
1.2. a kérelmező személyi azonosítója, vagy statisztikai számjele/belső egyedi azonosítója;
1.3. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám;
1.3. a kérelmező állampolgársága, illetve cégjegyzékszáma;
1.3. a kérelmező állampolgársága, vagy cégjegyzékszáma;
1.4. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.4. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám;
1.4. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám (ha ismert);
1.4. a kérelemhez kapcsolódó az ingatlan-nyilvántartási iktatószám (ha ismert);
1.4. a kérelemhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási iktatószám (ha ismert);
1.5. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.5. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.6. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.6. a bejelentett állandó lakcím átvezetését a kérelmező igényli-e;
1.6. a kérelmezőnek a bejelentett állandó lakcím átvezetésére vonatkozó nyilatkozata;
1.7. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.7. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.8. egyéb megjegyzés;
1.8. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.8. a kérelmező függőben tartás igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.9. mellékletek megjelölése;
1.9. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.9. a kérelmező mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásának szükségességéről szóló nyilatkozata;
1.10. a kérelem keltének helye és ideje;
1.10. egyéb megjegyzés;
1.10. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.11. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.11. mellékletek megjelölése;
1.11. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.12. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.12. a kérelem keltének helye és ideje;
1.12. egyéb megjegyzés;
1.13. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
1.13. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.13. mellékletek megjelölése;
1.14. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.14. a kérelem keltének helye és ideje;
1.15. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
1.15. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.16. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.16. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a díj megfizetését igazoló nyilatkozat;
1.17. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
1.17. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos az ingatlan-nyilvántartási megállapítások.
1.17. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási megállapítások.
2. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem második része a változással érintett ingatlan (ingatlanok) tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. sorszámszerű megjelölés;
2.2. település megnevezése;
2.3. helyrajzi szám megjelölése;
2.4. a kérelem tárgyának meghatározása;
2.5. személyes vagy tárgyi mentességre vonatkozó nyilatkozat;
2.6. a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megjelölése;
2.7. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.
2.7. a bejelentett állandó lakcím átvezetésére vonatkozó nyilatkozat;
2.7. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.
2.8. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

(Földhivatal neve)                 (Lapszám)
(Földhivatal címe)                    

Tulajdoni lap

(kiadás dátuma)

(helységnév)                    
(fekvés) HRSZ: Cím (utca, házszám): Szektor: ....................... Térképszelvény: ...........
széljegy:                    
I. Rész
1. Az ingatlan adatai:                    
Alrészlet adatok             Alosztály adatok
művelési ág (kivett megnevezés) min. o. terület kat. t. jöv. terület kat. t. jöv.
      ha m2 k. fill. ha m2 k. fill.
.      
.      
.      
(sorszám) (jogi jelleg)
(kiegészítő szöveges megjegyzés)
(bejegyző határozat) [(törlő határozat) TÖRÖLT]
(sorszám) (telki szolgalmi jog)
(kiegészítő szöveges megjegyzés)
(bejegyző határozat) [(törlő határozat) TÖRÖLT]
(sorszám) (szöveges bejegyzés) (bejegyző határozat) [(törlő határozat) TÖRÖLT]
.      
.      
.      
II. Rész
(sorszám) hányad:    
  jogcím: (bejegyző határozat) [(törlő határozat) TÖRÖLT]
  jogállás:    
  név:    
  [szül. név:]    
  [szül. év:]    
  [a. szül. név:]    
  cím:    
.      
.      
.      
III. Rész
(sorszám) (jog, tény megnevezés)    
  [(lejárati dátum)]    
  (kiegészítő szöveges megjegyzés) (bejegyző határozat) [(törlő határozat) TÖRÖLT]
  jogosult    
  név:    
  [szül. név:]    
  [szül. év:]    
  [a. szül. név:]    
  cím:    
.      
.      
.      

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

Iktató bélyegző helye

Kérelem
tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt

(megrendelő)

I. A tulajdoni lap másolatot igénylő adatai
családi név: ........................................................................................................................................................................................................
utónév: ................................................................................................................................................................................................................
anyja születési neve: .........................................................................................................................................................................................
születési hely: ....................................................................................................................................................................................................
születési idő: [ ][ ][ ][ ] [ ][ ] [ ][ ]
II. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése
Amennyiben a tulajdoni lap másolatot igénylő jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, az I. pontban foglalt adatokon túlmenően az alábbiakban fel kell tüntetni a szervezet megnevezését is.
Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése: .......................................................................................
...........................................................................................................................................................................................................................
III. A kérelemmel érintett ingatlan(ok) megjelölése
III. Költségviselő adatai
Költségviselő neve (megnevezése): .............................................................................................................................................................
Költségviselő címe (székhelye): ..................................................................................................................................................................
IV. A kérelemmel érintett ingatlan(ok) megjelölése
Település neve Az ingatlan fekvése Az ingatlan helyrajzi száma A másolat típusa (hiteles/nem hiteles) A másolat típusa (teljes/szemle/
részleges)
Az igényelt másolatok száma
           
           
           
           
           
IV. Személyazonosságot igazoló okmány megnevezése: száma:
V. Személyazonosságot igazoló okmány megnevezése: száma:
A kérelemben szereplő adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőriztem.
................................................
ügyintéző aláírása
A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

1. tulajdoni lap másolatot igénylő természetes személy anyja születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét;
2. amennyiben a tulajdoni lap másolatot igénylő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegzőjének lenyomatát;
3. a költségviselő adatainak megjelölése: költségviselő neve, vagy megnevezése, költségviselő címe, vagy székhelye;
4. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma, másolat típusa (hiteles, teljes, szemle), igényelt másolatok száma;
5. a kérelem keltének helye és ideje;
6. a kérelmező aláírása;
7. személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma;
8. a kérelemben megjelölt - a személyazonosságot, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló - adatok ellenőrzésére vonatkozó ügyintézői záradék;
9. a kérelmező tulajdonilap-másolat átvételét igazoló aláírása.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

Kérelem
a tulajdoni lapba történő betekintés iránt

I. A betekintő adatai
családi név: ........................................................................................................................................................................................................
utónév: ...............................................................................................................................................................................................................
anyja születési neve: ..........................................................................................................................................................................................
születési hely: ....................................................................................................................................................................................................
születési idő: [ ][ ][ ][ ] [ ] [ ] [ ] [ ]
Település neve Az ingatlan fekvése Az ingatlan
helyrajzi száma
A másolat típusa
(hiteles/nem hiteles)
A másolat típusa
(teljes/szemle/
részleges)
Az igényelt
másolatok száma
           
           
           
           
           
III. Személyazonosságot igazoló okmány megnevezése: száma:
A kérelemben szereplő adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőriztem.  
................................................
ügyintéző aláírása
A település neve Az ingatlan fekvése Az ingatlan helyrajzi száma
     
     
     
II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése
A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a betekintő természetes személy anyja születési családi- és utónevét, születési helyét, születési idejét;
2. amennyiben a betekintő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegzőjének lenyomatát;
3. a betekintéssel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
4. a kérelem keltének helye és ideje;
5. a kérelmező aláírása;
6. személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma;
7. a betekintő betekintés megtörténtét igazoló aláírása.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem
természetes személyek számára

Igénylő adatai:

Igénylő családi és utóneve/anyja születési neve:
....................................................................................../............................................................................................
Igénylő születési neve:
...................................................................................................................................................................................
Születési hely:
...................................................................................................................................................................................
Születési idő:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő tevékenységének jellege (például: közjegyző, ügyvéd, bírósági végrehajtó stb.):
...................................................................................................................................................................................
Kamarai tagság kezdete:
...................................................................................................................................................................................
Érvényes kamarai tagság száma:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő lakcíme:
Telefon: .......................................... Fax: .......................................... e-mail cím: ...................................................
Költségviselő neve és címe (ha nem egyezik az igénylővel):
...................................................................................................................................................................................
A kérelem indokolása:
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
A kérelemhez mellékelni kell az illetékes kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a kérelmező kamarai tagsága fennáll, és arról, hogy az igénybejelentő közjegyzői szolgálatát/ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.
Mellékletek: ....................................................................................................
Kelt: .....................................................
................................................
aláírás/bélyegző


TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem
jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára

Igénylő adatai:

Igénylő megnevezése:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő tevékenységének jellege (például: bank, önkormányzat, ingatlaniroda stb.):
...................................................................................................................................................................................
Az igénylő képviseletében eljáró személy neve és beosztása:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő statisztikai számjele:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő székhelye:
...................................................................................................................................................................................
Igénylő telephelye:
...................................................................................................................................................................................
Telefon: .......................................... Fax: .......................................... e-mail cím: ...................................................
A kérelem indokolása:
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
A közigazgatási szervek kivételével az igénylőnek a kérelemhez csatolnia kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított 30 napnál nem régebbi közjegyzői tanúsítványt. Ha a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a kérelemhez elegendő csatolni a nyilvántartásról készített 30 napnál nem régebbi hiteles másolatot.
Mellékletek: .....................................................................................................
Kelt: ......................................................
................................................
szabályszerű aláírás


1. A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem természetes személy kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. az igénylő anyja születési családi- és utóneve, igénylő születési neve, születési hely, születési idő;
1.2. az igénylő tevékenységének jellege (például: közjegyző, ügyvéd, bírósági végrehajtó stb.);
1.3. kamarai tagság kezdete;
1.4. érvényes kamarai tagság száma;
1.5. igénylő értesítési címe;
1.6. a költségviselő neve és címe, amennyiben személye nem egyezik az igénylővel;
1.7. a kérelem indoklása;
1.8. mellékletek megjelölése;
1.9. a kérelem keltének helye és ideje;
1.9. díjmentességi körök (tárgyi díjmentes eljárások) megjelölése jogszabályi hivatkozással;
1.10. az igénylő aláírása, és bélyegzőjének lenyomata.
1.10. a kérelem keltének helye és ideje;
1.11. az igénylő aláírása, és - amennyiben annak használatára jogszabály alapján köteles - bélyegzőjének lenyomata.
2. A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem jogi személy vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. az igénylő tevékenységének jellege (például: bank, önkormányzat, ingatlaniroda stb.);
2.2. az igénylő képviseletében eljáró személy beosztása;
2.3. a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet igénylő esetén annak statisztikai számjele;
2.4. az igénylő értesítési címe;
2.5. az igénylő telephelye;
2.6. a kérelem indoklása;
2.7. mellékletek megjelölése;
2.8. a kérelem keltének helye és ideje;
2.8. díjmentességi körök (tárgyi díjmentes eljárások) megjelölése jogszabályi hivatkozással;
2.9. az igénylő szabályszerű aláírása.
2.9. a kérelem keltének helye és ideje;
2.10. az igénylő szabályszerű aláírása és bélyegzőjének lenyomata.

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

Elektronikus úton benyújtható kérelem
természetes személyek részére, ha a kérelemhez melléklet nem tartozik

1. A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelem természetes személy kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
1.2. a kérelem tárgyának megjelölése;
1.3. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
1.3. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a járási hivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
1.4. a kérelem keltének helye és ideje.
2. A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelem jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet kérelmező esetén statisztikai számjel;
2.2. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
2.3. a kérelem tárgyának megjelölése;
2.4. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
2.4. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a járási hivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
2.5. a kérelem keltének helye és ideje.

7. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

Ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a kérelmező anyja születési családi- és utóneve, születési helye, születési ideje;
2. a kérelmező állampolgársága;
3. a kérelmező lakcíme;
4. a kérelmező értesítési címe;
5. a kérelmező telefonszáma;
6. a kérelmező elektronikus levelezési címe, amennyiben a kérelmező a hitelesítés nélküli hatósági bizonyítvány elektronikus úton történő megküldését is kéri;
7. a felhasználás céljának megjelölése;
8. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
9. a fizetés módjának megjelölése;
10. a kérelem keltének helye és ideje;
11. a kérelmező aláírása.

8. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

A haszonélvezeti jog, használat joga bejegyzésének alapjául szolgáló okirat szerinti felek között, a szerződés megkötésének időpontjában fennálló közeli hozzátartozói viszonyról szóló nyilatkozat az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a nyilatkozat alapját képező jog megjelölése
1.1. haszonélvezeti jog;
1.2. használat joga;
1.3. földhivatali bejegyző határozat száma;
1.3. az ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat száma;
1.3. ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat száma;
2. a jog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultjának
2.1. családi- és utóneve;
2.2. születési családi- és utóneve;
2.3. - amennyiben ismert - előző születési családi- és utóneve;
2.4. születési helye és ideje (év, hó, nap);
2.5. házasságkötés helye és ideje (év, hó, nap);
2.6. anyja születési családi- és utóneve;
2.7. - amennyiben ismert - anyja előző születési családi- és utóneve;
2.8. szülő születési helye és ideje (év, hó, nap);
2.9. szülő házasságkötésének helye és ideje (év, hó, nap);
2.10. személyi azonosítója/belső egyedi azonosítója;
2.11. lakcíme;
2.12. állampolgársága;
3. a jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlan-tulajdonos
3.1. családi- és utóneve;
3.2. születési családi- és utóneve;
3.3. - amenyiben ismert - előző születési családi és utóneve;
3.4. születési helye és ideje (év, hó, nap);
3.5. - amennyiben ismert - házasságkötésének helye és ideje (év, hó, nap);
3.6. anyja születési családi- és utóneve;
3.7. - amennyiben ismert - anyja előző születési családi és utóneve;
3.8. - amennyiben ismert - szülő házasságkötésének helye és ideje (év, hó, nap);
3.9. - amennyiben ismert - szülő születési helye és ideje (év, hó nap);
3.10. lakcíme;
3.11. állampolgársága;
4. az ingatlan adatai
4.1. település neve;
4.2. fekvése (belterület, külterület, zártkert);
4.3. helyrajzi száma;
5. nyilatkozat a közeli hozzátartozói viszonyról;
6. nyilatkozat a 2014. február 25. előtt kötött, a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés meglétéről;
7. nyilatkozat az adatok valóságtartalmáról, hozzájárulás az adatok kezeléséhez;
8. mellékletek megjelölése (anyakönyvi kivonat, gyámhatósági döntés);
9. a nyilatkozat keltének helye és ideje;
10. a jogosult (törvényes képviselő) aláírása;
11. a tanúk adatai
11.1. olvasható neve;
11.2. lakcíme;
11.3. személyazonosító okmány száma;
11.4. aláírása;
12. tájékoztató.

9. SZÁMÚ MELLÉKLET A 109/1999. (XII. 29.) FVM RENDELETHEZ

1. A zártkerti művelés alól kivont területként történő feltüntetés iránti kérelem első része az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a tulajdonos (tulajdonosok) értesítési címe, ügyintézőjének neve;
1.2. ha az érintett ingatlan tulajdonosa (tulajdonosai) helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazott neve (megnevezése), lakcíme (székhelye vagy telephelye);
1.3. a tulajdonos (tulajdonosok) személyi azonosítója, vagy statisztikai számjele/belső egyedi azonosítója;
1.4. a tulajdonos (tulajdonosok) állampolgársága, vagy cégjegyzékszáma;
1.5. a bejelentéshez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási iktatószám (ha ismert);
1.6. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.7. a tulajdonos (tulajdonosok) soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.8. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes soron kívüli ügyintézési díj megjelölése;
1.9. a soron kívüli ügyintézési díjfizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.10. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a díj megfizetését igazoló nyilatkozat;
1.11. egyéb megjegyzés;
1.12. mellékletek megjelölése;
1.13. a bejelentés keltének helye és ideje;
1.14. a tulajdonos (tulajdonosok), vagy a meghatalmazott (meghatalmazottak) aláírása;
1.15. a zártkerti művelés alól kivont területként történő feltüntetés iránti kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
2. A zártkerti művelés alól kivont területként történő feltüntetés iránti kérelem második része a változással érintett ingatlan (ingatlanok) tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. sorszámszerű megjelölés;
2.2. település megnevezése;
2.3. helyrajzi szám megjelölése;
2.4. a kérelmező, vagy meghatalmazott aláírása.
5. a kérelmező elektronikus levelezési címe, amennyiben a kérelmező a hitelesítés nélküli hatósági bizonyítvány elektronikus úton történő megküldését is kéri;
6. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
7. a fizetés módjának megjelölése;
8. a kérelem keltének helye és ideje;
9. a kérelmező aláírása.
I. Kérelmező adatai
családi név: .........................................................................................................................................................................................................