Hatályos állapot
Közlönyállapot
2011.12.14. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.22.
2011.12.23. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.01.02.
2012.01.03. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.04.27.
2012.04.28. - 2012.06.28.
2012.06.29. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2013.12.19.
2013.12.20. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.13.
2015.07.14. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.11.27.
2015.11.28. - 2015.12.22.
2015.12.23. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Az Országgyűlés elismerve, hogy
az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez,
a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös
értékeink mindennapi megvalósulásához;
az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint
a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése,
társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése,
közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása
érdekében - összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. §   A törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
1. §   E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
1. §
(1) E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
(2) Nem kell alkalmazni e törvény II-X. fejezetét a civil társaságra, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványra (a továbbiakban: pártalapítvány), a pártra, továbbá VII-X. fejezetét a kölcsönös biztosító egyesületre és a szakszervezetre.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában
1. adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás;
1. adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás;
2. adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;
3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
4. cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;
5. civil delegált: a X. fejezetben meghatározott Tanács, illetve kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek választottak meg;
6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni;
6. civil szervezet:
a) a civil társaság,
b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -,
c) - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítvány;
7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;
8. feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás: valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás;
9. felelős személy: a civil szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;
9. felelős személy: a civil szervezet vezető tisztségviselője, létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;
10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;
11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;
11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;
12. határon túli civil szervezet: határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén működő nonprofit egyesület és alapítvány;
13. hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:
a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;
b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;
c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;
d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.
14. induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;
15. költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:
a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;
16. közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenység.
17. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;
17. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;
17. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;
18. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;
18. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 6:589-6:592. §-ában meghatározott kötelezettségvállalás;
19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;
19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;
20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;
21. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;
22. közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.
23. legfőbb szerv: az alapítvány kezelő szerve (szervezete), az egyesület taggyűlése vagy a létesítő okirat rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetett módon választott testület,
24. létesítő okirat: az egyesület alapszabálya, az alapítvány alapító okirata;
25. nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
26. pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
27. tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;
28. törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal;
29. vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) és - amennyiben az alapítványnak van felügyelő szerve - felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének vagy - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja.
29. vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) és - amennyiben az alapítványnak van felügyelő szerve - felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, továbbá - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja.

I. FEJEZET
AZ EGYESÜLÉSI JOG ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERVEZETEK

3. §
(1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.
(5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető.
4. §
(1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.
(1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. Az egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel.
(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(3) Az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van.
(3) A szövetség tagja alapítvány, illetve egyesület lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető.
(3) A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet.
(4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
(5) Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának meghatározásával rendelkezhet. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
(6) Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(7) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.
(8) Ha törvény közzétételi kötelezettséget ír elő az egyesület számára, e kötelezettségnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti módon kell eleget tenni.
5. §   Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.
5/A. §
(1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).
(2) A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható.
(3) A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
(4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.
6. §   Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
7. §   A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg.
8. §
(1) Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a legfőbb szerv külön felhatalmazása alapján köthet.
(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet.
(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet. Az országos sportági szakszövetség esetében ezt a jogkört a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve jogosult gyakorolni.
(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti szerződésben szerepeltetni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a döntéshozó szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti szerződésben szerepeltetni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a döntéshozó szerv - országos sportági szakszövetség esetén a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve - újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti tárgyban kötött szerződésben szerepeltetni kell.

2/A. A civil szervezet végelszámolása és kényszer-végelszámolása

II. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK VÉGELSZÁMOLÁSA, KÉNYSZER-VÉGELSZÁMOLÁSA ÉS EGYSZERŰSÍTETT TÖRLÉSI ELJÁRÁSA

II. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD-, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA

II. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD-, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA, EGYSZERŰSÍTETT TÖRLÉSI ELJÁRÁSA

9. §
(1) A civil szervezet végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A civil szervezet végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A civil szervezet végelszámolására e törvény rendelkezései szerint kerül sor.
(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet a végelszámoló által aláírt papír alapú, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti törvényszék jár el.
(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet űrlapon kell benyújtani. Az eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.
(2) Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha az egyesület nem fizetésképtelen, és e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolás lefolytatásának van helye.
(3) A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a „v.a.” toldatot fel kell tüntetni.
(3) A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a „v.a.” toldatot fel kell tüntetni.
(3) A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a „v.a.” toldatot fel kell tüntetni. A civil szervezet végelszámolójának elsősorban a civil szervezet volt vezető tisztségviselőjét kell kirendelni.
(3) Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.
(4) A civil szervezetek vonatkozásában egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
(4) A végelszámoló személyére és felelősségére a végelszámolás kezdő időpontjától alkalmazni kell a Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, továbbá a civil szervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait.
(5) A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.
(5) A végelszámoló esetleges visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről - e törvényben foglalt kivételekkel - az határoz, aki a végelszámolót kijelölte.
(6) A Ptk. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult végelszámolás során az egyesület legfőbb szerve dönthet a továbbműködésről, amely esetben - a végelszámolási eljárás már felmerült költségeinek megtérítése mellett - a bíróság megszünteti az eljárást és törli a nyilvántartásból a toldatot.
(7) Az alapítványt a Ptk. 74/E. §-ban meghatározott esetekben kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatását követően a bíróság törli a nyilvántartásból.
(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének polgári jogi feltételei bekövetkeztek, vagy az alapítványt megszünteti [Ptk. 74/E. § (1) bekezdés vagy Ptk. 74/E. § (3) bekezdés], a bíróság felhívja az alapítványt a végelszámolás lefolytatására. Ha a bíróság az alapítványt a Ptk. 74/E. § (4) bekezdésében vagy 74/F. § (2) bekezdésében meghatározott okból szüntette meg, az alapítványt nyilvántartó bíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Ptk. 74/E. § (1) és (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben lehetőség van végelszámolási eljárás lefolytatására. Az alapítvány végelszámolása esetén a végelszámolási eljárást megelőzi a bíróság által az alapító kérelmére lefolytatott nemperes eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdés második mondatában meghatározott feltétel fennáll-e. A nyilvántartást vezető szerv a fenti feltétel bekövetkezéséről, vagy fenn nem állásáról végzést hoz, melyben határoz az alapítvány nyilvántartásból való törléséről, vagy megszüntetéséről, egyben tájékoztatja ezen körülményről a törvényességi ellenőrzési jogkört ellátó ügyészséget, és felhívja az alapítványt arra, hogy a végzés kézhezvételét követő harminc napon belül kezdeményezze az alapítvány végelszámolással történő megszüntetését. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést.
(8) Az alapítvány végelszámolásának elrendelése iránti kérelmet a bíróság (7) bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az alapítványt nyilvántartó bíróság részére. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést. Ha a végelszámolás elrendelése iránti kérelem nem kerül benyújtásra, a bíróság elrendeli az alapítvány kényszer-végelszámolását.
9/A. §
(1) A végelszámolás tárgya a civil szervezetnek az a vagyona, amellyel a civil szervezet a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyont.
(2) A végelszámolás nem határozható el a civil szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.
(3) A végelszámolással kapcsolatos bírósági eljárásokra az e törvény által nem szabályozott kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - kell alkalmazni.
9/B. §
(1) A végelszámolás bejelentése - a 9/J. §-ban foglalt kivétellel - a végelszámoló feladata. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben - űrlapon - köteles bejelenteni a bíróságának.
(2) A végelszámolással összefüggő bírósági eljárások lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.
(3) A végelszámoló a végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a nyilvántartási számát (cégjegyzékszámát) és a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megbízatásának megszűnését.
(4) A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelynek közzétételéről a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék útján gondoskodik. A nyilvántartásban a „végelszámolás alatt”, illetve a „v. a.” toldatot fel kell tüntetni.
(5) A közzétételnek tartalmaznia kell:
a) a végelszámolás alá került civil szervezet nevét, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és nyilvántartási számát,
b) a (3) bekezdésében foglalt adatokat,
c) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
(6) A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint - értesíti a végelszámolás megindításáról
a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a civil szervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet,
d) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
d) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
e) a civil szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
f) a civil szervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit,
g) a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
9/C. §
(1) A végelszámolás kezdő időpontjában - ideértve a 9/J. § szerinti esetet is - a civil szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a civil szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
(2) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselője
a) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
b) a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
c) a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván,
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
(4) A végelszámoló a végelszámolás során a civil szervezet vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A végelszámolás közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.
(5) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet végelszámolás alatt áll. A végelszámoló továbbá évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv és a bíróság részére, amelyben bemutatja a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást ad az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
(6) A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.
9/D. §
(1) A civil szervezet hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a civil szervezettel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a bírósághoz. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
(3) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.
(4) A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
9/E. §
(1) A végelszámoló végelszámolási nyitómérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitómérleget (korrigált végelszámolási nyitómérleget készít), amelyet a civil szervezet döntéshozó szerve elé terjeszt.
(2) Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapítja meg, hogy a civil szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a hiányzó összeg harminc napon belül nem pótolható, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a döntéshozó szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a döntéshozó szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
9/F. §
(1) A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a civil szervezetet nyilvántartó bíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
(2) Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a civil szervezet bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható.
(3) A bíróság a végelszámolási kifogás felől - a végelszámoló észrevételének beszerzését követően - soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti.
(4) Ha a bíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a bíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan végelszámolási kifogást végzésével elutasítja.
(5) A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
9/G. §
(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
(2) A döntéshozó szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
(3) A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.
(4) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.
(5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Nem lehet befejezni a végelszámolást továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt vagy a civil szervezet a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.
(6) A civil szervezet törlése iránt a végelszámoló nyújt be kérelmet.
(7) A civil szervezet a végelszámolási eljárás során bármikor - a civil szervezet törlésére irányuló kérelem benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a civil szervezet működésének továbbfolytatását.
9/H. §   Ha a végelszámoló a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni, hitelezői követelés bejelentésére nem került sor, a civil szervezetnek nincs munkavállalója, a végelszámoló haladéktalanul intézkedik a 9/L. § (4) bekezdése szerinti adatok és igazolások beszerzéséről, és a 9/L. § (4) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén - a 9/G. § (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásának kötelezettsége nélkül - kezdeményezi a civil szervezet nyilvántartásból való törlését. Ebben az esetben a bíróság a végelszámolót kötelezi a civil szervezet iratainak elhelyezésére és ennek megtörténtének igazolására.
9/I. §
(1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti - ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is -,
a) határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, és ennek eredménytelensége esetén
b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint pénzbírsággal sújtja a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét, ha tudomást szerez arról, hogy nem teljesíti a 9/C. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett.
9/J. §
(1) Ha bírósági határozat folytán kell a végelszámolást lefolytatni, továbbá, ha a végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-végelszámolásként kerül lefolytatásra.
(2) Az alapítvány kényszer-végelszámolásának van helye - ha az alapítvány nem fizetésképtelen, és e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - abban az esetben,
a) ha a bíróság az ügyész indítványára vagy az alapító kérelmére megállapítja, hogy az alapítvány megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b) pontja és 3:403. § (1) bekezdés a) pontja] vagy
b) ha a bíróság az ügyész keresete vagy az alapító kérelme - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az alapító keresete alapján - alapján megállapítja, hogy az alapítvány megszűnt [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) és c) pontja].
(3) Kényszer-végelszámolás esetén a bíróság a végelszámolás megindításáról szóló, a 9/B. § (4) bekezdés szerinti végzést hivatalból hozza meg, és - a vezető tisztségviselő nyilatkoztatása után - kijelöli a végelszámolót. A bíróság végelszámolónak elsősorban a civil szervezet bejegyzett vezető tisztségviselőjét jelöli ki. Ha a bejegyzett vezető tisztségviselő nem jelölhető ki vagy kijelölésének mellőzését alapos okkal kéri, a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a végelszámolót.
(4) A kényszer-végelszámolásra a civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a civil szervezet nem dönthet a továbbműködéséről, illetve a kényszer-végelszámolás megszüntetéséről.
(5) A bíróság a civil szervezet törlésével egyidejűleg a végelszámolónak - ha a végelszámolót a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelölte ki - az eljárásban meg nem térült és igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 30 000 forint összeghatárig, továbbá legfeljebb 20 000 forint munkadíjat és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti ezeket a kifizetéseket, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a végelszámolók részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

2/B. A civil szervezet egyszerűsített törlési eljárása

9/K. §
(1) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye
a) egyesület esetében, ha
aa) a bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés d) pontja],
ab) a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b) pontja és 3:84. § a) és b) pontja],
b) alapítvány esetében, ha
ba) a bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés d) pontja],
bb) a bíróság az ügyész indítványára vagy az alapító kérelmére megállapítja, hogy az alapítvány megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b) pontja és 3:403. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja], vagy
bc) a bíróság az ügyész keresete vagy az alapító kérelme - a Cnytv. 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az alapító keresete - alapján megállapítja, hogy az alapítvány megszűnt [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
feltéve hogy az a) vagy b) pont szerinti eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.
(2) Az e cím szerinti bírósági eljárásokban az e törvény által nem szabályozott kérdésekben a Pp. rendelkezéseit - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - kell alkalmazni.
(3) Az e cím szerinti eljárások lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartató bíróság illetékes.
(4) Ha a bíróság a civil szervezetet megszünteti vagy a civil szervezet megszűnését állapítja meg, a civil szervezetet nyilvántartó bíróság a határozat alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi megszüntetés esetén a „megszüntetve”, megszűnés megállapítása esetén pedig a „megszűnt” toldatot.
(5) Ha a civil szervezet fennállása során adószámmal rendelkezett vagy rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott határozatok indokolásának a Pp. 221. §-ában foglaltakon túl tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy az eljárás során a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat merült-e fel.
(6) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye az egyesület kérelmére akkor is, ha az egyesület elhatározza megszűnését vagy megállapítja, hogy megszűnésének anyagi jogi feltételei bekövetkeztek és fennállása alatt adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.
(7) Ha az eljárás folytatásának van helye, a bíróság az (1) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől vagy a (6) bekezdésben meghatározott kérelem elbírálásától számított öt napon belül a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt tesz közzé, amelyben - szükség esetén - felhívja a civil szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett képviselőit, hogy a bíróság részére negyvenöt napon belül jelentsék be idézési címüket. A bíróság egyben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a civil szervezettel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is -,
b) tudomása van arról, hogy a civil szervezet ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban vagy
c) a civil szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában vagy a civil szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve vagy a civil szervezet vagyontárgyára tarthatna igényt,
azt negyvenöt napon belül jelentse be a bíróságnak.
(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merül fel, a bíróság hivatalból megindítja az egyszerűsített törlési eljárást, a nyilvántartásból törli a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot és bejegyzi az egyszerűsített törlési eljárás megindítására utaló „törlés alatt” toldatot. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
9/L. §
(1) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárás elrendelését követő öt munkanapon belül az egyszerűsített törlési eljárás megindításáról értesíti
a) az ügyészséget,
b) a civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási igazgatási szervet,
c) a civil szervezet székhelye szerint illetékes végrehajtót (végrehajtókat),
d) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól történő adatszolgáltatás érdekében [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (5) bekezdés],
d) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól történő adatszolgáltatás érdekében [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (5) bekezdés],
e) - ha a nyilvántartásában szerepel - a civil szervezet számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat, és
f) az ingatlanügyi hatóságot.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság nevét, székhelyét,
b) a civil szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
c) felhívást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezettel kapcsolatos rendelkezésére álló információkat a bíróságnak hatvan napon belül jelentse be.
(3) A civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak és a társadalombiztosítási igazgatási szervnek szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a civil szervezet vele szemben fennálló tartozását, a szervezettel szemben folyó eljárást jelentse be, valamint adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetnek van-e munkavállalója. Az adóhatóságnak szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adóhatóság értesítse a bíróságot arról, hogy a záró adóellenőrzést lefolytatta.
(4) Ha a bíróság által előírt határidőben
a) a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,
b) a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,
c) az adó- és vámhatóság és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója,
d) a végrehajtó vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban - ide nem értve az ügyviteli befejezéssel lezárt ügyeket -, a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány esetén a korábbi kurátor vagy a korábbi kuratórium tagja, ennek hiányában vagy az egyesület bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.
d) a végrehajtó vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban - ide nem értve az ügyviteli befejezéssel lezárt ügyeket -, a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány esetén a korábbi kurátor vagy a korábbi kuratórium tagja, ennek hiányában vagy az egyesület bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.
10. §
(1) Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.
(2) Ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét kell érteni. Ahol a Cstv. Cégközlönyt említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartását kell érteni. Ahol a Cstv. az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát kell érteni.
(2) Ahol a Cstv.
a) a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét,
b) cégjegyzéket említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartást,
c) az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát,
d) a végzés vagy a végzés kivonata Cégközlönyben (a Cégközlöny honlapján) történő közzétételét említi, ott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék - Országos Bírósági Hivatal által működtetett - internetes felületét
kell érteni.
(3) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak helyett a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.
(4) A csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget.
(5) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. § (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencven napos fizetési haladékot adhat, és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidő leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be, vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet legfőbb szerve által hozott döntéseket.
(6) A fizetésképtelenség megállapításának a (4) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.
(6) A fizetésképtelenség megállapításának az (5) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.
(7) Civil szervezet csődeljárása vagy felszámolása esetén a „cs.a” vagy a „f.a.” toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).
(8) Nem egyesülhet más egyesülettel az az egyesület, illetve nem egyesíthető más alapítvánnyal az az alapítvány, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, illetve alapítványt vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, illetve az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítése csak akkor rendelhető el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátották.
10/A. §
(1) Ha a bíróság az ügyész keresetére az egyesület megszűnését állapítja meg [11. § (5) bekezdés], vagy a bíróság az ügyész keresetére az alapítványt annak okán szünteti meg, hogy céljának megvalósítása lehetetlenné vált [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés], az egyesületet, illetve az alapítványt nyilvántartó bíróság a jogerős ítélet alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi egyesület esetében a „megszűnt”, míg alapítvány esetén a „megszüntetve” toldatot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ítéletek indokolásának, ha a perben a civil szervezetet ügygondnok képviselte és a per során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van, a Pp. 221. §-ában foglaltakon túl tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a per során a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merült fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a civil szervezetet nyilvántartó bíróság az (1) bekezdés szerinti jogerős ítélet kézhezvételétől számított öt napon belül a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja a civil szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett képviselőit, hogy a bíróság részére negyvenöt napon belül jelentsék be idézési címüket. A bíróság egyben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a civil szervezettel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is -,
b) tudomása van arról, hogy a civil szervezet ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban vagy
c) a civil szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a civil szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a civil szervezet vagyontárgyára tarthatna igényt,
azt negyvenöt napon belül jelentse be a bíróságnak.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül a civil szervezet képviselői nem jelentik be idézési címüket, és a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merül fel, valamint a civil szervezettel szemben fennálló követelés bejelentésére nem kerül sor, a bíróság hivatalból megindítja az egyszerűsített törlési eljárást, a nyilvántartásból törli a „megszűnt”, vagy a „megszüntetve” toldatot, és bejegyzi az egyszerűsített törlési eljárás megindítására utaló „törlés alatt” toldatot. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
10/B. §
(1) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárás elrendelését követő öt munkanapon belül az egyszerűsített törlési eljárás megindításáról értesíti
a) az ügyészséget,
b) a civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási igazgatási szervet,
c) a civil szervezet székhelye szerint illetékes végrehajtót (végrehajtókat), és
d) - ha a nyilvántartásában szerepel - a civil szervezet számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság nevét, székhelyét,
b) a civil szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
c) felhívást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezettel kapcsolatos rendelkezésére álló információkat a bíróságnak hatvan napon belül jelentse be.
(3) A civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak, és a társadalombiztosítási igazgatási szervnek szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a civil szervezet vele szemben fennálló tartozását, a szervezettel szemben folyó eljárást jelentse be, valamint adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetnek van-e munkavállalója. Az adóhatóságnak szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adóhatóság értesítse a bíróságot arról, hogy a záró adóellenőrzést lefolytatta.
9/M. §   Ha az e cím szerinti eljárások során a civil szervezet vagyonára vonatkozóan érdemi adat merül fel vagy a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére került sor, ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, a bíróság az e címben meghatározott eljárási cselekmények helyett dönt a végelszámolás elrendeléséről, a végelszámoló kijelöléséről és a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról.
9/N. §   A 9-9/M. § szerinti nemperes eljárás során bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.

2/C. A civil szervezet csődeljárásának és felszámolási eljárásának különös szabályai

10. §
(1) A civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Cstv.-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.
(2) Ahol a Cstv. vagy más törvény
a) cégjegyzéket említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartást,
b) az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát,
c) a végzés vagy a végzés kivonata Cégközlönyben (a Cégközlöny honlapján) történő közzétételét említi, ott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék - Országos Bírósági Hivatal által működtetett - internetes felületét
kell érteni.
(3) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak helyett a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.
(4) A csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget.
(5) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. § (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencvennapos fizetési haladékot adhat és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidő leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet döntéshozó szerve által hozott döntéseket.
(6) A fizetésképtelenség megállapításának az (5) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.
(7) Civil szervezet elnevezésében a csődeljárás alatt (rövidített névben a „cs.a.”) vagy a felszámolás alatt (rövidített névben az „f.a.”) toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, lakóhely, jogi személy esetén székhely, levelezési cím).

2/D. A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradó vagyonára vonatkozó különös szabályok

10/A. §
(1) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezése, valamint - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, amelyet a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv kezel. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
(2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével - a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Tanács az (5) bekezdés szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás lefolytatásáról.
(3) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti földrészletet a bíróság az állam tulajdonába adja és elrendeli a Nemzeti Földalapot kezelő szerv részére történő átadását.
(4) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjteményt, művészeti alkotást, műkincset és egyéb műtárgyat a bíróság az állam tulajdonába adja, és e vagyonelemek az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló által kiírt pályázattal, ellenérték nélkül, közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek.
(5) A (2) bekezdés szerinti nem pénzbeli vagyont a bíróság - a végelszámolónak, illetve felszámolónak, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentését követően, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa által kijelölt kollégium döntése alapján meghirdetett és elbírált, nyilvános pályázaton nyertes civil szervezet részére történő tulajdonba adásra vonatkozó javaslata figyelembevételével - civil szervezet tulajdonába adja.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás - a végelszámolónak, illetve a felszámolónak a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentésétől számított - 6 hónapon belül nem vezet eredményre, a bíróság - a felszámolónak, illetve a végelszámolónak az (5) bekezdés szerinti eljárás sikertelenségéről tett bejelentését követően - a vagyont az állam tulajdonába adja, az állami tulajdonosi joggyakorló számára történő vagyonátadással összefüggő intézkedéseket a végelszámoló, illetve a felszámoló teszi meg.
(7) Az (1)-(5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni arra az esetre is, ha a civil szervezet jogutód nélküli megszűnése esetére a létesítő okirat vagy - alapítvány esetében - az alapító rendelkezik a fennmaradó vagyon sorsáról, de az e rendelkezésben kijelölt szervezet
a) jogutód nélkül megszűnt
b) jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy
c) a vagyont nem veszi át.

2/E. Vagyonrendezési eljárás

10/B. §
(1) Az e §-ban foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni, ha a civil szervezet törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt civil szervezet volt a tulajdonosa. Ha a törölt civil szervezet ellen végrehajtási eljárás van folyamatban (a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 46. §), a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában.
(2) Ahol a Ctv. Cégközlönyben való közzétételről rendelkezik, ott a bíróság a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé a végzést.
(3) A vagyonrendező díjazására a 9/J. § (5) bekezdésben meghatározott díjazási szabályokat kell alkalmazni.

II/A. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA

10/C. §
(1) Ha a bíróság által előírt határidőben
a) a civil szervezet képviselője az idézési címét nem jelenti be,
b) a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor, és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,
c) a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,
d) az adó- és vámhatóság, és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója és
e) a végrehajtó a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban
a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány esetén a korábbi kezelő szerv vagy a korábbi kezelő szervezet tagja, ennek hiányában vagy az egyesület bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon, és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.
(1) A civil szervezet jogutóddal történő megszűnésére (egyesülésére, szétválására) e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárást megszünteti, és kényszer-végelszámolási eljárást rendel el, ha az (1) bekezdésben foglalt törlési feltételek bármelyike nem teljesül.
(2) A civil szervezet döntéshozó szerve határoz a jogutódlással történő megszűnésről.
(3) A döntéshozó szerv a civil szervezet ügyvezetésének - ha a civil szervezetnél felügyelőbizottság működik -, a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján állapítja meg, hogy a civil szervezet tagjai, illetőleg alapítói egyetértenek-e a jogutódlással történő megszűnés szándékával.
(4) Ha a döntéshozó szerv tagjai a jogutódlással történő megszűnés szándékával egyetértenek, a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, - kötelező könyvvizsgálat esetén - dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízza a civil szervezet ügyvezetését a jogutódlással történő megszűnésről szóló döntés meghozatalához szükséges egyéb - jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt - okiratok elkészítésével.
(5) A tagok, alapítók a (4) bekezdés szerinti eljárásban kinyilvánított és részükre tájékoztatásként írásban átadott jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos döntések kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhatnak arról, ha nem kívánnak a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává válni. Ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag, alapító a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává kíván válni.
(6) Az alapítvány alapítója az egyesülés és a szétválás során a jogutód alapítvány alapítói jogának gyakorlására az alapítványra vonatkozó szabályok szerint más személyt, illetve alapítványi szervet is kijelölhet vagy a jogutód alapítványban őt megillető alapítói jogot másra átruházhatja.
(7) A jogutódlással történő megszűnés elhatározásáról a döntéshozó szerv döntését követő 15 napon belül tájékoztatni kell a civil szervezetnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket.
10/D. §
(1) Ha a civil szervezetettel szemben végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás van folyamatban, és a végelszámoló a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni, hitelezői követelés bejelentésére nem került sor, és a civil szervezetnek nincs munkavállalója, a végelszámoló haladéktalanul intézkedik a 10/C. § (1) bekezdése szerinti adatok és igazolások beszerzéséről, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén kezdeményezi a civil szervezet nyilvántartásból való törlését.
(1) A jogutódlással történő megszűnés során a vagyonmérleg-tervezetre, a hitelezőkkel kapcsolatos eljárásra, a végleges vagyonmérlegre az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hitelezőkkel kapcsolatos eljárás során a cégközlönybeli közzététel és a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai helyett a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A végelszámoló kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül a bíróság megvizsgálja az iratokat, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, és a végelszámolót kötelezi a civil szervezet iratainak elhelyezésére és ennek megtörténtének igazolására. A bíróság a civil szervezet törlésével egyidejűleg a végelszámolónak az eljárásban meg nem térült és igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 30 000 forint összeghatárig, továbbá (amennyiben a végelszámoló nem a civil szervezet volt vezetője) legfeljebb 20 000 forint munkadíjat és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a végelszámolók részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A jogutódlással történő megszűnés a jogutódlással megszűnő civil szervezettel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A jogelődöt megillető jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények a jogutódot is megilletik, ha a jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények megszerzésének feltételei a jogutódnál továbbra is fennállnak. Ha a jogok és kedvezmények megszerzésének az feltétele, a jogutód létrejötte időpontjának megállapítása során a jogelőd létrejötte időpontját, a közhasznú jogállás 32. § (4) és (5) bekezdése szerinti feltételeinek megítélése során a jogutód létrejöttét megelőző évek vonatkozásában pedig a jogelőd adatait kell figyelembe venni.
(3) Ha a bíróság a jogutódlással történő megszűnés bejegyzését megtagadja, a jogutódlással megszűnni kívánó civil szervezet működik tovább.
10/E. §   A 10/A-10/D. § szerinti nemperes eljárás során bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.
10/E. §
(1) Az egyesüléssel kapcsolatos döntéshozatal során az egyesülni kívánó civil szervezetek összevontan is eljárhatnak, az egyes egyesülő civil szervezetek döntéseit azonban ilyenkor is külön-külön kell meghozni.
(2) Az egyesülés során készített egyesülési terv része az egyesülő és a jogutód civil szervezet vagyonmérleg-tervezete és az egyesülési szerződés. Az egyesülő civil szervezetek vezető tisztségviselői - ha a civil szervezetek döntéshozó szervei valamennyi civil szervezet esetében az egyesülés mellett foglaltak állást - egymással együttműködve és a döntéshozó szervek döntései alapján elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni:
a) az egyesülő civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, a létrejövő (jogutód) civil szervezet nevét és székhelyét,
b) az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás),
c) beolvadás esetében az átvevő civil szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét,
d) összeolvadás esetében az új civil szervezet létesítő okiratának tervezetét,
e) amit az egyesülésben részt vevő civil szervezetek döntéshozó szervei szükségesnek tartanak.
(3) Nem egyesülhet más egyesülettel az az egyesület, illetve nem egyesíthető más alapítvánnyal az az alapítvány, amely felszámolás, jogutód nélküli megszüntetési eljárás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, illetve alapítványt vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, illetve az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítése csak akkor rendelhető el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátották.
10/F. §
(1) A civil szervezetek szétválása során a jogelőd civil szervezet tagja, alapítója akár valamennyi jogutódban tagként, alapítóként vehet részt.
(2) A szétválás során készített szétválási terv része a szétváló és a jogutód civil szervezet vagyonmérleg-tervezete és a szétválási szerződés. A szétválási szerződést a döntéshozó szerv döntései alapján a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni:
a) a szétváló civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát és a létrejövő civil szervezetek nevét és székhelyét,
b) a szétválás módját (különválás, kiválás),
c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a jogelőd vagyonának a jogutódok közti megosztásának tervezett arányát,
d) az egyes jogosítványok, illetve kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését,
e) kiválás esetében a fennmaradó (továbbműködő) civil szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő civil szervezet(ek) létesítő okiratának tervezetét,
f) különválás esetében a létrejövő új civil szervezetek létesítő okiratának tervezetét,
g) beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén, ha kizárólag fennmaradó (továbbműködő) civil szervezetek vannak, ezen civil szervezetek létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét,
h) azt, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot elmulasztó tag melyik jogutód civil szervezet tagjává válik,
i) amit a szétváló civil szervezet döntéshozó szerve szükségesnek tart.
(3) A szétválási szándékról való döntéshozatal során a döntéshozó szervnek meg kell határoznia azt is, hogy a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során milyen módszerekkel és melyik jogutód vagyonaként kell feltüntetni a jogelőd vagyonát.
(4) A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló civil szervezet döntéshozó szerve határozattal dönt (a továbbiakban: szétválási határozat).
(5) A szétváló civil szervezet tagjai, alapítói nyilatkoznak arról, melyik jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává kívánnak válni. A jogutód új civil szervezet létesítő okiratát csak a jogutód civil szervezetek megfelelő döntéshozó szerve fogadja el.
(6) A szétváló civil szervezet vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási határozat telepítette.
(7) Ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási határozatban nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód civil szervezetet a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
(8) Ha valamely kötelezettségről a szétválási határozatban nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a jogutód civil szervezetek (ideértve a szétválás után megmaradó civil szervezetet is) felelőssége egyetemleges.
(9) A szétválási határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási határozatban írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.

III. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS

3. Az ügyész és a bíróság intézkedései

11. §
(1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet
a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
b) működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
a) hatályon kívül helyezi a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.
(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja
a) az egyesület megszűnését, ha
aa) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
ab) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
ac) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
ad) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az aa)-ac) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről,
b) az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont].
(5a) A bíróság az alapító kérelmére vagy az ügyészség indítványára állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha
a) határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
d) három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
(5b) A bíróság az alapító kérelmére - a Cnytv. 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az alapító keresetére - állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont].
(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.
(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának hatályon kívül helyezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

4. Jogorvoslat az ügyész intézkedései ellen

12. §   Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.

I-II. FEJEZET

III. FEJEZET

IV. FEJEZET

CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

5. A nyilvántartás vezetése és kezelése

13. §
(1) A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba.
(2) Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.
(3) A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők.

6. Civil Információs Portál

14. §
(1) A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál).
(2) A 13. § (3) bekezdésben meghatározott közhiteles nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény adatait megjeleníteni.
(3) A Civil Információs Portál felé elektronikus úton adatbázis formájában a Civil Információs Portálon e célra kialakított felületen keresztül szolgáltatja
a) az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott, az országos névjegyzékben szereplő,
b) az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez a honlapján közzétett,
c) a Központi Statisztikai Hivatal az általa a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Sttv.) meghatározott statisztikai számjel, valamint az Sttv. 6. § (2) bekezdésében statisztikai regiszterben tárolt nyilvános,
d) az adóhatóság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a kedvezményezett számára kiutalt összegekről és azok felhasználásáról az adóhatóság rendelkezésére álló,
e) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint, a hatósági nyilvántartásban szereplő
civil szervezetekre vonatkozó adatokat.
(4) A Civil Információs Portál felé a (3) bekezdés szerinti adatokat azok jogerőre emelkedését, érvényessé válását vagy az adatszolgáltató tudomására jutását követő legfeljebb három munkanapos késleltetéssel kell szolgáltatni.
(5) A Civil Információs Portálon a civil szervezetekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok közül a közzétételt követően közhiteles a civil szervezetre vonatkozóan a (3) bekezdés d) pontja szerinti adatok közül a kiutalt összeg felhasználására vonatkozó adat és a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat.
(6) A Civil Információs Portálon jelölni kell azt, hogy mely adat közhiteles.

7. A nyilvántartáshoz való hozzáférés

15. §
(1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak.
(2) Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
(3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.
(4) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult.
16. §   Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.

V. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA

8. A gazdálkodás általános szabályai

17. §
(1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
(2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
(3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
(3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
(4) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
(4) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
(5) A civil szervezet legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
(5) A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
18. §
(1) A civil szervezet
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási
tevékenységet folytathat.
(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
19. §
(1) A civil szervezet bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
(2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
19. §   A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
20. §   A civil szervezet bevételeit a 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
20. §
(1) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:
a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;
b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;
c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen
ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint
eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;
f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,
fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.
(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:
a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;
b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.
(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:
a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.
(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.
21. §   A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
21. §   A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
21. §
(1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.
(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.
22. §
(1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.
23. §   Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

9. Az adománygyűjtés szabályai

24. §   Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
25. §
(1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
26. §   A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VI. FEJEZET

CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI

10. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

27. §
(1) A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

11. A beszámolási szabályok

28. §
(1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(4) Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez.
29. §
(1) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
(5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
30. §
(1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
(3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
(4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
(6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

VII. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS

12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

31. §   E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében a rájuk irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni a szervezet legfőbb szerve, ügyintéző és képviseleti szerve alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.
31. §   E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében a rájuk irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni a szervezet döntéshozó szerve, ügyvezető szerve alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.
32. §
(1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
(1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
(2) Törvény az (1) bekezdéstől eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.
(3) A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
(3) A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
(6) A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
33. §   A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).
34. §
(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.
(2) A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.
35. §
(1) Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.
(2) Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.
36. §
(1) Közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.
(2) A civil szervezeteket és a közhasznú szervezeteket, valamint az e szervezeteket támogatókat külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség vagy adó- és illetékkedvezmény illeti meg.

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

37. §
(1) A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(2) A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell
a) az ülésezés gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.
(2) A több tagból álló döntéshozó szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell
a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.
(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,
b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell
a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint
c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell
a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint
c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok

38. §
(1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
39. §
(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
40. §
(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
41. §
(1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(4) A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

13/A. A közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozó különös szabályok

41/A. §
(1) Ha közhasznú jogállású alapítványban az alapító - több alapító esetében valamennyi alapító - halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, és az alapítvány közhasznú tevékenységei közül legalább három a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzati feladat, az alapítói jogok gyakorlójává az e § szerint javasolt személy válik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetében az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan javaslattételi jog illeti meg.
(3) A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a kuratórium (kurátor) vagy - az alapítói jogok bíróság általi gyakorlása esetén - a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának kezdő napját követő három hónapon belül - legalább negyvenöt napos - határidő kitűzése mellett írásban megkeresi az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt javasoljon. Az alapítói jogok gyakorlója az e bekezdés szerinti kötelezettségét az őt megillető alapítói jog gyakorlásáról való tudomásszerzése napjától számított egy hónapon belül akkor is teljesítheti, ha az e bekezdés szerinti három hónapos határidő már eltelt vagy abból egy hónapnál kevesebb van hátra.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti jogi személy megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, és az alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot tesz, e kijelölt személy az elfogadó nyilatkozat megtételével az alapítói jogok gyakorolójává válik.

14. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

42. §
(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
43. §
(1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
44. §
(1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
45. §   A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
45. §   A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
46. §
(1) A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
(1) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
(2) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.
(2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

15. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás

47. §   A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
48. §   A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.
49. §
(1) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
(2) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a) a számviteli beszámolójának a 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
b) a szervezet - letétbe helyezett beszámolója - nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.
b) a szervezet - letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete - nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.
(3) Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.
(4) A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
50. §   A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

V-VII. FEJEZET

VIII. FEJEZET

CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUMOK

51. §
(1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet.
(2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.
52. §
(1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:
a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,
b) elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését,
b) elősegítik a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését,
c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,
d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén,
e) folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,
f) az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az a)-e) pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.
(2) A civil információs centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.

IX. FEJEZET
A CIVIL SZERVEZETEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

53. §
(1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás alrendszereitől támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályoznak azzal, hogy a Ptk. alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal terhelt.
(1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályoznak azzal, hogy a Ptk. alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal terhelt.
(2) Központi költségvetési forrás terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását.
(2) A központi költségvetés terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását.
(3) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert működtet.
(3) Az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert működtet.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai monitoringrendszer tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvető adatait.
(5) A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter a (3) bekezdés szerinti szakmai monitoring rendszerben történő rögzítés és a támogatási programok szakmai összehangolása, azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a költségvetési előirányzat kezelője előzetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a (4) bekezdés szerinti adatokat a miniszter számára. A miniszter a megküldött iratokat megvizsgálja és 15 napon belül elektronikus úton jelez vissza azok tudomásulvételéről, vagy indokolási kötelezettség mellett a jóváhagyás megtagadásáról.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. A kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben történő rögzítéssel egy időben az erre a célra rendszeresített számítógépes rendszeren keresztül küldi meg az adatokat a miniszter számára a Civil Információs Portálon történő közzététel céljából.
(7) Azon civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, a 19. § c) pont szerinti, központi költségvetésből származó bevétele - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat - eléri vagy meghaladja az éves bevétel felét, jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül.
(7) Azon civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott 19. § c) pontja szerinti költségvetési támogatás - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat - eléri vagy meghaladja az éves bevétele felét, de legalább a tízmillió forintot, jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül.
(8) A jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője - a (7) bekezdés szerinti feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában - köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül, amelynek a Civil Információs Portálon való közzétételéről a miniszter gondoskodik.
(8) A jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője - a (7) bekezdés szerinti feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában - köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül, amelynek tényét a Civil Információs Portálon való közzétételéről a miniszter gondoskodik.
53/A. §
(1) Jelentős költségvetési támogatásnak minősül, ha valamely szervezet a szakmai monitoring rendszer adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési támogatásai (egybeszámított támogatás) összesen meghaladják valamely költségvetési év vonatkozásában az ötvenmillió forintot.
(2) A jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét (a továbbiakban: kötelezett) - az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését követően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter harmincnapos határidővel felhívja vagyonnyilatkozat tételére.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét (a továbbiakban: kötelezett) - az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését követően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter harmincnapos határidővel felhívja vagyonnyilatkozat tételére.
(3) Nem kell a kötelezettnek vagyonnyilatkozatot tennie, ha
a) az 53/B. § (4) bekezdés szerinti őrzési időn belül e törvény alapján már tett vagyonnyilatkozatot, vagy
b) a kötelezett az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) hatálya alatt már tett vagyonnyilatkozatot abban az évben, amikor a (2) bekezdés alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége keletkezik és a kötelezettségének a vagyonnyilatkozat tétel tényét, időpontját és az őrzés helyét rögzítő - a vagyonnyilatkozatot őrző által teljes bizonyító erejű magánokiratban kiadott - nyilatkozat megküldésével tesz eleget.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza
a) a Vnytv. melléklete szerinti nyomtatványt,
b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(5) A vagyonnyilatkozat átvételére, nyilvántartására, kezelésére és őrzésére és a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg.
53/B. §
(1) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
(2) A vagyonnyilatkozat tartalmazza a Vnytv. 8. § (3) bekezdése szerinti adatokat. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményeire megfelelően kell alkalmazni a Vnytv. 11. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) A vagyonnyilatkozat őrzéséért a miniszter felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős). A vagyonnyilatkozat átvételét követő tizenöt napon belül a Civil Információs Portálon közzé kell tenni az átadás tényét és idejét azon szervezethez kapcsolt módon, amellyel összefüggésben az 53/A. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezett.
(4) A vagyonnyilatkozatot az átvételtől számított öt évig kell megőrizni.
(5) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja.
53/C. §
(1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására vonatkozóan a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le az 53/D. §-ban foglaltak szerint.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős ellenőrzi.
(3) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesíti határidőben és e mulasztásra nem különös méltánylást igénylő okból került sor, a miniszter erről szóló tájékoztatása alapján a kincstár azon szervezet támogatásainak kifizetését felfüggeszti, amely a kötelezett 53/A. § (2) bekezdés szerinti felhívását megalapozta.
53/D. §
(1) Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le, ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már a korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra - a kötelezett kérelme alapján - a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvezés mellett kerülhet sor.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg az őrzésért felelős, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
(4) Az őrzésért felelős - a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha
a) az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,
b) a meghallgatás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
(5) A vagyongyarapodási vizsgálatra a Vnytv. 14. § (6) bekezdését és 15. §-át megfelelően kell alkalmazni.
(6) Ha a Vnytv. 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a Vnytv. 16. § (1) bekezdése szerinti mértéket, a felfüggesztett támogatási jogviszony hatályát veszti, az abból származóan a felfüggesztést megelőzően átutalt támogatás Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegére a támogató jogosult.
53/E. §   Az 53/A. § (1) bekezdés szerinti egybeszámított támogatás nyomon követése érdekében a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról a Civil Információs Portálon működtetett szakmai monitoring rendszeren keresztül a folyósítást megelőzően tájékoztatást kell nyújtania:
a) a fejezetet irányító szervnek az 54. § a) pontja szerinti támogatásokról;
b) az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásáról az Szftv. 6/A. § (4) bekezdés szerint;
c) a Magyar Államkincstárnak az 54. § c) pontja szerinti támogatásokról.
54. §   Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha
a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy
b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy
b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy
c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.

IX. FEJEZET

X. FEJEZET
NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP

16. Az Alap rendeltetése

55. §   A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) az Áht. szerinti - a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató - központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.
55. §   A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét, nemzeti összetartozásuk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük segítését támogató finanszírozási forma. Az Alap forrását a központi költségvetésről szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza.

17. Az Alap kiadásai

56. §
(1) Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:
a) civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó öt százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít legfeljebb a (2) bekezdés szerinti keret tíz százalékáig;
a) civil szervezetek által gyűjtött és a számviteli beszámolóban feltüntetett adományok értéke után járó öt százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít;
b) civil szervezet működésének támogatása;
b) civil szervezetek működésének támogatása;
c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;
d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;
e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoringtevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;
f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása;
g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;
h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;
i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa (továbbiakban: Tanács), illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;
j) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása;
k) az Alap működtetésével kapcsolatos költségek fedezete.
l) civil információs centrumok működésének támogatása.
(2) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás
a) hatvan százalékára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a civil szervezetek működését célzó,
b) harminc százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján az (1) bekezdés c)-j) pontja szerinti,
c) tíz százalékára pedig a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti
költségvetési támogatásokra történhet kötelezettségvállalás.
(3) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább
a) tíz százalékára visszatérítendő támogatásra
b) hetven százalékára vissza nem térítendő támogatásra
az (1) bekezdés szerinti cél megjelölésével nyilvános pályázatot kell kiírni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás magyarországi és határon túli civil szervezet számára együttesen is nyújtható.
57. §
(1) Az Alap terhére csak visszatérítendő működési támogatás nyújtható azon közhasznú jogállású civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket.
(1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b) vagy h) pontja szerinti támogatás nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. E bekezdés szerinti támogatás csak visszatérítendő formában nyújtható.
(1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b), h) vagy l) pontja szerinti támogatás nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. E bekezdés szerinti esetben az 56. § (1) bekezdés b) vagy h) pontja szerinti támogatás csak visszatérítendő formában nyújtható.
(2) A visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás az Art. szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

18. Az Alap bevételei

58. §
(1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései;
b) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet vagyona;
b) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, közhasznú szervezet vagyona;
c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdés h) pontja szerint felajánlott összeg;
c) az Szftv. 4. § (1) bekezdés h) pontja szerint felajánlott összeg;
d) a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg;
e) átvett központi költségvetési előirányzatok;
f) költségvetési támogatás;
g) egyéb bevételek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető - az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.
(4) Az Alapra vonatkozóan zárolási vagy maradványtartási kötelezettség nem írható elő.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek felajánlható és az Szftv. alapján adózói rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összeg különbségével.
(6) Az adóhatóság minden év február 1-jéig adatot szolgáltat a miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter számára az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából
a) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek potenciálisan felajánlható összegről,
b) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összegről.

19. A kedvezményezettek

59. §
(1) Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje az e törvény szerinti egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány lehet.
(2) Az Alap terhére kiírt pályázat kedvezményezetti köre
a) szövetség vagy
b) alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szövetséget)
(2) Azon pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje szövetség is lehet, a szövetségek számára igénybe vehető támogatási keretet el kell különíteni az egyéb civil szervezetek támogatására szolgáló támogatási kerettől.
(3) Nem jogosult az Alapból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban.
(3) Nem jogosult az Alapból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül támogatásban.
(4) A határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje.

20. Az Alap szervezete

60. §
(1) Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács kilenc főből áll.
(1) Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács kilenc tagból áll.
(2) A Tanács
a) három tagját az e törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,
b) három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,
c) három tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel.
(3) A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.
(4) A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.
(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.
(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.
61. §
(1) A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján kilenc tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégium létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletben meg kell határozni a kollégium elnevezését és azt, hogy az 56. § (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti mely tevékenységi körét támogatja.
(2) A kollégium
a) három tagja a 71. § és 72. § szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra,
b) három tagot a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter - a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint - az általa vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően delegál,
c) három tagot pedig a miniszter a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki.
(3) A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki.
(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van. A kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.
(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van.
(5) A kollégium működésének szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.
(6) A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétől, vagy a döntés hiányában a határidő eredmény elteltétől számított tizenöt napon belül köteles dönteni.
(6) A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétől, vagy a döntés hiányában a határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül köteles dönteni.
(7) A (6) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni.
(7) A (6) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni.
(8) A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(8) A kollégium döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.
(9) A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek.
(10) A kollégium valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A kollégium első ülését a miniszter hívja össze.
(11) Az 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti forrás felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében a miniszter az (1) bekezdéstől eltérő elnevezéssel, kilenctagú kollégiumot hozhat létre.
(12) A kollégium döntést hoz az e törvény szerint hatáskörébe utalt támogatásokról és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra felhasználásáról.
62. §
(1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja.
(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen.
(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet támogatási igénye érvénytelen.
(3) A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelőző öt nappal az érintettnek írásban az Alapkezelő részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács öt napon belül sorra kerülő ülésén zárt napirendi pont keretében dönt.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Tanács elnöke javaslatot tesz a tisztségviselő visszahívására. A 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján megválasztott tag helyett új tag megválasztását a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok útján, a 60. § (2) bekezdés b) pontja alapján kijelölt tag helyett új tag kijelölését az Országgyűlés illetékes szakbizottsága útján kell kezdeményezni.
63. §   A Tanács az ügyrendje alapján, a kollégiumi struktúra figyelembevételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést.

21. Az Alap működése

64. §   Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.
64. §   Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért.
64. §   Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért.
65. §
(1) A Tanács és a kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.
(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.
66. §
(1) Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja
a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,
b) állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester,
b) állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó tag vagy hozzátartozója,
b) állami vezető, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó tag vagy hozzátartozója,
c) a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója,
c) a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának hozzátartozója,
d) az, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző kettő éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,
e) az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg,
f) az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt.
(2) A Tanács tagja és a kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget az azt megalapozó körülmény keletkezésétől számított harminc napon belül megszüntetni.
(3) A Tanács tagjával és a kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított harminc napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.
67. §
(1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának, és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha
a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek közeli hozzátartozója
aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a civil szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,
ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző három éven belül bármikor fennálltak.
(1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha
a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója
aa) az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,
ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven belül bármikor fennálltak.
(2) A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint az érdekeltségi kör megváltozását az ezt megalapozó körülmény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a Tanács elnökének. A Tanács elnöke a bejelentést követő tizenöt napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon (Civil Információs Portálon) történő közzétételéről. A Knyt. szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
68. §
(1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,
b) a tisztségről történő lemondásával,
c) halálával vagy
d) megbízásának visszavonásával.
(2) A kollégium tagjának megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,
b) a tisztségről történő lemondásával,
c) halálával,
d) megbízásának visszavonásával,
e) a kollégium megszűnése esetén.
e) a 62. § (5) bekezdésében meghatározott visszahívás, vagy
f) a kollégium megszűnése esetén.
(3) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 65. § (1) bekezdése szerinti megbízása napján.
(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, az őt megválasztó, kijelölő vagy felkérő személyhez vagy szervhez jelenti be.
(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, a miniszterhez jelenti be.
(5) Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha
a) feladatát folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,
b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,
c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy
d) tisztségére méltatlanná válik.
(6) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott tag megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.
(7) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatása - a megbízatás időtartamának lejárta kivételével - megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen a Tanácsba vagy a kollégiumba jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttag megbízatásának megszűnésére e bekezdést kell alkalmazni.
(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:
a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül bízza meg;
b) a póttagot - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül megindítja a 71-72. § szerinti eljárást.
(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről. A 60. § (2) bekezdés b) és c), valamint a 61. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tag esetében a miniszter az új tagot a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül bízza meg.
(9) A (8) bekezdés alapján megbízott tag megbízatása a 65. § (1) bekezdés szerinti időtartamból hátramaradt időtartamra szól.
(10) Méltatlanná válik a Tanács tagja és a kollégium tagja, ha e megbízása keretében jogszabállyal vagy a Tanács vagy a kollégium ügyrendjével össze nem egyeztethető módon jár el vagy tartósan akadályozza a Tanács vagy a kollégium működését, és az érintett testület tagjai egyharmadának indokolással ellátott és az (5) bekezdés d) pontjának megállapítását kezdeményező javaslatára, e testület összes tagjának egyetértésével dönt a méltatlanság megállapításáról. A döntés meghozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a méltatlansága megállapítására irányul az eljárás, a döntésképesség megállapításánál e tagot figyelmen kívül kell hagyni.
69. §
(1) A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.
(2) A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(3) Az Alapkezelő - a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint - biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.
(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelő honlapján közzé kell tenni.
(5) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül
a) a Tanács és a kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított harminc napon belül,
b) a Tanács és a kollégiumok tagjainak neve,
c) a tanácsi és kollégiumi tagok 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve,
d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,
e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a pályázatot kiíró kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,
f) a 70. § szerinti beszámoló,
g) a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.
(6) A kollégium, illetve a Tanács a támogatási döntésről zárt ülésen dönt.
70. §
(1) A kollégiumok és az Alapkezelő minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alap működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót.
(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.
(3) A Tanács, a kollégiumok és az Alapkezelő a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő harminc napon belül tájékoztatják a minisztert.

22. A civil jelöltállítási rendszer

71. §
(1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább területi hatókörrel működnek.
(2) Az egyes kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések részletes szabályait a miniszter a 61. § (1)-(2) bekezdése szerint határozza meg.
(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb harminc napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.
(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon.
72. §
(1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.
(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.
(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.

XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

73. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit, a kollégiumok által az e törvény alapján juttatott, nem költségvetési támogatásnak minősülő támogatásokkal kapcsolatos döntési eljárás szabályait, valamint a civil szervezetek rendelkezésére bocsátható infrastruktúra felhasználás szabályait és a juttatás feltételeit rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) a Civil Információs Portál, a Civil Információs Centrumok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoringrendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait,
c) a Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
d) az Alap testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét,
e) a Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza.
(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a központi költségvetéssel történő, a 10/D. § (2) bekezdés szerinti elszámolásának, valamint a központi költségvetésből a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a központi költségvetéssel történő, a 9/J. § (5) bekezdése szerinti elszámolásának, valamint a központi költségvetésből a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

24. Hatálybalépés

74. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 3-12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 15-50. §, 53-54. §, 56-59. §, 73. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 75. § és a 209. § 2012. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 80. § e) pontja 2012. január 2. napján lép hatályba.
(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2012. június 30. napján lép hatályba.
(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2013. január 1. napján lép hatályba.
(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2014. július 1. napján lép hatályba.
(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.

25. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

75. §
(1) 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat -, amely a 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében
a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti szervezetekre, illetve
b) az államháztartásról szóló törvény alapján a fejezetet irányító szerv vezetője által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról szóló rendelet által az (1) bekezdés alkalmazása alól mentesített előirányzatokra.
(3) A 8. § (1) bekezdésben meghatározott jogok, amelyekkel e törvény hatályba lépésének időpontjában a 8. § rendelkezéseivel ellentétesen más személy rendelkezik, e törvény hatályba lépésével kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva az egyesületre szállnak vissza. A kártalanítás összegét a felek megállapodása hiányában az egyesület székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg a jogoknak azok visszaszállása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján.
(4) E törvény 27-29. §-ait először a 2012. évben. kezdődő üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. Az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az e törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.
(5a) Az (5) bekezdés szerint benyújtott, az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően elutasított közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelem esetén a szervezet közhasznú jogállása a határozat jogerőre emelkedése napjával szűnik meg, és a szervezet, valamint a szervezet által támogatásban részesített személyek ennek az adóévnek az utolsó napjáig jogosultak a megszerzett, valamint a jogszabályok által a közhasznú jogállású szervezetekkel összefüggő kedvezmények igénybevételére.
(5b) Azon szervezet esetében, amelynek az (5) bekezdés szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelmét a bíróság az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXVIII. törvény hatálybalépésének napját megelőzően jogerősen elutasította, a közhasznú jogállású szervezetek, valamint az általuk nyújtott támogatások kedvezményezettjei számára biztosított kedvezmények igénybevételével összefüggő rendelkezéseket úgy kell értelmezni, mintha a szervezet közhasznú jogállása a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, illetve adójogszabályok esetében a szervezet közhasznú jogállása a bírósági határozat jogerőre emelkedése évének utolsó napján szűnt volna meg.
(6) A 2012. január 1. napja előtt indított és folyamatban lévő közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti eljárásokra a 2011. december 31. napján hatályos szabályok irányadóak azzal, hogy kiemelkedően közhasznú jogállás nem állapítható meg, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak eredményeként közhasznú jogállás vehető nyilvántartásba. E rendelkezés miatt módosuló eljárások változásáról a nyilvántartásba vételre illetékes szerv értesíti a kérelmezőt.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárások elbírálásához az e törvényben meghatározott adatok nem állnak rendelkezésre, a nyilvántartásra illetékes szerv a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges adatok pótlására hívja fel a kérelmezőt. A hiányzó adatok pótlása teljes bizonyító erejű magánokiratban történik.
(8) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött közszolgáltatási szerződésre e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(9) Az e törvény hatálybalépését megelőző két üzleti év számviteli beszámolója és közhasznúsági jelentése letétbe helyezhető.
(10) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el. E törvény hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolja.
(10) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően az e törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv látja el. E törvény hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket az e törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv gyakorolja.
(11) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján a civil jelöltállítási rendszerben választási eljárás lefolytatása nem lehetséges, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és kollégiumai tagjainak megbízatása e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik.
(12) A Nemzeti Együttműködési Alap testületei a 70. § szerinti beszámolók benyújtására első alkalommal a 2012. évre vonatkozóan kötelezettek.
(13) A 61. § (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatok kiírásáról március 15-éig kell dönteni.
(14) E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 9. § (2), (3), (7) és (8) bekezdésének és 10. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(15) A Nemzeti Civil Alapprogram terhére kötött támogatási szerződés alapján visszafizetett vagy más jogcímen bevételként elszámolt összeget a (10) bekezdés szerinti feladatok ellátására kell fordítani és az a 73. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Alapkezelőt illeti.
(16) E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Civilmód.) megállapított 4. § és a II. fejezetének rendelkezéseit a Civilmód. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(17) E törvény 2013. december 31-én hatályos 29. § (3) bekezdésének rendelkezését a 2013. üzleti évről készített beszámolóra alkalmazni kell.
(18) E törvénynek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 41/A. §-át azon közhasznú jogállású alapítványra is alkalmazni kell, amelyben - a 41/A. § szerinti okból - a Módtv2. hatálybalépésekor már a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat. A 41/A. §-ban foglalt határidőt a Módtv2. hatálybalépésének napjától kell számítani. E rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Módtv2. hatálybalépését követően az alapítvány közhasznú jogállása vagy közhasznú tevékenységei körében változásbejegyzési eljárást kezdeményeznek.
(19) A civil szervezet a 2. § 11. pontjának, valamint 19-21. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel módosított rendelkezését 2015. január 1-jétől kezdődően veheti figyelembe.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. §   Ez a törvény
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének;
b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 24. cikkének;
c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pontjának
d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának
való megfelelést szolgálja.

27. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

80. §   A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
e) 256/A. § (2) bekezdés a)-b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
77. §   A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]
h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény,”
78. §   A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (8) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe „az egyesület” szöveg lép.
79. §
(1) A Ptk. 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, 19/A. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szöveg helyébe az „egyesület” szöveg lép.
(2) A Ptk. 61-64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik.
(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület
a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és
b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.
(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal.
(6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.
(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(3) Az egyesület tagja
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható az egyesület szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
(4) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.
(5) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(6) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
(7) A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(8) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § (1) Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület.
(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.
(3) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy.
(4) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;
e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
(5) Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.
(6) Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.
(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.
64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha
a) a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
(4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
(3) A Ptk. 74/A. § (4) bekezdése második mondatának „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg helyébe „a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben” szöveg lép.
(4) A Ptk. 74/E. § (5) bekezdésében a „hasonló célú alapítvány” szöveg helyébe „a Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg lép.
(5) A Ptk. 74/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel.”
(6) A Ptk. az 578/I. §-át követően a következő alcímmel és a 578/J. §-sal egészül ki:
6. Civil társaság
578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).
(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”
80. §   A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
a) 62. § (2) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg,
b) 212/A. § (1)-(3) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,
c) 251. § (1) bekezdésében és 252. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,
d) 254. § (1)-(2) bekezdésében és 256. § (3) bekezdés a)-b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
f) 296/B. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg
81. §   A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény
a) 1. §-ában a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében, a 15. és 16. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
d) 9. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
82. §   Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.
83. §   Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 18. § c) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „egyesületben” szöveg lép.
84. §   A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
a) 18. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében és 47. § (1) bekezdés c) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
85. §   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
86. §   A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
87. §   A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés o) pontjában „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység” szöveg lép.
88. §   Az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 1. számú mellékletének 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
89. §
(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.”
(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában „a sportegyesület” szöveg helyébe „egyesület, alapítvány” szövegrész, a Cstv. 3. § (1) d) pontjában a „sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv” szövegrész helyébe az „alapítvány, egyesület képviselője” szöveg lép.
90. §   A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
91. §
(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 100/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból civil szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint nyújtható költségvetési támogatás.”
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
a) 59. § (1) bekezdésében, 61/C. §-ában, 86/I. § (6) bekezdésében, 100/H. § (1)-(3) bekezdésében, 100/J. § (3) bekezdésében, 101/A. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép,
b) 61/C. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
c) 100/H. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezethez” szövegrész helyébe az „egyesülethez” szöveg lép,
d) 104/A. § (1) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szöveg,
e) 120/B. § (1) bekezdésének c) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg
92. §   A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (1) és (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
93. §   A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 1. § (1)-(2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
94. §   A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény
a) 6. § (1) bekezdés i) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
95. §   A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
a) 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg,
b) 121. § (1) bekezdés 12. pontjában a „társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület” szövegrész helyébe az „egyesület, kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat” szöveg
96. §   Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
a) 52. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 72. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként”szöveg
97. §   Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 23. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
98. §   A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 84. § (2) bekezdés o) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg,
c) 92. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
99. §   A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „az egyesületekre” szöveg lép.
100. §   A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 39. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg lép.
101. §   A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
a) 45. § (3) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdés b) pontjában és a 98. §-t megelőző alcímben a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,
c) a 98. § (1) bekezdésben az „egyesületeket és más, politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket” szöveg
102. §   A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 7/A. § c) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.
103. §   A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 32. §-ában a „társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület)” szövegrész helyébe a „repülő vagy ejtőernyős egyesület” szöveg,
b) 35. §-ában az „a társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg
104. §   A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.
105. §   A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 1. számú melléklet 1.3. pontjában, 3. számú melléklet I. Fejezet 6. pontjában, 11. számú melléklet I. Fejezet 7. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 1. számú melléklet 3.2.5. pontjában a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg,
c) 1. számú melléklet 3.3. pontjában a „, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből” szövegrész helyébe az „egyesületből” szöveg
d) 1. számú melléklet 8.18. pontjában az „a társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „az egyesülettől” szöveg,
e) 1. számú melléklet 8.35. pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg
106. §   A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetbe” szövegrész helyébe a „civil szervezetbe” szöveg lép.
107. §   A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
a) 8. § (3) bekezdésében, 10/D. § (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 8. § (10) bekezdésében az „a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet” szöveg,
c) 10/D. § (1) bekezdés be) alpontjában, 10/F. § (1) d) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
d) 10/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „gazdasági és társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek” szöveg,
e) 17. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg
108. §   A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 2. §-a a „társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,
b) 11. § (2) bekezdés f) pontja a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyett a „civil szervezetekkel”,
c) 12. § (1) bekezdés j) pontja a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”
d) 101. § (3) bekezdésével megállapított Tvt. 4. § r) pontja és 118. §-ával megállapított Tvt. 33. § (1) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület”
szöveggel lép hatályba.
109. §   A fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
a) 21. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,
b) 65. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „a civil szervezetben” szöveg
110. §   A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
111. §   A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 11. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása)” szöveg,
b) 78. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel” szövegrész helyébe a „társulásával” szöveg,
c) 78. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete” szövegrész helyébe a „társulása” szöveg
112. §   A tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.
113. §   Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény” szöveg lép.
114. §
(1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 32. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,””
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és az azt megelőző alcímben, a 6. számú melléklet 1. pontját megelőző szövegben az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,
b) 4. § 25. pontjában, 28/a. pontjában az „a társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „az egyesületként” szöveg,
c) 4. § 28/a. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdés s) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,
e) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 20. § (1) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,
f) 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § (11) bekezdésében az „a társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „az egyesületnek” szöveg,
g) 9. § (6) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, 3. számú melléklet B) Fejezet 5. pontjában, a 6. számú melléklet címében és A) Fejezetében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
h) 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg
i) 29/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe az „E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény VII. fejezetében foglaltaknak.” szöveg
115. §   A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 128/C. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg lép.
116. §   A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
117. §
(1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban Szftv.) 4. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)
a) azon
aa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Civil. tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
ac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként
jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - Civil tv.-ben meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;”
(2) Az Szftv. 4. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
h) a Nemzeti Együttműködési Alap.”
(3) Az Szftv.
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti” szövegrész helyébe az „a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a „kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „közhasznú alapítvány, egyesület” szöveg,
c) 7. § (8) bekezdés a) pontjában az „a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti” szöveg
118. §   A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
a) 96. § (1) és (5) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 96. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „az egyesületet” szöveg,
c) 96. § (4) és (6) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg
119. §   A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 123. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.
120. §   Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 8. § (1) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg,
c) 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
121. §   A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
122. §   A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 85. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
123. §   A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
a) 51. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 59. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
c) 149. § g) pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett egyesület” szöveg
124. §   A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
a) 83. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 83. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
125. §   Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 144. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg,
b) 156. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
c) 156. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
d) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg
126. §   A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) preambulumában az „a társadalmi szervezeteken” szövegrész helyébe az „az egyesületeken” szöveg,
b) 2. § e) pontjában, 39. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
c) 2. § e) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39/A. §-ában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában, IX. Fejezetének címében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
d) 17. § (5) bekezdésében, 17/B. § (6) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,
e) 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,
f) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,
g) 55. § (1) bekezdés f) és j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg
127. §   A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában, 15. § (6) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg lép.
128. §   A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
a) 58. § (3) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,
b) 71. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg,
c) 178. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
d) 268. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg
129. §   A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény
a) 5. § (2) bekezdésének j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
130. §   Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
a) 47. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 48. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg
131. §   A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
g) egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége.”
132. §   A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg lép.
133. §   A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 128/A. §-át megelőző alcímben, a 152/B. § (1)-(3) bekezdésében és az azt megelőző alcímben a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
134. §   A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
b) 2. § e) pontjában, az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében, 6/A. §-ában, 43. § (2) és (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
d) 43. § (3) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg
135. §   A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
136. §   A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg lép.
137. §   A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
138. §   A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. § (1) és (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
139. §   A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdésének 4. c) alpontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
140. §   A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
141. §   Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény
a) 6. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület, alapítvány” szöveg,
b) 6. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület, alapítvány” szöveg
142. §   A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg lép.
143. §   A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről 2001. évi LXIII. törvény 3. §-ában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.
144. §   A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény
a) 35. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,
b) 1. számú mellékletének V. fejezet C) pontjának harmadik francia bekezdésében a „társadalmi szervezetben, egyéb civil szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg
145. §   A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
a) 24. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,
b) 46. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetnél” szövegrész helyébe az „egyesületnél” szöveg,
c) 234. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
146. §   A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
147. §   Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
148. §
(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki.)
g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,”
(2) A Bit. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyes szervezeti formákra)
c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),”
(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
(3) A Bit. 19-27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
A kölcsönös biztosító egyesület
19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.
(3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha
a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,
b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.
20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.
21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni kell:
a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,
b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,
d) az eredmény felhasználási elveiről,
e) a veszteség rendezésének módjáról,
f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,
h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles
a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és
b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot
választani.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül
a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,
b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.
(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.
(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.
(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.
23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét.
24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.
(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.
(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.
25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is - , feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.
(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.”
(4) A Bit. a 28. §-t követően a következő 28/A-28/C. §-okkal egészül ki:
„28/A. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.
(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.
(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)-(6) bekezdésében, a 71. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.
28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely
a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;
b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.
(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.
(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:
a) az átalakulás szándékát,
b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,
c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,
d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,
e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.
(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:
a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét,
b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,
c) az átalakulás időpontját,
d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,
e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,
f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.
(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.
(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.
28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.
(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:
a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy
b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.
(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.
(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.”
(5) A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet engedélye szükséges.)
f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),”
(6) A Bit. 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:
a) az átalakulás tervezett időpontját,
b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,
c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,
e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.
(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.”
(7) A Bit. 57. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”
(8) A Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak.)
aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére - a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül - kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,”
(9) A Bit. 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege.]
a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:”
(10) A Bit. 207. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A szorzószám]
d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,”
(11) A Bit. 199. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
(12) A Bit. 217. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(13) A Bit. 217. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével - kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”
(14) A Bit. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”
(15) A Bit. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.”
(16) Hatályát veszti a Bit. 219/A. §-a.
(17) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével - végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
(18) A Bit. 222. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában)
b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;”
(19) A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha
a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).
(3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.
(4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
(20) A Bit. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),
b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek,
c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),
d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,
f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,
g) az egyéb követelések.”
149. §   A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 3. § (3) bekezdésének e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg,
b) 66. § (1) bekezdésének a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
150. §   A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdésének d) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.
151. §   Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
152. §   Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 28. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
153. §   Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § e) pontjában a „társadalmi és érdek-képviseleti szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.
154. §   A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.)
a) 16. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés f) pontjában, 28. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 44. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
c) 20. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,
d) 21. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályai alapján közhasznú” szöveg
e) 25. § (3) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,
f) 28. § (2) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeti” szövegrész helyébe az „egyesületi” szöveg,
g) 38. § (1) bekezdésében az „a Civil tv. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg,
h) 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, valamint 44. § (1) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú” szövegrészek helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg
155. §   A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2. § 5. a) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
156. §   A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §
a) 4. pont c) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg,
b) 9. pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött egyesület” szöveg
157. §   A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (1) bekezdésében a „szakmai és társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „szakmai szervezeteket és egyesületeket” szöveg lép.
158. §   A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
159. §   A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg
c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg
160. §   Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.
161. §   A kisebbségi önkormányzati képviselők választásról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
162. §   A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésében „- a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően” szövegrész helyébe „- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint -” szöveg lép.
163. §
(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint 37. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,
b) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is.”
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 128. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,
b) 139/A. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekről szóló törvény) 6. §-a” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 36. § (2) bekezdés” szöveg
164. §   A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. § (1) bekezdésben a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.
165. §
(1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”
(2) A Gt. 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) 32. § (2)-(4) bekezdéstől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását - amelyet a cégbíróság a létesítő okiratban tartalmi követelményeinek elbírálását követően - köteles nyilvántartásba venni, ha
a) közszolgáltatási szerződést kötött és
b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
(8) Ha a szervezet két lezárt üzleti év adatai alapján a (7) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában - vagy ha a szervezet létrejöttét követő két éven belül jogutód nélkül megszűnik, a működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető.”
(3) a Gt. 4. § (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ilyen rendelkezés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja.”
166. §   A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 30. § (2) bekezdés b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, 2. számú mellékletének I. Fejezet 4. a) pontjában, 3. számú mellékletének II. Fejezet 10. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 102. § (3) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,
c) 111. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
167. §   A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”
168. §   A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
169. §   Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2. § h) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg lép.
170. §   A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a civil szervezetek” szöveg lép.
171. §   A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 92/A. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
172. §   A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,
c) 37. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg
173. §   A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
a) 163. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,
b) 163. § (3) bekezdés a) pontjában, 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,
c) 163. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg
174. §   Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 2. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel a külön törvényben előírt, a közhasznúság megállapítására vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást szerezhet.”
175. §   Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
a) 85. § (4) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület” szövegrész helyébe az „az egyesület, a szövetség, a civil társaság” szöveg, továbbá az „(alapító okiratban)” szövegrész helyébe az „(alapító okiratban, társasági szerződésben)” szöveg,
b) 85. § (4) bekezdés f) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet” szöveg,
c) 257/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe a „tevékenységnek ellátását szolgálja, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú tevékenység” szöveg,
d) 259. § 9/A. pontjában az „a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe az „a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység” szöveg
176. §
(1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés alapján a honlap üzemeltetésére kijelölt szerv a civil szervezettel, mint kedvezményezettel összefüggésben a honlapon közétett adatokat a közzététellel egy időben az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján megküldi a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek.”
(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
a) 6. § (1) bekezdés e) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,
c) 6. § (3) és (4) bekezdésében a „Nemzeti Civil Alapprogram” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg
177. §   A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
178. §   A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításról szóló 2008. évi XLII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.
179. §   A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.
180. §   A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.
181. §   Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.
182. §   A tisztességes eljárás védelméről valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény
a) 10. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet” szövegrész helyébe az „egyesület vagy egyház” szöveg
b) 10. § (8) bekezdésében a „a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület vagy az egyház” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg
183. §   A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (8) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg lép.
184. §   A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 140. § (1) bekezdés b) pontjában, 142. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,
b) 142. § (5) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg
185. §   Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezeteknél” szövegrész helyébe az „az egyesületeknél” szöveg lép.
186. §   A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény
a) 7. § (3) bekezdésének az Nvt. 7. § (9c) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,
b) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett a „civil szervezet”,
c) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyett a „civil szervezet”
d) 10. §-ának az Nvt. 8. § (5) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyett a „civil szervezeteknek”
szöveggel lép hatályba.
187. §   A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
a) 4. § (2) bekezdés k) pontja a „k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről.” szöveggel,
b) 7. § (2) bekezdés b) pontja „b) a világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;” szöveggel,
c) 7. § (2) bekezdés f) pontja „f) az érintett partnerekkel - köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint” szöveggel,
d) 10. §-ának (2) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel
lép hatályba.
188. §
(1) A Magyar Művészeti Akadémia jogállásáról és feladatairól szóló 2011. évi CIX. törvény
a) 2. § (5) bekezdésében „a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.” szövegrész helyébe „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésének m) pontjában a „társadalmi szervezeteit” szövegrész helyébe a „civil szervezeteit” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, (2) bekezdésben a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,
d) 30. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg, az „a társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Fejezetében foglalt táblázat Adat oszlop 6. sora a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.
189. §
(1) A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;””
(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 20. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.
(2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.””
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 31. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„31. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;””
(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 43. § 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A Tao tv.)
„5. A 7. § (7) bekezdésében a „a kiemelten közhasznú szervezet vagy a Magyar Kármentő Alap” szövegrész helyébe a „a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap” szöveg; a „célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.” szövegrész helyébe „célját.” szöveg,”
(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 45. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„45. § A Tao tv. a következő 29/Q. §-sal egészül ki:
„(1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
(3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
(4) A 8. § (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit - az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően - a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.””
(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„66. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától 2011. december 31-ig” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartó vagy, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől 2012 . január 15-ig” szöveg lép.”
(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„2. A Tao tv. 3. számú melléklete A/13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;””
(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„6. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/17. ponttal egészül ki:
(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségelv ráfordítások)
„17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.””
(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„170. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:
a) a magánszemély,
b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(5) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.
(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.””

28. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

209. §   Hatályát veszti
a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,
b) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,
c) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,
d) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet.
190. §   A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.
191. §   A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 1. §-ában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
192. §   Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
a) 18/K. § (2) bekezdés e) pontjában a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész és a „(a fokozat megjelölésével)” szövegrész,
b) 61/C. §-ában és 100/J. § (3) bekezdésében a „vagy kiemelkedően közhasznú” szövegrész
hatályát veszti.
193. §   A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 6. § (1) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
194. §   A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 3.1. pontjában és 3.2.6.2. pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.
195. §   A fegyveres erők hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21/A. §-ában hatályát veszti a „társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de” és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.
196. §   A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 5. § (7) bekezdésében hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetre” szövegrészek,
b) 6. § (4) bekezdésében hatályukat vesztik a „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,
c) 6. § (6) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
d) 8. §-át követő alcím címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
e) 9. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,
f) 26. § (11) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,
g) 9. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (6) bekezdésében hatályát veszti az „, a kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,
h) 9. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
i) 9. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában hatályát veszti a „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
j) 9. § (7) bekezdésében hatályát veszti az „esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész,
k) 13. §-át követő alcím címében, 13/A. § (1), (3) bekezdésében, és 20. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá 26. § (11) bekezdésében, valamint 6. számú mellékletének E) fejezetében hatályát veszti az „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
l) 13/A. § (2) bekezdésében hatályukat vesztik az „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,
m) 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdésében, (4) és (5) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, valamint 5. számú mellékletének 3. pontjában, továbbá a 6. számú melléklet E) fejezetének címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
n) 20. § (1) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrész,
o) 6. számú mellékletének címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,
p) 6. számú melléklet A) fejezetében hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrészek,
q) 6. számú melléklet D) fejezetében - beleértve annak címét is - hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrészek.
197. §   A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
198. §   A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (1) bekezdésében az „- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban -” szövegrész hatályát veszti.
199. §   A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 24. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „társadalmi szervezetnek nem minősülő, de”, és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.
200. §   Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 2. § 21. pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
201. §   A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
202. §   A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 13. § d) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.
203. §   A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.
204. §   Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés m) pontjában és 31. § (5) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.
205. §   A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.
206. §   A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 95. § (3) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.
207. §   Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.
208. §   Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pont c) alpontjában hatályát veszti az „a kiemelkedően közhasznú szervezet,” szövegrész, valamint a „, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot” szövegrész.

29. HATÁLYBA NEM LÉPŐ RENDELKEZÉSEK

210. §   Nem lép hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvénynek az Nvt. 1. § g) pontját megállapító rendelkezése.
211. §   Nem lép hatályba az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi CXXXV. törvény 73. § (2) bekezdése.
  • A jogszabály 2011. december 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 151. számában.
  • hatályba lépett 2011. december 22-én.
A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2015. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 23-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 23-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba. 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 14-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lépett hatályba. 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 23-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.