Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.11.27. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.18.
2004.06.19. - 2004.07.09.
2004.07.10. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.10.04.
2006.10.05. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.09.
2007.07.10. - 2007.07.10.
2007.07.11. - 2007.08.04.
2007.08.05. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.03.14.
2008.03.15. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.07.15.
2009.07.16. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.08.10.
2010.08.11. - 2010.11.01.
2010.11.02. - 2010.12.01.
2010.12.02. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.08.02.
2011.08.03. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.07.24.
2012.07.25. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.11.16.
2012.11.17. - 2012.12.14.
2012.12.15. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.04.
2013.07.05. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.02.
2013.12.03. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.01.
2014.01.02. - 2014.01.12.
2014.01.13. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.04.
2014.04.05. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.08.31.
2014.09.01. - 2014.09.29.
2014.09.30. - 2014.10.06.
2014.10.07. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2015.06.15.
2015.06.16. - 2015.07.15.
2015.07.16. - 2015.11.27.
2015.11.28. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi C. törvény

az elektronikus hírközlésről

Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,
b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,
c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,
d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) a Magyarország területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,
b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,
c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,
d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók).
f) a 83/A-83/B. §, a 93/A-93/B. § és a 94-95. § tekintetében a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosára és annak üzemeltetőjére,
g) a 99/A-99/C. § tekintetében az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyre,
h) az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjére.
(2) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - hírközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekben és más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvényt a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges olyan elektronikus hírközlő hálózat esetén, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönített (a továbbiakban: kormányzati célú hálózat), valamint az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §   A törvény céljai és alapelvei:
a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése;
a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;
b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók
ba) rendelkezésére álljanak azok a hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz, illetőleg tartalomszolgáltató szolgáltatásához,
ba) rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,
bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,
bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,
bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,
be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, a számukra elérhető legalacsonyabb áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe,
bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybevételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,
bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében;
c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása;
d) meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele;
d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékos személyek az időskorú és szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy választék, az ár és a minőség tekintetében a lehető legnagyobb előnyökhöz jussanak;
e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;
e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ideértve a tartalom továbbítását is, a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;
f) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket;
g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása;
g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, - valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása, valamint a hatékony beruházás és innováció előmozdítása;
h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján;
i) az elektronikus hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;
j) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az elektronikus hírközléssel összefüggésben;
k) a kulturális, tudományos és társadalmi értékek közvetítésének elősegítése a műsorterjesztés mint elektronikus hírközlési szolgáltatás megfelelő szabályozása útján, így különösen a közszolgálati rádió- és televízió-műsorok elérhetőségének biztosítása, valamint e szolgáltatások minőségével és folyamatos elérhetőségével kapcsolatos alapvető közszolgáltatási feladatok meghatározása;
l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;
m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;
n) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;
o) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron;
p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;
q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.
2. §   E törvény céljai és alapelvei:
a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;
b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók
ba) rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,
bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,
bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,
bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,
be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, a számukra elérhető legalacsonyabb áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe,
bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybevételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,
bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében;
c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása;
d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékos személyek az időskorú és szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy választék, az ár és a minőség tekintetében a lehető legnagyobb előnyökhöz jussanak;
e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ideértve a tartalom továbbítását is, a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;
f) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket;
g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, - valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása, valamint a hatékony beruházás és innováció előmozdítása;
h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján;
i) az elektronikus hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;
j) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az elektronikus hírközléssel összefüggésben;
k) a kulturális, tudományos és társadalmi értékek közvetítésének elősegítése a műsorterjesztés mint elektronikus hírközlési szolgáltatás megfelelő szabályozása útján, így különösen a közszolgálati rádió- és televízió-műsorok elérhetőségének biztosítása, valamint e szolgáltatások minőségével és folyamatos elérhetőségével kapcsolatos alapvető közszolgáltatási feladatok meghatározása;
l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;
m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;
n) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;
o) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak Magyarország nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron;
p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;
q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.
q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: különleges jogrend) idejére irányuló felkészítés rendjére.
q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a különleges jogrend idejére irányuló felkészítés rendjére.
3. §
(1) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során kötelesek együttműködni.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, vagy nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, -elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak, és biztosítsák az egyes hálózatok és szolgáltatások együttműködési képességét.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

II. FEJEZET
A KORMÁNY ÉS A MINISZTER FELADATAI

A Kormány feladatai

4. §
(1) A Kormány:
a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum politikát, az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;
a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum-politikát és információs társadalompolitikát, amely politikák meghatározzák különösen az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat és megalkotja e politikák végrehajtásához szükséges rendeleteket, és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;
a) elfogadja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által megalkotott stratégiák és ágazati politikák mentén a Hatóság által előkészített elektronikus hírközlés-politikát és rádióspektrum-politikát tartalmazó stratégiai dokumentumokat, amelyek meghatározzák különösen az elektronikus hírközlési tevékenységek és szolgáltatások, valamint a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit;
b) gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén;
c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;
d) a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;
d) a fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;
d) gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;
e) gondoskodik a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során gondoskodik az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről;
f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről és működéséről, irányításáról, feladatairól és finanszírozásáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét, valamint a körébe tartozó szervezeteket;
g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;
g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, a különleges jogrend idejére irányuló felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;
h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
i) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat.
i) biztosítja a különleges jogrend idején a lakosság riasztásának rendszerét;
i) biztosítja a lakosság riasztásának rendszerét;
j) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat.
(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.
(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban egyeztet az érdekeltekkel.

A miniszter feladatai

5. §
(1) Az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:
a) előterjeszti a Kormány számára az elektronikus hírközlés-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;
b) gondoskodik az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről;
c) koncepciókat és programokat dolgoz ki az elektronikus hírközlési tevékenységek fejlesztésére, gondoskodik azok megvalósításáról;
d) elősegíti az elektronikus hírközlési szolgáltatások színvonalának javítását a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;
e) előkészíti a Kormány elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormányfelhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal. E jogkörét az ügyek egyes csoportjai tekintetében átruházhatja a Nemzeti Hírközlési Hatóságra;
g) gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, irányítja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó polgári célú gazdálkodást;
h) gondoskodik az intézményi rendszer megfelelő működtetéséről, ennek keretében - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - felügyeli az elektronikus hírközlés hatósági szervezetrendszerét, ellenőrzi annak rendeltetésszerű működését, beszámoltatja, a Kormány döntéseinek végrehajtása érdekében utasíthatja a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökét, nem megfelelő működés esetén felszólítja a hiányosságok megszüntetésére, jóváhagyja a Nemzeti Hírközlési Hatóság szervezeti és működési szabályzatát;
i) a Nemzeti Hírközlési Hatósággal közösen évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat;
j) rendeletben meghatározza a piacmeghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;
k) a pénzügyminiszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;
l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal; valamint működteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát;
m) részt vesz - külön jogszabályok alapján - az elektronikus hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
o) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;
p) kijelöli az elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő berendezések, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;
q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;
r) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer működtetéséről;
s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;
t) ellátja - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében fennálló tagságból eredő kötelezettségek kivételével - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;
u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(1) Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:
a) előterjeszti a Kormány számára az elektronikus hírközlés-politikára vonatkozó - a Nemzeti Hírközlési Hatóság által előkészített - javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;
b) gondoskodik az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről;
c) a Nemzeti Hírközlési Hatóság véleményének kikérése mellett koncepciókat és programokat dolgoz ki az elektronikus hírközlési tevékenységek fejlesztésére, gondoskodik azok megvalósításáról;
d) elősegíti az elektronikus hírközlési szolgáltatások színvonalának javítását a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;
e) - a Nemzeti Hírközlési Hatóság véleményének kikérése mellett - előkészíti a Kormány elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormányfelhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal. E jogkörét az ügyek egyes csoportjai tekintetében átruházhatja a Nemzeti Hírközlési Hatóságra;
i) a Nemzeti Hírközlési Hatósággal közösen évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat;
j) rendeletben meghatározza a piacmeghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;
k) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;
l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal; valamint működteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát;
l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal;
m) részt vesz - külön jogszabályok alapján - az elektronikus hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
o) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;
p) kijelöli az elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő berendezések, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;
q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;
r) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer működtetéséről;
s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;
s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;
t) ellátja - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodásért felelős miniszter egyetértésben, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében fennálló tagságból eredő kötelezettségek kivételével - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;
u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(1) Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:
a) biztosítja, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a harmonizált közérdekű szolgáltatásokról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül, valamint hogy a fogyatékos személyek a lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjanak férni ezen szolgáltatásokhoz, továbbá ösztönzi a harmonizált közérdekű szolgáltatások nyújtását;
b) biztosítja, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112” egységes európai segélyhívó számról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül, továbbá hogy a fogyatékos személyek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen;
c) a feladat- és hatáskörét érintő szakági területen széles társadalmi, iparági érdeket megjelenítő, vagy tudományos tevékenységet végző szervezetekkel kialakítandó közvetlen együttműködésre irányuló partnerségi, együttműködési megállapodásokkal gondoskodik az infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásáról;
d)-i)
j) rendeletben meghatározza a piacmeghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;
k) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;
l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal;
n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;
u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján - a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.
(2) A miniszter kijelölő hatóságként engedélyezi az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az elektronikus hírközlő berendezések megfelelőségértékelésére irányuló tevékenységet.
(3) Minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján - a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.
(3) Különleges jogrend esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján - a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.
6. §   A miniszter az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.
6. §   A miniszter az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban egyeztet az érdekeltekkel.
7. §   A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a miniszterrel egyetértésben a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter látja el.
8. §   A miniszter gazdálkodik az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival.

III. FEJEZET
A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE

A Nemzeti Hírközlési Hatóság

III. FEJEZET
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

9. §
(1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű, jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.
(1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) kormányhivatal. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.
(1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) kormányhivatal. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a külön jogszabályban kijelölt miniszter látja el.
(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a Médiatanács.
(2) A hatóság feladata - különösen a 2-3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(2) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(3) A hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja.
(3) A Médiatanács összetételét, feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szabályozza.
(4) A hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.
(4) A hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.
(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) A hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.
(5) A hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a hatóság évente közzéteszi.
(5) A Hatóság feladata - különösen a 2-3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj összegét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.
(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.
(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a hatóság felügyeletét ellátó miniszter rendeletben határozza meg.
(6) A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7) A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a hatóság részére befizetni.
(7) A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.
(7) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben a (8) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött maradvány felhasználásáról. Az Elnök jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - a Hatóság szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.
(8) Amennyiben a hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.
(8) A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
(8) A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, beszedett bírságok, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 77. § (4) bekezdésében meghatározott forrásai közül a Médiatanács és hivatali szerve működési költségeinek fedezetére fordítható összeg, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
(9) A hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(9) A hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(9) A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.
(10) A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Hatóság részére befizetni.
(11) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.
(12) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.
(12a) A Hatóság az elektronikus hírközlés területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési jog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési joggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési politikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - jogosult felhasználni az előző évben befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható.
(13) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.
10. §   A hatóság
a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
b) nyilvános meghallgatást tart;
c) évente beszámolót készít - a miniszter útján - a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti;
d) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;
e) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;
f) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;
g) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;
h) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;
i) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben;
j) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;
k) megállapítja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő, a miniszter rendeletében meghatározott mértékű felügyeleti díjat;
k) a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában;
l) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
m) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
n) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;
o) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;
p) ellenőrzi a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket;
p) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;
q) elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el;
r) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
s) ellátja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
t) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
t) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal;
u) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
v) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.
10. §
(1) A Hatóság
a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
b) nyilvános meghallgatást tart;
c) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;
d) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;
e) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;
f) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;
g) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;
h) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben;
i) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;
j) a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában;
k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
l) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
m) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;
n) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;
o) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;
p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
q) ellátja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal;
s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;
t) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.
(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)
a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
b) nyilvános meghallgatást tart;
c) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;
d) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;
e) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;
f) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó, illetve számára és a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, és megszegésével összefüggésben;
g) hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörében hozott határozatban vagy hatáskörében kötött hatósági szerződésben meghatározottak megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;
i) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;
j) a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;
k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
l) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
l) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
m) - a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi az f)-g) pontokban nem említett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén;
m) - a 21. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi az f)-g) pontokban nem említett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén;
n) kormányzati célú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a kormányzati célú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;
o) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;
p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
q) a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében - a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg;
r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;
r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja Magyarország képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;
s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;
t) a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz;
u) a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;
x) gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;
y) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
y) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (a továbbiakban: ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
v) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról.
(1) A Hatóság
1. szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
2. nyilvános meghallgatást tart;
3. a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;
4. a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;
5. az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett píacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;
6. eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó, illetve számára és a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, és megszegésével összefüggésben;
7. hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörében hozott határozatban vagy hatáskörében kötött hatósági szerződésben meghatározottak megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;
8. figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal;
8. figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;
9. közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;
10. a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;
10. a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat, és végrehajtja a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó, a frekvenciagazdálkodó hatóságnak címzett európai uniós aktusokat;
11. koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;
12. eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a hatályban lévő koncessziós szerződések felügyeletével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;
13. - a 21. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi a 6-7. pontokban nem említett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén;
14. kormányzati célú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a kormányzati célú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;
15. ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;
16. ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;
16. ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza jogutódjaként a jogszabályban meghatározott feladatokat;
17. a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében - a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg;
18. közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja Magyarország képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;
18. közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi és európai uniós aktusokban meghatározott kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja Magyarország képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;
19. ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;
20. a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz;
21. a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;
22. gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;
23. a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (a továbbiakban: ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
23. a vállalt nemzetközi jogi és európai uniós aktusokban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (a továbbiakban: ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
24. a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról;
25. a Kormány elé terjeszti és képviseli a Hatóság által előkészített elektronikus hírközlés-politikát és rádióspektrum-politikát;
26. ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos állami képviseletet, továbbá eljár a hatályban lévő koncessziós szerződések hatósági szerződéssé alakításával kapcsolatos hatósági ügyekben;
27. végzi a légi-riasztási rendszer működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési, szervezési feladatokat.
28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntető ügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.
28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.
29. az elektronikus hírközlési szolgáltatások információbiztonságát érintő eseményekkel összefüggésben együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti kormányzati eseménykezelő központtal.
(2) Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)-h) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását. A Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j) és l)-s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A főigazgató eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.
(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés b), d)-g), valamint x)-v) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés a), c), j), valamint l)-u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.
(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4-8., valamint 22-27. pontjaiban meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását, továbbá kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza felkészülési feladataikat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés 1., 3., 10., valamint 12-21. pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés 9. és 11. pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.
(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4-8., valamint 22-27. pontjaiban meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, ellátja az egyéb, jogszabályban kifejezetten az Elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását, továbbá kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza felkészülési feladataikat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés 1., 3., 10., valamint 12-21. pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés 9. és 11. pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.
(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4-8., valamint 22-28. pontjaiban meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, ellátja az egyéb, jogszabályban kifejezetten az Elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását, továbbá kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat és meghatározza felkészülési feladataikat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés 1., 3., 10., valamint 12-21. pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) eljár az (1) bekezdés 9. és 11. pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökeként - e törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.
11. §
(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;
b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d) a frekvenciahasználat feltételeire.
(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság és a KFGH (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;
b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d) a frekvenciahasználat feltételeire.
(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóság, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: KFGH), mint nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;
b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d) a frekvenciahasználat feltételeire.
(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóság, valamint a Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH), mint nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;
b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d) a frekvenciahasználat feltételeire.
(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint frekvenciagazdálkodó hatóság polgári és nem polgári frekvenciagazdálkodási szempontokat összehangolva műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetve átrendezésére;
b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);
c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d) a frekvenciahasználat feltételeire.
(2) A hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.
(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosultak a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.
(3) A Hivatal köteles a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosult a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.
(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak saját rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk.
(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn.
(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavarástól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn.
(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavarástól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a Hivatal rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tart fenn.
11/A. §
(1) Az Elnök a frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályok megalkotása során a következő szempontok vizsgálatát követően ír elő egyedi engedélyezési kötelezettséget.
a) a káros zavarás elkerülése,
b) a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása,
c) a hatékony spektrumhasználat biztosítása, vagy
d) a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott egyéb közérdekű célok elérése.
(2) Egyedi engedélyezési kötelezettség esetén az engedélyek számának korlátozása a spektrum hatékony kihasználásának biztosítása érdekében történik.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára felhasználható frekvenciasáv esetén, amennyiben a frekvencia használatához egyedi engedély szükséges és az engedély határozott ideig hatályos, az időtartam meghatározása során a miniszter figyelembe veszi
a) az elérni kívánt célt,
b) a befektetés amortizációs idejét, valamint
c) a nyújtani kívánt szolgáltatást.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára felhasználható frekvenciasáv esetén, amennyiben a frekvencia használatához egyedi engedély szükséges és az engedély határozott ideig hatályos, az időtartam meghatározása során az Elnök figyelembe veszi
a) az elérni kívánt célt,
b) a befektetés amortizációs idejét, valamint
c) a nyújtani kívánt szolgáltatást.
(4) A tíz vagy tíz évnél hosszabb ideig hatályos engedélyek esetén, amennyiben a frekvenciahasználati jog nem ruházható át és nem adható haszonbérbe, az Elnök az engedély hatályának ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján indokolt-e az egyedi engedélyezési kötelezettség fenntartása vagy az átruházhatóság vagy haszonbérbe adhatóság kizárása. Amennyiben indokolt, a frekvenciahasználati jog szerzésekor fennálló szabályokat az Elnök módosítja.
12. §   A hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:
a) közzéteszi a rádiófrekvencia-használatra vonatkozó rádiófrekvencia sáv felhasználási és kiosztási követelményeket és feltételeket;
b) közzéteszi a rádiófrekvencia használati jogának megszerzésére vonatkozó feltételeket, eljárási szabályokat, továbbá a díjakkal és illetékekkel kapcsolatos információkat;
c) közzéteszi a szolgáltatásnyújtási célú rádiófrekvenciák, valamint azonosítók használati jogának megadásával kapcsolatos döntéseket; valamint
d) gondoskodik az a)-c) pont alatti információk rendszeres, naprakész nyilvántartásáról és a vonatkozó adatbázis fejlesztéséről.
12/A. §
(1) A Hatóság kapcsolatot tart az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban: ECO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt frekvenciainformációs rendszerével (a továbbiakban: EFIS) abból a célból, hogy az internet segítségével a rádióspektrum használatára vonatkozó összehasonlítható adatokat bocsásson a közvélemény rendelkezésére.
(2) A Hatóság a rádiófrekvenciás tartomány használatáról a következő adatokat köteles az EFIS-be feltölteni:
a) frekvenciasávonként:
aa) a Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározottaknak megfelelően a rádiószolgálati felosztást,
ab) az EFIS-ben érvényes kategóriáknak megfelelő rádióalkalmazásokat,
ac) a (3) bekezdésben meghatározott formátumnak megfelelő rádióinterfész-előírásokat,
ad) a (4) bekezdés szerint az egyedi frekvenciahasználati jogokkal kapcsolatos információkat azon elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára igénybe vett frekvenciasávok esetében, amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság, vagy jog átruházható, vagy amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése árverési vagy pályázati eljárás keretében történik;
b) annak a nemzeti kapcsolattartó pontnak az EFIS által igényelt adatait, amely képes megválaszolni a közvélemény kérdéseit az európai spektruminformációs portálon nem elérhető hazai spektruminformációk körében, valamint tájékoztatást adni a frekvenciahasználati jogok kijelölési folyamatának eljárásrendjéről és feltételeiről;
c) amennyiben rendelkezésre áll a nemzeti rádióspektrum-politikát, és a nemzeti spektrumstratégiát tartalmazó jelentést.
(3) A Hatóság a rádióinterfész-előírások feltöltése során - a vonatkozó szabvány megjelölésével vagy szöveges ismertetéssel, az esetleg szükséges megjegyzések kíséretében - a következő paramétereket köteles megadni:
a) csatornaelrendezés;
b) moduláció, elfoglalt sávszélesség;
c) duplex irány, duplex távolság;
d) adási teljesítmény, teljesítménysűrűség;
e) a csatorna-hozzáférés és a csatornafoglalás szabályai;
f) engedélyezési mód;
g) a 80. § (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;
h) a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.
(4) A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra vonatkozóan - az adatvédelméről szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:
a) a frekvencia használatára jogosult személyét;
b) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;
c) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog területi hatályát legalább annak megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos jogról van-e szó;
d) azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.
(4) A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra vonatkozóan - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:
a) a frekvencia használatára jogosult személyét;
b) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;
c) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog területi hatályát legalább annak megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos jogról van-e szó;
d) azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.
(5) A Hatóság a nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási információkat tartalmazó táblázatokat a szabályozás hatálybalépését követő három hónapon belül megküldi az ECO-nak az általa meghatározott elektronikus formátumban.
(6) A Hatóság a (2) bekezdésben meghatározott információkat évente legalább kétszer frissíti.
(7) Az Európai Unió rádióspektrum-politikájával összefüggő uniós jogi aktus által előírt ellenőrzési, figyelemmel kísérési, valamint az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatokat a Hatóság látja el. A Hatóság az Európai Bizottság felé küldendő jelentését a miniszterrel előzetesen egyezteti.
13. §
(1) A hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, de a műszaki szabványok és szabályok területén történő információszolgáltatásról szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.
(1) A hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.
(2) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.
(3) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor
a) a hálózatban súlyos kárt vagy káros rádiófrekvenciás zavart okoz, vagy
b) károsan befolyásolja a hálózatot vagy annak működését,
és ezért felhatalmazást adott a csatlakoztatás megtagadására, a készülék összeköttetésének megszüntetésére, illetve az üzemeltetésből történő kivonására.

Az Elnök és a Hivatal

14. §   A Hatóság szervezetéről, az Elnökről, Elnökhelyettesről és a Hivatalról a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezik.

A Tanács

Az Elnök

14. §
(1) A Tanács
a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok és kormánydöntések végrehajtásáért,
b) ellátja a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetését,
c) ellátja a 10. § a)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,
c) ellátja a 10. § b)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,
d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,
e) előterjeszti a hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,
f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.
(1) Az Elnök
a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáért,
b) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,
c) ellátja a 10. § b)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,
d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,
e) előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,
f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.
g) külön jogszabály rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt minősített adatok minősítéséről.
(2) A Tanács hét tagból áll. A Tanács 6 tagját a miniszter 5 évre nevezi ki az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.
(2) A Tanács hét tagból áll. A Tanács 6 tagját a hatóság felügyeletét ellátó miniszter 5 évre nevezi ki az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.
(2) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
(3) A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a miniszter javaslata alapján 5 évre a miniszterelnök nevezi ki.
(3) A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a hatóság felügyeletét ellátó miniszter javaslata alapján 5 évre a miniszterelnök nevezi ki.
(3) Az Elnök olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(4) A Tanács tagja az lehet, aki legalább hároméves hírközlési szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A Tanács elnökévé az nevezhető ki, aki legalább ötéves, a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során alkalmazható hírközlési szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az Elnök a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnak a lejárta után korlátlan alkalommal kinevezhető.
(5) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a miniszter legkésőbb a megbízás megszűnését követő 2 hónapon belül a (2) bekezdésben meghatározott időtartam hátralévő részére új tagot nevez ki.
(5) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a hatóság felügyeletét ellátó miniszter legkésőbb a megbízás megszűnését követő 2 hónapon belül a (2) bekezdésben meghatározott időtartam hátralévő részére új tagot nevez ki.
(5) Az Elnök nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a Hivatalt vezető főigazgató, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármesterhelyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(6) A Tanács tagja, elnöke kinevezésének a (2), illetve az (5) bekezdésben meghatározott időtartamának lejárta után korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
(6) Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(7) A Tanács tagja, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl - nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.
(7) Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.
(8) A Tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.
(8) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.
(9) Elnökhelyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(10) Az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen az elnökhelyettes vonatkozásában is alkalmazni kell.
(11) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(12) Az elnökhelyettest nem lehet utasítani a másodfokú hatósági döntéshozatal során.
(13) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(14) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek
a) a miniszter jogállására vonatkozó rendelkezéseit az Elnök jogállására, és
b) az államtitkár jogállására vonatkozó rendelkezéseit az elnökhelyettes jogállására
alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott kérdésekben.
14/A. §
(1) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Ha az Elnök az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(3) A miniszterelnök az Elnöknek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(4) Az elnökhelyettes tekintetében az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.
15. §
(1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezés időtartama lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) meghal,
d) a miniszter a (4) bekezdés szerint felmenti.
d) a hatóság felügyeletét ellátó miniszter a (4) bekezdés szerint felmenti.
(1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezés időtartama lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) meghal,
d) a miniszterelnök a (3) bekezdés szerint felmenti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a Tanács elnökének megbízatása visszahívással is megszüntethető.
(2) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az elnök a (4) bekezdés szerint felmenti,
d) az (5) bekezdés szerinti visszahívással.
(3) Visszahívással szüntethető meg a megbízatás, ha a Tanács elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. A visszahívási jogot - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök gyakorolja. A visszahívást indokolni kell.
(3) Visszahívással szüntethető meg a megbízatás, ha a Tanács elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. A visszahívási jogot - a hatóság felügyeletét ellátó miniszter javaslatára - a miniszterelnök gyakorolja. A visszahívást indokolni kell.
(3) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha
a) a 14. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
d) ha neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(4) A miniszter felmenti a Tanács tagját, ha
a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,
b) a 14. § (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
c) a Tanács tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve, ha tisztségére egyébként méltatlanná válik.
(4) A hatóság felügyeletét ellátó miniszter felmenti a Tanács tagját, ha
a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,
b) a 14. § (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
c) a Tanács tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve, ha tisztségére egyébként méltatlanná válik.
(4) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha
a) a 14. § (10) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(5) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács tagjaként hozott döntése érintette. A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után a Tanács tagját a megszűnéskori havi illetménye tizenkétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a Tanács tagjának megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időszakra a Tanács tagját 6 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(5) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
(6) Az (1), (4)-(5) bekezdésekben foglaltakat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - értelemszerűen alkalmazni kell a Tanács elnöke vonatkozásában is.
(6) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.
(7) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(8) A megbízatás (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
16. §   A Tanács elnöke
a) összehívja és vezeti a Tanács üléseit, valamint intézkedik annak előkészítéséről,
b) javaslatot tesz a miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és - a kinevezés és felmentés kivételével - gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
b) javaslatot tesz a hatóság felügyeletét ellátó miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és - a kinevezés és felmentés kivételével - gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
c) kinevezi a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
d) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács tagjai tekintetében,
e) elkészíti és a miniszter részére jóváhagyás céljából benyújtja a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
e) előkészíti a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
f) képviseli a hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,
g) minden év február 28-áig közzéteszi a hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,
h) évente a miniszterrel közösen megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
h) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
i) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
i) jelzi a hatóság felügyeletét ellátó miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
j) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
k) előkészíti, és a hatóság nevében a Tanács döntése alapján évente együttműködési megállapodást köt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi hatóság) és a versenyhatósággal,
k) előkészíti, és a hatóság nevében a Tanács döntése alapján évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
l) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.
16. §
(1) Az Elnök további feladatai:
a) összehívja, és vezeti a Médiatanács üléseit
aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,
e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Hírközlési és Média Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,
i) minden év február 28-áig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a Hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,
j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
l) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
n) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében,
o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.
(2) Az Elnöknek a Médiatanács elnökévé jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

A Hivatal

17. §
(1) A Hivatal élén a miniszter által - a Tanács elnökének javaslata alapján - 5 évre kinevezett főigazgató áll.
(1) A Hivatal élén a hatóság felügyeletét ellátó miniszter által - a Tanács elnökének javaslata alapján - 5 évre kinevezett főigazgató áll.
(1) A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll.
(2) A Hivatal eljár a 10. § m)-s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat.
(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)-u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat.
(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)-u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény, az Rttv. és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.
(3) A Hivatal a Tanács feladatainak ellátásához szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére.
(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
(4) A Tanács elé terjesztett ügyek szakmai előkészítésében résztvevő szakértők a Tanács elnökének meghívása alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.
(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeit a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
(5) A főigazgató nem tagja a Tanácsnak.
(5) A 10. § v) pontjában meghatározott ügyekben a KFGH jár el.
17/A. §
(1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
(2) A főigazgató olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az e törvény szerinti Elnök, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(5) A főigazgató pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(6) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.
(7) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (8) bekezdés szerint felmenti,
d) a (9) bekezdés szerinti visszahívással.
(8) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(9) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.
(10) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
(11) A megbízatás (7) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (10) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(12) A főigazgató tekintetében a 14/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.
18. §   A főigazgató
a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást,
a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében a Tanács elnöke helyettesének minősül,
b) eljár a 10. § j)-l) pontjaiban meghatározott ügyekben,
b) eljár a 10. § j) és l) pontjaiban meghatározott ügyekben,
c) biztosítja a hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d) a Tanács elnökének egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,
e) nyomtatott és elektronikus formában (internet honlapján) kiadja a hatóság hivatalos lapját, továbbá gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f) a Tanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein,
g) biztosítja, hogy a Hivatal a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére feladataik ellátásához a Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,
h) ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
18. §   A főigazgató feladatai:
a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,
b) eljár a 10. § j) és l) pontjaiban meghatározott ügyekben,
c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,
e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,
g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,
h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
18/A. §
(1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörüket az Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni.
(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató-helyettes nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, helyi önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az a)-c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(5) A főigazgató-helyettes pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(6) A főigazgató-helyettes megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (7) bekezdés szerint felmenti,
d) az (8) bekezdés szerinti visszahívással.
(7) Az Elnök felmenti a főigazgató-helyettest, ha
a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgató-helyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató-helyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató-helyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(8) A főigazgató javaslatára visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató-helyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.
(9) A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgató-helyettesként hozott döntése érintette.
(10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgató-helyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató-helyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(11) A főigazgató-helyettes tekintetében a 14/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.

A hatóság alkalmazottai

19. §
(1) A hatóság alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - a Tanács elnökének és tagjainak kivételével - a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.
(1) A Hatóság esetében
a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg, és
b) - a Ktv. 44. § (1) bekezdésétől eltérően - a középiskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletményének 35%-a.
(2) A Tanács elnökét a közigazgatási államtitkár, tagjait és a főigazgatót a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások illetik meg.
19. §   A Hatóság esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg.
19. §   A Hatóság esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg.

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

20. §
(1) A hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen
a) az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával,
b) az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével,
c) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával,
d) árprés vizsgálatára vonatkozó módszertan kidolgozásával, valamint árprés vizsgálatával
kapcsolatos eljárásokban.
(2) A hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja.
(3) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
(4) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

Együttműködés a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel

Együttműködés a fogyasztóvédelmi hatósággal

21. §
(1) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.
(1) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.
(2) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.
(2) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak érvényesülését.
(2) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.
(3) A hatóság az általános szerződési feltételek készítésére kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeit piacfelügyeleti eljárása keretében a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések véleményezése céljából megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.
(3) A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.
(4) A hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.
(4) A hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.
(4) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(4) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályairól - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(5) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság többek között meghatározza azt a tájékoztatási rendet, amely lehetővé teszi, hogy mindkét hatóság előtt megindított eljárásokban az e törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelően érvényesülésjenek és gyakorolhatók legyenek.
(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság többek között meghatározza azt a tájékoztatási rendet, amely lehetővé teszi, hogy mindkét hatóság előtt megindított eljárásokban az e törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelően érvényesüljenek és gyakorolhatók legyenek.
(6) A fogyasztóvédelmi hatóság a részére érkező hírközlési tárgyú, a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az általános szerződési feltételekkel összefüggő panaszokat az (5) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak szerint intézi el.
(6) A fogyasztóvédelmi hatóság a részére érkező hírközlési tárgyú, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az általános szerződési feltételekkel összefüggő panaszokat az (5) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak szerint intézi el.
(6) A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén az ügyfélszolgálat 138. § (1) és (2) bekezdése szerinti működése, továbbá az általános szerződési feltételek 130. § (2) és (3) bekezdése szerinti hozzáférhetővé, illetve elérhetővé tétele és nyilvánosságra hozatala tekintetében. A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján jár el, az említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(6) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően az ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatban az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.
(6) A 10. § (1) bekezdés 13. pontjától eltérően az ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatban az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.
(7) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően a 129. § (2) bekezdésében, 130. § (1) bekezdés második mondatában, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134. § (14) bekezdésének első mondatában, 144. § (1) bekezdésében vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.
(7) A 10. § (1) bekezdés 13. pontjától eltérően a 129. § (2) bekezdésében, 130. § (1) bekezdés második mondatában, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134. § (14) bekezdésének első mondatában, 144. § (1) bekezdésében vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.
(7) A 10. § (1) bekezdés 13. pontjától eltérően a 129. § (2) bekezdésében, 130. § (1) bekezdés második mondatában, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134. § (14) bekezdésének második mondatában, 144. § (1) bekezdésében vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.
(8) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott szabályok a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

Együttműködés az Adatvédelmi Biztos Hivatalával

22. §
(1) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a személyes adatok megsértését érintő ügyekben együttműködik.
(1) A Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a személyes adatok megsértését érintő ügyekben együttműködik.
(2) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(2) A Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják.

Együttműködés a miniszterrel

22/A. §
(1) A Hatóság és a miniszter az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatban, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának előmozdítása érdekében együttműködik, így különösen
a) a miniszter által irányított információs társadalommal, digitális gazdasággal, az innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok előkészítésével,
b) az infokommunikáció területén történő beruházásösztönzés fejlesztésével
kapcsolatban.
(2) A Hatóság a 47. § szerinti felhívása vagy határozata alapján részére piac-meghatározás és piacelemzés érdekében szolgáltatott adatokat erre irányuló kérelemre átadja a miniszternek az (1) bekezdés szerinti együttműködésből eredő feladatainak ellátása céljából, akkor is, ha azok törvény által védett titkot tartalmaznak.
(3) A Hatóság és a miniszter az együttműködés során köteles biztosítani az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal való összhangot, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek érdekében a Hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. A miniszter biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint a Hatóságnál.
(4) A Hatóság és a miniszter az együttműködésük, valamint ennek keretében az adatátadás és -felhasználás részletes szabályairól - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a miniszter a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

Együttműködés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

Együttműködés a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal

22. §
(1) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak - amennyiben a feladat jellege indokolja - együtt kell működniük.
(2) Az együttműködés területei különösen:
a) nemzetközi tevékenység;
b) frekvenciagazdálkodó hatóságok közötti frekvenciakoordináció;
c) rádiómérő-szolgálati és rádiózavar-elhárítási tevékenység;
d) adatszolgáltatás.
(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.
(4) Az együttműködés részletes feltételeit és szabályait a frekvenciagazdálkodó hatóságok - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodásban rögzítik.

IV. FEJEZET
A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. §   A hatóság az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései szerint jár el.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. §   A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
23. §   A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
23. §   A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével, figyelemmel a 44. § (6) bekezdésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.
23. §   A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével, figyelemmel a 44. § (8) bekezdésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.
23. §   A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.

Eljárási alapelvek

24. §   A hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:
a) a törvényesség,
b) az egyenlő elbánás,
c) a tárgyilagosság,
d) az átláthatóság,
e) az arányosság,
f) a nyilvánosság,
g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,
h) a pártatlanság,
i) a hatékonyság
alapelveit.
24. §
(1) A hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:
a) a törvényesség,
b) az egyenlő elbánás,
c) a tárgyilagosság,
d) az átláthatóság,
e) az arányosság,
f) a nyilvánosság,
g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,
h) a pártatlanság,
i) a hatékonyság
alapelveit.
(2) A hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat. Amennyiben a hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.
(2) A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2002/21/EK irányelv) 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapcsolódó iránymutatásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.
(3) A Hatóság a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait támogatja, valamint eljárása során a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC által kiadott közös álláspontokat, véleményeket és a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot.

Bejelentő

Elektronikus dokumentumok és okiratok

25. §
(1) A hatóság határozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.
(1) A hatóság a döntését az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.
(1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).
(2) A hatóság határozatát elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a hatósághoz visszajelzés érkezik.
(2) A hatóság a döntését elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a hatósághoz visszajelzés érkezik.
(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetve azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.
(3) A Hatóság előírhatja, hogy az elektronikus hírközlési tevékenységet végző köteles az egyes eljárási cselekményeket, adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni.
(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.
(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.
(5) A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését.
(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.

Jogutódlás

26. §
(1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.
(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben a kötelezettség célja és jogalapja a jogutóddal szemben is fennmarad - jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.
(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.
(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja.
(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

Titoktartás

27. §
(1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, vagy üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

28. §
(1) A Hatóság e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság Elnöke rendeletében meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(1) A Hatóság e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásaiban a Hatóság Elnöke rendeletében meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(2) A kizárólag szolgáltatókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(3) Felhasználókat és fogyasztókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Az eljárás megindítása

29. §
(1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(3) Az Elnök rendeletben meghatározza a Hatóság azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

30. §   Hatáskör vagy illetékesség hiányában, a 150/A. §-ban foglalt ügyek kivételével a Hatóság jogosult - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hatáskörének vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.
30. §   Hatáskör vagy illetékesség hiányában a Hatóság jogosult - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hatáskörének vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő

31. §
(1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyvenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely határidőbe az egyeztetés időtartama nem számít be és amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő kilencven nap, amely határidőbe az egyeztetés időtartama nem számít be és amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3) Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3a) A 83/B. § (1) bekezdése, a 90. § (7) bekezdése, a 93/A. § (8) bekezdése, a 93/B. § (6) bekezdése, a 94. § (2f) bekezdése és a 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap.
(4) § Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Kérelem

32. §
(1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - kizárólagos elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.
(1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.
(2) Amennyiben a fogyasztó kérelmét nem űrlapon nyújtja be a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívhatja a kérelem megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszüntetheti, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

33. §
(1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére az ügy elintézéséhez szükséges mértékben, azzal, hogy minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban jogosultak.
(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános, vagy jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős hírközléspolitikai, vagy hírközlési piaci versennyel összefüggő szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(2a) Az 55. § szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárásban az eljárást lezáró döntés közlésének időpontjáig nem lehet betekinteni a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációja szerinti értékelési szempontként megjelölt, vállalást tartalmazó iratba, továbbá ezen vállalás alátámasztásául szolgáló, a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott olyan iratba, amelynek megismerése a versenyeztetési eljárás eredményességét, tisztaságát vagy a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott célját veszélyeztetné.
(3) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján általában rendelkezésre bocsátana.
(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során a benyújtott észrevételek nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.
(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során benyújtott észrevételek, valamint az Elnök 62-65. §-ok szerinti eljárásban hozott határozatában kirótt 102. § szerinti átláthatóság kötelezettség körében közzétenni rendelt adatok, információk nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.
(4a) A 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján szolgáltatott adatok közül az előfizetők és a megkötött előfizetői szerződések számával, a szolgáltatás forgalmával (percforgalom, adatmennyiség, darabszám) és elérhetőségével (lefedettségével) kapcsolatos statisztikai adatok, továbbá ezen adatok bármely további megbontás, csoportosítás szerinti részadatai nem minősíthetők üzleti titoknak.
(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti, továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint - más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
(6) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, vagy a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.
(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Kizárás

26. §
(1) Az ügy érdemi elintézésében - az Áe. 19. §-ában foglaltakon túl - nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. 42. és 43. §-ában foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(1) Az ügy érdemi elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(2) A hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak, illetve a Tanács eljáró tagja a Tanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A Hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hatóság eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban bírsággal lehet sújtani.
(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.
(4) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
(5) A kizárásról a Tanács elnöke, illetve a Tanács elnökének érintettsége esetében a Tanács elnök nélküli teljes ülése dönt, és szükség esetén kijelöli a hatóság eljáró alkalmazottját, illetve a Tanács eljáró tagját.
(5) Ha az ügyfél nyilván valóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.
(6) Ha a hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.
(6) Ha a hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.
(6) A kizárásról az Elnök dönt, és szükség esetén kijelöli a Hatóság eljáró alkalmazottját.
(7) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozat ellen az érdemi határozat elleni fellebbezésében élhet kifogással.
(7) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.
(7) Ha a Hatóság eljáró alkalmazottja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.
(8) A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagjának kizárása esetében - a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(8) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.
(9) A Hatóság eljáró alkalmazottja - a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ügyfél, bejelentő

27. §   Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit az Áe. ügyfélként meghatároz.
27. §   Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit a Ket. ügyfélként meghatároz.
27. §   Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfélként meghatároz.
28. §
(1) Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, akit elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, valamint fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a hatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő).
(2) A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket.
(3) A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság hivatalból eljárást indít, erről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján eljárást nem indít, erről szóló határozatát megküldi a bejelentőnek. Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a hatóság kizárja.
(5) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a hatóság a bejelentőnek megküldi.

Titoktartás

29. §
(1) A hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, állam-, szolgálati, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(1) A hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Üzleti titok

30. §
(1) Az ügy elintézésében résztvevő, a hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére.
(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői (így különösen a bejelentő) kérhetik - a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként üzleti titoknak nem minősíthető adatok kivételével - az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.
(4) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, jogszabály alapján általában rendelkezésre bocsátana (így különösen az ár, összekapcsolási pontok vagy közös eszközhasználati, illetve helymegosztási feltételek).
(5) Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a hatóság határozatában az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.
(5) Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a hatóság végzésében az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.
(6) A hatóság (5) bekezdésben foglalt határozata ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(6) A hatóság (5) bekezdésben foglalt végzése ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(7) Az eljárás egyéb résztvevői a hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik titokvédelmi jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek - kérelmére - az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.
(7) Az eljárás egyéb résztvevői a hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek - kérelmére - az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.
(8) Amennyiben a külföldi hatóság igényli, a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
34. §
(1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetve akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,
b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,
d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, vagy kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.
(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.
(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben e törvény szerinti eljárási bírsággal sújtható.
(5) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

31. §
(1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében az Áe.-ben foglaltakon túlmenően - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult
a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,
b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
c) minta és ellenminta vételére,
d) próbavásárlás végzésére,
e) üzleti titok megismerésére,
f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,
g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,
h) méréseket és vizsgálatokat végezni,
i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.
(1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult
a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,
b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
c) minta és ellenminta vételére,
d) próbavásárlás végzésére,
e) üzleti titok megismerésére,
f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,
g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,
h) méréseket és vizsgálatokat végezni,
i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.
(1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult
a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,
b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
c) minta és ellenminta vételére,
d) próbavásárlás végzésére,
e) üzleti titok megismerésére,
f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,
g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,
h) méréseket és vizsgálatokat végezni,
i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.
(2) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, e személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani.
(3) A hatóság jogosult - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyes adatait.
(4) A hatóság jogsértés megállapítására irányuló eljárása során az ügyfelet olyan időben köteles tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.
(5) A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles megtenni.
(6) A hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében eljáró közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottja ellenőrzési jogosultságát - a próbavásárlás esetének kivételével - az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.
32. §
(1) A hatóság a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani.
(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, adathordozót vagy egyéb bizonyítási eszközt, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nem az ügyfél tulajdona, illetőleg olyan adatokat tartalmaz, amelyek a lefoglalás alapjául szolgáló üggyel nem hozhatók összefüggésbe.
(3) A hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről határozatot hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3) A hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.

Bírság

33. §
(1) A hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály és az általános szerződési feltételek megsértőjével szemben a jelen § keretei között bírságot alkalmazhat. A hatóság a kiszabott bírság összegét a jogsértésnek az elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára, az érdeksérelem mértékére, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve frekvenciahasználó által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre tekintettel állapítja meg, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.
(2) A bírság összegének felső határa
a) a 68. § (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontjai szerinti esetekben a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlési berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;
c) szabálytalan vagy engedély nélküli frekvenciahasználat esetén a fizetendő frekvencia díj tízszerese;
c) szabálytalan frekvenciahasználat esetén a jogsértéssel érintett éves frekvencia díj tízszerese;
d) árprésre vonatkozó tilalom megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;
e) referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a; illetve
e) a referenciaajánlattervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a; illetve
f) az V. fejezet szerinti egyéb ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a.
g) műsorterjesztéssel kapcsolatos elektronikus hírközlési szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 5%-a;
h) rádiófrekvencia, illetve azonosító engedély nélküli használata esetén a jogsértő árbevételének 1%-a, árbevétel hiányában legalább 10 000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft.
(3) A hatóság a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben
a) az árbevételének legfeljebb 0,05%-ának megfelelő mértékű, de legalább 100 000 Ft összegű,
b) frekvenciahasználattal kapcsolatos eljárásban legfeljebb a frekvencia díj 50%-ának megfelelő mértékű, de legalább 20 000 Ft összegű
c) műsorterjesztéssel kapcsolatos adatszolgáltatási eljárásban az árbevételének 1%-a, de legalább 100 000 Ft összegű
pénzbírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az eljárás résztvevőjét az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott - kötelezettségek megsértése esetén a bírság összege a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a.
(5) A hatóság a (2)-(4) bekezdések szerinti esetekben, az ott meghatározottakon túlmenően 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét.
(6) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
(7) A jelen § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni, előző üzleti évi árbevétel hiányában a bírság összege legalább 100 000, de legfeljebb 10 000 000 Ft.
(7) A jelen § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni, előző üzleti évi árbevétel vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság összege legalább 100 000, de legfeljebb 10 000 000 Ft.
35. §
(1) A Hatóság jogosult az elektronikus hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatos - akár törvény által védett titkot vagy külön jogszabály felhatalmazása alapján minősített adatot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(2) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, vagy az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban a hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükséges adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie az arányosság követelményének.
(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható, az e törvény 38. §-a szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén bírság alkalmazható, az e törvény 38. §-a szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(5) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.
(6) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, vagy egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.
(7) A Hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult
a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
b) minta és ellenminta vételére,
c) próbavásárlás végzésére,
d) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, vagy a helyszínen más módon tájékozódni,
e) méréseket és műszaki vizsgálatokat végezni,
f) bizonyítási eszközöket lefoglalni, vagy zár alá venni.
(8) A tényállás tisztázása során a Hatóság egyebekben a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait is alkalmazhatja.
36. §   A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
36. §   A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Törvényszékhez jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
36. §   A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ideiglenes intézkedés

37. §
(1) A Hatóság hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását megtilthatja a tevékenység folytatásához használt eszközt, vagy berendezést lepecsételheti.
(1) A Hatóság a hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság, a közrend védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, a vitatott hálózati vagy előfizetői szerződéses rendelkezés, illetve ár vagy díj alkalmazását, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását végzésben megtilthatja.
(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az alapeljárás jogerős befejezéséig tart, de legfeljebb kilencven napig maradhat hatályban. Abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig, legfeljebb 90 napig tart.
(3) Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(3) A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, de a végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közléstől számított öt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben tíz napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, de a végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közléstől számított öt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben tíz napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

Hatósági intézkedés

37/A. §
(1) A rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött, jogszerűtlen frekvenciahasználat esetén a Hivatal jogosult a rádiófrekvenciával kapcsolatos tevékenység folytatásához használt eszközt, berendezést hatósági intézkedésként lepecsételni és szükség esetén a Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállítani. E hatósági intézkedés nem minősül a Ket. szerinti közigazgatási hatósági ügynek.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt rádiófrekvencia használatot a Hivatal helyszíni ellenőrzés során észleli, köteles azonnal alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseten kívül a hatósági intézkedést hivatalból, a hatósági intézkedésre okot adó körülmény beálltát vagy a Hivatal számára történő tudomásra jutását követően haladéktalanul, írásban a főigazgató rendeli el. A főigazgató által meghatározott határidőn belül a Hivatal a hatósági intézkedést foganatosítja.
(4) A hatósági intézkedést a Hivatal ügyintézője végezheti.
(5) A hatósági intézkedés keretében a Hivatal mindazon eszközöket igénybe veheti, amelyek az intézkedés sikeres lefolytatásához, céljának eléréséhez szükségesek és azzal arányban állnak.
(6) A hatósági intézkedésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a Hatóság megnevezését, a lepecsételés helyét és idejét,
b) a rádióállomás üzemben tartójának természetes személyazonosító és lakcím adatait, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a cég megnevezését, székhelyét és adószámát vagy cégjegyzékszámát,
c) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,
d) a lepecsételt rádióberendezés típusát, gyári számát, vagy más azonosításra alkalmas megjelölését,
e) a lepecsételés indokát,
f) a lepecsételés módját,
g) a rádióengedély számát,
h) a lepecsételt rádióberendezés őrzési helyét,
i) az üzemben tartó lényeges nyilatkozatát és megállapításait, valamint
j) a lepecsételést végző köztisztviselő, illetve jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását.
(7) Ha az eszköz, berendezés elszállításra kerül, azt úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon és azonossága könnyen megállapítható legyen. A lepecsételt berendezés őrzési helyét a Hivatal határozza meg.
(8) A pecsét kizárólag a Hivatal által vagy a Hivatal írásbeli hozzájárulásával távolítható el. A pecsétet a Hivatal akkor távolítja el, ha a lepecsételés elrendelésének oka megszűnt, illetve ha a Hivatal megítélése szerint a lepecsételt eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használnák. A pecsét eltávolítása körében a Hivatal által különösen mérlegelendő szempontot képez az engedélyes, illetve a lepecsételt eszköz, berendezés üzemeltetőjének, tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használja.
(9) A pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén az üzemeltetővel szemben, a pecsét engedély nélküli eltávolítása esetére más jogszabályban foglalt - az ott meghatározott hatóság, bíróság által alkalmazható - jogkövetkezmények mellett a Hatóság jogosult a 49. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni.
(10) A Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést a pecsét eltávolítását követően nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták.
(11) A Hivatal az elszállított eszköz, berendezés előzetes értékesítéséről dönthet, ha a Hivatal felhívásától számított tíz napon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt és az eszköz, berendezés
a) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,
b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(12) A (11) bekezdésben foglalt értékesítésből befolyt ellenérték az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés helyébe lép. Ha az eszköz, berendezés az előzetes értékesítés miatt már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértékét alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.
(13) Ha az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés értéktelen és arra senki sem tart igényt, a pecsét eltávolítása után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei az elszállított dolog tulajdonosát és az elszállítás előtti birtokosát egyetemlegesen terhelik.
(14) A jogosultnak kiadandó dolgot a vele szemben megállapított frekvenciadíj fizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.
37/B. §
(1) A 37/A. §-ban foglalt hatósági intézkedés során hatósági tanú jelenléte, igénybevétele szükséges.
(2) Ha a Hivatal megítélése szerint szükséges, a hatósági intézkedés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. A Hivatal, hatósági intézkedés keretében történő közreműködés tárgyában megküldött megkeresésére a rendőrség - a megkeresésben foglalt határidőn belül - köteles biztosítani a közreműködést. A 37/A. § (2) bekezdésében foglalt esetben, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése érdekében, valamint nemzetbiztonsági érdekből vagy fontos közrendvédelmi, közbiztonsági okból azonnali hatósági intézkedés szükséges, a rendőrség - előzetes megkeresése nélkül - a Hivatal felkérésére azonnal, a Hivatal által megjelölt helyen és ideig köteles biztosítani a közreműködést.
(3) A hatósági intézkedés jogalapjáért, hírközlési igazgatási jogszerűségéért a Hivatal felel.
(4) A hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködésre és rendőri intézkedésekre a Rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
(5) Ha a hatósági intézkedésre a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzetbiztonsági, illetve kiemelt közrendvédelmi okok alapján kerül sor, a hatósági intézkedést a Hivatal - a rendőrség közreműködésével - a lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosíthatja.
(6) A rendőrség (2) bekezdésben foglalt Hivatal általi megkereséséhez, a hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködéshez, intézkedéshez, illetve a hatósági intézkedés (5) bekezdésben foglalt módon történő foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása nem szükséges. Ha a hatósági intézkedés foganatosítására lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére kerül sor, a hatósági intézkedés foganatosításáról készült jegyzőkönyvet a Hivatal hét napon belül megküldi az ügyésznek.
(7) A hatósági intézkedés keretében történő rendőrségi közreműködés tárgyában a Hatóság és a rendőrség együttműködési megállapodást köthet.
37/C. §
(1) A Hivatal hatósági intézkedése ellen az intézkedéssel jogában közvetlenül érintett személy vagy szervezet - különösen az eszköz, berendezés üzemeltetője, tulajdonosa, birtokosa - jogszabálysértésre hivatkozással, az intézkedés foganatosításától számított 10 napon belül panaszt nyújthat be a főigazgatóhoz. A panasz benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása ellen igazolási kérelemnek nincs helye.
(2) A főigazgató a panasz tárgyában - a panasz benyújtásától számított 30 napon belül - végzésben dönt. Ha a főigazgató végzésében megállapítja, hogy a hatósági intézkedés jogszabálysértő volt, a Hivatal az őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést kiadja vagy a pecsétet eltávolítja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt - panaszt elutasító - végzés felülvizsgálatát a panasz benyújtására jogosult személyek kérhetik, jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, harminc napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság megállapítja, hogy a végzés jogszabálysértő, a végzést hatályon kívül helyezi és a főigazgatót a panasz tárgyában új eljárás lefolytatására kötelezi. A főigazgató a megismételt eljárás és döntéshozatal során a bíróság döntése rendelkező részének és indokolásának megfelelően köteles eljárni.

Eljárási bírság

38. §
(1) A Hatóság bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha
a) téves vagy hamis adatot közöl,
b) az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
c) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
d) az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza, vagy
e) az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti.
(2) Az eljárási bírság legkisebb összege a - (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - ötvenezer forint, legmagasabb összege a jogsértő - 49. § (11) bekezdése szerinti - nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb tízmillió forint.
(3) Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.
(4) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek, a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával, valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint.
(4) A piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntésben (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: döntés) kirótt referenciaajánlat-tervezet benyújtására vonatkozó kötelezettség, illetve a döntésben előírt egyéb eljárás-kezdeményezési kötelezettség és adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a döntésen alapuló számviteli nyilvántartások elkülönített vezetése, hálózati szolgáltatások költségszámítása és kirótt egyéb kötelezettség teljesítése körében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

Nyilvános meghallgatás

34. §
(1) A hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)-d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk, illetve véleményük megismerése indokolt - de legalább félévente - nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából.
(2) A hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább 30 nappal megelőzően közzéteszi.
(2) A hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább huszonkét munkanappal megelőzően közzéteszi.
(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.
(3) A hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat - az üzleti titkok kivételével - legalább 15 nappal megelőzően közzéteszi.
(3) A hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz munkanappal megelőzően közzéteszi.
(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat - az üzleti titkok kivételével - legalább tizenöt nappal megelőzően közzéteszi.
35. §
(1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb 5 nappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.
(1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb öt munkanappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.
(1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb nyolc nappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.
(2) A nyilvános meghallgatásról a hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a hatóság a meghallgatás időpontját követő 30 napon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
(2) A nyilvános meghallgatásról a hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a hatóság a meghallgatás időpontját követő huszonkét munkanapon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
(2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
(3) A nyilvános meghallgatások eljárásának részleteit a hatóság közzéteszi.
39. §
(1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja vagy amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, vagy a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából - e törvény hatálya alá tartozók, valamint szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.
(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.
(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz nappal megelőzően közzéteszi.
(4) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.
(5) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt vagy javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

36. §
(1) A hatóság
a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó,
b) a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő
határozatának meghozatala előtt legalább 30 nappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.
(1) A hatóság
a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó,
b) a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő
határozatának meghozatala előtt legalább huszonkét munkanappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.
(1) A Hatóság
a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó,
b) a Hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő
határozatának meghozatala előtt legalább harminc nappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított 20 napon belül írásban megküldheti a hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban megküldheti a hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz napon belül írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).
(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozata meghozatala során a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe veszi. A határozat által érintett fél indokolt kérelmére vagy hivatalból a hatóság az érdekelteket szóban is meghallgathatja. A határozat indokolásában a hatóság megjelöli a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokát.

Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata

37. §
(1) A Hivatal által a hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen a Tanács elnökéhez lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti határozatot.
(1) A Hivatal által a hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen a Tanács elnökéhez lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.
(1) A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen az Elnökhöz lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanács elnöke által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon az ügy érdemében hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanács elnöke által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.
(4) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 46-47. §-okban és a 48. § (3), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltak megfelelően irányadók.

V. FEJEZET
AZ ELNÖK ÉS AZ ELJÁRÓ TANÁCS ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

V. FEJEZET
A TANÁCS ELJÁRÁSA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

38. §   Amennyiben a hatóság nevében a Tanács jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
38. §   Amennyiben a Hatóság nevében az Elnök jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Összetétel, határozatképesség

39. §
(1) A Tanács - e törvény ellenkező rendelkezése hiányában - döntéseit teljes ülésben hozza. A teljes ülés 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát, amelynek elfogadásához a jelen lévő tagok legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt.
(1) A Tanács - e törvény ellenkező rendelkezése hiányában - döntéseit teljes ülésben hozza. A teljes ülés 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács a döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát, amelynek elfogadásához a jelen lévő tagok legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt.
(2) Jogvitás ügyekben 3 tagú tanács jár el, amely határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a Tanács elnökének megítélése szerint az adott ügy az elbírálás szempontjából kisebb jelentőségű, úgy az ilyen kisebb jelentőségű ügyekben 1 tanácstag jár el (a továbbiakban: eljáró tanács).
(2) Jogvitás ügyekben 3 tagú tanács jár el, amely a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a Tanács elnökének megítélése szerint az adott ügy az elbírálás szempontjából kisebb jelentőségű, úgy az ilyen kisebb jelentőségű ügyekben 1 tanácstag jár el (a továbbiakban: eljáró tanács).
(3) Az egyes ügyet előterjesztő tagot, illetve az eljáró tanács tagjait és elnökét a Tanács elnöke jelöli ki.

Az eljárás megindítása

40. §
(1) Az eljárást - a jogviták elbírálása, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató ilyen szolgáltatóként történő azonosítása, illetve megszüntetése iránti eljárás kivételével - az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül, de legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől számított 4 hónapon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni.
(1) A Hatóság
a) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és az azonosításra irányuló eljárásban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntés,
b) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek határozatban történő előírása,
c) referenciaajánlatokkal kapcsolatos döntés,
d) frekvenciagazdálkodás körében előírható korlátozásról szóló döntés
meghozatalát megelőzően, valamint ha megítélése szerint egyébként szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményez az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább harminc nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Tanács az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha az Elnök az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Hatóság ezeket nem köteles figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott hatósági ügyek, döntések kivételével a Hatóság hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét, vagy amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.
(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.

Egyeztetés az érdekeltekkel frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló versenyeztetési eljárás megindítását megelőzően

40/A. §
(1) A Hatóság a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) megindítását megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerint egyeztet az érdekeltekkel.
(2) A Hatóság a kiírási dokumentáció tervezetét a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló versenyeztetési eljárás megindítását megelőzően legalább harminc nappal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és internetes honlapján közzéteszi.
(3) A kiírási dokumentáció tervezetének (2) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a kiírási dokumentáció tervezetére vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (e § alkalmazásában a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és az észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását a Hatóság nem köteles indokolni.
(4) A Hatóság a kiírási dokumentáció tervezetéről konzultációt tart. A konzultációra vonatkozó felhívást a kiírási dokumentáció tervezetének közzétételével egy időben teszi közzé a Hatóság. A felhívásban a Hatóság meghatározza a konzultáció helyét, idejét, a részvétel feltételeit, különösen a részvételi regisztráció módját, a résztvevők számát.
(5) A konzultáció során a tájékoztatás elsősorban a megszerezhető frekvenciakészlet jellemzőire, használatára és a használat körülményeire, továbbá a frekvencia használatával végezhető tevékenységre, valamint az árverés és a pályázat eljárásrendjére, menetére, formájára, alapvető szabályaira vonatkozik.
(6) A konzultáción szóban feltett, illetve a konzultációra érkezett írásbeli kérdéseket a Hatóság a konzultáció időpontjától számított tíz napon belül írásban megválaszolja és - a 33. §-ban foglalt törvény által védett titok kivételével - internetes honlapján közzéteszi.
(7) A (6) bekezdés alapján a Hatóság által közzétett válaszok tájékoztató jellegűek, a kiírási dokumentációval szemben sem joghatással, sem jogi kötőerővel nem rendelkeznek az egyedi hatósági ügy és a hatósági döntések tekintetében.

Hatósági szerződés

41. §
(1) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);
c) az ügy tárgyát, az érintett elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály pontos megjelölését;
d) azt, hogy mikor történt az eljárásra okot adó esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;
e) azt, hogy a kérelmező a Tanács milyen intézkedését kéri és ennek indokait.
e) azt, hogy a kérelmező az Elnök milyen intézkedését kéri és ennek indokait.
(1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság, hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében - a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel - hatósági szerződést köthet.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.
(3) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Tanács felhívja a kérelmezőt a hiányok 8 napon belüli pótlására.
(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.
(4) Ha a Tanács megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a rendelkezésekre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.
(4) Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági szerződéskötés időtartama a szerződés megkötéséig, illetve a hatósági szerződéskötés sikertelenségének az ügyfél vagy a Hatóság általi megállapításáig.
42. §
(1) A Tanács eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.
(1) Az Elnök az eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.
(1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(2) A Tanács az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben
a) a miniszter,
a) a miniszter vagy a hatóság felügyeletét ellátó miniszter,
b) a versenyhatóság elnöke,
c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,
d) az adatvédelmi biztos,
e) az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke,
f) az Európai Bizottság
hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.
(2) Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben
a) a miniszter,
b) a versenyhatóság elnöke,
c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,
d) az adatvédelmi biztos,
e) a Médiatanács,
f) az Európai Bizottság
hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.
(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Törvényszéktől. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Ha a Tanács a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.
(3) Ha az Elnök a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.
(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.
(4) Az Elnök az eljárás megindításának hatáskörét - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályok szerint - az elnökhelyettesre, vagy a Hatóság alkalmazottjára delegálhatja.
(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

43. §
(1) A Tanács eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Kérelemre indult eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni.
(1) A Tanács eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(1) Az Elnök eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti. A Hatóság a közzététel időpontját köteles hitelesen tanúsítani.
(2) A Tanács az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti, és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.
(2) Az Elnök az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti, és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.
(2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi.
(2) A Hatóság hatósági határozatait, továbbá a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi.
(2) A Hatóság internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi:
a) a 62-65. §-ok szerinti piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása tárgyában folytatott eljárásban hozott;
b) a jelentős piaci erejű szolgáltatókra e törvény szerint megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével és megszegésével összefüggésben folytatott eljárásban hozott;
c) az 54. § szerinti piacfelügyeleti eljárásban hozott;
d) jogszabály alapján kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerezhető frekvenciahasználati jogosultság hasznosítása tárgyában lefolytatott pályázati vagy árverési eljárásban hozott jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát.
(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

A Hivatal döntése elleni jogorvoslat

Elintézési határidő

Ügyintézési határidő

44. §
(1) A Tanács - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított 45 napon belül köteles határozatot hozni.
(1) A Tanács - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított harmincöt munkanapon belül köteles határozatot hozni.
(1) Az Elnök - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított harmincöt munkanapon belül köteles határozatot hozni.
(1) Az Elnök - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül köteles határozatot hozni.
(1) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntése ellen az ügyfél az Elnökhöz fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.
(1) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél az Elnökhöz fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az elintézési határidő 75 nap.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő ötvenöt munkanap.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő hetven nap.
(2) A Hivatal elsőfokú határozata ellen kizárólag azon - az eljárásról szabályszerűen értesített - ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.
(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.
(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.
(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.
(3) Az Elnök által a Hivatal elsőfokú határozata elleni fellebbezés során másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti kereset indításával - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.
(4) Az 52-55. § szerinti, piacmeghatározással, piacelemzéssel és a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára előírható kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokra kizárólag az (5) bekezdés szerinti határidők vonatkoznak.
(4) Az 52-55. § szerinti, piacmeghatározással, piacelemzéssel és a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára előírható kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokra kizárólag az 57. § (1) bekezdése szerinti határidő vonatkozik.
(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
(5) A hatóság az 52-55. § szerinti eljárást lezáró határozatát, illetve határozatait első alkalommal legkésőbb 2004. szeptember 1-jéig, második alkalommal legkésőbb 2006. január 1-jéig, azt követően minden év január 1-jéig hozza meg.
(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(6) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
(6) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Törvényszéktől annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
(6) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott Elnök rendelete szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető bírósági felülvizsgálat.
(6) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott NMHH rendelet szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető bírósági felülvizsgálat.
(7) A Hivatal a (6) bekezdés szerinti határozata ellen benyújtott keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság, a keresetlevél bírósághoz történő - Hivatal általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye a Fővárosi Törvényszékhez, azzal, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidőn belül a fellebbezésnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Törvényszék határozatával szemben perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék soron kívül jár el.
(8) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Az Elnök döntése elleni jogorvoslat

A Tanács határozatai

A Tanács döntései

Az Elnök döntései

45. §
(1) A Tanács határozatában
a) elutasítja az alaptalan kérelmet;
b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;
d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;
e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;
f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;
g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;
h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;
i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;
j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;
k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;
l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;
m) a 49. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.
(1) A Tanács a döntésében
a) elutasítja az alaptalan kérelmet;
b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;
d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;
e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;
f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;
g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;
h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;
i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;
j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;
k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;
l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;
m) a 49. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.
(1) Az Elnök a döntésében
a) elutasítja az alaptalan kérelmet;
b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;
d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;
e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;
f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;
g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;
h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;
i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;
j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;
k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;
l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;
m) a 49. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.
(1) Az Elnök elsőfokú hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól az Elnök elleni kereset indításával.
(2) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Tanács az (1) bekezdésben foglaltak mellett megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.
(2) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén az Elnök az (1) bekezdésben foglaltak mellett megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.
(2) Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a Tanács az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
(3) Ha az Elnök az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
(4) A Tanács az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.
(4) Az Elnök az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.
(4) Az Elnök a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.
(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és közzé kell tenni.
(5) Az Elnök hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.

A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata

Az Elnök határozatának bírósági felülvizsgálata

46. §
(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(1) Az Elnök e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnöknek az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(1) A bíróság az e törvényben szabályozott hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásait soron kívül köteles lefolytatni.
(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A Tanács az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(3) Az Elnök az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(3) A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja.
(4) A bíróságnak a Tanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A bíróságnak az Elnök határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

Adatszolgáltatás

47. §
(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Tanácshoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az Elnökhöz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(1) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatával kötelezheti - abban az esetben is, ha az a minősített adatok kivételével törvény által védett titoknak minősül - valamennyi olyan adat szolgáltatására, amely
a) a Hatóság hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához, továbbá
b) a Hatóság törvényben foglalt nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása, így különösen az Európai Unió szervei, valamint az elektronikus hírközlés nemzetközi szervezetei számára történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a szabályozói, hírközléspolitikai, piacélénkítési döntések, elemzések megalapozása, továbbá az elektronikus hírközlési piac folyamatos elemzése és értékelése céljából szükséges.
(2) A Tanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Tanácsnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
(2) Az Elnök a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. Az Elnöknek a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(2) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített vagy folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(4) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. § szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése vagy jogszabályban előírt, a Hatóság erre irányuló külön döntése nélküli adatszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. § szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.
(5) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.
(5) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése vagy jogszabályban előírt, a Hatóság erre irányuló külön döntése nélküli adatszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.
(5) A Hivatal (1)-(3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(6) A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(6) A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(6) A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(6) Az Elnök (1)-(3) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.
(8) A (2)-(5) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.
(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)-(3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért, 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok vagy az árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(9) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szab ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(9) A (8) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
(10) A (9) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
(10) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.
(11) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.
(11) Az adatszolgáltatásra megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.
(12) Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.
(12) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
(13) Az (1)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
(13) A Hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában köteles az érintett adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adatszolgáltatót tájékoztatni.
(14) A Hatóság e törvényben foglalt, nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása érdekében kibocsátott (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában bekért adatok alapján az adatszolgáltatóval szemben nem folytathat le általános hatósági felügyeleti vagy piacfelügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat - a szolgáltató kifejezett nyilatkozata hiányában - nem használhatja fel tevékenységeiben, eljárásaiban és egyéb módon sem az adatszolgáltató tekintetében. Erről a Hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában az adatszolgáltatót tájékoztatni köteles.

Jogkövetkezmények

48. §
(1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 26. § (1) bekezdése alapján az ügy elbírálásában sem járhatna el.
(1) A Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a jelen alcímben meghatározottak szerint.
(2) A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg
a) írásban közli a Tanács nyilatkozatát a felperessel;
a) írásban közli az Elnök nyilatkozatát a felperessel;
b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Tanács határozata rendelkezést tartalmaz.
b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve az Elnök határozata rendelkezést tartalmaz.
(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.
(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(5) A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)-h) és a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket.
(5) A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)-h) és a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket.
(6) A Tanács közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.
(6) Az Elnök közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.
(7) A bíróság elektronikus hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

A Tanács eljárása jogvitában

Eljárás jogvitában

49. §
(1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint
a) bírósághoz,
b) a hatósághoz, vagy
c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(2) A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(3) A Tanács kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.
(3) A Hatóság eljáró tanácsa (a továbbiakban: eljáró tanács) kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás - a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével - nem indítható.
(4) A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa
a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;
c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;
c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén, valamint a hatósági intézkedés keretében lepecsételt eszközről, berendezésről a pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;
d) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;
e) egyéb, az a)-d) pontban nem szereplő piacszabályozási ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;
f) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott - kötelezettségek megsértése esetén a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;
g) árbevételi adatok vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb százmillió forint.
(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.
(5) Ismételt jogsértés esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha a Tanács eljárását kezdeményező kérelem hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a hatóság eljárását - a felek kérelmére vagy hivatalból - megszünteti.
(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha az eljáró tanács eljárását kezdeményező kérelem Hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a Hatóság eljárását - a felek kérelmére vagy hivatalból - megszünteti.
(6) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(7) A Hatóság
a) kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;
b) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;
c) a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10-90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultságot, illetve a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;
d) kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;
e) elrendelheti a frekvenciahasználati jog kényszerértékesítését vagy haszonbérbe adását;
f) elrendelheti a piacelemzést követően kiszabott kötelezettségek tekintetében a versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését;
g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozásról a Hatóság értesítést küld, a 3 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozás esetén a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) a Hatóság visszavonja;
g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozásról - a fizetési kötelezettséget, annak mértékét, a lejárt határidejű díjtartozás megfizetésére előírt 15 napos teljesítési póthatáridőt, továbbá az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítást küld, amelynek eredménytelensége esetén a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) visszavonja;
h) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat.
(8) A (4)-(7) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(9) A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
(10) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(11) E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó - a határozat meghozatalának időpontjához képest - előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.
49/A. §
(1) Az eljáró tanácsnak elnöke és két tagja van.
(2) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon - az elnökhelyettes.
(3) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású alkalmazottai közül.
(4) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
50. §
(1) A kérelmező a kérelemben a 41. § (1)-(2) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.
(2) A kérelmet a Tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.
(2) A kérelmet a Tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb tíz munkanapos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.
(2) A kérelmet az eljáró tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb tíz munkanapos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.
(2) A kérelmet az eljáró tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.
(3) A Tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.
(3) Az eljáró tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.
(4) A tárgyalást az eljáró tanács elnöke tűzi ki. A tárgyalás nem nyilvános.
(5) Amennyiben a Tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.
(5) Amennyiben az eljáró tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.
(6) A bizonyító fél indítványára a Tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben a Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.
(6) A bizonyító fél indítványára az eljáró tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben az eljáró tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.
(7) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a Tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.
(7) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, az eljáró tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.
(8) Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, a Tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját a Tanács azonnal kitűzi és a jelen lévő felekkel kihirdetés útján közli.
(8) Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, az eljáró tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját az eljáró tanács azonnal kitűzi és a jelen lévő felekkel kihirdetés útján közli.
(9) A Tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból a 68. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
(9) Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból a 68. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
(10) A Tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(10) Az eljáró tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(11) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a Tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.
(11) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban az eljáró tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.
50. §   Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést az Elnök rendeletében meghatározott eljárás szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.
50. §   Rádiófrekvencia engedély nélküli, illetve egyéb jogszerűtlen használata esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést az Elnök rendeletében meghatározott eljárás szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.
50. §   Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött jogszerűtlen frekvenciahasználat esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a 37/A-37/C. §-okban foglaltak szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.
50/A. §
(1) A Hatóság bírságot szab ki az elektronikus hírközlési építmény építtetőjével szemben, amelynek mértéke
a) használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén 300 000 Ft;
b) engedélytől eltérően létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén
ba) 200 000 Ft/km, de minimum 250 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,
bb) 600 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 150 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,
bc) 1 650 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 100 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,
bd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 750 000 Ft;
c) engedély nélkül létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén
ca) 450 000 Ft/km, de minimum 500 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,
cb) 1 350 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 300 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,
cc) 3 450 000 Ft, és ezenfelül minden megkezdett km után 200 000 Ft/km, ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,
cd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 1 500 000 Ft;
d) jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén 100 000 Ft;
e) az utólagos bejelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén 100 000 Ft;
f) bontási kötelezettség nem teljesítése esetén 500 000 Ft.
(2) Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg másfélszerese.
(3) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást, ugyanazon a jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(4) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év eltelt.
50/B. §
(1) A Hatóság az elektronikus hírközlési építmény jogosulatlan, szakszerűtlen kivitelezése esetén az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjével szemben építésfelügyeleti bírságot szab ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összege
1. építési műszaki ellenőr közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével történő mellőzése esetén 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft;
2. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr foglalkoztatása esetén
a) az építtetővel szemben 500 000 Ft, valamint
b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 100 000 Ft;
3. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén, ha az építtető a foglalkoztató
a) az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint
b) a tervezővel szemben 100 000 Ft;
4. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén, ha a kivitelező a foglalkoztató
a) a kivitelezővel szemben 250 000 Ft, valamint
b) a tervezővel szemben 100 000 Ft;
5. tervezési dokumentáció nélküli kivitelezési tevékenység végzése esetén
a) az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft,
b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft, valamint
c) a felelős műszaki vezetővel szemben 100 000 Ft;
6. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel történő vállalkozási jogviszony létesítése esetén
a) az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, valamint
b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft;
7. felelős műszaki vezető közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével történő mellőzésével végzett kivitelezési tevékenység esetén
a) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint
b) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft;
8. nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása és a foglalkoztatás elfogadása esetén
a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft, valamint
b) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;
9. szakszerűtlen kivitelezés, így különösen a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése esetén
a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft,
b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint
c) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;
10. tervdokumentációtól eltérő kivitelezés esetén, kivéve, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár
a) a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft,
b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint
c) a felelős műszaki vezetővel szemben 5000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft;
11. az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya esetén
a) az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint
b) a kivitelezővel szemben 250 000 Ft;
12. az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén
a) a kivitelezővel szemben 50 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 500 000 Ft, legfeljebb 5 000 000 Ft,
b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb 800 000 Ft, valamint
c) a felelős műszaki vezetővel szemben 30 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 400 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft;
13. írásbeli kivitelezési szerződés hiánya esetén
a) az építtetővel szemben 100 000 Ft, valamint
b) a kivitelezővel szemben 100 000 Ft;
14. a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya esetén
a) az építtetővel szemben 80 000 Ft, valamint
b) a tervezővel szemben 80 000 Ft;
15. az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén
a) a kivitelezővel szemben 80 000 Ft,
b) az építési műszaki ellenőrrel szemben 80 000 Ft, valamint
c) a felelős műszaki vezetővel szemben 80 000 Ft;
16. a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya esetén, ha a szerződés megkötése a kivitelező feladata
a) a kivitelezővel szemben 80 000 Ft, valamint
b) a tervezővel szemben 80 000 Ft.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az elektronikus hírközlési építmény mérete alapján meghatározott bírság összege a nyomvonal hossza alapján megkezdett kilométerenként, az antenna és az antennatartó szerkezet magassága alapján megkezdett folyóméterenként számítandó.
(4) A Hatóság az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés eredményeként az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának ugyanazon résztvevőjével szemben egy elektronikus hírközlési építményhez kapcsolódóan megállapított több jogsértés miatt
a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy
b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege
közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.
(5) Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke a (2) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg másfélszerese.
(6) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon a jogalapon és jogszabályi rendelkezés tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(7) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év eltelt.
50/C. §   Az 50/A. és 50/B. §-ban foglalt bírság kiszabása során a 48-50. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

V. FEJEZET
A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

51. §
(1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.
(2) A jogvita rendezése érdekében a hatóság köteles együttműködni a hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.
51. §   A Hatóság egyes eljárásaiban a Ket. és e törvény szabályait az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

Nyilvántartások vezetése

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

52. §
(1) A Tanács azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.
(1) Az Elnök azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a Hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.
(2) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács a 33. § (3)-(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.
(2) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök a 33. § (3)-(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.
(3) A Tanács a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.
(3) Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.
(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi kötelezettségvállalás a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.
53. §
(1) A piacelemzés alapján a Tanács jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.
(1) A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.
(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során a Tanács figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.
(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során az Elnök figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.
(3) Amennyiben a Tanács a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.
(3) Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.
(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.
(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.
(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.
54. §
(1) A Tanács az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.
(1) Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.
(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.
(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.
(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.
55. §
(1) Amennyiben a Tanács megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, a Tanács, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.
(1) Amennyiben az Elnök megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, az Elnök, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.
(2) A Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.
(2) Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.
56. §   Amennyiben a Tanács - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig a Tanács eljárása felfüggesztésre kerül.
56. §   Amennyiben az Elnök - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig az Elnök eljárása felfüggesztésre kerül.
57. §
(1) A piacelemzést az érintett piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő egy éven belül ismételten elvégzi.
(1) A piacelemzést az érintett piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő két éven belül ismételten elvégzi.
(1) A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő két éven belül ismételten elvégzi.
(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a hatóság tudomására, a Tanács a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.
(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a Hatóság tudomására, az Elnök a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.
(3) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján
a) új érintett piac vagy piacok meghatározása, vagy
b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése, vagy
c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy
d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése
válik szükségessé, a Tanács a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.
(3) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján
a) új érintett piac vagy piacok meghatározása, vagy
b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése, vagy
c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy
d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése
válik szükségessé, az Elnök a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.

Referenciaajánlat elfogadása

58. §
(1) A Tanács határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58-61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra a Tanácshoz benyújtani.
(1) Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58-61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.
(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:
a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,
b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésről szóló mintaszerződést,
c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(2) Az Elnökhöz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:
a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek az Elnök számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,
b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésről szóló mintaszerződést,
c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.
(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét a Tanács állapítja meg.
(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét az Elnök állapítja meg.
(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet - a Tanács eltérő rendelkezése hiányában - a Tanács által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.
(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet - az Elnök eltérő rendelkezése hiányában - az Elnök által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.
59. §
(1) A Tanács a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.
(1) Az Elnök a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.
(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a referenciaajánlat tervezetét nem hagyja jóvá.
(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.
(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.
(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.
(4) Ha a referenciaajánlat-tervezetet a Tanács nem hagyja jóvá, erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.
(6) Ha az új referenciaajánlat-tervezet sem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, a Tanács határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.
(7) A Tanács a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot internetes oldalán közzéteszi. A Tanács a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. A Tanács által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.
(7) Az Elnök a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot internetes oldalán közzéteszi. Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. Az Elnök által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.
(8) A Tanács indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.
(8) Az Elnök indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.
(9) Ha a szolgáltató az 58. § (4) bekezdésében meghatározott határidő elteltével felszólítás ellenére sem nyújtja be a referenciaajánlat tervezetét, a Tanács a felszólításban meghatározott határidő elteltével annak tartalmát megállapítja.
60. §
(1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.
(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat
a) módosításának indokát,
b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.
(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.
(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat az 59. § (8) bekezdése szerinti eljárás során.
(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.
61. §
(1) Ha a Tanács határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.
(1) Ha az Elnök határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.
(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

62. §
(1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtani.
(1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles az Elnöknek jóváhagyásra benyújtani.
(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról a Tanács érdemben dönt.
(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról az Elnök érdemben dönt.
(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.
(4) A Tanács jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.
(4) Az Elnök jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.
(5) A Tanács a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben
a) a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy
b) a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelőnek.
(5) Az Elnök a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben
a) a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy
b) a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelőnek.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles az Elnök által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök bírságot szab ki.

Eljárás árprés vizsgálata során

63. §
(1) A Tanács az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.
(1) Az Elnök az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.
(2) A hatóság a határozatában elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.
(2) A hatóság a végzésében elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.
(3) Amennyiben a Tanács árprés fennállását állapítja meg, a Tanács megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.
(3) Amennyiben az Elnök árprés fennállását állapítja meg, az Elnök megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.
(4) Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy a Tanács az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában a Tanács együttműködik.
(4) Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy az Elnök az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában az Elnök együttműködik.
(5) Amennyiben a Tanács tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy a Tanács határozatában
a) megállapítja a hálózati szolgáltatás és a ráépülő előfizetői szolgáltatás ára közötti különbség kötelező legkisebb mértékét, és a szolgáltatót a hálózati szolgáltatás árának megfelelő csökkentésére kötelezi, illetve
b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően 15 napon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint
b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően tíz munkanapon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint
c) e törvényben, illetve külön jogszabályban megállapított keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.
(5) Amennyiben az Elnök tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy az Elnök határozatában
a) megállapítja a hálózati szolgáltatás és a ráépülő előfizetői szolgáltatás ára közötti különbség kötelező legkisebb mértékét, és a szolgáltatót a hálózati szolgáltatás árának megfelelő csökkentésére kötelezi, illetve
b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően tíz munkanapon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint
b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően tizenöt napon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint
c) e törvényben, illetve külön jogszabályban megállapított keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.

Hírközlési ágazati vizsgálat

63/A. §
(1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.
(2) Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.
(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.
(4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja.
(6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

64. §
(1) A Tanács a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.
(1) Az Elnök a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.
(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására a Tanács nem köteles.
(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására az Elnök nem köteles.
(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

65. §
(1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően a Tanács
a) az érintett piacok meghatározására,
b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,
c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére
vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.
(1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök
a) az érintett piacok meghatározására,
b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,
c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére
vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.
(2) Amennyiben az Európai Bizottság vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, illetve hozza meg.
(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel a Tanács által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely
a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, illetve érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy
b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és
c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,
mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, a Tanács az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.
(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely
a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, illetve érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy
b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és
c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,
mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.
(4) Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül - részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi a Tanácsot, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.
(4) Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül - részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.
(5) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá a Tanács 56. § szerinti határozatának tervezetét, a Tanács az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a Tanács az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal hozza meg.
(5) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá az Elnök 56. § szerinti határozatának tervezetét, az Elnök az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén az Elnök az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal hozza meg.
(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a Tanács ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben a Tanács az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A Tanács az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül érdemi határozatában dönt.
(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a Tanács ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben a Tanács az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A Tanács az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül határozatban dönt.
(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül határozatban dönt.
(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül határozatban dönt.

VI. FEJEZET
A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

Nyilvántartások vezetése

66. §
(1) A hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.
(2) A hatóság nyilvántartást vezet különösen:
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;
b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;
c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;
d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;
e) külön jogszabályokban meghatározott egyedi engedélyekről;
e) az Elnök rendeletében meghatározott egyedi engedélyekről;
f) az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői névjegyzékről;
f) a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;
g) a hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;
g) a nem azonosítható hívószámokról;
h) a nem azonosítható hívószámokról (elektronikus nyilvántartás);
h) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról.
i) a nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések belföldi forgalomba hozataláról;
i) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról;
i) az engedéllyel rendelkező, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett elektronikus hírközlési építményekről.
j) egyéb, jogszabály rendelkezése alapján nyilvántartandó adatokról.
(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.
(4) A hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és titokvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
(4) A hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Általános hatósági felügyelet

53. §
(1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését.
(2) Amennyiben a Hatóság, hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
53/A. §
(1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.
(2) E hatósági ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.
(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.
(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Piacfelügyelet

54. §
(1) Az Elnök és a Hivatal - saját hatósági hatásköre keretében - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők, az előfizetők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez.
(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokban, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak érvényesülését és arról - nem hatósági hatáskörben - elemzést, értékelést készít.
(3) A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tervét egységesen tartalmazó - éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.
(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.
(5) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként az Elnök és a Hivatal saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében
a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint meghatározza a jogkövetkezményeket,
b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, hírközlés-politikai következtetéseit.
(6) Az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.
(7) A Hatóság évente - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tevékenységét egységesen tartalmazó - beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak - Elnök általi - elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.
(8) Az Elnök és Hivatal piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.
(9) Az Elnök és a Hivatal a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, valamint külön jogszabály alapján gyakorolja.
54/A. §
(1) A piacfelügyeleti eljárást - ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is - megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.
(2) A piacfelügyeleti ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.
(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.
(4) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Felügyeleti terv

54/B. §   A Hatóság az előző év tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal felügyeleti tervét egységesen tartalmazó - a következő évben tervezett általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásairól éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A felügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A felügyeleti terv az első félév tapasztalatai alapján, a félév végén felülvizsgálható, és az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított felügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.
67. §
(1) A hatóság az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági jogkörében hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti tevékenységet végez.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak megtartását és arról elemzést készít.
(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által a hálózati szolgáltatások, illetve ráépülő előfizetői szolgáltatások tekintetében alkalmazott árakat az árprés szempontjából a piacfelügyeleti tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri.
(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti.
(5) A hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt 15 napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Tanács hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Tanács jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.
(5) A Hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt 15 napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.
(6) A hatóság beszámolót készít a piacfelügyeleti tervben foglaltak teljesítéséről, a piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről, a (2) bekezdés szerinti elemzés megállapításairól, valamint az ennek alapján általa javasolt jogszabály-módosításokról, és ezt 15 napon belül közzéteszi.
(7) A hatóság hivatalból vagy kérelemre a piacfelügyeleti és ellenőrzési terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet.
68. §
(1) A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt jogsértés esetén a hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.
(2) A hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a tevékenységet végzőt, a szolgáltatót vagy a forgalomba hozót, illetve forgalmazót a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.
(2) A hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a jogsértőt a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.
(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a következő jogsértések esetén alkalmazhat:
a) jogszabályban, a hatóság határozatában, bejelentésben, hatósági engedélyben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés;
a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében, illetőleg az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való eltérés;
b) rádiófrekvencia, illetve azonosító jogszerűtlen, engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata;
c) elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő villamos és elektronikus berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése;
d) bejelentési kötelezettség elmulasztása;
e) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.
(4) Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget a hatóság felhívásában foglaltaknak, úgy a hatóság jogosult az Áe., e törvény és külön jogszabályban foglalt előírások alapján: