Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.12.22. - 1996.01.31.
1996.02.01. - 1999.07.31.
1999.08.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.12.18.
2008.12.19. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2015.12.22.
2015.12.23. - 2016.09.14.
2016.09.15. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1995. évi CXIV. törvény

az igazságügyi szakértői kamaráról

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) és a területi igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: területi kamara) (a továbbiakban együtt: kamara) önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) érdekeit képviselő köztestület. A kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Köztestületként a szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A kamara
a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét, a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,
g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
h) szervezi az igazságügyi szakértők jogi és a szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,
i) véleményt nyilvánít a szakértők alkalmasságáról,
j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
k) tagjairól nyilvántartást vezet,
k) tagjairól és a szakértőjelöltekről nyilvántartást vezet,
k) tagjairól nyilvántartást vezet,
l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
l) ellenőrizheti a szakértő szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,
l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,
l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét,
m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják, székhelye Budapest.
(3) A MISZK
a) a szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
b) képviseli a szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
c) megalkotja az Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
e) a szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,
g) véleményezési jogot gyakorol a szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
h) szervezi a szakértők szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,
i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(4) A MISZK feladatellátásának érdekében jogosult kezelni a területi kamarák által kezelt személyes adatokat.
(5) A területi kamara
a) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
b) tagjairól nyilvántartást vezet,
c) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét,
d) a működési területén az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(6) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(7) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.
(8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a kamarai tagok tagsági jogviszonya vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.

A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

1/A. §
(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a) bejegyzés az igazságügyi szakértők és szakértőjelöltek nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásokból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyminiszter igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor;
a) bejegyzés az igazságügyi szakértők és szakértőjelöltek nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásokból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor;
b) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése;
c) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).
(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):
a) bejegyzés a kamara tagjairól vezetett nyilvántartásba, törlés e nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor,
b) a szakértőjelölti igazolvány kiállítása,
c) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése,
d) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,
e) a kamarai tagság 3/C. § (1) bekezdésben meghatározott okból történő felfüggesztése.
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Az eljárás során a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.
(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.
(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, vagy - közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.
(5) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(7) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a bejegyzésről és a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját;
b) a névjegyzékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját;
c) igazságügyi szakértő és szakértőjelölt nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját.
(7) A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

A kamarai tagság keletkezése

2. §
(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába.
(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes területi kamaránál.
(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő kérelmére, különösen indokolt esetben, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara engedélyezheti, hogy a szakértő más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a területi kamaránál.
(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe felvett, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő kérelmére, különösen indokolt esetben, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara engedélyezheti, hogy a szakértő más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a területi kamaránál.
(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe felvett, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő kérelmére, különösen indokolt esetben, a MISZK engedélyezheti, hogy a szakértő más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt.
(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről, ha a szakértői tevékenységét kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi, és más szakmai kamara tagja.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszűnése esetén a szakértő 30 napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.
(4) A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinek a kamarai tagsága nem kötelező.
(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.
(6) Akit az igazságügyi szakértői kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig a kizárás hatálya alatt áll.

A kamarai tagság megszűnése

3. §
(1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha
a) ezt a szakértő kéri,
b) a névjegyzékből törölték,
c) a kamarából kizárták,
d) meghalt.
d) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg,
d) a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg,
e) meghalt.
e) a szakértői esküt nem tette le,
f) késedelem miatt [3/C. § (1) bek. b) pont] másodszor lenne helye a kamarai tagsága felfüggesztésének,
g) meghalt.
(2) A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha
a) a szakértőt a kamarából kizárták,
b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg,
c) a szakértő neki felróható okból egy évig szakértői tevékenységet nem folytat.
c) a szakértő az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig neki felróható okból bírósági, illetve hatósági kirendelésre szakértői tevékenységet nem folytat.
3/A. §
(1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.
(1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait - ide nem értve a kamarai tagdíj legalacsonyabb mértékét - a területi kamara alapszabálya állapítja meg.
(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség határozattal állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően irányadók.
(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően irányadók.
(3) Ha a szakértő a fellebbezésében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a fellebbezést igazolási kérelemnek kell tekinteni. A területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörben bírálja el, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet a területi elnökség elutasítja, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint kell továbbítani.
(4) A területi elnökség a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.
(4) A területi elnökség a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak.
(5) Ha a szakértő kamarai tagsága az (1) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig ennek hatálya alatt áll.

A kamarai tagság szünetelése

3/B. §
(1) A szakértő - előzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés engedélyezésének szabályairól és a szünetelés időtartamáról a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.
(1) A szakértő - előzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.
(1) A szakértő - kérelmére - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.
(1) A szakértő - kérelmére - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben évente meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.
(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
(2) A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, illetve az állami vezetői szolgálati jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.
(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.

A kamarai tagság felfüggesztése

3/C. §
(1) A szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha:
a) a szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyész,
b) a névjegyzékbe két éven belül a szakértő késedelmére vonatkozóan öt bejegyzés történt.
(2) A szakértő kamarai tagságának felfüggesztése az Igazságügyi Minisztérium indítványára történik.
(2) A szakértő kamarai tagságának felfüggesztése az igazságügyért felelős miniszter indítványára történik.
(3) A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerős befejezéséig, a b) pont esetében egy évig tart.
(4) A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozatot hoz. A határozat ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozatot hoz. A határozat ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést - fontos közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.
(4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be a MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést - fontos közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.
(5) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(5) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(5) Ha a MISZK elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

A kamarai tag jogai és kötelességei

4. §
(1) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén,
b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,
c) küldöttnek vagy tisztségviselőnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
b) megfizesse a kamarai tagdíjat.
c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben.
c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a MISZK Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben.
c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a MISZK Alapszabályában előírt - szakmai képzésekben.

II. FEJEZET

II. FEJEZET
A TERÜLETI KAMARA

5. §
(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A területi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(2) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.
(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára.

A területi kamara szervei

6. §
(1) A területi kamara szervei
a) a közgyűlés,
b) a területi elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott, más bizottság is választható.

A közgyűlés

7. §
(1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A területi kamara közgyűlése
a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat,
b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket,
b) megválasztja a MISZK-be delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket,
c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,
d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,
f) elfogadja - összhangban a MISZK Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,
g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,
g) évenként javaslatot tesz a szakértői díj összegére,
g) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,
h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
j) a MISZK által megállapított legalacsonyabb mértéknek megfelelően meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét.
(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a kamarai tagok több mint felének szavazata kell.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több, mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges.
(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

A területi küldöttgyűlés

7/A. §
(1) A területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. A közgyűlés a kamara tagjai közül minden 5 tag után, az 1000 főt meghaladó területi kamarákban minden 10 tag után egy területi küldöttet választ.
(2) A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyűlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
(3) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több, mint a fele jelen van. A területi küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges.
(4) A területi küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

A területi elnökség

8. §
(1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből és az elnökségi tagokból áll.
(2) A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről.
9. §   A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,
c) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól és a szakértőjelöltekről,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
e) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését,
f) etikai eljárást kezdeményezhet,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.
g) határozatot hoz a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet,
h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről,
h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről vagy felfüggesztéséről,
i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.
i) a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezi a szakértői névjegyzékbe vételi, valamint a kiterjesztési kérelmeket,
i) határoz az etikai eljárás során a területi kamara etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - új etikai tanácsot jelöl ki,
j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.
9/A. §
(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.
(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 22 munkanapon belül határoz.
(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a megérkezését követő naptól számított harminc napon belül határoz.
(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tíz munkanapon belül a MISZK elnökségéhez fellebbezhet.
(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a MISZK elnökségéhez fellebbezhet.
(3) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(3) Ha a MISZK elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat.

A területi kamara elnöke

10. §   A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.
11. §
(1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök és a területi kamara alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.
(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

Az etikai bizottság

12. §
(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.
(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettől eltérően is meghatározhatja. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.
(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettől eltérően is meghatározhatja.
(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.

A számvizsgáló bizottság

13. §
(1) A közgyűlés tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait a területi kamara alapszabálya határozza meg.

III. FEJEZET
A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA

14. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.
(1) A MISZK a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.
(1) A MISZK a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben. A MISZK-et a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.
(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.
(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára.
(3) A MISZK jogosult az állami címer használatára.
15. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei
a) a küldöttgyűlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a szakbizottságok.
f) szakterület felülvizsgáló bizottság.
(1) A MISZK szervei
a) a küldöttgyűlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a szakbizottságok,
f) szakterület felülvizsgáló bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a MISZK Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
16. §
(1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
(1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a MISZK Alapszabálya határozza meg.
(2) A küldöttgyűlés
a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
c) dönt a MISZK tisztségviselőinek díjazásáról,
d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
d) megalkotja a MISZK Alapszabályát,
e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
e) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
e) meghatározza az éves kamarai hozzájárulás legalacsonyabb mértékét és a MISZK által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékét, a kamarai hozzájárulás alóli részleges vagy teljes mentesülés szabályait és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,
g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét,
g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot, valamint a szakértői módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,
h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,
i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
j) javaslatot tesz az igazságügyminiszternek a szakértői díjak összegére.
j) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszternek a szakértői díjak összegére.
j) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott a szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére.
(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.
(3) A MISZK elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a MISZK Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a MISZK Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

Az elnökség

17. §
(1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből és a küldöttgyűlés által választott tagokból áll.
(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.
(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a MISZK Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.
(3) Az elnökség
a) összehívja a küldöttgyűlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
b) ellátja a szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
c) kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.
e) elfogultság esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,
f) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozata elleni fellebbezést,
f) a területi kamara vagy a MISZK elnöke, elnökhelyettese, etikai bizottságának elnöke ellen kezdeményezett etikai eljárás, az illetékes területi kamara kizárása és illetékességi vita esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,
g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről hozott határozata elleni fellebbezést,
g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről, vagy felfüggesztéséről hozott határozata elleni fellebbezést,
g) határoz az etikai eljárás során a MISZK etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - kijelöli az új etikai tanácsot,
h) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.
h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.
h) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozata elleni fellebbezést,
i) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről, vagy felfüggesztéséről hozott határozata elleni fellebbezést,
j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.
(4) Az elnökség határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
18. §   A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) etikai eljárást kezdeményezhet.
18. §   A MISZK elnöke
a) képviseli a MISZK-et,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) irányítja a MISZK hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) etikai eljárást kezdeményezhet.
19. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettesei az elnök és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya által meghatározott feladatokat látják el.
(1) A MISZK elnökhelyettesei az elnök és a MISZK Alapszabálya által meghatározott feladatokat látják el.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
(2) A MISZK elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a MISZK elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
20. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyminiszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyminiszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyért felelős miniszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyért felelős miniszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.
(1) A MISZK az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyért felelős miniszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyért felelős miniszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.
(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.
(2) A területi kamara alapszabályának a MISZK Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.

Az etikai bizottság

21. §
(1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(1) A küldöttgyűlés a szakértők közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.
(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.

A számvizsgáló bizottság

22. §
(1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(1) A küldöttgyűlés a a szakértők közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(2) A számvizsgáló bizottság a MISZK gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a MISZK Alapszabálya határozza meg.

A szakbizottság

23. §   A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottság eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
23. §   A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
23. §   A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a MISZK Alapszabálya határozza meg. A szakbizottság ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

A szakterület felülvizsgáló bizottság

23/A. §
(1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(1) A küldöttgyűlés a a szakértők közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és - szükség szerint - javaslatot tesz a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(3) A bizottság üléseire köteles meghívni az Igazságügyi Minisztérium, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium és szakmai kamara képviselőjét. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
(3) A bizottság üléseire köteles meghívni az igazságügyért felelős miniszter, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter és szakmai kamara képviselőjét. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
(3) A bizottság üléseire köteles meghívni az igazságügyért felelős miniszter, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter és szakmai kamara képviselőjét. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket a MISZK Alapszabálya határozza meg.

IV. FEJEZET
A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA, MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE

24. §
(1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négyéves időtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négyéves időtartamra titkosan választják meg.
(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(3) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
25. §
(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.
(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával. Az etikai bizottság elnökének és tagjának megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a MISZK tisztségviselője kezdeményezheti.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede kezdeményezheti. A területi kamara tisztségviselőjének visszahívását a területi kamara tisztségviselője, a MISZK tisztségviselője visszahívását a MISZK tisztségviselője is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.

V. FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség

Etikai vétség, etikai büntetések

26. §   Etikai vétséget követ el az a szakértő,
a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,
a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,
b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.
b) akinek szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartása a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
26. §
(1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki
a) vétkesen megszegi
aa) az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét,
ab) a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat,
b) szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
(1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki vétkesen megszegi a szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét, vagy a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat. Etikai vétséget követ el az a szakértő is, aki szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja. Az etikai eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős ítéletének meghozatala során elfogadott.
(2) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarai tagság legfeljebb 2 évig terjedő felfüggesztése,
e) a kamarából való kizárás.
(3) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
(4) A kamarából való kizárás esetén a területi kamara elnöksége, illetve a MISZK elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(5) Az etikai büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen az etikai vétség súlyát és ismétlődését, a szándékosság vagy a gondatlanság fokát.
(5) A kamara etikai tanácsa - az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével - az etikai büntetést az etikai vétség súlyára és ismétlődésére, valamint az etikai vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy a gondatlanság fokának megfelelően, az összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.
(5a) A kamara etikai tanácsa a (2) bekezdés e) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal a szakértővel szemben, akiről a kamara nyolc éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy etikai vétséget követett el.
(6) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - a MISZK küldöttgyűlése által megállapított éves kamarai hozzájárulás tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot ahhoz a területi kamarához kell megfizetni, amelynek a panaszolt szakértő a tagja; felhasználására a MISZK Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
(7) Az etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén az etikai büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a panaszolt szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.

Az etikai eljárás kezdeményezése és az eljáró szervek

Büntetések

27. §
(1) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarából való kizárás.
d) a kamarai tagság legfeljebb 1 évig terjedő felfüggesztése,
e) a kamarából való kizárás.
(1) Az igazságügyi szakértővel szemben a területi kamara elnöksége, elnöke, a MISZK elnöksége, elnöke vagy a panaszos (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet etikai eljárást.
(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(2) A szakértő kamarai tagságának a felfüggesztése alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
(2) Az etikai ügyben első fokon annak a területi kamarának az etikai bizottsága jár el, amelynek tagja a panaszolt szakértő; másodfokon a MISZK etikai bizottsága jár el.
(3) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(3) Az etikai eljárást lefolytató etikai tanács elnökét és tagjait a területi kamara esetében a területi kamara etikai bizottságának elnöke, a MISZK esetében a MISZK etikai bizottságának elnöke jelöli ki. Az első fokú etikai tanács egy elnökből és két tagból, a másodfokú etikai tanács egy elnökből és négy tagból áll.
(4) A területi kamara vagy a MISZK elnökének, elnökhelyettesének és etikai bizottsága elnökének etikai ügyében a MISZK elnöksége által kijelölt területi kamara etikai bizottsága jár el első fokon.
(5) Ha az etikai tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, az etikai tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha az etikai tanácsban a személyi változás egyéb okból következik be, az etikai tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha az etikai tanács azt szükségesnek tartja.
(6) Az etikai eljárás megindítása esetén az etikai tanács munkájának előkészítését, a bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 37. § (1) bekezdése alapján tárgyalás azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki a területi kamara tagjai közül.
(7) Az etikai bizottság elnökét, az etikai tanács elnökét és tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost - ha törvény másként nem rendelkezik - az etikai eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a területi kamara etikai bizottsága esetében a területi kamara elnöke, a MISZK etikai bizottsága esetében a MISZK elnöke adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.

Képviselethez való jog

28. §
(1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.
(1) A panaszolt szakértő nevében és érdekében az etikai eljárás során meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
(2) Ha a panaszolt szakértő képviselővel jár el, az iratokat a képviselőnek kell kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. A szakértő személyes megjelenésére szóló idézést a szakértő részére kell kézbesíteni.
(3) Ha a panaszolt szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól eltér, a panaszolt szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.

Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása

Elévülés

29. §
(1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.
(1) Az etikai tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
a) a panaszolt szakértő,
b) aki a panaszolt szakértő hozzátartozója vagy képviselője,
c) a kezdeményező,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) akinek a tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
f) aki ellen etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
g) akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre került vagy szünetel,
h) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2) Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat az etikai bizottság elnökére, a vizsgálóbiztosra, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az etikai bizottság elnöke, az etikai tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(4) A panaszolt szakértő az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.
(4) A panaszolt szakértő és a területi kamara elnöke az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.
(5) A kizárási indítványról, ha az
a) az etikai tanács elnökére, az etikai tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, az etikai bizottság elnöke,
b) a területi kamara etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a területi kamara elnöksége,
c) a MISZK etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a MISZK elnöksége hoz határozatot, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek.

Eljáró szervek

30. §
(1) A szakértő etikai ügyében első fokon annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő; másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsőfokú etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.
(1) Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki. A területi kamara etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a területi kamara elnöksége, a MISZK etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a MISZK elnöksége jelöli ki az új etikai tanácsot.
(2) Az etikai tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.
(2) Ha a kizárási indítvány az etikai bizottság egészét érinti, arról a MISZK elnöksége határoz, és ha a területi kamara etikai bizottságával szemben a kizárási ok fennállását megállapítja, másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.

Kizáró okok

A kezdeményezés benyújtása és az etikai bizottság elnökének intézkedései a kezdeményezés elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében

31. §   Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,
a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a szakértőt elmarasztalják, az etikai bizottsági tagsága megszűnik,
b) aki az eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki az eljárást kezdeményezte,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
31. §
(1) Az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést az illetékes területi kamara etikai bizottságánál írásban kell előterjeszteni. A kezdeményezésben meg kell jelölni
a) az etikai vétség elkövetésével gyanúsítható panaszolt igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,
b) a kezdeményező nevét, elérhetőségét,
c) azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő,
d) azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett a panaszolt szakértő cselekményéről,
e) az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, elérhetőségét.
(2) A kezdeményezést eggyel több példányban kell előterjeszteni, mint a panaszolt szakértők száma, és ahhoz csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat.
32. §
(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(1) Az etikai eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet az etikai bizottság elnöke az etikai bizottsághoz érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, és a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik, vagy a kezdeményezést elutasítja, ha annak feltételei fennállnak.
(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai tanács elnökének, illetőleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szakértő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(2) Ha a kezdeményezés elbírálására másik területi kamara illetékes, az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést megküldi az illetékességgel rendelkező területi kamara etikai bizottságának, és erről a kezdeményezőt írásban tájékoztatja. Ha az a területi kamara, amelyhez a kezdeményezés megküldésre került azt állapítja meg, hogy az ügyre a megküldő területi kamara illetékes, a MISZK elnökségétől kéri az eljáró területi kamara kijelölését. Az etikai bizottság az illetékességét az eljárás teljes tartama alatt köteles vizsgálni.
(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki.
(3) Ha a kezdeményezés hiányos, az etikai bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - 15 napos határidő kitűzésével - hiánypótlásra visszaadja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kezdeményezést elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja.
(4) Ha az illetékes területi kamara etikai bizottsága elfogultságot jelent be, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.
(4) Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, az etikai bizottság elnöke határozattal kijelöli az eljáró etikai tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.
33. §
(1) Az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést - etikai tanács kijelölése nélkül - határozattal elutasítja, ha
a) az annak tárgyát képező cselekményt etikai eljárás során már jogerősen elbírálták, kivéve ha a 48/H. § alapján új eljárás kezdeményezésének van helye,
b) az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,
c) a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kezdeményezésnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta.
d) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetése egyértelműen kizárható,
e) a cselekmény elévült,
f) a kezdeményezésben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja.
(2) A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.

Az etikai eljárás megindítása

33. §
(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.
(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, vagy a panasz előterjesztője kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Erről az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, és közli vele az etikai eljárás okát is.
(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben bíróság vagy más hatóság jogerős határozatot még nem hozott, az etikai tanács az eljárás megindításával egyidejűleg az etikai eljárást felfüggeszti.
(3) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.
(3) Az etikai tanács határozatáról az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, az eljárás kezdeményezőjét és az etikai bizottság elnökét, és közli az etikai eljárás okát. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.
(3) Az etikai tanács határozatáról az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, az eljárás kezdeményezőjét és az etikai bizottság elnökét, és közli az etikai eljárás okát. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az igazságügyért felelős minisztert és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
(4) Ha a kamara etikai tanácsa eljárást indított, az eljárás megindításával egyidejűleg a szakértő kamarai tagságát felfüggesztheti, ha a felfüggesztés az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig tarthat.
(5) Ha az etikai tanács az etikai eljárást nem indítja meg, az eljárás kezdeményezője a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságához fellebbezhet. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottsága az első fokú határozatot helyben hagyja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a területi kamara etikai bizottságát az eljárás lefolytatására utasítja.
(6) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.
34. §
(1) Az etikai tanács a kijelölés kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról.
(2) Az etikai tanács az eljárás megindítását megtagadja, ha a kezdeményezésből és mellékleteiből megállapítható, hogy
a) a cselekmény elévült,
b) a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai vétségnek,
c) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
d) a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján el kellett volna utasítani.
d) a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés alapján el kellett volna utasítani.
(3) A cselekmény elévült, ha
a) a cselekménynek a kezdeményező tudomására jutásától számítva hat hónap vagy
b) a cselekmény elkövetése óta két év
eltelt a kezdeményezés előterjesztése nélkül.
(3) A cselekmény elévült, ha
a) a kezdeményező a cselekménynek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt az etikai eljárást nem kezdeményezte vagy
b) a cselekmény befejezése óta két év eltelt.
(4) Ha a panaszolt szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény elkészítését követően, ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.
(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető-, szabálysértési- vagy fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt.
(6) Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a panaszolt szakértőnek és a panaszolt szakértő kamarai tagsága szerinti területi kamara (a továbbiakban: tagság szerinti kamara) elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek kézbesíteni kell, a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit csatolni kell.

A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése

35. §   Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt az etikai tanács a panaszolt szakértő kamarai tagságát - legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha az etikai vétség súlyára tekintettel ez indokolt. A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek, a tagság szerinti kamara elnökének és a jogerőre emelkedést követően a névjegyzéket vezető hatóságnak.
36. §   Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, az etikai tanács az etikai eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig. A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.

Etikai vizsgálat

34. §
(1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont személyt, a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erről a szakértőt tájékoztatni kell.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentést készít az etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
(4) A vizsgálóbiztos eljárását 3 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbíthatja.

Az elsőfokú etikai tanács eljárása

35. §   Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedéseket teheti meg:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) kitűzi a tárgyalást,
c) a tárgyalás mellőzésével a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza,
d) az eljárást megszünteti.
36. §
(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni.
(2) Ha az eljárás alá vont szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről a szakértőt az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont szakértő és képviselője az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elő az eljárás bármely szakaszában.
37. §   Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.
37. §
(1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a tényállás - előre láthatóan - a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.
(1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a tényállás - előre láthatóan - a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal - legkésőbb 60 napon belüli határnapra - tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.
(2) Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az etikai tanács eljárásának előkészítése.
(3) Az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket; ennek érdekében meghallgathatja a panaszolt szakértőt, a kezdeményezőt mint tanút, a további tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a panaszolt szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok csatolását kérheti.
(4) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a panaszolt szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a panaszolt szakértőt tájékoztatni kell.
(5) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja.
(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja. Az etikai tanács az etikai vizsgálat lezárását követő 60 napon belül tárgyalást tart.

Az etikai tanács eljárása

Az etikai tanács határozata

38. §
(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(1) Az etikai tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét a törvény lehetővé teszi.
(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az etikai tanács elnöke szavaz.
(2) Az etikai tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy
a) megfelelő határidő kitűzésével az etikai vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) az etikai tárgyalás mellőzésével megállapítja a panaszolt szakértő etikai felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést szab ki,
c) az etikai eljárást megszünteti,
d) etikai tárgyalást tűz ki.
(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján az etikai felelősség kétséget kizáróan megállapítható, a panaszolt szakértő az etikai vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.
(5) A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a panaszolt szakértő és a tagság szerinti kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti; ezt a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
(6) A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján az etikai tanács tárgyalást tart. Az etikai tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.
(7) Az etikai tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha
a) a kérelmet már az etikai tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani, kivéve a 33. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,
b) a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai vétségnek,
c) a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.
c) a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni,
d) a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.
39. §   Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az eljárási költségek viseléséről.
39. §
(1) Ha az etikai tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás helyének és időpontjának közlésével a panaszolt szakértőt és képviselőjét, továbbá - ha a meghallgatására még nem került sor és az etikai tanács szerint az szükséges - a kezdeményezőt, mint tanút, a további tanút, a kirendelt szakértőt megidézi, a vizsgálóbiztost és a tagság szerinti kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson a megidézettek és az értesítettek lehetnek jelen.
(2) A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon az etikai tanács elnöke és minden tagja jelen van. A tárgyalás a panaszolt szakértő és képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.
40. §
(1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül az eljárás alá vont szakértő, képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.
(1) A tárgyalást az etikai tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat.
(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.
(2) Az etikai tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat, szükség esetén meghallgatja a panaszolt szakértőt és tanúként a kezdeményezőt, továbbá a vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb bizonyítást folytat. Az etikai tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon értékeli.
(3) Az etikai tanács határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A panaszolt szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A panaszolt szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.
(4) A panaszolt szakértő és képviselője az etikai eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésre másolatot kap, a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá az eljárás bármely szakaszában bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(5) A panaszolt szakértőt és képviselőjét az idézésben és meghallgatása kezdetekor a (4) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell.
(6) Ha az etikai tárgyaláson megjelent panaszolt szakértőt az etikai tanács meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetés megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a panaszolt szakértő nyilatkozata és a meghallgatása során általa csatolt bizonyíték - a panaszolt szakértő terhére - nem használható fel.
(7) Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében elhalaszthatja.
(7) Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja.

Jegyzőkönyv

41. §
(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(1) A tárgyalásról és az etikai vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson az etikai tanács elnöke vagy valamely tagja, az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos vezetheti vagy alkalmazható jegyzőkönyvvezető is.
(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a) az eljáró etikai bizottságot és az etikai ügy számát,
b) az eljárás tárgyát, a panaszolt szakértő nevét, szakértői igazolvány számát, és a kezdeményező nevét,
c) a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,
d) a tanács elnökének, tagjainak (a vizsgálóbiztosnak) jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,
e) a jelen lévő panaszolt szakértő és képviselője, valamint az egyéb megidézettek és értesítettek nevét.
(3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, a megidézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a bizonyítási eljárás során kirendelt szakértők véleményét.
(4) A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke (a vizsgálóbiztos) és - ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására került sor - a jegyzőkönyvvezető írja alá.

A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

Fellebbezés

42. §
(1) Az elsőfokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont szakértő, képviselője és az eljárás kezdeményezője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz.
(1) Ha az etikai eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai tanács elnökét feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú etikai tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(2) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértő ellen indított büntetőeljárásról értesíti az első fokon eljáró területi kamarát.
(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
(3) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást az etikai tanácsnak határozattal fel kell függesztenie; a határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.
(4) Az elsőfokú etikai tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.

Az etikai tanács tárgyaláson meghozott határozata

A másodfokú etikai tanács eljárása

43. §
(1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(1) Az etikai tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában
a) a panaszolt szakértőt felmenti, ha nem követett el etikai vétséget vagy az etikai vétség elkövetése nem állapítható meg,
b) a panaszolt szakértő etikai felelősségét megállapítja, és etikai büntetést szab ki vagy
c) az etikai eljárást megszünteti, ha a 38. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg.
(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.
(2) Az etikai tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a kihirdetéstől számított 15 napon belül írásba kell foglalni, és azt kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács az elsőfokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.

A határozatok meghozatala

44. §
(1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban kihirdeti.
(1) Az etikai tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza; utolsóként a tanács elnöke szavaz.
(2) Ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú etikai tanácsot új eljárásra utasítja.
(2) Az etikai tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és valamennyi tagja jelen van.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértő, a képviselője és az eljárás kezdeményezője a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.

A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

45. §
(1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(1) Az etikai eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell
a) az etikai bizottság megjelölését, és az etikai ügy számát,
b) a panaszolt szakértő nevét, igazolványszámát, valamint képviselője nevét,
c) a kezdeményező nevét,
d) a rendelkező részben
da) a döntést,
db) a jogorvoslati jogról történő kioktatást, ha a határozattal szemben annak helye van,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást,
eb) a figyelembe vett bizonyítékokat,
ec) a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,
ed) azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak minősült,
ee) az alkalmazott jogszabályok, valamint a szakértők etikai kódexe és az etikai eljárási szabályzat alkalmazott pontjainak megjelölését,
f) a határozathozatal helyét és idejét,
g) az etikai tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat meghozatalára nem az etikai tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását,
h) az etikai bizottság bélyegzőjének lenyomatát.
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.
(2) Az etikai tanácsnak az etikai eljárást megszüntető, a 38. § (6) bekezdése szerinti, a panaszolt szakértő felmentéséről rendelkező és a panaszolt szakértő etikai felelősségének megállapításáról rendelkező határozata (a továbbiakban együtt: az etikai eljárást befejező határozat) rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és megfizetésének határidejéről is rendelkezni kell.
(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a szakértő ellen indított büntetőeljárásról a területi elnökséget értesíti.
(3) Ha az etikai tanács a panaszolt szakértő etikai felelősségének megállapításáról rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni kell a pénzbírság megfizetésének határidejéről is.
(4) Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke - e minőségének feltüntetése mellett - aláírhatja.
(5) Az etikai bizottság elnöke által meghozott határozatra az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az etikai eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése

46. §
(1) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.
(2) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
(3) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.

Az etikai eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása

46/A. §
(1) Ha az etikai bizottság elnöke, vagy az etikai tanács megállapítja, hogy
a) a bíróság,
b) az első fokon eljáró etikai bizottság elnöke határozata esetében a másodfokú etikai bizottság elnöke vagy
c) az elsőfokú etikai tanács határozata esetében a másodfokú etikai tanács
által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács csak egy ízben, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

Az etikai eljárás költségei

47. §
(1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elsőfokú etikai eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.
(1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elsőfokú etikai eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségei.
(2) Az etikai eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét az első fokon eljáró területi kamara előlegezi, míg további másolat a MISZK Alapszabályában meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.
(3) Ha az etikai eljárás során a panaszolt szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni az első fokon eljáró területi kamara, illetve a MISZK számára, egyebekben azt az előlegező kamara viseli. Az etikai tanács az eljárás költségének részbeni megtérítésére kötelezi a panaszolt szakértőt, ha a költségek nagysága és a megállapított etikai vétség súlya nem áll arányban egymással, vagy a költség az eljárás egyéb résztvevőjének mulasztása folytán merült fel.

Fellebbezéssel támadható határozatok

48. §
(1) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozata ellen, és az etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozata ellen a kezdeményező fellebbezéssel élhet.
(2) Az etikai tanácsnak a panaszolt szakértő kamarai tagságát a 35. § alapján felfüggesztő határozata ellen a panaszolt szakértő (képviselője) fellebbezéssel élhet.
(3) Az etikai bizottság elnökének és az etikai tanácsnak a kijavító és kiegészítő határozata ellen az élhet fellebbezéssel, aki a kijavítással, kiegészítéssel érintett határozat tekintetében fellebbezési joggal rendelkezett.
(4) Az etikai tanácsnak az etikai eljárást felfüggesztő és az etikai eljárást befejező határozata ellen - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat kivételével - a panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke fellebbezéssel élhet.
(5) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a MISZK etikai bizottságához címezve az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsághoz kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására - az etikai eljárást felfüggesztő határozattal szembeni fellebbezés kivételével - halasztó hatálya van.
(6) A kizárási indítványt elutasító határozattal szemben külön fellebbezésnek nincs helye, ellene csak az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozata elleni, az etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozata elleni, továbbá - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat kivételével - az etikai eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben, illetve a 48/F. § (3) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálati kérelemben tehető panasz.

A határozat jogereje és végrehajthatósága

48/A. §
(1) A fellebbezéssel nem támadható határozat a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik, a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja.
(2) A fellebbezéssel megtámadható határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ha a fellebbezésre jogosultak a fellebbezésről lemondtak, valamint ha a fellebbezési határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be. A határozat jogerőre emelkedésének napja az utolsó lemondás bejelentésének napja, ennek hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő nap.

A másodfokú etikai eljárás

48/B. §   A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, aki az elsőfokú etikai eljárásban az etikai tanács elnöke vagy tagja volt, továbbá aki vizsgálóbiztosként, jegyzőkönyvvezetőként járt el, valamint az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő és meghallgatott tanú.
48/C. §   A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy azt nem határidőben nyújtották be, továbbá ha azt olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.
48/D. §
(1) A másodfokú etikai tanács az első fokon, tárgyaláson hozott, az etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson, az első fokon hozott egyéb határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson kívül, zárt tanácsülésen bírálja el.
(2) Ha a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni, a tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait, az elsőfokú határozatot és a fellebbezésben foglaltakat.
(4) A másodfokú etikai tanács elrendelheti a bizonyítás kiegészítését, és azt az első fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.
48/E. §
(1) A másodfokú etikai tanács az első fokon eljáró etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozatát, továbbá az elsőfokú etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozatát helybenhagyja vagy a határozatot - ha az jogszabályt sért vagy megalapozatlan - hatályon kívül helyezi és az eljárás lefolytatását rendeli el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a másodfokú tanács a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.
(3) A másodfokú etikai tanács a (2) bekezdés szerinti elsőfokú határozatot akkor helyezi hatályon kívül és rendeli el új eljárás lefolytatását, ha
a) az megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg, vagy
b) az elsőfokú határozatot az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és az elsőfokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.
48/F. §
(1) A másodfokú etikai határozatot azoknak kell kézbesíteni, akiknek a megtámadott első fokú határozatot.
(2) A másodfokú etikai tanács határozata a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik; a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőidőpontja a kézbesítés napja.
(3) A másodfokú etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott határozata felülvizsgálatát - kivéve az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozatot - a panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a MISZK-kel szemben indított polgári nemperes eljárásban kérheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
48/G. §   A másodfokú etikai eljárásban egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Új eljárás kezdeményezése

46. §   A jogerős határozat meghozatalát követően a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, elnöke vagy a szakértő új eljárást kezdeményezhet a szakértő javára, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

Költség

47. §
(1) Az eljárás költségét a kamara előlegezi.
(1) Az eljárás költségét a kamara előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány és az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.
(2) Ha az etikai eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.
(3) A költségátalány összegét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya állapítja meg.

A határozat megküldése

48. §   Az etikai tanács a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek.
48. §   Az etikai tanács a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak.
48. §   Az etikai tanács a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi a területi elnökségnek és az igazságügyért felelős miniszternek és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak.
48/H. §   Jogerős határozattal befejezett etikai eljárás esetén a panaszolt szakértő, a területi kamara elnöksége, a területi kamara elnöke, a MISZK elnöksége és elnöke új eljárás lefolytatását kezdeményezheti a panaszolt szakértő javára, ha
a) olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy
b) az alapügyben az etikai tanács elnöke vagy tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.

Értesítés a jogerős határozatról

48/I. §
(1) Az etikai bizottság elnökének a kezdeményezést etikai tanács kijelölése nélkül elutasító, jogerőre emelkedett határozatát és az etikai tanácsnak az etikai eljárás megindítását megtagadó jogerőre emelkedett határozatát, továbbá az e határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
(1) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.
(2) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.
(2) Az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága a 26. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti büntetéseket tartalmazó jogerős döntésről a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
(3) Az első fokon eljáró területi kamara a tárgyévben jogerőre emelkedett etikai büntetésekről a tárgyévet követő év január 15-ig értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
48/J. §   Az etikai eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket az etikai eljárási szabályzat állapítja meg.

Etikai büntetések nyilvántartása

48/K. §
(1) A területi kamara a tagjaival szemben hozott jogerős etikai büntetésekről nyilvántartást vezet.
(2) A kamara a tagjával szemben hozott jogerős etikai büntetésre vonatkozó adatot a nyilvántartásából az etikai büntetés végrehajtásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől számított nyolc év elteltével törli.

VI. FEJEZET
A KAMARA MŰKÖDÉSE FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

VI. FEJEZET
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

49. §
(1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett.
(1) Az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett.
(1) A területi kamara és a MISZK (a továbbiakban e fejezet tekintetében együtt: kamara) működésének törvényességi felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter látja el.
(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenőrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;
b) jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.
b) jóváhagyja a területi kamarák alapszabályát és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenőrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;
b) jóváhagyja a területi kamarák alapszabályát és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.
(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
(3) Az igazságügyminiszter
a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter a területi kamara működését felfüggesztette, felügyelő biztost rendel ki a területi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter
a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyért felelős miniszter a területi kamara működését felfüggesztette, felügyelő biztost rendel ki a területi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.
(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
49/A. §
(1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.
(1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, határozatai, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.
(2) A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek az elfogadásuktól számított 30 napon belül.
49/B. §
(1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabályban, alapszabályban vagy szabályzatban foglaltak megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja az érintett kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére.
(2) Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül - a jogsértés megszüntetése érdekében - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül - a jogsértés megszüntetése érdekében - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik.
(4) Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el,
a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy
c) felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait előírja.
(5) Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését vagy küldöttgyűlését, és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
(6) Ha a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügyért felelős minisztert. A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megalakulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.
(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozót kell érteni.
  • A jogszabály 1995. december 22-én jelent meg a Magyar Közlöny 113. számában.
  • hatályba lépett 1996. február 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2016. szeptember 15-én.
A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2015. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 23-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.