Hatályos állapot
Közlönyállapot
1993.04.07. - 1993.04.14.
1993.04.15. - 1994.09.30.
1994.10.01. - 1996.02.20.
1996.02.21. - 1998.10.31.
1998.11.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2010.05.31.
2010.06.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1993. évi XXXI. törvény

az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A Magyar Köztársaság megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács főtitkáránál 1992. november 5-én megtörtént.)

1. §   Az Országgyűlés az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
2. §   Az Egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet
2. Cikk
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegű szolgálatot, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelező katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegető szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
7. Cikk
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.
8. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
14. Cikk
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől.
3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerződő Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
18. Cikk
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elő vannak írva.
II. Fejezet
19. Cikk
A Magas Szerződő Felek által a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából
1. az Emberi Jogok Európai Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság);
2. az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság)
létesül.
III. Fejezet
20. Cikk
1. A Bizottság ugyanannyi tagból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma. A Bizottságnak nem lehet tagja ugyanannak az államnak egynél több állampolgára.
2. A Bizottság teljes ülésben ülésezik. Mindazonáltal tanácsokat is létesíthet, melyek mindegyike legalább hét tagból áll. A tanácsok jogosultak a jelen Egyezmény 25. Cikke alapján előterjesztett, olyan kérelmeket megvizsgálni, melyek a már kialakított joggyakorlat alapján tárgyalhatók, vagy amelyek nem vetnek fel az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban súlyos kérdéseket. E korlátozások határain belül a tanácsokat az Egyezmény által a Bizottság részére biztosított valamennyi jogosítvány megilleti, ez azonban nem érinti az e Cikk 5. bekezdésében meghatározott rendelkezéseket.
A Bizottságnak az a tagja, akit azon Magas Szerződő Fél jelölése alapján választottak meg, mellyel szemben a kérelmet benyújtották, jogosult abban a tanácsban részt venni, mely a kérelemmel foglalkozik.
3. A Bizottság albizottságokat létesíthet, melyek mindegyike legalább három tagból áll, azzal a jogosítvánnyal, hogy egyhangú szavazattal elfogadhatatlannak minősítsenek, vagy az ügylajstromból töröljenek a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmeket, ha az ilyen határozat minden további vizsgálódás nélkül meghozható.
4. A tanács vagy az albizottság bármikor átadhatja az előtte lévő ügyet a Bizottság teljes ülésének részére, mely maga is rendelkezhet úgy, hogy egy tanács vagy albizottság elé terjesztett ügyet adjanak át neki.
5. Csak a Bizottság teljes ülése gyakorolhatja a következő jogosítványokat:
a) a 24. Cikk alapján előterjesztett kérelmek vizsgálata;
b) az ügynek a 48. Cikk a) pontja alapján a Bíróság elé terjesztése;
c) az eljárási szabályok megállapítása a 36. Cikke szerint.
21. Cikk
1. A Bizottság tagjait a Miniszteri Bizottság választja a szavazatok abszolút többségével, a Parlamenti Közgyűlés Irodája által készített jegyzékből; a Magas Szerződő Felek minden képviselőcsoportja a Parlamenti Közgyűlésben három jelöltet javasol, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bizottság kiegészítése végett, ha más államok később csatlakoznak a jelen Egyezményhez, és az esetenként előforduló üresedések betöltése végett.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük, és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szaktekintélyeknek kell lenniük a nemzeti vagy nemzetközi jog terén.
22. Cikk
1. A Bizottság tagjait hatéves időszakra választják. A tagok újraválaszthatók. Mindazonáltal az első választás alkalmával megválasztott tagok közül hét tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti hároméves időszak elteltével lejár, az Európa Tanács Főtitkára sorshúzás alapján választja ki közvetlenül az első választás befejezését követően.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bizottság tagjainak felét minden három évben megújíthassák, a Miniszteri Bizottság minden újabb választást megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bizottsági tag hivatalviselési ideje eltérjen a hatévi időszaktól, de ekkor sem lehet kilenc évnél hosszabb és három évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Miniszteri Bizottság alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára által, sorshúzással történik.
5. A Bizottságnak az a tagja, akit egy hivatalviselését le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bizottság tagjai az őket követő tagok hivatalba lépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is tovább viszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
23. Cikk
A Bizottság tagjai a Bizottságban egyéni minőségükben vesznek részt. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, amely összeférhetetlen a Bizottság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy az e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
24. Cikk
Bármely Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkára útján a Bizottsághoz fordulhat, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit egy másik Magas Szerződő Fél megsértette.
25. Cikk
1. A Bizottság átvehet természetes személy, nem-kormányzati szervezet, vagy egyének csoportja által az Európa Tanács Főtitkárához intézett kérelmeket, ha az említettek azt állítják, hogy a jelen Egyezményben meghatározott jogok valamely Magas Szerződő Fél által történt megsértésének áldozatai, amennyiben az a Magas Szerződő Fél, amely ellen panaszt emeltek, kinyilatkoztatta, hogy elismeri a Bizottság illetékességét az ilyen kérelmek átvételére. Azok a Magas Szerződő Felek, amelyek ilyen nyilatkozatot tettek, kötelezik magukat arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
2. Az ilyen nyilatkozatokat meghatározott időszakra is lehet tenni.
3. A nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ezek másolatát eljuttatja a Magas Szerződő Felek számára és azokat közzéteszi.
4. A Bizottság az e Cikkben meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha már legalább hat Magas Szerződő Felet kötelez az előző bekezdések értelmében tett nyilatkozat.
26. Cikk
Az ügyet csak akkor lehet a Bizottság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai jogerős határozatot meghozták.
27. Cikk
1. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen, vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bizottság már megvizsgált, illetve amelyet más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és ha az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új tényeket.
2. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy az a jelen Egyezmény rendelkezéseinek nem felel meg, nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül.
3. A Bizottság az eléje terjesztett minden olyan kérelmet, amelyet a 26. Cikk értelmében nem talál elfogadhatónak, elutasít.
28. Cikk
1. Ha a Bizottság az eléje terjesztett kérelmet elfogadja,
a) a tények megállapítása céljából a felek képviselőivel együtt megvizsgálja a kérelmet, illetve szükség esetén vizsgálatot folytat, melynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok a Bizottsággal való véleménycsere után minden szükséges segítséget megadnak;
b) ugyanakkor az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügy békés rendezését biztosítsa a jelen Egyezményben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján.
2. Ha a Bizottságnak sikerül a kérdést békésen rendezni, arról jelentést készít és megküldi azt az érdekelt államoknak, a Miniszteri Bizottságnak, valamint az Európa Tanács Főtitkárának közzététel céljából. A jelentés a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozik.
29. Cikk
Miután a Bizottság elfogadott egy, a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmet, a tagjainak kétharmados többségével hozott döntése alapján mindazonáltal elutasíthatja azt, ha a vizsgálat során megállapítja, hogy a 27. Cikkben meghatározott elutasítási okok egyike fennáll.
Ilyen esetben a döntést közölni kell a felekkel.
30. Cikk
1. A Bizottság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromából törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmezőnek nincs szándékában kérelmét tovább fenntartani vagy
b) az ügy megoldódott, vagy
c) a Bizottság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem megvizsgálását tovább folytatni. A Bizottságnak mindazonáltal folytatnia kell a kérelem megvizsgálását, ha az ezen Egyezményben meghatározott emberi jogok védelme ezt kívánja meg.
2. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a kérelmet elfogadását követően törli ügylajstromából, jelentést kell készítenie, mely tartalmazza a tények megállapítását, és a kérelem törléséről szóló indokolt határozatát. A jelentést meg kell küldeni a feleknek, valamint tájékoztatásul a Miniszteri Bizottságnak. A Bizottság közzéteheti jelentését.
3. A Bizottság elhatározhatja a kérelemnek ügylajstromára történő újbóli felvételét, ha ezt a körülmények indokolttá teszik.
31. Cikk
1. Ha a kérelem megvizsgálása nem fejeződött be a 28. Cikk 2. bekezdésének, a 29. vagy 30. Cikkeknek megfelelően, a Bizottság a tényekről jelentést készít, és közli véleményét arra vonatkozóan, hogy a megállapított tények azt jelentik-e, hogy az érdekelt állam a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségeit megsértette. A Bizottság tagjainak egyéni véleményét e kérdésben közölni lehet a jelentésben.
2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell küldeni az érdekelt államoknak, amelyeknek azt nem szabad közzétenniük.
3. A jelentésnek a Miniszteri Bizottság számára történt megküldésekor a Bizottság az általa megfelelőnek ítélt javaslatokat tehet.
32. Cikk
1. Ha az Egyezmény 48. Cikke alapján a kérdést nem terjesztik a Bíróság elé a jelentésnek a Miniszteri Bizottsághoz történt eljuttatását követő három hónapon belül, a Miniszteri Bizottság az ülésein részt venni jogosult tagok kétharmados szótöbbségével dönti el, hogy megsértették-e az Egyezményt.
2. Igenlő esetben a Miniszteri Bizottság határidőt szab, melyen belül az Illető Magas Szerződő Félnek meg kell tennie a Miniszteri Bizottság döntése által megkívánt intézkedéseket.
3. Amennyiben az érdekelt Magas Szerződő Fél a megszabott időn belül nem tesz kielégítő intézkedéseket, a Miniszteri Bizottság az 1. bekezdésben meghatározott többséggel dönt a tekintetben, hogy milyen joghatása legyen eredeti döntésének, és közzéteszi a jelentést.
4. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy a Miniszteri Bizottságnak az előző bekezdések alkalmazásával hozott minden döntését kötelezőnek tekintik.
33. Cikk
A Bizottság zárt ülésben tanácskozik.
34. Cikk
A Bizottság döntéseit a jelenlévő és szavazó tagok többségi szavazatával hozza. Ez nem érinti a 20. Cikk 3 bekezdésének és a 29. Cikk rendelkezéseit.
35. Cikk
A Bizottság a körülmények által megkívánt szükség szerint tartja üléseit. Az üléseket az Európa Tanács Főtitkára hívja össze.
36. Cikk
A Bizottság eljárási szabályait maga állapítja meg.
37. Cikk
A Bizottság titkárságának teendőiről az Európa Tanács Főtitkára gondoskodik.
IV. Fejezet
38. Cikk
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi az Európa Tanács tagjainak száma. Közülük kettő nem lehet ugyanannak az államnak polgára.
39. Cikk
1. A Bíróság tagjait a Parlamenti Közgyűlés választja szótöbbséggel az Európa Tanács tagjai által jelölt személyek jegyzékéből. Minden tag három jelöltet nevez meg, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítése alkalmával, ha az Európa Tanács új tagjai csatlakoznak az Egyezményhez, és az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és, vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
40. Cikk
1. A Bíróság tagjait kilencéves időszakra választják. A Bíróság tagjai újraválaszthatók. Mindamellett az első választáskor megválasztott tagok közül négy tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár, és további négy tag hivatalviselési ideje hat év elteltével jár le.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három, illetve hat év elteltével lejár, a Főtitkár az első választást követően haladéktalanul sorshúzás útján választja ki.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bíróság tagjainak egyharmadát minden három évben megújítsák, a Parlamenti Közgyűlés minden újabb választás eszközlését megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltérhet a kilencévi időszaktól, de ekkor sem lehet tizenkét évnél hosszabb és hat évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Parlamenti Közgyűlés alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára általi sorshúzással történik.
5. A Bíróságnak az a tagja, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bíróság tagjai az őket követő tagok hivatalbalépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is továbbviszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
7. A Bíróság tagjai egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, mely összeférhetetlen a Bíróság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
41. Cikk
A Bíróság elnökét és egy vagy két alelnökét három évre választja. Az elnök és az alelnök újraválaszthatók.
42. Cikk
A Bíróság tagjai hivatalos működésük minden napjára a Miniszteri Bizottság által meghatározott díjazásban részesülnek.
43. Cikk
Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság kilenc bíróból álló tanácsban jár el. Hivatalból tagja a tanácsnak mindegyik érdekelt állam állampolgárságával rendelkező bíró, illetve ilyen nem létében az illető állam által választott személy, aki bírói minőségben vesz részt az ügy tárgyalásában; a többi bíró nevét az elnök az ügy tárgyalásának megkezdése előtt sorshúzással állapítja meg.
44. Cikk
Ügyet csak a Magas Szerződő Felek és a Bizottság terjeszthet a Bíróság elé.
45. Cikk
A Bíróság joghatósága minden olyan ügyre kiterjed, amely az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával függ össze, s melyet a Magas Szerződő Felek vagy a Bizottság a 48. Cikk alapján a Bíróság elé terjesztenek.
46. Cikk
1. Bármely Magas Szerződő Fél bármikor nyilatkozatot tehet, hogy teljesjogúan és külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el a Bíróság joghatóságát a jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával összefüggő minden üggyel kapcsolatban.
2. A fentiekben említett nyilatkozatokat meg lehet tenni minden további feltétel nélkül, vagy több, illetőleg néhány meghatározott más Magas Szerződő Fél vonatkozásában a viszonosság feltételével, vagy pedig meghatározott időszakra.
3. E nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki azok másolatait eljuttatja a Magas Szerződő Felekhez.
47. Cikk
A Bíróság csak azt követően foglalkozhat egy üggyel, hogy a Bizottság elismerte a békés rendezés meghiúsulását, és csak a 32. Cikkben megállapított háromhónapos határidőn belül.
48. Cikk
Az alábbiak terjeszthetnek ügyeket a Bíróság elé, feltéve, hogy az illető Magas Szerződő Fél - ha csak egy Fél érdekelt -, illetve Magas Szerződő Felek - ha több Fél érdekelt - a Bíróság kötelező joghatósága alá tartoznak, vagy, ha nem, az érdekelt Magas Szerződő Fél hozzájárulásával - ha csak egy érdekelt Fél van -, illetve a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával -, ha több mint egy érdekelt Fél van:
a) a Bizottság;
b) az a Magas Szerződő Fél, melynek állampolgárát jogaiban állítólag megsértették;
c) az a Magas Szerződő Fél, amely az ügyet a Bizottság elé terjesztette;
d) az a Magas Szerződő Fél, amely ellen a panaszt tették.
49. Cikk
Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdést a Bíróság határozattal dönti el.
50. Cikk
Ha a Bíróság megállapítása szerint egy Magas Szerződő Fél igazságügyi hatósága vagy bármely más hatósága által hozott határozat vagy megtett intézkedés teljesen vagy részben ellentétes a jelen Egyezményből eredő kötelezettségekkel, és amennyiben az említett fél belső joga az ilyen döntés vagy intézkedés következményeinek csak részleges jóvátételét teszi lehetővé, a Bíróság határozata, szükség esetén, igazságos elégtételt ad a sértett fél számára.
51. Cikk
1. A Bíróság ítéletét meg kell indokolni.
2. Amennyiben az ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, bármely bírónak joga van arra, hogy különvéleményét csatolja.
52. Cikk
A Bíróság ítélete végérvényes.
53. Cikk
A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy tartják magukat a Bíróság döntéseihez minden olyan ügyben, melyben félként szerepelnek.
54. Cikk
A Bíróság ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását.
55. Cikk
A Bíróság szabályzatát és eljárását maga állapítja meg.
56. Cikk
1. A Bíróság tagjait első ízben az után kell megválasztani, miután a 46. Cikk értelmében nyolc Magas Szerződő Fél megtette nyilatkozatát.
2. E választás előtt nem lehet a Bíróság elé ügyet terjeszteni.
V. Fejezet
57. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára által előterjesztett megkeresésre minden Magas Szerződő Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belső joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
58. Cikk
A Bizottság és a Bíróság költségeit az Európa Tanács fedezi.
59. Cikk
A Bizottság és a Bíróság tagjai, feladataik ellátása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
60. Cikk
Az Egyezmény egy ellenrendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerződő Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerződő Fél részese.
61. Cikk
Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört.
62. Cikk
A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levő szerződéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérő más módon rendezzék.
63. Cikk
1. Az Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel.
2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellő tekintettel kell alkalmazni.
4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevő bármely állam ezt követően bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bizottság hatáskörét az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 25. Cikke értelmében előterjesztett kérelmek átvételére.
64. Cikk
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az időpontban hatályban levő valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegű fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
65. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követően mondhatják fel, amikor annak részesei lettek éspedig az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A főtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerződő Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerződő Felet mentesítené a jelen Egyezményből folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerződő Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszűnik, ugyanazon feltételek mellett megszűnik a jelen Egyezmény részese lenni.
4. Az Egyezményt az előző bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 63. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
66. Cikk
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény tíz megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba.
3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erősíti meg az Egyezményt az a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
4. Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépéséről, az azt megerősítő Magas Szerződő Felek nevéről és az utóbb letétbe helyezett minden megerősítésről szóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk
Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. Cikk
Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti.
A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Cikk
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
6. Cikk
E jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták; az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban, vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv tíz megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép hatályba.
A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerősítésről.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
Második kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményben
az Emberi Jogok Európai Bírósága részére
tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskör megadásáról

Az Európa Tanács ezen kiegészítő jegyzőkönyvet aláíró tagállamai:
figyelemmel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseire, és különösképpen egyéb testületek mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Bíróság) létesítő 19. Cikkére;
hasznosnak tekintvén, hogy a Bíróság bizonyos feltételek esetén tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezzék,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Miniszteri Bizottság felkérésére a Bíróság az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. fejezetében és kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem azon más kérdésekre, melyeket a Bizottságnak, a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kell megvizsgálnia az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett panaszok kapcsán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Miniszteri Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával kell meghozni.
2. Cikk
A Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Miniszteri Bizottságnak tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése e jegyzőkönyv 1. Cikkében meghatározott hatáskörének határain belül van-e.
3. Cikk
1. A tanácsadó véleménynyilvánítása iránti kérelmet a Bíróság teljes ülésen vizsgálja meg.
2. Véleményét a Bíróság indokolással látja el.
3. Ha a vélemény egésze vagy egy része nem valamennyi bíró egyhangú álláspontját fejezi ki, mindegyik bíró jogosult ahhoz egyéni véleményét csatolni.
4. A bíróság véleményét közölni kell a Miniszteri Bizottsággal.
4. Cikk
A Bíróságot az Egyezmény 55. Cikke alapján megillető jogosultság kiterjed a Bíróság által e kiegészítő jegyzőkönyv céljaihoz szükségesnek ítélt szabályzat és eljárás megállapítására is.
5. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással;
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
A megerősítő vagy elfogadó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Ez a jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi állam a jegyzőkönyv részesévé vált e Cikk 1. bekezdése rendelkezésének megfelelően.
3. E jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától fogva az 1-4. Cikkeket az Egyezmény szerves részének kell tekinteni.
4. Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait értesíti:
a) minden megerősítés vagy elfogadás nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírásról;
c) minden megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
d) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról e Cikk 2. bekezdése szerint.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták e kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
az Egyezményben és első kiegészítő jegyzőkönyvben
már benne foglaltakon felüli egyes jogok
és szabadságok biztosításáról

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt I. kiegészítő Jegyzőkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk
1. Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos, meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak.
3. Cikk
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területéről kiutasítani, melynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk
1. Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
2. Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
6. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog, vagy a Bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikke szerint tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha az illető Magas Szerződő Fél kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja az e kiegészítő jegyzőkönyv 1-4. Cikkeire vagy azok közül egyesekre nézve.
7. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv öt megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerősítésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
a halálbüntetés eltörléséről

Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk
E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk
E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 64. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
5. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hónap első napján válik joghatályossá.
6. Cikk
A részes államok e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.
7. Cikk
Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv azt az időpontot követő hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 7. Cikknek megfelelően kötelező legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen reájuk nézve, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
9. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok
és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Az Európa Tanács ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. Az Állam területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelően meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy:
a) kiutasításával szemben felhozott indokait előterjeszthesse,
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse, és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetőleg személyek előtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelőzően akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk
1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk
Ha büntető ügyben hozott jogerős elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelően, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellő időben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk
1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az előző bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntető törvényeinek és büntető eljárási törvényeinek megfelelően az eljárást újból megindítsák, ha új, vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvető hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre.
3. A jelen Cikk rendelkezéseitől az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján válik joghatályossá.
4. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikk 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
7. Cikk
1. A részes államok e jegyzőkönyv 1-6. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog vagy a bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha a szóban forgó állam kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeire nézve.
8. Cikk
Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetőleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 8. Cikknek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
10. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépés időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”
2. §   Az Egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet
2. Cikk
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegű szolgálatot, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelező katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegető szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
7. Cikk
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.
8. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
14. Cikk
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől.
3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerződő Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
18. Cikk
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elő vannak írva.
II. Fejezet
19. Cikk
A Magas Szerződő Felek által a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából
1. az Emberi Jogok Európai Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság);
2. az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság)
létesül.
III. Fejezet
20. Cikk
1. A Bizottság ugyanannyi tagból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma. A Bizottságnak nem lehet tagja ugyanannak az államnak egynél több állampolgára.
2. A Bizottság teljes ülésben ülésezik. Mindazonáltal tanácsokat is létesíthet, melyek mindegyike legalább hét tagból áll. A tanácsok jogosultak a jelen Egyezmény 25. Cikke alapján előterjesztett, olyan kérelmeket megvizsgálni, melyek a már kialakított joggyakorlat alapján tárgyalhatók, vagy amelyek nem vetnek fel az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban súlyos kérdéseket. E korlátozások határain belül a tanácsokat az Egyezmény által a Bizottság részére biztosított valamennyi jogosítvány megilleti, ez azonban nem érinti az e Cikk 5. bekezdésében meghatározott rendelkezéseket.
A Bizottságnak az a tagja, akit azon Magas Szerződő Fél jelölése alapján választottak meg, mellyel szemben a kérelmet benyújtották, jogosult abban a tanácsban részt venni, mely a kérelemmel foglalkozik.
3. A Bizottság albizottságokat létesíthet, melyek mindegyike legalább három tagból áll, azzal a jogosítvánnyal, hogy egyhangú szavazattal elfogadhatatlannak minősítsenek, vagy az ügylajstromból töröljenek a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmeket, ha az ilyen határozat minden további vizsgálódás nélkül meghozható.
4. A tanács vagy az albizottság bármikor átadhatja az előtte lévő ügyet a Bizottság teljes ülésének részére, mely maga is rendelkezhet úgy, hogy egy tanács vagy albizottság elé terjesztett ügyet adjanak át neki.
5. Csak a Bizottság teljes ülése gyakorolhatja a következő jogosítványokat:
a) a 24. Cikk alapján előterjesztett kérelmek vizsgálata;
b) az ügynek a 48. Cikk a) pontja alapján a Bíróság elé terjesztése;
c) az eljárási szabályok megállapítása a 36. Cikke szerint.
21. Cikk
1. A Bizottság tagjait a Miniszteri Bizottság választja a szavazatok abszolút többségével, a Parlamenti Közgyűlés Irodája által készített jegyzékből; a Magas Szerződő Felek minden képviselőcsoportja a Parlamenti Közgyűlésben három jelöltet javasol, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bizottság kiegészítése végett, ha más államok később csatlakoznak a jelen Egyezményhez, és az esetenként előforduló üresedések betöltése végett.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük, és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szaktekintélyeknek kell lenniük a nemzeti vagy nemzetközi jog terén.
22. Cikk
1. A Bizottság tagjait hatéves időszakra választják. A tagok újraválaszthatók. Mindazonáltal az első választás alkalmával megválasztott tagok közül hét tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti hároméves időszak elteltével lejár, az Európa Tanács Főtitkára sorshúzás alapján választja ki közvetlenül az első választás befejezését követően.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bizottság tagjainak felét minden három évben megújíthassák, a Miniszteri Bizottság minden újabb választást megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bizottsági tag hivatalviselési ideje eltérjen a hatévi időszaktól, de ekkor sem lehet kilenc évnél hosszabb és három évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Miniszteri Bizottság alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára által, sorshúzással történik.
5. A Bizottságnak az a tagja, akit egy hivatalviselését le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bizottság tagjai az őket követő tagok hivatalba lépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is tovább viszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
23. Cikk
A Bizottság tagjai a Bizottságban egyéni minőségükben vesznek részt. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, amely összeférhetetlen a Bizottság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy az e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
24. Cikk
Bármely Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkára útján a Bizottsághoz fordulhat, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit egy másik Magas Szerződő Fél megsértette.
25. Cikk
1. A Bizottság átvehet természetes személy, nem-kormányzati szervezet, vagy egyének csoportja által az Európa Tanács Főtitkárához intézett kérelmeket, ha az említettek azt állítják, hogy a jelen Egyezményben meghatározott jogok valamely Magas Szerződő Fél által történt megsértésének áldozatai, amennyiben az a Magas Szerződő Fél, amely ellen panaszt emeltek, kinyilatkoztatta, hogy elismeri a Bizottság illetékességét az ilyen kérelmek átvételére. Azok a Magas Szerződő Felek, amelyek ilyen nyilatkozatot tettek, kötelezik magukat arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
2. Az ilyen nyilatkozatokat meghatározott időszakra is lehet tenni.
3. A nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ezek másolatát eljuttatja a Magas Szerződő Felek számára és azokat közzéteszi.
4. A Bizottság az e Cikkben meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha már legalább hat Magas Szerződő Felet kötelez az előző bekezdések értelmében tett nyilatkozat.
26. Cikk
Az ügyet csak akkor lehet a Bizottság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai jogerős határozatot meghozták.
27. Cikk
1. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen, vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bizottság már megvizsgált, illetve amelyet más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és ha az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új tényeket.
2. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy az a jelen Egyezmény rendelkezéseinek nem felel meg, nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül.
3. A Bizottság az eléje terjesztett minden olyan kérelmet, amelyet a 26. Cikk értelmében nem talál elfogadhatónak, elutasít.
28. Cikk
1. Ha a Bizottság az eléje terjesztett kérelmet elfogadja,
a) a tények megállapítása céljából a felek képviselőivel együtt megvizsgálja a kérelmet, illetve szükség esetén vizsgálatot folytat, melynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok a Bizottsággal való véleménycsere után minden szükséges segítséget megadnak;
b) ugyanakkor az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügy békés rendezését biztosítsa a jelen Egyezményben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján.
2. Ha a Bizottságnak sikerül a kérdést békésen rendezni, arról jelentést készít és megküldi azt az érdekelt államoknak, a Miniszteri Bizottságnak, valamint az Európa Tanács Főtitkárának közzététel céljából. A jelentés a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozik.
29. Cikk
Miután a Bizottság elfogadott egy, a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmet, a tagjainak kétharmados többségével hozott döntése alapján mindazonáltal elutasíthatja azt, ha a vizsgálat során megállapítja, hogy a 27. Cikkben meghatározott elutasítási okok egyike fennáll.
Ilyen esetben a döntést közölni kell a felekkel.
30. Cikk
1. A Bizottság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromából törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmezőnek nincs szándékában kérelmét tovább fenntartani vagy
b) az ügy megoldódott, vagy
c) a Bizottság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem megvizsgálását tovább folytatni. A Bizottságnak mindazonáltal folytatnia kell a kérelem megvizsgálását, ha az ezen Egyezményben meghatározott emberi jogok védelme ezt kívánja meg.
2. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a kérelmet elfogadását követően törli ügylajstromából, jelentést kell készítenie, mely tartalmazza a tények megállapítását, és a kérelem törléséről szóló indokolt határozatát. A jelentést meg kell küldeni a feleknek, valamint tájékoztatásul a Miniszteri Bizottságnak. A Bizottság közzéteheti jelentését.
3. A Bizottság elhatározhatja a kérelemnek ügylajstromára történő újbóli felvételét, ha ezt a körülmények indokolttá teszik.
31. Cikk
1. Ha a kérelem megvizsgálása nem fejeződött be a 28. Cikk 2. bekezdésének, a 29. vagy 30. Cikkeknek megfelelően, a Bizottság a tényekről jelentést készít, és közli véleményét arra vonatkozóan, hogy a megállapított tények azt jelentik-e, hogy az érdekelt állam a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségeit megsértette. A Bizottság tagjainak egyéni véleményét e kérdésben közölni lehet a jelentésben.
2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell küldeni az érdekelt államoknak, amelyeknek azt nem szabad közzétenniük.
3. A jelentésnek a Miniszteri Bizottság számára történt megküldésekor a Bizottság az általa megfelelőnek ítélt javaslatokat tehet.
32. Cikk
1. Ha az Egyezmény 48. Cikke alapján a kérdést nem terjesztik a Bíróság elé a jelentésnek a Miniszteri Bizottsághoz történt eljuttatását követő három hónapon belül, a Miniszteri Bizottság az ülésein részt venni jogosult tagok kétharmados szótöbbségével dönti el, hogy megsértették-e az Egyezményt.
2. Igenlő esetben a Miniszteri Bizottság határidőt szab, melyen belül az Illető Magas Szerződő Félnek meg kell tennie a Miniszteri Bizottság döntése által megkívánt intézkedéseket.
3. Amennyiben az érdekelt Magas Szerződő Fél a megszabott időn belül nem tesz kielégítő intézkedéseket, a Miniszteri Bizottság az 1. bekezdésben meghatározott többséggel dönt a tekintetben, hogy milyen joghatása legyen eredeti döntésének, és közzéteszi a jelentést.
4. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy a Miniszteri Bizottságnak az előző bekezdések alkalmazásával hozott minden döntését kötelezőnek tekintik.
33. Cikk
A Bizottság zárt ülésben tanácskozik.
34. Cikk
A Bizottság döntéseit a jelenlévő és szavazó tagok többségi szavazatával hozza. Ez nem érinti a 20. Cikk 3 bekezdésének és a 29. Cikk rendelkezéseit.
35. Cikk
A Bizottság a körülmények által megkívánt szükség szerint tartja üléseit. Az üléseket az Európa Tanács Főtitkára hívja össze.
36. Cikk
A Bizottság eljárási szabályait maga állapítja meg.
37. Cikk
A Bizottság titkárságának teendőiről az Európa Tanács Főtitkára gondoskodik.
IV. Fejezet
38. Cikk
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi az Európa Tanács tagjainak száma. Közülük kettő nem lehet ugyanannak az államnak polgára.
39. Cikk
1. A Bíróság tagjait a Parlamenti Közgyűlés választja szótöbbséggel az Európa Tanács tagjai által jelölt személyek jegyzékéből. Minden tag három jelöltet nevez meg, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítése alkalmával, ha az Európa Tanács új tagjai csatlakoznak az Egyezményhez, és az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és, vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
40. Cikk
1. A Bíróság tagjait kilencéves időszakra választják. A Bíróság tagjai újraválaszthatók. Mindamellett az első választáskor megválasztott tagok közül négy tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár, és további négy tag hivatalviselési ideje hat év elteltével jár le.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három, illetve hat év elteltével lejár, a Főtitkár az első választást követően haladéktalanul sorshúzás útján választja ki.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bíróság tagjainak egyharmadát minden három évben megújítsák, a Parlamenti Közgyűlés minden újabb választás eszközlését megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltérhet a kilencévi időszaktól, de ekkor sem lehet tizenkét évnél hosszabb és hat évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Parlamenti Közgyűlés alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára általi sorshúzással történik.
5. A Bíróságnak az a tagja, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bíróság tagjai az őket követő tagok hivatalbalépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is továbbviszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
7. A Bíróság tagjai egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, mely összeférhetetlen a Bíróság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
41. Cikk
A Bíróság elnökét és egy vagy két alelnökét három évre választja. Az elnök és az alelnök újraválaszthatók.
42. Cikk
A Bíróság tagjai hivatalos működésük minden napjára a Miniszteri Bizottság által meghatározott díjazásban részesülnek.
43. Cikk
Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság kilenc bíróból álló tanácsban jár el. Hivatalból tagja a tanácsnak mindegyik érdekelt állam állampolgárságával rendelkező bíró, illetve ilyen nem létében az illető állam által választott személy, aki bírói minőségben vesz részt az ügy tárgyalásában; a többi bíró nevét az elnök az ügy tárgyalásának megkezdése előtt sorshúzással állapítja meg.
44. Cikk
Ügyet csak a Magas Szerződő Felek és a Bizottság terjeszthet a Bíróság elé.
45. Cikk
A Bíróság joghatósága minden olyan ügyre kiterjed, amely az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával függ össze, s melyet a Magas Szerződő Felek vagy a Bizottság a 48. Cikk alapján a Bíróság elé terjesztenek.
46. Cikk
1. Bármely Magas Szerződő Fél bármikor nyilatkozatot tehet, hogy teljesjogúan és külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el a Bíróság joghatóságát a jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával összefüggő minden üggyel kapcsolatban.
2. A fentiekben említett nyilatkozatokat meg lehet tenni minden további feltétel nélkül, vagy több, illetőleg néhány meghatározott más Magas Szerződő Fél vonatkozásában a viszonosság feltételével, vagy pedig meghatározott időszakra.
3. E nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki azok másolatait eljuttatja a Magas Szerződő Felekhez.
47. Cikk
A Bíróság csak azt követően foglalkozhat egy üggyel, hogy a Bizottság elismerte a békés rendezés meghiúsulását, és csak a 32. Cikkben megállapított háromhónapos határidőn belül.
48. Cikk
Az alábbiak terjeszthetnek ügyeket a Bíróság elé, feltéve, hogy az illető Magas Szerződő Fél - ha csak egy Fél érdekelt -, illetve Magas Szerződő Felek - ha több Fél érdekelt - a Bíróság kötelező joghatósága alá tartoznak, vagy, ha nem, az érdekelt Magas Szerződő Fél hozzájárulásával - ha csak egy érdekelt Fél van -, illetve a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával -, ha több mint egy érdekelt Fél van:
a) a Bizottság;
b) az a Magas Szerződő Fél, melynek állampolgárát jogaiban állítólag megsértették;
c) az a Magas Szerződő Fél, amely az ügyet a Bizottság elé terjesztette;
d) az a Magas Szerződő Fél, amely ellen a panaszt tették.
49. Cikk
Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdést a Bíróság határozattal dönti el.
50. Cikk
Ha a Bíróság megállapítása szerint egy Magas Szerződő Fél igazságügyi hatósága vagy bármely más hatósága által hozott határozat vagy megtett intézkedés teljesen vagy részben ellentétes a jelen Egyezményből eredő kötelezettségekkel, és amennyiben az említett fél belső joga az ilyen döntés vagy intézkedés következményeinek csak részleges jóvátételét teszi lehetővé, a Bíróság határozata, szükség esetén, igazságos elégtételt ad a sértett fél számára.
51. Cikk
1. A Bíróság ítéletét meg kell indokolni.
2. Amennyiben az ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, bármely bírónak joga van arra, hogy különvéleményét csatolja.
52. Cikk
A Bíróság ítélete végérvényes.
53. Cikk
A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy tartják magukat a Bíróság döntéseihez minden olyan ügyben, melyben félként szerepelnek.
54. Cikk
A Bíróság ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását.
55. Cikk
A Bíróság szabályzatát és eljárását maga állapítja meg.
56. Cikk
1. A Bíróság tagjait első ízben az után kell megválasztani, miután a 46. Cikk értelmében nyolc Magas Szerződő Fél megtette nyilatkozatát.
2. E választás előtt nem lehet a Bíróság elé ügyet terjeszteni.
V. Fejezet
57. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára által előterjesztett megkeresésre minden Magas Szerződő Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belső joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
58. Cikk
A Bizottság és a Bíróság költségeit az Európa Tanács fedezi.
59. Cikk
A Bizottság és a Bíróság tagjai, feladataik ellátása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
60. Cikk
Az Egyezmény egy ellenrendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerződő Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerződő Fél részese.
61. Cikk
Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört.
62. Cikk
A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levő szerződéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérő más módon rendezzék.
63. Cikk
1. Az Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel.
2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellő tekintettel kell alkalmazni.
4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevő bármely állam ezt követően bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bizottság hatáskörét az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 25. Cikke értelmében előterjesztett kérelmek átvételére.
64. Cikk
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az időpontban hatályban levő valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegű fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
65. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követően mondhatják fel, amikor annak részesei lettek éspedig az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A főtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerződő Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerződő Felet mentesítené a jelen Egyezményből folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerződő Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszűnik, ugyanazon feltételek mellett megszűnik a jelen Egyezmény részese lenni.
4. Az Egyezményt az előző bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 63. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
66. Cikk
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény tíz megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba.
3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erősíti meg az Egyezményt az a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
4. Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépéséről, az azt megerősítő Magas Szerződő Felek nevéről és az utóbb letétbe helyezett minden megerősítésről szóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk
Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. Cikk
Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti.
A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Cikk
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
6. Cikk
E jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták; az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban, vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv tíz megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép hatályba.
A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerősítésről.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
Második kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményben
az Emberi Jogok Európai Bírósága részére
tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskör megadásáról

Az Európa Tanács ezen kiegészítő jegyzőkönyvet aláíró tagállamai:
figyelemmel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseire, és különösképpen egyéb testületek mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Bíróság) létesítő 19. Cikkére;
hasznosnak tekintvén, hogy a Bíróság bizonyos feltételek esetén tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezzék,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Miniszteri Bizottság felkérésére a Bíróság az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. fejezetében és kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem azon más kérdésekre, melyeket a Bizottságnak, a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kell megvizsgálnia az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett panaszok kapcsán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Miniszteri Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával kell meghozni.
2. Cikk
A Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Miniszteri Bizottságnak tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése e jegyzőkönyv 1. Cikkében meghatározott hatáskörének határain belül van-e.
3. Cikk
1. A tanácsadó véleménynyilvánítása iránti kérelmet a Bíróság teljes ülésen vizsgálja meg.
2. Véleményét a Bíróság indokolással látja el.
3. Ha a vélemény egésze vagy egy része nem valamennyi bíró egyhangú álláspontját fejezi ki, mindegyik bíró jogosult ahhoz egyéni véleményét csatolni.
4. A bíróság véleményét közölni kell a Miniszteri Bizottsággal.
4. Cikk
A Bíróságot az Egyezmény 55. Cikke alapján megillető jogosultság kiterjed a Bíróság által e kiegészítő jegyzőkönyv céljaihoz szükségesnek ítélt szabályzat és eljárás megállapítására is.
5. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással;
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
A megerősítő vagy elfogadó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Ez a jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi állam a jegyzőkönyv részesévé vált e Cikk 1. bekezdése rendelkezésének megfelelően.
3. E jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától fogva az 1-4. Cikkeket az Egyezmény szerves részének kell tekinteni.
4. Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait értesíti:
a) minden megerősítés vagy elfogadás nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírásról;
c) minden megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
d) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról e Cikk 2. bekezdése szerint.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták e kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
az Egyezményben és első kiegészítő jegyzőkönyvben
már benne foglaltakon felüli egyes jogok
és szabadságok biztosításáról

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt I. kiegészítő Jegyzőkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk
1. Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos, meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak.
3. Cikk
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területéről kiutasítani, melynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk
1. Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
2. Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
6. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog, vagy a Bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikke szerint tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha az illető Magas Szerződő Fél kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja az e kiegészítő jegyzőkönyv 1-4. Cikkeire vagy azok közül egyesekre nézve.
7. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv öt megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerősítésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
a halálbüntetés eltörléséről

Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk
E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk
E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 64. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
5. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hónap első napján válik joghatályossá.
6. Cikk
A részes államok e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.
7. Cikk
Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv azt az időpontot követő hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 7. Cikknek megfelelően kötelező legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen reájuk nézve, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
9. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok
és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Az Európa Tanács ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. Az Állam területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelően meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy:
a) kiutasításával szemben felhozott indokait előterjeszthesse,
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse, és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetőleg személyek előtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelőzően akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk
1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk
Ha büntető ügyben hozott jogerős elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelően, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellő időben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk
1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az előző bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntető törvényeinek és büntető eljárási törvényeinek megfelelően az eljárást újból megindítsák, ha új, vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvető hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre.
3. A jelen Cikk rendelkezéseitől az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján válik joghatályossá.
4. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikk 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
7. Cikk
1. A részes államok e jegyzőkönyv 1-6. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog vagy a bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha a szóban forgó állam kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeire nézve.
8. Cikk
Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetőleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 8. Cikknek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
10. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépés időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”
Kilencedik jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez
Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói, elhatározván, hogy továbbfejlesztik az Egyezmény által szabályozott eljárást, a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Az Egyezmény azon Szerződő Felei vonatkozásában, amelyeket ez a jegyzőkönyv kötelez, az Egyezmény a 2-5. Cikkekben foglaltak szerint módosul.
2. Cikk
Az Egyezmény 31. Cikkének 2. §-a a következő:
2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell küldeni az érdekelt államoknak és, amennyiben az a 25. Cikk szerint előterjesztett kérelemmel foglalkozik, a kérelmezőnek is. Sem az érdekelt államoknak, sem a kérelmezőnek nem szabad a jelentést közzétennie.
3. Cikk
Az Egyezmény 44. Cikke a következő:
Ügyet a Bíróság elé csak a Magas Szerződő Felek, a Bizottság, természetes személyek, nem-kormányzati szervezetek vagy egyének csoportja terjeszthetnek, akik, illetve, amelyek a 25. Cikk alapján kérelmet nyújtottak be.
4. Cikk
Az Egyezmény 45. Cikke a következő:
A Bíróság joghatósága kiterjed a jelen Egyezmény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó minden ügyre, amelyet a 48. Cikk szerint elébe utaltak.
5. Cikk
Az Egyezmény 48. Cikke a következő:
1. Az alábbiak utalhatnak ügyet a Bíróság elé, feltéve, hogy az illető Magas Szerződő Fél, ha csak egy Fél érdekelt, illetve Magas Szerződő Felek, ha több Fél érdekelt, a Bíróság kötelező joghatósága alá tartoznak, vagy ennek hiányában, az érdekelt Magas Szerződő Fél hozzájárulásával, ha csak egy érdekelt Fél van, illetve a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával, ha több mint egy érdekelt Fél van:
a) a Bizottság,
b) az a Magas Szerződő Fél, amelynek állampolgára az állítólagos áldozat,
c) az a Magas Szerződő Fél, amely az ügyet a Bizottság elé utalta,
d) az a Magas Szerződő Fél, amely ellen a panaszt tették,
e) az a természetes személy, nem-kormányzati szervezet vagy egyének csoportja, amely, illetve, aki a Bizottsághoz a panaszt tette.
2. Ha az ügyet csak az 1. e) pont szerint utalták a Bíróság elé, az először egy, a Bíróság tagjaiból álló, háromtagú testület elé kerül. Hivatalból tagja a testületnek az a bíró, akit arra a Magas Szerződő Félre tekintettel választottak, amely ellen a panaszt benyújtották, ilyen bíró hiányában az ezen állam által választott személy, aki bírói minőségben vesz részt az ügy tárgyalásán. Ha egynél több Magas Szerződő Fél ellen tettek panaszt, úgy a testület összetétele ennek megfelelően bővül.
Ha az ügy az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása szempontjából jelentős kérdést nem vet fel és más körülmény sem indokolja az ügyben a Bíróság eljárását, a testület egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Bíróság nem jár el az ügyben. Ilyen esetben, az Egyezmény 32. Cikke rendelkezéseinek megfelelően, a Miniszteri Bizottság dönt arról, hogy megsértették-e az Egyezményt.
6. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy
b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával való aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
7. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanács legalább tíz tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, a jegyzőkönyv az aláírást, vagy a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.
8. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról,
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről,
c) e jegyzőkönyvnek a 7. Cikknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól,
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden más jogcselekményről, értesítésről vagy nyilatkozatról.
Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Rómában, 1990. november 6. napján angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama számára hiteles másolatot küld.”
2. §   Az Egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet
2. Cikk
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegű szolgálatot, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelező katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegető szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
7. Cikk
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.
8. Cikk
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
14. Cikk
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől.
3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerződő Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
18. Cikk
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elő vannak írva.
II. Fejezet
19. Cikk
A Magas Szerződő Felek által a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából
1. az Emberi Jogok Európai Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság);
2. az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság)
létesül.
III. Fejezet
20. Cikk
1. A Bizottság ugyanannyi tagból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma. A Bizottságnak nem lehet tagja ugyanannak az államnak egynél több állampolgára.
2. A Bizottság teljes ülésben ülésezik. Mindazonáltal tanácsokat is létesíthet, melyek mindegyike legalább hét tagból áll. A tanácsok jogosultak a jelen Egyezmény 25. Cikke alapján előterjesztett, olyan kérelmeket megvizsgálni, melyek a már kialakított joggyakorlat alapján tárgyalhatók, vagy amelyek nem vetnek fel az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban súlyos kérdéseket. E korlátozások határain belül a tanácsokat az Egyezmény által a Bizottság részére biztosított valamennyi jogosítvány megilleti, ez azonban nem érinti az e Cikk 5. bekezdésében meghatározott rendelkezéseket.
A Bizottságnak az a tagja, akit azon Magas Szerződő Fél jelölése alapján választottak meg, mellyel szemben a kérelmet benyújtották, jogosult abban a tanácsban részt venni, mely a kérelemmel foglalkozik.
3. A Bizottság albizottságokat létesíthet, melyek mindegyike legalább három tagból áll, azzal a jogosítvánnyal, hogy egyhangú szavazattal elfogadhatatlannak minősítsenek, vagy az ügylajstromból töröljenek a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmeket, ha az ilyen határozat minden további vizsgálódás nélkül meghozható.
4. A tanács vagy az albizottság bármikor átadhatja az előtte lévő ügyet a Bizottság teljes ülésének részére, mely maga is rendelkezhet úgy, hogy egy tanács vagy albizottság elé terjesztett ügyet adjanak át neki.
5. Csak a Bizottság teljes ülése gyakorolhatja a következő jogosítványokat:
a) a 24. Cikk alapján előterjesztett kérelmek vizsgálata;
b) az ügynek a 48. Cikk a) pontja alapján a Bíróság elé terjesztése;
c) az eljárási szabályok megállapítása a 36. Cikke szerint.
21. Cikk
1. A Bizottság tagjait a Miniszteri Bizottság választja a szavazatok abszolút többségével, a Parlamenti Közgyűlés Irodája által készített jegyzékből; a Magas Szerződő Felek minden képviselőcsoportja a Parlamenti Közgyűlésben három jelöltet javasol, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bizottság kiegészítése végett, ha más államok később csatlakoznak a jelen Egyezményhez, és az esetenként előforduló üresedések betöltése végett.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük, és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szaktekintélyeknek kell lenniük a nemzeti vagy nemzetközi jog terén.
22. Cikk
1. A Bizottság tagjait hatéves időszakra választják. A tagok újraválaszthatók. Mindazonáltal az első választás alkalmával megválasztott tagok közül hét tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti hároméves időszak elteltével lejár, az Európa Tanács Főtitkára sorshúzás alapján választja ki közvetlenül az első választás befejezését követően.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bizottság tagjainak felét minden három évben megújíthassák, a Miniszteri Bizottság minden újabb választást megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bizottsági tag hivatalviselési ideje eltérjen a hatévi időszaktól, de ekkor sem lehet kilenc évnél hosszabb és három évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Miniszteri Bizottság alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára által, sorshúzással történik.
5. A Bizottságnak az a tagja, akit egy hivatalviselését le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bizottság tagjai az őket követő tagok hivatalba lépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is tovább viszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
23. Cikk
A Bizottság tagjai a Bizottságban egyéni minőségükben vesznek részt. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, amely összeférhetetlen a Bizottság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy az e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
24. Cikk
Bármely Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkára útján a Bizottsághoz fordulhat, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit egy másik Magas Szerződő Fél megsértette.
25. Cikk
1. A Bizottság átvehet természetes személy, nem-kormányzati szervezet, vagy egyének csoportja által az Európa Tanács Főtitkárához intézett kérelmeket, ha az említettek azt állítják, hogy a jelen Egyezményben meghatározott jogok valamely Magas Szerződő Fél által történt megsértésének áldozatai, amennyiben az a Magas Szerződő Fél, amely ellen panaszt emeltek, kinyilatkoztatta, hogy elismeri a Bizottság illetékességét az ilyen kérelmek átvételére. Azok a Magas Szerződő Felek, amelyek ilyen nyilatkozatot tettek, kötelezik magukat arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
2. Az ilyen nyilatkozatokat meghatározott időszakra is lehet tenni.
3. A nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ezek másolatát eljuttatja a Magas Szerződő Felek számára és azokat közzéteszi.
4. A Bizottság az e Cikkben meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha már legalább hat Magas Szerződő Felet kötelez az előző bekezdések értelmében tett nyilatkozat.
26. Cikk
Az ügyet csak akkor lehet a Bizottság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai jogerős határozatot meghozták.
27. Cikk
1. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen, vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bizottság már megvizsgált, illetve amelyet más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és ha az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új tényeket.
2. A Bizottság a 25. Cikk alapján előterjesztett kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy az a jelen Egyezmény rendelkezéseinek nem felel meg, nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül.
3. A Bizottság az eléje terjesztett minden olyan kérelmet, amelyet a 26. Cikk értelmében nem talál elfogadhatónak, elutasít.
28. Cikk
1. Ha a Bizottság az eléje terjesztett kérelmet elfogadja,
a) a tények megállapítása céljából a felek képviselőivel együtt megvizsgálja a kérelmet, illetve szükség esetén vizsgálatot folytat, melynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok a Bizottsággal való véleménycsere után minden szükséges segítséget megadnak;
b) ugyanakkor az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügy békés rendezését biztosítsa a jelen Egyezményben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján.
2. Ha a Bizottságnak sikerül a kérdést békésen rendezni, arról jelentést készít és megküldi azt az érdekelt államoknak, a Miniszteri Bizottságnak, valamint az Európa Tanács Főtitkárának közzététel céljából. A jelentés a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozik.
29. Cikk
Miután a Bizottság elfogadott egy, a 25. Cikk alapján benyújtott kérelmet, a tagjainak kétharmados többségével hozott döntése alapján mindazonáltal elutasíthatja azt, ha a vizsgálat során megállapítja, hogy a 27. Cikkben meghatározott elutasítási okok egyike fennáll.
Ilyen esetben a döntést közölni kell a felekkel.
30. Cikk
1. A Bizottság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromából törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmezőnek nincs szándékában kérelmét tovább fenntartani vagy
b) az ügy megoldódott, vagy
c) a Bizottság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem megvizsgálását tovább folytatni. A Bizottságnak mindazonáltal folytatnia kell a kérelem megvizsgálását, ha az ezen Egyezményben meghatározott emberi jogok védelme ezt kívánja meg.
2. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a kérelmet elfogadását követően törli ügylajstromából, jelentést kell készítenie, mely tartalmazza a tények megállapítását, és a kérelem törléséről szóló indokolt határozatát. A jelentést meg kell küldeni a feleknek, valamint tájékoztatásul a Miniszteri Bizottságnak. A Bizottság közzéteheti jelentését.
3. A Bizottság elhatározhatja a kérelemnek ügylajstromára történő újbóli felvételét, ha ezt a körülmények indokolttá teszik.
31. Cikk
1. Ha a kérelem megvizsgálása nem fejeződött be a 28. Cikk 2. bekezdésének, a 29. vagy 30. Cikkeknek megfelelően, a Bizottság a tényekről jelentést készít, és közli véleményét arra vonatkozóan, hogy a megállapított tények azt jelentik-e, hogy az érdekelt állam a jelen Egyezményben vállalt kötelezettségeit megsértette. A Bizottság tagjainak egyéni véleményét e kérdésben közölni lehet a jelentésben.
2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell küldeni az érdekelt államoknak, amelyeknek azt nem szabad közzétenniük.
3. A jelentésnek a Miniszteri Bizottság számára történt megküldésekor a Bizottság az általa megfelelőnek ítélt javaslatokat tehet.
32. Cikk
1. Ha az Egyezmény 48. Cikke alapján a kérdést nem terjesztik a Bíróság elé a jelentésnek a Miniszteri Bizottsághoz történt eljuttatását követő három hónapon belül, a Miniszteri Bizottság az ülésein részt venni jogosult tagok kétharmados szótöbbségével dönti el, hogy megsértették-e az Egyezményt.
2. Igenlő esetben a Miniszteri Bizottság határidőt szab, melyen belül az Illető Magas Szerződő Félnek meg kell tennie a Miniszteri Bizottság döntése által megkívánt intézkedéseket.
3. Amennyiben az érdekelt Magas Szerződő Fél a megszabott időn belül nem tesz kielégítő intézkedéseket, a Miniszteri Bizottság az 1. bekezdésben meghatározott többséggel dönt a tekintetben, hogy milyen joghatása legyen eredeti döntésének, és közzéteszi a jelentést.
4. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy a Miniszteri Bizottságnak az előző bekezdések alkalmazásával hozott minden döntését kötelezőnek tekintik.
33. Cikk
A Bizottság zárt ülésben tanácskozik.
34. Cikk
A Bizottság döntéseit a jelenlévő és szavazó tagok többségi szavazatával hozza. Ez nem érinti a 20. Cikk 3 bekezdésének és a 29. Cikk rendelkezéseit.
35. Cikk
A Bizottság a körülmények által megkívánt szükség szerint tartja üléseit. Az üléseket az Európa Tanács Főtitkára hívja össze.
36. Cikk
A Bizottság eljárási szabályait maga állapítja meg.
37. Cikk
A Bizottság titkárságának teendőiről az Európa Tanács Főtitkára gondoskodik.
IV. Fejezet
38. Cikk
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi az Európa Tanács tagjainak száma. Közülük kettő nem lehet ugyanannak az államnak polgára.
39. Cikk
1. A Bíróság tagjait a Parlamenti Közgyűlés választja szótöbbséggel az Európa Tanács tagjai által jelölt személyek jegyzékéből. Minden tag három jelöltet nevez meg, akik közül legalább kettő saját állampolgára.
2. Amennyiben megvalósítható, ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítése alkalmával, ha az Európa Tanács új tagjai csatlakoznak az Egyezményhez, és az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával.
3. A jelölteknek a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és, vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
40. Cikk
1. A Bíróság tagjait kilencéves időszakra választják. A Bíróság tagjai újraválaszthatók. Mindamellett az első választáskor megválasztott tagok közül négy tag hivatalviselési ideje három év elteltével lejár, és további négy tag hivatalviselési ideje hat év elteltével jár le.
2. Azokat a tagokat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három, illetve hat év elteltével lejár, a Főtitkár az első választást követően haladéktalanul sorshúzás útján választja ki.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a Bíróság tagjainak egyharmadát minden három évben megújítsák, a Parlamenti Közgyűlés minden újabb választás eszközlését megelőzően határozhat úgy, hogy az egyik vagy több megválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltérhet a kilencévi időszaktól, de ekkor sem lehet tizenkét évnél hosszabb és hat évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül, és a Parlamenti Közgyűlés alkalmazza az előző bekezdést, a különböző hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára általi sorshúzással történik.
5. A Bíróságnak az a tagja, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött tag helyére választottak, tisztségét elődje hivatalviselési idejének hátralevő időszakában viseli.
6. A Bíróság tagjai az őket követő tagok hivatalbalépéséig maradnak tisztségükben. Hivatali idejük lejárta után is továbbviszik azokat az ügyeket, amelyekkel már előzőleg foglalkoztak.
7. A Bíróság tagjai egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben. Hivatali idejük alatt nem viselhetnek olyan egyéb tisztséget, mely összeférhetetlen a Bíróság tagjaként megkívánt függetlenségükkel és pártatlanságukkal, vagy e tisztséggel együtt járó sajátos kívánalmakkal.
41. Cikk
A Bíróság elnökét és egy vagy két alelnökét három évre választja. Az elnök és az alelnök újraválaszthatók.
42. Cikk
A Bíróság tagjai hivatalos működésük minden napjára a Miniszteri Bizottság által meghatározott díjazásban részesülnek.
43. Cikk
Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság kilenc bíróból álló tanácsban jár el. Hivatalból tagja a tanácsnak mindegyik érdekelt állam állampolgárságával rendelkező bíró, illetve ilyen nem létében az illető állam által választott személy, aki bírói minőségben vesz részt az ügy tárgyalásában; a többi bíró nevét az elnök az ügy tárgyalásának megkezdése előtt sorshúzással állapítja meg.
44. Cikk
Ügyet csak a Magas Szerződő Felek és a Bizottság terjeszthet a Bíróság elé.
45. Cikk
A Bíróság joghatósága minden olyan ügyre kiterjed, amely az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával függ össze, s melyet a Magas Szerződő Felek vagy a Bizottság a 48. Cikk alapján a Bíróság elé terjesztenek.
46. Cikk
1. Bármely Magas Szerződő Fél bármikor nyilatkozatot tehet, hogy teljesjogúan és külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el a Bíróság joghatóságát a jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával összefüggő minden üggyel kapcsolatban.
2. A fentiekben említett nyilatkozatokat meg lehet tenni minden további feltétel nélkül, vagy több, illetőleg néhány meghatározott más Magas Szerződő Fél vonatkozásában a viszonosság feltételével, vagy pedig meghatározott időszakra.
3. E nyilatkozatokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki azok másolatait eljuttatja a Magas Szerződő Felekhez.
47. Cikk
A Bíróság csak azt követően foglalkozhat egy üggyel, hogy a Bizottság elismerte a békés rendezés meghiúsulását, és csak a 32. Cikkben megállapított háromhónapos határidőn belül.
48. Cikk
Az alábbiak terjeszthetnek ügyeket a Bíróság elé, feltéve, hogy az illető Magas Szerződő Fél - ha csak egy Fél érdekelt -, illetve Magas Szerződő Felek - ha több Fél érdekelt - a Bíróság kötelező joghatósága alá tartoznak, vagy, ha nem, az érdekelt Magas Szerződő Fél hozzájárulásával - ha csak egy érdekelt Fél van -, illetve a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával -, ha több mint egy érdekelt Fél van:
a) a Bizottság;
b) az a Magas Szerződő Fél, melynek állampolgárát jogaiban állítólag megsértették;
c) az a Magas Szerződő Fél, amely az ügyet a Bizottság elé terjesztette;
d) az a Magas Szerződő Fél, amely ellen a panaszt tették.
49. Cikk
Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdést a Bíróság határozattal dönti el.
50. Cikk
Ha a Bíróság megállapítása szerint egy Magas Szerződő Fél igazságügyi hatósága vagy bármely más hatósága által hozott határozat vagy megtett intézkedés teljesen vagy részben ellentétes a jelen Egyezményből eredő kötelezettségekkel, és amennyiben az említett fél belső joga az ilyen döntés vagy intézkedés következményeinek csak részleges jóvátételét teszi lehetővé, a Bíróság határozata, szükség esetén, igazságos elégtételt ad a sértett fél számára.
51. Cikk
1. A Bíróság ítéletét meg kell indokolni.
2. Amennyiben az ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, bármely bírónak joga van arra, hogy különvéleményét csatolja.
52. Cikk
A Bíróság ítélete végérvényes.
53. Cikk
A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy tartják magukat a Bíróság döntéseihez minden olyan ügyben, melyben félként szerepelnek.
54. Cikk
A Bíróság ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását.
55. Cikk
A Bíróság szabályzatát és eljárását maga állapítja meg.
56. Cikk
1. A Bíróság tagjait első ízben az után kell megválasztani, miután a 46. Cikk értelmében nyolc Magas Szerződő Fél megtette nyilatkozatát.
2. E választás előtt nem lehet a Bíróság elé ügyet terjeszteni.
V. Fejezet
57. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára által előterjesztett megkeresésre minden Magas Szerződő Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belső joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
58. Cikk
A Bizottság és a Bíróság költségeit az Európa Tanács fedezi.
59. Cikk
A Bizottság és a Bíróság tagjai, feladataik ellátása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
60. Cikk
Az Egyezmény egy ellenrendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerződő Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerződő Fél részese.
61. Cikk
Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört.
62. Cikk
A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levő szerződéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérő más módon rendezzék.
63. Cikk
1. Az Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel.
2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellő tekintettel kell alkalmazni.
4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevő bármely állam ezt követően bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bizottság hatáskörét az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 25. Cikke értelmében előterjesztett kérelmek átvételére.
64. Cikk
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az időpontban hatályban levő valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegű fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
65. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követően mondhatják fel, amikor annak részesei lettek éspedig az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A főtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerződő Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerződő Felet mentesítené a jelen Egyezményből folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerződő Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszűnik, ugyanazon feltételek mellett megszűnik a jelen Egyezmény részese lenni.
4. Az Egyezményt az előző bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 63. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
66. Cikk
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény tíz megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba.
3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erősíti meg az Egyezményt az a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
4. Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépéséről, az azt megerősítő Magas Szerződő Felek nevéről és az utóbb letétbe helyezett minden megerősítésről szóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk
Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. Cikk
Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti.
A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Cikk
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
6. Cikk
E jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták; az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban, vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv tíz megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép hatályba.
A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerősítésről.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
Második kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményben
az Emberi Jogok Európai Bírósága részére
tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskör megadásáról

Az Európa Tanács ezen kiegészítő jegyzőkönyvet aláíró tagállamai:
figyelemmel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseire, és különösképpen egyéb testületek mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Bíróság) létesítő 19. Cikkére;
hasznosnak tekintvén, hogy a Bíróság bizonyos feltételek esetén tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezzék,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Miniszteri Bizottság felkérésére a Bíróság az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. fejezetében és kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem azon más kérdésekre, melyeket a Bizottságnak, a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kell megvizsgálnia az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett panaszok kapcsán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Miniszteri Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával kell meghozni.
2. Cikk
A Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Miniszteri Bizottságnak tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése e jegyzőkönyv 1. Cikkében meghatározott hatáskörének határain belül van-e.
3. Cikk
1. A tanácsadó véleménynyilvánítása iránti kérelmet a Bíróság teljes ülésen vizsgálja meg.
2. Véleményét a Bíróság indokolással látja el.
3. Ha a vélemény egésze vagy egy része nem valamennyi bíró egyhangú álláspontját fejezi ki, mindegyik bíró jogosult ahhoz egyéni véleményét csatolni.
4. A bíróság véleményét közölni kell a Miniszteri Bizottsággal.
4. Cikk
A Bíróságot az Egyezmény 55. Cikke alapján megillető jogosultság kiterjed a Bíróság által e kiegészítő jegyzőkönyv céljaihoz szükségesnek ítélt szabályzat és eljárás megállapítására is.
5. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással;
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
A megerősítő vagy elfogadó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Ez a jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi állam a jegyzőkönyv részesévé vált e Cikk 1. bekezdése rendelkezésének megfelelően.
3. E jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától fogva az 1-4. Cikkeket az Egyezmény szerves részének kell tekinteni.
4. Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait értesíti:
a) minden megerősítés vagy elfogadás nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírásról;
c) minden megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
d) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról e Cikk 2. bekezdése szerint.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták e kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
az Egyezményben és első kiegészítő jegyzőkönyvben
már benne foglaltakon felüli egyes jogok
és szabadságok biztosításáról

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt I. kiegészítő Jegyzőkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk
1. Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos, meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak.
3. Cikk
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területéről kiutasítani, melynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk
1. Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
2. Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
6. Cikk
1. A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog, vagy a Bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikke szerint tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha az illető Magas Szerződő Fél kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja az e kiegészítő jegyzőkönyv 1-4. Cikkeire vagy azok közül egyesekre nézve.
7. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv öt megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerősítésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
a halálbüntetés eltörléséről

Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk
E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk
E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 64. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
5. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hónap első napján válik joghatályossá.
6. Cikk
A részes államok e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.
7. Cikk
Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv azt az időpontot követő hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 7. Cikknek megfelelően kötelező legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen reájuk nézve, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
9. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok
és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Az Európa Tanács ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. Az Állam területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelően meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy:
a) kiutasításával szemben felhozott indokait előterjeszthesse,
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse, és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetőleg személyek előtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelőzően akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk
1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk
Ha büntető ügyben hozott jogerős elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelően, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellő időben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk
1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az előző bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntető törvényeinek és büntető eljárási törvényeinek megfelelően az eljárást újból megindítsák, ha új, vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvető hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre.
3. A jelen Cikk rendelkezéseitől az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján válik joghatályossá.
4. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 63. Cikk 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
7. Cikk
1. A részes államok e jegyzőkönyv 1-6. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
2. Az Egyezmény 25. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal elismert egyéni panaszjog vagy a bíróság joghatóságának az Egyezmény 46. Cikkének megfelelően tett nyilatkozattal való elismerése mindazonáltal e jegyzőkönyv vonatkozásában csak akkor válik joghatályossá, ha a szóban forgó állam kijelentette, hogy az egyéni panaszjogot elismeri, vagy a joghatóságot elfogadja e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeire nézve.
8. Cikk
Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetőleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 8. Cikknek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
10. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépés időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”
Kilencedik jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez
Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói, elhatározván, hogy továbbfejlesztik az Egyezmény által szabályozott eljárást, a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Az Egyezmény azon Szerződő Felei vonatkozásában, amelyeket ez a jegyzőkönyv kötelez, az Egyezmény a 2-5. Cikkekben foglaltak szerint módosul.
2. Cikk
Az Egyezmény 31. Cikkének 2. §-a a következő:
2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell küldeni az érdekelt államoknak és, amennyiben az a 25. Cikk szerint előterjesztett kérelemmel foglalkozik, a kérelmezőnek is. Sem az érdekelt államoknak, sem a kérelmezőnek nem szabad a jelentést közzétennie.
3. Cikk
Az Egyezmény 44. Cikke a következő:
Ügyet a Bíróság elé csak a Magas Szerződő Felek, a Bizottság, természetes személyek, nem-kormányzati szervezetek vagy egyének csoportja terjeszthetnek, akik, illetve, amelyek a 25. Cikk alapján kérelmet nyújtottak be.
4. Cikk
Az Egyezmény 45. Cikke a következő:
A Bíróság joghatósága kiterjed a jelen Egyezmény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó minden ügyre, amelyet a 48. Cikk szerint elébe utaltak.
5. Cikk
Az Egyezmény 48. Cikke a következő:
1. Az alábbiak utalhatnak ügyet a Bíróság elé, feltéve, hogy az illető Magas Szerződő Fél, ha csak egy Fél érdekelt, illetve Magas Szerződő Felek, ha több Fél érdekelt, a Bíróság kötelező joghatósága alá tartoznak, vagy ennek hiányában, az érdekelt Magas Szerződő Fél hozzájárulásával, ha csak egy érdekelt Fél van, illetve a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával, ha több mint egy érdekelt Fél van:
a) a Bizottság,
b) az a Magas Szerződő Fél, amelynek állampolgára az állítólagos áldozat,
c) az a Magas Szerződő Fél, amely az ügyet a Bizottság elé utalta,
d) az a Magas Szerződő Fél, amely ellen a panaszt tették,
e) az a természetes személy, nem-kormányzati szervezet vagy egyének csoportja, amely, illetve, aki a Bizottsághoz a panaszt tette.
2. Ha az ügyet csak az 1. e) pont szerint utalták a Bíróság elé, az először egy, a Bíróság tagjaiból álló, háromtagú testület elé kerül. Hivatalból tagja a testületnek az a bíró, akit arra a Magas Szerződő Félre tekintettel választottak, amely ellen a panaszt benyújtották, ilyen bíró hiányában az ezen állam által választott személy, aki bírói minőségben vesz részt az ügy tárgyalásán. Ha egynél több Magas Szerződő Fél ellen tettek panaszt, úgy a testület összetétele ennek megfelelően bővül.
Ha az ügy az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása szempontjából jelentős kérdést nem vet fel és más körülmény sem indokolja az ügyben a Bíróság eljárását, a testület egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Bíróság nem jár el az ügyben. Ilyen esetben, az Egyezmény 32. Cikke rendelkezéseinek megfelelően, a Miniszteri Bizottság dönt arról, hogy megsértették-e az Egyezményt.
6. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy
b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával való aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
7. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanács legalább tíz tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, a jegyzőkönyv az aláírást, vagy a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak utáni hónap első napján lép hatályba.
8. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról,
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről,
c) e jegyzőkönyvnek a 7. Cikknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól,
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden más jogcselekményről, értesítésről vagy nyilatkozatról.
Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Rómában, 1990. november 6. napján angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama számára hiteles másolatot küld.”
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BIZOTTSÁGA ÉS BÍRÓSÁGA ELJÁRÁSAIBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
Az Európai Tanács ezen Megállapodást aláíró Tagállamai
tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményre (a továbbiakban: „az Egyezmény”),
figyelemmel arra, hogy az Egyezmény céljainak jobb megvalósítása érdekében szükségessé vált az Emberi Jogok Európai Bizottsága (a továbbiakban: „a Bizottság”), illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: „a Bíróság”) előtti eljárásokban részt vevő személyek számára bizonyos mentességek és könnyítések biztosítása,
attól a kívánságtól vezérelve, hogy erre a célra Megállapodást kössenek,
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
1. A személyek, akikre ezen Megállapodás vonatkozik:
a) a Szerződő Felek képviselői, valamint az őket segítő tanácsadók és ügyvédek;
b) azok a személyek, akik a Bizottság előtt az Egyezmény 25. Cikke alapján indított eljárásokban vesznek részt saját nevükben, vagy az említett 25. Cikkben felsorolt kérelmezők egyikének képviselőiként;
c) azon ügyvédek vagy jogtudósok, akik azért vesznek részt az eljárásokban, hogy segítséget nyújtsanak a fenti b) pontban felsorolt személyek bármelyike számára;
d) azon személyek, akiket a Bizottság képviselői azért választottak ki, hogy azok a bíróság előtti eljárásokban számukra segítséget nyújtsanak;
e) a tanúk, a szakértők és más személyek, akiket a Bizottság vagy a Bíróság kért fel a Bizottság vagy a Bíróság előtti eljárásokban való részvételre.
2. Ezen Megállapodás alkalmazásában a „Bizottság” és „Bíróság” kifejezések magukban foglalják az Albizottságokat és a Kamarákat, illetve a fenti testületek tagjait, amennyiben azok az Egyezmény értelmében, vagy a Bizottság, illetve a Bíróság szabályzata szerint látják el feladataikat, az ügytől függően; az „eljárásban való részvétel” kifejezés magában foglalja az Egyezmény 25. Cikke szerinti egyéni panaszjogot elismerő állam ellen benyújtott panasszal kapcsolatban tett mindenfajta kommunikációt.
3. Amennyiben a Miniszteri Bizottságnak az Egyezmény 32. Cikke szerinti feladatai gyakorlása során bármely, a fenti 1. bekezdésben említett személyt a Miniszteri Bizottság előtti megjelenésre, vagy ahhoz intézendő írásos nyilatkozat beterjesztésére hívnak fel, vele kapcsolatban ezen Megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Cikk
1. Az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek joghatóság alóli mentességben részesülnek a Bizottság vagy a Bíróság előtt általuk tett szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatok, illetve az azokhoz általuk benyújtott okiratok vagy más bizonyítékok tekintetében.
2. Ez a mentesség nem vonatkozik az előző bekezdés szerint mentességre jogosult bármely személy által, vagy annak nevében a Bizottság vagy a Bíróság elé terjesztett nyilatkozatokkal, okiratokkal vagy bizonyítékokkal, illetve azok bármely részével kapcsolatos, a Bizottságon vagy a Bíróságon kívüli kommunikációra.
3. Cikk
1. A Szerződő Felek tiszteletben tartják az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek jogát arra, hogy a Bizottsággal és a Bírósággal szabadon levelezzenek.
2. A fogva tartott személyek tekintetében e jog gyakorlása különösen magában foglalja, hogy
a) amennyiben levelezésüket az illetékes hatóságok ellenőrzik, annak elküldése és továbbítása indokolatlan késedelem és változtatás nélkül történjék;
b) az ilyen személyek semmilyen formában nem vonhatók fegyelmi intézkedés alá a Bizottsággal vagy a Bírósággal a megfelelő csatornákon keresztül folytatott kommunikáció miatt;
c) ezen személyeknek joguk van arra, hogy a fogva tartás helye szerinti ország bíróságai előtt megjelenésre jogosult jogásszal a Bizottsághoz intézendő kérelem, vagy az abból eredő bármilyen eljárás vonatkozásában levelezzenek, és olyan körülmények között konzultáljanak, hogy azt más személy ne hallhassa.
3. Az előző bekezdések alkalmazásába hatóság nem avatkozhat be, kivéve a törvényben meghatározott olyan esetekben, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a bűncselekmény felderítése, a bűnüldözés, a büntetőeljárás vagy a közegészség védelme érdekében szükséges.
4. Cikk
1. a) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében meghatározott személyek Bizottság vagy Bíróság előtti megjelenés, illetve onnan történő visszatérés célját szolgáló szabad mozgását és utazását nem akadályozzák, amennyiben e személyeket a megjelenésre a Bizottság vagy a Bíróság előzetesen feljogosította.
b) Mozgásukat és utazásukat csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság érdekében, a közrend fenntartása, a bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
2. a) A tranzitországokban és az eljárást lefolytató országokban ezen személyek ellen nem lehet büntetőeljárást folytatni, őket fogva tartani, vagy személyes szabadságukat bármilyen más módon korlátozni olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek az utazás megkezdését megelőzően történtek.
b) Ezen Megállapodás aláírásának vagy megerősítésének időpontjában bármely Szerződő Fél kinyilváníthatja, hogy ezen bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza saját állampolgáraival szemben. Az ilyen nyilatkozat bármely időpontban visszavonható az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.
3. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy visszaérkezésekor minden olyan személyt bebocsátanak saját területükre, aki utazását azon területről kezdte meg.
4. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazása megszűnik akkor, hogyha az érintett személynek attól a naptól fogva, amikor jelenlétére a Bizottság vagy a Bíróság már nem tartott igényt, folytatólagosan 15 napon keresztül lehetősége volt, arra, hogy visszatérjen abba az országba, amelyikből utazását megkezdte.
5. Amennyiben bármilyen ellentét merül fel egy Szerződő Félnek ezen Cikk 2. bekezdéséből származó kötelezettségei és az Európa Tanács valamely Egyezménye vagy más Szerződő Felekkel fennálló kiadatási vagy más kölcsönös bűnügyi jogsegély-szerződéses kötelezettségei között, ezen Cikk 2. bekezdésének rendelkezései érvényesülnek.
5. Cikk
1. Az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek kizárólag azért részesülnek mentességekben és kedvezményekben, hogy biztosítva legyen számukra a Bizottsággal és a Bírósággal kapcsolatos funkcióik, feladataik, vagy kötelezettségeik, vagy jogaik gyakorlásához szükséges szólásszabadság és függetlenség.
2. a) Az ügytől függően, kizárólag a Bizottság vagy a Bíróság jogosult arra, hogy részben vagy teljesen megszüntesse az ezen Megállapodás 2. Cikkének 1. bekezdésében biztosított mentességet; a Bizottságnak vagy a Bíróságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy megszüntesse a mentességet minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség fenntartása akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor a részben vagy teljesen történő lemondás megtehető anélkül, hogy sértené az ezen Cikk 1. bekezdésében meghatározott célt.
b) A mentességet a Bizottság vagy a Bíróság megszüntetheti hivatalból vagy bármely Szerződő Félnek, illetve bármely érintett személynek az Európa Tanács Főtitkárához intézett kérelmére.
c) A mentességet megszüntető vagy a megszüntetést elutasító határozatoknak indokolást kell tartalmazniuk.
3. Amennyiben egy Szerződő Fél igazolja, hogy az ezen Megállapodás 2. Cikkének 1. bekezdése szerinti mentesség megszüntetése nemzetbiztonság elleni bűncselekmény miatt indított eljárás érdekében szükséges, akkor a Bizottság vagy a Bíróság az igazolásban meghatározott mértékben megszünteti a mentességet.
4. Amennyiben olyan tény kerül feltárásra, amely jellegénél fogva döntő fontosságú, és a mentesség megszüntetését elutasító határozat időpontjában ismeretlen volt a kérelem előterjesztője számára, akkor az utóbbi új kérelmet terjeszthet a Bizottság vagy a Bíróság elé.
6. Cikk
Ezen Megállapodás egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozná vagy szűkítené azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő Felek az Egyezményben vállaltak.
7. Cikk
1. Ezen Megállapodás az Európa Tanács Tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek a Megállapodás részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással, vagy
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
2. A megerősítésről vagy elfogadásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a Megállapodás az azon időpontot követő egy hónapos időszak lejárta után lép hatályba, amikor az Európa Tanács öt Tagállama a 7. Cikk rendelkezéseinek megfelelően ezen Megállapodás részesévé válik.
2. Mindazon Tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követően a megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélkül írják alá a Megállapodást, vagy amelyek megerősítik vagy elfogadják azt, ezen Megállapodás az aláírás, illetve a megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő egy hónapos időszak lejárta után lép hatályba.
9. Cikk
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, illetve elfogadásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában bármely Szerződő Fél meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ezen Megállapodás alkalmazást nyer.
2. A megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában, vagy bármely későbbi időpontban, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában bármelyik Szerződő Fél kiterjesztheti ezen Megállapodás alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely olyan területre vagy területekre, amelynek vagy amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel, illetve amely vagy amelyek nevében eljárni jogosult.
3. Az előző bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható az ezen Megállapodás 10. Cikkében meghatározott eljárás szerint.
10. Cikk
1. Ez a Megállapodás meghatározatlan ideig marad hatályban.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel az őt érintő részben bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezen Megállapodást.
3. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított hat hónapos időszak eltelte után lép hatályba. Az ilyen felmondás nem mentesíti az érintett Szerződő Feleket az ezen Megállapodásból származó olyan kötelezettség alól, amely az 1. Cikk 1. bekezdésében említett személyek vonatkozásában merülhet fel.
11. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács Tagállamait
a) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával tett aláírásról;
c) minden megerősítő vagy elfogadó okirat letétbe helyezéséről;
d) ezen Megállapodás 8. Cikke szerint történt hatálybalépése időpontjairól;
e) minden, a 4. Cikk 2. bekezdése, illetve a 9. Cikk 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatról;
f) minden, a 4. Cikk 2. bekezdésének rendelkezésein alapuló nyilatkozatot visszavonó értesítésről és minden, a 10. Cikk rendelkezésének megfelelően kézhez vett értesítésről, továbbá minden olyan időpontról, amikor valamely felmondás hatályba lép.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezen Megállapodást.
Készült Londonban, 1969. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.”
2. §   Az Egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk - Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet - Jogok és szabadságok
2. Cikk - Élethez való jog
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk - Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegű szolgálatot, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelező katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegető szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
7. Cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.
8. Cikk - Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk - Házasságkötéshez való jog
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk - Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől.
3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk - Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerződő Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk - Joggal való visszaélés tilalma
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
18. Cikk - Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elő vannak írva.
II. Fejezet - Emberi Jogok Európai Bírósága
19. Cikk - A Bíróság felállítása
A Magas Szerződő Felek által az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) létesül. A Bíróság állandó jelleggel működik.
20. Cikk - A bírák száma
A Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma.
21. Cikk - A hivatalviselés feltételei
1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük, és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
2. A bírák egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben.
3. Hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a függetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidőt igénylő tisztség betöltésének követelményeivel; e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Bíróság dönt.
22. Cikk - A bírák választása
1. A bírákat a Parlamenti Közgyűlés valamennyi Magas Szerződő Fél tekintetében szótöbbséggel, a Magas Szerződő Fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékből választja.
2. Ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítésére új Magas Szerződő Felek csatlakozása, valamint az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával.
23. Cikk - A hivatalviselés ideje
1. A bírákat hatéves időszakra választják. A bírák újraválaszthatók. Mindamellett az első választáskor megválasztott bírák felének hivatalviselési ideje három év elteltével lejár.
2. Azokat a bírákat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három év elteltével lejár, az Európa Tanács Főtitkára az első választást követően haladéktalanul sorshúzással választja ki.
3. Avégből, hogy hacsak lehetséges, a bírák hivatalviselési idejét minden harmadik évben megújítsák, a Parlamenti Közgyűlés minden újabb választást megelőzően határozhat úgy, hogy egy vagy több megválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltér a hatévi időszaktól, de az ekkor sem lehet kilenc évnél hosszabb és három évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül és a Parlamenti Közgyűlés az előző bekezdést alkalmazza, a hivatalviselési idők elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Főtitkára általi sorshúzással történik.
5. Az a bíró, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött bíró helyére választottak, tisztségét elődje hivatali idejének hátralevő időszakára viseli.
6. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár.
7. A bírák utódjuk megválasztásáig viselik tisztségüket. Hivatali idejük lejárta után is eljárnak azonban a már folyamatban levő ügyeikben.
24. Cikk - Elmozdítás
Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani, hogy többé már nem felel meg a tisztsége ellátásához megkívánt feltételeknek.
25. Cikk - A Bíróság Hivatala és jogi titkárai
A Bíróság Hivatallal rendelkezik, melynek működését és szervezetét a Bíróság eljárási szabályzatában kell megállapítani. A Bíróság munkáját jogi titkárok segítik.
26. Cikk - A teljes ülés
A Bíróság teljes ülése
a) megválasztja az elnökét és egy vagy két alelnökét hároméves időtartamra, akik újraválaszthatók;
b) meghatározott időtartamra Kamarákat állít fel;
c) megválasztja a Bíróság Kamaráinak elnökeit; akik újraválaszthatók;
d) elfogadja a Bíróság eljárási szabályzatát; és
e) megválasztja a Hivatalvezetőt és egy vagy több helyettesét.
27. Cikk - Tanácsok, Kamarák és a Nagykamara
1. Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság háromtagú bírói tanácsban, hét bíróból álló Kamarában vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott időtartamra tanácsokat hoznak létre.
2. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának az érdekelt állam tekintetében választott bíró, illetve ilyen hiányában vagy ha ez a bíró eljárásában akadályoztatva van, az ezen állam által választott személy, aki bírói minőségben jár el.
3. A Nagykamarában részt vesznek még: a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és az eljárási szabályzatnak megfelelően választott más bírák. A 43. Cikk alapján a Nagykamara elé utalt ügyben nem járhat el a Nagykamarában a határozatot hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökét és az érdekelt állam tekintetében eljárt bírót.
28. Cikk - Elfogadhatatlanná nyilvánítás a tanácsok részéről
A tanács egyhangú szavazással elfogadhatatlannak nyilváníthat vagy az ügylajstromból törölhet a 34. Cikk alapján benyújtott olyan egyéni kérelmet, amelyben ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható. Ez a határozat végleges.
29. Cikk - A Kamarák határozatai az elfogadhatóságról és az érdemről
1. Ha a 28. Cikk alapján nem hoztak határozatot, a Kamara hoz határozatot a 34. Cikk alapján benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatósága és érdeme tekintetében.
2. Kamara hoz határozatot a 33. Cikk alapján benyújtott, államok közötti kérelmek elfogadhatóságáról és érdeméről.
3. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozatot hoznak, hacsak a Bíróság rendkívüli esetekben másképpen nem dönt.
30. Cikk - Hatáskör átadása a Nagykamarának
Amennyiben a Kamara előtt folyamatban levő ügyben az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezése tekintetében lényeges kérdés merül fel, vagy valamely kérdésnek a Kamara általi megítélése a Bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes lehet, a Kamara határozatának meghozatala előtt bármikor hatáskörét a Nagykamarának adhatja át, feltéve, hogy a felek egyike sem ellenzi azt.
31. Cikk - A Nagykamara hatásköre
A Nagykamara
a) határozatot hoz a 33. Cikk vagy a 34. Cikk alapján benyújtott kérelmek esetén, ha egy Kamara a 30. Cikk alapján hatáskörét átadta, vagy ha az ügyet a 43. Cikk alapján terjesztették elé; és
b) megvizsgálja a 47. Cikk alapján tanácsadó vélemény iránt benyújtott kérelmeket.
32. Cikk - A Bíróság joghatósága
1. A Bíróság joghatósága az Egyezmény és az ahhoz csatlakozó jegyzőkönyvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden olyan ügyre kiterjed, amelyet a 33., a 34. vagy 47. Cikknek megfelelően elé terjesztettek.
2. Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdésben a Bíróság határoz.
33. Cikk - Államok közötti ügyek
Bármely Magas Szerződő Fél a Bíróság elé terjesztheti az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseinek bármely más Magas Szerződő Fél részéről történt állítólagos megsértését.
34. Cikk - Egyéni kérelmek
A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől, nem-kormányzati szervezettől vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsértésének áldozatai. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
35. Cikk - Az elfogadhatóság feltételei
1. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták.
2. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen; vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.
3. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy az az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül.
4. A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti.
36. Cikk - Harmadik fél beavatkozása
1. Annak a Magas Szerződő Félnek, amelynek a kérelmező az állampolgára, a Kamara vagy a Nagykamara előtti ügyekben jogában áll írásos véleményét benyújtani és a tárgyaláson részt venni.
2. A Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében az eljárásban félként részt nem vevő bármely más Magas Szerződő Felet vagy bármely érintett személyt, aki nem kérelmező, felhívhat írásos vélemény benyújtására vagy a tárgyaláson való részvételre.
37. Cikk - A kérelmek törlése
1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromból törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmező nem szándékozik kérelmét tovább fenntartani, vagy
b) az ügy megoldódott, vagy
c) a Bíróság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem vizsgálatát tovább folytatni.
A Bíróság mindazonáltal folytatja a kérelem vizsgálatát, ha az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tisztelete ezt megkívánja.
2. A Bíróság a kérelemnek az ügylajstromba való újbóli felvételéről határozhat, ha úgy tekinti, hogy ezt a körülmények indokolttá teszik.
38. Cikk - Az ügy vizsgálata és a békés rendezésre irányuló eljárás
1. Ha a Bíróság a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja
a) a felek képviselőivel együtt folytatja a kérelem vizsgálatát, illetve szükség esetén tényfeltárást végez, amelynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok minden szükséges segítséget megadnak;
b) az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügynek az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján történő békés rendezését biztosítsa.
2. Az 1. bekezdés b) pontja alapján folytatott eljárás bizalmas jellegű.
39. Cikk - Békés rendezés elérése
Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromából.
40. Cikk - Nyilvános tárgyalások és iratok hozzáférhetősége
1. A tárgyalások nyilvánosak, hacsak a Bíróság rendkívüli körülmények esetén másképpen nem határoz.
2. A hivatalvezetőnél elhelyezett iratok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, hacsak a Bíróság elnöke másképpen nem határoz.
41. Cikk - Igazságos elégtétel
Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság - szükség esetén - igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.
42. Cikk - Kamarák ítéletei
A Kamarák ítéletei a 44. Cikk 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően válnak véglegessé.
43. Cikk - Az ügynek a Nagykamara elé terjesztése
1. Kivételes esetekben a Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül az ügyben részes bármely fél kérheti az ügynek a Nagykamara elé terjesztését.
2. A Nagykamara öt bíróból álló kollégiuma határozatával akkor fogadja el ezt a kérelmet, ha az ügy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel.
3. Ha a bírói kollégium elfogadja a kérelmet, a Nagykamara az ügyben ítélettel dönt.
44. Cikk - Végleges ítéletek
1. A Nagykamara ítélete végleges.
2. A Kamara ítélete véglegessé válik,
a) ha a felek közlik, hogy nem kérik az ügynek a Nagykamara elé terjesztését; vagy
b) az ítélet meghozatalát követő három hónap elteltével, amennyiben az ügynek a Nagykamara elé terjesztését nem kérték; vagy
c) ha a Nagykamara kollégiuma elutasítja a 43. Cikk szerint előterjesztett kérelmet.
3. A végleges határozatot közzé kell tenni.
45. Cikk - Ítéletek és határozatok indokolása
1. Az ítéleteket, továbbá a kérelmek elfogadhatóságát, illetve elfogadhatatlanságát megállapító határozatokat indokolással kell ellátni.
2. Ha egy ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
46. Cikk - Az ítéletek kötelező ereje és végrehajtása
1. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.
2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását.
47. Cikk - Tanácsadó vélemények
1. A Bíróság a Miniszteri Bizottság felkérésére az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. Fejezete és az Egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyvek által meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem olyan más kérdésekre, melyeket a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kellene vizsgálnia az Egyezménynek megfelelően kezdeményezett eljárás folytán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Bizottságban részvételre jogosult képviselők többségi határozatával kell meghozni.
48. Cikk - A Bíróság tanácsadó hatásköre
A Bíróság határoz arról, hogy a Miniszteri Bizottság tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése a 47. Cikkben meghatározott hatáskörébe tartozik-e.
49. Cikk - Tanácsadó vélemények indokolása
1. Tanácsadó véleményét a Bíróság indokolással látja el.
2. Ha a tanácsadó vélemény egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
3. A Bíróság tanácsadó véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
50. Cikk - A Bíróság költségei
A Bíróság költségeit az Európa Tanács viseli.
51. Cikk - Bírák kiváltságai és mentességei
A bírák feladataik gyakorlása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
III. Fejezet - Vegyes rendelkezések
52. Cikk - Főtitkári tudakozódás
Az Európa Tanács Főtitkára által előterjesztett megkeresésre minden Magas Szerződő Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belső joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
53. Cikk - Már elismert emberi jogok védelme
Az Egyezmény egy ellenrendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerződő Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerződő Fél részese.
54. Cikk - A Miniszteri Bizottság hatásköre
Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört.
55. Cikk - Viták más eszközökkel történő rendezésének kizárása
A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levő szerződéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérő más módon rendezzék.
56. Cikk - Területi hatály
1. Az Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy - fenntartva az ezen cikk 4. bekezdésében foglaltakat - az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel.
2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellő tekintettel kell alkalmazni.
4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevő bármely állam ezt követően bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint előterjesztett kérelmek átvételére.
57. Cikk - Fenntartások
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az időpontban hatályban levő valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegű fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
58. Cikk - Felmondás
1. A Magas Szerződő Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követően mondhatják fel, amikor annak részesei lettek éspedig az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A főtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerződő Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerződő Felet mentesítené a jelen Egyezményből folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerződő Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszűnik, ugyanazon feltételek mellett megszűnik a jelen Egyezmény részese lenni.
4. Az Egyezményt az előző bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 56. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
59. Cikk - Aláírás és megerősítés
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény tíz megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba.
3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erősíti meg az Egyezményt az a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
4. Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépéséről, az azt megerősítő Magas Szerződő Felek nevéről és az utóbb letétbe helyezett minden megerősítésről szóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Tulajdon védelme
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk - Oktatáshoz való jog
Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk - Szabad választásokhoz való jog
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. Cikk - Területi hatály
Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti.
A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
6. Cikk - Aláírás és megerősítés
E jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták; az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban, vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv tíz megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép hatályba.
A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerősítésről.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
Második kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményben
az Emberi Jogok Európai Bírósága részére
tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskör megadásáról

Az Európa Tanács ezen kiegészítő jegyzőkönyvet aláíró tagállamai:
figyelemmel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseire, és különösképpen egyéb testületek mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Bíróság) létesítő 19. Cikkére;
hasznosnak tekintvén, hogy a Bíróság bizonyos feltételek esetén tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezzék,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Miniszteri Bizottság felkérésére a Bíróság az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. fejezetében és kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem azon más kérdésekre, melyeket a Bizottságnak, a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kell megvizsgálnia az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett panaszok kapcsán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Miniszteri Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával kell meghozni.
2. Cikk
A Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Miniszteri Bizottságnak tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése e jegyzőkönyv 1. Cikkében meghatározott hatáskörének határain belül van-e.
3. Cikk
1. A tanácsadó véleménynyilvánítása iránti kérelmet a Bíróság teljes ülésen vizsgálja meg.
2. Véleményét a Bíróság indokolással látja el.
3. Ha a vélemény egésze vagy egy része nem valamennyi bíró egyhangú álláspontját fejezi ki, mindegyik bíró jogosult ahhoz egyéni véleményét csatolni.
4. A bíróság véleményét közölni kell a Miniszteri Bizottsággal.
4. Cikk
A Bíróságot az Egyezmény 55. Cikke alapján megillető jogosultság kiterjed a Bíróság által e kiegészítő jegyzőkönyv céljaihoz szükségesnek ítélt szabályzat és eljárás megállapítására is.
5. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással;
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
A megerősítő vagy elfogadó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Ez a jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi állam a jegyzőkönyv részesévé vált e Cikk 1. bekezdése rendelkezésének megfelelően.
3. E jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától fogva az 1-4. Cikkeket az Egyezmény szerves részének kell tekinteni.
4. Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait értesíti:
a) minden megerősítés vagy elfogadás nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírásról;
c) minden megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
d) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról e Cikk 2. bekezdése szerint.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták e kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
az Egyezményben és első kiegészítő jegyzőkönyvben
már benne foglaltakon felüli egyes jogok
és szabadságok biztosításáról

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt I. kiegészítő Jegyzőkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Adósságokért való szabadságelvonás tilalma
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk - Mozgásszabadság
1. Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos, meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak.
3. Cikk - Saját állampolgárok kiutasításának tilalma
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területéről kiutasítani, melynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk - Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk - Területi hatály
1. Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
2. Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
5. Bármely állam, amely ezen cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a későbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektől, nem-kormányzati szervezetektől vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikke szerint kérelmeket fogadjon ezen Jegyzőkönyv 1-4. Cikkei közül valamennyi vagy bármelyik vonatkozásában.
6. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
7. Cikk - Aláírás és megerősítés
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv öt megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerősítésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
a halálbüntetés eltörléséről

Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Halálbüntetés eltörlése
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk - Halálbüntetés háború idején
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk - Hatály felfüggesztésének tilalma
E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk - Fenntartások tilalma
E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
5. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hónap első napján válik joghatályossá.
6. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A részes államok e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.
7. Cikk - Aláírás és megerősítés
Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk - Hatálybalépés
1. Ez a jegyzőkönyv azt az időpontot követő hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 7. Cikknek megfelelően kötelező legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen reájuk nézve, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
9. Cikk - Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok
és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Az Európa Tanács ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái
1. Az Állam területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelően meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy:
a) kiutasításával szemben felhozott indokait előterjeszthesse,
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse, és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetőleg személyek előtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelőzően akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk - Fellebbezéshez való jog büntetőügyekben
1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk - Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén
Ha büntető ügyben hozott jogerős elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelően, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellő időben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma
1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az előző bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntető törvényeinek és büntető eljárási törvényeinek megfelelően az eljárást újból megindítsák, ha új, vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvető hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre.
3. A jelen Cikk rendelkezéseitől az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk - Házastársak egyenjogúsága
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján válik joghatályossá.
4. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikk 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
6. Bármely állam, amely ezen cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a későbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektől, nem-kormányzati szervezetektől vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint kérelmeket fogadjon ezen Jegyzőkönyv 1-5. Cikkei vonatkozásában.
7. Cikk- Az Egyezményhez fűződő viszony
A részes államok e jegyzőkönyv 1-6. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
8. Cikk - Aláírás és megerősítés
Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetőleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk - Hatálybalépés
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 8. Cikknek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
10. Cikk - Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépés időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”
2. §   Az Egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveinek eredeti angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk - Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet - Jogok és szabadságok
2. Cikk - Élethez való jog
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk - Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelező munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegű szolgálatot, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelező katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegető szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy
a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
7. Cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.
8. Cikk - Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk - Házasságkötéshez való jog
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk - Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől.
3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk - Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerződő Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk - Joggal való visszaélés tilalma
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
18. Cikk - Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elő vannak írva.
II. Fejezet - Emberi Jogok Európai Bírósága
19. Cikk - A Bíróság felállítása
A Magas Szerződő Felek által az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) létesül. A Bíróság állandó jelleggel működik.
20. Cikk - A bírák száma
A Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a Magas Szerződő Felek száma.
21. Cikk - A hivatalviselés feltételei
1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük, és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
2. A bírák egyéni minőségükben vesznek részt az ítélkezésben.
3. Hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a függetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidőt igénylő tisztség betöltésének követelményeivel; e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Bíróság dönt.
22. Cikk - A bírák választása
1. A bírákat a Parlamenti Közgyűlés valamennyi Magas Szerződő Fél tekintetében szótöbbséggel, a Magas Szerződő Fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékből választja.
2.
23. Cikk - A hivatalviselés ideje és az elmozdítás
1. A bírákat kilencéves időszakra választják. Nem választhatók újra.
2. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár.
3. A bírák utódjuk hivatalba lépéséig viselik tisztségüket. Továbbra is eljárnak azonban a már folyamatban levő ügyeikben.
4. Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani, hogy többé már nem felel meg az előírt feltételeknek.
24. Cikk - A Bíróság Hivatala és az előadók
1. A Bíróság Hivatallal rendelkezik, melynek feladatait és szervezetét a Bíróság eljárási szabályzatában kell megállapítani.
2. Amikor a Bíróság egyesbíróként jár el, akkor előadók segítik, akik feladataikat a Bíróság elnökének alárendelten látják el. Az előadók a Bíróság Hivatalához tartoznak.
25. Cikk - A teljes ülés
A Bíróság teljes ülése
a) megválasztja az elnökét és egy vagy két alelnökét hároméves időtartamra, akik újraválaszthatók;
b) meghatározott időtartamra Kamarákat állít fel;
c) megválasztja a Bíróság Kamaráinak elnökeit; akik újraválaszthatók;
d) elfogadja a Bíróság eljárási szabályzatát;
e) megválasztja a Hivatalvezetőt és egy vagy több helyettesét;
f) előterjeszti a 26. Cikk 2. bekezdése szerinti kéréseket.
26. Cikk - Egyesbíró, tanácsok, Kamarák és Nagykamara
1. Az elé terjesztett ügyekben a Bíróság egyesbíróként, háromtagú bírói tanácsokban, hét bíróból álló Kamarákban vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott időtartamra tanácsokat hoznak létre.
2. A Bíróság teljes ülésének kérésére a Miniszteri Bizottság egyhangú határozattal, meghatározott időtartamra, öt főre csökkentheti a Kamarák tagjainak számát.
3. Az egyesbíróként eljáró bíró nem vizsgálhat olyan kérelmet, amit azon Magas Szerződő Fél ellen terjesztettek elő, amely tekintetében őt megválasztották.
4. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának a félként érintett Magas Szerződő Fél tekintetében választott bíró. Ha nincs ilyen, vagy ha a bíró az eljárásban akadályoztatva van, akkor az a személy jár el bírói minőségben, akit a Bíróság elnöke az érintett Szerződő Fél által előzetesen előterjesztett listáról kiválaszt.
5. A Nagykamara tagjai, továbbá a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és a Bíróság eljárási szabályzatának megfelelően választott más bírák. A 43. Cikk alapján a Nagykamara elé utalt ügyben nem járhat el a Nagykamarában az ítéletet hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökét és az érintett Magas Szerződő Fél tekintetében eljárt bírót.
27. Cikk - Az egyesbírák hatásköre
1. Az egyesbíró elfogadhatatlanná nyilváníthatja vagy törölheti a Bíróság ügylajstromából a 34. Cikk alapján előterjesztett kérelmet, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható.
2. A határozat végleges.
3. Ha az egyesbíró nem nyilvánítja a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nem törli az ügylajstromból, akkor további vizsgálat céljából megküldi valamelyik tanácsnak vagy Kamarának.
28. Cikk - A tanácsok hatásköre
1. A 34. Cikk alapján előterjesztett kérelmet a tanács egyhangú szavazattal
a) elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti az ügylajstromból, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható; vagy
b) elfogadhatóvá nyilváníthatja, és egyúttal ítéletet hozhat az ügy érdeméről, ha az ügyben felmerült, az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését és alkalmazását érintő kérdéssel kapcsolatban a Bíróság jól megalapozott esetjoga rendelkezésre áll.
2. Az 1. bekezdés szerinti határozatok és ítéletek véglegesek.
3. Ha a félként érintett Magas Szerződő Fél tekintetében választott bíró nem tagja a tanácsnak, akkor - figyelembe véve minden releváns tényezőt, beleértve azt is, hogy a Szerződő Fél kifogásolta-e az 1. bekezdés b) pontja alatti eljárás alkalmazását - a tanács az eljárás bármely szakaszában felhívhatja azt a bírót, hogy a tanács valamelyik tagjának helyébe lépjen.
29. Cikk - A Kamarák határozatai az elfogadhatóságról és az érdemről
1. Ha a 27. vagy a 28. Cikk alapján nem hoztak határozatot, vagy ha a 28. Cikk alapján nem hoztak ítéletet, akkor az egyik Kamara hoz határozatot a 34. Cikk alapján benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatóságáról és érdeméről. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozat hozható.
2. Kamara hoz határozatot a 33. Cikk alapján benyújtott, államok közötti kérelmek elfogadhatóságáról és érdeméről. Az elfogadhatóság tekintetében a Bíróság külön határozatot hoz, hacsak rendkívüli esetekben másképpen nem dönt.
3.
30. Cikk - Hatáskör átadása a Nagykamarának
Amennyiben a Kamara előtt folyamatban levő ügyben az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezése tekintetében lényeges kérdés merül fel, vagy valamely kérdésnek a Kamara általi megítélése a Bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes lehet, a Kamara határozatának meghozatala előtt bármikor hatáskörét a Nagykamarának adhatja át, feltéve, hogy a felek egyike sem ellenzi azt.
31. Cikk - A Nagykamara hatásköre
A Nagykamara
a) határozatot hoz a 33. Cikk vagy a 34. Cikk alapján benyújtott kérelmek esetén, ha egy Kamara a 30. Cikk alapján hatáskörét átadta, vagy ha az ügyet a 43. Cikk alapján terjesztették elé;
b) határozatot hoz azokban a kérdésekben, amelyeket a Miniszteri Bizottság a 46. Cikk 4. bekezdése alapján a Bíróság elé terjeszt; és
c) megvizsgálja a 47. Cikk alapján tanácsadó vélemény iránt benyújtott kérelmeket.
32. Cikk - A Bíróság joghatósága
1. A Bíróság joghatósága az Egyezmény és az ahhoz csatlakozó jegyzőkönyvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden olyan ügyre kiterjed, amelyet a 33., a 34., 46. vagy 47. Cikknek megfelelően elé terjesztettek.
2. Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdésben a Bíróság határoz.
33. Cikk - Államok közötti ügyek
Bármely Magas Szerződő Fél a Bíróság elé terjesztheti az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseinek bármely más Magas Szerződő Fél részéről történt állítólagos megsértését.
34. Cikk - Egyéni kérelmek
A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől, nem-kormányzati szervezettől vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsértésének áldozatai. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
35. Cikk - Az elfogadhatóság feltételei
1. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták.
2. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen; vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.
3. A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy
a) a kérelem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül; vagy
b) a kérelmező nem szenvedett jelentős hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően.
4. A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti.
36. Cikk - Harmadik fél beavatkozása
1. Annak a Magas Szerződő Félnek, amelynek a kérelmező az állampolgára, a Kamara vagy a Nagykamara előtti ügyekben jogában áll írásos véleményét benyújtani és a tárgyaláson részt venni.
2. A Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében az eljárásban félként részt nem vevő bármely más Magas Szerződő Felet vagy bármely érintett személyt, aki nem kérelmező, felhívhat írásos vélemény benyújtására vagy a tárgyaláson való részvételre.
3. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a Kamara és a Nagykamara előtt folyamatban lévő minden ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.
37. Cikk - A kérelmek törlése
1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromból törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmező nem szándékozik kérelmét tovább fenntartani, vagy
b) az ügy megoldódott, vagy
c) a Bíróság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem vizsgálatát tovább folytatni.
A Bíróság mindazonáltal folytatja a kérelem vizsgálatát, ha az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tisztelete ezt megkívánja.
2. A Bíróság a kérelemnek az ügylajstromba való újbóli felvételéről határozhat, ha úgy tekinti, hogy ezt a körülmények indokolttá teszik.
38. Cikk - Az ügy vizsgálata
A Bíróság a felek képviselőivel megvizsgálja az ügyet, illetve szükség esetén tényfeltárást végez, amelynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett Magas Szerződő Felek minden szükséges segítséget megadnak.
39. Cikk - Békés rendezés
1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában az érdekelt felek rendelkezésére állhat abból a célból, hogy az ügynek az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján történő békés rendezését biztosítsa.
2. Az 1. bekezdés szerinti eljárás bizalmas.
3. Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromából.
4. Ezt a határozatot továbbítani kell a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi a békés rendezéssel kapcsolatos határozatban foglalt feltételek végrehajtását.
40. Cikk - Nyilvános tárgyalások és iratok hozzáférhetősége
1. A tárgyalások nyilvánosak, hacsak a Bíróság rendkívüli körülmények esetén másképpen nem határoz.
2. A hivatalvezetőnél elhelyezett iratok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, hacsak a Bíróság elnöke másképpen nem határoz.
41. Cikk - Igazságos elégtétel
Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság - szükség esetén - igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.
42. Cikk - Kamarák ítéletei
A Kamarák ítéletei a 44. Cikk 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően válnak véglegessé.
43. Cikk - Az ügynek a Nagykamara elé terjesztése
1. Kivételes esetekben a Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül az ügyben részes bármely fél kérheti az ügynek a Nagykamara elé terjesztését.
2. A Nagykamara öt bíróból álló kollégiuma határozatával akkor fogadja el ezt a kérelmet, ha az ügy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel.
3. Ha a bírói kollégium elfogadja a kérelmet, a Nagykamara az ügyben ítélettel dönt.
44. Cikk - Végleges ítéletek
1. A Nagykamara ítélete végleges.
2. A Kamara ítélete véglegessé válik,
a) ha a felek közlik, hogy nem kérik az ügynek a Nagykamara elé terjesztését; vagy
b) az ítélet meghozatalát követő három hónap elteltével, amennyiben az ügynek a Nagykamara elé terjesztését nem kérték; vagy
c) ha a Nagykamara kollégiuma elutasítja a 43. Cikk szerint előterjesztett kérelmet.
3. A végleges határozatot közzé kell tenni.
45. Cikk - Ítéletek és határozatok indokolása
1. Az ítéleteket, továbbá a kérelmek elfogadhatóságát, illetve elfogadhatatlanságát megállapító határozatokat indokolással kell ellátni.
2. Ha egy ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
46. Cikk - Az ítéletek kötelező ereje és végrehajtása
1. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.
2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását.
3. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy egy végleges ítélet végrehajtásának ellenőrzését az ítélettel kapcsolatos értelmezési probléma akadályozza, akkor az ügyet a Bíróság elé terjesztheti, hogy az döntsön az értelmezési kérdésről. A Bíróság megkeresésére vonatkozó határozat meghozatalához a Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazata szükséges.
4. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy valamely Magas Szerződő Fél megtagadja a végleges ítélet végrehajtását egy olyan ügyben, amelyben félként szerepel, akkor ezen Szerződő Fél formális értesítését és a Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával elfogadott határozatának a meghozatalát követően a Bizottság a Bíróságtól kérheti annak a kérdésnek az eldöntését, hogy ez a Szerződő Fél elmulasztotta-e az 1. bekezdés alapján őt terhelő kötelezettség teljesítését.
5. Amennyiben a Bíróság megállapítja az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a meghozandó intézkedések megfontolása céljából megküldi a Miniszteri Bizottságnak. Amennyiben a Bíróság nem állapítja meg az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a Miniszteri Bizottság elé terjeszti, amely lezárja az ügy vizsgálatát.
47. Cikk - Tanácsadó vélemények
1. A Bíróság a Miniszteri Bizottság felkérésére az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. Fejezete és az Egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyvek által meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem olyan más kérdésekre, melyeket a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kellene vizsgálnia az Egyezménynek megfelelően kezdeményezett eljárás folytán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Bizottságban részvételre jogosult képviselők többségi határozatával kell meghozni.
48. Cikk - A Bíróság tanácsadó hatásköre
A Bíróság határoz arról, hogy a Miniszteri Bizottság tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése a 47. Cikkben meghatározott hatáskörébe tartozik-e.
49. Cikk - Tanácsadó vélemények indokolása
1. Tanácsadó véleményét a Bíróság indokolással látja el.
2. Ha a tanácsadó vélemény egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
3. A Bíróság tanácsadó véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
50. Cikk - A Bíróság költségei
A Bíróság költségeit az Európa Tanács viseli.
51. Cikk - Bírák kiváltságai és mentességei
A bírák feladataik gyakorlása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
III. Fejezet - Vegyes rendelkezések
52. Cikk - Főtitkári tudakozódás
Az Európa Tanács Főtitkára által előterjesztett megkeresésre minden Magas Szerződő Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belső joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
53. Cikk - Már elismert emberi jogok védelme
Az Egyezmény egy ellenrendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerződő Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerződő Fél részese.
54. Cikk - A Miniszteri Bizottság hatásköre
Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört.
55. Cikk - Viták más eszközökkel történő rendezésének kizárása
A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levő szerződéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérő más módon rendezzék.
56. Cikk - Területi hatály
1. Az Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy - fenntartva az ezen cikk 4. bekezdésében foglaltakat - az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel.
2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellő tekintettel kell alkalmazni.
4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevő bármely állam ezt követően bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint előterjesztett kérelmek átvételére.
57. Cikk - Fenntartások
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az időpontban hatályban levő valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegű fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
58. Cikk - Felmondás
1. A Magas Szerződő Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követően mondhatják fel, amikor annak részesei lettek éspedig az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A főtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerződő Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerződő Felet mentesítené a jelen Egyezményből folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerződő Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszűnik, ugyanazon feltételek mellett megszűnik a jelen Egyezmény részese lenni.
4. Az Egyezményt az előző bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 56. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
59. Cikk - Aláírás és megerősítés
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Európai Unió csatlakozhat ehhez az Egyezményhez.
3. Az Egyezmény tíz megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba.
4. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erősíti meg az Egyezményt az a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
5. Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépéséről, az azt megerősítő Magas Szerződő Felek nevéről és az utóbb letétbe helyezett minden megerősítésről szóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Tulajdon védelme
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk - Oktatáshoz való jog
Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk - Szabad választásokhoz való jog
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. Cikk - Területi hatály
Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti.
A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
6. Cikk - Aláírás és megerősítés
E jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták; az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban, vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv tíz megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép hatályba. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép hatályba.
A megerősítésről szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerősítésről.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
Második kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményben
az Emberi Jogok Európai Bírósága részére
tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskör megadásáról

Az Európa Tanács ezen kiegészítő jegyzőkönyvet aláíró tagállamai:
figyelemmel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseire, és különösképpen egyéb testületek mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságát (a továbbiakban: Bíróság) létesítő 19. Cikkére;
hasznosnak tekintvén, hogy a Bíróság bizonyos feltételek esetén tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezzék,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Miniszteri Bizottság felkérésére a Bíróság az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. fejezetében és kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggő kérdésekre, sem azon más kérdésekre, melyeket a Bizottságnak, a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kell megvizsgálnia az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett panaszok kapcsán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérő határozatát a Miniszteri Bizottságban részvételre jogosult képviselők kétharmados többségi szavazatával kell meghozni.
2. Cikk
A Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a Miniszteri Bizottságnak tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése e jegyzőkönyv 1. Cikkében meghatározott hatáskörének határain belül van-e.
3. Cikk
1. A tanácsadó véleménynyilvánítása iránti kérelmet a Bíróság teljes ülésen vizsgálja meg.
2. Véleményét a Bíróság indokolással látja el.
3. Ha a vélemény egésze vagy egy része nem valamennyi bíró egyhangú álláspontját fejezi ki, mindegyik bíró jogosult ahhoz egyéni véleményét csatolni.
4. A bíróság véleményét közölni kell a Miniszteri Bizottsággal.
4. Cikk
A Bíróságot az Egyezmény 55. Cikke alapján megillető jogosultság kiterjed a Bíróság által e kiegészítő jegyzőkönyv céljaihoz szükségesnek ítélt szabályzat és eljárás megállapítására is.
5. Cikk
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzőkönyv részesévé válhatnak:
a) megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélküli aláírással;
b) megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés vagy elfogadás követ.
A megerősítő vagy elfogadó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Ez a jegyzőkönyv akkor lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi állam a jegyzőkönyv részesévé vált e Cikk 1. bekezdése rendelkezésének megfelelően.
3. E jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától fogva az 1-4. Cikkeket az Egyezmény szerves részének kell tekinteni.
4. Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait értesíti:
a) minden megerősítés vagy elfogadás nélküli aláírásról;
b) minden megerősítés vagy elfogadás fenntartásával történt aláírásról;
c) minden megerősítésről vagy elfogadásról szóló okirat letétbe helyezéséről;
d) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról e Cikk 2. bekezdése szerint.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták e kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. május 6. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
az Egyezményben és első kiegészítő jegyzőkönyvben
már benne foglaltakon felüli egyes jogok
és szabadságok biztosításáról

Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
elhatározván, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt I. kiegészítő Jegyzőkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Adósságokért való szabadságelvonás tilalma
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk - Mozgásszabadság
1. Mindazokat, akik jogszerűen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos, meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak.
3. Cikk - Saját állampolgárok kiutasításának tilalma
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területéről kiutasítani, melynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk - Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk - Területi hatály
1. Minden Magas Szerződő Fél e jegyzőkönyv aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzőkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ő a felelős.
2. Minden Magas Szerződő Fél, mely az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetőleg, amellyel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelően tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
5. Bármely állam, amely ezen cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a későbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektől, nem-kormányzati szervezetektől vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikke szerint kérelmeket fogadjon ezen Jegyzőkönyv 1-4. Cikkei közül valamennyi vagy bármelyik vonatkozásában.
6. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A Magas Szerződő Felek e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
7. Cikk - Aláírás és megerősítés
1. Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerősítésével azonos időpontban vagy ezt követően kell megerősíteni. A jegyzőkönyv öt megerősítésről szóló okirat letétbe helyezését követően lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követően erősítik meg, a jegyzőkönyv a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerősítésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Főtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló Egyezményhez
a halálbüntetés eltörléséről

Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítő jegyzőkönyvének aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Halálbüntetés eltörlése
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk - Halálbüntetés háború idején
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és előírt rendelkezéseknek megfelelően lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Főtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk - Hatály felfüggesztésének tilalma
E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk - Fenntartások tilalma
E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
5. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő hónap első napján válik joghatályossá.
6. Cikk - Az Egyezményhez fűződő viszony
A részes államok e jegyzőkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák.
7. Cikk - Aláírás és megerősítés
Ez a kiegészítő jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk - Hatálybalépés
1. Ez a jegyzőkönyv azt az időpontot követő hónap első napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 7. Cikknek megfelelően kötelező legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen reájuk nézve, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.
9. Cikk - Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok
és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Az Európa Tanács ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk - Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái
1. Az Állam területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelően meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy:
a) kiutasításával szemben felhozott indokait előterjeszthesse,
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse, és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetőleg személyek előtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelőzően akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk - Fellebbezéshez való jog büntetőügyekben
1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk - Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén
Ha büntető ügyben hozott jogerős elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelően, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellő időben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma
1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az előző bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntető törvényeinek és büntető eljárási törvényeinek megfelelően az eljárást újból megindítsák, ha új, vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvető hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre.
3. A jelen Cikk rendelkezéseitől az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk - Házastársak egyenjogúsága
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlő jogaik vannak és felelősségük is egyenlő egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított két hónapos időszak lejártát követő hónap első napján válik joghatályossá.
4. A jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikk 1. bekezdésének megfelelően tettek.
5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által történt megerősítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzőkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendő.
6. Bármely állam, amely ezen cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a későbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektől, nem-kormányzati szervezetektől vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint kérelmeket fogadjon ezen Jegyzőkönyv 1-5. Cikkei vonatkozásában.
7. Cikk- Az Egyezményhez fűződő viszony
A részes államok e jegyzőkönyv 1-6. Cikkeit az Egyezmény kiegészítő Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
8. Cikk - Aláírás és megerősítés
Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, illetőleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet, ha ezt megelőzően vagy egyidejűleg megerősítették az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk - Hatálybalépés
1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a 8. Cikknek megfelelően kötelező legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, az a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő két hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
10. Cikk - Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) e jegyzőkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelően történt hatálybalépés időpontjairól;
d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.”

Kilencedik jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

3. §   A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Köztársaság Kormánya kijelenti, hogy öt évre, mely időszak hallgatólagosan újabb ötéves időszakkal meghosszabbodik, hacsak a Magyar Köztársaság Kormánya az adott időszak lejártát megelőzően e nyilatkozatát vissza nem vonja
a) az Egyezmény 25. Cikkével, a 4. számú kiegészítő jegyzőkönyv 6. Cikkével és a 7. számú kiegészítő jegyzőkönyv 7. Cikkével összhangban elismeri az Európai Emberi Jogi Bizottság illetékességét arra, hogy természetes személyektől, nem kormányzati szervezetektől vagy egyének csoportjaitól kérelmeket fogadjon el, ha az említettek azt állítják, hogy az Egyezményben és kiegészítő jegyzőkönyveiben biztosított jogok megsértésének áldozatai, amennyiben az állított jogsértés alapjául szolgáló tények az Egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek Magyarországra nézve történt hatálybalépését követően következtek be;
b) az Egyezmény 46. Cikkével, a 4. számú kiegészítő jegyzőkönyv 6. Cikkével és a 7. számú kiegészítő jegyzőkönyv 7. Cikkével összhangban teljes jogúan és külön megállapodás nélkül, a viszonosság feltételével kötelezőnek ismeri el az Európai Emberi Jogi Bíróság joghatóságát az Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei értelmezésével és alkalmazásával összefüggő minden üggyel kapcsolatban, amennyiben az ezen ügy alapjául szolgáló tények az Egyezménynek és a kiegészítő jegyzőkönyveknek Magyarországra nézve történő hatálybalépését követően következtek be.
A Magyar Köztársaság e nyilatkozatát úgy értelmezi, hogy nem minősülnek az állított jogsértés, illetőleg az ügy alapjául szolgáló ténynek az Egyezményben és kiegészítő jegyzőkönyveiben biztosított jogok Magyarországra nézve történt hatálybalépését megelőzően bekövetkezett megsértésének kárpótlására tett állami intézkedések.”
4. §   A Magyar Köztársaság a megerősítésről szóló okiratban - az Egyezmény 64. Cikkének megfelelően - az Egyezmény 6. Cikk 1. bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogával kapcsolatban a következő fenntartást tette:
„A közigazgatási hatóságok előtt szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez idő szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehetővé a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott jogerős határozatával szemben.”
5. §   Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az Egyezményben és a Párizsban, 1952. március 20-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvben, valamint a Strasbourgban, 1963. május 6-án kelt Második, a Strasbourgban, 1963. szeptember 16-án kelt Negyedik Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakat 1992. november 5. napjától kezdődően, a Strasbourgban, 1983. április 28-án kelt Hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakat 1992. december 1. napjától kezdődően, a Strasbourgban, 1984. november 22-én kelt Hetedik Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakat 1993. február 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
  • A jogszabály 1993. április 7-én jelent meg a Magyar Közlöny 41. számában.
  • hatályba lépett 1993. április 15-én.
A szakasz 1994. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. február 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve.A szakasz Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A szövegrész 1998. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.