Hatályos állapot
Közlönyállapot
2002.11.15. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.03.27.
2003.03.28. - 2003.11.13.
2003.11.14. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.03.15.
2004.03.16. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.11.14.
2004.11.15. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.05.09.
2005.05.10. - 2005.11.14.
2005.11.15. - 2005.11.19.
2005.11.20. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.01.01.
2006.01.02. - 2006.09.30.
2006.10.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.11.23.
2007.11.24. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.07.08.
2009.07.09. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.05.14.
2010.05.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.12.22.
2012.12.23. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2002. évi XLIII. törvény

Az Országgyűlés az egyszerűsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél az általános szabályok szerint történő adóztatás tevékenységük jellege miatt nehézségekbe ütközne, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő szempontok érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:

az egyszerűsített vállalkozói adóról

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

Az egyszerűsített vállalkozói adó

1. §
(1) A Magyar Köztársaságban egyes személyek vállalkozási tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.
(1) A Magyar Köztársaságban egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.
(1) Magyarországon egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.
(2) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
(3) Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(4) Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.
(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Az adó alanya

2. §
(1) Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(1) Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint
a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy
b) az állami adóhatóság e törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván.
(2) Adóalany lehet:
a) az egyéni vállalkozó;
b) a közkereseti társaság;
b) az egyéni cég;
c) a betéti társaság;
c) a közkereseti társaság;
d) a korlátolt felelősségű társaság;
d) a betéti társaság;
e) a szövetkezet;
e) a szövetkezet és a lakásszövetkezet
e) a korlátolt felelősségű társaság;
f) az erdőbirtokossági társulat;
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
g) a végrehajtói iroda;
g) az erdőbirtokossági társulat;
h) az ügyvédi iroda;
h) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda
h) a végrehajtói iroda;
i) a szabadalmi ügyvivői iroda.
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
j) a szabadalmi ügyvivői iroda.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
c) nem választotta az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) XIII. fejezete szerinti különleges jogállást, valamint nem volt kötelezett az Áfa-törvény XV. vagy XVI. fejezete szerinti különös adózási szabály alkalmazására;
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket;
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; nem értékesített az általános forgalmi adóról szóló törvény 10. számú melléklete szerinti terméket;
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;
d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.
e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.
e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző
a) második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,
b) adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg,
azzal, hogy az a)-b) pont alkalmazásában
c) bevétel:
ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,
cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,
cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel;
d) általános forgalmi adó: a c) pont szerinti bevételhez kapcsolódóan az Áfa-törvény előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adó.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha
a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg,
a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg,
b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg
b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg
azzal, hogy az a)-b) pont alkalmazásában
c) bevétel:
ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
cb) nem adóalany jogi személynél és az egyéni cégnél a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha
a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg;
a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg;
a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg;
b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
c) az adóévben nem folytat a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
c) az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
d) az adóévben nem folytat olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.
d) az adózás rendjéről szóló törvényben előírt közösségi adószámmal nem rendelkezik, és törvény sem írja elő számára a közösségi adószám használatát;
d) az adóévben nem értékesít az általános forgalmi adóról szóló törvény 10. számú melléklete szerinti terméket;
e) belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik.
e) belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik.
(6) Az egyéni vállalkozó az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - akkor lehet adóalany, ha az adóévben
a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is);
b) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír),
b) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),
azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - akkor lehet adóalany, ha az adóévben
a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is);
b) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),
azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy és az egyéni cég az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - akkor lehet adóalany, ha az adóévben
a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is);
b) más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott szövetkezeti részesedés vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),
azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.
(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére és az e) pontban meghatározott bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére és az e) pontban meghatározott bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét vagy szolgálatát szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére, az e) pontban meghatározott bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más e törvény szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére, az e) pontban meghatározott bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más e törvény szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
(9) Az adózó a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

Az adóalanyiság megszűnése

3. §
(1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:
a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti;
a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg;
b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal;
c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 15 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő okmányt;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő okmányt;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát, egyszerűsített számlát;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot;
e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;
g) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;
h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni.
h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;
h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;
h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;
i) a közösségi adószám-megállapításának napját megelőző nappal, míg a törvény által előírt közösségi adószámhasználat esetén azzal a nappal, amely a kötelező adószám-megállapítás napját megelőzné.
i) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.
j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.
k) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.
(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot, feltéve, hogy e szándékát három hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak; a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot, feltéve, hogy e szándékát három hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak; ilyenkor a bejelentés jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot, feltéve, hogy e szándékát három hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak; ilyenkor a bejelentés jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve, hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor
a) értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére e törvényben előírt rendelkezéseket,
b) az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve, hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor
a) értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére e törvényben előírt rendelkezéseket,
b) az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
(3) Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
(3) Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.
(4) Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést követően megszerzett bevétel, illetve a megszűnést követően kifizetett költség alapján a bevétel megszerzése, a költség kiadása évében a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó előírásai alapján keletkezik adókötelezettsége, figyelmen kívül hagyva a 7. § (7) bekezdésének rendelkezését.
(4) Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.
(5) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az új tag nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor az e törvényben előírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nyilvántartási kötelezettség

4. §
(1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.
(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
(2) A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
(3) A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.
(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.
(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, amelynek nem minden tagja korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.
(4) Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
(5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
(6) A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
(6) A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
(7) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

II. FEJEZET
AZ EVA ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

Az eva alapja

5. §
(1) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.
(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:
a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;
b) az adóévben az adóalany által az Áfa-törvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhez vételekor, vagy - ha ez korábban történik - a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor.
b) az adóévben az adóalany által az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhezvételekor, vagy - ha ez korábban történik - a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés, továbbá a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege.
(6) A 2007. adóévben az eva alapját csökkenti a (7)-(9) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott kedvezmény.
(7) A (6) bekezdésben említett kedvezmény, ha az adóalany
a) regisztrációra kötelezett személy, az állandó képviselője részére általa a 2007. adóévben - az igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében - fizetett díj 60 százaléka, feltéve, hogy az adóalany e kedvezmény nélkül számított evaalapja (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető adóalany esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi evaalap 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg,
b) állandó képviselő, feltéve, hogy az a) pont szerint számított evaalapja a 25 millió forintot nem haladja meg, továbbá a regisztrációra kötelezett személynek minősülő adóalany, ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását és az a) pont szerint számított eva alapja a 4 millió forintot nem haladja meg, a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépei, berendezései bekerülési értékének - a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyként történő beszerzés esetén az áfával együtt számított beszerzési értékének - 20 százaléka, valamint általa a 2007. adóévben igénybe vett internetszolgáltatás számla szerinti, áfával együtt számított díjának 40 százaléka,
feltéve, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat az adóalany az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában
a) regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b) állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére jogosult személy, ha a regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.
(9) A (7) bekezdés alapján érvényesített kedvezmény 25 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A bevétel

6. §
(1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(7) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(8) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(3) Nem minősül bevételnek - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása), vagy amennyiben annak szokásos piaci árát köteles megfizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül bevételnek:
a) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
b) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
c) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül.
d) az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása).
(4) A bevételt forintban kell meghatározni.
(5) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(5) Kereskedelmi utalvány esetében a bevétel az az összeg, amely összegben az utalvány ellenérték kiegyenlítésére (kötelezettség csökkentésére) felhasználható. E rendelkezés értelemszerűen irányadó minden olyan jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány esetében is, amely több személy áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.
(5) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(6) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
(6) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(7) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
(7) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
(8) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
(8) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla vagy az egyszerűsített számla kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel a hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
(8) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját - más esetben a bevétel megszerzésének a napját - megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
(9) A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

A bevétel megszerzésének időpontja

7. §
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időponttal állapítja meg.
(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.
(3) Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Nyugta ellenében igénybe vett szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell megszerzettnek tekinteni.
(3) Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem).
(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.
(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
(6) A (2)-(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a számla, a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.
(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla vagy módosító egyszerűsített számla kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.
(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai

8. §
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet
a) az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet
a) az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet
a) az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló
a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között
mutatott ki.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló
a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között
mutatott ki.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló
a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között
mutatott ki.
(3) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.
(4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott számla, egyszerűsített számla alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.

Az eva mértéke

9. §   Az eva a pozitív adóalap 15 százaléka.
9. §   Az eva a pozitív adóalap 25 százaléka.
9. §
(1) Az eva a pozitív adóalap 30 százaléka.
(1) Az eva a pozitív adóalap 37 százaléka.
(2) Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt.
(2) Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

III. FEJEZET
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Bejelentés

10. §
(1) Az adózó adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(1) Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Az adózó a bejelentést akkor teheti meg, ha a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint nincs adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá illetékhivatalnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá illetékhivatalnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(3) Az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg.
(3) Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni.
(3) Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja.
(4) Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá illetékhivatalnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása van.
(4) Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá illetékhivatalnál nyilvántartott adótartozása van.
(4) Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
(4) Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van.
(5) Az állami adóhatóság az adóalanyt a (3)-(4) bekezdés szerinti bejelentés hiányában az adóévet követő adóévre is adóalanyként tartja nyilván.
(6) Az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg, vagy a (4) bekezdés szerinti bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg.

Az eva és az adóelőleg megállapítása, bevallása, az adóév

11. §
(1) Az adóalany az eva alapját és az evát adóévenként megállapítja és bevallja.
(2) Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak.
(3) A bevallás benyújtásának határideje:
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 45. nap;
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap;
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 25., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap;
b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévre (az üzleti évre) vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére a számvitelről szóló törvényben előírt határidő.
b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.
b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja és az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja és bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.
(5) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját és összegét az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. A becslésre irányuló eljárást az adóhatóság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül megindítja.

Adóelőleg- és adófizetés

12. §
(1) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva a 8. § (1)-(3) és (6) bekezdése alapján.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az 5. § (2), a 8. § (1)-(3) és (6) bekezdése alapján.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az 5. § (2) és (5), a 8. § (1)-(3) és a (6) bekezdése alapján.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a 8. § (5)-(6) bekezdése alapján.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva az 5. § (2) és (5), a 8. § (5)-(6) bekezdése alapján.
(4) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult visszaigényelni.
(4) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(4) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már bevallott adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(4) Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.
(5) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. A (4) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.
(5) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(6) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Az (5) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.
(6) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. Az (5) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza.

A számlaadási kötelezettség

A bizonylatadási kötelezettség

13. §
(1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről
a) az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát,
a) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát,
b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig a fizetés időpontja szerinti teljesítési időponttal kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát
bocsát ki.
(1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot bocsát ki. Az adóalany e kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében előírtak szerint teljesíti.
(2) Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany tevékenységéről - az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével - számlát helyettesítő okmányt bocsát ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani.
(3) A kapott előlegről az adóalany számlát helyettesítő okmányt bocsát ki, amelyen a teljesítés időpontja a pénzösszeg átvételének, jóváírásának időpontja.
(3) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a teljesítés helyére vonatkozó előírásai szerint nem belföldön teljesítettnek minősülő termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban - az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett - általános forgalmi adót nem hárít át.
(4) A számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban az Áfa-törvényben az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adó hárítható át. Az Áfa-törvény 2. számú mellékletében felsorolt termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel.
(4) A számlában, egyszerűsített számlában az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel.
(4) A számlában, egyszerűsített számlában az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. Az általános forgalmi adóról szóló törvény területi hatályán kívüli, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany az "Áfa-törvény területi hatályán kívüli", illetve a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel.
(4) Az adóalany az olyan termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban, amely után az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-a, vagy az e törvény 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, - az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett - általános forgalmi adót nem hárít át.
14. §
(1) Ha a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany
a) az áthárított általános forgalmi adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy
b) az általános forgalmi adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani, vagy
c) a kibocsátott bizonylatot egyéb hiba miatt törli,
erről módosító számlát, egyszerűsített számlát, illetve számlát helyettesítő okmányt bocsát ki.
(1) Ha a számla vagy az egyszerűsített számla kibocsátását követően az adóalany
a) az áthárított általános forgalmi adó összegét, az annak meghatározásához szükséges bármely tételt módosítja, vagy
b) az általános forgalmi adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani, vagy
c) a kibocsátott bizonylatot egyéb hiba miatt törli,
erről módosító számlát, illetve módosító egyszerűsített számlát bocsát ki.
(2) A módosító számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány legalább a következőket tartalmazza:
a) a módosítás tényére utaló jelzést;
b) az eredeti számla, egyszerűsített számla, illetve számlát helyettesítő okmány azonosításához szükséges adatokat;
c) a módosításnak megfelelő új tételeket.
(2) A módosító számla, a módosító egyszerűsített számla legalább a következőket tartalmazza:
a) a módosítás tényére utaló jelzést;
b) az eredeti számla, illetve az eredeti egyszerűsített számla azonosításához szükséges adatokat;
c) a módosításnak megfelelő új tételeket.

A nyugtaadási kötelezettség

15. §
(1) Ha a 13. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát vagy számlát nem bocsátott ki, akkor köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Áfa-törvény előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani.
(1) Ha a 13. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát vagy számlát nem bocsátott ki, akkor köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani.
(2) Nem kell nyugtát kibocsátani újság és folyóirat árusítása, vagy kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén, e tevékenység tekintetében.

IV. FEJEZET
EGYES MÁS ADÓKRA, SZÁMVITELI KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Általános forgalmi adó

16. §
(1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az Áfa-törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna azzal, hogy
a) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó kivonja a bevételszerző tevékenység alól, úgy arra az Áfa-törvény 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettségét teljesítenie kell;
b) a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában a jogutódlással történő megszűnése, mint termékértékesítésre tekintettel az Áfa-törvény 38-39. §-a szerinti, az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettséget a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközre (ideértve az ingatlant is) teljesítenie kell;
c) ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;
d) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)-c) pontban foglaltak alól.
(1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna, azzal, hogy
a) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfaalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a bevételszerző tevékenységből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általános forgalmi adó kötelezettségét teljesítenie kell;
b) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti - e törvény szerinti adókötelezettségén túl - adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adóalany az általános forgalmi adót az evabevallásában állapítja meg és vallja be, valamint az evabevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti;
c) a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában - a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel - az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó előírásai szerint köteles teljesíteni (azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik);
d) ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;
e) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)-d) pontban foglaltak alól.
(1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy
a) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfaalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általános forgalmi adó kötelezettségét teljesítenie kell;
b) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti - e törvény szerinti adókötelezettségén túl - adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adóalany az általános forgalmi adót az evabevallásában állapítja meg és vallja be, valamint az evabevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti;
c) a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában - a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel - az általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint köteles teljesíteni (azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik);
d) ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;
e) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)-d) pontban foglaltak alól.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles termékimport esetén a vámhatóság kivetése alapján az általános forgalmi adót megfizetni.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles termékimport, valamint az Európai Közösség másik tagállamából az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszköz beszerzése esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles
a) a termékimport,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősülő beszerzés, valamint
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 40. §-ának (11) bekezdésében foglaltak fennállása
esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel esik egy tekintet alá.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles
a) a termék importja,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint
d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása
esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
Az adóalany a c)-d) pontok alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles
a) a termék importja,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint
d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása
esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
(3) Az adóalany a külön jogszabály szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.
(3) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.
(3) Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
(4) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot.
(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36-49. §-ainak, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.
(5) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.
(5) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.
(6) Az általános forgalmi adó alanya az Áfa-törvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék tekintetében, még akkor sem, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el.
(6) Az általános forgalmi adó alanya az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a természetes személy áfaalanyokra - az adólevonási jog keletkezése tekintetében - vonatkozó különös előírásait nem alkalmazhatja az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék tekintetében.
(6) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.
(6) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot.
(7) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.
(8) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.

Szakképzési hozzájárulás

16/A. §
(1) Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
(1) Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
(1) Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.
(3) Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel.
(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásában bevallja.
(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja és a negyedévet követő hó 12. napjáig bevallja, valamint az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az adóévére benyújtott éves eva bevallásában tünteti fel.
(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.
(5) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

Személyi jövedelemadó

17. §
(1) Az egyéni vállalkozó esetén az e törvény szerinti első bejelentés adóévének utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni az eddig az időpontig általa kiállított számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenértéket (bevételt). A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e törvény szerinti első bejelentés adóévében a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint
a) megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást alkalmaz;
b) nyilvántartásba veszi fennálló pénztartalékát, és azt adóbevallásában évenként feltünteti.
(1) Az egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.
(1) Az egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.
(1) Az egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.
(2) Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.
(2) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást alkalmaz.
(3) Ha az egyéni vállalkozó adóalany egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania.
(3) Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautó-adó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.
(3) Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.
(4) Ha az adóalany az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - választhatja az átalányadózást.
(4) Ha az egyéni vállalkozó adóalany az adóévben
a) egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;
b) egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - választhatja az átalányadózást.
(5) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - vállalkozói osztalékalapnak minősül az (1) bekezdés b) pontja szerint nyilvántartásba vett pénztartalék csökkenése, valamint a nyilvántartott pénztartalék, ha egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Az egyéni vállalkozó - a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-a (11) és (14) bekezdését alkalmazza, ha az e törvény szerinti első bejelentés adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt.
(5) Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (11) és (14) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét.
(5) Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett.
(5) Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (5), (11), (14), (16) és (22) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott.
(6) Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseit
a) az adóévben, ha az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg;
b) az adóévet követő négy adóévben, ha adóalanyisága év közben szűnt meg.
(7) A (6) bekezdésben nem említett esetben az egyéni vállalkozó a változás bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.
(8) Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
(8) Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnésének - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
(9) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre, vetítve állapítja meg azzal, hogy az adóalanyiság időtartamára azt elszámoltnak kell tekinteni.
(9) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(9) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(10) Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), valamint az immateriális jószágoknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre jutó értékcsökkenési leírását, valamint az adóalanyiság megszűnésekor a (8) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára a szemlyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét a személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni.
(10) A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:
a) az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az adóalanyiság megszűnésekor a (8) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).
(11) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyként lezárt egyes adóévekben a megelőző időszakból fennmaradt, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben a vállalkozói jövedelem megállapításánál érvényesíthető összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(11) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(12) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(12) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
18. §
(1) A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 20 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.
(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli a cégautó adóval, valamint az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany a juttatásra a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette.
(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli a cégautóadóval, valamint - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(4) A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke [ideértve a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben kimutatott kötelezettséget is] terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére; amíg az említett források meg nem szűnnek, azt kell feltételezni, hogy az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére a tagi jogviszonyra tekintettel (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) az említett források terhére juttat bevételt. Az említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el.
(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.
(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.
(5) A jogi személy és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.
(6) A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja, megfizeti és bevallja.
(6) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja, megfizeti és bevallja.
(6) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.
(6) A betéti társaság, közkereseti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.
(7) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (8) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég adóalany - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.
(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy és egyéni cég adóalany - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette;
b) az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.
(8) A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött.
(9) A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(10) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(10) Ha a jogi személy és az egyéni cég adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(11) A (10) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette;
a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és adózott eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette;
b) az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének a természetbeni juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.
b) az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.

Társasági adó

19. §
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 16. §-a (1) bekezdés c) pontjának cf) alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége.
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 16 § -a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az adóalanyisága időszaka alatt a rendelkezés megfelelő alkalmazásával nem terhelné adófizetési kötelezettség, valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch) alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 7. § (15) bekezdése megfelelő alkalmazásával nem terhelné adófizetési kötelezettség, valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch) alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a (16) bekezdés a)-d) pontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(1) A jogi személy és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(2) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(2) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(2) A jogi személy és az egyéni cég a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(3) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg azzal, hogy az adóalanyiság időtartamára azt elszámoltnak kell tekinteni.
(3) Az adóalany a Tao. 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.
(3) Az adóalany a Tao. 16. §-a (16) bekezdése e) pontját és 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.
(4) Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), valamint az immateriális jószágoknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre jutó értékcsökkenési leírását, valamint az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni.
(4) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg.
(5) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyként lezárt egyes adóévekben a megelőző időszakból fennmaradt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adóévben az adóalap megállapításánál érvényesíthető összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(5) A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a) az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;
c) az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).
(6) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(6) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(7) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnését követő adóévre vonatkozó bevallása alapján fizet először társaságiadó-előleget.
(7) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(8) Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt
a) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;
b) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;
c) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el.
d) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta a törvény 5. § (4) bekezdés b) pontját.
(8) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnését követő adóévre vonatkozó bevallása alapján fizet először társaságiadó-előleget.
(8) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnését követő adóévre vonatkozó bevallása alapján fizet először társaságiadó-előleget.
(9) Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt
a) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;
a) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;
a) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;
b) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;
b) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;
b) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;
c) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;
c) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;
c) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;
d) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta a törvény 5. § (4) bekezdés b) pontját.

Számviteli kötelezettségek

20. §
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában - a társasági adó helyett - a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót készíteni és azt a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

V. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

21. §   E törvény alkalmazásában:
21. §
(1) E törvény alkalmazásában:

1. egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal (ideértve az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőzően kiadott magánkereskedői és iparigazolványt, működési engedélyt is) rendelkező magánszemély,
a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy,
b) a közjegyző,
c) az önálló bírósági végrehajtó,
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő,
e) az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),
f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
g) a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély;
2. kapott előleg: az adóalany által a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe beszámítható, általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg.
(2) Ahol e törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, azon - a tevékenység tényleges végzésén túlmenően - az állami adóhatóságnál bejelentett tevékenységet is érteni kell.
(3) Ahol e törvény az általános forgalmi adóról szóló törvényre vagy az Áfa-törvényre történő hivatkozást tartalmaz, azon a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját megelőző napig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt, ezt követően az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt hatályon kívül helyező törvényt kell érteni.
h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).
2. kapott előleg: az adóalany által a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe beszámítható, általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg.
(2) Ahol e törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, azon - a tevékenység tényleges végzésén túlmenően - az állami adóhatóságnál bejelentett tevékenységet is érteni kell.
3. egyéni cég: az Evtv.-ben egyéni cégként meghatározott jogalany.
(2) Ahol e törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, azon - a tevékenység tényleges végzésén túlmenően - az állami adóhatóságnál bejelentett tevékenységet is érteni kell.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

22. §
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyra, a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.
(1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyra, a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.
(2) Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését.
(3) Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson azt a tényt tünteti fel, hogy az adózó az eva alanya volt.
(3) Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson azt a tényt tünteti fel, hogy az adózó az eva alanya volt. A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást.
(3) Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételt és az adóévre megállapított adót (evát). A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást.
(4) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az adóalapot, ha az adózó az adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg. A becslés során előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem lehet megállapítani.
(4) Ha az adózó az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó e törvény szerinti bejelentését [10. § (1) és (4) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, illetve jogszerűtlenül nem tette meg, akkor az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az adónemenkénti adókötelezettséget
a) a bejelentés jogszerűtlenségére, illetve mulasztására vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy
b) a bejelentés jogszerűtlenségét, illetve mulasztását megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjáig, ha az a) pont szerinti nyilatkozattétel nem történt meg.
Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését [10. § (1) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, akkor az a)-b) pontban foglalt határidőt követő 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelő - adóbevallást benyújtani.
(4) Ha az adózó az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó e törvény szerinti bejelentését [10. § (1) és (4) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, illetve jogszerűtlenül nem tette meg, akkor az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az adónemenkénti adókötelezettséget
a) a bejelentés jogszerűtlenségére, illetve mulasztására vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy
b) a bejelentés jogszerűtlenségét, illetve mulasztását megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjáig, ha az a) pont szerinti nyilatkozattétel nem történt meg.
Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését [10. § (1) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, akkor az a)-b) pontban foglalt határidőt követő 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelő - adóbevallást benyújtani.
(4) Ha az adózó az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó e törvény szerinti bejelentését [10. § (1) és (4) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, illetve jogszerűtlenül nem tette meg, akkor az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az adónemenkénti adókötelezettséget
a) a bejelentés jogszerűtlenségére, illetve mulasztására vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy
b) a bejelentés jogszerűtlenségét, illetve mulasztását megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjáig, ha az a) pont szerinti nyilatkozattétel nem történt meg.
Ha a jogi személy és az egyéni cég az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését [10. § (1) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, akkor az a)-b) pontban foglalt határidőt követő 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelő - adóbevallást benyújtani.
(5) A 2. § (3) bekezdése a) pontjában foglalt feltétel teljesülése szempontjából egyéni vállalkozónak kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki az adott tevékenységével összefüggő adókötelezettségének 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tett eleget.
(5) Az adóhatóság a becslés során
a) teljes adómegállapítási időszakra (hónap, negyedév, adóév) az adó alapját és az adó összegét állapítja meg,
b) nem teljes adómegállapítási időszakra az adóalapot állapítja meg, amelyet az adózó az adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásában figyelembe vesz; az adóalap megállapítása nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.
(6) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az eva bevallása részeként vallja be.
(6) A becslés során előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem lehet megállapítani.
(7) A 2. § (3) bekezdése a) pontjában foglalt feltétel teljesülése szempontjából egyéni vállalkozónak kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki az adott tevékenységével összefüggő adókötelezettségének 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tett eleget.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az eva bevallása részeként vallja be.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és az egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdésében említett egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és az egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot az eva adóalap 10 százaléka után évente, az adóévet követő hó 12. napjáig fizeti meg és az éves eva bevallásában vallja be.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot az evaalap 10 százaléka után évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.
(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.
(9) Az adóalanyiságnak a 2004. évre történő választásakor a feltételeknek való megfelelést - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2. § (3)-(7) bekezdésének 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint kell meghatározni.
(10) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a 2003. évre történő bejelentéskor az új tag (új tagok) szavazati jogot biztosító részesedése tekintetében megfelelt a 2. § (3) bekezdés a) pontja 2003. január 1-jén hatályos rendelkezésében meghatározott feltételnek, a 2004. évre - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - akkor is jogosult az adóalanyra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választani, ha e tekintetben nem felel meg az említett pont 2004. január 1-jén hatályos rendelkezésében foglalt feltételnek.
(10) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a 2003. évre történő bejelentéskor az új tag (új tagok) szavazati jogot biztosító részesedése tekintetében megfelelt a 2. § (3) bekezdés a) pontja 2003. január 1-jén hatályos rendelkezésében meghatározott feltételnek, a 2005. évre - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - akkor is jogosult az adóalanyra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választani, ha e tekintetben nem felel meg az említett pont 2005. január 1-jén hatályos rendelkezésében foglalt feltételnek.
(10) Ha a jogi személy a 2003. évre történő bejelentéskor az új tag (új tagok) szavazati jogot biztosító részesedése tekintetében megfelelt a 2. § (3) bekezdés a) pontja 2003. január 1-jén hatályos rendelkezésében meghatározott feltételnek, a 2005. évre - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - akkor is jogosult az adóalanyra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választani, ha e tekintetben nem felel meg az említett pont 2005. január 1-jén hatályos rendelkezésében foglalt feltételnek.
(11) Ha a 2003. évben az Eva tv. hatálya alá tartozó adózó a 2004. adóévre az Eva tv. 2. § (5) bekezdésének e) pontjában foglalt feltétel miatt veszítette el adóalanyiságát, az Eva tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2005. adóévben adókötelezettségeit az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.
(12) Ha az adózó a 2004-2005. adóévekben az Eva tv. 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel miatt veszítette el adóalanyiságát, az Eva tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2006. adóévben adókötelezettségeit az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.

Hatálybalépés

23. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - 2003. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2003. január 1-jével kezdődő adóévre kell alkalmazni.
(2) A 10. § a kihirdetés napján lép hatályba.
(3) A 16. § (1) bekezdése szerinti, az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell első ízben alkalmazni.
(3) A 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell első ízben alkalmazni.
(4) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(5) A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti, ha az a támogatás folyósításakor az egyszerűsített vállalkozó adó alapját képezte.

Módosuló jogszabályok

MELLÉKLET A 2002. ÉVI XLIII. TÖRVÉNYHEZ

A nyilvántartási kötelezettség teljesítése

Az adóalany - a 4. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezéseinek figyelembe vételével jár el.

I. A BIZONYLAT

1. Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. Az adózó által kibocsátott számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint, a bizonylatok adóigazgatási azonosításra való alkalmasságáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról rendelkező külön jogszabály figyelembe vételével kell meghatározni. Az adózó a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
1. Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. Az adózó által kibocsátott számla, egyszerűsített számla és nyugta adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint, az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján a kiadott külön jogszabály figyelembevételével kell meghatározni. Az adózó a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
1. Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek. Az adózó által kibocsátott bizonylat adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint, az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján a kiadott külön jogszabály figyelembevételével kell meghatározni. Az adózó a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
2. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóalany képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) az adóalany azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
3. A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.
4. A számlának, egyszerűsített számlának, számlát helyettesítő okmánynak nem minősülő bizonylat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) az adóalany neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adószáma;
d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos az adózóval;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel összege, megszerzésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
4. A számlának, egyszerűsített számlának vagy nyugtának nem minősülő bizonylat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) az adóalany neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adószáma;
d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos az adózóval;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel összege, megszerzésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
5. Bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is alkalmazható, feltéve, hogy megfelel e törvény előírásainak és a hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége az adó megállapításához való jog elévüléséig ellenőrizhető.
6. A pénztárgéppel rendelkező, azt használó adóalany köteles a pénztárgépek használatáról szóló külön jogszabály előírásait betartani.

II. A SZIGORÚ SZÁMADÁSI KÖTELEZETTSÉG

1. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatot, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számlát, egyszerűsített számlát és nyugtát, továbbá minden olyan bizonylatot, amelyért az értékét meghaladó vagy a rajta feltüntetett értéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
1. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatot, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében meghatározott bizonylatot, továbbá minden olyan bizonylatot, amelyért az értékét meghaladó vagy a rajta feltüntetett értéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
2. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kiállítót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a bizonylattal történő elszámolást.

III. AZ EGYES NYILVÁNTARTÁSOK

1. Az adózó valamennyi, az eva alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma vagy más azonosítója;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, kamat, kötbér, kártérítés);
e) a bevétel összege.
2. Az adózó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról, amellyel összefüggésben adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli. E nyilvántartás adónként, járulékonként a következő adatokat tartalmazza:
a) az adó, a járulék megnevezése;
b) az adó, az adóelőleg, a járulék esedékességének időpontja;
c) az adó, az adóelőleg, a járulék alapja (szükség esetén az annak megállapításánál figyelembe vett csökkentő tételek jogcímek szerint);
d) az adó, az adóelőleg, a járulék mértéke;
e) az adó, az adóelőleg, a járulék összegét csökkentő tételek jogcímek szerint (ideértve az adóra, a járulékra tekintettel már befizetett adóelőleget is);
f) a fizetendő adó, adóelőleg, járulék;
g) a megfizetés időpontja;
h) a bevallás időpontja.
3. Az adózó külön nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról. E nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyomtatvány neve és számjele;
b) a beszerzés kelte;
c) a tömb sorszáma ("-tól - -ig");
d) a használatbavétel kelte;
e) a felhasználás kelte;
f) a kiselejtezés kelte.
  • A jogszabály 2002. november 15-én jelent meg a Magyar Közlöny 141. számában.
  • hatályba lépett 2003. január 1-jén.
A szövegrész 2005. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. március 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén fog hatályba lépni. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. november 14-én lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2012. december 23-án lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. február 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. március 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. május 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba. 2003. november 14-én lépett hatályba. 2003. november 14-én lépett hatályba. 2003. november 14-én lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. május 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. május 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba. 2003. november 14-én lépett hatályba. 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. május 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén fog hatályba lépni.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba.