Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.12.10. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.09.
2004.12.10. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2019.04.14.
2019.04.15. - 2021.07.08.
2021.07.09. - 2022.03.20.
2022.03.21. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1997. évi CXXIV. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről

Az Országgyűlés
- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,
- tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,
- folytatva a vallásszabadságot szolgáló 1848. évi XX., az 1895. évi XLIII. és az 1947. évi XXXIII. törvénycikkben, valamint az 1990. évi IV. törvényben testet öltő évszázados hagyományt,
- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,
- az Alkotmány 60. §-ával összhangban, szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának követelményét,
- eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt kötelezettségének
a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés
- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,
- tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,
- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,
- szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,
a következő törvényt alkotja:

1. §   E törvényt alkalmazni kell a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerint a bíróság által nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban: egyház).
1. §   E törvényt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban együtt: egyház) kell alkalmazni.
1. §   E törvényt az egyházi jogi személyre kell alkalmazni.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §   E törvényt az egyházi jogi személyekre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a vallási egyesületekre kell alkalmazni.
2. §   Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezései szerint saját bevételre tehet szert. Az egyház belső törvényei és szabályai szerint szedett egyházfenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek.
2. §
(1) Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezései szerint saját bevételre tehet szert, gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyház belső szabályai szerint szedett egyház-fenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek.
(2) Az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.
(2) A bevett egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.
(2) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá − ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki − a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.
(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdéseiben szereplő egyéb egyházi jogi személy jogosult, amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a szerint a tárgyévet megelőző második adóévben keletkezett jövedelmükből az adózók több mint 1%-a ajánlotta fel adójának 1%-át;
b) Magyarországon legalább 100 éve jelen van;
c) Magyarországon legalább 30 éve szervezett formában (elismert vallásfelekezetként, illetve egyházként) működik, amely határidő számításánál az 1948. január 1. és 1990. május 2. közötti időszakot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő egyéb egyházi jogi személy - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(3) Az egyház, a belső egyházi jogi személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(3) A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő egyházak körét a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyévet megelőző év december 15-ig tájékoztatóban teszik közzé a Magyar Közlönyben. A 2001. évre vonatkozó tájékoztatót 2001. január 31-ig kell közzétenni.
(5) Az egyház, egyéb egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.
(5) A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.
(5) Az egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.
(6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.
(7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:
a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása,
b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása,
e) temető fenntartása,
f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),
g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.
(8) Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező, jogi személynek minősülő szervezeti egysége (a továbbiakban: egyházi intézmény) esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek a (7) bekezdés szerinti tevékenységek, vagy - választása szerint - a következő tevékenységek végzése:
a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás,
b) az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése,
c) kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából,
d) a kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),
e) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.
(9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás.
(10) Nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
2. §
(1) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt és annak felhasználását.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(3) Az egyházi jogi személy a részére gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységének támogatása érdekében a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadására.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adomány összegét és felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.
II. FEJEZET
A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ANYAGI FELTÉTELEI


1. A járadékra és a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlására vonatkozó szabályok

3. §
(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a közös megegyezésben szereplő határidőig vagy az igénylő egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az igénylő egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, a bevett egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a bevett egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%. A járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének a központi költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelelő mértékben - növelni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően a tényleges leértékelés mértékének megfelelően korrigálni kell.
(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének költségvetésben alapul vett ütemével valorizálásra kerül. A valorizáció mértéke a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően, az MNB által közzétett tényleges leértékelési ütem szerint helyesbítendő azzal, hogy amennyiben a tényleges leértékelési ütem a KSH által közzétett inflációnál alacsonyabb, akkor az utóbbit kell figyelembe venni.
(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.
(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik.
(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.
(3) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%.
(4) A törvény hatálybalépésének évében az éves költségvetési törvény még támogathatja egyes egyházak korábban megkezdett nem műemléki beruházásainak és felújításainak megvalósítását.
(4) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.
(4) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását a bevett egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.
3. §
(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét − a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően − a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.
(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a központi központi költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét − a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően − a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.
(3) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%.
(4) A járadék induló összege a Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben azt az egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.
4. §
(1) Az egyes egyházak jogosultak - a külön törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely az egyházak belső szabályaiban meghatározott módon használható fel.
(1) A bevett egyház jogosult - a külön törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(1) A bevett egyház jogosult a - törvényben meghatározottak szerint - rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel évének költségvetésében tervezett személyi jövedelemadó összevont adóalapja adójának 0,5 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a (3) bekezdésben megjelölt években a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(2) Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)-(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.
(2) A bevett egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)-(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.
(2) A bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak juttatott támogatás nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18. számú mellékletében az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz nyújtott hozzájárulás összegét, annak mértékéig az 1999. évtől kezdődő négy egymást követő bármely évben a központi költségvetés - első alkalommal 1999-ben - kiegészíti.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak juttatott támogatás nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18. számú mellékletében az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz nyújtott hozzájárulás összegét, legalább annak mértékéig az 1999. évtől kezdődő négy egymást követő évben a központi költségvetés - első alkalommal 1999-ben - kiegészíti.
(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.
(3) A támogatások együttes alapja a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5 százalékának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.
(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4) A támogatásból az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(4) A támogatásból az egyes bevett egyházak a javukra a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.
(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.
4. §
(1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult − törvényben meghatározottak szerint − rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan − a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában − befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.
4. §
(1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult - törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a (3) és (4) bekezdés szerint további kiegészítő támogatásra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó egy százalékáról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.

2. A vallási közösségek hitéleti tevékenységének és közfeladat-ellátásának állami támogatására vonatkozó szabályok

5. §   Az egyházi intézményfenntartók oktatási, egészségügyi és szociális tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos normatív állami hozzájárulásban részesülnek, amelyek jogcímeit és összegeit, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza, a felsőoktatás tekintetében összhangban a felsőoktatási törvény rendelkezéseivel.
5. §
(1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.
(1) Az egyházi jogi személy által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik.
(2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.
(2) Az egyházi fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.
5. §
(1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése, vagy a 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: egyedi megállapodás) rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendelkezik.
(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak − a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek − az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.
5. §
(1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik.
(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.
6. §
(1) Az egyházak további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja az állampolgárok azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
(1) Az egyházak további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
(1) A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
(1) A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a központi költségvetés tervezésekor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a köznevelési, szakképzési, egészségügyi, illetve a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.
(3) A köznevelési, szakképzési és szociális kiegészítő támogatás összegének számításához az állami fenntartóként részt vevő szervek és a helyi önkormányzatok adott ágazati működési és felújítási kiadásainak összegét csökkenteni kell az intézmény kötelező közfeladattal összefüggésben realizált, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti bevételeivel, továbbá a szociális szolgáltatások, a köznevelés és a szakképzés esetén az olyan, a központi költségvetésből, valamint európai uniós forrásból származó támogatással, amelyhez a közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő állami szervek, az önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.
(4) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmény után a bevett egyháznak járó kiegészítő támogatást az oktatásért felelős miniszter számára a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról készített éves jelentés, valamint a szakképző intézmények esetén a szakképzési információs rendszer egyházi intézményre vonatkozó adatai figyelembevételével kell kiszámítani.
(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó állami és önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.
(6) Ha a (2) bekezdésben foglalt közszolgáltatásokat több bevett egyház kizárólagos részvételével működő - e rendelkezés hatálybalépése előtt alapított - alapítvány vagy egyesület látja el, akkor az - az (1) bekezdés alkalmazásában - a bevett egyház által történő közszolgáltatás-nyújtásnak minősül. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás - az alapítvány vagy egyesület és a Kormány között kötött külön megállapodás alapján - közvetlenül az alapítvány vagy egyesület részére kerül folyósításra.
(3) A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.
(3) A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati fenntartó, az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthat. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a közoktatási ágazatban a megyei, fővárosi Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplő egyházi nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.
(4) Az egyházi köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek és tanulói létszáma után kell kiszámítani.
(4) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek- és tanulói létszáma után kell kiszámítani.
(5) Az egyházi intézményfenntartókat megillető - a közcélú tevékenységekhez kapcsolódó - normatív állami hozzájárulás és kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának módját az éves költségvetési törvény határozza meg. A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.
(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.
(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.
7. §
(1) Az egyház a tulajdonában lévő vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesül.
(1) Az egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.
(1) A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.
(1) A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.
(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hittanoktatás költségeihez.
(2) Az (1) bekezdés szerint előirányzott összegek egyházak és célok közötti felosztását az éves költségvetési törvény szabályozza.
(3) A törvény hatálybalépését követő egy évben az egyházi műemléki rekonstrukciókra előirányzott összegek felhasználhatók a törvény hatálybalépése előtt megkezdett közcélú tevékenységet szolgáló egyházi beruházásokra, felújításokra.
(3) Az állami költségvetés fedezetet nyújt az egyházi hitoktatás támogatására a mindenkori átlagos pedagógus óradíj figyelembevételével.
(3) Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.
(3) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul a szolgálati helynek minősülő magyarországi településen hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához, a lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához, a jelentős zsidó múlttal rendelkező magyarországi vidéki és külhoni települések zsidó kulturális életének reorganizációjához, a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez, a kórházlelkészi szolgálat támogatásához, továbbá a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatásához.
(4) A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg.
(4) Az egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés az egyház által meghatározott célokra, az éves költségvetési törvényben állapít meg.
(4) A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve nyújtja be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter)
(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház legfőbb szervének képviselője nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter)
8. §
(1) Az egyházakat megillető normatív állami hozzájárulást és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatást, a felsőoktatási intézmények és a közgyűjtemények támogatását az ágazat szerint illetékes minisztérium költségvetésében kell megtervezni, és az éves költségvetési törvény előírásai szerint folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat megillető normatív állami hozzájárulást és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatást, a felsőoktatási intézmények és a közgyűjtemények támogatását az ágazat szerint illetékes minisztérium költségvetésében kell megtervezni, és az éves költségvetési törvény előírásai szerint folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulást a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulást a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszter által vezetett minisztérium fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) A bevett egyházat közcélú tevékenysége után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszter által vezetett minisztérium fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell biztosítani.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a szükséges korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani.
(2a) A 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót az állam egy összegben téríti meg a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. Ha a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciós elszámolás összege negatív előjelű, akkor a korrekció az annak megállapítását követő - a 3. § (1) bekezdése szerinti - első negyedévben rendelkezésére bocsátott járadék összegéből kerül levonásra.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 10-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 10-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 10-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 10-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 10-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését a miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig az egyháznak átutalni.
(3) A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig a bevett egyháznak átutalni.
(3) A bevett egyházakat a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és kiegészítő támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a bevett egyháznak átutalni.
(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és a bejegyzett egyházakat, valamint a bevett egyházakat megillető kiegészítő támogatást a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a jogosultaknak átutalni.
9. §   A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának kell megküldeni.
9. §   A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a nemzeti kulturális örökség miniszterének kell megküldeni.
9. §   A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a miniszternek kell megküldeni.
10. §   A Kormány jogosult a korábban jelentős ingatlanvagyonnal nem rendelkező egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.
10. §   A Kormány jogosult az egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.
10. §   A Kormány jogosult a bevett egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.
10. §   A Kormány jogosult a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.

III. FEJEZET
A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK FELSŐOKTATÁSI KÖZFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Közös szabályok

10/A. §
(1) A vallási közösségek felsőoktatási tevékenysége közfeladatnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felsőoktatási közfeladat) minősül.
(2) Az állam elismeri a vallási közösségek által létrehozott, felsőoktatási közfeladatokat ellátó vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények társadalmi értékteremtő szerepét, támogatja közfeladat-ellátásukat és céljaik megvalósítását. Az állam biztosítja a vallási közösségek felsőoktatási intézményeinek működéséhez szükséges jogszabályi környezetet, ideértve az Ehtv.-ben biztosított szervezeti és működési függetlenséget.
(3) Az állam a vallási közösségek hitéleti képzéseinek tartalmát semmilyen módon nem befolyásolhatja.

4. A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozás szabályai

10/B. §
(1) Ezen alcím rendelkezéseit az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, a felsőoktatási közfeladatok finanszírozási követelményeit meghatározó stratégiai keretmegállapodással, vagy az ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodással rendelkező bevett egyházakra, belső egyházi jogi személyeikre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodással rendelkező bevett egyház), és az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekre kell alkalmazni.
(2) A megállapodással rendelkező bevett egyházak és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények, vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények - beleértve az ezen intézmények által fenntartott kollégiumokat (internátusokat) és diákotthonokat is - (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény) által ellátott felsőoktatási tevékenység közfeladat.
(3) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye az általa ellátott felsőoktatási közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult.
(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye által ellátott felsőoktatási közfeladathoz és fejlesztéséhez az állam legalább az állami intézményekkel azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani.
(5) Az állam az állami intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű támogatásokat biztosít a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye számára.
(6) A központi költségvetés tervezésekor előresorolt tényező a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladat-ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételek biztosítása.
(7) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a felsőoktatási közfeladat a megállapodással rendelkező bevett egyháztól vagy felsőoktatási intézményétől nem vonható el, és a felsőoktatási intézmények a felsőoktatási közfeladat ellátásával az átfogó megállapodásban vagy stratégiai keretmegállapodásban és a hatályos közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel nem hagyhatnak fel.
(8) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladatának és ehhez kötődő tevékenységeinek finanszírozását az állam
a) vagyonjuttatással,
b) támogatással,
c) adománnyal, illetve
d) közfeladat-finanszírozási szerződéssel
biztosíthatja a felsőoktatási közfeladat magasabb szintű ellátása érdekében.
(9) A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladat-finanszírozási szerződésének első alkalommal történő megkötése során a megállapodással rendelkező bevett egyház és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozása az alábbi támogatások szerint kerül megállapításra:
a) bázis alaptámogatás (átfogó megállapodásban rögzített képzési támogatás),
b) egyházi felsőoktatási kiegészítő támogatás (átfogó megállapodásban rögzített tudományos, fejlesztési, speciális támogatás), amely magában foglalja
ba) a kiegészítő alaptámogatást,
bb) a minőségi bázistámogatást,
bc) a kiegészítő minőségi támogatást, valamint
bd) az infrastruktúra támogatást,
c) az egyházi felsőoktatási intézmények közötti finanszírozási szintentartást biztosító támogatás,
d) az állam által fenntartott intézmények számára meghatározott bérfejlesztéssel megegyező támogatás,
e) hallgatói juttatások,
f) teljesítményalapú és minőségalapú támogatások.
(10) Ha a felsőoktatási közfeladat ellátása stratégiai keretmegállapodáson, vagy ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodáson alapul, abban szabályozni kell az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei által ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét.
(11) A bevett egyházakkal megkötött átfogó vagy stratégiai keretmegállapodásban rögzített alaptámogatás és egyházi kiegészítő támogatás összege nem csökkenhet a megállapodásban meghatározott támogatási összeg alá, és azok összegét nem érintik a minőségi és teljesítmény alapú támogatások elérhető további összegei.
10/C. §
(1) A közfeladat-finanszírozási szerződés a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) és a megállapodással rendelkező bevett egyház között létrejövő olyan 6 éves szerződéses intervallumokból álló jogviszony, amely a megállapodással rendelkező bevett egyház, valamint annak felsőoktatási intézménye által közvetlenül végzett felsőoktatási közfeladat finanszírozását, és az egyházi felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó finanszírozás feltételrendszerét részletezi, figyelemmel a felsőoktatási közfeladatok és egyéb, a közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzített feladatok teljes körére. A közfeladat-finanszírozási szerződés megkötésekor a miniszter a közfeladat-finanszírozási szerződés időtartamára vállalhat többéves vagy a költségvetési éven túli év előirányzatát terhelő kötelezettségvállalást.
(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés az érintett felsőoktatási közfeladat hosszú távú biztosítása érdekében rendezi
a) a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei finanszírozásának alapvető elveire és biztosítékaira vonatkozó részletszabályokat,
b) a megállapodással rendelkező bevett egyház, annak felsőoktatási intézménye és az állam együttműködésének rendjét,
c) a megállapodással érintett felsőoktatási közfeladat-ellátás vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét,
d) a felsőoktatási közfeladat-ellátás időszakos közös értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó részletszabályokat,
e) a szükséges részletszabályokat, különösen a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglalt felsőoktatási közfeladatot érintő finanszírozási rendelkezéseket, a hallgatói juttatásokat, a teljesítmény-minőség arányos finanszírozást és a felsőoktatási bérfejlesztés feltételeit, amelyek együttesen az egyházi fenntartásból adódó értékminőséget, értékteremtő finanszírozást biztosítják, valamint
f) az oktatási (alap), kutatási (minőségi), kiemelt ágazati cél indikátorok meghatározását, figyelembe véve a megállapodással rendelkező bevett egyházi felsőoktatási intézmények társadalmi küldetését.
(3) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő stratégiai keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározásra kerülő támogatás mértéke nem lehet alacsonyabb az átfogó megállapodásban annak módosítását megelőzően rögzített - és a felek megállapodása szerint valorizált - mértéknél.
(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye egyéb közfeladatai ellátásának biztosítása a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározottak szerint történik.
(5) A közfeladat-finanszírozási szerződés tartalmától egyoldalúan eltérni csak a megállapodással rendelkező bevett egyház vagy felsőoktatási intézménye javára lehet.
(6) Ha az állam a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, vagy azt nem köti meg, a megállapodással rendelkező bevett egyház jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.
(7) A megállapodással rendelkező bevett egyház köteles az általa fenntartott felsőoktatási intézményben az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók részére térítésmentesen biztosítani a közfeladat- finanszírozással fedezett szolgáltatásokat a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel.
(8) Az állam a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye útján ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának összegét a közfeladat-finanszírozási szerződésben is meghatározottan, negyedéves ütemezés szerint, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja.
(9) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, az átfogó megállapodás módosítását megelőzően meghatározott támogatások valorizációja a módosítás előtti átfogó megállapodásban rögzítettek szerint történik.
(10) A közfeladat-finanszírozási szerződésben biztosított támogatásokat - ide nem értve a (9) bekezdés szerinti esetet - a közfeladat-finanszírozási szerződés hatálybalépését követő évtől évente, a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével, de legalább 3%-kal (a továbbiakban: minimális indexálási mérték) valorizálni kell. Az elszámolás keretében vizsgálni szükséges, hogy a minimális indexálási mértékhez képest a Központi Statisztikai Hivatal tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértéke magasabb-e, azzal, hogy pozitív eltérés esetén a különbözet összegének biztosítását a közfeladat-finanszírozási szerződés rendezi.
(11) A közfeladat-finanszírozási szerződés a (10) bekezdésben foglaltakon túl a felek közös akaratával írásban módosítható.
(12) A közfeladat-finanszírozási szerződések lejáratát követően, a közfeladat-finanszírozási szerződések hatálya alatt belépő magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók tekintetében az oktatási tevékenység bázis alaptámogatása és kiegészítő alaptámogatása tekintetében a közfeladat-finanszírozási szerződések az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók hallgatói jogviszonyának időszakára hatályban maradnak.
(13) Az új közfeladat-finanszírozási szerződés megalapozása érdekében az egyeztetett indikátorok teljesülését a közfeladat-finanszírozási szerződés lejárata előtt 240 nappal értékelik a szerződő felek, és az elért eredmények ismeretében kerül sor a következő 6 évet finanszírozó közfeladat-finanszírozási szerződésben ezen közfeladatok indikátorainak és kapcsolódó finanszírozásának a megállapítására.
(14) A közfeladat-finanszírozási szerződés kizárólag közös megegyezéssel szüntethető meg.
(15) A közfeladat-finanszírozási szerződés szerint biztosítandó támogatás összegét a megállapodással rendelkező bevett egyház és felsőoktatási intézménye köteles elkülönítetten nyilvántartani, továbbá a támogatás teljes összegét a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény és annak közfeladatai, illetve a megállapodással rendelkező bevett egyház ezzel kapcsolatos közfeladatai támogatására fordítani.
(16) Egyéb, a megállapodással rendelkező bevett egyház, vagy felsőoktatási intézménye által vállalt és az állam által elismert egyedi feladatokra tekintettel kapott finanszírozás esetében az egyedileg meghatározandó határidők és elvek alapján számolnak el a felek.
(17) Ha a közfeladat-finanszírozással kapcsolatosan tervezett jogszabályi változások a megállapodással rendelkező bevett egyházakat hátrányosan érintenék, az állam erről köteles velük előzetesen egyeztetni.
(18) Az állam által nyújtott 10/B. § (8) bekezdés a) és d) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

IV. FEJEZET
A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

11. §
(1) A villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia- és földgázellátásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében háztartásnak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs víziközmű-szolgáltatásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében lakossági felhasználónak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. §   A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ának (1) bekezdése alapján történik.
11. §   A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.
12. §   Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.
13. §
(1) A megállapodással rendelkező bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozásával kapcsolatos szerződések, támogatások tekintetében az e törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított III. Fejezetében foglalt rendelkezéseit a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv. által megállapított 6. § (6) bekezdését a 2023. év tekintetében kell először alkalmazni.
14. §   A 4. §, az 5. §, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7. § (1)-(4) bekezdése, a III. Fejezet és a 13. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
13. §   Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet a 2012. évben jogosult a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítésre, ha 2012. május 20-áig az Országgyűlés egyházként elismerte.
14. §
(1) Az Ehtv.-nek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ehtvm.) megállapított 33. § (1) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő vallási közösség számára
a) - ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezetnek minősült - a 2012. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban,
b) - ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdése szerinti szervezetnek minősült - a 2013. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban
érvényesen megtett rendelkező nyilatkozatok szerinti felajánlások alapján az állam az ilyen vallási közösségnek a nemzetgazdaság teljesítőképességétől függően legfeljebb a 4. § (3) bekezdése szerinti támogatáshoz igazodó mértékű támogatást biztosít. A nemzetgazdaság teljesítőképessége tekintetében az államháztartásért felelős miniszter álláspontja az irányadó.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott módon értesíti.
(3) A támogatást az e célra biztosított előirányzat terhére a kincstár a miniszter utalványozása alapján legkésőbb a 2012. adóévre vonatkozó rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30-áig utalja át az (1) bekezdés szerinti vallási közösség által a miniszter részére e határidőt legalább 60 nappal megelőzően bejelentett fizetési számlájára. A bejelentésre meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.
13. §
(1) 1998. évben az egyes egyházakat megillető személyi jövedelemadó részesedését az 1998. évi költségvetési törvényben a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat-csoport helyettesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti 1998. évi költségvetési hozzájárulást az 50 millió forint alatti részesedésű egyházak egy összegben, 1998. január 10-én kapják meg, míg az e fölötti éves támogatással rendelkezők negyedéves ütemezésben jutnak hozzá.
(3) Az 1998. évi költségvetés 18. számú mellékletében az egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatására előirányzott összeghez az érintett egyházak a Miniszterelnöki Hivatallal egyeztetett, előre jelzett ütemezésben juthatnak hozzá.
  • A jogszabály 1997. december 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 110. számában.
  • hatályba lépett 1998. január 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba. 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2021. július 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 9-én lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2022. március 21-én lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.